ELŐADÁSOK KOVÁCS TIBOR
A MAGYAR MŰSZAKI KONTINGENS SZAKFELADATAI ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK ÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A MINDEN OLDALÚ BIZTOSÍTÁS TÜKRÉBEN
Dr. Kovács Tibor mk. alezredes (PhD) a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Műszaki hadműveleti-harcászati tanszék egyetemi adjunktusa. Különböző beosztások ellátása (pontonos-hidász századparancsnok, hadműveleti főtiszt, kontingens parancsnokhelyettes) során két évet szolgált a Magyar Műszaki Kontingens kötelékében. Fő kutatási területe — az erődítés-álcázás — mellett, célul tűzte ki a Magyar Műszaki Kontingens feladatainak gyakorlati végrehajtásából adódó tapasztalatok tudományos igényű feldolgozását, a megszerzett tapasztalatok rendszerezését.
Az előkészítés Ahhoz, hogy megértsük a szakfeladatok végrehajtásának rendszerét, néhány szóban be kívánom mutatni a feladatok kidolgozásának rendjét, mely alapján a Magyar Műszaki Kontingens megtervezi, megszervezi szakfeladatai végrehajtását. A feladat végrehajtásának előkészítése az SFOR műszaki törzstől érkező paranccsal veszi kezdetét, melyben az elöljáró törzs megadja a parancsnok szándékát, a feladatvégrehajtás helyszínét, a kiegészítő információkat és intézkedik a szakfeladat végrehajtásának érdekében megvalósítandó felderítés végrehajtására. A kontingens végrehajtja a felderítést, és az ott begyűjtött adatok alapján cselekvési változatokat dolgoz ki. A megszerzett információkat és a cselekvési változatokat a kontingens törzs jelenti az elöljáró műszaki törzsnek, mely a felterjesztett adatokat és a cselekvésre vonatkozó javaslatokat értékelve parancsban intézkedik a szakfeladat végrehajtására. (Az 1. sz. ábra a feladatok kidolgozásának rendjét szemlélteti a Magyar Műszaki Kontingensnél)[1]
A konkrét — feladat végrehajtását elrendelő — parancs kézhezvételével megkezdődik a parancsnoki munka, amely sorrendjében és módszerében eltér mind a béke, mind a háborús munkamódszertől. Jellegét tekintve e kettő kombinációja, hiszen a békeműveletekre sem a békevezetés, sem a háborús vezetés sémáját nem lehet alkalmazni. Az adott körülmények, az elöljáróval, az együttműködőkkel — a folyamatba történő azonnali beavatkozás lehetőségének fenntartása érdekében — többszörös visszacsatolást, folyamatos és kétirányú együttműködést követelnek meg.
1. sz. ábra. A feladatok kidolgozásának rendje a Magyar Műszaki Kontingensnél
Ennek megfelelően a parancsnoki és törzsmunka végrehajtására is több idő áll rendelkezésre, mint egy háborús munkamódszer esetén. E munkamódszer sajátsága, hogy a feladatok tervezése, szervezése — majd később végrehajtása — során a végrehajtó állomány biztonsága, ellátása érdekében kiemelt hangsúlyt kap a mindenoldalú biztosítás (a továbbiakban: MIOB) elemeinek meghatározása, végrehajtása. A MIOB tervezésének, szervezésének és végrehajtásának alapját minden esetben a szakfeladat képezi. A szolgálati ágak a náluk jelentkező biztosítási ágakat a szakfeladathoz kapcsolva határozzák meg, ezért fontos, hogy az adott
tevékenységet a végrehajtókon kívül, a tervező-szervező munkában részt vevő szakszolgálatok tagjai is pontosan megértsék. A MIOB feladatait a dublírozás, a pontatlanságok elkerülése érdekében a kontingens törzsfőnöke koordinálja. Mint a parancsnoki munkasorrend, a MIOB ágai is eltérést mutatnak, hiszen ezek bővebbek az általunk eddig alkalmazottaknál. Példaként a híradást említeném, amely klasszikus értelemben véve a vezetés része, de a békeműveletekben igen fontos biztosítási ágként szerepel. (A MIOB területeit és azok tartalmát a 2—4. sz. ábrák szemléltetik.)
