A képzési szerkezet a Mőszaki Földtudományi Karon és a „bolognai” elvárások
Mádai Ferenc ME MFK
Egy USA állampolgár nyersanyag- fogyasztása
1 pound (font) = 0,45 kg
Mibıl Cu agyag kısó cement Zn Au Földgáz Kı, kavics Kıolaj
Egy magyar állampolgáré ennek kb. a fele!
Mennyit? 0,84 t 9,75 t 14,55 t 31 t 0,45 t 62 kg 16500 m3 744 t 310 000 liter
Véges nyersanyagkészletek, szigorodó feltételek
A növekedés határai
globális felmelegedés környezetszennyezés
Ki fogja ezeket a problémákat megoldani?
Önök!
A Bologna-nyilatkozat (1999): célok • 1
. A felsıoktatási diplomák átlátható és összehasonlítható rendjének kialakítása az európai állampolgárok
az egységesen szerkesztett diplomamelléklet kiadása 2. Az egymásra épülı, kétciklusú felsıoktatási rendszer bevezetése. az elsı ciklus legalább 3 éves és a munkaerı piacon érvényesíthetı képzettséget ad. 3. A hallgatói mobilitást elısegítı egységes hallgatói kreditrendszer kialakítása. kiterjesztve az élethosszig tanulás területére is. foglalkoztathatósága és nemzetközi versenyképessége érdekében.
•
•
• • •
4. A hallgatói, oktatói, kutatói mobilitás elısegítése. 5. Az európai együttmőködés támogatása a minıségbiztosítás terén. 6. Az európai felsıoktatási intézmények együttmőködésének elısegítése, különösen tanulmányi, képzési és kutatási programok terén. Mindezt legkésıbb 2010-ig oly módon kívánják megvalósítani, hogy a nemzeti sokszínőség, a kulturális és nyelvi sajátosságok uniformizálását elkerüljék.
A Bologna-nyilatkozat (1999): célok • Könnyen érthetı és összehasonlítható fokozatot adó képzési rendszer bevezetése, - akár a diploma-kiegészítés alkalmazásával - annak érdekében, hogy elısegítsük az európai polgárok elhelyezkedési lehetıségeit és az európai felsıoktatási rendszer nemzetközi versenyképességét. • Alapvetıen két fı képzési cikluson, az alapképzésen (undergraduate) és egyetemi/mester (graduate) képzésen alapuló rendszer bevezetése. A második ciklusba való belépés megköveteli az elsı, legalább három évig tartó ciklus sikeres lezárását. • Az elsı ciklus után adott fokozat, mint megfelelı képesítés alkalmazható az európai munkaerıpiacon.
A Bologna-nyilatkozat (1999): célok • A második képzési ciklusnak – sok európai ország gyakorlatának megfelelıen - egyetemi vagy doktorátusi fokozathoz kell vezetnie. • Kreditrendszer – mint amilyen az ECTS rendszer – bevezetése, amely a legmegfelelıbb módon elısegíti a legszélesebb hallgatói mobilitást. Legyen lehetıség a kreditek megszerzésére felsıoktatáson kívüli, például az élethosszig való tanulás keretei között, feltéve, hogy azt felsıoktatási intézmények is elfogadják. • A minıségbiztosítás területén az összehasonlítható kritériumokon és módszereken alapuló európai együttmőködés kialakításának támogatása.
Képzési formák az ftv. szerint 11. § (1) A felsıoktatás egymásra épülı, felsıfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: a) az alapképzés, b) a mesterképzés, c) a doktori képzés.
(2) Az alap- és mesterképzést egymásra épülı ciklusokban, osztott képzésként, illetve jogszabályban meghatározott esetben egységes, osztatlan képzésként lehet megszervezni. (3) A felsıoktatás keretében - az (1) bekezdésben foglaltak mellett - felsıfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként a) felsıfokú szakképzés, b) szakirányú továbbképzés is szervezhetı
Os zta 10 tlan -12 ké fél pzés év
Doktori képzés 6 félév
Munkaerıpiac
2-4 félév mesterképzés
6-8 félév alapképzés egy-egy képzési ága
Felsıfokú szakképzés 4 félév
Alapfogalmak • Alapképzés: alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhetı. Az alapfokozat az elsı felsıfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. • Alapszak: az alapfokozatú szakképzettség (BSc) megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés. • Az alapszakos oklevelek megszerzéséhez szükséges kreditek száma: • Mőszaki Földtudományi és Környezetmérnöki alpszakon legalább 210 (7 félév), • Földrajz alapszakon legalább 180 (6 félév). • Szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhetı, speciális szaktudást biztosító képzés
Alapfogalmak • Kredit: (tanulmányi pont) egy tantárgy teljesítéséhez szükséges átlagos hallgatói összes munka mennyiségének mérıszáma. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges szintő teljesítésével lehetséges. A kredit értéke a megszerzett érdemjegytıl független. 1 kredithez 15 munkaórát rendelnek. Csak érdemjeggyel lezárt tantárgyhoz rendelhetı kredit. • Mintatanterv: a tantervben szereplı tárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni akaró/képes hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az elıtanulmányi követelményeknek, minden félévben 30 kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idı alatt fejezi be.
