K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.307/16 /2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Libra Szoftver Zrt. (1113 Budapest, Karolina út 65., képviseli: Dr. Kevei Mónika ügyvéd, 1087 Budapest, Berzsenyi u. 8.) által a Székesfehérvári Épületfenntartó és Hőszolgáltató Zrt. (8002 Székesfehérvár, Honvéd u. 1., képviseli: Dr. Nyolczas László ügyvéd, 1041 Budapest, Görgey u. 46.) „Integrált vállalatirányítási rendszer bevezetése és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 136. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg 900.000.-Ft, azaz kilencszázezer forint igazgatási-szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás, valamint a jogorvoslati eljárás iratai, illetve a felek írásban és tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
2
Ajánlatkérő a 2011. február 8-án feladott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011. február 10-én 2011/S 28-046188 szám alatt megjelent részvételi felhívással a Kbt. IV. fejezete szerinti gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben írt szolgáltatás beszerzésére. A részvételi felhívásban ajánlatkérő nem tette lehetővé sem részekre, sem az alternatív ajánlat benyújtását. A felhívás II.2.1) pontjában ajánlatkérő meghatározta a teljes mennyiséget a következők szerint: „1 db integrált vállalatirányítási szoftver csomag a dokumentációban foglalt funkcionalitással. A SZÉPHŐ Székesfehérvári Épületfenntartó és Hőszolgáltató Zrt. a hatékonyság javítása, valamint az átlátható és ügyfél-orientált működés érdekében új integrált vállalatirányítási rendszer bevezetését tervezi. Az új rendszernek hatékonyan és komplex módon kell támogatnia: — a társaság pénzügyi, számviteli és kontrolling tevékenységét, — díjelszámolási, számlázási, behajtási és ügyfélkapcsolati folyamatait, — beszerzését és készletgazdálkodását, illetve, — a társaság ingatlangazdálkodási tevékenységét. A fenti integrált funkciókat ellátó szoftver licencek megvásárlása, telepítése. A vállalatirányítási, értékesítési, dokumentumkezelő megoldást homogén, integrált rendszerben kell szállítani. A szállítandó informatikai megoldásnak képesnek kell lennie a megrendelő Vállalatirányítási (pénzügy, számvitel, kontrolling, anyag és eszközgazdálkodás, beszerzés), Értékesítési (szerződésnyilvántartás, ügyfélszolgálat, számlázás, a távhő-szolgáltatáshoz és ingatlan gazdálkodáshoz és -üzemeltetéshez kapcsolódó vállalati folyamatok menedzsmentje), és Dokumentumkezelő üzleti folyamatainak munkafolyamat vezérlővel (Workflow Manager) támogatott irányítására, ellenőrzésére. Kapcsolódó szolgáltatások: — Rendszer tervezése, — Programozása, — Rendszer bevezetése, — Oktatása, — Migráció, —Verzió- és jogszabálykövetés, support szolgáltatások az üzembehelyezést követő 60 hónapig.” A felhívás II.3) pontjában ajánlatkérő meghatározta a szerződés időtartamát. Eszerint a teljesítés időtartama a szerződés megkötésétől számítva hatvan hónap. Ajánlatkérő meghatározta a felhívás III.1) pontjában a szerződésre vonatkozó feltételeket, a III.2.1) pontban a részvételi feltételeket, így a kizáró okokat és azok igazolási módját, valamint a III.2.2) pontban a gazdasági és pénzügyi, míg
3
a III.2.3) pontban követelményrendszerét.
a
műszaki,
illetve
szakmai
alkalmasság
Ajánlatkérő a részvételi felhívásban rögzítette egyrészt a IV.1.1) pontban a gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárás indokait, míg a IV.2.1) pontban a bírálati szempontot. Ez utóbbi szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta értékelni a következő bírálati részszempontok és súlyszámok alapján. „1.Ajánlati ár. Súlyszám 50 1/a alszempont. Szoftver licencdíj nettó összege. Súlyszám 30 1/b alszempont. Bevezetés díjának nettó összege. Súlyszám 10 1/c alszempont. Verzió és Jogszabálykövetés díjának havi nettó átalány összege a rendszer átadásának napját követő hónap első napjától. Súlyszám 3 1/d alszempont. Felhasználói támogatás (felhasználói és üzemeltetői probléma megoldásban szakmai támogatás) díjának havi nettó átalány összege a rendszer átadásának napját követő hónap első napjától. Súlyszám 3 2. A szállítandó informatikai rendszer tervének kidolgozottsága. Súlyszám 5 3. A bevezetési projekt terv és módszertan megalapozottsága, teljeskörűsége, minőségellenőrzése, kockázatmentessége. Súlyszám 10 4. Az ajánlattételi dokumentációban meghatározott részletes funkcionális és nem funkcionális követelmények megvalósításának teljessége. Súlyszám 25 4/a. alszempont: Az ajánlott megoldási módszer illeszkedése az ajánlatkérő megtervezett üzleti folyamataihoz. Súlyszám 5 4/b. alszempont: Integráltság, homogenitás mértéke a Vállalatirányítási, Értékesítési, Dokumentumkezelő megoldás területeken. Súlyszám 5 4/c. alszempont: Integráltság az ajánlatkérő egyéb meglévőalkalmazásaihoz. Súlyszám 5 4/d. alszempont: A rendszer biztonsága, jogosultsági és naplózásimegoldás szintje. Súlyszám 3 4/e. alszempont: Az ajánlatkérő meglévő és tervezett informatikai infrastruktúrájához illeszkedés mértéke. Súlyszám 3 4/f. alszempont: A szállítandó rendszer informatikai felépítésének, rétegezettségének és az ajánlatkérő felhasználói felületre vonatkozó igényének teljesítési színvonala. Súlyszám 2 4/g. alszempont: Az alkalmazandó adatbázis kezelő és operációs rendszer megfelelőségének mértéke az alábbi szempontoknak: a beruházás értékállósága, az adatbázisok karbantarthatósága, a továbbfejleszthetősége, a jövőbeli technológiák adaptációjának
