A KDOP 2007-2008. ÉVI EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI CÉLOKHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSA TÜKRÉBEN
VÉGLEGES JELENTÉS 2009.06.30.
1
Tartalom I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .............................................................................................. 4 II. HÁTTÉR, MÓDSZERTAN ................................................................................................. 6 1. MÓDSZERTANI ESZKÖZÖK................................................................................................. 6 1.1. Adatbázis-elemzés ................................................................................................................... 6 1.2. Térképi ábrázolás ..................................................................................................................... 7
2. FOGALMI KERETEK ........................................................................................................... 7 2.1. Területi fogalmak értelmezése ................................................................................................. 7 2.2. Elemzésbe vont programozási szintek ..................................................................................... 9
3. AZ ELEMZÉS SORÁN FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK, ADATOK ...........................................10 3.1. Vizsgálatba vont dokumentumok köre ................................................................................... 10 3.2. EMIR-adatok ........................................................................................................................... 11
4. ELEMZÉS KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐI ......................................................................................12 4.1. Multiplikatív hatások ............................................................................................................... 12 4.2. Indikátorok .............................................................................................................................. 12
III. ELEMZÉS ...................................................................................................................... 13 1. ELSŐ ELEMZÉSI TERÜLET ................................................................................................13 2. MÁSODIK ELEMZÉSI TERÜLET ...........................................................................................16 2.1. Lekötött keretek alakulása a meghirdetett keretek viszonylatában ........................................ 16 2.2. Pályázói igények alakulása a rendelkezésre álló keretek viszonylatában ............................. 17
3. HARMADIK ELEMZÉSI TERÜLET .........................................................................................18 3.1. A nyertes és nem nyertes pályázatok kistérségi megoszlása ................................................ 19 3.2. Nyertes, nem nyertes pályázatok megoszlása kistérség típusonként ................................... 21 3.3. A nyertes és nem nyertes pályázatok településtípusok szerinti megoszlása ........................ 21 3.4. Hipotézisvizsgálat ................................................................................................................... 22
4. NEGYEDIK ELEMZÉSI TERÜLET .........................................................................................23 4.1. Megítélt támogatási összegek megoszlása kistérségenként ................................................. 23 4.2. Megítélt támogatások koncentrációja, eloszlásának területi egyenlőtlenségei ...................... 32 4.3. Megítélt támogatási összegek megoszlása a fejlett, a hátrányos helyzetű és a leghátrányosabb helyzetű kistérségek között ................................................................................ 33 4.4. A megítélt támogatási összegek településtípusonként .......................................................... 34 4.5. Hipotézisvizsgálat ................................................................................................................... 36
5. ÖTÖDIK ELEMZÉSI TERÜLET .............................................................................................37 5.1. A megítélt támogatási források közvetlen és közvetett multiplikatív hatásának számszerűsítése és elemzése konstrukciónként/komponensenként............................................ 39 5.2. A megítélt támogatási források közvetlen és közvetett multiplikatív hatásának számszerűsítése és elemzése prioritásonként.............................................................................. 42 5.3. Hipotézisvizsgálat ................................................................................................................... 43
6. HATODIK ELEMZÉSI TERÜLET ...........................................................................................43 6.1. Várható munkahelyteremtés alakulása prioritásonként, konstrukciónként/komponensenként ....................................................................................................................................................... 44 6.2. Várható munkahelyteremtés alakulása kistérségenként ........................................................ 45
7. HETEDIK ELEMZÉSI TERÜLET............................................................................................45 7.1. Első prioritás ........................................................................................................................... 46 7.2. Második prioritás .................................................................................................................... 48 7.3. Harmadik prioritás .................................................................................................................. 50 7.4. Negyedik prioritás ................................................................................................................... 51
2
8. NYOLCADIK ELEMZÉSI TERÜLET .......................................................................................52 8.1. Első prioritás ........................................................................................................................... 52 8.2. Második prioritás .................................................................................................................... 53 8.3. Harmadik prioritás .................................................................................................................. 54 8.4. Negyedik prioritás ................................................................................................................... 55 8.5. Ötödik prioritás ....................................................................................................................... 56 8.6. Hipotézisvizsgálat ................................................................................................................... 58
9. KILENCEDIK ELEMZÉSI TERÜLET .......................................................................................58 9.1. Makrogazdasági mutatók a KDOP indikátorai között ............................................................. 58 9.2. Kulcsindikátorok ..................................................................................................................... 61 9.3. Hipotézisvizsgálat ................................................................................................................... 62
10. TIZEDIK ELEMZÉSI TERÜLET ...........................................................................................62 10.1. Támogatott projektek hozzájárulása a KDOP-ban megfogalmazott célokhoz ..................... 62 10.2. Támogatott projektek hozzájárulása a Közép-Dunántúli Régió Regionális Stratégiai Programjához (2007-2013) ............................................................................................................ 66
IV. AJÁNLÁSOK ................................................................................................................. 68 1. EMIR-HEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA ................................68 2. ELEMZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ RÉGIÓSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK ................................................69 2.1. Indikátorokhoz kapcsolódó ajánlások ..................................................................................... 69 2.2. Kulcsindikátorokhoz kapcsolódó ajánlások ............................................................................ 69 2.3. Munkahelyteremtéshez kapcsolódó ajánlások ....................................................................... 70 2.4. Egyéb ajánlások ..................................................................................................................... 70
3. OP TERVEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ AJÁNLÁSOK ...................................................................70 4. VÉGREHAJTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ JAVASLATOK ..................................................................70
3
I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A KDOP 2007-2008. évi eredményeinek elemzését 9 elemzési területre bontva végeztük. 7 elemzési területet már az ajánlatunkban megfogalmaztunk, további kettőt pedig az IH javaslatára építettünk be a módszertanunkba. A végső jelentést megelőzően egy interim jelentést készítettünk, amely a korábban elkészített módszertan gyakorlati alkalmazását mutatta be. Az interim jelentést az IH, illetve a KDRFÜ megjegyzésekkel jóváhagyta. Ezeket a megjegyzéseket a jelen végleges jelentésbe beépítettük. Az elemzés megkezdése előtt hipotéziseket próbáltunk felállítani az egyes elemzési területekhez kapcsolódóan. Az egyes elemzési területek vizsgálatakor arra kerestünk válaszokat, hogy ezen hipotézisek helytállóak, vagy megcáfolhatóak-e. Az első két elemzési terület bevezetője a további elemzéseknek. Mivel ezek nem továbbszámított adatokat tartalmaznak, hipotézisek felállítása sem volt szükséges. Az egyes elemzési terület (Közzétett pályázati keretek és nevesített kiemelt projektek összesítése az OP és AT kereteivel összevetve) esetén számba vettük a közzétett pályázati kereteket és kiemelt projekteket. Az elemzésben azt vizsgáltuk, hogy hogyan alakulnak az OP-ban tervezett kötelezettségvállalások és kifizetések ütemezései az egyes prioritások szintjén. A második elemzési területben (Pályázói aktivitás, lekötött keretek alakulása a meghirdetett keretek viszonylatában, pályázói igények a rendelkezésre álló keretekhez képest) a lekötött és meghirdetett keretek különbségét, illetve a rendelkezésre álló és igényelt keretek különbségét vizsgáltuk. A harmadik elemzési terület (A nyertes és nem nyertes pályázatok kistérségi, illetve település típusok szerinti megoszlása darabszámok, megítélt támogatás és összköltség tekintetében) elemzését megelőzően az volt a hipotézisünk, miszerint a gazdaságilag jól teljesítő térségekből / nagyobb településekből érkeznek főként a pályázatok, a HH térségekből / kisebb településekről kevés pályázat érkezik. A hipotézis abszolút értelemben tévesnek bizonyult, de az egy településre jutó pályázatok számát tekintve igaz az a megállapítás, hogy a gazdaságilag jól teljesítő nagyobb településekből érkeznek főként pályázatok. A községekből és a kisvárosokból is szép számmal érkeztek pályázatok, de fajlagosan már elenyésző arányt képviselnek ezek a település kategóriák. A második – szintén ehhez az elemzési területhez kapcsolódó hipotézisünk, miszerint az HH kistérségekből beérkezett pályázatok kisebb eséllyel nyernek, mint a nem HH kistérségből érkezők többé-kevésbé beigazolódott. A negyedik elemzési területhez (A megítélt támogatási összegek megoszlása a különböző fejlettségű kistérségek vonatkozásában prioritásonként) kapcsolódó hipotézis volt, hogy a gazdaságilag jól teljesítő térségek az egy főre jutó támogatási összeg mutatóban magasabb értékkel bírnak, mint a fejletlen térségek. A hipotézis részben beigazolódott. Mivel a hátrányos helyzetű térségeknek egy főre jutó átlagos értéke alacsonyabb a fejlettekénél. Ha a 311/2007-es Kormányrendelet és a 144/2007 KDRFT határozat HH térségeit külön vesszük számításba, akkor viszont téves a hipotézisünk, mert a 311/2007 alapján elmaradott térségeknek magasabb az egy főre jutó támogatási összeg értéke, mint a fejletteknek. Az ötödik elemzési területhez (A megítélt támogatási források közvetlen és közvetett multiplikatív (magán forrásokat mozgósító) hatásának számszerűsítése és elemzése konstrukciónként / komponensenként, valamint az egyes prioritások szintjén) kapcsolódó hipotézisünk az volt, hogy azok a konstrukciók, illetve prioritások, ahol magasabb a profitorientált gazdasági szervezetek aránya a kedvezményezettek között, ott magasabb az átlagos sajátforrás-bevonás. Elemzésünk során ez beigazolódott, mivel a negyedik és az ötödik prioritásnál, ahol nem volt profitorientált gazdasági szervezet a nyertesek között 4
alacsonyabb volt az átlagos sajátforrás-bevonás, mint az első és a második prioritásnál. A vizsgálat során az is kiderült, hogy a maximális támogatási érték is erősen befolyásolja a pótlólagos önerő alakulását. A hatodik (A várható munkahelyteremtés alakulása konstrukciónként/ komponensenként, prioritásonként, kistérségenként és településtípusonként, valamint ezek hatása az adott térség illetve a régió foglalkoztatási helyzetére), illetve a hetedik elemzési területekhez (A nyertes és nem nyertes pályázók által vállalt output és eredményindikátorok teljesíthetőségének vizsgálata, azok hozzájárulása a KDAT és KDOP kulcsindikátorainak teljesüléséhez) kapcsolódóan bár állítottunk fel hipotéziseket, azonban a rendelkezésre álló hiányos és pontatlan adatbázisok alapján csak korlátozottan tudtunk elemzéseket végezni. Mivel az elemzés nem volt / nem lehetett teljeskörű, ezért a felállított hipotéziseinket sem tudtuk szakmailag megalapozottan megcáfolni, vagy megerősíteni. A nyolcadik elemzési területhez (A nyertes pályázók által vállalt fejlesztések hatása a KDOP prioritások területi preferenciájában leírtak teljesülésére) kapcsolódóan azt a hipotézist állítottuk fel, hogy az egyes kiírásokban a zömében hátrányos helyzetű kistérségeknek/településeknek adott pluszpontok nem javítják számottevően az innen érkező pályázatok nyerési esélyét. A hipotézis csak azoknál a konstrukcióknál értelmezhető, ahol a Közép-Dunántúl összes településén megvalósuló pályázat támogatható volt, azonban ezek egy része „hendikeppel” indul a pluszpontok segítségével. A konstrukciónkénti / komponensenkénti elemzés többnyire megcáfolta a felállított hipotézisünket, a preferált területek nyerési esélyei javultak a plusz pontok következtében. A kilencedik elemzési területhez (A kulcsindikátorokkal mérhető megvalósuló eredmények hosszú távú hatása a térség makrogazdasági mutatóira) kapcsolódó hipotézisünk az volt, hogy a kulcsindikátorok vállalásai szinkronban vannak a KDOP-ban kitűzött célindikátorértékekkel, azok teljesíthetősége továbbra is vállalható. A kulcsindikátorokhoz kapcsolódó adatproblémák miatt a kilencedik elemzési területet végül a KDOP stratégiai céljaihoz rendelt indikátorokra fókuszált. Az elemzésből az rajzolódott ki, hogy a KDOP OP szintű indikátorainak célértékei többségükben túlzóan optimisták, teljesíthetőségük erősen kérdéses. Elmondható azonban, hogy az indikátorok célértékeinek meghatározásának időpontjában egyáltalán nem tűntek túlzónak – sőt inkább reálisan teljesíthetőnek tűntek – azonban az azóta bekövetkezett pénzügyi és gazdasági válság hatásainak következtében váltak teljesíthetetlenné. Ezek a hatások ugyanis felülírják azokat a gazdaságfejlesztést és foglalkoztatás növekedést célzó hatásokat, amelyeket az európai források okozhatnak. Az elemzés zárásaként ajánlásokat fogalmaztunk meg, elsősorban az elemzés során felmerült problémákhoz kapcsolódóan.
5
II. HÁTTÉR, MÓDSZERTAN A KDRFÜ 2009. május 22-én az EX ANTE Tanácsadó Irodát bízta meg a „A KDOP 20072008. évi eredményeinek elemzése a regionális fejlesztési célokhoz való hozzájárulása tükrében” c. elemzési feladat elvégzésével. A feladat két részre bontható: a KDAT 2007-08-as időszakában született támogatási döntéseknek a Középdunántúli régió területi kohéziójára gyakorolt hatásának, valamint a KDOP stratégia területi dimenziójának, illetve az egyes prioritások területi preferenciáinak elérésére gyakorolt hatásának vizsgálata. a KDAT kulcsindikátorai teljesülésének elemzése, ezen keresztül a KDOP kulcsindikátorai várható teljesülésének előrejelzése trendelemzés alapján, a tapasztalatok levonása, valamint ajánlások megfogalmazása a KDAT 2009-10-es időszak pályázati kiírásai tekintetében. Az EX ANTE ajánlatban eredetileg 7 elemzési terület került megfogalmazásra, amelyeket a ROP IH ajánlásainak megfelelően további két elemzési területtel egészítettünk ki. Az elemzés alapvető módszere adatbázis-elemzés a KDRFÜ munkatársak segítségével EMIRben leválogatással kinyerhető adatok, illetve a KDRFÜ által az EX ANTE részére átadott Excel táblák alapján. Szintén a módszerhez tartozik a fent említett forrásokból kinyert adatok grafikus és térképi megjelenítése, valamint az adatok kvantitatív módszerekkel történő elemzése. A feladatok között szerepel továbbá a térképek és grafikonok alapján kirajzolódó főbb összefüggések megállapítása, ajánlások megfogalmazása. A feladatra rendelkezésre álló költség és időkeretek szabta korlátok miatt azonban nem lehetséges mélyebb elemzések elvégzése.
1. MÓDSZERTANI ESZKÖZÖK 1.1. Adatbázis-elemzés Az EMIR-ből letöltött leválogatásokból az Excel programban különféle területi adatmátrixokat készítettünk, és ezek együttes használata adta adatbázisunkat. A programban számítások, egyenletek, függvényműveletek egyszerű és gyors végrehajtását végeztük el. Mivel az Excel nem rendelkezik különféle modulokkal, ezért nekünk elemzőknek kellett a számítás lépéseit, egyenleteit megadnunk. A legegyszerűbb vizsgálati módszerektől (átlag, maximum, minimum, stb.) eltekintve, logikus lépések sorából felépülő logikus számítássorozatot végeztettünk el a programmal. Abból kifolyólag, hogy az Excel egyszerre csak egy számítást tud elvégezni, meg van az az előnye, hogy a számításnak minden lépését koordinálhatjuk, felügyelhetjük vagy megváltoztathatjuk. Az adatsorok jellegadó értékei mellett több helyen megvizsgáltuk az adott jelenség területi eloszlását és annak egyenlőtlenségét. Ezeket a koncentrációs mutatóval és a Hoover-indexszel vizsgáltuk. Koncentrációs (Hirschman-Herfindahl) index valamely naturális jellemző területegységek közötti koncentráltságának mértékét számszerűsíti. A megoszlást az index ahhoz az állapothoz viszonyítja, amikor minden megfigyelési egység részesedése azonos. Értékkészlete 1 és az elemszám reciproka közötti tartomány. Minimális értékét akkor veszi fel, ha az adott jelenség egyenletesen oszlik meg a területegységek között, maximális értékét pedig akkor, ha kizárólag egy területegységre koncentrálódik. Elemzésünkben a támogatott projektek számát, támogatás összegét és a projektek összköltségének 6
koncentrációját vizsgáltuk kistérségi és települési szinten. Térségi vizsgálatainknál a minimum érték 1/26 (0,038), települések közötti vizsgálatoknál 1/654 vesz fel. A Hoover-index két mennyiségi ismérv területi megoszlásának eltérését méri. A mutató szimmetrikus, a két összevetett ismérv szerepe és sorrendje felcserélhető. Értékkészlete 0 és 100 között van, mértékegysége százalék. Az egyik legelterjedtebb egyenlőtlenségi mutató, ami megmutatja, hogy az egyik vizsgált ismérv hány százalékát kell áthelyezni, hogy a területi megoszlás a másik ismérv eloszlásával azonos legyen. Elemzésünkben a népesség eloszlásával vetjük össze a nyertes projektek számának, a megítélt támogatások összegének, illetve a támogatott projektek összköltségének eloszlását.
1.2. Térképi ábrázolás A vizualizáció nem csak ábrázolás, hanem általános elemzési eszköz is, ezért mi is nagymértékben támaszkodtunk erre a módszerre. A statisztika általános grafikus módszereit és a térképezési eljárásokat is kiemelten fontosnak tartottuk jelen projekt eredményeinek szemléletes bemutatásához. A térképeket a MapInfo 8.5 programmal készítettük. Térségi alapú tematikus térképeket készítettünk, amin fajlagos, relatív adatokat ábrázoltunk. Abszolút értékek ábrázolására arányos méretű szimbólumokkal készült kartogramot használtunk. A térképi kategóriákat a természetes törések módszerrel alakítottuk ki, általában 5 csoportot létrehozva. Ahol lehetett igyekeztünk az adott ismérv mellett megjeleníteni a területegységeknek a típusát is.
2. FOGALMI KERETEK 2.1. Területi fogalmak értelmezése A KDOP 2007-2008. évi eredményeinek elemzését főként kistérségi és települési szinten végezzük, de egyes esetekben a megyei összehasonlítás is meg fog jelenni. Település szintű elemzéshez öt kategóriát határoztunk meg. A legfelső kategóriába a négy megyei jogú várost – Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya és Dunaújváros – soroltuk, ahol a régió népességének negyede koncentrálódik. A 20 ezer főnél népesebb nem megyei jogú városok alkotják a második kategóriát. Pápa, Ajka, Esztergom, Tata, Várpalota és Oroszlány településeken él a népesség 14,3%-a. A harmadik csoportba tartozó tíz és húsz ezer fő közötti városból 7 db van Közép-Dunántúlon. A negyedik településkategóriába a 10 ezer fő alatti kisvárosok tartoznak. A nem városi jogállású települések alkotják a legalsó csoportot, itt él a népesség 39,5%-a. Településkategória
Települések száma (db)
Népesség aránya (%)
1.
Megyei jogú város
4
25,2%
2.
20 ezer fő feletti város
6
14,3%
3.
10-20 ezer fő közötti város
7
9,2%
4.
10 ezer fő alatti város
22
11,8%
5.
Község
362
39,5%
Közép-Dunántúl
401
100,00%
1. Táblázat: Településkategóriák Közép-Dunántúlon
A csoportok kialakításához a Központi Statisztikai Hivatal T-Star adatbázisban szereplő 7
legfrissebb, 2007. évi népesség adatokat vettük alapul.
1. ábra: Településkategóriák Közép-Dunántúlon
Kistérségi szinten három csoportot különítettünk el. A 311/2007-es kedvezményezett térségek besorolásáról szóló kormányrendelet alapján 5 db - Abai, Enyingi, Kisbéri, Sárbogárdi és Sümegi - hátrányos helyzetű kistérség van a régióban. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 144/2007 határozata további 5 kistérséget – Ajkai, Dorogi, Adonyi, Pápai és Zirci – minősített regionális szempontból hátrányos helyzetűnek. Harmadik kategóriaként azokat a kistérségeket határoztuk meg, melyek egyik besorolás alapján sem lettek hátrányos helyzetűnek ítélve.
Kistérség kategória
Kistérségek száma (db)
Népesség aránya (%)
1.
Fejlett
16
71,6%
2.
Hátrányos helyzetű 311/2007 (XI.17.) Korm. rendelet alapján
5
9,8%
3.
Hátrányos helyzetű 144/2007 (XI.30.) KDRFT határozat alapján
5
18,6%
Közép-Dunántúl
26
100,0%
2. Táblázat: Kistérség kategóriák Közép-Dunántúlon
8
2. ábra: Kistérség típusok Közép-Dunántúlon
Két esetben előfordult, hogy a projektet nem lehetett besorolni egy településhez, vagy egy kistérséghez. Ilyen volt a 4.2.1/A komponensnél a 8135. j. Tatabánya-Kisbér összekötő út 0+000-6+508 kmsz. közötti szakaszának és a 8119. j. Velence-Csákvár-Tata összekötő út 43+311-48+510 kmsz. közötti szakaszának felújítására benyújtott pályázat. Ezen projekt területegységekhez való rendelését – a KDRFÜ-vel egyeztetve – arányosítással oldottuk meg: Kistérségi szinten az érintett kistérségek között osztottuk fel arányosan a támogatási összeget. A településenkénti elemzésnél pedig a két végpont között tettük meg az arányosítást.
