2012 / 24
A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok
Dr. Borsy János ügyvéd
Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás
Köztudottan július 1. napján életbe lépett az új Munka Törvénykönyve (Mt.), azonban annak bizonyos szakaszai csak jövő évtől lesznek hatályosak. Az új Mt. hatályba lépését megelőzően jelent meg a munka törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény (Mth.), amely az Mt. 53.§, 115-131.§, 133.§ és 148-152.§ tekintetében akként rendelkezett, hogy azok csak 2013. január 1-jétől lépnek hatályba. Hírlevelünkben a január 1-jétől alkalmazandó új munkajogi szabályokról szeretnénk rövid áttekintést adni.
Dr. Szávó Anita ügyvéd
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályai az új Mt.-ben lényegesen egyszerűsödnek. Az új szabályozás a régi Mt.-től eltérően nem említi különkülön az átirányítás, kirendelés és kiküldetés intézményét, hanem ezek helyett használja a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás gyűjtőfogalmat. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Felhívjuk rá a figyelmet, hogy ezt az időkorlátot a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetköreire, tehát a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen, foglalkoztatónál történő foglalkoztatásra összességében kell figyelembe venni. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás korábbi szabályoktól rövidebb időtartama az intézmény átmeneti jellegét szándékozik hangsúlyozni. Amennyiben a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre, úgy a maximális időtartamra vonatkozó korlátot arányosan kell alkalmazni. Újdonság, hogy lesz lehetőség a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás munkaórában történő számítására is, azonban a munkanapban és a munkaórában történő elszámolás nem kombinálható. Ugyancsak változás a munkaszerződéstől eltérő munkáltatónál (korábban kirendelés) történő foglalkoztatás tekintetében, hogy az új Mt. már nem tartalmaz olyan korlátozást, hogy a munkáltatóknak egymással tulajdonosi
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
1
2012 / 24 kapcsolatban kell állniuk. Szabadság
Az új Mt.-ben rögzítésre kerül, hogy a munkavállaló a munkában töltött idő alapján jogosult szabadságra. A törvény azt is meghatározza mi minősül munkában töltött időnek. Így szabadságra jogosító időszak a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, b) a szabadság, c) a szülési szabadság, d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának, e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség, f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott tartama. Változás tehát, hogy csökken azon időszakok köre, amelyek munkavégzés hiányában is szabadságra jogosítják a munkavállalót. Továbbra is megmarad az alap- és pótszabadság rendszere, azzal a változással, hogy minden munkavállalót egységesen 20 munkanap alapszabadság illet meg. Az életkor után járó plusz napok pótszabadságként kerültek szabályozásra anélkül azonban, hogy az arra való jogosultság feltételei, illetve azok mértéke változott volna. A gyermekek után járó pótszabadság továbbra is mind a két szülőt megilleti. Változás, hogy fogyatékos gyermekenként további 2 munkanappal nő a pótszabadság tartama. Az apát gyermeke születése esetén megillető pótszabadság mértékét ikergyermekek esetén a korábbi 5 munkanapról 7 munkanapra emeli fel az új Mt. A gyermekek utáni pótszabadság a jövőben egyébként legkésőbb a gyermek születését követő második hónap végéig adható ki a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban. További változás az is, hogy nemcsak a vak munkavállalóknak biztosít a törvény 5 munkanap pótszabadságot, hanem minden olyan egészségkárosodást szenvedett munkavállalónak, akinél azt rehabilitációs szakértői szerv legalább 50%-os mértékben megállapította. A szabadság kiadására vonatkozó szabályok is egyszerűsödtek az új Mt.-ben. A szabadságot továbbra is a munkáltató adja ki a munkavállalónak. Változás, hogy a jövőben 7 munkanap szabadságot kell legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni. E tekintetben korlátozás, hogy ez a fajta rendelkezési lehetőség nem illeti meg a munkavállalót a munkaviszony első három hónapjában, továbbá az is, hogy a munkavállalónak a szabadság kiadására vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelenteni. A régi szabályozástól eltérően, az új jogszabály szerint a szabadságot, eltérő megállapodás hiányában, úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő 14 napot elérjen.