4
lehetősége, robosztussága, fenntarthatósága és menedzselhetősége. Súlyszám 2 5. Az átállási és migrációs stratégia kidolgozottsága, minőségbiztosítottsága. Súlyszám 5 6. Éles üzemi támogatás hossza. Súlyszám 5 6/a. alszempont: A bevezetési tervben leírt éles üzemi támogatás időtartam napokban az éles üzemi használatba vételtől. Súlyszám 2 6/b. alszempont: A bevezetés egyösszegű díjában benne foglalt migrációs és éles üzemi támogatás- tanácsadói napok száma (nap). Súlyszám 3 7. Bevezetés határideje. Súlyszám 20 7/a. alszempont: Vállalatirányítási rendszer éles üzembe állításának határideje. Súlyszám 10 7.b. alszempont: Értékesítési és számlázási rendszer éles üzembe állításának határideje. Súlyszám 10 8. Megrendelő humán erőforrás igénybevétele (erőforrás terv alapján a bevezetés során igényelt megrendelői létszám - ... fő - és igényelt munkanapok - ... munkanap - összesen, az oktatás nélkül). Súlyszám 5” Ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározta a releváns eljárási határidőket. Ez alapján a részvételi határidő 2011. február 23. napja volt, az eredményhirdetés tervezett időpontja a részvételi jelentkezések bontását követő 5. munkanapon, 10:00 óra. Ajánlatkérő a felhívás VI.3) pontjában tájékoztatott a további tartalmi és formai előírásairól, így a hiánypótlás lehetőségéről és a bírálat során alkalmazandó módszerről. Ez alapján meghatározta, hogy ajánlattevő az ajánlata kidolgozásánál részletes leírással térjen ki a dokumentációban és követelményrendszerben foglalt feltételek teljesítésének módjára vonatkozóan. A bírálati szempontokra (részszempontokra, alszempontokra) vonatkozóan, tételesen válaszoljon, és részletes leírásában hivatkozásként jelölje meg a dokumentáció és követelményrendszer érintett pontjait. Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 0-100. Az értékelés módszere az 1, 6, 7, 8. részszempontok és esetleges alszempontjaik esetében az arányosítás. A legkedvezőbb ajánlat 100 pontot kap, melyhez a többi ajánlatot matematikai aránnyal viszonyítás alapján kerül meghatározásra. A 2, 3, 4, 5. részszempontok és esetleges alszempontjaik esetében a pontszámok a sorba rendezés módszerével kerülnek meghatározásra. Ajánlatkérő Bíráló Bizottságának tagjainak egyéni értékelése alapján az egyes ajánlatok az összes ajánlathoz viszonyított sorrendjükben elfoglalt helyük szerint kapnak pontot. A legelőnyösebb ajánlati tartalmi elem a maximális pontszámot kapja, míg a többi ajánlati tartalmi elemre a sorba rendezés szabályai szerint, az értékelés alapján a rangsorban elfoglalt helye szerinti pontszámot adja a bizottság, az alábbiak
5
szerint: a részszempontra, illetve a részszempontok egyes alszempontjaira vonatkozó, részletesen kidolgozott szakmai tartalmi elemei alapján a bizottság tagjai egyenként 1-100 skálán számszerűen, valamint szöveges értékeléssel és indoklással rangsorolják az ajánlatok szakmai tartalmát. A bizottság tagjainak egyéni értékelése alapján a számszerű értékek összegzésre kerülnek, és ez adja az adott alszempontra / részszempontra vonatkozó ajánlattevői rangsort. Az adott alszempontra / részszempontra vonatkozóan a kapott sorrend alapján a következő képlettel számítják ki a pontszámokat: 10 - ((n-1)/10)*(99/(N-1)) Ahol: N: az összes ajánlatok száma, N: az aktuális ajánlat sorrendben elfoglalt helye. Az értékelés részletes kifejtése a dokumentációban kerülnek meghatározásra. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb. A részvételi határidőre két részvételre jelentkező nyújtott be jelentkezést a kérelmező és az R&R Software Zrt. Ajánlatkérő mindkét részvételre jelentkezőt hiánypótlásra szólította fel, aminek a jelentkezők a megadott határidőre eleget ettek. Ajánlatkérő 2011. március 2-án megtartott eredményhirdetésen mindkét részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítette a szerződés teljesítésére és mindkét jelentkezőt ajánlattételre felkérte. Az ajánlattételi felhívás releváns rendelkezései szerint ajánlattevő megismételte azonosan a részvételi felhívással a teljes mennyiséget, kizárta a részekre történő, illetve az alternatív ajánlattételt. A szerződés időtartama 60 hónap a szerződés megkötésétől egyezően a részvételi felhívásban meghatározottakkal. Ajánlatkérő itt is rögzítette a szerződésre vonatkozó előírásait, a részvételi feltételeket, az alkalmasság követelményrendszerét azzal, hogy a kizáró okok tekintetében igazolni kell annak fenn nem állását előírása szerint, az alkalmasság tekintetében nyilatkozatot kell csatolni a változásról, illetve annak változatlanságáról. Ajánlatkérő a felhívásban a bírálat szempontrendszerét változatlan tartalommal határozta meg, egyezően a részvételi felhívásban előírtakkal. Ajánlatkérő meghatározta az eljárási határidőket. Az ajánlattételi határidő 2011. március 17. napja volt, az eredményhirdetés tervezett időpontja az eredményhirdetést követő 10. nap, a szerződéskötés tervezett időpontja pedig az eredményhirdetést követő első naptól számított 10. nap 10.00 óra. A felhívás VI.3) pontja szerinti további információk tartalmazták az ajánlattétellel kapcsolatos további tartalmi és formai elvárásokat, a hiánypótlás lehetőségéről szóló tájékoztatást.
