V. A KARACS FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ESTI TAGOZATÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A FELNŐTTOKTATÁS ADATAI
A tagozat neve: Karacs Ferenc Gimnázium , Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Esti tagozata Iskolatípus szerint:
gimnázium érettségire épülő szakképzés iskolarendszeren kívüli szakképzés
Iskolánk esti tagozatos rendszerben működik. Az Esti Tagozat vezetési szerkezete: -felnőttoktatási igazgatóhelyettes -adminisztrátor megbízás alapján -osztályfőnökök Feladatmegosztás: a felnőttoktatási igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot az iskola vezetői testületével, szorosan együttműködik a szakképzési és szakközépiskolai igazgatóhelyettesekkel, tartja a kapcsolatot az iskola külső partnereivel. Az adminisztrátor végzi a ki- és beírást, adatnyilvántartást, levelezést, a kapcsolattartást a tanulókkal, munkatársakkal. Az osztályfőnökök tartják osztályukkal a kapcsolatot, gondoskodnak a naplók megfelelő, pontos és naprakész vetetéséről, figyelemmel kísérik a tanulók hiányzásait, megteszik a szükséges intézkedéseket ( tanulói jogviszony megszüntetése, felszólítás az órák látogatására stb.), vezetik az osztály-anyakönyveket, beszámolói íveket készítenek az első vizsgaidőszak előtt, s azt szétosztják az osztályban tanítók között.
2
I. Az esti tagozat nevelési programja I.1.. Alapelveink: Legfőbb értéknek tartjuk, és munkánk során alkalmazzuk: - a tudás, a permanens tanulás, önművelés -
etikai és esztétikai érzékenység
-
közösségi értékek (családi, társadalmi), humánum, tolerancia
-
rugalmasság, igényesség
-
a természeti, társadalmi, kulturális környezet védelme
-
az anyanyelvi kultúra ápolása
-
a kommunikációs készségek fejlesztése
-
hazafiság és európaiság
-
a személyiség kiteljesítésére törekvés
-
önbizalom és mások megbecsülése
-
önfegyelem
-
pozitív életszemlélet
-
egységes, következetes igényesség a tanulmányi követelményekben
Ezek nélkül az értékek nélkül nem lehet és nem is érdemes felnőttoktatási feladatokat végezni. Nagyon fontos és meghatározó feladat a differenciált előképzettségű, heterogén társadalmi csoportokból érkező, eltérő műveltséggel rendelkező, az átélt tanulási kudarcokkal küszködő tanulók felzárkóztatása, szintre hozása valamennyi műveltségi területen. Ezt a feladatot ki kell egészíteni a tanulás tanításával is, hiszen a tananyag elsajátításában jelentős szerepet kap az önálló, egyéni felkészülés is. Ezért - főleg a kezdő évfolyamokon irányítani kell az egyéni tanulást, a lényegkiemelést, az összefüggések megértését, s pontosan meg kell határozni a követelményeket. I.2.
Céljaink, alaptevékenységünk: Elsődleges célunk az esélyegyenlőség biztosítása, illetve az esélyegyenlőtlenségek
csökkentése, az előbbre lépés lehetőségének biztosítása mindenki számára. Legfőbb célunk a tanköteles kort betöltött tanulók iskolarendszerű felkészítése elsősorban a középszintű érettségi vizsgára, a felsőfokú szakmai képzésre, továbbképzésre, az érettségire épülő OKJ-s képzésekre.
3
A 2004/2005. tanévtől bővítjük kínálatunkat iskolarendszeren kívüli képzési formákkal is, igazodva ezzel a piac és a munkavállalók igényeihez is. Hivatásunknak tekintjük a második esély iskolájának működtetését, illetve az élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosítását. I.3.
