A MÁTRASZŐLŐSI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Összeállította: A mátraszőlősi Napközotthonos Óvoda Nevelőtestülete

A MÁTRASZŐLŐSI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Összeállította: A mátraszőlősi Napközotthonos Óvoda Nevelőtestülete

Készült: Mátraszőlős, 2013

1

TARTALOMJEGYZÉK

I. Bevezető

3.oldal 4.oldal 5.oldal 7.oldal 8.oldal

Az óvoda jellemző adatai Helyzetkép az óvodáról Személyi feltételek Tárgyi feltételek

II. Programunka alapelve, feladata, célkitűzése Óvodánk céljai Programunk alapelve Óvodánk általános nevelési feladatai Alapvető feladataink

III. Nevelés keretei Gondozás, egészséges életmódra nevelés Egészséges környezet biztosítása a gyermek fejlődésében Egészséges környezet biztosítása Betegségek, egészség kisebb eltérésének megismerése Egészséges életmód, testápolás, egészségmegőrzés alakítása Napirend a mellékletben található Egészséges életmód Érzelmi nevelés, közösségi érzés, egyéni fejlesztés, szocializáció A néphagyomány ápolás, népszokások

IV. A program tevékenységformái

12.oldal 12.oldal 13.oldal 14.oldal 14.oldal 21.oldal 22.oldal 22.oldal 23.oldal 24.oldal 24.oldal 24.oldal 25.oldal 27.oldal 30.oldal 31.oldal 35.oldal

Munka jellegű tevékenységek

V. Értelmi fejlesztés

37.oldal 37.oldal 38.oldal

Játékba integrált tanulás Az értelmi fejlesztés területei

VI. Kapcsolatok más nevelési színterekkel Az óvoda család kapcsolata Közművelődési intézményekkel való kapcsolattartás

VII. Program ellenőrzés és értékelés

63.oldal 63.oldal 65.oldal

Értékelés

67.oldal 69.oldal

VIII. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések

72.oldal

IX. Mellékletek

75.oldal

2

I. BEVEZETŐ

Az 1989-1990-es rendszerváltás mélyreható és visszafordíthatatlan változásokat eredményezett a politika struktúrájában és a gazdaság működésének módjában. Napjainkban tudásalapú társadalom van kialakulóban. Az új helyzet megköveteli, elvárja az oktatási rendszertől, a pedagógustól:  Az alapképzés tartalmi és módszertani megújulását.  A képességfejlesztésre és az egyéni igényekre nagyobb hangsúlyt helyező képzést.  A tanulás és az önművelés képességét kifejlesztő képzést. A társadalmi, gazdasági folyamatok hatására jelentős mértékben nőtt a hátrányos helyzetű(HH) illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek (HHH) aránya. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja második fejezetében a Gyermekképről többek között így ír; „…A gyermek fejlődő személyiség… életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak.„ Óvodaképében az óvodai nevelés céljaként fogalmazza meg ”...Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, elősegítse az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével…” A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig - megterhelés nélkül - rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönözése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja.

3

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

Az óvoda hivatalos elnevezése: Napköziotthonos Óvoda Az óvoda címe: 3068 Mátraszőlős, Felszabadulás út. 90. Az óvoda telefonszáma: 06-32/569-213

Az óvoda fenntartója: Mátraszőlős Község Önkormányzata Címe: 3068 Mátraszőlős, Kossuth tér. 15. Telefonszáma: 06-32/468-485

Alapító okirat száma: 35/2005./VI.17.Öh Intézményvezető neve: Sőregi Tiborné

Óvodai csoportok száma: 2 A programot benyújtotta az intézmény vezetője és az óvoda nevelőtestülete.

4

„A nevelés nem más, mint szeretet és példaadás” /Pestalozzi/

Helyzetkép az Óvodáról Az óvoda társadalmi háttere, helyi szokások. Az óvoda gyermeklétszámának alakulása, összetétele, pedagógiai programvázlata - elképzelések, összefüggések.

Óvodánk bemutatása: Nógrád megye északi részén helyezkedik el, mint kisközség Mátraszőlős. Településünkön egy óvoda működik, mely a falu központjában található. Valamikor ez egy szolgálati lakás volt és két tanterem az iskolások számára. Önálló udvarral rendelkezünk, amelyet az óvoda SZMK és az óvodai dolgozók segítségével próbálunk szebbé, egészségesebbé tenni a cserjék, fák ültetésével. Napköziotthonos óvodánkba 51 kisgyermek jár, kettő csoportba. Jelenleg óvodánk dolgozóinak száma 6 fő ebből négy szakképzett óvónő, és két dajka, melyből az egyik rendelkezik a közoktatási törvényben előírt szakképesítéssel. Gyermekeink 56%-a hátrányos helyzetű. Ezen gyermekek 75%-a etnikai családból származik. Ezeknek, a gyerekeknek a családi nevelése sok kívánnivalót hagy maga után. A gyermekek sivár, élmény szegény, egészségtelen környezetből érkeznek nap-mint nap az óvodánkba. Tudatos, tervszerű munkánk alapja, a gyermeki személyiség megismerése és fejlesztése. Törekszünk arra, hogy a környezetünket a gyerekek vizuálisan is birtokba vegyék. Az intézményben, 2 gyermekcsoportban történik az oktatás megszervezése. A csoportok szerkezete részben osztott, minden csoportban három korosztály van együtt. Az intézmény felmérése alapján a gyerekek 100 %-a a körzetünkben lakik. Az óvodában jelenleg 29 hátrányos helyzetű és 18 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek található, de ez minden évben változik. Az alapvető adatokból kitűnik, hogy az intézmény nem folytat szegregált oktatás - szervezési gyakorlatot. A gyermekek családi hátterének, társadalmi helyzetének, szocializációs gondjainak ismeretében a felzárkóztatást, ugyanakkor a környezeti nevelés, a környezet és a természetvédelem kiemelésében látjuk megvalósítani céljainkat. A csoportszobák szépítésével, esztétikussá tételével, természetes anyagok felhasználásával, a népművészet becsempészésével, a néphagyományok őrzésével az alapvető, a derűs légkör alakításához szükséges alapkövet leraktuk. Az óvodapedagógusok pozitív személyes attitűdje ezt csak emelni tudja. A beszoktatásnál az anyás beszoktatás módszerét alkalmazzuk, így együtt tapasztalják meg az óvodai szokásrendszert, megismerik az óvodában dolgozó felnőtteket, az óvodai munka - élet egy részt. Az így beszoktatott gyermek könnyebben fogadja el az új közösséget, az új felnőtteket, a körülvevő környezetet. a szülők készségesebbnek bizonyulnak, nem csak papírról ismerik az óvodai szokásrendszert, hanem egy ideig részesei is annak. ezekkel

5

a szülőkkel jobb a kapcsolattartásunk, őszintébbek, mernek kérdezni. Fontosnak tartjuk az etnikai kisebbség képviselőivel való kapcsolattartást, az óvodai nevelés célja, feladatai részleteivel való megismertetést. Elmaradhatatlan a családok meglátogatása, körülményeik megismerése. Vannak kiemelkedően jó módú családok is, vannak viszont nagyon hátrányos helyzetűek is. Ez utóbbi családok felkarolását látjuk legfontosabbnak, és ezen családok gyermekeit óvodába irányítjuk már három éves kortól. Ebben a gyermekvédelmi felelős, védőnő, valamint a gyermekjóléti szolgálat segítenek. Az óvodás kor a személyiségfejlődés szempontjából fontos szakasz. A mélyen átélt élmények befolyásolják a gyermekek értékrendjét. Fontos számunkra, hogy az óvodában töltött minden nap élmény legyen a gyermekek számára, érezzék jól magukat, fogadják el egymást, önként vállalt tevékenység közben szerezzenek ismereteket, fedezzék fel a körülöttük lévő világot, óvják és védjék azt. A szolgáltatatott adatok alapján a pedagógus ellátottság megfelelő. Óvodánk 2 csoportos, vegyes csoportszerkezetű, falusi óvoda. A gyermekek 3 –7 éves korúak, akik a két csoportban (csiga, katica) egyenlő arányban járnak. Többségük halmozottan hátrányos helyzetű, ami elsődleges szempont a feladat és célrendszerünk meghatározásában. Valamint a nemzetiség óvodai nevelés és anyanyelveinek figyelembevételével, a multikulturalitás beépítésével, az SNI – is gyermekek „befogadásával”, a gyermekvédelem súlypontossá tételével, a prevenciós – korrekciós tevékenység kiemelésével bővült. Mindezen erősségek beépítésével egy időben olyan családias légkör megteremtésére törekszünk, hol a másság elfogadásával a szeretetteljes, gyermekközpontú, érzelmi biztonságot nyújtó, a szocializációs készségek kibontakozását segítő nevelési elveket valljuk. Óvodánk helyi programja átfogja az óvodáskor nevelő, fejlesztő programját, a helyi igényekre és az óvodánk hagyományaira épült. Az óvodánk épülete földszintes, 3 tágas, nagy alapterületű csoportszobával, melegítő konyhával, megfelelő terasszal rendelkezik. A tornafelszerelésünk jól felszerelt, az udvari mászókákhoz hintákat, csúszdákat szereztünk be, a gyerekek mozgásfejlesztésének érdekében, azonban ezek számossága még nem elegendő. A szolgáltatott adatok alapján az oktatás infrastrukturális feltételei elégségesek, ugyanakkor fokozott forrásigényt követel az intézmény állagmegóvása, a modern igényeknek megfelelő oktatási környezet biztosítása. A feltételrendszer bővítése során megoldandó az épület felújítása, valamint oktatási eszközök, informatikai eszközök modernizálása, megújítása. Óvodakép: Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. A befogadó közoktatási rendszer kialakításához való aktív hozzájárulásunk része a multikultúrális és interkultúrális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen, ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számra kötelesség. Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének, a szabad játék elsődlegességének biztosítása.

6

Pedagógusképünk: A gyermekek számára a nyugodt, derűs légkör biztosítása csakis úgy történhet, ha a pedagógusok maguk között is erre törekszenek, a csapatmunka kapcsolatkészségre, nyitottságra, empátiás érzékenységre, kooperációs készségre épül. Tiszteletben tarják egymás kezdeményezéseit, együttműködésre képesek elfogadják a másságot. Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra törekvő. Folyamatos önképzésükről gondoskodnak, beszámolnak a tapasztalataikról. Az óvodapedagógusok megfigyeléseket végeznek a fejlődésben visszamaradt, szociálisan sérült, éretlen gyermekekről feljegyzést készítenek, melyeket elemeznek. A felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokról írásos tervet készítenek. Gyermekképünk: A helyi programunk átdolgozása előtt felmértük a szülők igényeit és kikértük a véleményüket az óvodánk nevelőmunkájáról. A szülők igényéhez igyekeztünk alkalmazkodni, ezen kívül az iskolák és a helyi önkormányzat elvárásainak megfelelni. Sokat dolgozunk azért, hogy óvodánk "fészek" legyen gyermekeinknek, melyet meleg szeretet, törődés, gyengédség hat át és ebben a "fészekben" mindenki egyaránt jól érezze magát. Tudatos, tervszerű pedagógiai munkánk alapja a gyermeki személyiség megismerése és fejlesztése. A programunkban megfogalmazott feladatokat maradéktalanul megvalósítani. A közvetlen kontaktusban jobban azonosulnak velünk, törekvéseinkkel és így jobban átélik a családi nevelés felelősségét. A jövőben várható gyermeklétszámot figyelembe véve részben osztott csoportot szervezünk, a Közoktatási törvényben előírtaknak megfelelően (20-25 fő). Arra törekedtünk eddig is, hogy személyük minta legyen a nevelésben, beszédük követésre méltó, kifogástalan, mondatszerkesztésük egyszerű, de változatos legyen. Fokozatos gondot fordítunk beszédünk hangzásbeli hatására, törekszünk a szemléletességre, olyan nyelvi eszközök használatára, amelyek szinte láthatóvá teszik a beszédben ábrázolt eseményeket. Kérdéseinkkel fejlesztjük a gyermekeink gondolkodását s egyben beszédre is ösztönözzük őket. Saját személyiségünkkel, képességeinkkel elősegítjük a gyermekek tehetségeinek kibontakoztatását is esztétikai élményhez juttatjuk őket énekünkkel, mesemondásunkkal, bábozásunkkal. Mindezekkel elősegítjük a gyermekek számára az optimális fejlődési folyamatot.

Személyi feltételek Alapító okirat alapján Intézményünk neve: Napköziotthonos Óvoda Férőhely száma: 50 fő Csoportok száma: 2

7

Beirt gyermekek száma:

46 fő

Személyi ellátottság: Jelenleg a 2 csoportban 4 óvónő dolgozik és 2 dajka. Az óvónők, amely csoportban lehetséges heti váltásban dolgoznak lépcsőzetes munkakezdéssel a gyermek létszám emelkedése, illetve csökkenése szerint. Óvodánk teljes nyitva tartása alatt a nevelőmunkát óvónőink végzik. Óvónőink igénylik a külső és belső továbbképzéseket, és nagy hangsúlyt fektetnek az önképzésre. Mindebben nagy segítséget nyújtanak a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény által szervezett továbbképzésék. Valamennyi munkatárs folyamatos együttműködése, összehangolt munkája a befogadó szellemiségű óvoda, az inkluzív nevelés kialakítása érdekében. Az óvodapedagógus kulcsszereplő, elfogadó segítő, támogató attitűdje modell értékű. Az óvodai élet megszervezésének elvei közt szerepel az összehangolt munka a nem pedagógusokkal. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és a migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. Egy óvónő már rendelkezik szakvizsgával, szükségesnek tartjuk a továbbképzéseken való részvételt ill. a folyamatos önképzést. Célunk olyan továbbképzéseken való részvétel, amely elősegíti a munkánkat. A gyermekek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy időben felismerjük a beszédhibákat, a rosszul képzett hangokat, a beszéd folyamatosságának hibáit. Súlyosabb vagy rögzült beszédhibák felismerése esetén gyermekeinket logopédushoz irányítjuk. Szeretnénk a következő évektől utazó logopédust, és fejlesztő pedagógust igényelni a kistérségi társulás terhére, mivel falunkban "csoportunkban" sok a hátrányos helyzetű gyermek, és fejlesztésükre nagy gondot kell fordítanunk. A közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak kialakításában a dajkáinkat is bevonjuk. Az esztétikus gondozott óvodai környezet biztosításában elengedhetetlen a dajkáink összehangolt munkája. Jelenleg 2 dajka dolgozik, amelyből egy rendelkezik dajkaképzővel, amely nagy segítség számunkra.

Tárgyi feltételek Óvodánk 2 csoporttal működik. A csoportszobák alapterülete: 52-54 m2. Befogadóképesség: 50 fő Beépített terület 438 m2 Ebből a gyermekcsoportokat közvetlen ellátására szolgáló helyiségek:

8

- mosdó: 15 m2 - öltöző + folyosó: 62,4 m2 - tálaló, mosogató: 8,4 m2 Egyéb helyiségek: - gazdasági iroda: 13 m2 - főzőkonyha: 42,2 m2 - személyi mosdó: 5,4 m2 - tüzelőtároló: 37,2 m2 Sajnos nem rendelkezünk tornateremmel, de nagyon nagy jelentősége lenne a mozgásfejlesztésben és az egészséges életmód kialakításában. Tárgyi eszközeinket tekintve szeretnénk növelni a mozgás és értelemfejlesztő játékok számát. Az elmúlt két év során folyamatosan ismerkedtünk Porkolábné dr. Balogh Katalin Kudarc nélkül az iskolában óvodai fejlesztő programjával. A tárgyi feltételek fokozatos megteremtésével tudatosan készültünk a fent említett szerző komplex prevenciós program egyes elemeinek felhasználására. A kiszolgáló helyiségek /mosdó, öltöző/ kicsik, zsúfoltak. A csoportszobák méretei, és tágasságuk megfelel a törvény által előírt maximált létszámnak. Tornaszobával nem rendelkezünk. Az udvari lehetőségek viszonylag jók. Nagy, tágas, gyepes udvaruk van. Az udvari játékok hagyományos felújított fajátékok. Tárgyi felkészültségünk hiányosságai ellenére mindent megteszünk a modern, esztétikus külső és belső környezet biztosítása érdekében. A szolgáltatott adatok alapján az oktatás infrastrukturális feltételei elégségesek, ugyanakkor fokozott forrásigényt követel az intézmény állagmegóvása, a modern igényeknek megfelelő oktatási környezet biztosítása. A feltételrendszer bővítése során megoldandó az épület felújítása, valamint oktatási eszközök, informatikai eszközök modernizálása, megújítása. A helyi programunk megvalósításához a következő játékokra, eszközökre lenne szükség, hogy hatékonyabban tudjuk megoldani a gyermekeink személyiségét, művészeti fejlesztését. A játéktevékenység eszköze:

Költségvetésből vásárolt

Költségvetésen kívüli összegből

Gyermekkonyhai felszerelés Pályázati - ügyességi játékok Udvari játékok:

mozgásfejlesztő eszközök

9

fából készült mászóka,

/pályázat/

házikó stb. Gyermekkerti szerszámok

Homokozó játékok /szülői önkormányzat/

Szerep és szabályjátékok eszközei:

„Közlekedési” pályázat -

babák, babakocsik, autók,

játék és közlekedési

dömper, kerékpár, roller stb.

eszközök

Kiránduláshoz, természetjáráshoz, távcső, iránytű

Az óvodai tanuláshoz szükséges fejlesztési eszközök:

Költségvetésből vásárolt

Költségvetésen kívüli összegből

Környezeti neveléshez szükséges eszközök: robotgép, konyhai felszerelés. Szakmai eszköztár: rajzlap,

Leendő pályázatokra

írólap, gyurma, festékek,

nevezéssel a szakmai

10

ragasztók, ceruzák stb.

eszköztár fejlesztése.

Diavetítő, diapozitívok

Médiatár fejlesztése

állatokról, növényekről,

/pályázat/

égtájakról stb. cd, dvd Egyéni fejlesztés eszközei

Pályázat

Zenei eszközök, hangszerezek: xilophon, cintányér, dob, ritmusbot stb.

Gyermekkönyvek, szakkönyvek:

Költségvetésből vásárolt

Költségvetési összegből

Meséskönyvek, verses

Pályázati lehetőség, óvónők

könyvek, leporellók

saját kezű munkája

Képességfejlesztő füzetek,

Szülői segítség

feladatlapok

Fénymásolás

Természet - föld, élővilág enciklopédiák. Egyéni fejlesztéshez szakmai folyóiratok, szakmai könyvek, nyomtatványok és segédanyagok.

11

Játéktevékenység eszközei: A költségvetésből minimális összeget tudunk fordítani játékeszközök beszerzésére. A csoportokban az alapvető játékeszközök biztosítottak. Költségvetési összegen kívül pályázatok, szülői adomány, szponzori támogatással pótoljuk a játékhoz szükséges eszközök bővítését. Az óvodai tanulás eszközei: A költségvetésből történik, ezen felül pályázatok beadásával próbálunk nagyobb összeget csoportosítani. Az óvoda pedagógusok saját kezűleg készítenek bábokat, vizuális fejlesztőjátékokat, memória és beszédfejlesztő képsorokat. Az elkészítéshez szükséges anyagokat a költségvetésből fedezzük. Mese és szakkönyvellátottság: Mesekönyv ellátottságunk nem megfelelő. A gyermekek behozhatják saját mesekönyveiket. Az állomány pótlása költségvetésből és pályázati keretből történik. Szakkönyvellátottságunk gyenge, többnyire saját könyveinket használjuk. Programunk megvalósításához a speciális fejlesztőjátékok tovább bővítése, valamint a környezeti neveléshez kapcsolódó konyhai eszköztár /robotgép fából készült előkészítő, fakanalak, tálak, sziták, reszelők, sütőformák, salátástálak, gyümölcskosarak, mixer, sajtos-tárolóedény stb./. beszerzése szükséges. A zenei tevékenység színvonalának emeléséhez óvodai hangszerek, ezenkívül CD-ROM, rádiósmagnó, műsoros kazetták vásárlása lenne esedékes. Nagy mozgást, egyensúlyt, erőnlétet stb. fejlesztő sporteszközök bővítése is terveink között szerepel.

II. PROGRAMUNK ALAPELVE, FELADATA, CÉLKITÜZÉSE ÓVODÁNK CÉLJAI Minden óvodásunk sokoldalú, harmonikus fejlődése, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése, az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Ideértve a nemzetiségi gyermekek ellátását, fejlesztését is illetve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. Az óvodapedagógusnak nagy szerepe van az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosításában: Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával.

