A KISPESTI ERKEL FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Budapest, 2013.
2 TARTALOM Oldal I. rész: Általános rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya
4 4 4 4
II. rész: Az intézmény általános jellemzői 1.A közoktatási intézmény neve, címe, típusa, alapfeladatai, speciális képzési jogosítványai, feladatellátási rendje 2. A közoktatási intézmény jogállása és képviselete 3. Kiadmányozási jog
5 5 6 7
III. rész: A közoktatási intézmény vezetése 1. Az intézmény felelős vezetője 2. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatai 3. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai 4. Az intézmény vezetősége
8 8 9 9 10
IV. rész: Az intézmény szervezeti rendje 1. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei 2. Az intézmény szervezeti vázrajza
11 11 12
V. rész: A közoktatási intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 1. A törvényes működés alapdokumentumai 2. Az alapító okirat 3. A pedagógiai program 4. A minőségirányítási program 5. Az éves munkaterv 6. A belső ellenőrzési terv 7. A munka- és tűzvédelmi szabályzat 8. A házirend
13 13 13 13 14 14 15 15 15
VI. rész: Az intézmény működési rendje 1. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje 2. A pedagógusok munkarendje 3. Az intézmény tanulóinak munkarendje 4. A tanév helyi rendje 5. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 6. Az intézményben tartózkodás rendje 7. A tankönyvellátás rendje 7.1. Általános szabályok 7.2 A tankönyvellátás megszervezésének rendje 7.3 Az iskolai tankönyvellátás rendje 7.4 Károkozási és kártérítési felelősség 8. Az iskolai könyvtár működése, nyitvatartási rendje 9. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 10. Az iskola védő- óvó előírásai 11. Reklámtevékenység
16 16 16 17 17 18 19 20 20 21 22 22 23 23 24 28
VII. rész: Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 1. Az intézmény nevelőtestülete 2. A nevelőtestület értekezletei 3. A nevelőtestület döntései, határozatai 4. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 5. A szakmai munkaközösségek tevékenysége
30 30 30 31 32 32
3 VIII. rész: A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
34
IX. rész: Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 1. Az iskolaközösség 2. Az alkalmazotti közösség 3. A szülői közösség 4. A diákönkormányzat 5. Az osztályközösségek 6. Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök 7. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje 8. A szülők tájékoztatásának formái 9. Az intézmény külső kapcsolatai
36 36 36 36 38 38 39 39 40 41
X. rész: A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje 1. A tanórán kívüli foglalkozások célja 2. A tanulószoba 3. Napközi foglalkozás 4. Szakkörök 5. Énekkar 6. Korrepetálások 7. A tanulmányi, szakmai és sportversenyek 8. Egyéb rendezvények 9. Sportkör
45 45 45 45 45 46 46 46 46 46
XI. rész: Az intézményi hagyományok ápolása 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai 2. A hagyományápolás külsőségei 3. Hagyományos ünnepélyek, megemlékezések, egyéb kulturális rendezvények rendje
47 47 47 47
XII. rész: Tanügyi nyilvántartások 1. Tanári napló 2. Anyakönyv 3. Bizonyítvány 4. Bizonyítványmásodlat 5. Egyéb iratok, dokumentációk 6. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje
49 49 49 50 51 51 52
XIII. rész: A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletei, szabályai 1. A fegyelmi eljárás rendje 2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai
53 53 54
XIV.rész: Zárórendelkezések Záradék
56 57
Nyilatkozat
58
Mellékletek
59
4
I.RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.
A szervezeti és működési szabályzat célja, jogi alapja
a)
A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony rendszerét tartalmazza.
b)
A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: Az 1993. évi LXXIX. törvény és módosításai közoktatásról és a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VIII.31.), valamint az azt módosító 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről,továbbá a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről és a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről.
2.
A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása
a)
Az Erkel Ferenc Általános Iskola közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után módosította, a nevelőtestület 2013. március 27. napján fogadta el.
3.
A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya
a)
A szervezeti és működési szabályzat és egyéb belső szabályzatok,igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű.
b)
A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény korábbi Szervezeti és Működési Szabályzata.
5
4. A szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága a) A szervezeti és múködési szabályzat nyilvános dokumentum, előzetes egyeztetés után megtekinthető a titkárságon.
6
c) II. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
1. A közoktatási intézmény neve, címe, típusa, alapfeladatai, speciális képzési jogosítványai, feladatellátási rendje a)
Az intézmény neve: Címe, székhelye:
Erkel Ferenc Általános Iskola Budapest, XIX. Hungária út 11. 1192
b)
Az intézmény típusa: általános iskola Az intézmény OM azonosítója: 035142 Az intézmény évfolyamainak száma: 8 Az intézmény férőhelyeinek száma: 400 Az intézmény tevékenységei:
Szakágazat száma, megnevezése: 852010 Alapfokú oktatás Ellátandó alaptevékenysége, szakfeladat számok: 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatás (1- 4.évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) Integrált oktatás szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendelleneneségével küzdő tanulók 852013 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása, német nyelvoktató kisebbségi oktatás (1-4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelés, oktatás (5-8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8.évfolyamon) Integrált oktatás szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:
7
autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók 852023 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelés, oktatása, német nyelvoktató kisebbségi oktatás (5-8. évfolyam) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 931204 Iskolai Diáksport tevékenység és támogatása 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás d) Az intézmény jogosítványai: Bizonyítvány a 8 osztályos általános iskola elvégzéséről
2.
A közoktatási intézmény jogállása és képviselete a)
Az intézmény önálló jogi személy Fenntartója: Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata Hosszú bélyegző
Körbélyegző
Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: igazgató igazgatóhelyettes iskolatitkár adminisztrátor osztályfőnök az év végi osztályzatok törzskönyvbe, bizonyítványba valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beíráskor.
8
b)
3.
Az intézmény képviselője az intézményvezető.
Kiadmányozási jog Kiadmányozási jogköre az intézményvezetőnek van. Távolléte esetén a kiadmányozási jogkör az igazgatóhelyettesre száll át.
9
III. RÉSZ A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE
1.
Az intézmény felelős vezetője
a)
A közoktatási intézmény vezetője a felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a jogviszony létesítése és megszüntetése kivételével a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy a kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.
b)
Az intézményvezetőt helyettesítheti Az igazgatóhelyettes, minden esetben általános helyettese; mindkettőjük távolléte esetén az 1-2. osztályos alsós munkaközösség-vezető beosztású munkatársuk.
c)
A vezetők benntartózkodási rendje a következő Az igazgatónak vagy helyettesének 7.30 órától 16 óráig az intézményben kell tartózkodnia. A vezetők napi benntartózkodásának beosztását az éves munkaterv tartalmazza. Az intézményvezető 16 és 18 óra között a 18 óráig bent tartózkodó ügyeletes napközis nevelőre ruházza át a döntési és intézkedési jogkört az azonnali intézkedést megkívánó helyzetekben, azzal a megkötéssel, hogy az igazgatót vagy a helyettest azonnal tájékoztatja a rendkívüli helyzetről.
10
Az intézményvezető a 18 és 21 óra közötti időszakra a délutáni portásra ruházza át a döntési és intézkedési jogkört az azonnali intézkedést kívánó helyzetekben. A portásnak kötelessége az intézményvezetőt minden esetben azonnal értesíteni a rendkívüli eseményekről.
2.
A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatai - A nevelőtestület vezetése. - A nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése. - A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése. - A szülői szervezettel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttműködés. - A nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése.
3.
Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai
a)
Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: - az igazgatóhelyettes, - az iskolatitkár és az adminisztrátor Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. A vezető és a vezetőhelyettes közötti feladatmegoszlást a munkaköri leírásaik tartalmazzák /I. számú melléklet/. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköre tartalmaz. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre szerinti feladatokra.
b)
Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik.
11
Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.
4.
Az intézmény vezetősége
a)
Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: - az igazgató - az igazgatóhelyettes - a szakmai munkaközösségek vezetői - a diákönkormányzat vezetője - az intézmény közalkalmazottainak választott érdekképviselői
b)
Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen megbeszélést tart. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatot is ellátnak a munkaköri leírásban, valamint az éves belső ellenőrzési tervben foglaltak szerint. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösségek választmányával, a szülői közösség, a diákönkormányzat képviselőivel.
12
IV. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE
1.
Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei
a)
A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és a gazdaságos működtetés valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével az alábbi módon határozhatók meg a szervezeti egységek.
b)
Az intézmény szervezeti egységei: Alsó tagozat - két munkaközösségre tagolódik: 1-2. Alsós munkaközösség évfolyam 3-4. Alsós munkaközösség évfolyam Felső tagozat -- több munkaközösségre tagolódik: 5-8. Humán-művészeti munkaközösség évfolyam 5-8. Természettudományi évfolyam munkaközösség 5-8. évfolyam 1-8. évfolyam Napközi 1-4. évfolyam
Osztályfőnöki munkaközösség Idegen nyelvi munkaközösség
Napközis munkaközösség
13
2.
Az intézmény szervezeti vázrajza
14
V. RÉSZ A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 1. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: 2.
alapító okirat pedagógiai program éves munkaterv jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékletei közalkalmazotti szabályzat belső ellenőrzési terv, amely az éves munkaterv részét képezi munka- és tűzvédelmi szabályzat házirend
Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.
3.
A pedagógiai program
a)
A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Az iskola pedagógiai programja meghatározza:
b)
- Az iskolában folyó nevelés alapelveit és az oktatás célját, a célokhoz rendelt feladatok, eljárások rendszerét. - az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, a képzés teljes szerkezetét, - az iskola magasabb évfolyamaira lépés feltételeit, - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló tudása értékelésének és minősítésének módját, - a pedagógusok és az osztályfőnökök feladatait,
15
- a személyiségfejlesztés, tehetség, képesség kibontakoztatását, a közösségfejlesztés, a beilleszkedési, magatartási, tanulási, szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységet, a különleges bánásmódot igénylő tanulók esetében alkalmazott programot - az egészségnevelési programot, - az elsősegélynyújtási alapismeretek oktatási programját - a környezetnevelési programot, - a tanulók terhelését, - a szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit, lehetőségeit, - az iskolában folyó oktató-nevelő munka ellenőrzési mérési, minőségbiztosítási rendszerét, illetve a minőségbiztosítás kiépítésével kapcsolatos feladatokat. c)
A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé.
el,
és
az
4.
Az éves munkaterv
a)
Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével.
b)
Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor.
5.
A belső ellenőrzési terv
a)
b)
A belső ellenőrzési terv tartalmazza az iskola vezetőinek és középvezetőinek összehangolt ellenőrző tevékenységét, melyet évente a munkaterv alapján aktualizálnak. Az ellenőrzési tervet az igazgató készíti el.
6.
A munka- és tűzvédelmi szabályzat
el,
Tartalmazza az iskolavezető és a pedagógusok feladatát a baleset és tűz megelőzésére, illetve bekövetkezés esetén az intézkedés szabályaira.
16
7.
A házirend A házirend tartalmazza, hogy a magasabb jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelességeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve végrehajtani. Megállapítja a tanulói munkarendet, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola helyiségei és eszközei használatának rendjét.
17
VI. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE
1. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje a)
Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az igazgatóhelyettes tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.
b)
A többműszakos munkaidő-beosztású munkakörök portás, konyhás, takarító 7-15 óráig 11-19 óráig / 12-20 óráig
2.
Pedagógusok munkarendje
a)
A pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő illetve a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatával megfelelő foglalkozásokkal összefüggő feladatok ellátáshoz szükséges időből áll. Maximum 40 óra hetente. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg, az intézmény tanórarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére.
b)
A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete
18
előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyettesnek eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. c)
Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) áthelyezésére a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására.
d)
A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles legjobb tudása szerint szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni.
3.
Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. (Az ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettes feladata.) A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározott személyek egyetértésével.
4.
A tanév helyi rendje
a)
A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be.
b)
A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt:
19
- A nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (Pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól). - Az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról. - A tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról. - A vizsgák rendjéről. - A tanév tanórán kívüli foglalkozásairól, a programok havi lebontásáról. - Az éves munkaterv jóváhagyásáról. - A nevelőtestületi értekezletek időpontjáról. - A tanulók fizikai állapotának két időponban történő (őszi-tavaszi) felmérésről. c)
Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és rátermettséget figyelembe vevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben.
d)
A tanév helyi rendjét, az intézmény házirendjét, a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon, szaktanárok az első órán ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény házirendjét ki kell függeszteni az épület bejáratánál, az előcsarnokban és valamennyi osztályteremben.
e)
A házirend egy példányát a gyermek beíratásakor, illetve a házirend érdemi változása esetén át kell adni a szülőnek, tanulónak.
