A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-Import Menedzsment szakirány

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

Készítette: Koncz Viktória Budapest 2006

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

Tartalomjegyzék

Táblázat – és ábrajegyzék ........................................................................................ 6 Előszó ......................................................................................................................... 7 Bevezetés .................................................................................................................... 9 I. Gazdasági helyzet a két Kínában....................................................................... 11 1. A Kínai Népköztársaság.................................................................................. 11 1.1. A gazdaság napjainkban ........................................................................ 11 1.2. A fejlődés történeti áttekintése............................................................... 17 1.2.1. A reform és nyitási politika első szakasza (1978-1990) ............... 18 1.2.2. A reform és nyitási politika második szakasza (1992-től) ............ 21 1.2.3. Kína gazdasága 2000-től ............................................................... 23 2. Tajvan (Kínai Köztársaság) ............................................................................ 26 2.1. A gazdaság napjainkban ........................................................................ 26 2.2. Rövid gazdaságtörténet.......................................................................... 31 2.2.1. A kezdetek: 1945-1960................................................................. 31 2.2.2. Gyors fejlődés: 1963-1980............................................................ 34 2.2.3. Ipari növekedés: 1985-1995.......................................................... 34 3. Összegzés, következtetések ............................................................................ 37 II. Kína és Tajvan külkapcsolatai ......................................................................... 40 1. Kína külgazdasága .......................................................................................... 40 2. Tajvan külgazdasága ....................................................................................... 42

-3-

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? 3. A két ország kapcsolatai ................................................................................. 44 3.1. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) ................................................ 44 3.2. Világegészségügyi Szervezet (WHO) ................................................... 47 3.3. Világkereskedelmi Szervezet (WTO) .................................................... 48 3.4. Ázsiai Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Szervezet (APEC) 50 3.5. Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) ................................. 51 3.6. Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB).............................................................. 53 3.7. Ázsia-Európa Találkozó (ASEM).......................................................... 54 3.8. Európai Unió (EU)................................................................................. 55 3.9. Oroszország ........................................................................................... 60 3.10. Japán .................................................................................................... 62 3.11. Amerikai Egyesült Államok ................................................................ 64 III. A Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság (Tajvan) kapcsolata ....... 66 1. Politikai háttér ............................................................................................... 66 2. Gazdasági kapcsolatok.................................................................................. 72 2.1. Tőkeberuházások ................................................................................... 72 2.1.1. Külföldi tőkeberuházások Kínában............................................. 72 2.1.1.1. A külföldi tőkeberuházások típusai...................................... 75 2.1.1.2. A külföldi tőkeberuházások ágazati eloszlása ..................... 76 2.1.2. Külföldi beruházások Tajvanon .................................................. 78 2.1.3. A két ország tőkekapcsolatai....................................................... 80 3. Kereskedelem................................................................................................ 85 IV. Az együttműködés lehetőségei......................................................................... 88 1. A „Nagy Kína” elmélet alakulása ................................................................... 88 2. Van közös út?.................................................................................................. 91

-4-

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? V. Következtetések, összegzés ................................................................................ 95 Bibliográfia .............................................................................................................. 99 I. Felhasznált és ajánlott magyar nyelvű szakirodalmak és publikációk jegyzéke..................................... 99 II. Felhasznált és ajánlott angol nyelvű szakirodalmak és publikációk jegyzéke...................................... 101 III. Felhasznált és ajánlott német nyelvű szakirodalmak és publikációk jegyzéke ..................................... 102 IV. Felhasznált internetes források jegyzéke.......................................................... 103 Mellékletek ............................................................................................................. 106

-5-

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

Táblázat - és diagramjegyzék

Táblázatok: 1. táblázat: Kína főbb gazdasági mutatói – 2004............................................................ 12 2. táblázat: Tajvan főbb gazdasági mutatói – 2004 ........................................................ 26 3. táblázat: Az USA gazdasági segély eloszlása gazdasági szektorok szerint................ 30 4. táblázat: Kína fő kereskedelmi partnerei 2003-ban .................................................... 36 5. táblázat: Tajvan fő kereskedelmi partnerei 2003-ban................................................. 38 6. táblázat: Az Európai Unió legfontosabb import partnerei 2004-ben .......................... 51 7. táblázat: Az Európai Unió legfontosabb exportpartnerei 2004-ben ........................... 52 8. táblázat: Az Európai Unió kereskedelmi összforgalmának egyenlege 2004-ben....... 53 9. táblázat: Kína és Tajvan katonai potenciáljának összehasonlítása ............................. 63 10. táblázat: Működő tőke beáramlás az adott országba (millió USD) .......................... 70 11. táblázat: Működő tőke kiáramlása az adott országból (millió USD)........................ 70 12. táblázat: A Kínai Kommunista Párt létrehozásának elméletei.................................. 80 13. táblázat: Kína, Tajvan és Hongkong exportja 2000-2003 ........................................ 84 14. táblázat: Kína, Tajvan és Hongkong importja 2000-2003........................................ 84

Diagrammok: 1. diagram: Kína kereskedelme a világgal (milliárd €) .................................................. 14 2. diagram: Függetlenség, vagy egyesülés?.................................................................... 92

-6-

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

Előszó

Marx és Engels egyik közösen írt, 1850. évi, londoni keltezésű szemlecikkükben a kaliforniai aranyláz kapcsán vetették fel először, hogy „a Csendes-óceán mindkét partja nemsokára ugyanolyan népes, a kereskedelem számára ugyanolyan nyitott, iparilag ugyanolyan fejlett lesz, mint most1 a Bostontól New Orleans-ig húzódó tengerpart. Akkor a Csendes-óceán ugyanolyan szerepet játszik majd, mint most az Atlanti-óceán, az ókorban és a középkorban pedig a Földközi-tenger; a világforgalom nagy vízi útja – az Atlanti-óceán – pedig beltenger szerepére süllyed, mint most a Földközi-tenger.”2 1984 tavaszán az Amerikai Egyesült Államok akkori elnöke, Ronald Reagan Kínában tett látogatása után így fogalmazott: „A nagy Csendes-óceáni medence összes nemzetével és növekedési-fejlődési potenciáljával – ez a jövő.”3 Mára a Kínai Népköztársaság – hivatalos árfolyamon számolva is – a hetedik legnagyobb nemzetgazdaság a világon. Nem hivatalos, vásárlóerő paritáson számolva pedig a második, ami azt jelenti, hogy csak az Egyesült Államok előzi meg. Tajvan is hasonló szép eredményekkel büszkélkedhet a XXI. század elején. Mint azt a dolgozatomban is ki fogom fejteni, mindkét ország igen jelentős szerepet játszik a világgazdaság színpadán. Egyik legfontosabb kereskedelmi partnerük az EU, a tagállamok között pedig Magyarország is előkelő helyet foglal ezen a téren. Számomra is fontos tehát, hogy hogyan alakul a térség világgazdasági helyzete, és hogyan változik, változhat meg a két ország egymással való viszonya a gazdasági érdekek tükrében. A Tajvan és Kína közötti kapcsolat már több mint 60 éve foglalkoztatja a közvéleményt, és elmondhatjuk, hogy a jelenlegi helyzet megoldása egyre sürgetőbbé válik. Dolgozatomban megvizsgálom, milyen a kapcsolat a két ország között, hogyan 1

Értsd 1850-ben Marx-Engels művei, 7. kötet, 214-215.o. (Kossuth Könyvkiadó ; Budapest, 1962) 3 Hernádi András: A távol-keleti kihívás: Japán, a „négyek” és Kína a 80-as években (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó; Budapest, 1985) 2

-7-

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? változott ez az elmúlt 60 évben, valamint milyen lehetősége van a békés egymás mellett élésnek, vagy az esetleges egyesülésnek. Szakdolgozatom alapjául egy korábbi előtanulmány szolgált, mellyel a 2006. évben megrendezett szolnoki Országos Tudományos Diákköri Konferencián második helyezést értem el. Ezúton szeretném megköszönni két konzulensem Dr. Majoros Pál tanszékvezető főiskolai tanár és Dr. Ferkelt Balázs tanszékvezető főiskolai docens segítő munkáját, akik már az OTDK dolgozatom készítésekor is készségesen segítettek a felkészülésben és időt szántak arra is, hogy sikeresen tovább fejleszthessem azt az előtanulmányt szakdolgozattá.

-8-

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

Bevezetés

Valójában ma két Kína létezik. A Kínai Köztársaság 1911-es megalakulásakor az első demokratikus köztársaság volt Ázsiában. Ez az az állam, amit ma mindenki Kínaként ismer, és jelenleg kommunista rezsim, egypártrendszer uralja. A második világháborúban Kína a szövetségesek (Antant) oldalán Japán ellen harcolt, így 1945-ben, amikor a háború véget ért és megalakult az ENSZ, a Kínai Köztársaság az öt nagy győztes alapító között volt, Anglia, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Franciaország mellett. A világot azonban a két győztes blokk, a Nyugat és a kommunista Szovjetunió felosztották egymás közt, így Kínában a szovjet politikai, gazdasági – és nem utolsósorban rendszeres katonai segítséggel és fegyverszállításokkal megtámogatott – befolyásnak köszönhetően rohamosan erősödött a kommunista mozgalom. 1947-ben polgárháború robbant ki, amelyben a kommunistáknak nyújtott szovjet támogatás döntőnek bizonyult a háborúba belefáradt országban. 1949-ben a háborúban alulmaradó köztársaságiak a területileg Kínához tartozó Tajvan szigetére menekültek. A polgárháborúban győztes kommunisták ezután Kínában megalakították a Kínai Népköztársaságot, miközben a legális demokratikus kínai kormány Tajvan szigetén székelt. Így jött létre gyakorlatilag két Kína.4 Láthatjuk, hogy Tajvan és a szárazföldi Kína népe közös, ősi kultúrával és történelmi múlttal rendelkezik. Még a szigetország is elismeri, hogy történelmi és földrajzi

értelemben

a

szárazföldi

Kína

része.

Ennek

ellenére

a

politikai

berendezkedésből adódóan mindkét állam a saját rendszerét kívánja fenntartani, Tajvan nem hajlandó elismerni a kommunista rezsimet és emiatt folyamatosan küzd önállósága elismertetéséért.

4

Forrás: Jordán Gyula – Tálas Barna: Kína a modernizáció útján a XIX-XX. században (Napvilág Kiadó; Budapest, 2005)

-9-

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Ezen értekezésben számba vettem, hogy a két ország szétválásuk óta hogyan fejlődött gazdaságilag, miként sikerült integrálódnia a világgazdasági történések folyamába. Megvizsgáltam azt is, hogy a két államnak milyen kapcsolatai alakultak ki a különféle gazdasági és politikai tömörülésekkel, hogyan finomították viszonyukat a számukra legjelentősebb országokkal és miként törekednek minél nagyobb beleszólási jogra szert tenni a világgazdasági és politikai életébe. Számomra azonban az is fontos, hogy egymással milyen viszonyt sikerült kialakítaniuk a több mint fél évszázados különélés óta és ebből kiindulva azt vizsgálom, hogy mennyire van esélye a két országnak egy közös jövő kialakítására, még ha az pusztán gazdasági érdekeken alapuló integráció is. Vajon lehetséges lesz-e valaha a két ország békés egyesülése, vagy háborúhoz vezet a két fél esetleges makacssága? Milyen érdekek mozgatják az egyesítést? Egyáltalán miért lenne jó, ha ezentúl csak egy Kína lenne? Ezekre a kérdésekre keresem a választ a dolgozatomban, valamint arra, hogy milyen előnyökkel, hátrányokkal járhat a két ország gazdasága, kapcsolatai és az egész világ számára ez az egyesülés. Mivel Kína hatalmas ütemű növekedése egyre nagyobb fenyegetést jelent az egész világ számára, a jövő meghatározása egyre inkább aktuálisabbá válik Tajvan számára. Ezért választottam dolgozatom témájául a két Kína (Kínai Népköztársaság és Kínai Köztársaság /Tajvan/) bemutatását, elemzését és egy esetleges jövő előrevetítését.

- 10 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

I. A gazdasági helyzet a két Kínában

1. A Kínai Népköztársaság

1.1 A gazdaság napjainkban5 Kína az az ország, amely napjainkban bérelt helyet szerzett a világsajtó hasábjain. Hol a legújabb gazdasági mutatók elemzése során kerül a címlapokra, hol az a hatalmas fejlődés riasztja a világot, amit produkál, hol a multinacionális vállalatok terjeszkedése révén kerül szóba. Az elmúlt harminc évben kétségbe vonhatatlanul Kína érte el a leggyorsabb növekedést a világ országai közül.6 Mindezt pedig úgy, hogy közben megmaradt az országban az egypártrendszerre épülő kommunista vezetés egyeduralma.7 Az országot három nagy gazdasági régióra osztották: tengerparti régió, központi régió, nyugati régió. A három régió fejlettségi szintje között még ma is jelentős a különbség. A tengerparti régió a legfejlettebb, ezt követi a központi, majd a nyugati régió. A nyersanyagban gazdag Észak-nyugati régió jelentősége és gazdasági helyzete az utóbbi időben viszont nagymértékben felértékelődött. A Kínán belüli regionális különbségek csökkentésére programot hirdettek meg, amelynek célja a nyugati területek fejlesztése. A program keretében több infrastrukturális beruházás indult, pl. tibeti vasút- és útépítés, földgáz- és olajvezetékek építése. 2002-ben kezdték el azt az összesen kb. 60 milliárd USD-os vízelterelési 5

Forrás: http://east.htec.hu/?site=content_man&event=content_man_go&site_id=40 és Majoros Pál: Kína, a világgazdaság motorja; Világgazdasági régiók (Perfekt Kiadó; 2004) 6 Szakértők szerint Kína 5-10 éven belül a világ vezető gazdasági nagyhatalmává válhat, ha a továbbiakban is folytatódik a jelenlegi ütemű és mértékű gazdasági fejlődés. Ennek tükrében meglehetősen kétélű a kihatása azon jelenlegi gyakorlatnak, mely szerint a nagy vállalatok előszeretettel helyezik át termelésük jelentős részét Kínába, hiszen ezáltal pontosan abba a gazdaságba pumpálnak dollár-milliárdokat, amely később konkurenciaként ezen országok iparát fogja kifulladásig tartó versenybe kényszeríteni, esetlegesen tönkre is tenni. 7 Létezik 8 kisebb párt is, ám ezek a Kínai Kommunista Párt alávetettjeinek tekinthetők.

- 11 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? projektet, melynek keretében a Jangce vízének egy részét három csatornán a vízhiányos észak-kínai területekre vezetik. Remélhetőleg ezek a fejlesztések – ha hasonlóakkal bővülnek – meghozzák majd a kívánt eredményt a területi felzárkóztatásban. Azonban fontos látnunk azt is, hogy az 1,3 milliárdos összlakosságon és a több mint 800 milliós falusi lakosságon belül kevesebb, mint 10 %-ra tehető azoknak a száma, akik a fizikai létminimum szintjén élnek. Mindezen területi különbségek ellenére az ország – a világgazdasági visszaesés ellenére – jól teljesített 2002-ben és 2003 elején. 2002-ben Kína GDP-je 1289 milliárd USD volt. Az ország gazdasága 2003-ban 9,3 %-kal, 2004-ben pedig 9,5 %-kal bővült. A gazdaság a megelőző években is dinamikusan növekedett: 1996-2001 között az átlagos éves gazdasági növekedés 8,1 %-ot ért el. Az előrejelzések szerint a következő években tovább fog száguldani a kínai gazdaság. A 2006-2010-es ötéves terv időszakában várhatóan évi 8 % lesz a növekedés. A kínai kormány gazdasági kutatóközpontja szerint, az egy főre jutó GDP 2010-re folyó áron el fogja érni az 1700 dollárt.8 A tervek szerint továbbra is a tőkeberuházás marad a gazdaság húzóereje. 2003-ban az ipari termelés növekedése 12,7 %-os volt, a 2004-es adat pedig 15,7 %-kal haladta meg az előző éves értéket. A meghatározó iparágak az energetika, az elektromos gépek gyártása, a vegyipar, a kohászat, az elektronika és a telekommunikáció. Villamos energiából 1910,3 milliárd kWh-t, szénből 1667 millió tonnát, nyersolajból 170 millió tonnát, acélból 222,3 millió tonnát, hengerelt acélból 241,2 millió tonnát, színesfémekből 120,5 millió tonnát, alumínium-oxidból 60,9 millió tonnát, cementből 862 millió tonnát, etilénből 61,2 millió tonnát, műtrágyából pedig 42 millió tonnát állítottak elő 2003-ban. Fontos még megemlíteni, hogy az ipari termelésen belül a külföldi tőke részaránya mára már meghaladja a 40 %-ot.9

8

A kínai kormány a GDP megnégyszereződését 2020-ra tervezte, amely várhatóan - a legújabb terveket és előrejelzéseket figyelembe véve - előbb fog megvalósulni. 9 Forrás: Jordán Gyula: Kína a modernizáció útján a XIX-XX. században (Napvilág Kiadó; Budapest, 2005)

- 12 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

2000

2001

2002

2003

2004

Népesség (millió)

1 265,8

1 276,3

1 284,5

1 292,3

1 306,3

Gazdasági növekedés (%)

8

7,5

8,3

9,3

9,5

GDP (milliárd USD)

1 080,3

1 159

1 289

1410

1649

Infláció (%)

1,3

0,7

-0,2

1,2

3,9

Munkanélküliség (%)

19,1

14,1

16,2

19,8

14,7

Export (milliárd USD)

249,2

266,1

325,6

437,9

604,4

Import (milliárd USD)

225,1

243,6

295,2

413,1

540,1

Költségvetési hiány (GDP %-ban)

2,8

2,7

3,7

3,9

n.a.

Folyó fizetési mérleg (GDP %-ban)

n. a.

1,5

2,8

3,2

4,2

1. táblázat: Kína főbb gazdasági mutatói - 200410 (Kínai Statisztikai Évkönyv 2000-2004)11 A kínai gazdaság leggyengébb láncszeme az elmúlt években is a mezőgazdaság és a falusi gazdaság maradt. Míg a termények majdnem minden fajtája esetén csökkenés mutatkozott a termelésben, az állattenyésztés töretlenül fejlődött. 2003-ban már közel 70 millió tonna húst termeltek, ami 5,1 %-kal volt több, mint az előző évben.12 2003 végén döntöttek arról, hogy lassítani kell a túlfűtött gazdasági növekedést, mert számos probléma forrása lehet egy ilyen szintű fejlődési ütem. 2004-ben erre több intézkedést is tettek. Megemelték az alapkamatot, megpróbálták korlátozni a befektetéseket és a hiteleket. Ennek ellenére 2004-ben 9,5%-kal, 2005-ben pedig 9,9%kal nőtt a gazdaság.13 2006-ra már lassú ütemű csökkenést jósolnak az előrejelzések. Kína számára létfontosságú az infrastruktúra fejlesztése – főként a szűk keresztmetszetet jelentő szállítási kapacitások terén –, ha továbbra is szinten akarja 10

Forrás: http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/B62C48BE-DA1C-44F7-A07DB78D503B98FC/0/K%C3%ADnaf%C5%91makrogazdas%C3%A1gimutat%C3%B3i.pdf 11 A Kínai Statisztikai Hivatal hivatalos honlapja: http://www.stats.gov.cn/english/ 12 Forrás: Jordán Gyula: Kína a modernizáció útján a XIX-XX. Században (Napvilág Kiadó; Budapest, 2005) 13 Forrás: http://akadalymentes.gkm.gov.hu/feladataink/kulgazd/kerpol/kerpol_hirei/wto05_06.html

- 13 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? tartani növekedési rátáját. Ennek érdekében 2005 januárjában bejelentették, hogy egy 2000 milliárd jüanos (225 milliárd USD), hosszú távú autópálya építési tervet, és a 12 milliárd dolláros vasútfejlesztést dolgoztak ki. A terv szerint, a 85 ezer kilométernyi autópálya-hálózat 20-30 év alatt készülne el, és többek között tartalmazna egy olyan hidat vagy alagutat, amely összekötné Tajpejt (Tajvan székhelyét) a szárazfölddel. Emellett rohamléptekkel halad a távközlés korszerűsítése is. 1998 és 2003 között 770 ezer km hosszúságban fektettek le optikai kábeleket.14 Azonban még egy ilyen gyors ütemben fejlődő gazdaság is jelentős gondokkal küld. A falusi és a városi lakosság jövedelmi különbségei tovább növekedtek.15 A híradások szerint a belföldi kereslet továbbra sem kielégítő. A keresletnövekedésre irányuló politika nem elég eredményes. A számadatok továbbra is azt mutatják, hogy a lakossághoz jutó plusz források nem a fogyasztást növelték, hanem ellenkezőleg, megtakarításként a betétállományt.16 A kormány az elkövetkező időszakban a lakossági áruvásárlási hiteleken keresztül próbál majd ezen a téren eredményeket elérni. A későbbiekben problémát okozhat az is, hogy a központi bevételek viszonylag alacsonyak. Ennek oka az, hogy még egyelőre nem egységes a külföldi tulajdonú és a kínai vállalatok adózása, a külföldi vállalatok speciális adókedvezményekben részesülhetnek. Már 2004 végén Kínáé volt a világ legnagyobb devizatartaléka17; Pekingben 2006 novemberében jelentették be, hogy a hivatalos kínai devizatartalék elérte az 1000 milliárd amerikai dolláros lélektani határt, ami komoly hatással lehet a világgazdaság szereplőire, mivel a Kínai fenyegetés egyre közelebbinek és vészesebbnek tűnik18. A kínai jegybank vezetője az Európai Központi Bank frankfurti székhelyén bejelentette továbbá azt is, hogy Kína át fogja szervezni devizatartalékát, más devizákat, illetve befektetési eszközöket is bevon a tartalékolásba, köztük a feltörekvő piaciakat

14

Forrás: Jordán Gyula: Kína a modernizáció útján a XIX-XX. Században (Napvilág Kiadó; Budapest, 2005) 15 2002-ben a falusi népesség átlagos jövedelme 298 USD volt, míg a városi lakosságé kb. 906 USD. 16 A kínai lakosság megtakarítási hajlama az egyik legjelentősebb a világon. Ez részben magyarázható a konfuciánus életfelfogással, miszerint a kínai ember szeret felkészülni az esetleges megpróbáltatásokra, ezért jelentős tartalékokat képez. 17 Forrás: http://www.azsia.net/modules.php?op=modload&name=News&file=article&sid=8161 18 Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20061113_usa_kulker.aspx

- 14 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? is.19 Olyan kulcstényezők irányítják ezt a tervet, mint a likviditás, a hatékonyság, és a biztonság. A kínai jegybank dollártartalékainak bejelentett diverzifikálási terve azonnal nyomás alá helyezte az amerikai dollárt, amely az euróval szemben két és fél havi, az angol fonttal szemben pedig másfél éves mélypont közelébe süllyedt.20 A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő szerint ha Kína túl agresszívan von be más devizákat a tartalékba az USD rovására, akkor kockáztatja a jelentős kínai dollárbefektetések értékének gyors csökkenését, és azt, hogy a saját legjobb fogyasztó piacán, az Egyesült Államokban a gazdaságot károsító szintre emelkedik az üzleti szektor tőkeköltsége. A devizatartalék-diverzifikálásáról szóló kínai közléseket inkább úgy kell tekinteni, mint finom figyelmeztetést az amerikai Kongresszusban többségbe kerülő demokratáknak arra, nehogy protekcionista törvénykezésbe kezdjenek, jelentette ki a Moody’s. A Financial Times már 2005-ben egy átfogó világgazdasági elemzésben az ázsiai gazdaságok rendkívüli mértékben növekvő devizatartalékait nevezte az erőteljes világgazdasági növekedés mögött rejlő példátlan globális egyensúlytalanságok leglátványosabb mérőszámának. A londoni üzleti napilap arra is rámutatott, hogy amíg 1995-ben a hét vezető ázsiai gazdaság összesített központi tartaléka 509 milliárd amerikai dollár volt, ugyanezen hát ázsiai gazdaság 2005-ben már 2300 milliárd USD-s devizatartalékkal rendelkezett, ami a világtartalék 60%-a. 21 Kína számára a célkitűzés a piaci árfolyamrendszer kialakítása, de konkrét céldátum nélkül, s ennek a pénzügyi rendszer és a gazdaság egészének reformfolyamatának előrehaladása az előfeltétele. Nemzetközi, illetve piaci nyomás alatt nem valószínű a yuan árfolyamrendszerének változása rövid távon. Középtávon azonban várható a jelenlegi USD-hez kötött árfolyam valutakosárhoz való kapcsolása és szélesebb sáv meghatározása, illetve ezek következményeként az USA, Japán és EU által kívánatosnak tartott yuan felértékelés (elképzelhetően 15%-kal).22 A bankszektorban nagyobb változás az utóbbi években sem történt, hiszen döntően állami tulajdonban van. Bár a 90-es években történt liberalizáció, de ezt sajnos 19

2006-ban a tartalékon belüli arány: USD: 75%; EUR: 25% Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20061113_usa_kulker.aspx 21 Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20061113_usa_kulker.aspx 22 Forrás: http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Azsia/kina/gazdasagi.htm 20

- 15 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? azóta nem követték további jelentős fejlesztési lépések. Emiatt az elkövetkező években elkerülhetetlennek tűnik egy komoly bankkonszolidáció. Az is problémát jelent, hogy a kínai tőzsde egyelőre nem játszik meghatározó szerepet a gazdaságban, az itt jegyzett vállalatok túlnyomó többsége állami tulajdonú. Mindenképpen változtatást igényel ezen vállalatok struktúrája is és csökkenteni kellene az állami tulajdon arányát egyaránt. A liberalizáció lépéseként 2003-ban létrehozták az Állami Vagyonigazgatási Bizottságot (State Asset Supervision and Administration Commission – SASAC), ami nagyjából 180 ezer állami cég felügyeletét látja el, és az Állami Bankfelügyeletet. Ezen szervezetek azonban nem jelentősek a változásokat tekintve.

700 604,4

600

540,1

500

import (Mrd USD)

438,4 412,8

400 300 249,2 225,1

266,2243,5

325,6 295,2

export (Mrd USD)

200 100

24,1

30,4

22,7

0

kereskedelmi mérleg (Mrd USD)

25,6 -64,3

-100 2000

2001

2002

2003

2004

1. diagram: Kína kereskedelme a világgal (milliárd €)23 2004-ben – a 2002-es 610 milliárd euróról – 890 milliárd Euróra nőtt Kína külkereskedelmi forgalma. A világkereskedelem 2004-es bővüléséhez Kína 12 %-kal járult hozzá, amely szintén növekedést mutat a 2002-es 8 %-hoz képest. A külkereskedelem Kína különböző tartományai között igen egyenlőtlenül oszlik meg. A legnagyobb jelentőséggel bíró tartományok, városok Guangdong és Jiangsu tartomány, illetve Shenzhen, Shanghai és Peking.24

23

Forrás: Jordán Gyula – Tálas Barna: Kína a modernizáció útján a XIX-XX. században (Napvilág Kiadó; Budapest, 2005) 352. o. 24 2002-es adat.

- 16 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? 2005 elején talán a textiltermékek exportjában volt a legszembetűnőbb a fellendülés, amely tiltakozásokat váltott ki több ország részéről. Kínai statisztikák szerint 2006 első két hónapjában a kínai textilkivitel 34,6 %-kal haladta meg a 2004-es év azonos időszakának eredményeit. A növekedés a kiviteli kvóták megszűnésének volt köszönhető és várhatóan még sok fejfájást fog okozni mind az Egyesült Államoknak, mind az európai országoknak. De Kína számos más területen is bizonyította rátermettségét és az előrejelzések szerint még további területeken is csatlakozhat a világ vezető hatalmai közé. Jó példa erre a hajógyártás. Az országnak jelenleg nagyjából 500 hajógyártó üzeme van és ezek éppen arra törekednek, hogy vegyes vállalatokat hozzanak létre a világ hajógyártásban uralkodó japán és dél-koreai cégeivel.

