Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet
A magasugrás oktatásának gyakorlatai, az általános iskola felső tagozatában Atlétika SMDLTE2202
Szakács Tibor HKND4Z Testnevelő-egészségfejlesztő MSC I évf.
A magasugrás általános iskolában oktatott technikája Magasugrásról általában: A magasugrás az ügyességi versenyszámokhoz tartozik, célja, hogy az ugró egy bizonyos magasságra tett léc felett annak leverése nélkül jusson át. A különböző technikák fejlődtek ki az évek során (guggoló, átlépő, flop, guruló, hasmánt). A magasugrás technika fő részei: - lendületszerzés - felugrás - légmunka - leérkezés Átlépő technika „A legegyszerűbb, legkönnyebben elsajátítható technika, az erők felhasználása szempontjából gazdaságtalan, ezért csak a kezdők felkészítésénél, olykor bemelegítő gyakorlatként alkalmazzák. - nekifutás a lendítőláb oldaláról, hegyes szögből, egyenes vonal mentén, a felugrás előtti lépések felgyorsításával; - lendítés megközelítően nyújtott lábbal; - felugrás a léctől távolabbi lábról; - repülés a léc felett ülőhelyzetben, lábcsere; - talajra érkezés a lendítő lábra, boka és térd utánaengedéssel történik.” Az atlétika története, technikája, oktatása, szabályai 2011 (Polgár, Béres)
A magasugrás legfontosabb versenyszabályai
Versenyzési szabályok 1. A versenyzőknek egy lábról kell elugraniuk. 2. A versenyző ugrását sikertelennek kell tekinteni, ha (a) az ugrás után a léc nem marad a tartókon, mert a versenyző leverte;
(b) a lécnek az ugróhoz közelebbi síkján túl – akár a két állvány között, vagy azokon kívül – a versenyző testének bármely részével megérinti a talajt, beleértve a leérkező helyet is anélkül, hogy a lécet előbb átugrotta volna. Ha azonban ugrás közben a versenyző a lábával érinti a leérkező helyet, de a versenybíró véleménye szerint ebből előnye nem származott, az ugrást emiatt nem kell érvénytelennek tekinteni.
Általános feltételek
A verseny megkezdése előtt a szám főbírójának közölnie kell a versenyzőkkel a kezdőmagasságot és a magasságemeléseket, amelyet addig a magasságig kell alkalmazni, amíg már csak egy versenyző marad versenyben, és megnyerte azt, vagy az első helyen holtverseny alakul ki.
Kísérletek A versenyző a főbíró által előzetesen kihirdetett bármely magasságon kezdhet ugrani, és bármely további magasságon folytathatja a versenyt. A magasságtól függetlenül három egymást követő sikertelen kísérlet után az ugró kiesik a versenyből, kivéve azt az esetet, ha az első helyen kialakult holtversenyt kell eldönteni. A jelen szabály értelmében a versenyző egy bizonyos magasságon (az első vagy a második sikertelen kísérlet után) lemondhat a második vagy a harmadik kísérletéről, és joga van egy következő magasságon ugrani.
Ha a versenyző egy bizonyos magasságon kihagy egy ugrást, ezen a magasságon már nincs joga újabb kísérlethez, kivéve, ha az az első helyért végzett szétugrás során történik. A versenyben egyedül maradt versenyző addig ugorhat, amíg el nem veszti a további versenyzéshez való jogát. Amíg egy versenyző nem marad, aki már megnyerte a versenyt, (a) a lécet miden sorozat után magasugrásnál legalább 2 cm-rel, rúdugrásnál legalább 5 cmrel kell emelni, és (b) a léc emelésének mértéke nem lehet növekvő.
Mérések
A magasságot egész centiméterekben, merőlegesen kell mérni, a talajszinttől az ugróléc felső részének legalacsonyabb pontjáig. A léc magasságát minden emelés után, még az ugrások megkezdése előtt ellenőrizni kell. Ha a lécet csúcsmagasságra teszik, mindig ellenőrizni kell a mérést akkor is, ha a legutolsó mérés után hozzáértek a léchez.
