A nyersanyagok rendelkezésre állása a fosszilis energiaforrásokkal a középpontban

Az energiagazdálkodás alapjai

BME OMIKK

ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 7. sz. 2005. p. 5–16.


A nyersanyagok rendelkezésre állása – a fosszilis energiaforrásokkal a középpontban A nyersanyagok, különösen a nem megújuló energiahordozók globális készletei és tartalékai a közfigyelem homlokterében állnak a Római Klub 1972-es jelentése óta. A nyersanyagok rendelkezésre állása több tényezőből tevődik össze, a geológiai tényezők mellett a műszaki-gazdasági és szállítási hatások is jelentősek. A kőolaj és a földgáz egyelőre nem mutatja a kimerülés jeleit (statikus élettartam-indexe alig változik), a kőszén viszont igen. A kitermelés haranggörbéje mutatja a legjobban a kiaknázás mértékét, az olajnál a tetőpont az USA-ban 1968 volt.

Tárgyszavak: nyersanyag; nyersanyagkészlet; fosszilis energiaforrás; kőolaj; földgáz; szén; élettartam-index.

Az 1970-es évek olajválsága óta az emberiség

fogja használni a Föld nyersanyagait. Miért

egyre inkább tudatában van annak, hogy a meg

tévedtek a szerzők az időt illetően? Az egyik

nem újuló nyersanyagok, mint a kőolaj, föld-

feltétlen megemlítendő ok az, hogy az ipari

gáz, kőszén és nukleáris fűtőanyag véges erő-

növekedésnek és a források felhasználásának a

források. 1972-ben a Római Klub számára a

modellben feltételezett merev csatolása nem

Massachussetts Institute of Technology tudó-

valósult

sainak egy csoportja kidolgozott egy jelentést,

Meadows-féle rendszer nem vette figyelembe

„A növekedés korlátai”-t. Az akkor először

a tanulási képességet. Ettől eltekintve is a ta-

alkalmazott számítógépes szimuláció alapján a

nulmány jelentősen alábecsülte a meglévő

Dennis Meadows vezette csoport arra a követ-

tartalékokat. Ezeket statikus, és nem olyan

keztetésre jutott, hogy a világ a folytatódó ex-

dinamikus változóként kezelték, amelyek fo-

ponenciális növekedéssel a közeli jövőben fel

lyamatosan változnak az emberi alkotó kész5

meg.

Másképpen

mondva:

a


ségnek és tanulási sikereknek köszönhetően.

könyvében [2] leírja például a 30 tagú EU kő-

Mégis, a tanulmány ráébresztette az embereket,

olajpiacának jövőbeli változásával kapcsolat-

hogy a nyersanyagkészletek nem korlátlanok.

ban. A Közösségen belüli termelés – az Északitengeren – vissza fog esni, ezzel szemben a ke-

A kőolajkészletek kérdése manapság újra nyil-

reslet folytonosan (a vizsgált időszak végére

vános vitatémává vált, többek között a maka-

több mint 900 millió tonnára) növekedni fog,

csul magas olajáraknak köszönhetően. Európa

így az importtól való függés 2030-ra közel 80%-

az energiaforrások viszonylag széles spektru-

ra fog nőni (1. ábra). A nyersanyagok hiánya

mát használhatja az 1980-as évek óta: vannak

mellett figyelembe kell vennünk azt, hogy né-

országok, amelyeknek van saját kőolaj- és

melyik EU-tagállamban politikai okok miatt az

széntermelésük, bizonyos országok felhasznál-

atomenergia felhasználása nem jöhet szóba, és

ják az atomenergiát is, valamint megjelent a

hogy a klímapolitika többlet fosszilis energia-

földgáz

villamosenergia-

forrás-felhasználást okoz (mivel a kisebb

termelésben. A jövő azonban bizonyosan ke-

károsanyag-kibocsátás érdekében az energia-

vésbé rózsásan néz ki, amint azt az EU Zöld

termelés hatásfokának romlásával kell fizetni).

