A foglalkoztatás új forrásai a vidéki közösségek vagyonteremtő képességének elősegítése érdekében EU Framework 7 projekt no. 211605
Dr. Pakurár Miklós Dr. Oláh Judit Katonáné Dr. Kovács Judit Szabó Andrea
Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma
2010
1
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................................................................... 2 Bevezető ...................................................................................................................................................................... 4 1. A jelenlegi munkaerőpiaci, demográfiai és gazdasági trendek áttekintése ..................................................... 6 1.1. Az EU és a foglalkoztatási politika .................................................................................................................... 6 1.2. Az Európai Unió foglalkoztatási irányelvei ....................................................................................................... 7 1.3. Az jelenlegi munkaerőpiaci, demográfiai és gazdasági trendek statisztikai áttekintése EU, nemzeti és regionális szinten .................................................................................................................................. 10 1.3.1. Terület és népesség ......................................................................................................................................... 10 1.3.2. Gazdasági fejlődés ........................................................................................................................................... 18 1.3.3. Foglalkoztatás-munkanélküliség ...................................................................................................................... 21 1.3.3.1. Foglalkoztatás a gazdasági aktivitás alapján ................................................................................................ 21 1.3.3.2. Foglalkoztatás a foglalkozási státuszok mentén ........................................................................................... 24 1.3.3.3. Munkanélküliség ............................................................................................................................................ 27 1.3.4. Oktatás, humán erőforrás és K+F .................................................................................................................... 29 1.3.4.1. A népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség alapján ........................................................... 30 1.3.4.2. A tanulók száma az egyes oktatási szinteken ............................................................................................... 31 1.3.5. Turizmus és infrastruktúra ................................................................................................................................ 32 1.3.6. Következtetések ............................................................................................................................................... 38 1.3.6.1. Speciális problémák, melyek potenciálisan befolyásolják a foglalkoztatási rátákat ...................................... 38 1.3.6.2. A városi és vidéki régiók helyzete és összehasonlítása ............................................................................... 44 1.4. Magyarország, magyar NUTS2 régiók és az Észak-Alföld régió tanulmány terület ................................... 45 1.4.1. Demográfia és terület ....................................................................................................................................... 45 1.4.2. Főbb mezőgazdasági jellemzők ....................................................................................................................... 49 1.4.2.1. Mezőgazdasági terület, termelés, és a tulajdonok száma ............................................................................ 49 1.4.2.2. Állatállomány ................................................................................................................................................. 51 1.4.4. Gazdasági fejlődés ........................................................................................................................................... 52 1.4.4.1. Bruttó hazai össztermék ................................................................................................................................ 52 1.4.4.2. A háztartások rendelkezésre álló jövedelme ................................................................................................. 54 1.4.5. Foglalkoztatás a technikai és a tudásintenzív szektorokban ........................................................................... 54 1.4.6. Szociális jólét és humán tőke ........................................................................................................................... 55 1.4.7. A turizmus fontossága ...................................................................................................................................... 57 1.4.8. Infrastruktúra és szállítmányozás ..................................................................................................................... 59 1.4.8.1. Légi szállítás .................................................................................................................................................. 59 1.4.8.2. Szállítás az utakon és vasúton ...................................................................................................................... 59 1.4.9. Munkaerőpiac ................................................................................................................................................... 61 1.4.9.1. Gazdasági aktivitási ráta nemek szerint ........................................................................................................ 62 1.4.9.2. Gazdasági aktivitás életkor szerint ................................................................................................................ 62 1.4.9.3. Gazdaságilag aktív népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint .................................................... 64 1.4.9.4. Foglalkoztatottság-munkanélküliség ............................................................................................................. 64 1.4.9.5. Munkanélküliség ............................................................................................................................................ 69 1.4.10. Ingázás és a főállásban töltött munkaórák száma ......................................................................................... 73 1.4.10.1. Ingázás és az azonos NUTS2 régióban történő munkavégzés .................................................................. 73 1.4.10.2. Ingázás és más NUTS2 régióban történő munkavégzés ............................................................................ 74 1.4.11. Összegzés ...................................................................................................................................................... 75 2. A jelenlegi és múltbéli munkaerőpiaci stratégiák és programok az EU-ban .................................................. 79 2.1. EU szintű stratégiák és programok ................................................................................................................. 79 2.1.1. A Lisszaboni Stratégia ...................................................................................................................................... 80 2.1.2. Az európai foglalkoztatási politika .................................................................................................................... 82 2.1.3. A strukturális támogatások összehangolása a Lisszaboni Stratégiával ........................................................... 85 2.2. Az EU vidékfejlesztési politikája ...................................................................................................................... 88 2.2.1. Történelmi áttekintés ........................................................................................................................................ 88 2.2.2. A 2000-2006-os program értékelése ................................................................................................................ 90 2.2.3. Az EMVA összehangolása egyéb EU programokkal ....................................................................................... 92 2.3. Magyarország .................................................................................................................................................... 93 2.3.1. Intézményi háttér .............................................................................................................................................. 93 3. A karcagi és a hajdúszoboszlói LLS (Magyarország): a foglalkoztatottság jelenlegi alakulása, valamint a vidéki gazdaság diverzifikációjának lehetőségei és akadályai ....................................................... 103
2
3.1. Vidéki munkaerőpiac....................................................................................................................................... 106 3.2. A vidéki munkaerőpiacok (LM) tipológiája ................................................................................................... 107 3.3. Egyéb kategóriák a vizsgált LAU2-kre vonatkozóan ................................................................................... 110 3.4. Módszertan ....................................................................................................................................................... 111 3.5. Eredmények ..................................................................................................................................................... 114 3.5.1. A karcagi és hajdúszoboszlói munkaerőpiacok mutatóinak elemzése .......................................................... 114 3.5.1.1. Foglalkoztatási „nyomás”: aktív korú népesség és munkahelyek ............................................................... 114 3.5.1.2. A fenntartható gazdasági fejlődést érintő „hatások” .................................................................................... 125 3.6. SWOT analízis .................................................................................................................................................. 130 3.6.1. A vidéki foglalkoztatás erősségei és gyengeségei terület típusonként .......................................................... 130 3.6.2. A vidéki foglalkoztatás lehetőségei és veszélyei, terület típusonként ............................................................ 134 3.7. SOR analízis ..................................................................................................................................................... 137 3.7.1. A hajdúszoboszlói LLS SOR analízise ........................................................................................................... 137 3.7.2. A karcagi LLS SOR analízise ......................................................................................................................... 139 4. Következtetések ................................................................................................................................................. 142 4.1. A vidéki foglalkoztatásra ható erősségek és gyengeségek ........................................................................ 143 4.2. A vidékfejlesztés lehetőségei és veszélyei ................................................................................................... 146 4.3. Az Észak-Alföld régióban található referencia területek elemzésének relevanciája ................................ 146 Irodalomjegyzék ..................................................................................................................................................... 148 Internet..................................................................................................................................................................... 153 Rövidítések.............................................................................................................................................................. 156 Mellékletek............................................................................................................................................................... 157
3
Bevezető Kutatásunk címe: „A foglalkoztatás új forrásai a vidéki közösségek vagyonteremtő képességének elősegítése érdekében”, amelynek keretében készítettük el az oktatási segédanyagunkat, amelyet a Debreceni Egyetem vidékfejlesztés és tájhasznosítási szakirányon tanuló, BSc képzésben részvevő hallgatóknak szánjuk. A projekt rövidítése: RuralJobs, amely az EU 7 keretprogram által finanszírozott, 30 hónapig tartó kismértékű kollaboratív kutatási projekt. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma töltötte be a vezető koordináló szerepet a kutatásban. A RuralJobs nevű projekt célkitűzése a vidéki foglalkoztatás növelése. A RuralJobs oktatási tananyag célja, hogy áttekintse a jelenlegi munkaerőpiaci, demográfiai és gazdasági trendeket Uniós szinten, a rendelkezésre álló adatok alapján, valamint olyan tényezők, trendek és problémák feltárásával, melyek megoldásra várnak. A feltárt tendenciák adják a RuralJobs további munkafejezeteinek alapját, melynek során meghatározásra kerülnek a munkaerőpiaci hiányosságok és a mintaterületek különböző tipológiáiban rejlő lehetőségek, olyan tekintetben, hogy segítségükkel
összehasonlíthatóvá
váljon
hat
ország
referencia
területe,
valamint,
hogy
megfogalmazhatóak legyenek olyan útmutatások, melyek a jövőben célirányosabb vidékfejlesztési intézkedésekhez vezethetnek. Az oktatási segédanyag 3 fő fejezetre tagolódik.
1. fejezet Áttekinti a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetet, a demográfiai és gazdasági trendeket EU, nemzeti és regionális szinten, már meglévő, rendelkezésre álló adatok segítségével, valamint olyan jellemzők, trendek és problémák feltárásával, melyek megoldásra várnak. Három adatforrás került felhasználásra: Az Európai Tanács dokumentumai a foglalkoztatási politikákról és tendenciákról, az Eurostat adatbázisában található általános és regionális statisztikák, valamint releváns és naprakész tudományos publikációk.
2. fejezet Célja a munkaerőpiaci politikák és programok vizsgálata. Áttekinti az EU-s, a nemzeti és regionális vidékfejlesztési politikák, programok és stratégiák célkitűzéseit a 2002-2006 közötti időszakra vonatkozóan; megvizsgálja, hogyan kerültek kidolgozásra. Továbbá áttekinti az EU-s, a nemzeti és regionális vidékfejlesztési politikák és programok jelenlegi célkitűzéseit (2007-2013), beleértve a területi és szektoriális (EAFRD-alapú) programokat is.
3. fejezet Célja, hogy foglalkoztatási forrásokat tárjon fel a vidéki közösségek vagyonteremtő képességének támogatása céljából. Ez a fejezet a jelenlegi foglalkoztatási helyzetet, valamint a vidéki gazdasági diverzifikáció lehetőségeit és akadályait vizsgálja, a magyarországi Észak-Alföld régió két munkaerőpiacán.
4
Célja, hogy lehetséges stratégiai irányokat tárjon fel, és ajánlásokat fogalmazzon meg a vidékfejlesztés számára. Ennek érdekében először a vidéki foglalkoztatás jelenlegi állapotát igyekeztünk feltárni a kiválasztott referencia területeken keresztül. Az információ gyűjtés eszközei voltak: a statisztikai adatok elemzése, a meglévő szakirodalmak tanulmányozása, valamint interjúkon keresztüli adatgyűjtés voltak. Az összegyűjtött információkat SWOT kategóriákba soroltuk, majd kiválasztottuk a legfontosabb tényezőket. Ezek a legfontosabb tényezők (erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek) képesték a SOR analízis (Strategic Orientation Round) alapját. A SOR táblázat tényező párjait értékeltük, és regionális stratégiákat dolgoztunk ki a két LLS-re vonatkozóan. A stratégiák kialakításában, valamint az eredmények értékelésében az LLS-k harminc szakértője és a Magyar Tanácsadó Testület is részt vett. Az összegyűjtött adatokat SWOT és SOR analízis keretében értékeltük, majd ezek alapján meghatároztuk a stratégiai irányokat.