6
Ajánlatkérő dokumentációt is készített. Ez tartalmazta az általános tájékoztatást ajánlattevőknek, az ajánlatkérő részletes tartalmi és formai elvárásait. A II. fejezet tartalmazta az ajánlat érdemi részének elkészítésére vonatkozó rendelkezéseket. Ajánlatkérő e körben tartalomjegyzéket is készített. E szerint az ajánlat részét képezi a bírálati szempontok szerinti tartalmi elemek, továbbá a szakmai és a tételes ajánlat. A dokumentáció részét képezte a IV. fejezet szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló részletes tájékoztató. Ajánlatkérő itt tájékoztatott valamennyi bírálati részszempont tekintetében arról, hogy ajánlattevő az ajánlata kidolgozásánál részletes leírással térjen ki a dokumentációban és követelményrendszerben foglalt feltételek teljesítésének módjára vonatkozóan. A bírálati részszempontokra, alszempontokra vonatkozóan tételesen válaszoljon és részletes leírásában hivatkozásként jelölje meg a dokumentáció és követelményrendszer érintett pontjait. A 7. bírálati részszempontnál a következőket írta elő: „7. részszempont: a bevezetés határideje, a szerződéskötéstől számított naptári napokban megadva, súlyszám 20. 7/a alszempont, vállalatirányítási rendszer éles üzembe állításának határideje, súlyszám 10. 7/b alszempont, értékesítési és számlázási rendszer éles üzembe állításának határideje, súlyszám 10. Ajánlatkérő a dokumentáció részeként formanyomtatványokat is bocsátott ajánlattevők rendelkezésére. A felolvasólap mintán a 7. részszempont tekintetében megismétlésre került az előzőekben részletezett előírás. Itt is ajánlatkérő naptári napokban kérte megadni a bevezetés határidejét a szerződéskötéstől számítva. A 7/a alszempont, vállalatirányítási rendszer éles üzembe állításának határideje, a 7/b alszempont, értékesítési és számlázási rendszer éles üzembe állításának határideje megbontásban. A dokumentáció tartalmazta a beszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki specifikációt. Ebben az ajánlatkérő tájékoztatott arról, hogy a tervezett rendszer bevezetésének az előirányzott idő- és költségkereten belül kell megvalósulnia és ajánlattevőnek be kell mutatnia a rendszer-bevezetési tervre vonatkozó javaslatát. Ajánlatkérő ennek követelményeit szintén rögzítette. Ajánlatkérő meghatározta a funkcionális és technológiai követelményeit, tájékoztatott a támogatandó üzleti folyamatokról. A dokumentáció tartalmazta a szerződéstervezetet. Ebben meghatározásra került a szerződés tárgya, a szolgáltatás ellenértéke, a fizetési feltételek, a vállalkozó
7
feladatai és a határidők. Ez utóbbi vonatkozásában a 4.3. pontban ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatban bemutatott informatikai megoldások karbantartását és szolgáltatások nyújtását kell elvégezni és a rendszer bevezetése, tervezése, telepítése, testreszabása, oktatása, migráció, bevezetés keretében nyújtott tesztelési és felhasználói támogatás a vállalatirányítási üzleti folyamatok, továbbá az értékesítési üzleti folyamatok esetében, illetve a karbantartás esetén mindegyik szolgáltatás esetén „…-ig” megajánlást kell az ajánlatban benyújtani. A szerződéstervezet tartalmazta ezen kívül az ellenőrzésekre, tesztelésekre vonatkozó előírásokat, a felek jogait és kötelezettségeit. Az eljárás során ajánlattevő 2011. március 10. napján tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy több előírása tekintetében eltérést talált a felhívásban és a dokumentációban. Ez alapján ajánlatkérő a dokumentáció eltérő előírását a Kbt. 54. § (4) bekezdése alapján megsemmisítette. Ajánlattevők kiegészítő tájékoztatást kértek az ajánlatkérőtől, aki válaszát 2011. március 16-án megküldte. Ebben tájékoztatott arról, hogy szakmai ajánlat az ajánlatkérés informatikai szakmai megvalósulásának részletes leírása, a dokumentációban nevesített szoftverspecifikáció által meghatározott feltételekre vonatkozó válasz, leírás, hogy az abban foglaltakat ajánlattevő hogyan teljesíti, valamint e körben ki kell ajánlattevőnek emelnie, hogy az adott szakmai tartalmi elemek mely bírálati rész-, illetve alszemponthoz tartoznak. A bírálati szempontok szerinti tartalmi elemek pedig az adott szakmai tartalmi elemekhez tartoznak. A felhívott ajánlattevők 2011. március 21-én benyújtották ajánlataikat. A kérelmező az ajánlata 5. oldalán csatolt felolvasólapon a 7. bírálati részszempont tekintetében a következő vállalást tette: „a bevezetés határideje: a szerződéskötéstől számított naptári napokban megadva: - vállalatirányítási rendszer éles üzembe állításának határideje: 47 nap - értékesítési és számlázási rendszer éles üzembe állításának határideje: 262 nap. A kérelmező ajánlata 10. oldalától csatolta a bírálati szempontok szerinti tartalmi elemekre vonatkozó megajánlását. Az ajánlat 17-49. oldalán pedig a szakmai ajánlatát rögzítette. E körben a követelmény-leírást, és az általa megajánlott rendszer által biztosított funkcionalitást és megfelelőséget. Az ajánlat 50. oldalától kezdődően található a projekt bevezetési módszertanának bemutatása. A tételes ajánlat, árak megadása az ajánlat 85. oldalától kezdődik. Az 5.8. pontban a javasolt bevezetési ütemtervben a kérelmező a következőket rögzítette.
8
„A bevezetést az alábbi időzítéssel tudjuk elképzelni 2011. áprilisi szerződéskötés mellett és projektindulással: - vállaltirányítási funkciók indítása: 2011. június 1. (naptári napokban megadva. szerződéskötés + 47 nap) - értékesítési funkciók indítása: 2012. január 1. (naptári napokban megadva. szerződéskötés + 262 nap). A kérelmező csatolta ajánlatában a kitöltött szerződéstervezetet. Ebben a vállalkozó feladatai és a határidők tekintetében a kérelmező a rendszer bevezetését - annak tervezése, telepítése, testreszabása, oktatása, migráció, bevezetés keretében nyújtott tesztelési és felhasználói támogatás a vállalatirányítási üzleti folyamatok esetében - 2011.07.01-ig vállalta. Az R&R Software Zrt. ajánlattevő a felolvasólapon a 7. bírálati részszempont esetén 550 napot jelölt meg, a 7/a alszempont tekintetében 2012. január 1. napját, a 7/b alszempont esetén 2012. augusztus 31. napját ajánlotta meg. Az ajánlatában csatolt szerződéstervezetben rendszer bevezetését - annak tervezése, telepítése, testreszabása, oktatása, migráció, bevezetés keretében nyújtott tesztelési és felhasználói támogatás a vállalatirányítási üzleti folyamatok esetében - 2012. február 29-ig vállalta, míg az értékesítési üzleti folyamatok esetében 2012. december 4. napját jelölte meg. Ajánlatához ütemtervet is csatolt, ahol mérföldkövek alapján határozta meg a bevezetési határidőket. Ajánlatkérő mindkét ajánlattevőt felhívta a Kbt. 86. § alapján indokolásadásra, illetve a kérelmezőt a Kbt. 87. §-a alapján a körben, hogy indokolja meg a vállalatirányítási rendszer éles üzembe állításának határideje körében megajánlott 47 napot, mert az ajánlatkérő álláspontja szerint kirívón alacsony mértékű ajánlati elemnek minősül. Kérelmező 2011. március 30-án megadta az indokolását. Ebben részletezte az általa megajánlott rendszer moduljait és a kapcsolódó tevékenységek és a szükséges munkaidő ráfordítással levezette azt, hogy álláspontja szerint az általa megajánlott 47 nap alatt a kifogásolt ajánlati elem megvalósítható. Ajánlatkérő ezt követően 2011. március 31-én tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy eredményhirdetés időpontját későbbi időpontra halasztotta, az új időpontjáról ajánlattevőket külön fogja értesíteni. Ajánlatkérő 2011. április 7-én felvilágosítás kéréssel fordult mindkét ajánlattevőhöz. Ebben a kérelmezőtől arra kért felvilágosítást, hogy az ajánlatában megadott bevezetési határidők tekintetében az azok közötti összefüggéseket tárja fel, illetve adjon magyarázatot arra, hogy mi az oka a felolvasólapon és a szerződéstervezetben feltüntetett határidők közötti