a

fűtésben

és

előrejelzés Mt jövőbeli kőolajkereslet importfüggőség

import máshonnan

import a SZU-ból, ill. FÁK-ból

jövőbeli nettó import

többi Ny-Európa

Norvégia jövőbeli termelés

K-Európa

Egyesült Királyság

1. ábra Az európai kőolajtermelés, kőolajimport és importfüggőség alakulása 1950 óta, kiegészítve az EU Zöld Könyvén alapuló, 2030-ig szóló előrejelzéssel

6


Hasonló forgatókönyvek állíthatók elő más

tói központok (pl. Nyugat-Európa vagy Japán)

nyersanyagokra és a világpiac más régióira is.

között. Ezért a „szállítás” összetevő figyelem-

A nyersanyagok rendelkezésre állásának kér-

bevétele feltétlenül szükséges a nyersanyagel-

dése – számításba véve az egyenlőtlen globális

látásban. Ahol a nyersanyagok szállítása

eloszlást – a következő összetevőkből álló

mennyiségi és távolság szerinti korlátozás nél-

rendelkezésre állási lánccal jellemezhető:

kül lehetséges, ez akár a regionális piac teljes

• geológiai rendelkezésre állás,

megszűnésével járhat. Ezt a jelenséget lehetett

• műszaki rendelkezésre állás,

– szinte tankönyvszerűen – megfigyelni 1960

• szállítási rendelkezésre állás.

és 1995 között a Németországba egyre nagyobb hajókon szállított jóminőségű vasérc

A következő pontok a láncnak ezeket a specifi-

importjának példáján: a német vasérckiterme-

kus kapcsolatait tárgyalják, fordított sorrendben.

lés teljes leállításig. A hajók mérete mellett a fuvardíjak is jól jel-

Szállítás

zik a szállítási piac helyzetét. A „balti teherfuvarozási index” (Baltic Freight Index, BFI, 2.

Mint közismert, nagy földrajzi távolságok

ábra) például 1987 és 2002 között alig válto-

vannak a nyersanyagok lelőhelye és a fogyasz-

zott az 1000 és 2000 érték között, míg 2003-ra

5000 4000 3000 2000 1000

év/negyedév

2. ábra A Balti teherfuvarozási index (Baltic Freight Index, BFI) változása (1985. április 1. = 1000), 1987-től évenként, ill. 2003 negyedévenként

7

2003. 4.n.év

2003. 3.n.év

2003. 2.n.év

2003. 1.n.év

x

2002

2001

2000

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

0


több, mint 4000-re nőtt. A BFI-t különböző

Némelyik nyersanyag szállítási költsége meg-

áruk és útvonalak fuvardíjainak súlyozott átla-

lehetősen magas a piaci árához képest. Ez igaz

gából képzik, értékét a Balti Tőzsde (Baltic

például a földgázra, annak kis energia-

Exchange, a hajózási ágazat kereskedelmi tár-

sűrűsége miatt (3. ábra). Az ábra jól mutatja a

sulása) hajóalkuszai naponta állapítják meg

földgáz és a kőolaj/kőszén szállítási költsége

Londonban. Ez egyaránt tükrözi a világgazda-

közötti szakadékot – ez a fő oka annak, hogy

ság magához térését és az olyan nagy népessé-

jelenleg négy regionális gázpiac van: Észak-

gű országok hatalmas nyersanyagétvágyát,

Amerika, Dél-Amerika, Európa és Ázsia. A

mint Kína és India, valamint a jelenleg korlá-

kereslet erős, a korábbi piaci határokat megha-

tozott tengeri, globális szállítási kapacitásokat.