5
1. A jelenlegi munkaerőpiaci, demográfiai és gazdasági trendek áttekintése 1.1. Az EU és a foglalkoztatási politika Az Európai Foglalkoztatási Stratégia megteremti az Európai közösséget, és folyamatosan megfelelteti a változó körülményeknek. A foglalkoztatottság magas szintje kiemelt fontosságot élvez a szerződésben. Az Európai Szociális Alapot azért hozták létre, hogy megkönnyítse a dolgozók foglalkoztatásának rendjét, hogy növelje a földrajzi és foglalkozási mobilitásukat a közösségen belül, valamint hogy elősegítse az ipari változásokhoz, és a termelési rendszer változásaihoz való alkalmazkodásukat, elsősorban szakmai tréningek és átképzések segítségével. A közösség növeli a tagországok közötti együttműködést és a tudás javulását (I1). Az Európai Tanács (1994) kijelentette, hogy a világméretű recessziót követően a megerősödött gazdaságának köszönhetően Európa abban a helyzetben van, hogy erőfeszítést tehessen a foglalkoztatottsági helyzet javítására, valamint az elfogadhatatlanul magas munkanélküliségi szint csökkentésére több munkahely teremtésével az európai (állam)polgárok számára. A Tanács megállapította, hogy a gazdaság helyreállása önmagában nem elegendő a foglalkoztatás és a munkanélküliség problémáinak leküzdésére, de segít a terület javításában. Öt kulcsterületet határoztak meg, melyekkel mérhető a javulás: a szakmai tréningekbe való befektetés, a foglalkoztatottság terén a növekedés intenzitásának növelése, a nem bérhez kapcsolódó, munkát terhelő költségek csökkentése, a munkaerőpiaci politika hatékonyságának javulása, az irányelvek javítása a munkanélküliséggel különösen sújtott csoportok megsegítése érdekében. A Tanács ajánlotta a tagországoknak az irányelvek nemzeti politikába történő beépítését, a saját gazdaságuk és szociális helyzetük jellemzőinek figyelembe vételével. A Tanács úgy döntött, hogy ellenőrizni fogja a tagországok foglalkoztatási politikáját, és a fejlődésről éves riportokat fog előkészíteni (I2). Az Európai Tanács 1997. november 20-án és 21-én, a luxemburgi találkozón („Különleges találkozó a foglalkoztatottság jegyében”) fordította először teljes figyelmét a foglalkoztatási problémákra. Megfogalmazták, hogy minden erőfeszítést megtesznek
a munkanélküliség visszaszorítása
érdekében, ami fenyegeti az Unió társadalmainak egységességét (I3). A korábbi munkanélküliség visszaszorítására és a foglalkoztatottság növelésére tett erőfeszítések eredményeképpen az Európai Unióban foglalkoztatási útmutatókat dolgozott ki és fogadott el a Tanács 1998-ban. Az útmutatók négy területen segítették a teendőket: a foglalkoztathatóság javítása, a vállalkozások fejlesztése, a vállalkozások és a munkavállalók adaptálhatóságának bátorítása és az esélyegyenlőségi politikák megerősítése. Részletes foglalkoztatási útmutatókat fogadtak el, melyek a fenti négy területre alapozva készültek. A Tanács szorgalmazta a tagországokat az összehasonlítható statisztikák alkalmazására, közös indikátorok használatára a foglalkoztatási politikák ellenőrzésében és értékelésében, figyelembe véve az egyes régiók sajátos helyzetét. A tagországokat sürgették, hogy a Tanács útmutatói alapján 1998-ra dolgozzák ki az első foglalkoztatási tervüket (I4).
6
A foglalkoztatás, a gazdasági reform és a szociális egység stratégiai célját a Tanács határozta meg Lisszabonban, 2002-ben (I5). 2000 decemberében a gazdasági növekedés 10 éves csúcson volt. A munkanélküliségi ráta 8.7%-on állt négy éves csökkenést követően. Ugyanezen három évben a foglalkoztatottsági ráta 60.7%-ról 62.1%-ra nőtt. Az Európai Tanács megjegyezte, hogy a Bizottság jelentése a 2001-es évre vonatkozó foglalkoztatási útmutatókkal kapcsolatban javult, köszönhetően a mennyiségileg meghatározott célok növekedésének (I6). Gazdasági növekedés volt tapasztalható 4 éven keresztül, - kb. 3.5% 2000-ben - a foglalkoztatottság növekedett (2.5 millió új munkahely), köszönhetően elsősorban a nők munkavállalásának, és a munkanélküliség az elmúlt 10 évre vetítve a legalacsonyabb szinten állt. A Tanács felvetette, hogy az öregedő társadalom demográfiai problémái orvosolhatóak lennének a foglalkoztatottsági ráta növekedésével (I7).
1.2. Az Európai Unió foglalkoztatási irányelvei Az 1998-ban, 2003-ban, 2005-ben elfogadott irányelvek, mint a foglalkoztatási stratégia fontos eszközei, irányt mutattak az Európai Uniónak, 2000-2006 között. Az 1998-as foglalkoztatási irányelvek fő célkitűzései a foglalkoztathatóság javítása, vállalkozások javítása, valamint az esélyegyenlőséget célzó politikák megerősítése voltak (I8). A foglalkoztathatóság javításának lehetőségeiként, a fiatalkorú munkanélküliség leküzdése, a tartós munkanélküliség megelőzése, a passzív állományból aktívba való áttérés, az együttműködő hozzáállás bátorítása, és az iskolából a munkába való áttérés megkönnyítése témákat fogadták el. A javasolt intézkedések a vállalkozások fejlesztését a vállalkozások beindítását és működtetésüknek megkönnyítését, a munkahelyteremtés lehetőségeinek maximális kihasználását, valamint az adózás foglalkoztatásbaráttá tételét célozták meg. A statisztikai elemzés területei A statisztikai elemzés három szinten valósult meg: európai uniós szinten, nemzeti szinten és regionális szinten. A projektben résztvevő országok nagyban különböznek egymástól; vannak országok, melyek számos NUTS2 régióval rendelkeznek, míg Litvánia önmagában NUTS 2 régiónak számít. Így, amikor a régiók összehasonlításra kerülnek, a népesség- és területbeli különbségeket figyelembe
kell
venni.
Az
összehasonlítás
másik
problémája,
az
összes
európai
régió
összehasonlításakor a vidéki terület definiálásából fakad. Mivel a vidéki területek meghatározása az OECD szabályait követi, mely a népsűrűségen alapul, óriási különbségek vannak a fejlett országok (pl. UK vagy Franciaország) vidéki területei és az újonnan csatlakozott országok (pl., Bulgária, Magyarország vagy Románia) vidéki területei között. A projekt leírásban célként a vidéki foglalkoztatási faktorok tendenciáinak elemzése, valamint a vidéki foglalkoztatással szoros
7
kapcsolatban álló tényezők elemzése szerepelt. Az adatbázis kiválasztásakor a következő feltételek voltak fontosak: az adatok elérhetősége az összes EU27 országra nézve, nemzeti és regionális (NUTS2, NUTS3) szinten, az adatok rendelkezzenek foglalkoztatással kapcsolatos indexekkel, hogy összehasonlíthatóak legyenek. Az elemezéshez szükséges információk elsődleges forrásaként az Eurostat adatbázist választuk ki, bár számos esetben jelentős mennyiségű adat hiányzott. Az Eurostat adatbázis a hiányzó adatok ellenére is a legmegfelelőbb forrásnak bizonyult, a 2000 és 2006 közötti időszak statisztikai elemzéséhez. Amikor a statisztikai elemzés elkészült, a 2007-es évre vonatozó adatok még nem voltak elérhetőek az Eurostat adatbázisban. A projekt WP2 feladat legfőbb célkitűzése a rendelkezésre álló adatok elemzése, jellemzők és trendek, valamint megoldásra váró problémák feltárása. A jövőre vonatkozó előrejelzések a múlt eseményein alapulnak. Kiegyensúlyozott gazdasági növekedés időszakában a múlt adatain alapuló előrejelzések megbízható eszközei lehetnek a politikák kidolgozóinak, de ha váratlan események következnek be az előrejelzések kevésbé hasznosak. A hitelválság, a sérülékeny gazdasági helyzet és a gazdasági visszaesés kilátásai, melyek 2008 májusában kezdetek körvonalazódni, nagyban befolyásolhatják a vidéki foglalkoztatás és a kapcsolódó gazdasági és szociális problémák trendjeinek jövőbeni alakulását. A gazdaság negatív folyamatai ellenére a statisztikai elemzés meg tudja mutatni a vidéki foglalkoztatás jellemzőit a vizsgált időszakra nézve, és az egyes régiók lehetőségeinek értékelései fontosak a jövőbeni fejlesztések során. Az EU27 országainak rövidítései az 1., 2., és a 3. számú táblázatban találhatóak. 1. táblázat
Az EU27 országok rövidítései
Rövidítés
Ország
Be
Belgium
Bg
Bulgária
Cz
Cseh Köztársaság
Dk
Dánia
De
Németország
Ee
Észtország
Ie
Írország
Gr
Görögország
Es
Spanyolország
Fr
Franciaország
It
Olaszország
Cy
Ciprus
Lv
Lettország
Lt
Litvánia
Lu
Luxemburg
Hu
Magyarország
Mt
Málta
Nl
Hollandia
8
At
Ausztria
Pl
Lengyelország
Pt
Portugália
Ro
Románia
Si
Szlovénia
Sk
Szlovákia
Fi
Finnország
Se
Svédország
UK
Egyesült Királyság
Forrás: I9
2. táblázat
Az EU27-ek NUTS2 régiói
PU
IR
PR
Σ
Be
8
2
1
11
Bg
1
4
1
6
Cz
1
7
0
8
Dk
0
5
0
5
De
18
21
2
41
Ee
1
0
0
1
Ie
0
1
1
2
Gr
1
2
10
13
Es
13
4
2
19
Fr
4
18
4
26
It
5
11
5
21
Cy
0
1
0
1
Lv
1
0
0
1
Lt
0
1
0
1
Lu
0
1
0
1
Hu
1
3
3
7
Mt
1
0
0
1
Nl
9
3
0
12
At
2
2
5
9
Pl
2
8
6
16
Pt
2
4
1
7
Ro
1
7
0
8
Si
0
0
2
2
Sk
1
3
0
4
Fi
0
1
4
5
Se
1
1
6
8
9
UK
20
17
2
37
Forrás: I9
3. táblázat
Az EU27-ek NUTS3 régiói
PU
IR
PR
Σ
Be
31
9
6
44
Bg
1
16
11
28
Cz
1
12
1
14
Dk
2
1
8
11
De
191
146
86
423
Ee
1
3
1
5
Ie
1
0
7
8
Gr
1
13
39
51
Es
12
24
17
52
Fr
14
52
39
100
It
33
50
20
103
Cy
0
1
0
1
Lv
2
2
3
6
Lt
1
5
4
10
Lu
0
1
0
1
Hu
1
8
11
20
Mt
2
0
0
2
Nl
27
12
1
40
At
4
9
25
35
Pl
8
13
22
43
Pt
7
8
15
30
Ro
2
17
23
42
Si
0
4
8
12
Sk
2
6
1
8
Fi
1
2
17
20
Se
1
2
20
21
UK
82
39
11
133
Forrás: I9
1.3. Az jelenlegi munkaerőpiaci, demográfiai és gazdasági trendek statisztikai áttekintése EU, nemzeti és regionális szinten 1.3.1. Terület és népesség 10
A régiókra vonatkozó területi és népesség adatok kiemelt jelentőséggel bírtak a régiók tipológiája során, különösen a városi és vidéki területek meghatározása kapcsán, hiszen a legelterjedtebb OECD tipológia a népsűrűség mentén különbözteti meg a vidéki és városi területeket. Bár számos tipológia létrejött a városi és vidéki területek meghatározására, a népsűrűségi mutatók megdönthetetlennek bizonyultak a régiók definiálásában. A népsűrűséget a régió születési és halálozási száma határozza meg, valamint a terület migrációs jellemzői. 2
1. ábra
A régiók átlagos területei (km ) NUTS 3, 2006
7000 6000
Square km
5000 4000 3000 2000 1000 0 PU
IR
PR
Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics 2
2
2
A PU, IR és PR régiók átlagosan 921 km , 3464 km és 5757 km voltak (1. ábra). Mivel a népsűrűség viszont ellenkező irányba fejlődik, az utazási idő és költség a PR régiókban a legmagasabb, az infrastruktúra minősége pedig nagyban befolyásolja a vidéki népesség kilátásait. A PU, IR és PR régiók átlagos területe csak kis mértékben változott 2001 és 2006 között (0,01%, -0,03% és 0,00%). 2
2. ábra
A régiók teljes területe (km ) NUTS 3, 2006
2500000
Square km
2000000
1500000
1000000
500000
0 PU
IR
PR
Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics Az EU területének több, mint fele (53,63%) elsősorban vidéki, 37,09%-a közepesen vidéki és csak 9,3%-a elsősorban városi (2. ábra).
