A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI

A magyarországi földhasználatváltozás modellezése és előrejelzése Lennert József – Farkas Jenő MTA KRTK RKI A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIII. Vándorgyűlése 2015. 11. 19.

LENNERT JÓZSEF – FARKAS JENŐ

[email protected], [email protected]

A Magyarország hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődési pályájának előrejelzése projektről - dióhéjban A projekt az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz program keretében, az EGT alapok támogatásával valósul meg Alapkezelő: Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ A projekt fontosabb célkitűzései: - Szakirodalmi feltárás - Módszertani fejlesztés és modellépítés - Adatszolgáltatás a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) számára - Javaslatok a NATéR továbbfejlesztésével kapcsolatban WP3: Társadalmi – gazdasági folyamatok modellezése 2050-ig

Demográfia


Gazdaság

Földhasználat


Bevezetés – a földhasználat-váltás rendszerváltás utáni trendjei Rendszerváltás utáni Magyarország: az 1980-as évekhez képest gyors ütemű földhasználatváltás Nagyvárosi agglomerációk: felszínborítás mintázatának rapid átalakulása • Város-vidék peremzóna: a városi beépített területek kaotikus szétterülése • Erőteljes szuburbanizáció

Művelés alól kivont területek nagysága (ezer hektár) 2000 1800 1600 1400 1200 1000

1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014

800

Forrás: KSH LENNERT JÓZSEF – FARKAS JENŐ

Az épülő Mercedes-üzem [email protected], [email protected]

Globális éghajlatváltozás – a XXI. század nagy kihívása? Felső ábra: A talajvízszint változás mértéke 2003-ban a Duna-Tisza közén az 1971-75 évi átlaghoz viszonyítva Forrás: Rakonczai J. 2006 Globális éghajlatváltozás – a földhasználat-váltás potenciálisan legfontosabb hajtóereje lehet a jövőben Várható változások Magyarországon: (ALADIN, PRECIS, REGCM és REMO modellek összegzése) • 1,5 fokos évi középhőmérséklet-emelkedés 2050-ig • A csapadék alakulására vonatkozó előrejelzések bizonytalansága jóval nagyobb • Évi csapadékmennyiség: lehetséges csekély visszaesés kiszámíthatatlanabb eloszlás Talajvízszint-süllyedés a Duna-Tisza közi homokhátságon – a kiterjedt szárazodás első komoly jele? Erdészeti és mezőgazdasági szakpolitikák, a szabályozó-környezet ellentmondásos szerepe

Alsó ábra: Az erdőterületek nagyságának változása 19902006 között a Corine adatai alapján LENNERT JÓZSEF – FARKAS JENŐ


A modellezés és előrejelzés lépései 1. Az elemzéshez szükséges adatállomány előkészítése Felszínborítás térképek

Az átalakulásokat magyarázó változók

2. Az egyes felszínborítási kategóriák közötti átalakulási potenciálok elkészítése 3. Egy 2030-ra vonatkozó „kemény előrejelzés” és egy 2050-ig érvényes puha előrejelzés elkészítése 4. Validálás Az elemzés elkészítéséhez használt szoftver: Terrset Land Change Modeler (ClarkLabs)



A földhasználati térképek előkészítése

Corine Land Cover rasztertérképek 1990-re és 2006-ra Cellaméret: 250 m A 29 Eredeti CLC kategória összevonása 8 kategóriába A bányák, lerakóhelyek és a vízfelületek, mocsarak, lápok kihagyva a vizsgálatból LENNERT JÓZSEF – FARKAS JENŐ


Az átalakulási potenciálok elkészítése Az előrejelzés alapja: egyes kategóriák közötti átalakulási potenciálok A felszínborítás két időpont közötti eltérései A mintázat értelmezéséhez magyarázó változók szükségesek Magyarázó változók: környezetet, társadalmat, gazdaságot, relatív földrajzi helyzetet jellemzők

A szántóterületek erdővé alakulásának potenciálja LENNERT JÓZSEF – FARKAS JENŐ


Korlátozások és ösztönzők Lehetőség korlátozások (-) és ösztönzők (+) kézi bevitelére bizonyos területekre • Natura 2000-es területek • Nagyvízi meder területe • Szükségtározók területe • Országos területrendezési tervben erdősítésre kijelölt terület • Demográfiai munkacsoport előrejelzései • Regionális klímamodellek eredményei

Korlátozások és ösztönzések összegzett hatása a mesterséges felszínné alakulásra LENNERT JÓZSEF – FARKAS JENŐ


A változások előrejelzése Kemény előrejelzés: az egyes földhasználati kategóriák mintázata 2030-ban Puha előrejelzés: a földhasználatváltás valószínűsége 2050-ig Két modellfuttatás: csak az átalakulási potenciálok alapján (bázis) és a korlátozások és ösztönzők hozzáadásával (bővített) A bázisfuttatás puha előrejelzése


A bővített futtatás puha előrejelzése


Előrejelzések 2030-ig: mesterséges felszínek



Előrejelzések 2030-ig: szőlők és gyümölcsösök



Előrejelzések 2030-ig: Komplex mezőgazdasági területek



Előrejelzések 2030-ig: Erdők



Konklúziók Mesterséges felszínek: koncentrált növekedés a fővárosi agglomerációban és néhány nagyobb vidéki városban. Szőlők és gyümölcsök: a Kiskunság esetében felhagyással kell számolni, addig Szabolcsban és Szatmárban a termőterület bővülése várható.

Komplex mezőgazdasági felszínek (természetes foltokat artalmazó mezőgazdasági területek, a tanyás területek, kertségek): A rendszerváltás után ebben a kategóriában mentek végbe a legdrasztikusabb változások, és a jövőben is a trendek folytatódásával kell számolni. Az egyöntetű, nagyarányú csökkenés az Alföldön a tanyarendszer további felszámolódását vetíti előre, ami nagy csapás lenne a hagyományos alföldi kultúrtáj számára. Erdők: az erdőállomány megoszlása a jövőben kiegyenlítettebb lesz, jelentősebb bővülés elsősorban a Kiskunságban és a Nyírségben várható.



Konklúziók -

Erdők, mesterséges felszínek, szőlők és gyümölcsösök: területgyarapodás várható

-

Komplex mezőgazdasági területek, gyepterületek, szántók esetében az összterületben csökkenés valószínűsíthető

-

A kapott eredmények összességében homogenizálódását vetítik előre!


Magyarország

felszínborításának


Köszönöm a figyelmet! A projekt az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz program keretében, az EGT alapok támogatásával valósul meg



A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI

Recommend Documents