ladó növekedése miatt – amely a következő

Másként fogalmazva, a fuvardíjak – éppúgy,

években főleg az USA-ban tovább fog erősöd-

mint a nyersanyagok maguk – piaci feltételek-

ni – a cseppfolyósított földgáz világpiaca

nek vannak kitéve, és a szállítmányozási piac

(LNG, liquified natural gas) gyorsan növeke-

jellege ugyanúgy változhat az eladók piacától

dett az utóbbi egy pár évben. A következő

a vevők piacáig a megfelelő áringadozásokkal,

három évtizedre a szakértők a kereskedel-

és esetleg ellátási szűk keresztmetszetekkel.

mi forgalom megötszöröződését várják, ami

140 tengeri csővezeték

120

szárazföldi csővezeték

földgáz

LNG

USD/toe

100 80 60 40 szárazföldi csővezeték

20

kőolaj tartályhajó

kőszén

hajóval

0 0

2000

4000

6000 km

8000

10000

12000

3. ábra A kőolaj, földgáz és kőszén szállítási költsége a távolság függvényében, kőolaj-egyenértéken (toe)

8


ugyancsak túllép a mostani piac határain – a

A kokszolható kőszén névleges világpiaci ára

kezdő lökést ehhez 18 új cseppfolyósító állomás

1950 óta csak kétszer nőtt meg erősen, éspedig

építése és a világ gázszállító tartályhajóflottájá-

1973/74-ben az első olajválság kitörésekor

nak a több mint 200 hajóra bővülése adja a kö-

(15 USD/t-ról kb. 60 USD/t-ra), és 1980/81-

vetkező öt évben. Ennek ellenére az infrastruk-

ben (kb. 80 USD/t-ra), amikor az Irak és Irán

túra és a logisztika szűk keresztmetszetei, to-

közötti háború másodszor változtatta meg erő-

vábbá a cseppfolyósított földgáz szűkös kínálata

sen az olaj árát. Rövidebb visszaesés után az ár

egyelőre megakadályozza az áttekinthető és

egy 40 és 50 USD/t közötti sávban ingadozott

globális azonnali LNG-piac kialakulását. Ehhez

1986 és 2001 között, enyhén csökkenő tenden-

jön még az is, hogy a különböző helyről szár-

ciát mutatva. Azóta az ár magához tért és

mazó LNG-nek különböző az energiatartalma,

60 USD/t felett mozgott 2003 óta; közben

és az LNG-terminálok nem tudnak változó mi-

2004 tavaszán az azonnali piaci ár elérte a

nőséget kezelni. Ha a piaci akadályokat sikerül

80 USD/t-t. A német kőszéntermelés az 1960-as

leküzdeni, a világméretű LNG-piac kialakulása

évek óta képtelen volt lépést tartani az áraknak

a regionális földgázpiacok elsorvadásához fog

ezzel a változásával. Szerkezeti megfontolá-

vezetni, és esetleg egy az OPEC-hez hasonló

sokból a kitermelést az állam degresszív jelleg-

földgázkartell kialakulásában fog tetőzni.

gel támogatja. Ennek nem elegendő volta miatt a német bányák fokozatosan kiszorultak a piac-

Műszaki rendelkezésre állás

ról azzal az eredménnyel, hogy az ország 2001

A műszaki rendelkezésre állást illetőleg az

torban több importból származó szenet hasz-

első kérdés az, hogy elegendő bányászati és

nált, mint hazait; ez a tendencia fokozódik.

óta az acél- és villamosenergia-termelő szek-

feldolgozókapacitás létesíthető-e a megfelelő időben. Itt nemcsak az számít, hogy megtalál-

A magas áron termelők fentebbi példában vá-

juk-e a kimerült lelőhelyek pótlását – ez vi-

zolt kiesése a piacról elvben az összes nyers-

szonylag könnyen megjósolható –, hanem két

anyagra hasonló: egy új lelőhely csak akkor

további, gazdasági jellegű szempont is:

válik piaci termelővé, ha a teljes termelési

• A reálértékben gyakran csökkenő árak

költség a skála alsó harmadában fekszik („alsó

trendje miatt némelyik lelőhely gazdasá-

harmad” szabály). Ilyen módon a lelőhely ki-

gossági okok miatt ki fog esni a piacról.