12

Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik egészségesek, edzettek, érzelmileg kiegyensúlyozottak, önállóak, betartják a közösségi normákat, teljesítik kötelességüket, készen állnak az iskolai élet elfogadására. A környezeti nevelés komplexitása által képességfejlesztés, élmény gazdag környezetben az egyéni fejlődés ütemének tiszteletben tartása. Természet és környezetvédelem, pozitív érzelmi viszony alakítása környezetünkkel szemben, környezettudatos magatartás elsajátítása az egyén viszonylatában. - Egészséges életvitel kialakítása, - Az érzelmi, az erkölcsi nevelés szocializáció biztosítása - Zavartalan gyermeki személyiségfejlődés folyamatos elősegítése, illetve biztosítása - Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Mivel a 3 – 6 – 7 éves korosztályra esik a legtöbb fejlődési terület szenzitív szakasza, az egyes területek lassúbb ütemű fejlődése az óvodáskorban érzékelhető, kimutatható, s az óvodapedagógus sokat tehet a későbbi tanulási, magatartási zavarok megelőzéséért, az egészséges életmód alapjainak lerakásában, a természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív viszony kialakításában. Fontos feladatunknak kell tekintenünk – e problémakör lehetőségeinkhez mért „visszaszorítását” a gyermekek, a felnövekvő, kiegyensúlyozott nemzedék érdekében. Célunk továbbá, hogy óvodapedagógusaink a partneri igények és elvárások nyomon követésével az óvodánkba járó gyermekeknek magas színvonalú nevelőmunkájuk értékeit közel azonos nevelési elvek, módszerek alapján a legjobb tudásuknak megfelelően adják át, s esztétikus környezetben lehetőséget biztosítsunk az egészséges életmód igényének kialakításához, valamint a sajátos nevelési igényű gyermek zökkenőmentes iskolakezdéséhez.

Programunk alapelve

Olyan élet kialakítása, amely a 3-7 éves gyermek szeretetteljes, biztonságérzetet adó, családias, érzelmekben gazdag, harmonikus fejélődést biztosít. A 3-7 éves, többnyire halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sokoldalú fejlesztése, gyermeki személyiségük kibontakozásai. Derűs, nyugodt légkör biztosítása a másság elfogadásával, a szociális, értelmi képességek alakítása, empatikus magtartás kialakítása, erősítése, fejlesztése a társas kapcsolatok, közösségi élet személyiség formáló attitűdjeinek kihasználásával. Nyugodt, családias, biztonságot adó légkör megteremtése, melyben a gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb környezet esztétikai értékeinek emelése áll, a környezet és természetvédelem, amit az óvodapedagógusok személyes példaadása, pozitív attitűdje erősít. A másság elfogadása, tiszteletben tartása. A gyermeki személyiség kibontakoztatása, közösségben történő sokrétű tevékenység által. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtésérő: a testi, a szociális és értelmi képességek egyéni és életkori-specifikus alakításáról: a gyermeki közösségekben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő-tevékenységekről,

13

különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról: e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermekek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről : a gyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok( a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, társadalmi integrálását.

Ovodánk általános nevelési feladatai Alapvető feladataink: Egészséges életmódra nevelés: A testi nevelés feladatrendszerét a gondozás és a mozgás, környezeti nevelés keretén belül érvényesítjük. - Folyamatos odafigyeléssel, sokirányú gondozási tevékenységgel biztosítjuk a jó, egészséges komfort érzetet. - Balesetmentes, tiszta, egészséges környezet megteremtése. - A mozgás szeretete, összerendezett mozgás, mozgásigény kielégítése elsősorban a szabadban. - Egészséges életvitel alakítása, egészséges táplálkozásra való ösztönzés. - Testi képességek fejlesztése, fizikai erőnlét erősítése. - A szabadban végzett mozgások kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, a kirándulások a teherbíró képességüket. Feladatunk a környezettudatos magatartás megalapozása. Az érzelmi nevelés: Nyugodt, derűs légkör teremtése, ahol egyformán jól érzi magát a gyermek és a felnőtt. Sokféle érzelmi élmény biztosítása, pozitív érzelmi élet alakítása. - Én tudat alakítása, szocializáció fejlesztése, társas szükségletek kielégítése, a másság elfogadásával. - A környezet és természetvédelem erősítése példaadással, rámutatással, tevékenykedtetéssel. Egészséges környezet megóvása, természetvédelem. - A mindennapi mese fontossága, belső kép erősítése, anyanyelvi fejlesztés, érzelmi kötődések, valóság és a mese kapcsolata. Az óvoda alkalmazottai és gyermekek, a gyermekek valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd , érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda nevelje a gyermekeket annak elfogadására, megértésére,hogy az emberek különböznek egymástól.

14

Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosításának feladatai: Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök, azaz kompetenciák (együttműködés, önállóság, segítőkészség önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, a közös értékek óvása, védelme, kitartás, akarat, feladat, szabálytudat, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség stb.) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében. Az erkölcsi normarendszer megalapozásában a helyi program szellemiségével összhangban kiemelten fontos értékek hangsúlyozása. A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségeinek oldása (a fiú is sírhat, a lány is lehet határozott). Az óvodapedagógus feladatai a játék tevékenységben: Nemi identitás fejlődésének elősegítése (a fiúk óvó-védő késztetéseiből, a csoporton belüli társas pozíciók elfoglalásából adódó harcias szellemű játékainak elfogadása ésszerű határokkal, a lányok anyáskodó, gondoskodó, aktívan kommunikáló hajlamainak támogatása). A tradicionális nemi szerepektől való eltérés, az egyéni különbözőségek, motivációk tisztelete (babázó kisfiú, autózó kislány természetessége). Értelmi nevelés: - Rendszeresen biztosítjuk a mozgásos játékok lehetőségét, melyben fejlődik a gyermek vizuális memóriája, térről való ismerete, térészlelése, harmonikus, összerendezett mozgása. - A játék, mint a képességfejlesztés alapvető pillére: anyanyelvi fejlesztés, tapasztalatszerzés. - A környező világ tevékeny megismerése, környezet és természetvédelem. - A gyermek és környezete. - Család - óvoda - lakóhely. - Testrészek, egészségvédelem. - Emberek munkája, foglalkozása. - Környezetünk mennyiség, tér, szín, formai viszonyai. - Időjárás, természeti változások, jellemzők az évszakok megfigyelése által, összefüggések. - Napszakok. - Növény és állatvilág. - Levegő, talaj, víz, én-képfejlesztés. - Problémamegoldó, kreatív gondolkodás erősítése. - A gyermekek szokásainak alakítása. - Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. - A megkezdett munkát igyekeznek befejezni. - Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.

15

Kommunikációs nevelés: Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - helyes mintaadással - az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Feladatok:  a tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejező készségének fejlesztése,  a kontaktusteremtés, a kommunikációs képesség, önkifejezés képességeinek fejlesztése,  az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása.  szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése Az anyanyelv fejlesztése elválaszthatatlan bármely nevelési területtől és tevékenységtől. A kontaktusteremtés és tartás legfontosabb eszköze a nyelv, amely óvodáskorban összefonódik a tevékenységekkel. Az óvodai életben az anyanyelv fejlesztésének három alaphelyzete van:  a spontán helyzetekben és tevékenységekben,  az irodalmi nevelés fejlesztő hatása,  az óvodapedagógus által kezdeményezett helyzetekben. A beszédfejlődés természetes színtere a játék, ahol természetes élethelyzetekben kerülnek kontaktusba a gyerekek egymással. A tevékenységeket kísérő beszélgetések, közös társalgások (beszélgető kör), a nyelvi játékok, a szabad önkifejezés, a közvetlen, ösztönző, szeretetteljes, valóban érdeklődő óvodapedagógus magatartása segíti a beszédminőség alakulását. Szervezési feladatok: A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében. Valamennyi 3. életévet betöltött HHH és veszélyeztetett helyzetű gyermek felkutatása, rendszeres óvodába járatása. Differenciálás az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszereinek alkalmazása. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása gazdag, vonzó óvodai programokkal; a szülők, családok óvodai életbe történő bevonásával; családlátogatással, sokrétű együttműködési formák alkalmazásával. A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása: tanév elején a szülői igények írásbeli igényeinek felmérése után, minden szülői igényt kielégítő óvodai nyitvatartási idő kialakítása. - A környezeti nevelés komplex felfogásából, a műveltségi tartalmak összehangolt közvetítése. - A gyermekek nevelése, akik életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően tájékozottak az őket körülvevő világról. - A kommunikációs képességfejlesztés jelenjen meg a mindennapokban, a játékon keresztül az önkifejezés, a tanulási lehetőségek hassák át a szervezett és a szabadon választott tevékenységeket.

16

- Élmény gazdag mindennapok megteremtése, változatos tevékenységek biztosítása egészséges óvodai környezetben. - Multikúlturális tartalmak megjelenítésével, a nagyvilág kulturális értékeinek közvetítése, szűkebb értelemben a kisebbségi kultúra őrzése. Ezen belül: - Az egészséges életvitel kialakítása - Az érzelmi, az erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása - A zavartalan gyermeki személyiségfejlődés folyamatos elősegítése, illetve biztosítása - Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Törekszünk a gyermekek társas viszonyának kialakításában az egymás elfogadtatására, magatartásuk alakítására, társas viszonyok formálására különösképpen a régi hagyományok eszközeivel. Az esztétikai ízlést alapozó élmények kiválasztását komplex esztétikai hatásokkal érhetjük el, ezért összekapcsoljuk a mindennapi életet, a természet és a művészetek esztétikáját. Lehetőséget adunk ahhoz, hogy a néphagyományokon keresztül a gyermekek érzelme társas helyzetben differenciálódjon Fontos számunkra, a gyermekélet tájjellegű hagyományainak ápolása a családok, idősebb generációk bevonásával. Feladatunk a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése. Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és az alkotó vágy fejlesztése. A gyermek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységeket biztosítunk. Olyan tevékenységeket szervezünk, ahol a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése: az együttérzés, az önzetlenség formálása, a tolerancia, a mások érdekeinek figyelembevételére nevelés a feladatunk. Óvodánk speciális feladatai: Óvodai nevelésünk célrendszerének sajátos elemeit meghatározzák a település sajátos jellemzői, a szűkebb környezet elvárásai, az óvodapedagógusok által felvállalt többlet feladatok eredményei és az alapító okiratban foglalt feladatok. Így speciális célként fogalmazódnak meg a következők:  Az nemzetiségiséghez tartozó gyermekekben alakuljon ki a nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő, a településre jellemző hagyományok és szokások ápolásával a nemzetiségi identitástudat.  A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésének megszervezése, biztosítva a csoportos és egyéni felzárkóztatást.  Logopédia felmérése az arra rászoruló gyermekeknek. Minden óvodásunk sokoldalú, harmonikus fejlődése, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Ideértve az nemzetiségi gyermekek ellátását, fejlesztését is. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik egészségesek, edzettek, érzelmileg kiegyensúlyozottak, önállóak, betartják a közösségi normákat, teljesítik kötelességüket, készen állnak az iskolai élet elfogadására. Kompenzáljuk a családi nevelés hiányosságait, segítjük őket szociális beilleszkedésük során, biztonságérzetet nyújtunk számukra, amely megalapozza érzelmi kötődésüket az óvodához, ösztönzi társas kapcsolataik pozitív alakulását. Célunk meg a gyermekek mozgásfejlesztése: a nagymozgások és finommozgás 17

differenciálása, kimunkálása. A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítására: különös tekintettel a néphagyomány nevelő hatására.

SAJÁTOS FELADATAINK

Gyermekvédelem A gyermekek eltérő szociokultúrális környezetből kerülnek az óvodába. Feladatunknak tartjuk a velük való törődést. Célunk, hogy minden rászorulón segítsünk, feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek a családok hátrányos helyzetére jellemzők, amely körülmények veszélyeztetik azt. Feladatunk a mindenkori segítségnyújtás. Az egyéni bánásmód, a családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése, a tapintat, a tolerancia jegyében. A szülőkkel való közvetlen viszony kialakítására törekszünk, személyes törődéssel és fejlesztéssel, a gyógypedagógus, a védőnő segítségével. A gyermekvédelmi munkát a humánum, segítőkészség, a megértés és a támaszadás jelenti. A gyermekvédelmi munka fő céljának a prevenciót tekintjük, amely során szeretnénk megakadályozni a veszélyeztetett státusz kialakulását. A veszélyeztetett nyilvántartásba vétel szempontjai: Az általános gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységi formák:  tankötelezettség biztosítása  egészségnevelés  szabadidős programok  hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek szűrése A speciális gyermek- és ifjúsági feladatok megvalósítását segítő tevékenységi formák  feltárás (hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, sajátos nevelési igényű gyermek)  családlátogatás  igény szerinti foglalkozások megszervezése  pedagógiai szakszolgálati ellátás biztosítása külső segítők bevonásával. E tevékenység területei:  családdal, szülőkkel való kapcsolattartás  a pedagógiai szakszolgálat szakembereivel való kapcsolattartás (iskolaérettségi vizsgálat kérése, logopédiai fejlesztő foglalkozás) Az intézményvezető és a pedagógusok együttesen vesznek részt a gyermekvédelemben, aktív és hatékony tagjai az észlelő – jelző rendszernek, így munkájuk megelőző és kötelező együttműködés. Az óvodai gyermekvédelem egyik legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermekek minden problémája (éhsége, agresszivitása, szorongása, hiányzások) itt érzékelhető először. Az 1997. évi xxxI. Törvény a gyerekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 5. §-a meghatározza a veszélyeztetettség fogalmát: „olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény

18

következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.”

A veszélyeztetettség nyilvántartásba vételének szempontjai óvodánkban:  súlyos anyagi nehézségekhez kapcsolódó elhanyagoló nevelés  elhanyagoló neveléshez kapcsolódó testi – lelki bántalmazás  súlyos érzékszervi károsodás, illetve tartós betegség

A vezető feladatai:  A közoktatási törvény módosítása 54. §-a (1) pontjában az óvodavezető fö feladatává teszi a gyermek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítését és az érvényesülés ellenőrzését.  A vezetői felelősség kiterjed az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésén túl a gyermekbalesetek megelőzésére is.  A rendszeres egészségügyi vizsgálatok biztosítása  Fontos feladat, hogy minden gyermek bekerüljön az óvodába abban az évben, amikor az 5, életévét betölti. A vezető felelőssége, hogy senki ne maradjon ki a beiratkozáskor. Az óvodapedagógusok feladatai:  Elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását.  Biztosítani a gyermekeket meg illető jogok érvényesülését az óvodában, szükség esetén védő-óvóintézkedésekre javaslatot tenni.  Az új óvodások befogadását elősegíteni, beilleszkedésüket az adott csoportba minél inkább zökkenőmentessé tenni.  A gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni.  A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha szükséges ehhez szakember segítségét kérni.  Az egyéni lemaradásokat csökkenteni, a tehetséggondozást megvalósítani illetve elősegíteni.  Az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában részt venni, a szűrrést szükség esetén, soron kívül javasolni.  Az integrált nevelést elősegíteni a gyermek problémái szerinti súlyossági foknak megfelelő ellátási formában.  A szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása, a szülői szerep eredményesebb betöltésének elősegítése.  A prevenció minden gyermekre való kiterjesztése.  A titoktartási kötelezettség minden családot érintő kérdésekben érvényesüljön.  Nyilvántartani a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermeket.  Nevelési év elején megtervezni a gyermekvédelmi munkaprogramot az adott évre.  Kapcsolattartás az önkormányzat szociális osztályának vezetőjével, a gyermekjóléti szolgálattal.

19

 Rendszeres részvétel a családsegítő szolgálat esetmegbeszélésein.  A gyermek fejlettségének és a fejlődés egész családot érintő rizikó faktorainak mérlegelése, az erősségekre építés elve alapján.  A szülő gyermek interakció egyéni stílusainak respektálása.  A szülő segítése gyermeke viselkedésének értelmezésében.  A gyermekvédelmi munka hatékonyságát az alábbiakkal segíthetjük elő az óvodánkban:    

rendszeres családlátogatások, nyílt napok munkadélutánok szervezése gyermeki és szülői jogok ismertetése személyiségfejlesztő tréningek tartása az óvodai dolgozóknak

Balesetvédelem: A gyermekek testi épségének megóvása érdekében minden gyermekkel meg kell ismertetni az óvodában található veszélyforrást, a veszély elkerülési módját.  Nedves talajon sétálva lassan közlekedünk, elkerülve az elcsúszást.  Melegvizes csapot csak felnőtt jelenlétében lehet megnyitni és a hideggel megfelelő hőfokra beállítani.  Udvari játékok rendeltetésszerű használatának megtanítása.  Séta közben a közlekedési szabályok betartása.  Kirándulások alkalmával megfelelő számú kísérő biztosítása.  Elektromos eszközök használatának szabályai.  A pincébe gyermek nem léphet be, azt zárva kell tartani. Megvalósítás módjai:  beszélgetések  szituációs játékok  felnőtt példamutató magatartása

20

III. NEVELÉS KERETEI Óvodai nevelésünk rendszertáblája

21

Programunk tartalmi megvalósítása komplex módon, a fejlesztendő területek megfelelő egymásra épülésével valósítható meg, érhető el. Területei: -

Prevenciós-korrekciós tevékenység HHH helyzetű gyermekek beilleszkedését segítő program, fejlesztés, tehetséggondozás SNI gyerekek fogadása Kisebbségi fejlesztő program Multikulturális tartalmak megjelenítése Gyermekvédelmi munka

Gondozás az egészséges életmódra nevelés A test ápolása és edzése elsősorban a gyermekeke testi fejlődését és az egészség megőrzését szolgálja, de jelentős szerepe van az egészség kulturáltság és a helyes élet-mód megalapozásában is. A kisgyermek testi szükségleteit maradéktalanul ki kell elégíteni, az óvónőink az óvodában bizonyos mértékig az anyát helyettesítik. Nevelő tevékenységének része a gondozási feladatok megvalósítása. Törekszünk a családi és az óvodai gondozási szokások összehangolására. Nagyon fontos, hogy a gyermeket minél előbb önállóságra szoktassuk, az aktív tevékenység nagyobb örömet okoz a gyermeknek, mintha az egész műveletből ki van rekesztve. A gondozási műveletek közben nem szabad siettetni a gyermeket, dicsérni és buzdítani kell. Az egészséges életmód szokásainak kialakításában sokat segít a gyermek utánzási törekvése. A bemutatás többet jelent mint minden magyarázat. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó gyermeknek fokozottan biztosítani kell az egészséges életmódra nevelését. Az etnikai gyermekek beilleszkedését nehezíti az eltérő értékrend a család és az óvoda között. Fokozatosan be kell vezetni az óvodánk helyiségeinek, eszközeinek megismertetésé-be.

Egészséges környezet biztosítása a gyermek fejlődésében Az óvodai környezet nagymértékben befolyásolja az óvodai nevelés színvonalát és hatékonyságát. Udvar Az óvodánk udvarát úgy szeretnénk kialakítani, hogy biztosítsa a gyermekek egészséges életmódját, mozgás- játék igényét. Arra törekszünk, hogy udvari játékaink esztétikusak legyenek, feleljenek meg a gyermekek

22

szükségleteinek, és harmonikusan illeszkedjenek be a környezetbe. Arra törekszünk, hogy az udvarunkon lévő fémből készült játékainkat minél előbb váltsák fel a természetes anyagokból készült játékeszközök. Már vannak természetes játékeszközök, melyet pályázat útján valósítottunk meg. Törekszünk arra, hogy az árnyékos illetve a napos területek biztosítva legyenek. Udvarunkon lehetőség nyílik a vízzel való ismerkedésre, a nyári időszakban, a pancsoló medencénél. A szabadban töltött idő tartalmasabbá tételére szolgál a homokozó, illetve a fából készített asztalok és padok. Az udvarunkon, olyan játékszerekre is szükség lenne, amelyek az alapmozgásokat fejlesztik és a mozgásszervek fejlődését is elősegítik, emellett ügyességfejlesztő hatásuk is van.

Az egészséges környezet biztosítása Az óvoda épületébe szélfogón át lehet bejutni. Öltöző: Felszerelésénél arra törekedtünk, hogy a gyermekek kényelmesen öltözködhessenek és vetkőzhessenek. Három gyermeknek egy öltöző szekrényt biztosítunk. Csoportszobák: A csoportszobák a különböző tevékenységi formák színterei, mely helyet ad a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósítására. Az óvodáskorú gyermekek a meleg színeket kedvelik, ezért a falak színezésekor ezt figyelembe vesszük. A csoportszobában nagyon fontos elegendő hely és felszerelés álljon rendelkezésre a tevékenységekhez, ezt a helyet bővítettük mind a három csoportban, a galériával. A gyermekek délutáni pihenését, jellel ellátva ágyakkal, ágyneműkkel biztosítjuk. Arra törekszünk, hogy a játékszereink könnyen tisztíthatók és a higéniai feltételeknek is megfelelőek legyenek. A fűtést a gáz bevezetésével oldottuk meg, s a napi átlaghőmérsékletünk 20-22 C. A szellőztetést a téli időszakban is biztosítjuk. Különös gondot fordítunk az étkezés utáni, illetve a fektetés előtti alapos szellőztetésre. Mosdó: Az óvoda épületének adottságából kifolyólag a három csoportnak két mosdóhelység áll rendelkezésére. A mosdókban jellel ellátott törölközők állnak a gyermekek rendelkezésére. A gyermekek fésűit jól ellenőrizhető helyen helyeztük el. Az egészséges fogápolást elősegíti az ebéd utáni fogmosás, amelyet a mosdók fölött elhelyezett polcokon jelekkel ellátott fogkefével és a fogpohár használatával oldottuk meg.

