A hitelszűke a korábban vártnál tovább maradhat velünk Nagy Márton igazgató Magyar Lízingszövetség – Lízing Szakmai Napok Konferencia 2012. november 8.
Pénzügyi stabilitási hőábra
2012. november 2012. április 2012. április
2012. november
Prociklikusság
Sokkellenálló-képesség Forrás: MNB.
2
Összefoglaló I. – A hitelszűke a korábban vártnál tovább maradhat velünk • Hitelezési feltételek: A bankrendszer a gazdaság támogatási funkcióját korlátozottan képes betölteni. A bankrendszer az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati szegmensen erősen prociklikus. • Sokkellenálló képesség: A bankrendszer sokkellenálló képessége javul.
LIKVIDITÁS: A dinamikus külföldi forráskivonás ellenére az erősödő árfolyamnak, a mérséklődő CDS feláraknak, valamint a nettó swapállományok csökkenésének és átlagos hátralévő futamidejének növekedésének köszönhetően a likviditási kockázatok érezhetően mérséklődtek. TŐKE: Az anyabanki tőkeemelések, a folytatódó mérlegalkalmazkodás, valamint az árfolyam erősödése a tőkemegfelelési mutató növekedését eredményezte, annak ellenére, hogy a hitelkockázati költségek és az adóterhek továbbra is magasak.
3
Összefoglaló II. – A hitelszűke a korábban vártnál tovább maradhat velünk • Kockázatok: Számos külső és belső veszélyfaktor 1. A javuló befektetői hangulat ellenére az eurozóna adósságválságának elhúzódása továbbra is kiemelt kockázat. 2. A magyar gazdaság növekedési kilátások tovább romlanak. 3. A külföldi források kiáramlás gyorsulhat, miközben a nettó swapállomány továbbra is magas. 4. Magas a hazai pénzügyi rendszer nemteljesítő hiteleinek aránya és emelkedik annak kockázata, hogy mögötte nem áll megfelelő értékvesztés.
5. A bankok romló hitelportfoliója és magas adóterhelése miatt a szektor jövedelmezősége alacsonyan maradhat, ami tovább ronthatja az így is már alacsony hitelezési hajlandóságot. 6. A bankok a kamatmarzs emelésével részben ellensúlyozzák a növekvő veszteségeket, ugyanakkor ez a jövedelemstruktúra hosszabb távon nem fenntartható.
4
Hitelezési feltételek
5
A bankrendszer a gazdaság növekedését támogató funkcióját nem tölti be Pénzügyi Kondíciós Index (PKI), a reál GDP és a kibocsátási rés 6
%
%
6 4
2
2
0
0
-2
-2
-4
-4
-6
-6
-8
-8
2006 I. II. III. IV. 2007 I. II. III. IV. 2008 I. II. III. IV. 2009 I. II. III. IV. 2010 I. II. III. IV. 2011 I. II. III. IV. 2012 I. II.
4
Kibocsátási rés
Reál GDP
PKI
Megjegyzés: A PKI éves növekedési üteme azt mutatja, hogy mennyi a pénzügyi közvetítő szektor (bankrendszer) hozzájárulása a reál GDP éves növekedési üteméhez. Ha a PKI előjele megegyezik a kibocsátási rés előjelével, akkor a bankrendszer prociklikus. Forrás: MNB.
6
A szigorú hitelezési feltételek - főként a vállalati piacon - már hosszú ideje hitelszűkét okoznak A vállalatok hitelállományának nettó negyedéves változása 500
%
Mrd Ft
25
400
20
300
15
200
10
100
5
0
0 -5
-200
-10
-300
-15
2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV. 2011.I. II. III. IV. 2012.I. II. III. IV. 2013.I. II. III. IV. 2014.I. II. III. IV.
-100
Előrejelzés
Tény
Éves növekedési ütem (jobb skála)
Forrás: MNB.
7
Kínálati oldalon a vállalati hitelezés visszaesésében a meghatározó a hitelezési hajlandóság csökkenése Az egyes tényezők hozzájárulása a bankok hitelezési kondícióinak változásához a vállalati szegmensen %
%
100
80
80
60
60
40
40
20
20
0
0
II.