aknázásának teljes időtartama során – akár

Mekkora az így eltűnő kapacitás?

csökkenő eladási árak esetén is – rentábilis maradhat a beruházás. Ennek következtében a

• Hogyan alakul a kereslet? 9


kitermelés globális átlagos költsége csökken,

A jelenlegi nyersanyag-boom kritikus tényező-

ami az árak reálértékének csökkenését hozza

je ennélfogva az élénk kereslet, amellyel a

magával, amíg „vevők piacáról” van szó. Ezek

kínálat nem tud lépést tartani, miként azt a

az új termelőhelyek kiszorítják a magas áron

koksz példája is mutatja. Az acélgyártásban a

termelő versenytársakat, hacsak a piac külön-

koksz nélkülözhetetlen nyersanyag, amelynek

leges módon nem szárnyal. Mindamellett van-

a világpiaci ára (azonnali piac) szinte az égbe

nak ezzel a szabállyal ellentétes példák, kivé-

szökött 2002-ben. Ennek az volt a fő oka, hogy

telek is: például az Északi-tengeren egy új

az addigi fő exportőr, Kína azóta szinte telje-

olajmező kiaknázása nemcsak az olaj árától

sen felhasználja koksztermelését a hazai acél-

függ, hanem a termelő infrastruktúra rendelke-

gyártáshoz – a már évek óta vágtató gazdasági

zésre állásától is, ezért ezeket nagyobb terme-

növekedésnek „hála” – a kínai export kiesése

lési költségek esetén is termelésbe állítják.

felborította a kereslet és kínálat nemzetközi

Különben az a helyzet állna elő, hogy ezeket a

egyensúlyát.

készletet egyáltalán nem aknáznák ki. Geológiai rendelkezésre állás

A világgazdaságban jelenleg a nyersanyagok iránti kereslet új növekedési hullám kezdetén van – ezt jelzi olyan nagynépességű fejlődő

A statikus élettartam-index definíció szerint a

országok, mint Kína, India és Brazília növekvő

jelenleg ismert készletek nagysága, osztva a

jelenléte. A növekedési görbék S-alakúak

legutolsó éves felhasználással. Ezt az arányt

szoktak lenni – hasonlóan a tanulási görbék-

gyakran a készletek élettartamaként értelme-

hez. A kereslet erősödése következtében a

zik, ami helytelen, mivel mind a készletek (új

növekedési görbék meredekebbé válhatnak. Ez

felfedezések, technológiai újítások, árstruktúra

az irányzat várható az imént említett hatalmas

változások, a háttérben lévő politikai változá-

országok nyersanyagszükségleteinek fejlődé-

sok miatt) mind a felhasználás (az üzleti ciklus

sében is. Itt a nyersanyag iránti hatalmas ét-

változásai, a demográfiai és motorizációs vál-

vágy áll szemben azzal, hogy az infrastruktúra

tozások, a helyettesítések miatt) folyamatos

(bányák, feldolgozóüzemek, szállítórendsze-

változásnak van kitéve. Valójában ez csak

rek) nem tart lépést ezzel, jóllehet az efféle

pillanatfelvétel egy lényegében dinamikus

strukturális kiegyensúlyozatlanságokat rende-

rendszer állapotáról. Ennélfogva a nyers-

sen a szokásos piaci mechanizmusok ki szok-

anyagok statikus élettartam-indexét (1. táblá-

ták egyenlíteni.

zat) a kutatási erőfeszítések iránti igény jelző10


jeként kell felfogni, nem pedig a nyersanyag-

• a technológiai fejlődés,

készletek tényleges élettartamának. Csak meg-

• egyéb tényezők, mint az infrastrukturális

határozott konkrét lelőhelyre alkalmazva, a

helyzet, szabályozórendszer, tőzsdei szabá-

felhasználást az éves kitermeléssel helyettesít-

lyok stb.

ve következtethetünk közvetlenül az élettarPéldaként következzen a „technológiai fejlődés”

tamra.