2. sz. ábra. A feladatok tervezése, szervezése és végrehajtása a MIOB tükrében I.
3. sz. ábra. A feladatok tervezése, szervezése és végrehajtása a MIOB tükrében II.
A végrehajtás Az alegységek részére a konkrét tevékenység a parancsnoki- és törzsmunka során kiadott előzetes intézkedés(-ek) vételével és végrehajtásával veszi kezdetét. Megtörténik a személyi állomány és a technikai eszközök kijelölése, a főbb időpontok meghatározása. (A kötelék parancsnoka már a feladat elrendelésétől részt vesz a tervezés, szervezés munkáiban, mert a hatékonyabb végrehajtás érdekében az adott szakfelderítést is az ő vezetésével végzik). A kötelék parancsnokának vezetésével megkezdődik az előkészítő tevékenység, amely magába foglalja: ¨ a személyi állomány kijelölését; ¨ a technikai eszközök kijelölését és felkészítését; ¨ az anyagi készletek rendezését és málházását; ¨ az alegység részére előírt vezetési és biztosítási okmányok kidolgozását;
¨ a tevékenységet elrendelő parancsba történő bedolgozást. A tevékenységet elrendelő parancsot a végrehajtó kötelék parancsnoka és a szolgálati ágak képviselői által leadott bedolgozások után a hadműveleti törzs önti végleges formába. A parancsnak tartalmazni kell: ¨ a feladat végrehajtásának elrendelését; ¨ a főbb időpontokat; ¨ a feladatban részt vevők nevét, rendfokozatát és azt, hogy milyen feladatot hajt végre az ideiglenes kötelékben; ¨ a kijelölt technikai eszközöket típus és rendszám szerint; ¨ a feladatra történő el- és bevonulás menetvonalait, a menetek főbb időpontjait; ¨ a jelentések rendjét; ¨ az állomány felkészítésének rendjét; ¨ az elvonuló állomány szemléjének időpontját, levezetésének rendjét; ¨ a MIOB főbb kérdéseit. A téma kibontásánál fontosnak tartottam, hogy a parancs részei közül bemutassam az állomány felkészítésének rendjét és az elvonuló állomány szemléjét. A cikk első részében — a váltóállomány felkészítésénél — nem tértem ki a feladatra elvonuló állomány felkészítésére. Úgy gondolom, mivel a szakfeladatok végrehajtásához kapcsolódik, e helyen kell bemutatnom ezt az eseti felkészítési rendszert. Az elvonuló állomány felkészítésének célja, hogy megértesse az állománnyal a végrehajtandó feladat jellegét, célját; megismerjék a végrehajtás főbb mozzanatait, időpontjait; információkat kapjanak a tevékenységüket befolyásoló körülményekről, etnikai-, politikai helyzetről; felelevenítsék a műveleti területen betartandó előírásokat, ismereteket.
1. sz. táblázat Az elvonuló állomány felkészítésének tematikája (változat) Fsz. 1.
Téma
Időpont
3.
A végrehajtandó feladat ismertetése 08.00—08.30 Felderítő tájékoztató a tevékenység 08.30—09.00 körzetében kialakult helyzetről Prevenciós rendszabályok 09.00—09.30
4.
Hadijogi ismeretek
2.
5. 6. 7. 8. 9. 10.
A menet- és a munkahely közelbiztosítása, az SFOR fegyverhasználata Aknaismereti foglalkozás, magatartás aknaveszélyes területen Egészségügyi ismeretek Tevékenység logisztikai biztosítása Munkavédelmi előadás Felkészítés összefoglalása, felmerült kérdések megválaszolása, feladatszabás
Előadó aeg. pk. feld. ti.
bizt. ti. hadijogász 09.30—10.00 ti. 10.00—10.30
bizt. szpk.