5.
A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama
a)
Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozáson. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. Az órarendet legkésőbb szeptember 1-jéig, illetve a második félév kezdetéig kell elkészíteni. A tanuló a nem kötelező tanórai foglalkozásra történő jelentkezését a szülői írásbeli nyilatkozattal megerősíti. Ha a tanuló a kérelmére felvételt nyer a nem kötelező tanórai foglalkozásra, a tanítási év végéig köteles azon részt venni. A nem
20
kötelező tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. b)
A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb 16 óráig be kell fejezni. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.
c)
A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják.
d)
Az óraközi szünetek időtartama 10, illetve 15 perc, az ebédszünet 20 perces, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető. Legkisebb időtartama 5 perc. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás vagy film megtekintése esetén. Az óraközi szünet rendjét a beosztott pedagógusok felügyelik. A pedagógusok részletes ügyeleti teendőit az Ügyeleti rend igazgatói utasítás tartalmazza.
e)
A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának időpontját és rendjét - a munkaközösség-vezetők javaslata alapján - munkaterv rögzíti. (Részletesen a havi program tartalmazza.)
6.
Az intézményben tartózkodás rendje a)
Az intézmény nyitvatartása:
Szorgalmi időben reggel 7 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 21 óráig. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt eseti kérelmek, megállapodás alapján.
21
b)
A nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem állók számára belépés és benntartózkodás rendje: A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére vagyonbiztonsági okok miatt az alábbi módon határozzuk meg az intézménybe belépés- és benntartózkodás rendjét: - A szülők, törvényes képviselők, ha arra igényük van reggel 7.30 – 7.55 között felkísérhetik gyermekeiket az osztályhoz. Egyébként a szülők, törvényes képviselők csak a szülői értekezlet, fogadóórák, nyílt napok, osztály- illetve iskolai rendezvények, ünnepségek alkalmából tartózkodhatnak az iskola épületében. - A tanítási idő illetve napközi foglalkozás végéig gyermekeiket a szülők, törvényes képviselők a portán várhatják meg. - A Zeneiskola óráira járó idegen tanulókat csak a portán leadott névsorral történt egyeztetés után engedheti be a portás. A kísérő szülőnek a portán kell várakoznia vagy bekísérheti gyermekét a tanterembe. - A bármilyen más célból érkezőknek (hivatalos ügyintézés, a kerületi Vagyonkezelő munkatársai javítási munkálatok elvégzése miatt, a közoktatási intézmény iránt érdeklődőknek) a portán kell jelentkezniük. Be kell jelenteniük, hogy kihez jönnek és milyen célból. A portás erről írásos feljegyzést készít a Poratanaplóban. Azokban a helységekben, amelyekben a gyermekek nevelése és oktatása folyik, külső személyek belépése minden esetben csak kötött, ellenőrzött formában, az iskolavezetés vagy az osztályfőnök engedélyével történhet. A nyári épületfelújítás és -karbantartás idején a belépőkről a portás naponta nyilvántartást vezet. (Név, szakma, munkáltató cég neve, érkezés, távozás ideje szempontok alapján). Szorgalmi időben a VAMÜSZ karbantartóit - a titkárságon történt bejelentés után - az iskola karbantartója kíséri a munkavégzés során.
c)
A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az igazgató, igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend).
7.
A tankönyvellátás rendje
7.1
Általános szabályok Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért és a tankönyvrendelés elkészítéséért az intézmény vezetője a felelős. Ehhez beszerzi a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményét.
22
Az iskola jogszabályban meghatározott körben biztosítja a normatív alapon járó ingyenes tankönyvet. Ingyenes tankönyvre jogosult a tartósan beteg, jogszabályban meghatározott esetekben a sajátos nevelési igényű, a három vagy több gyermekes családban élő, illetve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló. Ingyenes tankönyvellátás igénybevételéhez a családi pótlék folyósításáról a MÁK által kiállított igazolás, kisebb testvérek esetén anyakönyvi kivonat, illetve a más iskolába járó testvérek iskolalátogatási igazolása szükséges. Az iskola biztosítja, hogy az alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során megvásárolhatók legyenek az év közben beiratkozók számára is. Normatív kedvezmény keretében az iskola csak az első alkalommal biztosítja ingyenesen a tankönyvet a jogosult tanulónak. Az iskola biztosítja, hogy a tanulószobai foglalkozáson és a napköziben évfolyamonként egy tankönyvcsomag álljon folyamatosan az ott tanulók rendelkezésére. Tanítási év közben a meglévő tankönyvekre vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőkre fizetési kötelezettség hárul. Az iskola az alábbi módok közül választva (vagy kombinációjával) határozza meg a tankönyvtámogatás módját: - iskolától való kölcsönzéssel - napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekkel.
azok
A német nemzetiségi nyelvoktatásban résztvevő tanulók számára a kis példányszámú, vagy ritkán használt tankönyveket az iskola könyvtári kölcsönzés útján biztosítja (pl. szótár, lexikon).
7.2
A tankönyvellátás megszervezésének rendje Az iskola minden évben a jogszabályban meghatározott módon november elején (legkésőbb november 15-ig) felméri, hogy hány tanuló kívánja igénybe venni a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározott normatív kedvezményeket, illetve az iskola által nyújtott kedvezményeket. Az igazgató a felmérések alapján tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői közösséget és a diákönkormányzatot. A nevelőtestület a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményének meghallgatásával a meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti a szülőt.
23
Az iskola igazgatója a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri a szülői közösség véleményét, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv, illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. Az igazgató a jogszabályban meghatározott határidőig tankönyvellátási szerződést köt a Könyvtárellátóval. Elkészíti a tankönyvrendelést, figyelembe véve és megbecsülve az iskolába belépő új osztályok várható létszámát. Az iskola közzéteszi azoknak a tankönyveknek, kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kölcsönözhetnek.
7.3
Az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvfelelős az általa kijelölt napokon árusítja, illetve osztja ki a megrendelt tankönyveket. A normatív támogatásban részesülők csak a fentebb említett igazoló dokumentumok leadásával vehetik át a tankönyveket. A tartós tankönyvekbe könyvtári pecsét és a tanuló neve kerül, elkülönítetten kezeljük. A munkafüzeteket nem vesszük könyvtári állományba. Az ingyenes tankönyvellátás keretében kapott tankönyveket iskolaváltoztatás esetén a tanulónak visza kell adnia a könyvtárnak.
7.4 Károkozás és kártérítési felelősség Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg - A szülő köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. - Amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a tanuló szándékosan okozott kárt az iskolának, pl. széttépte, elégette, összefirkálta, eldobta a tankönyvet vagy elvesztette, a szülő a könyv teljes vételárát köteles megtéríteni, továbbá köteles új tankönyvet kifizetni. - Egyéb esetben – a szülővel történő egyeztetés és a tanuló meghallgatása után - a körülmények mérlegelésével az igazgató dönt a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban.
24
- Nem kell megtéríteni a munkatankönyv, munkafüzet rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenését. - Az iskolai könyvtárból kölcsönzött tartós tankönyveket az iskola addig biztosítja a tanuló részére, ameddig az adott tárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik. Pl. a szótár, atlasz, térkép akár négy tanévig is a tanuló birtokában, nevén marad. - A felkészítés lezárta után – a tanuló, szülő legkésőbb június 10-ig köteles a tartós tankönyveket visszajuttatni a könyvtárnak. Amennyiben ennek felszólítás után – június 30-ig – sem tesz eleget, kártérítésre kötelezzük. - A könyvtárból kölcsönzött munkatankönyveket, munkafüzeteket az iskola a felkészítés lezárta után ingyenesen átadja a tanulónak, és törli a leltárából. 8.
Az iskolai könyvtár működése, nyitvatartási rendje Az iskolai könyvtárat a tanulók térítésmentesen látogathatják, szolgáltatásait térítésmentesen vehetik igénybe. Ezek: könyvek kölcsönzése könyvtári ismeretek, könyvtárhasználat tanulása részvétel könyvtári órákon, más tanórák keretében. A könyvtár naponta 8.00-tól 15.00 óráig tart nyitva. A konkrét nyitvatartást az éves munkatervhez igazítva a könyvtáros állapítja meg, az igazgatóval egyeztetve.
9.
Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje
a)
Az intézményben kulcshasználati joggal rendelkezik az intézmény vezetője, az igazgatóhelyettes, az adminisztrátor, a portás, illetve a fűtőkarbantartó.
b)
Az intézményben lévő biztonsági berendezést azok a személyek kezelhetik, akik kulcshasználati joggal rendelkeznek. A biztonsági kulcsmásolatok a Titkárságon a kulcsszekrényben találhatók.
c)
Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és a szaktantermeket Magyarország címerével kell ellátni. Az épület lobogózása a karbantartó feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a saját és más tárgyainak megőrzéséért
25
-
a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért az energia-felhasználással való takarékoskodásért a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.
d)
A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanuló számítógépet kizárólag pedagógus felügyelete mellett használhat, tanítási idő után csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetébe történő bejegyzés útján kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik.
e)
Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.
f)
Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. Tűzesetnél a biztonsági kulcsmásolatok a Titkárságon találhatók.
g)
A számítástechnika tantermet (25.), illetve a természettudományi szaktantermet (5.) a délelőtti tanítás ideje alatt is zárva kell tartani, a termet szaktanár nyitja ki az óra előtti jelzőcsengetéskor, és bezárja az osztály távozása után.
h)
A pedagógusok által készített szemléltető eszközök balesetmentes használatáért a pedagógus felel.
i)
Az intézmény a jogszabályoknak megfelelően biztosítja az erkölcstan, a hit- és vallásoktatáshoz a feltételeket.
10.
Az iskola védő-, óvó előírásai Minden tanév kezdetén munkavédelmi, tűzvédelmi oktatáson köteles részt venni az intézmény valamennyi dolgozója. Az ott hallottakat köteles munkája során betartani. Az osztályfőnökök, szaktanárok balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat az első tanítási napon illetve órán. Az oktatás tényét és tartalmát dokumentálják.
26
a)
BALESETEK Megelőzés A balesetek megelőzése érdekében a tanév megkezdése előtt a munkavédelmi szemle során fel kell mérni az esetleges baleseti forrásokat és haladéktalanul gondoskodni kell megszüntetésükről. Az iskola tűz- és munkavédelmi felelőse az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében kéthavonta ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. A balesetek megelőzése mindenkinek feladata. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: - A tanév megkezdésekor s az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat a házirend balesetvédelmi előírásait a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat) a menekülés rendjét a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. - Tanulmányi kirándulások, túrák előtt. - Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt.