23

Betegségek, egészség kisebb eltérésének megismerése Az óvodánkat csak egészséges gyermekek látogathatják. Az óvodában megbetegedett gyermeket az óvónő vagy a dajka elkülönítve gondozza, addig míg szülei meg nem érkezik. Ez különösen fontos akkor, ha láz, hányás, hasmenés, légzészavar jelentkezik. A fertőzésveszélyt a csoportszobák, mellékhelyiségek gyakori szellőztetésével igyekszünk megakadályozni. A csoportokban előforduló bevizelő, maszturbáló kisgyermeket az óvónőink igyekeznek tapintatosan kezelni. Nevelő munkánk során legfontosabb az, hogy az egyes fertőző megbetegedések lappangási idejét és esetleges bevezető tünetei ismerjük fel, mert rendszerint ebben a szakaszban a legnagyobb a fertőzési veszély. A gyermekek egészséges életmódját, úgy kell biztosítanunk, ha minden nap lehetőséget adunk az edzésre, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Igyekszünk megoldani, hogy minden nap tartózkodjanak a szabadban. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében minden nap szervezünk mozgásos tevékenységeket (lehetőleg a délelőtt folyamán) mivel délután nem teljes mértékben megoldott az óvónői felügyelet. A jól szervezett séták, kirándulások nem csak a gyermekek mozgásigényét elégíti ki, hanem élményt is nyújtanak a gyermekeknek is. Az óvoda jó légköre a baleset elhárítás szempontjából is sokat jelent, fegyelmezett, derűs közösségben lényegesen kevesebb baj történik, mint ahol mindent tiltanak. Az esetleg előforduló baleseteknél szükséges elsősegélynyújtásra az óvónőink mindig készen álljanak.

Egészséges életmód, testápolás, egészségmegőrzés alakítása Az egészséges életmódra nevelést kiemelt jelentőségűnek tartjuk az óvodáskorban, mivel a napi ritmus alapját az alvás és a tevékenységek rendszeressége biztosítja. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a helyes életritmust a családdal együtt alakítsuk ki. Az óvodánkban nap mint nap rendszeresen végzett tevékenységeik változását az egészségesen változó életritmusát, az időbeosztását napirendünkben rögzítjük. Napirend, heti rend a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezésére, szervezésére. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez a gyermek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A gondozás kiemelt jelentősége, nevelés kapcsolatépítés a gyermekekkel, önállóságuk fejlődésének elősegítése, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal.

Napirend a mellékletben található Táplálkozás: A növekedés és a fejlődés legfontosabb feltétele a táplálkozás. A kulturált étkezés szokásait

24

megtartva, derűs légkörben, csendesen beszélgetve folyjék le minden étkezés. Az ételeket úgy kell feltálalni, hogy a gyermekek könnyen tudják fogyasztani. A gyermekeknek annyi ételt adjunk, (vagy annyit szedjenek) amennyit el tud fogyasztani. Azoknak a kiscsoportos korúaknak, akik még nem tudnak önállóan étkezni segítségünk kell és fokozatosan kell őket önállóságra szoktatni. Az étkezésnél fontos az egyéni bánásmód, a kisétkű gyermekeket nem szabad nagyobb adagra erőltetnünk. Nagyon fontos, hogy a gyermekek táplálkozásában megfelelő arányban legyenek a szénhidrátok, vitaminok, növényi zsiradékok, kalciumot tartalmazó tej és tejtermékek, valamint gyümölcs és zöldségfélék. (Különös tekintettel az otthon nem étkezőkre!) Különös gonddal kell kezelnünk a gyermekek étkezési kultúrájának kialakítását, mivel otthon sem szereznek tapasztalatot és módjuk sincs az otthoni gyakorlásra, legtöbbször a szülők sem fordítanak erre elég hangsúlyt. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Legfontosabb az evőeszközöket, kanalat, kést, villát megfelelően használják. Ismerjék meg, váljék szokásukká a szalvéta használata. Tudjanak önállóan szedni, folyadékot tölteni maguknak olyan mennyiségben, amennyit el is fogyasztanak. Tanuljanak meg csukott szájjal enni. Étkezés alatt ügyeljenek az asztal és a saját maguk tisztaságára. Előfordulhat, hogy étkezés közben valamelyik gyermek hány, ezért ajánlatos evőeszközét, tányérját és az asztalt fertőtleníteni.

Egészséges életmód Testápolás: Az óvodás gyermekeink bőre sokkal inkább ki van téve szennyeződésnek, a gyermekek testi ápoltságát, tiszta ruházatát csak a szülőkkel együtt tudjuk biztosítani, ezért arra törekszünk, hogy a családi és óvodai szokásokat összehangoljuk. Minél kisebbek a gyermekek, annál nagyobb szükség van az óvónőink és a dajkáink közreműködésére. Az óvónőink fokozatosan szoktassák a gyermekeket az önálló testápolásra, figyelembe véve az egyéni különbözőségeket. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Az etnikai gyermekeinknél ügyelünk arra, hogy szappannal tudjanak kezet mosni, arcot anélkül megmosni, hogy mosakodásnál a vizet ne fröcsköljék szét. Használják megfelelően mosakodás után a jellel ellátott törölközőjüket. WC használat után tanulják meg helyesen használni az egészségügyi papírt. Ismerjék meg a fésű helyes használatát. Ismerjék meg a fogápolási eszközöket, tanulják meg helyesen alkalmazni a gyakorlatban. Szokják meg a papír zsebkendő rendszeres, helyes használatát és az elhasznált papír zsebkendőt

25

mindig tegyék a papírkosárba. Törekszünk arra, hogy ne minősítsük a gyermekek otthonról hozott szokásait, gondozottságát, addig, amíg nem ismerjük annak családi feltételeit. A gyermekeink fokozatosan jussanak el odáig, hogy önmagával szemben igényelje a rendet és a tisztaságot. Etnikai gyermekeknél arra törekszünk, hogy tanuljanak meg szappannal helyesen kezet, arcot mosni anélkül, hogy a vizet szétfröcskölnék. Használják megfelelően mosakodás után a törölközőjüket. WC használata után tanulják meg használni az egészségügyi papírt, és lehúzni a WC-ét. Szokták meg, hogy a saját jelükkel ellátott törölközőt, fésűt használják. Ismerkedjenek meg a fogápolási eszközökkel, tanuljanak meg önállóan fogat mosni. Tanulják meg a papír zsebkendő rendszeres, helyes használatát. Az elhasznált papírzsebkendőt mindig tegyék a papír kosárba Minden gyereknél arra törekszünk, hogy önállóan mosakodjanak, törölközzenek, figyelmeztetés nélkül kezet mossanak, amikor szükséges. Körömkefét is használjanak amikor szükséges. Ruhájuk ujját tudják fel és lehajtani. Felszólítás nélkül használják a WC-t, s utána a mosdót. Fogukra legyenek igényesek és kérjék minden alkalommal a fogápoló szereket. Hajukat tartsák rendbe, s csak a saját fésűjüket használják. A zsebkendő használata váljon mindenkinél igénnyé. Öltözködés: A kisgyermekek öltözékénél arra kell törekedjünk a szülőkkel együtt, hogy a gyermekek öltözéke egyszerű, célszerű, könnyen kezelhető legyen. Ne akadályozza a szabad mozgását. Törekedjenek a réteges öltöztetésre, mivel előnye a jó hőszigeteltség. A túl öltöztetett gyermek éppen, úgy veszélyben van mint a nem megfelelően öltöztetetett gyermek. A túlöltözött gyermeknél csak fokozatosan szabad a változtatást bevezetni. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a gyermekek meleg igénye egyéni alkatuk szerint változhat. A helyes öltözködés az ízlést fejleszti, és neveli a ruházat tisztán és rendben tartására. Ezért fontos az óvónőink példamutató megjelenése. A cserecipők és az óvodában tartott váltóruhák, tornaruhák, tisztántartásáról és pótlásáról a szülő gondoskodik. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Etnikai gyermekeink óvodáskor végére törekedjenek arra, hogy önállóan, megfelelő sorrendbe öltözködjenek, cipőjüket tudják helyesen felvenni. Ruhájukat tegyék mindig a jelükhöz. Vigyázzanak saját holmijukra, tudjanak sálat, szalagot, kötényt kötni. Tanuljanak meg rendesen gombolni a hozzáférhető helyeken. Legyenek igényesek külső megjelenésükre. Minden gyermeknél elérendő követelmény: önállóan, megfelelő sorrendben öltözzenek, vetkőzzenek. Holmijukat, ágyneműjüket összehajtogatva tegyék a helyükre. Ruhaneműjükkel gondosan bánjanak. Fejlődésük üteméhez alakulva tanulják meg bekötni a cipőjüket. Mozgás, edzés: Óvodás gyermekeink életeleme a mozgás. a mozgás fejlődésében a különböző fejlesztéseknek fontos szerepe van. 26

A gyermekeink mozgásigényének kielégítésében az óvodánknak rendkívül nagy a jelentősége. Az udvarunkon lehetőség van oly mértékű mozgásra, amely a gyermekeink egyéni mozgás igényét is kielégíti. A kötetlen mozgáshoz különféle mozgásfejlesztő játékok és eszközök állnak rendelkezésünkre, amely eszközök segítik a gyermeket önmaguk megismerésében. A mozgásigények kialakításánál a mozgásos játékoknak nagy szerepe van, amelyet 3 fontos tényező határoz meg: szabad levegőn tartózkodás, testmozgás, és a játék. A gyermekeink mozgásfejlődése csak részben spontán feladat. A kötetlen mozgás és a fejlesztő célú szervezett testgyakorlás némileg eltérő, de mindkettőre szükség van. Óvodásaink ügyessége, mozgásának rendezettsége a mozgásuk gyakorlásával fejleszthető. Mindez hozzájárul a légző és keringési rendszer teljesítő képességének, a csont és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez, a 3 -6 éveseknél figyelembe kell vennünk az egyéni képességeket, mivel egyénenként i s eltérőek lehetnek ezek. A testi erő fejlődését nemcsak a rendszeres testnevelés, hanem az egésznap folyamán végzett mozgások is elősegítik. A mozgáson keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt megvalósíthatunk. Etnikai gyermekek mozgásigényére és viselkedés kultúrájára jellemző: Az óvodában, a gyermekközösségben nem találják helyüket, nehezen oldódnak fel. Játékszintjük alacsony. A családlátogatások alkalmával tapasztaljuk, hogy van olyan kisgyerek akinek egyáltalán nincs otthon játéka. Az otthoni játéktevékenységükhöz általában nincs külön hely biztosítva, külön szobával egy gyermek sem rendelkezik. Óvodai játékuk , viselkedésük kapkodó, agresszív. Nehezen alkalmazkodnak az óvoda csoportnormáihoz. Pihenés: Az egészséges életritmushoz a pihenés éppúgy hozzátartozik, mint az ébrenlét alatti aktív tevékenység. Legtökéletesebb pihenés az alvás. Az óvodásaink kisebb teljesítő képességét a fokozott alvásigényük jelzi. Legfontosabb a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása, az altatás hangulatához illő halk zene vagy mese illetve a gyermekek egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembe vételével a megfelelő feltételek megteremtése. A gyermekeknek egyenként más és más az alvásigénye, ennek megfelelően igyekszünk a korábban ébredő gyermekeket egyéni képességű feladatokba bevonni, de ügyelve arra, hogy a még pihenni kívánó gyermekeket ne zavarják. A pihenés alatt óvónőink tartózkodjanak a gyermekek között, állandó gondossággal figyelje nem csúszott-e le a takaró a gyermekről, nem nyugtalan-e valamelyik, mi az oka a nyugtalanságának (fázik, beteg, vagy kényelmetlenséget okoz-e valami).

Érzelmi nevelés közösségi érzés, egyéni fejlesztés,szocializáció Nevelési cél: A gyermek környezettudatos magatartásának tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása.

27

megalapozását

segítő

pedagógiai

Feladatai: A gyermek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának alakítása, a természet és az ember által létrehozott környezet megismerése, az emberi munka, alkotások megbecsülésére, hagyományok ápolására nevelés. A környezettudatos magatartás megalapozása az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével. A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel. A kisgyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért nagyon fontos, hogy az óvónő olyan biztos szeretetteljes, érzelem dús, derűs légkört biztosítson, ahol kedvező érzelmi hatások érik a gyermekeket. A közösségi nevelés az egész óvodai nevelőmunkát hassa át, biztosítja a gyermekek számára a tevékenységeknek és emberi kapcsolatoknak azt a rendszerét, amely fejlődésüket lehetővé teszi. A közösségi nevelés továbbfejleszti a családi nevelést és előkészíti a gyermekeket az iskolára. Fontos, hogy az óvónő a gyermekek számára megszervezze az új életformát, ("óvodába" kerülést) irányítsa, vezesse be a gyermekeket ebbe az életformába és az életforma pozitív hatását érvényesítse. A szocializáció szempontjából különös jelentőségűnek tartjuk a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlását, a közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakítását. Óvodai életünk elősegíti a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését. A fejlődésben meghatározó szerepet tölt be az óvodapedagógus. Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. A különbözőségek tisztelete, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel. Beszoktatás: Az óvodába kerülő kiscsoportos gyermeket még leginkább az érzelmei irányítják, amelyeken e korban még nem tud uralkodni. Figyelmét az érzelmekből fakadó érdeklődés határozza meg. A gyermekek közösségi életének színtere a csoportokba és mindazok a helyiségek, ahol a gyermekek élete zajlik. Törekedjünk arra, hogy a csoportszoba ne legyen túl zsúfolt, a gyermekek szabadon mozoghassanak benne, egyszerre sokféle játék ne ossza meg a figyelmüket. Legyen az óvodai csoportoknak hagyománya, szokásrendszere, amely sajátos, egyéni színezetű légkört biztosit, s ez is mélyítheti a gyermekek összetartását, együttérzését. Az óvodai élet szabályainak és szokásainak megismerése és megtartása segíti a gyermeket abban, hogy a közösségbe beilleszkedjék. A szabályok kölcsönös megtartása a gyermekeket közelebb hozza egymáshoz és fejleszti egyéniségüket. Éppen ezért lényeges, hogy az óvoda szabályai a gyermek fejlettségi fokához igazodjanak és az óvodán belül valamennyi csoportban azonosak legyenek. Megtartásukat sok türelemmel és következetességgel kell biztosítanunk. A gyakorlás által kialakult szokások befolyásolják a gyermek magatartását. A szokások kialakításánál arra kell törekedni, hogy a gyermek ismerje a szabályokat, ismerje a 28

szokások értelmét. Ezt azonban csak fokozatossággal érhetjük el, mivel kiscsoportban a gyermek még nem képes valamennyi szabály értelmét felfogni. Igyekezzünk azonban, mihamarabb elérni, hogy a gyermek tudja miért kell úgy viselkednie, ahogy megkívánjuk. Az óvodai közösségen belül az egyéni fejlesztéssel biztosítjuk, hogy az egyes gyermekek egyéni sajátosságainak megfelelően fejlődjenek. Egyéni fejlesztésre minden gyermeknek szüksége van. Az egyéni fejlesztés biztosítja, hogy a gyermekek a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjaivá. Minden gyermek egy-egy egyéniség, különböznek egymástól testi-, idegrendszeri sajátosságaiban, értelmi képességeik, nyelvi kifejező készségük, társas magatartásuk, érzelmeik és érdeklődésük, aktivitásuk terén. Az óvónő sohase tekintse a gyermekek egyéni tulajdonságait változtathatatlannak. Törekedjünk arra, hogy minden egyes gyermek számára a feladatokat közelivé, érthetővé, vonzóvá tegyük. Az óvodának az egyéni fejlesztés alkalmazásában szorosan együtt kell működni a családdal: a gyermekek további fejlődése sokszor csak az otthoni körülmények módosításával oldható meg. Minden csoportban akadnak gátolt, félénk vagy szorongó gyermekek, akik a képességeiket éppen gátoltságuk miatt nem tudják érvényesíteni. Az óvónő feladata, hogy ezeket a gyermekeket feladatokkal állandó biztatással, sikerélménnyel felszabadítsák gátlásaik alól. A csoport kiegyensúlyozott életét megzavarhatják az ún. elkényeztetett gyermekek, de ugyan úgy az otthon elhanyagolt gyermekek. A gyermekek között egyéni különbségek, leginkább a társas- érzelmi sajátosságokban tűnnek szembe. A közösség életét és fejlődését leggyakrabban a túl mozgékony, a dacos, az erőszakos, a bohóckodó gyermekek zavarják. Az egyéni fejlesztést az óvodai élet minden területén minden gyermekre vonatkoztatva érvényesítjük. A gyermekek közti vitában, nemcsak a puszta tényeket hanem a gyermeket is figyelembe kell venni. Más a helyzet, ha 2 egyenlő erejű és vérmérsékletű gyermek kerül összeütközésbe, más ha egy visszahúzódó, félénk gyermekkel akad konfliktus: tekintetbe kell venni a gyermekek tapasztalatlanságát, közösségi magatartásban való járatlanságát. Az etnikai családok nem szívesen adják óvodába a gyermekeiket, mert féltik a társak bántalmazásától. Gyakran ellenőrzik a gyermekek biztonságát, igénylik, hogy be-be nézhessenek az óvodába. Az etnikai gyermekek különleges türelmet és bánásmódot igényelnek. Nagyon sok gyermek van akire csak dicsérettel lehet hatni, talán az otthoni dédelgetés vagy a hiányosabb tapasztalat, esetleg a lassúbb értelmi fejlődés okozza. Amennyiben a szokások elsajátítása lassabban halad, az óvónő az eltérés okát akkor érthetik meg, ha jól ismeri a gyermek korábbi nevelési feltételeit, a problémák hátterét. A gyermekek egyéni sajátosságainak ismerete segíti az óvónőinket, hogy a legmegfelelőbb módszert válasszuk meg az egyéni fejlesztés értelmében. A beszoktatásban lehetőleg mindkét óvónő vegyen részt, a dajkával együtt közösen szervezzék meg ezt az időszakot. Az óvónők a szülőkkel együtt beszéljék meg a beszoktatás menetét. Törekedjenek az óvónők arra, hogy mesével ölbeli játékokkal, saját személyével megkedveltesse az új környezetet. 29

A családias légkört megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatának alakulását, fokozatosan kapcsoljuk be a gyermeket a közösség számára hasznos tevékenységbe.

A néphagyomány ápolás, népszokások Általában a következő ünnepköröket dolgozzuk föl: Egyházi- vallásos eredetű ünnepek Farsang, Húsvét, Pünkösd, Karácsony Az emberi élet főbb eseményeit: Névnapolás, születésnap, vásár, lakodalmas Munkához fűződő népszokások: Szüret, disznóölés, kukoricafosztás Szüret, disznóölés a falusi hagyományok szerint. Kukoricafosztás, amely már lassan kihalóban van mivel az emberek túlhajtottak és állandóan sietnek. Így a kukoricát már a szárán kifosztják , hogy ezeket a szokásokat a gyerekek megismerjék, megkértünk családokat, hogy a kukoricát úgy hozzák haza ahogyan letörik, és itthon közösen fosztjuk ki a felnőttekkel együtt. Arra törekszünk, hogy a gyermekeket vigyük a természetbe, ahol közvetlenül tapasztalhatják meg a körülöttük folyó munkát. A kukoricatörésből viszünk haza (óvodánkba) csöveket, amelyekből készítünk babákat, állatokat, angyalkákat, melyeket később a karácsonyfára teszünk. Lemorzsoljuk a kukoricát, amelyből megszárítva képeket készítünk. Az őszi hónapok után csendesebb hónapok következnek, aho l már többet vagyunk a csoportba, mint kint a természetben. Ezekben a hónapokban alakul ki jobban a szerepjáték illetve a bábjáték. Ezekben a hónapokban batikolunk, rongybabákat készítünk. Ezek a közösen elkészített tárgyak, érzelmileg is segítenek a gyermekek játékában való elmélyülését. Nagyon jó alkalom, hogy a napi eseményekhez kapcsolódó meséket, történeteket elmondjuk, illetve eljátsszuk. Ezekhez a szerepjátékokhoz ruhákra van szükség, melyeket nemcsak mesékhez használnak fel, hanem gyakran a délelőtti játék folyamán is. A karácsony az amire nagyon készülnek és várnak a gyerekek. Ilyenkor közösen sütünk, ezen kívül betlehemes játékkal készülünk. Ez a hagyomány nemcsak az óvodában, hanem az iskolában is szokássá vált. Ott a betlehemes játékot a templomban szokták előadni. A téli hónapok záró napját a Farsang követi. A Farsang hosszú készülődéssel jár. A gyerekek különböző anyagokból készítenek álarcokat, óvodai fejdíszeket. A ruhákat együtt készítsük el a szülőkkel. Ünnepléskor a közösen készített fánkot, és az otthonról hozott üdítőket fogyasztjuk el. A szokások folytatódnak a Kiszebáb égetésével, ami szintén nagy élvezetet jelent a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, ilyenkor együtt énekelünk és táncolunk. Ezután készülünk a jeles alkalmakra (Tavaszváró, Lakodalmas) játékokra. Ezeket ünnepi műsor keretében mutatjuk be a szülőknek és más érdeklődőknek.