A munkánkat meghatározó legfontosabb törvények:
A közoktatási törvény 78.§ (1) bekezdése értelmében az, aki nappali rendszerű oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban(felnőttoktatás) kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait. A Törvény (3) bekezdése szerint az (1) bekezdésben meghatározott határidő után a tanuló – kiskorú esetén a szülő és a tanuló közösen – dönti el, hogy az iskolai tanulmányait a (2) bekezdésben meghatározott időpontig a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felnőttoktatásban folytatja-e, azzal a megkötéssel, hogy annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti, csak a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatásban vehet részt. A (6) bekezdés szerint a felnőttoktatásban a nevelés és oktatás megszervezhető a nappali, esti és levelező munkarend szerint, továbbá más, sajátos (pl. távoktatás ) módon. Iskolánkban az oktatás az esti tagozatos rend szerint folyik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napokon ( hétfő, kedd, csütörtök). A tanítási napok száma és az egyéni felkészülésre, vizsgáztatásra fordított
idő eléri, illetve meghaladja a nappali tagozatos
időkeret 50% -át. A Törvény 114-115., valamint 117. §-a alapján a tanulóknak az esti tagozaton térítési díjat kell fizetni. Az erre vonatkozó szabályokat a felnőttoktatási SZMSZ is tartalmazza. Alkalmazásáról a fenntartó rendelete szól részletesen. I.4.
Feladataink A 2001/2002. tanévben indult két osztályunk 10. évfolyammal kezdte tanulmányait,
hiszen az ő esetükben éltünk az évbeszámítás lehetőségével. Érvényes 9. évként fogadtuk el a szakmunkásképzőkben megszerzett 2, illetve 3 éves tanulmányokról szóló bizonyítványt. Ennek az évfolyamnak az a lehetősége is megvan, hogy az idén még nem tesz idegen nyelvből érettségi vizsgát. Ez a gimnáziumi, még hagyományos tantervű osztály meg is 4
szűnik a 2003/2004. tanévben, hiszen a következő évfolyam már a kerettanterv I, ill. a 2003/2004. tanévtől kerettanterv II. szerint szerveződött. Továbbra is élni kíván az iskola az évbeszámítás lehetőségével azokban az esetekben, ahol megnyugtató a tanuló előzetes felkészültsége. Ezt kérvényeznie kell a tanulónak, s a nevelőtestület dönt arról, hogy megadja-e a magasabb évfolyamba lépéshez az engedélyt, de ezt különbözeti, esetleg szintfelmérő vizsgához is kötheti. Ez a lehetőség az idegen nyelvi kötelező érettségi követelményei miatt egyre nehezebben teljesíthető, hiszen a gyakran semmilyen idegen nyelvi előképzettséggel sem rendelkező felnőttek számára még a négy év is kevésnek bizonyul a felkészüléshez. A tanulók kérésére bármely, már elvégzett évfolyam is megismételhető, ha úgy érzik, hogy ismereteik már elavultak vagy nagyon hiányosak. Ezeknek a lehetőségeknek az ismeretében döntöttünk úgy, hogy akkor maradunk összhangban pedagógiai hitvallásunkkal, tagozatunk szellemével, a felnőttoktatás céljával, ha a jelentkezőknek az oktatásba való belépése elé minél kevesebb akadályt gördítünk, rugalmasan és nagy toleranciával, személyre szabottan jelöljük ki a számára optimálisnak tűnő belépési szintet az oktatási formán belül. Ilyen módon biztosítjuk a második esélyt a tanulónak, és a tanulmányok közben emeljük követelményeinket az érettségi szintjére. Eszerint a szakképzettek beiskolázásánál-főleg a fiatalabb, már idegen nyelvet is tanulók esetén-elsősorban a 10. osztályt, kivételesen a 11.-et, alapesetben a 9. osztályt ajánljuk fel. Lehetőséget biztosítunk ahhoz is, hogy „menet közben” is lehet más út, más lehetőség, ha a tanulmányok folytatása akadályba ütközik. (Pl.: halasztás, előrehozott vizsga, magántanuló) A kétszintű érettségi felkészítés kötelezettségét a korlátozott óraszámok miatt felvállalni nem tudjuk, de várhatóan erre az igény nem is lesz jelentős. Felelősséggel a középszintű érettségi célozható meg ebben a képzési formában. I.5.