2.2. Elemzésbe vont programozási szintek Az elemzési területek túlnyomó többségében prioritásonként, konstrukciónként illetve komponensenként is vizsgáljuk a támogatások területi eloszlását. Az alábbi táblázat, az elemzésbe vont prioritásokat, intézkedéseket, konstrukciókat, illetve komponenseket tartalmazza. Prioritás
1. prioritás: Regionális Gazdaságfejlesztés
2. prioritás: Regionális
Intézkedés
Konstrukció
1.1. A régió gazdasági vonzerejének növelése
1.1.1 Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása
1.2. Gazdasági hálózatok és együttműködések támogatása
1.2.1 „Vállalkozói alapú stratégiai együttműködések, hálózatok, klaszterek létrejöttének és fejlődésének ösztönzése”
2.1 A turisztikai kínálat és
2.1.1 Kiemelt és integrált vonzerő-, termék- és
Komponens A B
A B
A
9
Prioritás Turizmusfejlesztés
Intézkedés fogadókészség fejlesztése
minőségi
Konstrukció infrastruktúrafejlesztések támogatása
Komponens B C D
2.1.2. Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelő egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minőségi fejlesztése
3. prioritás: Fenntartható Településfejlesztés
3.1. Település (al)központok megújítása 3.2. Leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja
3.1.1 Település (al)központok kialakítása és értékmegőrző rehabilitációja
A B D
3.2.1 Leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja A
4. prioritás: Helyi és Térségi Környezetvédelmi és Közlekedési Infrastruktúra Fejlesztés
4.1. Környezeti értékek védelme, környezet-biztonság növelése
4.1.1 Környezetei értékek védelme, környezete-biztonság növelése
C D E
4.2. Az elérhetőség fejlesztése
4.2.1 Kül- és belterületi utak fejlesztése
A B
4.2.2 Kerékpárút hálózat fejlesztése 5.1. Közoktatás infrastrukturális fejlesztése 5. prioritás: Humán Infrastruktúrafejlesztés
5.1.1 Közoktatási infrastrukturális fejlesztése 5.2.1. Kistérségi szinten elérhető egészségügyi szolgáltatások
5.2. Az egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése, hatékonyságának növelése
A 5.2.2. Kistérségi szinten elérhető szociális szolgáltatások
B C
5.3.2 Utólagos akadálymentesítés
3. AZ ELEMZÉS SORÁN FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK, ADATOK 3.1. Vizsgálatba vont dokumentumok köre Közép-Dunántúli Operatív Program, KDAT 2007-2008, Közép-Dunántúli Operatív Program – 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés, Közép-Dunántúli Operatív Program – 2. prioritás: Regionális turizmusfejlesztés, Közép-Dunántúli Operatív Program – 3. prioritás: Fenntartható településfejlesztés, Közép-Dunántúli Operatív Program – 4. prioritás: Helyi és térségi környezetvédelmi 10
és közlekedési infrastruktúrafejlesztés, Közép-Dunántúli Operatív Program – 5. prioritás: Humán-infrastruktúra fejlesztés.
3.2. EMIR-adatok Az elemzés – főként az ütemezés feszes határideje miatt – alapvetően az EMIR (Egységes Monitoring és Információs Rendszer) által tartalmazott, az onnan összesítve leválogatható adatokra tud kiterjedni. Az elemzés fő forrása az EMIR-ből 2009. június 11-én a KDRFÜ munkatársai által leválogatott „1.1 Kumulált életút áttekintés” adatai. Az alábbi táblázat egy összefoglalást ad az EMIR-ből kinyert és munkánk során hasznosított adatokról:
s.sz.
Felhasznált adatok
Célja
1.
Pályázat száma
Projekt beazonosítása
2.
Pályázó neve
Projekt beazonosítása
3.
Igényelt támogatás
1. elemzési terület vizsgálata
4.
Projekt forrásai összesen
1. elemzési terület vizsgálata
5.
Támogató által támogatás
Nyertes nem nyertes pályázatok elkülönítése
6.
Támogató által megítélt támogatás
Nyertes pályázatoknak megítélt források
7.
Támogató által támogatott összköltség
Támogatott projektek összköltsége
8.
Előzetesen megítélt támogatás
Kétfordulós eljárás estén, az első fordulón túllépett pályázatok előzetes támogatási döntéseinek összegzése
9.
Előzetesen megítélt összköltség
Kétfordulós eljárás estén, az első fordulón túllépett pályázatok összköltsége
10.
Projekt címe
Projekttel kapcsolatos használtuk
11.
Projekt helye régió, megye, kistérség, helység
Területi szempontú elemzések alapja
12.
Prioritás kódja neve
Azon elemzési területeknél használtuk, prioritásonkénti bontás volt szükséges
13.
Intézkedés kódja-neve
Projekt beazonosítása, leválogatás
14.
LHH, HH
térség típusok szerinti elemzések alapja
rövid
információforrásként
ahol
Egyes elemzési területeknél az EMIR-adatok csak korlátozott elemzést tesznek lehetővé. Az ezeken a területen a KDRFÜ által rendelkezésünkre bocsátott egyéb forrásokat, manuális leválogatásokat is megbízható, az elemzésben felhasználandó forrásként ismerjük el. Ilyen további források: A pályázati adatlapokból leválogatott, indikátorvállalásokat összegző táblázat; A regionális operatív programok kulcsindikátorait tartalmazó táblázat. 11
4. ELEMZÉS KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐI 4.1. Multiplikatív hatások A multiplikatív hatások elemzésének leginkább korlátozó tényezője, hogy az EMIR-ből egyszerű leválogatással nem nyerhetőek ki az elemzéséhez szükséges adatok. A szűkös határidő nem teszi lehetővé, hogy az egyes pályázati adatlapokat egyesével megvizsgáljuk, azonban a szúrópróba szerű ellenőrzés rávilágított arra, hogy a multiplikatív hatások elemzésének nem csak időbeli korlátai vannak, de a rendelkezésre álló EMIR adatok hiányosak és pontatlanok, szakmailag megalapozott elemzések elkészítését nem teszik lehetővé. Ezért az ötödik elemzési területen erősen korlátozott lehetőségek mellett tudunk csak megfogalmazni javaslatokat a jövőben.
4.2. Indikátorok A multiplikatív hatások elemzéséhez hasonló problémákba ütköztünk az indikátorokhoz kapcsolódó elemzési területek esetében is, ezek az alábbiak: Az indikátorok egyszerű leválogatással nem nyerhetőek ki az EMIR-ből. Ez részben orvosolható a KDRFÜ munkatársai által rendelkezésre bocsátott indikátor tábla segítségével. Az indikátorokat érintő elemzési területeknél sem csak az adatkinyeréshez kapcsolódó korlátozó tényezők merültek fel. A pályázók által félreértelmezett indikátorok nagyságrendi eltéréseket okozhatnak hasonló nagyságú projektek között. Az indikátor értékek jelentős része folyamatosan változik az adott pályázat benyújtását követő hiánypótlási időszakban, a tisztázó kérdések során, illetve támogatási szerződés megkötése folyamán. Az indikátorértékek változása az EMIR-ben nem tisztán nyomon követhető folyamat. Az EMIR-ben rögzített, illetve a támogatási szerződésben szereplő indikátor értékek a pályázatok jelentős részében nem egyeztek meg egymással. Nem nyertes pályázatokra vonatkozó indikátor értékek jelentős része az EMIR-ben nem került rögzítésre, főként azon pályázatok esetében, amelyeket formai okokból utasított vissza a közreműködő szervezet. Az indikátorok egy speciális csoportját alkotják a kulcsindikátorok, amelyeket a KDRFÜ munkatársai által készített Excel tábla tartalmazott. Ezen kulcsindikátorok zöme a pályázati kiírásokban nem szerepelt, így a kedvezményezettektől utólag lettek bekérve „tájékoztatási jelleggel”. Ez a „tájékoztatási jelleg” miatt azonban nem számon kérhetőek a pályázótól, alátámasztottságuk erősen megkérdőjelezhető. Szintén a kulcsindikátorokkal kapcsolatos probléma, hogy ezek az EMIR-ben az utólagos bekérést követően nem kerültek rögzítésre.
12
III. ELEMZÉS 1. ELSŐ ELEMZÉSI TERÜLET Közzétett pályázati keretek és nevesített kiemelt projektek összesítése az OP és AT kereteivel összevetve Alapvetően az első elemzési terület bevezetője a további elemzési területeknek, és célja, hogy bemutassa a KDOP-ban rendelkezésre álló forrásokat. A KDOP 2007-2013-as időszakában több mint 142,85 milliárd forintot terveznek kiosztani a nyertes pályázatok között. Az alábbi diagramon a tervezett kötelezettségvállalásokat és kifizetés-ütemezéseket ábrázoltuk a 2007-2013-as időszakban kumuláltan. Természetesen a kifizetések ütemezése kis csúszással követi az AT-ben megjelentetett kötelezettségvállalásokat, így még 2014-ben, illetve 2015-ben is várhatóak kifizetések.
KDOP-ben tervezett kifizetésütemezések és kötelezettségvállalások alakulása kumuláltan 160 000 000 140 000 000
ezer Ft
120 000 000 100 000 000 80 000 000 60 000 000 40 000 000 20 000 000 0 2007
2008
2009
2010
Kötelezettségvállalás
2011
2012
2013
2014
2015
Kifizetésütemezés
Ha prioritásonként vizsgáljuk a kötelezettségvállalásokat, illetve a kifizetéseket, jóval cizelláltabb képet kapunk. A KDOP akcióterveinek tervezetei szerint a kezdeti időszakban (2010-ig) legdinamikusabban a második prioritási tengelyben rendelkezésre álló forrásokat hirdetik meg, illetve ugyanebben az időszakban a második prioritásban van betervezve a legtöbb kifizetés. 2010-től azonban drasztikusan megváltozik a kép, és onnantól kezdve a IV. prioritás forrásai fognak legnagyobb tömegben a pályázók rendelkezésére állni. Majd 2012-től kezdődően már kifizetések területén is a IV. prioritás kerül az élre. Összességében elmondható, hogy az akcióterveket jól tervezték meg, és az időszak végén a IV. prioritási tengelyből fogják a legtöbb pályázati forrást megítélni a pályázóknak, összesen 44,22 milliárd forintot, ami közel 31%-a az OP-ben rendelkezésre álló összes forrásnak. Érdekesség még, hogy II., illetve az V. prioritásban rendelkezésre álló 21-21 milliárd forint támogatási forrás kiosztása szinte teljesen ugyanolyan ütemben fog történni a 2007-2013-as időszakban. 13
KDOP prioritások tervezett kötelezettségvállalásainak és kifizetésének kum ulált alakulása I. prioritás kv II. prioritás kv 50 000 000 000 III. prioritás kv IV. prioritás kv 45 000 000 000 V. prioritás kv I. prioritás kü 40 000 000 000 II. prioritás kü III. prioritás kü 35 000 000 000 IV. prioritás kü V. prioritás kü 30 000 000 000 25 000 000 000 20 000 000 000 15 000 000 000 10 000 000 000 5 000 000 000
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
0
Most hogy áttekintettük a teljes 2007-2013-as időszakra rendelkezésre álló kereteket, illetve a forráselosztások tervezett alakulását, megvizsgálhatjuk a 2007-2008-as akcióterv forrásait. Az alábbi ábrán látható, hogy a 2008 szeptemberében módosított AT-ben jelezett kiírások kerete egyik prioritás esetében sem tér el jelentősen a ténylegesen meghirdetett kiírások összesített keretétől. Az is látszik, hogy mind az egyes kiírásokban, mind pedig a kötelezettségvállalások tekintetében első helyen a II. prioritási tengely található. Az egyes pályázati kiírásokból összegyűjtött információk alapján azt láthatjuk, hogy 2007-2008-as időszakban mintegy 20 milliárd forint került meghirdetésre a II. prioritáson belül. A harmadik prioritás tekintetében kötelezettségvállalást a KDAT a 2007-2008-as időszakára egyáltalán nem tartalmaz. Ennek oka, hogy a Fenntartható településfejlesztésre beérkezett pályázatok kétfordulós vagy kiemelt eljárásrendben lettek meghirdetve, ezért támogatási szerződés megkötésére nem lehetett számítani a 2007-2008-as időszakban, csak egy előzetesen megítélt támogatási döntésre. Ezzel szemben az AT-ben a II. prioritásra jelzett kötelezettségvállalás közel 13 milliárd forint, hiszen a Regionális Turizmusfejlesztésre beérkezett pályázatok jó része eljutott a támogatási szerződés megkötéséig.
14
milliárd forint
Kiírások kerete illetve az AT kötelezettségvállalásainak összevetése kiírások kerete AT 25
kötelezettségvállalás AT
20
Kiírásokban ténylegesen meghirdetett keretek
15
10
5
0 I. prioritás
II. prioritás
III. prioritás
IV. prioritás
V. prioritás
3. ábra: 2007-2008-as kiírások keretei és az AT-ben jelzett kötelezettségvállalások összevetése
A 2007-2008-as időszakban a kiemelt projektekre összesen 22,248 milliárd forint lett betervezve az AT-ben. A pályázati kiírásokban ehhez képest már változás nem történt, kiemelt eljárásrendben ugyanennyi forrásra pályázhattak a pályázók. Az I. és az V. prioritás keretében egyáltalán nem lehetett kiemelt eljárásrendben pályázni, így a kiemelt projektek keretei 3 prioritás között kerültek felosztásra a II., a III. és a IV. Kiemelt projektekre a legmagasabb keret a IV. prioritás esetében állt rendelkezésre, összesen közel 10 milliárd forint összegben. Ez volt ugyanis az egyetlen olyan prioritás, ahol több konstrukció esetében is lehetett kiemelten pályázni: a KDOP 4.1.1.C, KDOP 4.1.1.D,, illetve KDOP 4.2.1.A komponensek esetében. A II. prioritáson belül csak a KDOP 2.1.1/A, a III. prioritáson belül pedig csak a KDOP 3.1.1.D komponens volt kiemelt.
15
Kiem elt projektek m eghirdetett kereteinek, AT kereteinek, illetve indikatív tám ogatásigényeinek összevetése 70 000 000 000 Ft 60 000 000 000 Ft 50 000 000 000 Ft
meghirdetett keretek AT keret Indikatív támogatásigény AT-ben
40 000 000 000 Ft 30 000 000 000 Ft 20 000 000 000 Ft 10 000 000 000 Ft 0 Ft
I. prioritás
II. prioritás
III. prioritás
IV.prioritás
V. prioritás
4. ábra: a DDAT 2007-2008-as időszaka kiemelt projektjeinek, meghirdetett kereteinek, AT kereteinek illetve az AT-ben indikatív módon jelzett támogatásigényeinek összevetése
2. MÁSODIK ELEMZÉSI TERÜLET Pályázói aktivitás, lekötött keretek alakulása a meghirdetett keretek viszonylatában, pályázói igények a rendelkezésre álló keretekhez képest
2.1. Lekötött keretek alakulása a meghirdetett keretek viszonylatában A meghirdetett 62,7 milliárd Ft keretösszegből valamivel több, mint 52 milliárd Ft-ot kötöttek le a 2007-2008-as időszakban. Lekötött összegnek a megítélt, illetve előzetesen megítélt támogatásokat értjük. Az AT-ben tervezett keret le nem kötött összegei konstrukciónként/komponensenként eltérő mértékben jelentkeznek. A rendelkezésre álló keretek és a lekötött összegek különbségét az alábbi táblázat foglalja össze: Rendelkezésre álló és lekötött keretek különbsége (ezer Ft)
Lekötött összeg a rendelkezésre álló kerete százalékában
KDOP 1.1.1/A
4 391 796
24,05%
KDOP 4.1.1/D
3 129 759
30,45%
KDOP 2.1.1/A
2 514 182
71,96%
KDOP 4.1.1/A
1 080 542
60,61%
KDOP 4.2.1/A
946 402
75,19%
KDOP 2.1.1/B
920 275
86,38%
KDOP 1.2.1
490 590
34,59%
Konstrukció / komponens
16
Rendelkezésre álló és lekötött keretek különbsége (ezer Ft)
Lekötött összeg a rendelkezésre álló kerete százalékában
KDOP 4.1.1/C
449 161
64,66%
KDOP 5.3.2
415 366
50,23%
KDOP 2.1.1/D
332 721
81,52%
KDOP 5.2.2/A
315 156
47,47%
KDOP 3.1.1/B
220 488
90,45%
KDOP 3.1.1/A
185 262
88,13%
KDOP 4.1.1/E
152 127
66,19%
KDOP 4.2.2
134 699
86,55%
KDOP 3.2.1
118 210
92,12%
KDOP 5.2.1/B
86 605
95,84%
KDOP 3.1.1/C
83 239
87,11%
KDOP 4.2.1/B
65 412
97,70%
KDOP 2.1.1/C
26 168
98,84%
KDOP 5.2.1/A
-46 730
108,99%
KDOP 1.1.1/B
-295 977
124,02%
KDOP 2.1.2
-664 799
137,20%
KDOP 5.1.1
-2 654 747
146,31%
Konstrukció / komponens
5. ábra: Lekötött és meghirdetett keretek különbsége (2007-2008)
A pályázói aktivitás az 1.1.1/A komponensnél volt a legalacsonyabb a 2007-2008-as időszakban, ahol a teljes keretösszeg alig 25%-t használták fel, így még marad több mint 4,3 milliárd Ft. Milliárdos nagyságrend marad a 4.1.1/D,A és a 2.1.1/A komponenseknél. De amíg a 4.1.1/A esetében ez a teljes keret csupán 30%-a, addig a 2.1.1/A komponensnél 71,9%-a. Négy komponens (5.2.1/A, 1.1.1/B, 2.1.2 és az 5.1.1) esetében a rendelkezésre álló kereteket meghaladták a megítélt, előzetesen megítélt támogatási összegek.
2.2. Pályázói igények alakulása a rendelkezésre álló keretek viszonylatában A 62,7 milliárd Ft rendelkezésre álló keretre több mint 125 milliárd Ft igénylés érkezett 20072008-ban. Hat darab konstrukció/komponensnél (5.3.2, 2.1.1/A, 5.2.2/A, 1.2.1, 1.1.1/A, 4.1.1/A) kevesebb igénylés érkezett, mint amennyi az AT keretösszeg. A legnagyobb túljelentkezés fajlagosan és abszolút értelemben is az 5.1.1. konstrukciónál volt, ahol hétszer annyi igény érkezett, mint amennyi a rendelkezésre álló keret. Több mint háromszoros túligénylés figyelhető meg az 5.2.1/A, 2.1.2 és az 5.2.2/B komponenseknél. A 2.1.1/B-nél 6,5 milliárd Ft-tal többet igényeltek, de ez a rendelkezésre álló keret kétszeresét sem éri el. Ellentétben az 5.2.2/B komponenssel, ahol a 639 milliós többletigénylés háromszorosa a keretösszegnek.
17
10 000 000
800%
5 000 000
-5 000 000
ezer Ft
-10 000 000 -15 000 000
700%
KDOP 4.1.1/D KDOP 1.1.1/A KDOP 2.1.1/A KDOP 1.2.1 KDOP 5.2.2/A KDOP 5.3.2 KDOP 3.2.1 KDOP 4.1.1/C KDOP 4.1.1/E KDOP 4.2.1/A KDOP 5.2.2/C KDOP 4.2.2 KDOP 5.2.2/B KDOP 1.1.1/B KDOP 3.1.1/C KDOP 5.2.1/B KDOP 5.2.1/A KDOP 3.1.1/A KDOP 2.1.1/D KDOP 3.1.1/B KDOP 4.1.1/A KDOP 2.1.1/C KDOP 4.2.1/B KDOP 2.1.2 KDOP 2.1.1/B KDOP 5.1.1
0
-20 000 000
600% 500% 400% 300%
-25 000 000 200% -30 000 000 100%
-35 000 000 -40 000 000
0% Igényelt és rendelkezésre álló összgek különbözete Igényelt támogatás a keretösszeg százalékában
6. ábra: Igényelt és rendelkezésre konstrukciónként/komponensenként, valamint az rendelkezésre álló összegek százalékában
álló igényelt
összegek támogatási
különbsége összegek a
800% 700% 600% 500% 400% 300% 200%
KDOP 1.1.1/A KDOP 4.1.1/D
KDOP 5.3.2 KDOP 2.1.1/A KDOP 5.2.2/A KDOP 1.2.1
KDOP 4.1.1/C KDOP 3.2.1 KDOP 4.2.1/A
KDOP 5.2.1/B KDOP 5.2.2/C KDOP 4.2.2 KDOP 4.1.1/E
KDOP 2.1.1/D KDOP 4.1.1/A KDOP 2.1.1/B KDOP 1.1.1/B
KDOP 4.2.1/B KDOP 3.1.1/B KDOP 3.1.1/A
KDOP 2.1.2 KDOP 5.2.2/B KDOP 3.1.1/C KDOP 2.1.1/C
0%
KDOP 5.1.1 KDOP 5.2.1/A
100%
7. ábra: Az igényelt keretek a rendelkezésre álló keretek százalékában (2007-2008)
3. HARMADIK ELEMZÉSI TERÜLET A nyertes és nem nyertes pályázatok kistérségi, illetve településtípusok szerinti megoszlása darabszámok, megítélt támogatás és összköltség tekintetében
18
3.1. A nyertes és nem nyertes pályázatok kistérségi megoszlása A 2007-2008-as időszakban 807 db pályázatot nyújtottak be a KDOP keretein belül. A legtöbb projektet (67 db) a Székesfehérvári kistérség területén tervezték megvalósítani. A régió központi területe után a Balaton északi partján fekvő térségek voltak a legaktívabbak, a benyújtott pályázatok közel ötöde innen érkezett. A Veszprémi kistérség 45 db, a Tatabányai térség pedig csupán 28 db benyújtott pályázattal rendelkezik. A legkisebb aktivitással az Enyingi kistérség jellemezhető, a benyújtott pályázatok 0,99%-a (8 db) érkezett innen. A legtöbb nyertes pályázattal (24-24 db) a Tapolcai, és a Balatonfüredi térségek rendelkeznek. Ezeket követi a Veszprémi (22 db) és a Székesfehérvári (21 db) húsz darabot meghaladó értékkel. Az Enyingi kistérségben csupán 2 nyertes projekt van a 2007-2008-as időszakban. nem nyertes
nyertes
Székesfehérvári Balatonfüredi Tapolcai Balatonalmádi Pápai Tatai Veszprémi Esztergomi Bicskei Dunaújvárosi Ajkai Tatabányai Komáromi Adonyi Móri Gárdonyi Sárbogárdi Várpalotai Dorogi Abai Ercsi Zirci Sümegi Kisbéri Oroszlányi Enyingi
80 70 60 50 db 40 30 20 10 0
8. ábra: Nyertes és nem nyertes pályázatok száma kistérségenként (2007-2008)
19
9. ábra: Nyertes, nem nyertes pályázatok aránya kistérségenként (2007-2008)
10. ábra: Nyertes pályázatok száma kistérségenként (2007-2008)
Fajlagos értelemben azonban már a Komáromi és az Oroszlányi kistérségek teljesítettek a legjobban. E két térség kivételével mindenhol több vesztes pályázat volt, mint nyertes. A legsikertelenebb az Adonyi kistérség mondható, ahol a nyertes pályázatok aránya 11,5%. Az egy nyertes pályázatra jutó települések száma mutató is érzékelteti, hogy az egyes kistérségek milyen mértékben részesültek a KDOP forrásaiból. Ez alapján az Esztergomi és a Komáromi kistérségek voltak a legsikeresebbek, ahol egy településre közel két nyertes pályázat jut. Az Enyingi, Ajkai és Zirci térségekben több mint négy településre jut egy nyertes pályázat. Összességében tehát elmondható, hogy a Balaton parti kistérségek, illetve a régió központi térségei voltak a legaktívabbak Közép-Dunántúlon, míg sikeresség szempontjából inkább az észak-keleti részen fekvő Komáromi és Oroszlányi kistérségek. A nyertes pályázatok eloszlása viszonylag egyenletesnek mondható, a koncentrációs mutató értéke 0,051, ami 0,013-del nagyobb a minimum értéknél. A Hoover-index alapján számított egyenlőtlenség sem mondható magasnak. Ez alapján a nyertes pályázatok 22,6%-t kellene átcsoportosítani ahhoz, hogy a népesség eloszlását kövesse.