30

Az együtt játékok fokozzák a társas együttlét örömét és az összetartozás érzését. A május első vasárnapja az ahol az édesanyák nagy szerepet kapnak életünkben, szeretetünk jeléül ajándékkal, műsorral kedveskedünk nekik. A szerepjátékok mellett a bábjátékkal is kapcsolatuk van a gyerekeknek. A spontán dramatizálás lehetővé teszi, hogy játékban fogalmazzák meg a gyerekek mondanivalóikat, olyan élethelyzeteket teremtsenek, melyek foglalkoztatják a fantáziájukat. Ezért arra törekszünk, hogy félkész anyagot rakjunk ki, amelyből rövid idő alatt el tudják készíteni a bábot, és úgy alakítjuk ki a bábot ahogy ők elképzelik.

IV. A PROGRAM TEVÉKENYSÉG FORMÁI „ A játék, az különös. Gömbölyű és gyönyörű, Csoda szép és csodajó... ” / Kosztolányi Dezső: A játék

Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék szabad-képzelettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete módon, melynek mindennap visszatérő módon hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból, és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A játék belülről indított és vezérelt tevékenység. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióval éri el. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabad játék túlsúlyának érvényesülését. Célja: Célunk a szabad játék minél gazdagabb feltételeinek biztosítása, pedagógiai, pszichológiai szakértelemmel való támogatása indirekt módszerekkel a 3-7 éves korú gyermekek optimális személyiségfejlődésének biztosítása érdekében az együttműködés kiszélesítésével. Célunk a szabad játék elsődlegességének biztosítása, a játék eszköz jellegének professzionalizálása, a testileg-lelkileg egészséges személyiség kibontakoztatása, örömteljes óvodai élet. Célunk a gyermekek elemi pszichikus szükséglete, a szabad játék minél optimálisabb szintű kielégítése a megfelelő feltételek biztosításával, játéktámogató magatartással, reflektív attitűddel, a szülők szemléletformálásával.

31

A játék alapvető feltételei: - a nyugodt légkör - hely - idő - játékeszközök Nyugodt légkör: A nyugodt légkör a játékra nagy hatással van. A nyugodt játékos légkört segíti a sok új ötlet. Törekedjünk arra, hogy az óvodába érkezéstől hazamenetelig sok játéklehetőség álljon a gyermekek részére. A nyugodt játékban vagy játékos tevékenységben az óvodás gyermek sok dolgot tanul, ezen kívül fejlődik felelősség tudata, megfelelő énképe, szociálisan elfogadható önértékelése. A játék a gyermekek elemi szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan, zavartalanul ki kell elégülnie. Arra törekszünk, hogy a szabad játékban a gyermekek feszélyezettség nélkül, önállóan vagy társaikkal szabadon, vagy önfeledten tudjanak játszani. Törekedjünk arra, hogy személyiségünkkel, sokoldalúságunkkal a megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosítson a játékhoz. A feladatunk, hogy a gyermekekkel közvetlen és feszültség mentes kapcsolatot alakítsunk ki, de ugyanakkor mindvégig megőrizzük vezető szerepét. Az óvodapedagógus a játék kibontakoztatása, és nem a játék fejlesztése céljából hat a játékra. Ezért játékbeli szerepe kritériumainak meghatározásakor megkülönböztetjük a gyermeki játék két formáját: a szabad és az óvodapedagógus által kezdeményezett (irányított) játékokat. A kezdeményezett, irányított játékkal kapcsolatos

Játék, hely: Legjobb, hogy ha úgy rendezzük be a csoportszobát, hogy az óvodába lépő gyermek megtalálja a játékhoz szükséges helyet. A gyermekek akkor érzik jól magukat, ha jól tudnak játszani, a többféle és variálható eszközökkel, az erre elkülönített sarkokban, kuckókban. Az óvodáskorú gyermekek szeretnek földön játszani, szeretnek sokat mozogni, ezért feltétlenül szükség van a csoportszobában egy nagyobb szabad területre, amelyet a legalább játékidő alatt szőnyeggel boríthatunk, hogy ott a gyermek guggolva, ülve, zavartalanul játszhassanak. Helyes, ha minden csoportszobának van babaszobája vagy babakonyhája, ahol a gyermekek a papás-mamás szerepjátékokat is kiélhetik. A művészetre nevelésnél nagyon fontos a rajzolás, festés, barkácsolás, kézművesség, ezért fontos, hogy minden kellék, eszköz a gyermekek rendelkezésére álljon az egész nap folyamán. Az értelem fejlesztő játékokat lehetőleg a csoportszoba egy nyugodt szögletében, a gyermek számára jól megközelíthető helyen helyezzük el, hogy könnyen hozzáférhessenek. Idő: A játék 3-7 éves gyermek sokoldalú tevékenységformája, ezért arra törekekszünk, hogy az óvoda nyitva tartásától kezdve folyamatosan lehetőséget és időt biztosítsunk ehhez a tevékenységhez,

32

hogy elképzeléseik megvalósulhassanak. A délelőtti és délutáni játék egyenértékű legyen. Nagy figyelmet fordítsunk arra, hogy a gyermekek kapkodás nélkül tevékenykedhessenek, minél többet játszhassanak, mert a játék nagy hatással van a fejlődésükre. Az időjárási viszonyokat figyelembe véve törekedjünk arra, hogy az udvari játéktevékenységhez minél több időt biztosítsunk. Játékeszközök: Az óvónő fontos feladata a megfelelő játékeszközök kiválasztása és biztosítása. A játékszerek módot adnak a gyermeknek arra, hogy a környezetében megismert tevékenységeket, a valós életet utánozza és az elmélyült játékot segítse elő és motiváló, fejlesztő hatásuk legyen. Tegyük lehetővé azt is, hogy ne csak a közvetlen tapasztalataik alapján játszanak, pl.: a falusi óvodában adjunk városi életet jellemző játékszereket (pl.: kozmetika, közlekedés - jelzőlámpa, zebra) A 3-4 évesek általában gyakorló játékot játszanak, amelyek egymással variálva illeszkedjenek a játék témájához. A beszoktatásnál nagy jelentősége van az otthonról behozott "kedvenc" játékoknak. Ezzel könnyítsük meg a gyermeknek az édesanyjától való "elszakadást". 4-5-6 éves gyermek játékeszközét szerepjátékokhoz kapcsolódóan egészítsük ki. Játékfajták A játékfajták a gyermek, egyéni sajátosságait alakítják. A gyakorlójáték a játékeszközök rakosgatásával, manipulálásával, véletlen cselekvésekből fakadó siker, amely újra ismétlésre készteti a gyermekeket. Ezáltal ismerkedik az őt körülvevő eszközökkel és a tárgyak különböző tulajdonságaival. Ez a tevékenység jól fejleszti a manipulációt, szem - kéz koordinációt, oldaliságot, nagymozgásokat, a testséma fejlesztését, verbális fejlesztésben is nagy jelentősége van. Az udvaron is biztosítsunk lehetőséget a gyakorlójátékra. Erre legalkalmasabb a homok, víz, kavics, ágak és olyan tárgyak, amelyeket a gyermekek a saját szabályaiknak megfelelően tudnak manipulálni. El kell érni, hogy minden gyermek megtalálja a neki megfelelőbb játékformát és elmélyülten tudjon játszani. Különös gonddal segítsük a homokjátékok, illetve udvari játékok kialakítását. Az etnikai gyermekek játékát is igyekszünk a többi gyermekhez igazítani. Törekszünk arra, hogy egymást elfogadják, közösen tevékenykedjenek. Azoknak a gyerekeknek, akiknek otthon kevesebb játékeszközük van, kezdetben az eszközökkel ismertetjük meg őket. Az etnikai gyermekek játékát a nagycsaládban és a természet közelben élés motiválja. Játék és valóságtudatuk jó, szabályismeretük a praktikus nevelés miatt kissé elmaradt az életkori szintjüknél, de fejleszthetőek, ezért az etnikai fejlesztési tervben erre építkezünk. Építő-, konstruáló játék: A konstrukciós játékhoz kapcsolódva jelenjen meg a barkácsolás, amelyben tükröződjön a helyi művészetre nevelés és a népi játékokra motiválás. A népi játékoknak felbecsülhetetlen értékét az adja, hogy apáról-fiúra szállva megőrzik és

33

fejlesztik falunk játék hagyományait. Tartalmukban tükröződik a falu szokásai, nyelve és mozgáskultúrája. Az óvodának nagy szerepe van a népi hagyományok felszínen tartásában, ezért időt és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az elsajátított népi játékokat játékidőben is játszhassák a gyermekek. Biztosítsunk gyermekeink életkorának, érdeklődésének megfelelő eszközöket, és egyben tudatosan fejlesszük a gyermekek képességeit. Tudatosan bővítsük az eszközöket különböző nagyságú, formájú félkész és kész eszközökkel. Az építés, összerakás technikáját mindig mutassuk meg és ha nehézségbe ütközik a gyermek segítséget adjunk. A gyermekek által barkácsolt kellékekkel élje át az "én készítettem" alkotás örömét. Szabályjáték: A gyermekek mozgásos játékát kielégíthetjük egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi és szabályjátékokkal. Arra törekedjünk, hogy a szabályok könnyen megérthetők legyenek. A játék folyamán ugyanazon szabályok betartását tartsuk szem előtt a csoportban és az udvaron egyaránt. A szabályok betartása fejleszti önuralmukat, türelmüket, toleranciájukat, kudarc és tűrő képességüket. Minél több szabályjátékkal ismertessük meg a gyermekeket, hogy önállóan is kezdeményezhessék kedvenc játékaikat. Az 5-6-7 éves gyermekek játékainál az észlelés és a verbális fejlesztés kerül előtérbe. Szerepjátékok és a dramatizálás egészítse ki az építő, konstrukciós és a szabályjátékot.

Szerepjáték: A szerepjáték a gyakorló játékból bontakozik ki. Témája, tartalma, a szerepek kiválasztása attól függ, hogy a gyermeknek milyen tapasztalatai, élményei vannak. Fejlődése során minél többet ért meg a való élet eseményeiből, jelenségeiből és különböző módon viszonyul ezekhez. A szerepjátékban ezek a tapasztalatok, érzelmek tükröződnek. A mi feladatunk, hogy ismerjük a gyermekek óvodán kívül szerzett élményeit, az óvoda életét pedig gazdagabbá, színesebbé tegyük. Ha a gyermek nem részesül élményekben, játéka egyhangúvá, tartalmatlanná válik, hiába biztatjuk, nem tud játszani, mert a szerepjátékban az utánozásos minta és modell követéses magatartás a főszereplő. A szerepjáték magába foglalja az óvodáskor összes játékfajtáját. Bábozás: A bábozás a dramatizálás az ismétlődő meseélmények táptalaja. A bábnak nagy szerepe van a személyiség fejlődésében, a bábok mögé bújva lehetőség van az önmegvalósításra.

34

Lehetőleg a bábokat a dramatizáláshoz a gyermekekkel együtt készítsük el. A bábok legyenek szépek, esztétikusak, mert ezáltal nevelik a gyermekek ízlését és esztétikai élményekhez juttatják őket. Törekedjünk arra, hogy ismert mesét többször dramatizáljunk és bábozzunk, így több oldalú örömszerzéshez juttatjuk őket. Munka Óvodánkban a "munka" szót azért tartjuk nagy fontosságúnak, mert a családok egy részénél nem érték a munka a gyermekeknek. A munka akár a játék a gyermek természetes tevékenysége, a személyiség fejlesztés fontos eszköze. Az elvégzését a gyermek külső indíttatása indokolja. Befolyásolja a gyermek közösségi kapcsolatát és a kötelesség teljesítését. Tartsuk szem előtt, hogy a munka nem lehet a gyermek számára kényszer, teher vagy büntetés. Törekedjünk arra, hogy a munkajellegű tevékenység a játékból bontakozzék ki. Igyekezzünk a gyermeket rászoktatni arra, hogy különbséget tudjon tenni a játék és a munka között. Ezt a gyermek életkorának figyelembe vételével tudjuk fokozatossá tenni. Már kicsi kortól arra törekszünk, hogy kicsi kortól áttudják élni a munka örömét és nehézségét. A gyermekek munkára nevelésében nagy szerepe van az óvónőink és dajkáink türelmes, kitartó munkájának. Mutassuk meg nap-mint nap, mit, hogyan kell csinálni. Így a gyermekek készsége és jártassága az állandó gyakorlás közben fejlődik. A gyermekek munkához való aktivitását, tudatosan használjuk fel nevelési céljaink eléréséhez. Legyünk igényesek a gyermek munkájával szemben, de ne támasszunk túlzott követelményeket. A félénkebb gyermekeket biztassuk, dicsérjük, bátorítsuk.

Munka jellegű tevékenységek: Önkiszolgálás: A gyermekeket az óvodába kerülésüktől kezdődően, már szoktassuk az önállóságra. az önkiszolgálás magába foglalja az óvodás gyermekek mindennapi szükségleteinek kielégítését. Fokozatosan kell elsajátítania az önmaga kiszolgálásához szükséges készségeket. Fokozott gondot kell fordítani arra, hogy a hiányzó vagy az újonnan jött gyermekek is elérjék a csoport szintjét. Mindezek érdekében arra van szükségünk, hogy olyan feltételeket teremtsünk a gyermekek számára, amelyek megkönnyítik, eredményesebbé teszik a munkájukat. Fontos, hogy a gyermekekkel egy asztalnál étkezzünk, példát mutatva az evőeszközök helyes használatára, a szép étkezésre, az étkezés alatti helyes testtartásra, magatartásra. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: - A gyermek önállóan, rendszeresen egyen, helyesen fogja a kanalat. Csészéből, pohárból önállóan, egyedül igyon. - Tudja megmosni és megtörölni a kezét. Ne mosson addig kezet, míg a ruha ujját fel nem tűri.

35

- Tanulják meg egyedül levetni a felső ruházatot: sapka, sál, kesztyű, kabát. - Tudja levetni cipőjét, harisnyáját. - Törölközőjét, levetett ruhadarabjait, játékait rendesen tegye le. - Meg kell szilárdítani, fejleszteni kell az elsajátító készségeket. A csoport életével kapcsolatos munka, a napi teendők: A gyermekeket nemcsak arra kell megtanítanunk, hogy önmagát ellássa, hanem arra is, hogy a csoport érdekében is munkálkodjon. A gyermeket arra szoktassuk, hogy segítsenek másoknak és a csoporton belül segítsenek egymásnak. Értessük meg a gyermekekkel, hogy a csoportban az ő munkájára is szükség van. A naposi munkára a gyermekeket, csak fokozatosan szoktassuk. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: - Osszák ki az érkezéshez szükséges edényeket, evőeszközeiket. Tegyék az asztalra a kenyérkosarat. - Tudják, hogy a csészének a fülét, a kanálnak csak a nyelét szabad megfogni. - Étkezés után rakják össze a használt edényeket. - Az asztalterítőt hajtsák össze, segítséggel töröljék le az asztalt. - Tegyék helyére a székeket. - A csoportszoba növényeit öntözzék meg. - A nagyobb gyermekek segítsenek a kisebb gyermekek öltözködésében. - A naposok feladataikat fokozott önállósággal oldják meg. - A többi napos segítse a lemaradó napos munkáját. - Az óvónő irányítsa, segítse, kísérje állandó figyelemmel a naposok munkáját, de ne végezze el a gyermek helyett. A naposi teendő ellátása csak akkor szolgálja a munkára nevelést, ha az óvónő is komolyan veszi. Környezetszépítő munka: - Óvodánkban lehetőséget kell találni arra, hogy a gyermekek megismerkedjenek a kerti munkával, erejének és képességének megfelelően. - A kertben, az udvaron végzett munka közelebb hozza őket a természethez és megtudják figyelni a növények fejlődésében bekövetkezett változásokat. - A gyermekek a növények gondozásakor megtanulják a szükséges eszközök nevét, használatának módját, olyan mozdulatokat sajátítanak el, amelyek elősegítik munka-készségének és testi erejének fejlődését. - A testi munka folyamán, már kiscsoportban tanítgassuk a gyermeket arra, hogy védje , őrizze, kímélje a növényeket, és tudjon gyönyörködni szépségükben. - Tavasszal a felásott föld szétgereblyézésében, göröngyök széttörésében, a kődarabok összeszedésében segítsenek. - Figyeljék meg a gyomlálást és maguk is segítsenek benne. - Tanítsuk meg őket a virágok, termések helyes leszedésére, így a gyermekben fejlesszük tovább a természet szeretetét. - Nyáron és ősszel szedjék össze a lehullott száraz leveleket, száraz ágakat, télen sepergessék el a havat. 36

- Arra ügyeljünk, hogy addig dolgozzon a gyermek, míg a munka figyelmét érdeklődését leköti. - A kerti munkánál csak olyan szerszámokat adjunk a gyermek kezébe, amely nagyságának megfelel.

V. Értelmi fejlesztés

Feladatai: Az óvodai nevelés módszerek segítségével a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek megismerő képességei: valósághű észlelés, figyelem összpontosításra való képesség, gazdag képzeleti működés, reproduktív emlékezet, problémamegoldó és kreatív gondolkodás. Fel kell keltenünk és változatos eszközökkel ébren kell tartanunk a gyermekek érdeklődését, lehetőleg kiküszöbölve minden olyan körülményt, amely elvonhatná a figyelmét. Arra törekedjünk, hogy minden gyermek önmagához képest fejlődjön az egyéni felmérések, fejlesztési tervek írásbeli dokumentációba jelenjenek meg. A test gondozása a szellemi épülésre is serkent legyen, minden tevékenység alapfeltétele a jó hangulat, oldott légkör. A rendszeresség, a fokozatosság, folyamatosság, következetesség, hassa át napi munkánkat az empátia, szeretet, igényesség, korszerű műveltség, szabadság és szakmaiság előtérbe helyezésével. Értelmi fejlesztés feladata: valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.

Játékba integrált tanulás A tanulás célja: Az óvodai tanulást olyan tevékenységnek tartjuk, amelyben a gyermekek nemcsak ismereteket szereznek, hanem különböző magatartási és viselkedési szokásokat sajátítanak el, illetve tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő világról. Az óvodai nevelés fontos eszköze a tanulás, melynek célja, hogy rendezze a gyermek ismereteit, új ismereteket nyújtson, gyakoroltassa a meglévő készségeket és új készségeket alakítson ki. A tanulás nem más, mint mindenféle tapasztalatszerzés. Az óvodai tanulás fontos szerepet tölt be a nevelés célkitűzéseinek megvalósításában. Az ismeretek és készségek, a tudás, amelyet a gyermek elsajátít, hozzájárul jelleme megalapozásához, magatartása megformálásához. Az óvodai tanulás olyan lehetőséget ad az óvónő számára, mely hozzájárul, a gyermek egyéniségének formálásához, hozzásegít a nevelés céljának megvalósításához. Az óvodai játékban integrált tanulás jelentőségét emeli az a tény is, hogy a gyermek a nap nagy részét az óvodában tölti. Az itt szerzett benyomások és tapasztalatok messze kihatnak a későbbi évekre. Az óvodában folyó tanulás előkészíti a gyermeket az iskolára, fejlődik a gyermek figyelme,

37

emlékezete, képessé válik arra, hogy a hallottakat megjegyezze és elmondja. Hozzájárul az önfegyelem kialakulásához, felébred érdeklődésük és átélik a gondolkodás, feladatmegoldás örömét, megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni, együttműködni tekintettel lenni egymásra Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. Tanulás legfőbb alapja: Az óvónő és a gyermek kölcsönösen egymásra ható közös tevékenysége, amelyet az óvónő az előre megtervezett feladatok alapján a gyermek részvételével egyéni fejlettségéhez igazodva szervez és irányit. A gyermek játékba integrált tanulás közben problémák elé kerül, feladatokat kap és old meg, ismeretek bővítésének keretét a kötetlen érdeklődésre alapozzuk, főként a mikro csoportos foglalkozásokban. A gyermek fejlesztése csak a játékban integrált tevékenységek és az egyénenként differenciált személyiség fejlesztéssel lehetséges. Az integrált tanulásnak az alapját kialakított - szokás- és szabályrendszer , valamint a napirend adja. Napirendünknek nincsenek merev határai, nagyobb teret kap a játék, ami összekapcsolja a gyermek különböző tevékenységeit. A játékba integrált tanulás alapja a természetes kíváncsisága és az gyermek tevékenységi vágya, önállóságra törekvése. A gyermek egészséges, a tevékenységben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartalmú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartalmú(5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. Tanulás feltétele A gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. Arra törekszünk, hogy biztonságos, nyugodt, légkört biztosítsunk, ahol a gyermek játékigényének megfelelően szabadon választhat és dönthet. Így egyre sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé válik a játék és a játékba integrált tanulás. Tanulás lehetséges formái az óvodában: - Az utánzásos minta és modellkövetéses magatartás és viselkedés tanulás (szokások alakítása) - A spontán játékos tapasztalatszerzés - A gyermekei kérdezésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés - A gyakorlati probléma - és feladatmegoldás - Az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás, mikro csoportos formában is történik illetve csoportos foglalkozásokkal. 38

A testnevelés foglalkozás minden korcsoportban kötelező formában történik. Az óvodapedagógusok által szervezett foglalkozások anyagának összeállításában a komplexitást érvényesítjük. A matematikai nevelésnél a kötelező szervezeti formát követjük.