11
Születés, halálozás és migráció Azt prognosztizálják, hogy a demográfiai változások egy - Európa történelmében - még soha nem tapasztalt körülményt fognak eredményezni, mely hatással lesz a régiók fejlődésére, az életszínvonalra és a generációk közti problémákra (KWASNIEWSKI, 2005). 2005 és 2030 között az Európai Unió munkaképes korú népessége 20,8 millióval (6,8%) csökkenni, míg a 65 éves és idősebb korosztály 40 millióval (52,3%) növekedni fog. Így az eltartottsági arány kedvezőtlen irányba változik, és a népesség aktív részének extra erőfeszítéseket kell majd tennie, hogy fenntartsa a neveléssel és nyugdíjakkal járó költségeket a gazdaságilag függő helyzetben lévő népesség számára. Az Európai Unió demográfiai jellemzői drasztikus változáson mentek keresztül az elmúlt évtizedek során. A demográfia legszembetűnőbb eseményei 1999 és 2004 között - Philipov tanulmánya alapján - a következők voltak: a születések csökkenése, a szülés idejének eltolása, öregedő népesség és a bevándorlás növekedése. (PHILIPOV és mtsai, 2008). Az EU 2004-es és 2007-es kibővítése, amikor 10, illetve 2 ország csatlakozott az Unióhoz, új helyzetet teremtett. PHILIPOV és mtsai tanulmánya (2008) alapján az új európai generáció legfontosabb kérdései: az egészségügy minősége, a generációk közti konfrontációk és a nyugdíj, valamint a bevándorlók beillesztése. A demográfiai események és ezek hatásainak folyamatos nyomon követése szükséges a közösség politikájának kidolgozásához. BIJAK és mtsai (2007) a nemzetközi migráció hatását vizsgálták az öregedő társadalomra, a fejlett társadalmakra, valamint a 27 európai ország munkaerejére vetítve. A születés, halálozás, gazdasági aktivitás és a feltételezhető migráció adatainak elemzése, valamint a politikák várható alakulása alapján a kutatás megállapította, hogy a népesség negatív trendjeit és a munkaerő elöregedését egy ésszerű migráció nem fogja ellensúlyozni. BIJAK és mtsai.-nak megállapításai az EU egészére vonatkoznak, de olyan régiókban, mint pl. Andalúzia, ahol a bevándorlás jelentős, a bevándorlók szaporodással kapcsolatos eltérő viselkedése a trendek megváltozásához és növekvő születési rátákhoz vezet, mely helyi szinten növekvő népességet eredményezhet. Ha a szaporodási ráták a jelenlegi szinten maradnak, az EU népessége szignifikánsan csökkenni fog, az idősek aránya emelkedik, a dolgozó emberek száma visszaesik, és az eltartott népesség nőni fog. Ezt a negatív tendenciát meg kellene változtatni, annak érdekében, hogy a növekvő életszínvonal és a gazdasági fejlődés biztosítva legyen az európai állampolgárok számára. A csökkenő népesség problémájának egyik megoldása lehet a bevándorlás növelése. Az Egyesült Nemzetek (UN) Népesség Osztálya megállapította az EU-ba történő bevándorlás azon mértékét, mely ellensúlyozza az alacsony szaporodási ráták hatását, és fenntartja a jelenlegi népességszámot. BOUVIER (2001) értékelte a bevándorlás hatását az Európai Unió jövőjére.
12
Azt a tényt alapul véve, hogy a reprodukció számos faj esetében népsűrűségfüggő, LUTZ és mtsai (2006) 145 országban tanulmányozták a népsűrűség és az emberi szaporodás közti kapcsolatot, idői összefüggésben. Negatív kapcsolatot találtak a népsűrűség és az emberi szaporodás között, és az egyéni szaporodási preferenciák is negatív kapcsolatban álltak a népsűrűséggel, ami azt jelenti, hogy a népsűrűséget szintén figyelembe kellene venni a szaporodással kapcsolatos problémák tanulmányozása során. A vidéki területek népesség-csökkenése és a városi területek népesség-növekedése, valószínűleg annak a következménye, hogy a városi területeken jobb az életszínvonal, mint a vidéki területeken. Ugyanakkor GÓRZ és KUREK (2000) egy kutatása során azt találta, hogy mivel a népesség nagyobb mértékben növekedett a vidéki területeken, mint a városiakon, az életkörülmények sokkal alacsonyabb szinten voltak a vidéki területeken, mint a városiakon. A vidéki területekre jellemző volt a gazdasági hatékonyatlanság, alacsony életszínvonal, magas állami támogatás, rejtett munkanélküliség a kis családi farmokon, a munkaerő nem megfelelő használata, a házépítések számának visszaesése és a háztartások növekvő túlzsúfoltsága. Hasonló tendenciák zajlottak Romániában: a kis tulajdonnal rendelkező populáció a vidéki területekre vándorolt, annak reményében, hogy jó életet teremt magának a földgazdálkodásból, de a tőke hiánya, a megfelelő tudás hiánya és a tulajdonok általánosan kis mérete nem hatékony termeléshez és alacsony életszínvonalhoz vezetett. Az öregedő társadalom számos, nem európai országban is jelentős problémát jelent. KINCANNON és mtsai (2005) szerint, Kína és az Egyesült Államok összes idős népessége, a 65 évesek és idősebbek, a világ népességének 29%-át tette ki 2000-ben. Az idősek e száma az elkövetkezendő három évtizedben a duplájára fog nőni. Az idősek támogatásának aránya és a népesség gazdasági jólétének hatása szignifikáns kérdések mindkét országban. A bevándorlók társadalomba való beillesztése vagy marginalizálódása nagyrészt a fogadó ország jogszabályain múlik. ANIL (2006) az 1999-ben bevezetett új német állampolgársági törvény Németország demográfiájára kifejtett hatásait mutatja be. A beillesztésben hangsúlyozza az intézményi hozzáállás fontosságát, valamint rámutat arra, hogy a születési jogon adott állampolgárság bevezetése jelentős hatással volt a demográfiai folyamatokra. A népesség növekedés az adott időszak születési és halálozási számától függ. (3. ábra). A természetes
népességváltozás
nem
veszi
figyelembe
a
be-
és
kivándorlásból
fakadó
népességváltozást (migrációs különbség). A természetes népességváltozás egyenlő a születési ráta mínusz a halálozások rátája, ami megmutatja egy adott időszak népesség növekedését, vagy csökkenését. A születési ráták az EU-ban, 2006-ban 9.78 (PU), 9.46 (IR) és 9.21 (PR) voltak, mely értékek alacsonyabbak, mint a 2000-es születési ráták. A halálozási ráták 9.86 (PU) és 10.95 (PR) között mozogtak 2006-ban. A természetes népességváltozás különböző volt az EU PU, IR és PR régióiban, a legkevésbé intenzív változás a PU régiókban történt (-0,69), a legintenzívebb a PR régiókban (-2,67) (4. táblázat).
13
3. ábra
Születési ráta (nyers), halálozási ráta (nyers) és népesség változás az EU27 országokban, NUTS3
12,00 10,00
Per 1000 people
8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 PU-2000
IR-2000
PR-2000
PU-2006
IR-2006
PR-2006
-2,00 -4,00
Births rate (crude)
Crude death rate
Population change
Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics Births rate (crude) – Születési ráta (nyers), Crude death rate – Nyers halálozási ráta, Population change – Népességváltozás
Születési ráta (nyers) NUTS 3 2000-2006
4. táblázat Országok
Be Bg Cz Dk De Ee Ie Gr Es Fr It Cy Lv Lt Lu Hu Mt
% PU
IR
PR
-1.73
-5.59
-10.67
13.04
6.29
-0.42
32.50
14.05
8.70
N/A
-27.50
-26.44
-3.80
-5.70
-7.93
-3.33
15.33
0.99
1.38
N/A
2.90
7.29
9.66
4.68
5.17
9.70
5.12
-2005
-3.88
-4.02
-4.79
-2005
2.57
0.71
-3.13
-2005
N/A
-10.66
N/A
-2005
45.07
-2.19
5.40
N/A
-3.98
-8.57
N/A
-10.69
N/A
20.73
0.64
-3.76
-5.64
N/A
N/A
14
-2005
2003-
-2005
-2005 20032005
Nl
-14.43
-13.98
-13.39
-0.88
0.27
-7.35
9.77
-2.14
-3.24
-17.35
-16.81
-14.04
29.87
-2.95
-7.09
N/A
8.02
-0.55
24.05
-4.55
-3.41
0.81
-5.56
1.70
18.33
15.05
11.70
3.53
2.63
-0.55
-1.68 -1.72 Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics
-3.56
At Pl Pt Ro Si Sk Fi Se UK Átlag
-2005
20012003
A születési ráták minden kategóriában csökkentek a PU, IR és PR régiókban, 1,68%-kal, 1,72%-kal és 3,56%-kal (4. táblázat, 1. melléklet). Ez a tendencia megmutatja, hogy a születési ráta idővel kedvezőtlenné vált minden régió típusban, de a csökkenés mértéke több mint kétszeres volt a PR régiókban, mint a PU régiókban. A PR régiókban a születési ráták extrém értékei Dániában -26,44% volt, Svédországban pedig -11,7%. 5. táblázat Halálozási ráta (nyers) NUTS 3 2000-2006 Országok
Be Bg Cz Dk De Ee Ie Gr Es Fr It Cy Lv Lt Lu Hu
% PU
IR
PR
-5.79
-0.23
-1.32
4.96
5.46
6.33
-7.96
-3.03
-9.71
N/A
-25.66
-26.95
-2005
-3.86
-1.95
-1.93
2003-
-6.92
-0.52
-6.16
-17.81
N/A
-20.27
-3.37
-5.33
-0.63
-1.55
-2.11
5.74
-2005
-6.10
-3.38
-4.12
-2005
-1.92
-0.28
0.81
-2005
N/A
-6.49
N/A
-2005
6.06
8.53
6.41
N/A
23.42
28.63
N/A
-8.14
N/A
-2.88
-2.32
-3.26
15
-2005
-2005
-2005
Mt
3.68
N/A
N/A
-5.28
-4.31
4.30
-2.90
-2.09
-0.04
-1.99
0.64
3.96
-5.68
-5.97
-2.51
2.64
6.19
4.30
N/A
-4.12
-3.82
2.11
1.39
0.00
-5.26
-6.22
-0.97
-5.75
-5.69
-3.32
0.95
1.69
1.87
-2.86 -0.79 Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics
-1.01
Nl At Pl Pt Ro Si Sk Fi Se UK Átlag
20032005
-2005
20012003
A halálozási ráták szintén csökkentek a PU, IR és PR régiókban 2,86%-kal, 0,79%-kal és 1,01%-kal, mely tendencia relatíve kedvező a városi népességre nézve, és kedvezőtlen a vidéken élők számára (5. táblázat). A halálozási ráta jelentős visszaesése volt tapasztalható Dániában (26,95%) és Írországban (20,27%), de Litvániában 28,63%-kal nőtt.
Népsűrűség Az emberi szaporodás komplex meghatározóinak tanulmányozása során a társadalomtudósok kevés figyelmet szenteltek a népsűrűségnek, annak ellenére, hogy a reprodukció számos egyéb faj esetében népsűrűségfüggő (LUTZ és mtsai, 2006). Fix effekt modellt alkalmazva az időszakra, 145 ország esetében, négy fontos társadalmi és gazdasági változót manipulálva, egy tartós és szignifikánsan negatív kapcsolatot találunk az emberi szaporodás és a népsűrűség között. Továbbá, az is kiderült, hogy az egyéni szaporodási preferenciák szintén csökkennek a népsűrűség hatására. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a népsűrűséget be kell venni a változók sorába, a jövőbeni a szaporodást meghatározó tényezőkre vonatkozó - tanulmányok készítésekor. A volt szocialista országok (Bulgária, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia) népsűrűsége csökkent a PR régiókban és a PU és IR régiók nagy részében is (6. táblázat). A többi országban a népsűrűség minden régió típusban nőtt, kivéve a PR régiókat Dániában, Németországban, Görögországban, és Portugáliában. A népesség koncentrációja változatlan maradt a vizsgált időszakban, a PU ér IR régiók népessége nőtt, és a növekedés részben a PR területekből fakadt.