20
60% 50%
átlag: 35,19%
40% 30% 20% 10%
Komáromi Oroszlányi Veszprémi Gárdonyi Tapolcai Tatabányai Balatonfüredi Esztergomi Sümegi Abai Bicskei Sárbogárdi Kisbéri Balatonalmá Pápai Dorogi Ajkai Székesfehér Várpalotai Enyingi Tatai Dunaújvárosi Ercsi Zirci Móri Adonyi
0%
11. ábra: Nyertes pályázatok aránya kistérségenként (2007-2008)
3.2. Nyertes, nem nyertes pályázatok megoszlása kistérség típusonként A benyújtott pályázatok 72% fejlett, 28% pedig a 311/2007 Kormányrendelet vagy a KDRFT által hátrányos helyzetűnek minősített térségből érkeztek. Ez a népességeloszlással szinte azonos megoszlást jelent. A 311/2007 Kormányrendeletben hátrányos helyzetűnek besorolt 5 térségben él a népesség 9,8%, míg a benyújtott pályázatok 10,5%-t adták. A KDRFT által hátrányos helyzetűnek ítélt térségekben él a népesség 18,6%, azonban a benyújtott pályázatok 17,5%-t tudhatják magukénak. A fejlett térségekben a nyertes pályázatok aránya 37,15%, a fejletleneknél pedig 30,17%. A kormány által hátrányos helyzetűnek ítélt térségekben a régiós átlagot (35,19%) meghaladó 35,69%, a 144/2007 KDRFT határozat alapján hátrányos helyzetű térségekben pedig 29,21% a nyertes pályázatok aránya. A fejlett térségekre átlagosan több mint 13 nyertes pályázat jut, míg a fejletlen kistérségekre csupán 6,9. Tehát minden tekintetben a fejlett térségek szerepeltek jobban a nyertes, nem nyertes pályázatok megoszlásának tekintetében. Nyerési arány
Egy kistérségre jutó nyertes pályázat száma
69,3
31,73%
6,9
54,5
30,3
35,69%
6,1
5
94,5
39,0
29,21%
7,8
801 787
16
374,0
214,8
36,48%
13,4
1 120 397
26
523,0
284,0
35,19%
10,9
Nem nyertes pályázatok száma
Népesség
Kistérségek száma
Hátrányos helyzetű
318 610
10
149,0
HH 311/2007 szerint
110 081
5
HH 144/2007 alapján
208 529
Fejlett kistérség Közép-Dunántúl
Nyertes pályázatok száma
12. ábra: Nyertes, nem nyertes pályázatok alakulása kistérség típusonként (2007-2008)
3.3. A nyertes és nem nyertes pályázatok településtípusok szerinti megoszlása A beérkezett 807 db pályázat 54,3%-a községek fejlesztését célozza meg. A városi 21
településkategóriák 8-15% közötti részesedéssel rendelkeznek. Fajlagos értelemben azonban a nagyobb méretű településkategóriák szerepeltek jobban. Amíg a megyei jogú városokra átlagosan 24 nyertes pályázat jut, addig a községekre csak kicsivel több, mint 1. Abszolút értelemben a községek adták be a legtöbb pályázatot, de fajlagosan itt a legalacsonyabb a nyerési arány (26,26%). A 10-20 ezer fő közötti településkategóriában közel fele-fele a nyertes és nem nyertes pályázatok aránya. Ettől 2 százalékponttal elmaradva a megyei jogú városok pályáztak a legsikeresebben. A 10 ezer fő alatti és a 20 ezer fő fölötti város kategóriák esetében közel azonos, 42-43% körüli volt a nyertes pályázatok aránya. Nem nyertes
500 450 400 350 db 300 250 200 150 100 50 0
Nyertes
115
323 53 72
községek
47 49,5
36 46,5
33 32
10 ezer fő Megyei jogú 20 ezer feletti 10-20 ezer fő alatti kisváros város város közötti város
13. ábra: Nyertes, nem nyertes pályázatok száma településkategóriánként (2007-2008) 60% 50% 40%
átlag: 35,19%
30% 20% 10% 0% 10-20 ezer fő közötti város
Megyei jogú város
20 ezer feletti 10 ezer fő város alatti kisváros
községek
14. ábra: Nyertes pályázatok száma településkategóriánként (2007-2008)
3.4. Hipotézisvizsgálat Első hipotézisünk szerint a gazdaságilag jól teljesítő térségekből / nagyobb településekből érkeztek főként a pályázatok, a HH térségekből / kisebb településekről kevés pályázat érkezik. Abszolút értelemben téves, de az egy településre jutó pályázatok számát tekintve igaznak bizonyul az a megállapítás, hogy a gazdaságilag jól teljesítő nagyobb településekből érkeznek főként pályázatok. Mint ahogy azt a 9. ábra mutatja a 22
községekből és a kisvárosokból is szép számmal érkeztek pályázatok, de fajlagosan már elenyésző arányt képviselnek ezek a település kategóriák. A fejlett térségek abszolút és fajlagos értelemben is jobban teljesítettek, mint a HH-s térségek. A második hipotézisünk, miszerint az HH-s kistérségekből beérkezett pályázatok kisebb eséllyel nyernek, mint a nem HH-s kistérségből érkezők, beigazolódott.
nem nyertes
nyertes
25
db/kistérség
20 15 10 5 0 HH 311/2007 szerint
HH KDRFT szerint
Fejlett kistérség
15. ábra: Egy kistérségre jutó nyertes, nem nyertes pályázatok kistérségek típusonként (20072008)
4. NEGYEDIK ELEMZÉSI TERÜLET A megítélt támogatási összegek megoszlása a különböző fejlettségű kistérségek vonatkozásában prioritásonként
4.1. Megítélt támogatási összegek megoszlása kistérségenként 4.1.1. Gazdaságfejlesztés Az első prioritás keretén belül benyújtott 41 db pályázatból 26 db nyertes volt, melyek között kicsivel több, mint 3,1 milliárd Ft támogatást osztottak szét. Ennek 28,67%-a (911 millió Ft) a Székesfehérvári kistérségbe, 18,37, illetve 17,76 százaléka a Tatabányai (583 millió Ft) és Komáromi (564 millió Ft) kistérségekbe érkezhet. A 26 db kistérségből csak 11 db kap gazdaságfejlesztési célra támogatást. A Pápai és az Ajkai kistérségben 24 millió Ft, míg a Dunaújvárosiban csak 22 millió Ft támogatást ítéltek meg erre a célra. Fajlagos értelemben a Komáromi kistérség szerepelt a legjobban. Itt 13 743 Ft jut egy főre. Ez az érték 4 ezer forinttal kevesebb a Balatonfüredi kistérségben. A Tatabányai és a Székesfehérvári térségekben kb. 6 ezer Ft, míg a Veszprémi térségbe 4 ezer Ft az egy főre jutó támogatási összeg. A Dunaújvárosi térségében a legalacsonyabb (297 Ft/fő) ennek a mutatónak az értéke.
23
.
Dunaújvárosi
Ajkai
Pápai
Várpalotai
Balatonalmádi
Balatonfüredi
Esztergomi
Veszprémi
Komáromi
Székesfehérvári
Tatabányai
ezer Ft
1 000 000 900 000 800 000 700 000 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0
16. ábra: Gazdaságfejlesztésre megítélt támogatási összeg kistérségenként (2007-2008)
4.1.2. Turizmusfejlesztés Turizmusfejlesztésre hatszor több támogatást ítéltek meg, mint gazdaságfejlesztésre. Ebben a prioritásban 16 kistérségnek van nyertes pályázata. A régió dél-keleti részére egyáltalán nem jut turizmusfejlesztési támogatás. A megítélt több mint 18 milliárd Ft 16,9%-a a Gárdonyi kistérségbe érkezhet. A Balatonfüredi és a Székesfehérvári térségekben 2 milliárd Ft feletti a támogatás. Abszolút értelemben a Bicskei kistérségre jut a legkevesebb forrás, 97 milliót meghaladó értékkel. 3 500 000 3 000 000
ezer Ft
2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000
Bicskei
Pápai
Kisbéri
Balatonalmádi
Móri
Tapolcai
Várpalotai
Sümegi
Ajkai
Tatai
Oroszlányi
Veszprémi
Székesfehérvári
Balatonfüredi
Gárdonyi
0
Esztergomi
500 000
17. ábra: Turizmusfejlesztésre megítélt támogatás kistérségenként (2007-2008)
A megítélt támogatások népességre vetített aránya alapján nagyon mozaikos térszerkezet alakult ki a régióban. A Gárdonyi és a Balatonfüredi kistérségekben az egy főre jutó megítélt támogatások értéke kiugróan magasak (120 ezer Ft/fő, illetve 118 ezer Ft/fő). A Sümegi és az Oroszlányi térségekben 42 ezer Ft/fő körüli értéket találunk. A Bicskei (2 551 Ft/fő) és a Pápai (3 709 Ft/fő) kistérségben a legalacsonyabb ez az érték.
24
18. ábra: Egy főre jutó támogatási összeg turizmusfejlesztési prioritás esetében (2007-2008)
4.1.3. Fenntartható településfejlesztés Ebben a prioritásban négy konstrukción/komponensen belül 12 db nyertes pályázat volt 2007-2008-ban. A kistelepülések településképének javítása (3.1.1/C komponens) és a leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja (3.2.1) konstrukció egyfordulós, a települési (al)központok kialakítása és értékmegőrző rehabilitációja (3.1.1/A,B) konstrukciók pedig kétfordulós pályázatok. A kétfordulós eljárásrend esetében az első fordulóban előzetesen megítélt összeg tekinthető támogatási értéknek. Ezek alapján 5,4 milliárd Ft lett kiosztva a 12 projekt között. Ennek negyede a Pápai kistérségbe érkezhet. 1,3 milliárd Ft-ot nyert Pápa városközpontjának funkcióbővítő rehabilitációjára. A Komáromi, Ajkai és Tapolcai kistérségek városai 800 millió Ft körüli összeget kaptak városközpontok kialakítására és értékmegőrző rehabilitációjára. Fenntartható településfejlesztésre megítélt támogatások kb. 10-10%-a jut a Balatonfüredi és a Várpalotai térségekbe. Ebben a prioritásban támogatott kilenc kistérség közül az Esztergomi (98 millió Ft) és a Gárdonyi (94 millió Ft) térségek kapták a legkevesebbet abszolút értelemben. Mind két esetben egy-egy kisebb település településképének javítását szolgáló projekt nyert támogatást.
25
1 600 000 1 400 000
ezer Ft
1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000
Gárdonyi
Esztergomi
Balatonalmádi
Várpalotai
Balatonfüredi
Tapolcai
Ajkai
Pápai
0
Komáromi
200 000
19. ábra: Településfejlesztésre megítélt támogatási összeg kistérségenként (2007-2008)
Fajlagosan a Balatonfüredi kistérségbe érkezik a legtöbb támogatás. Itt egy főre 26 ezer Ft-t maghaladó forrás érkezhet. Őt követi a Pápai, Komáromi és Tapolcai kistérségek 20 ezer Ft körüli értékkel. A Gárdonyi kistérségben csupán 3 662 Ft jut egy főre, míg az Esztergomiban ennél is kevesebb, 1 721 Ft.
4.1.4. Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Ebben a prioritásban 10,6 milliárd Ft támogatás lett kiosztva a környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. A két tématerületet külön vizsgáljuk. Környezetfejlesztésre 4,1 milliárd Ft támogatást ítéltek meg a 13 nyertes projektnek. Ebből közel 1,4 milliárd Ft (33%) a Tatai kistérségbe koncentrálódik, ami egyetlen kiemelt projektnek a tatai Öreg-tó és az Által-ér vízgyűjtőjének rehabilitációjának köszönhető. Abszolút értelemben a Tapolcai kistérség kapta a második legtöbb környezetfejlesztési támogatást, 887 millió Ft-t. Ebben a térségben három pályázat keretében hat kistelepülés szennyvízkezelési, illetve tisztítási projektje nyert. Ebben a kistérségben 65,9% volt a közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a KSH 2007-es adatai alapján, ami 10%-kal alacsonyabb a régiós átlagnál. A Sümegi kistérségben ez a mutató 50%-ot mutatott ugyan ebben az évben, ahol egy 500 milliós szennyvízkezelési projekt, támogatásra került. A Sárbogárdi, Abai és Enyingi kistérségekbe azonban nem érkezik erre a célra KDOP támogatás (2007-2008-ban) - pedig jóval 50% alatt van a közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya -, ami az önerő nehézkes biztosítása miatt fordulhat elő. Fajlagos értelemben a Tatai (34 752 Ft/fő), a Sümegi (30 156 Ft/fő) és a Tapolcai (23 653 Ft/fő) kistérségek szerepeltek a legjobban. Tőlük jóval elmaradva 10 ezer Ft alatti értékkel következik a Dunaújvárosi és a Móri kistérség. Előbbi főként omlásveszélyes partfalak állékonyságának megerősítésére kapott forrásokat. A Pápai kistérségben a legalacsonyabb a támogatások népességre vetített aránya, 810 Ft/fő-vel.
26
Pápai
Zirci
Abai
Esztergomi
Móri
Sümegi
Dunaújvárosi
Tapolcai
Tatai
ezer Ft
1 600 000 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0
20. ábra: Környezetfejlesztésre megítélt támogatási összeg kistérségenként (2007-2008)
Ercsi
Oroszlányi
Sárbogárdi
Dunaújvárosi
Pápai
Dorogi
Móri
Kisbéri
Gárdonyi
Balatonalmádi
Komáromi
Bicskei
Veszprémi
Ajkai
Balatonfüredi
Tatabányai
Esztergomi
Tapolcai
Tatai
2 000 000 1 800 000 1 600 000 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0
Székesfehérvári
ezer Ft
Közlekedésfejlesztésre 6,5 milliárd Ft támogatás lett megítélve 3 konstrukción belül. Ebből kiugróan magas összeg (18 milliárd Ft) érkezhet a Székesfehérvári kistérségbe. Ebben van településeket összekötő út felújítása, a régió központ belterületén közút és kerékpárút fejlesztés, valamint Iszkaszentgyörgyön csomópont és kerékpárút fejlesztés. A Tatai és a Tapolcai kistérségben 680 millió Ft-t meghaladó közlekedésfejlesztési támogatások lettek megítélve 2007-2008-ban. Abszolút értelemben az Oroszlányi kistérségbe érkezik a legkevesebb támogatás, leszámítva azt a 6 db térséget, ahol ennek a területnek a fejlesztésére nem érkezik KDOP forrás.
21. ábra: Közlekedésfejlesztésre megítélt támogatási összeg kistérségenként (2007-2008)
Egy főre jutó támogatások tekintetében a Tapolcai és a Tatai kistérségek szerepeltek a legjobban, 18 ezer Ft/fő-t meghaladó értékkel. Csak ezek után következnek a Székesfehérvári, illetve a Balatonfüredi térségek 13 ezer Ft/fő körüli értékkel. Az Oroszlányi (785 Ft/fő) és a Dunaújvárosi (532 Ft/fő) kistérségekben 1000 Ft alatt van ez a fajlagos mutató.
27
22. ábra: Egy főre jutó támogatási összeg közlekedésfejlesztési konstrukciók esetében (20072008)
4.1.5. Humán infrastruktúra fejlesztése A második legtöbb támogatást az humáninfrastruktúra fejlesztésére ítélték meg 2007-2008ban (14,2 milliárd Ft). Ez az egyetlen olyan prioritás, ami a régió összes kistérségét érinti. A hét konstrukció/komponens az oktatási, egészségügyi és szociális infrastruktúra területére nyújtott támogatást. Abszolút értelemben a Sárbogárdi (1 304 millió Ft) és a Kisbéri (1 152 millió Ft) kistérségek szerepeltek a legjobban. Előbbi esetében a hét nyertes projekt általános iskola, gimnázium, járóbeteg szakellátó központ, szociális és gyermekjóléti szolgáltatások komplex fejlesztését, valamint akadálymentesítéseket tartalmaz. Őket követi négy Veszprém megyei – a Veszprémi, Balatonalmádi, Pápai és Sümegi – kistérség 800 millió Ft-ot meghaladó értékkel. A legalacsonyabb támogatási összeggel Fejér és Veszprém megye találkozásánál a Móri és a Zirci kistérségek rendelkeznek.
28
1 400 000 1 200 000
ezer Ft
1 000 000 800 000 600 000 400 000
0
Sárbogárdi Kisbéri Veszprémi Balatonalmád Pápai Sümegi Komáromi Esztergomi Bicskei Oroszlányi Abai Székesfehér Dunaújvárosi Gárdonyi Dorogi Ajkai Enyingi Tatai Tapolcai Várpalotai Tatabányai Ercsi Balatonfüredi Adonyi Zirci Móri
200 000
23. ábra: Humáninfrastruktúra fejlesztésre megítélt támogatási összeg kistérségenként (20072008)
Az egy főre jutó támogatási összeg tekintetében is a Sárbogárdi (50 017 Ft/fő) és a Kisbéri (54 432 Ft/fő) kistérségek emelkednek ki a régió térszerkezetéből. Hozzájuk csatlakozik a Sümegi kistérség 48 661 Ft/fő értékkel. Igen nagy, 20 ezer Ft-os különbséggel lemaradva következik a Balatonalmádi (29 596 Ft/fő) majd az Abai (22 083 Ft/fő) térségek. Fajlagosan a Móri kistérség kapta a legkevesebb (1 595 Ft/fő) támogatást.
24. ábra: Egy főre jutó támogatási összeg humáninfrastruktúra fejlesztés prioritás esetében (2007-2008)
29
4.1.6. Megítélt támogatások megoszlása az összes prioritás tekintetében A megítélt 52 milliárd Ft 10,6%-a a régió központi térségébe jut. Őt követi a Balatonfüredi kistérség 4,1 milliárd Ft-tal. A térség a turisztikai fejlesztésekre elnyert kiemelkedően magas, valamint a többi prioritáson belül is elnyert kisebb mértékű támogatásoknak köszönhetően szerepelt jól. Hozzá hasonlóan a Gárdonyi kistérség is a turizmusfejlesztésnek köszönheti abszolút értelembe vett előkelő harmadik helyét. Ebbe a térségbe környezet- és gazdaságfejlesztési célra nem érkezik támogatás. A negyedik legtöbb támogatáshoz jutó Tatai kistérség az ötödik prioritás két tématerületére szerzett sok pénzt. Ennél a térségnél a turizmusfejlesztésre érkező források is jelentősek. A régió másik jelentős központi térsége a Veszprémi, csak az ötödik ebben a rangsorban. Az általunk használt EMIR leválogatásban még nincs benne Veszprém városrehabilitációs pályázata. A Tapolcai kistérség is az ötödik prioritásban szerepelt a legjobban. Közlekedés és környezetfejlesztésre egyaránt magas támogatás érkezik. Ezen felül a térség központjának városrehabilitációját is támogatja az OP. A legkevesebb támogatási összeggel (170 millió Ft) a Zirci kistérség rendelkezik. Csupán környezetfejlesztési, illetve humán infrastruktúrafejlesztésre érkezhetnek források. 6 000 000
ezer Ft
5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000
0
Székesfehérvári Balatonfüredi Gárdonyi Tatai Veszprémi Tapolcai Esztergomi Ajkai Pápai Komáromi Sümegi Balatonalmádi Oroszlányi Kisbéri Várpalotai Tatabányai Sárbogárdi Dunaújvárosi Bicskei Móri Abai Dorogi Enyingi Ercsi Adonyi Zirci
1 000 000
25. ábra: Megítélt támogatási összegek (2007-2008)
A régióban az egy főre jutó támogatási összeg alapján Veszprém megye déli részén és Komárom-Esztergom megye nyugati részén alakult ki két magasan támogatott területegység. Ezek mellett a Gárdonyi térség emelkedik ki a régió térszerkezetéből, a fajlagos mutató alapján. A legalacsonyabban támogatott térség a régió keleti, inkább délkeleti peremterületei. Az egyes kistérségek egy főre jutó értékét a következő táblázat foglalja össze. Kistérség
Egy főre jutó támogatás (Ft/fő)
Kedvezményezett
Balatonfüredi
178 365
Fejlett
Gárdonyi
152 064
Fejlett
Sümegi
120 063
HH 311/2007
Tatai
94 371
Fejlett
Tapolcai
87 776
Fejlett
Kisbéri
77 096
HH 311/2007
Oroszlányi
63 055
Fejlett
30
Kistérség
Egy főre jutó támogatás (Ft/fő)
Kedvezményezett
Balatonalmádi
61 003
Fejlett
Komáromi
60 518
Fejlett
Esztergomi
54 202
Fejlett
Sárbogárdi
51 360
HH 311/2007
Ajkai
49 014
HH 144/2007
Veszprémi
41 742
Fejlett
Várpalotai
41 565
Fejlett
Pápai
41 336
HH 144/2007
Székesfehérvári
40 189
Fejlett
Móri
27 705
Fejlett
Bicskei
26 736
Fejlett
Abai
25 223
HH 311/2007
Enyingi
19 979
HH 311/2007
Dunaújvárosi
17 446
Fejlett
Tatabányai
14 991
Fejlett
Dorogi
14 086
HH 144/2007
Ercsi
12 295
Fejlett
Adonyi
8 474
HH 144/2007
Zirci
7 880
HH 144/2007
26. ábra: Egy főre jutó támogatási összeg kistérségenként (2007-2008)
31
27. ábra: Egy főre jutó támogatási összeg kistérségenként (2007-2008)
4.2. Megítélt támogatások koncentrációja, eloszlásának területi egyenlőtlenségei A megítélt támogatások a környezetfejlesztés területén oszlottak meg a legkoncentráltabban. Ugyancsak koncentráltnak mondhatóak a gazdaságfejlesztési és a településfejlesztési prioritások keretében kiosztott források. A legegyenletesebb eloszlást a humán infrastruktúra fejlesztését szolgáló prioritás mutatta. A Hoover-indexszel mért, megítélt támogatási összegek területi egyenlőtlensége, magasnak minősíthető számos prioritás esetében. A legnagyobb területi egyenlőtlenséget a környezetfejlesztési és a településfejlesztési (rész)prioritások mutatják. Itt a támogatások több mint 70%-t kellene átcsoportosítani ahhoz, hogy a népesség megoszlással megegyezzen. A gazdaságfejlesztési prioritás esetében 55%-t kellene így átcsoportosítani a forrásoknak. A humán infrastruktúra-fejlesztés prioritás keretében megítélt támogatások eloszlása mutatja a legkisebb területi egyenlőtlenséget. Itt a támogatások csupán 28,78%-t kellene átcsoportosítani. Ezek az eredmények szoros összefüggésben vannak, hogy hány nyertes pályázat között, illetve hány konstrukció/komponens keretén belül osztják szét a támogatásokat. Minél kevesebb nyertes pályázat, illetve kevesebb konstrukció/komponens van egy prioritáson belül, annál magasabb a koncentráció és a területi egyenlőtlenség mértéke.