10.30—11.00 utász szpk. 11.00—11.30 SHPK 11.30—12.00 LOGF 12.00—12.30 mb. muv. ti. 12.30—13.00
aeg. pk.
A felkészítésen a teljes végrehajtó állomány részvétele kötelező. A felkészítés utolsó mozzanataként a résztvevők aláírásukkal igazolják, hogy a felkészítésen részt vettek, az ott elhangzottakat megértették, tudomásul vették. A felkészítés jelentőségét nem kívánom külön kifejteni, de két fontos dologra szeretném a figyelmet felhívni: ¨ a felkészítés lehetővé teszi, hogy a végrehajtó állomány a feladatot megértve, felkészülten induljon a munkavégzés helyére; ¨ a felkészítés végrehajtása és a jegyzőkönyv aláírása jogi kérdés, így a feladatot elrendelő parancsnok minden esetben eleget tesz jogi kötelezettségének. A feladatra történő felkészülés utolsó, a végrehajtás első mozzanata az elvonuló állomány szemléje. A szemle célja az, hogy a kontingens parancsnoka meggyőződjön arról, hogy a feladatot végrehajtó állomány mind elméletileg, mind a MIOB területén felkészült a feladat végrehajtására. A szemle lefolytatására vagy az elvonulást megelőző nap délutánján, vagy az elvonulás reggelén kerül sor, olyan számvetéssel, hogy legyen idő a szemlén felvetett hiányosságok megszüntetésére, az esetleges beavatkozásra. A szemlét a parancsnokhelyettes, kiemelt feladatok esetében a parancsnok személyesen vezeti.
Az ellenőrzésbe minden esetben bevonja a logisztikai főnököt, a híradófőnököt, a segélyhely-parancsnokot, kiemelt műszaki munkák esetén a kontingens főmérnökét is. Az elvonuló állomány teljes létszámmal, fegyverzettel, felszereléssel a besorolt és felmálházott technikai eszközök előtt sorakozik fel. A jelentést követően az alábbi területeket ellenőrzik: ¨ az állományt névjegyzék szerint; ¨ az állomány személyi okmányait, egyéni felszerelését; ¨ a gép- és harcjárművezetőket, valamint a technikai eszközök okmányait; ¨ a technikai eszközök biztonsági berendezéseit, a málhák rögzítettségét; ¨ az anyagi készletek meglétét; ¨ a híradó eszközök működőképességét; ¨ a kidolgozott és elszállítandó okmányok meglétét; ¨ az állomány elméleti felkészültségét; ¨ az állomány egészségi állapotát, feladatra való alkalmasságát (kikérdezés alapján). A szemle befejezéseként a bizottság tagjai jelentést tesznek a szemle vezetőjének, aki intézkedik az esetleges hiányosságok pótlására. Ezzel a záró mozzanattal az állomány készen áll a feladat végrehajtására.
A feladatok végrehajtása a menetek és a munkaterület közelbiztosításának tükrében Mivel minden szakfeladat más és más tapasztalattal bír, úgy gondolom, hogy egy adott munka végrehajtásának bemutatása nem adna annyi ismeretet, mintha azt az állomány biztonságát garantáló közelbiztosítási feladatokon keresztül próbálom feldolgozni.