A tagozat rendszere A felnőttoktatási tagozaton jelenleg kétféle oktatási formában tanítunk, de a
2004/2005. tanévtől az iskolarendszeren kívüli képzések indításával is megpróbálkozunk. Jelentős igény mutatkozik a szakképzésben bizonyos hiányszakmák újra indítására, az átképzésekre, a munkanélküliség csökkentésére. Iskolánk profilja, tanáraink, oktatóink végzettsége, szakmai felkészültsége lehetővé teszi villanyszerelő, hegesztő, fémforgácsoló, 5
mezőgazdasági gépész, kőműves, szobafestő-mázoló és tapétázó, asztalos, géplakatos, szerkezetlakatos szakma igény szerinti meghirdetését. A különböző képzési formák eltérnek egymástól pedagógiai program tekintetében, de egységként kezelt tantárgyfelosztással és órarenddel működnek. A tagozat nevelőtestülete nem önálló, az iskola nappali tagozatán is tanító, a közoktatási törvény 17.§-ban maghatározott tanári végzettséggel rendelkeznek. A gimnázium esti tagozatán jelenleg 2 osztály a korábbi dolgozók gimnáziumára vonatkozó tanterv alapján, a Gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat szerint tesz érettségi vizsgát. Ezt megelőzi az évfolyamonkénti sikeres év végi záróvizsga letétele. A 2002/2003. tanévben indítottuk először a kerettanterv I.-re épülő gimnáziumi osztályunkat, melynek tanulói 2006-ban tehetnek akár kétszintű érettségi vizsgát. A 2002/2003-ban indult évfolyam a kerettanterv I., a 2003/2004-ben indult osztály a kerettanterv II. szerint működik, mely nem tartalmaz jelentős változást az I.-hez képest. Az érettségire épülő szakképzés az esti tagozat tanulói között is egyre népszerűbb, hiszen az itt érettségizők jelentős része esélytelen a felsőfokú tanulmányok folytatására, így szívesen választják a középszintű szakképzést. Kínálatunkat az esti tagozaton is ehhez igazítjuk, így meghirdetjük az esti tagozatos környezetvédelmi, pedagógiai asszisztens és gazdasági informatikus képzést. Tantárgyi programjuk az iskola szakmai programját tartalmazó fejezetében található meg részletesen. I.6.
Tárgyi feltételek Az esti tagozat munkarendjét a nappali rendszerű oktatás munkarendjéhez igazítjuk,
hiszen délután 13,30-ig nincs a felnőtt tagozat számára szabad tanterem. A nappali tagozat tanítási órái után viszont rendelkezésre állnak a termek, eszközök, kiszolgáló helyiségek. A tanítás az iskola Bajcsy úti épületében zajlik nyugodt körülmények között, s a vizsgákat is itt szervezzük. Ez azért fontos, mert így könnyebb az egyeztetés, az információáramlás, a tanulók és tanárok belső ellenőrzése. Az iskola ügyviteli és könyvtári nyitvatartási rendje is igazodik a délutáni tanítás rendjéhez, hogy az esti tagozatos tanulók semmiben ne szenvedjenek hátrányt. Ez a körülmény jótékony hatással van a felnőttoktatásban résztvevő tanulók iskolához való kötődésére és a tanuláshoz való viszonyára.