Regionális gazdaságfejlesztés
Koncentrációs mutató
Hoover-index
0,1750
55,21% 32
Koncentrációs mutató
Hoover-index
Regionális turizmusfejlesztés
0,0998
42,98%
Fenntartható településfejlesztés
0,1598
70,54%
Környezetfejlesztés
0,2064
72,08%
Közlekedésfejlesztés
0,1250
38,10%
Humán infrastruktúrafejlesztés
0,0494
28,78%
KDOP
0,0567
25,45%
28. ábra: Koncentrációs és a területi egyenlőtlenség mértéke prioritásonként (2007-2008)
4.3. Megítélt támogatási összegek megoszlása a fejlett, a hátrányos helyzetű és a leghátrányosabb helyzetű kistérségek között A megítélt kicsivel több mint 52 milliárd Ft-nak a 76,16%-a a fejlett, 12,31%-a a KDRFT által, 11,53%-a pedig a 311/2007-es Kormányrendelet által hátrányos helyzetű kistérségnek minősített térségekbe érkezett a 2007-2008-as időszakban. Ezek az arányok prioritásonként eltérően alakulnak. A gazdaságfejlesztési prioritásnál a fejlett térségeknek ítélték a források 98,47%-t. A közlekedés, környezet és turizmusfejlesztés prioritásoknál 80-90% között alakul ez az érték. A településfejlesztési prioritásnál 59,78%, a humán infrastruktúrafejlesztésnél pedig 55,98% jut fejlett térségbe. A hátrányos helyzetű térségek közül a település és a közlekedésfejlesztési területen a KDRFT által kedvezményezett a környezet és humán infrastruktúrafejlesztésnél pedig a Kormányrendelet alapján kedvezményezett térségek szerepeltek jobban. Fejlett kistérség
HH 311/2007
HH KDRFT
100% 80% 60% 40% 20%
KDOP
Humán infrafejl.
Közlekedésfejl.
Környezetfejl.
Településfejl.
Turizmusfejl.
Gazdaságfejl.
0%
29. ábra: Kistérség kategóriák részesedése a megítélt támogatásokból prioritáronként (20072008)
Fajlagosan vizsgálva támogatási összeg eloszlását, a fejlett térségek több támogatást (49 526 Ft/fő) kaptak, mint a fejletlenek (38 962 Ft/fő). Azonban a fejletleneken belül a 311/2007 alapján HH térségek magas (54 586 Ft/fő), míg a 144/2007 KDRFT határozat alapján HH 33
térségek alacsonyabb (30 725 Ft/fő) értékkel rendelkeznek. Ezek az arányok azonban eltérő képet mutatnak az egyes prioritásoknál. Az első és a második prioritás esetében a fejlett térségeknél magasabb az egy főre jutó támogatási összeg, míg a harmadik és az ötödik prioritásnál a fejletlen térségeké a magasabb. Az negyedik prioritáson belül a környezetfejlesztésnél a hátrányos helyzetűek, a közlekedésfejlesztésnél pedig a fejlettek kaptak fajlagosan több támogatást. A hátrányos helyzetű besorolás területi preferenciaként egy konstrukció erejéig az első és számos helyen az ötödik prioritásnál megjelenik, aminek hatása megfigyelhető az egy főre jutó támogatások kistérség kategóriák közötti alakulásában.
HH 311/2007
Fejlett kistérség
HH KDRFT
30. ábra: Egy főre jutó prioritásonként (2007-2008)
támogatási
összeg
alakulása
kistérségi
Humán infrafejl.
Közlekedésfejl.
Környezetfejl.
Településfejl.
Turizmusfejl.
45 000 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0
Gazdaságfejl.
Ft/fő
Hátrányos helyzetű
kategóriák
között
4.4. A megítélt támogatási összegek településtípusonként Abszolút értelemben a 20 ezer fő feletti városok kapták a legtöbb támogatást 12,2 milliárd Ftt. A megítélt támogatások 22,52%-a községekbe, 20,48%-a 10 ezer fő alatti városokba érkezik. A megyei jogú városok 18,9%-ban, a 10-20 ezer fő közötti városok pedig 14,58%ban részesednek a támogatásokból. E mögött azonban prioritásonként eltérő arányok mutatkoznak. A gazdaságfejlesztési prioritásnál a megítélt támogatások 54%-a megyei jogú városokba koncentrálódik. A turizmusfejlesztési pályázatok keretében kiosztott összegek nagyjából egyenletesen oszlottak meg a település kategóriák között. A településfejlesztési prioritásnál a 20 ezer fő feletti városoknak a részesedése éri el az 50%-t. Ez annak köszönhető, hogy az EMIR-ben nem lettek feltöltve a megyei jogú városokra kiírt konstrukció pályázatai, mivel végleges döntés még nincs, illetve a 3.1.1C) komponens esetében döntés 2009-ben született. Környezetfejlesztési projekteknél a községek aránya jelentős, 55,4%, ellentétben a közlekedésfejlesztési pályázatokkal, ahol a nagyobb településkategóriáknak jut több támogatás. A humán infrastruktúra-fejlesztésnél is a községek valamint a 10 ezer fő alatti kisvárosok kapták abszolút értelembe a legtöbb támogatást.
34
100%
községek
80% 10 ezer fő alatti kisváros
60%
10-20 ezer fő közötti város
40% 20%
20 ezer feletti város
KDOP
Humán infrafejl.
Közlekedésfejl.
Környezetfejl.
Településfejl.
Gazdaságfejl.
Turizmusfejl.
0%
Megyei jogú város
31. ábra: Megítélt támogatások megoszlása településkategóriák közötti prioritásonként (20072008)
Fajlagosan a 10 ezer fő alatti kisvárosoknak jutott a legtöbb támogatás (80 896 Ft/fő). Nincs sokkal elmaradva a 20 ezer fő feletti (76 771 Ft/fő) és a 10-20 ezer fő közötti településkategóriák (73 754 Ft/fő). A megyei jogú városok esetében 34 843 Ft, a községeknél pedig 26 499 Ft jut egy főre. A megyei jogú városok az első prioritásnál kapták a legtöbb támogatást fajlagosan. A 20 ezer fő feletti városkategóriáról a környezetfejlesztési pályázatoknál mondható el ugyanez. A 10 és 20 ezer fő közötti városoknak a harmadik prioritásnál jutott a legtöbb támogatás. A 10 ezer fő alatti városok a turizmusfejlesztésnél kis mértékben, a humán infrastruktúra-fejlesztéseknél, azonban sokkal több forráshoz jutottak, mint a többi településtípus. 90 000 Megyei jogú város
80 000 70 000 60 000
20 ezer feletti város
Ft/fő
50 000 40 000
10-20 ezer fő közötti város
30 000 20 000 10 000 Humán infra
Közlekedés
Környezet
Település
Turizmus
Gazdaság
KDOP
10 ezer fő alatti kisváros
0
községek
32. ábra: Egy főre jutó támogatási összeg településkategóriánként az egyes prioritások esetében (2007-2008)
Fajlagosan Salföld, Köveskál és Mindszentkálla településekre jutott a legtöbb (1 millió Ft/főnél nagyobb) támogatás, ami, a települési szennyvízelvezetés és -tisztítási beruházások miatt alakult így. Lábatlan, Bakonycsernye és Adony településeken volt a legalacsonyabb az egy főre jutó támogatás mértéke. 35
33. ábra: Egy főre jutó támogatás településenként (2007-2008)
4.5. Hipotézisvizsgálat Előfeltételezésünk, miszerint a gazdaságilag jól teljesítő térségek az egy főre jutó támogatási összeg mutatóban jobb értékkel bírnak, mint a fejletlen térségek a fenti vizsgálat során részben beigazolódott. Mivel a hátrányos helyzetű térségeknek egy főre jutó átlagos értéke (38.962 Ft/fő) alacsonyabb a fejlettekénél (49.526 Ft/fő). Ha a 311/2007-es Kormányrendelet és a 144/2007 KDRFT határozat HH térségeit külön vesszük, akkor viszont téves a hipotézisünk, mert a 311/2007 alapján elmaradott térségeknek magasabb az egy főre jutó támogatási összeg értéke, mint a fejletteknek. A gazdaságilag jól teljesítő nagyobb települések és a kisebb települések vonatkozásában megfogalmazott feltételezésünk ugyan csak részben igazolódott be. A városokban ugyan jóval nagyobb az egy főre jutó támogatások összege, mint a kisebb községekben, de a városi kategóriák közül a legkisebb méretűnél a legmagasabb a vizsgált fajlagos mutató.
36
60 000 50 000
Ft/fő
40 000 30 000 20 000 10 000 0 Fejlett kistérség
Hátrányos helyzetű
HH 311/2007
HH KDRFT
34. ábra: Egy főre jutó támogatási összeg kistérség típusonként (2007-2008)
5. ÖTÖDIK ELEMZÉSI TERÜLET A megítélt támogatási források közvetlen és közvetett multiplikatív (magán forrásokat mozgósító) hatásának számszerűsítése és elemzése konstrukciónként / komponensenként, valamint az egyes prioritások szintjén A vállalt vizsgálati módszer szerint azt néztük, hogy mekkora sajátforrás-bevonás (önerőn felüli forrásbevonás) történt a megítélt támogatási összeghez (a komponensenként / konstrukciónként megállapított maximális támogatási intenzitás függvényében), a minimálisan szükséges önerőhöz képest. A módszer – és a kapott adatok értelmezését – jól mutatja az alábbi két ábra, mely egy maximálisan 50%-os és egy maximálisan 40%-os támogatási intenzitású konstrukció esetében rajzolódik ki: 100 millió Ft összeköltségvetésű projekt és 50%-os támogatásintenzitású konstrukció esetén a sajátforrás-bevonásának értelmezése 100 20 80
50
60
40
40 20
Sajátforrás-bevonás
50
40
A megítélt támogatáshoz minimálisan szükséges önerő Megítélt támogatás
0 A maximális támogatásintenzitást kihasználva
40% támogatásintenzitással
37
100 millió Ft összeköltségvetésű projekt és 40%-os támogatásintenzitású konstrukció esetén a sajátforrás-bevonásának értelmezése 100 25
80
Sajátforrás-bevonás
60 60
45
A megítélt támogatáshoz minimálisan szükséges önerő
30
Megítélt támogatás
40 20
40
0 A maximális támogatásintenzitást kihasználva
30% támogatásintenzitással
Mindkét esetben a megítélhető maximális támogatási összeghez képest 10 millió Ft-tal (a maximális támogatási intenzitáshoz képest 10 százalékponttal) kisebb léptékű megítélés történt. A sajátforrás-bevonás nagyságát ehhez a kisebb támogatási összeghez szükséges kisebb önerőhöz viszonyítottuk. Ez azt jelenti, hogy miközben a projekt támogatásintenzitása 10% ponttal csökkent, az egy 50%-os maximális támogatásintenzitású projekt esetén 20 millió Ft, míg egy 40%-os esetén 25 millió Ft pótlólagos sajátforrás-bevonást generál multiplikatív hatásként. Az elemzés során csak a fenti módszer szerint vizsgáltuk a magánforrás-bevonást. Azaz nem vizsgáltuk az EMIR projektszintű szöveges részeinek összegző elemzését, sem a pályázatok – ilyen tartalmú elemeket tartalmazó – mellékleteinek (együttműködési szerződés, partnerségi megállapodás), illetve szakmai mellékleteinek (például Megvalósíthatósági Tanulmány, Integrált Városfejlesztési Stratégia, Előzetes Akcióterületi Terv) áttekintését. Ezen részek elemzését az is nehezítené, hogy olyan projektszintű adatokat tartalmaznak, amelyek a pályázó hozzájárulása nélkül nem kiadhatók, illetve az ezekben közölt számszerű értékek több esetben csak erősen becsültnek tekinthetők, így nem összegezhetők. Mivel az EMIR-be csak az elszámolható költségek kerülnek rögzítésre, a nem elszámolhatóak nem, ez azt is jelenti, hogy egy nagyobb, integrált (kapcsolódó) projekt költségének csak egy része került rögzítésre, ami szintén nehezíti a megvalósítás során bevonni tervezett magánforrások nagyságának megítélését. A vizsgálat során további nehézséget jelentett, hogy a támogatási arány különböző lehetett egy adott konstrukción belül is, a tevékenység függvényében. Ez az első három prioritás esetében jelentkezett. Ha a pályázati útmutató D2. fejezetében megjelent a „projekt egészére vonatkozó átlagos támogatási arány”, abban az esetben azt vettük figyelembe – például városrehabilitációk esetében. Egyéb esetben szükséges volt minden egyes konkrét pályázat esetében az útmutató alapján kikeresni a pontosan őrá vonatkozó maximális támogatási intenzitást, és ez alapján számolni a minimálisan elvárt önerő-nagyságot, és az ahhoz képest történő eltérést. A módszertani korlátok összefoglalásaképpen javasoljuk, az adott projektre vonatkozó lehetséges „maximális támogatási arányt” rögzíteni projektenként, amennyiben ezen elemzési terület vizsgálata a jövőben is ezzel a módszerrel történik.
38
5.1. A megítélt támogatási források közvetlen és közvetett multiplikatív hatásának számszerűsítése és elemzése konstrukciónként/komponensenként Összefoglalásképpen a következő táblázat mutatja, hogy konstrukciónként mi volt az a támogatásintenzitás, amihez képest az eltérést vizsgáltuk. Konstrukció / komponens
Intenzitás
KDOP 1.2.1
40% 50% 40% 50% 80%
KDOP 2.1.1/A
85%
KDOP 2.1.1/B
40% 85% 90%
KDOP 2.1.1/C
85%
KDOP 1.1.1/A KDOP 1.1.1/B
KDOP 2.1.2
40% 45% 80% 85% 30% 40%
KDOP 3.1.1/A
75%
KDOP 3.1.1/B
75%
KDOP 3.1.1/C
90%
KDOP 3.2.1
85%
KDOP 4.1.1/A
85%
KDOP 4.1.1/C
85%
KDOP 4.1.1/D
100%
KDOP 2.1.1/D
KDOP 4.2.1/A
75% 85% 100%
KDOP 4.2.1/B
70%
KDOP 4.2.2
80%
KDOP 5.1.1
90%
KDOP 5.2.1/A
90%
KDOP 5.2.1/B
90%
KDOP 5.2.2/A
90%
KDOP 5.2.2/B
90%
KDOP 5.2.2/C
90%
KDOP 5.3.2
90%
KDOP 4.1.1/E
Megjegyzés Mikro-, kis- és középvállalkozások esetén Mikro-, kis- és középvállalkozások esetén
kulturális értékek és helyi védelem alatt álló épületek, közösségi célú értéknövelő megújítása Kulturális célú tevékenységhez, központi költségvetési szerv kedvezményezetteknek
új szálláshely építése esetén meglévő szálláshelyek, valamint a turisztikai szolgáltatások fejlesztése esetén
5.000 fő állandó lakos alatti, illetve 100 fő/km2nél alacsonyabb népsűrűségű települések
39
A sajátforrás-bevonást tehát a fent ismertetett módszer szerint határoztuk meg, mint a megítélt támogatási összeghez szükséges minimális önerőn felüli összeget. Így az alábbi táblázat rajzolódik ki. Konstrukció / komponens
Saját erő bevonás
KDOP 2.1.2
2 710 333 634 Ft
KDOP 5.1.1
1 101 015 880 Ft
KDOP 2.1.1/B
651 009 115 Ft
KDOP 2.1.1/A
482 881 999 Ft
KDOP 1.1.1/A
476 845 379 Ft
KDOP 2.1.1/C
405 507 877 Ft
KDOP 2.1.1/D
371 212 093 Ft
KDOP 1.1.1/B
209 664 317 Ft
KDOP 5.2.2/B
173 468 797 Ft
KDOP 3.1.1/C
155 668 119 Ft
KDOP 4.1.1/A
153 858 174 Ft
KDOP 4.2.1/B
148 703 628 Ft
KDOP 5.2.1/A
131 339 721 Ft
KDOP 5.2.1/B
97 717 231 Ft
KDOP 3.1.1/B
88 448 487 Ft
KDOP 3.2.1
80 323 742 Ft
KDOP 5.2.2/C
68 718 405 Ft
KDOP 5.3.2
49 139 813 Ft
KDOP 3.1.1/A
44 838 555 Ft
KDOP 4.1.1/E
22 518 922 Ft
KDOP 1.2.1
20 205 875 Ft
KDOP 5.2.2/A
9 860 838 Ft
KDOP 4.2.2
6 774 556 Ft
35. ábra: Sajáterő-bevonás konstrukciónként/komponensenként
Abszolút értéket tekintve, konstrukciószinten a legnagyobb pótlólagos önerő (vagy más néven saját forrás) a 2.1.2 konstrukció esetén figyelhető meg, ami a magas támogatási összegeknek köszönhetően kimagaslik a sorból a több mint 2,7 milliárd Ft értékű magánforrással. Ennél a konstrukciónál a nyertesek mindegyike valóban magán forrást mozgósított, mivel kivétel nélkül profitorientált gazdasági társaságokról van szó. A második legtöbb sajátforrást bevont konstrukció az 5.1.1 számú, ami a nyertes pályázatok kiemelkedően magas (38 db) számának köszönhető. Ez a konstrukció a fajlagos értékek vizsgálatánál jóval hátrébb helyezkedik el. Ezt követően hat darab turizmusfejlesztési, illetve gazdaságfejlesztési prioritáson belüli konstrukció következik, 200 millió Ft feletti értékkel. Ebben a két prioritásban a nyertesek között megjelennek – első prioritásnál 65,4%-os mértékben – a profitorientált gazdasági szervezetek is, míg a többiben szinte kizárólag csak helyi önkormányzati végrehajtási költségvetési szervek. 40
Az 5.2.2/A komponens és a 4.2.2. konstrukció esetében a legalacsonyabb, 10 millió Ft alatti a sajátforrás bevonás mértéke. Előbbinél a kevés nyertes pályázat, utóbbinál pedig az alacsony maximális támogatási összegeknek köszönhető ez az eredmény. Három konstrukció esetében nem történt pótlólagos forrásbevonás: a 4.2.1/A térségi közutak fejlesztése, a 4.1.1/C az omlásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása és a 4.1.1/D helyi és térségi jelentőségű vízrendszerek rekonstrukciója. Konstrukció / komponens KDOP 2.1.2
Átlagos saját erő bevonás 193 595 260 Ft
KDOP 2.1.1/A
96 576 400 Ft
KDOP 2.1.1/B
65 100 912 Ft
KDOP 1.1.1/A
59 605 672 Ft
KDOP 2.1.1/C
50 688 485 Ft
KDOP 3.1.1/A
44 838 555 Ft
KDOP 3.2.1
40 161 871 Ft
KDOP 4.1.1/A
30 771 635 Ft
KDOP 3.1.1/B
29 482 829 Ft
KDOP 5.1.1
28 974 102 Ft
KDOP 1.1.1/B
26 208 040 Ft
KDOP 3.1.1/C
25 944 687 Ft
KDOP 2.1.1/D
20 622 894 Ft
KDOP 5.2.2/C
17 179 601 Ft
KDOP 5.2.1/B
16 286 205 Ft
KDOP 5.2.2/B
15 769 891 Ft
KDOP 4.1.1/E
5 629 730 Ft
KDOP 5.2.1/A
5 253 589 Ft
KDOP 4.2.1/B
4 796 891 Ft
KDOP 1.2.1
2 020 587 Ft
KDOP 5.2.2/A
1 232 605 Ft
KDOP 5.3.2
1 228 495 Ft
KDOP 4.2.2
615 869 Ft
36. ábra: Átlagos sajátforrás-bevonás konstrukciónként/komponensenként
Fajlagos értéket vizsgálva a turizmusfejlesztési konstrukcióknál/komponenseknél a legmagasabb a sajátforrás-bevonás. A 2.1.2 konstrukció esetében ez megközelíti a 200 millió Ft-t. Ennek a kiugróan magas éréknek az esztergomi Mária Valéria Hotel építésénél jelentkező több mint 1 milliárd Ft pótlólagos önerő a fő oka.
