A realizmus
A realizmus • A romantikával egyidejűleg XIX. sz. elejétől a századforduló időszakáig terjedt el az európai festészetben, irodalomban. Az 1850-1870 közötti két évtizedben a legjelentősebb. • Az elnevezés a latin real”valós” szóból származik. • A realizmus elnevezést először Gustav Courbet fr. festő kiállításának címeként használták.
A realizmus fogalma 1. • A realizmus művészeti, irodalmi irányzat. • Alapját a valóság pontos és részletező megfigyelése adja. • Célja a közösségi lét valóságának, az egyén és a közösség kapcsolatának az ábrázolása. • A romantika ellentéte,de merít is belőle. • A heroikus témákat felváltotta a mindennapi élet objektív bemutatása.
A realizmus fogalma 2. • A képzelet helyett a tárgyilagosság a legfontosabb. • Az egyedivel szemben az általánost és a tipikust helyezi középpontba. • A típust mutatja be, tipikus embereket tipikus körülmények között ábrázol,a társadalomról tablót készít, pontos képet ad a társadalomról.
Történelmi háttér • • • •
Kapitalizmus világrendszerré válik Túltermelési válságok, harc a piacért Megnő a társadalmi mobilitás Vezető nagyhatalmak:Anglia, Németország, Ausztria-Magyarország Olaszország • 1867-ben Osztrák –Magyar Monarchia
Eszmei háttér • Darwinizmus: Charles Darwin evolúciós elmélete –A fajok eredete(1859) • Pozitivizmus: filozófiai irányzat, a helyes tudományos ismeretek a tényekre épülnek,megalapítója Auguste Comte • Tudományos szocializmus: a nemzetközi proletármozgalmak ideológiai háttere, kidolgozója: Karl Marx, Friedrich Engels
Realizmus a festészetben • A realizmus első jelentkezése barbizoni iskola:az akadémikus szabályok ellen léptek fel, kivonultak a természetbe, plein air festészet (a szabad ég alatt festettek). Hatottak az impresszionizmusra. • Elvetették a vallási, mitológiai és allegorikus témákat. • Az apró részleteket is ábrázolták. • Oroszországban:Vándorkiállítási Társaság
Gustav Courbet:Kőtörők
Gustave Courbet:Ornans-i temetés
Repin:Hajóvontatók a Volgán
Munkácsy Mihály: Siralomház
Munkácsy Mihály: A rőzsehordó nő
Munkácsy Mihály: Ásító inas
Munkácsy Mihály: A baba látogatói
Szinyei Merse Pál:Majális
Tornyai János:Bús magyar sors
A realizmus az irodalomban 1. • A valóságos, gyakran megtörtént események megírása, • A mindennapi életből ismert jellemek megformálása, • A szereplők alkatának és társadalmi helyzetének megfelelő stílusú párbeszédek alkalmazása, • A leírások dokumentatív értelemben is hitelesek és érzékletesek.
A realizmus az irodalomban 2. • Az író a valóság bemutatásához a hosszas, részletező leírásokat használja, • Minden apró részletet nagy gonddal részletez. • Cselekményvezetése egyenes vonalú, az epizódok, mellékszálak elmaradnak. • A cselekmény izgalma helyett a főhős lelkét ábrázolja. • Hősei hétköznapi emberek, hétköznapi tulajdonságokkal bíró típusok.
A realizmus az irodalomban 3 • Típusok a magyar irodalomban:a dzsentri, a paraszt, a feltörekvő polgárok, • Tipikus helyszín: a kocsma, a birtok és a falu • Típusok a francia irodalomban:a feltörekvő fiatalember, az arisztokraták, • Tipikus helyszín: a szalonok világa és a kisváros • Típusok az orosz irodalomban: a kishivatalnok • Tipikus helyszín: a hivatalok
Európai realista írók • A realista irodalom csaknem egy időben jelentkezett az orosz és a francia irodalomban • Stendhal (1783-1842) • Honoré de Balzac (1799-1850) • Gustave Flaubert (1821-1880) • Lev Nyikolajevics Tolsztoj( 1828-1910) • Nyikolaj Vasziljevics Gogol (1809-1852) • Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821-1881) • Anton Pavlovics Csehov (1860-1904)
Stendhal(1783-1842)
Honoré de Balzac (1799-1850)
Gustave Flaubert (1821-1880)
Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910)
Nyikolaj Vasziljevics Gogol(1809-1852)
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij(1821-1881)
Anton Pavlovics Csehov (1860-1904)
A realizmus jellemző műfajai • Líra:dal, elégia, tájleíró költemény • Dráma: analitikus dráma, szalondráma(Molnár Ferenc), népszínmű, operett • Epika: novella, elbeszélés, kisregény, regény, karrier regény,