Helyezések Ha két vagy több versenyző ugrotta át ugyanazt az utolsó magasságot, a helyezéseket az alábbiak szerint kell eldönteni: (a) Az a versenyző ér el jobb helyezést, akinek az utolsó átugrott magasságon kevesebb kísérlete volt. (b) Ha az (a) szabály alkalmazását követően a versenyzők helyezése egyenlő, az a versenyző kerül a másik elé, aki az egész versenyben az utolsó átugrott magasságig (azt is beleértve) kevesebb sikertelen kísérletet tett. (c) Ha a (b) szabály alkalmazását követően sincs döntés, az érintett versenyzők azonos helyezést érnek el, hacsak nem az első helyről van szó. (d) Amennyiben az első helyről van szó, a szétugrással kell a helyezéseket eldönteni, hacsak másként nem határoztak, akár a verseny előtt a vonatkozó versenyszabályzat alapján, akár a verseny közben a technikai delegátus vagy a vezetőbíró (ha nem jelöltek ki technikai delegátust) által. Ha nincsen szétugrás, beleértve azt az esetet is amikor a versenyzők bármikor úgy döntenek, hogy nem ugranak tovább, az első helyen megmarad a holtverseny.
Szétugrás (a) Az érintett versenyzőknek minden magasságon végre kell hajtaniuk az ugrásokat, amíg döntés nem születik, vagy amíg minden érintett versenyző úgy dönt, hogy nem ugrik tovább. (b) Minden magasságon csak egy kísérletet végezhetnek a versenyzők. (c) Az érintett versenyzőknek az utolsó átugrott magasságot követő, a 181.1 Szabály szerint meghatározott magasságon kell kezdeniük a szétugrást. (d) Ha nem születik döntés, a lécet emelni kell, ha az érintett versenyzők közül legalább kettőnek a kísérlete sikeres volt, illetve süllyeszteni, ha mindegyikük sikertelen volt: a magasugrásnál 2 cm-rel, a rúdugrásnál 5 cm-rel. (e) Az a versenyző, amelyik nem tesz kísérletet valamelyik magasságon, automatikusan elveszti az első hely megszerzésének lehetőségét. Ha ezt követően egyetlen versenyző marad versenyben, ő lesz a győztes, függetlenül attól, hogy azon a magasságon tesz-e kísérletet.
Felhasznált irodalom: Az atlétika története, technikája, oktatása, szabályai 2011 (Polgár, Béres)
A magasugráshoz kapcsolódó tantervi előírások 5.-6. osztály Tematika, nevelési-fejlesztési célok: „Az egyszerű ugrógyakorlatok végrehajtása. Játékos feladatokban, játékban a közepes és nagy intenzitású helyváltoztató mozgások többszöri, illetve hosszabb ideig történő végrehajtása. Az átlépő magasugrás egyéni adottságoknak és képességeknek megfelelő bemutatása. Törekvés a legjobb teljesítmény nyújtására versenyhelyzetekben.” „Az atlétikai cselekvésminták elsajátítása, illetve azok alkalmazása az egyéni adottságoknak megfelelően. Törekvés az atlétikai versenyszámok technikájának elsajátítására és a teljesítménynövelésre. Fejlődés elérése a kondicionális képességek terén, különös tekintettel az aerob állóképességre-, valamint az alsó- és felső végtag dinamikus erejére. Érdeklődés az atlétika sportág iránt. Tehetséggondozás a versenysport iránt érdeklődők számára.” Fejlesztési követelmények, mozgástanulás: „6-8 lépésről átlépő technikával nyújtott vagy hajlított lábbal; magasugróversenyek. Mozgásátállítódás képességének fejlesztése akadályfutásokkal. Kinesztétikus differenciáló képesség fejlesztése iramváltásos futással. A láb dinamikus erejének növelése ugróiskolai gyakorlatokkal. A dinamikus láberő és a ritmusérzék növelése ugrókötél-gyakorlatokkal.” „Játékok, versengések: az atlétikai versenyszámok elsajátítását és begyakorlását segítő játékos feladatmegoldások, testnevelési játékok és versenyek. Váltóversenyek. Távol- és magasugró versenyek.”