27
- A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden egyéb gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Baleset bekövetkezése esetén A pedagógus a felügyeletére bízott gyermek testi épségéért kiemelten felelős, ezért amennyiben a felügyeletére bízott gyermekek valamelyike balesetet szenved, köteles gondoskodni a gyermek elsősegélyben való részesítéséről, valamint köteles azonnal értesíteni a vezetőséget és a szülőt. Kötelező teendők baleset esetén: 1. A helyzet felmérése: láz, sérülés tényének megállapítása. A gyermeket ki kell kérdezni a baleset körülményeiről. KÖRÜLTEKINTŐEN (nem ruhán keresztül) meg kell nézni a sérülés nyomait, és meg kell állapítani a sérülés mibenlétét. 2. A helyzet - sérülés, esetleges rosszullét - további károsodásának megakadályozása: izgatott tömeg eltávolítása, ehhez segítség kérése, ha szükséges. 3. A beteg vagy sérült nyugodt helyre szállítása (ha szabad az adott sérülésnél a gyermeket mozgatni): tanári szobába, titkárságra. 4. Ha valaki nem biztos a sérülés vagy betegség mibenlétének megállapításában, a gyermek mozgatása nélkül köteles segítséget kérni. 5. A felügyelő pedagógusnak azonnal értesítenie kell a szülőt, vagy mentőt kell hívnia, és a gyermek felügyeletéről gondoskodnia kell
28
addig, míg a szülő vagy a mentő meg nem érkezik.. A szülő értesítése a mentő hívásakor is szükséges. 6. A kialakult helyzetről az iskola igazgatóját vagy helyettesét azonnal tájékoztatni kell. 7. Minden balesetről baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az a pedagógus tölt ki, akinek a felügyelete alatt történt a baleset. A baleseti jegyzőkönyvet 1 példányban kitöltve az iskola igazgatójának le kell adni legkésőbb a balesetet követő munkanapon. A fenti eljárás bármely lépésének elmulasztása súlyos mulasztásnak minősül, és következményt von maga után. A Mentő értesítése: kötelező mentőt hívni: - komolyan vérző seb esetén - súlyos fejsérülés esetén - súlyos égési sérülés esetén - törés gyanújánál, törésnél - gázolás esetén - és minden olyan esetben, amikor a kikérdezés alapján nem állapítható meg külnyom, de a sérülés alapján belső vérzés stb. gyanúja merülhet fel - eszméletvesztés esetén A gyermekbaleset kivizsgálásában lehetővé kell tenni a szülői közösség, a diákönkormányzat képviselőjének részvételét.
b)
RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK Bombariadó esetén a bombajelzést észlelő személy a tanári szobában található csengővel kb. 20 másodperces hosszú jelzést ad, és haladéktalanul tájékoztatja az igazgatót vagy a helyettest, akik az iskolarádión keresztül felszólítják a pedagógusokat, hogy a tanulókat azonnal, fegyelmezett rendben vezessék ki az iskola épületéből a szemközti játszótérre. Ott az osztályközösségek együtt maradnak, megvárják az iskolavezetés további intézkedését. Tűzriadó esetén a tűzet észlelő személy a tanári szobában található csengővel háromszor három rövid jelzést ad, és haladéktalanul tájékoztatja az igazgatót vagy a helyettest, akik az iskolarádión keresztül felszólítják a pedagógusokat, hogy a tanulókat azonnal fegyelmezett rendben vezessék ki az iskola épületéből a szemközti játszótérre.
29
Ott az osztályközösségek együtt maradnak, megvárják az iskolavezetés további intézkedését. Mivel a rendkívüli események köre rendkívül változatos lehet és bekövetkezésének időpontja előre kiszámíthatatlan (pl. csőtörés, természeti csapás, szél, viharkár, özönvízszerű esőzés, drogkereskedők megjelenése, megbotránkoztató viselkedést tanúsító személy felbukkanása, kóbor állat megjelenése), ezért minden helyzet kezelésére érvényes útmutatót nem tudunk adni, de a következő rendezőelv szerint kell mindenkinek eljárni: -
-
A rendkívüli eseményt észlelő személy először is a tanulók testi épségének a megóvásáról gondoskodik, – ha erre reális lehetősége van - és a legrövidebb időn belül értesíti az iskola vezetőjét vagy helyettesét, akinek beszámol az általa tapasztaltakról, aki saját hatáskörben, vagy ha ez nem elegendő külső segítséget kérve intézkedik. Természeti katasztrófa esetén a polgári védelem értesítése szükséges. A rendkívüli esemény miatt elmaradt tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napon be kell pótolni.
A kémiaórákon használt, illetve az elhasználódott vegyszerek kezelésére és semlegesítésére vonatkozó eljárást külön szabályzat tartalmazza. Az épületben, az intézmény udvarán, valamint a bejárattól 5 m sugarú körben tilos a dohányzás. Az iskolában és azon kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.
11.
Reklámtevékenység Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Tilos közzétenni olyan reklámot, amelyik erőszakra buzdít, félelemérzetet kelt, vagy amely a gyermekek fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja, illetőleg tapasztalatlanságuk kihasználásával közvetlenül felszólít arra, hogy valamilyen árut vásároljanak.
30
Tilos közzétenni olyan reklámot, amely dohányárut, vagy alkoholtartalmú italt tartalmaz. Az iskola faliújságjára, folyosóira, kapuira, ablakaira és az iskola környezetében lévő oszlopokra hirdetést ragasztani csak az igazgató engedélyével lehet.
31
VII. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK
1.
Az intézmény nevelőtestülete
a)
A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelésioktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő dolgozói.
b)
A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési, oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
2.
A nevelőtestület értekezletei
a)
A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: -
tanévnyitó, tanévzáró értekezlet félévi értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet őszi és tavaszi nevelési értekezlet hó végi értekezlet szükség esetén
A nevelőtestületi értekezleteket az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai programot, a minőségirányítási programot, az SZMSZ-t, a házirendet, a munkatervet az iskolai munkára irányuló átfogó elemzések, beszámolók elfogadásával, valamint a diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat.
32
Az igazgató az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 3 nappal korábban átadja a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. b)
Rendkívüli értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 20 %-a, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja.
c)
A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását mikro-értekezleti formában végzi. A nevelőtestület mikro-értekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Időpontját a munkaterv rögzíti, felelősök: az osztályfőnökök. A mikro-értekezletet az osztályfőnöki munkaközösség-vezetője is összahívhatja.
3.
A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás akkor érvényes, ha a testület 50 %+1 fő tagja jelen van. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. Amennyiben a testület úgy dönt, az igazgató titkos szavazást rendel el. Az értekezlet jegyzőkönyvét az adminisztrátor vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért két tanár írja alá. A jegyzőkönyv másolatát az irattárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvekbe a nevelőtestület tagjai, valamint az iskola munkájának ellenőrzésével megbízott szervek képviselői betekinthetnek. Az értekezletről hiányzó tanárok a jegyzőkönyvet utólag tanulmányozhatják.
33
4.
A nevelőtestület szakmai munkaközösségei
a)
Az intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.
b)
A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt kétévenként választanak, a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. A munkaközösség-vezetőt az iskola igazgatója bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján.
5.
A szakmai munkaközösségek tevékenysége
a)
A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján - a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban - a szakmai munkaközösségek feladatai: - javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét - fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat - az iskola tevékenységét érintő pályázatokat megpályázzák, végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek iskolai kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét - szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget
b)
A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: - összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért
34
- módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglakozásokat tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását - elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató vagy az igazgatóhelyettes felé - képviseli állásfoglalásával a munkaközösséget az intézményvezetősége felé, és az iskolán kívül - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére - állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait - szakmai kérdések tekintetében kapcsolatot tart a Szakmai Szolgálatokkal
35
VIII. RÉSZ A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. a)
A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Az ellenőrzés előre bejelentve vagy látogatási terv szerint történik, kivéve a munkaügyi ellenőrzéseket. A nevelő-oktatómunka belső ellenőrzésére jogosultak: - az igazgató - az igazgatóhelyettes - munkaközösség-vezetők a saját munkaközösségükön belül - szaktanárok külön megbízás szerint Az igazgató ellenőrizheti.
az
intézményben
folyó
valamennyi
tevékenységet
Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő saját, illetve a munkájához kapcsolódó egyéb területen végzi.
36
b)
Az ellenőrzés módszerei: - a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, a hangversenyek, a versenyek látogatása - írásos dokumentumok vizsgálata - beszámolók bekérése - vizsgálatok lefolytatása - a tanulói munkák vizsgálata. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösségek tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.
37
IX. RÉSZ AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE
1.
Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége.
2.
Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll (SZMSZ VII. fejezete, közalkalmazotti szabályzat).
3.
A szülői közösség
a)
Iskolánkban a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolai szintű szülői közösség működik,melynek felépítése a következő: Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: - elnök - elnökhelyettes - tagok Az osztályok szülői közösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskola szülői szervezetének legmagasabb döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet választmánya. Az iskolai szülői szervezet
38
választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. b)
Az intézmény SZMSZ-a az alábbi jogokat állapítja meg a szülői közösség számára: A szülői szervezetet mindazon jogok megilletik, melyeket a jogszabályok az iskolaszék számára megállapítanak. A szülői szervezet alakuló ülésén megállapítja működésének rendjét, munkaprogramját, megválasztja tisztségviselőit, elkészíti Szervezeti és működési szabályzatát.
c)
A szülői szervezet ülésein az igazgató meghívásra részt vesz. Az ülések témáiról, a szülői közösség javaslatairól, véleményéről az igazgató a nevelőtestületet tájékoztatja. Az intézmény szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatja az intézmény munkájáról, feladatairól. Az iskolai szülői választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot.
d)
Az iskolai szülői szervezet működésével kapcsolatos részletes szabályozást a szülői szervet Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
4.
Diákönkormányzat A diákönkormányzat javaslattevő és véleményező joggal rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A diákönkormányzat működéséhez a helyiségek és berendezések használatát az intézményvezető biztosítja. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.
jogszabályokban
A diákönkormányzat a tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának fóruma.
39
a)
A diákönkormányzat működésének rendje A tanulók, a tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.
b)
A diákönkormányzat tagjai az osztályok választott képviselői. A diákönkormányzat tagjai választják meg a diákönkormányzat vezetőjét, aki képviseli iskolánkat a Kerületi Ifjúsági Önkormányzatban. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust a DÖK vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg.
c)
A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó- tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével vagy a nevelőtestülettel. A diákönkormányzat a segítő pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez.
d)
Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.
5.
Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó, és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint a diákönkormányzat legkisebb egysége - megválasztja az osztály diákbizottságát és az osztály titkárát, - küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatába. Az osztályközösség így önmaga diákképviseletéről dönt.
40
6.
Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az Osztályfőnöki munkaközösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro-értekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: - Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. - Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. - Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. - Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. - Szülői értekezletet, fogadóórát tart. - Ellátja osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, anyakönyvek megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. - Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. - Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. - Tanulóit és a szülőket rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. - Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. - Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. - Szükség esetén a gyermekvédelmi felelőssel közösen családot látogat.
7.
A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítéségével - az intézményvezető és helyettese fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres
41
formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácsokozások, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza, melyeket az iskola faliújságán ki kell függeszteni. (A kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.)
8.
A szülők tájékoztatásának formái
a)
Az iskola a tanév során: - szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák, SZMK értekezlet) - rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében)
b)
Az iskola dokumentumainak nyilvánossága Az iskola könyvtárában elhelyeztük az alábbi dokumentumokat, amelyeket a szülők és tanulók szabadon megtekinthetnek. Ezek: - Az Erkel Ferenc Általános Iskola Pedagógiai programja (Nevelési program és Helyi Tanterv) - Az Erkel Ferenc Általános Iskola Minőségirányítási programja - A Szervezeti és működési szabályzat - Házirend Fenti dokumentumokról köteles tájékoztatást adni minden osztályfőnök a tanév szeptemberi szülői értekezletén. Az igazgatótól fogadóórán lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, a szervezeti és működési szabályzatról, a minőségirányítási programról és a tanulói házirendről.
c)
A szülői értekezlet Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő első évfolyamosok szüleinek - beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében - a tanév kezdetét megelőzően tartjuk az első szülői értekezletet, melynek időpontjáról a felvételi értesítőn tájékoztat az iskola. Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályában tanító valamennyi pedagógust. Az iskola tanévenként 3-4 szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői
42
értekezletet az igazgató, az osztályfőnök, a szülői közösség elnöke hívhat össze a felmerülő problémák megoldására. d)
A szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként szükség szerint 3-4 alkalommal tart szülői fogadóórát. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal.
e)
Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti három vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.
f)
A szülői közösség ülésein az igazgató tájékoztatja a szülőket az iskolában folyó munkáról, illetve a szülők által felvetett kérdésekről.
9.
Az intézmény külső kapcsolatai
a)
Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az intézmény a következő intézményekkel: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ XIX. Tankerület vezetőjével és dolgozóival. A Budapest XIX. kerület Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Irodájával. XIX. kerületi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete az iskola rá eső pénzügyi-gazdasági feladatainak lebonyolítását végzi. A költségvetésben jóváhagyott keretek felhasználását írásban jelezzük, számlákat, átutalással vagy készpénzzel egyenlítjük ki.
43
Az intézményt kuratóriumával. b)
támogató
"Műveltség
Gyarapításáért"
Alapítvány
Kapcsolattartás rendje az iskola egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval. Az iskolának gondoskodni kell a rábízott gyermekek, tanulók egészségének megóvásáról. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója megállapodást köt a Kispesti Egészségügyi Intézet Bp. XIX. Ady Endre út 122-124. vezetőjével. A megállapodásnak biztosítania kell Az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését (védőnő heti két alkalommal), ez az egészségügyi ellátásban részt vevők írásos nyilatkozata alapján az iskolai munkaterv elkészítésekor tanévenként kerül meghatározásra. -
-
a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente 2 alkalommal tüdőszűrés: 8. osztályban 1 alkalommal belgyógyászati vizsgálat: évente 1 (veszélyeztettség esetén 2) alkalommal érzékszervek m. ellenőrzése 1 alkalommal mozgásszervi szűrés gyógytestnev. bes. 1 alkalommal golyva (5.,7.) osztály évente 1 alkalommal a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai – tisztasági szűrővizsgálatát évente 3 alkalommal részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében üdülés, táborozás előtti orvosi vizsgálat.