2012. I.
II.félév (előrej.)
Tőkehelyzet (képesség) Likviditás, forráshoz jutás (képesség) Ciklikus tényezők (hajlandóság) Verseny (hajlandóság) Hitelezési feltételek változása
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
-40
III.
-40
II.
-20
2009. I.
-20
2008.III-IV.
Enyhítés
Szigorítás
100
Forrás: MNB.
8
A szigorodó hitelezési feltételek ellenére a romló gazdasági feltételek miatt a bankok egyre kockázatosabb vállalatokat finanszíroznak Az új kibocsátású hitelek nemteljesítési valószínűség szerinti eloszlása az adott években 14
%
%
14
12
12
10
10
8
8
6
6
4
4
2
2
0
0 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Nemteljesítési valószínűség (%) 2007
2011
2011 (változatlan makrogazdasági környezet feltételezésével)
Forrás: KHR, MNB becslés.
9
A vállalatok romló minőségére a bankok mennyiségben és lejáratban is alkalmazkodnak Az új kibocsátású vállalati hitelek lejárati struktúrája 1 600
Mrd Ft
Hónap
30
5 éven túli futamidő
1-5 év futamidő
Éven belül lejáró
Átlagos lejárat (jobb skála)
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
14
III.
0
II.
16
2010. I.
200
IV.
18
III.
400
II.
20
2009. I.
600
IV.
22
III.
800
II.
24
2008. I.
1 000
IV.
26
III.
1 200
II.
28
2007. I.
1 400
Forrás: KHR, MNB becslés.
10
A vállalati hitelpiaccal szemben a lakossági piacon keresleti tényezők dominálnak A háztartások hitelállományának nettó negyedéves változása 500
%
Mrd Ft
35
400
28
300
21
200
14
100
7
0
0
-100 -200
-7 552,6 Mrd Ft
-14 468 Mrd Ft
-21
2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV. 2011.I. II. III. IV. 2012.I. II. III. IV. 2013.I. II. III. IV. 2014.I. II. III. IV.
-300
Előrejelzés Végtörlesztés hatása Éves növekedési ütem (jobb skála)
Tény Árfolyamrögzítés
Forrás: MNB.
11
A állami kamattámogatás érdemben csökkenti az induló kamatköltséget (8-9%-ra), ami a kereslet növekedését eredményezheti Mrd Ft
%
16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4
2005. I. II. III. IV. 2006. I. II. III. IV. 2007. I. II. III. IV. 2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II.
600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
Hitelintézetek bruttó hitelkihelyezései a háztartási szegmensben
Jelzálog Egyéb Hitelkiváltás végtörlesztésekhez Jelzáloghitelek átlagos THM mutatója (jobb skála) Forrás: MNB.
12
Sokkellenálló képesség
13
Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index (REPSI) alacsony szinten A Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index 1,0
1,0
0,9
0,9
0,8
0,8
0,7
0,7
0,6
0,6
0,5
0,5
0,4
0,4
0,3
0,3
0,2
0,2
0,1
0,1
0,0 2008
0,0 2009
2010
2011
2012
Megjegyzés: A magasabb érték nagyobb mértékű stresszt takar. Forrás: MNB.
14
A likviditási stresszteszt forgatókönyve
Eszközoldali tételek Tétel Bankközi eszközök nemteljesítése Árfolyamsokk a swapállományon Jegybankképes értékpapírok
Mérték
Forrásoldali tételek Érintett
Mérték
Háztartási betétkivonás
10%
HUF/FX
Vállalati betétkivonás
15%
HUF/FX
devizák
20%
HUF
15%
FX
10%
HUF
Érintett
Tétel
devizák
árfolyamvesztesége
Megjegyzés: A likviditási stresszteszt 30 napra előretekintő. Forrás: MNB.
15
Likviditási Stressz Index (LSI) jelentősen javult A Likviditási Stressz Index, a bankok szabályzói limit feletti likviditási többlete, illetve hiánya a stressz pályán 1 500
Mrd Ft
%
75
1 000
50
500
25
0
0 -25
-1 000
-50
-1 500
-75
-2 000
-100
-2 500
-125
2009.jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2010.jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2011.jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2012.jan. febr. márc. ápr. máj. jún.