1.2. A fejlődés történeti áttekintése25

Kínával a történelemkönyvekben úgy találkozik először az olvasó, mint egy gazdagon virágzó, rendkívüli fejlettségről tanúbizonyságot tevő folyam menti társadalommal. Elég, ha a Kínai Nagy Fal megépítését, a papír és könyvnyomtatás feltalálását vagy a kínai selyem- és porcelánművességet említjük. Az ország világképét a kezdetektől meghatározta a befelé figyelés, a külvilág kizárása. Ennek hatására azonban a birodalomnak a 19. század közepén rá kellett döbbennie, hogy elmaradt a körülötte lévő világtól. A felzárkóztatás érdekében több kísérlet is történt, azonban ezek legtöbbje nem aratott sikert. Ahhoz, hogy Kína mai gazdasági pozíciójába juthasson, komoly változtatásokra volt szükség. Ezek a folyamatok három fő szakaszra bonthatók. Az elsőben (1949 1957) a szovjet modell követése volt a meghatározó. A második szakasz (1958 - 1976) Mao Ce-Tung elnök nevéhez köthető. A harmadik szakasz, ami dolgozatunk szempontjából a legjelentősebb, az elnök halála után kezdődött, 1978-ban. Ekkorra már 25

Forrás: Majoros Pál: Kína, a világgazdaság motorja; Világgazdasági régiók (Perfekt Kiadó; Budapest, 2004) és a Magyar Technológiai Központ honlapja: http://east.htec.hu/?site=content_man&event= content_man_go&site_id=40

- 17 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? a kínai gazdaság hatalmas problémákkal küzdött. A reformok bevezetése és a külvilág felé nyitás elengedhetetlenné vált. 1.2.1 A reform és nyitási politika első szakasza (1978-1990) A Kínai Kommunista Párt (KKP) Központi Bizottságának (KB) ülésein hozott döntések kulcsfontosságúak voltak a változások tekintetében. Mao Ce-Tung halála után a változás szükségességét felismerő, a reformok mellett elkötelezett erők kerültek hatalomra. A gazdaság fejlesztését, a külvilág felé való nyitást, Kína világgazdaságba való bekapcsolását helyezték előtérbe. Ezt az új irányvonalat nevezzük a reform és nyitás politikájának. Az 1978 decemberében megtartott ülésen a vezetők elfogadták a „négy modernizáció” (mezőgazdaság, ipar, tudományok, hadsereg korszerűsítése) tervét. Ez volt a tulajdonképpeni kezdete az új politikai és gazdasági irányvonalnak, amelyben a gazdasági és társadalmi modernizáció, a külföldi működő tőke bevonása és a külkapcsolatok fejlesztése mellett, eleinte a mezőgazdaság korszerűsítésére fektették a hangsúlyt. Ennek eredményeképpen a következő években a mezőgazdasági növekedés mértéke évente átlagosan 7,6 % volt, ami igen kiemelkedőnek számított Kínában. Az ipar területén városi szinten mentek végbe az újítások. Átfogó reformokra került sor, hiszen nemcsak az ipar, hanem a pénzügy és bankrendszer területét, az anyagelosztást is érintették az újítások. Azonban jelentős átalakításra szorultak a vállalatok maguk is. Az állami vállalatok adták a nemzeti jövedelem és a költségvetési bevétel jelentős részét. A központosított tervgazdálkodásban az állami vállalatok a felülről kapott tervek teljesítésére koncentráltak. Központosított volt az anyag-, az eszközellátás valamint a munkaerő-elosztás is. Emiatt igen fontossá vált, hogy megpróbálják a cégek önállóságát kiszélesíteni, és ezáltal bekapcsolni őket a világkereskedelem körforgásába. Több nem túl sikeres kísérletre is sor került a 80-as éves során.26 1984 októberében a Kínai 26

Első lépésként a vállalatok a megtermelt profit bizonyos részét megtarthatták fejlesztésre, illetve a dolgozói juttatások bővítésére. Mivel azonban a nyersanyagok és a késztermékek árai nem tükrözték a valódi értéket, és a nyereségesség nem csak a teljesítménytől és az irányítástól, hanem számos egyéb tényezőtől is függött, ezért a rendszer nem volt igazán ösztönző. 1983-tól bevezették a profitadózást, de az árproblémákat, és az eltérő fejlettségű technológiákból eredő különbségek gondját ez sem tudta orvosolni.

- 18 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Kommunista Párt Központi Bizottsága elfogadta azt a dokumentumot,27 amely az átfogó városi reformok kezdetét jelentette. Önálló árutermelő és gazdálkodó vállalatokat akartak kialakítani, amelyek felelősek a nyereségességért. A vállalatok fokozatosan kezdtek el piaci körülmények között működni, hiteleket és exportjogot kaptak. Ezzel egyidejűleg létrehozták az ún. különleges gazdasági övezeteket (melyekről később még részletesen szólunk), amelyek gyakorlatilag vámszabad területekként működtek. A befektetők igen jelentős adó-és egyéb kedvezményeket kaptak ezeken a területeken, így komoly vonzerővel rendelkeztek. Először négy város kapta meg ezt a státuszt, majd ezt további tizennégy követte a tengerparti területeken. Ez a lépés rendkívül sikeresnek bizonyult, hiszen már rövid idő után 18,8 milliárd USD tőke áramlott be az országba. A tőke eleinte főként Hongkongból, ill. Makaóból vándorolt az „anyaországba”, később azonban a vezető szerepet átvették a japán, az amerikai és a kanadai befektetők. Fontosnak ítélték emellett az árrendszer reformját, a kormányzati és vállalati funkciók szétválasztását, a felelősségi rendszer kiépítését is. Egyaránt elindult a foglalkoztatási és a bérrendszer reformja. A tervgazdálkodás időszakában mindenki számára kijelölték a munkahelyeket, amely tulajdonképpen „egy életre” szólt. A bérezés nem a teljesítmény alapján történt, hanem a munkában eltöltött idő arányában növekedett.28 Egy-egy vállalatnál, a szükségesnél több munkaerőt foglalkoztattak, így igen nagy volt a „rejtett munkanélküliség”.29 Mivel a munkavállalóknak gyakorlatilag teljesen biztos volt a munkahelyük – életük végéig –, ezért a munkafegyelem és a teljesítmény erősen leromlott.30 A reformidőszakban a munkaerőt áruként ismerték el, amely hatalmas lépés volt a piacgazdaság kialakítása felé. A bérrendszerben is lényeges változások mentek végbe: egyre elterjedtebbé vált a teljesítmény alapján történő bérezés, azaz a

27

A KKP határozata a gazdasági struktúra reformjáról. Ezt a rendszert rangidő-rendszernek nevezik. Ennek ellentéte a versenyszempontokat jobban előtérbe helyező karrier-rendszer, amelyben az előrejutás az egyéni képességek függvénye. 29 Ezen jelenség a szocialista Magyarországon is megfigyelhető volt, ez volt az ún. gyáron belüli vagy kapun belüli munkanélküliség. 30 Ez a jelenség gyakorlatilag minden „szocialista” rendszerben megfigyelhető, hiszen a „szocialista” rendszerek legnagyobb hibája, hogy a gazdaság motorját, a magántulajdont és ezen keresztül az egyéni érdekeltséget szünteti meg. Valódi gazdaság és piac hiányában azonban nincs gazdasági verseny, így nincs gazdasági növekedés, fejlődés, aminek következtében nem valósulhat meg az ún. jóléti-szociális állam sem. 28

- 19 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? teljesítménybér alkalmazása. A magánvállalatok is egyre elterjedtebbé váltak, bár ezeket csak 1988-ban legitimálták. Az állami vállalatok ugyanakkor egyre nagyobb problémát jelentettek és jelentenek mind a mai napig.31 Ezek fenntartása – a nagy veszteségek miatt – ugyanis hatalmas összegeket emészt fel. Ennek ellenére az újítások bevezetésének első szakaszában (1979-1984) a GDP átlagosan 8,8 %-kal növekedett. A külkereskedelmi forgalom összértéke az első öt év alatt 20,6 milliárd USD-ról 53,5 milliárd USD-ra emelkedett. A második szakaszban (1984-1992) folytatódott a kifelé irányuló nyitás. További területek kerültek a külföldi befektetők érdeklődésének középpontjába. Ekkor alakult meg az egész Hajnan-szigetre kiterjedő, legnagyobb különleges gazdasági övezetet is. Majd fokozatosan nyitották meg az ország középső és nyugati területeit, ahol ún. „gazdasági és műszaki fejlesztési övezeteket” hoztak létre. A tőkebeáramlás tovább erősödött, a külföldi befektetőkkel kb. 40 ezer szerződést kötöttek, amely mintegy 93 milliárd USD értékű működőtőke felhasználására irányult. Azonban a pozitív hatások mellett megjelentek a negatívumok is. Az árreformok következményeként megnövekedett az infláció, az autonómia terjedése pedig maga után vonta a korrupció elterjedését. A nemzetgazdaság külső és belső egyensúlya is egyaránt megbillent. Éppen ezért a Kommunista Párt úgy döntött, hogy az óvatosabb haladás útjára tereli a reformokat. A külföldi tőke innentől óvatosabban viszonyult Kínához. Ennek okaként említhető azonban az előbbieken kívül az is, hogy hiányosságok voltak a jogi szabályozásban, nem volt meg a megfelelő infrastruktúra, anyag-, víz- és energiaellátás, és óriási volt a bürokrácia. A külföldi tőke számára azonban még így is vonzó volt az olcsó és bőséges munkaerő, a sok természeti kincs, nyersanyag és a hatalmas potenciális piac. Ezt mutatja az is, hogy a második szakaszban a GDP növekedése átlagosan 8,5 %-ot ért el,32 a lakosság reálfogyasztása pedig éves szinten 5,1 %-kal bővült.33 A külföldi tőkebefektetések még mindig nagyrészt a „hazai” (makaói és hongkongi) cégektől származtak, de nőtt a valóban külföldinek számító befektetők aránya is. 31

Problémás az állami vállalatoknak a liberalizálódó/liberalizált piacon való jelenléte, hiszen normális és egészséges gazdasági és jogi környezetben elképzelhetetlen az állam egyidejű magánfélkénti és közhatalomkénti megjelenése. 32 Primer ágazatokban: 3,6 %, szekunder ágazatokban: 10,9 %, tercier ágazatokban: 9,7 % (Forrás: Majoros Pál: Kína, a világgazdaság motorja; Világgazdasági régiók Perfekt Kiadó, Budapest, 2004) 33 A falvakban ez 4,4 %, míg a városokban 6,5 % volt.

- 20 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? A Tienanmen-téri események34 ugyan szintén visszafogták a fejlődést, de nem jelentős mértékben. 1.2.2 A reform és nyitási politika második szakasza (1992-től) Az eddigi újítási törekvések átfogalmazódtak erre az időszakra. Már nem a gazdaság egyes szegmenseit szerették volna megreformálni, hanem egy átfogó, komplex, megfelelő jogi és szervezeti keretekkel rendelkező, jól működő piacgazdaság létrehozása lett az új cél. Ez a szándék a szocialista piacgazdaság fogalmában testesült meg, melynek főbb elvei a következők voltak: 1.

A gazdaságban fenn kell tartani a magánszektor dominanciáját, de ösztönözni kell a diverzifikált gazdaság elemeit.

2.

Az állami vállalatok működését át kell alakítani a piacgazdaság igényeinek megfelelően.

3.

Olyan egységes piaci rendszert kell kialakítani, amelyben a vidéki és városi piacok, valamint a hazai és a nemzetközi piac összhangban működik.

4.

A kormány gazdaságirányítási funkcióit úgy kell alakítani, hogy létrejöhessen a teljes makroökonómiai ellenőrzési rendszer.

5.

Olyan elosztási rendszerre van szükség, ahol a disztribúció a munka alapján történik.

6.

El kell fogadni, hogy először egyes emberek és régiók gazdagodnak meg, akik majd segítenek a többi embernek és régiónak a felemelkedésben.

7.

Társadalombiztosítási rendszer kialakítása, mely egyrészt támogatja magát a gazdasági fejlődést, másrészt biztosítja a társadalmi stabilitást.

Az imént felsoroltaknak köszönhetően 1992 és 1995 között a Kínai Népköztársaságban igen jelentős változások következtek be. A GDP átlagos évi növekedési üteme meghaladta a 12,7 %-ot.35 Jelentős különbségek mutatkoztak azonban a primer-, a szekunder-, és tercier ágazatokban, mint ahogy ez már a korábbi években is érezhető volt. Jelentősek voltak az infrastrukturális beruházások is, ezen belül is különösen az út- és vasútépítés, a távközlési hálózatfejlesztés, ami tovább segítette a külföldi működőtőke beáramlását az országba. Felgyorsult a lakásépítés is, melynek 34

1989 április-májusában az értelmiség és a diákság egyre élesebben bírálta az ország vezetését, demokráciát és szabadságot követeltek, elítélték a diktatúrát és a korrupciót. 35 A legnagyobb arányú növekedés az 1992-ben és 1993-ban elért 14,2 % volt.

- 21 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? következtében nőtt az egy főre jutó lakóterület.36 A Kínai Népköztársaság a világtermelés ranglistáján 1995-ben már a 3. helyet foglalta el. Ebben az évben az egy főre jutó GDP 1981 USD-t37 tett ki. Mindezek mellett megkezdődött a bankrendszer reformja is, amire már égető szükség volt. Kialakult egy sajátos kétszintű, leginkább kvázi háromszintű bankstruktúra. Az első szinten a nemzeti jegybankként funkcionáló Kínai Népi Bank foglal helyet. A második szinten helyezkednek el az állami bankok, ill. a vegyes tulajdonú kereskedelmi bankok. Ami a rendszer érdekességét adta – a második szinten jelenlévő állami bankokon túl – az pedig az, hogy a kettő között ún. politikai jellegű pénzintézetek

állnak,

mezőgazdaság-fejlesztési

amelyek

a

politikáját

kormány

beruházási,

támogatják.

A

külkereskedelmi

bankrendszer

és

reformjával

párhuzamosan aztán megindult a Jüan (CNY) konvertibilitás felé vezető útja is. Az 1992-1995 közötti időszakban jelentős mértékben szélesedtek a külgazdasági kapcsolatok, bővült a külkereskedelmi forgalom is.38 A fejlődés tovább folytatódott a reform és nyitás politikájának második szakaszában is, amikor a kínai Parlament kiadta a 9. ötéves tervet (1996-2000). Az előirányzott célnak megfelelően, a GDP növekedési ütemét sikerült visszaszorítani – a korábbi 10 %-ról – 1998-ra 7,8 %-ra.39 1998-ban a GDP termeléséből a primer ágazatok 18 %-kal, a szekunder ágazatok 49,2 %-kal, a tercier ágazatok pedig 32,8 %-kal részesedtek, és tovább javult az ipar teljesítőképessége is. Az inflációt sikerült egy számjegyűre (le)szorítani. Az infrastruktúra fejlesztése és a szolgáltatások bővítése terén szintén nagy előrelépés történt. Az 1996-98 közötti időszakban 3750 km új vasútvonalat és 3920 km autópályát építettek. A városi telefonközpontok kapacitását is jelentősen bővítették: 60 millió új vonalat létesítettek. Ezen kívül 40.000 km mikrohullámú, digitális távközlési vonalat építettek ki. A vezetékes telefonhálózat kapacitása 1998 végére már elérte a 130 millió vonalat, így Kína telefonhálózata az egyik legkiterjedtebb a világon.

36

A városokban az 1991-es 6,9 négyzetméterről 1995-ben 8,1 négyzetméterre Az USD 1995-ös vásárlóértékén számolva. 38 Bővebben lásd: Külgazdasági kapcsolatok című fejezet. 39 Ebben szerepet játszott az 1997-es ázsiai válság is. 37

- 22 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Folyamatosan javult a külkereskedelem áruszerkezete. Kína 1998-ban jelentősen növelte kivitelét.40 A külföldi tőkefelhasználás 1998-ban 52,1 milliárd USD volt. 1998. júliusáig összesen több mint 310.000 külföldi tőkeérdekeltségű vállalat létesítését hagyták jóvá Kínában. Tovább folytatódott a bankrendszer reformja is. A 9. ötéves terv alatt számottevően javultak a kínai lakosság életkörülményei, nőtt az egy főre eső jövedelem. Több millió négyzetkilométernyi alapterületű lakást építettek, így tovább emelkedett az egy főre eső lakóterület átlagos nagysága. 1998-ra már

az

ország

járási

központjainak

41,5

%-ában

létrehozták

a

falusi

társadalombiztosítási hálózatot. A nyitási politika tovább folytatódik mind szélességében (horizontális bővülés), mind pedig mélységében (vertikális bővülés). Végeredményben ez az időszak az, amely olyan kondíciókat teremt, amelyek az elkövetkező évtizedekben reális kiinduló alapot képezhetnek a gazdasági és kulturális felemelkedéséhez, amelynek eredményeként Kína a XXI. század legnagyobb és legerősebb hatalmává válhat, és ez végre kezd érezhetővé válni az átlag kínai állampolgár számára is. 1.2.3 Kína gazdasága 2000-től napjainkig Több szempontból is fordulópontot jelentett a Kínai Kommunista Párt 2002. novemberi XVI. Kongresszusa. A hatalmi pozíciók megváltozása mellett jelentős kormányzati reformot is végrehajtottak. A fejlett piacgazdaság követelményeinek megfelelő két szerv megalakulását is elfogadták: a vagyonkezelőét és a bankfelügyeletét. Mindezen javaslatokat még a korábbi vezetőség dolgozta ki, az új vezetőség már az új keretek között kezdte meg működését. Az érdekessége az volt ennek a hatalomváltásnak, hogy tervezetten történt. A politika történetében nem is volt másutt példa arra, hogy egy nagy ország vezetésében előre megtervezetten ilyen mérvű változást hajtsanak végre.41 Kína fejlődését azonban nemcsak az eddig taglalt szubjektív tényezők, azaz a nyitási politika és a reformok tették lehetővé, hanem bizonyos külső, az országtól független, objektív jelenségek is.

40 41

Az EU tagországaiba 17 %-kal, az USA-ba 14 %-kal. Ez a hatalomváltás azonban nem jelentett egyúttal alapjaiban történő rendszervált(oztat)ást is.

- 23 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Különösen nagy jelentőségű volt – többek között – az 1997-98-as ázsiai valutaválság. Az ázsiai térséget sújtó pénzügyi válság nemcsak kihívást jelentett Kína számára, hanem lehetőséget biztosított arra is, hogy nemzeti valutája – a Jüan – értékének őrzésével, stabilizáló nagyhatalomként játsszon meghatározó szerepet a térségben. Ez a stabilizáló szerep erősítette Kína politikai tőkéjét a világban. Ha továbbra is a „kiszámíthatatlan, világos gazdasági és politikai irányvonal nélküli” nagyhatalomként lép fel, az károsan hatott volna, hiszen elriasztotta volna a befektetőket. Természetesen mindehhez hozzájárultak a Kína számára igen kedvező világpolitikai változások a 90-es években, illetve néhány alapvető „tulajdonsága” az országnak: 1.

Az ország mérete és népessége hatalmas, amely kiindulási alap lehet.

2.

Már a 90-es években megteremtődtek annak feltételei, hogy Kína regionális szinten elfogadtassa hatalmi pozícióit. Innen pedig tovább léphet világgazdaságbeli pozíciója erősítésével, a nemzetközi szervezetekben való aktív részvételével.42

3.

A tengerentúli kínai közösségek fontos szerepet játszanak. A kormányzat megnyerte magának és aktivizálni tudja ezen közösségeket. A külföldön élő kínaiak például működőtőke-befektetésekkel segítették annak a „híd”-nak a megépítését, amely a Kínán belüli és kívüli világot köti össze. Ezáltal erősödni tudott a többségében kínaiak lakta területek közötti közeledés.

Ezen kívül fontos szerepet játszik a WTO-tagság és a „Nagyobb Kínai Térségre” való törekvés, amelyekre a későbbiekben még külön kitérünk. Ezek a tényezők mind Kína globális szerepvállalásának növekedését segítik. Azonban nem csak pozitív hatások érték és érik az országot. A hátráltató tényezők közül érdemes kiemelni a járványok fel-felbukkanását a térségben. A SARS 2002 őszén ütötte fel a fejét először Dél-Kínában, majd egy évvel később ismételten megjelent. A járvány ellen hozott intézkedések negatívan hatottak a gazdaságra és elsősorban a szolgáltató szektorban éreztették hatásukat. Mivel azonban nem a tercier szektor adja Kína GDP-jének jelentős részét, hanem az ipari termelés, ezért, ennek 42

Bővebben lásd: Külgazdasági kapcsolatok című fejezet.

- 24 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? köszönhetően, nem volt nagy mértékű a visszaesés. Napjainkban az elemzők a madárinfluenza hatásait latolgatják, de a helyzet ezen a téren jelenleg meglehetősen bizonytalan.43 Az ország területei között lévő gazdasági különbségek is sok gondot jelentenek már most, és amennyiben az állam nem lép, nem tud lépni érdemben ez ügyben, Kína jelenlegi pozícióját is veszélyeztethetik azok a tíz milliók,44 akik leszakadtak az ország dinamikusan fejlődő területeitől. Az elszegényedett országrészek mellett pedig megjelenik a szakképzetlen munkanélküliek nagy száma is. A munkanélküliségi ráta ugyan hivatalosan mindössze 3,6 %,45 azonban külföldi statisztikák szerint elérheti a 7 %-ot is.46

43

Kína 31 tartománya és autonóm területe közül tizenhatban jelentkezett a madárinfluenza vírusa, amely Ázsia számos más országában, valamint Észak-Amerikában is megjelent, és eddig összesen több mint 80 millió baromfi elpusztítását (kiírtását/selejtezését) tette szükségessé. Kína eddig hivatalosan nem számolt be emberi megbetegedésről. 44 Egyes elemzők szerint száz milliókról van szó. 45 Kínában csak a bejegyzett városi lakók közötti munkanélküliség tartják számon, ezért jelentős a rejtett (látens) munkanélküliek száma, akiket zömében a falusi, azaz a rurális térségekben élő lakosok alkotnak. 46 Forrás: http://www.mozgovilag.hu/2002/08/07%20Nemes.html – Nemes Gábor: Kína, a globalizációs muszájherkules

- 25 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

2. Tajvan (Kínai Köztársaság)

2.1 A gazdaság napjainkban

Tajvan szigete az ázsiai és csendes-óceáni térség meghatározó tényezője, egyre fontosabb szerephez jut a tudásalapú regionális és globális gazdaság mechanizmusában. A régióban betöltött szerepe az utóbbi években átértékelődött. A korábbi gyártóközpont napjainkra egyre inkább a kutatás-fejlesztés (K+F) regionális központjává vált. A tajvani gazdaság az elmúlt 50 évben a világot tartósan és magasan túlszárnyaló gazdasági növekedést produkált, mellyel magára vonta az egész világ figyelmét. Mindez együtt járt ezen időszak alatt termelési szerkezetének átalakulásával, világgazdasági és világkereskedelmi pozíciójának megerősödésével. Ennek hátterében a sajátos fejlődési út, a kedvező nemzetközi gazdasági feltételek, a kiváló alkalmazkodó képesség, a tajvani nép rendkívüli munkamorálja és a tudatos gazdaságfejlesztési stratégia áll. A mai állapotához vezető folyamatot ezért sokan csak „tajvani csoda” néven emlegetik, hasonlóan az ún. „japán csodá”-hoz. Az állam gazdasági szerepe Tajvanon hagyományosan erős. Ez azonban nem volt akadálya annak, hogy a szigorodó világgazdasági feltételekre és kihívásokra az ország sikeres választ adjon, sőt éppen az állami beavatkozás vezényelte le a magas hozzáadott értékkel bíró, tőke- és technológia intenzív termékek gyártására való átállást. A technológia intenzív növekedési pályára való átállásban meghatározó szerepet kaptak az olyan ún. közvetett eszközök, mint az oktatás, szakképzés, kutatás-fejlesztés és az innováció ösztönzése.47 Csang Csun-hsziung, a Kínai Köztársaság miniszterelnöke 2000. december 29-ei beszédében így fogalmazott: „A sikeres átalakulás azt jelenti, hogy túléltük a

47

Forrás: http://www.europeer.hu/vilag/tajvanvelemeny20040323.html

- 26 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? nehézségeket és vezető szerepet játszhatunk. A kudarc pedig azt, hogy kiestünk a versenyből, a többiek mögé kerültünk. Egyszóval azt szeretném érzékeltetni, hogy az átalakulás a jövőnk záloga.”48

Tajvan nyitott piacgazdaság. A külföldi vállalatokat nem különböztetik meg, sem negatív, sem pozitív értelemben. Kivételt csak a közbeszerzés rendszere jelent, mely a hazai vállalkozásokat részesíti előnyben. Ez ellen az Európai Unió és az Egyesült Államok is szót emelt Tajvan WTO49-hoz való csatlakozási tárgyalásainak során. A 2004. évre vonatkozó adatok szerint azon évben Tajvan volt a Világgazdasági Fórum által összeállított makrogazdasági (növekedési) versenyképességi rangsor alapján a negyedik helyezett a világon, Ázsia tekintetében pedig az első. A technológiai versenyképesség és az innovációs index szerint második a világon,50 beruházási környezet tekintetében pedig az ötödik a világon.51 Az ország természeti erőforrásokban szegény, csak kisebb mennyiségű szén és földgáz, valamint mészkő, márvány és azbeszt található a szigeten. Az agrárszektor (mezőgazdaság, állattenyésztés) szerepe az elmúlt ötven évben hatalmas változáson ment keresztül, mivel az 1950-es években még főleg mezőgazdaságra épülő társadalomi réteg napjainkra megszűnt, ez az ágazat manapság már csupán a GDP52 1,8 %-át adja. Legfőbb termény a rizs, ezen kívül termelnek még cukornádat, zöldséget, gabonaféléket, gyümölcsöt, virágot és teát. Az állati eredetű termékek nagy részét a sertés, a szárnyasok és a tejtermelő marhák adják. Az ipar a GDP 30,57 %-át állítja elő. Az iparon belül a gyáripar – ami a GDP 25,77 %-a – az előállított termékék 80 %-át adja. Az elektromotor ipar kulcsfontosságú, ezen kívül fontos szerepet tölt még be a mechanikai ipar, textilipar, műanyagipar, szállítóeszközök gyártása (ezek közül is legjelentősebb a hajóépítés), a vas- és acélipar,

48

Forrás: http://www.roc-taiwan-hu.com/policy/20010126/2001012601.html World Trade Organisation = Világkereskedelmi Szervezet 50 2004 World Economic Forum 51 2004 World Business Enviromental Risk Intelligent 49

- 27 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? az élelmiszeripar (itt a cukorgyártás szerepel kiemelt helyen), a kőolajfinomítás, valamint a precíziós eszközök előállítása és a vegyipar.

2000

2001

2002

2003

2004

Népesség (millió)

22,3

22.4

22,5

22,5

22,615

Gazdasági növekedés (%)

5,86

-2,18

3,59

3,24

5.9

GDP (milliárd USD)

309,4

281,2

281,9

295,9

316,0

GDP (egy főre jutó)

13 985

12 621

12 588

13 157

13 995

Ipari növekedés (%)

7,4

-7,3

6,9

4,7

9,8

Infláció (%)

1,26

-0,01

-0,20

-0,28

-0,3

Munkanélküliség (%)

2,99

4,57

5,17

4,99

4,44

Export (milliárd USD)

148,3

122,9

130,6

144,2

174,03

Import (milliárd USD)

140,0

107,2

112,6

127,3

167,9

Valutatartalék (milliárd

106,7

122,2

161,7

206,6

240

USD)

2. táblázat: Tajvan főbb gazdasági mutatói - 2004 (Tajvani Gazdasági Minisztérium, statisztikai hivatal, vámstatisztika)53

A szolgáltatások GDP-ben játszott szerepe a fejlett országokéhoz hasonlóan magas értéket mutat, vagyis ez a legmeghatározóbb a maga 67,63 %-os arányával. A szolgáltató szektor magában foglalja a nagykereskedelmet és a kiskereskedelmet, ami a GDP 18,14 %-át teszi ki, a pénzügyeket, és a biztosítási szektort, utóbbi kettő a GDP 11,40 %-át adja, az ingatlan és lízing piacot, melyek a GDP 10,05 %-át jelentik, valamint a raktározást, a távközlést és a szállítást. 54 Tajvan népessége fokozatosan növekszik, emellett 2005-ös adatok szerint a lakosságban a 15-65 év közöttiek, vagyis a gazdaságilag aktívak aránya 70,7 %, a 53 54

Forrás: http:// www.hungary.org.tw/magyar/gazdasag_h.htm Az adatok a 2003-as évre vonatkoznak. Forrás: http://www.roc-taiwan-hu.com/glance/ch6.htm

- 28 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? gazdaságilag inaktívak,vagyis a 0-14 év közötti és a 65 év feletti korosztályé pedig rendre 19,7 % és 9,6 %.55 Ezekből az adatokból jól látszódik, hogy Tajvan lakosságában a középkorúak és a fiatalok vannak többségben, így ez – az európai országok, mint például

Németország,

Franciaország

vagy

éppen

társadalmával pont ellentétesen – egy fiatalodó társadalom.