A szűrővizsgálat idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. Rendszeres egészségügyi felügyelet ellátás rendjét a Madách utcai gyermekrendelő gyermekorvosának munkaterve tartalmazza (éves vizsgálatok, oltások, pályaalkalmasság, fogászati kezelés rendje).
44
Tanévenként rögzített időpontban heti két alkalommal iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére, akik törvényben előírt kötelező vizsgálatokon, valamint kötelező védőoltásban vesznek részt. c)
Kapcsolattartás rendje a gyermekjóléti szolgálattal A gyermekjóléti szolgálat segítséget nyújt a gyermekek, a tanulók veszélyeztetettségének feltárásához, megszüntetéséhez. A gyermekjóléti szolgálattal, illetve gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal az iskola igazgatója és a gyermekvédelmi felelőse tart szoros kapcsolatot. Segítséget kérnek, ha a nevelőtestület a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az igazgató gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről, valamint a tanulókat és szülőket tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermekvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermekvédelmi munkáját. Munkáját munkaköri leírás alapján végzi. A kapcsolattartás formái: - prevenció céljából - szóban vagy írásban történő felkérés a gyermekvédelmi felelős által - rászorultság esetén történő ellátási igény jelzése (egészségügyi, anyagi, mentális okból) - a szolgálat bejelentőlapján az intézmény gyermekvédelmi felelőse jelzi az igényt - veszélyeztetettség esetén - elsődleges telefonon vagy személyesen történő azonnali jelzés - a szóbeli jelzés írásban történő megerősítése a szolgálat bejelentőlapján. Felelős: a gyermekvédelmi felelős és az igazgató.
45
d)
Egyéb szervek - Oktatási Bizottság - Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel a kapcsolatunk folyamatos. Szakmai kérdésekben konzultálunk. Szolgáltatásaik közül főként a méréseket (tanév elején szintfelmérés, tanév végén a követelmények teljesítésének mérése vizsgálata), a továbbképzéseket vesszük igénybe. - Kispesti Munkásotthonnal a kapcsolat célja egymás munkájának segítése. Az iskolában kifüggesztjük a KMO plakátjait, rendezvényeiket ajánljuk. Igénybe vesszük alkalmanként a KMO Színháztermét. - Kispesti Uszoda A tornaterem okozta hiány mérséklésére rendszeresen visszük tanulóinkat úszni. A kötelező úszásoktatás idejét az uszoda szabja meg. - A tavaszi beiskolázások idején meghívás esetén az óvodás gyermekek szüleinek tájékoztatást adunk iskolánk pedagógiai programjáról. - Deák Gimnáziummal írásos megállapodásunk van, amely az írásbeli érettségi vizsgák zavartalan lebonyolítását szolgálja. Bombariadó esetén kölcsönösen helyet biztosítunk egymás tanulóinak elhelyezésére. - A XIX. kerületi Rendőrkapitányság munkatársai igény és megállapodás szerint segítik oktató–nevelő munkánkat. A kapcsolatot az osztályfőnöki munkaközösség vezetője tartja, az előadások, programok időpontját ő koordinálja.
46
X. RÉSZ A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 1. A tanórán kívüli foglalkozások célja a) Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei,szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szerez (a közoktatási törvény 53. §-a alapján). b) Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák léteznek: napközi, szakkörök, énekkar, korrepetálás, tanulmányi- szakmai- és sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények, tanfolyamok, úszás, tanulószoba. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. 2. A tanulószoba célja a tanulási nehézségekkel küszködő tanulók segítése, illetve a tehetséges, érdeklődő tanulók személyiségének kibontakoztatása. A szaktanárok az arra rászoruló, lemaradó tanulókat kötelezhetik a tanulószobán való részvételre. A kötelezésnek írásban kell megtörténnie. 3. A napközi foglalkozás a tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Működési rendjét a napközis munkaközösség dolgozza ki, és rögzíti a házirendben. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. 4. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. (Az adott kereteken belül.)
47
5. Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. 6. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az alsó és felső tagozat korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban, az osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történnek. A felső tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel, a szaktanárok javaslatára történik. 7. A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskola könyvtára naponta meghatározott nyitvatartási idejében, valamint a könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. 8. Az iskola tanulói, közösségei (osztályok, szakkörök) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőségének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt. 9. Sportkör Sportköröket szervezünk a törvény adta lehetőségek és kötelezettségek figyelembevételével. Az iskolai sportkör éves munkáját munkaterv alapján végzi, a munkatervet a sportkör vezetője készíti el, és határidőre bemutatja az intézmény vezetőjének. Az iskolai sportélet eseményeiről, a kerületi és egyéb sportversenyeken elért eredményekről a sportkör vezetője írásban és szóban havi rendszerességgel tájékoztatja az igazgatót; továbbá kifüggeszti azokat a sportköri faliújságon, illetve az iskola hangosbemondóján tájékoztatja az iskolaközösséget.
48
XI. RÉSZ AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA
1.
A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai
Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.
2.
A hagyományápolás külsőségei a)
Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányok: sötét alj, fehér blúz fiúk: sötét nadrág, fehér ing
b)
Az iskola sportfelszerelése: Minden tanulónak tornacipő vagy edzőcipő, fehér zokni középkék tornanadrág, fehér vagy középkék póló
c) Az iskola plakettje: Iskolánk 100. Tanévében (2011/12.) készült egyoldalas, 14x10,5 cm nagyságú, égetett agyagplakett. Udvari Hajnalka iparművész tanár domborműve.
3.
Hagyományos ünnepélyek, megemlékezések és egyéb kulturális rendezvények rendje A)
Ünnepélyeink - tanévnyitó ünnepély - október 23-i ünnepély - március 15-i ünnepély - ballagás - tanévzáró ünnepély
B)
Az intézmény hagyományos kulturális rendezvényei: - Részvétel a Wekerle-napokon
49
-
Ki mit tud? Nyílt nap a leendő első osztályosok szüleinek Vers- és prózamondó verseny (alsó-felső) Mesemondó verseny (alsó) Szépolvasási verseny (alsó) Nyílt órák szülők részére Pályaválasztási szülői értekezlet a 8. osztályos gyermekek szüleinek Erkel-hét Mikulásvárás - Diszkó Luca-napi vásár Karácsonyi hangverseny Osztálykarácsonyok Nevelőtestületi karácsony Sítábor Farsang - Farsangi diszkó Tanulmányi versenyek Iskolagyűlés legalább két alkalommal Kazinczy szépkiejtési verseny (felső) Föld napja - környezetvédelmi vetélkedő Múzeumi nap Családi nap Erdei iskolák Tanulmányi kirándulások Nyári táborok Az iskola fennállásának és névadójának jubileumi ünneplése Zeneakadémia, operalátogatás Színházlátogatások Németországi vagy ausztriai testvériskola-kapcsolat, némettábor Német kerületi vers- és prózamondó verseny Márton-napi lampionos felvonulás
C) A megemlékezések: -
október 6. aradi vértanúk február 25. a kommunizmus és a diktatúra áldozatainak emléknapja április 16. a holokauszt áldozatainak emléknapja június 4. a nemzeti összetartozás napja
Az osztályfőnöki órák keretében megemlékezünk, faliújságot készítünk, elhelyezzük az emlékezés virágait és a mécseseket.
50
XII. RÉSZ TANÜGYI NYILVÁNTARTÁSOK
1.
Tanári napló Naplót kell vezetni minden olyan foglalkozásról, amely az iskola tantárgyfelosztásában szerepel. A napló vezetéséért az illetékes szaktanár, illetve az osztályfőnök a felelős. A naplókat az azokban található útmutató szerint kell vezetni. Összesítő részeinek napra kész állapotban egyezni kell az irodai összesítőkkel.
2.
Anyakönyv A tanulók személyi adatai, tanév végi osztályzatai, mulasztásai, valamint a tanulókkal kapcsolatos határozatok nyilvántartására anyakönyvet kell vezetni. Az anyakönyvet az osztályfőnök az anyakönyvben található útmutató szerint állítja ki. Az anyakönyvben és a naplóban javítani csak a következő módon szabad: a hibás szöveget egyszeri áthúzással érvényteleníteni kell, s az eredeti szöveg közvetlen közelében a legalkalmasabb helyre kerül a helyes szó vagy szöveg. Ha a helyesbítés, a javítás igazolására nem lenne elég hely, csillaggal vagy index- számmal lehet a bejegyzett szöveget és az igazoló záradékot ellátni. A záradékot, a javítást végző tanár és az igazgató írja alá, majd az iskola körbélyegzőjével hitelesíti. Az anyakönyvben ráírással, radírozással, kaparással, vegyszerrel, a hibás szöveg leragasztásával javítani tilos. Az igazgató az anyakönyvet tanévenként ellenőrzi, aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesítve lezárja. Az anyakönyvet 4. és 8. osztály végén össze kell fűzni és be kell köttetni, üresen maradt lapjait át kell húzni. Az anyakönyvön fel kell tüntetni az iskola OM azonosító számát. Az anyakönyv nem selejtezhető.
51
A megsemmisült vagy elvesztett anyakönyv helyett az igazgató a rendelkezésre álló dokumentumok alapján pótanyakönyvet készít. A nyomtatvány rovatai közül csak azokat kell kitölteni, amelyek hitelesen igazolhatók. Az anyakönyvet záradékolni kell. Az anyakönyvben és a bizonyítványban alkalmazandó záradékok szövegét a II. számú melléklet tartalmazza. 3.
Bizonyítvány A tanulók a tanév végén bizonyítványt kapnak. A bizonyítványt az osztályfőnök állítja ki. A bizonyítvány kelte a tanévzárás napja. A bizonyítványt az anyakönyv adataival megegyezően kell kiállítani. Az anyakönyvbe tévesen beírt, majd helyesbített adatokat bizonyítványba a helyes bejegyzésnek megfelelően kell bevezetni.
a
A bizonyítvány üres rovatait át kell húzni. A bizonyítványon fel kell tüntetni az iskola OM azonosító számát. A téves bejegyzéseket az anyakönyvre vonatkozó szabályok szerint kell javítani. Ha az összeolvasás alkalmával olyan tévedés derülne ki, hogy a tanári naplóból a pedagógus más tanuló adatait írta be a bizonyítványba, az első osztály esetében új bizonyítványt kell kiállítani, a felsőbb osztályokban a téves bejegyzést át kell húzni, és a jegyzet rovatban történt érvénytelenítés után a helyes szöveget a következő lapra kell írni. A bizonyítványt az igazgató írja alá. Az iskola bélyegzőjével ellátott bizonyítványt a tanévzáró napján kell kiosztani. . A bizonyítványt nyilván kell tartani, a rontott bizonyítványt megsemmisíteni csak jegyzőkönyvvel lehet.
52
4.
Bizonyítványmásodlat Az igazgató az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról az anyakönyv alapján másodlatot állít ki a tanuló vagy a szülő kérésére. A másodlatnak az anyakönyvvel mindenben egyeznie kell. Az űrlapon a "másodlat" szót fel kell tüntetni. A másodlat kiállításának tényét és keltét az anyakönyv megfelelő rovatába kell bejegyezni. Anyakönyv hiányában bizonyítványmásodlat nem adható ki. A másodlatot az adminisztrátor készíti írásos kérelem és a törvényben előírt okmánybélyeg megléte, illetve az előírt igazgatási díj kifizetése esetén.
5.
Egyéb iratok, dokumentáció A beírt tanulók nevét a tanári naplók, osztálynaplók és az összesítők, a tanárok óraszámát az iskola tantárgyfelosztása tartalmazza. Az iskola működésével kapcsolatban készített jegyzőkönyveket az irattárban kell megőrizni az irattározási szabályzatban foglaltaknak megfelelően. Annak igazolására, hogy a tanuló az iskolában folytat tanulmányt, az igazgató iskolalátogatási igazolást adhat ki. Az igazolást kérheti a szülő (pl. utazási kedvezményhez), más intézmény vagy munkahely. Az iskolai órarend a tanítás idejét, helyét tünteti fel. Részletes órarendet a napló tartalmaz, melynek egyeznie kell az iskolai összesítőn szereplő órarenddel. A kötelező óraszám és túlóra a naplóból és a tantárgyfelosztásból tűnik ki. A statisztikai adatszolgáltatást külön jogszabályok állapítják meg.