9
eltérésnek. Az ajánlatkérő az R&R Software Zrt. ajánlattőtől annak az ellentmondásnak a feloldását kérte, mely szerint a javasolt bevezetési ütemtervben megadott határidő a 7/a alszempont tekintetében eltér a szerződéstervezetben megadott határidőtől. Kérelmező a felvilágosítást 2011. április 8. apján a következő tartalommal megadta. Ajánlata 5.8. pontjában 2011. június 1. napja került megajánlásra akként, hogy az a szerződéskötés+47 nap. A szerződéstervezet 4.3. pontjában 2011. július 1. napja került feltüntetésre. Kijelentette, hogy a tényleges megajánlása 2011. június 1. napja, a szerződéskötés+47 nap. Az R&R Software Zrt. is megadta a felvilágosítást ajánlatkérőnek. Ajánlatkérő 2011. május 4-én kihirdette a közbeszerzési eljárást lezáró döntését. Az összegezésben rögzítette, hogy az eljárás eredményes volt, érvényes és egyben nyertes ajánlatot az R&R Software Zrt. nyújtotta be a bírálati szempont alapján. A 7. bírálati részszempont esetén 550 nap, a 7/a alszempont tekintetében 2012. január 1., a 7/b alszempont esetén 2012. augusztus 31. napja került rögzítésre az összegezésben. Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. Ennek indokát abban adta meg, hogy a kérelmező a Kbt. 85. §-a alapján feltett ajánlatkérői kérdésre adott felvilágosításában olyan adatra vonatkozóan nyilatkozott és jelölte meg, hogy az eltérő tartalmú adatok közül melyiket kell figyelembe venni, mely adat bírálati részszempont volt. Kérelmező nem nyújtott be ajánlatkérőhöz előzetes vitarendezési kérelmet. Kérelmező 2011. május 10-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyben kérte jogsértés megállapítását, a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését és az igazgatási szolgáltatási díj, valamint a jogorvoslati eljárás költségeiről való rendelkezést. A Döntőbizottság a kérelemmel összefüggésben hiánypótlást rendelt el, melyet a kérelmező 2011. május 19-én pótolt, és a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2011. május 19-én indította meg. Kérelmező a pontosított jogorvoslati kérelmében kifejtette, hogy ajánlatkérő jogsértően hirdette ki ajánlatát érvénytelennek. Ennek körében hivatkozott arra, hogy az összegzés 7. pontja szerinti indokolás jogsértő és jogsértő ezzel összefüggésben ajánlatkérő döntése is. Ajánlatkérő a Kbt. 85. § (l) és (2) bekezdését és a Kbt. 81. § (4) bekezdését jelölte meg akként, mint alkalmazott jogszabályi rendelkezéseket. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a kiegészítő tájékoztatásának kérésére adott válaszában értékelési szempontnak minősített adatot módosított.
10
A kérelmező utalt ajánlatkérő előírására, méghozzá arra, hogy 7. részszempontjában ajánlatkérő azt írta elő, hogy az erre vonatkozó ajánlatot naptári napokban kell megadni. A 7/a alszempont tekintetében előírása szerint a Vállalatirányítási rendszer éles üzembeállításának határidejét, a 7/b alszempont vonatkozásában az Értékesítési és számlázási rendszer éles üzembe állításának határidejét kellett rögzíteni az ajánlatban. A határidők megadásának módja a 7. részszempontnál van feltüntetve, de vonatkozik együttesen a 7/a és 7/b alszempontra. Nyilvánvaló, hogy ajánlatkérő azért kérte a szerződéskötéstől számított naptári napokban a 7/a és 7/b pontban szereplő teljesítési határidők megadását, mert kiíráskor az eljárás időtartamát és a szerződéskötés pontos időpontját előre nem lehet meghatározni. Az ajánlatok elbírálásához irreleváns a határidő dátum szerinti megjelölése, figyelemmel a szerződéskötés előre nem kiszámítható időpontjára. Ajánlatkérő következetesen a határidős értékelési szempontokat naptári napokban kérte megadni. Ebből adódóan a dátum szerint megadott határidők csak tájékoztató jellegűek lehetnek. Hangsúlyozta, hogy ajánlatkérőnek kifejezett előírása a naptári nap volt, ennek megfelelően kellett az ajánlatokat is benyújtani. A kérelmező álláspontja szerint tehát az az ajánlat felelt meg ajánlatkérő előírásának, amely naptári napban adta meg a 7. bírálati részszempont tekintetében a vállalást. Kérelmező ennek megfelelően nyújtotta be az ajánlatát, mind a felolvasólapon, mind az ajánlata árra vonatkozó megajánlásában egyértelműen rögzítette az ajánlatkérő által kifogásolt 47 napot a szerződéskötéstől számítva, sőt itt kifejezetten megjelölte határidővel is megajánlását. E körben akként számolt, hogy a szerződéskötés tervezett időpontja figyelemmel ajánlatkérő által meghatározottakra is, 2011. április közepe lehet, ezt vette figyelembe és ajánlotta meg a 7/a alszempontnál a 47 napot a bevezetésre. Utalt arra, hogy ajánlatkérő kifejezetten nevesítette a dokumentációjában a szakmai ajánlat részét képező elvárásait. Akként, hogy megjelölte a dokumentációban a bírálati szempontok szerinti tartalmi elemek, továbbá a szakmai és a tételes ajánlat benyújtásának kötelezettségét. Az ajánlatkérő által kiadott szerződésminta egy tervezet, az nem kapcsolódik az ajánlatkérő által hivatkozott szakmai ajánlathoz. Ajánlatkérő a fentiek szerint kifejezetten megjelölte a szakmai ajánlat becsatolásának kötelezettségét és tájékoztatott a kiegészítő tájékoztatásban annak tartalmi követelményeiről. Álláspontja szerint a szerződéstervezet tartalmazza a szerződés tartalmára vonatkozó adatokat, és ezeket a gyakorlat szerint a szerződéskötés időpontjában konkretizálják. Az ajánlatkérési dokumentáció egyébként nem írta elő kötelezően a szerződéstervezet hiányzó adatainak kitöltését. A szerződéstervezettel összefüggésben kérelmező hangsúlyozta, hogy az abban foglaltak tájékoztató jellege mellett nem vehetők figyelembe az itt rögzített adatok akként, mint a szakmai ajánlat részei. Ajánlattevőknek a szakmai ajánlatot külön ajánlatkérő speciális elvárásai szerint kellett megadni, annak nem volt része a szerződéstervezet.