és a „lelőhelyek típusa” tényezők elemzése. A fő paraméterek, amelyeknek dinamizáló hatásuk van a nyersanyagkészletek nagyságá-

Németországban

alig áteresztő homokkő-

ra, a következők:

ben, mintegy 5000 m mélyen előforduló föld-

• a lelőhelyek típusa,

gázt (ún. „tight gas”) termelnek ki, például

• a lelőhelyek méreteloszlása,

az Alsó-Szászországban lévő söhlingeni gáz-

• a cégek feltárási erőfeszítései,

mezőn. A mezőt 1980-ban fedezte fel a ma

• az árszint,

ExxonMobil nevű cég. Akkoriban nem volt 1. táblázat Nyersanyagok statikus élettartam-indexe (2002/2003, csökkenő sorrendben)

Nyersanyag

Statikus élettartam-index

Nyersanyag

Statikus élettartam-index

kálium

302

kobalt

65

krómérc

220

tantál

39

lignit

197

urán

50

kőszén

178

folypát

50

bauxit

158

molibdén

46

platina-fémek

157

kőolaj

45

vanádium

147

nikkel

45

nióbium

155

volfrám

32

foszfát

130

réz

32

vasérc

122

barit

30

rutil

121

ólom

29

grafit

108

ón

29

mangán

82

horgany

26

ilmenit

81

antimon

14

földgáz

67

ezüst

12

11


lehetséges a gazdaságos kitermelés, meg kel-

torlat-lelőhelyek (pl. urán és ón) sokkal kifi-

lett várni új technológiák kifejlődését, éspedig

nomultabb modellt igényelnek, és kisebb mé-

a horizontális fúrást és a többfrakciós ke-

retűek.

zelést, később pedig az ún. „coil rig” módszert. Ezeknek az ultramodern kitermelé-

Mindegyik nyersanyagra jellemző egy egyen-

si technikáknak köszönhetően egész Német-

súlyi vonal a statikus élettartam-indexek idő-

országban további 100–150 Gm3 termelhető

sorában. Mind egyedi az élettartam-index di-

ki gazdaságosan. Másképpen mondva, a tech-

namizmusáért felelős fentebbi tényezők kü-

nológia fejlődése a tartalékokat készletekké

lönböző következményeinek a függvényében.

alakította. A lelőhely típusa nagyon fontos

Mint a 4. ábra mutatja, az ólom, horgany és

szerepet játszik: a rétegben elhelyezkedő le-

réz egyensúlyi vonala láthatóan stabil volt az

lőhelyek, mint a kőszén, a kálium vagy a

elmúlt 50 évben, jóllehet a horgany termelése

krómérc, de akár a málló kőzettel fedettek is,

például közel megnégyszereződött ebben az

mint a bauxit, könnyen számba vehetőek és

időszakban. Bármilyen kutatási erőfeszítés

nagy kiterjedésűek, így az élettartamuk nagy.

célja ennek a nyersanyagellátás és -kereslet

Ezzel szemben a lencse alakú, fészkes vagy

közötti egyensúlynak a megerősítése.

termelés, millió t

réz

horgany

statikus élettartam, év

ólom

réz

ólom horgany

4. ábra A bányászati kitermelés alakulása és az élettartam-indexek a réz, ólom és horgany esetében, 1955 és 1999 között

12


Érvényes-e ez az egyensúly a fosszilis ener-

Mint látható, a kőolajkészletek várható élettar-

giahordozókra: a kőolajra, földgázra és kő-

tama (kb. 40–45 év) és a földgázé (65–70 év)

szénre is? Elvben a válasz igen, legalábbis

stabilizálódni látszik 15 éve, míg a kőszén

amíg a kutatással, műszaki fejlődéssel és

egyensúlyi vonala durván 400 évről kb. 200

emelkedő árak mellett – amikor a tartalékok

évre esett az utóbbi 50 évben. Ez feltehetőleg a

készletekké alakulnak – feltárt új készletek

megnövekedett fogyasztás – amely 1,7 Gt-ról

nagyobbak, mint az éves felhasználás. Az 5.