Az oktatás szerkezete a Mőszaki Földtudományi Karon
A régmúlt (1735 - 1919) • 1735 Selmecbányán bányászati tanintézet (Bergschule) létesül, a tanulmányi idı két év. • 1762 Az elsı tanszék létesítésével megkezdıdött a bányászati akadémia szervezeti kiépítése • 1770 a bécsi udvari kamara az addigi két évfolyamos oktatást három évfolyamra növelte, s három tanszékes akadémiát (Academia Montanistica, Bergacademie) szervezett. • 1846 A képzési idıt 4 évre növelték • 1867 A képzés fokozatosan magyar nyelvővé válik • 1872 Alapvetı szervezeti és oktatási reform: az egységes „bányász” képzés helyett 4 szak: bányászati, fémkohászati, vaskohászati, valamint gépészeti és építészeti szak.
A régmúlt (1735 - 1950) • 1919 Költözés Sopronba • 1922 Bányamérnöki és Erdımérnöki Fıiskola • 1934 József Nádor Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bánya-, kohó- és erdımérnöki kara • 1947 új szakok beindítása: - Geológus és geofizikus - Olajbányászati • 1949 Áttérés a 10 féléves képzésre • 1951 Újabb szakok beindítása - Olajmérnöki - Geológusmérnöki - Geofizikusmérnöki - Bányagépészeti
A közelebbi múlt • 1959 Költözés Miskolcra (Nehézipari Mőszaki Egyetem) • 1967 Gázmérnöki szak indítása • 1968 Hidro- és mérnökgeológiai szak indítása • 1985 Környezetvédelmi szak indításának elıkészítése • 1987 A bányagépész szak megszüntetése • 1992 Új tanterv új szakok indításával: - Környezetmérnöki - Eljárástechnikai mérnöki - Geográfus (1995) • 2000 Kari névváltoztatás: Mőszaki Földtudományi Kar
A Mőszaki Földtudományi Kar szakjai, szakirányai 1992-tıl –2006-ig • Mőszaki földtudományi szak – – – –
Geológusmérnöki szakirány Hidrogeológiai-mérnökgeológiai szakirány Geofizikus-mérnöki szakirány Geoinformatika-mérnöki szakirány
• Környezetmérnöki szak – – – – –
Általános környezetvédelmi szakirány Ipari környezetvédelmi szakirány Környezet-geofizikus-mérnöki szakirány Gépészeti szakirány Levegıtisztasági szakirány (MAK-gondozásában)
• Geográfus szak
A Mőszaki Földtudományi Kar szakjai, szakirányai 1992-tıl –2006-ig • Geotechnikai és bányászati szak – Bányászati szakirány – Geotechnikai szakirány (egyetemi és fıiskolai szint)
• Elıkészítéstechnika-mérnöki szak – Nyersanyag-eljárástechnikai szakirány – Környezeti eljárástechnikai és hulladékelıkészítési szakirány
• Olaj- és gázmérnöki szak – Olajmérnöki szakirány – Gázmérnöki szakirány
2006. szeptember 1.-után a képzés szerkezete a Mőszaki Földtudományi Karon Képzési ág
BSc Alapszak
Mőszaki Földtudományi
Mőszaki Földtudományi (Földtudományi mérnök)
MSc szak szakirány
Bányászati és geotechnikai mérnöki Elıkészítéstechnika-mérnöki Olaj és gázmérnöki Mőszaki földtudományi mérnöki
Bányászati és Geotechnikai Elıkészítéstechnikai mérnök Olaj és Gázmérnök Hidrogeológus mérnöki Geoinformatika mérnöki (?) Földtudományi mérnöki (Geológus és Geofizikus mérnöki)
Geokörnyezetmérnöki Kémia, Biológia Környezetmérnöki Környezet-mérnöki
Földrajz-Geográfia
Környezettechnikai
Környezetmérnöki
Környezetmenedzser Földrajz
Geoinformatikai Földrajz tanári
Geográfus, Földrajz tanár (?)
A Műszaki Földtudományi Kar küldetése: Oktatás és tudományos kutatás annak érdekében, hogy a földkéreg nyújtotta
természeti erőforrások ésszerűen kerüljenek felhasználásra, a fenntartható fejlődés megvalósítható legyen
A Mőszaki Földtudományi Kar alapszakjai, azok szakirányai • Mőszaki Föltudományi alapszak – – – –
Ez megkeresi: Földtudományi szakirány Ez kitermeli: Bánya- és Geotechnikai szakirány Ez feldolgozza: Nyersanyagelıkészítési szakirány Ez is kitermeli és feldolgozza: Olaj- és Gázmérnöki szakirány
• Környezetmérnöki alapszak – Ez fedolgozza a hulladékot: Környezet-eljárástechnikai szakirány – Ez „eltünteti”: Geo-környezetvédelmi szakirány – Ez szervezi: Környezetmenedzsment szakirány
• Földrajz alapszak – Ez mindezt térképen nyilvántartja: Geoinformatikai kutató szakirány – Ez oktatja: Tanári szakirány
Mobilitás: EUROPEAN NETWORK
1996
1998
From 2004: - Leeds - Camborne
2003
CURRENT INDUSTRIAL PARTNERS
ARCTIC PLATINUM PARTNERSHIP
Köszönöm megtisztelı figyelmüket!