6. táblázat
2
Népsűrűség (fő/ km ) NUTS 3
16
PU
2000-2006 % IR
PR
1.32
1.33
1.53
1.14
-5.96
-12.11
0.14
-0.09
N/A
N/A
0.81
-1.46
-0.27
-0.35
-0.97
-4.12
-1.13
-2.52
7.42
N/A
15.74
3.39
4.26
-0.38
1.11
5.68
1.90
20022005
3.01
3.48
3.23
-2005
3.73
3.00
1.74
N/A
11.33
N/A
-4.79
-5.76
-0.61
N/A
-0.55
-7.31
N/A
6.64
N/A
-2005
-3.01
0.30
-2.29
2001-
3.99
N/A
N/A
-2005
-2.52
3.72
3.17
3.76
2.96
1.96
-0.15
-0.08
-0.09
4.36
4.03
-0.50
-71.70
-4.11
-3.76
N/A
0.73
-0.11
-1.90
0.12
-1.06
5.25
0.13
0.83
5.03
3.83
1.32
3.99
2.47
1.68
0.15 1.18 Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics
-0.31
Országok
Be Bg Cz Dk De Ee Ie Gr Es Fr It Cy Lv Lt Lu Hu Mt Nl At Pl Pt Ro Si Sk Fi Se UK Átlag
-2005
-2004
20022005
-2004
2
A népsűrűség átlaga a PU régiókban volt a legmagasabb (1216.0 fő/km ) és a PR régiókban a 2
legalacsonyabb (59.9 fő/km ) az EU NUTS3 régióit tekintve (4. ábra) 2006-ban, a népsűrűség aránya pedig PR, IR és PU régiók 1:2,5:2,1 volt.
2
4. ábra
Népsűrűség (fő/ km ) NUTS 3
17
1400
Inhabitants/square km
1200 1000 800 600 400 200 0 PU 2000
IR 2000
PR 2000
PU 2006
IR 2006
PR 2006
Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics 2
5. ábra
Népsűrűség (fő/km ) NUTS 3, 2006
4000,00 3500,00
Head/square km
3000,00 2500,00
PU
2000,00
IR PR
1500,00 1000,00 500,00 0,00 be bg cz dk de ee ie gr es fr
it cy lv lt lu hu mt nl at pl pt ro si sk fi se uk
Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics NUTS3 szinten a PU régiók népsűrűsége jelentősen nagyobb volt, mint az IR és PR régióké (5. ábra). Az IR és PR régiók közti népsűrűség-különbség minden országban kisebb volt, mint a PU régiók és az IR vagy PR régiók között.
1.3.2. Gazdasági fejlődés Amikor a foglalkoztatási szint a kérdéses, a régiók gazdasági státusza és fejlődési lehetősége alapvető fontosságú. A relatíve jól fejlett gazdasággal rendelkező régiókban a foglalkoztatás lehetősége általában magasabb, mint a gazdaságilag elmaradt területeken. A bruttó hazai összterméket, a bruttó hozzáadott értéket és a háztartások bevételét hasonlítottuk össze a különböző
18
régiók státuszának megítélésekor, valamint a gazdasági fejlődésük tendenciáinak feltárásakor. (2. melléklet) Bruttó hazai össztermék A gazdasági fejlettség általában egy ország, vagy régió nemzeti bevételeinek és kiadásainak mértékével jellemezhető. A leggyakoribb módszer a bruttó hazai össztermék egyenlő a fogyasztás, a befektetések bruttó értéke, az állami kiadások, valamint az export és import különbségének összegével (export mínusz import). KRANENDONK és VERBRUGGEN (2008) felvetett egy alternatív módszert a GDP megállapítására, melyben az importot a kiadások kategóriájába sorolják. Ezzel a módszerrel, a kiadási kategóriák GDP növekedéshez való hozzájárulásával, könnyebben megérthető, hogy miért nő vagy csökken a GDP. Nemzetközi összefüggésben a GDP összehasonlítása gyakran az aktuális devizaárfolyamon történik, vagy a vásárlóerő paritás deviza árfolyamán. A GDP gyakran használt gazdasági fejlettségmutató, de FILC és SEHOVIC (2006) figyelmeztetett, hogy a magas nemzeti deficit rontja a gazdasági egyensúlyt, és javasolta egy megfelelő irányelv kidolgozását, mely javítaná az USA külső egyensúlytalanságait. A GDP értékek összehasonlításán túl egyéb módszerek is léteznek az emberek jólétének elemzésére. MURIAS et al. (2006) a szintetikus gazdasági jólét indexét a Data Envelopment Analysis módszerével becsülte meg. 50 spanyol provincia szintetikus gazdasági jólétének vizsgálatából az derült ki, hogy a provinciák rangsorolása hasonló volt az egy főre eső bevételek rangsorával, de jelentős különbségeket tapasztaltak. A régiófejlesztés örök kérdése, hogy mely tevékenységeket kellene javítani a terület gazdaságának fejlődése érdekében. Megfelelő válasz lehet a legtermékenyebb vállalkozások fejlesztése, mely növelni fogja a régió jólétét. A regionális gazdasági teljesítmény a gazdasági struktúra, a munkavállalók oktatása, technológiák alkalmazása és a transzport infrastruktúra mentén került értékelésre DEICHMAN és mtsai által (2004). Megállapították, hogy az alacsony termelékenységgel rendelkező mikrovállalkozások domináltak Dél-Mexikóban, mely struktúra jelentősen eltért az ország többi részétől. Az ekonometrikus elemzés kimutatta, hogy a munkavállalók képzése, a technológiák alkalmazása és a transzport infrastruktúra fejlesztése a városi területek könnyebb megközelíthetősége érdekében, pozitívan hatott a termelékenységre. A regionális fejlettség, a régióban jellemző oktatási szint és demográfia meghatározó tényezői a népesség gazdaságnak (population economics). A geográfiailag kedvező helyzetben lévő régiókban a szülők relatíve többet fektetnek a gyermekeik taníttatásába, mely egy tanultabb társadalom kialakulását eredményezi ezekben a régiókban, ami biztosítja a fenntartható gazdasági fejlődést (IYIGUN, 2005).
19
A gazdaság versenyképesebbé tétele, valamint a tudás mint hajtóerő kapcsolata egyértelmű, de ennek az összefüggésnek a megvalósítása az elmaradottabb régiókban nehéz feladat. YLÄ-ANTTILA és PALMBERG (2007) vizsgálta Finnország új ipari irányelveit. A 1990-es években az irányelvek elsősorban az oktatást és a K+F-t célozták meg, és ezek a változások vezettek a fiatalok tanulási képességének és az oktatásban való részvétel OECD és a PISA tanulmányokban elért magas helyezéséhez. 6. ábra
Euró per lakos az EU átlagának százalékában (GDP per lakos aktuális piaci értéken) NUTS 3 szinten, 2005, (EU átlag = 100%)
140 120 100
%
80 60 40 20 0 PU
IR
PR
Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics A bruttó hazai össztermék per lakos aktuális piaci értéken folyamatosan nőtt, 17,92%-kal a 2000-es 18995,9 euróról, a 2005-ös 22400,2 euróra az EU27 országaiban. (6. ábra, 7. ábra). Az egy lakosra jutó GDP az EU átlagának százalékos megoszlása alapján a PU régiókban volt a legmagasabb (129,2%), az IR (84,4%) és PR (76,4%) régiókban egy lakos kisebb mértékben járult hozzá az EU GDP-jéhez 2005-ben. A volt szocialista, keleti EU országok lakosainak GDP-hez való hozzájárulása dinamikusan növekedett 2000
és
2005
között.
A
növekedés
különösen
Romániában,
Bulgáriában,
Szlovákiában,
Észtországban Magyarországon, Lettországban és Litvániában volt magas, de az egy főre eső GDP értékek itt voltak a legalacsonyabbak az időszak kezdetén, és még ezzel az intenzív tendenciával is hosszú út áll előttük, mielőtt elérnék az EU átlagát.
20
7. ábra
Euró per lakos az EU átlagos aktuális piaci értéken vett bruttó hazai össztermékének (GDP) százalékában, NUTS 3 szinten, 2000- 2005
350,00 300,00 250,00
%
200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 be bg cz dk de ee ie PU 2000
IR 2000
gr es
fr
it
cy
PR 2000
lv
lt
lu hu mt nl
at
PU 2005
pl
pt
IR 2005
ro
si sk
fi
se uk
PR 2005
Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics A tíz ország, mely 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, valamint Románia és Bulgária rendelkezett a legalacsonyabb egy főre jutó GDP-vel, 2000-ben és 2005-ben az EU átlagának százalékos megoszlása alapján (7. ábra), és az egy lakosra jutó euró az EU átlagának százalékában átlagosan minden PU, IR és PR régióban kevesebb volt, mint 100%. Az egy lakosra jutó euró az EU átlagának százalékában leginkább a fejletlenebb országokban növekedett, a fejlődési ráta általában a PU régiókban volt a legintenzívebb, az IR és PR régiókban pedig alacsonyabb. A gazdaságilag legfejlettebb országokban a lakosok GDP-hez való hozzájárulása stagnált, vagy némileg visszaesett, kivéve Írországot és Luxemburgot, ahol szignifikáns növekedést értek el.
1.3.3. Foglalkoztatás-munkanélküliség Az EU célja, hogy minden olyan EU állampolgárt foglalkoztasson, aki részévé akar válni a munkaerőpiacnak, valamint, hogy 70%-os foglalkoztatási rátát érjen el 2010-re. Az EU régiók foglalkoztatási sajátosságainak ismerete segít a munkaerőpiaci folyamatok megértésében, ami az alapja egy új, hatékony foglalkoztatási stratégia kidolgozásának. A foglalkoztatás tendenciáját a gazdasági aktivitást, a heti munkaidőt, és munkanélküliségi jellemzőket elemztük, mely alapján javaslatok fogalmazhatóak meg a foglalkoztatás fejlesztésével kapcsolatosan.
1.3.3.1. Foglalkoztatás a gazdasági aktivitás alapján A foglalkoztatás fejlesztésében számos tényező játszik szerepet. A munkaerőpiaci mobilitás nagyban kapcsolódott az intézmények fejlődéséhez Nagy-Britanniában, két évtizeden keresztül 2002-t megelőzően, sőt a foglalkoztatás egyre inkább kötődött a gazdasági fejlődéshez (HILLMERT, 2002). Az EU régióit vizsgálva és összehasonlítva a gazdaságilag fejlett, illetve fejletlenebb területein a foglalkoztatást, hasonló megállapításra juthatunk, hiszen a jól teljesítő régiók nagyobb foglalkoztatási státusszal rendelkeznek, mint a gazdaságilag elmaradott területek.