41
5.2. A megítélt támogatási források közvetlen és közvetett multiplikatív hatásának számszerűsítése és elemzése prioritásonként
Közlekeédsfejlesztés
Környezetfejlesztés
Településfejlesztés
Gazdaságfejlesztés
Humán infrafejlesztés
5 000 000 4 500 000 4 000 000 3 500 000 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0
Turizmusfejlesztés
ezer Ft
Amint azt már a konstrukció szintű elemzésnél látni lehetett, a turizmusfejlesztési prioritásnál jelentkezik a legnagyobb, 4,5 milliárdot meghaladó sajátforrás-bevonás. Őt követi a humán infrastruktúrafejlesztés prioritás 1,5 milliárd Ft összeggel. Ennek a kiugróan sok nyertes pályázat – KDOP összes nyertes projektjének a 46,5%-a - az oka. Az negyedik prioritás két tématerületre való szétbontása, valamint két komponensnél előforduló 100%-os támogatás intenzitás eredményezi a környezet és a közlekedésfejlesztéseknél jelentkező alacsony értéket.
37. ábra: Pótlólagos sajátforrás-bevonás prioritásonként
Az átlagos sajátforrás-bevonás esetében is a második prioritásnál jelentkezik a legmagasabb érték. Az első és a harmadik prioritás átlag körüli értékkel követik. Az ötödik prioritás esetében a legalacsonyabb – ha a negyedik prioritást nem bontjuk ketté – a pótlólagos önerő, több mint 12 millió Ft-os értékkel. 90 000 000 Ft 80 000 000 Ft 70 000 000 Ft 60 000 000 Ft 50 000 000 Ft 40 000 000 Ft 30 000 000 Ft 20 000 000 Ft 10 000 000 Ft 0 Ft
Közlekeédsfejlesztés
Humán infrafejlesztés
Környezetfejlesztés
Gazdaságfejlesztés
Településfejlesztés
Turizmusfejlesztés
átlag: 26.972.025 Ft
38. ábra: Átlagos pótlólagos sajátforrás-bevonás prioritásonként
42
5.3. Hipotézisvizsgálat Előzetes feltételezésünk, hogy azok a konstrukciók, illetve prioritások, ahol magasabb a profitorientált gazdasági szervezetek aránya a kedvezményezettek között, ott magasabb az átlagos sajátforrás-bevonás. Elemzésünk során ez beigazolódott mivel a negyedik és az ötödik prioritásnál, ahol nem volt profitorientált gazdasági szervezet a nyertesek között alacsonyabb volt az átlagos sajátforrás-bevonás, mint az első és a második prioritásnál. A vizsgálat során az is kiderült, hogy a maximális támogatási érték is erősen befolyásolja a pótlólagos önerő alakulását. A harmadik prioritásnál például csak önkormányzati szervek voltak a nyertesek, de mivel jóval magasabb volt a támogatás maximális értéke, mint az első prioritásnál, ezért megelőzi az átlagos sajátforrás-bevonás tekintetében. A második prioritás esetében a magas maximális támogatási érték és a profitorientált gazdasági szervezetek együttes hatása – szinergiája – mutatkozik meg.
6. HATODIK ELEMZÉSI TERÜLET A várható munkahelyteremtés alakulása konstrukciónként / komponensenként, prioritásonként, kistérségenként és településtípusonként, valamint ezek hatása az adott térség, illetve a régió foglalkoztatási helyzetére Ez az elemzési terület csak azoknál a konstrukcióknál lenne vizsgálható, ahol megjelenik a „munkahelyteremtés”, mint indikátor. A pályázati útmutatók E1 pontja alapján a következő konstrukcióknál / komponenseknél lehetne ezt az elemzést elvégezni: Konstrukció száma
Konstrukció
1.1.1
Az üzleti infrastruktúra fejlesztése
2.1.1/A
Kiemelt vonzerők fejlesztése
2.1.1/B
Régió arculatát meghatározni vonzerők támogatása
2.1.1/C
integrált turisztikai település és térségfejlesztés
2.1.2
Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelő szolgáltatások fejlesztése
3.1.1/A
Értékmegőrző rehabilitáció a 20 ezer fő feletti városokban
3.1.1/B
Értékmegőrző városokban
3.1.1/C
Kistelepüléseken településkép javítása
3.2.1
Leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja
rehabilitáció
a
képes
10-20
egyéb
ezer
turisztikai
fő
közötti
Az elemzés elvégzéséhez problémát jelent, hogy nem állt rendelkezésünkre az EMIR-ből egységesen lekérdezhető, a munkahelyteremtéssel kapcsolatos indikátortábla. A KDRFÜ által excelben készített leválogatás volt az egyetlen adatforrás, amiben munkahelyteremtéshez kapcsolódó adatok vannak összegyűjtve. Ez azonban korántsem teljes, mivel több konstrukció nyertesei hiányoznak belőle. Ennek az az oka, hogy a kétfordulós pályázatok jelenleg a projektfejlesztés időszakában vannak és végső döntés 43
esetükben még nincs. A régió foglalkoztatási helyzetének alakulásának egzakt elemzéséhez azt is tudni kellene, hogy a (közvetett és közvetlen) foglalkoztatás bővülés mely ágazatokban (ez a prioritások alapján még részben meghatározható), milyen szakképzettségű, végzettségű munkaerőt érint. Ilyen mély információkat azonban nem kérnek a pályázatokban a pályázóktól. Mindezen korlátok következményeként ezen az elemzési területen – szakmailag megalapozott – következtetésekre és hipotézisek vizsgálatára nem vállalkozhatunk. Javaslatunk szerint a KDOP keretein belül kiosztott támogatások munkahelyteremtésre gyakorolt hatását úgy lehet vizsgálni, ha egy olyan adatforrás áll rendelkezésre, mely az összes nyertes projekt támogatási szerződésében rögzített munkahelyteremtésre vonatkozó vállalásait, valamint ezen felül a becsült közvetett foglalkoztatási hatásokat is tartalmazza.
6.1. Várható
munkahelyteremtés konstrukciónként/komponensenként
alakulása
prioritásonként,
Az ötödik prioritás indikátorai nem álltak rendelkezésünkre, ezért nem tudtuk belevenni elemzésünkbe. A negyedik prioritás esetében pedig egyik konstrukciónál sem jelent meg a munkahelyteremtés, mint indikátor, így ez sem szerepel ebben a fejezetben. A KDRFÜ által rendelkezésünkre bocsátott adattáblákban a harmadik prioritáson belül, csak a 3.1.1/C komponens 6 db nyertes pályázatának indikátor értékei vannak. Mivel egyik pályázatnál sem történt új munkahelyteremtésre vállalás, ezért ez a prioritás sem került bele a vizsgálatba. Elemzésünket ezek után, az első és a második prioritásra végeztük el. 6.1.1. Gazdaságfejlesztési prioritás Az első prioritáson belül a KDOP-1.1.1/A-B komponensekre állt rendelkezésünkre adat. Ennél a konstrukciónál 260 db új munkahely szerepelt célértéként az AT-ben. Ennek több mint 165%-t vállalták be a 2007-2008-as időszakban, a források 13,98%-nak felhasználása mellett. A 431 db új munkahelyből 400 darabot két pályázó vállalta, tehát erősen koncentráltan jelentkezik a munkahelyteremtés. Egy új munkahelyre 7374 ezer Ft támogatási összeg jut ennél a konstrukciónál. 6.1.2. Turizmusfejlesztési prioritás Ezen a prioritáson belül a 2.1.1. és a 2.1.2. konstrukciókra voltak munkahelyteremtésre vonatkozó adatok. A 2.1.1 a régió arculatát meghatározni képes turisztikai vonzerőket támogató konstrukciónál 280 db új munkahely teremtése volt célként kitűzve 2015-ig az AT-ben. Ebből eddig 90 darabot vállaltak be a nyertes pályázatok. Így ennél a konstrukciónál elmaradnak – a kétfordulós pályázatok nélkül - a kitűzött céltól az eddig tett vállalások. Egy új munkahelyre jutó támogatás összege 71 690 ezer Ft, ami alacsonyabb lesz, ha a második fordulós pályázatokban vállalt új munkahelyek is megjelennek. Ugyancsak 2010-ig a 2.1.2 szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelő szolgáltatások fejlesztését támogató konstrukciónál 35 db volt a célérték. Ezzel szemben a nyertes projektekben már most 267 db vállalást találunk. Tehát ennél a konstrukciónál pedig lényegesen túlteljesítenek a pályázók. Egy új munkahelyre jutó támogatási összeg 8 372 ezer Ft. A második prioritásra összesen 351 új munkahelyet terveztek 2015-ig az AT-ben, aminél eddig 6-tal többet vállaltak be az elmúlt két esztendőben. A 2007-2015 időszakra tervezett források 55,39%-nak felhasználásával, 101%-ban teljesítették az AT-ben meghatározott célértéket. 44
6.2. Várható munkahelyteremtés alakulása kistérségenként A KDRFÜ-től kapott adatok alapján 788 új munkahelyet vállaltak be a 2007-2008-ban nyertes pályázók. Ennek 68,27%-a az Esztergomi kistérségbe koncentrálódik. A KDOP hatására közvetlenül teremtett új munkahelyek csupán a régió 12 kistérségében jelenik meg. A régió munkanélküliséggel leginkább sújtott területei a Sárbogárdi, Sümegi és Enyingi kistérségekben nem is vállaltak új munkahelyeket a 2007-2008-as időszakban. A magasabb munkanélküliségi rátával rendelkező Tapolcai, Balatonfüredi és Ajkai térségekben jelentkezhetnek új munkahelyek, de sehol nem haladja meg az 50-et. 80 Gárdonyi
új munkahely (db)
70 60 50
Balatonfüredi
40 Balatonalmádi
30 Tatabányai Szfehévári Tatai Veszprémi
20 10
Tapolcai
Ajkai
Kisbéri
Bicskei
0 3,0
3,5
4,0
4,5
5,0
5,5
6,0
6,5
7,0
munkanélküliségi ráta (%), 2007
39. ábra: Kistérségek helyzete (Esztergomi kivételével) a vállalt új munkahelyek és a munkanélküliségi ráta alapján (2007-2008)
7. HETEDIK ELEMZÉSI TERÜLET A nyertes és nem nyertes pályázók által vállalt output és eredményindikátorok teljesíthetőségének vizsgálata, azok hozzájárulása a KDAT és KDOP kulcsindikátorainak teljesüléséhez Az elemzési módszer végrehajtásának komoly nehézséget támaszt, hogy a pályázat során vállalt indikátorok EMIR-ből való kinyerése leválogatással (összesítve) nem lehetséges, csupán a pályázatok egyenkénti elemzésével. Az egyes pályázatok adatlapjainál sem érhetőek el az egyes indikátor értékek. Egyes helyeken az adatlap hibásan lett programozva és nincs annyi karakternek hely, mint ahányra szükség lenne, így a pályázók nem tudtak helyes értékeket megadni ezekre az indikátorokra. A támogatási szerződésben vállalt indikátorok a pályázatban vállaltaktól eltérhetnek. Az elemzést a KDRFÜ munkatársai által készített Excel táblák alapján készítettük el. A nem nyertes pályázatok indikátorvállalásainak elemzését nehezíti, hogy azon pályázatok indikátorvállalásai, amelyek formai okokból lettek elutasítva nem kerültek rögzítésre. 45
Az Excel tábla azonban a nyertes pályázatokra sem teljes körű - mivel a kétfordulós pályázatok esetében nem történt meg a végleges döntés - csak az alábbi konstrukciókra / komponensekre vonatkozó indikátorokra tartalmaz adatokat:
KDOP-1.1.1/A
KDOP-1.1.1/B
KDOP-1.2.1
KDOP-2.1.1/A
KDOP-2.1.1/C
KDOP-2.1.2
KDOP-3.1.1/C
KDOP-4.2.1/B
KDOP-4.2.2
Az elemzéseket tehát kizárólag csak a fent felsorolt konstrukciókra tudjuk elvégezni. Mivel a lista meglehetősen hiányos, bármilyen AT illetve OP szintű kitekintés csak ezen indikátorok figyelembevételével csalóka képet mutatna, de még a prioritások szintjén történő összehasonlítások sem lehetnek szakmailag megalapozottak. Tovább torzítja a képet, hogy az ötödik prioritás esetében egyetlen konstrukcióra sem állt rendelkezésünkre indikátorokat összesítő adatbázis, így ennek elemzését nem tudtuk elvégezni. A fent jelezett problémák miatt az indikátorokhoz kapcsolódó elemzés meglehetősen korlátozott módon történhet, a rendelkezésre álló adattábla egyes indikátorainak szúrópróba szerű kiválasztásával. A jelen (hetedik) elemzési területben nem foglalkozunk a munkahelyteremtésre vonatkozó indikátorokkal, hiszen ez a 6. elemzési terület feladata volt.
7.1. Első prioritás 7.1.1. KDOP 1.1.1/A,B A KDOP-1.1.1/A konstrukcióra érkezett pályázatok 11 indikátort vállalhattak. „Ipari park címet elnyerők száma (db)” indikátorra egyik pályázat sem tett vállalást. Az indikátor konstrukció szinten 2015-re tervezett célértéke 4 darab. 15 darab nyertes pályázat tett vállalást a „betelepülő vállalkozások száma (db)”, ezen vállalások együttes száma 172. A konstrukció 2015-re tervezett célértéke 350 darab, ami már most 50%-os a tervezett célértékhez képest. Ez 35 százalékponttal magasabb mint a kötelezettségvállalás aránya a AT-ben meghatározott teljes összeghez képest. Az elutasított pályázatoknál további 115 db betelepülő vállalkozás szerepelt. A „nettó beépítettség növekedése (%)” indikátor esetében az egyes pályázók 16-100% közötti vállalásokat tettek, kivéve ez egyik nyertes, aki m2-ben adta meg. Ebből a konstrukció szintű átlagértéket nem tudjuk meghatározni – ahhoz kéne tudni a beépítettség abszolút értékeit – de az AT-ban kitűzött 120%-os célértéket biztosan nem éri el. Az elutasított pályázatoknál is 16-100% közötti vállalások szerepelnek. „A fejlesztések eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott „ipari parkok és ipari területek nagysága” indikátort az A komponens estében a pályázók egy kivétellel hektárban a B komponensre pályázók m2-ben adták meg. A két komponens együttes vállalása 64 ha, ami a 2015-re tervezett AT célérték (264 ha) 20,8%-a. A „létrejött vagy felújított inkubátorházak száma (db)” indikátorra két pályázat tett vállalást, összesen ötöt vállaltak. Ez a célértékének (12 darab) jelenleg még a felét sem éri el. A KDOP 1.1.1/B-nél azonban további 7 db teljesül, csak nem lett megjelölve. 46
A támogatás által indukált beruházás nagyságára - aminél az AT célérték 2015-re 9.600 millió Ft – összesen három pályázat tett vállalást 160 millió Ft-os értékben. Ebből 158 millió Ft-t egy pályázathoz kapcsolódik.
7.1.2. KDOP-1.2.1 A konstrukció keretében a 10 darab nyertes pályázat összesen 3 indikátort vállalhatott. A „klaszterekben, támogatott együttműködésekben résztvevő vállalatok száma” indikátorvállalások együttes értéke a 10 nyertes pályázatra összesen 378 darab, ami messze több mint a 2015-re tervezett 65 db-os célérték, emiatt feltételezhető, hogy pályázói félreértelmezések történtek. Egy veszprémi pályázat egymaga 120 darabot vállalt. Szintén komoly félreértések voltak az „árbevétel növekedés” indikátor tekintetében, ahol az értéket százalékban kellett volna megadni, azonban a pályázók egy része milliárd forintban adta meg, egy más részük ezer forintban, és csak elenyésző hányaduk százalékban. A „vállalati együttműködések száma (db)” indikátorra két pályázónál találtunk adatot, akik együttesen 12-t vállaltak. Ezzel azonban elvileg teljesül a 2010-es célérték, sőt majdnem teljesül a 2015-re tervezett 13 darabos célérték is. A kötelezettségvállalás és az AT teljes összegének arányához (13,84%) viszonyítva a 2015-re tervezett célérték 92%-os teljesülése kiemelkedően jónak értékelhető. Pályázók által vállalt indikátorok összevetése az AT célértékeivel (3. prioritás) AT célérték 2015-ig Fejlesztések eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott Ipari park területe (ha)
264
Eddigi vállalások
55
Vállalások aránya
20,8%
Indikátor értelmezéséhez kapcsolódó problémák Hektár helyett négyzetméterben adta meg 7 db pályázó Voltak négyzetméterben meg.
Nettó beépítettség növekedése (%)
120
Nem értelmezhető
Nem értelmezhető
Indukált beruházások nagysága (Mrd Ft)
9,6
0,16
1,66%
Betelepült vállalkozások száma (db)
335
172
51,34%
Kialakult vállalati együttműködések száma
20
12
60%
Klaszterekben támogatott együttműködésekben résztvevő vállalatok száma
100
378
378%
Lekötött források mértéke
akik adták
A százalékban kifejezett vállalások adatai alapján nem lehet megállapítani az összes pályázatra vonatkozóan egy átlagértéket.
13,98%
47
A források közel 14%-os felhasználásához képest az indukált beruházások nagysága indikátor teljesülése messzemenően elmarad. Ez a mutató azonban nem szerepelt a pályázati útmutatóban, ezért utólag lett bekérve tájékoztató jelleggel. Ennek a nagyon alacsony teljesülésnek, valószínűleg az utólagos adatbejelentések elmaradása lehet az oka. A többi AT-ben meghatározott indikátor teljesülése meghaladja a lekötött források mértékét. Ezek közül a klaszterekben támogatott együttműködésekben résztvevő vállalatok száma indikátor a 2015-ös célértéket nagymértékben meghaladva, 378%-ban teljesült.
7.2. Második prioritás 7.2.1. KDOP-2.1.1/A A konstrukció kertében beérkezett 4 nyertes pályázat az alábbi indikátorokra tett vállalásokat:
állagmegóvás nagysága (m2)
a létrejövő turisztikai terület nagysága (m2)
akadálymentesített látogatóhelyek száma
látogatók száma fő/év
új munkahely összes (fő)
vendégéjszakák száma
létrehozott közvetett munkahelyek száma
önkormányzati IFA bevételének növekedése (millió Ft)
Ezen indikátorok többsége hiányosan került rögzítve az Excel táblában, feltételezhetően a kedvezményezettek hiányos adatközlés következtében. Pl. „az állagmegóvás nagysága (m2)” indikátornál két pályázónál találunk értéket, de közülük is az egyik nem m2-ben adta meg az adatot, hanem az épületszámot adta meg. A „látogatók száma fő/év” indikátorra összegzett 4 projekt együttes vállalása 1.174.500 fő/év, ami erősen túlzónak tűnik. Egy velencei projekt egyedül közel egy millió látogatót vállalt évente. A célértékkel való összevetés nem lehetséges, mert százalékban került meghatározásra.
7.2.2. KDOP-2.1.1/C A konstrukció esetében egy olyan indikátor került meghatározásra, aminek volt konstrukciószintű célértéke is: Az „indukált beruházás hatása (mrd Ft)” indikátorvállalásokat összesítve a táblázatban szereplő nyolc nyertes pályázatra összesen 3,033 milliárd forintot tesz ki. Bár az indikátor nehezen értelmezhetőnek tűnik, mégis nagyságrendi különbségek nem voltak az egyes pályázatok vállalásai között. A 2015-re meghatározott célértéknek (9,96 milliárd Ft) jelenleg az 30%-ánál tartanak a vállalások, ami 24 százalékponttal alacsonyabb a kötelezettségvállalás és AT teljes kereteinek arányához képest.
7.2.3. KDOP-2.1.2 A táblázatban 14 nyertes pályázat indikátorvállalásai kerültek rögzítésre. A „kínálatbővítő szolgáltatások száma (db)” mind a 14 pályázatban találunk értéket, melynek összevont 48
értéke 390 db. Célérték nem került meghatározásra, azonban a számokból így is látszik, hogy a pályázók különféle módokon értelmezték az indikátort. 2 esztergomi pályázat együttes 223 darab, ami erősen túlzónak tűnik. A nem nyertes pályázatokban további 184 db vállalás található Szintén érdekes a „vendégéjszakák növekedése (db)” indikátor, ahol a pályázók egy része százalékban adta meg a kért értéket, így összehasonlíthatatlanok a vállalások. A „szállásférőhelyek száma (db)” indikátorra 11 pályázat tett vállalásokat, összesen 674-et. Ez a szám 19,26%-a a 2015-re tervezett célértéknek, ami nagyon alacsony az 54,8%-os kötelezettségvállalás és AT teljes összeg arányához képest. Az elutasított pályázatoknál további 631 db szállásférőhely vállalás található, de ezekkel együtt is a célérték csupán 37%a teljesülhetett volna. A „kapacitáskihasználtság (%)” indikátorral kapcsolatban a számok alapján úgy tűnik, komoly pályázói félreértelmezések nem történtek. Mind a 14 pályázat az értéket százalékban adta meg, és a köztük lévő különbségek sem mutatnak szélsőségeket (50-80% közötti értékek). Azonban összesített konstrukciós célérték erre az indikátorra nincsen meghatározva. 3. Táblázat: A pályázók által vállalt indikátorok összevetése az AT célértékeivel (2. prioritás)
Indukált beruházás hatása (Mrd Ft)
AT célérték 2015-ig
Eddigi vállalások
Vállalások aránya
9,96
3,03
30,5%
50
Nem értelmezhető
Nem értelmezhető
76
2
2,6%
Nincs megadva
Nem értelmezhető
Nem értelmezhető
Eltérő mértékegységben adták meg a pályázók (százalékosan, főben, fő/ezer lakos), ezért nem lehet az eddigi vállalásokat elemezni
Nincs megadva
Nem értelmezhető
Nem értelmezhető
A százalékban kifejezett vállalások adatai alapján nem lehet megállapítani az összes pályázatra vonatkozóan egy átlagértéket.
Támogatott turisztikai attrakciók látogatottsága (%) Támogatott szálláshelyek és szolgáltatások száma (db)
Turisták által eltöltött vendégéjszakák száma
A támogatott szálláshelyek kapacitás kihasználtsága (%) Lekötött források mértéke
Indikátor értelmezéséhez kapcsolódó problémák
Eltérő mértékegységben adták meg a pályázók (százalékosan, főben, fő/évben), ezért nem lehet az eddigi vállalásokat értékelni.
55,4%
49
Megállapítható, hogy a lekötött források mértékétől mindegyik indikátor vagy meglehetősen elmarad, vagy a pályázók által megadott értékek alapján nem értelmezhető. A fejlesztés hatására indukált beruházások indikátor 30,5%-ban teljesült, ami 25 százalékponttal marad el a lekötött források mértékétől. A támogatott szálláshelyek és szolgáltatások száma indikátor teljesülése csekély mértékű (2,6%).