A közelbiztosítási feladatok végrehajtása a menet közelbiztosításával kezdődik. Ennek első üteme a menetrend összeállítása. A Magyar Műszaki Kontingens a menetrend felépítésénél — más nemzetek és saját tapasztalatit feldolgozva — az alábbi rendező elvet követi. A menetoszlopokat lehetőleg két harcjárművel biztosítja. Az egyik harcjármű (BTR—80), mint terepkutató harcjármű az oszlop élén, azt 300-500 méterrel megelőzve halad. Feladata a mentvonalon lévő akadályok időben történő felderítése, folyamatos adatszolgáltatás a parancsnok részére az esetleges veszélyhelyzetekről, közlekedési körülményekről, akadályokról és az esetleges demonstrációkról. Amennyiben az oszlop továbbhaladása nem biztosított, az oszlopfordítás ideje alatt, biztosítja azt. A parancsnok az oszlopot a terepkutató harcjármű mögött vezeti, felhasználva a tőle kapott információkat. Tisztázatlan helyzet esetén az oszlopot megállítva, a terepkutató harcjármű fedezete alatt szemrevételezi a kialakult helyzetet, és látottak alapján dönt a további tevékenységről. A menetrendben a parancsnokot a műszaki (szak-)járművek követik. Mivel méretük, tömegük és felépítményeik általában nem teszik lehetővé gyors haladásukat, ezért elhelyezésük biztosítja, hogy a parancsnok folyamatosan ellenőrizze mozgásukat, és ehhez igazítsa az oszlop sebességét. Az oszlop közepén, vagy utolsó harmadában foglal helyet az üzemanyag ellátó csoport. Ebből adódóan egy esetleges — a menetoszlop ellen irányuló — támadás ellen jobban védve van, mintha az oszlop végén helyezkedne el. Ebben az esetben a kigyulladt üzemanyag lehetetlenné tenné az oszlopfordítást is! Ugyanez az elv érvényesül abban az esetben is, ha egy közúti balesetet feltételezünk, hiszen az oszlop végén lévő tartálykocsival előforduló baleset megsokszorozhatja az egyébként súlyos eset következményeit. Az oszlop utolsó harmadában kap helyet a mentő (sebesültszállító gépkocsi). Elhelyezésének szintén praktikus okai vannak. Baleset, sérülés esetén az oszlop mellett bármely gépkocsit meg tudja közelíteni anélkül, hogy nagyobb manővert (pl. megfordulást) kellene végrehajtania. Az oszlop végén lévő harcjármű előtt foglal(-nak) helyet a javító-vontatócsoport járműve(-i), majd az oszlopot szintén egy BTR—80 típusú harcjármű zárja, mely végrehajtja a menetoszlop végbiztosítását, illetve az oszlop megállása esetén személyzete ellátja a forgalomszabályozó feladatokat is. (A menetoszlop közelbiztosításának, a menetrend felépítésének vázlatát az 5. sz. ábra szemlélteti.)
5. sz. ábra. A menetek közelbiztosítása (elvi vázlat)
Az ismertetett menetrend-felépítés a közelbiztosítási feladatok ellátásán kívül a megbízható híradás megszervezését és végrehajtását is biztosítja. Az oszlop elején és végén lévő harcjárművek rádióeszközei biztosítják az információáramlást: ¨ az oszlop eleje és vége; ¨ a menetoszlop és az alaptábor között. Az oszlop- és gépjárműparancsnokok a hírhálóba a kontingensnél rendszeresített MOTOROLA GP—300 típusú rádióval vannak bekötve, melyeken veszik az oszlopparancsnok utasításait, a harcjárművek, illetve a parancsnokok és a biztosítók által leadott veszélyjelzéseket. A menethíradás ily módon történő megszervezése az alábbi előnyöket biztosítja: ¨ az oszlopparancsnok folyamatosan információkhoz jut — az oszlop hosszától függetlenül — az egyes járművek helyzetéről, az esetleges meghibásodásokról; ¨ az előző gondolatból adódóan bármikor be tud avatkozni az oszlop menetébe; ¨ a tagállomások folyamatosan értesülnek az oszlopban történtekről, készek a veszélyjelzések vételére;
¨ az oszlop mozgása során is van lehetőség az alaptábor és a menetoszlop közötti kétoldalú információáramlásra; ¨ a két harcjármű alkalmazása lehetővé teszi az összeköttetés dublírozását az alaptábor felé, mely szintén növeli a menetoszlop biztonságát. (A munkacsoportok menethíradását a 6. sz. ábra szemlélteti.)