-500
Likviditási többlet a szabályozói követelmény fölött Likviditási szükséglet a szabályozói követelmény teljesítéséhez Likviditási Stressz Index (jobb skála) Megjegyzés: A mutató a hiány mértékével súlyozott piaci részarányok összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a likviditási kockázat a stresszpálya mentén. Forrás: MNB.
16
A szolvencia stresszteszt forgatókönyve • Nyolc negyedéves előrejelzési horizont 2012. félévtől, a sokk 2012 Q4-ben érkezik. • Alappályánk a 2012. szeptemberi inflációs jelentés előrejelzése. • Stresszpályán az alappályához képest: 4,3 százalékponttal alacsonyabb GDP-növekedés; 15 százalékkal gyengébb forint árfolyam; 300 bázispontos kockázati prémium sokk; 10 százalékos lakásár-csökkenés. • Stresszpályán a már nemteljesítő hitelek után is pótlólagos értékvesztést számoltunk el, mivel egy jelentősen romló gazdasági környezetben ezeknél az ügyleteknél is csökken a megtérülési arány. • Az árfolyamgátnál alap- és stresszpályán egyaránt 70 százalékos belépési aránnyal számoltunk.
• A bankadó megfelezésének elhalasztását már figyelembe vettük, a tranzakciós adó teljes áthárításával számoltunk.
17
A főbb kockázatoknak a bankrendszer eredményére gyakorolt hatása a stressztesztben, két éves időhorizonton A bankrendszer főbb veszteségei két éves horizonton (Mrd Ft) Hitelezési veszteség a vállalati és lakossági portfólión Hitelezési veszteség a vállalati portfólió újonnan bedőlő hitelein Hitelezési veszteség a lakossági portfólió újonnan bedőlő hitelein Pótlólagos veszeség a már nem teljesítő
Alappálya
Stresszpálya
555
971
280
411
275
425 135
vállalati és lakossági portfólión Hitelezési veszteség az önkormányzati portfólión
11
24
A nyitott pozíció árfolyamkockázata
-64
Kamatkockázat Bankadó
205
80 205
Az árfolyamgát kamatköltségei
36
65
Forrás: MNB.
18
Tőke Stressz Index (TSI) a válság kezdete óta az egyik legalacsonyabb értéket mutatja Tőke Stressz Index, a bankok szabályozói limit feletti tőketöbblete, illetve hiánya a stressz pályán 1 200
Mrd Ft
%
40
900
30
600
20
300
10
0
0
-10
2005.II. III. IV. 2006.I. II. III. IV. 2007.I. II. III. IV. 2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV. 2011.I. II. III. IV. 2012.I. II. III.
-300
Tőkepuffer szabályozói követelmény fölött Tőkehiány szabályozói követelmény teljesítéséhez Tőke Stressz Index (jobb skála) Megjegyzés: A mutató a hiány mértékével súlyozott piaci részarányok összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a szolvencia kockázat a stresszpálya mentén. Forrás: MNB.
19
A külföldi tulajdonú bankok 2009 óta 2,4 milliárd euro tőkeemelést hajtottak végre A jelenleg működő külföldi tulajdonú bankok adózott eredménye, osztalékfizetése és tőkeemelései 400
Mrd Ft
%
60
20
2012. jún
-400
2011
25
2010
-300
2009
30
2008
-200
2007
35
2006
-100
2005
40
2004
0
2003
45
2002
100
2001
50
2000
200
1999
55
1998
300
Adózott eredmény Fizetett osztalék (ellentétes előjellel) Tőkeemelés összege Osztalékfizetési arány (jobb skála) Forrás: MNB.
20
Kockázatok
21
Kockázatok a pénzügyi közvetítő rendszer külső környezetében • Eurozóna adósságválsága elhúzódik. Számos periféria ország a korábbiaknál nagyobb költségvetési megszorításra kényszerül. Egyes centrum országokban is a kormányok várhatóan jelentős költségvetési megszorításokat hajthatnak végre. Jelentősen romolhat az eurozóna gazdasági növekedési kilátása, miközben a befektetői hangulat is hektikus maradhat.