7.3. Harmadik prioritás A harmadik prioritás adatainak elemzést azon túlmenően, hogy az indikátorvállalások pontatlanul és hiányosan kerültek rögzítésre EMIR-ben az is nehezítette, hogy csak a KDOP 3.1.1/C indikátorvállalásaira állt rendelkezésünkre elemezhető adatbázis.
7.3.1. KDOP-3.1.1/C A táblázat 6 darab nyertes projekt 6 indikátorvállalásait tartalmazta. A „fejlesztéssel érintett célterületen az elégedett lakosok száma (fő)” indikátor több szempontból is kérdéseket vet föl. Az egyik, hogy mit értünk a fejlesztéssel érintett célterület fogalma (pl. akcióterület) alatt, illetve a másik, hogy az egyes pályázók milyen módszerrel számították a lakossági elégedettséget. Szintén érdekes „Városrehabilitáció által érintett terület nagysága (ha)” indikátor, ahol a pályázók közel 17 hektárt vállaltak együttesen, és ehhez egy balatonalmádi projekt egymaga 14 hektárral járult hozzá. Ennél az indikátornál 51,26%-ban teljesült a célérték (2015), ami kétszerese a kötelezettségvállalás és AT teljes összeg arányának. Több mint 6,5 ha vállalás szerepel a nem nyertes pályázatoknál. A Zöldfelület nagysága indikátornál még magasabb a teljesülés mértéke (71,27%), ami 15 679 m2 zöldfelületet jelent. Akadálymentesített épületekre meghatározott 60 db-os indikátor értéknek csupán 13,33%-a (8db) teljesült. Ez nagyon alacsony a lekötött összegek és az AT keret arányához képest is. Az elutasított pályázatokban vállalt további 15 akadálymentesített épülettel 33%-os célérték teljesülés realizálódott volna. Célérték teljesülésének mértéke lekötött összeg az AT keret arányában 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20%
51,26%
71,27%
10% 0%
25,52% 13,33%
Városrehab által érintett terület nagysága (ha)
Zöldfelületek nagysága (m2)
Akadálymentesített épületek száma (db)
40. ábra: 3. prioritásban vállalt indikátorok 2015-re tervezett célértékeinek teljesülése, a keretek lekötöttségéhez viszonyítva
50
4. Táblázat: Pályázók által vállalt indikátorok összevetése az AT célértékeivel (3. prioritás) AT célérték 2015-ig
Eddigi vállalások
Vállalások aránya
A fejlesztéssel érintett területen az elégedett lakosok száma (ezer fő)
506
Nem értelmezhető
Nem értelmezhető
Fejlesztéssel érintett lakosok száma (fő)
675 204
34 750
5,15%
Fejlesztéssel érintett terület nagysága (ha)
33
16,92
51,3%
Lekötött források mértéke
Indikátor értelmezéséhez kapcsolódó problémák Százalékosan adták meg a pályázók, ezért nem értelmezhető
25,5%
A lekötött források 25,5%-os teljesülése mellett a fejlesztéssel érintett lakosok száma és terület nagysága indikátorok teljesülése 51%-ot maghaladó. A 34 ezer főt meghaladó indikátor érték legnagyobb részét (25-26%) a gárdonyi illetve a balatonalmádi pályázatokban vállalták, ahol 9000 fő körüli a fejlesztéssel érintett lakosok száma. A legalacsonyabb, 2450 fő a badacsonytomaji pályázatban volt. A fejlesztéssel érintett területen elégedett lakosok száma indikátor esetében a pályázók százalékos értékeket adtak meg, ami alapján nem lehet következtetni az AT-ben maghatározott célérték teljesülésére.
7.4. Negyedik prioritás A negyedik prioritás elemzését a rendelkezésre álló adatok segítségével csak két konstrukcióra a 4.2.1/B-re illetve a 4.2.2-re tudjuk elvégezni. 7.4.1. KDOP-4.2.1/B A KDRFÜ munkatársai által készített Excel tábla a konstrukció 32 nyertes pályázatának indikátorvállalásait tartalmazza. Már az első indikátornál „Felújított és/vagy épített belterületi útszakasz hossza (km)” súlyos pályázói félreértelmezésekkel találkoztunk: a kedvezményezettek jó része az indikátorértéket feltehetően nem km-ben, hanem méterben adta meg. Ez a félreértelmezés 7 pályázatnál is előfordul, közülük is igencsak kitűnik egy 1400 km-es vállalás egy balatonfűzfői projekt esetében. Ha ezeket a túlzó vállalásokat kiszűrjük, akkor a feltételezhetően valós vállalások összértéke 30,5 km, ami a 2015-re tervezett célérték (240 km) 13%-a. Ez 11 százalékponttal alacsonyabb a kötelezettségvállalás és AT teljes arányánál.
7.4.2. KDOP-4.2.2 A konstrukció keretében meghatározott leginformatívabb indikátor a „Megépített kerékpárutak hossza (km)”. A 11 nyertes pályázó összesen 24 km új kerékpárút megépítésére tett vállalást. Ez a célérték (2015. évig) 28,9%-a, ami közel azonos az eddig lekötött keretek teljes AT összeghez viszonyított arányával. Ellentétben a „felújított és/vagy épített belterületi útszakasz hossza (km)” indikátorral itt nem fordultak elő szélsőséges pályázói félreértelmezések. Az ÁNF (átlagos napi forgalom) a fejlesztéssel érintett kerékpárutaknál összesen 2331 51
kerékpáros volt. A fejlesztések után 5004-re nő ez az érték, ami 114 százalékpontos növekedést jelent. Az AT-ben nagyon alacsony 50 E/nap lett célértékként betervezve, ezt bőven túl lett teljesítve. 5. Táblázat: Pályázók által vállalt indikátorok összevetése az AT célértékeivel (4. prioritás)
Felújított utak hossza (km)
AT célérték 2015-ig
Eddigi vállalások
Vállalások aránya
506
31,34
6,2%
Kistérségi központot és gyorsforgalmi núthálózatot közúton 15/20/30 percen belül elérő lakosság számának növekedése (fő)
18 000
Nincs adat
Nincs adat
Megépített kerékpárutak hossza (km)
83
24
28,9%
Lekötött források mértéke
Indikátor értelmezéséhez kapcsolódó problémák
Egyes pályázók méterben adták meg vállalásaikat. A pályázók az elérési idő csökkenését vállalták percben kifejezve. Ebből nem lehet következtetni az AT-ben meghatározott indikátor teljesülésére
24,37%
A negyedik prioritáson belül a források 24,37%-t kötötték le a 2007-2008-as időszakban. Az AT-ben 2015-ra meghatározott 506 km felújított utak hosszának csupán 6,2%-a teljesült ugyan ebben az időszakban. A megépített kerékpárutak indikátor esetében azonban a lekötött források mértékét meghaladó, 28,9%-os a teljesülés.
8. NYOLCADIK ELEMZÉSI TERÜLET A nyertes pályázók által vállalt fejlesztések hatása a KDOP prioritások területi preferenciájában leírtak teljesülésére Az elemzési területben kizárólag azokkal a konstrukciókkal foglalkoztunk, ahol valamilyen területi preferencia, szűkítés vagy korlátozás megjelent az egyes kiírásokban. Ezeket területi korlátozásokat, preferenciákat alapvetően két csoportba sorolhatjuk: Teljes korlátozás: ami azt jelenti, hogy kizárólag a kiírásban meghatározott települések, kistérségek nyújthattak be pályázatot; Területi preferálás: ami azt jelenti, hogy bizonyos pályázatok plusz pontot kaptak, bizonyos területi kritériumoknak megfelelően.
8.1. Első prioritás 8.1.1. KDOP-1.1.1. A 64/2004. Korm. rendelet 5. számú melléklete által meghatározott a területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű 52
településekről (Bakonybánk, Adorjánháza, Bakonypölöske, Bazsi, Borszörcsök, Gyepükaján, Hetyefő, Kispirit, Kisszőlős, Megyer, Mindszentkálla, Nagydém, Nemeshany, Oroszi, Öcs, Pusztamiske, Rigács, Vid, Zalaerdőd, Zalameggyes, Zalaszegvár) érkező pályázatok a kiírásban foglaltaknak megfelelően + 5 pontot kaptak. A 64/2004. Korm. rendelet a 4. számú melléklete által meghatározott, a területfejlesztés szempontjából hátrányosabb helyzetű 47 kistérség területéről (Enyingi, Sárbogárdi, Abai, Kisbéri, Oroszlányi, Sümegi, Tapolcai) érkező pályázatok + 3 pontot kaptak. A konstrukcióra összesen 26 darab pályázat érkezett be, és ebből 16 darab nyert. A 16 nyertes közül egy pályázó sem volt, akik a fent említett kritériumok alapján akár 3 akár 5 pluszpontot kaphattak volna. De a nem nyertes pályázatok között is csak egy olyan pályázat volt, ami a Sárbogárdi kistérségből érkezett, így plusz három pontot kapott, azonban ez sem volt elegendő, hogy a pályázat nyerjen. Összegezve tehát, a területi preferencia egyáltalán nem érvényesült a konstrukcióban.
8.2. Második prioritás 8.2.1. KDOP-2.1.1.B A konstrukció keretében csak olyan projekt részesülhetett támogatásban, amelynek megvalósulási helyszíne a Közép-dunántúli régió Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten kívüli területe. A konstrukció keretében azonban plusz három pontot kaptak azok a pályázatok, amelyek az alábbi kritériumok valamelyikének megfeleltek:
Velencei-tó Vértes Kiemelt Üdülőkörzet települései;
Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet települései;
Kiemelt történelmi es régészeti helyszínek, kastélyok és várak a Közép-Dunántúli Régióban;
Kiemelt történelmi helyszínek;
Királyi Városok (Székesfehérvár, Veszprém, Esztergom, Tata);
Kiemelt régészeti helyszínek;
Kiemelt kastélyok, várak;
Világörökség-várományos helyszínek;
Nemzeti parkok
Gyógy- és termálvízkinccsel, már működő fürdővel rendelkező települések.
A fent nevezett térségeken kívül megvalósuló projektek szintén támogathatóak voltak, a lista nem kizárólagosságot, hanem preferenciát jelentett. A konstrukció keretében összesen 22 pályázat érkezett be, és ezeknek többsége összesen 18 darab a konstrukció által preferált területekről érkezett, és csak 4 olyan pályázat volt, ami nem a fent említett területekről érkezett. A beérkezett pályázatokból összesen 10 darab részesült pozitív elbírálásban, és ezek között már csak egy olyan várpalotai pályázat volt, amelyik nem kapott plusz három pontot, mégis nyerni tudott. Ez alapján elmondható, hogy a konstrukció területi preferenciái jól érvényesültek. Az összesen előzetesen megítélt 5,84 milliárd forintból, csak 624 millió forint lett megítélve a konstrukció által nem preferált településnek.
53
8.2.2. KDOP-2007- 2.1.1.C A konstrukció keretében kizárólag olyan pályázat volt támogatható, amelyek megvalósulásának helye kizárólag a Közép-dunántúli régió Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten kívüli területe. A konstrukció a kiemeltektől eltérő, kevésbé frekventált térségekre próbált fókuszálni, amelyek az alább felsorolt – a kétfordulós pályázati kiírásban preferenciát élvező – térségeken kívül esnek:
Velencei-tó Vértes Kiemelt Üdülőkörzet,
Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet,
a kiemelt történelmi és régészeti helyszínek, kastélyok és várak,
a világörökség-várományos helyszínek,
Nemzeti parkok (Duna-Ipoly), natúrparkok (Vértesi) és tájvédelmi körzetek (Magasbakonyi, Vértesi, Gerecsei, Somló, Sárréti, Sárvíz völgye) területe, továbbá – a rekreációs térséggé válás érdekében – a gyógy- és termálvízkinccsel, illetve kiemelten a már működő fürdővel rendelkező települések. A konstrukció keretében 28 darab pályázat érkezett be, ezekből összesen 10 darab érkezett a konstrukció által nem preferált területekről. A beérkezett 28 darab pályázatból összesen 8 darab részesült támogatásban, és ebből a nyolcból összesen kettő pályázat (egy veszprémi és egy gárdonyi) érkezett nem preferált területekről. Bár a kiírások szintjén pluszt pont formájában nem jelent meg a területi preferencia, mégis nagyban érvényesülni tudott. A konstrukció keretében megítélt 2,2 milliárd forintból csak 522 millió forint lett megítélve nem preferált településekről beérkezett pályázatoknak. 8.2.3. KDOP-2007-2.1.1.D A konstrukció keretében kizárólag olyan pályázat volt támogatható, amelyek megvalósulásának helye kizárólag a Közép-dunántúli régió Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten kívüli területe. Mivel egyéb területi szűkítés nem volt, a kiíró plusz pontokkal egyik pályázatot sem jutalmazta, a beérkező pályázatok egyenlő eséllyel pályázhattak.
8.3. Harmadik prioritás 8.3.1. KDOP-2007-3.1.1.A,B A kiírásban szigorúan meg lettek határozva, hogy mely települések pályázhattak: az A) komponens keretében támogatott pályázatok megvalósulási helyszíne a régió 20.000 főnél népesebb városaiban (MJV-ok kivételével): Ajka, Esztergom, Pápa, Tata a B) komponens keretében támogatott pályázatok megvalósulási helyszíne a régió 20.000 és 10.000 fő népesség közötti városaiban kijelölt akcióterület kell, hogy legyen (Balatonfüred, Bicske, Dorog, Komárom, Mór, Oroszlány, Sárbogárd, Tapolca). Mivel a területi szűkítés jogosultsági kritérium volt, ezért más településekről nem is érkezett pályázat erre a kiírásra.
8.3.2. KDOP-2007-3.1.1.C A kiírásban ennél a konstrukciónál is szigorúan meg lettek határozva, hogy mely települések pályázhattak:
A) 10.000 fő állandó népesség alatti varosai belterülete (Ács, Adony, Bábolna, 54
Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Balatonfűzfő, Berhida, Bodajk, Devecser, Enying, Ercsi, Gárdony, Herend, Kisbér, Lábatlan, Martonvásár, Nyergesújfalu, Polgárdi, Pusztaszabolcs, Sümeg, Velence, Zirc); B) 5000 fő feletti lakossággal, illetve 100 fő/km2-nél magasabb népsűrűséggel rendelkező községek belterülete, valamint az UMVP 19. és 21-es számú mellékletében nem szereplő települések (Tát, Csákvár). A területi szűkítés jogosultsági kritérium volt, így a preferencia 100%-ban teljesült, más településekről nem is érkezett / nem is érkezhetett pályázat. A beérkezett pályázatok között további preferenciát nem érvényesített a kiíró, így azok egyenlő eséllyel pályáztak.
8.4. Negyedik prioritás 8.4.1. KDOP-2007-4.1.1.A A konstrukció keretében csak a Közép-dunántúli régió területén fekvő azon 2000 lakos egyenérték alatti települések jogosultak pályázatot benyújtani, amelyek nem szerepelnek a mindenkor hatályos, a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet 2000 LE fölötti szennyvízterheléssel rendelkező agglomerációs jegyzékében, vonatkozó 2. számú mellékletében felsorolt településlistán. (Bakonyság, Pápateszér, Gic, Bakonytamási, Nagydém, Bakonyszentiván, Vanyola, Lovászpatona, Béb, Adásztevel, Bakonyszűcs, Ugod, Homokbödöge, Nagytevel, Nagygyimót, Bakonykoppány, Csót, Küngös, Csajág, Papkeszi, Szápár, Dad, Kömlőd, Dudar, Bakonynána, Nagyesztergár, Bakonyoszlop, Bakonyszentkirály, Csesznek, Olaszfalu, Felcsút, Tabajd, Újbarok, Alcsútdoboz, Szár, Beloiannisz, Besnyő, Leányvár, Ászár, Kisigmánd, Bajót). A konstrukcióra összesen 19 darab pályázat érkezett, ezek közül 4 nyertes volt. Az elutasított pályázatok között nem találunk olyat, ami azért lett volna elutasítva, mert a fenti listán szerepelne. A 4 nyertes természetesen teljesíti a jogosultsági kritériumokat, nem szerepel a fenti listán, így a területi preferencia 100%-ban teljesült.
8.4.2. KDOP-2007-4.1.1.E A konstrukció keretében szintén olyan területi preferencia volt meghatározva a kiírások szintjén, ami, hogyha nem teljesül az adott pályázat jogosultsági kritériumok miatt került volna elutasításra. A projektnek a Közép-dunántúli régió 5000 fő állandó lakos alatti, 100 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű községeinek közigazgatási területen kell megvalósulnia. Nem pályázhat olyan település, ahol a település bel- és/vagy külterületi belvíz és/vagy csapadékvíz elvezetési fejlesztése a KDOP 4.1.1/D komponens keretében helyi és térségi jelentősegű vízrendszerek rekonstrukciója részeként megvalósul (támogatásra kerül). A konstrukció keretében összesen 9 darab pályázat érkezett be, amelyből 4 nyert. Érdekesség, hogy ebből a 4 nyertes pályázatból 2 olyan településen fog megvalósulni, amely nem szerepelt a KDRFÜ munkatársai által készített – területi szűkítéseket tartalmazó – anyagban: „A Rácalmás csúszásveszélyes magas part vízrendezése” c. pályázat megvalósulási helyszíne Rácalmás. A település lakossága a KSH T-STAR 2007-es adatai alapján 4.372 fő, tehát teljesíti a kritériumot, hogy 5.000 fő alatti település. A település népsűrűsége azonban 107,6 fő/km2, ezzel viszont egy picivel, átlépi a 100 fő/km2-t. Adódik a kérdés, hogy két feltétel együttes teljesülése, szükséges a jogosultsághoz, vagy ha külön-külön 55
érvényesülnek az is elegendő. Erre választ a kiírás szövegében kerestünk, ami a következőket tartalmazza: „…5.000 fő állandó lakos alatti, illetve 100 fő/km2-nél alacsonyabb…”. A hangsúly itt az „illetve” kötőszócskán van, ami értelmezhető és-nek is és vagy-nak is, és emiatt nem is ad egyértelmű választ a kérdésünkre. Az a tény azonban, hogy a pályázat támogatásban részesült feltételezi, hogy a kiíró a vagylagosságot értette ezalatt. A másik olyan nyertes projekt, amelyik a KDRFÜ által készített lista alapján nem jogosult támogatásra a „Belterületi vízrendezés Seregélyesen” c. pályázat, amelynek megvalósulási helyszíne seregélyes. A 2007-es T-STAR adatok alapján azonban mind a népességszám (4 227 fő), tekintetében mind pedig a népsűrűség (54 fő/km2) tekintetében jogosult a pályázat, tehát feltehetően csak adminisztratív hiba miatt maradt ki a listából. Összegezve elmondhatjuk, hogy feltételezve, hogy a kiíró szándéka volt, hogy az 5.000 fős, illetve a 100 fő/km2-es területi korlátozást vagylagosan kell figyelembe venni, a konstrukció területi preferenciái 100%-ban teljesültek.
8.5. Ötödik prioritás 8.5.1. KDOP-2007-5.1.1. A konstrukció keretében csak olyan pályázatok támogathatóak, amelyeket Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkező szervezet nyújt be, de a fejlesztés a Közép-dunántúli régió területén valósul meg. Ezen kívül azonban az alábbi területi preferenciák jelentek meg a kiírásokban: A „64/2004. (IV.15.) Korm. rendelet” 4. számú mellékletében meghatározott hátrányosabb helyzetű kistérségekben, és ugyanezen rendelet 5. számú mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű településeken valósulnak meg. Ezekről a településekről érkező pályázatok plusz 4 pontot kaptak az elbírálás folyamán; Azon települések, ahol van olyan általános iskola, melyben min. 40,% a hátrányos helyzetű tanulók aránya: Adorjánháza, Ajka, Alsószentiván, Bajót, Bakonyoszlop, Baracs, Beloiannisz, Berhida, Bicske, Cece, Csősz, Daruszentmiklós, Dég, Devecser, Dorog, Dunaújváros, Ercsi, Esztergom, Héreg, Homokbödöge, Iszkaszentgyörgy, Kapolcs, Kolontár, Kulcs, Külsővat, Lábatlan, Lajoskomárom, Lesencetomaj, Marcaltő, Martonvásár, Mátyásdomb, Mezőszentgyörgy, Mihályháza, Mocsa, Mór, Nyirád, Olaszfalu, Pápa, Pátka, Perkáta, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztúr, Sárosd, Seregélyes, Sümeg, Szabadhídvég, Tapolca, Tata, Tatabánya, Tüskevár, Ukk, Vanyola, Várpalota, Veszprém, Zichyújfalu. A listában található településekről érkező pályázatok plusz két pontot kaptak a bírálat során. A konstrukció keretében összesen 192 pályázat érkezett be, ebből 154 nem nyert. A nem nyertesek között 63 olyan pályázat volt (az összes nem nyertes 41%-a), amely a fenti kritériumok valamelyike alapján plusz pontokat kapott, azonban ezek a plusz pontok nem voltak elegendőek ahhoz, hogy nyerjen a pályázat. A beérkezett pályázatokból 38 darab nyert. A 38 nyertes pályázatból összesen 10 darab érkezett a 64/2004 szerinti hátrányos helyzetű kistérségekből és ezért ezen pályázatok plus öt pontot kaptak az elbírálás során. Összesen 14 nyertes pályázat érkezett be azon településekről, ahol van olyan általános iskola, melyben min. 40,% a hátrányos helyzetű tanulók aránya. Ezek a pályázatok plusz két pontot kaptak. A két halmaz átfedésben van egymással. Olyan pályázat, ami a két területi preferencia bármelyike alapján plusz pontot kapott összesen 20 darab volt. Ez az összes beérkezett nyertes pályázat több mint fele. A fentiekből következik továbbá, hogy összesen 4 olyan nyertes pályázat volt (egy mezőszentgyörgyi, egy sárbogárdi, egy seregélyesi, egy sümegi), amelyek mind a két kritérium alapján pluszpontokat kaptak, pályázatonként összesen 6-ot. 56
Mivel a kiíró két területen is érvényesítette a területi preferenciáit a kiírások szintjén, végeredményben elmondható, hogy ez sikeresen történt, a preferált települések hatékonyan pályáztak: az összes nyertes pályázat 52%-a érkezett plusz pontokkal preferált térségekből.