6
Az iskola házirendje vonatkozik a felnőttképzésben résztvevőkre is azzal a különbséggel, hogy az esti tagozatos tanulók a kijelölt helyen dohányozhatnak. Egyéb eltérésről a Felnőttoktatási SZMSZ rendelkezik. I.7. Tanulói jogviszony létesítésének és megszűnésének rendje A tanulók felvételi nélkül, jelentkezési lap kitöltésével jelentkezhetnek bármelyik képzési formára az előző tanulmányokat igazoló bizonyítványok bemutatásával általában februártól júniusig terjedő időszakban. Ilyen esetekben a beiratkozás dátuma azonos a tanév rendjébe megadottal, a tanulói jogviszony pedig értelemszerűen folyamatos (más iskolából közvetlenül továbbtanulók számára). Kivételként augusztusban vagy a tanév közben is be lehet iratkozni, vagy az addigi beszámolók pótlásával, vagy az előző iskolából hozott érdemjegyek igazolása alapján. A felnőtt tagozatra csak tanköteles koron túl lehet jelentkezni, felső korhatár és munkáltatói igazolás nélkül. Iskolai előképzettségük a már korábban ismertetett szervezeti egységeken belül eltérő: -
a gimnáziumi négyéves, érettségi vizsgára felkészítő képzés esetén az általános iskola nyolc osztályának elvégzését vagy szakmunkásképzőben három illetve két év elvégzését igazoló bizonyítvány vagy alapműveltségi vizsga szükséges. A 2002/2003as tanévtől egyedüli feltétel a nyolc osztályos bizonyítvány, a tankötelezettség teljesítése (betöltött 16. életév), s nem kell szakmai végzettséget igazolni, hiszen az iskola négy évfolyamos gimnáziumi esti tagozatként működik. Lehetőség van magasabb évfolyamba lépésre is, akkor igazolni kell a kilenc, tíz vagy tizenegyedik évfolyam sikeres elvégzését, s ha szükséges, különbözeti vizsga letétele kötelező.
-
technikusképzés esetén érettségi vagy érettségi-képesítő vizsgabizonyítvány szükséges Átlépés vagy átvétel más iskolából, iskolatípusból: Azonos iskolatípusból (felnőtt
vagy nappali), nem évismétlő tanulók egyszerű átlépéssel, folyamatos tanulói jogviszonnyal felvehetők, átvehetők, de a még fiatalkorú (16-18 év közötti) csak a szülő tudtával (nyilatkozat) és beleegyezésével léphet be, vagy helyezhető át. Fegyelmi okból kizárt tanuló folyamatos tanulói jogviszonnyal csak egyedi elbírálás (tagozatvezető egyeztetése az előző iskola igazgatójával) után vehető fel. Más iskolatípusból (szakközépiskolából gimnáziumba) átlépni szándékozók csak különbözeti vizsgák letételével vehetők át, amelyek tárgyát és határidejét az előző bizonyítvány alapján az igazgatóhelyettes határozza meg. 7
Tanköteles korú tanulók egyáltalán nem jelentkezhetnek át (erre a nappali tagozatosok figyelmét folyamatosan felhívjuk). Utolsó évfolyamra a félév (2. beszámoló) lezárása után általában nem lehet átiratkozni. Ilyenkor, egyedi esetben az előző iskola alapos indoklása, az első félév eredményességének igazolása szükséges. A megszakított tanulmányok folytatása: -
A tanév elejéig (szept. 1-ig) felsőbb osztályba beiratkozhat az a már nem tanköteles korú tanuló, aki más típusú iskolában, korábban eredményesen zárt egy évfolyamot.
-
Szakközépiskolai bizonyítvánnyal hasonlóan lehet a gimnáziumba beiratkozni, ha adott határidőn belül meghatározott tárgyakból különbözeti vizsgát tett.
-
Új beiratkozónak tekinthető az, akinek iskolában a tanulói jogviszonya tanév közben önhibájából megszűnt.
-
Évismétlésre záradékolt bizonyítvánnyal 4 tanéven belül évismétlőként lehet beiratkozni, 5 év után a sikertelen évet figyelmen kívül hagyjuk, ilyenkor a tanuló a sikeresen lezárt évet is – saját kérésére – nem ismétlőként megismételheti. (Ilyen értelmű nyilatkozat a későbbiekben már nem vonható vissza.) Ennek a térítési díj szempontjából van jelentősége.
-
Végzős osztályhoz félév után már beiratkozás nélkül, osztályozó vizsgára jelentkezéssel is csatlakozhat tanuló.