Magyarország

(el)öregedő

56

Gazdaságának növekedési üteme a 2001-es megtorpanás után most ismét 5 % felett van, mivel 2004-ben Tajvan gazdasága 5,9 %-kal bővült, ami hét éve a legjobb eredmény. Az emelkedést a magánberuházások 25 %-os növekedése generálta, ami 1993 óta a legmagasabb érték e téren. Bár a 2001-es év az utóbbi évtized gazdasági mélypontja volt, valutatartalékát még ekkor is növelni tudta. Munkanélküliségi rátája tartósan 4 % felett van, a 2000-es évet kivéve (2,99 %), ezért a kormány egyik célkitűzése a munkanélküliek számának 4 % alá csökkentése. Azon félelmek, melyek szerint a tajvani gazdaságot kizsigereli az ipari termelés Kínába telepítése, alaptalannak bizonyultak. Az ipar magasan teljesített, átlagos 9,8 %-os termelékenység növekedéssel, ezen belül az IT (informational technology – információs technológia) ágazatban 14 %ot, a gépiparban 11 %-ot, míg a vegyiparban 10 %-ot mértek. Külkereskedelmi mérlege többletet mutat, bár ennek mértéke nem jelentős (2004: export 174,03 milliárd USD, import: 167,9 milliárd USD). Az, hogy Tajvan az elmúlt években folyamatosan kereskedelmi aktívumot tudott felmutatni, a kormány exporttámogató és importkorlátozó (protekcionista) politikájának köszönhető. Mivel az ország nem tagja sem az ENSZ-nek, sem a Világbanknak, csakis valutatartalékaival tudja igazolni hitelképességét. Ezen kívül a valutatartalék garantálja Tajvan nemzeti biztonságát, és segít annak demonstrálásában, hogy az ország szilárd pénzügyi alapokkal rendelkezik. A foglalkoztatottság is történelmi rekordot ért el: 2004 végén mindössze 4,44 % volt a munkanélküliség mutatója, ami világviszonylatban igen alacsonynak számít. Több mint 200 ezer új munkahely jött létre 2004-ben, ebből 80 ezer az ipari Forrás: http://www.indexmundi.com/taiwan/age_structure.html Ezért napjainkban egész Európában folyamatosan napirenden van a társadalombiztosítási, ezen belül is a nyugdíjbiztosítási rendszer reformja, hiszen szakértők szerint, ha az európai társadalom elöregedése ilyen ütemben és mértékben folytatódik, 20 éven belül egész Európában összeomolhat a nyugdíjbiztosítási rendszer, ami beláthatatlan (világ)gazdasági kihatásokkal járhat. 55 56

- 29 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? ágazatokban. Ezzel az iparban foglalkoztatottak aránya, ami 15 évben csökkenést mutatott, visszaemelkedett az 1990-es szintre. Az infláció mértéke gyakorlatilag nulla, az utóbbi években már defláció tapasztalható. 2002 májusában a végrehajtó Jüan (Testület) javasolta a jelenleg is folyamatban lévő

hat

éves

„Challenge

2008”57

programot,

hogy

biztosítsa

Tajvan

versenyképességét egy reformcsomag keretében, és segítse azokat a beruházásokat, amelyek a gazdasági növekedést és a környezetvédelmet szolgálják. A fő reformok a kormányzati politika három ágára fókuszálnak: a bank és pénzügyek, a beruházások, amelyek további területeket érintenek: a tehetséggondozást, az alapkutatást, a fejlesztést és innovációt, a nemzetközi logisztikát, valamint létre kívánnak hozni egy magas színvonalú, „élhetőbb, emberibb” környezetet. A kormányzat fő céljai többek között tizenötre felemelni azon tajvani termékek számát, amelyek a világpiacon vezető részesedést érnek el, megduplázni a Tajvanra ellátogató külföldiek számát, felemelni a kutatás-fejlesztésre szánt összeget a GDP 3 %-ára, lecsökkenteni a munkanélküliségi rátát átlagosan 4 % alá, felemelni az átlagos gazdasági növekedési rátát 5 % fölé, felemelni a szélessávú internetet használók számát 6 millió fölé, hozzávetőlegesen 700.000 új munkahelyet teremteni. A terv megjelöli a tudás-alapú „Zöld Szilícium sziget” megvalósítását. A kormányzat erre a tervre összesen 75 milliárd USD-t különített el. A kormányzó Demokratikus Haladás Pártja (Democratics Progressive Party – DPP) tervei szerint infrastrukturális fejlesztésekkel is kiegészítik a programot. Mindez megerősíti Tajvan nemzetközi versenyképességét, és változatlanul biztosítja, hogy Tajvan megőrizze vezető helyét Ázsiában.58 A cél, hogy a fejlődés elvezesse az országot a világ három legfejlettebb gazdasága közé.

A Gazdasági Minisztérium 2005-re már lassabb növekedést jósol, olyan negatív hatásokkal, mint a kedvezőtlenebb nemzetközi piac, emelkedő olajárak és kamatszintek, valamint a Kínában folytatódó makrogazdasági visszafogottság. De ezeket a negatív külső hatásokat olyan pozitív belső hatásokkal ellensúlyozhatják, mint a nagyszámú magánberuházás és nagy kormányberuházások a közlekedési ágazatban (pl.: nagy

57 58

A programról bővebben lásd: http://www.gio.gov.tw ; http://www.tajpej.org ; http://www.upd.gov.tw A World Economic Forum értékelése szerinti helyezés alapján.

- 30 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? sebességű vasút, új metró vonalak). Így a növekedés mértéke még ekkor is 4-5 % körül mozoghat.59

2.2 Rövid gazdaságtörténet60

2.2.1 A kezdetek: 1945-1960 A Kínai Köztársaság a II. Világháború után teljesen szétzúzva kapta vissza a japánoktól Tajvant 1945-ben. A vasutak, a közúti szállítás és a kikötők is csak kapacitásuknak felét használták ki. Az infláció mértéke az egekbe szökött (tehát hiperinfláció/devalváció volt megfigyelhető), melyre jó példa a nagykereskedelmi árak alakulása Tajpejben, amikor is azok 1945-ben 14,5-szer voltak magasabbak, mint 1942ben. Miután 1949-ben a szárazföldi Kína kommunista hatalom alá került, a két kormány között megszakadt a kapcsolat, így Tajvanon az ellátásban és a nyersanyagokban is hiány keletkezett. Valutatartalékuk csekély volt, és az Amerikai Egyesült Államok is megszüntette addigi támogatásait. A kormány nem adta fel függetlenségét, és egyedül kezdte el az ország gazdasági

szanálását.61

Munkáját

a

mezőgazdasági

szektor

újjáépítésével,

átalakításával kezdte, földreformot hirdetett,62 melytől a paraszti termelési (agrár) aktivitás növekedését és a mezőgazdaság termelékenységének emelkedését várta. A reformot három egymást követő lépésben hajtotta végre 1949 és 1953 között. Első lépésként 1949-ben csökkentette a bérleti díjakat, 1952-ben az állami földeket kedvezményes áron adta el, majd végül 1953-ban bevezette a földelosztási programot. Továbbá a gazdákat különböző termelékenység növelő eljárásokra ösztönözte.63

59

Forrás: http://www.hungary.org.tw/magyar/gazdasag_h.htm Yu Tzong-shian: Tajvan története – Gazdaság; Kormányzati Információs Iroda (Tajvan; 2000) 61 Gazdasági értelemben szanálás alatt a gazdasági helyzet rendbetételét, helyreállítását értjük. Ettől nagyban eltér a (magyar) szocialista korszak szanálás fogalma, amely alatt -mind gazdasági, mind építészeti szempontból- leépítést, visszabontást, megszűntetést értettek. 62 A földreformról bővebben lásd: Jordán Gyula: Tajvan története (Kossuth Könyvkiadó; Budapest, 2005); 212-218.o. 63 Ilyen termelésösztönző állami eszköz volt például a vetőmag ingyenes biztosítása a gazdák számára. 60

- 31 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Miután 1950-ben kitört a koreai háború, az USA kormányzata újra folyósított támogatást, és segítette a Tajvani-szoros védelmét is a baloldali előretörés, a kommunizmus feltartóztatása érdekében. Az amerikai támogatás komplex hatást gyakorolt Tajvan életére: enyhült a tőkehiány; az infrastruktúra, az ipar, az emberi erőforrás fejlesztéshez való hozzájárulás mellett befolyásolta a gazdasági és társadalmi fejlődés irányát, az alkalmazott megoldásokat és módszereket is. Segítette a stabilitás helyreállítását és fenntartását, megkönnyítette a magánszektor fejlődését és a középosztály kialakulását. Az amerikai segély a kezdeti időszakban alapvetően a gazdasági és társadalmi konszolidáció, stabilitás megteremtését és biztosítását célozta, elsősorban az ellátás javítását és az infláció megfékezését. A segélyezés második 5 évében 1956-1960-ban a hangsúly az infrastruktúra és az ipar fejlesztésére helyeződött. A segélyezés utolsó szakaszában, 1961-1965 között a magánvállalatok erősítése, az export

ösztönzése,

valamint

a

segélyezés

befejezésének

előkészítése,

minél

zökkenőmentesebb lebonyolítása került előtérbe. Összeg

Százalék

(millió USD)

(%)

Infrastruktúra

407,0

37,3

Emberi erőforrások

283,2

25,9

Mezőgazdaság

235,1

21,5

Ipar

166,3

15,3

Összesen

1091,6

100,0

3. táblázat: Az USA gazdasági segély eloszlása gazdasági szektorok szerint 1951-196564 Elősegítette az urbanizációs folyamatot65 is, mivel a városban lakók aránya 31 %-ról 35 %-ra emelkedett, emellett még a nagyszámú ingázó és szezonális munkás is növelte a városi lakosság létszámát. A kormánynak és a segélyszervezet irányítóinak sikerült tudatosítaniuk, hogy a gazdaság fejlődésének az anyagi javakban megtestesülő tényezői mellett legalább olyan fontos összetevője a megfelelően képzett és egészséges

64

Forrás: Jordán Gyula: Tajvan története (Kossuth Könyvkiadó; Budapest, 2005); 222. o. Az urbanizáció, más néven elvárosiasodás fogalma alatt értjük nem csak a városi (urbanizált) térségek számának növekedését, hanem a városi életmód, szemlélet kialakulását és elterjedését is.

65

- 32 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? ember, azaz a humán-erőforrás (HR). Ezért az oktatás és a közegészségügy fejlesztésére,66 a járványos betegségek felszámolására jelentős összegeket fordítottak.67 A termelés eleinte importhelyettesítő jellegű volt, de rövidesen exporttermelésre álltak át. A tajvani gazdaság alapja 1962-ig a mezőgazdaság volt, így ebben az időszakban Tajvan vonatkozásában agrár-gazdaságról beszélhetünk. Az 1960-as évektől a mezőgazdaság GDP-ben játszott szerepe fokozatosan csökkent, 1952-ben ez még 32,2 %, 1961-ben már csak 25%. Ezzel egyidejűleg az ipari szektor részesedése fokozatosan növekedett, a kezdeti (1952-es) 16,7 %-ról 1961-re 23,7 %-ra nőtt. Az állam protekcionista intézkedéseket tett a gazdaság védelme érdekében, ilyenek voltak a termékek helyi előállításának szabályozása – ezzel is minimalizálva a valutatartalék csökkenését –, a nemzetközi kiadások és bevételek kiegyensúlyozása érdekében a hazai ipar védelme, valamint védővámok kivetése. Ezen intézkedéseknek köszönhetően a Kínai Köztársaság növekedési üteme az 1960-as években átlagosan 9,21 % volt, a mezőgazdaság 4,24 %-ot, az ipar 12,39 %-ot fejlődött. Az átalakulás a mezőgazdaságon alapuló gazdaságból az iparon alapuló gazdasággá, azonban nem ment zökkenőmentesen. A vidéken felszabaduló munkaerő foglalkoztatása jelentette a legnagyobb problémát. A kormány kezdeményezte ipari zónák létrehozását, valamint az exportra termelés növelését és a külkereskedelem fejlesztését. Először a nagy munkaerőt foglalkoztató iparágak fejlesztését helyezte előtérbe. Ez azzal az eredménnyel járt, hogy az olcsó munkaerőt kihasználó beruházók tömege irányította új befektetéseit az országba. A kormány 1959-ben léptette életbe pénzügyi és gazdasági reformintézkedéseit, és 1960-ban a befektetések támogatásáról szóló rendeletet hozott. Az 1960-as években ún. exportzónákat hoztak létre, melyeknek lényege, hogy az itt termelt javak kedvező vámeljárásban részesültek, leegyszerűsítették az adminisztratív eljárásokat, enyhítettek a szigorú devizaszabályozáson, engedélyezték a profitrepatriálást.68 Ez hozzájárult a jelentősebb

66

Az oktatás fejlesztésének eredményességét tükrözi azon adat, mely szerint az írni és olvasni tudók aránya 57%-ról 76%-ra nőtt a segélyezés időtartama alatt. 67 Jordán Gyula: Tajvan története (Kossuth Könyvkiadó; Budapest, 2005); 221-229.o. 68 A profitrepatriálás a gazdasági tevékenységből származó haszon országból való kivitelét jelenti.

- 33 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? működőtőke beáramlásához, a technológia-transzferhez, azaz a külföldi fejlett technológia országba való beáramlásához és a belföldi foglalkoztatottság növeléséhez.69 2.2.2 Gyors fejlődés: 1963-1980 Az 1963 és 1980 közötti időszak alatt ment végbe Tajvan történetének leggyorsabb gazdasági fejlődése. Jól kihasználták a munkaintenzív iparágak által biztosított komparatív előnyeiket, amelyek közül a textil- és elektronikai ipar mutatták a legjelentőségteljesebb bővülést. Tajvan energiaszükségletét, mindenekelőtt a kőolajat tekintve, teljes egészében importból fedezte, amit a Közel-Keletről szerzett be. 1973 végén ezért az olajár négyszeresére emelkedése súlyos csapást mért az ország gazdaságára. Az első olajválság hatására 1974-ben 1,3 milliárd USD nagyságú kereskedelmi deficit keletkezett. A gazdaság növekedése is megsínylette a válságot: a GDP növekedése, mely az előző években 11 % felett volt, ekkoriban 1,2 %-ra esett vissza, a korábbi 3 % körüli infláció pedig 40 %-ra ugrott, tehát felütötte fejét a „szuperinfláció”. Tajvan a válságra – a térségben lévő országoktól eltérően – radikális áremelésekkel (például a benzin árát 85 %-kal, a nyersolajét 90 %-kal, az elektromos áramét 80 %-kal emelték) és a kamatok jelentős (25 %-os) emelésével reagált. A kormány intézkedéseinek köszönhetően az infláció 1975-re 5,2 %-ra esett vissza. Az 1973 márciusában megkezdett hatalmas méretű állami beruházási programnak közvetlen hatása volt a válság következményeinek kezelésére. A tíz nagy építési projekt előirányzott közkiadása 50 Mrd USD volt, a program 9 évre szólt. A tíz nagy létesítményből hat közlekedési, három nehézipari és egy energetikai beruházás volt. A különféle hatékony intézkedések eredményeként a gazdaság növekedése 1976-tól ismét a válságot megelőzőhöz hasonló ütemben folytatódott.70 2.2.3 Ipari növekedés: 1985-1995 Az 1985-től 1995-ig tartó időszakot az „ipari növekedés” korszakának is nevezik. Az 1980-as évektől Tajvan Kínához fűződő kapcsolatai drasztikus változáson 69

Majoros Pál: A Kínai Köztársaság (Tajvan) és az Európai Unió politikai és gazdasági kapcsolatai; EU working papers 2002/3. 60.o. 70 Jordán Gyula: Tajvan története (Kossuth Könyvkiadó; Budapest, 2005) 262-264. o.

- 34 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? mentek keresztül. A gazdaság egyre nyitottabbá vált. Az 1980-as évektől a technológiaés tőkeigényes iparágak váltak Tajvan iparának meghatározó ágazataivá, mivel számos délkelet-ázsiai ország olcsó munkaerejére építve fejlesztette gazdaságát, az országba csábítva ezáltal a külföldi befektetőket. A kormány 1981-ben létrehozta a Hszincsu tudományos bázisú ipari parkot. Ez jelentős kínai tudásbázist hozott Tajvanra. A kínai technológiai szakértelmet felhasználva fejlesztették az elektronikai és információs ipart. A könnyűipari szektor fokozatosan visszafejlődött, a nehézipar vált meghatározóvá. 1987-ben vette fel a polgári kapcsolatot71 Tajvan és Kína. Ennek is köszönhetően 1996-ig Tajvan üzleti szektora 20 milliárd USD-t invesztált a szárazföldi Kínába.72 Tajvan exportjának nagy része Hongkongon keresztül irányult Kínába. Az Amerikai Egyesült Államoktól való függőségét is csökkentette a Kínával való kereskedés. Tajvan gazdaságának növekedési üteme a kilencvenes években kissé lassabb, a világgazdasági körülmények kedvezőtlen hatásai miatt, de még így is a világátlagot felülmúló növekedési ütemet produkál. Az 1990-es években a gazdaság húzóágazta a szolgáltatóipar lett, évi 9,05 %-os növekedésével. Tajvan az 1997-es kelet-ázsiai válság más gazdaságokat megrázó hatásaival szemben viszonylag immunis maradt. Ennek okai közé sorolható többek között az, hogy az ország rendkívül erős gazdasági alapokkal rendelkezett, nem voltak külföldi adósságai, nagyfokú volt a rugalmasság a kis- és középvállalatoknál, nem voltak megalapozatlan, vagy felülkalkulált, megvalósíthatatlan befektetések, valamint, hogy a kormány megfelelő védőintézkedéseket is tett. Az utóbbira példa a tajvani dollár erős leértékelése, melynek köszönhetően a tőzsdei árak zuhanásakor sikerült megállítani a mélyrepülést.73 Ezek ellenére is visszaesett a gazdasági növekedés, az export, az ipari termelés növekedése és növekedett a munkanélküliségi ráta.

71

Polgári kapcsolatfelvétel alatt annak engedélyezését értjük, hogy a tajvani lakosok meglátogathatják a Kínai Népköztársaságban élő rokonaikat, valamint közvetett kereskedelmi és egyéb kapcsolatok is létre jöhetnek a két Kína között. Ezt 1987-ben Tajvan akkori elnöke, Csang Csing-kou engedélyezte. Diplomáciai kapcsolat azóta sincs a két fél között. 72 Pekingi statisztikák szerint. A tajvani statisztikák 6 milliárd USD-t mutattak ki. 73 Amennyiben a központi bank (jegybank) megemeli a valuta árfolyamát leértékelésről, míg ha csökkenti a valuta árfolyamát felértékelésről beszélünk. A leértékelés hatására nő a kibocsátás, nőnek a

- 35 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Ha a Tajvan által produkált gazdasági csoda okait keressük, az emberek által végzett kemény munka és az időben rendelkezésre álló amerikai segély mellett az egyik legdöntőbb tényezőkén a társadalmi és politikai stabilitást említhetjük meg. A kormányzat pragmatikus politikát folytatott és a helyes fejlesztési stratégiák megválasztásával fontos szerepet játszott a gazdasági fejlődés folyamatában. A struktúraváltás folyamán születő új iparágakat erőteles védőintézkedésekkel támogatták, ennek köszönhetően gyorsan és szinte zökkenőmentesen tudott a Kínai Köztársaság a keletkezett igényekkel és világgazdasági eseményekkel lépést tartani. A munkaerő folyamatos

képzése,

és

az

oktatás

erősítése

nagymértékben

hozzájárult

a

termelékenység növekedéséhez, a high-tech iparágak dinamikus fejlődéséhez. Azonban számos problémával is szembe kell nézniük a tajvaniaknak, melyek közül az egyik leghangsúlyosabb a környezetvédelem, mivel két-három évtizeden át nem voltak tekintettel a környezetvédelemre, mind ipari, mind mezőgazdasági tevékenységükkel súlyosan szennyezték a talajt, a levegőt és a vizeket. Ezért a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kell Tajvannak fektetnie az egészséges élettér védelmére, valamint az életminőség további javítására, amely utóbbit többek között egészségügyi-, szabadidő- és sport-létesítmények építésével szeretné elérni.

devizatartalékok, bővül a pénzkínálat, és magántőke áramlik az országba. (A monetáris és a fiskális politika részletesebb ismertetésétől terjedelmi okokból eltekintünk.)

- 36 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

3. Összegzés, következtetések

Fontosnak tartottam a két ország gazdasági helyzetének bemutatását, valamint annak leírását, hogyan alakult ki mai helyzetük az elmúlt 60 év tükrében, mivel számos hasonlóság és összefüggés vehető észre Tajvan és Kína között, melyeknek kifejtését a további fejezetekben is folytatom. Ha a két vetélytárs eredményeit összemérjük az 1980-as évekig, azt tapasztalhatjuk, hogy bár körülbelül azonos szintről indultak a második világháborút követően, a nyolcvanas évekre 15-17-szeres különbség alakult ki Tajvan és Kína között, az előbbi javára. A Kínai Köztársaság rendszere tehát sokkal hatékonyabban működött, mint a Kínai Népköztársaságé Mao kommunista diktatúrája alatt. Tajpej fejlődése folyamatos és egyenletes volt, nem jellemezték felfutások és visszaesések, tehát nem volt konjunktúra-dekonjunktúra ingadozás, ellentétben a szárazföldi Kínával. Kínában a falvak és a városok lakossága között hatalmas szakadék tátongott – még a mai napig sem javult igazán a helyzet –, melyet mesterségesen hoztak létre. Tajvanon fokozatos urbanizáció tapasztalható, egyre kisebb különbségekkel. Ráadásul a társadalmi csoportok közötti jövedelemkülönbségek Tajvanon kisebbek voltak, a fejlődő országok között egyedülálló módon csökkenő tendenciával.74 A Kínai Népköztársaságban modernizációhoz nélkülözhetetlen értelmiséggel szemben a kommunisták bizalmatlanok voltak, a Kínai Köztársaságban viszont a hasonlóan antidemokratikus, tekintélyelvű politikai rendszer ellenére a szakemberek megfelelő

lehetőséget

kaptak

egy

modernizációs

stratégia

kidolgozására

és

végrehajtására. Az állami szerepvállalás mellett Tajvanon támogatták a szabadpiaci gazdasági rendszert, teret adtak egy tehetséges, dinamikus vállalkozó réteg megerősödésének, működésének.

74

Jordán Gyula: Tajvan története (Kossuth Könyvkiadó; Budapest, 2005)

- 37 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Amíg a szárazföldi Kínában a múltat végképp eltörölni jegyében viszonyultak a múlt kulturális értékeihez, Tajpej a hagyományokat, a konfuciánus értékrendet és etikát igyekezett összeegyeztetni a modernizációs stratégiával.75 Tajvan jelentős anyagi, diplomáciai, katonai és egyéb támogatást kapott az Amerikai Egyesült Államoktól, ugyanakkor a szárazföldi Kínát az egykori Szovjetunió, majd későbbiekben Oroszország támogatta mind katonailag, mind kereskedelmét elősegítő módszerekkel. Tajvan az USA segítségét eredményesen tudta felhasználni gazdaságpolitikája megvalósítására, amíg a szárazföldi Kína kommunista rendszer gazdaságfejlesztése sokkal kevésbé volt hatékony. A Kínai Népköztársaság 1970-es évek végén elindított nyitás és reform politikájának következtében a nemzetközi piac szereplői számára Kína vonzóbb lett a munkaintenzív iparágakba történő befektetés szempontjából, mint Tajvan. A szárazföldiek hasonló kedvezményeket és egyéb feltételeket kínáltak, mint szigeten élő „honfitársaik”, de az olcsó munkaerő és nyersanyag a külföldi tőkét mágnes-szerűen vonzotta Kínába. A nyitás politikájának köszönhetően a szárazföldi Kína rohamos léptekkel kapcsolódott be a világgazdaság vérkeringésébe, bár Tajvanhoz képest több évtized lemaradással, napjainkra mégis majdnem hasonló gazdasági szintet értek el, sőt egyes ágazatokban Kína megelőzi Tajvant. Ebben nagy szerepe van a Tajvani befektetőknek is, akik az olcsó munkaerőt és a kedvezményeket kihasználva segítik az anyaország fejlődését azáltal, hogy egyre több iparág termelését helyezik át a szárazföldre, így akár tudatosan, akár nem, de hozzájárultak ahhoz, hogy a világ, mint tetemes gazdasági tényező kell, hogy számoljon Pekinggel. Termékeikkel az egész világon jelen vannak, mindenki ismeri, és véleményem szerint már életében többször is látott a made in Taiwan és made in China feliratokat. Szerintem érdekes lehet, hogy mi, átlagemberek hogyan vélekedünk a kínai árukról akár a minőségüket, akár az árukat illetőleg. Ha valamire rá van írva, hogy Kínában gyártották, máris fenntartással nézegetjük a terméket, mivel a köztudatban a kínai áru még mindig gyenge minőséget testesít meg. Az biztos, hogy minőség és a legtöbb árucikk és szolgáltatás tekintetében a tajvaniak vezetnek, de kérdés, hogy vajon meddig tudják ezt tartani, hiszen Kína olyan mértékben fejlődik, amellyel még egy igen stabil

75

Forrás: http://historia.hu/archivum/2006/0601jordan_tajvan.htm

- 38 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? pénzügyi és politikai háttérrel rendelkező országnak is igen nehéz lépést tartani. Ha a két ország esetlegesen egyesülne, akkor vajon a made in China felirat még ugyan azt jelentené az emberek szemében? Vagyis Tajvan akkor hiába küzdött volna termékei minőségi színvonalának emeléséért, hiszen onnantól kezdve ő is Kína lenne? Ezekre a kérdésekre még nem adható válasz, mindenkinek saját magában kell eldöntenie, hogy épp diszkriminálja-e vagy sem az adott árucikket származása alapján.

- 39 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

II. Kína és Tajvan külkapcsolatai

1. Kína külgazdasága76

Kína célja, hogy reformjait és modernizációs törekvéseit végre tudja hajtani, ezért ennek érdekében alakítja külkapcsolatait is. Azóta, hogy a világ felé kinyitotta a kapuit, gyakorlatilag minden lépésével arra törekszik, hogy fejlessze nemzetközi kapcsolatait. Ennek eredményeképpen olyan nemzetközi szervezeteknek a tagja, mint a Világkereskedelmi Szervezet (WTO), az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ), a WTO vagy az Ázsiai Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési szervezet (APEC). Az imént említett tagságokon túl, Kína célja az is, hogy a számára gazdaságilag érdekeltséggel bíró országokkal jó diplomáciai viszonyt tartson fent. Ezért aztán igen szerteágazó

külgazdasági

kapcsolatrendszere

alakult

ki.

Ezek

közül

is

a

legmeghatározóbb kapcsolatai az USA-val, az Európai Unióval és az európai kontinens országaival ill. saját régiójának országaival alakultak ki. Helyezés

Kereskedelmi partner

Export partner

Import partner

1.

Japán

USA

Japán

2.

USA

Hongkong

Tajvan

3.

Hongkong

Japán

Dél-Korea

4.

Dél-Korea

Dél-Korea

USA

5.

Tajvan

Németország

Németország

6.

Németország

Hollandia

Malajzia

4. táblázat: Kína fő kereskedelmi partnerei 2003-ban77

76

Forrás: http://east.htec.hu/?site=content_man&event=content_man_go&site_id=40 Forrás: Jordán Gyula – Tálas Barna: Kína a modernizáció útján a XIX-XX. században (Napvilág Kiadó; Budapest, 2005)

77

- 40 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Kína külkereskedelme folyamatosan bővül, 2004-ben meghaladta az 1000 milliárd amerikai dollárt78 az összes külkereskedelmi forgalma. Így 12%-kal járult hozzá a világkereskedelem bővüléséhez. Mióta 2001-ben csatlakozott a WTO-hoz, a külföldi termékek áramlása jóval szabadabb lett. Már bármilyen magánszemély folytathat az ország határain túlnyúló kereskedelmet, ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor ezt csak az állami külkereskedelmi vállalatok tehették. Kína a kereskedelmi kapcsolatok bővítésével, bizalomerősítő intézkedések meghozatalával és segélyakciókkal igyekszik megalapozni regionális vezető szerepét. Az elmúlt évtizedben a Kínai Népköztársaság szinte minden szomszédjával rendezte határvitáit, aktív résztvevője és kezdeményezője egy sor multilaterális és regionális együttműködésnek.