Az értelmi fejlesztés területei - anyanyelvi – irodalmi .mese, vers - zene, ének, énekes játékok,gyermektánc - rajzolás, mintázás, kézimunka. - környezet megismerésére nevelés, természet és környezetvédelem, külső világ tevékeny megismerése - matematika ,- testnevelés. „ Hol volt, hol nem volt, az óperenciás tengeren túl, még az üveghegyeken is túl, ahol a kis kurtafarkú malac túr, volt egyszer egy szegény özvegyasszony... ” / magyar népmese /

Anyanyelv és irodalom:( Verselés, mesélés) A tevékenység célja: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. A gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése pozitív személyiség jegyeinek megalapozása, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zenei segítségével, rímeinek csengésével. A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés. Feladataink: - Nyújtsunk új ismereteket, a meglévő ismereteit rendszerezzük. - Gyarapítsuk a gyermek szókincsét, neveljük a gyermekeinket nyelvtanilag helyes beszédre. - Törekszünk arra, hogy az életkori beszédhibákat megszüntessük, ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást. A népi mondák segítségével, tisztítható a magán és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. - Irodalmi élményekhez juttatás - Beszédkedv fokozása - Képzelet formálása - Önálló versmondással az emlékezet fejlesztése.

39

A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezettel. A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése. Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása. Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. Nyelvi készség (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd) fejlesztése. Kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával. Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén. A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. Törekszünk arra, hogy példaképek legyünk a gyermekeink előtt. Fejlődés tartalma: Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermek első igazi élménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz kapcsolódnak, ezek sok örömet szereznek a gyermekeinknek, szélesítik látókörüket, gazdagítják érzelemvilágukat és képzeletüket. Az egyszerűbb állatmeséken keresztül fokozatosan szoktatatjuk gyermekeinket a mese figyelmes végighallgatására. A mesék többszöri meghallgatása után legyenek élvezői a dramatikus feldolgozásának is. (pl. répa, kesztyű) Különösen értékes és érdekes lesz az ismétlés akkor, ha az óvónő arra törekszik, hogy minden alkalommal valami újat vigyen előadásába. Más-más részletet emeljünk ki így új árnyalatot viszünk a meseélmény biztosításához. Olyan meséket válasszunk, amelyeke cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. A vers kiválasztásának elmondásánál, arra ügyeljünk, hogy gondosan, tisztán, értelemszerűen hangsúlyozzunk, ne sorok szerint, ne éneklő hangon. Éreztessük a vers zeneiségét, ritmusát, rímeinek csengését. Halkan, mondjuk a verset, ne emelt hangon! Fontos, hogy a vers megnyerje a gyermekek tetszését, érvényesüljön a pedagógiai, pszichikai módszertani tudatosság. 3- 4 éves gyermek versanyagának kiválasztásánál törekedjünk arra, hogy a környezet megszerettetését, néphagyomány ápolást az évszakok szépségét emeljük ki. 3-4 éves gyermekkel 10-12 mondókát, 10-14 új mesét ismertetünk meg. 4-5 éves gyermekbe már kialakul a mese és a vers szeretetének igénye. Olyan meséket választunk, amelyek bonyolultabb a cselekménye, ezek lehetnek állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, amelyek elősegítik képzeleti képek előhívását. Kapjanak helyet a mai magyar írók és költők modern meséi is. Várják és kérik a mesét, legyen kedvenc meséjük és mesehősük, aki iránt kitudják fejezni rokonszenvüket, akit felismernek bábszínházban, játékukban utánozzák viselkedését. Mesehősökkel kapcsolatos érzelmeiket játékukban, rajzaikban esetleg szavakban is kinyilvánítják. Érzelemvilágukhoz közel álló vidám, tréfás, halandzsa szövegű kiolvasók kerüljenek előtérbe. Az új versek kapcsolódjanak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz. 40

4-5 éveseknek 12-14 alkalommal meséljünk új mesét, a többi időt az előző években megismert kedvenc mesék ismétlésével és elmondásával töltsük. Az elhangzott mesék között hangulati, és érzelmi kapcsolat legyen. Törekedjünk arra, hogy 5-6 verset ismerjenek meg, és legalább 2-3 kiolvasót, de az óvónő sok verset mondjon szórakoztatásul is. Dramatizáláskor ügyeljünk arra, hogy könnyen kezelhető bábokat adjunk a gyermekek kezébe. 5-6-7 éves gyermek meséi állatmesékből, egyszerű szerkezetű tündérmesékből, óvó nénik történeteikből, erdei állatok élete, utca, család, gyermekek világából merítsen témát. Bonyodalmasabb, tréfás állatmesék és folytatásos meseregények is kapjanak helyet. Hosszabb, bonyolultabb meséket is átalakíthatunk az óvodások érdeklődésének megfelelően. Nagyon fontosnak tartjuk a megfelelő érzelmi légkört, az azonosulást, a mese átélését segítő atmoszféra megteremtését. Ennek feltétele, hogy a gyermekek ne zavarják társaikat mesehallgatás közben. Lehetőségeket biztosítsunk, hogy az általuk kitalált történeteket elmondják, vagy ismertek cselekményét tovább szőjék, illetve befejezzék. Arra törekszünk, hogy megszilárduljon a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik, figyelem koncentrációjuk. A mesehallgatás igazi ideje 5-6-7 éves kor, ebben a korban a gyermek rajzaiból mese illusztrációjukból mesekönyvet készítünk, ezzel is ösztönözzük őket az önálló mesélésre. 15-20 új mesét halljanak a nevelési év folyamán, a hallott egyszerű meséket önállóan tudják dramatizálni, bábozni. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztatják szabad önkifejezésüket. Ezek a dramatikus helyzetek lehetőségeket kínálnak a beszélőkedv fokozására, önálló versmondásra. Az év során ismerjenek meg 15-20 új verset, amely kapcsolódjon mindennapi tevékenységeikhez, élményeikhez. A gyermekek ismételjék az előző években tanult verseket, mondókákat, rigmusokat, és minél többet játszanak a rímekkel. 10-12 mondókát tanuljanak . Etnikai óvodásaink körében szembetűnő a beszédkészség fejletlensége, hiányos a fogalomismeretük. Gondot jelent, a fogalmak tárgyi - képi megjelenítése, amely indokolt a bevésődés és adekvált felidézés sikeressége miatt. Verbális készségüket, labdaadogatásos játékkal motiváljuk: pl. állatok, élőlények, színek megnevezése. Az óvodai irodalmi nevelés, nagy jelentőségű az anyanyelvi kultúrájukra, mert ez a sikeres iskolakezdés alapja. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: - a gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat - várják, igénylik a mesehallgatást - szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és maguk szórakoztatására is - megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset és 15-20 mesét - tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.

,

41

„ Ká-ri-kittyom, é-des tyúkom, még-is van egy fél-pén-zem! ” / Kodály Zoltán: Székelyfonó / Ének- zene, énekes játék,gyermektánc. Óvodánkban arra törekszünk, hogy a környezet hangjait megfigyeltetjük, énekléssel, zenéléssel felkeltjük gyermekeink zenei érdeklődését, ezzel formáljuk zenei ízlésüket és esztétikai fogékonyságukat. Közös éneklés által felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás, térformák szépségét, a közös éneklés örömét. A népi hagyományaink megismertetésével, felkeltjük a népdalok, néptáncok, népi játékok iránti érdeklődésüket. (lakodalmas, pünkösdölés, szüreti felvonulás) A zenei nevelés az érzelemre és az értelemre egyidejűleg hat. Szorosan kapcsolódik a többi tevékenységi formához. A közös éneklés elősegíti gátlásaik feloldását, a közösségi érzésük és magatartásuk kedvező alakítását. Hatása testtartásukra, esztétikus, rendezett mozgásukra jelentőséggel van. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. A tevékenység célja: A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, amellyel fejlesztjük gyermekeink zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Arra törekszünk gyermekeink olyan zenei élményhez jussanak, amellyel megalapozzuk zenei anyanyelvüket. Feladata: A felhasznált zenei anyagok igényes életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő kiválasztása. - A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása - Tevékenység szervezeti formáinak biztosítása - Nyelvi képességeinek fejlesztése (mondókákkal, gyermekdalokkal, és zenei készség fejlesztő játékokkal) A fejlődés tartalma: 3-4 éves korúak Az otthonról érkező gyermekeinket mondókákkal, énekes ölbeli játékokkal, ismertetjük meg, ezzel az a célunk, hogy szeretetet, kapcsolatot, biztonsági érzetet nyújtsunk a kicsiknek. A figyelem felhívást a kicsiknél vizuális ingerekkel (báb, kép, mozgás) erősítjük. Elsősorban énekünkkel személyes játékkapcsolatainkkal vonzzuk őket magunkhoz. Egyszerű 4-5 hangból álló gyermeki énekes, játékokat ismerjenek meg, melyeket mozgásos formákkal teszünk még érdekesebbé. A nevelési év során 6-8 mondókát, ölbeli játékot, 10-15 énekes játékot tanítunk meg velük. A rövid mondókák, dalok 2/4-es üteműek melyekben 4 és páros nyolcad ritmusok vannak. Játékközben megismertetjük az alapfogalmakat, és bemutatjuk a halk, hangos beszéd, mondóka, ének közötti különbséget. Megfigyeltetjük környezetünk hangjait, a csendet és dallamjátszó hangszerek hangszintjét. 42

Különböző módon érzékeltetjük az egyenletes lüktetést. Felkeltjük érdeklődésüket a zenehallgatás iránt, és főleg a magyar népzenéből merítünk zenei anyagot. 4-5 éves korúak Arra is törekszünk, hogy a 4-5 éves gyermekeknek még mindig játékosan kezdeményezünk, megteremtve ezzel a derűs, barátságos légkört. Az év során 4-8 motívumból álló énekes játékokat, dalokat, 4-5 mondókát, 12-15 gyermekdalt ismertetünk meg. Ismételjék a kiscsoportba tanultakat. Ismerjék meg a csigavonal, hullámvonal szerepcserére épülő dalos játékokat, körjátékok közül, már a nehezebbek közül is válogathatunk. Mutassák meg, a lelassított éneklés közben az énekek dallamvonalát. Érezzék az egyenletes lüktetési motívumok hangsúlyát és a mondókák, dalok ritmusát. A lelassított mondókák, énekek ismételgetésével elősegítjük a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. Mindezekkel éreztetjük a nyelv kifejezőerejét és szépségét. A sokféle énekes játékkal a szókincsüket is bővítjük. Zenei élmény legyen mindennapos lehetőség ebben a korcsoportba, kapcsolódjon minél többféle tevékenységhez. A zenei képességfejlesztő játékok, lehetnek kötött illetve kötetlen jellegűek. 5-6-7 éves korúak Az előző évek dalanyagára alapozva megismertetünk velük még további 4-7 új mondókát, 14-18 új énekes játékot és 3-4 alkalmi dalt. Fokozatosan bővítjük a gyermekeink dallam és ritmusmotívumát. Ismerkedjenek meg gyermekeink a dalokhoz tartozó játékok, változatos formáiról, új térformákkal, esztétikus mozgást igénylő párjátékokkal, bonyolultabb mozgást igénylő játékokkal, kapus, hidas, sor gyarapító - fogyó játékokkal. Ezek az énekes játékok adjanak alkalmat a szókincs bővítésére is, illetve a hangutánzó szavak éneklése segítse a magán és mássalhangzók pontos képzését és kiejtését. Az etnikai családból kikerülő gyermekek zenekedvelők. Jellemző rájuk a zenei érdeklődés, ez megmutatkozik a tiszta, szép éneklésben, a dallam gyors elsajátításában, a dallam felismerésében, a ritmusérzékben. Szeretnek énekelni, táncolni, bátran talpraesetten adják elő improvizált motívumaikat. Az etnikai gyermekek között ezért emelt szintű zenei nevelés és korai tehetséggondozás valósítható meg. A fejlődéskor jellemzői az óvodáskor végére: Kiscsoport (3-4éves): Ritmusérzék fejlesztése: A gyermekek év végére tudjanak egyenletesen járni, tapsolni, kettőt összekötni. Egyes oszlopban és párosával járni. Mozgás: Tanuljanak meg körben járni, kezdetben kézfogással, kissé menetirányba, majd ellen-tétesen. Játékoknál párosával, körben állva tudják karjukat előre - hátra, le-fel lendíteni, tudjanak körben járva kifordulni, guggolni, szerepet cserélni. Ütőhangszerek: Ismerjék a dobot, triangulumot. 43

Hallásfejlesztés: Népi gyermekdalokkal ismerkedjenek. Tisztán, jó szövegkiejtéssel, nyitott szájjal, könnyedén, halkan énekeljenek. Óvónői zümmögésről, hangszerről ismerjék fel az egyszerűbb énekeket. Különböztessék meg és érzékeltessék énekkel és tapssal a halkat és hangosat. Zörejhangokat ismerjenek meg (fa, üveg, fémtárgyakat). Az otthonról hozott zenei élmény megmutatkozik mozgásukban, ritmusérzékükben. Az alapfogalmakat gyakorlás útján sajátítjuk el pl.: lassú, gyors, halk - hangos, magasabbmélyebb. Igyekszünk, hogy minden gyermek képességeit teljes mértékben kibontakoztathassa. Középsőcsoport (4-5év): Ritmus érzék-fejlesztés: Tudják a 2/4-es és a 4/4-es hangsúlyt érzékeltetni tapssal, dobolással éneklés közben, dobon vagy xilofonon. A dalt ismerjék fel a ritmusáról és tudják az ismert dalok ritmusát tapsolni. Mozgás: Tudjanak párosával felvonulni, széjjel válni, majd ismét párt alkotni, valamint gyorsan és lassan járni, játék közben kaput tartani, párt cserélni, külső sort szaporítani, forogni egyedül rendes lépessel, párosan kézfogással, járni keresztfogással. Ütőhangszerek: Egyenletes lüktetést tudjanak dobbal, cintányérral kifejezni. Hallás fejlesztés: A dallamokat ismerjék fel zümmögésről, hangszerről. A magas, mély hangot különböztessék meg oktáv hangtávolságban, hangszerről. Egymás hangját ismerjék fel. Hangápolás: Ismert dalokat tudjanak zümmögni, la-la szótaggal énekelni.

Nagycsoport (5-6-7év): Ritmusérzék- fejlesztés: Tudjanak járás, taps és dobolás közben lassú és gyors tempót változtatni. Dalok ritmusát belső szövegmondás alapján, az ismert dalok ritmusát önállóan tapsolni. Ritmusképleteket negyed és nyolcad értékben, valamint a szünet érzékeltetésével tapsolni. Mozgás: Járjanak hullámvonalban, tudjanak két oszlopból egy oszlopba kanyarodni dobbantással és dobbantás nélkül. Tudjanak oldalirányú után lépéssel oldalt egy irányba járni, sarkot emelni két lábbal, 44

koppantani sarokkal láb előtt. Ütőhangszerek: Használják a dobot, cintányért, háromszöget a dalok ritmusának kifejezésére. Hallásfejlesztés: Tisztán, halkan, jó szövegkiejtéssel, önállóan énekeljék a megismert dalokat, dalos játékokat. Ismerjék fel a dalt egy-egy jellegzetes belső részlet éneklése után. Két motívumú és hosszabb dallamrészeket tudjanak elbújtatni. Dallamokat tapsra, halkan, középerősen és erősen tudjanak énekelni. Egy-egy dallammotívumot az óvónő éneke után el tudjanak ismételni.

„ Vadrózsából tündérsípot csináltam ” / Weöres Sándor: Furulya /

Vizuális nevelés (Rajzolás, mintázás, kézimunka) A rajzolás, festés, mintázás, építés, kézi munka az ábrázolás különböző fajtái a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel a tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze az gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az anyaggal való játék örömében a gyermek számára a tevékenység a fontos. Ennek vannak látható eredményei, de értékelése megerősítéssel, ösztönzéssel történik. A vizuális nevelés a gyermeket egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően képi- plasztikai kifejezőképesség birtokába juttatja. A tevékenység célja: A gyermek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér - forma szín kifejezésének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Megismertetjük gyermekeinket különböző anyagokkal és a kézimunka technikai alapelemeivel. Feladata: - A gyermek alkotó- alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. - 3-6-7 éves korban tervezhető alkotás, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése. - A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása.

45

Az alkotó tevékenységhez, megfelelő helyet biztosítunk a csoportszobában, ahol a gyermekek nyugodtan tudnak tevékenykedni. Az eszközöknek állandó helyük van, amit a gyermekek biztonságosan elérhetnek. A szabad játékban biztosítjuk a tevékenységhez szükséges eszközöket (pl. mintázás, hajtogatás, festés, ragasztás, rajzolás). Óvodánkba kerülő 3-4 éves gyermekeknek lehetőséget adunk, hogy játék közben ismerkedhessenek meg az anyagokkal, eszközökkel és különböző technikákkal. Felfedeztetjük a különböző tárgyak formáit, alakzatait, az anyagok alakíthatóságát. Lehetőséget biztosítunk, élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő témaválasztásra. Ismerjék meg az anyagok formálását, nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva-sodorva. Tudjanak beszélni az alkotásukról, s örüljenek a létrehozott művüknek. Arra törekszünk, hogy a 4-5 éves gyermek aktivitásából fokozatosan bontakoztassuk ki a tevékenységek iránti vágyat. Képalakító tevékenységüket, a mindennapi élményeikhez kapcsolódó témákból merítsünk. Jelenjen meg rajzaikban az emberábrázolás környezet, tárgyak, cselekmények. Igyekszünk, olyan színeket használni, amelyekkel felkelthetjük érdeklődésüket, és gazdagíthatjuk képzelőerejüket. Használjanak munkájuk készítéséhez ceruzát, krétát, filc- rostironokat, fapálcákat, ecseteket. Készítsenek képeket spárgából, fonalakból, textíliákból. Plasztikai munkák során formák tagolására képesek legyenek. Segítsenek az eszközök előkésztésében és elrakásában. 5-6-7 éves gyermekek bátran használják a már megismert eszközöket, technikákat a képalakító tevékenységükben. Több alkalommal készítsünk közös kompozíciókat, melynek témái saját élményeiket jelenítsék meg. Témáikban szerepeljenek a mesék, versek, énekes játékok, eseményábrázolások. Munkáikban az egyéni megoldások kerüljenek előtérbe. Plasztikai munkájukban a többalakos kompozíciók mesejelentek kapjanak helyet. Emberábrázolásukban jelenjenek meg a részformák (haj, ruha, cipő) és a legegyszerűbb mozgások jelzésével is próbálkozzanak. Fokozott önállósággal alkalmazzák a megismert technikákat (pl. nyírás, tépés, ragasztás, konstruálás, varrás stb). Önállóan készítsenek egyszerű játékokat, kellékeket, modelleket, amelyeket játékukban nap mint nap használhatnak. A gyermekek jelenítsék meg személyiségük kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyaik szorongásaik, fantázia és élményviláguk mutatkozzon meg. Az etnikai családból jövő gyermek ábrázoló tevékenysége, teljesen hiányzik, mert nincsenek meg a tárgyi feltételei. A képi rendszerben történő kifejezésük, összefügg a verbális megnyilatkozás nehézségeivel, mert nem biztosítják számukra a kifestőket, leporellókat. Gondoskodunk az ábrázoló tevékenységük hiányosságuk pótlásában és képességeik felmérése után megfelelően fejlesztjük őket. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Kiscsoport (3-4 év): Rajzolás, festés: A nevelési év végére alakuljanak ki a kisgyermekekben az egyszerű színbeli és formai képzetek. 46

Tudjanak környezetükben található egyes formákat ábrázolni pl.: kerekded, álló és fekvő, egyenes vonalak. Tudják a színes ceruzát rendeltetésszerűen alkalmazni. Tudjanak egyszínű, kellő sűrűségben oldott festékkel nagy felületet befesteni. Ismerjék a kréta, ceruza, festék, papír főbb tulajdonságait, ezek rendeltetésszerű használatát. Mintázás: Alakuljanak ki a kisgyermekekben az egyszerű plasztikai képzetek. Tudjanak környezetükből egyes formákat alakítani, gömbölyítéssel, lapítással, sodrással, simítással. Ismerjék az anyag tulajdonságait, és felhasználásának módját. Kézimunka: Tudjanak kis átmérőjű, nagylyukú gyöngyöt tű nélkül felfűzni. Középsőcsoport (4-5 év): Rajzolás, festés: Tudjanak közvetlen környezetükből egyes tárgyakat ábrázolni, ferde irányú vonalakkal, ellipszisekkel. Az egyes tárgyakon belül ismerjék fel és jelezzék a nagyobb és kisebb közötti aránybeli különbségeket. Tudják felismerni és kezdjék kifejezésre juttatni a két alak egymáshoz való arányát. Egyszerű vonalakkal az ismert formák ritmikus válogatásával tudjanak díszítősort rajzolni, festeni. Kíséreljék meg egyszerű események ábrázolását saját elgondolásuk alapján. Színezés alkalmával közeledjenek a valósághoz, a valóságban előforduló színekhez, színösszeállításokhoz. Ismerjék fel az alapszíneket és próbálják meg rendeltetésszerűen is használni azokat feladattól függően. Kellő sűrűségben oldott festékből több színnel tudjanak festeni. Mintázás: Tudjanak közvetlen környezetükben előforduló bizonyos tárgyakat, egyszerű formában saját elgondolásuk alapján megmintázni. Kézimunka: Tépéssel alakítsanak ki egyszerű formákat, ezeket tudják felragasztani. A kitépett formákból tudjanak egyszerű díszítősort összeállítani. Nagycsoport (5-6-7 év): Rajzolás, festés: Munkáikban a formák felismerhetők legyenek, illetve felismerhető legyen az egyes tárgyak és események közötti összefüggés kapcsolata. Tudjanak különbséget tenni: - vékony-vastag között - az arányok közelítsék meg a valóságot - az embert merev mozgással ábrázolják 47