A
tanulók
mulasztásának
igazolásáról,
következményeiről,
a
tanulói
jogviszony
megszűnéséről az Esti Tagozat SZMSZ-e rendelkezik részletesen a törvényi előírásoknak megfelelően. I.8. A tanulók tanulmányi munkájának mérése, értékelése, felsőbb osztályba léptetése Az esti tagozaton a tanév során a felmenő évfolyamokon 4, a befejező évfolyamokon 3 alkalommal (jelenleg minden 10. tanítási hét után) tantárgyanként beszámolókat tartunk, ahol a szaktanár tételhúzással, vizsgaszerűen értékeli a tanulók felkészültségét. Ezeknek a formája általában az érettségihez igazodik, magyarból, matematikából mindig van írásbeli vizsga is, más tantárgyakból szóbeli, olykor írásbeli. A tanév végi vizsgán (a 4. illetve a 3. alkalom) hasonló formában, de az egész tanév anyagából osztályozó vizsgát tartunk a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban. A vizsga eredménye elvileg önmagában megadja a tanuló érdemjegyét, de minden pedagógiai érv amellett szól, hogy az évközi teljesítményt sem
8
hagyjuk figyelmen kívül, amint azt a folyamatos szinten teljesítő tanulóknál a szaktanárok meg is teszik. A vizsgák időbeosztása: A beszámolóknak (lehetőleg az osztály tanítási napjaihoz alkalmazkodva) és az osztályvizsgáknak heti pontosságú időbeosztását a tanév rendjében már szeptemberben megadjuk. A beszámolók részletes, tantárgyakra bontott programját legalább két héttel előre a szaktanár az osztállyal egyezteti, illetve a hirdetőtáblán közzéteszi. (Itt mód van egyéni változtatásra, ha az indokolt és a tagozatvezetővel egyeztetett.) Az év végi vizsgaidőszakon belül az osztályok vizsgarendjét az utolsó tanítási nap előtt legalább két héttel ki kell hirdetni és közzétenni. Értékelési módszerek: Nem követhető az a gyakorlat, hogy az értékelés alapjául, amennyiben évközi jegyek is vannak, kizárólag az egyszeri vizsgán nyújtott teljesítmény szolgáljon. De az sem, hogy az éppen csak elfogadható évközi jegyek a vizsgán elégtelenül szereplőt is továbblendítsék. Helyes, ha tanulónak az évközi sikertelensége kijavítására esélyt adunk, de csak valóban alapos, meggyőző módon. Helyes, ha az osztály nyilvánossága előtt a folyamatosan jól szereplőt megajánlott vizsgajeggyel értékeljük, de ezt ne tehetjük az alig-alig elfogadható szintűvel. Minden pedagógusnak ügyelnie kell arra, hogy a tanuló elégtelen érdemjegye csakis tanulmányi, tudásbeli hiányokat, és soha nem a tanuló magatartását, viselkedését, meg nem jelenését osztályozza. (Az esti és levelező tagozaton sem lehet a negatív értékelés alapja a tanulók órákról való hiányzása.) A beszámolón és a vizsgán is a tudás számonkérésének formája általában a tantárgy érettségi vizsgájának módjához igazodik, hiszen elsődleges célunk az érettségire való megfelelő felkészítés. Eszerint a jövőben – az érettségi új szabályának függvényében – fokozatos váltás következik be a vizsgatárgyak formájában. Ma tantárgyanként szóbeli és írásbeli + szóbeli vizsgákat illetve beszámolókat tartunk. Mód van arra, hogy a tanulóink az egyes tantárgyakból önállóan elkészített házi dolgozatokkal, órai kiselőadással, stb. bizonyítsák haladásukat. A vizsgára a szaktanár előzetesen ismertetett tétel, illetve témakörsorozatot készít, amelyben csak a tanulókkal egyeztetett, a kötelező anyagba tartozó feladatok szerepelhetnek. A vizsgázónak a szóbeli feleletéhez felkészülési idő jár (min. 15 perc), elégtelen kidolgozás esetén egyszer (10 perc) póttételt kell húzatni. Nem lehet egyszerre nyolcnál több vizsgázónak tételt adni.