6. sz. ábra. A munkacsoportok menethíradása
A munkahelyek közelbiztosítása A munkahelyek közelbiztosításának megszervezése és végrehajtása a munkacsoportok biztonsága szempontjából szintén meghatározó kérdés. Feladatainak tartalmát az alábbi körülmények határozzák meg: ¨ mely ország (entitás) területén kerül végrehajtásra a feladat; ¨ a munkavégzés időtartama;
¨ a munkacsoport nagysága, összetétele; ¨ a feladat-végrehajtás közvetlen környezete; ¨ a munka jellege. A körülményeket figyelembe véve a közelbiztosítás feladatait több ütemben hajtják végre. A befolyásoló körülmények függvényében az ütemek feladatainak sorrendje felcserélődhet, esetleg egyes feladatok el is maradhatnak. A feladatok tartalma: I. ütem: ¨ a munkaterület határainak kijelölése; ¨ a harcjárművek tüzelőállásainak kijelölése a veszélyeztetett irányokba; ¨ a munkacsoport lét- és munkafeltételeit biztosító terület kialakítása, berendezése; ¨ a telephely és az anyagtároló helyek kijelölése; ¨ a közelbiztosítók (őrök) felállítása; ¨ a helyi (és angol) nyelven elkészített táblák kihelyezése MUNKATERÜLET, TILOS AZ ÁTJÁRÁS felirattal. II. ütem: ¨ a gyorstelepítésű drótakadály telepítése a munkaterület határain; ¨ a tüzelési szektorok meghatározása, nyílt tüzelőállások kiépítése[2]; ¨ nyílt építmények kialakítása az őrség (biztosító állomány) részére. III. ütem: ¨ a menekülési útvonalak kijelölése; ¨ a nyílt, esetleg fedett védelmi építmények kialakítása a személyi állomány védelmére[3] ¨ egyéb, a védelmet fokozó műszaki feladatok végrehajtása[4]; ¨ a harckészültségi és evakuációs feladatok végrehajtása.
(A munkahelyek közelbiztosítási feladatinak megvalósítását a 7. sz. ábra szemlélteti.) A közelbiztosítás mellett az állomány biztonságát a jól szervezett, megbízható híradás is elősegíti. A munkaterületre történő kiérkezést követően a híradórendszer felállítása az elsődleges feladatok közé tartozik. A hírrendszer kialakításánál az alábbi elveket célszerű figyelembe venni: ¨ biztosítson folyamatos, kétoldalú, dublírozott összeköttetést a munkaterület és az alaptábor között; ¨ biztosítson összeköttetést a munkaterület és (ha vannak ilyenek) a kihelyezett részlegek között; ¨ a munkaterületen belül (természetesen annak nagyságától függően) az egyes részlegek és a parancsnok között. Ezen elvek megvalósulását konkrét példán, a DOBOJ—III hídépítésén dolgozó munkacsoport híradásán keresztül kívánom bemutatni.
7. sz. ábra. A munkahelyek közelbiztosítása
A munkaterület és az alaptábor között a folyamatos híradó összeköttetést a BTR— 80 típusú harcjárművek rádióeszközei valamint a telepített NERA típusú műholdas telefonkészülék biztosította. Mivel a munkaterületen kívül két kihelyezett részleg is tevékenykedett[5], velük az összeköttetés R—159 típusú URH rádiókon keresztül valósult meg. A munkaterület nagysága megkívánta, hogy a parancsnok és a különböző részlegek között is legyen összeköttetés. Ezt a GP—300 típusú rádiók alkalmazásával biztosították. Az előzőekben ismertetett hírháló az alábbi előnyöket biztosította: ¨ folyamatos információáramlást az alaptábor és a munkaterület között, amely elősegítette a munkacsoport biztonságát érintő közlemények adását-vételét úgy, mint a munkavégzéssel kapcsolatos közlemények továbbítását; ¨ a két kihelyezett részleg értesítését, információk, adatok, vészjelzések adását és vételét; ¨ a munkaterületen lévő részleg tevékenységének irányítását, összehangolását, riasztását. (A DOBOJ—III munkacsoport híradásának rendszerét a 8. sz. ábra szemlélteti.)