8.5.2. KDOP-2008-5.2.2.A A konstrukció keretében alapvetően a Közép-dunántúli régió területén megvalósuló projektek támogathatók. Azonban a kiírás plusz öt pontot ad az alábbi kritériumoknak megfelelő pályázatoknak: A fejlesztés a 311/2007 (XI. 17.) számú Kormányrendelet, valamint a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 144/2007. (XI.30.) számú rendelet szerinti leghátrányosabb helyzetű kistérségekben és a 240/2006. (IX. 30.) Kormányrendelet szerinti, társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen valósul meg. A konstrukció keretében beérkezett 11 pályázatból összesen 8 részesült pozitív elbírálásban. Annak ellenére, hogy a területi preferenciáknak megfelelően a települések viszonylag tág köre kaphatott volna plusz pontot, összesen három pályázat érkezett a 144/2007 számú rendelet szerinti térségekből: egy-egy pályázat érkezett az Adonyi, a dorogi, illetve a Pápai kistérségekből. A 311/2007, illetve a 240/2006 által lehatárolt településekből, kistérségekből egy pályázat sem érkezett. A három preferált kistérségből érkező pályázatból végül kettő részesült pozitív elbírálásban. Elmondható tehát, hogy a konstrukció keretében nem igazán érvényesültek a területi preferenciák, aminek a legfőbb oka, hogy a plusz pontokkal jutalmazott térségek pályázói aktivitása gyenge volt.
8.5.3. KDOP-2008-5.2.2.B.C A konstrukció keretében kizárólag a Közép-dunántúli régió területén megvalósuló projektek támogathatók, azonban 5 plusz pontban részesülnek az alábbi területi preferenciák szerinti pályázók: A fejlesztés a 311/2007 (XI. 17.) számú Kormányrendelet, valamint a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 144/2007. (XI.30.) számú szerinti leghátrányosabb helyzetű kistérségekben és a 240/2006. (IX. 30.) Kormányrendelet szerinti, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen valósul meg. Az 5.2.2.B.C-re összesen 21 pályázat érkezett, ezek közül 15 részesült pozitív elbírálásban. A 311/2007 lehatárolás alapján 2 pályázat kapott plusz pontokat: egy Sárbogárdi és egy Kisbéri kistérségből érkezett pályázat. A 144/2007 alapján szintén két kistérség kapott plusz pontokat: egy Dorogi és egy Pápai kistérségből beérkezett pályázat. A 240/2006 alapján 1 település (Alap) kapott plusz pontokat, azonban mivel a Sárbogárdi kistérséghez tartozik, már a 311/2007 alapján is megkapta ezeket a pontokat. Tehát összesen a konstrukció keretében 4 darab pályázat érkezett preferált kistérségekből/településekről, és mind a négy pozitív elbírálásban részesült. Elmondható tehát, hogy a plusz pontok növelték ezen pályázatok nyerési esélyeit, jól érvényesült tehát a területi preferencia. Azonban hasonlóan az 5.2.2/A-hoz a pályázói aktivitás a preferált kistérségeken/településeken nagyon alacsony volt, kevés pályázat érkezett. 57
8.5.4. KDOP-2007-5.3.2. A konstrukció keretében szintén a Közép-dunántúli régió területén megvalósuló projektek támogathatók, azonban az elbíráláskor plusz pontokat lehetett kapni az alábbiak szerint. Az intézmény feladat-ellátási szintje minél magasabb szintű, annál jobban preferált:
települési szintű: 1 plusz pont;
több települést lát el / kistérségi: 3 pont;
megyei: 5 pont.
8.6. Hipotézisvizsgálat Az elemzést megelőzően az elemzési területhez kapcsolódóan az alábbi hipotézist állítottuk fel: „Az egyes kiírásokban a zömében hátrányos helyzetű kistérségeknek/településeknek adott pluszpontok nem javítják számottevően az innen érkező pályázatok nyerési esélyét.” A hipotézisvizsgálat nem releváns azon konstrukciók estében, ahol jól lehatárolt pályázói kör nyújthatott be pályázatot (pl. MJV városok, vagy 10-20 ezer állandó lakosú városok stb.), vagy azon konstrukciók esetében, ahol semmilyen területi preferencia nem jelent meg. Jól értelmezhető viszont azon konstrukció keretében, ahol a Közép-Dunántúl összes településén megvalósuló pályázat támogatható volt, azonban ezek egy része „hendikeppel” indul a pluszpontok segítségével. Az elemzés folyamán arra kerestünk válaszokat, hogy ez az előny megmutatkozott-e a nyerési esélyekben. A konstrukciónkénti elemzés zömében megcáfolta a felállított hipotézisünket, a preferált területek nyerési esélyei javultak a plusz pontok következtében. Azonban volt pár olyan konstrukció is, ahol már eleve a pályázói aktivitás sem növekedett a pluszpontok következtében.
9. KILENCEDIK ELEMZÉSI TERÜLET A kulcsindikátorokkal mérhető megvalósuló eredmények hosszú távú hatása a térség makrogazdasági mutatóira A feladat értelmezést a részletes módszertanban pontosítottuk. Ennek oka, hogy a kulcsindikátorok köre több konstrukció esetében később került meghatározásra, mint a kiírás megjelenése, a szerződéskötés időpontja. Ilyen esetben az indikátorok bekérése utólag történt / történik, azok nem részei a támogatási szerződésnek, monitoring célt nem szolgálnak, csak értékelési indikátorok. Ezen utólag bekért adatok szintén nem kerültek rögzítésre az EMIR-ben. Mivel az indikátorok bekérése utólag, tájékoztatási céllal történt a megbízhatóságuk és számonkérhetőségük erősen megkérdőjelezhető. A fent leírt problémák, hiányosságok miatt a kulcsindikátorok többsége nem került rögzítésre az EMIR-ben, ezért az elemzés csak korlátozottan – a KDRFÜ munkatársai által készített – kulcsindikátor Excel tábla segítségével végezhető el. Azonban az Excel táblában egyedül a második prioritásra vonatkozó kulcsindikátorok állnak rendelkezésünkre, ezek is jelentős hiányosságokkal.
9.1. Makrogazdasági mutatók a KDOP indikátorai között Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a KDOP stratégiai céljaihoz rendelt indikátorokat, amik a rendelkezésre álló információk alapján elemezhetőek, azonban megjegyzendő, hogy a régió makrogazdasági mutatókra számos, nem regionális szintű folyamat, nem 58
támogatáspolitikától függő folyamat is gyakorol hatást. Ezen hatások kimutatása azonban nem feladata elemzésünknek. A KDOP stratégiai célja, hogy a Közép-dunántúli Régió a gazdasági-társadalmi innováció, az állandó megújulás elemeinek hatékony alkalmazásával a magyar régiók közötti kiváló gazdasági helyzetét és jövedelemtermelő képességét megőrizze. Összefoglaltuk az OP-hoz rendelt indikátorokat. A stratégiai célhoz két indikátor van hozzárendelve: az egy főre jutó GDP növekedése, illetve a foglalkoztatási ráta növekedése. Indikátor típusa Hatás Hatás
Indikátor A régió 1 főre jutó GDPjének növekedése (eFt/fő) Foglalkoztatottsági ráta (15-64 éves korosztály) a régióban (%)
Alap 1 933 (2004. évi) 60,3 (2004.évi)
Cél (2015) 2976 (folyó áron) 61,3
adatforrás
gyakoriság
KSH
évente
KSH
évente
9.1.1. Egy főre jutó GDP A KDOP stratégiai céljához rendelt indikátor (egy főre jutó GDP-je) célértéke szerint 2015ben 2 976 ezer Ft/fő lesz folyó áron. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján egészen az ezredfordulótól kezdve egy egyenletes növekedés volt megfigyelhető a KözépDunántúlon. Ez az egyenletes növekedés igaz volt mindhárom Közép-Dunántúli megyére. Ez alapján még akár reálisnak is tekinthető az OP-ben vállalt érték elérése. Ha azonban a trendeket részletesebben vizsgáljuk, az látható, hogy a növekedés üteme lassuló tendenciát mutat, sőt jelzés értékű, hogy Komárom-Esztergom megye egy főre jutó GDP-je már 2005ről 2006-ra csökkenni kezdett. 2006-os adatai alapján a Közép- Dunántúli Régió egy főre jutó GDP-je 2006-ban 2 144 ezer Ft/fő. A jelenlegi makrogazdasági trendek tükrében azonban kijelenthető, hogy az OP-ben vállalt célérték nem tartható. A gazdasági fejlettségi szint visszaesését, a negatív tendenciák megfordítását még a régióba áramló európai uniós források, sem képesek megváltoztatni, vagy jelentősen tompítani.
59
Egy főre jutó GDP a Közép-Dunántúlon 3 000
2 500
GDP/fő
2 000
1 500 Közép-Dunántúl
1 000
Fejér megye Komárom-Esztergom megye
500
Veszprém megye
2006. év
2005. év
2004. év
2003. év
2002. év
2001. év
2000. év
0
9.1.2. Foglalkoztatottság A Lisszaboni stratégia azt a célt tűzte ki az EU tagországok számára, hogy az EU legyen 2010-re a világ legfejlettebb régiója. A cél megvalósításának két alapvető feltétele van: a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság növekedése. A KDOP stratégiai céljai között szintén szerepel az előző pontban ismertetett gazdasági növekedés, valamint a foglalkoztatottság növekedése. A foglalkoztatottság növekedéséhez rendelt indikátor (Foglalkoztatottsági ráta (15-64 éves korosztály) a régióban (%)) elvárt célértéke 2015-ben 61,3%, ami 1 százalékponttal több mint a 2004-es kiinduló érték. Ha országos összehasonlításban nézzük a mutatót, akkor a Közép-Dunántúl kedvező képet mutat, benne van az első három legmagasabb foglalkoztatottsági mutatóját produkáló három régiójában (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl). Őket pedig leszakadva követi a többi négy régió. Ha a trendeket vizsgáljuk, látható, 2005-től kezdve elkezdett növekedni a foglalkoztatottság a régióban, és már 2006-ban elérte a foglalkoztatottsági szint az OP 2015-re kitűzött célértékét. Sőt a következő évben túl is szárnyalta azt: 61,7%-on állt. Ez alapján kijelenthető, hogy semmiképpen nem volt túlzott vállalás az OP indikátor. 2008-ban azonban már egy jelentős foglalkoztatottsági visszaesés volt megfigyelhető, a foglalkoztatottság a 2004-es szintre esett vissza (alig több mint 60%). Bár 2015-ig még nagyon sok idő van hátra – és egyenlőre kiszámíthatatlan, hogy a régió gazdasága mikor tér magához – a jelenlegi negatív tendenciák azt jelzik előre, hogy 2015-ben a KDOP-ban vállalt foglalkoztatottsági célérték nem lesz elérhető. Az európai uniós források multiplikátor hatásaként létrejövő új munkahelyek várhatóan csak szerény mértékben lesznek képesek ellensúlyozni a gazdasági válság okozta erőteljes foglalkoztatottság csökkenést.
60
Foglalkoztatottság (15-64) Magyarország régióiban 65,0%
60,0%
55,0%
50,0% Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl
45,0%
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
40,0%
%
9.2. Kulcsindikátorok A kulcsindikátorok elemzését jelen elemzési terület bevezetőjében jelzett problémák miatt csak korlátozottan, a második prioritás 2.1.2-es konstrukciójára lett volna lehetőségünk elvégezni a KDRFÜ munkatársai által készített Excel tábla alapján, azonban ebben olyan pályázói félreértelmezésekből adódó pontatlanságok vannak, amelyek nem teszik lehetővé az elemzési terület szakmailag megalapozott vizsgálatát. A Kulcsindikátorok részletes elemzése ezért csak az elemzés következő szakaszában lehetséges. A KDRFÜ munkatársai által készített Excel tábla alapján 8 darab kulcsindikátor került meghatározásra, amelyek relevánsak lehetnek a második prioritásban. Ezek a következőek:
Támogatott turisztikai attrakciók látogatottsága (fő);
Teremtett munkahelyek száma (db);
Teremtett munkahelyek száma-nők (fő);
Teremtett munkahelyek száma - hátrányos helyzetűek (fő);
Indukált beruházás a turisztikai ágazatban a program hatására (Mrd Ft);
Támogatott szálláshelyek száma (db);
Támogatott szolgáltatások száma (db);
A turisták által eltöltött vendégéjszakák száma (%);
A támogatott szálláshelyek kapacitáskihasználtsága (%);
Az egyes kiírások szintjén az első két kulcsindikátor (Támogatott turisztikai attrakciók látogatottsága (fő); Teremtett munkahelyek száma (db)) megjelenik a második kiírás összes konstrukciójában: a KDOP-2007-2.1.1./A-ban, a KDOP-2007-2.1.1./B-ben, KDOP-20072.1.1./C-ben, a KDOP-2007-2.1.1./D-ben, és a KDOP-2007-2.1.2-ben. Az utolsó kulcsindikátor (A támogatott szálláshelyek kapacitáskihasználtsága (%)) egyedül a KDOP61
2007-2.1.2-ben jelenik meg a kiírásban.
9.3. Hipotézisvizsgálat Az elemzést megelőzően az elemzési területhez kapcsolódóan az alábbi hipotézist állítottuk fel: „A kulcsindikátorok vállalásai szinkronban vannak a KDOP-ban kitűzött célindikátorértékekkel, azok teljesíthetősége továbbra is vállalható” Mint ahogy korábban leírtuk, a kulcsindikátorok vizsgálata nem volt lehetséges, hiszen a kulcsindikátorok köre több konstrukció esetében később került meghatározásra, mint a kiírás megjelenése. Ezen indikátorokat utólag kérték be a kedvezményezettektől adatszolgáltatási jelleggel. A kulcsindikátorokkal való problémák miatt a 9. elemzési területet a KDOP stratégiai céljaihoz rendelt indikátorokra fókuszáltuk. Összegezve megállapítható, hogy a KDOP OP szintű indikátorainak célértékei többségükben túlzóan optimisták, teljesíthetőségük erősen kérdéses. Elmondható azonban, hogy az indikátorok célértékeinek meghatározásának időpontjában egyáltalán nem tűntek túlzónak – sőt inkább reálisan teljesíthetőnek tűntek – azonban az azóta bekövetkezett pénzügyi és gazdasági válság hatási következtében váltak teljesíthetetlenné. Ezek a hatások ugyanis felülírják azokat a gazdaságfejlesztést és foglalkoztatás növekedést célzó hatásokat, amelyeket az európai források okozhatnak.
10. TIZEDIK ELEMZÉSI TERÜLET Támogatott projektek hozzájárulása az OP és egyéb stratégiai dokumentumok céljainak teljesüléséhez
10.1. Támogatott projektek hozzájárulása a KDOP-ban megfogalmazott célokhoz A jelen fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a 2007-2008-as támogatási döntések, illetve a támogatott pályázatok mennyiben járulnak hozzá a Közép-Dunántúli Operatív Programban meghatározott stratégiai és specifikus célokhoz. A fejezet tekinthető egy összegzésnek, amely a többi elemzési terület összekapcsolásával készült. A KDOP stratégiai célja, hogy „a Közép-dunántúli régió a gazdasági-társadalmi innováció, az állandó megújulás elemeinek hatékony alkalmazásával a magyar régiók közötti kiváló gazdasági helyzetét és jövedelem-termelő képességét megőrizze”. A Közép-dunántúli Régió stratégiai fejlesztési céljának elérését öt specifikus fejlesztési cél támogatja, amelyek az alábbiak:
Innovatív és versenyképes gazdasági környezet kialakítása;
A régió turisztikai potenciáljának gazdagítása;
A régió településhálózatának fenntartható fejlesztése;
Regionális kohézió beruházásokon keresztül;
erősítése
környezeti
és
közlekedési
infrastrukturális
Hatékony és megújulni képes humán erőforrás-háttér kialakítása.
10.1.1. Innovatív és versenyképes gazdasági környezet kialakítása; Az innovatív és versenyképes gazdasági környezet kialakítása specifikus célhoz az OP 62
összesen három darab indikátort rendel. Az OP 2015-re célként tűzi ki, hogy a vállalati szektor által előállított Bruttó Hozzáadott Érték (BHE) növekedjen, az OP beavatkozásainak hatására. Az indikátor mérésére jelenleg nincsen megfelelő adatbázis, azonban a későbbiekben is komoly nehézséget fog jelenti, hogy egy esetleges BHE növekedés mekkora mértékben lesz betudható az OP beavatkozásainak, és mennyiben a régióban érvényesülő más gazdasági folyamatoknak. Annyi azonban mindenképen megállapítható a 2007-2008-as időszak végén, hogy növekedésről nem beszélhetünk, ezért az egyes beavatkozások csak maximum enyhíteni tudnak a pénzügyi és gazdasági válság okozta recesszión. A második indikátor 260 újonnan létrehozott főállású munkahelyet tűzött ki célul 2015-re. Mint ahogy a munkahelyteremtésre vonatkozó elemzési területnél jeleztük, ezt az értéket a a 2007-2008-as döntések következtében már sikerült jóval túlszárnyalni. Legalábbis a pályázók a támogatási szerződésekben 431 új munkahely létrehozását vállalták, azonban e mögött komoly túlvállalások húzódhatnak meg a háttérben. A specifikus indikátorhoz rendelt utolsó indikátor 2015 re célul tűzi ki, hogy a régióban a támogatások által indukált beruházások nagysága elérje a 9,6 milliárd forintot. A 2007-2008ban támogatott pályázók azonban ennek jelenleg csak a töredékét, összesesen 0,16 milliárd forintot vállaltak. Figyelembe véve azt is, hogy a tervezett kifizetések tervezett üteme a 20072013-as időszakban az egyes prioritás esetében növekszik a legdinamikusabban (ld Egyes Elemzési Terület) – így a támogatás által indukált beruházások nagysága is várhatóan növekszik – erősen megkérdőjelezhető, hogy 2015-re sikerül-e elérni a kitűzött célt. 6. Táblázat: „Innovatív és versenyképes gazdasági környezet kialakítása” specifikus célhoz rendelt indikátorok indikátor
Indikátor típusa
Alap
Cél (2015)
A regionális OP beavatkozásainak hatására a vállalati szektor által előállított Bruttó Hozzáadott Érték (BHÉ) növekedése (mFt)
Hatás
0
54.000
A támogatások hatására létrehozott főállású új munkahelyek száma
Mag
0
260
Támogatás által nagysága (mFt)
Mag
0
9.600
indukált
beruházások
Összefoglalva elmondható, hogy a támogatott projektek hozzájárulnak az innovatív és versenyképes gazdasági környezet kialakításához, azonban ennek a hozzájárulásnak a mértéke jelentősen elmarad a tervezettől.