(1945) először 2,7 Gt-ra (1980), majd tovább

ábra a nem megújuló energiahordozók: a kő-

3,8 Gt-ra (2003) nőtt –, és eredménytelen kuta-

olaj, a földgáz és a kőszén élettartam-indexei-

tási erőfeszítések, valamint a tartalékok és

nek alakulását mutatja az elmúlt 50 évben.

készletek fokozatosan javított, gazdaságilag

év 450 400 350

kőszén

300 250 200

év

70 60 50

földgáz 40 30

kőolaj

20 10 1946

1950

1955

1960

1965

1970

1975

1980

1985

1990

1995

2000

5. ábra Energiaforrás-nyersanyagok: a kőszén, földgáz és kőolaj élettartam-indexének alakulása

13


vezérelt besorolásának eredménye. Másfelől

anyag 50%-ának elfogyásával, ez az ún. „ki-

közelítve a dolgot: a statikus élettartam-

merülési középpont”. Ez az 1956-ban Hubbert

indexek nem adnak választ a fő kérdésre, mi-

által az USA kőolajtermelésére kidolgozott

vel csak a kutatási szükségleteket jelzik, de

elmélet akkor helyesen jósolta meg a kimerü-

nem teszik lehetővé következtetések levonását

lési középpontot 1968-ra.

a nyersanyagok rendelkezésre állási időtartaManapság egy piaci hatásoknak kitett lelőhely

mára vonatkozólag. Ha egy nyersanyag tény-

vagy régió termelésének időbeli alakulása jelen-

leges élettartamát akarjuk meghatározni, más

tősen eltér az ideálistól, miként ez jól látszik a

eszközt kell használnunk.

(nyugat)-németországi kőolajtermelést vizsgálElvben a haranggörbe tükrözi ideálisan egy

va (7. ábra). Az EOR előírások az 1980-as

véges, nem megújuló nyersanyag termelését

években (forró gőz és elárasztás), valamint a

vagy felhasználását. A görbe alatti terület mu-

Mittelplate olajmező kitermelésének különleges

tatja a nyersanyag teljes mennyiségét; a görbe

feltételei (korlátozott feltárás és kitermelés Né-

lefutása pedig exponenciális emelkedés és

metország wattenmeeri természetvédelmi terüle-

esés, a kettő között pedig egy „fennsíkfázis”, a

tén; később egy kiterjesztett hatósugarú fúrási

maximális kitermelés (6. ábra). Ideális esetben

technológia kifejlesztése) módosították a le-

a maximális kitermelés egybeesik a nyers-

csengő szakasz lefutását.

termelés dpm =depletion mid-point kimerülési középpont

élettartam az „élettartam index” alapján

„fennsíkfázis” a termelés növekedése

a termelés csökkenése

idő

6. ábra A nyersanyagok Hubbert-féle sematikus haranggörbéje. A szaggatott vonal a nyersanyag élettartama a statikus élettartam-indexet használva

14


termelés, Mt/a

„Hubbert-görbe”

valós kitermelés

idealizált kitermelés, P

7. ábra A (nyugat)-németországi olajkitermelés ideális „Hubbert görbéje” összehasonlítva a tényleges kitermelési profillal (a görbe alatti terület 300 millió tonnás összesen kitermelhető tartaléknak felel meg, a Pm maximális kitermelés 1968-ban volt)

állás ezzel szemben a piaci mechanizmusok és

Tanulságok

az emberi kreativitás által vezérelt szabályozási körök hatásának van kitéve.

„Megjósolni valamit nehéz dolog, különösen ha a jövőről van szó.” Ez a Mark Twaintől érvényes

Jóllehet az összes nyersanyag piaca ugyan-

bármely, a nyersanyagok rendelkezésre állásá-

azoknak a szabályoknak engedelmeskedik, a

ról szóló kijelentésre is. A nyersanyagokat a

nem megújuló energiaforrások esetén az útel-

vevőkhöz eljuttató lánc sok tényezőtől függ.