53
6.
Az elektronikus úton hitelesítésének rendje
előállított
papíralapú
nyomtatványok
Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítése az igazgató (helyettes) aláírásával, az iskola körbélyegzőjének lenyomatával történik. Több lapból álló nyomtatványok minden számozott lapját (oldalát) szignózni szükséges. Az így keletkezett dokumentumok kezelése, tárolása megegyezik a hagyományos papíralapú dokumentumok kezelési rendjével.
54
XIII. RÉSZ A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETEI, SZABÁLYAI
1. -
-
-
-
-
-
-
A fegyelmi eljárás rendje A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelezettségszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelezettségszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelezettségszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítása az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.
55
2.
A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: - Az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségeiről. - A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét. - Az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége. - Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton vagy írásban értesíti az érintett feleket. - Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. - Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges. - Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel különkülön egyeztetést folyatatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. - Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti. - Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. - Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásákor írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá.
56
- Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokózodása. - Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. - A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.
57
XIV. RÉSZ ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és az intézményvezető jóváhagyásával lehetséges. 2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák.
58
ZÁRADÉK Ezt a szervezeti és működési szabályzatot az iskola nevelőtestülete a 2013. március 27-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. 2013. március 27. Horváth Lászlóné Igazgató
Mellékletek: I. Vezetők munkaköri leírása II. Iskolai záradékok III. Iskolai könyvtár SZMSZ-e és egyéb dokumentumai
59
NYILATKOZAT
Az iskolai Diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakkal egyetértünk, illetőleg a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
Budapest, 2013. március 27.
Surmann Boglárka Diákönkormányzat elnöke
Sótonyi Lilla Diákönkormányzatot segítő és képviselő tanár
Az iskolai Szülői Közösség képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakkal egyetértünk, illetőleg a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
Budapest, 2013. március 27.
Lőrincz Krisztina Szülői Közösség elnöke
60
I. SZÁMÚ MELLÉKLET
Az igazgató munkaköri leírása I. Kiemelt felelősségek -
A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe.
-
A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.
-
A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt
Feladata különösen: -
A nevelőtestület vezetése A nevelő-oktató munka irányítása, ellenőrzése A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása Az iskolaszékkel, szülői szervezettel, munkavállaló érdekképviseleti szervekkel és diákmozgalommal való együttműködés, A nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése A gyermeki és ifjúságvédelmi munka irányítása A tanulói gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.
Az alábbiakban meghatározott jogkörét SZMSZ-ben meghatározottak szerint helyettesére, vagy az intézmény más közalkalmazottjára átruházhatja.
II. Főbb felelősségek és tevékenységek 2.1 Pedagógiai irányítás -
A jogszabályi előírások figyelembevételével irányítja, ellenőrzi az intézmény szakmai szervezeti és gazdasági tevékenységét A nevelőtestület véleményének kikérése után elkészíti a tantárgyfelosztást, az éves munkatervet, megbízza az igazgatóhelyetteseket és a szakmai munkaközösségek vezetőit Munkatervéhez kapcsolódóan éves belső ellenőrzési tervet készít az intézmény szakmai és együttműködésével összefüggő egyéb területekre kiterjedően. Intézkedik az iskola munkatervében nem rögzített feladatok megoldásáról (rendkívüli teendők) az iskola zavartalan működésének biztosítása érdekében.
61 -
Megtartja az éves munkatervben meghatározott értekezleteket. Felelős az intézmény csoportjainak véleményezési, javaslattételi és egyetértési jogának érvényesüléséért. (DÖK, Isz, Szülői Szervezet, Nevelőtestület, KT, Szakszervezet)
2.2 Tanügyi feladatok -
Gyakorolja az elsőfokú tanügyigazgatási hatáskört, dönt minden olyan ügyben, melyet a közoktatási törvény, vagy egyéb jogszabály a hatáskörébe utal. Az Országos Statisztikai adatgyűjtési programban meghatározottak szerint évente adatot szolgáltat. A fenntartó felé – az általa meghatározott tartalommal – adatszolgáltatási kötelezettségét teljesít. Felelős a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében meghatározott adatok (személyes és különleges adatok) nyilvántartásáért és bizalmas kezeléséért. Irányítja az iskola ügyviteli munkáját. Évente egyszer a fenntartó által megadott szempontok alapján az intézmény tevékenységéről átfogó beszámolót készít. A fenntartó által meghatározott feladatokról beszámolót készít.
2.3. Munkáltatói minőségében elvégzendő feladatai, felelősségei -
Elkészíti az iskola munkaerő-gazdálkodási tervét, bonyolítja a betöltetlen állások pályázatát. A jogviszony létesítése és megszüntetése kivételével gyakorolja a munkáltatói jogkört. Elkészíti a közalkalmazottak munkaköri leírását Gondoskodik az adatvédelmi előírások betartásával a közalkalmazotti nyilvántartás vezetéséről a Kjtben meghatározott adatkörben. A pedagógusok továbbképzésével összefüggésben továbbképzési és beiskolázási tervet készít, nyilvántartja az ezzel összefüggő, ágazati szinten meghatározott adatokat, információkat. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.
2.4 Gazdálkodási feladatai -
-
Az intézmény részére biztosított előirányzattal felelősen gazdálkodik. Évente beszámol a költségvetés teljesítéséről. Dologi előirányzatának felhasználásában az önkormányzati gazdálkodó szervezettel (GESZ) egyeztetési kötelezettsége van. Kiemelt felelősséggel tartozik a kötött felhasználású normatív előirányzatok jogszabályban előírt szempontok szerinti felhasználásáért, nyilvántartásáért, elszámolásáért továbbá az előírt feltételek érvényesüléséért. (tankönyvtámogatás, továbbképzési támogatás, minőségi munkáért járó keresetkiegészítés) Jóváhagyja az együttműködési és terembérleti szerződéseket. Az önkormányzati rendelet előírásai szerint rendelkezik az intézmény eszközállományának, helyiségeinek hasznosításáról. Gondoskodik az épület rendeltetésszerű üzemeltetéséről, karbantartásáról, állagának megóvásáról, javaslatot tesz a felújításra. Ellenőrzi a vagyonnyilvántartást, összeállítja a selejtezendőket, a selejtezés lebonyolítására felkéri a gazdálkodó szervezetet. Soron kívül kérheti a leltározást. Az igazgató az intézmény képviseletében teljes aláírási joggal rendelkezik, a vagyon iránti teljes felelősséggel tartozik.
III. Egyéb feladatai -
-
Elkészíti az intézmény szervezeti és működési szabályzatát és azt jóváhagyásra a fenntartóhoz beterjeszti Elkészíti a tanulói házirendet Felkérésre részt vesz a kerületi nagy rendezvények szervezésében Irányítja és ellenőrzi a katasztrófa, tűz és polgári védelmi tevékenység szervezeti és működési szabályzatban meghatározott végrehajtásával összefüggően a felkészülési és védekezési időszakra meghatározott feladatokat Gondoskodik a tűzvédelmi előírások érvényre juttatásáról, az intézmény Tűzvédelmi Szabályzatának, annak részeként a Tűzriadó Tervének kiadásáról, az intézmény épületei kiürítésének évenkénti gyakoroltatásáról.
-
62 A nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése érdekében gondoskodik a tanulóbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszűntetéséről. Az iskolaorvossal együttműködve felelős – a tankötelezettség végéig – a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről. Kivizsgálja és nyilvántartja a tanulóbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget, a balesetről készített jegyzőkönyvet megküldi a fenntartónak. Dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri vagy egyéb vitákban, ha a döntést jogszabály vagy egyéb szabályzat nem utalja más szerv hatáskörébe.
IV. Kapcsolatok Az igazgató szoros kapcsolatot tart az iskolán belül a - diákönkormányzattal - szakmai munkaközösségekkel - a munkavállaló érdekvédelmi szervezetekkel Iskolán kívül a - fenntartó illetékes vezetőjével vagy bizottságával - az iskolaszékkel vagy szülői szervezettel - a kerületi gyermekjóléti szolgálattal - a társintézmények vezetőivel.
63
Az igazgatóhelyettes munkaköri leírása Igazgatóhelyettesi feladatai:
I. -
Az igazgatót annak távollétében teljes felelősséggel helyettesíti. Meggyőződik a zavartalan és pontos munkavégzésről, az előadódó problémákat megoldja. Az igazgatónak rendszeresen beszámol munkájáról és annak tapasztalatairól. Jelen van a posta bontásakor. A nevelő-oktató munka hatékonyabbá tételéhez szükséges információk megszerzését, feltárását, feldolgozását, továbbítását az érdekeltek felé egyik legfontosabb feladatának tekinti.
Teljes hatáskörrel irányítja szakmai kérdésekben a természettudományi munkaközösséget. A napközi szervezése és az ezzel összefüggő részletes feladatai: -
Májusban felmérést végez a szülők körében a következő tanév napközi és étkezés igényének a felmérése céljából. Az adatokat összegzi, az igazgató felé továbbítja. A tanév elején megszervezi a napközis csoportokat. Az órarenddel egyeztetve megállapítja a napközis nevelők munkaidő-beosztását. Az ellenőrzési tervben foglaltak szerint segít a napköziben zajló munka tervezésének és szervezésének ellenőrzésében. Az ebédbefizetések időpontjáról havonta tájékoztatja a napközis nevlőket, osztályfőnököket, ellenőrzi, hogy a szülők és gyermekek felé az információ maradéktalanul eljutott-e. A tanulási idő módosulásának napközire vonatkozó változásait szervezi (tanítás nélküli munkanap, ügyelet, rövidítések). Segít az étkezési, tankönyv, stb. térítési segélyek elosztásában.
A nevelő-oktatómunkával kapcsolatos feladatai: -
-
-
-
Feladata az intézménnyel kapcsolatban készítendő kimutatások, statisztikák elkészítésében való segítés. Gondoskodik a javító- és osztályozó vizsgák lebonyolításáról (elnök, vizsgáztató, adminisztrátor). Irányítja és szervezi a pedagógusok adatszolgáltató tevékenységét. Gyűjti és összegezi a félévi és év végi statisztikai adatokat. Segít: - a havi programok összeállításában - a tantárgyfelosztás elkészítésében - az októberi statisztika elkészítésében - esetenként az iskolai adminisztráció elkészítésében. Negyedévente ellenőrzi a naplók (osztálynaplók, napközis naplók, szakköri és korrepetálási naplók, hajnali ügyelet és tanulószoba, illetve a minőségi körök naplói) adminisztrációját, a hiányosságokról feljegyzést készít, gondoskodik javíttatásukról. Tanév végén, illetve október elején ellenőrzi a törzskönyveket, bizonyítványokat, naplókat, illetve azok záradékait. Szervezi: - a pedagógusok helyettesítését, kiírását - a kerületi továbbképzésen való részvételt a szakkörök, zeneórák, korrepetálások, ebédeltetés, reggeli és délutáni ügyelet, hittan működését. Különösen fontos feladata az új kollégák beilleszkedésének, zökkenőmentes munkakezdésének hatékony segítése, munkájuk figyelemmel kísérése. Feladata a tankönyvrendelés irányítása a tankönyvfelelőssel közösen. Feladata a nyolcadikos tanulók beiskolázásának összehangolása, a nyolcadikos osztályfőnökök beiskolázási munkájának irányítása.
64 Gazdasági jellegű feladatai: -
A gazdasági felelőssel közösen végzi a helyettesítés és túlórák elszámolását. Leltárfelelős távozásakor, illetve érkezésekor gondoskodik az eszközök átadásáról, illetve átvételéről. A napközis befizető-könyveket félévente ellenőrzi. Segít a költségvetési keret elköltésében.
Kapcsolatok 1. 2. 4. 5. 6. 7. 8.
Folyamatos, napi együttműködést, állandó kapcsolatot tart fenn az igazgatóval. Napi kapcsolatban áll a munkaközösség-vezetőkkel. A gyermekek felé különösen meleg, szeretetteljes, nyitott, segítőkész hozzáállást tanúsít. Napi kapcsolatot tart fenn azokkal az osztályfőnökökkel, akiknek az osztályában tanít. Együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel. Kapcsolatot tart fent a kerületi szakmai csoportokkal. Szoros, napi kapcsolatot tart fenn a kerületi Zeneiskola tanáraival.