„Ismeret-, és személyiségfejlesztés: El- és felugrásoknál az erőteljes kar- és láblendítés jelentősége. A nekifutás sebességének és az el-, illetve felugrás nagysága közti kapcsolat. A fejlesztő folyamat során alkalmazott játékok, játékos feladatmegoldások céljának és jelentőségének tisztázása az atlétikára jellemző cselekvésminták elsajátításában. Az alapvető versenyszabályok ismerete és betartása. Törekvés a tanulók önmagukhoz viszonyított teljesítményének emelésére, egymás teljesítményének elismerése.”
7.-8. osztály Tematika, nevelési-fejlesztési célok: „A tanult ugrógyakorlatokban jártasság. Tapasztalat a nekifutás távolságának és sebességének megválasztásában. A kar- és láblendítés szerepe az el- és felugrások eredményességében. Az
atlétikai versenyek lényeges szabályai. Szervezési feladatok vállalása a tanórai versenyek lebonyolításában” „Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása. Az ugrógyakorlatok képességeknek megfelelő elsajátítása és a versenyszabályoknak megfelelő alkalmazása. Az atlétika versenyszámainak eredményes tanulását és a teljesítmények javulását megalapozó motoros képességekben mérhető fejlődés elérése. Ugrásoknál az optimális nekifutás, valamint az erőteljes kar- és láblendítés kialakítása. Az ugrások alapvető fizikai törvényszerűségek ismerete. Az érdeklődés cselekvésekben történő kinyilvánítása az atlétikai mozgások, valamint a sportolás és a rendszeres testedzés iránt.”
Fejlesztési követelmények, mozgástanulás: ” Szökdelő és ugróiskolai gyakorlatok. Sorozat el- és felugrások. Magasugrás átlépő és guruló technikával. A nekifutás és a felugrás iskolázása. Az ugrásokhoz szükséges gyorserő fejlesztése szökdelő és ugróiskolai gyakorlatokkal, valamint sorozat el- és felugrásokkal. „
„Játékok, versengések: Az atlétikai versenyszámok eredményes elsajátítását és az azokban elérhető teljesítmény fokozását elősegítő adekvát játékos feladatok és testnevelési játékok alkalmazása, versenyszerűen is. Az atlétikai versenyszámokban lebonyolított versenyek.” „Ismeret és személyiségfejlesztés: Az ugrásoknál érvényesülő alapvető fizikai törvényszerűségek. Az „aktív elugrás” értelmezése. Az ugrások eredményes elsajátításához szükséges erő fajták, információk a passzív mozgatórendszer megterhelését, károsodását okozó erőedzésekről. A mozgáskoordináció szerepének tudatosítása az állóképességi és gyorsasági teljesítményekben. Az akarati tényezők szerepe az állóképességet igénylő teljesítményekben Alapvető ismeretek a terhelési összetevőkről. Ismeretek a tartós terhelések hatásáról a keringési rendszerre, a szervek és szervrendszerek szabályozására, működésük gazdaságosságára és a tanulásban érvényesülő teljesítőképességre. Az atlétikai képzéssel pozitív magatartásbeli tulajdonságok fejlesztése.” Testnevelés és sport nemzeti kerettanterv 2014:
Az átlépő technika előkészítő gyakorlatai
A magasugrás oktatásához szükséges legfontosabb képességek: erő,gyorserő,egyensúlyérzék,térbeli tájékozódás,ritmusérzék,hajlékonyság,ruganyosság,ugró állóképesség. Ezeket a képességeket előkészítő gyakorlatok segítségével fejlesztjük tovább.