11
Kérelmező arra is utalt, hogy ajánlatkérő nem egyformán bírálta az ő és az R&R Software Zrt. ajánlattevő ajánlatát. Ajánlatkérő előírásával ellentétben elfogadta a másik ajánlattevő ajánlatát a 7/a és a 7/b alszempontok vonatkozásában annak ellenére, hogy azokat ajánlattevő sem a felolvasólapon, sem másutt ajánlatában nem naptári napban adta meg, hanem egy összefoglalóan meghatározott naptári napi teljesítést rögzített, míg a 7/a és a 7/b alszempontnál konkrét teljesítési időpontot rögzített. Ajánlatkérő az értékelés során a 7/a és 7/b alszempontok esetében az általa meghatározott naptári napos értékelési szempontról áttért a dátum szerinti határidők értékelésére, mely az összegzéshez kapcsolódó értékelési táblázat 7/a és 7/b alszempontjából kiderül. A nyertes ajánlatot ekként értékelte. Ajánlatkérő azonban a Kbt. kógens szabályaiból fakadóan csak az általa meghatározott elvárások, előírások alapján értékelheti a benyújtott ajánlatokat, így ennek megfelelően a naptári napokat vehette volna ajánlatkérő figyelembe az értékelés során. A Kbt. 81. § (4) bekezdése előírja, hogy ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont alapján kell értékelnie. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (4) bekezdését. Ajánlatkérő az értékeléskor nem vette figyelembe az általa a Kbt. 85. § körében feltett felvilágosítás kérésre adott válaszát. Ebben rögzítette a határidő megjelölésén túl az értékelési szempontként szereplő, szerződéskötéstől számított 47 napot, ami megegyezik az ajánlatával. Ajánlattevő ezen válaszát ajánlatkérő nem fogadta el, módosításnak tekintette, holott a határidő meghatározásánál a dátum megjelölés nem értékelhető, a naptári napot pedig ajánlattevő az ajánlatnak megfelelően ismét megerősítette. Mivel a határidő dátum szerinti megjelölése nem volt értékelési szempont, ezért ezen kérdésnek és válasznak nem lehet az a következménye, hogy az ajánlata érvénytelennek minősüljön. Ajánlatkérő a Kbt. 85. § (1) és (2) bekezdésének téves értelmezésével jutott arra a következetésre, miszerint ajánlattevő bírálati szempont szerinti adatot módosított, hiszen a megadott naptári napos határidő (47 nap) nem került módosításra. A fentiek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő nem az általa meghatározott bírálati szempontok szerint értékelte az ajánlatokat, és kérelmező ajánlatát jogsértő módon nyilvánította érvénytelenné. Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 85. § (1) bekezdését jelölte meg. Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy álláspontja szerint az eljárást lezáró döntése nem volt jogsértő. A kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása körében ismételten hivatkozott arra - egyezően az összegezésben rögzített érvénytelenséget alátámasztó indokolásával -, hogy a Kbt. 85. § (2) bekezdése szerint nem
12
módosítható az ajánlat azon elemei tekintetében, amelyek a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. A kérelmező ajánlatában kifogásolt időtartam, határidő ajánlatkérő álláspontja szerint a szakmai szempontok között kért és ott rögzítendő paraméter volt. A határidő pontozása tekintetében a napok száma volt az előírása szerint releváns, azonban ez álláspontja szerint nem választható el a naptári dátumtól, a határidő meghatározása egyenesen következik az időtartamból, hiszen az időtartam kifejezhető és ki is kell fejezni határidőben. Ez alapján egyazon adat két különböző kifejezési formáját jelenti a naptári nap és a határidő. Az előírásában ezzel összefüggésben meg is jelölte a 7/a és a 7/b alszempontok tekintetében a határidőket. Miután előírása szerint a szakmai ajánlatban ki kellett térni a teljesítés módjára és a bevezetés határideje ide tartozik, erre kifejezett nyilatkozatot kellett az ajánlatban csatolni. Az ajánlatkérő elemezte a kérelmezőnek az általa a Kbt. 85. §-a alapján felvilágosítás kérésére adott válaszát. Ezzel összefüggésben arra hivatkozott, hogy a kérelmező maga tekintette a határidőt azonosnak a naptári napok számával és a dátummal, vagyis a kérelmező is ugyanannak az adatnak két megjelenési formájaként adta meg a válaszában a kért adatot. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy a naptári napok megajánlása mellett azonban a 7/a és a 7/b alszempont tekintetében a felhívásban meghatározott szerződéskötési időponthoz képest konkrét határidőt kellett ajánlattevőknek megajánlaniuk a rendszer bevezetése tekintetében. Ezzel a válaszával azonban ajánlatkérő szerint kérelmező módosította az értékelésre kerülő teljesítési határidőt tekintettel arra, hogy az értékelésre kerülő bírálati szempontok vonatkozásában nem lehet a Kbt. 85. § (1) bekezdése szerint az ajánlatot módosítani. Hangsúlyozta, hogy egyértelműen a vizsgált körben bírálati részszempontról volt szó, és ez alapján, ezzel kapcsolatosan bármilyen módosítás tiltott a Kbt. 85. § (1) bekezdése alapján. Ezt hangsúlyozta az ajánlatkérő a Kbt. 83. § (2) bekezdés b) pontjával összefüggésben is, mely szintén azt mondja, hogy a szakmai ajánlat a hiánypótlás során nem módosítható. Utalt arra az ajánlatkérő, hogy a kérelmező ajánlata alapján nem is tudta a bevezetési határidő kérdésében érdemben vizsgálni a megajánlást, mert bizonytalan volt, hogy milyen dátum mellett vállalja kérelmező a rendszer bevezetését. A rendszer jellegére, specifikumaira tekintettel olyan, ahol nem mindegy, hogy milyen bevezetési határidőkkel kell ajánlatkérőnek számolnia, hiszen a számviteli jogszabályok szerint szigorú határidők veendők figyelembe, ezeket határidőre kell elvégezni. Ezért a rendszer számviteli érintettsége okán a teljesítési határidőnek dátum szerinti meghatározottsága elsődleges szempont volt. Ezt azonban a kérelmező ajánlata nem tartalmazta, ajánlatkérő így ezt nem is tudta megfelelően értékelni. Ajánlatkérő arra is hivatkozott, hogy a korábban már kifejtettek mellett az előírása alapján a bírálati részszempont körében tett vállalásnak megfelelően
13