- egyszerű eseményeket ábrázolni saját elgondolásaik alapján - tudjanak díszítősort tervezni azonos és különböző elemekből, ezeket rajzolni és festeni. Tanulják meg a színek harmonikus összeválogatását. Próbálják meg rajzaikat, festményeiket a rajzlapon viszonylag arányosan rendezni. Tudják a színes ceruzát, ecsetet, vízfestéket, temperát rendeltetésszerűen alkalmazni. Mintázás: Tudjanak egyszerű tárgyakat felismerhetően alakítani: gömbölyítéssel, lapítással, sodrással, simítással, mélyítéssel. Próbálják meg az ismert technikák felhasználásával az egyszerű események mintázását saját elgondolásaik alapján. az elkészített formákat állítsák talpra. Kézimunka: Tudjanak egyszerű formákat papírokból kivágni, tisztán felragasztani. Tudjanak egyszerű és számukra érdekes tárgyakat hajtogatni. Tudjanak vegyes anyagokból egyszerűbb játékszereket készíteni. Tanulják meg a befűzött tű "helyes" használatát. „ A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember lénye attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel. ” / Dr. Szent-Györgyi Albert/ Környezet megismerésének lehetősége: Természet és környezetvédelem: A külső világ tevékeny megismerése. A környezettel való ismerkedés a gyermek születésétől kezdődik s az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat, mely közben alakul a gyermek társas magatartása, fejlődik nyelvi kifejező készsége. A gyermekek a természeti és társadalmi környezetben érzékelik a szépet, a környezetvédelem szerepét. A szülőföldjükhöz való pozitív érzelmi viszonyt szeretnénk kialakítani a helyi szokások felelevenítésével. A családi miliő határozza meg a gyermek attitűdjét, szokásait, kommunikatív képességeit, mivel ez az elsőleges szocializációs színtér, s nagy szerepe van a gyermeki személyiség formálásában. A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat, melynek során olyan tapasztalatok birtokába jut, amely életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükséges. A tevékenység célja: A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakul ki a természethez az emberi alkotásokhoz, megtanulja azok védelmét az értékek megőrzését. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemléletnek alakítása. 48

Feladata: 1. A gyerekek meglévő tapasztalatait, ismereteit rendszerezzük, egészítsük ki, kíváncsiságukat elégítsük ki! 2. Minden lehetőséget vegyünk észre a nap folyamán, mely a környezetünkben adódik, s ezt használjuk fel a tapasztalatszerzésre! 3. Segítsük elő, hogy maguk fedezhessék fel a környezetüket, annak tárgyait, jelenségeit. 4. Nyújtsunk élményt a gyermekek számára, s adjunk alkalmat a tevékenykedtetésre. 5. Tartsuk szem előtt a környezet és természet, állatvédelem fontosságát! 6. A szokások és hagyományok, jeles napok, népszokások felelevenítésével gazdagítsuk a gyerekek életét! 7. Tartsuk szem előtt a komplexitást a tanulási folyamat során! 8. Segítsük elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet átalakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. A helyi sajátosságok figyelembevételével, a helyi környezeti tényezők bevonásával juttatjuk személyes tapasztalatokhoz a gyerekeket. Fontos, hogy megismerjék szülőföldjüket, az itt élő embereket, a táj, a helyi hagyományok, szokások, tárgyi értékek szeretetét és védelmét. Ennek érdekében a kicsikkel, valamint az újonnan érkező gyermekekkel megismertetjük közvetlen környezetüket, megfigyeljük az óvoda udvarán lévő fákat, bokrokat és virágokat. Gyakran sétálunk a faluba, ahol közintézményeket látogatunk meg, itt megismerkedünk az ott dolgozók munkájával; kirándulunk a környező hegyekbe, ahol megfigyeljük a növényeket, állatokat, természetes közegükben, a mezőgazdasági gépekkel végzett munkákat, az évszakok szépségét, színeit, és a természet változását, az időjárás hatását. Minden alkalmat megragadunk természetsarkunk gazdagítására, /termések, gyümölcsök, zöldségek, tollak, kövek, száraz virágok stb./, melyeket fel is használunk /befőtt, saláta, turmix italok stb./. Ágakat hajtatunk, növényeket csíráztatunk, s ennek során megfigyeljük, mi szükséges a fejlődésükhöz. Egyszerű kísérleteket végzünk a talaj, a levegő, a víz védelmében /pl. festékes vízzel, illetve tiszta vízzel öntözünk egyegy cserepes növényt és megfigyeljük; a kipufogó füstje hogyan szennyezi a havat stb./. Minden alkalmat kihasználunk - személyes példaadásunkkal is - arra törekszünk, hogy átérezhessék a környezetvédelem fontosságát /pl. tisztasági napokat, szervezünk: az óvoda udvarán és környékén összeszedjük a szemetet, egyes fűtésmódok levegőszennyező hatását érzékeljük, folyamatosan figyelemmel kísérjük a falut átszelő patak növény és állatvilágát, szennyezését stb./. Ellátogatunk a gyerekek családi házának udvarába, ahol megfigyeljük a háziállatok tartását. Ezzel is közvetlenebbé kívánjuk tenni az óvoda és a család kapcsolatát. Élményszerző sétáink során gyakoroljuk a gyalogos közlekedést, elsajátítjuk az alapvető közlekedési szabályokat. Felismertetjük a szárazföldi közlekedés eszközeit. Év végi közös kirándulásainkon, megyénk szép tájaira utazunk a gyerekek szüleivel közösen. Hagyományokat is beépítünk az óvodai életbe /világtakarítási nap, madarak és fák napja/. Lehetőséget szeretnénk biztosítani a kerti munkák végzésére, ahol segíthetnek a növények ültetésében, veteményezésben és a termések betakarításában. Néhány témakört project formájában dolgozunk fel /pl. a kukorica termesztése, feldolgozása, felhasználása/. Ezzel teljesebb képet kaphatnak, és sokoldalúan ismerkedhetnek meg egy-egy témával a gyerekek. A kisgyermekkorban szerzett élmények meghatározóak lesznek a későbbiekben, ezért fektetünk erre nagyobb hangsúlyt. Másrészt azért is, mert ingerszegény környezetből kerülnek ide. Ismereteiket videofilmekkel is kiegészítjük /pl. Vadonélő állatok/, illetve pótoljuk a közvetlen tapasztalást /vízi, légi közlekedési eszközök/. A játék az óvodáskorú 49

gyermek alapvető tevékenysége, ezen keresztül valósul meg a tanulás. A tapasztalatok segítségével eljuthatnak a konkrét fogalomalkotásig. Teret adunk a szimulációs játékoknak is, amikor mi óvónők teremtünk játékhelyzetet, s ez is, a tapasztalatszerzése is. Ezáltal ismereteiket gyakorolhatják, alkalmazhatják a gyerekek. A jeles napok, népszokások, hagyományok, felelevenítése színesíti hétköznapjainkat. A tapasztalatszerzés állandó kísérője a beszélgetés, anyanyelv használata, így fejlődik a gyermekek beszédmegértő és nyelvi kifejezőkészsége. Mivel a műveltségi területek egymásra épülnek, ezért jól kiegészítik egymást. A feldolgozást igyekszünk a komplexitást segítő tartalmakkal színesíteni /vizuális, zenei, irodalmi, matematikai, testnevelés/. 3-4 éves gyermekek bekerüléskor ismerkedjenek meg közvetlen környezetükkel, és körülöttük lévő felnőttekkel. Ismerjék meg a körülöttük nyíló virágokat, a természeti jelenségeket. Figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását. Tanulják meg szépnek látni a természetet, szeressék, vigyázzanak rá és gondozzák. Gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat, a begyűjtött kincsekből játékokat barkácsoljunk. Ismerjék meg az óvoda utcáját, boltokat, fodrászüzletet, iskolát, az utcában élő állatokat, növényeket és a vadállatokat is nevezzenek meg képek alapján. Tudjanak különbséget tenni a közlekedési eszközök között. A 4-5 éves gyermekeknél tapasztalat gyűjtést természetes környezetben szervezzünk, hisz a közös élményszerzés az összetartozás érzésének erősítése fontos feladat. A megfigyelések, a rácsodálkozások, a felfedezések öröme ösztönözze őket a természet szépségeinek észrevételére. A kötetlen kezdeményezések, megfigyelések lehetővé teszik számunkra, a gyermekek egyéni tapasztalatainak, élményeinek megismerését, s ezáltal a differenciált fejlesztés elősegítését. A célirányos megfigyelés az elmélyülés, az egymásra épülő folyamatot képező tapasztalatgyűjtés biztosítja a szükséges ismeretek megszerzését. A megismerés folyamatát, a gyermekek képességéhez, és érdeklődéséhez igazítjuk. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait, közben ismerkedjenek a személy és teherszállító járművekkel. 5-6-7 éves gyermekek az előző években tanultakat bővítsék. Figyeljük meg az évszakok szépségét, színeik árnyalatát, a környezet szennyeződéseit, növények fejlődését, madarak, fák életét. Az óvodában évszaktablók és időjárástablót készítünk, mellyel jelezzük a napi hőmérséklet változást és az évszakban bekövetkezett változásokat. Közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során, a gyermekek kommunikációs készgégét fejlesztjük. Lehetőséget biztosítunk, hogy tapasztalataikat, értelmesen, összefüggően mondják el, gondolataikat, érzelmeiket, és észrevételeiket gátlásosság nélkül közöljék. A közvetlen tapasztalat és élményszerzés kirándulások, séták alkalmával történjen. Az élmények egyeztetésére ismeretek rendezésére, a közösen készített albumok összeállítása ad lehetőséget. Végezzünk egyszerű kísérleteket növényekkel, vízzel, levegővel a játékszabályokat úgy tervezzük meg, hogy bármelyik gyermek játszhasson és megfelelő nehézségű feladata legyen. A játékban megvalósul a cselekvés, beszéd, gondolkodás egysége. 50

Mindezekkel segítsük a gyermekek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását, fejlesztjük értelmi képességüket. A környezet megismerése során kialakulnak a gyermekben a kulturált, biztonságos életvitel szokásai, az elfogadott viselkedési formák. A környezet minél átfogóbb megismerése, lehetőséget ad a jellemző néphagyományaink feltárására, melyeket elődeink hagytak ránk. Feladatunk nem a tudományos fogalmak megtanítása, hanem az igaz tapasztalatok kiemelése, a tévedések pontosítása. Nevelőmunkánk során az ismeretek közvetítésével a közösen átélt élményekkel tudjuk megalapozni a nemzeti és népi hagyományok ápolását, továbbvitelét. Az a gyermek, aki megismeri, megbarátkozik a természet szépségeivel, törvényszerűségeivel, a természeti folyamatok kölcsönhatásaival, később természetes módon védi ezeket az értékeket. A gyermek alapvető személyiségjegyei kialakulásánál fontos feladatunknak tartjuk a napi élet áthatás, tudatos természetszeretetre nevelést. Arra törekszünk, hogy a gyermeket, olyan hatások érjék, amelyek környezetük felfedezésére ösztönözze őket. Az udvaron lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek, hogy részt vehessenek a kert gondozásában (levélsöprés, locsolás, hólapátolás, stb.). Az etnikai gyermek a természet és társadalom szabályait ne csak megtanulja, hanem interiorizálja. Feladatunk megismerni a gyermek eltérő élményanyagát, bővíteni a meglévő tapasztalataikat, fejleszteni érdeklődését, figyelmét, gondolkodását és beszédét. Alapvető feladatunk a gondolkodási műveletek fejlesztése (analízis, szintézis). Az otthonról jött etnikai gyermekek nagyon hiszékenyek a babonákra és a hiedelmekre, ezt a valóság - mesetudat erősítését a családokkal együtt kell megoldanunk. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Kiscsoport (3-4 év).: Állatok- növények: Háziállatok: kutya, macska, ló, tehén, házinyúl Házi szárnyasok: tyúk, csirke Erdei állatok: mókus, őz Vadállatok: medve Madarak: fecske, gólya Egyéb állat: lepke, katicabogár Figyeljék meg és nevezzék meg a környezetükben élő állatokat. Legyen elképzelésük ezekről az állatokról. Sorolják fel testrészeiket és ismerjék fel ezek szembetűnő tulajdonságait. Ismerjék meg az állatok lakóhelyét és tudják utánozni a hangjukat. Gyümölcs: alma, dió, cseresznye Zöldség: sárgarépa, retek, zöldség Virágok: hóvirág, ibolya Ismerjék fel és nevezzék meg ezeket a gyümölcsöket, zöldségeket, virágokat. Ismerjék néhány szembetűnő tulajdonságukat: színe, íze, illata, formája. A gyümölcs héja, magva. A virágot kímélni, öntözni kell. 51

Család - óvoda Tudják nevüket megmondani vezeték és keresztnevüket is. Szólítsák nevükön őket. Testünk: Biztosan és pontosan azonosítsák a már megismert testrészeket. Tudják, hogy a betegségeket az orvos gyógyítja. Közlekedés: A tanult szabályok szerint közlekedjenek. Ismerjék fel és nevezzék meg a környezetükben lévő legáltalánosabb közlekedési eszközöket. Ismerjék fel és nevezzék meg a környezetük tárgyain a hat alapszint. Azonos színű, de különböző formájú tárgyakat tudjanak színük szerint csoportosítani. Évszakok: Tudják felsorolni a tél, a nyár, a tavasz, az ősz néhány leginkább jellemző ellentétes jegyét. Középső csoport (4-5 év): Állatok Ismerjék meg és nevezzenek meg néhány újabb ház körül élő állatot: tehenet, a háziszárnyasok közül a kacsát, a libát. Ezekről az emberek gondoskodnak. Ismerjék , tudják hasznukat. Az összes ismert állatot rendszerezzék a szerint, hol élnek, tudják melyik - háziállat - erdei állat - vadállat. Hasonlítsák össze ezeknek az (ismert) állatoknak a környezetét, életmódját. Gyümölcs, növények Ismerkedjenek meg egy-két újabb növénnyel, gyümölccsel és zöldségfélével. Figyeljék meg ezek növekedését, érését, a termelésükkel járó emberi munkát. Tudják melyiket fogyasztják nyersen, melyiket főzve. Tudják honnan szerezhető be. Pl.: bolt, piac, kert, kertészet, vásárcsarnok, virágárus, gyümölcs árus. Család: Bővüljön a családról alkotott elképzelésük, a család neve. A család otthona, ahol együtt élnek, lakásuk címe. Ki mivel tölti idejét otthon. Testünk: Ismerjék meg a saját testrészüket, tudják megnevezni azokat. Tudják, figyeljék meg a kéz, láb működését, hasonlítsák össze a kéz és a láb munkáját. Tudatosodjon testük ápolásának szükségessége. A tisztaság megőrzése játékuknál és étkezés közben is. Tudatosodjon az orvos gyógyító munkája is.

52

Közlekedés: Séták alkalmával gyakorolják a szabályos közlekedést. Gyakorolják a helyes viselkedést. Ismerjék fel, nevezzenek meg néhány alapvető közlekedési eszközt. Hasonlítsák össze ezek szembetűnő jegyeit. Figyeljék meg a vezető, az irányító rendőr munkáját, a közlekedési lámpát. Színek: Környezetük tárgyain ismerjenek fel újabb színeket pl.: rózsaszín, bordó, narancssárga, citromsárga. Évszakok: Ősz: - őszi időjárás + kirándulások - hullanak a levelek - elköltözik a fecske, gólya - gyakran esik az eső, fúj a szél - hűvös van - kirándulások alkalmával a természet megfigyelése - őszi gyümölcsök - őszi természet. Tél: - téli időjárás - hideg van - fázunk - fűtünk - hó, fagy, dér - esik a hó - szállingózik, tapad, elolvad - a jég csúszik, beszakad - téli örömök - hóember készítés, hógolyózás, szánkózás - téli öltözködés - a téli ruhadarabok nevei - felöltözésünk sorrendje: csizma, sapka, kabát, sál, kesztyű Tavasz: - tavaszi időjárás - többet süt a nap - kizöldül a fű - költöző madarak vissza jönnek - virágok kinyílnak - tavaszi kirándulások - természet megfigyelése - tavaszi öltözködés - a tavasz örömei Nyár: 53

- nyári időjárás - süt a nap, meleg van - sok virág nyílik - megértek a gyümölcsök - nyári öltözködés - a nyár örömei: fürdés, strandolás szabályai - homokozás - virágszedés. Nagycsoport (5-6-7 év): Állatok: Ismerjék fel és nevezzék meg a környezetükben található állatokat. Sorolják fel az állatok testrészeit, jellemző tulajdonságaikat, ismerjék meg a hangjukat is. Ismerjék jellegzetes mozgásukat. Ismerjék az állatok hasznát, az anyaállat gondoskodását kicsinyeiről, az ember gondoskodását az állatokról, az állati anyagok és termékek hasznosságát. A megismert állatokat rendszerezzék és hasonlítsák össze lakóhelyük szerint. Tudják összehasonlítani természetes életmódjukat, környezetüket. Háziállatok: kutya, macska, ló, tehén, sertés, nyúl, kecske, bárány Háziszárnyas: kakas, tyúk, csibe, kacsa, liba Erdei állat: medve, róka, őz, szarvas, nyúl, mókus Madarak: fecske, gólya, galamb, cinke, varjú, harkály, rigó Egyéb állat: légy, méh, darázs, szúnyog, cserebogár, lepke, katicabogár Gyümölcsök: Ismerjék szembetűnő tulajdonságaikat: színe, íze, illata, formája szerint. A gyümölcs héja, magva Termőhelye: erdő, mező, kert Beszerzési helye: bolt, piac, kert, kertészet, vásárcsarnok, virág-, gyümölcsárus. Felhasználása: nyersen vagy megmosva, főzve vagy nyersen, lekvár vagy főzelék készül belőle. Tudják az érett és az éretlen közötti különbséget. Gyümölcsök: alma, körte, szőlő, szilva, dió, cseresznye, meggy, eper, sárgabarack, málna, őszibarack Zöldségek: sárgarépa, zöldség, retek, hagyma, borsó, burgonya, paradicsom, paprika saláta Virágok: Ismerjék szembetűnő tulajdonságaikat: színük, illatuk, formájuk szerint. Figyeljék meg, nevezzék meg, ismerjék fel, hasonlítsák össze őket. Termőhelyük: erdő, mező, kiskert Virágok: hóvirág, ibolya, gyöngyvirág, tulipán, rózsa, pipacs, búzavirág, margaréta. Ismerjék és tudják a fa, bokor, virág közötti különbséget. Évszak: Ősz: - őszi időjárás- sárguló falevelek 54

- hűvös idő, fúj a szél - lehullik a falevél - köd van - korán sötétedik - őszi munkálatok a kertekben, betakarítás - szüret, kukoricatörés - őszi kirándulások - őszi gyümölcsök, zöldségek - őszi termések Tél: - téli időjárás - kopasz fák, zúzmara - hideg van - hó, fagy, dér zúzmara, jégvirág - téli ruhadarabok felvételének sorrendjére való felügyelés - a ház tetején jégcsapok lógnak - fázunk - fűtünk - fűtőtest, kályha meleget ad - forró, éget Fűtőanyagok: szén, fa, gáz - szén, fa, gáz meleget ad - korom, hamu, füst - tűzifa: erdőből szén: bányából gáz: vezetékből, tartályból

Tavasz: - tavaszodik - tavaszi kirándulások ideje - a tavaszi időjárás jellegzetességei a télivel összehasonlítva, melegedik az idő, többet süt a nap - hosszabbak a nappalok - olvad a hó, rügyeznek, virágba borulnak a fák, bokrok - a fű kizöldül, nyílnak a virágok, - tavaszi munkálatok a kertekben és a mezőn - növényültetés ágyasba, ládába, cserépbe - a növények fejlődése, gondozása - szántás, vetés - megjöttek a vándormadarak - fecske, gólya érkezése, fészekrakás Nyár: - a nyári időjárás - jellegzetességei: nagy meleg, zivatar, villámlás - kellemes a hűvösben, a vízben - fürdés, strand - nyári örömök: homokozó, nap, fürdés, strandolás szabályainak betartása - nyári öltözködés: szellős, könnyű - nyaralás - nyár a falun - nyári munkálatok a mezőkön 55

- beértett a rozs, a búzakalász, pereg a szem - aratás - régen és ma - marokszedés - gépi aratás - betakarítás, cséplés - mi készül a rozsból, búzából - nyár a városban - öltöző kocsi, fagylaltárusok, jégkrémes autó - virágos parkok, ligetek, játszóterek Egészségvédelem: Testünk részei: - testrészek ismerete részletesen Tisztaság: - mosakodás eszközei - gyakori kézmosás fontossága - gyakori hajápolás - fésülködés - fogápolás fontossága - gyakorisága - ruha, cipő tisztaság - tisztántartása Az orvos: - az orvos gyógyító munkájának fontossága - betegség kezelése az orvos feladata - az orvosi rendelők feladata - a kórházakban folyó munka: orvos, ápolónő munkája - védekezés a betegségek ellen: vitaminok, gyógyteák fontossága Ruházatunk: - az öltözködés helyes sorrendje - ruházatunk megnevezése - évszaknak megfelelő öltözködés - miből készül a ruha, cipő. Óvoda: - az óvodai élet szabályai az udvaron és a csoportban - óvodánk helyiségeinek a megnevezése - csoportszobában való tájékozódás, játékok és a bútorok közötti különbség felismerése - a csoport belső élete - napirend, naposi teendők ellátása Otthon: - a család, a családtagok neve, vezeték , keresztnév is - saját nevük, címük pontos meghatározása - milyen a házuk: kertes-családi, emeletes- lakótelep - lakás - otthoni berendezés - közvetlen környezet - rokonok, barátok - ki mivel tölti idejét otthon- rendszeres elfoglaltság, segítség családtagok között - szabadidős tevékenységek a családban.