Az átlépő technika végrehajtásához szükséges izmok: Lábszár izmok: lábszárfeszítők (Mm. extensores crusis) elülső sípcsonti izom (musculus tibialis anterior) háromfejű lábikraizom (musculus triceps surae) hosszú szárkapcsi izom (musculus peroneus longus et brevis) lábszárhajlítók (Mm flexores crusis profundi) Achilles-ín (tendo achillis) Combizmok: négyfejű combizom (musculus quadriceps femoris) kétfejű combizom (musculus biceps femoris) hosszú combközelítő izom (musculus adductor longus) Csípőizmok: külső és belső csípőizmok (musculus iliopsoas) csípőhorpasz izom (musculus iliopsoas) kis-középső és nagy farizom (musculus gluteus minimus-medius ésmaximus)
1. Gyakorlat: Utánzó fogó Alkalmazási terület: Általános iskola 5-6. osztály, futások, kitámasztások, irányváltások, futásokból induló különböző mozdulatok, térérzékelés Eszközök: tornaterem, sportpálya, jelzőmez Részvevők száma: egész osztály Gyakorlat leírása: Létszámtól függően kijelölünk egy vagy több fogót, akinek a feladata megfogni valakit majd átadja a jelzőmezt. Az üldözött, úgy védekezhet a fogó ellen, hogy bármilyen mozdulatot tesz (felugrik, leguggol, lefekszik stb.), ezt a fogónak utánoznia kell, és utána vagy a mozdulat közben foghatja meg az üldözöttet.
Megjegyzés: Tanulók figyelmének felhívása egymás oda figyelésére, és hogy a fogók csak pontos utánzás után, vagy közben foghatják meg az üldözöttet. Változatok: Több fogó kiválasztása, mozdulatok megkötése
2. Gyakorlat: Fészek fogó Alkalmazási terület: Általános iskola 5.-8. osztály, futások, futás közben szökkenések, karizom, csípőizom fejlesztés, reakciógyorsaság fejlesztés Eszközök: tornaterem, sportpálya Résztvevők száma: egész osztály Gyakorlat leírása: A tanulók egy körben lefekszenek párosával, a párok egymás mellett szorosan fekszenek. A párosok között legyen legalább 4-5m széles hely. Két tanuló nem fekszik le, közülük az egyik a fogó. A fogó feladata megfogni a nem fekvő tanulót. Az üldözött lefeküdhet a talajon fekvő tanuló párok mellé ez a ház, de a páros másik szélső tagjának fel kell állni és keresni egy másik helyet ahova lefekszik mielőtt megfogják. Kritikus momentum: Csak a körön kívül van a játéktér, a fekvőket át lehet ugrani. Baleset veszélyre felhívni a figyelmet. Megjegyzés: Ha páratlan az osztály, vagy a csoport, lehet játszani egy fogó, két menekülővel, vagy két fogó egy menekülővel is. Forrás:
Sportjátékok
I.:
Iskola
és
népi
játékok
1992
(Pásztory,Rákos)
3. Gyakorlat: „Állatkert” Alkalmazási terület: Általános iskola 5.-8. osztály, kar-,láb-, csípőizom erejének fejlesztése Eszközök: tornaterem Résztvevők száma: egész osztály Gyakorlat leírása: Utánzó mozgásokkal haladás: pókjárás, rákjárás,békaügetés, nyuszi ugrás, sánta róka, törpe járás, medvejárás, kúszások, mászások Kritikus momentum: Gyakorlatok helyes végrehajtására való törekedés. Megjegyzés: A kijelölt szakaszig dolgozzanak a tanulók, ne álljanak fel előbb. Változatok: Ezeket a mozgásokat meg lehet csinálni, fogó játékként, vagy váltóverseny keretein belül labdák, szerek szállításával, hogy érdekesebb legyen, de nem menjen a technikai végrehajtás rovására.