21
FALZONE (2000) úgy tekint a részmunkaidős foglalkoztatásra, mint átmenetre a munkanélküliség és a teljes munkaidős foglalkoztatás között, vagy mint alternatívára a teljes munkaidős foglalkoztatás mellett. A részmunkaidős foglalkoztatás alkalmas megoldás lehet a házas, kisgyermekes nők számára, akik így építhetik karrierjüket, és a családnak is elkötelezett tagjai lehetnek. A nők foglalkoztatása egyre fontosabbá válik, melynek oka nemcsak a vágyott egyenlő munkaegyenlő bér elképzelés megvalósítása, de számos egyéb praktikus tényező is kényszeríti a nőket a munkavállalásra. HOLST és SCHUPP (2001) azt találta, hogy Németországban egyre fontosabbá vált a nők foglalkoztatása a terjedő egyszemélyes háztartásoknak, illetve a magas válási rátáknak köszönhetően. Még a házastársi háztartásokban is szignifikáns részét képezi a nők jövedelme a családi költségvetésnek, számos német család esetében. A részmunkaidős foglalkoztatás számos olyan csoport számára nélkülözhetetlen lehet, akik nem tudnak teljes munkaidős állást vállalni. Az USA-ban APPELBAUM (2003) a következő okokat állapította meg a részmunkaidős állás vállalása kapcsán: a munka és magánélet közti egyensúly megteremtése, a fiatal párok nem tudnak egy jövedelemből megélni, a gyermeket vállalók felelőssége a kisgyermekekért és az idősödő szülőkért, valamint magasabb megtakarítás a nyugdíjas évekre. Egy
ország
gyermekellátási
rendszere
nagyban
befolyásolhatja
a
kisgyermekes
anyák
foglakoztatását. DEL BOCA és VURI (2007) megvitatták a gyermekellátást Olaszországban, és megállapították, hogy a nők foglalkoztatása ez EU országai közül itt a legalacsonyabb. Az anyák döntését általában a gyermekmegőrzők elérhetősége és költsége befolyásolja, de a hagyományos családi értékek szintén szignifikáns hatással vannak a kisgyermekes nők foglalkoztatására. Az állami gyermekmegőrzők nyitvatartási ideje nem illeszkedik az olasz munkaerőpiacot uraló teljes foglalkoztatás követelményeihez. Végső következtetésként a tanulmányuk megállapította, hogy egy nagyobb támogatást élvező és rugalmasabb gyermekellátási rendszer, több gyermekellátó intézménnyel, növelhetné az olasz kisgyermekes anyák foglalkoztatását. 8. ábra
Teljes foglalkoztatás, EU27, NUTS3 szinten, PU, IR és PR régiók átlaga
200 180
Employment (1000)
160 140 120 100 80 60 40 20 0 PU-2000
IR-2000
PR-2000
Agriculture, hunting, forestry and fishing
PU-2005
IR-2005
Industry
Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics Agriculture, hunting, forestry and fishing – Mezőgazdaság, vadászat, erdészet és halászat Industry – Ipar, Services - Szolgáltatások
22
PR-2005
Services
Az EU-ban a mezőgazdaság, vadászat, erdészet, halászat terén a PU régiókban volt a legalacsonyabb a foglalkoztatás, több embert foglalkoztattak az IR régiókban és a lakosságot nagyobb számban foglalkoztatták a PR régiókban (8. ábra). A foglalkoztatás ellentétes tendenciát mutatott az ipar és szolgáltatások, valamint a mezőgazdaság, vadászat, erdészet, halászat esetében, hiszen a legtöbben a PU régiókban voltak foglalkoztatva, míg a legkevesebben a PR régiókban dolgoztak. A gazdasági aktivitás struktúrája eltérő volt egy átlagos PU, IR és PR régióban. Összehasonlítva a szolgáltatások, a mezőgazdaság, vadászat, erdészet, halászat és az ipar foglalkoztatási
rátáját,
megállapítottuk,
hogy
a
szolgáltatásokban
foglalkoztatottak
aránya
szignifikánsan magasabb volt a PU és IR régiókban, mint a PR régiókban. Ez a hatalmas különbség a szolgáltatások terén foglalkoztatottak esetében arra utal, hogy a vidéken élők számára korlátozott a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség, összehasonlítva a PU vagy IR régiókban élők lehetőségeivel, ami egy jelentős hátránya a vidéki életnek. A szolgáltatási aktivitás növelése, talán közvetlenül növelheti a foglalkoztatottságot, és esetleg egy még kedvezőbb helyzetet teremthet a vidéki régiókban.
7. táblázat
Foglalkoztatottság gazdasági aktivitás szerint, NUTS 3 szinten (1000) minden NACE iparág 2000-2006 Országok
Be Bg Cz Dk De Ee Ie Gr Es Fr It Cy Lv Lt Lu Hu Mt Nl At
% PU
IR
PR
3.07
3.76
3.52
34.82
19.88
-0.68
4.47
0.58
-2.55
0.27
-1.36
0.06
-0.16
-1.33
-2.17
-0.44
6.38
7.59
12.29
N/A
17.05
12.59
8.06
-0.29
12.50
13.03
7.42
2.05
3.21
2.60
4.38
3.50
4.10
N/A
16.19
N/A
10.15
8.26
7.42
9.08
2.25
4.24
N/A
16.67
N/A
8.06
1.16
-3.66
6.04
N/A
N/A
-3.01
-0.03
-2.85
-0.62
3.46
0.35
23
2001-
2001-
Pl
29.14
29.62
-13.24
0.40
3.18
2.19
9.29
-5.41
-3.37
N/A
6.95
-1.72
11.16
0.99
1.73
3.48
4.69
4.87
0.68
4.22
-0.54
3.17
5.84
-19.83
4.12 4.25 Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics
-0.74
Pt Ro Si Sk Fi Se UK Átlag
2002-
-2002
Az EU-ban a teljes foglalkoztatás általában növekedett a PU (4,12%) és az IR (4,25%) régiókban, és csökkent a PR (-0,74%) régiókban 2000 és 2005 között, de az EU egyes országaiban nagy eltérések voltak a foglalkoztatási trendekben (7. táblázat). A regionális teljes foglalkoztatás példa nélküli növekedést mutatott, Bulgáriában 3,48 százalék körül (PU) és Lengyelországban 29,62 százalék körül a hat év alatt, de az UK-ban 19,83 százalékkal csökkent (PR) ugyanezen időszak alatt. Az EU 15 országaiban a teljes foglalkoztatás fejlődése hasonló volt a PU, IR és PR régiókban (pl.: Dánia, Németország, Olaszország, valamint Franciaország, Hollandia, Finnország és Svédország). Egy ország az EU 15-ök közül különbözött a többitől, az Egyesült Királyság, ahol a foglalkoztatás 19,83%kal csökkent a PR régiókban. Az újonnan csatlakozott kelet-európai országokban hasonló tendencia volt megfigyelhető, ahol is a teljes foglalkoztatás jelentősen nőt a PU régiókban (kivéve Észtország) és csökkent a PR régiókban, kivéve Észtország és Szlovákia. A kelet-európai országokban nőtt a teljes foglalkoztatás a PU régiókban, és csökkent a PR régiókban, ami arra utal, hogy a munkavállalók vidéki területekről városi területekre történő migrációja volt jellemző ezekben az országokban.
1.3.3.2. Foglalkoztatás a foglalkozási státuszok mentén Számos kutatási eredmény megállapította, hogy a foglalkoztatás mintázata életkoronként és nemenként változik. A fiatalok és öregek foglalkoztatási rátája alacsonyabb, mint a középkorúaké. A középkorú nők foglalkoztatási rátája általában alacsonyabb, mint a középkorú férfiaké. BERTOLA és mtsai (2007) 17 OECD ország adatainak segítségével vizsgálta a munkaerőpiac intézményeit és a foglalkoztatás demográfiai mintázatát, és azt találta, hogy a fent említett munkaerőpiaci mintázat az egyesítés következtében alakult ki. Azt állították, hogy az egyesítés növelte a korcsoportok, valamint a nők és férfiak foglalkoztatási rátája közti különbséget. Több európai országban a támogatott foglalkoztatás az eszköze a dolgozó népességszám növelésének, de ritkák azok a konkrét kutatások, melyek megvizsgálnák az ilyen jellegű programok eredményességét. Hollandiában a 2003-as évet megelőző évtizedben a politika erősen propagálta a támogatott foglalkoztatási programokat. JONGENG és mtsai. (2003) kutatása szerint, a támogatások kisebb mértékű pozitív hatást gyakoroltak a foglalkoztatásra a privát szektorban, és nagyobbat az
24
állami szektorban, mindkét szektorban növelve a foglalkoztatást. Ugyanakkor a rendszeres munkát nagyszámban elhagyók miatt, a foglalkoztatás összességében csökkent. A kutatási csoport kiemelte, hogy a foglalkoztatási támogatások hatása csoportos és egyéni szinten jelentősen eltérő lehet, valamint, hogy a foglalkoztatási támogatások kiadásainak gyors növekedése szükségessé teszi az e területre vonatkozó empirikus kutatások támogatását. A foglalkoztatás egy speciális formája az ausztrál kauzális foglalkoztatás, melynek során a munkavállaló szignifikánsan magasabb bért kap, mint az állandó, teljes munkaidőben dolgozó alkalmazott, de a kauzális munkavállalók nem kapnak támogatást. Ez a fajta foglalkoztatás gyakran egy átmenet a munkanélküliség és a teljes munkaidőben való foglalkoztatás között, és egy rugalmas formája a foglalkoztatásnak. Az előnyök ellenére, számos bizonytalan tényező van a kauzális foglalkoztatási rendszerben, melyet szükséges lenne csökkenteni (BURGESS és mtsai, 2008). A vidéki területeken a kis vállalkozások jelenthetnék a megfelelő megoldást a foglalkoztatás növeléséhez. Az USA több mint 2000 megyéjéből vett minta alapján SHAFFER (2006) megállapította, hogy minél kisebb a vállalkozás átlagos mérete, annál gyorsabb a szektoriális foglakoztatás növekedési rátája. Mivel szignifikáns hatással vannak a kis vállalkozások a gazdaságra, annak megértése, hogy a kis vállalkozások hogyan hatnak a munkaerőpiacra egy régióban, fontos lépés lehet a munkahelyteremtés irányába. MASI és mtsai (2003) egy alacsony jövedelemmel rendelkező közösségben végzett kutatása során, az interneten keresztüli képzés hatékonyságát vizsgálta, mely arra készítette fel az embereket, hogy otthoni internet segítségével keressenek egészségügyi információkat. Bebizonyították, hogy azon csoport tagjai, melyek internetes oktatásban részesültek, megváltoztatták az attitűdjüket az internetes technológiával kapcsolatban, és az internethasználattal kapcsolatos készségeik is szignifikánsan növekedtek. A kutatás felveti, hogy a rövid tanfolyamok jó eszközei az IT iránti érdeklődés felkeltésének, azok körében, akik még soha nem használtak internetet. 9. ábra
Foglalkoztatottság a foglalkozási státusz alapján NUTS 2 (1000)
1000,0 800,0 1000 people 600,0 400,0 200,0 0,0
PU 2000
IR 2000
PR 2000
PU 2006
IR 2006
PR 2006
Employees
809,7
575,5
256,2
870,2
618,9
280,6
Self-employed
125,7
119,8
66,5
140,9
121,1
65,3
Family workers
12,0
29,4
14,0
9,2
19,8
10,7
Employees
Self-employed
25
Family workers
Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics Employees – Alkalmazottak, Self-employed – Magánvállalkozók, Family workers – Családi vállalkozásban foglalkoztatottak
Az Eurostat általános és regionális adatbázisában, a „foglalkoztatás foglalkozási státusz alapján” szakaszban, a foglalkoztatás egyenlő az alkalmazottak, a magánvállalkozók és családi vállalkozásban dolgozók számának összegével. A foglalkoztatást foglalkozási státusz alapján vizsgálva látható, hogy az emberek túlnyomó többsége alkalmazottként dolgozott, többen voltak magánvállalkozók, míg a legkevesebben a családi vállalkozásban dolgoztak. (9. ábra) 10. ábra
Foglalkoztatottság a foglalkozási státusz alapján NUTS 2, 2006
100,0
1,3
90,0
13,3
4,1
4,1
16,5
19,8
0,9
2,6
3,0
13,8
15,9
18,3
80,0 70,0
%
60,0
Family workers
50,0 40,0
Self-employed
85,5
79,4
76,1
IR 2000
PR 2000
85,3
81,5
78,7
PU 2006
IR 2006
PR 2006
Employees
30,0 20,0 10,0 0,0 PU 2000
Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics Employees – Alkalmazottak, Self-employed – Magánvállalkozók, Family workers – Családi vállalkozásban foglalkoztatottak
A foglalkoztatási struktúra eltérő volt az EU városi és vidéki területein (10. ábra). 2006-ban a foglalkoztatottak aránya a PU régiókban volt a legnagyobb (85,30%), és a PR régiókban a legkisebb (78,70%). A magánvállalkozók és a családi vállalkozásban dolgozók ellenkező tendenciát mutattak, alacsony arányt a városokban és magasat a vidéki területeken. A családi vállalkozásban dolgozók száma kb. háromszoros volt az IR és PR régiókban, mint a PU régiókban.