Felelőssége 1. 2.
3.
4.
5. 6.
Különös etikai felelőssége a hivatali titkok megőrzése. A tantestület etikai kódexében foglaltak betartása, valamint a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadása. Különös kötelessége a személyiségjogok maximális tisztelete; a tantestülettel, az iskola belső életével, a gyermekekkel, szülőkkel, családokkal kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli. A Pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzések és feladatok megvalósítása. Különös felelőssége, hogy a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekben rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Különös felelőssége a rábízott gyermekek testi és lelki épségének a megóvása, a tanulói baleset azonnali jelzése az iskola vezetője és a gyermek szülei felé. Baleset esetén különös felelőssége a Baleseti útmutatóban foglaltak szerint eljárni. A használatra átvett ÁV eszközök, könyvtári könyvek megőrzése. Felelős a takarékos energiahasználatért, a takarékosság betartatásáért.
A fentieken kívül ellátja azokat a feladatokat, amelyekre az iskola igazgatója esetenként megbízást ad.
65
I.
SZÁMÚ MELLÉKLET
Záradékok 1.
Felvéve [átvéve, a(z)…… számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe) …………… iskolába.
2.
A ……….. számú fordítással hitelesített bizonyivány alapján tanulmányait a(z) (betűvel)………… évfolyamon folytatja. Bn,Ti.
3.
Felvette a(z) (iskolacíme)……………….. iskola.
Bn,Ti,N.
4.
Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy osztályozó vizsga letételével folytathatja.
Bn,Ti,N.
5.
……….. tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi.
N,Ti,B.
6.
Mentesítve…………… tantárgyból az értékelés és a mínősités alól.
N,Ti,B.
7.
……….. tantárgy …… évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: ……….
N,Ti,B.
8.
Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 20…/… tanévben felmentve…………miatt.
N,Ti,B.
9.
Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja.
N,Ti.
10.
Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve]……………… tantárgy tanulása alól.
N,Ti,B.
Bn,N,Ti,B.
Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. 11.
Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ……….. évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni.
N,Ti.
12.
A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette.
N,Ti,B.
66
13.
A(z)…………………. tantárgy óráinak látogatása alól felmentve ………..-tól…………….-ig.
N.
Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. 14.
Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestűlet határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet.
N,Ti.
15.
A nevelőtestület határozata: a (betűvel)………….. évfolyamba léphet, vagy
N,Ti,B.
A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait ………évfolyamon folytathatja. 16.
A tanuló az …………. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, …..hónap alatt teljesítette.
N,Ti.
17.
A(z) …….. tantárgyból javítóviszgát tehet.
N,Ti,B.
A javítóviszgán………….tantárgyból……………. osztályzatot kapott…………évfolyamba léphet.
Ti,B.
18.
A…………….. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot meg kell ismételnie.
N,Ti,B.
19.
A javítóviszgán………….. tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
Ti,B.
20.
A(z)…………….. tantárgyból ……….-án osztályozó viszgát tett.
N,Ti.
21.
Osztályozó viszgát tett.
Ti,B.
22.
A(z)…………… tantárgy alól …….okból felmentve.
Ti,B.
23.
A(z)………tanóra alól ………okból felmentve.
Ti,B.
24.
Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére ………..-ig halasztást kapott.
Ti,B.
25.
Az osztályozó (javító) vizsgát engedéllyel a(z)………. iskolában független vizsgabizottság előtt tette le.
Ti,B.
67
26.
A(z) ………….. szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait.
Ti,B,N.
27.
Tanulmányait ……………….. okból megszakította, a tanulói jogviszonya …………..-ig szünetel.
Bn,Ti.
28.
A tanuló jogviszonya
Bn,Ti,B,N.
a, kimaradással, b, ……….. óra igazolatlan mulasztás miatt, c, egészségügyi alkalmasság miatt, d, térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e, …………….. iskolában való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve.
29.
……………….. fegyelmező intézkedésben részesült.
N.
30.
……………. fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása ……… ………………-ig felfüggesztve.
Ti.
31.
Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén
Bn,Ti,N.
a, A tanuló ……… óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. b, A tanuló ismételt……………. óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a, pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és Ti. dokumentumokra. 32.
Tankötelezettsége megszűnt.
B.
33.
A……………szót (szavakat) osztályzato(ko)t………..-ra helyesbítettem.
Ti,B.
34.
A bizonyítvány ………. lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem.
B.
35.
Ezt a póttörzslapot a(z) ……………. következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett……….. adatai(adatok) alapján állítottam ki.
Pót,Ti.
36.
Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) Pót,Ti. eredeti helyett………… adatai(adatok) alapján állítottam ki.
68
37.
A bizonyítványt ……….kérelmére a ….. számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki.
Ti,B.
38.
Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név……………., anyja neve………………….. a(z) iskola…………. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) …………… évfolyamát a(z) ……………….. tanévben eredményesen elvégezte.
Pót,B.
39.
Az iskola tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez…………….. vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, továbbá megfelelő záradékot alakíthat ki.
40.
Érettségi vizsgát tehet.
Ti,B.
41.
Gyakorlati képzésről mulasztását………….-tól …………….-ig pótolhatja.
Ti,B,N.
42.
Beírtam a ………. iskola első osztályába.
43.
Ezt a naplót………….. tanítási nappal (órával) lezártam.
44.
Ezt az osztályozó naplót…………… azaz……… (betűvel) osztályozott tanulóvasl lezártam.
45.
Ezt az osztályozó naplót…………… azaz…… (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam.
N.
46.
Igazolom, hogy a tanuló a ………/….. tanévig……óra közösségi szolgálatot teljesített.
B.
47.
A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot.
Ti.
48.
……..(nemzetiség megnevezése) kiegészítő nemzetiségi Ti,B. tanulmányait a nyolcadik/tizenkettedik évfolyamon befejezte.
Beírási napló: Bn. Osztálynapló: N.
N.
69
III.SZÁMÚ MELLÉKLET
AZ ERKEL FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK DOKUMENTUMAI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
OM AZONOSÍTÓ:035142
Elfogadva: 2012. szeptember 1. Hatálybalépés ideje: 2012.szeptember 1. Visszavonásig érvényes
Horváth Lászlóné igazgató
70 Erkel Ferenc Általános Iskola Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata Az Iskolai Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi.
I.)
Az iskolai könyvtárra vonatkozó azonosító adatok
A könyvtár neve: Erkel Ferenc Általános Iskola Könyvtára A könyvtár címe: 1192. Budapest Hungária út 11. Elérhetősége: telefon/fax: 282 9644 e-mail:
[email protected];
[email protected] A könyvtár fenntartójának neve: KLIK, Budapest19 Tankerület 204006 Alapító okiratban meghatározott könyvtári státusz: általános iskolai könyvtár A könyvtár jellege: zárt A könyvtár elhelyezése: az iskola épületén belül, a földszinten található. A könyvtár tárgyi és személyi feltételei: Alapterülete: 40 m2 Helyiségek száma: 1 Állomány nagysága: 9215 db dokumentum, szabadpolcon van az állomány 80%-a. Egyszerre 20-25 fős osztályt, csoportot tud fogadni. Technikai felszereltsége: TV, DVD lejátszó, video, 2 db számítógép, internet-használattal. Könyvtárpedagógus 1 főállású, 1 félállású A könyvtár használata ingyenes. Maximalizált tanulói létszám az alapító okirat alapján: 399 fő A Könyvtár bélyegzője: II.)
A könyvtár fenntartása
Az iskola fenntartója: KLIK BP19 Tankerület 204006 Budapest, 1192 Ady Endre út 7. Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskola fenntartója az iskola költségvetésében gondoskodik. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója ellenőrzi. III.)
Az iskolai könyvtár működésének célja
Az iskola nevelő-oktató tevékenységének taneszköze, tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne, kommunikációs centruma és közösségi tere. Szakszerűen gyűjtött, elhelyezett és feltárt állományával és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra támaszkodva segíti a pedagógusok szakmai munkájának szinten tartását és fejlesztését.
Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését. Széleskörű lehetőséget kínál az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására. IV.)
Az iskolai könyvtár feladatai
Alapfeladatai: Elősegíti az iskola szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását. Gyűjteményének folyamatos fejlesztése a gyűjtőköri szabályzat figyelembevételével. Kiírt kötelező olvasmányok biztosítása. Az állomány feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról. Könyvtárhasználati tanórák és könyvtárra épülő szakórák tartása a könyvtárban. Az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása. A könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek és segédkönyvek kölcsönzését is.
71 A fenntartó részére statisztikai adatok szolgáltatása. Iskola honlapján katalógus elérhetősége, tájékoztatás Kiegészítő feladatai lehetnek: Tanórán kívüli egyéni és csoportos foglalkozások tartása, pl.: a délutáni szabadidős tevékenységekhez és aktuális iskolai vagy egyéb jeles napokhoz kapcsolódóan. Új ismerethordozók előállítása Számítógépek informatikai szolgáltatások biztosítása- pl.: napi rendszerességgel tantárgyi kutatómunkához, szakköri tevékenységhez stb. Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében. Az iskola történetének nyomon követése, dokumentálása. V.)
Az iskolai könyvtár gazdálkodása
Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket az intézmény éves költségvetésben biztosítja. A könyvtár fejlesztésére, működtetésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskola igazgatója gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és szociális feltételekről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros felelős, ezért csak beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni.
VI.)
Az állomány feldolgozása és gondozása Az állomány gondozása
1. A gyarapítás A könyvtár állománya vétel és ajándék útján gyarapodik. Vétel A vásárlás történhet: Jegyzéken megrendelve átutalással, előfizetéssel. A dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel. Ajándék Az ajándékozás, mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. Az ajándékozóval tisztázni kell a feltételeket, a gyűjtőkörbe nem tartozó könyvek elcserélhetőek, jutalmazásra felhasználhatóak, eladhatóak. 2. Számlanyilvántartás A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése az iskola gazdasági szakemberének a feladata. A beérkezett dokumentumok először könyvtári nyilvántartásba kerülnek. 3. A dokumentumok nyilvántartásba vétele A dokumentumok a leltárba vétellel egy időben könyvtári tulajdonbélyegzővel, leltári szám feltüntetéssel és raktári jelzet jelöléssel kerülnek bevételezésre. Végleges nyilvántartás A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat napon belül végleges nyilvántartásba vesszük. Ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele is egyben. Ennek az általunk használt formája: Szirén számítógépes program. Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb 3 évre) szerez be. Az időleges nyilvántartás formái: összesített brosúra nyilvántartásba kerülnek: brosúrák, alkalmi műsorfüzetek, tankönyvek, segédkönyvek módszertani segédanyagok,
72 jegyzetek, pótlapok, tervezési, oktatási segédletek, tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok. 4. Az állomány apasztása (törlés) Az elavult dokumentum selejtezése A válogatás a dokumentumok tartalmi értékelése alapján történik, a szaktanárok véleményezésének figyelembe vételével. Helyismereti dokumentumokat elavulás címén a törvényi szabályozásnak megfelelően nem selejtezünk. A fölösleges dokumentumok kivonása Fölös példány keletkezik, ha: - megváltozik a tanterv, - változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke, - megváltozik a tanított idegen nyelv, - módosul vagy megváltozik az iskola profilja, - a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket, - csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt. Természetes elhasználódás Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek szétestek, használatra alkalmatlanná váltak. Kivonásuk az esztétikai nevelés érdekében fontos feladat. Mindig mérlegelni kell, mi az olcsóbb megoldás, új példány beszerzése vagy a köttetés. Az eleve megőrzésre szánt dokumentumokat nem selejtezzük elhasználódás címén sem. Hiány miatti selejtezés Csökken az állomány nagysága, ha a dokumentum: - elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült (beázás, tűz, stb.) - olvasónál maradt (behajthatatlan) - állományellenőrzéskor (leltár) hiányzott Ezek a dokumentumok az állomány nyilvántartásában még szerepelnek, de ténylegesen hiányoznak. A törlés folyamata A nyilvántartásból történő kivezetésre az engedélyt az iskola igazgatója adja meg. A kivont fölös példányokat felajánljuk az iskola dolgozóinak térítésmentesen. A kivonás nyilvántartásai Jegyzőkönyv A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindig az igazgató aláírásával ellátott és az iskola bélyegzőjével hitelesített jkv. alapján történik. A jkv-nek tartalmaznia kell a kivonás okát: rongált, elavult, fölös példány, megtérített vagy behajthatatlan követelés, állományellenőrzési hiány, elháríthatatlan esemény. A jegyzőkönyv mellékletei a következők: - törlési jegyzék (nyilvántartási szám, db, szerző, cím, ár) - gyarapodási jegyzék (a pótolt dokumentumok, ill. állományellenőrzési többlet esetén) 5. A könyvtári állomány védelme A könyvtáros a rábízott könyvtári állományért, annak rendeltetésszerű működtetéséért az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – anyagilag és erkölcsileg felelős. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a nyilvántartásból történő kivezetés során biztosítania kell. Az állományra vonatkozó előírásokat a működési szabályzatban, a leltári felelősséget a könyvtáros munkaköri leírásában rögzíteni kell. Az állomány jogi védelme: A könyvtáros anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Ezért hozzájárulás nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki sem vásárolhat. A beérkezett tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat napon belül nyilvántartása kell venni. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok állapotáért és elvesztésért. Tanulók esetében a szülő a felelős. - Az iskolában létesített szaktanári és egyéb letéti állományt névre szólóan kell átadni, ezután az átvevő felel a dokumentumokért.