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
2
2012 / 24 A munkáltató szabadság kiadásának időpontjáról való előzetes közlési kötelezettségének határideje 30 napról 15 napra csökkent. Jelentős változás, hogy amennyiben a munkavállaló több szabadságot vett igénybe, mint ami őt megilleti, úgy a "többlet" díjazás nem követelhető vissza. Maradt a főszabály, hogy a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, azonban bővült az ez alóli kivételek köre. Így a korábbi lehetőségeken túl az esedékesség évét követően is kiadható a szabadság az alábbi esetekben is: o A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. o Amennyiben a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a szabadságot a tárgyévben kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell azt kiadni. o Lényeges változás, hogy a felek megállapodása alapján lehetőség lesz arra, hogy a munkáltató az alapszabadság és az életkor után járó pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Az új Mt. akként rendelkezik, hogy a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Erre tekintettel a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló a szabadság kiadás során a beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.
Betegszabadság
A betegszabadság időtartam az új Mt. szerint is marad 15 nap naptári évenként, amely időarányosan illeti meg a munkavállalót, ha a munkaviszonya évközben kezdődött. A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár a munkavállalónak. Továbbra sem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. A betegszabadság kiadására egyébként a szabadság kiadására vonatkozó Mt. 124.§-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ha a munkavállaló munkaszüneti napon mentesülne a munkavégzési kötelezettség alól, akkor azt munkanapként kell figyelembe venni.
Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság
A szülési szabadság intézménye a korábbi szabályozással egyezően fennmarad. A gyermek gondozása céljából a gyermek hároméves koráig továbbra is jogosult lesz a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot igénybe venni. Jelentős változás azonban, hogy erre mind a két szülő jogosult lesz az új Mt. szerint. A munkavállaló hozzátartozójának tartós ápolása céljából az ápolás idejére a jövőben is jár fizetés nélküli szabadság, azonban ennek maximális időtartama az új szabályok szerint 2 év lesz. Az önerős lakásépítéssel kapcsolatos kötelezően biztosítandó fizetés nélküli szabadság megszűnik.
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
3
2012 / 24 A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra lesz jogosult. A munkavállalónak 15 nappal korábban írásban kell bejelentenie a fizetés nélküli szabadság igénybevételét. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban az erre irányuló szándék közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. Távolléti díj számítás
Az új Mt. már nem ismeri az átlagkereset intézményét, helyébe – korábbi szerepét is megtartva - a távolléti díj kerül. Erre tekintettel a távolléti díj számításának szabályai különös jelentőséggel bírnak. A számítási módot, amely egyébként lényegesen megváltozott, az Mt. 148-152.§-ai részletesen meghatározzák. Összefoglalva azt lehet elmondani, hogy a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Az időbéres dolgozó esetében a főszabály az, hogy az alapbér időarányos részére jogosult a munkavállaló. A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében az alapbért figyelmen kívül kell hagyni a távolléti díj számításánál. A bérpótlékot - azok közül is csak a 141-142. §-ban és a 144. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, ügyeletre és készenlétre járó bérpótlékot - a törvényben foglalt szabályok szerint és kizárólag akkor kell figyelembe venni ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva. A távolléti díj számítása során külön-külön kell meghatározni az alapbérre, teljesítménybérre és bérpótlékra eső összegeket, és azok együttesen fogják majd képezni a távolléti díjat.
KÖNYVVIZSGÁLAT – ADÓ- ÉS JOGI TANÁCSADÁS – ÜZLETI TANÁCSADÁS - OUTSOURCING
4
Ha bármilyen kérdés merül fel Hírlevelünkben tárgyalt témával kapcsolatban, készséggel állunk rendelkezésére. Dr. Borsy János Ügyvéd Mazars Kft. 4025 Debrecen Hatvan u. 35. 06-52-418-506
[email protected] www.mazars.hu www.mazars.com
Dr. Szávó Anita Szenior adómenedzser Mazars Kft. H-4024 Debrecen, Blaháné u. 2. +36 20 310 3854
[email protected] www.mazars.hu www.mazars.com
Megjegyzés: A Hírlevelünkben található információk csupán tájékoztatásul szolgálnak. Ezek az információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául a tanácsadójával való előzetes konzultáció nélkül. 2012.11.30.