• A magas forrásköltségek és a romló portfólió miatt gyenge az európai bankok jövedelemtermelő képessége. • A romló növekedési kilátások nyomás alá helyezhetik az európai bankok mérlegeit. • Több országban a bankrendszer jelentős tőkeinjekcióra szorul.
• Folytatódó, illetve akár gyorsuló mérlegalkalmazkodás az anyabankoknál.
22
A hazai gazdasági kilátások romlanak Gazdasági növekedés nemzetközi összehasonlításban 2,5 LV
GDP változás 2012. I. félév (2011 végéhez képest, %)
2,0
SK
1,5 1,0
LT EE
0,5
PL
RO BG
0,0 Eurozóna -0,5
CZ
-1,0 Magyarország -1,5 0
5 10 15 20 25 30 GDP kumulált változása 2005 és 2011 között (%)
35
Forrás: Eurostat.
23
A kedvező befektetői hangulat és az EU/IMF megállapodással kapcsolatos várakozások jelentősen csökkentették a magyar szuverén kockázati felárat A magyar 5 éves szuverén CDS-felár dekomponálása 400
bázispont
bázispont
800
350
700
300
600
250
500
200
400
150
300
100
200
50
100
0
0 -100
2011. júl. 2011. júl. 2011. aug. 2011. szept. 2011. szept. 2011. okt. 2011. nov. 2011. nov. 2011. dec. 2012. jan. 2012. jan. 2012. febr. 2012. márc. 2012. ápr. 2012. ápr. 2012. máj. 2012. jún. 2012. jún. 2012. júl. 2012. aug. 2012. aug. 2012. szept. 2012. okt.
-50
Nemzetközi komponensek Magyar CDS felár (jobb tengely)
Egyedi komponens
Forrás: MNB.
24
A külföldi források kiáramlása továbbra is dinamikus, jelentős esés a hitel/betét mutatóban A külföldi források és a hitel/betét mutató, valamint azok előrejelzése 148
Mrd EUR
%
38 36
140
34
136
32
132
30
128
28
124
26
120
24
116
22
112
20
2009.dec 2010.jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 2011.jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 2012.jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec
144
Külföldi források - előrejelzési sáv (jobb skála) Külföldi források (jobb skála) Hitel/betét arány Hitel/betét arány - előrejelzés Forrás: MNB.
25
A még mindig magas swapállomány (mérleg szerint nyitott devizapozíció) miatt korlátozás szükséges A bankrendszer mérleg szerinti pozíciója és a 15 százalékos korlátot túllépők mérlegfőösszeg arányos részesedése 500 000 500 000 500 000 500 000 500 000 500 0
Mrd Ft
%
15 százalékos korlát
2008.jan márc máj júl szept nov 2009.jan márc máj júl szept nov 2010.jan márc máj júl szept nov 2011.jan márc máj júl szept nov 2012.jan márc máj júl
5 5 4 4 3 3 2 2 1 1
55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
Túllépés összege Mérleg szerinti devizapozíció Mérleg szerinti devizapozíció/mérlegfőösszeg (jobb skála) Túllépők részesedése a bankrendszeri mérlegfőösszeg arányában (jobb skála)
Forrás: MNB.
26
A hazai pénzügyi közvetítő rendszer legfontosabb kihívása a romló hitelportfólió kezelése A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása
6
%
Vállalatok
%
%
Háztartások % 18
30
6
5
25
5
15
4
20
4
12
3
15
3
9
2
10
2
6
1
5
1
3
0
0
0 2007.II. 2008.II. 2009.II. 2010.II. 2011.II. 2012.II. 2013.II. 2014.II. Állományarányos új értékvesztés - tény Állományarányos új értékvesztés - előrejelzés Nemteljesítő hitelek aránya (jobb skála)
0 2007.II. 2008.II. 2009.II. 2010.II. 2011.II. 2012.II. 2013.II. 2014.II. Állományarányos új értékvesztés - tény A végtörlesztésből származó állományarányos új értékvesztés Állományarányos új értékvesztés - előrejelzés Nemteljesítő hitelek aránya (jobb skála)
Forrás: MNB.