78

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADna_gazdas%C3%A1ga

- 41 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

2. Tajvan külgazdasága

Érthető törekvés, hogy a Kínai Köztársaság az általa produkált gazdasági csodát, és az ennek eredményeként megszerzett gazdasági erejét – amivel magára vonta az egész világ figyelmét – nemzetközi pozíciója megerősítésére használja fel. Mivel Tajvannak csak 27 kisebb országgal van diplomáciai kapcsolata – Európában egyedül a Vatikánnal _; ez a robosztus gazdasági erő teszi számára lehetővé, hogy ezen országok szűk körén túllépve kiterjedt gazdasági és kulturális kapcsolatokra tegyen szert.79 Ennek bizonyítéka, hogy 58 országban 90 képviseleti irodát tart fent, és 46 vele diplomáciai kapcsolatot nem ápoló országnak van összesen 54 képviseleti irodája Tajvanon.80 Tajvan számos nemzetközi gazdasági szervezetnek az aktív tagja, úgy, mint az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC), az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO). Tajvan azt reméli, hogy ha belép ezekbe a szervezetekbe, úgy jobban hozzájárulhat erőfeszítéseikhez, segítheti a hosszú távú fejlesztési programokat. 2004-ben tagja 17 nemzetközi kormányzati szervezetnek és 2074 nemzetközi nem kormányzati szervezetnek (NGO).81 A világnak olyan problémákkal kell modern korunkban szembenéznie, mint az etnikai konfliktusok, a terrorizmus, a környezetszennyezés, és a szegénység (pauperizáció), melyek a nemzetközi élet szereplőinek közös erőfeszítését, együttes felelősségvállalását igénylik. Annak ellenére, hogy sem az ENSZ-nek, sem szakosított szervezeteinek nem tagja, az ENSZ alapokmányának szellemében a Kínai Köztársaság részt vesz a fenti problémák leküzdésében, megoldásában. 2005-ben mintegy 30 országnak nyújt egészségügyi, mezőgazdasági, halászati stb. segítséget. Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Fejlesztési Alapja 1988-as alapításától 1995 végéig 490 millió USD kölcsönt adott 16 országnak, nemzetközi segélyalapja 1990 óta több mint 60 országnak nyújtott segélyt természeti csapások (havária) esetén. Peking mindezt

79 80 81

Jelenleg 140 országgal tart fent kapcsolatot. Az adatok 2004-re vonatkoznak. Jordán Gyula: Tajvan története (Kossuth Könyvkiadó; Budapest, 2005) 320-321. o. Forrás: http://www.roc-taiwan-hu.com/glance/ch10.htm

- 42 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? "dollárdiplomáciának"82, a nemzetközi elismertetésért folyó átlátszó manővernek bélyegzi, ez azonban nem változtat azon az alapvető tényen, hogy Tajvan valóban hozzájárul a gondok megoldásához.83

Helyezés

Kereskedelmi partner

Export partner

Import partner

1.

Japán

Hongkong

Japán

2.

Kína

Egyesült Államok

Kína

3.

Egyesült Államok

Kína

Egyesült Államok

4.

Európai Unió

Európai Unió

5.

Hongkong

ASEAN

6.

Dél-Kórea

Japán

Európai Unió

84

ASEAN Hongkong

5. táblázat: Tajvan fő kereskedelmi partnerei 2003-ban85

82

A dollárdiplomácia egyébként illeszkedik az USA külpolitikájába, mely alapján különböző érdekektől vezérelve, különböző pénzügyi eszközökkel igyekszik (jó) kapcsolatokat kiépíteni más államokkal, ezáltal egyúttal piacot is szerezni magának. (A kölcsönösen előnyös „pénzügyi megoldások”-ra talán legjelentősebb példa a II. világháború utáni Marshall-segély, mely túl azon, az egyébként kétségbe vonhatatlan tényen, hogy Európa talpra állásához nélkülözhetetlen volt, néhány évig ellenőrzést biztosított az Egyesült Államoknak az európai politika felett, és a lerombolt, nélkülöző Európa gazdaságának újraélesztése egyúttal remek piacot teremtett az „Újvilág” bedugult iparának.) A „dollárdiplomácia” ellentéteként felfogható „ágyúnaszád-politika” sem hiányzik ugyanakkor az USA külpolitikai eszköztárából. Erre példaként szolgálhat az Egyesült Államoknak Irak ellen folytatott „háborúja”, ami leginkább „olaj-hadjárat”-nak, és az újjáépítés révén leginkább az egyesült államokbeli és az angol, a „tűzhöz közel lévő” vállalkozók helyzetbe hozásának minősíthető. 83 Forrás: http://www.hhrf.org/korunk/9808/8k19.htm 84 Dél-kelet Ázsiai Nemzetek Szövetsége 85 Forrás: http://www.roc-taiwan-hu.com/glance/ch10.htm

- 43 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

3. A két ország kapcsolatai

3.1 Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ)86

Kínai Köztársaság foglalta el a Kínát, mint alapító tagot megillető helyet a nemzetközi szervezetben egészen 1971. október 25-ig, amikor Tajvant kizárták az ENSZ-ből. Az 1960-as években Kína azt is fontolgatta, hogy a harmadik világ országaival az ENSZ-hez hasonló szervezetet hoz létre. Miután ezen kísérlete nem volt sikeres, a 60-as évek végétől a Kínai Népköztársaság kampányba kezdett, amely arra irányult, hogy Tajvan helyett ő lehessen Kína képviselője az ENSZ-ben. Az akkori Szovjetunió által vezetett blokk Kínai Népköztársaság felvételére tett törekvését az 1950-es években az USA még könnyen el tudta hárítani. Miután Richard Nixont megválasztották az Egyesült Államok elnökének, a kínai kérdés, és vele együtt a kínai Ensz-tagság kérdése is átalakult. Az USA javasolta Tajpejnek a „kettős képviselet” modellt, azonban mindkét Kína ragaszkodott az „egyedüli képviselet” elvéhez. W. P. Rogers, az Egyesült Államok akkori külügyminisztere 1971. augusztus 2-án bejelentette, hogy az USA támogatja a Kínai Népköztársaság felvételét az ENSZ-be, viszont ellenezné, ha a Kínai Köztársaságot megfosztanák tagságától. Az ENSZ 1971. őszi ülésszaka elé 3 javaslat érkezett, de ebből csak 1 volt kivitelezhető, melyet Albánia és más kommunista országok támogattak, ami a Kínai Népköztársaság felvételét és a Kínai Köztársaság kizárását szorgalmazta. Még a szavazás előtt Tajvan akkori külügyminisztere, Chou Shu-kai deklarálta Tajpej kivonulását az ENSZ-ből. 1971. október 25-én az ENSZ közgyűlése 76 igen, 35 nem és 17 tartózkodás mellett elfogadta azt a határozatot, mely szerint helyreállítja a Kínai Népköztársaság jogait és elismeri a kormánya képviseletét.

86

Forrás: Jordán Gyula: Tajvan története (Kossuth Könyvkiadó; Budapest, 2005) 259-262. o., 317-323.

o.

- 44 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Tajvan számára a legsúlyosabb következmény a presztízsveszteségen kívül a nemzetközi elszigetelődés egyre növekvő veszélye volt. Még a kizárás évében, azaz 1971-ben 15 ország szakította meg diplomáciai kapcsolatát Tajvannal, majd 1973-ig a korábban diplomáciai kapcsolatot fenntartóknak majdnem a fele tett így. Az Amerikai Egyesült Államokkal azonban fennmaradt a diplomáciai kapcsolat, ami védelmet és megnyugvást jelentett a tajvaniaknak. A Kínai Köztársaság csak 1993-ban tette meg az első lépéseket az ENSZ-be való visszakerülés érdekében. Tajvan ENSZ képviselete mellett olyan érvek sorakoznak, mint a világszervezet egyetemleges képviseletre törekvése, mivel eléggé nehezen lehet megindokolni, hogy egy olyan 23 milliós népességű ország, amely az önálló (szuverén) állam minden lehetséges attribútumával rendelkezik miért nincs képviseltetve.87 Tajvan nem vonja kétségbe Kína ENSZ-tagságának jogosultságát, csupán párhuzamos tagságra törekszik. Peking álláspontja szerint Tajvan Kína része, az ENSZ pedig szuverén államok szervezte. Tajvan azzal érvel, hogy az egyidejű tagság nem tenné kizárttá az esetleges egyesülést, és erre olyan példákat hoz fel, mint a két Németország és a két Korea képviseletének analógiája. Hiszen Nyugat-Németország 1952-ben, Kelet-Németország 1972-ben megfigyelőként csatlakozhatott az ENSZ-hez, ezt követően pedig 1973-ban teljes jogú tagokká válhattak. Dél- és Észak-Korea 1949ben és 1973-ban lett tagállam. Az érvelésben nagy hangsúlyt kap, hogy a két Németország párhuzamos tagsága nem akadályozta meg a későbbi újraegyesülést, és elvileg a két Korea sem mondott le erről.88 A

Kínai

Népköztársaság

véleménye

szerint

Tajvan

ENSZ-be

való

„visszatérésért” tett lépései az ország szuverenitásának89 szétszakítására irányulnak, és ezek akár a jogi elvek szempontjából, akár a gyakorlatban kivitelezhetetlenek és vereségre ítéltek.90

87

Forrás: http://www.hhrf.org/korunk/9808/8k19.htm Forrás: http://www.hhrf.org/korunk/9808/8k19.htm 89 Szuverenitásnak nevezzük egy állam azon jogát és képességét, mely alapján az saját ügyeiben, önállóan kötelező döntést hozhat és azt végrehajt(athat)ja. 90 Forrás: http://www.chinaembassy.hu/hu/ztlm/twwt/t84627.htm 88

- 45 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? A világ közvéleménye előtt nyilvánvaló, hogy Kína minden erővel azon küzd, hogy megakadályozza Tajvan ENSZ tagságát. Pekingnek 2004 végéig 12-szer sikerült meggátolnia Tajvan csatlakozását a szervezethez.91 Minden alkalmat megragad, amikor közbe tud avatkozni Tajvan külkapcsolataiba és nemzetközi színrelépésébe, minden eszközt felhasznál Tajpej provokálása érdekében.92 Tajvan 15 diplomáciai partnerországa93 juttatott el felhívást az ENSZ Közgyűléséhez –közelebbről Kofi Annanhoz – 2004 szeptemberében, hogy iktassa be az ENSZ 59. közgyűlése programjába a Tajvan csatlakozásával kapcsolatos kérdéskört. Ebben azt kérik, hogy ismerjék el a 23 millió tajvani polgár jogát az ENSZ-ben való képviselethez, és tegyenek lépéseket ennek gyakorlati kivitelezésére. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a hidegháború lezárultával globalizált világunkban az ENSZ nemzetközi szerepe felerősödött, és az univerzalitás elve került előtérbe.94 A legutóbbi, 13. próbálkozás, 2006 szeptemberében is kudarcot vallott, mivel az ENSZ visszautasította a „Tajvan képviseletéről” és a „Tajvani-szoros békéjéről” szóló indítvány tárgyalását a 61. közgyűlésen. A kínai külügyi szóvivő erre reagálva úgy nyilatkozott, hogy „Tajvan bármilyen módon is tesz kísérletet a jövőben ENSZtagságának elfogadtatására, vagyis: függetlenségének elismertetésére, sikertelen lesz. […] A tajvani vezetőknek követniük kellene a történelmi irányt és le kéne állítaniuk elszakadásra törekvő akcióikat.”95

Tajvan esetleges ENSZ tagsága azáltal segítené elő az egyesítés ügyét, hogy fórumot teremtene a „két Kína” képviselőinek rendszeres tárgyalásai számára, de megnövelné annak az esélyét is, hogy egyenlő felekként tárgyaljanak az újraegyesítésről. A nemzetközi elszigetelődés enyhülése ugyanakkor csökkenthetné 91

Forrás: http://www.roc-taiwan-hu.com/press/20040913/2004091301.html Jó példa erre az alábbi esemény: A Tajvani Külügyminisztérium 2004. augusztus 25-én kritikával illette Kínát amiért az nyomást gyakorolt az UNPA (United Nations Postal Administration) ENSZ szervezetre, mely bélyeget szeretett volna kiadni, amin szerepelt volna Tajvan apró zászlócskája is. A bélyeg egy 13 éves gyermek rajza alapján készült volna. A Külügyminisztérium kiadott nyilatkozata hangsúlyozza: Tajvan elítéli a tényt, hogy Kína ismét felhasznált egy ürügyet a Tajvan elleni provokációra - holott a rajz csupán egy diák alkotása. A lépés emellett számos tajvani embert sért. Tajvan ismételten kéri Pekinget, ne gyakoroljon nyomást sem Tajvanra, sem a nemzetközi közösségre Tajvan ügyében – ellenkező esetben felelősséget kell hogy vállaljon a szoros-közi kapcsolatok megromlásáért. 93 Marshall szigetek, Palau, Salamon szigetek, Tuvalu, Burkina Faso, Csád, Gambia, Malawi, Szenegál, Szváziföld, Belize, Grenada, Nicaragua, St. Kitts and Nevis, St. Vincent és Grenadines 94 Forrás: http://www.roc-taiwan-hu.com/press/20040913/2004091302.html 95 Forrás: http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=196475 92

- 46 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? azon tajvani erők befolyását, amelyek Tajvan függetlenségének kinyilvánításában látják a megoldást. Tajvan ENSZ-tagsága esetén Peking erőszakos fellépésének esélye is csökkenne, ami feltétlenül javára válna a térség békéjének és stabilitásának.

3.2 Egészségügyi Világszervezet (WHO)

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) az ENSZ 1948ban alakult szakosított intézménye. Feladata a nemzetközi egészségügyi munka szervezése és irányítása. Célja a lehető legjobb egészségügyi helyzet elérése a világ minden országában. A WHO tanácsadói és technikai segítséget nyújt a tagállamoknak többek között az egészségügyi személyzet képzésében, a fertőző betegségek megelőzésére,

kezelésére

vonatkozó

ismeretek

terjesztésében,

az

anya-és

gyermekvédelemben, a táplálkozási helyzet javításában, a környezeti problémák feltárásában. Különleges feladata a katasztrófa sújtotta és háborús területek egészségügyi ellátásának megszervezése és az ellátás segítése.96 Kínával ellentétben – aki az ENSZ-ben is képviseltetve van –, Tajvan nem tagja az Egészségügyi Világszervezetnek, de törekvései a tagság irányába egyre inkább kézzel foghatóak, karitatív munkája az 1970-es évektől kezdődően fokozatosan növekszik. A tagság hiányának súlyos következményeire és veszélyeire adott jó példát a 2003-as „a” típusú tüdőgyulladás (SARS). Másrészt a hatóságok együttműködésének példájaként szolgált, hiszen ebben a vészhelyzetben a WHO a tajvani hatóságokkal együtt lépett fel a járvány ellen. A tajvani diplomácia elhivatottan küzd azért, hogy a WHO felvegye tagjai közé, tagság elnyeréséhez viszont feltétlenül szükség lenne az ENSZ pozitív válaszára a csatlakozást illetően is, mivel az Egészségügyi Szervezet az ENSZ szakosított része.97

96 97

Forrás: Magyar Nagylexikon, Hetedik kötet (Magyar Nagylexikon Kiadó; Budapest, 1998) Forrás: Jordán Gyula: Tajvan története (Kossuth Könyvkiadó; Budapest, 2005) 321. o.

- 47 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Tajpej azzal érvel, hogy az egészség nem politikai és nem ideológiai kérdés, és fejlett gyógyszeripara révén komolyan hasznára lehetne a világszervezetnek. Kína állítása szerint Tajvan számára az előbb említettek csak politikai ürügyként szolgálnak, hogy közelebb férkőzhessen az ENSZ-hez. A kínai kormány arról biztosította az országot, hogy Kína tagsága révén minden WHO információt hozzáférhetővé tesznek, és azonnali segítséget nyújtanak, amennyiben erre szükség van. Ennek eredményeképpen a WHO elutasította Tajvan jelenlétét a madárinfluenzával kapcsolatos találkozókon is és a 2004. március 16-18-i influenza szimpóziumon sem jelenhetett meg az ország.98

3.3 Világkereskedelmi Szervezet (WTO)99

A Világkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization) 1995. január 1-jén kezdte meg működését Genfben. A jelenleg 150 tagországot, köztük Magyarországot is magába tömörítő szervezet a nemzetközi kereskedelmet szabályozza. Célja a szabadkereskedelem

megvalósítása

globális

méretekben.

Hatáskörébe

számos

egyezmény felügyelete tartozik.100 A korábbi multilaterális szabadkereskedelmi egyezmény, az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) jogutódának tekinthető, mivel annak feladatait is átvette. A WTO szervezeti jellegéből következően hatékonyabban képes munkálkodni a vámcsökkentések és a kereskedelem általános liberalizációja érdekében, mivel szankcionálni is tudja a szabályokat be nem tartó tagországokat, amire a GATT-nak korábban (szerződésként) nem volt lehetősége.101 Kína eredetileg a GATT alapító szerződő felei közé tartozott 1948-ban, azonban 1950-ben a Kínai Köztársaság (Tajvan) felmondta a megállapodást a politikai változások miatt. Ezután 2001. december 11-én Kína lett a WTO 143. tagja – közel 15 98

Forrás: http://www.roc-taiwan-hu.com/press/20040429/2004042901.html Forrás: Jordán Gyula – Tálas Barna: Kína a modernizáció útján a XIX-XX. században (Napvilág Kiadó; Budapest, 2005) 100 A WTO hatáskörébe tartozik például a Textil- és Ruházati Egyezmény, az Egyezmény a Kereskedelem Technikai Akadályairól és a Szubvenciós Kódexek felügyelete. 101 Forrás: Magyar Nagylexikon, Tizennyolcadik kötet (Magyar Nagylexikon Kiadó; Budapest, 2004) 99

- 48 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? éves alkufolyamatot követően (hivatalosan 1986-ban jelezte csatlakozási szándékát). Ezzel megnyíltak a kínai piac addig zárt szegmensei, másrészről a fejlett tagországok számára is sok előnyt tartogatott Kína taggá válása. A WTO tagsággal járó vállalások miatt, rengeteg törvényt és rendeletet kellett módosítani. Az „egyenlő elbánás” elve alapján a külföldi vállalatok számára addig biztosított nagy adókedvezmények csökkentek. A kínai és a külföldi vállalatokat sújtó adóterhek mindinkább közelítenek egymáshoz. Ez ellenben nem csökkentette a beruházási kedvet, a piac nagysága és az olcsó munkaerő megléte miatt. 102 A WTO tagság számos előnnyel jár a Kínai Népköztársaság számára: 1.

Kína is részese lett a legnagyobb kedvezményes elbánásnak

2.

A kínai termékek diszkriminatív kereskedelmi akadályai megszűnnek

3.

A kínai vállalatok egyenlő eséllyel juthatnak a nemzetközi piacra

4.

Modern technológiához könnyebben hozzájuthatnak

5.

A nemzetközi versenyben való részvétel kikényszeríti a további reformokat

Tajvan már 1990-ben benyújtotta felvételi kérelmét a Világkereskedelmi Szervezetbe. A csatlakozás elősegítése érdekében 1992-ben változtatásokat hajtott végre a pénzügyi szektorban, a biztosítási szektorban, valamint a bankszektort nyitottá tette a külföldi bankintézetek számára is. Szemléletet váltott a szellemi tulajdonnal kapcsolatban is. Számos intézkedést tett a telekommunikációs rendszer liberalizációja, mindenek előtt a vezetékes telefonhálózat korábbi monopolpiacának megszűntetése érdekében. Mindezek eredményeként 1995. január 31-én Tajvan hivatalosan is megfigyelői státuszt kapott a WTO-ban. 2001. szeptember 18-án rögzítették a tagság feltételeit. A 2001 novemberi Miniszteri Értekezleten megkapta a végső jóváhagyást, majd ezt követően végrehajtotta a hazai ratifikációt is. 2002. január 1. óta különálló vámterületként, Chinese Taipei megnevezéssel tagja a WTO-nak. Bár a tagságról már ezt103 másfél évvel megelőzően döntés született, a diplomáciai konfliktus elkerülése érdekében először Kína felvétele volt napirenden.104 102 103 104

Forrás: http://east.htec.hu/?site=content_man&event=content_man_go&site_id=40 Értsd: 2002. január 1-je. Forrás: http://www.ujszo.com/clanok.asp?vyd=20011112&cl=7631

- 49 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? A tagsággal a Kínai Köztársaság hivatalosan is lehetőséget kapott, hogy részt vegyen a nemzetközi kereskedelem rendszerében.105 Tajvant már eddig is megillette a legnagyobb kedvezményes bánásmód (Most Favoured Nation), amely különleges kedvezményeket biztosított számára exportügyletei során, de így, WTO tagországgá válása után, még tovább növelhette gazdasági erejét. Kína csatlakozásának következtében még könnyebben férhet hozzá piacaihoz, így ebbe az irányba is növekednek exportlehetőségei. Tajvan a WTO tagjaként következetesen hajtja végre a csatlakozás előtt tett ígéreteit és vállalásait. Ezek között a legfontosabbak a vámtarifa csökkentéssel, közbeszerzéssel, pénzügyi szolgáltatás kereskedelemmel és telekommunikációs szolgáltatás kereskedelemmel összefüggő problémakörök voltak.106 A WTO tagság elnyerésével leginkább érintett szektor a mezőgazdaság, mivel 2006-ig 1000 mezőgazdasági termék vámját kell fokozatosan lecsökkenteni a kezdeti – vagyis csatlakozás előtti – 20 %-ról 12,9 %-ra. Tajvan és Kína egyidejű csatlakozása a Világkereskedelmi szervezethez felerősítette a gazdasági globalizáció hatását az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és új korszakot nyitott a „Kína-közi” gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban.107

3.4 Ázsiai Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Szervezet (APEC)

Az Ázsiai Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Szervezet (Asean-Pacific Economic Cooperation) 1989-ben 12 ország108 részvételével alakult kormányközi szervezet. Célja, hogy elősegítse az ázsiai-csendes-óceáni térség áru- és tőkeáramlását nem kötelező egyezmények, dialógus és tapasztalatcsere útján. 1991 óta tagja Tajvan 105

Forrás: http://www.roc-taiwan-hu.com/policy/20020704/2002070401.html Forrás: http://www.hungary.org.tw/magyar/gazdasag_h.htm 107 Forrás: http://www.roc-taiwan-hu.com/policy/20020528/2002052802.html 108 Az APEC alapító tagjai: Ausztrália, Brunei, Kanada, Thaiföld, USA, Szingapúr, Indonézia, Japán, Dél-Korea, Malajzia, Új-Zéland és a Fülöp-szigetek. 106

- 50 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? (Chinese Taipei megnevezéssel), Hongkong és Kína.109 Az együttműködésnek jelenleg 21 tagja van. A tagállamok határozata szerint a fejlett országok 2010-ig, az összes többi tagország pedig 2020-ig megnyitja a piacát a többiek számára. 2001. október 20-21-én Kínában tartották az APEC IX. Informális Csúcsát, amely erőteljesebbé tette a tagok közötti gazdasági és kereskedelmi kooperációt. 2004. november 20-21-én tartották „Az egység a mi jövőnk" (One community, our future) szlogennel fémjelzett 16. csúcstalálkozójukat a chilei fővárosban, mely esemény megmutatta, hogy a 21 ország nagyobb világgazdasági és világpolitikai szerepre törekszik a jövőben. Az Egyesült Államokat ért terrortámadások óta az USA céljai között a térség liberalizálása mellett megjelent a régió fokozott ellenőrzésbe és a terrorizmus elleni harcba való bevonása is. Ennek jele, hogy 2002 óta előtérbe került az APEC-ben a biztonságpolitika. Emellett az Egyesült Államok fórumon való megnyilvánulásaiból az is kiderült, hogy nagyobb figyelmet kíván szentelni Kínának. A kínai delegáció rosszallását fejezte ki a biztonságpolitika térnyerése miatt, melynek hátterében a közte és Tajvan között lévő feszült viszony található.110

3.5 Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN)

A Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége (Association of South-east Asian Nations) 1967-es alapítása óta rendkívül dinamikus szövetség a régió államai között. A szervezet megalakulásában fontos szerepet játszott a térségbeli kommunista uralom visszaszorítása.111 Az 1970-es évektől a fő cél azonban folyamatosan átalakult, a térség országai közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére helyezték át a hangsúlyt.

109

Kínának diplomáciai úton sikerült elérnie, hogy Tajvan ne képviseltethesse magát legfelsőbb szinten, így a tajvani külügyminiszter a Kínai Köztársaság küldöttje. 110 Forrás: http://www.vki.hu/hf/hf-18.pdf 111 Ennek az elvnek ellent mond, hogy 1995-ben az ASEAN felvette tagjai közé Vietnámot is annak ellenére, hogy ott továbbra is az egypárti kommunista rendszer és kommunista kormányzás pregnál.

- 51 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? A tagok közötti gazdasági integrációt fékezte, hogy a régión belüli kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok jóval gyengébbek, mint a Japánhoz, vagy az Amerikai Egyesült Államokhoz fűződőek. Az 1997-es gazdasági, pénzügyi válság is negatív hatással volt a szervezetre, mivel kiélezte a versenyhelyzetet a tagországok között a helyi valuták kompetetív leértékelésén és a liberalizációs politikák újabb lendületén keresztül.112 1991-ben Kína az ASEAN konzultációs partnerévé vált, 1994-ben pedig a Regionális Fórum tagja lett. A kereskedelmi és gazdasági együttműködés dinamikusan nőtt Kína és az ASEAN között. Míg 1986-ban 3,35 milliárd USD volt a kereskedelem volumene, addig 1996-ban már 20,4 milliárd USD. A két fél kapcsolatában ugyan voltak konfliktusok az utóbbi időben – pl. a dél-kínai szigetcsoportokkal kapcsolatban – , ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy mindkét fél előtérbe helyezi a kooperációt. 2001-ben az ASEAN tagállamok és Kína megállapodást írt alá (un.”10+1”–es megállapodás), melynek értelmében szabadkereskedelmi övezetet hoztak létre az elkövetkezendő 10 évre. Így a köztük már eddig is működő kooperáció tovább szélesedhet: új exportlehetőségek nyílnak részben a kölcsönös kereskedelem révén. Kína ezzel a lépésével átvette Japántól a kezdeményező szerepet a térségben.113 Az integráció végcéljaként az ASEAN tagjai egy az Európai Unióhoz hasonló szabadkereskedelmi övezet létrehozását jelölték meg. A tervek szerint 2010-re megszűnnek a vámok, bár még nem teljesen, mivel a később csatlakozó országok, mint Vietnam és Laosz 5 év haladékot kapnak. Kína és az ASEAN 2003-ban írták alá az ipari szabadkereskedelmi övezet felállításáról szóló keretegyezményt.114 Bár Tajvan nem csatlakozott a szövetséghez, minden tagjával kiterjedt kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat ápol, melyek jelentős mértékben hozzájárultak az ország fellendüléséhez.