73 A könyvtár kulcsait jelenleg a következő személyek birtokolják: - Fodor Gábor, Benkovics Attiláné könyvtáros - takarítók Az állomány fizikai védelme A könyvtár céljait szolgáló helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti előírásokat. A könyvtár az ún. „C” típusú tűzrendészeti osztályba tartozik. A könyvtárból való távozás előtt be kell zárni a nyílászárókat, és áramtalanítani kell. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A helyiségeket rendszeresen takarítani kell. A dokumentumokat a lehetőségekhez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, szélsőséges hőmérséklet), a nem hagyományos dokumentumok megfelelő elhelyezését biztosítani kell. A megrongálódott, (rovar, penész, szétesett) dokumentumokat folyamatosan ki kell vonni az állományból. 6. Az állomány ellenőrzése (leltározás) A leltározás során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumok nem leltárkötelesek. A leltár menetének részletes kidolgozását a működési szabályzatban rögzíteni kell. A leltározás folyamata: Előkészítése: Az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni. További feladatok: raktári rend megteremtése, nyilvántartások felülvizsgálata, a revíziós segédeszközök előkészítése, pénzügyi dokumentumok lezárása. Az állományellenőrzés lebonyolítása: Legalább három személynek kell lebonyolítani. Az ellenőrzés módszere: A dokumentumok és az egyedi nyilvántartás összevetése. Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró-jegyzőkönyvet, melyet át kell adni az iskola igazgatójának. A jegyzőkönyv mellékletei: - a leltározás kezdeményezése, - a jóváhagyott leltározási ütemterv, - a hiányzó-, illetve többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke. A jegyzőkönyvet a könyvtáros, személyi változás esetén az átadó és átvevő írja alá. A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben szereplő hiány illetve többlet okait a könyvtáros köteles megindokolni. A megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állomány nyilvántartásokból, ha azt a jegyzőkönyv alapján az iskola igazgatója engedélyezi. 7. Az állomány elhelyezése, tagolása, letétek Helyiségek száma: 1 Állomány nagysága 9500 db dokumentum A könyvtári könyvek 80%-a szabadpolcon van elhelyezve. A helyben olvasásra egyszerre 25 fő számára van hely. Könyvtári foglalkozások megtartására maximum 25 fő férőhellyel rendelkezik. Állományegységek tagolódása: a) könyvállomány: - kézikönyvtár, - ismeretközlő irodalom, szakirodalom - szépirodalom, - tankönyvek, - pedagógiai gyűjtemény, - kiemelt állományrészek: szótárak, albumok, gyűjteményes munkák, zenei dokumentumok - külön gyűjtemények: helytörténeti dokumentumok b) folyóiratok c) nem hagyományos (elektronikus) dokumentumok d) egyéb: kotta, térképek, bakelit hanglemezek 8. A könyvtári állomány feltárása Raktári jelzetek
74 A könyvtári állományt a használói igényeknek megfelelően kell tagolni, és a dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzésekkel kell biztosítani. A dokumentumok tematikus elhelyezését és visszakereshetőségét a polcokon a raktári jelzetek rendszere biztosítja. Kézikönyvek ETO jelzet szerint. Ismeretközlő művek ETO jelzet + író neve szerinti betűrend. Szépirodalom író neve szerinti betűrend. Tankönyvek: tantárgyak szerint, évfolyamonként. A könyvtár katalógusrendszere Iskolai könyvtárunk számítógépes katalógust használ. A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartását a Szirén program végzi. A feldolgozás menete a program ajánlásai nyomán történik. Minden állományban történt változtatás után napi mentést alkalmazunk. Az állománystatisztikai adatokat - igény szerint bármikor – kinyomtatjuk. A nyomtatott változatokat aláírással és a könyvtári pecséttel hitelesítjük. VII.
) A könyvtárhasználat rendje és szolgáltatások, nyitva tartás, házirend
Az iskolai könyvtár zárt könyvtár, használói az intézmény tanulói, pedagógusai, alkalmazottai. 1.Alapszolgáltatások Helyben használat A helyben használat tárgyi (olvasóhelyek, technikai berendezések) és személyi feltételeit az iskolának, szakmai feltételeit a könyvtárosnak kell biztosítania. A könyvtárosnak szakmai segítséget kell adnia: - az információhordozók közötti eligazodásban, - az információk kezelésében, - a szellemi munka technikájának, alkalmazásában, - a technikai eszközök használatában. A helyben használt dokumentumok számát és gyakoriságát a munkanaplóban rögzítjük a statisztika számára. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatóak: a kézikönyvek. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. Kölcsönzés A könyvtárból dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Könyvtárunkban jelenleg számítógépes kölcsönzési módszert alkalmazunk. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy technikai eszközök megrongálásával és/vagy elvesztésével okozott kárért. Az elveszett dokumentumot a könyvtárhasználó az alábbi módon pótolhatja: A dokumentum azonos kiadásának a beszerzésével -A dokumentum forgalmi értékének a megtérítésével -A dokumentum másolási értékének a megtérítésével -A könyvtár gyűjtőkörébe tartozó (hasonló tartalmú és értékű) dokumentum beszerzésével. Egyidejűleg maximum 3 db dokumentum kölcsönözhető 3 heti időtartamra. Lehetőség van hosszabbításra. Előjegyezhetőek az éppen kölcsönzésben lévő könyvek, dokumentumok. Indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzés útján elégíthető ki a kérés, melynek nincs költségvonzata, (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár helyi fiókkönyvtára). A tartós tankönyvkeretből beszerezhető dokumentumok körét, a tankönyvkölcsönzés menetét, módját, visszavételét külön belső szabályzatban foglaltuk össze, melyet mellékelünk is. Csoportos használat A helyi pedagógiai programban megnevezett könyvtárhasználati órák tartása A helyi pedagógiai programban megtervezett szakórák a könyvtárban (szaktanár tartja, a könyvtáros közreműködik). Tanórán kívüli foglalkozások nyitva tartásának megfeleltetett ütemterv szerint. A könyvtár egyéb szolgáltatásai: könyvtárlátogatás, információszolgáltatás, filmnézés (video, DVD), zenehallgatás (CD-k),
75 internethasználat kutatómunkához, számítógépes online és offline adatbázisok használata, a könyvtári gyűjtemény egyéni és csoportos helyben használata, könyvtárhasználati órák és egyéb csoportos foglalkozások tartása, versenyek. A könyvtárhasználati ismeretek tanítása során (amennyiben a könyvtáros tanár nincs jelen a tanítási órán) az órát tartó szaktanár is köteles a könyvtárban kialakított rend megőrzésére, az állomány fizikai és jogi védelmének biztosítására. Betartjuk a következőket: A könyvtárban nem táplálkozunk. Semmivel nem zavarjuk mások munkáját, a könyvtár rendjét. Kerüljük a csúnya beszédet. Óvjuk a teremben található berendezési tárgyakat, dokumentumokat stb. Egyéb rendszabályok: Egy számítógépet max. 15 percig lehet lefoglalni. A felső tagozatosok – ha iskolai munkájukhoz használják a számítógépeket - mindenkor elsőbbséget élveznek, tehát szabad gép nemléte esetén át kell adni részükre. Az iskolások számára tiltott, nem javasolt oldalak látogatása, képek nézegetése szigorúan tilos és komoly büntetést von maga után. Külső adathordozó csatlakoztatása tilos a könyvtári gépekhez, továbbá tilos programok engedély nélküli letöltése, telepítése. Indoklás: vírus fertőzés elkerülése. A felhasználók vagy a számítógépek jelszavainak megszerzésére tett bárminemű kísérlet is súlyos következményekkel jár. A számítógépes hálózaton érvényes etikett betartása kötelező érvényű. Az itt fel nem sorolt esetekben, helyzetekben mindenkor az erkölcsi normák az irányadóak. A szabályok megszegése kitiltást, súlyosabb esetben fegyelmező intézkedést vonhat maga után. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje A közoktatási törvény 53.§ (6) pontja szerint kiemelten kezelendő! „ Az iskolában működő iskolai könyvtárnak lehetővé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók minden tanítási napon igénybe tudják venni.” A törvény idevonatkozó rendelete szerint a kötelező óraszám keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. A könyvtáros kötelező óraszáma nevelési-oktatási intézményben heti 22 óra. A könyvtári házirend és könyvtárhasználati szabályzat A meghatározó helyi rendelkezéseket a HÁZIREND tartalmazza, s minden könyvtárhasználó rendelkezésére áll. A könyvtári házirend a következőket tartalmazza: - a könyvtár használatára jogosultak körét, - a használat módjait és feltételeit, - a kölcsönzési előírásokat, - a nyitva tartás és kölcsönzés idejét: 8.00- 15.00 VIII.)
Záró rendelkezések
A nevelési-oktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét, tehát az iskolai könyvtár Működési Szabályzata az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtárosra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtáros feladata, aki köteles a jogszabályok változása esetén, valamint az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításra javaslatot tenni. A szabályzatot az iskola igazgatója a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. Az iskolai könyvtár SZMSZ-ének mellékletét képezi a könyvtár pedagógiai programja, a könyvtár gyűjtőköri szabályzata, tartós tankönyvek kezelése, a könyvtáros tanár munkaköri leírása, a katalógus-szerkesztési szabályzat, könyvtárhasználati szabályzat.
76 A működési szabályzatot készítette Fodor Gábor és Benkovics Attiláné iskolai könyvtárosok. Budapest, 2012. szeptember 1. Jóváhagyom: ___________________ igazgató
p.h.
77
Könyvtárhasználati szabályzat Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztrátorai és technikai dolgozói a nyitvatartási időben használhatják. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybe vétele díjtalan. A könyvtár nyitva tartása: hétfőtől – péntekig: 8.00-15.00
1. A beiratkozás módja: A beiratkozáshoz szükséges a Szirén programba való regisztráció. Itt a tanuló legfontosabb adatait (név, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme valamint a szülő /jótálló/ legfontosabb adatai: név, címe/ szerepelnek. A könyvtár a személyes adatok védelméről a jogszabályban megfogalmazottak szerint gondoskodik. Beiratkozásnál az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására. Minden beiratkozott olvasó köteles a könyvtáros felé jelezni, ha személyes adataiban változás következik be.
2. A könyvtárhasználat módjai: Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével, és szolgáltatásával az iskolában folyó oktatónevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtárhasználók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos: helyben használatát, olvasótermi, kézikönyvtári állományrész használatát. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatóak: - olvasótermi, kézikönyvtári könyvek - elektronikus dokumentumok - periodikumok - hanglemezek A szaktanárok, olvasók indokolt esetben, ezen dokumentumokat is kikölcsönözhetik egy-egy órára. Kölcsönzés: A könyvtár bármely dokumentumát csak a könyvtárpedagógus tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásba vétellel lehet. Az iskolai könyvtár könyveiből legfeljebb 3 db kölcsönözhető egyszerre 2 hetes határidőre. A kölcsönzési idő egyszer meghosszabbítható. A tankönyvek, tanulási segédletek, feladatgyűjtemények kölcsönzésénél ettől el lehet térni, egy tanévnyi időre maximum. Ha a tanuló a kölcsönzött dokumentumot, többszöri felszólítás után, két hónapon túl indokolatlanul késve hozza vissza az fegyelmi vétségnek minősül, melyben az osztályfőnök –indokolt esetben az igazgató- intézkedik. A kölcsönző és/vagy jótálló anyagilag felelős a dokumentumok megrongálásával és/vagy elvesztésével okozott kárért. A tanulók és a dolgozók tanuló- és munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is felelős. Az elveszett dokumentumokat a könyvtárhasználó az alábbi módon pótolhatja: a dokumentum azonos kiadásának a beszerzésével, a dokumentum forgalmi értékének a megtérítésével, a dokumentum másolási értékének a megtérítésével. A tartós tankönyvek /tankönyvtári könyvek/ megrongálódása, elvesztése esetén pótolható: a dokumentum azonos kiadásának a beszerzésével, a dokumentum forgalmi értékének a megtérítésével, a dokumentum másolási értékének a megtérítésével. A pótlás módját a könyvtáros határozza meg.