8. táblázat
Foglalkoztatottság a foglalkozási státusz alapján NUTS 2 2000-2006 Foglalkozási % státusz PU IR PR Alkalmazottak
7.47
7.55
9.49
Magánvállalkozók
12.05
1.08
-1.84
Családi vállalkozásban -23.64 -32.59 -23.66 foglalkoztatottak Forrás: Eurostat General and regional statistics
26
Az alkalmazottak száma észrevehetően növekedett a PU (7,47%) IR (7,55%) és a PR (9,49%) régiókban 2000 és 2006 között (8. táblázat). A magánvállalkozások fejlődése a PU régiókban volt intenzív (12,05%), de kevés változás az IR (1,08%) és a PR (-1,84) régiókban is tapasztalható volt. A családi vállalkozásokban dolgozók alacsony száma jelentősen visszaesett, minden régió típusban (23,64%-32,59%).
1.3.3.3. Munkanélküliség Egy adott terület munkanélküliségének egyik csökkentési lehetősége, ha a területen élők igénybe veszik a foglalkoztatási szolgálatokat. JOASSART-MARCELLI és GIORDANO (2006) elemezte a munkanélküliséget a foglalkoztatási szolgálatokon keresztül (One-Stop Career Centers) DélKaliforniában, és megállapították, hogy a foglalkoztatási szolgálatok elérhetősége elsősorban a korlátozott számú munkalehetőséggel bíró területeken csökkentette a munkanélküliséget. A munkanélküliség regionális különbségeinek egyik fontos aspektusa a városi-vidéki különbségek. BUETTNER (2007) alapvető regionális különbségeket fedezett fel a csatlakozás előtt álló és csatlakozó EU országok munkanélküliségével kapcsolatosan. A csatlakozó országok rugalmasabb bérekkel és kisebb tartós munkanélküliséggel rendelkeztek regionális szinten, mely jelenségek lehetővé teszik számukra a változásokhoz való könnyebb alkalmazkodást. Ahogy az a mi kutatásunkban is megjelent, EDERVEEN és THISSEN (2007) szintén megállapította, hogy az újonnan csatlakozott tagországok között hatalmas különbségek vannak a munkanélküliségi ráták tekintetében. Empirikus vizsgálatnak vetették alá a nagy különbség okait, elsősorban a munkaerőpiaci intézmények munkanélküliségi rátákra tett hatását az újonnan csatlakozott tagországokban. Az találták, hogy a munkaerőpiaci intézmények alacsony mértékben járultak hozzá a munkanélküliségi ráták különbségeihez, és az egyéb, munkanélküliséget okozó tényezők sokkal fontosabbak voltak. E kutatás alapján megállapítható, hogy a munkanélküliségi rátákra vonatkozóan, az újonnan csatlakozott országok munkaerőpiaci intézményei meglehetősen megbízható adatokat biztosítanak nemzetközi elemzések elvégzéséhez. A fiatal korosztály munkanélküliségi rátája általában minden régióban magasabb, mint a középkorúaké, vagyis a legaktívabb munkavállalói csoport lehetőségeinek jelentős része nincs kiaknázva. RIPHANH (2002) tanulmányozta a fiatal korosztály munkanélküliségének néhány jellemzőjét,
és
megállapította,
hogy
a
fiatalkorúak
munkanélkülisége
részben
a
magas
munkanélküliséggel rendelkező országokban központosult. A munkanélküliségi trendek vizsgálata alapján, a vidékfejlesztés szempontjából, az elmúlt években, számos országban kedvezőtlen folyamatok mentek végbe. A trend az, hogy a fejlett és fejletlen régiók munkanélküliségi rátái közti különbség nőtt, a fejlett régiókban csökken, a fejletlenebb régiókban nő. Hasonló tendenciákat közöltek LOPEZ-BAZO és mtsai (2002) is, megállapítva, hogy a regionális
27
munkanélküliségi ráták megoszlásának területi függősége nőtt Spanyolországban, a 2002. évet megelőző évtizedben. A munkavállalók végzettségének megfelelő bérezés ideális helyzet lenne a munkaerőpiacon. Azonban a munkanélkülieknek nincs lehetőségük olyan munkákra jelentkezni, melyek megfelelnének a végzettségüknek, vagy, ahol a bérek arányban lennének a végzettséggel. AHN és GARCÍA-PÉREZ (2002) azt találta, hogy az alacsonyabb jövedelemért való munkavégzés iránti hajlandóság növekszik, ahogy nő a munkanélküliség ideje, és ahogy az emberek elveszítik a munkanélküli segélyüket. A fiatalok és a kevésbé képzett munkanélküliek hajlandóbbak elfogadni az alacsonyabb béreket. A 15-24 év közöttiek munkanélküliségi rátája EU szinten magasabb volt, mint a 25 éves és attól idősebb korosztály munkanélküliségi rátája a PU, IR és PR régiókban, 2000-ben és 2006-ban (11. ábra). A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 12,86% (PR) és 25,52% (IR) közé esett 2000ben, ami valamelyest csökkent 2006-ig. A 25 éves és idősebb korosztály munkanélküliségi rátája alacsonyabb volt, mint a 15-24 év közöttieké, minden régió típusban. A fiatalabb és idősebb korosztály közti különbség szignifikánsan kisebb volt a PR régiókban, mint az IR és PU régiókban. 11. ábra
Munkanélküliségi ráták életkorok szerint, NUTS 3 szinten
30,00 25,00
%
20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 PU 2000
IR 2000
PR 2000
PU 2006
Between 15 and 24 years
IR 2006
25 years and over
Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics Between 15 and 24 years – 15 és 24 év között, 25 years and over – 25 évesek és idősebbek
Munkanélküliségi ráták, NUTS 3 szinten (%) 15 és 24 év közöttiek 2000-2006
9. táblázat
Országok
Be Bg Cz
% PU
IR
PR
-5.83
-6.54
N/A
-44.89
-6.39
N/A
-29.82
-7.56
-5.07
28
2003-
PR 2006
Dk
N/A
N/A
N/A
2.27
4.35
N/A
-34.65
-36.50
0.52
44.44
N/A
12.67
-28.95
-5.98
23.23
-28.70
-29.76
-19.04
1.82
6.58
N/A
-13.77
-29.71
-20.39
N/A
-1.96
N/A
-56.84
-39.92
-35.83
-35.00
-7.58
N/A
N/A
153.13
N/A
35.77
29.51
31.67
36.44
N/A
N/A
-9.68
68.36
-13.60
N/A
N/A
N/A
-10.73
-2.60
-19.28
61.80
14.57
N/A
-8.79
0.43
16.55
N/A
N/A
N/A
-56.52
-27.01
-30.51
0.71
-39.53
-18.24
209.52
110.38
96.62
6.71
-4.00
N/A
-1.45 -4.03 Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics
2.48
De Ee Ie Gr Es Fr It Cy Lv Lt Lu Hu Mt Nl At Pl Pt Ro Si Sk Fi Se UK Átlag
2002-
2001-
-2005
A 15 és 24 év közöttiek munkanélküliségi rátája EU szinten valamelyest csökkent a PU régiókban, és jelentősen (4,03%-kal) az IR régiókban, de a PR régiókban 2,48%-kal nőtt, 2000 és 2006 között (9. táblázat). A munkanélküliségi ráták kapcsán relatíve nagy különbségeket találtunk az EU országokban a vizsgált időszakban. A PR régiókban a munkanélküliségi ráta változása az adott időszakban a lett mínusz 35,83% és a magyar 31,67% között mozgott. Ezen korcsoportok munkanélküliségi rátáinak különösen magas fluktuációját találtuk Svédországban, elsősorban a PU régiókban.
1.3.4. Oktatás, humán erőforrás és K+F Egy terület versenyképessége nagyban függ lakosainak iskolai végzettségétől, a K+F területén elért eredményektől, valamint a tudomány és technika területén való minőségi humán erőforrásban való részvételtől. A regionális tudáspotenciál és a tudományos fejlődés lehetőségeinek elemzéséhez a
29
következő indikátorokat tárgyaljuk: a legmagasabb iskolai végzettség szerinti népességmegoszlás, a tanulók száma az egyes oktatási szinteken, az élethosszig tartó tanulás, a humán erőforrás a tudomány és technika területén, az EPO-hoz benyújtott szabadalmak, és a kutatás-fejlesztés.
1.3.4.1. A népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség alapján Az internet több előnnyel járna a vidéken élők, mint a városi lakosok számára, hiszen az információkhoz való hozzáférés és az információk továbbítása költségesebb a vidéken élők esetében, mivel távol élnek a közigazgatási hivataloktól és egyéb szolgáltatásoktól. Ennek ellenére az internethez való hozzáférés nehézkesebb a vidéki, mint a városi régiókban. PUEL és mtsai (2007) úgy vélik, hogy az internet-elérhetőség minősége a legfontosabb probléma a vidékfejlesztés terén, és javasolják egyéb alternatív technológiák terjesztését a gyors internethez való hozzáférés érdekében. CLEARY és mtsai (2006) az iskoláskorú gyerekek internet használatának feltárásával megerősítették PUEL és mtsai (2007) eredményeit, megállapítva, hogy a földrajzi tényezők szignifikánsan befolyásolják az internet használati szokásokat. Az internetezési képességek javítása érdekében, javasolják állami támogatás bevezetését az otthoni internet hozzáférés esetében, valamint a nyilvános hozzáférés támogatását és technikai támogatás, illetve tréningek biztosítását az iskoláskorú gyerekek számára. 12. ábra
A 15 éves és idősebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség alapján NUTS2 (1000)
800 700
1000 people
600 500 400 300 200 100 0 PU 2000
IR 2000
Pre-primary, primary and lower secondary
PR 2000
PU 2006
IR 2006
Upper secondary and post-secondary non-tertiary
PR 2006
Tertiary
Source: I9, Eurostat General and regional statistics Pre-primary, primary and lower secondary education - Iskola előtti, általános iskolai és érettségit nem adó középiskolai képzés Upper secondary and post-secondary non tertiary education - Érettségizettek és diplomát nem adó felsőfokú képzés Tertiary education – Diplomás képzés
2006-ban a 15 éves és attól idősebb korosztály körében az érettségivel, valamint a felsőfokú nem diplomás végzettséggel rendelkezők száma volt a legmagasabb minden régió típusban, ezt követték az iskolai előtti, általános iskolai, és érettségit nem adó középiskolai végzettségűek, valamint a
30
diplomával rendelkező lakosok. (12. ábra, 4. melléklet). Ezek a számok növekedtek a PU, IR és PR régiókban, 2000 és 2006 között, kivéve az iskola előtti képzésben résztvevők számát a PR régiókban.