10.1.2. A régió turisztikai potenciáljának gazdagítása A régió turisztikai potenciáljának gazdagítása specifikus célhoz az OP három darab indikátort rendel. A specifikus célhoz rendelt első indikátor 2015-re célul tűzi ki bruttó hozzáadott érték növekedését a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatokban a KDOP hatására. Az indikátorral kapcsolatban ugyanazok a problémák merülnek föl, mint a „vállalati szektor által előállított BHÉ növekedése” indikátornál. Egy esetleges növekedés esetén nehezen szétválasztható, hogy a növekedés mekkora hányada tudható be a támogatott projekteknek, és mekkora az a rész amit a régió egyéb gazdasági folyamatai befolyásolnak. Másfelől 63
viszont kijelenthető, hogy a turizmusban elmúlt időszakban bekövetkezett visszaesés (amely a régiók közül a Közép-Dunántúli régióban volt az egyik legerőteljesebb) hatására semmiképpen nem beszélhetünk BHÉ növekedésről, az elnyert források csak a visszaesést tudják némiképp enyhíteni. A 2015-re tervezett 2,97 milliárd forintos növekedés elérése egyelőre megjósolhatatlan, azonban már most erősen kérdésesnek tűnik teljesíthetősége. A specifikus célhoz rendelt második indikátor 2015-re 320 darab újonnan létrehozott munkahelyet irányoz elő. Hasonlóan az első specifikus célhoz rendelt munkahelyteremtéshez kapcsolódó indikátorhoz, itt is már a 2007-2013-as időszak első két évében sikerült túlszárnyalni a teljes 7 éves időszakra tervezett értéket. A kedvezményezettek a támogatási szerződésekben összesen 357 új munkahely létrehozását vállalták. A specifikus célokhoz rendelt harmadik indikátor 2015-re a vendégéjszakák számának növekedését tűzte ki célul. A pályázók által megadott indikátorértékek olyan pontatlanságokat tartalmaznak, amely nem teszi lehetővé ezen adatok összegzését, így a specifikus célokhoz való hozzájárulás mértéke indikátorok segítségével sem vizsgálható. 7. Táblázat: „A régió turisztikai potenciáljának gazdagítása” specifikus célhoz rendelt indikátorok Indikátor
Indikátor típusa
Alap
Cél (2015)
A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat által előállított Bruttó Hozzáadott Érték növekedése a regionális OP beavatkozásainak hatására (mFt)
Hatás
29.763 mFt, 2004., folyó áron
2.976 növekedés
A támogatások hatására létrehozott főállású új munkahelyek száma
Mag
0
320
1000 állandó lakosra jutó vendégéjszakák számának növekedése a kereskedelmi szálláshelyeken
Eredmény
2.212 (2004. évi)
221 növekedés
Összességében elmondható, hogy a támogatott projektek hozzájárulása a régió turisztikai potenciáljának gazdagításához elvitathatatlan tény, azonban, hogy a specifikus cél megvalósulása milyen mértékben köszönhető a támogatott projekteknek, az nehezen meghatározható. 10.1.3. A régió településhálózatának fenntartható fejlesztése A régió településhálózatának fenntartható fejlesztése specifikus célhoz rendelt első indikátor a „rehabilitált terület komplex aktivitási mutatójának települési átlaghoz való közelítése (az átlag százalékában kifejezve)” kikerült az OP-ből, így ennek vizsgálata nem szükséges. A specifikus célhoz rendelt második indikátor 2015 célul tűzi ki 230 új munkahely létrehozását. A támogatott projektek hozzájárulása a specifikus célhoz egyelőre nem mérhető, mert a város rehabilitációs projektek egyelőre még nem jutottak el támogatási szerződésig, egyéb adat viszont nem áll rendelkezésre a kedvezményezettek által az első fordulóban vállalt új munkahelyek számára vonatkozóan. A rehabilitált területen újonnan letelepült vagy szolgáltatást nyújtó szervezetek, vállalkozások számára hasonlóan a munkahelyteremtésre vonatkozó indikátorhoz nem áll rendelkezésre adat. 8. Táblázat: „A régió településhálózatának fenntartható fejlesztése” specifikus célhoz rendelt
64
indikátorok Indikátor
Indikátor típusa
Cél (2015)
Alap
rehabilitált terület komplex aktivitási mutatójának települési átlaghoz való közelítése (az átlag százalékában kifejezve)
Hatás
2007. évi éves jelentésben
75%
A támogatások hatására létrehozott főállású új munkahelyek száma
eredmény
0
230
A fejlesztések által érintett lakosság létszáma (fő)
eredmény
0
675.000
A rehabilitált területen újonnan letelepült vagy szolgáltatást nyújtó szervezetek, vállalkozások száma (db)
eredmény
0
50
Összegezve elmondható, hogy amennyiben a támogatott projektek hozzájárulását kívánjuk vizsgálni „A régió településhálózatának fenntartható fejlesztése” specifikus célhoz, akkor ez az indikátorok segítségével nem lehetséges. Kijelenthető azonban, hogy az előzetes támogatási döntésben részesített két fordulós, illetve a kiemelt városrehabilitációs pályázatok kiírásainál és értékelésénél valóban érvényesült a régió településhálózatának fenntartható fejlesztése, azonban jelenleg ez a hozzájárulás még nem számszerűsíthető, hiszen a második fordulóba jutott pályázatok elvileg még nem tekinthetőek támogatottnak, illetve a várhatóan támogatott projekteknél is még változhatnak az első fordulóban tett vállalások. 10.1.4. Regionális kohézió erősítése környezeti és közlekedési infrastrukturális beruházásokon keresztül Regionális kohézió erősítése környezeti és közlekedési infrastrukturális beruházásokon keresztül specifikus cél indikátoraihoz szintén nem állt rendelkezésre megfelelő adatforrás. Bár elvitathatatlanul a támogatott projektek a környezeti és közlekedési infrastruktúra fejlesztésére irányultak, azonban a regionális kohézió erősítése csak szerényebben tudott érvényesülni. Környezeti infrastruktúrafejlesztésre nem azok a kistérségek kapták a legtöbb forrást, amelyek KSH adatok alapján leginkább szükségét látnák. Érdekesség, hogy a Sárbogárdi, Abai és Enyingi kistérségekbe 2007-2008-ban szennyvízkezelésre egyáltalán nem érkezett támogatás, miközben jóval a régiós átlag alatt van a közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya ezen kistérségekben. 9. Táblázat: „Regionális kohézió erősítése környezeti és közlekedési infrastrukturális beruházásokon keresztül” specifikus célhoz rendelt indikátorok Indikátor
Indikátor típusa
Alap
Cél (2015)
A támogatott projektek keretében EU-s kritériumoknak megfelelő szennyvízkezeléssel ellátott lakosok száma (fő)
eredmény
0
5.600
Kistérségi központot közúton és tömegközlekedéssel 15/20/30 percen belül elérők számának növekedése (1000 fő)
eredmény
0
2007.-ben kerül meghatározásra
65
10.1.5. Hatékony és megújulni képes humán erőforrás-háttér kialakítása A támogatott projektek hozzájárulása a „Hatékony és megújulni képes humán erőforrásháttér kialakítása” specifikus célhoz indikátorok vizsgálatával nem lehetséges, mert az elemzés folyamán erre vonatkozó adatok nem álltak rendelkezésünkre. Az OP-ban eredetileg szereplő „A minimális tudáskritériumoknak eleget nem tevő tanulók arányának csökkenése” indikátor kikerült az OP-ból, a pályázók erre vonatkozó adatokat nem is szolgáltattak. 10. Táblázat: „Hatékony és megújulni képes humán erőforrás-háttér kialakítása” specifikus célhoz rendelt indikátorok Indikátor típusa
Indikátor
Alap
Cél (2015)
A minimális tudáskritériumoknak eleget nem tevő tanulók arányának csökkenése azokban az iskolákban, ahol ezen tanulók aránya több mint 50 % (%)
hatás
2007. évi éves jelentésben
20% csökkenés
Minőségi járóbeteg szakellátásban ellátottak számának növekedése (a fejlesztéssel érintett szakrendelések esetén)
eredmény
45-50000 fő, 2005. évi adat
55-60000 fő
Szociális ellátással elért számának növekedése (fő)
eredmény
0
2007. évi éves Jelentésben
lakosság
Összességében elmondható, hogy a támogatott projektek hozzájárulnak a KDOP specifikus céljaihoz, azonban ennek a hozzájárulásnak a számszerűsítése nem határozható meg egyértelműen minden specifikus cél esetébe. A specifikus célok koherenciában vannak az OP stratégiai céljával, így azok együttesen hatnak a stratégiai cél megvalósulására. Azonban azt is tudni kell, hogy a ROP-os források önmagukban nem elegendőek arra, hogy a KözépDunántúli Régió megőrizze „a magyar régiók közötti kiváló gazdasági helyzetét és jövedelem-termelő képességét”. Bár kétségtelenül a támogatások ezt a célt szolgálják, azonban csak maximum arra elegendőek, hogy a gazdasági válság okozta visszaesés hatásait tompítsák.
10.2. Támogatott projektek hozzájárulása a Közép-Dunántúli Régió Regionális Stratégiai Programjához (2007-2013) A stratégia átfogó célja a Közép-Dunántúli Régió nemzetközi versenyképességének fejlődése, elsősorban az innováció-orientált gazdaságfejlesztési folyamatok és struktúrák előtérbe helyezése, a hozzáadott értéket teremtő stratégiai működő tőke bevonása, és a kisés közepes vállalkozások dinamikus fejlesztése útján. A stratégia specifikus céljai
Nemzetközileg vonzó regionális gazdasági környezet,
Megerősödött hazai tulajdonú kis- és középvállalkozói réteg,
Versenyképes, innovatív és integrált gazdasági szervezetek,
Innováció-orientált gazdasági szerkezet, 66
A Közép-Dunántúli Régió Regionális Stratégiai Programjának átfogó célja illetve specifikus céljai zömében az OP „Innovatív és versenyképes gazdasági környezet kialakítása” specifikus céllal mutatnak koherenciát. Az OP beavatkozásai közül az egyes prioritás keretében megítélt támogatások járulnak hozzá a stratégiai programban meghatározott célok teljeüléséhez.
67
IV. AJÁNLÁSOK Az ajánlások megfogalmazása előtt fontos azt rögzíteni, hogy az ajánlások nem az egyes elemzési területek során vizsgált kérdésekhez, a felállított hipotézisekhez kapcsolódnak, hanem az elemzés végrehajtása során felmerülő gyakorlati problémákhoz, az adatok elérhetőségéhez, leválogatásához, értelmezéséhez. Az elemzési területek vonatkozásában azért sem lehetséges ajánlások megfogalmazása, mivel a tervezés során csak az elemzési területek kis részében került (kerülhetett) rögzítésre olyan elvárt nívó, amelyhez viszonyítva értelmezni lehetne a teljesülés „jóságát”. Például, kiragadva a 4. elemzési területet, egyértelmű, hogy a megítélt támogatási összegek megoszlásának vizsgálata a fejlett kistérségek, a hátrányos helyzetű kistérségek és leghátrányosabb helyzetű kistérségek, valamint a KDOP térkategóriái vonatkozásában” a tényállapot bemutatására és ennek területi ábrázolására vállalkozhat, de nem minősítheti, hogy ez a kép milyen, lévén, hogy a KDOP / KDAT tervezése során nem volt szempont, hogy a régióba érkező támogatási összeg megadott százaléka mindenképpen a fenti térkategóriákba érkezzen. Az egyes elemzési területeknél már megfogalmaztuk azokat az elemzést nehezítő problémákat, amelyek megoldására jelen fejezetben ajánlásokat nevesítünk. A felmerült problémákhoz kapcsolódóan ajánlásokat két nagy csoportba tudjuk sorolni. Az első csoportba tartoznak azok az általános ajánlások, amelyek az EMIR-hez kapcsolódó általános problémákra keresnek válaszokat, a második csoportba pedig azok, amelyek régióspecifikusak. Ezeken kívül létrehoztunk még két javaslatcsoportot, amelyek az elemezéshez kapcsolódó problémákon túlmutatnak: ezek az OP tervezésre és OP végrehajtásra fogalmaznak meg ajánlásokat.
1. EMIR-HEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA Általános javaslat az EMIR információkon alapuló, elektronikus úton történő tájékoztatás feltételeinek lényeges javítása. Ennek előfeltétele az EMIR-ben szereplő adatok aktualitásának folyamatos biztosítása, nem csak a pályázati szakaszban, hanem a szerződéskötést követően, a megvalósítási időszakban is. Az adatbázis jelen munka során történő használata során a legtöbb gondot az EMIR-indikátorok teljeskörűségének hiánya, valamint a támogatási szerződésben lévő indikátorértékekkel való különbözősége jelentette. E javaslaton belül a következő területeken tartunk szükségesnek fejlesztést: Javasolt az EMIR adatbázisára épülő publikus (adatvédelmi törvényt nem sértő, egyedi projektinformációkat nem, csak aggregált adatokat tartalmazó) automatikusan frissülő honlapstatisztikák biztosítása; Javasolt dinamikus, illetve összegző lekérdezések feltételeinek megteremtése azoknál a területeknél, ahol ez még nem történt meg (pl. indikátorok); Javasolt a pályázatok teljes feldolgozási és végrehajtási folyamatának biztosítása: a pályázat beadásától kezdve, a hiánypótlásokon tisztázó kérdéseken keresztül egészen a támogatási szerződés megkötéséig. Az elemzések, értékelések támogatására szükséges lenne további adatkapcsolások megteremtésére különböző közigazgatási rendszerekkel, KSH adatbázisokkal. Javasolt lenne egy EMIR adatbázisra épülő online térinformatikai rendszer kialakítása.
68
2. ELEMZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ RÉGIÓSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK 2.1. Indikátorokhoz kapcsolódó ajánlások A KDAT harmadik, illetve negyedik prioritásoknál meghatározott indikátorok zöme nem tartalmaz bázisértéket. Akciótervek kidolgozásánál a jövőben javasolt olyan indikátorok megfogalmazása, amelyek legalább egy részénél értelmezhető a bázisérték fogalma. Amennyiben a bázisérték értelmezhető, de a statisztikai eljárások időigénye miatt a bázisérték csak időbeli késéssel érhető el, felelős személy és határidő meghatározása szükséges, hogy a bázisérték abszolút szám formájában is meghatározásra kerüljön. Az EMIR-hez kapcsolódó általános ajánlások megfogalmazásánál jeleztük, hogy szükséges lenne egy egységesen lekérdezhető felület az indikátorok lekérdezésére, nyomonkövetésére. Ez olyan informatikai probléma, ami nem régióspecifikus. Javasolt azonban a lekérdezési felület háttéradatbázisának elkészítése, az indikátorok EMIR-ben történő rögzítése; Javasolt az indikátorok nyomonkövethetőségének biztosítása: az indikátorváltozásokat szükséges EMIR-ben rögzíteni, azért, hogy egy pályázat teljes életciklusa során a változások, illetve a monitoring időszakban az eltérések követhetőek legyenek. Az EMIR-ben történő rögzítést követően javasolt lenne egy olyan minőségirányítási folyamat kialakítása, ami a szélsőségesen félreértelmezett indikátorértékeket kiszűri. Szintén javasolt EMIR-ben egy olyan funkció beépítése, amelyek a szélsőségesen pontatlanul rögzített indikátorértékeket kiszűrik. Naprakész elemzések elkészítésének naprakész adatbázisok az előfeltételei. A nyomon követhetőség érdekében, aktuális információk kinyeréséhez javasolt, hogy a pályázatokhoz kapcsolódó legfrissebb adatok a legrövidebb időbeli átfutással rögzítésre kerüljenek a rendszerben. Ehhez szükséges határidők betartása és felelősök megnevezése, valamint a számonkérés feltételeinek megteremtése. Javasolt az indikátorok nevének/tartalmának pontosítása, megérthetőségének elősegítése a pályázó számára. Ilyen indikátor például a lakossági elégedettség mérése a fejlesztéssel érintett területeken, ahol sem az elégedettség mérésének módszertana, sem pedig a fejlesztéssel érintett terület lehatárolása nincs megfelelően definiálva. Mindenképen javasolt legalább az eredményi indikátorok esetében kapcsolódó értelmezési kiegészítés a pályázók számára, valamint számítási módszertan leírása.
2.2. Kulcsindikátorokhoz kapcsolódó ajánlások Javasolt a kulcsindikátorok számonkérhetőségének biztosítása, legfontosabb előfeltétele, hogy ezek már az egyes kiírásokban is jelenjenek meg.
amelynek
A már lezárult pályázatoknál helyes gyakorlat, így továbbra is javasolt ezen kulcsindikátorok utólagos bekérése (még ha csak tájékoztatási jelleggel is) minden pályázótól, illetve a pontatlanságok, nagyságrendi eltérések kiszűrése, pontosítása. Amennyiben ezek a kulcsindikátorok már utólagosan be lettek kérve a kedvezményezettől, javasolt ezeket EMIR-ben is rögzíteni. Az összehasonlíthatóság érdekében javasolt lenne egy egységes kulcsindikátor-tábla kialakítása az összes régióra.
69
2.3. Munkahelyteremtéshez kapcsolódó ajánlások Munkahelyteremtésre vonatkozó szakmailag megalapozott előrejelzéseket a jövőben az alábbi iránymutatások figyelembevételével lehetséges készíteni: Javasolt a KDOP keretein belül kiosztott támogatások munkahelyteremtésre gyakorolt hatását egy olyan adatbázis alapján vizsgálni, amely az összes nyertes projekt támogatási szerződésében rögzített munkahelyteremtésre vonatkozó vállalásait tartalmazza. Javasolt tehát egy ilyen lekérdezhető felület kialakítása EMIR-ben Javasolt a becsült közvetett (multiplikatív) foglalkoztatási hatások modellezése egy az előző pontban leírt egységes adatbázis alapján.
2.4. Egyéb ajánlások Mivel munkánk kezdeti szakaszában a legnagyobb problémát a 5. prioritás adatainak teljes hiánya okozta, nem lenne teljes az ajánlások fejezet, ha erre a problémára nem fogalmaznánk meg valamilyen javaslatot. Javasolt lenne intenzívebb kommunikáció és adatmegosztás a VÁTI és a KDRFÜ között, annak érdekében, hogy az 5. prioritás adatai ne különüljenek el ennyire a másik négy prioritáséitól.
3. OP TERVEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ AJÁNLÁSOK A tervezés során szorosabb együttműködés javasolt az intézményrendszer különböző szintjén lévő szervezetek között. Így egyrészt a szakpolitika is megismeri a végrehajtási intézményrendszerben felhalmozódott tapasztalatokat, szakpolitikai javaslatait a projektek gyakorlati lebonyolításának és a korábbi projektek során felmerült problémák ismeretében teheti meg, és ezzel együtt a végrehajtási intézményrendszer is közelről megismerheti dokumentumokban esetleg nem rögzített szakpolitikai célokat, és azoknak megfelelően, összehangoltan történhet a végrehajtás. Az intézkedések indikátorait egyértelműen definiálni szükséges. A KDOP vizsgált projektjei esetében mindenhol gondot jelentett az indikátorok értelmezése. Az indikátorok egységesítése a különböző szintű dokumentumokban elengedhetetlen, mivel jelen esetben a projektszintű indikátorok aggregálhatósága és OP szintű értelmezése kérdéses. Azon konstrukcióknál, ahol viszonylag korlátozott a pályázói kör, célszerű a potenciális kedvezményezetteket intenzívebben bevonni a szakmai előkészítésbe, a pályázati felhívás társadalmasítási folyamatába. Abban az esetben, ha a potenciális pályázókat és egyéb szakmai csoportokat nem vonják be megfelelő mértékben az előkészítésbe, akkor nem garantálható, hogy a helyi szinten jelentkező szükségletek megfelelő mértékben beépülnek a pályázati felhívásokba, ami miatt kevésbé tehető elhivatottá, motiválttá a kedvezményezetti kör, és előállhat az az eset, hogy a pályázók úgy érzik, a rendelkezésre álló forrás és idő nem harmonizál az elérendő célkitűzésekkel. Hatékonyabb egyeztetés szükséges más Operatív Programokkal, hogy az eredmények ne csak elszigetelten legyenek értékelhetők, és az eredmények hosszabb távon fenntarthatók legyenek. A pályázatokkal szembeni fenntarthatósági elvárásokat adekvát módon kell megfogalmazni és értékelhetővé tenni.
4. VÉGREHAJTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ JAVASLATOK
Az Irányító Hatóság és a Közreműködő Szervezet
közötti beszámoltatási 70
kötelezettség tartalmazzon több szakmai, konkrétan a projektekre vonatkozó információt, így az Irányító Hatóság is többet tud a projektek alakulásáról – nem csak a problémás, szerződésmódosítást igénylő projektekről -, és a szükséges módosítások talán rugalmasabban végrehajthatók, illetve a későbbi projektek tervezésénél is a gyakorlati tapasztalatok ismeretében történhet a programok, kiírások továbbgondolása. Állandóságra kell törekednie a kapcsolattartók személyét illetően az Irányító Hatóságnak, a Közreműködő Szervezetnek és egyéb, a végrehajtásban érintett hatóságoknak – minimálisra csökkentve ezáltal a humánerőforrás fluktuációját.
71
Ábrajegyzék 1. ábra: Településkategóriák Közép-Dunántúlon ................................................................... 8 2. ábra: Kistérség típusok Közép-Dunántúlon........................................................................ 9 3. ábra: 2007-2008-as kiírások keretei és az AT-ben jelzett kötelezettségvállalások összevetése .........................................................................................................................15 4. ábra: a DDAT 2007-2008-as időszaka kiemelt projektjeinek, meghirdetett kereteinek, AT kereteinek illetve az AT-ben indikatív módon jelzett támogatásigényeinek összevetése .......16 5. ábra: Lekötött és meghirdetett keretek különbsége (2007-2008) ......................................17 6. ábra: Igényelt és rendelkezésre álló összegek különbsége konstrukciónként/komponensenként, valamint az igényelt támogatási összegek a rendelkezésre álló összegek százalékában ..........................................................................18 7. ábra: Az igényelt keretek a rendelkezésre álló keretek százalékában (2007-2008) ..........18 8. ábra: Nyertes és nem nyertes pályázatok száma kistérségenként (2007-2008)................19 9. ábra: Nyertes, nem nyertes pályázatok aránya kistérségenként (2007-2008) ...................20 10. ábra: Nyertes pályázatok száma kistérségenként (2007-2008) .......................................20 11. ábra: Nyertes pályázatok aránya kistérségenként (2007-2008) ......................................21 12. ábra: Nyertes, nem nyertes pályázatok alakulása kistérség típusonként (2007-2008) ....21 13. ábra: Nyertes, nem nyertes pályázatok száma településkategóriánként (2007-2008) .....22 14. ábra: Nyertes pályázatok száma településkategóriánként (2007-2008) ..........................22 15. ábra: Egy kistérségre jutó nyertes, nem nyertes pályázatok kistérségek típusonként (2007-2008)..........................................................................................................................23 16. ábra: Gazdaságfejlesztésre megítélt támogatási összeg kistérségenként (2007-2008) ..24 17. ábra: Turizmusfejlesztésre megítélt támogatás kistérségenként (2007-2008) .................24 18. ábra: Egy főre jutó támogatási összeg turizmusfejlesztési prioritás esetében (2007-2008) .............................................................................................................................................25 19. ábra: Településfejlesztésre megítélt támogatási összeg kistérségenként (2007-2008) ...26 20. ábra: Környezetfejlesztésre megítélt támogatási összeg kistérségenként (2007-2008) ..27 21. ábra: Közlekedésfejlesztésre megítélt támogatási összeg kistérségenként (2007-2008) 27 22. ábra: Egy főre jutó támogatási összeg közlekedésfejlesztési konstrukciók esetében (2007-2008)..........................................................................................................................28 23. ábra: Humáninfrastruktúra fejlesztésre megítélt támogatási összeg kistérségenként (2007-2008)..........................................................................................................................29 24. ábra: Egy főre jutó támogatási összeg humáninfrastruktúra fejlesztés prioritás esetében (2007-2008)..........................................................................................................................29 25. ábra: Megítélt támogatási összegek (2007-2008) ...........................................................30 26. ábra: Egy főre jutó támogatási összeg kistérségenként (2007-2008) ..............................31 27. ábra: Egy főre jutó támogatási összeg kistérségenként (2007-2008) ..............................32 28. ábra: Koncentrációs és a területi egyenlőtlenség mértéke prioritásonként (2007-2008) ..33 29. ábra: Kistérség kategóriák részesedése a megítélt támogatásokból prioritáronként (20072008) ....................................................................................................................................33 72
30. ábra: Egy főre jutó támogatási összeg alakulása kistérségi kategóriák között prioritásonként (2007-2008)..................................................................................................34 31. ábra: Megítélt támogatások megoszlása településkategóriák közötti prioritásonként (2007-2008)..........................................................................................................................35 32. ábra: Egy főre jutó támogatási összeg településkategóriánként az egyes prioritások esetében (2007-2008) ..........................................................................................................35 33. ábra: Egy főre jutó támogatás településenként (2007-2008) ...........................................36 34. ábra: Egy főre jutó támogatási összeg kistérség típusonként (2007-2008) .....................37 35. ábra: Sajáterő-bevonás konstrukciónként/komponensenként .........................................40 36. ábra: Átlagos sajátforrás-bevonás konstrukciónként/komponensenként .........................41 37. ábra: Pótlólagos sajátforrás-bevonás prioritásonként .....................................................42 38. ábra: Átlagos pótlólagos sajátforrás-bevonás prioritásonként .........................................42 39. ábra: Kistérségek helyzete (Esztergomi kivételével) a vállalt új munkahelyek és a munkanélküliségi ráta alapján (2007-2008) ..........................................................................45 40. ábra: 3. prioritásban vállalt indikátorok 2015-re tervezett célértékeinek teljesülése, a keretek lekötöttségéhez viszonyítva .....................................................................................50
73