4. Gyakorlat: Küzdő játékok Alkalmazási terület: 5.-8. osztály, láb és kar erő-állóképességének fejlesztés Eszközök: tornaterem, karikák, labda Részvevők száma: Párokban való munkavégzés Gyakorlat leírása: A társ eltolás, elhúzása különböző helyzetekből: - állásból eltolás vállaknál a kéz - állásból társ elhúzása alkarfogással (vagy valamilyen kötél, szalag segítségével), - ülésből eltolás hát összeér, - ülésből elhúzás, összekulcsolt karral Labdával: Tanulóknak a karikába kell helyezni a labdát, a másiknak ezt meg kell akadályoznia, pontszerzés után a másiknál a labda. Forrás: Küzdelem és játék (Váradi István)
5. Gyakorlat: Szökdelő akadálypálya Alkalmazási terület: Általános iskola 6.-8. osztály, láb robbanékonyságának és gyors erejének fejlesztése, ritmusérzék fejlesztés Eszközök: tornaterem, sportpálya, karikák (16-24), zsámoly (4-6), bója (2-3) Résztvevők száma: 2-3 csoportra osztás Gyakorlat leírása: Akadálypályán különböző szökdeléssel,vagy lépés ritmussal végig menni 1. feladat: karikáig futás, karikákba páros lábon szökdelés, zsámolyra fel-le szökkenés,
bója kerüléssel futás oldalt vissza 2. feladat: ua. mint az előző csak egy lábon szökdeléssel 3. feladat: karikákba futás (egy lépés,egy karika), zsámoly felett átugrani egy lábbal, leérkezés karikába, másik lábbal átugrani a második zsámoly felett, kifutás a karikákból, bója kerülés 4. feladat: futás a karikáig, karikának oldalt állva magas térdemeléssel haladunk oldalra a karikákban, zsámoly fölött lépő technikával átugrás, bója kerülés 5. feladat(8. osztályosoknak): ua. mint az első feladat, minden szökkenés közben 90 fokos fordulás. Kritikus momentum: A páros lábas szökkenések zárt lábbal történjenek, karlendítés fontosságára felhívni a figyelmet, a lépéseket maximális gyorsasággal végezzük. Megjegyzés: Három csoportot képességek szerint szétosztani, az ügyesebbeknek akár szekrény felsővel lehet nehezíteni a gyakorlatot. Változatok: Több féle variációja lehet az akadálypályának, attól függ, hogy melyik képességeket szeretnénk lényegeses fejleszteni ( lehet csak szökdelés, csak lépések, vagy ezek kombinációja). A karikákba különböző be-és kilépések történhetnek, akár csak a zsámolyra. Pl.: Mind a két lábbal egymás után belépés a karikába, oldalt kilépés, visszalépés a karikába, és a karikából előre haladás a következő karikába, zsámolyra két lábbal fel és lelépés. Forrás: Mozgásos játékok és oktatásuk 1988 (Becsy,Esküdtné)
6. Gyakorlat: „Szivacs ugrálás” Alkalmazási terület: 5.-8. osztály, lábak erő-állóképességének növelése,
Eszközök: nagy magasugró szivacs, tornaszőnyeg (4-5 db) Résztvevők száma: egész osztály, vagy két csoportra osztva Gyakorlat leírása: A tanulók folyamatosan szökdelnek a magasugró szivacson, előre meghatározott ideig (30 másodpercig) páros lábon (ügyesebbek megpróbálhatják egy lábon is). Kritikus momentum: Fontos hogy a meghatározott időd folyamatosan végig szökdeljék a tanulók Megjegyzés: Ha valaki megáll, vagy leesik a szivacsról, újra lehet kezdeni a gyakorlatot, tornaszőnyegekkel tegyük körbe a nagy szivacsot beleset megelőzés céljából Változatok: Játékosabbá lehet tenni, ki tud a legtovább szökdelni a szivacson, vagy ki marad a legtovább fent a szivacson (páros lábon szökdelés közben a társak lelökése).