78
3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai Tájékoztató szolgálat keretében eligazítást ad a könyvtár és dokumentumai használatához szükséges ismeretekről. Segíti az iskolai munkához, a különböző versenyekhez szükséges irodalomkutatást. Közreműködik a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások rendszerének kialakításában, előkészítésében megtartásában. A könyvtárhasználati ismeretek tanítása során /amennyiben a könyvtáros tanár nincs jelen a tanítási órán/az órát tartó szaktanár is köteles a könyvtárban kialakított rend megőrzésére, az állomány fizikai és jogi védelmének biztosítására. Az iskolai könyvtár letéti állományt helyez el szaktanteremben és a tanári szobában. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumoktól lelőhely nyilvántartást vezet a könyvtár.
79
A tartós tankönyvek kezelési szabályzata 1. A tartós tankönyvek fogalma az 5/1998. MKM rendelete szerint tartós az a tankönyv, amely, - minősége (tartalmi és fizikai) alapján több tanuló, több éven keresztüli használatára alkalmas tankönyv, - a tankönyvtámogatás 25%-ának felhasználásával vásárolt ajánlott és kötelező olvasmány. 2. A tartós tankönyv fogalma kibővíthető bármely oktatást segítő, hagyományos és nem hagyományos dokumentummal, ha azt a szülői szervezet jóváhagyja. 3. A tartós tankönyvek beszerzése az iskola által készített felmérés alapján készül el minden év május 31-ig. 4. A tartós tankönyvek összegének felhasználására a könyvtáros és a tankönyvellátás felelőse előzetes felmérés alapján javaslatot tesz, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá június 30-ig. 5. A könyvtáros tanár elkészíti és közzéteszi /honlap, faliújság/ azon tankönyvek, tartós tankönyvek jegyzékét, amelyek a könyvtárból kölcsönözhetőek. 6. Egyedi nyilvántartásba kerülnek a szótárak, kötelező olvasmányok, egyéb művek, melyeket a szülői közösség jóváhagyott. Időleges brosúra nyilvántartásba kerülnek azok a tartós tankönyvek, amelyeket a diákok a könyvtárból tartós használatra kölcsönöznek. (igényfelmérés alapján.) Külön gyűjteményt képeznek. Külön számítógépes nyilvántartása van ezeknek a tartós tankönyveknek. 7. Kivonás az állományból: A tartós tankönyvek selejtezése azok tartalmának elévülése, természetes elhasználódása illetve rongálás esetén lehetséges. Tartós tankönyvek kölcsönzési ideje Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel is meg kívánja oldani, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján az oktatás folyik. A több évfolyamon keresztül használt tankönyvek esetében legfeljebb 5 év. Egy évfolyamon használt tankönyvek esetén szeptember 1 – június 15. Tankönyveket csak egész évre kölcsönzünk. Elhelyezés Iskolánkban a tartós tankönyvek külön elhelyezésére nincs mód. A könyvtárban találhatóak. A tanév végén visszakerülő dokumentumok a könyvtárba illetve, a raktárba kerülhetnek. Helyhiány miatt a szakszerű elhelyezés nem biztosított.
80
Kártérítés szabályai Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak, a tankönyvnek a rongálás pillanatában, érvényes Tankönyvjegyzékben szereplő vételárnak megfelelő hányadát ( max: öt tanévet figyelembe véve) kell fizetnie: Az első tanév végén elvesztett, megrongált dokumentum aktuális beszerzési árának a 75%-át vagy újjal kell azt pótolni. A második tanév végén: a tankönyv aktuális beszerzési árának 50%-át. A harmadik tanév végén: a tankönyv aktuális beszerzési árának 25%-át. A negyedik tanév végén: a tankönyv aktuális beszerzési árának 0%-át. A tartós tankönyvek, illetőleg az iskolában használatos tankönyvek egy-egy példányát az iskolai könyvtár tankönyvtárában is el kell helyezni.
81
A könyvtár gyűjtőköri szabályzata A könyvtár gyűjtőköre: Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztését az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszer határozza meg. Az iskolai könyvtárunk erősen válogatva gyűjt. A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása, ill. ennek megtervezése, megszervezése a könyvtárpedagógus feladata a nevelőtestülettel együttműködve. Az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását, olyan információ hordozókkal, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő-oktató munkafolyamatában. A könyvtár az iskola egész életét átszövi. Kiemelt feladatként kezeli a könyvtár és a nevelőtestület, az önálló ismeretszerzés elsajátítását. Az információ hordozókkal való megismerkedés, használatuk a szellemi munka technikáinak alkalmazása mind segíti tanulóinkat abban, hogy formálódjék a későbbi önképzésre való igényük. Célunk nem az, hogy tanulóink ismereteket halmozzanak fel, hanem az, hogy alkotórészesei legyenek az ismeretszerzésnek és feldolgozásnak, ezzel mind kreativitásuk, mind önállóságuk fejlődjék. Fontos még, hogy a diákok szeressék meg az olvasást, ismerjék meg a könyvtárat és annak szerkezetét, szolgáltatásait. Emellett a könyvtár a szabadidő eltöltésének is egyik legjobb helye a tanulók aktív pihenésében is fontos szerepet játszik, közösségi tér. Fő-gyűjtőkör: Az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását olyan információhordozókkal, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő-oktató munka folyamatában. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyüjtőkörébe:
írásos nyomtatott dokumentumtípusok közül a kézi és segédkönyvek a helyi tantervben meghatározott házi olvasmányok az óravezetés keretében munkáltató eszközként használatos művek a tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalom periodikumok a tanítást-tanulást segítő elektronikus ismerethordozók az iskola kéziratos pedagógiai dokumentumai a zenei és német tantárgyakhoz tartozó szakirodalom (minden dokumentum típus) Mellék-gyűjtőkör:
A könyvtár kiegészítő funkciójából eredő szükségletek megvalósítását a mellék-gyűjtőkörbe sorolt dokumentumok adják. Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítésére szolgáló ismerethordozók gyűjtését csak részlegesen vállalja. A könyvtár épít a kerületi, fővárosi, országos szakmai szolgáltató intézményekre, báziskönyvtárakra, illetve ezek online elérhető adatbázisaira, információforrásaira. Ezen intézetek szolgáltatásainak igénybe vételével biztosítja a mellék-gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok elérhetőségét. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról:
I. Írásos-nyomtatott dokumentumok -könyv - periodika - brosúra - tankönyv - kotta
82
II. Kéziratok III.Audio-vizuális dokumentumok Hangzó dokumentumok - hanglemez - zenei CD - zenei DVD - Hangos- képes dokumentumok -CD-ROM - számítógépes multimédiás program - oktatócsomag - DVD A gyűjtés szintje és mélysége: Az iskolai könyvtár erősen átválogatva gyűjti anyagát. Kézikönyvtár állomány: A műveltségi területek alapdokumentumai az általános iskolai életkornak megfelelően: Teljességgel gyűjteni kell:
-
általános és szaklexikonokat általános és szakenciklopédiákat szótárakat, fogalomgyűjteményeket kézikönyveket, összefoglalókat
-
adattárakat, atlaszokat, tankönyveket
Válogatással:
Ismeretközlő irodalom: Teljességgel gyűjteni kell:
-
az alapvizsga követelményrendszerének megfeleltetett alapszintű irodalmat a közismereti és szakmai tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat a munkaeszközként használatos dokumentumokat
-
Válogatva: helytörténeti műveket
-
az oktatásban érintett határtudományokat
-
Szépirodalom: Teljességgel kell gyűjteni a mikro tervekben meghatározott
-
antológiákat házi és ajánlott olvasmányokat teljes életműveket népköltészeti irodalmat nemzeti antológiákat a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat a nemzetiségi tanulók anyanyelvi működését segítő szépirodalmi műveket
83 Válogatással:
-
gyermek és ifjúsági regények, elbeszélés és verses köteteket, mese könyveket az iskolában tanított nyelvek olvasmányos irodalmát Pedagógiai gyűjtemény:
A gyűjteménybe a pedagógiai szakirodalom és a határtudományok dokumentumai tartoznak. Gyűjteni kell a teljesség igényével:
-
Pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat dokumentumgyűjteményeket a nevelési-oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat a műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumokat
-
az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket.
Válogatva:
Könyvtári szakirodalom: Gyűjteni kell a teljesség igényével:
-
könyvtári összefoglalókat könyvtári jogszabályokat, irányelveket a könyvtári feldolgozó munka szabályait tartalmazó segédleteket az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat (könyvtárhasználat módszertani segédlet)
-
kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket
Válogatva:
Periodika gyűjtemény: Válogatással:
-
Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat irányítással, gazdálkodással, ügyvitellel kapcsolatos folyóiratokat. az iskola pedagógiai dokumentációit pályázati munkákat iskolai rendezvények forgatókönyveit, dokumentációit
84
Kottagyűjtemény: Az ének-zeneioktatáshoz kapcsolódóan a különböző zenei műfajok, illetve az énekes és hangszeres zeneművek kottáit válogatva kell gyűjteni. Audiovizuális gyűjtemény: A nem nyomtatott ismerethordozók /DVD, CD, CD-, DVD-multimédia/ közül a az iskola igényeinek megfelelőket. A teljesség igényével gyűjti a könyvtár:
-
azon zenei CD-ket melyek a tantervi követelményekhez igazodnak értékes szépirodalmi művek /kötelező és ajánlott olvasmányok filmadaptációit / és a média műveltségi területén használatos műveket.
85
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR KATALÓGUS SZERKESZTÉSI SZABÁLYZATA A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentumleírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítását. Az adatbázisban található rekordok a következő adatokat tartalmazza: A raktári jelzet A bibliográfiai és besorolási adatokat ETO szakjelzeteket Tárgyszavakat A dokumentum-leírás szabályai A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai. Főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat Szerzőségi közlés Kiadás sorszám minősége Megjelenési hely: kiadó neve, megjelenési éve Oldalszám: illusztráció, méret (sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) Megjegyzések Kötés: ár ISBN-szám Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat alkalmazom. A főtétel besorolási adatai (személynév, testületnév, a mű címe) Cím szerinti melléktétel Tárgyi melléktétel Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítom. A szépirodalmat Cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO-szakjelzetekkel látom el. Iskola katalógusai Raktári katalógus Szerző-és cím és sorozatcím szerinti betűrendes leíró katalógusok. Szakkatalógus Formájuk szerint: számítógépes (Szirén) Raktári katalógus A raktári katalógus a könyvtár helyrajzi nyilvántartása, tükrözi az állomány feltárási rendjét.A Szirén programmal történik. Betűrendes leíró katalógus A katalógus építése a szabványokban rögzített szabályok szerint történik (lsd.: besorolási adatok) Szakkatalógus Számítógépes feltárás, Szirén program alapján. A katalógus gondozása A törlésre ítélt dokumentumok rekordjainak törlése.
86 Az észlelt hibák javítása. Iskolai könyvtárunkba az újonnan beszerzett dokumentumokat számítógépes feltárással veszem nyilvántartásba. A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása A program elnevezése: Szirén integrált könyvtári rendszer Készítő neve: Mohai Lajos Üzembe helyezés dátuma: 2012. január Jogosultságok: az állomány feldolgozását, a könyvtári adatbázis kezelését Fodor Gábor iskolai könyvtáros végzi. A feldolgozás menete a program ajánlásai nyomán történik. Minden állományban történt változás után napi mentést alkalmazok. Az állomány statisztikai adatokat rendszeresen –igény szerint bármikor- kinyomtatom. A nyomtatott változatokat aláírással és könyvtári pecséttel hitelesítem.