27
A problémás portfólió lassú tisztítása miatt sokáig fennállhat a magas nemteljesítő arány A bankrendszer nemteljesítő hiteleinek tisztítása 80
%
Mrd Ft
16
II.
2012.I.
0
IV.
0
III.
2
II.
10
2011.I.
4
IV.
20
III.
6
II.
30
2010.I.
8
IV.
40
III.
10
II.
50
2009.I.
12
IV.
60
III.
14
2008.II.
70
Kitisztított állomány - háztartások Kitisztított állomány - vállalatok Tisztítási ráta - háztartások (jobb skála) Tisztítási ráta - vállalatok (jobb skála)
Forrás: MNB.
28
A portfólióminőség értékelésékor a dinamika mellett a szint is kiemelt jelentőségű • Változásbeli („flow”) probléma: Az új nemteljesítő hitelek (NPL) növekedése a megképzendő új értékvesztésen keresztül rontja a jövedelmezőséget. (alacsony kockázat) • Szintbeli („stock”)probléma: 1. A magas NPL állomány lefagyasztja a mérlegeket. (alacsony kockázat) • Önmagában csökkentheti a hitelezési hajlandóságot, különösen a vállalati szegmensben. • A nemteljesítő állomány finanszírozása erodálja a jövedelmezőséget. • Gyengíti a likviditást, rontja a lejárati összhangot, forrásokat von el az új hitelezéstől. 2. Nemcsak önmagában az NPL szintje, hanem annak értékvesztéssel való fedezettsége is számít. (magas kockázat) • Minél nagyobb a nemteljesítő hitelek aránya, annál nagyobb lehet a fedezetek hibás értékeléséből fakadó kockázat. 3. Az elemzők az összehasonlíthatóság korlátossága ellenére ezt a mutatót kiemelten figyelik a régiós bankrendszerek kockázatosságának megítélésekor. (magas kockázat) 29
Az NPL arány csökkentése fontos cél • Az NPL arányának csökkentése: 1. Számláló csökkentése: • A nem teljesítő hitelek állományát portfóliótisztással vagy adósmentő csomagokkal (a nem teljesítő rész újra teljesítővé tételével) lehet csökkenteni. 2. A nevező növelése: • A hitelezés beindulásával növelhető a portfólió állománya. • Ha az arány nem csökkenthető a fentiekkel, akkor az értékvesztéssel való fedezettség emelése célszerű: a. A magasabb értékvesztés elszámolás miatt gyorsabb lehet portfóliótisztás vagy b. Ha elszámolják a magasabb értékvesztést akkor biztonságosabb lesz a bankrendszer, bár még kevésbé fognak portfóliót tisztítani.
Forrás: MNB.
30
A fedezettség tekintetében is gyengébben teljesít a hazai bankrendszer A nemteljesítő hitelek aránya és azok értékvesztéssel való fedezettsége a szélesebb régióban Nemteljesítő hitelek állományon belüli aránya (%)
20 Montenegro (1) Horvátország (3)
15
Szerbia (1) Albánia (1) Litvánia (3) Moldova (3) Románia (2) Bulgária (1) Magyarország Ukrajna (3) (3) Szlovénia (2) Lettország (2)
BoszniaHercegovina (3)
10
Macedónia (2) Szlovákia (2)
5
Csehország (2)
Lengyelország (1)
Észtország (2)
0
20
40 60 80 100 Nemteljesítő hitelállomány értékvesztéssel való fedezettsége (%) Megjegyzés: (1)= 2011Q4, (2)= 2012Q1, (3)= 2012Q2. Forrás: EBCI, MNB.
31
A projekthiteleknél és az átstrukturált deviza jelzáloghiteleknél alulfedezettség valószínűsíthető Fedezetek és az értékvesztés viszonya az NPL állományhoz vállalatok
Fedezetek és az értékvesztés viszonya az NPL állományhoz háztartások Mrd Ft
Mrd Ft
Mrd Ft
Mrd Ft
800
800
700
700
700
700
600
600
600
600
500
500
500
500
400
400
400
400
300
300
300
300
200
200
200
200
100
100
100
100
800
0
0
Projekthitelek
Egyéb vállalati hitelek
NPL Fedezetek értéke
Projekthitelek
Egyéb vállalati hitelek
Teljesítő átstrukturált hitelek Megképzett értékvesztés
NPL állománya
0
800
0 HUF
EUR
CHF
Nemteljesítő jelzáloghitelek Fedezetek értéke
HUF
EUR
CHF
90 napnál kisebb késettségben lévő átstrukturált jelzáloghitelek
Megképzett értékvesztés
NPL Állománya
Forrás: MNB.