112

Forrás: http://www.menszt.hu/magyar/akademiaBassa.htm Forrás: Schmidt Péter: A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége - Egy kevésbé közismert integráció története; (2005): http://vmek.oszk.hu/02600/02686/02686.htm 114 Forrás: Majoros Pál: Kína a világgazdaság motorja, Világgazdasági régiók (Perfekt Kiadó; Budapest, 2004) 113

- 52 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

3.6 Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB)

Gazdasági szervezetekben már számos precedens van a Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság párhuzamos képviseletére. A Kínai Köztársaság 1966-ban alapító tagja volt az Ázsiai Fejlesztési Banknak (Asean Development Bank), amelyhez a Kínai Népköztársaság 1986-ban csatlakozott. A bank jelenleg kedvezményes hitelek nyújtásával segíti a régió gazdasági fejlődését. A befektetések, amikhez nagyrészt tőkét biztosít, elsősorban a térség infrastrukturális helyzetét és az energiatermelés állapotát hivatottak javítani különösképpen közutak, elektromos távvezetékek és vízerőművek esetében.115 Jó példa erre, hogy a bank a 2002-2007 közötti időszakra 175 millió USD hitelvonalat biztosított Üzbegisztán és Tádzsikisztán részére regionális villamos hálózatuk korszerűsítésére, hiszen e két ország adja Közép-Ázsia villamos energia termelésének mintegy 65 %-át. A tömörülés folyamatosan ülésezik. Egyik legutóbbi jelentős kormányzati szintű összejövetelüket 2005. március elején tartották Manilában. Itt - a többi között - a déli területek közlekedésfejlesztését tekintették egyik fő feladatuknak.116 Ugyanennek az évnek az augusztusában Jakartaban és Balin folytak tárgyalások az un. „Water Policy”, azaz vízügyi politika kidolgozásával kapcsolatban.117 Láthatjuk tehát, hogy inges fontos feladatokkal foglalkozik ennek a régiónak az egyik legjelentősebb pénzügyi tömörülése.

115

Forrás: http://www.menszt.hu/magyar/akademiaBassa.htm Forrás: http://www.compliance.adb.org/dir0035p.nsf/attachments/OutreachNGOs31Mar05.pdf/$FILE/OutreachNGOs-31Mar05.pdf 117 Forrás: http://www.bicusa.org/bicusa/issues/ADB_Water_Policy.pdf 116

- 53 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

3.7 Ázsia-Európa Találkozó (ASEM)

Az Ázsiai-Európai Találkozó (Asean-European Meeting) az Európai Unió 25 tagállamát és Ázsia 13 országát összekötő régióközi együttműködési „megállapodás”, melyet 1996 tavaszán hozta létre az Európai Unió akkori 15 tagállama és 10 ázsiai ország. A találkozókon az országok állam- vagy kormányfői találkoznak, de a közbeeső időben rendszeresen külügyminiszteri és pénzügyminiszteri szintű, sőt nem kormányzati szervezetek és különféle szakértői csoportok közötti megbeszéléseket is tartanak.118 Az Európai Unió a 90-es évek második felében igen aktívan törekedett ázsiai kapcsolatainak kibővítésére. Ehhez még egy intézményes keretet is teremtett azzal, hogy 1996-tól kezdve váltott helyszínekkel, kétévenkénti gyakorisággal megrendezik a két földrész párbeszédének nevezett Ázsia-Európa Találkozókat. Az ASEM megalapításával lehetővé vált az EU és a régió folyamatos kapcsolattartása. A fórum jó lehetőséget kínál a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésére és a politikai párbeszédre. A jövőben a tagországok szeretnék kiterjeszteni a kultúra és a szociális ügyek területére is az együttműködést. Mivel a találkozókon mindkét Kína képviselteti magát, lehetőség nyílik számukra, hogy a kettejük közti politikai ellentéteket a gazdasági érdekeltségek útján próbálják meg enyhíteni. A 2004. október 7-9-én Hanoiban rendezett 5. Ázsia-Európa ülés (ASEM 5. csúcstalálkozó) és az ASEM országok külügyminisztereinek 2005. május 6-7-én Kiotóban tartott 7. találkozója felkelti a reményt arra, hogy az ASEM folyamat a távolkeleti béke és biztonság erősítése érdekében tovább erősödik.119

118

Forrás: http://www.matud.iif.hu/04maj/15.html Forrás:http://www.europarl.eu.int/omk/sipade3?SAME_LEVEL=1&LEVEL=3&NAV=X&DETAIL= &PUBREF=-//EP//TEXT+TA+P6-TA-2005-0297+0+DOC+XML+V0//HU 119

- 54 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

3.8 Európai Unió (EU)

Mivel 2004. május 1-je óta Magyarország is tagja az Európai Uniónak, így számunkra is fontossá váltak az EU és a két Kína közötti kereskedelmi és tőkekapcsolatok, ezért ezeket ehelyütt bővebben részletezzük. Az EU számára is kiemelten fontos piac Kína. Egyrészt a hatalmas piacban rejlő lehetőségek miatt, másrészt, mert ma már a versenyképesség megőrzéséhez, illetve növeléséhez elengedhetetlen a világgazdaságban való terjeszkedés. Az ázsiai piacon belül pedig mára már Kína vált a leginkább meghatározóvá. Természetesen a kapcsolat nem egyoldalú: Kína is rendkívül fontos partnerének tekinti EU-t. Az együttműködést erősíti az európai piacokra irányuló export, és az európai tőke- és technológiaimport. 120 Az európai vállalati befektetések Kínában igen jelentős mennyiséget tesznek ki, de az utóbbi időben lemaradtak az USA, illetve Japán beruházásaihoz képest. A tudományos és technológiai együttműködések azonban egyre inkább erősödni látszanak. Az EU és Kína viszonyának célkitűzéseit a Bizottság relációs stratégiája tartalmazza. A dokumentum tartalmazza, hogy az EU elő kívánja segíteni a nyitott társadalom kialakítását, az emberi jogok érvényesülését és Kína világgazdaságba való integrálódását. Mindezen pozitívumok mellett az EU és Kína kapcsolata jelenleg komoly problémával küszködik. Ez pedig nem más, mint a kínai textiláruk exportja. Az ország legfeljebb 7,5 %-kal szállíthat többet az EU-ba, mint amennyi a mostani 25 tagországba érkezett tőle 2004 márciusától 2005 februárjáig.121 A vitát az váltotta ki, hogy Kína nem vette figyelembe a korlátozást, ezért most jelentős készletei vesztegelnek a Közösség vámraktáraiban. Az Unió, Peter Mandelson kereskedelmi biztos vezetésével 120

Forrás: Majoros Pál-Kovács Réka: Az Európai Unió és Kína kapcsolatai az ezredfordulón; EU working papers 2001/1, 3-50.o. 121 Az USA is hasonló kvótaintézkedéseket vezetett be.

- 55 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? tárgyalásokat kezdeményezett, és hajlana is az áruk felszabadítására, ha a mintegy 80 millió kínai ruházati termék felét a 2006-os kvóta terhére írhatná. Ez ellen azonban mind Kína, aki protekcionizmussal vádolja a Közösséget, mint a kvóta szigorú fenntartásában érdekelt tagországok tiltakoznak.122

Tajvant az EU Chinese Taipei elnevezéssel – a WTO és APEC megfogalmazásához hasonlóan – önálló vámterületként ismeri el. A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a két fél részéről egyaránt deklarált célkitűzés. Tajvan az EU szempontjából kiemelten fontos gazdasági partner: világviszonylatban a sziget az EU 14. legnagyobb kereskedelmi partnere, míg Ázsiában – Japán, a Kínai Népköztársaság és Dél-Korea után – a 4. legfontosabb partner. Az EU Tajvan számára a 4. legfontosabb kereskedelmi partner.123 Az Európai Unió 1952 és 2004 között 8 milliárd USD értékű beruházást valósított meg Tajvanon. Ez az összes Tajvanra irányuló beruházás 13,7 %-a. A legnagyobb beruházó tagország Hollandia (a Tajvanra irányuló tőkebefektetés 5,06 %a), az Egyesült Királyság (4,03 %), Németország (1,99 %), és Franciaország (0,78 %) voltak. A közvetlen beruházások száma mindkét oldalon növekszik. 2004-ben az EU volt a legnagyobb külföldi befektető Tajvanon. Az európai cégek jelen szeretnének lenni a tajvani piacon, illetve kapcsolatokat szeretnének építeni azokban az ágazatokban, ahol Tajvan a világ legdinamikusabb szereplője, mint például az elektronika vagy a számítástechnika területén. 2004-ben az EU-országbeli cégek valósítottak meg hármat a 8 legnagyobb értékű külföldi beruházás közül. Az Infineon (Németország) 290 millió USD értékű tőkét fektetett be tajvani elektronikai (chip-gyártó) cégekbe (a legnagyobb külföldi beruházás 2004-ben), a DCM (Egyesült Királyság) 157 millió USD-t fektetett be egy telekommunikációs vállalkozásba (a harmadik legnagyobb külföldi beruházás), az Infineon Holding (Hollandia) 124 millió USD-ért vásárolt egy chip gyártót (a negyedik legnagyobb külföldi beruházás).

122 123

Forrás: http://www.eurohirek.hu/modul.asp?name=cikk&file=print&sid=3785 Forrás: http://www.hungary.org.tw/magyar/gazdasag_h.htm

- 56 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? A tajvani cégek is elkezdtek beruházni uniós logisztikai központokba és gyártó létesítményekbe, különösen Kelet-Európában. Számukra több, a tajvani gazdaság fejlettségi szintjének megfelelő befektetési lehetőség vár az Unió többi országában is. 2003 és 2004 között a tajvani befektetések az Európai Unióba alacsonyabb értékűek voltak, mint általában. 2003-ban 72 millió USD, ami a külföldre irányuló tajvani befektetések 1,81 %-át jelenti, 2004-ben 61 millió USD, vagyis a tajvani befektetések 1,79 %-a.124 2004-ben az EU-25 országok 23,6 milliárd Euró értékű árut importáltak Tajvanról, ami az összimport 2,3 %-át jelenti, Kína pedig az előkelő második helyet foglalta el.

EU-25 legfontosabb import partnerei 2004-ben Sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Partnerek Világ összesen: USA Kína Oroszország Japán Svájc Norvégia Törökország Korea Tajvan Brazília Szingapúr Kanada

Millió Euró 1 027 893 157 443 126 737 80 539 73 536 61 409 55 988 30 939 30 203 23 604 21 098 16 956 16 232

% Világ 100,0 15,3 12,3 7,8 7,2 6,0 5,4 3,0 2,9 2,3 2,1 1,6 1,6

6. táblázat: Az Európai Unió legfontosabb import partnerei 2004-ben125 Mindamellett, hogy az importforgalom adatai igen biztatóak, a két Kína igen jelentős export partnernek mutatkozik a Közösség számára. Az Európai Unió országai 2004-ben 12,8 milliárd Euró értékű árut exportáltak Tajvanra, ami az EU 124 125

Forrás: http://www.hungary.org.tw/magyar/gazdasag_h8e.htm Forrás: http://www.hungary.org.tw/magyar/gazdasag_h.htm

- 57 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? összexportjának 1,3 %-át jelenti, Kína pedig a harmadik helyen szerepel a rangsorban több, mint 48 millió Eurós importjával a Közösségből.

EU-25 legfontosabb export partnerei 2004-ben Sorrend

Partnerek

Millió Euró

Világ %

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Világ összesen: USA Svájc Kína Oroszország Japán Törökország Norvégia Kanada Ausztrália Hong Kong

962 648 233 912 74 960 48 039 45 664 43 067 37 992 30 655 21 916 19 826 19 155

100 24,3 7,8 5,0 4,7 4,5 3,9 3,2 2,3 2,1 2,0

11

Arab Emirátusok

18 613

1,9

12 13 14 15 16 17 18 19 20

Románia Korea India Dél-Afrika Szingapúr Mexikó Brazília Tajvan Izrael

17 993 17 795 17 013 16 111 16 060 14 628 14 108 12 819 12 750

1,9 1,8 1,8 1,7 1,7 1,5 1,5 1,3 1,3

7. táblázat: Az Európai Unió legfontosabb exportpartnerei 2004-ben A Kínai Köztársaság az Európai Unió 10. kereskedelmi partnere, az összforgalom 36,4 milliárd Euró értékű volt 2004-ben.

- 58 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

Összforgalom egyenlege (export+import) Sorrend

Partnerek

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Világ összesen: USA Kína Svájc Oroszország Japán Norvégia Törökország Korea Kanada Tajvan

Millió Euró % Világ 1 990 541 391 355 174 776 136 369 126 203 116 603 86 642 68 931 47 997 38 148 36 422

100,0 19,7 8,8 6,9 6,3 5,9 4,4 3,5 2,4 1,9 1,8

8. táblázat: Az Európai Unió kereskedelmi összforgalmának egyenlege 2004-ben126 Az iménti adatokból is látszik, hogy egyre több uniós állampolgár van jelen Tajvanon, akik nagy szerepet játszanak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakításában. Számuk egyre nő a Tajpeji Európai Kereskedelmi Kamarában és a Tajpeji Európai Iskolában is. Az Európába utazó tajvani turisták, diákok, üzletemberek növekvő száma is bizonyítja a kétoldalú kapcsolatok elmélyülését. Az elmúlt években számos EU-tagország – mint például Egyesült Királyság, Hollandia, Dánia, Belgium – írt alá egyezményt Tajvannal a kettős adózás, adóztatás elkerülése érdekében. A megállapodásoknak a befektetői kapcsolatok szempontjából is nagy jelentősége van. Az Európai Parlament a 2005. július 7-én kiadott állásfoglalásában felszólítja Kínát és Tajvant, hogy építsenek ki kölcsönös bizalmat és alakítsanak ki egymás iránti tiszteletet, és a két ország közti nézetkülönbségek félretételével törekedjenek a közös nevezők megtalálására. Mindezt a Tajvani-szoros két oldala közötti kapcsolatok békés és folyamatos fejlődéséhez szükséges politikai alap létrehozása és az ezen 126

A táblázatok forrásai: http://www.hungary.org.tw/magyar/gazdasag_h.htm

- 59 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? kapcsolatokról

szóló

párbeszéd

ismételt

megkezdése

céljából

a

gazdasági

cserekapcsolatok és együttműködés, különösen a "három közvetlen kapcsolat" (a posta, a közlekedés és a kereskedelem) erősítése érdekében kérte. Továbbá rámutat, hogy Kína és Tajvan között bármiféle megoldás kizárólag kölcsönösen elfogadható alapon valósítható meg. Véleménye szerint a Tajvani-szoros két oldala közötti kapcsolatok jövője azon múlik, hogy mindkét fél hajlandó legyen rugalmasságról tanúbizonyságot tenni; támogatja a Tajvan által elért eredményeket a teljes körű demokrácia, a társadalmi pluralizmus, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság létrehozása tekintetében, és azon a véleményen van, hogy a 23 millió tajvani polgár akaratát és jóváhagyását tiszteletben kell tartani és figyelembe kell venni a felek közötti remélhetőleg békés megoldás fényében. Valamint kifogásolja a kínai elszakadás-ellenes (ú.n. leválás ellenes) törvényt,127 mert az nem felel meg a nemzetközi jognak és olyan eszközt jelent, amely nem vezethet a törvény deklarált céljaként megjelölt "békés nemzeti újraegyesítés" sikeres megvalósításához, ezért aláássa a törékeny távol-keleti biztonsági egyensúlyt.128

3.9 Oroszország129

Kína kapcsolatai Oroszországgal a század elejére nyúlnak vissza. A második világháborúban a két ország szövetségesként harcolt Japán ellen. Ezáltal Kína is a győztesek oldalán volt a háború végén Anglia, az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország mellett. A világ felett való osztozkodás során azonban a szovjet befolyás érvényesült az országban, így a „jaltai világrend” következményeként egyre inkább erőre kapott a kommunista mozgalom. A már említett 1947-es polgárháború során nyújtott orosz támogatás csak erősítette a kapcsolatot és végső soron Tajvan kiválásához vezetett.

127

Az elszakadás ellenes törvényről bővebben lásd a Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság (Tajvan) kapcsolata – Politika című fejezetben. 128 Forrás:http://www.europarl.eu.int/omk/sipade3?SAME_LEVEL=1&LEVEL=3&NAV=X&DETAIL= &PUBREF=-//EP//TEXT+TA+P6-TA-2005-0297+0+DOC+XML+V0//HU 129 Forrás: Szerb István: Kína a távol-kelet-csendes-óceáni térségben; Külpolitika, 2000/3-4 szám, 197207. o.

- 60 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Napjainkra Oroszország nagyhatalmi helyzete erősen megkérdőjelezett, emiatt komoly érdekei fűződnek ahhoz, hogy legalább a kelet-ázsiai-csendes óceáni térségben szorosabbra fűzze a kapcsolatait. A régióban egyértelműen Kína a számára a legmegfelelőbb partner ebben a tekintetben, hiszen közös ideológiai háttérrel rendelkeznek és gazdasági kapcsolataik sem elhanyagolhatók. A nyugati világ, mindenekelőtt Japán és Amerika számára Kína ma fontos gazdasági partner, azonban – akárcsak Oroszország – ideológiai ellenfél. Mindez Kínát is arra ösztönzi, hogy szövetségeseket keressen, és volt szövetségesénél nem is találhatna jobb partnert erre a célra. A két ország kapcsolatának elmélyítése hivatalosan Gorbacsov 1989-es pekingi látogatásával indult meg, habár rögtön ezután egy komoly hullámvölgy mérgezte a frissen kötött frigyet. Ebből a visszaesésből az 1991-ben aláírt szovjet-kínai államközi egyezmény volt az első kivezető lépés. Ez követte egy sor magas szintű diplomáciai találkozó, majd Borisz Jelcin elnök első látogatását követően közös közleményt adott ki a két ország, melyben jelezték, hogy baráti államok. Emellett Oroszország kijelentette, hogy Tajvant a Kínai Népköztársaság elidegeníthetetlen részének tekint. Emiatt a szigettel azóta is csak nem hivatalos kapcsolatokat ápol az orosz fél, azonban ezeket azonban jól felfogott gazdasági érdekeltségei miatt nem hanyagolja el.

Az első közös közleményt újabbak követték. Ezekben a két ország először egy „konstruktív partneri viszony”130 létrejöttéről beszélt, később pedig ez „stratégiai partneri viszonyra” módosult. Azonban ez még nem jelent szövetségi kapcsolatot a két ország között – habár az orosz fél ezt erősen szorgalmazta volna – csupán annyit, hogy egyenlő alapokon kezelik egymást. Ebből is látszik azért, hogy Kína igyekszik óvatosan kezelni a külpolitikáját, hiszen jelentős gazdasági kapcsolatai miatt nem érdeke az Egyesült Államokkal és Japánnal való összeütközés.

130

Ezen közlemény részeként megegyeztek abban, hogy nukleáris rakétáikat többé nem irányítják egymás ellen, továbbá elhatározták, hogy kijelölik a korábbi szovjet-kínai határ nyugati szakaszát.

- 61 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

3.10 Japán131

A japánok imádják a kínai konyhát, szeretnek a szárazföldi országba utazni, kezdik értékelni az általuk gyártott ruhaneműket, és bár közel 80 ezer kínai hallgató tanul a szigetország egyetemein és főiskoláin, nem szeretik a kínaiakat. Ebből is látható, hogy Japán és Kína között igen ambivalens a viszony. A gazdasági kapcsolatokat forrónak, míg a politikaiakat igencsak hűvösnek lehet nevezni. Előbbiek esetén a számok gyakorlatilag magukért beszélnek. Japánnak mind export, mind import téren Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere. A kettőjük közötti forgalom 2004-ben több, mint 200 milliárd USD volt, a Kínában végrehajtott befektetések pedig meghaladták a 66 milliárd USD-t. A nagyobb japán cégek csaknem háromnegyede tervez kínai befektetést, vagy kíván kínai partnerrel együtt dolgozni a közeljövőben. Ezt erősíti, hogy a szigetország külkereskedelmi szervezete a JETRO 2006-ra már 54 kirendeltséget tervez a kitelepült társaságok munkájának segítéseként. A szigetországi befektetők közül a legjobban minden bizonnyal az autógyártók jártak.132 Számítások szerint 2020-ra a kínai gépkocsi tulajdonosok száma megötszöröződik, ebből pedig a már berendezkedett japán gyártók húzzák majd az egyik legnagyobb hasznot.

Ezzel szemben a politikai viszony rég volt ilyen rossz a két állam között. Ennek egyik oka a történelemben gyökerezik. Kína szerint a szigetország társadalma – a németekkel ellentétben – nem hajlandó szembenézni a világháborúban elkövetett tetteivel. Ennek egyik szimbólumának tartják a Jaszukuni szentélyt. 131

133

Az ellentétek

Palanovics Norbert: Versenyben Ázsiáért; Figyelő, XLIX. évf. 45. szám 24-27.o. A Toyota, a Nissan és a Honda már évekkel ezelőtt kiépítette hídfőállásait Kínában, számítva a későbbi fejlődésre. Több cég 2005 októberében bejelentette, hogy újabb gyártókapacitásokat telepít az országba. 133 A sintó vallási emlékhely az utóbbi százötven év háborúiban elesett nagyjából 2,5 millió japán katona lelkét őrzi. A hetvenes években azonban ide temettek el titokban tizennégy háborús főbűnöst is. Ez mindaddig nem is jelentett problémát, amíg a japán kormányfők minden évben nem kezdték el meglátogatni a helyet. Ezt Kína és a két Korea is az imperialista militarizmus és nacionalizmus jelének tartja és komoly tiltakozásba kezdett. 132

- 62 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? másik oka, hogy mindkét állam az ázsiai dominanciáért küzd. Kína gazdasági felemelkedését és ezzel adódó növekvő magabiztosságát Japánban nem nézik jó szemmel, míg a szigetország nyíltabb nemzetközi szerepvállalása a kínai kormánynak nem tetszik. A versengés további forrását adja a két ország nyersanyagigénye. Az ipari növekedés maga után vonta az előbbiek iránti igény drámai fokozódását. Kína energiafelhasználása 2003-ban meghaladta Japánét, amivel a világ második legnagyobb energiafogyasztójává vált. Fő villamos-energia forrásként egyre inkább a nyersolajat használja a szén helyett. Mindez azt eredményezte, hogy Kína nyersolaj fogyasztása megháromszorozódott, importra pedig nyolcszor annyit fordít, mint korábban, amit az is jelez, hogy mára a világ harmadik legnagyobb nyersolaj importőre lett.134 Azonban lenne előtte más lehetőség is. És éppen ez okozza az újabb feszültséget Kína és Japán között. A Kelet-kínai tenger területén még a nyolcvanas években felfedeztek négy olajés gázmezőt, amely a felmérések alapján 7 ezer milliárd köbméter földgázt, és nagyjából 100 milliárd hordónyi kőolajat rejt magában. Ez a mennyiség kőolajból mindkét állam szükségleteit fedezné a következő ötven évre, földgázból pedig Japánnak legalább 80, Kínának 240 évre lenne elegendő. Mivel azonban mindmáig nem tisztázták tengeri határaikat, mindkét ország jogot formál a terület kiaknázására. Kína, jelezve szándéka komolyságát, októberben hadihajókat küldött a területre és repülőgépei, tengeralattjárói is látványos felderítő utakat végeznek a régióban.135 Elemzők szerint a két ország 2008-ig minden bizonnyal nem fogja tovább szítani a már most is puskaporos hangulatot. Ez elsősorban Kína érdeke, részben a 2008-as pekingi nyári olimpia megrendezésének nyugodt körülményei, részben pedig a 2008-ig esedékes japán segélyek miatt. De látnunk kell azt is, hogy Kína és Japán egymásra van utalva. Kína fejlődéséhez a japán befektetések nélkülözhetetlenek, míg a szigetország gazdasági növekedése Kína fejlődésének is függvénye. Az már más kérdés, hogy a gazdasági függés elég lesz-e ahhoz, hogy a politikai kapcsolatot rendezzék.

134

Forrás: www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=eu_ekbtaj_200508 A két ország versenyfutásából Oroszország profitálhatja a legtöbbet, hiszen mindkét állam sokmilliárd USD-s oroszországi beruházást helyezett kilátásban azért, hogy a szibériai olajmezőkről kiinduló vezetékek a számukra kedvező útvonalon haladjanak. 135

- 63 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

3.11 Amerikai Egyesült Államok

Kína és az Egyesült Államok kapcsolatát a statisztikai adatokon túlmenően, jól jellemzi az, hogy az ország kezdi egyre inkább felvenni a nyugati életstílust. A városokban élő kínaiak megtévesztően hasonlítanak egy amerikai nagyváros lakóira. Az ifjúság gyorséttermekben étkezik, hollywoodi filmeket néz, és farmert hord. A modern lakások berendezésétől kezdve a reklámok stílusáig vagy az autópályák építéséig minden és mindenki az USA-t utánozza. És bár a nyelvtanulás terén van még mit pótolnia az országnak, az angol tanítása mára már általánossá vált.136 Mint már korábban említettem, Kína igen komoly gazdasági kapcsolatokat is ápol az Egyesült Államokkal, ahová évente nagyjából 80 milliárd USD-t exportál. A szerepvállalás bővítésében az USA is partnernek mutatkozik. A 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően indult meg a nagy mértékű közeledés az USA és Kína között, melynek látványos megnyilvánulása volt, hogy George W. Bush a 2001 novemberében megrendezésre került APEC-csúcson részt vett Sanghajban, majd ezt követően Pekingbe is ellátogatott.137 Az USA számára nagyon nagy jelentőséggel bír, hogy Kína támogatja a terrorizmus elleni küzdelmet. Tulajdonképpen ez volt az oka annak, hogy a két ország között megindult a politikai párbeszéd, hiszen az USA számára lényeges, hogy földrajzilag, politikailag és kulturálisan is minél diverzifikáltabb legyen a terrorizmus elleni koalíció.138 Az USA kapcsolata Tajvannal egészen más alapokon nyugszik, mint Kínával. Az Amerikai Egyesült Államok a koreai háború után gazdasági és katonai segélyprogramot indított el Tajvan javára, mely igen sokoldalú komplex hatást gyakorolt a sziget életére. A tőkehiány enyhítése, az infrastruktúra, az ipar és az emberi erőforrás fejlesztéshez való hozzájárulás mellett befolyásolta a gazdasági és a társadalmi 136

A kantoni városvezetés már előírja, hogy a városi hivatalnokoknak meg kell tanulniuk angolul. A szeptember 11-i Egyesült Államokat ért terrortámadásokat követően ez volt Bush elnök első külföldi útja. 138 Forrás: http://www.mozgovilag.hu/2002/08/07%20Nemes.html 137

- 64 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? fejlődés irányát is. Az USA segélye a kezdeti időszakban az általános stabilitás elérését célozta, elsősorban az ellátás javítását és az infláció megfékezését.139 15 év alatt Tajpej összesen 1465 millió USD-t kapott, vagyis átlagosan évente majdnem 100 millió USD-t. Ez a bruttó összes beruházás költségének az egész időszakot nézve körülbelül 34 %-át fedezte. A társadalom egészére nagy hatással volt az Egyesült Államok segélyezése, mivel nem volt olyan réteg, vagy csoport, amelynek életszínvonala ne emelkedett volna jelentős mértékkel ezen időszak alatt. Az USA 1954. december 2-án írásos szerződésben védelmet biztosított Tajvannak. E dokumentum rögzíti a "kölcsönös biztonság szavatolását", de megállapításainak kétértelműsége lehetőséget adott a mindenkori amerikai elnöknek, hogy értelmezésüket a pillanatnyi világpolitikai erőviszonyoknak a függvényében végezze el.140 Az Egyesült Államok 1979-ben megszakította hivatalos diplomáciai kapcsolatait Tajvannal. Ugyanebben az évben az amerikai külügyminisztérium megalapította a Tajvani Amerikai Intézetet (American Institute in Tajvan – AIT), melyen keresztül zajlik a nem hivatalos kapcsolattartás.

141

1979. április 10-én törvénybe iktatták a

Tajvani Kapcsolatokról szóló törvényt (Taiwan Relations Act), mellyel Tajvant országnak, nemzetnek tekintette, ellent mondva az „egy Kína elvnek”, amelyet az Egyesült Államok elviekben elfogadott. A TRA középpontjában Tajvan biztonságának a kérdése állt. A hivatalos álláspont ellenére az USA Tajvan legfőbb fegyverszállítója és ezáltal legfőbb szövetségese. Az Egyesült Államok számos ígéretet tett, hogy egy esetleges Kínai támadás esetén megvédi Tajvant. George Bush 2001 áprilisában kijelentette, hogy az Egyesült Államok „bármire kész”, hogy megvédje a szigetet egy esetleges kínai inváziótól, hozzátéve, hogy ez akár katonai erő alkalmazását is jelentheti.