koherensen kell az egész ajánlatból „visszaköszönni”. A kérelmező ajánlata azonban álláspontja szerint a 7. bírálati részszemponttal kapcsolatban az ajánlat több részén eltérő megajánlást tartalmazott. Utalt itt ajánlatkérő az ajánlatba becsatolt szerződéstervezet 4.3. pontjára, az ajánlat 90. oldalán található ütemtervre, illetve a felolvasólapra. Miután ezen adatok egymásnak ellentétes dátumokat tartalmaztak, alkalmazta a Kbt. 85. §-át az ellentmondások tisztázása érdekében. Ajánlatkérő nyomatékosította, hogy a szerződéstervezet olyan része az ajánlatnak, amely a bírálati részszempontok közül többet is tartalmaz, így a tárgybani esetben a rendszer bevezetésére vonatkozó megajánlást, ezért annak is koherensnek kell lennie az ajánlattevő által e körben máshol – felolvasólap, illetve ütemterv – megajánlott adatokkal. A szerződéstervezet és az abban foglalt adatok álláspontja szerint nem a kérelmező által hivatkozott tájékoztató adatok, hanem konkrétan a bírálati részszemponthoz kapcsolódó adatokat tartalmazza. A szerződéstervezetben megajánlott 2011. július 1. határidő pedig nem módosítható a fentiekben részletezett indokok alapján. A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme alapján vizsgálta, hogy ajánlatkérő eljárást lezáró döntése jogszerű volt-e, a kérelmező ajánlata valóban érvénytelennek minősül-e azért, mert a Kbt. 85. §-a alapján alkalmazható felvilágosítás kérésre adott válaszával módosította az ajánlatát, valamint azt, hogy ajánlatkérő a 7. bírálati részszempont esetén eltért-e előírásától és így értékelte a nyertes ajánlattevő e tekintetben benyújtott ajánlatát. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárást folytatott le. Ajánlatkérő a gyorsított meghívásos eljárásának részvételi felhívását 2011. február 8. napján adta fel, így az akkor hatályos rendelkezéseknek megfelelően kellett a Döntőbizottságnak a vizsgálatát elvégeznie. A Kbt. 3. § (1) bekezdése alapján e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 100. § (1) bekezdése szerint két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, továbbá a versenypárbeszéd. A (2) bekezdés értelmében az ilyen eljárás első - részvételi - szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A részvételi szakaszban az ajánlatkérő a jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt.
14
A Kbt. 101. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a két szakaszból álló eljárás részvételi felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni. A (2) bekezdés alapján a részvételi felhívásra a nyílt eljárás (3. cím) ajánlati felhívással kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a (3)-(4) bekezdés és a 120. § (2) bekezdése szerinti eltérésekkel. A Kbt. 136. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében gyorsított eljárást alkalmazhat, ha sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők [107. § (1) bekezdése, 122. §] nem lennének betarthatóak. Az ajánlatkérőnek a gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adnia. Az (5) bekezdés alapján az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás megküldésétől kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. Ha a dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették. (6) Az ajánlattevő kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben. A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni. A Kbt. 102. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő - a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásának elősegítése érdekében - a meghívásos és a tárgyalásos eljárásban részvételi dokumentációt készíthet, a versenypárbeszédben pedig ismertetőt köteles készíteni. Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban köteles megadni a részvételi dokumentáció, illetőleg az ismertető (a továbbiakban együtt: részvételi dokumentáció) rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. A (3) bekezdés alapján a részvételi dokumentációra az 54. § (2)-(5), (7)-(9) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell. A Kbt. 119. § szerint, ha a részvételi szakasz eredményes, az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles - a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás szabályainak és a részvételi felhívásnak megfelelően kiválasztott - alkalmasnak minősített jelentkezőknek az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni. A Kbt. 120. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
15
c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha ezeket az információkat a részvételi felhívásban az ajánlatkérő nem adta meg és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg; e) a hiánypótlás lehetőségét; k) az ajánlati kötöttség időtartamát (kivéve tárgyalásos eljárásban); l) az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját, ha azt a részvételi felhívás nem tartalmazta vagy másként tartalmazta. A Kbt. 120. § (2) bekezdése szerint a nyílt eljárásnak (3. cím) az 54. §, az 56. § (5) bekezdésében, az 59. §-ban, a 79. § (3) bekezdésében és a 83. §-ban említett ajánlati felhívása helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. (3) Az ajánlattételi felhívás tartalmazhatja azokat a követelményeket, feltételeket is, amelyeket a nyílt eljárás szabályai szerint a dokumentációban is meg lehet adni [51. § (3) bekezdése, 57. § (5) bekezdése, 58. § (1) bekezdése, 79. § (3) bekezdése]. A Kbt. 121. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. A (2) bekezdés alapján az ajánlattevő kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlattétellel összefüggésben a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban. A (3) bekezdés arról rendelkezik, hogy az ajánlattevőnek a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és a 70/A. § (1)-(3) bekezdés szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania, az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a részvételi felhívás, illetőleg az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. A Kbt. 121. § (8) bekezdése értelmében az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban, továbbá versenypárbeszéd esetén az ismertetőben meghatározott feltételeknek is. A 63. § (5) bekezdése szerinti ellenőrzést az ajánlattételi határidő lejárta és az eredményhirdetés között ismét el kell végezni.