7. Gyakorlat: Izmok, ízületek nyújtása Alkalmazási terület: Általános iskola 5.-8. osztály, ízületi lazaság fejlesztése, láb izmainak, csípő izmainak nyújtása Eszközök: bordásfal Részvevők száma: egész osztály, egyénileg Gyakorlat leírás: Bordásfalnál különböző nyújtó gyakorlatok végzése: - bordásfallal szemben, fokfogás vállmagasságban, támadó állás, sarok lefele nyomása. - bordásfallal szembe, csípőmagasságban fokfogás, első fokra fellépés a láb elülső
részével, folyamatos sarok leengedés és lábujjhegyre állás - bordásfalnak háttal, lábak fenék hozzáér a bordásfalhoz, nyújtott lábbal hajlítás előre, fokok megfogása, - bordásfallal szemben állás, egyik láb csípőmagasságban beakasztva, másik talajon, hajlítás támaszkodó, majd beakasztott lábhoz, lábtartás cserével - bordásfallal szemben első fokon állás terpeszállásban, folyamatos csípő leengedés,kéz mászással lefele - bordásfallal szemben terpeszállásban, döntés bordásfal fogással, döntés közben fordítások bordásfal fogással Kritikus momentum: Pontos végrehajtás Megjegyzés: Mindenki maradjon a saját ízületi lazaságának a határán belül
8. Gyakorlat: „Repülő mozdulat” Alkalmazási terület: Általános iskola 7.-8. osztály, levegőben való egyensúlyérzék fejlesztése, térérzékelés fejlesztése Eszközök: dobbantó vagy kis trambulin, magasugró szivacs Résztvevők száma: egész osztály, egyénileg
Gyakorlat leírása: A tanulók elugranak a dobbantóról, és a levegőben csinálnak egy saját általuk kitalált mozdulatot (taps hát mögött láb alatt, lábollózás, taps láb alatt stb), úgy hogy a leérkezés talpra történjen. Másik variáció, egy tanuló mutat egy mozdulatot, és a többi megpróbálja megcsinálni, mindig más mutat mozdulatot. Megjegyzés: Csak talpra ékezéssel tekinthető teljesítettnek a mozdulat. Később lehet egy lábas elrugaszkodás, felugrás Változatok: Akár akadály átugrással, vagy meghatározott mozdulatokkal is végezhető
9. Gyakorlat: „Babzsák egyensúly” Alkalmazási terület: 5.-8. osztályig, egyensúlyérzék fejlesztés, láb erő-állóképesség fejlesztés Eszközök: Babzsák, tornapad, gumilabda Résztvevők száma: párosával Gyakorlat leírása: Először a földön végezzük a gyakorlatokat (10 átadásig tart egy gyakorlat): - babzsákkal a fejen egyensúlyozva, labda átadása a társnak - babzsák a fejen, egy lábon állás közben labda átadása a társnak - babzsák a térden egy lában felhúzott térdel állás, labda átadás a tásnak - babzsák a lábszáron (vádlin) felhúzott sarok állás, labda átadás a társnak - babzsák lábfejen egy lábon állás. labda átadása a társnak - az előző gyakorlatokat megismételhetjük, lefordított torna padon állva Kritikus momentum: Babzsák leesése, lábletétel nélkül, végezzük a gyakorlatot
Megjegyzés: Lábtartás csere legyen, hogy mind a két lábon egyensúlyozzanak Változatok: Labda helyett lábbal babzsák átadása, és elkapása, először lábfejjel, majd térdel, földön, ki lehet próbálni a lefordított padon is.
10. Gyakorlat: „Babzsák váltó” Alkalmazási terület: Általános iskola 6.-8. osztály, láb gyorsaságának, gyors erejének, robbanékonyságának fejlesztése, egyensúly fejlesztés Eszközök: babzsák, bóják Résztvevők száma: egész osztály, 2-3 csapatra bontás Gyakorlat leírása: Váltó verseny formájában, babzsák szállítása különböző testrészen különböző szökdelés közben - babzsák a fejen, futás - babzsák a fejen, páros lábon szökdelés - babzsák a fejen, páros lábon szökdelés hátra - babzsák a fejen, egy lábon szökdelés - babzsák a fejen terpesz zár szökdelés