139

A segélyprogramról bővebben lásd: A Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság kapcsolata. Forrás: http://www.sulinet.hu/tori/szakkor/kina/kina.htm 141 Forrás: http://www.europeer.hu/vilag/tajvan.html 140

- 65 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

III. A Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság (Tajvan) kapcsolata

1. Politikai háttér142

A nemzetközi jog szerint, 1949-től Tajvan Kína része, ezért Peking azóta folyamatosan jogot formál a szigetországra. Érdekes módon azonban az államok többsége bár de jure – tehát jogilag – formálisan nem ismeri el Tajvant önálló országként, azonban de facto – tehát ténylegesen – a legtöbb, gazdaságilag fejlett ország kiterjedt kapcsolatokat ápol a Kínai Köztársasággal, azaz Tajvannal. A Peking által annyira óhajtott „egy Kína” elvet minden külföldi elfogadja, a gyakorlatban azonban Tajvan önálló államisága érvényesül. A szárazföldi Kína 1949 óta már többször is kijelentette, hogy ez a kettősség szerinte tarthatatlan, és katonai erő alkalmazásától sem riad vissza annak érdekében, hogy az általa csak „lázadó tartomány”-ként emlegetett Tajvant az anyaország uralma alá vonja, és megszűntesse ezt a szerinte exlex143 állapotot. Ugyanakkor Tajvan az 1990-es évektől egyre keményebb álláspontot foglal el Kínával szemben. A tárgyalások elkezdésének feltételéül a béke garantálását, valamint Tajvan függetlenségének elismerését szabta. A Kínai Köztársaság követelte az egyenlő elbánás elvét, amire Peking nem volt hajlandó, mivel ez szerinte Tajvan függetlenségének az elismerését, és két független ország közti tárgyalások elkezdését jelentette volna. Bár Peking állandóan hangsúlyozza, hogy széles és teljes körű autonómiát adna Tajvannak, ha az elfogadná az „egy Kína, két rendszer” elvet,144 Tajpej nem hajlandó 142

Forrás:http://www.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsesegi_szemle/valtozo_eroviszonyok_a _tajvani-szorosban 143 Exlexnek nevezzük azt a”törvény nélküli” állapotot, amikor jogszabályok formálisan sem léteznek, vagy jogi szabályozók léteznek ugyan, de a gyakorlatban nem, vagy nem teljesen érvényesülnek (ez utóbbi figyelhető meg Tajvan vonatkozásában is). 144 Az „egy Kína-két rendszer” elvet szokták „egy ország-két rendszer” elvnek is nevezni.

- 66 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? engedni a status quo-ból. Kína szerint az anyaországhoz 1997-ben visszacsatolt Hongkong,

és

az

1999-ben

visszatért

Makaó145

is

jó

példa

a

rendszer

működőképességére. Továbbá tiszteletben tartaná Tajvan politikai és gazdasági autonómiáját, amit ötven évre biztosítana neki, mint Makaónak és Hongkongnak is. Ezért cserébe „csak” annyit kérne, hogy Tajpej ismerje el Kína szuverenitását, és az ezzel járó minimális kötelezettségeket.146 Tajvan szerint az „egy ország két rendszer” elv a szigetország esetében azért sem alkalmazható, mert Hongkongtól és Makaótól eltérően sosem volt gyarmat. Az 1912-ben megalapított Kínai Köztársaság él tovább, az 1949-ben létrejött Kínai Népköztársaság pedig sohasem terjesztette ki szuverenitását a szigetre. 27 kisebb ország még mindig Tajvant ismeri el az egyetlen Kínának – tetemes gazdasági támogatás fejében.147 A kínai elnök, Csiang Cö-min 2001-es újévi beszédében kijelentette, hogy a két Kína egyesülése a kínai nép legfontosabb, elsőbbséget élvező feladata. A pekingi kormány tájékoztatási hivatala 2000 februárjában kiadott egy ún. „Fehér Könyv”-et, melyben három „casus belli”-t, vagyis az esetleges háborúra okot adó lépést fogalmaznak meg Tajvanra vonatkozóan: 1.

Tajvan függetlenségének deklarálása

2.

Idegen csapatok megjelenése a szigeten

3.

Tajpej továbbra is halogatja a tárgyalások megkezdését.148

A kínai Országos Népi Gyűlés149 2005 márciusában elfogadta az elszakadásellenes törvénytervezetet, amely megtiltja Tajvannak, hogy kiszakadjon a kínai állam 145

Makaó és Hongkong esetében is az „egy ország-két rendszer” elv különleges közigazgatási terület létrejöttét jelenti, ami nagyfokú autonómiával jár együtt. A kapitalista gazdásági-társadalmi berendezkedés ötven évig maradhat fent. Megmarad önálló valutájuk, fenntartják a tőke szabad áramlását, pénzügyileg önállóak maradnak, a központi kormány (vagyis Kína) ott nem vet ki adókat. Változatlanul szabad kikötő és önálló vámterület lesznek. Saját törvényhozói, végrehajtói testületekkel, független bírósággal rendelkeznek, az érvényben levő törvények alapvetően változatlanok maradnak.

146

Minimális kötelezettségek alatt a saját tajvani hadsereg és külügyminisztérium megszűntetése, valamint kínai támaszpontok Tajvan szigetén történő létrehozása értendő. 147 Forrás: http://www.hhrf.org/korunk/9808/8k10.htm 148 Ez a pont utólag került be a „casus belli”, azaz háborús okok közé. Ez is Peking növekvő türelmetlenségét bizonyítja, hiszen a „Fehér könyv” kiadásától kezdve a szárazföldi Kínának bármikor van ürügye egy esetleges katonai beavatkozásra a „lázadó sziget” ellen. 149 Országos Népi Gyűlés = Parlament

- 67 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? keretéből. Ebben – mint a korábbi Fehér könyvben is – rögzítették azokat a körülményeket,

amelyek

esetén

a

szárazföldi

Kína

megtámadhatja

Tajvant

függetlenségi törekvései miatt. Bár az elszakadás-ellenes törvénnyel kapcsolatban többször hangsúlyozták, hogy az csak a békés újraegyesítést szolgálja, a kínai elnök a parlament egy kizárólag csak tanácskozási joggal rendelkező képviselőcsoport előtt kijelentette, hogy „Sosem fogjuk eltűrni Tajvan függetlenségét és soha, semmilyen körülmények között és semmilyen áron nem engedjük meg a Tajvan függetlenségéért harcoló erőknek, hogy elszakítsák Tajvant az anyaországtól.”150 Érdekes eredménnyel végződött a 2004 júliusában elvégzett tajvani számítógépes szimuláció, mely azt mutatta ki, hogy a sziget legfeljebb hat napig tudna ellenállni a kínai hadsereg inváziójának. Erre az eredményre úgy jutottak, hogy számítógépbe táplálták az összes rendelkezésre álló adatot a tajvani és a kínai seregről, és ezeken kívül még számos külső és belső körülményt is. A szimuláció szerint a hatodik napon elesne a főváros, és bár a kínai sereg súlyos veszteségeket szenvedne, véget érne az invázió. A Békeküldetés 2005 névre hallgató, 2005. augusztus 18-án elkezdődő kínaiorosz hadgyakorlat 10 ezer katona részvételével elemzők szerint Tajvan elfoglalását és az amerikai hadiflotta távol tartását hivatott szimulálni. Bár az országok katonai vezetésének kiadott közleménye szerint a két ország közös gyakorlata szokásosnak mondható, a hadgyakorlaton való kínai részvétel mozgatórugói világosak: Peking érzékeltetni kívánja, hogy Tajvan megtámadása továbbra is szerepel terveiben.151 Peking úgy tűnik, még kivár, aminek oka az is lehet, hogy bár már most jelentős előnnyel rendelkezik, mind haditechnika, mind emberlétszám terén, a 2008-as nyári olimpiai játékokat Kína rendezi, és addig nyugalmat akar a térségben. Folyamatos változás megy végbe azonban Tajvan nézeteiben, ami az éppen kormányon lévő párttól függ. A 2004-es választásokat megnyerő Demokratikus Haladás Pártja – melynek vezetője Cseng Suj-pien – mindösszesen 0,2 %-os többséggel152 vette kezébe az irányítást. Céljuk már nem a teljes függetlenség kivívása, hanem a status quo 150

Forrás: http://www.nol.hu/cikk/354124/ Forrás: http://www.fn.hu/index.php?id=4&cid=104081 152 Tajvan lakossága kb. 23 millió fő, a választópolgárok számának 0,2%-a csupán csak 30000 embert jelent. 151

- 68 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? fenntartása. A jelenleg ellenzékben lévő Koumintang – tajvani Nemzeti Párt – még kevésbé Peking-ellenes, mint a kormányzó párt. A Koumintang többször is kijelentette, hogy elfogadják az „egy Kína” elvet, és elutasítják a függetlenséget. A 2004-es elnökválasztásokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a tajvani társadalom egyre inkább két részre szakad: a Kínával szorosabb kapcsolatot követelőkre, és az azt ellenzőkre, a függetlenség-pártiakra. Peking katonai erő alkalmazásával fenyegeti Tajvant arra az estre, ha a sziget kinyilvánítja függetlenségét.153 Így a politikai szembenállás következtében, a két ország – és egyben a térség – felett, Demokles-kardjaként folyamatosan ott lebeg a potenciális katonai konfliktus. Az 1996-os, 2000-es és 2004-es választások tajvani választások előtt a szárazföldi Kína egyértelművé tette, hogy már nem tűri sokáig, hogy nemzeti szuverenitása nem érvényesülhet egész Kína területén. A Tajvani-szorosban három alkalommal154 megtartott demonstratív kínai katonai felvonulás egyértelművé tette, hogy Kína nem riadna vissza egy esetleges fegyveres intervenciótól és a sziget megszállásától abban az esetben, ha az összes többi eszköz csődöt mondana, vagyis sem politikai, sem gazdasági, sem diplomáciai eszközökkel nem érné el az egyesítést.

Hadsereg teljes létszáma Védelmi költségvetés Légierő Szárazföldi egységek

Haditengerészet

Kína 2,5 millió fő 14,5 milliárd USD/év 470 ezer fő, 2556 vadászrepülő, 400 földi célpontokat támadó gép 1,9 millió fő, 14 ezer tank, 14 500 tüzérségi fegyver, 453 helikopter 250 ezer fő, 63 tengeralattjáró, 18 torpedóromboló, 35 fregatt

Tajvan 370 ezer fő 7,5 milliárd USD (2003) 400 vadászrepülő, 2000 föld-levegő, levegő-levegő rakéta 1500 tank, 1400 ágyú és rakétavető, 60 helikopter 40 hadihajó, négy tengeralattjáró, több tucat tengeralattjáró-felderítő helikopter

9. táblázat: Kína és Tajvan katonai potenciáljának összehasonlítása155 153

2004-ben Kína kihangsúlyozta, hogy az elnök, Cseng Suj-pien bejelentésének megvalósulását is – az új alkotmány kidolgozásáról és a sziget névváltoztatásáról – a függetlenség formális deklarálásának tekintené. 154 Értsd: A három választás idején, vagyis 1996-ban, 2000-ben és 2004-ben. 155 Forrás: http://www.penthousemagazin.hu/?cikk=K%EDna%20%E9s%20Tajvan%3A%20k%E9tes%E9lyes %20kapcsolat

- 69 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Tajvan legfontosabb szövetségese mind katonai, politikai és gazdasági téren az Amerikai Egyesült Államok, amely a hidegháború vége óta egyértelmű hegemóniára tett szert a térségben.156 Az USA többször is kijelentette, hogy megvédi Tajvant egy esetleges kínai támadás esetén.157 Ha megindulna az invázió Tajvan ellen, az Egyesült Államoknak tartania kellene ígéretét, ami rövid úton akár nukleáris háborúhoz, és Amerika világhatalmának végéhez, valamint a világgazdaság összeomlásához is vezethet. Ezért Washingtonnak jól át kell gondolnia Tajpejnek tett ígéretét, még a „Tajvan-krízis” kirobbanása előtt. A szárazföldi Kína számára elsődleges a Kínai Köztársaság kérdése, mivel tudja, hogy az Amerikai Egyesült Államok térségbeli hegemóniájának egyik alappillére a Tajpej – Washington kapcsolat, szövetség.158 Peking úgy gondolkozik, hogy két módon tudja veszélyeztetni az USA ázsiai érdekeit: Korea egységesítésének elősegítésével ami az amerikai csaptok kivonását jelentené a félszigetről - és Tajvan irányultságának megszűntetésével, amit csak úgy tud elérni, ha hatalma alá vonja a szigetet. Fontos szempont továbbá hogy Peking egyre jobban számíthat a tajvani lakosságra, és a tajvani közvéleményre, mivel a tajvaniak a mai napig nem felejtkeztek meg arról, hogy ők ugyan olyan kínaiak, mint a szárazföldön lakó társaik. Így az is lehetséges, hogy egy háborút kiváltó konfliktus kirobbanása esetén a polgárok a tajpeji kormányzat ellen fordulnak azzal az indokkal, hogy inkább fűzzék szorosabbra a kapcsolatokat az anyaországgal a háborúzás helyett. A tajvani lakosság szárazföldi Kínához való ragaszkodását jelzik azok az adatok is, miszerint a „két Kína” lakosai évente több, mint 80 millió levelet írnak és 100 millió alkalommal telefonálnak egymásnak. Szárazföldi rokonaik megsegítésére a tajvaniak pénzátutalással minden évben 300 millió USD-t küldenek. Érdekes volt reakciójuk arra az eseményre, amikor 2001 januárjában a tajvani kormány megnyitotta két, Tajvanhoz tartozó kisebb sziget 156

Értsd: Ázsiában. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy 2001 februárjában George Bush elnök bejelentette, hogy Peking nem stratégiai partnere többé Washingtonnak, majd ugyan ezen év májusában az Egyesült Államok nagy mennyiségű fegyver eladását jelentette be Tajvannak, súlyosan megsértve ezzel az 1982. augusztusi kínai-amerikai közös közleményt, mely a Tajvannak szóló fegyvereladások fokozatos csökkentéséről rendelkezik. Ezen kívül Bush elnök megerősítette, hogy kínai támadások esetén az Amerikai Egyesült Államok „minden szükséges eszközzel” meg fogja védeni a szigetet. Ez a magatartás jól illeszkedik a már ismert amerikai „demokrácia-export” folyamatába. 158 A másik két pillér Dél-Korea és Japán. 157

- 70 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? hajóközlekedését a szárazföldi Kínával. Óriási ünneplés fogadta a szárazföld felől érkező első hajókat. Mint az a fentebbiekből jól érzékelhető, hogy az újraegyesítés érdekében Kína több lehetséges eszközhöz nyúlhat: választhatja a meggyőzés, a megfélemlítés, egy tajvani blokád, avagy egy közvetlen katonai akció lehetőségét. Ami az első változatot illeti, Tajpej már kijelentette, hogy nem követi Hongkong példáját. A szárazföldi Kína folytathatná jelenlegi politikáját is, azaz a szigeten élők megfélemlítésére irányuló rendszeres katonai gyakorlatok megtartását, ebben az esetben azonban számolnia kell az Egyesült Államok válaszlépéseivel. A blokád és a közvetlen akció nemzetközi szintéren súlyos kritikáknak lenne kitéve, ezen kívül itt is számíthatna az USA gyors reakciójára, és minél hamarabbi közbelépésére Tajvan védelme érdekében.159 A katonai beavatkozás mellett Kínának jó esélye van arra, hogy gazdaságilag fűzze magához Tajvant, majd ezt a függőséget kihasználva a politikai egyesülést is véghez vigye, mivel a kétoldalú kereskedelem és a tajvani működőtőke befektetések volumene is egyre jobban növekszik. Peking már a nyolcvanas évektől kezdve tudatosan használja fel ezt az egyesülés elérése érdekében, erre utal a Kínai Kommunista

Párt

egységfront

munkaosztályának

1985-ös

dokumentuma:

„Határozottan, lépésről lépésre ösztönözhetjük Tajvan iparágait, hogy még inkább támaszkodjanak piacunkra mindaddig, amíg jól szervezett és jól irányított intézkedésekhez folyamodunk. Ezen erőfeszítések folytatása hatékonyan elvezethet minket Tajvan gazdaságának működésének ellenőrzéséhez, amely meggyorsítaná a szülőföld újraegyesítését.” De vajon sikerül-e véghezvinnie Pekingnek célját, és újraegyesíteni a „két Kínát”? Sok tényezőtől függ az esetleges egyesülés, a továbbiakban a gazdasági és kereskedelmi szempontokat vizsgálom.

159

Forrás: http://www.hetek.hu/index.php?cikk=1640

- 71 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

2. Gazdasági kapcsolatok160

A beszűkülő egyesült államokbeli (felvevő)piac helyett, a tajvani cégek az utóbbi években már egyre inkább a dinamikusan növekvő kínai középosztály számára gyártják termékeiket, és a tajvani kormány tiltása ellenére egyre nő a kínai szárazföldre irányuló beruházások volumene. A tajvaniak az egyre szorosabb gazdasági kapcsolatok miatt már nem érzik valósnak a kínai katonai fenyegetést, pedig a tajvani kormány igyekszik folyamatosan hangsúlyozni, hogy ez komoly veszélyt jelenthet a lakosság számára.161

2.1 Tőkeberuházások

2.1.1 Külföldi tőkeberuházások Kínában162 Az 1980-as évektől megvalósuló reform nyitás politikájának köszönhetően Kína nyitottá vált a világ összes pontjából érkező beruházás számára. A kínai gazdaságba exponenciális ütemben áramlik a külföldi tőke. Az olcsó munkaerő és az egyre növekvő vásárlóerő miatt jelenleg a világ egyik legoptimálisabb befektetési helye, hatalmas, még mindig kiaknázatlan piac. De mi is vonzza a tőkét valójában Kínába? 1.

Hatalmas piac, növekvő vásárlóerővel.

160

Jordán Gyula: Egyoldalú vagy kölcsönös függés? Magyar Szemle 2005/4. 163-183.o. Forrás:http://www.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsesegi_szemle/valtozo_eroviszonyok_a _tajvani-szorosban 162 Forrás: Tálas Barna: Kína a modernizáció útján a XIX-XX. században (Napvilág Kiadó; Budapest, 2005) 161

- 72 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? 2.

A munkajogi és a környezetvédelmi szabályozások még kialakulóban vannak, ami jelentős könnyebbséget és adott esetben költségmegtakarítást jelent a befektetőknek.

3.

Olcsó, viszonylag jól képzett munkaerő, amely egyre nagyobb hangsúlyt fektet a szakmai képzésre és a korszerű technológia behozatalára.

4.

Mivel előzőekből adódóan egyre jelentősebb a kvalifikált mérnökök száma, ezért már több multinacionális cég alakított ki kutatás-fejlesztési részleget Kínában (Nokia, Microsoft, IBM, Siemens, stb.).

5.

Egyes ágazatokban (pl. telekommunikáció, IT) igen sok nemzetközi cég van jelen a kínai piacon, ami lehetővé teszi a befektetői hálózatok kialakítását.

6.

A vállalatok számára igen jelentős érv az adó- és vámkedvezmények megléte. A 2004-ben érvényben lévő szabályozás szerint a külföldi befektetések

a

nyereségessé

válásukat

követő

két

évben

teljes

adómentességet kapnak, ami az azt követő évben 50 %-ra módosul. Azok a befektetések, amelyek a tevékenységükhöz kínai berendezéseket vásárolnak, további adójóváírásokra jogosultak. A kínai vezetés 2000-ben hirdette meg a nyugati területek fejlesztésére irányuló programját. Azok a vállalatok, amelyek itt ruháznak be, az alapvető adókedvezményeken kívül, további 15 %-os társasági adókedvezményt kapnak 3 éven keresztül.163 Mindezek elég jelentős vonzóerőt jelentenek, hiszen nem igen található olyan ország, ahol ezek a feltételek ennyire koncentráltan lennének jelen. A külföldi tőkebefektetés először a 90-es években ugrott meg jelentősen. 1995ben már közel 50 ezer ipari tevékenységet folytató, külföldi tőkeérdekeltségű vállalat működött Kínában. Megnőtt a külföldi tőkefelhasználásra vonatkozóan megkötött megállapodások száma, és ténylegesen megvalósult a külföldi tőkebefektetések differenciáltabb ágazati és területi megoszlása. 1995 végén pedig az összes külföldi tőkeérdekeltségű vállalat száma már 233 ezerre rúgott. A beruházási szerződések esetében az egy-egy szerződésre eső átlagos összeg évről évre növekedett. A tőkebefektetések első számú célpontjai, a Különleges Gazdasági Övezetek (Special Economic Zones – SEZ) voltak. Ezeket azért hozta létre az állam, mert úgy

163

Forrás: http://east.htec.hu/?site=content_man&event=content_man_go&site_id=40

- 73 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? gondolta, hogy a komparatív előnyöknek megfelelően, a jobb adottságokkal rendelkező keleti partvidék tartományaiba fog majd irányulni a külföldi tőke legnagyobb része. Ezek a területek válnak majd a gazdasági fejlődés húzóerejévé, és magukkal viszik majdan a fejletlenebb megyéket. A folyamatot a kormány támogatta és nagy erőfeszítéseket tett a helyi infrastruktúra kiépítésére, a külföldi tőke számára vonzó befektetési környezet kialakítására. Ezeken a területeken a piaci mechanizmusok sokkal rugalmasabbak voltak, mint az ország egyéb területein, és igen sok kedvezmény várta a beruházni vágyókat. Az első körben Különleges Gazdasági Övezetté nyilvánított öt övezet (Sencsen, Zhuhai, Shantou, Xiamen és késõbb Hainan szigete), a kialakítás idején fejletlen infrastrukturális háttérrel rendelkezett, és gazdaságuk színvonala is rendkívül alacsony volt. Elmaradottságuk miatt, az első években infrastrukturális fejlesztésekre volt szükség, amelyeket külföldi tőke bevonásával valósítottak meg. A fejlesztések jelentős része az imént említett infrastruktúra mellett a mezőgazdaságot, az ipart, a kereskedelmet, a turizmust, a pénzügyi szférát, és az ingatlanszektor területét érintette. A Különleges Gazdasági Övezetek önállóan dönthettek és dönthetnek fejlesztési terveikről, a tőkebefektetésekkel kapcsolatos prioritásokat saját maguk határozhatják meg. Az állami szabályozás ezeken a területeken jóval kevésbé érvényesül. Éppen emiatt a szabadság miatt igen nagy szerepük volt és van a kínai gazdasági élet fellendítésében. Mondhatjuk, hogy a reformpolitika egyik legnagyszerűbb döntése volt a SEZ-ek létrehozása, hiszen nemcsak tőkét, hanem modern technológiát, képzett szakembergárdát és külföldi tapasztalatot is vonzottak az országba. Hátrányuk azonban az volt, hogy mivel ezek a területek váltak a fejlődés motorjává, ezért a többi terület minden szempontból elmaradt tőlük. Az egyes régiók közötti különbségek pedig az évtizedek során egyre mélyültek,164 ami napjainkban jelentős fejfájást okoz a kínai vezetőknek. Az állam vidékpolitikájának teljes körű reformja így ma már nem csupán egy opció, de teljességgel elkerülhetetlen is.165

164

A városokban az egy főre jutó jövedelem a háromszorosa, Sanghaiban pedig ötszöröse a vidéki lakosságénak. Ez nagyjából olyan szintű különbséget jelent, mintha összevetnénk Albániát és Németországot. 165 Komoly vihart kavart két kínai újságíró – Chen Guidi és Wu Chuntao 2004-ben megjelent könyve, amely a Felmérés a kínai parasztságról címet viseli és az Anhui tartományban tapasztalható ambivalens helyzetet vizsgálja.

- 74 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? 2.1.1.1 A külföldi tőkeberuházások típusai166 A kínai piacra érkező vállalatok maguk dönthetik el, hogy milyen formában szeretnék működtetni vállalkozásukat. Öt lehetőség közül választhatnak. A lehetséges vállalkozási formák a tőke, a profit, a kockázati részvétel, a menedzsment struktúra és a jogi helyzet tekintetében különböznek egymástól. 1.

Közös tőkebefektetésű vállalatok. Ezek olyan korlátolt felelősségű vállalatok, amelyben a kínai és a külföldi partnerek előre meghatározzák, hogy ki milyen arányban vesz részt az irányításban és a döntéshozatalban.

2.

Teljesen külföldi tulajdonban lévő vállalatok. A külföldi befektető saját technológiáját, tőkéjét és menedzsmentjét alkalmazza, így vállalja a teljes felelősséget a vállalat működéséért.

3.

Szerződéses vegyes vállalatok. Ebben az esetben a külföldi partner minimum 25 %-át adja a jegyzett tőkének. Gyakori a korlátolt felelősségi forma, de lazább az együttműködés, mint a közös tőkebefektetésű vállalatoknál. A külföldi befektető többnyire technológiát, vagy pl. gépeket invesztál a vállalatba.

4.

Közös kitermelésre irányuló „offshore” projektek. Ez a típus, csak nagyon ritkán fordul elő

5.

Egyéb vállalkozási formák.

Az együttműködés jellege szerint még a következő csoportokat különböztethetjük meg: 1.

A külföldi fél gépekkel, berendezésekkel látja el a kínai partnert, és előállíttatja vele a terméket, amelyet a külföldi majd a hazai vagy a nemzetközi piacon értékesít.

2.

A kapcsolat irányulhat olyan szerződésre, amelynek tárgya feldolgozás vagy összeszerelés. A külföldi partner biztosítja a nyersanyagot, vagy a félkész terméket, a kínai fél pedig feldolgozza, összeszereli. A készterméket a nemzetközi piacon értékesítik.167

166 167

Forrás: http://east.htec.hu/?site=content_man&event=content_man_go&site_id=40 Ez gyakorlatilag megfelel a bérmunkának.

- 75 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? 3.

A nemzetközi lízingszerződés is viszonylag gyakori forma. Ebben az esetben a kínai fél a lízingszerződésben meghatározott időtartamra kapja meg használatra az adott gépet, berendezést.

Mindegyik forma, de főként az utolsó, lehetőséget biztosít arra, hogy a tőke beáramlása révén a technológia terén is jelentős fejlődés menjen végbe. E fejlődés a kulcsa annak, hogy az utóbbi időben a kínai vállalatok külföldi befektetési igénye és tevékenysége is egyre nőtt, és ezt egyre inkább meg is engedhetik maguknak. 2.1.1.2 A külföldi beruházások ágazati eloszlása168 A hazai és a külföldi befektetések eloszlását Kínában „A külföldi befektetéseket szabályozó jegyzék” (Industrial Catalog Guiding Foreign Investment), valamint „A külföldi tőkebefektetéseket módosító jegyzék” (Interim Provisions on Guidance for Foreign Investment) szabályozza, amelyek lehetővé teszik, hogy a befektetések mennyiségi jellemzői helyett, a minőségre (a hozzáadott értékre) koncentráljanak, illetve az is meghatározásra került, hogy mely ágazatok támogatottak. A külföldi befektetések szerkezete szinte teljesen átalakult az elmúlt tíz év során. Ma a jelentős szektorok közé a high-tech ágazatok, az export-orientált projektek, a környezetvédelmi projektek, az új mezőgazdasági technológiák, az energetika, a szállítás, nyersanyag és félkész termékek előállítása tartoznak. Ebből is látható, hogy teljesen érthető módon azokat a területeket helyezték előtérbe, ahol még mindig jelentős lemaradásuk van, vagy ahol a fejlődés fenntartása érdekében további beruházások szükségesek. A befektetések irányultságára vonatkozóan nagy általánosságban az mondható el, hogy az ázsiai befektetők a munka-intenzív feldolgozóipari ágazatokat részesítik előnyben és főleg a külpiacra termelnek. Az európai és az amerikai cégek befektetései viszont a technológia-intenzív szektorokba irányulnak, és zömében a belső piacon próbálják terméküket értékesíteni.

168

Forrás: http://east.htec.hu/?site=content_man&event=content_man_go&site_id=40

- 76 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

Ország

1992-1997 éves átlag

2000

2001

2002

2003

2004

Kína

32 799

40 715

46 878

52 743

53 505

60630

Hongkong

7 781

61 939

23 755

9 682

13 561

34035

Tajvan

1 474

4 928

4 109

1 445

453

1895

Összesen

42 054

107 582

74 762

63 870

67 511

96560

10. táblázat: Működő tőke beáramlás az adott országba (millió USD)169

Ország

1992-1997 éves átlag

2000

2001

2002

2003

2004

Kína

2 846

916

6 884

2 518

1 800

1805

Hongkong

20 557

59 375

11 345

17 463

3 769

39753

Tajvan

3 215

6 701

5 480

4 886

5 679

7145

Összesen

26 618

66 992

23 709

24 867

11 248

48703

11. táblázat: Működő tőke kiáramlása az adott országból (millió USD)170 Látható, hogy bár az évek folyamán tapasztalható volt némi ingadozás mind a működő tőke beáramlása, mind a kiáramlás terén, a különbözet mindkét esetben mindvégig nagyjából ugyanannyi, 40-50 millió USD között mozgott. Észrevehető az is, hogy míg Kínában a beáramlás értéke növekedett jelentősen, addig Tajvan szempontjából a kiáramlás növekedése figyelhető meg, és a beáramlás értéke jelentősen csökkent. Ez is mutatja a két ország eltérő gazdasági felépítését.