32
A magas költségeket a bankok a kamatmarzs növelésével próbálják ellensúlyozni A nettó kamatjövedelem aránya a mérlegfőösszeghez (kamatmarzs) (2011. dec – konszolidált adatok)
A bankrendszer ROE mutatója nemzetközi összehasonlításban 30
%
%
30
4,5
%
%
4,5
-5
0,5
0,5
0,0
0,0
Németország Magyarország Lengyelország
Olaszország Bulgária Csehország
Ausztria Horvátország Szlovákia
Forrás: IMF GFSR, EKB CBD adatbázis MNB.
Magyarország
-5
Románia
1,0
Bulgária
1,0
Szlovákia
0
Észtország
0
Csehország
1,5
Lengyelország
1,5
Szlovénia
5
Lettország
5
Litvánia
2,0
Ausztria
2,0
Olaszország
2,5
10
Belgium
2,5 10
Németország
3,0
2011
3,0
2010
15
2009
15
2008
3,5
2007
3,5
2006
20
2005
20
2004
4,0
2003
4,0
2002
25
2001
25
33
1000
2009.jan. 2009.febr. 2009.márc. 2009.ápr. 2009.máj. 2009.jún. 2009.júl. 2009.aug. 2009.szept. 2009.okt. 2009.nov. 2009.dec. 2010.jan. 2010.febr. 2010.márc. 2010.ápr. 2010.máj. 2010.jún. 2010.júl. 2010.aug. 2010.szept. 2010.okt. 2010.nov. 2010.dec. 2011.jan. 2011.febr. 2011.márc. 2011.ápr. 2011.máj. 2011.jún. 2011.júl. 2011.aug. 2011.szept. 2011.okt. 2011.nov. 2011.dec. 2012.jan. 2012.febr. 2012.márc. 2012.ápr. 2012.máj. 2012.jún.
A teljesítő állományon magas marad a kamatmarzs A kamatmarzs alakulása (aggregált egyedi, nem konszolidált adatok alapján) Mrd Ft % 3,5
900 3,4
800 3,3
700 3,2
600 3,1
500 3,0
400 2,9
300 2,8
200 2,7
100 2,6
0 2,5
12 havi kamatjövedelem Kamatmarzs a bruttó kamatozó eszközökön (jobb skála) Kamatmarzs a nettó kamatozó eszközökön (jobb skála)
Forrás: MNB. 34
A hitelszűke a korábban vártnál tovább maradhat velünk •
A hazai bankrendszer sokkellenálló-képessége, hitelezési képessége erős.
•
A bankok romló hitelportfoliója és magas adóterhelése miatt a szektor jövedelmezősége alacsonyan maradhat, ami tovább ronthatja az így is már alacsony hitelezési hajlandóságot.
•
A bankrendszer prociklikus viselkedése az új kihelyezéseket és a fennálló állományt egyaránt érintik.
•
Az új hitelezésben nem várunk fordulatot a következő két évben, ami a hitelállomány további tartós csökkenését jelenti.
•
A bankrendszer főként a fennálló állományon a kamatmarzs szélesítésével (a terhek jó ügyfelekre való hárításával) képes ellensúlyozni a növekvő veszteségeket.
•
A pénzügyi közvetítés megdrágul, ami egy nem fenntartható állapothoz vezethet, negatív spirál beindulását eredményezheti: veszteségek kamatmarzs ügyfelek adósságterhe fogyasztás és beruházás nemteljesítő hitelek kamatmarzs ….
35
A pénzügyi stabilitási hőábra
2012. november 2012. április 2012. április
2012. november
Prociklikusság
Sokkellenálló-képesség Forrás: MNB.
36