Kritikus momentum: babzsák ne essen le, páros lábas szökdelések zárt lábbal történjenek Változatok: Lehet ennek a gyakorlatnak is sok féle változata : - más testrészre tesszük a babzsákot pl.: vállra, karra, térdre, lábfejre, sarokra - akadályokat tehetünk bele ,karikák, bója,zsámoly
Az átlépő technika rávezető gyakorlatai:
1. Gyakorlat: Szökdelések egy lábon Alkalmazási terület: 5.-6. osztály, ugróláb kiválasztása, elrugaszkodás, felugrás gyakorlása, lendítések oktatása Eszközök: tornaterem, szabadtéri pálya Résztvevők száma: egész osztály egyszerre dolgozik Gyakorlat leírása: Állóhelyben sípszóra egy lábas felugrás a magasba váltott lábbal. - karlendítéssel - láblendítéssel - nyújtott láblendítéssel, taps a nyújtott láb alatt - kar- és láblendítéssel, egylábas leérkezéssel Kritikus momentum: A tanulók törekedjenek a fel és, ne az előre ugrásra Megjegyzés: Amelyik lábról úgy érzik, hogy nagyobbat ugranak, és kényelmesebb a felugrás legyen az elugró lábuk Változatok: Lassú futás közben is végezhetőek a gyakorlatok
2. Gyakorlat Alkalmazási terület: Általános iskola 5.-6. osztály, elrugaszkodás, felugrás oldal irányba gyakorlása, lendítések oktatása Eszközök: minden tanulónál egy tornabot, vagy szalag Részvevők száma: egész osztály egyszerre dolgozik Gyakorlat leírása: A tanuló maga mellé merőlegesen leteszi a torna botot. az előző gyakorlat leírásban felsorolt gyakorlatokat megismételjük, azzal a különbséggel, hogy minden elugrás után a bot túloldalára kell átugrani. Kritikus momentum: Fel fele irányuljon az ugrás és úgy érkezzenek a tanulók a másik oldalra Megjegyzés: Figyelem felhívása, hogy ne ugorjanak rá a botra, baleset veszélyes
3. Gyakorlat: Láblendítés akadály fölött Alkalmazási terület: Általános iskola 6.-8. osztály, nyújtott láblendítés gyakorlása Eszközök: bóják, zsámolyok Részvevők száma: egész osztály, egyenként Gyakorlat leírás: A tanulók oldalazó szökdelés, vagy oldalazó magas térdemelés közben a bóják és a zsámoly fölött átemelik az egyik lábukat. Kritikus momentum: A lábat végig nyújtva emeljék a tanulók, és nyújtva tegyék le a földre Megjegyzés: Mind a két lábbal mind a két oldalról végezzük a gyakorlatot. Változatok: Lendítő láb után, a másik lábat is emeljék át az akadályon. Zsámoly tetejére rátehetünk bóját, a bójára pedig egy kisebb labdát. Cél a labda lerúgása, úgy hogy a bója ne essen le a zsámolyról
4. Gyakorlat: Kéz érintő Alkalmazási terület: Általános iskola 5.-7. osztály, felugrás, karlendítés gyakorlása Eszközök: zsámolyok
Résztvevők száma: egész osztály, párosával Gyakorlat leírása: Az egyik tanuló a zsámolyon állva, kiteszi a kezét, a másik tanulónak, helyből, majd 2-3 lépésből, felugorva meg kell érintenie a társa kezét. Kritikus momentum: Figyeljünk a karlendítésre, minél aktívabban használjuk a kart, annál magasabbra ugrunk. Változatok: A zsámolyon álló tegye magasabbra a kezét, vagy álljon két zsámolyra. Neki futásból és végezhetjük a gyakorlatot, ha már megy helyből.
5. Gyakorlat: Bot fölött lendítés Alkalmazási terület: Általános iskola 7.-8. osztály, láblendítés, elugró láb lendítése, lendítő lábra érkezés gyakorlása Eszközök: torna bot Részvevők száma: egész osztály, párosával Gyakorlat leírása: Az egyik tanuló tarja a torna botot egyenesen (az elején még alacsonyabban), a másik tanuló megpróbálja lendítő, majd az elugró lábát is a bot
fölött átvinni. Kritikus momentum: Nyújtott lábbal vigyék, át a lábukat a bot fölött Megjegyzés: Minden sikeres kísérlet után, magasabbra tegyük a botot. Folyamatos cserével tartsák a botot.