ágazás az újrahasznosítás vagy a helyettesítés

Az alapvető előfeltétel a geológiai rendelke-

irányába le van zárva, vagy csak korlátozottan

zésre állás. A nyersanyagokat azonban a piac

járható. A gazdaság számára olyannyira fontos

számára is elérhetővé kell tenni, ez pedig

kőolaj rendelkezésre állásának példája jól mu-

megköveteli az elegendő bányászati, feldolgo-

tatja, hogy javítani szükséges az átláthatósá-

zási és szállítási kapacitás rendelkezésére állá-

got, és a jövőben egyszerűbben kell a tartalé-

sát. Ezek a tényezők inkább strukturális termé-

kokat és a készleteket számszerűsíteni:

szetűek, így szokás szerint műszaki intézkedé-

•

származó

idézet

maradéktalanul

sekkel kezelhetők. A geológiai rendelkezésre

Szükséges az, hogy a mennyiségi adatokkal kapcsolatban az összes szerző egységes és

15


kötelező szabályokat használjon a tarta-

abban különböznek a más szervezetek, pl. a

lékok

és

német BGR (Bundesanstalt für Geowissen-

mennyiségének meghatározására. Ezen az

schaften und Rohstoffe) becsléseitől, hogy

úton

Nations

bizonyos országokat és régiókat külön-

Economic Commision for Europe, az ENSZ

bözően értékelnek, hanem az említett kizá-

Európai Gazdasági Bizottsága) csak a

rások tekintetében is. A két szervezet

közelmúltban javasolt egy osztályozási

elemzései ezért jelenleg nem összevet-

rendszert

hetőek.

és az

készletek UN-ECE

–

a

osztályozására (United

WEC/SPE/AAPG,

IAEA/NEA, CMMI/CRIRSCO szerveze-

•

•

Végül több kommunikációra van szükség a

tekkel egyeztetve – az energiaforrás-

nyersanyagok kínálati oldalával foglalkozó

nyersanyagokra, úgymint a kőolajra, föld-

szakértők – szokás szerint a földtudo-

gázra, kőszénre és uránra. Ebben három-

mányok tudósai és mérnökök –, és a

dimenziós szimultán közelítés szerepel, a

keresleti oldalon állók – rendesen nemzeti

„geológiai ismeret”, „a kitermelési projekt

és nemzetközi szervezetek közgazdászai –

állapota és megvalósíthatósága” és a „gaz-

között. E két csoportnak erősen eltérő a

dasági és kereskedelmi életképesség” egy-

véleménye az energiaforrások jövőbeli

idejűleg veendő figyelembe.

rendelkezésre állásáról.

Az összes a kőolajtartalékokról és -készletekről szóló publikációnak tartalmaznia

Összeállította: Gaul Géza

kell a számba vett régiókról és kőolajtípusokról szóló, kötelező módon meghatározott információkat. Példa: amikor az ASPO

Irodalom

(Association for the Study of Peak Oil and Gas) közzéteszi a véleményét a kőolaj

[1] Gerling, J. P.; Wellmer, F-W.: Raw material

rendelkezésre állásáról, láthatónak kell

availability – with a focus on fossil energy

lennie az olvasó számára, hogy ez a fel-

resources. = World of Mining, 56. k. 4. sz. júl./aug. 2004. p. 254–262.

mérés nem tartalmazza sem a mélytengeri (>500 m) és sarki régiókat, sem a földgáz

[2] Az EU Bizottsága: Green Paper – Towards a

feldolgozása során keletkezett kondenzá-

European strategy for the security of energy supply.

tumokat. Az ASPO felmérései nemcsak

= http://europa.eu.int/comm/off/green/index_en.htm

16

A nyersanyagok rendelkezésre állása a fosszilis energiaforrásokkal a középpontban

Recommend Documents