9
Ezektől a szabályoktól eltérni a vizsgán nem lehet, beszámolón alapos indokkal, a tagozatvezetőnél történt szaktanári egyeztetés lehetséges. A tanuló részéről orvosi igazolással kérhető az írásbeli vizsga szóbelivel való helyettesítése (pl. gyengén látónál), vagy felmentés adott tárgy tanulása, vizsgája alól. Erre egyéni elbírálással a tagozatvezető a teljes tanulmányi idő tartamára – jogszabályi kereten belül – az érettségire szóló engedélyt adhat. A tanuló eredményei alapján az esti tagozatos nevelőtestület dönt a továbbhaladásról. Osztályozó értekezlet: Az eredmények összegzésének, lezárásának és rögzítésének fóruma az osztályozó értekezlet, melyen minden szaktanár, aki az adott osztályt tanította és vizsgáztatta, részt vesz. Az osztályozó értekezletet az osztályfőnök vezeti, minden esetben a tagozatvezető részvételével. Továbbhaladás, javítóvizsga, évismétlés: Az osztályozó értekezlet megvitatja az eredményeket, az esetleges eredménytelenség okait, és döntést hoz a következőképpen: Minden tantárgyból elégséges
továbbléphet
Legfeljebb két tárgyból elégtelen
javíthat
Kettőnél több elégtelen
évet ismételhet
Kivételes méltányosságból a tantestület ettől eltérő döntést is hozhat, de ajánlatos az adott vizsga minősítéseit ismételten felülbírálni. I.9. Személyi feltételek Mint korábban már említettük, az iskolai felnőttoktatásnak nincs önálló tantestülete, sem főállású dolgozója, ezt a munkát nagyrészt túlórában, illetve részleges kötelező órában látják el az iskola nappali tagozatán is tanító tanárok. Az évente változó létszámok, az előre ki nem számítható arányban induló osztályok nem teszik lehetővé hosszabb távra biztos és pontos tantárgyfelosztás és óraterv elkészítését. Munkánkat nehezíti az is, hogy a nappaliétól kedvezőtlenebb munkaidő beosztást nem mindenki vállalja, mint ahogyan a felnőttképzés kedvezőtlen külső megítéléseinek hátrányait sem. I.10. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A tagozaton belüli belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért a tagozatvezető felel. Az ellenőrzés konkrét és tervszerű rendjét, az ellenőrzési tervet tanévenként el kell 10
készíteni és közzétenni. Ez nem zárja ki bármely alkalommal az előre nem tervezett ellenőrzés, pl. óralátogatás jogosultságát. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak köre: -
Igazgató
-
Felnőttoktatási igazgatóhelyettes
-
Osztályfőnökök saját osztályukban (tervszerű, egyeztetett módon)
-
Külön megbízással a tantestület tagjai (tervszerű, egyeztetett módon)
A belső ellenőrzés egyik formája – az óralátogatáson kívül – a beszámoltatás, melyet elsősorban a nevelőmunkával kapcsolatban az igazgató, a tagozatvezető, esetleg a vezető testület együttesen végezhet. Legelemibb, permanens ellenőrzésnek tekinthető – szinte minden szünetben – a tanári szobában a tanítási nap, az aktuális munka kapcsán folyó megbeszélés. Az ellenőrzés fajtái, módjai: -
tanítási órák látogatása,
-
írásos dokumentumok felülvizsgálata,
-
tanulók írásbeli munkáinak, azok tanári értékelésének vizsgálata,
-
évközi tanulói beszámolók látogatása,
-
év végi vizsgák meghallgatása, dolgozatok átvizsgálása,
-
vizsgabizottságokban való részvétel.
Az ellenőrzés megtörténtét minimálisan a kapcsolódó, vizsgált dokumentumokban (pl. napló) aláírással, szükség esetén bővebb feljegyzésben, jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az ellenőrzések tapasztalatait szóban, szükség szerint írásban ismertetni kell az érdekelttel. Általánosítható tapasztalatokat a nevelőtestület egésze illetve érdekelt része számára közzé kell tenni. Az ellenőrzések során megállapított hibák, hiányosságok pótlására – záros határidőn belül – módot kell találni, és erre ismételt ellenőrzés során visszatérni. I.11. Egyéb sajátosságok munkánkban Az igazgatóhelyettes és az adminisztrátor kezeli a tanulói nyilvántartásokat, melyeknek segítségével dolgozzuk fel és értékeljük az adatokat. Ezek fejlesztése, naprakész bővítése folyamatos feladat. Az adminisztrátor feladata a negyedéves beszámolók eredményeinek összegzése, és a tanulmányi átlagok alapján megállapított térítési díjak közzététele, egyeztetése a pénztárossal.