6. Gyakorlat: „Lég labda” Alkalmazási terület: Általános iskola 5.-8. osztályig, láb- és karlendítés gyakorlása, Eszközök: háló, bármilyen labda, kosárpalánk, magasugró léctartó, Résztvevők száma: egész osztály, egyénileg Gyakorlat leírása: Egy hálóba tett labdát leengedünk a kosárpalánkon keresztül, amit hozzákötünk a magasugró léctartóhoz. A tanulóknak helyből láblendítéssel fel kell ugrani és a lendítő lábbal meg kell érinteni a leeresztett labdát, az nyer, aki a legmagasabban tudja megérinteni a labdát. Kritikus momentum: Tartsa meg a tanuló a láblendítés helyzetét, ne rúgni akarjon Változatok: Folyamatosan növeljük a magasságot. Nekifutásból, akadály átugrásával nehezítető a feladat. Verseny helyzet kialakítása, 3 sikertelen kísérlet után kiesik a tanuló.
7. Gyakorlat: Padugrás Alkalmazási terület: Általános iskola 7.-8. osztály, láblendítés, leérkezés, lendületszerzés, ráfutás gyakorlása Eszközök: tornapadok Résztvevők száma: egész osztály, egyesével Gyakorlat leírása: A tornapadok egymástól 5 méterre, párhuzamosan helyezkednek el. A tanulók a padhoz képest 30 fokos szögben egyenes vonalon rásétálnak, később ráfutnak a padra, és átlépő technikával átugranak a másik oldalára Kritikus momentum: A lendítő láb párhuzamos legyen a paddal, megfelelő lépéshosszok megválasztása Változatok: 5.-6. osztályba is végezhető a feladat, bójákra helyezett torna bottal
8. Gyakorlat: „Dobbantás” Alkalmazási terület: Általános iskola 5-8. osztály, nekifutás, felugrás, légmunka gyakorlása Eszközök: dobbantó, magasugró szőnyeg, bója, tornabot Résztvevők száma: egész osztály, egyenként Gyakorlat leírása: A diákok három lépéssel, majd nekifutással felugranak a szőnyeg előtt lévő dobbantóról, átlépő technikával a szőnyegre. Majd akadályokat átugorva (szőnyegre helyezett bóják, kisgát, bójákon lévő tornabot fölött) Kritikus momentum: Felugrás során a kar és a láb megfelelő helyen való megtartása, megfeszítése.
9. Gyakorlat: Szőnyegre ugrás Alkalmazási terület: Általános iskola 6.-8. osztály, lendületszerzés, talajfogás gyakorlása, lépésritmus kialakítása Eszközök: magasugró szőnyeg, bóják Résztvevők száma: egész osztály, egyenként Gyakorlat leírása: Bójákkal kirakom a ráfutási egyenest. A tanulók ezen az egyenesen először 3 lépésből, majd nekifutásból, lépő technikával felugranak a szőnyegre. Kritikus momentum: A megfelelő lépés hossz kialakítása, ne legyen hosszú és rövid se. Lábbal történjen a talajfogás
10. Gyakorlat: Szőnyegre őnyegre ugrás, kötél fölött Alkalmazási azási terület: 6.-8. osztály, átlépő technikai elemeinek összehangolása Eszközök: magasugró szőnyeg, sz gumikötél, Részvevők száma: egész osztály, egyenként Gyakorlat leírása: Két tanuló, vagy magasugró állvány tartja a kötelet. Előző El feladathoz hasonlóan, nekifutásból kötél fölött ugrás lépő lépő technikával. A kötél érintése nélkül próbálják meg átugrani a tanulók. Kritikus momentum: A tanuló mielőtt tt neki fut az ugrásnak, gondolja végig a mozgását. Változatok: Magasugró versenyek, növekvő növekv magassággal.
Irodalom: http://tesiasszisztens.hu/kepzes/files/file/atletika-1-2resz-web.pdf Az atlétika története, technikája, oktatása, szabályai 2011 (Polgár, Béres) Dialóg Campus Kiadó Testnevelés és sport nemzeti kerettanterv 2014 Koltai Jenő: Az atlétika oktatása, Budapest,1975 Sportjátékok I.: Iskola és népi játékok 1992 (Pásztory,Rákos) Mozgásos játékok és oktatásuk 1988 (Becsy,Esküdtné)