56

Közlekedés: - a helyes gyalogos közlekedés szabályainak elsajátítása, a helyes magatartás közlekedés alkalmával - az utca forgalma, csendes- forgalmas - az utcán mi található - a közlekedési eszközök ismerete, felsorolása: vízi, légi, szárazföldi közötti összefüggések és különbségek felsorolása, felismerése, összehasonlítása. - közlekedési lámpa, közlekedési rendőr feladata, munkája - a lakóhely fontosabb épületeinek felismerése, felsorolása falun: pl.: élelmiszerbolt, posta, óvoda, iskola, orvosi rendelő, templom városban: kórház, gyógyszertár, bevásárlóközpont, piac, csarnok középiskola, bankok Ezek szerepe, jelentősége - a felnőttek munkája - munkahely - egy-két ismertebb foglalkozás ismerete, felsorolása - saját lakóhelyük ismerete - a lakóhely neve, néhány nevezetességének felsorolása, ismerete - a lakóhely környéke, a környék szépségei, erdő, hegy, patak stb. Színek: - közvetlen környezetükben ismerjék fel a színeket, azok világosabb, sötétebb árnyalatát is - tudják felidézni emlékezetükben az otthoni tárgyak színeit is - az édes, keserű, sós, savanyú ízek felismerése, megkülönböztetése

Napszakok: - a napirendhez kapcsolódva ismerjék meg a napszakokat, valamint a hét, a hónapok neveit is.

„Egy megérett a meggy, Kettő csipke bokor vessző, Három te vagy az én párom….”

Matematika: A külső világ megismerése. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései. A gyermekek aktivitása és érdeklődése során, tapasztalatokat szereznek a közvetlen természeti emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi és téri viszonyairól. Az óvodába kerüléskor megismerjük a gyermekek aktivitását, érdeklődését, felmérjük képességüket. A matematikai tevékenység élményt nyújt a gyermekek számára, ösztönzi őket a problémamegoldó tevékenységekre, érdekességek felismerésére, és a logikus gondolkodásra, a 57

matematikai összefüggések felismerésében. Képessé válnak elemi problémák meglátására és megoldására. A tevékenységek folyamatában fejlődik önállóságuk, edződik akaratuk, felébred bennük a felfedezés, a tudás öröme. Fejlődik a gondolatok tevékenységgel és szóval történő kifejezésének képessége. A tevékenységben szerzett tapasztalatok hatására, a gyermekek egyre szívesebben vesznek részt a matematikai jellegű tevékenységben. Tudnak és mernek véleményt mondani, növekszik türelmük önmagukkal és társaikkal szemben, kitartóbbakká válnak, nő figyelmük tartóssága, erősödik akaratuk, önfegyelmük. A matematikai tevékenységnek jelentős szerepe van a gyermekek képességeinek fejlesztésében a következő területeken: - Tapasztalás: érzékelés, észlelés, megfigyelés - Emlékezés: mozgásos, cselekvéses, képi emlékezés, élmények felidézése - Megértés: azonosítás, megkülönböztetés, összefüggések felismerése, állítások, kérdések, utasítások megértése - Konstruálás: formák, mennyiségek, összességek előállítása, megkeresése - Ítélőképesség: igaz és hamis állítások felismerése, konkrét helyzetben Környezetünk mennyiségi és formai összefüggésének A tevékenység célja: A minket körülvevő világ és közvetlen környezetünk mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában, a gyermekek játékos ötleteihez igazodva.

Feladata: A matematikai tevékenységgel az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása, a logikus gondokozás megalapozása. Arra törekszünk, hogy felismertessük a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, és fejlesszük ítélőképességüket, tér-sík- és mennyiségi szemléletüket. Az óvodába kerülés kezdetén már adunk olyan irányú ismereteket, amelyek környezetünk mennyiségi és formai összefüggéseire vonatkozik. Ezeket az ismereteket a mindennapi tevékenységükbe, a játékba ágyazzuk be, mivel ezekkel az ismeretekkel az egész nap folyamán találkoznak. Bármely játékban mód nyílik a spontán matematikai tapasztalatok szerzésére. Az itt szerzett élmények hatására passzív szókincsük bővül, amely beépül aktív szókincsükbe. 4 éves kortól kezdődik a tényleges matematikai nevelés, amely játékos cselekvés formájában jelentkezik. Arra törekszünk, hogy szem előtt tartsuk a gyermekek érdeklődésüket, képességüket, melyhez igazodva egyénre szabott fejlesztési tervet készítünk. A fejlesztés egyénen-ként illetve mikro csoportos formában történik. Többféle probléma helyzetet hozunk létre, amellyel aktivizáljuk a gyermekeket a logikus gondolkodásra. A kínálkozó problémákat mindenki saját logikája szerint oldhatja meg, ha nem tudja megoldani próbáljuk rávezetni, több oldalról megközelítetni, ezzel is ébren tartva érdeklődésüket. A problémák felismerése közben sikerélményhez jutnak, mely ösztönző hatású a további tevékenységükben. 58

5-6-7 éves korban már arra törekszünk, hogy a matematikai tapasztalatokat bármely tevékenységekben bővíteni tudjuk szabályjátékokban, társasjátékokban, térben, élet-helyzetben. A gyermekek verbális fejlesztésére is lehetőség nyílik a matematikai tevékenységben, mert közben megnevezzük a tárgyakat, eszközöket, mennyiségi tulajdonságokat, utalunk a formák és a síkidomok közötti összefüggésekre. Fontos szerepet töltenek be a térbeli viszonyok, főképp az irányok azonosítása és megkülönböztetése: az alá, fölé, mellé, jobbra, balra, közé, alatt, fölött, mellett, jobb oldalon, bal oldalon között kifejezés értékes használata. A cél az, hogy minden gyermek elsajátítsa a korának megfelelő ismereteket, ez akkor lehetséges, ha a gyermek aktív cselekvőként vesz részt a tevékenységben. A tevékenység megszervezésénél figyelembe kell vennünk a helyes módszereket, eszközöket, a problémaszituációkat és a gyermekek egyéni különbségeit. Ezt vonatkoztatjuk az etnikai kisebbség gyermekeire, akik ingerszegény környezetből kerülnek az óvodába. Ezeknek a gyermekeknek a matematikai érdeklődése és tudása egyoldalú, amire otthon is szükség van azt feltűnően jól tudja, amire nincs azt egyáltalán nem. Ezért nagyon fontos, hogy az ismerős területeket felszínre hozzuk, s azzal együtt vezessük a gyermekeket az ismeretlen felé. Különösen a tárgyakhoz való érzelmi kapcsolatuk gyakorol nagy hatást a gyermekek tudati működésére. Arra törekszünk, hogy az etnikai gyermekek értelmi fejlődésében a tanulékonyságra, az emlékezeti tevékenységre, a képszerű síkon történő művelet végzésre figyelünk. Nagyon sok gyermekünk figyelem koncentráció hiánnyal küszködik, ezért állandó elismeréssel értékelve biztassuk őket az önálló feladatmegoldásra. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Kiscsoport (3-4év): A 3-4 éves korúaknál még nincs konkrét matematikai tevékenység. Arra törekszünk, hogy megismerjük a kisgyermekek érdeklődését, játékát, beszédét, mivel a későbbiekben ezek a tevékenységek beépülnek a matematikai érdeklődésükbe, tevékenységükbe. Középsőcsoport (4-5év): Alakuljon ki náluk a tárgyak, személyek szétválogatása, összehasonlítása, sorba rendezése saját szempontjuk szerint illetve bizonyos tulajdonságok szerint. Alakuljon ki a sorba rendezés szubjektív szempontok szerint, tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása, szabadon egyszerű megfogalmazásban. Alakuljon ki a magasabb- alacsonyabb hosszabb- rövidebb több- kevesebb nehezebb- könnyebb fogalmak tartalma, tárgyak összemérésénél ezeket használják. Halmazok összemérése Az elemek darabszámát 6-10-es számkörben használják. Alakuljon ki a több-kevesebb fogalmának pontosabbá tétele a párosítás segítségével, az ugyanannyi szó értése és hasznosítása. Kisszámok összkép alapján: Számlálás nélkül összkép alapján a semmi, az egy, a kettő, a három észlelése, felismerése, megnevezése. A szétválogatás szempontja az ugyanannyi felismerése. 59

Megszámlálás, leszámlálás 6-10-es körben. Alakuljon ki bizonyos tapasztalatuk a geometria körében: Tudjanak építeni szabadon különböző elemekből pl.: építő kocka, doboz, LEGO, GABI építő, dominó, korong. pl.: lakótelep, házsor építése. ezek összehasonlítása, szétválogatása, különféle geometriai tulajdonságok alapján. Tudjanak papírt nyírni szabadon, a síkbeli alkotásaikat egyéni fantázia szerint összeállítani, puzzle képeket kirakni. Figyeljék meg a saját majd a társuk tükörképének mozgását. Tudjanak tájékozódni a térbeli és a síkbeli világban. Nagycsoport (5-6-7 év): Összehasonlítás: - a gyermekek képesek legyenek tárgyak, személyek, halmazok összeállítására, szabadon és egyegy kiemelt, megnevezett vagy felismert tulajdonság szerint. - alakuljon ki a tárgyak, személyek szétválogatása saját szempont és megnevezett szempont szerint - a szétválogatás alapját képezzék a középső csoportban elsajátított szempontok - sorba rendezésnél érvényesüljön a szabályosság is - összehasonlításnál: a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása, szabadon , egyszerű megállapítások formájában. A változások, különbségek felismerése, megnevezése. A számfogalom alapozása - A mennyiségek összemérésénél Tudjanak tárgyakat összenézni különböző szempontok szerint: pl.: magasság, hosszúság, szélesség, vastagság, bőség. Tudják az összemérés eredményét szóban kifejezni. - Tudják a halmazokat összemérni elemeiket párosítani 15-20-ig. - Ismerjék meg a több- kevesebb ugyanannyi fogalmát és alkalmazzák is szóban is. Számláljanak kb. 20-ig. - Alakuljon ki a párosítás közvetítéssel is: a közvetítő elemek, egyforma tárgyak, rajzjelek vagy kipp-kopp mondóka ritmusegységei. - Sorszámok: Alakuljon ki a sorszám változása a sorba rendezés szerint. - Mérések különböző egységekkel = Hosszúság jellegű mennyiségeket önállóan is össze tudjanak mérni. Részt tudjanak venni más mennyiségek összemérésben is. = Tudjanak összemérni 2 halmazt párosítással legalább 10-ig, az elemek különféle színe, nagysága, elrendezése esetén is. - Tudjanak előállítani különféle elemekből, különféle elrendezéssel, bontással, ugyanannyit, többet, kevesebbet. - Tárgyak számlálása legalább 10-ig. - Tudjanak azonosítani különféle helyzetükben is egyező tárgyakat, síkbeli alakzatokat. - Képesek legyenek különféle geometria tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétvágni. - Képesek legyenek tükör segítségével 2-4 elemből álló alakzat tükörképét megépíteni. 60

- Tudjanak a térben tájékozódni, tudják megkülönböztetni a térbeli irányokat, illetve legyenek tisztában a térbeli irányokat kifejező névutókkal: jobbra-balra, alá, fölé, közé, alatt, fölött, között. - Értsék meg a síkban megszokott irányokat: vízszintesen, alatt, fölött.

„Minden gyerek szeret mozogni, és ez így is van rendjén. Az élet alapfeltétele a légzés, a levegő, és ebben az oxigén felvétele. A sport az egészséges versengés révén az egész személyiséget is fejleszti. ” / Dr. Czeizel Endre/ Testnevelés: mozgásos játékok: A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján –az egyéni szükségleteket, és képességeket figyelembe véve-, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Elválaszthatatlanul összekapcsolódik a testséma fejlődése a mozgásfejlődéssel a térészlelés kialakulásával, valamint a téri irányok tudatosulásával. Természetes mozgások kúszás, mászás, ugrás, futás a kreatív mozgások alapja. Ezekhez kapcsolhatók utánzó feladatok pl.: másszál úgy mintha fájna a karod, járj úgy mintha mezítláb mennél a forró aszfalton. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. A tevékenység célja: Óvodásaink harmonikus, összerendezett mozgásának fejlesztése életkori sajátosságaiknak megfelelően, változatos eszközökkel. Az óvodáskor a természetes helyhelyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. Feladata: 3-7 éves korban tervezhető mozgásos játékok, mozgásos tevékenységek összeállítása. A gyermekek mozgásigényeinek kielégítése, ezzel együtt, harmonikus összerendezett

61

mozgásfejlesztés. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hathat a kondicionális képességek közül különösen az erő és állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki teherbíró képességét, egészséges fejlődését .Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakításában, felerősíti, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. a komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeiben is,miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének- a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikációs, problémamegoldó gondolkodás fejlődésére. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban- megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására a szabad levegő kihasználására. Törekszünk arra, hogy a mozgás a gyermek természetes igényévé váljon és beépüljön a szokásrendszerükbe. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb mozgáslehetőségét. A napirendünket úgy alakítjuk ki, hogy egész nap biztosítsuk számukra megfelelő helyet, és eszközöket a mozgásos tevékenységre. A bekerülő 3-4 éves gyermeknél a nagymozgások fejlődését kívánjuk elősegíteni , ezekhez megfelelő eszközöket biztosítunk pl.: létra, csúszda. Az irányított mozgásos tevékenység során a biztonságos együttmozgáshoz szükséges szabályokat igyekszünk kialakítani. Megismertetjük őket, egyszerű ugrásokkal pl.: szökdelés, fel és lelépések, támasz ugrás a talajon. Ebben a korban a mintakövetés nagyon fontos, ezért együtt mozgunk a gyermekekkel, így egy időben látják és hallják, tapasztalják a mozgást. 4-5 éves korban a gyermek mozgása egyre koordináltabbá válik, járásuk, futásuk egyre biztosabb. A nagymozgásokat bővítjük, nagyobb hangsúlyt helyezünk az egyensúlyérzék fejlesztésére, szem- kéz - láb összehangolt működését segítő játékos gyakorlatokra. Az irányított mozgásos játékokban jelenjenek meg futásgyakorlatok, akadályok beépítésével. A foglalkozásokon lényeges szempont, a gyermekek térben elfoglalt helye, a térben való mozgás közben elegendő hely keresése, saját maguk, testük és a tárgyak viszonyának megtapasztalása. 6-7 éves gyermekeknél mozgása összerendezettebb, harmonikusabb, ebben az életkorban a finommotorika fejlesztésére helyezzük a fő hangsúlyt. Az irányított mozgásos játékok során, egyre több fogó, futó és ügyességi játékokkal ismertetjük meg a gyermekeinket. A gyakorlatok által a gyermek teherbíró képessége, állóképessége, és gyorsasága fejlődik. A versenyjátékokban önfegyelmük, egészséges versenyszellemük és közösségi érzésük erősödik. Az etnikai gyermek testi képességeik közül az állóképességük gyengébb, mint az ügyességük, mozgékonyságuk viszont feltűnően jó. A családokban a rendszeres testedzésnek nincsenek hagyományai, a célirányos, akaratlagos, szervezett és rendszeres testmozgást az óvodában ismerik meg, csakúgy, mint a testnevelést, a sport eszközöket. Az hogy közösen szervezünk kirándulást, sport délutánt, apró lépés lehet az életmódot kedvezően 62

befolyásoló tényezők között. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Kiscsoport (3-4 év): - tudjanak zárt lábbal alapállásban állni néhány másodpercig, - tudjanak körülhatárolt területen futkározás közben megállni, - tudjanak kézfogás nélkül mindkét irányba körbe járni, lábujjon járni, - tudjanak futás közben a megadott jelre irányt változtatni, személyeket, tárgyakat, kikerülni, megkerülni, - bátran csússzanak hason és hanyattfekvésben, kússzanak térden és kézen támaszkodva, másszanak talpon és kézen támaszkodva irányváltoztatással, - tudjanak futójátékokat és fogójátékokat játszani. Középsőcsoport (4-5 év): - tudjanak kört alakítani, - járjanak egyenletesen, egyenes tartással, párosával is a párok egymáshoz alkalmazkodva, - járjanak egyensúlyozással 10-15 cm-re emelt rézsútos padon - tudjanak járás közben a lépések ütemére tapsolni, - tudjanak lassú iramban, dobogás nélkül egyenes irányban körbe futni, - tudjanak 2 feladatból összetett csúszó- mászó gyakorlatot végrehajtani, - tudjanak guruló átfordulást végrehajtani előre, guggolásból, - merjenek 30 cm magasból páros lábbal leugrani, - tudjanak 150 cm magas zsinór felett babzsákot dobni, - a megismert játékokat, fogójátékokat, sorverseny játékokat a szabályok magyarázata nélkül eljátszani. Nagycsoport (5-6-7 év): - szeretnek mozogni, kitartóak már a mozgásos játékokban - a gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása már kialakult, - ismerniük kell az irányokat, tudjanak térben tájékozódni, - tudniuk kell betartani a szabályokat különböző versenyjátékok, ügyességi játékok során, - tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan elvégezni, - tudnak már helyben labdát vezetni, - képesek legyenek vízszintes padon babzsákkal a fejtetőn egyensúlyozva járni, - tudjanak futni egyenletes iramban, átbújni két párhuzamos kötél alatt, - tudjanak gurulóátfordulást végezni előre guggolásból, nyújtott lábbal, hajlított ülésen át alapállásba érkezni - képesek legyenek akadályok átugrására - képesek legyenek labdát pattogtatni - tudják a már megismert futójátékokat, fogójátékokat és az ismertebb labdajátékokat magyarázat nélkül is eljátszani.