169 170

Forrás: World Investment Report 2005; http://www.unctad.org/en/docs/wir2005_en.pdf; 306.o. Forrás: World Investment Report 2005; http://www.unctad.org/en/docs/wir2005_en.pdf , 306. o.

- 77 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? 2.1.2 Külföldi tőkeberuházások Tajvanon171 A Kínai Köztársaság már az 1950-es években programokat dolgozott ki befektetések ösztönzésére. Két törvényt adott ki: Törvény a külföldi befektetések ösztönzésére 1954 júliusában és Törvény a tengerentúli beruházás ösztönzésére 1955 novemberében. Mindkettő engedélyezte a befektetőknek a külföldi valuta szabad felhasználását termelési eszközök és nyersanyagok importálására. Tajvan bizonytalan gazdasági és politikai kilátásai azonban még nem voltak túlságosan vonzóak.172 19591960-ban

kiegészítették

ezeket

a

törvényeket,

melyek

így

már

vonzó

adóengedményeket kínáltak, mint például 5 éves mentesség a jövedelemadó alól, a profit repatriálását, védelmet a kisajátításokkal szemben. A kormány 1966-ban173 - Kínát majdnem 15 évvel megelőzve - a külföldi működőtőke vonzása érdekében ún. export-feldolgozási zónákat (Export Processing Zones – EPZ) hozott létre, mint már azt korábban a gazdaságtörténet vázolásánál említettük. Az Ázsiában akkor még egyedülálló létesítményt Kaohsiungban hozták létre egy 65 hektáros területen, majd később az ország más területein is nyíltak hasonlók. Egyes iparágakat, mint például a textil- és pamutipar kizártak a zónákból, másoknak pedig megtiltották, hogy a zónán belül gyártott termékeiket a hazai piacon értékesítsék. Az export-feldolgozási zónákban letelepült cégek kedvezmények széles körét élvezhették: területet kaptak, könnyű hozzáférési lehetősséggel a kikötőkhöz, közraktárakhoz, valamint víz- és energiaellátáshoz, továbbá a szolgáltatások költségeit olyan szintre csökkentették, hogy azok nemzetközi téren is versenyképesek legyenek; az importált gépekre és berendezésekre nem vetettek ki vámot; a bürokráciát a lehető legalacsonyabb szintre korlátozták; emellett jelentős adókedvezményeket élveztek, például 5 éves adómentességet a beruházást követően. A sikeren felbuzdulva az 1970-es években további két zónát létesítettek Taichungban 23 hektáron és Nantzében 88 hektáron. 171

Jordán Gyula: Tajvan története (Kossuth Könyvkiadó; Budapest, 2005) 243-249.o. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ekkor még nem volt életbevágó kérdés a külföldi tőke beáramlása, mivel - mint azt már korábban említettük - az Egyesült Államok jelentős segélyekkel támogatta a tajvani gazdaságot 15 éven keresztül. 173 Az export-feldolgozási zónák létesítésének ötlete már 1956-ban felmerült, de ekkor még többen ellenezték a tervet, félve a tajvani munkaerő kizsákmányolásától. 172

- 78 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Az EPZ-k eredményességét jól tükrözi, hogy amíg a külföldi átlagos évi beruházás az 1961-1965-ös években 20 millió USD volt, addig az 1966-1970-es évekre 85 millió USD-ra, az 1971-1972-es évekre pedig már 145 millió USD-ra emelkedett és a kitűzött célok174 eléréséhez csak 2 év volt szükséges. 1991-ben a 3 zónában összesen 241 cég működött, exportjuk majdnem 4 milliárd USD, importjuk pedig 1,9 milliárd USD volt és 65.733 munkást foglalkoztattak.175 Az 1980-ban alapított Hsinchu Science-based Industrial Park (HSIP) az első csúcstechnológiai fejlesztőközpont volt Tajvanban. Az 1990-es években a park jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Tajvan neve felkerüljön a felemelkedő technológiai hatalmak térképére. Így 2000-re a tajvani GDP több mint 7 százaléka származott a Hsinchu tudományos parkból. A területen 2005-ben 300 cég működött, melyek összesen 700 milliárd tajvani dollár forgalmat bonyolítottak le. A parkban befektetőknek az állam jelentős támogatást nyújt, mint például a fentebb említett adókedvezmények, vámmentességek, valamint ezek mellett egy állami alapnál pályázhatnak a jóváhagyott projektek értékének 49 százalékáig terjedő összegű támogatásért, valamint kedvezményes kamatú kölcsönökért. A parkot vezető hivatal, a DHSIPA további támogatást nyújt a parkban működő vállalatok, kutatóintézetek, és a nemzeti kutatóközpontok kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységéhez.176 A munkaintenzív iparágakban előretörő versenytársak (a legnagyobb vetélytárs Kína volt) ösztönzést adtak az egyre szükségesebbé váló struktúraváltási folyamatnak, ami a tőkeintenzív, majd egyre inkább a tudásalapú, magas technológiai színvonalat képviselő ágazatok

174

Az EZP-k kitűzött céljai: 1,8 millió USD befektetés, évi 7,2 millió USD export és 1500 fő foglalkoztatása. 175 A munkások nem szerinti összetételét vizsgálva érdekes eredményre jutottunk: az exportfeldolgozó zonákban dolgozók mintegy 80% nő volt az 1990-es években. 176 Forás: http://www.infoparkrt.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=682

- 79 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Kína jelenleg vonzóbb a külföldi tőkebefektetők számára, de mivel a szárazföldön még nincs elég szakember és a kiépített kapcsolatok sem olyan szerteágazóak, így Tajvant még mindig sok cég találja jó lehetőségnek üzleti céljai megvalósításához.

Itt szeretnék kitérni arra a tényre, hogy a tőke vonzásában a két Kína mennyire hasonló lépéseket tett a külföldi tőke behozatala érdekében, az export-feldolgozási zónák létesítésétől a különböző kedvezményekig. Természetesen a Pekingi vezetés soha semmilyen formában nem utalt arra, hogy a reform és nyitás politikájában a tajvani tapasztalatokra épített volna, de jól látható a kísérteties hasonlóság a két ország elképzelései és azok megvalósítása között. 2.1.3 A két ország tőkekapcsolatai A Kínai Népköztársaság a világ negyedik legnagyobb kereskedő nemzetévé vált, továbbá a világ első fogadója 2003-ban a külföldi működőtőke-befektetéseknek,177 a gazdasága átlagosan évi 9%-ot meghaladó ütemben növekszik, köszönhetően az 1978 óta tartó gazdasági nyitás és reform politikájának. Tajvan csak a kilencvenes évektől kapcsolódott be a Kínával folytatott kereskedelem és működőtőke-befektetés folyamatába, melynek oka Tajvan és Kína többi országétól eltérő viszonya, mivel közismert tény, hogy Tajpej esetében kiemelkedő fontosságú szempont a nemzetbiztonság, melyre való hivatkozással a kormány a gazdasági kapcsolatok kiépülésének folyamatát kezdettől fogva igyekszik megfékezni. Tajvani részről többek között olyan tényezők motiválták a kínai piacon való befektetést, mint a növekvő munkaerőköltségek Tajvanon, a tajvani dollár felértékelődése (defláció), az erősödő nyugati protekcionizmus, a földrajzi közelség, a nyelvi akadályok hiánya és a kulturális rokonság. Kínának pedig nagy szüksége van tőkére, fejlett technológiára, menedzseri- és marketingismeretekre, valamint az exportkapacitását növelő külföldi beruházásokra. Továbbá a szárazföldi Kína olyan előnyökkel rendelkezik, és olyan lehetőségeket biztosít, mint a bőséges és olcsó munkaerő, hatalmas nyersanyagkészlet, gyors ütemben bővülő piac, és a hatóságok által kínált kedvezmények. 177

2003-ban az összes működőtőke egytizede, azaz 53,5 milliárd USD tőke érkezett az országba.

- 80 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? A „két Kína” között 1979 előtt csak minimális (kül)kereskedelem folyt, amely főleg a Kínából Tajvanra irányuló exportra korlátozódott. Kétoldalúvá 1979-után vált, habár a meginduló kereskedelem még csak közvetett módon178 folyt, mivel hivatalos kereskedelmi kapcsolat nem létezett a két fél között. Fő partner a közvetett kereskedelemben Hongkong179, de Korea, Szingapúr, Japán és Guam is fontos szerephez jutottak. A kereskedésnek létezett azonban egyéb csatornája is, ideértve a csempészést és a hajószállítmányok átrakodásakor és áthaladásakor adódó egyéb „megoldásokat” is. Tajpej

1985

után

fokozatosan

lazította

a

kínai

árukkal

szembeni

importkorlátozásait. Közvetett kínai befektetést először 1990-ben engedélyezett Tajvan, de ezt feltételekhez kötötte. A lehetséges befektetéseket három kategóriába sorolták: 1.

Engedélyezett projektek: Azon iparágak, amelyek nemzetközileg nem versenyképesek többé Tajvanon, munkaintenzívek, nem kritikus részei a termékláncnak – tehát nem stratégiai pontjai a gazdaságnak – vagy olyan termékek esetében, amelyekhez termeléséhez Kína szállít nyersanyagokat.

2.

Tiltott projektek: Azon befektetések, melyek a nemzetvédelmet, az infrastruktúrában használt kritikus termékeket és iparágakat, valamint a stratégiai iparágakat érintik.

3.

Speciális esetek Az engedélyezett és a tiltott projektek jellemzőit ötvöző, átfedő befektetések.

A tajvani kormány 1993-ban meghirdette a „délre menni” stratégiát, mely a tajvani befektetéseket Délkelet-Ázsia felé akarta terelni, ez azonban a tajvani befektetők körében nem volt vonzó lehetőség részben az indonéziai és kambodzsai helyzet instabilitása, részben az 1997-ben kitört ázsiai pénzügyi válság miatt. 1996 áprilisában az akkori tajvani államelnök, Li Teng-hui újabb befektetéskorlátozó kísérletet tett, a meghirdetett „nem sietni, türelmesnek lenni” politikájával szigorúbb szabályozásra szólított fel, igyekezett inkább a hazai befektetésekre koncentrálni. 178 179

Más országokon, vagy régiókon keresztül. Becslések szerint a közvetett kereskedelem 80%-a Hongkongot veszi igénybe.

- 81 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? A Tajvani Gazdasági Minisztérium 1997-ben további korlátozásokat vezetett be, ezek közé tartozott többek között a kínai nagy infrastrukturális projektekben és a hightech kutatás-fejlesztésben való részvétel megtiltása, valamint a minisztérium vizsgálatot írt elő az 50 millió dollár feletti befektetések esetében. Tajvan 2001. január 1-jén bejelentette a „három kis kapcsolat” – közvetlen szállítás, postai forgalom és kereskedelmi kapcsolat – létrejöttét a szárazföldi Kína és a Tajvanhoz tartozó, de a szárazföldhöz közeli szigetek, Kinmen és Matsu között, ezzel is löketet adva a Tajvan és Kína közötti közvetlen kapcsolatoknak. 180 A 2001-ben megrendezett Gazdaságfejlesztési Tanácsadó Konferencián 36 kérdésben született konszenzus, amelyekre alapozva Tajpej felváltotta a „nem sietni, türelmesnek lenni” álláspontját a „dinamikus liberalizáció és hatékony irányítás” jóval nyitottabb politikájára. Enyhítette a kínai termékek importkorlátozásait, kiszélesítette a „partmenti hajózási központok” tevékenységének hatályát és engedélyezte kínai turisták utazását Tajvanra.181 Még ugyanebben az évben élénk vita kezdődött az 50 millió USD-os beruházási plafon eltörléséről, és a kevésbé korszerű termékek gyártásának szárazföldre történő áthelyezéséről. Számos érvet felsorakoztattak az engedélyezés mellett és ellen is,182 és a vita eredményeképpen 2002 áprilisában a kormány eltörölte a beruházási plafonra vonatkozó korlátozást, valamint az összes ipari termék 93,8 %-nak esetében engedélyezték a kínai gyártást.183 A Kínai Népköztársaságba irányuló befektetések növekedését olyan gazdasági tényezők ösztönözték, mint a nagy összegű valutatartalék felhalmozódása –

180

http://www.hungary.org.tw/magyar/gazdasag_h8e.htm Forrás: http://www.roc-taiwan-hu.com/policy/20020528/2002052802.html 182 Érvek az engedélyezés mellett: alkalmazkodást jelent a nemzetközi trendhez; növeli Tajvan versenyképességét és termelési részesedését az adott termékből; több tőkét vonzana Tajvanra a high-tech beruházásokhoz. Ellenérvek: elveszhet Tajvan előnye a félvezetőiparban; veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot, ha olyan alapvető technológiák áramolnak át, amelyek elősegítik a kínai haditechnikai ipar fejlődését, korszerűsítését; növelné a már amúgy is Tajvan számára magas 5% körüli munkanélküliséget, mivel munkahelyek szűnnének meg. 183 Beleértve a notebook (laptop/thinkpad) számítógépeket is, amiket addig tiltottak. 181

- 82 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? köszönhetően a hosszú ideje tartó exportfellendülésnek és kereskedelmi többletnek – és a tajvani dollár felértékelődése. Továbbá olyan tényezők is hatottak rá, mint a tajvani munkabérek emelkedése, a munkaerőhiány, a környezetszennyezés problémái, a növekvő földárak, melyek mind rontották a vállalatok működőképességének feltételeit, csökkentették a nyereséget és a versenyképességet. A szárazföldi Kína által kínált fentebb említett ösztönzők és kedvezmények – mint a külföldi befektetések számára létesített különleges gazdasági övezetek, zónák létrehozása, ahol olyan előjogokat kínáltak a befektetőknek, mint például a könnyített ügyintézés, a részleges vám-és adómentesség, vagy esetleg a teljes vámmentesség – még inkább vonzották a tajvani befektetőket. Már 1983-ban irányelvet adtak ki a kínaiak a tajvani befektetésekre vonatkozóan, majd 1988-ban olyan szabályozásokat vezettek be, mely ösztönözte a tajvaniak befektetéseit.184 1989-ben először csak kettő, majd még számos befektetési zónát létesítettek számukra. 1994-ben a tajvani befektetések védelmére a kínai parlament törvényt fogadott el. A tajvani tiltások ellenére a kínai ösztönzők eredményesek voltak, a tajvani kormánynak nem sikerült megakadályoznia a tajvaniak Kínában történő befektetéseinek rohamos ütemben történő növekedését, így a nyolcvanas években szinte nulláról induló szárazföldi Kínába irányuló tajvani tőkebefektetések nagyságát mára már 100 milliárd USD-ra becsülik. Tajvan kifelé irányuló befektetéseinek 50 %-a a Kínai Népköztársaságba irányul. A befektetések majdnem 70 %-a kis cégektől származik, melyek szinte ugyan ilyen arányban exportfeldolgozó tevékenységet folytatnak. A legtöbb befektetés eddig három területre koncentrált: Fucsien, Csöcsiang és Kuangtuang tartományokra, azonban az utóbbi években a kínai kormány ösztönző intézkedéseinek köszönhetően az ország belső területére is kezdenek szóródni, így az elmúlt évek folyamán a tajvani működő tőke beruházások már elsősorban Jiangsu (43 %), Guangdong (28 %), Fujian (8 %), Zheijiang (7 %) és Hebei (4 %) tartományokban valósultak meg.185 184

A Kínaiak a Tajvaniaknak tulajdonított jelentősséget azzal is hangsúlyozzák, hogy az ottaniakat csak egyszerűen „honfitárs”-ként emlegetik. 185 Forrás: http://www.hungary.org.tw/magyar/gazdasag_h8e.htm

- 83 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? 2004-ben a közvetlen tőkeberuházások elsősorban Jiangsu-ban történtek (53 %) – beleértve Shanghai-t –, amit Guangdong tartomány követ (20 %) és Zheijiang (10 %). Látható, hogy ez a három tartomány közösen a tajvani közvetlen befektetések 80 %-át vonzotta, melyek legnagyobb részt Shanghai környékére koncentrálódnak. Ugyan abban az évben a tajvani közvetlen tőkebefektetések mértéke Kínába elérte a 6,94 milliárd USD-t, ami 51 %-os növekedést jelent 2003-hoz képest. 186 A projektek mérete és a befektetett összegek folyamatosan növekednek, a korábbi főleg munkaintenzív feldolgozó, összeállító tevékenység187 és az elavult gépek helyébe egyre inkább új, korszerű termelési csatornák és magasabb színvonalú, tőkeintenzív iparágak lépnek. Szoros kapcsolat figyelhető meg a Kína-Tajvan közötti kereskedelem volumenének növekedése és a Kínába irányuló tajvani befektetések között. Ennek okai: 1.

A befektetések működésük beindításához a legtöbb estben Tajvanon vásárolnak gépeket és berendezéseket.

2.

A tajvani vállalatok részben áthelyezik, részben kibővítik termelési kapacitásukat a szárazföldi létesítményekkel.

3.

Nagyon magas importtartalmú Kína exportra irányuló feldolgozó – gyártó tevékenysége, ami azt jelenti, hogy nagy mennyiségű közbülső, félig feldolgozott termék exportját igényli Tajvanról.

186

Forrás: http://www.hungary.org.tw/magyar/gazdasag_h8e.htm Leginkább érintett iparágak a ruhanemű, ezen belül is a műszálas ruházat készítés, a fémtermékek, az elektromos és elektronikai készülékek gyártása, az élelmiszer- és italfeldolgozás, és a gyógyászati berendezések gyártása voltak. 187

- 84 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

3. Kereskedelem

Már a korábbiakban említettem a két ország közti kereskedelmet akadályozó és elősegítő tényezőket, így most csak a tényleges áruforgalomra és a statisztikákra szeretnék koncentrálni. A tajvani külkereskedelmi többlet fő tényezőjévé vált a Kínával folytatott kereskedelem, ami azt is jelenti, hogy Tajvan külkereskedelme már régóta deficites lenne a kínai kereskedelem többlete nélkül. Már 1992-ben is megfigyelhető ez a tény, mivel akkor ez a reláció adta a sziget külkereskedelmi többletének 99,47 %-át, majd 1993-ra ez az arány már elérte a 163,78 %-ot, 1997-re pedig már 241,65 %-ot tett ki, és ez az arány csak fokozatosan növekszik az évek folyamán. 2002-ben a kétoldalú kereskedelem volumene 41 milliárd USD-t tett ki, amelyből Tajvannak 25 milliárd többlete származott, így Kína – az Amerikai Egyesült Államok és Japán után – Tajvan harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerévé és egyben legnagyobb exportpiacává vált. 2004-ben már a Kínai Köztársaság összes forgalmának 36,7 %-át tette ki a szárazföldi Kínával (ezen belül Hongkonggal) folytatott kereskedelem, ami 28 %-os növekedést jelent 2003-hoz képest, így Kína lett Tajpej legfontosabb kereskedelmi partnere.188 A behozatal Kínából Tajvan összes importjának 3 %-áról 11 %-ára emelkedett az utóbbi tíz évben.189 Kereskedelmük áruösszetételét tekintve a kínai export fő cikkei elsősorban az alapanyagok: mezőgazdasági és ipari anyagok, kukorica, főzőolaj, gyógynövények, halászati termékek, textilipari nyersanyagok, ásványok. Tajvan ezzel szemben főleg feldolgozott termékeket és félkész árukat exportál a szárazföldre: PVC-t, műszálas anyagokat és termékeket, elektromos gépeket és gépi berendezéseket az ipar számára. 188 189

http://www.hungary.org.tw/magyar/gazdasag_h.htm http://www.hungary.org.tw/magyar/gazdasag_h.htm

- 85 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Tajvan és Kína kereskedelmének áruösszetétele jól tükrözi e két gazdaság kiegészítő, komplementer jellegét, a komparatív előnyök elvének érvényesülését. Mind a tőkebefektetések, mind a kereskedelem terén Tajvan fontos szerepet játszik Kína életében, és fordítva. Jó példa erre Tajvan közvetítő szerepe a multinacionális vállalatok és a kínai cégek között. Ezek olyan szövetségeket hoztak létre, amelyekben a tajvani cégek adják a termelési kapacitást és a marketinget, a multinacionális vállalatok pedig a tőkét, a technológiát, és legtöbbször a márkanevet is. A legtöbb multinacionális cég beruházásokkal van jelen mindkét Kínában, így egyre nagyobb a munkamegosztás Tajpej és Peking között. A tajvani cégek olyan bonyolult és összetett kapcsolatrendszerre tettek szert, amit nem lehetne még egy esetleges politikai döntéssel sem „szétbombázni”. A kettejük kereskedelme nélkül Kínának nem sikerült volna a mai szintre ilyen gyorsan felfejlesztenie gazdaságát, kereskedelmét, és Tajvan nemzetközi megítélése sem lenne ilyen jó.190 Tajvan igyekszik békés úton megoldani Kínával az alapjában véve politikai ellentétet, mivel nem érdeke az állandó feszültségkeltés és bizonytalan lét, szeretné minél hamarabb elrendezni ezt a felemás (Janus-arcú) helyzetet. A megegyezés tekintetében azonban nem egyezik a két fél álláspontja, ami lényegesen megnehezíti a tárgyalásokat. Ahhoz, hogy változzon a jelenlegi helyzet valamelyik félnek engednie kell, de ezt sem Peking, sem Tajpej nem meri és talán nem is akarja elvállalni, félve az esetleges távolra mutató következményektől. Az kétségtelen, hogy a „két országnak”, pontosabban a két gazdaságnak szüksége van egymásra, mind a tőkebefektetések, mind a kereskedelem terén, így ha mindkét fél belátja a kölcsönös egymásra utaltságot, talán sikerül egy olyan megoldásban kiegyezniük, amely mindkettőjük számára megfelelő. A Kínai Köztársaság, vagyis Tajvan miniszterelnöke, Csang Csun-hsziung 2000. december 29-i beszédében így fogalmazott: „…a Kína-közi kapcsolatok már átalakulóban vannak. Bízunk benne, hogy ez az átalakulás eljut odáig, hogy a 190

Mint már korábban írtuk, a Business Enviroment Intelligent Risk 2004-es felmérése szerint üzleti környezeti kockázat szempontjából egészen alacsony kockázatúnak ítélte meg Tajvant, valamint profitszerzési lehetőség szempontjából az ötödik helyre tette Svájc, Szingapúr, Hollandia és Japán után. Működési kockázati index szempontjából pedig még előkelőbb helyre került, vagyis a harmadik lett a rangsorban.

- 86 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? megbékélést a békés egymás mellett élés és mindkét fél felvirágzása követi majd. Ez Peking-politikánk alapvető célja és a Kína-közi kapcsolatok tengelye. Az élet-halál harctól, a katonai konfrontációtól fokozatosan eljutottunk az ellenséges vetélkedésig és a jövőben remélhetőleg eljutunk a békés egymás mellett éléshez és mindkét fél jólétéhez. Gazdasági téren gyakori a magánszemélyek közötti együttműködés, az emberek ugyanis mindkét oldalon rájöttek, hogy ez haszonnal jár….az egyetlen akadály, amit még le kell bontani a Kína-közi kapcsolatokban, az politikai. Ezt azonban mi nem bonthatjuk le egyoldalúan. Bízunk benne, hogy a két fél képviselői találkoznak majd és tárgyalás útján oldják meg a konfliktusokat”.191 Tajvan álláspontját jól adja vissza Csen elnök 2004-es beiktatási beszéde is: „Tajvan teljesen szabad és demokratikus társadalom. Sem személyek, sem pedig a politikai pártok nem dönthetnek az emberek helyett. Ha mindkét oldal hajlandó a jó szándék jegyében létrehozni egy békés, fejlődő környezetet, akkor ez a szabadság választását jelenti. A jövő az, ha a Kínai Köztársaság és a Kínai Népköztársaság – avagy Tajvan és Kína - keresi a kapcsolatok megalapozásának esélyét jobban, mint bármikor. Nem zárunk ki semmilyen megoldást sem és ezt Tajvan 23 millió polgára támogatja.” Miután Kína 2005. márciusában elfogadta a már korábban is említett „elszakadás ellenes törvényt” a tajvani elnök, Csen Shui-bian hatpontos nyilatkozatot adott ki a tajvani nép érdekében, melyben kijelentette, hogy a Kínai Köztársaság független, szuverén állam. Szerinte a két ország közötti feszült helyzet megoldása nem az elszakadás ellenes törvény megszövegezésében rejlik, ami antidemokratikus és nem is békés.

191

http://www.roc-taiwan-hu.com/policy/20010126/2001012601.html

- 87 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

IV. Az együttműködés lehetőségei

1. A „Nagy Kína” elmélet kialakulása192

A Kínai Közös Piac (KKP) kialakulása a világgazdaság és a világkereskedelem legnagyobb egységes piacának létrejöttét jelentené, a legnagyobb számú és egyik legolcsóbb munkaerő-tartalékával, valamint gazdag nyersanyag- és energiaforrásokkal. Egy olyan kialakulóban lévő gazdasági integrációról van szó, amely politikai értelemben megosztott lenne, hiszen Hongkong és Tajvan is félti jelenlegi, demokratikus berendezkedését. A Kínai Kommunista Párt létrehozásának gondolata nem egészen új keletű, hiszen már az elmúlt évtizedekben is sok javaslat hangzott el – sok elemző 1997-re tette az integráció létrejöttének lehetséges időpontját, hiszen ekkor csatolták vissza Hongkongot –, amelyek a szárazföldi Kína, Hongkong, Makaó és Tajvan közötti szorosabb gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi koordinációt és együttműködést javasolták.

192

Mészáros Klára: A kínai közös piac című publikációja alapján; http://www.sulinet.hu/cgibin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Ahag&url=/eletestudomany/archiv/2002/0207/04.html

- 88 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Elnevezés Chinese International Community Greater Chinese Community Market Asian Chinese Common Market Southeastern Chinese Free Trade Area

Az elmélet kidolgozója Huang, Chin-lien 1970

Integráció foka

Résztvevő államok

Közös piac

Tajvan, Hongkong, Makaó, Dél-Kína

Cheng, Chu-wei 1988

Közös piac

Kao, Hsi-chun 1988 Chou, Pa-juinn 1988

Közös piac

Tajvan, Hongkong, Makaó, Kína, Szingapúr Tajvan, Hongkong, Kína, Szingapúr Tajvan, Hongkong, Makaó, Szingapúr

Szabad kereskedelmi terület

12. táblázat: A Kínai Kommunista Párt létrehozásának elméletei193 1970-ben egy kínai tudós vetette fel először a kínai gazdasági kooperáció gondolatát, amelyet akkor Kínai Nemzetközi Közösség (Chinese International Community) néven említett. 1988-ban egy másik tudós újra foglalkozott a gondolattal, azonban ő Szingapúrt is az általa Nagy Kínai Közös Piacként (Greater Chinese Common Market) említett integrációhoz sorolta, mivel a lakosság háromnegyede kínai. Később azonban Szingapúrtól eltekintettek, mert történelmileg sosem tartozott Kínához; és az ilyen irányú javaslatokat nagyhatalmi terjeszkedésként értékelhették volna a szomszédok. Amikor az integráció létrejöttéről beszélünk, még egy olyan igen fontos tényezőt meg kell említenem, amiről már az első fejezetben is írtam. Ez pedig nem más, mint az a 60 millió194 kínai, akik a világ egyéb pontjain élnek. Számarányuk és jelentős gazdasági befolyásuk által igen hatékony közvetítői lehetnek a kínai érdekeknek. Fontos azonban megjegyezni, hogy az imént említett 60 millió fő mintegy 80 %-a az ázsiai régióban él, ahol gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi erejüknél fogva kezükben tartják a fontosabb területeket. Ugyanez jellemzi, még ha nem is ilyen mértékben, az Egyesült Államokban, Kanadában és az európai országokban élő kínaiakat is.

193

Wang, Jiann-Chyuan; The prospects for economic integration among three chinese economies, Chunghua Institution for Economic Research, Occasional Paper Series No. 9409 Nov. 1994. 194 Más források szerint mindössze 30 millió fő.