11
Egyre növekszik a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos igazolások kiadásának feladata, ami a nagy fluktuációval, a családok szociális problémáival van összefüggésben. A nagymértékű lemorzsolódás tovább súlyosbítja a tanulók diákigazolvánnyal kapcsolatos igényeinek kezelését, ennek szigorú és bonyolult nyilvántartását. Tagozatunkon ez is az adminisztrátor feladata.
II.1. Óraterv Gimnázium esti tagozat kerettantervi időkeret (éves óraszámok) Tantárgy/
1.
2.
3.
4.
9. osztály
10. osztály
11. osztály
12. osztály
Magyar irodalom
74
74
74
64
Anyanyelv / kommunikáció
37
37
37
32
Matematika
111
111
111
96
Fizika *
37
37
37
32
Kémia *
37
37
37
Földünk és környezetünk**
37
37
37
Biológia *
37
37
37
Történelem
37
37
37
64
Művészeti ismeretek *
37
37
37
37
Társadalomismeret *
37
37
37
Évfolyam
Informatika *
37/bontás
37/bontás
Filozófia / etika Idegen nyelv (angol/német) Szabadon tervezhető modulok
32 111/bontás
111/bontás
111/bontás
111/bontás
74
74
74
96
666
666
703
574
(környezeti nev.) Összesen:
A *-gal jelöltekből a szabad sáv terhére érettségi előkészítő terveztehő (esti 20 óra)! ** Földünk és környezetünk programja 2 illetve 3 év alatt is tanítható.
12
II.2. Tankönyvek és tanulási segédletek kiválasztása: Az iskolában lehetőleg olcsó, könnyen hozzáférhető, több tanéven keresztül alkalmazható, az önálló tanulásra alkalmas tankönyveket kell előírni. A tanulókat – tekintettel a számos hátrányos helyzetű tanuló körülményeire – nem kívánjuk kötelezni a tankönyvek megvásárlására. Támogatni kell az iskola tanárait abban, hogy sajátos feladatunkhoz alkalmas és elérhető árú segédleteket
készítsenek,
illetve
használjanak.
A
drága,
ritkábban
használandó
segédkönyveket, atlaszokat, albumokat az iskolában tárolt példányoknak a használatba adásával oldjuk meg. Célszerű a különböző tagozatokon, oktatási formákon is azonos tankönyveket használni, amennyiben ez a követelményrendszerrel összehangolható. Az előírandó és javasolható tankönyvek listáját a tagozat tanárai szaktárgyanként egyeztetve készítik el, hagyják jóvá, illetve módosítják. Az iskola minden tanévben már a jelentkezések, a megrendelés időpontjában elkészíti minden tagozata számra egységes formában a tankönyvjegyzéket, melyet minden tanulónak és jelentkezőnek a rendelkezésére bocsát. A felmenő osztályok tankönyveiben nincs változás, a kerettantervre épülő tantárgyak esetében a megjelenés függvényében születik majd döntés. Az iskolában a tankönyvrendelés formai lebonyolításáért a tagozatvezető felel, a rendelést megbízott tankönyvfelelős végzi. II.3. Eszközfejlesztés a feljövő új oktatási formák fokozatos bevezetéséhez: Az idegen nyelv oktatásának bevezetése miatt szükséges elsősorban tartós használatú, kölcsönözhető tankönyvek, audio és video anyagok beszerzése az iskolai könyvtárba. Fokozatosan az esti tagozaton is igénybe kell vennünk a nappali tagozaton használt technikai eszközöket, szaktantermeket is, erre szerencsére a lehetőségeink adottak. A számítástechnika fokozatos bevezetéséhez a feltételek szintén adottak, megfelelő számú szaktanterem áll az esti tagozat rendelkezésére is. Természetesen azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a számítástechnika oktatását csak csoportban lehet hatékonyan tanítani, ezért a tervezésnél erre is gondoltunk.
13