8. sz. ábra. A DOBOJ-III munkacsoport híradása
A szakfeladatok előkészítésének végrehajtásából levont következtetések A békeműveletek tervezése, végrehajtása eltér mind a háborús-, mind a békevezetési rendtől. A feladatok előkészítésére elegendő idő áll rendelkezésre, de eközben több cselekvési változatot, minden körülményt figyelembe vevő tervező-, szervező munkát kell elvégezni. A parancsnoki és törzsmunkát részletekre menően kell végrehajtani, amelybe annak megkezdésétől célszerű bevonni a végrehajtó részleg parancsnokát is. A szakfeladatok kidolgozásával párhuzamosan, arra épülően, részletesen ki kell dolgozni a mindenoldalú biztosítás feladatait is. A végrehajtásba bevont szak- és biztosító állomány felkészítését — a konkrét feladatra — minden esetben célszerű végrehajtani. A felkészítés során a hangsúlyt a feladat megértésére, a MIOB főbb területeinek ismertetésére és az ezekkel összefüggő, ismétlődő jellegű ismeretekre kell helyezni. A feladatra történt felkészülés ellenőrzését minden esetben végre kell hajtani. A munkacsoportot úgy kell összeállítani, hogy biztosítási feladatok végrehajtásával a szakállományt ne terheljük, ennek következtében — az esetek többségében — előfordul, hogy a biztosító állomány létszáma nagyobb lesz, mint a végrehajtóké. A biztosítási feladatokat két időszakra — a menet valamint a feladat végrehajtás időszakára — célszerű szervezi. A MIOB körültekintő megszervezése és végrehajtása az egyik záloga a jó szintű, eseménymentes feladat-végrehajtásnak. A fenti feladatok körültekintő megszervezésének és végrehajtásának köszönhetően a Magyar Műszaki Kontingens feladatait mindig a megkívánt színvonalon, az előírt határidőre, eseménymentesen hajtotta végre, pedig Bosznia-Hercegovina szinte teljes területén tevékenykedik. (A helyszíneket a 9. sz. ábra szemlélteti.)
9. sz. ábra. A Magyar Műszaki Kontingens főbb munkái és helyszínei
FELHASZNÁLT IRODALOM A Magyar Köztársaságba akkreditált katonai attasék látogatására készült jelentés (1999. május). PowerPoint bemutató. A Magyar Műszaki Kontingens parancsnok hozzászólása a Budapesten megrendezett CIMIC konferenciához. PowerPoint bemutató. A Magyar Műszaki Kontingens parancsnokának jelentése a táborba érkező elöljáróknak, vendégeknek (1999. március). PowerPoint alapbemutató. A Magyar Műszaki Kontingens parancsnok jelentése a táborba érkező elöljáróknak, vendégeknek (1998—1999). PowerPoint alapbemutató. Az SFOR parancsnokának 1999. márciusi látogatása alkalmából összeállított jelentés. PowerPoint bemutató.
Magyarok az IFOR-ban, SFOR-ban. Szerkesztő: Dr. Bombay László, Zrínyi Kiadó, Budapest, 1997.
[1] A felhasznált ábrák a Magyar Műszaki Kontingensnél készültek. [2] Föld feletti építmények, melyek elsősorban homokzsákok alkalmazásával készülnek. [3] Szintén föld feletti építmények, melyek elsősorban HESCO-bástyák és a helyszínen talált szükséganyagok felhasználásával készülnek. [4] Néhány példa ezen feladatokra: hangjelző rendszer telepítése; kézigránátdobás ellen védő hálók felállítása, szilánkernyők kialakítása a nyílt építményekre. [5] A hídépítéssel egy időben a kontingens a Boszna folyón — az építési területtől 2 km — fenntartott egy 60 t-s PMP úszóaljazatú hidat az SFOR mozgásának biztosítására. A dán zászlóalj táborában helyezkedett el az éjszakai őrség, amely egyúttal értesítette a dánokat — a kapott veszélyjelzések alapján — a munkaterületen kialakult helyzetről.