63

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abban az állapotába, amelyben majd az iskolában az óvodából iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az óvodáskor végére a gyermek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A nevelés tervezése Az óvoda funkciójának, céljainak, feladatainak megvalósítása érdekében a gyermeki tevékenységek tervezésén kívül a gyermekek szokás és szabályrendszerének alakítását nevelési tervekben rögzítjük. Óvodai nevelésünk cél és feladatrendszere ismeretében nélkülözhetetlen a fejlesztés átgondolása, tervezése,mérés-értékelés, ezen területek feladatainak meghatározása. Prevenciós és korrekciós tevékenység A gyermekek sokoldalú megismerése, egyéni megfigyelések, a megfigyelések rögzítése, fejlettségi szintjük mérése fontos cél és feladatrendszer. Formái: -

Szűrővizsgálatok Korcsoportokra vonatkoztatott prevenciós tevékenység Mikrocsoportos prevenciós, illetve korrekciós tevékenység Egyénre szabott prevenciós, illetve korrekciós tevékenység

Dokumentumai: - egyéni fejlődési napló - Porkolábné Balogh Katalin mérés-fejlődés mutató - gyermek munkák

VI. KAPCSOLATOK MÁS NEVELÉSI SZINTEREKKEL Az óvoda család kapcsolata Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Arra törekszünk a szülőkkel együtt a családi nevelést kiegészítve, gondozzuk, ápoljuk, szocializáljuk, neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, megismertetve velük programunk célját, feladatát. A gyermek érdekében elengedhetetlen a családdal összhangban történő nevelés. Minden lehetőséget megragadunk, annak érdekében,

64

hogy a családban folyó nevelési eljárásokkal, szokásokkal megismerkedjünk. Fontosnak tartjuk a tájékoztatást, a tapintatot és az előremutató segítséget. A családdal történő együttműködés csak a kölcsönös bizalomra épülhet. Lehetőséget biztosítunk, hogy a szülők betekintést nyerjenek gyermekeik óvodai életébe. Arra törekszünk, hogy az etnikai szülőkkel körültekintően szervezzük az együttműködést. A gyermekek nevelése érdekében keressük velük a partnerkapcsolatot. Az óvoda vállalja az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereit is. (előadás, vitaindító, cikkek ajánlása, faliújságra helyezése). Az indirekt hatások mellett tudatos szemléletformálás, a szülők bevonása az óvodában a gyerekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe, kezdeményezésekbe (papírgyűjtés, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés, a háztartásban felesleges csomagolóanyagok gyűjtése óvodai felhasználásra, közös kirándulás stb.). A kapcsolattartás formái: - az első kapcsolat a szülőkkel a beiratkozáskor történik, ahol közli gyermeke adatait és a felvétellel kapcsolatos kérését, - családlátogatások, anyás beszoktatás kiválóan alkalmas a családi nevelési szokások megismerésére, - óvodánkban a szülő bemehet a csoportba, előzőleg megbeszélt időpontban, - a napi kapcsolattartásra van szükség, ahhoz, hogy a szülő folyamatosan tájékozott legyen a gyermekével történt napi eseményekről, fejlődéséről - nyílt nap, nyílt hét az időszak amikor a szülők betekintést nyerhetnek az óvodában folyó pedagógiai munkáról,Feladata:hogy a szülő betekintest nyerjen az ovodai nevelő es oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen az egésznapi élet lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és csoportközössége óvodai életéről. - szülőértekezleten a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat dolgozzuk fel. Feladata: a szülők és a pedagógusok között folyamatos együtt működés kialakítása a szülők tájékoztatása: - az óvoda céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és helyi oktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi pedagógiai program követelményeiről - az óvoda és óvónők értékelő munkájáról A szülői értekezleteket és nyílt tanítási napok időpontját az óvoda pedagógiai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az óvoda vezetőjével, nevelőtestületével. Törekszünk megteremteni a gyermekek számára a biztonságos, a családias légkört. Igyekszünk felvállalni a család felé a kapcsolatkeresésében a kezdeményezést, a közölt információkat bizalmasan kezeljük, viszont a felelősségüket nem vállalhatjuk át. Az óvoda megerősít, segít, ott ahol tud A családdal való kapcsolattartásban alaphozzáállásuk kell, hogy legyen mindig és elsősorban a gyermek érdekeinek, fejlődésének biztosítása. Éppen ezért az óvoda tegye meg az első lépést és ha kell továbbiakat is a kapcsolat építésében, tartásában. Úgy érzem a szülők egyre inkább elvárásokkal élnek az óvoda felé, egyre több a családi 65

nevelésben megoldandó feladatot várnak el tőlünk. Pedig az óvoda nem a család helyett, és nem függetlenül mellette működik. Meg kell győznünk a szülőket, hogy eredményesen csak szorosan együttműködve nevelhetjük gyermekeinket. Sokszor nehéz helyzetben vagyunk, a családok egyre inkább befelé fordulók. Kellő tapintattal, türelemmel kell a szülőkkel együttműködnünk. Minden egyes gyermek családi körülményeit a lehetőségekhez mérten meg kell ismernünk. A személyes kapcsolattartásnál a családlátogatások, a négyszemközti beszélgetések kiemelt szerepet kapjanak. Meghatározó az óvónő személyisége, magatartása a problémákhoz való hozzáállása. Fontos, hogy érezze a szülő az óvónőben a partnert, a segítőtársat. Jobban meg kell ismertetni a szülőkkel az óvodában folyó munkát, hogy érezzék, itt a gyermekekért vagyunk. Ennek lehetséges módjait nekünk kell megkeresni. Keressük a módját amivel oda hathatunk, hogy a szülők aktívabban vegyenek részt az óvoda életében:  Ha csak óvodai szintű a már megszokott ünnepekre hívjuk meg a szülőket, tartsunk többször nyílt napot. Nem fontos minden szülőt egyszerre mozgósítanunk.  Nyitunk kell a szülők felé: jöhessenek bármikor, csoporton belül kérjük egy-egy programunkhoz a támogatását, részvételét a mindennapjainkba pl.: születésnapi készülődés, csoportkirándulás, közös játékdélutánok stb. Fontos lenne, hogy a csoportonként már jól, aktívan működő SZMK intézményi szinten is hatékonyabban működne. Ehhez az óvodai dolgozók segítsége is szükséges.

Közművelődési intézményekkel való kapcsolattartás Óvoda - Iskolák Arra törekszünk, hogy az óvoda az iskolákkal alakítson ki olyan tartalmi kapcsolatot, hogy a gyermekek zavartalan iskolakezdését elősegítsük. Az óvodai élet után az iskola meghatározó szerepet tölt be a gyermekek életében. Az iskolákkal való kapcsolattartásba az óvodánk legyen nyitott és kezdeményező. A kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Kölcsönös látogatásokat szervezzünk az első osztályosokkal. A leendő első osztályos nevelőkkel kapcsolatot tartunk, a tanévzáró szülői értekezletre meghívjuk, ahol tájékoztatót tartanak a leendő első osztályosok elvárásairól.  Az előző öt évben sikerült jó kapcsolatot kialakítani a leendő elsős tanítónénikkel. Már hagyománnyá vált, hogy januártól figyelemmel kísérik az óvodai felkészítő foglalkozásokat, segítik munkánkat, évente egy alkalommal ők tartanak szülői értekezletet az iskolába készülő gyermekek szüleinek. Szeretném ha ez a hagyomány megmaradna.  Együttműködésünket hatékonyabbá szeretném tenni, oly módon, hogy az iskola elvárásait jobban megismerendő céllal közös szakmai tanácskozásokat tartanánk az alsó tagozatban tanítókkal. Az óvodából - iskolába való átmenet megkönnyítése a gyermek részére fontos feladatunk, az iskolának is megoldandó feladta, ehhez azonban az óvoda- iskola - család együttműködésére van szükség, mindhárom fél aktivitására szükség van.

66

Fenntartó A fenntartóval való kapcsolatunk részben hivatalos, részben támogató, segítő jellegű. Formái: kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélés, óvodavezető beszámolója, ezen kívül részvétel a képviselő-testületi üléseken, ahol az óvodát képviseli. Polgármesteri Hivatal, Képviselő-testület  Az óvoda nevelési tervét, illetve az elmúlt időszak értékelését minden nevelési év végén ismertetjük a Képviselő-testülettel az intézményünkben tartott beszámolókor. Kapcsolatunk építő jellegű.  A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekekről továbbra is folyamatosan tájékoztatni kell a Polgármesteri Hivatal jegyzőjét.  Minden olyan esetben meg kell keresni a hivatal arra illetékes személyét, ami kor a gyermek érdekében a családnál eredményt elérni már nem tudunk pl.: = iskolakötelesek igazolatlan hiányzásai = veszélyeztetett családi környezet = rendszeres hiányzás a Nevelési Tanácsadó fejlesztő foglalkozásairól  A gyermekorvos, a védőnő, a családi háttér ismeretében kérni kell az óvodai nevelés kötelezővé tételét már a tanköteles kor előtt is, az arra rászoruló gyermekeknek  Hatékonyabb nevelőmunkánk érdekében szükségesnek tartom, hogy a Képviselő-testület jobban ismerje meg munkánkat. Nem csak a gondokat szeretném megosztani, de eredményeinket, örömeinket is. Ehhez meg kell keresni a megfelelő formát. A folyamatos tájékoztatás, kapcsolattartás, nyitás, minden óvónő feladata. Közművelődési intézménnyel Óvodánk kapcsolatot tart a falu Művelődési Házával és Könyvtárával, ezzel is elősegítjük nevelési feladatok sokoldalú, színes megoldását. Művelődési Házunk közel hozza a gyermekekhez a hiányzó művelődési lehetőségeket bábszínházakat, gyermekszínházakat a különböző játékos és mozgásos gyermek programokat. Könyvtárban való látogatások alkalmával az óvodai, irodalmi nevelést kiegészítve felkelti gyermekek érdeklődését a könyvek és a könyvtár iránt. A könyvtár az óvodai könyvkészlet és szakkönyvtár mellett gazdagítja a gyermekirodalom és a szakirodalom kínálatát.

a a a a

Orvosi rendelővel A gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének, egészsége megőrzésének biztosítása alapvető feladatunk. Ennek érdekében főleg a gyermekorvosi és védőnői szolgálatot kell az eddigiektől is hatékonyabban igénybe vennünk.  A gyermekek kötelező vizsgálatain kívül minden ősszel továbbra is történjen meg a lúdtalp és gerinc vizsgálat.  A gyermekekkel közvetlenebbül ismertessük meg az orvos gyógyító munkáját. Használjuk ki a lehetőséget, hogy az Orvosi Rendelő a szomszédságunkban van.  A lehetőségekhez mérten vegyük igénybe a szülők tájékoztatására a védőnői segítséget, szülői

67

értekezleten túlmenően pl. a beteg gyermek ápolásáról, jellegzetes gyermekbetegségek felismeréséről szóló tájékoztatók szervezésében.  A védőnővel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot az új gyermekek megismeréséhez, a családi környezet feltérképezéséhez.  Fontosnak tartom mind az óvodában, mind az otthoni környezetben a gyermekek helyes táplálkozásának kialakítását, melyet szintén az egészségügyi szolgálattal közösen tudunk megoldani Rendszeres napi kapcsolattartás a szociális ellátó rendszer szakembereivel, a családgondozóval és a védőnővel.

Nevelési Tanácsadó Szolgálattal  Az év elején felmért beszédszintek után a gyermekeket irányítsuk a megfelelő szakemberekhez amennyiben szükségét látjuk.  A gyermekvédelmi felelős feladata a jövőben a logopédusokkal való szorosabb kapcsolattartás, a fejlesztő foglalkozásokra járó gyermekek figyelemmel kisérése.  A szakkönyv ajánlatokon, feladatlap ajánlásokon kívül hatékonyabban tudnánk együttműködni ha az óvodában szerveznénk nevelőtestületünk részére szakmai tanácskozás keretén belül konzultációt, a minket érintő kérdésekben.  Szeretnénk rendszeresen igénybe venni a Tanácsadó szolgálatot az iskolaérettségi vizsgálatoknál. Roma Nemzeti Önkormányzat    

a gyermekek óvodai beíratásának, a hiányzás csökkentésének támogatása iskolaválasztással, kapcsolatos együttműködés szülői programok szervezése az intézmény anyagi támogatása

VII. PROGRAM ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS A nevelő-oktató munka óvodánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, valamint az óvodával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a gyermekek, a szülők, a fenntartó és a nevelők) óvodánkkal szemben igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. Ellenőrzés, mérés

68

Az óvodában folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az óvoda belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. Az óvoda belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az óvodai munkaterv részeként összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti : a pedagógusok esetében : az óvodavezető valamint a munkaközösség vezető amennyiben az óvodában munkaközösséget alakítunk , ellenőrzésre az óvodavezető által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: - óvónő-gyermek kapcsolatra, a gyermek személyiség tiszteletben tartására. - a szülőkkel való kapcsolattartásra - a nevelő és oktató munka színvonalára a napi foglalkozási kereten belül. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: - a nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája - a kezdeményezések. kötelező foglalkozások felépítése és szervezése - a kezdeményezéseken, kötelező foglalkozásokon alkalmazott módszerek - a gyermekek munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a napi tevékenység során - az óvodai foglalkozásokon kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvétele - a pedagógusokra bízott csoportszoba rendezettségére, dekorációjára A gyermekek óvodai munkáján belül: - a helyi programba előirt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes oktatási ágakból nyújtott teljesítményre. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított és az óvodai pedagógiai terv részét képező belső ellenőrzési terv alapján. A gyermekek óvodai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az óvodai helyi program illetve a nevelők által összeállított kérdések alapján. Az óvodai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként. A pedagógusok körében: - az óvodai klíma vizsgálata (Öt évente, az óvodavezető megbízás lejárta előtti tanévben) Felelős:óvodavezető - SWOT analízis: erősségek,gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása (három évente) Felelős: óvodavezető - a pedagógusok értékorientáció vizsgálata (öt évente, az óvodavezetői megbízás lejárta előtti 69

tanévben, valamint Felelős:óvodavezető

a

pedagógiai

program

felülvizsgálata

vagy

módosítása

esetén)

A szülők körében: - a szülői elégedettség mérése: - csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden csoportban (évente a tanév utolsó szülői értekezletén) Felelős: csoportvezető óvónők - kérdőíves módszerrel minden harmadik szülőt csoporton belül Felelős: óvodavezető A gyermekek körébe: - szociometriai vizsgálat évente Felelős: óvónők - gyermekek elégedettségének mérése postás játék alapján Felelős: óvónők A helyi pedagógiai program követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: minden csoportban egy-egy témakör lezárását követően az óvónő által előállított kérdések által.

Értékelés Az óvodában folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az óvoda nevelési programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. Az óvodában folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki : - az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelése - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelése - gyermekek tevékenységének értékelése - a gyermekek személyiségfejlődésének értékelése Az intézmény nevelő-oktató munkáját az óvoda vezető minden tanév végén valamint az óvoda vezető megbízatás lejártakor a szülők, nevelők, dolgozók véleményének figyelembevételével átfogóan értékeli A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai :

70

- Az óvoda működését jellemző legfontosabb adatok (gyermeklétszám, pedagógusok és más dolgozók létszáma,) - A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, szakmai anyagok) - A pedagógusok nevelő és oktató munkája (programfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, mindennapi feladatokon kívüli feladatok vállalása) -Az óvoda és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben,) A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban következő szempontok alapján az óvoda vezetője folyamatosan szóban, kérésre azonban írásban végzik. A kezdeményezések illetve kötelező foglalkozásoknál a következő megfigyelési és értékelési szempontokat veszünk figyelembe: A kezdeményezés célja és tartalma - Helyesen határozta-e meg a nevelő a foglalkozás oktatás és nevelés célját? - Illeszkedett-e a foglalkozás az éves, illetve a témaköri tervezésbe? - A foglalkozás tartalma (feldolgozott tananyag) megfelel-e a szakmai (pedagógiai) szempontoknak a gyermekek életkori sajátosságának A kezdeményezés felépítése és szervezése: - A kezdeményezés vagy foglalkozás megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak? - Milyen a kezdeményezés technikai szervezése - Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő (frontális, csoportos, egyéni tevékenység) A kezdeményezésen, foglalkozáson alkalmazott módszerek: - Milyen módszereket alkalmazott a pedagógus a bemutatásra, szemléltetésre - Biztosította-e az óvónő a gyermekek érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a gyermekek motiválása?

A gyermekek munkája és magatartása - Milyen volt a gyermekek aktivitása, figyelme? - Milyen a kapcsolat a gyermekek és az óvónő között? Az óvónő munkája, egyénisége, magatartása - Milyen a nevelő megjelenése? - Mennyire barátságos, biztató, együtt érző? - Mi jellemzi az óvónő beszédkultúráját, kérdésfeltevését? - Jellemzi-e a pedagógust: felkészültség, tudatos tervezés, következetesség, türelem? - Vannak-e a pedagógusnak újszerű ötletei, elgondolásai? - Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel? - Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyermekek személyiségét? A foglalkozás illetve kezdeményezés eredményessége:

71

-

Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a nevelő? Adott-e a kezdeményezés valami pluszt?

A pedagógusok munkájának értékelése: -

-

Szabadidős programok szervezése óvodán kívül (pl. színház, kirándulás, múzeumlátogatás) Óvodai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyermekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése, segítése, részvétel Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület tevékenységében Részvétel a különböző feladatok megoldásában Oktatási, szemléltető eszközök készítése Továbbképzéseken való részvétel Belső továbbképzések szervezése és bemutatók megtartása Pályázatokon való részvétel és ezek eredményessége Továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak Az óvodai munka javítása uj ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása(innováció) Munkaköri kötelezettségen túli feladatvállalások, díjazás nélküli feladatok vállalása Az óvoda képviselete (részvétel a szülői munkaközösség által szervezett rendezvényeken, azok segítése) Aktív részvétel, tisztségek vállalása a falu társadalmi, kulturális, sport, stb. életében. A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége (pl:óvodai rendezvények, ünnepélyek) Személyes példamutatás Nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelő testület tagjaival a gyemekekkel, szülőkkel, a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető normáit Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemzőkészség, vitakészség, önálló vélemény Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért

A gyermekek tevékenységét, fejlődését az óvónők kísérik figyelemmel, amiről minden nevelési év végén értékelést végeznek A gyermekek tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: -

a csoport életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiuk-lányok aránya, gyermek és ifjúságvédelmi munka ) 72

-

a csoport szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, a gyermek és ifjúságvédelmi munka) a csoport szerkezete, közösségi struktúra (szociometria, a csoport rétegződése) neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek) a szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az óvodával)

Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek? Milyen új problémák jelentkeztek? Milyen beavatkozás látszik célszerűnek? A gyermekek személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az óvónők folyamatosan szóban értékelik havonta a megbeszéléseken. Az óvónők a gyermekek értelmi fejlettségét, viselkedését, jellemvonásait az alábbi szempontok szerint értékeli: 1. a gyemek: - figyelme: koncentrált, kitartó, rendezett, kevéssé tartós, nem rendszeres képtelen a figyelemkoncentrálásra - megértése, felfogásmódja: gyors és biztos lassú de biztos gyors, de felszínes - emlékezése: könnyen, értelmesen jegyez meg rosszul, nehezen jegyez meg - megfigyelőképessége: átfogó, lényegre irányuló erősebb irányításra szorul - munkatempója: gyors normál lassú - fegyelmezettsége: fegyelmezetlen, rendbontó - gondolkodása: logikus, következtető összefüggéseket felismer problémamegoldásra nem képes - érdeklődése: sokoldalú egyoldalú kialakulatlan - kifejezőkészsége: fejlett, pontos nehézkes, pontatlan - érzelmi élete: vidám,lelkes, kiegyensúlyozott, tartózkodó szeszélyes

73

VIII: A PEDAGÓGIAI INTÉZKEDÉSEK

PROGRAMMAL

KAPCSOLATOS

EGYÉB

A pedagógiai program érvényessége: Az óvoda 2013 szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő-oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai programunkat a jogszabályi változásoknak, a partneri igényeknek megfelelően változtatjuk, ha szükséges minden tanév indítása előtt. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A 2015-2016.tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes minden fejezetre kiterjedő- felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítani kell , vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. A pedagógiai program módosítása: A pedagógiai program módosítására: - óvoda vezetője - nevelőtestület bármely tagja - az óvoda fenntartója tehet - SzMK tehet javaslatot A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: Az óvoda pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az óvoda fenntartójánál - az óvoda irattárában - minden csoportba

74

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása:

A pedagógiai programot elfogadtuk:

…………………………….. óvodapedagógus

………………………… óvodapedagógus

……………………………… óvodapedagógus

………………………………. óvodapedagógus

A pedagógiai programot a nevelőtestület a ...............év ................hó................nap tartott ülésén elfogadta. óvoda vezető...............................

75

IX: MELLÉKLETEK Óvodánk írásos dokumentumai: Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Mátraszőlős Napközi otthonos Óvoda Helyi Pedagógiai Programja Az intézményvezető éves pedagógiai működési terve A helyi programunk kiemelt feladatai A csoportok látogatásának tervezése Elemzés, értékelés A gyermekcsoport nevelési tevékenységi programja - Szokás és szabályrendszer tervezés - Programterv - Tevékenységi rendszer fejlesztési terve heti lebontással Egyéni fejlődés fejlesztés dokumentuma Egyéni fejlettséget diagnosztizáló és fejlesztési feladatokat tervező dokumentum, amely magába foglalja az nemzetiségi gyermekek fejlesztésének mutatóit. Felvételi mulasztási napló. Ellenőrzés értékelés Pedagógiai fejlesztő munkának ellenőrzése Az óvoda vezetése tervszerű tevékenység, melynek feladatit előre ismerni kell. Vezetői teendőknek vannak stabil elemei, de vannak olyan új feladatok, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. A programunkhoz a következő szakmai dokumentumok tartoznak. - A vezetői pedagógiai működési munkaterv - A gyermekcsoportok nevelési- fejlesztési terve személyiségi lap: amely fontos adatokat tartalmaz a gyermek fejlődési folyamatáról. Fő területei: a mozgásfejlettség, testséma, téri tájékozódás, értelmi fejlettség: finommodoros koordináció fejlettsége, a nyelvi kifejezőképesség és a gyermek szociális fejlettsége. Ennek vezetése, természetes helyzetben alkalmazott megfigyelésen alapuljon.

76

Felhasznált irodalom jegyzéke: 1. Az óvodai nevelés országos alapprogramja SEMIC INTERPRINT KFT 1996. 2. Az óvodai nevelés programja Országos Pedagógia Intézet 1998. 3. Mérey Ferenc V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Budapest Gondolat Kiadó 1978. 4. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, ok hogyan? Országos Közoktatási Intézet, Budapest 1997. 5. Nagy Jenőné: Helyzetelemzés, önmeghatározás Döntés OKKER SZOLNOK 1997. 6. Szemán Józsefné dr. : Útmutató a hátrányos helyzetű cigány gyermekek óvodai neveléséhez Hajdúböszörmény 1996. 7. Dr. Szüdi János: Óvoda a közoktatás rendszerében OKKER 1997. 8. Porkolábné Dr. Balogh Katalin - Dr. Páli Judit - Pintér Éva- Szaitzné Gregorits Anna: Komplex prevenciós óvodai program Budapest 1996. 9. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Szolnok 1997. 10. Zilaki Józsefné: Óvodai nevelés játékkal 11. Deliné Fráter Katalin: Lépésről- lépésre óvodai program Soros Alapítvány 1997. 12. Csányi Istvánné: Négyszínvirág Szolnok 1998. 13. Dr. Tótszőllősiné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Budapest, FER-CO KFT és a Váci Ofszet Kft 1994. 14. Forrai Katalin: Ének az óvodában EDITONO MUSICA Budapest 1974.

77