16
A Kbt. 121. § (9) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha az ajánlattételi határidő lejártát követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítania. A Kbt. 121. § (10) bekezdése értelmében az ajánlattételi szakaszban történő hiánypótlásra a 83. § rendelkezései irányadóak. A Kbt. 57. § (1)-(8) bekezdése alapján (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. (2) Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. (3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. (4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosságköltséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
17
e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a nem mennyiségi módon értékelhető részszemponttal kapcsolatban a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni; f) a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke. (5) A (3) bekezdésben foglaltakat is az ajánlati felhívásban kell megadni [a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható. (6) A (3) bekezdés d) pontja szerinti módszerekről, az ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzések Tanácsa ajánlást készít. (7) Az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást tartalmazó bírálati szemponton vagy részszemponton (alszemponton) kívüli részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban az ajánlati felhívásban jogosult meghatározni az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, melyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a (3) bekezdés c) pontja szerinti ponthatár felső határával azonos számú pontot ad. (8) Az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást tartalmazó bírálati szemponton vagy részszemponton (alszemponton) kívüli részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban az ajánlati felhívásban jogosult meghatározni olyan elvárást, melynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet (minimális elvárás). A Kbt. 70. § (1)-(2) bekezdése szerint (1) Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. (2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. A Kbt. 81. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati
18
felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A (2) bekezdés előírja, hogy az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A (4) bekezdés rendelkezik arról hogy az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 85. § (1)-(2) bekezdése értelmében (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti az ajánlat módosítását. (2) Ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel - kivéve a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatot -, az ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kérés alapján a) közölheti, hogy ezek közül melyik adat a helyes, és melyik adat semmis, melyet a közbeszerzési eljárásban, illetve közbeszerzési szerződésben nem lehet figyelembe venni, hanem a helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá b) ha az a) pont szerinti semmisség miatt ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásnak vagy a dokumentációnak, vagy e törvénynek jogosult az (1) bekezdés szerinti határidőig a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírással kapcsolatban a 83. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlást teljesíteni, az így hiánypótolt irattal kapcsolatban - a 83. § (5) bekezdése szerint - további hiánypótlásnak nincs helye. A Kbt. 88. § (1) bekezdése alapján az ajánlat érvénytelen, ha f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést.
19
Kérelmező kérelmében azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő az általa a felhívásban meghatározott 7. bírálati részszempont körében meghatározottakhoz – naptári nap – képest határidők alapján végezte a bírálatot, illetve jogsértően nyilvánította ajánlatát érvénytelennek arra hivatkozással, hogy a felvilágosítás kérésre adott válaszával módosította az ajánlatát. A Döntőbizottság a kérelem körében végzett vizsgálata során az alábbiakat állapította meg. Ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálása során kötelezően meg kell vizsgálnia az ajánlatokat, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek és az ajánlatkérő által előírtaknak. Ajánlatkérő annak érdekében, hogy el tudja dönteni azt a kérdést, hogy a benyújtott ajánlatok közül melyik az az érvényes ajánlat, amelyik számára a legmegfelelőbb, bírálati szempontrendszert állít fel a Kbt. 57. §-ában írtak megfelelő alkalmazásával. Ajánlatkérő a bírálati részszempontok tekintetében akként köteles eljárni a Kbt. 3. § (1) bekezdésében meghatározott kogencia alapján, hogy a kiválasztott bírálati szempont alapján kell elbírálnia a benyújtott ajánlatokat. Ajánlatkérő választhatja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat részszempontját. Ez utóbbi esetben ajánlatkérőnek a kötelezően meghatározandó ajánlati ár mellett további részszempontokat is meg kell határoznia a felhívásában a Kbt. 57. § (4) bekezdésében foglaltak szerint. A bírálati részszempontok meghatározását mindenképpen az ajánlati felhívásban kell megadni, a bírálati módszert ajánlatkérő részletezheti az ajánlati dokumentációban. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok alapján a következő releváns tényeket állapította meg. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásában az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontját határozta meg. Az ajánlati ár mellett további részszempontokat is meghatározott, összesen az ajánlati árral együtt nyolc részszempontot. A 7. részszempontként ajánlatkérő a bevezetés határidejét határozta meg akként, hogy ezt két alszempontra bontotta. Az egyik a vállalatirányítási rendszer éles üzembe állításának határideje, másik az értékesítési és számlázási rendszer éles üzembe állításának határideje volt. Ajánlatkérő a felhívásban ezen túlmenően meghatározta a bírálat módszerét, az adható pontszámokat. A 7. bírálati részszemponttal összefüggésben rögzítette a dokumentációban, hogy a bevezetés határidejét a szerződéskötéstől számított naptári napokban megadva kéri benyújtani, és mind a 7/a, mind a 7/b alszempont tekintetében ezt határozta meg a dokumentációban.
20
Ajánlatkérő ezen túlmenően a bírálattal összefüggésben akként rendelkezett, hogy az ajánlat részét kell, hogy képezze a bírálati szempontok szerinti tartalmi elemek, továbbá a szakmai és a tételes ajánlat. A dokumentáció IV. fejezete arról is rendelkezett, hogy valamennyi bírálati részszempont tekintetében részletes leírás kerüljön becsatolásra az elvárt követelmények teljesítésének módjára vonatkozóan. A dokumentáció részét képezte a szerződéstervezet, melynek 4.3. pontja tartalmazta a teljesítésre vonatkozó határidőket. Az ajánlattevők által kért kiegészítő tájékoztatásban ajánlatkérő rögzítette, hogy a szakmai ajánlat az ajánlatkérés informatikai szakmai megvalósulásának részletes leírása, a dokumentációban nevesített szoftverspecifikáció által meghatározott feltételekre vonatkozó válasz, leírás, hogy az abban foglaltakat ajánlattevő hogyan teljesíti, valamint e körben ki kell ajánlattevőnek emelnie, hogy az adott szakmai tartalmi elemek mely bírálati rész-, illetve alszemponthoz tartoznak. A bírálati szempontok szerinti tartalmi elemek pedig az adott szakmai tartalmi elemekhez tartoznak. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a bírálati részszempontok vonatkozásában kifejezetten kérte a szakmai ajánlat elkészítését azzal, hogy kerüljön rögzítésre, hogy annak mely része mely bírálati részszemponthoz kapcsolódik. Az is egyértelműen megállapítható volt, hogy ajánlatkérő a bevezetés határideje bírálati részszempont tekintetében úgy rendelkezett, hogy azt az ajánlattevőknek a szerződéskötéstől számított naptári napokban kell megadniuk. Ajánlattevőknek tehát a bevezetési határidőket naptári napokban kellett megadniuk. A Döntőbizottság megvizsgálta kérelmező ajánlatát és a következőket állapította meg. A kérelmező az ajánlata felolvasólapjában a 7/a bírálati alszempontra 47 napot ajánlott meg, míg a 7/b alszempontra 262 napot. A kérelmező csatolta ajánlatában a szakmai ajánlatát. A szakmai ajánlat az 5. pontban tartalmazta a tételes ajánlat, árak megadása körében az 5.8. pontban a javasolt bevezetési ütemtervet. Itt kifejezetten azt rögzítette a kérelmező, hogy a 2011. áprilisi szerződéskötést figyelembe véve a 7/a alszempontra 2011. június 1. napját, azaz naptári napokban megadva a szerződéskötés + 47 napot tervezett a bevezetés határidejeként. Ezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlata mind az ajánlat lényeges (értékelésre kerülő) részeit tartalmazó felolvasólapon, továbbá kifejezetten a szakmai ajánlatában a szerződéskötéstől számított 47 napot ajánlotta meg azzal, hogy a szakmai ajánlatban ezt dátumszerűen is megjelölte. Ez azért lényeges, mert ajánlatkérőnek egyrészt az előírásai alapján azt kellett megvizsgálnia az ajánlatok vonatkozásában, hogy a 7. bírálati részszempont tekintetében a megajánlások akként kerültek-e rögzítésre, ahogy az előírásában meg lett határozva, azaz a szerződéskötéstől számított naptári
21
napban került-e az ajánlatban rögzítésre az erre vonatkozó ajánlat. A kérelmező mind a felolvasólapon, mind a szakmai ajánlatában naptári napban adta meg ajánlatát a szerződéskötéstől számítva, illetve a szakmai ajánlatban még dátum szerint is megjelölte az időpontot. A Döntőbizottság az ajánlatkérő érvrendszerével összefüggésben arra hivatkozik, hogy a szerződéstervezet nem része a szakmai ajánlatnak, az a közbeszerzési eljárás befejezését követően megkötésre kerülő olyan okirat, mely a teljesítés vonatkozásában a teljesítés feltételeit tartalmazza. Ajánlatkérő egyértelműen meghatározta a szakmai ajánlat tartalmát, arra vonatkozó előírásait, e körben nem hivatkozott a szerződéstervezetre. Abban osztotta az ajánlatkérő álláspontját a Döntőbizottság, hogy ez is releváns a közbeszerzési eljárások körében, azonban a szerződéstervezet és a bírálati részszemponthoz kapcsolódó szakmai ajánlat nem mosható össze. A bírálati részszempontnak valóban kapcsolódnia kell kifejezetten a szerződés lényeges feltételeihez, azonban a szakmai ajánlat kerül a bírálat körében értékelésre. A szakmai ajánlat, mint az ajánlat része a szerződésnek is részét fogja képezni, azonban a bírálati szempontrendszerre tekintettel a szerződéstervezetet nem az ajánlatok értékelése (pontozása) során kell az ajánlatkérőnek megvizsgálnia. A szerződéstervezetet nem tekinthető az ajánlatok bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemének. A kérelmező mind a felolvasólapon, mind pedig a szakmai ajánlatában egyértelműen a szerződéskötéstől számított 47. napot ajánlotta meg. A kérelmező minden dokumentumban azonos módon a szerződéskötéstől számított naptári napban, a 7. bírálati részszempont valós tartalmának megfelelően adta meg vállalását, ezért a kettő között a Döntőbizottság nem észlelt ellentmondást, továbbá azt is megállapította, hogy a kérelmező ajánlata megfelelt az ajánlatkérői előírásoknak. A szerződéstervezettel összefüggésben a Döntőbizottság is megállapította egyezően az ajánlatkérővel - és ezt egyébként a kérelmező sem vitatta -, hogy abban a 4.3. pontban a kérelmező valóban nem egyértelmű, illetve az ajánlata többi részétől eltérő adatot közölt tekintettel arra, hogy itt a rendszer bevezetése körében a vállalatirányítási üzleti folyamatok esetében 2011. július 1. napját jelölte meg. Az ajánlatkérő ezzel összefüggésben a Döntőbizottság megítélése szerint helyesen a Kbt. 85. §-a alapján felvilágosítást kért a kérelmezőtől. A Kbt. 85. § (1) bekezdése ugyanis lehetővé teszi, hogy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentésekkel összefüggésben ajánlatkérő felvilágosítást kérhet. A fentiekben már a Döntőbizottság levezette, hogy a szerződéstervezet nem része a bírálati részszemponthoz kapcsolódó szakmai ajánlatnak, az az ajánlatkérő által a dokumentációban előírt egyéb irat.
22
A kérelmező a felhívásnak eleget téve közölte, hogy valóban eltér ez az adat a felolvasólapon és a szakmai ajánlatban rögzített időponttól és közölte, hogy a helyes adat a 2011. június 1. napja, vagyis a szerződéskötéstől számított 47. nap. A Kbt. 85. § (2) bekezdés a) pontja szerint ajánlattevő közölheti, hogy az általa az ajánlatban rögzített adatok közül mely adat a helyes és melyiket kell semmisnek tekinteni. A Döntőbizottság ismételten hangsúlyozza, hogy a kérelmező a 7. bírálati részszempont körében az ajánlatában mindenhol azonos, az ajánlatkérő előírásának megfelelő adatot közölt, azt nem módosította, és a felvilágosítás kérésre adott válasza a dokumentációban előírt egyéb irattal kapcsolatos nem egyértelmű nyilatkozatra vonatkozott, és közölte, hogy melyik adat az, amelyet ajánlatkérőnek semmisnek kell tekintenie. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően járt el akkor, amikor a kérelmező ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította tekintettel a fentiekre, és arra, hogy a kérelmező a 7. bírálati részszempontra ajánlatában konzekvens nyilatkozatot tett, azt nem módosította. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 136. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság a kérelmezőnek azon hivatkozását nem vizsgálta, mely szerint az ajánlatkérő a naptári napokban megadott bírálatról áttért a nyertes ajánlattevő vonatkozásában a határidő szerinti bírálatra, mivel ajánlatát ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította, a bírálatba nem vonta be. A Döntőbizottság mindezek alapján a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a - fenti indokokra tekintettel - Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését, ezért a Kbt. 340.§ (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság jelen esetben bírság kiszabását nem ítélte indokoltnak a jogsértés reparálhatóságára, az eljárást lezáró döntés megsemmisítésére tekintettel. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontjában írt jogkörében eljárva a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján a jogsértőt kötelezi az igazgatási szolgáltatási díj viselésére, így a Döntőbizottság ajánlatkérőt kötelezte a
23
900.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kérelmező felé, mivel jogsértést állapított meg. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. június 27.
Dr. Dajka Gabriella sk. közbeszerzési biztos
Fábián Péter sk. közbeszerzési biztos
Uherné Dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Kapják: 1. Dr. Kevei Mónika ügyvéd, 1087 Budapest, Berzsenyi u. 8.) 2. Dr. Nyolczas László ügyvéd, 1041 Budapest, Görgey u. 46.) 3. R&R Software Zrt. (1038 Budapest, Ráby Mátyás u. 7.) 4. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 5. Irattár