- 89 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Be kell látnunk azt is, hogy a Kínai Közös Piac formálódásában kulcsfontosságú tényezőnek számít a gazdasági tényezőkön túl, az érzelmi, kulturális hovatartozás kérdése is. Lélektanilag igen erős az együvé tartozás érzése, ami a jelek szerint a sokadik nemzedék életében sem halványult el. Mindez az évezredek alatt vert gyökeret ebben a népben, és a közös nyelvből és kultúrából táplálkozik napjainkig. Éppen ezért a diaszpórában élő kínaiak igen eleven kapcsolatot ápolnak az anyaországgal, és ezek várhatóan kihasználhatóak lesznek a jövőben is. Ez az integrációs folyamat tehát már igen régóta zajlik. A Kínai Népköztársaság külgazdasági stratégiájának részét képezi a tengerentúli kínaiak bevonása a gazdaság fejlesztésébe. Mint az előzőekből láthattuk, regionális szinten ez a Kínai Népköztársaság, Hongkong, Makaó és Tajvan gazdasági összefonódását jelenti, globális szinten pedig a világ különböző országaiban élő kínaiak együttműködését. A gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok kialakulása, illetve megerősödése, már a múlt században megindult Hongkonggal és Makaóval, hiszen számukra is elengedhetetlenek voltak a kínai kapcsolatok. Korábban ez az élelmiszer-, az ivóvíz- és energiaellátásra irányultak. Később azonban bővült az áruforgalom, nőttek a tőkekihelyezések és a beruházások. 1997-ben visszacsatolták Kínához Hongkongot, majd 1999-ben Makaót is. Az integrálódást tovább erősítette, hogy 2003 júliusában aláírásra került a Kína és Hongkong közötti szabadkereskedelmi megállapodás (Closer Economic Cooperation Arrangement - CEPA). Ez az együttműködési egyezmény a hagyományos vámlebontáson kívül, 17 szolgáltatási területen biztosít különleges piaci hozzáférést a két fél vállalatainak a másik piacán. Kínának a Hongkonggal való kapcsolat erősítése már csak azért is fontos, mert Hongkong a maga konvertibilis valutájával, teljesen nyugati jog- és gazdasági rendszerével, amely önálló pénzügyi és kereskedelmi központként működik, gyakorlatilag hídként funkcionál Kína és egyes országok között (ilyen Tajvan is).195 Megállapíthatjuk, hogy Kína Hongkonggal, Tajvannal és Makaóval az oldalán a XXI: század óriástigrisévé válhat.

195

Forrás: http://www.mozgovilag.hu/2002/08/07%20Nemes.html

- 90 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

2. Van közös út?

A már leírtak tükrében, és hogy eddigi gondolatmenetemet folytassam, szeretném még további pontokat figyelembe véve megvizsgálni a két ország álláspontját és az egyesülés érdekében tett lépéseiket. A tajvani kérdés keletkezésétől már majdnem hatvan év telt el, de a mindkét félnek megfelelő konszenzusra még nem sikerült rátalálni. Ez az ú.n. tajvani kérdés az etnikai, gazdasági és politikai tényezők összegződéséből alakult ki a XX. század közepére. A kínai kormánynak a tajvani kérdés megoldására vonatkozó alapvető irányelve – mint már azt korábban is említettem – a békés egyesítés és az egy ország két társadalmi rendszer, amely a következőket jelenti: •

A világban csak egy Kína létezik, Tajvan Kína elidegeníthetetlen része, a központi kormány Pekingben van

•

A két rendszer együtt létezik, ami alapján a szárazföldi szocialista rendszer és a tajvani kapitalista rendszer hosszú távon együtt él és együtt fejlődik

•

Magas fokú autonómia. Az egyesítés után Tajvan Hongkonghoz és Makaóhoz hasonlóan különleges közigazgatású övezet lesz

•

Békés tárgyalások.

Parris Tsang tajvani képviselő véleménye szerint Tajvan nagyon sok mindenben különbözik Hongkongtól és Makaótól, így nem lehet velük összehasonlítani. Többek között megfogalmazta azt a tényt, hogy a sziget az elmúlt évtizedben nem volt gyarmat, valamint, hogy a szigetet egy stratégiai tengerszoros választja el az anyaországtól, ami egy igen fontos geopolitikai realitás.196

196

Forrás: http://www.vilagvevo.radio.hu/adasok/01/tajvan.htm

- 91 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Az status quo előremozdítása érdekében mindkét fél számos lépést tett, főleg az 1980-as évek kezdetétől, ilyen volt az a Jiang Zemin elnök által 1995. január 30-án kiadott dokumentum is, melynek címe „A haza egyesítésének nyolc nézete s javaslata”. Ebben megfogalmazta azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a két Kína egyesítésének feltételeit, valamint a Tajvantól elvárt viselkedésmódot.197 Be kell látnunk azt is, hogy Tajvan fejlődése, világgazdasági pozíciója és a sziget jövőjének alakulása maghatározó módon függ a Kínai Népköztársaságtól. Kína folyamatos nemzetközi átértékelődésével fokozatosan elszigetelődik a tajvani külpolitika, mely ennek ellenére folyamatosan próbálja áttörni a szárazföldi kínaiak által emelt akadályokat. Tajvan az 1990-es évektől próbálja visszaszerezni ENSZ tagságát, a két Németország és a két Korea példájára hivatkozva, ahol a tagság nem zárta ki a későbbi egyesülés lehetőségét. A kínai hatóságok azonban megakadályozzák és elszigetelik a tajvani lépéseket.198 Tajvant rendkívül erős gazdasági szálak fűzik már ma is a szárazföldhöz és a térség gazdasági integrációja a tervek szerint az elkövetkezendő egy-két évtizedben meg fog valósulni. Nyilvánvaló, hogy ennek egyik első állomása éppen annak az úgynevezett nagy Kínának a gazdasági egyesülése lesz, amelyik a szárazföldet, Hongkongot, Makaót és Tajvant egyaránt magában foglalja. Fontos szempont továbbá az is, hogy a tajvani, illetve a kínai nép hogyan látja országuk jövőjét. A tajvani közvélemény álláspontját jól mutatja az alábbi grafikon, melynek alapjául egy 2005. augusztusában elvégzett felmérés szolgált.

197

Forrás: http://hungarian.cri.cn/chinaabc/chapter10/chapter100701.htm Kivételt képezett a WTO, amelybe a Kínai Népköztársaságot követően, 2001 novemberében 144. tagállamként „Tajvan, Penghu, Kimen és Matsu Önálló vámterület" elnevezéssel elnyerhette a tagságot. 198

- 92 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Függetlenség, vagy egyesülés? Jelenlegi helyzet fenntartása, késöbb dönt

5,8% 2,7%

status quo fenntartása

11,1% 40,5%

status quo most, függetlenség késöbb status quo most, újraegyesítés késöbb

14,2%

függetlenség

19,0%

egyesítés

2. diagram: Függetlenség, vagy egyesülés?199 Ma Ying-jeou, Taipei polgármestere, valamint a Koumintang elnöke 2006. márciusában az Egyesült Államokban tett 10 napos látogatást, mely alatt kijelentette álláspontját, ami szerint Tajvannak és Kínának hosszú távú (30-50 év) szerződést kellene kötnie egymással a békés egymás mellett élésről. Hazatérése után a politikus jelezte, hogy szívesen adna néhány tanácsot a jelenlegi elnöknek, hogyan kerülje el a Kínával való kapcsolatok romlását. Bár az elnök erre nem reagált, pártja, a Democratic Progressive Party (DPP) a nemzeti érdekek árulásával vádolta az ellenzék vezérét. A taipei-i polgármester nyilatkozatának azért olyan nagy a jelentősége, mert mióta Chen, a jelenlegi elnök látja el feladatát, azóta nem igazán javultak a két ország közötti politikai kapcsolatok, melyeket olyan dolgok terheltek az elmúlt egy évben, mint a kínai elszakadás-ellenes törvény, vagy a - Chen elnöksége óta össze sem hívott egyesítési tanács megszüntetése. Megállapíthatjuk, hogy egy 2008-as váltással hatalomra kerülő Kuomintang sokkal kellemesebb tárgyalópartner lehetne Peking számára, mivel az ellenzéki párt vezetői jobban felismerték a kínai fenyegetés nagyságát, mint a jelenlegi vezetés, és hajlandóak az esetleges alkura. Tajvannal, vagy nélküle 2020-ra Kína lesz a világ második számú nagyhatalma az Egyesült Államok után – állapították meg az amerikai Központi Hírszerző hivatal 199

Forrás: http://marcius29.blogspot.com/2006_05_01_marcius29_archive.html

- 93 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? (CIA) szakértői a „Globális jövő feltérképezése” című tanulmányukban.200 Ez a tanulmány is jelzés értékű a sziget számára, hogy egyre sürgetőbb viszonyának rendezése az anyaországgal, ha nem akar lemaradni a világgazdaság egyre gyorsabb, Kína által egyre inkább befolyásolt körforgásában. Ha Taipei nem akarja elveszteni eddig kemény munkával megszerzett pozícióját, jobban teszi, ha átgondolja kapcsolatát az anyaországgal.

200

Forrás: http://www.ujexodus.hu/index.php?cikk=806

- 94 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

V. Következtetések, összegzés

A függetlenség és önállóság gondolatával kacérkodó tajvani vezetést a tajvani tőke de facto hátba támadta, amikor olyan mélyen behatolt a szárazföldi Kínába, hogy az már a gazdasági egybeolvadás, egyesülés bekövetkeztét vetíti előre. Tajvan ma sokkal inkább zsarolható gazdasági eszközökkel, mint rakétákkal. A szárazföldön beruházott tőke összege meghaladja a 60 milliárd dollárt, és korántsem csupán másodrendű ágazatokról, hanem egyre inkább high-tech vállalatokról van szó, amelyek egész létüket a hatalmas kínai piac fejlődésére alapozzák. A tőkének fontosabb a piac, mit a nemzeti függetlenség vagy pláne a kormányzati halatom birtokosainak személyes szempontjai. Az azonos nyelv, kultúra, mentalitás és a földrajzi közelség pedig iszonyú vonzerő, amikor a szárazföldi munkás az egytizedéért végzi el a ugyanazt, amit a tajvani. 1949 óta a Kínai Népköztársaság azon az állásponton van, hogy ő képviseli az egyetlen legitim kínai kormányzatot, Tajvan pedig Kína részét képezi. A Pekingi logikát követve, Tajvan mindössze Kína egyik tartománya. A szárazföldi kínai hatalom belügynek tekinti a Tajvan sorsát érintő kérdéseket, ebből következően erőszakkal fenyeget a függetlenségi nyilatkozat megakadályozásáért, illetve idegen erők Tajvan érdekében történő közbelépése esetén. A Kínai Köztársaság ugyanakkor mindvégig azon az állásponton volt, hogy Kína 1949 után óta megosztottá vált. Kétségbevonhatatlan tény, hogy azóta, immár hatvan éven keresztül két kormányzat, két törvénykezés működik, tehát két politikai valóságról beszélhetünk. Egyik a Kínai Köztársaság és a másik a Kínai Népköztársaság. Egyik sem része a másik törvénykezésének. Különbözők a gazdasági és politikai rendszereik, más-más nemzetközi kapcsolataik vannak. A Tajvani-szoros mindkét oldalán élő kínaiaknak az újraegyesítés jelenti a végső célkitűzést és óhajt. Csakhogy Tajvan álláspontja szerint az újraegyesítést egy szabad, demokratikus és prosperáló politikai rendszer alatt kell megvalósítani. Azt várják, hogy a Kínai Népköztársaságban véget érjen a kommunista uralom, az egypártrendszert demokrácia váltsa fel, mint a világ legtöbb országában.

- 95 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Mindössze a kommunista diktatúrát nem fogadják el. De ha ez megszűnne, akkor a két Kína talán újra egyesülhetne. Márpedig azt be kell látnunk, hogy napjainkra Kína Ázsia motorjává vált. Olyan szuverén hatalom lett, amely viharos ütemben modernizálódik, s amellyel a világgazdaság és a nemzetközi politika valamennyi résztvevőjének számolni kell. És ha megvizsgáljuk Kína statisztikai mutató mellett Tajvan és Hongong adatait is, azt látjuk, hogy egy esetleges integráció esetén a világnak egy még a mainál is jóval erősebb szuperhatalommal kéne szembenéznie. Megfigyelhetjük, hogy a három terület összteljesítménye azévi adatokkal számolva is közel a dupláját adja Kína teljesítményének. Figyelembe véve a növekedést a régióban, ez a különbség a későbbiekben még jelentősebb lehet. Itt kell megjegyeznünk azt is, hogy az export adatok tartalmazzák Hongkong esetén a reexport teljesítményt is. Ez kicsit javítja a statisztikai mutatókat, de ettől függetlenül is igen komoly eredményt mutathatna fel a Nagy Kína. Az adott országok exportteljesítménye (millió USD) Ország

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Kína

249 203

266 098

325 591

437 899

593 330

761 950

Tajvan

151 457

125 865

135 080

150 289

173 540

189 390

Hongkong

202 683

191 066

201 928

228 654

265 540

292 120

Összesen

603 343

583 029

662 599

816 842

1 032 410

1 243 460

13. táblázat: Kína, Tajvan és Hongkong exportja 2000-2003201

201

Forrás: http://www.wto.org/english/res_e/statis_e/statis_e.htm (WTO statisztikák)

- 96 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Az adott országok importteljesítménye (millió USD) Ország

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Kína

225 094

243 553

295 171

413 062

561 230

659 950

Tajvan

139 909

107 083

112 616

127 360

166 400

181 590

Hongkong

214 042

202 008

207 969

233 194

272 890

300 160

Összesen

579 045

552 644

615 756

773 616

1 000 520

1 141 700

14. táblázat: Kína, Tajvan és Hongkong importja 2000-2003202 A számok mellett az egyesülést vetíti előre az is, hogy a Nagy Kínán belül, a szubrégiók között egy sajátos munkamegosztás alakult ki. Hongkong és Tajvan technológiai fejlettsége elérte azt a szintet, amikor érdekeltté váltak abban, hogy munkaintenzív termelésüket a kisebb költségű Dél-Kínába telepítsék át, felgyorsítva ezáltal a gazdasági integráció folyamatát. Eszerint Dél-Kína adja a földet, a betanított olcsó munkaerőt, az energiát és az alapanyagok

egy

jó

részét,

továbbá

azokat

a

helyi

vállalkozókat,

akik

kapcsolatrendszerük révén megfelelő feltételeket biztosítanak a bejövő tőke működéséhez. Hongkong az a világra nyíló ablak és tranzitállomás, amelynek kiváló globális, regionális kapcsolatai és ismeretei vannak, mindenekelőtt a kereskedelem, a pénz- és a bankügyek, valamint az információszolgáltatás területén. Tajvan főleg a maga tőkeerejével, technológiai tudásával, innovációs képességével, termelésszervezési és irányítási tapasztalataival, továbbá marketing szakértelmével járul hozzá ahhoz, hogy a gazdasági tömörülés ereje növekedjen. Ebből is látható, hogy a Nagy Kína kapcsán nem beszélhetünk az európaihoz hasonló integrációs folyamatról. Ezt az eltérést pedig a gazdasági motivációkon túl erősíti a kulturális, nyelvi azonosság adta motiváció is. 202

Forrás: http://www.wto.org/english/res_e/statis_e/statis_e.htm

- 97 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? Napjainkban az emberiség két legfontosabb célja a gazdasági felvirágzás és a demokrácia. Amennyiben a Kínai Népköztársaság hajlandó lenne változtatni jelenlegi politikai beállítottságán, hozzájárulna egy jövőbeli újraegyesítés alapjainak letételéhez, elősegítve ezzel a térség stabilitását és robbanásszerű fejlődését. Amennyiben nem ebben az irányban mozdulnak el a dolgok, mint azt már korábban kifejtettem, előfordulhat egy erőszakos fellépés is Kína részéről az egyesítés érdekében. Ez azonban várhatóan nem egy demokratikus berendezkedést hozna magával, jelentősen rontaná a térség így is cérnaszálon függő stabilitását, és komoly gondokat okozna nemcsak a környező országok, de a világ gazdasági életében is. Több, mint valószínű, hogy politikailag ill. katonailag is kiterjedne a térségen túlra, legalább is a jelenlegi állás szerint komoly amerikai közbenjárásra lehetne számítani.203 Mindkét eset drámai hatással lehet a világgazdaságra és benne hazánkra is. Ez egyrészt Európai Uniós tagságunkból fakad, másrészt pedig komoly gazdasági kapcsolatokkal rendelkezünk mind Tajvan, mind pedig Kína tekintetében. Ezért úgy gondolom, hogy igen fontos ennek a térségnek az állandó figyelemmel tartása, a változások követése és az ezekhez való gyors alkalmazkodás. Az elemzés során számomra az is világossá vált, hogy belátható időn belül változás fog bekövetkezni a régióban, legyen az pozitív vagy negatív, hiszen a jelenlegi helyzet minden pozitívuma mellett a kapcsolat igen feszültnek mondható a két ország között.

203

Az, hogy ez milyen oldalról és milyen módon valósulhatna meg, jelen pillanatban még erősen vitatott kérdés.

- 98 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

Bibliográfia

I. Felhasznált és ajánlott magyar nyelvű szakirodalmak, publikációk jegyzéke:

(1.) Baranyi Tamás – Erdős Éva – Nagy Zoltán – Olajos István – Szilágyi János Ede – Tóth Katalin [2005] Az agrár-ás környezetjog alapjai; Miskolci Egyetemi Kiadó (2.) Bárány Lászlóné (főszerk.) [2004] Magyar Nagylexikon, Tizennyolcadik kötet;

Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest

(3.) D. Major Klára (fel. szerk.) [1998] Magyar Nagylexikon, Hetedik kötet; Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest (4.) Ecsedi Ildikó [1987] A kínai állam kezdetei; Akadémiai Kiadó, Budapest (5.) Ger, Yeong-kuang [2000] Tajvan története – Politika; Kormányzati Információs Iroda, Tajvan (6.) Hernádi András [1985] A távol-keleti kihívás: Japán, a „négyek” és Kína a 80as években; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest (7.) Hu, Jason C. [1993] Kérdések és válaszok a tajvani Kínai Köztársaságról; Taipei, Government Information Office (8.) Jordán Gyula [2005/4] Egyoldalú, vagy kölcsönös függés? Tajvan és a Kínai Népköztársaság gazdasági kapcsolatai; Magyar szemle (9.) Jordán Gyula [2005] Kína a modernizáció útján a XIX-XX. században; Napvilág Kiadó, Budapest (10.) Jordán Gyula [2005] Tajvan története; Kossuth Kiadó, Budapest (11.) Li, Kuan Yu [2003] A Szingapúri sztori 1965-2000 – Szingapúr és Ázsia gazdasági fellendülése; MTA Világgazdaságtani Kutatóintézet, Budapest (12.) Majoros Pál [2002] A Kínai Köztársaság és az Európai Unió gazdasági és politikai kapcsolatai; EU working papers 2

- 99 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? (13.) Majoros Pál – Kovács Réka [2001/1] Az Európai Unió és Kína kapcsolatai az ezredfordulón; EU working papers; a Budapesti Gazdasági Főiskola Házinyomdája, Budapest (14.) Majoros Pál [2004] Kína, a világgazdaság motorja, Világgazdasági régiók; Perfekt Kiadó, Budapest (15.) Palanovics Norbert [2005] Versenyben Ázsiáért; Figyelő, XLIX. évf. 45. szám, 24-27. o.; Sanoma Kiadó, Budapest (16.) Polonyi Péter [2005] Kína: Hongkonggal, Makaóval, Tajvannal, Tibettel; Panoráma Kiadó, Budapest (17.) Salzman, Mark [2005] Acél és selyem; Lunarimpex, Budapest (18.) Schmidt Péter [2005] A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége - Egy kevésbé közismert integráció története (19.) Shian, Yu-Tzong [2000] Tajvan története – Gazdaság; Kormányzati Információs Iroda; Tajvan (20.) Szerb István [2000] Kína a távol-kelet-csendes-óceáni térségben; Külpolitika, 3-4. szám (21.) Szilágyi Dezsőné, dr (Szerk.) [2005] Nemzetközi közgazdaságtan oktatási segédlet; Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Közgazdaságtani Tanszék (22.) Tálas Barna [2005] Kína a modernizáció útján a XIX-XX. században; Napvilág Kiadó, Budapest (23.) Tálas Barna – Jordán Gyula [1999] Kína az új évezred küszöbén; Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, Budapest (24.) Tálas Barna [1998] Kína nemzetközi gazdasági kapcsolatainak fejlődése a kilencvenes években; Külgazdaság, XLII. évf., december

- 100 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

II. Felhasznált és ajánlott angol nyelvű szakirodalmak, publikációk jegyzéke:

(1.) Barry Turner (edited) [2000] China profiled: essential facts on society, business and politics in China; London (2.) Catherine Jones Finer [2003] Social policy reform in China: views from home and abroad; Aldershot, Burlington: Ashgate (3.) Denis Fred Simon – Michael Y. M. Kau [1992] Taiwan: beyond the economic miracle; London (4.) Dent, Christopher M. [2003] The European Union and East Asia; London (5.) Government Information Office – Republic of China [2003] Taiwan Yearbook 2003; Taipei (6.) Harold Chang (edited) [1983] Republic of China : a reference book; Taipei, Tung Hsing Culture Press (7.) Hung, Chien-Chao [2000] A history of Taiwan; Il Cherchio Iniziative Editoriali; Rimini (8.) Samuel C. Y. Ku [2002/4] Indonesias relation with China and Taiwan; Asian Perspective (9.) Wang, Jiann-Chyuan [1994] The prospects for economic integration among three chinese economies, Chung-hua Institution for Economic Research, Occasional Paper Series No. 9409

- 101 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

III. Felhasznált és ajánlott német nyelvű szakirodalmak és publikációk jegyzéke:

(1.) Bazhanov, Evgenij [1996] Russia and Taiwan; Köln, Bundesinstitut für ostwissenschaftliche und internationale Studien (2.) Fitzgerald, Charles Patrick [1977] Die Chinesen : das Volk der Gegensätze; München

- 102 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

IV. Felhasznált internetes források jegyzéke:

(1.) http://akadalymentes.gkm.gov.hu/feladataink/kulgazd/kerpol/kerpol_hirei/wto 05_06.html (2.) http://east.htec.hu/?site=content_man&event=content_man_go&site_id=40 (3.) http://epa.oszk.hu/00800/00804/000368/55646.html (4.) http://eweb.sipa.gov.tw/en/index.jsp (5.) http://ffdf.mfb.hu/2005/3/a-tavol-keleti-orszagok-szerepe-a-vilaggazdasagban (6.) http://fisher.lib.virginia.edu/collections/stats/dot/ (IMF (Direction of Trade Statistics)) (7.) http://historia.hu/archivum/2006/0601jordan_tajvan.htm (8.) http://historia.hu/archivum/2006/0601vamos.htm (9.) http://hungarian.cri.cn/1/2006/07/18/[email protected] (10.) http://hungarian.cri.cn/1/more/923/ZTmore923_2.htm (11.) http://hungarian.cri.cn/chinaabc/chapter10/chapter100701.htm (12.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Tajvan (13.) http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADna (14.) http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADna_gazdas%C3%A1ga (15.) http://index.hu/gazdasag/vilag/kina050217 (16.) http://index.hu/gazdasag/ghirek/?main:2005.01.04&206774 (17.) http://marcius29.blogspot.com/2006_05_01_marcius29_archive.html (18.) http://marcius29.blogspot.com/2006/05/tajvani-ellenzki-vezet-amerikban.html (19.) http://mjj.hu/tavolkelet.htm (20.) http://news.bbc.co.uk/2/hi/asia-pacific/5035838.stm (21.) http://nol.hu/cikk/419056/ (22.) http://vmek.oszk.hu/02600/02686/02686.htm (23.) http://www.azsia.net/modules.php?op=modload&name=News&file=article&si d=6023&mode=thread&order=0&thold=0 (24.) http://www.europa.eu.int/comm/trade/issues/bilateral/data.htm (25.) http://www.europarl.eu.int/omk/sipade3?SAME - 103 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? (26.) http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef (27.) http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2004_2009/documents/am/557/5572 23/557223hu.pdf (28.) http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=//EP//TEXT+TA+P6-TA-2006-0228+0+DOC+XML+V0//HU (29.) http://www.europeer.hu/sajtoszemle/prw051009.html#kina (30.) http://www.europeer.hu/vilag/tajvanvelemeny20040323.html (31.) http://www.fn.hu/index.php?id=4&cid=104081 (32.) http://www.gio.gov.tw/hu/press/20050414/2005041401.html (33.) http://www.hetek.hu/index.php?cikk=1640 (34.) http://www.hhrf.org/korunk/9808/8k05.htm (35.) http://www.hhrf.org/korunk/9808/8k10.html (36.) http://www.hhrf.org/korunk/9808/8k19.htm (37.) http://www.historia.hu/archivum/2006/0601vamos2.htm (38.) http://www.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsesegi_szemle/valtozo _eroviszonyok_a_tajvani-szorosban (39.) http://www.hungary.org.tw (40.) http://www.hungary.org.tw/magyar/gazdasag_h.htm (41.) http://www.hungary.org.tw/magyar/gazdasag_h_1.htm (42.) http://www.hungary.org.tw/magyar/gazdasag_h8.htm (43.) http://hvg.hu/gazdasag/20061113_usa_kulker.aspx (44.) http://www.imf.org/external/pubs/ft/op/232/op232.pdf

(A

Nemzetközi

Valutaalap hivatalos honlapja) (45.) http://www.infoparkrt.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=682 (46.) http://www.ittk.hu/infinit/2000/0907/2.html (47.) http://www.jogiforum.hu/hirek/14894 (48.) http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=95645 (49.) http://www.matud.iif.hu/04maj/15.html (50.) http://www.menszt.hu/magyar/akademiaBassa.htm (51.) http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Azsi a/kina/gazdasagi.htm (52.) http://www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=eu_e kbtaj_200508 (53.) http://www.mozgovilag.hu/2002/08/07%20Nemes.html - 104 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT? (54.) http://www.nol.hu/cikk/354124 (55.) http://www.nol.hu/cikk/382102/ (56.) http://www.penthousemagazin.hu/?cikk=K%EDna%20%E9s%20Tajvan%3A %20k%E9tes%E9lyes%20kapcsolat (57.) http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=195848 (58.) http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=196475 (59.) http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=196704&rid=PUFqTQ== (60.) http://www.roc-taiwan-hu.com/glance/ch6.htm (61.) http://www.roc-taiwan-hu.com/glance/ch10.htm (62.) http://www.roc-taiwan-hu.com/policy/20010827/2001082701.html (63.) http://www.roc-taiwan-hu.com/policy/20010126/2001012601.html (64.) http://www.roc-taiwan-hu.com/policy/20020704/2002070401.html (65.) http://www.roc-taiwan-hu.com/policy/20020528/2002052802.html (66.) http://www.roc-taiwan-hu.com/press/20040913/2004091301.html (67.) http://www.roc-taiwan-hu.com/press/20040429/2004042901.html (68.) http://www.roc-taiwan-hu.com/press/20040429/2004042901.html (69.) http://www.stats.gov.cn/english/ (A Kínai Statisztikai Hivatal hivatalos honlapja) (70.) http://www.sulinet.hu/cgibin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Ahag&url=/eletestud omany/archiv/2002/0207/04.html (Mészáros Klára: A kínai közös piac című publikációja ) (71.) http://www.szaku.hu/index.php?option=content&task=view&id=1811 (72.) http://www.terebess.hu/keletkultinfo/florian.html (73.) http://www.terebess.hu/keletkultinfo/jordan.html (74.) http://www.ujexodus.hu/index.php?cikk=806 (75.) http://www.ujszo.com/clanok.asp?vyd=20011112&cl=7631 (76.) http://www.unctad.org/Templates/WebFlyer.asp?intItemID=3235&lang=1 (World Investment Report 2004) (77.) http://www.vilagvevo.radio.hu/adasok/01/tajvan.htm (78.) http://www.vilagvevo.radio.hu/adasok/50/tajvan.htm (79.) http://www.vki.hu/hf/hf-18.pdf

- 105 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

Mellékletek

- 106 -

A KÉT KÍNA VAN KÖZÖS ÚT?

- 107 -