1.3.4.2. A tanulók száma az egyes oktatási szinteken A felsőoktatás minősége az oktatás alapvető aspektusává válik, de ahogy számos európai országban rohamosan növekszik a tanulók száma, a minőségi követelményeknek való megfelelés egyre nagyobb kihívást jelent. CSIZMADIA és mtsai (2008) vizsgálták a minőségbiztosítás bevezetését a felsőoktatásban, és a következő szervezeti változókat találták a minőségbiztosítás bevezetésének folyamatában a leginkább meghatározónak: a vezetőség elköteleződése a minőségbiztosítás mellett, külső tanácsadók segítsége, az intézmény megítélése és politikai döntések. A felsőoktatásban tendencia volt, hogy a tananyagok és tankönyvek mind a helyi tanulók, mind a nemzetközi tanulók számára készültek. A nemzetközi tananyagok lehetővé teszik a tanulók számára, hogy
egy
univerzálisabb
tudásra
tegyenek
szert,
mellyel
növelni
tudják
a
globális
foglalkoztathatóságukat. HUANG (2006) felveti, hogy egy nemzetközi tananyagnak illeszkednie kellene a különböző régiók valamint szociális, gazdasági és felsőoktatási rendszerek igényeihez. A felsőoktatásban a nemzetközi képzések újabb munkahelyeket teremtenek a fogadó országban, valamint javítják a két ország közti kapcsolatot. Egy jelentős átalakítás már folyamatban van a felsőoktatás nemzetközi képzései kapcsán. A felsőoktatás nemzetközi képzéseinek fejlesztése egy újabb nagyszerű lehetőség lehet a vidéki központokban található egyetemek számára, hogy megnyissák a régiókat és globális szereplővé váljanak. A nemzetközi diákok számának rohamos visszaesése az amerikai egyetemeken (ALBERTS, 2007) arra enged következtetni, hogy egyéb országok megnövelték lehetőségeiket a nemzetközi diákok megnyerésében. 13. ábra 90000000
Tanulók száma az egyes oktatási szinteken NUTS 2
y = -28020x + 8E+07
80000000 70000000 ISCED 1-3
Head
60000000
ISCED 4
50000000
ISCED 5-6
40000000
Lineáris (ISCED 1-3) Lineáris (ISCED 5-6)
30000000
y = 537608x + 2E+07
Lineáris (ISCED 4)
20000000 10000000
y = 319545x - 248154
0 2000
2001
2002
2003 Years
Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics
31
2004
2005
Az EU-ban a tanulók legnagyobb része, 78,25 millió fő (2000 és 2005 közötti átlag), az általános- és középiskolai oktatásban vett részt, 17,35 millió fő (2000 és 2005 közötti átlag) a felsőoktatásban, és 1,30 millió (2000 és 2005 közötti átlag) tanuló pedig diplomát nem adó felsőfokú képzésekben (13. ábra). Az általános- és középiskolai oktatásban nem változott jelentősen a tanulók száma, a felsőoktatásban, illetve a diplomát nem adó felsőfokú képzésekben viszont szignifikánsan nőtt.
1.3.5. Turizmus és infrastruktúra A farm tevékenységek sokszínűsége és a vidéki tevékenység, mint általános turizmus, megfelelő választásnak tűnik a vidéki lakosok számára, bevétel teremtés céljából, hiszen a mezőgazdasági foglalkoztatás csökkent a közelmúltban. A különböző típusú szálláshelyeken töltött vendégéjszakák számát választottuk ki a turizmusban bekövetkezett változások bemutatására. A turizmus és a vidéki területek fejlődése szoros kapcsolatban áll az adott terület vonzóságával, míg az infrastruktúra központi problémát jelent. Az infrastrukturális fejlődést a szállítás és a rendelkezésre álló kórházi ágyak főbb jellegzetességeinek tárgyalása során mutatjuk be.
Szállítás Az előállított termékek szállításának költségei több mint 90%-kal csökkentek az elmúlt évszázadban, és több mint valószínű, hogy ez a tendencia tovább fog folytatódni a következő években. Egy másik probléma, hogy a fix infrastruktúrás szállítmányozás (vasúti és vízi) jelentősége szintén visszaesett, ami veszélyezteti a városi központok természetes kialakulását. Továbbá GLAESER és KOHLHASE (2003) rámutatott, hogy míg a termékek szállításának költsége egyre csökken, az emberek szállítása egyre drágább lesz. Ebben a részben közelebbről megvizsgáljuk az EU és a tagállamok szállítási rendszerét. Az EU szállítási politikája a Római Szerződésen alapul, melyben a közösség lakosai és a szolgáltatások szabad mozgását határozták meg. Az 1986-os szállítási politika részét képezte a Single European Act-nek (SEA) mely változásokat szorgalmazott a szállítók könnyebb elérése érdekében EU szerte, valamint közös standardokat állítottak fel az emberek és tárgyak hatékonyabb és zavartalanabb áramlása érdekében. A figyelem elsősorban a vasutak, az autóutak és vízi utak minőségi összekapcsolására irányult, Transz-Európai Hálózatok létrehozásával. Egy új, hivatalos kormánykiadványt tettek közzé 2001-ben, melyben a fő problémák a biztonság, a környezet, és a szállítmányozó eszközök egyensúlya voltak. 2004-ben, amikor 10 új ország csatlakozott az EU-hoz, a politika figyelme az EU15 országok szállítási rendszeréhez való csatolásukra irányult. Az EU szállítási politikája hangsúlyozta a szállítás szabadságát, támogatta a szállításra alkalmas infrastruktúrát és szabályt állított fel egy egységes EU légkör létrehozására (JAMES, 2007).
32
Szárazföldi szállítás A szállítási szolgáltatások szintje hatással lehet az ingázó dolgozókra, munkahelyük elérésében, valamint a cégekre, a vállalkozások vidéki területeken való beindításában. Így egy régió növekvő hatékonyságú szállítási rendszere, segíthet a munkahelyteremtésben az elmaradott területeken élő lakosok számra. COTO-MILLÁN és mtsai (2005) vizsgálták a szállítmányozás gazdasági liberalizációját Spanyolországban, és azt találták, hogy a szállítási szolgáltatások felszabadítása a spanyol fogyasztók számára kedvező volt. A szállítási költségek hatással vannak a szignifikáns stratégiai döntésekre, mint például a különböző vállalkozások elhelyezkedése. GLAESER és KOHLHASE (2003) szerint a termékek mozgatásának költsége 90 százalékkal visszaesett az elmúlt évszázadban, és ez a trend továbbra is csökkenő. Gyakorlati példákkal támasztják alá azon tényeket, melyek szerint egy olyan világban élünk, ahol „alapvetően ingyenes a termékek mozgatása, de drága az emberek szállítása”. Az eredmények arra utalnak, hogy ezek a trendek a szállítmányozás terén jobban kedveznek a termelőhelyek vidéki területekre történő kihelyezésének, mint az emberek, termelőhelyekre történő szállítának. Az Európai Tanács szerint „a közösségek szárazföldi szállítmányozási politikájának célja, egy olyan fenntartható mobilitás támogatása, mely hatékony, biztonságos, és a környezetre gyakorolt negatív hatása alacsony” (I13). 14. ábra
Autópályák, egyéb utak és vasútvonalak hossza az EU-ban, NUTS 2
2500000
2000000
1500000
1000000
500000
0 PU 2000 Motorways (km)
IR 2000
PR 2000 Other roads (km)
PU 2006
IR 2006
PR 2006
Total length of railway lines (km)
Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics Motorways (km)- Autópályák (km), Other roads – Egyéb utak (km), Total length of railway lines (km) – Vasútvonalak teljes hossza (km)
Az utak (autópályák és egyéb utak) voltak a szállítmányozás legszignifikánsabb eszközei az EU NUTS2 régióiban. (14. ábra, 5. melléklet). 2006-ban az utak hossza 14-szer volt nagyobb, mint a
33
vasúti síneké a PU régiókban, és 28-szor a PR régiókban. Átlagosan, az utak hossza az IR régiókban volt a legnagyobb, 15733 km egyéb út és 257 km autópálya (2006).
Autópályák hossza az EU-ban 2000-2006
10. táblázat Országok
Be Bg Cz Dk De Ee Ie Gr Es Fr It Cy Lv Lt Lu Hu Mt Nl At Pl Pt Ro Si Sk Fi Se UK
km PU
IR
PR
0.90
0.46
0.00
0.00
10.58
0.00
3.77
15.36
N/A
N/A
N/A
N/A
0.56
1.43
0.60
6.45
N/A
N/A
N/A
117.19
231.16
N/A
N/A
N/A
3.47
15.52
19.11
0.58
11.99
22.66
-0.26
1.20
6.73
N/A
7.08
N/A
N/A
N/A
N/A
N/A
-25.90
N/A
N/A
27.83
N/A
3.56
50.18
127.78
N/A
N/A
N/A
10.69
33.89
N/A
2.82
10.53
0.38
244.19
19.85
306.25
0.00
16.96
0.00
363.64
73.53
N/A
N/A
N/A
N/A
12.87
12.84
N/A
N/A
23.83
37.57
3.27
31.16
10.01
2.08
3.58
N/A
Átlag
2.96 9.92 Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics
-2005
-2005
-2005
-2004
27.14
Az autópályák hossza átlagosan növekedett az EU-ban 2000 és 2006 között, elsősorban az IR (9,92%) és a PR (27,14%) régiókban (10. táblázat). Az autópálya fejlesztés Lengyelország (306%),
34
Írország (231%) és Magyarország (128%) PR régióiban volt a legnagyobb arányú, de ezekben a régiókban a kiindulási értékek relatíve alacsonyak voltak. 2000-ben egy átlagos NUTS2 PR régió 48 km
autópályával
rendelkezett
Lengyelországban,
20
km-rel
Írországban
és
36
km-rel
Magyarországon. A PR régiókban történt autópálya fejlesztés mértéke szignifikánsan alacsonyabb volt Spanyolországban (19%) és Franciaországban (23%), de az abszolút értékek igen magasak voltak, 104 km és 54 km. Az időszak végére, Bulgária NUTS2 PR régiójának 7 km-nyi autópályával és a spanyolországi 646 km-nyi autópályával, az autópályák hosszát tekintve nagy különbségek alakultak ki az EU országai között.
11. táblázat
Az egyéb utak hossza az EU-ban 2000-2006
Országok
km PU
IR
Átlag
2,07 0,03 Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics
PR 1,00
A NUTS 2 régiók egyéb útjainak hossza valamelyest növekedett a PU, IR és PR régiókban, a vizsgált időszakban (11. táblázat).
Turizmus A leszakadt területeken a turizmus fejlesztése növeli a helyi lakosok foglalkoztatását és bevételét, azonban a turizmus negatív hatással lehet a hely által nyújtott előnyökre (LARSON és HERR, 2008). A kis országokban, melyek megfelelő geográfiai elhelyezkedéssel és időjárási viszonyokkal rendelkeznek, a turizmus fontos gazdasági alapként szolgálhat (SOUKIAZIS és PROENCA, 2008). A panel adatok elemzése bebizonyította, hogy a turizmus növelte a portugál régiók egy főre jutó jövedelmét, és a turizmus egy alternatív megoldásként szolgált a regionális növekedés elősegítésében. MAZURSKI (2000) a turizmus szerepét foglalja össze Lengyelországban, és megállapítja, hogy ennek fontossága központi egy fenntarthatóbb gazdaság igazolásában, illetve, hogy a turizmus egy nagyszerű lehetőség a szegény régiók fejlesztésére. Összefoglalva a vidéki turisztikai tevékenységeket Romániában és a kelet-európai országokban, NAGHIU és mtsai (2005) feltételezik, hogy a vidéki területek és termékek falusi turizmus segítségével való felfrissítése egy fenntartható jövőhöz vezethet. Az találták, hogy a kelet-európai országokban a falusi turizmus tevékenységei a külföldi igényekhez igazodtak, hogy ezzel külföldről származó bevételhez jussanak. A romániai falusi turizmus azonban nem tűnik fenntarthatónak elsősorban külföldi vendégekkel, ezért a falusi turizmusnak a hazai piacon is növelnie kell gazdasági aktivitását.
35
A turizmus fejlesztése a vidéki területeken csökkenti a munkanélküliséget és növeli a bevételt, de negatív hatásai is lehetnek a helyi közösségre és gazdaságra. GÖSSLING (2003) bemutatja a falusi turizmus fejlesztésének néhány pozitív és negatív hatását a tanzániai Kiwengwa faluban. A turizmus jelentősen növelte a bevételt, de megzavarta a helyi szocio-ökonomikus rendszert és az ökoszisztéma önmegújító képességének csökkenését okozta. Ezek a felfedezések - egy az európai vidéki területektől jelentősen eltérő - vidéki területről származnak, de a turizmus fejlesztés negatív következményeit figyelembe kellene venni egy falusi turizmust célzó fejlesztési terv megvalósítása előtt. A vadász turizmus egy lehetséges eszköze a vidéki gazdaság színesebbé tételének, valamint a helyi lakosok foglalkoztatás- és bevétel növelésének. WILLEBRAND (2008) 2110 vadász véleményét vizsgálta meg Svédország északi részén, a vadász turizmussal kapcsolatosan. A vizsgálatban részt vett vadászok 36%-a támogatta az ötletet a saját területükön, azzal a meggyőződéssel, hogy ezáltal új munkahelyek jönnek létre. Másoknak nem tetszett az ötlet, hogy turisztikai célra használják a vadvilágot, vagy nem akarták, hogy újabb vadászok jelenjenek meg a területeiken. A turizmus megosztódása és specializálódása volt a tendencia számos országban. A vallási turizmus közkedveltebbé vált azon országokban, ahol korábban nem létezett ilyen típusú turisztikai termék. STOYKOVA (2008) a nemzeti stratégia alkalmazását, az állami szerepvállalást, és a vallási intézmények, a non-profit szektor, a vállalkozások, az önkormányzatok és a helyi turisztikai tanácsok összefogását tartja fontosnak egy vallás turisztikai termék kifejlesztése kapcsán. 15. ábra
A hazai lakosok vendégéjszakáinak száma, NUTS 2, száma/abszolút érték/egység
4000000
Number of nights spent
3500000 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 PU 2000
Hotels
IR 2000
Tourist campsites
PR 2000
PU 2006
Holiday dwellings
IR 2006
PR 2006
Other coll. accommodation n.e.s.
Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics Hotels – hotelek, Tourist campsites – kempingek, Holiday dwellings – üdülő telepek, Other coll. accomodation n.e.s. – egyéb tömeges szálláshelyek Number os nights spent – vendégéjszakák száma
A hazai turisták minden régió típusban több éjszakát töltenek hotelekben, vagy hasonló szálláshelyeken, mint a kempingekben, üdülő telepeken, vagy egyéb tömegszállásokon (n.e.s.)
36
együttvéve (15. ábra, 6. melléklet). 2006-ban a PU régiókban a hazai turisták hotelben töltött éjszakáinak száma 1,98-szor több volt, mint az egyéb szálláshelyeken töltött éjszakák száma, az IR régiókban 1,26-szor, a PR régiókban 1,5-ször volt nagyobb. Míg a PU régiókban a hazai turisták a hoteleket részesítették előnyben, a vidéki területeken a kempingek, üdülő telepek és egyéb tömegszállások aránya volt nagyobb. Egy átlagos PU és IR régió kétszer annyi hazai turistát vonzott, mint egy átlagos PR régió. 16. ábra
A nem hazai lakosok vendégéjszakáinak száma, NUTS 2 száma/abszolút érték/egység
4000000
Number of nights spent
3500000 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 PU 2000
Hotels
IR 2000
Tourist campsites
PR 2000
PU 2006
IR 2006
Holiday dwellings
PR 2006
Other coll. accommodation n.e.s.
Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics Hotels – hotelek, Tourist campsites – kempingek, Holiday dwellings – üdülő telepek, Other coll. accomodation n.e.s. – egyéb tömeges szálláshelyek Number os nights spent – vendégéjszakák száma
A nem hazai lakosok nagyjából ugyanannyi éjszakát töltöttek hotelekben, mint a hazai lakosok a PU ér PR régiókban, ugyanakkor a nem hazai lakosok hotelekben töltött éjszakáinak száma szignifikánsan alacsonyabb volt a hazai lakosokhoz képest az IR régiókban (16. ábra). A nem hazai lakosok jobban kedvelték a hoteleket, mint a kempingeket, üdülő telepeket, vagy egyéb szállásokat (n.e.s.). 2006-ban a nem hazai lakosok 3,26-szor, 1,94-szer és 3,71-szer több éjszakát töltöttek hotelekben a PU, IR és PR régiókban, mint a többi három szállástípuson. Általában a nem hazai lakosok kempingekben, üdülőtelepeken és egyéb szállásokon töltött éjszakáinak száma alacsonyabb volt, mint a hazai lakosoké a PU, IR és PR régiókban. 12. táblázat Vendégéjszakák
Vendégéjszakák változása, NUTS, 2 % Szálláshelyek
2000-2006 PU
IR
PR
Hazai lakosok
Hotelek és hasonló szálláshelyek
6.31
2.58
5.24
vendégéjszakái
Kempingek
3.84
12.31
14.92
Üdülő telepek
-5.26
-14.29
-7.83
Egyéb tömeges szálláshelyek n.e.s.
49.95
18.06
23.97
Hotelek és hasonló szálláshelyek
11.31
9.27
1.35
Nem hazai lakosok
37
vendégéjszakái
Kempingek
8.72
0.23
3.03
Üdülő telepek
-9.00
-24.02
17.17
Egyéb tömeges szálláshelyek n.e.s.
50.62
31.47
23.11
Forrás: I9, Eurostat General and regional statistics A három turisztikai szálláshelytípus közül az egyéb tömegszállások n.e.s. kategóriájában nőtt legintenzívebben a vendégéjszakák száma (12. táblázat). Mind a hazai, mind a nem hazai lakosok vendégéjszakáinak száma növekedett a PU, IR és PR régiókban EU szinten, 2000 és 2006 között, a fejlődés különösen a PU régiókban volt magas, 50%-os. A hazai és nem hazai lakosok hotelekben és hasonló
szálláshelyeken
töltött
vendégéjszakáinak
száma,
szintén
növekedett
mindhárom
kategóriában, a növekedés a nem hazai lakosok PU és IR régiókban töltött vendégéjszakáinak számában volt a legintenzívebb. A kempingekben töltött vendégéjszakák száma általában nőtt, de a legnagyobb fejlődés a hazai lakosok IR és PR régiókban, valamint a nem hazai lakosok PU régiókban töltött vendégéjszakáinak száma esetében volt a legnagyobb. Az üdülő telepeken töltött vendégéjszakák esetében ellentétes tendencia volt megfigyelhető. A hazai és nem hazai lakosok üdülő telepeken töltött vendégéjszakáinak száma egyaránt csökkent, kivéve a nem hazai lakosok PU régiókban töltött vendégéjszakáinak számát. Összefoglalva a vendégéjszakákban EU szinten bekövetkezett változásokat, megállapítható, hogy a vendégéjszakák száma az egyéb tömegszállás n.e.s. kategóriájában nőtt a legintenzívebben. Továbbá, hogy a hazai lakosok szignifikánsan több éjszakát töltöttek kempingekben, a nem hazai lakosok pedig üdülőtelepeken a vidéki területeken.
1.3.6. Következtetések Az európai vidéki régiók statisztikai elemzéséből levont következtetéseket három részre osztottuk: speciális problémák, melyek potenciálisan befolyásolják a foglalkoztatási rátákat, a városi és vidéki régiók státusza és összehasonlítása, valamint az EU15 és a volt szocialista országok összehasonlítása.
1.3.6.1. Speciális problémák, melyek potenciálisan befolyásolják a foglalkoztatási rátákat A függőségi arány, migráció és népesség változás Egy, a közelmúltban végzett, kutatás szerint az európaiak új generációjának legfontosabb kérdései a következők: az egészségügyi rendszer minősége, a generációk közti összeütközések a nyugdíjak kapcsán, és a bevándorlók integrációja, mely szoros kapcsolatban áll a foglalkoztatási problémákkal.
38
Tanulmányozták a népsűrűség és az emberi szaporodás közti kapcsolatot, és azt találták, hogy negatív kapcsolat áll fenn a népsűrűség és a szaporodási mutatók között, mely arra enged következtetni, hogy ez a kapcsolat negatívan érinti a ritkán lakott vidéki területeket. Az Európai Unió aktív korú népessége 20,8 millióval (6,8%) fog csökkenni 2005 és 2030 között ugyanakkor a 65 éves és attól idősebb korosztály 40 millióval (52,3%) fog nőni, így a függőségi arányok növekedni fognak. Az EU-nak meg kell oldania az öregedő népesség és a munkaerő problémáját. A csökkenő népesség okozta probléma egyik megoldása a bevándorlás növelése, azonban a negatív tendencia nem kompenzálható egy megfelelő szintű bevándorlással. A fogadó ország bevándorlási politikájának alkalmazkodnia kell a munkaerőpiac elvárásaihoz, valamint a bevándorlók szükségleteihez. A bevándorlók társadalomba való beilleszkedése nagymértékben a fogadó ország jogszabályaitól függ. A természetes népességváltozás tendenciája növelte a vidéki területek hátrányos helyzetét. A születési arány csökkent az EU PU, IR és PR régióiban 2000 és 2006 között, és ez a csökkenés több mint kétszeres volt a PR régiókban a PU régiókhoz képest. A halálozási arány szintén csökkent a PU, IR és PR régiókban, 2,86%-kal, 0,79%-kal és 1,01%-kal, mely trend relatíve kedvező a vidéki emberek számára. A természetes népességváltozás eltérő volt az EU PU, IR és PR régióiban, a legjobb a PU régióban volt (-0,69), míg a legrosszabb a PR régiókban (-2,67). EU szinten a természetes népességváltozás negatív volt, de a népesség átlagos száma némileg nőtt 2000 és 2006 között. A népesség növekedés forrása az EU migrációs különbsége volt. Az urbanizációs folyamat folytatódott, és a népsűrűségbeli különbség tovább nőtt a PR és PU régiók között, valamint a PR és IR régiók között, 2000-től 2006ig. A nők aránya szignifikánsabbá vált, elsősorban a hosszabb életkilátásoknak köszönhetően. A nők száma minden régiótípusban magasabb volt, mint a férfiaké, és a különbség a női és férfi éves átlagos népesség között nőtt a PU, IR és PR régiókban, 2000 és 2006 között.
Foglalkoztatás és munkanélküliség A gazdasági fejlődés számos módon hatással van a foglalkoztatási szintre. A földrajzilag kedvezőtlenebb helyzetben lévő területeken a szülők kevesebbet fektetnek a gyermekeik taníttatásába, ami egy kevésbé iskolázott népesség kialakulásához vezet ezekben a régiókban, ami tovább növeli a fejlett és fejletlenebb területek közti különbséget. A foglalkoztatás és a gazdaság kapcsolatát vizsgálva Nagy-Britanniában, azt találták, hogy a foglalkoztatás egyre szorosabb kapcsolatban áll a gazdasági fejlődéssel.
39
Az aktív korú népesség foglalkoztatási igénye jelentős eltéréseket mutat, a személy státuszától függően. A részmunkaidős foglalkoztatás egy jó megoldás lehet a házas, kisgyermekes nők számára, mellyel így karriert építhetnek és egyben elkötelezett családtagok is. A részmunkaidős foglalkoztatás intenzívebben nőtt a PU, IR és PR régiókban, mint a teljes munkaidős foglalkoztatás. Egy Olaszországban végzett kutatás végső következtetése megállapítja, hogy egy államilag támogatott és rugalmas gyermekellátási rendszer, nagyobb számú gyermekellátási intézménnyel növelni tudná a kisgyermekes olasz anyák foglalkoztatását. A nők foglalkoztatása elkerülhetetlenné vált, még számos gazdaságilag fejlett országban is. Németországban a nők foglalkoztatása még fontosabbá vált az elmúlt években, köszönhetően az egyre szaporodó egyszemélyes háztartásoknak és magas válási rátáknak. Még a házastársi kapcsolatban élők háztartásaiban is szignifikáns részét képezi a családi költségvetésnek a nők keresete, számos német családban. A nők és a férfiak foglalkoztatási rátája közti különbség csökkent, de a férfiak foglalkoztatottsága továbbra is magasabb maradt a nők foglalkoztatottságához képest, a vizsgált időszakban. Az európai régiók most szembesülnek a szolgáltató szektor gyors és egyenlőtlen fejlődésének következményeivel. Az találták, hogy a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya a PU és IR régiókban szignifikánsan magasabb volt, mint a PR régiókban, ami arra enged következtetni, hogy a vidéken élők számára a különböző szolgáltatások elérése korlátozott, a PU és IR területeken élők lehetőségeihez képest, ami egy jelentős hátránya a vidéki életnek. Míg a foglalkoztatás fejlődése az IR régiókban volt a legnagyobb, addig a PR régiókban negatív tendenciát tapasztaltak. Az EU-ban a teljes foglalkoztatás általában nőtt a PU (4,12%), IR (4,25%) és csökkent a PR (-0,74%) régiókban, 2000 és 2005 között. A mezőgazdasági foglalkoztatás további csökkenése rohamosan megváltoztatja a foglalkoztatási struktúrát a vidéki területeken. A mezőgazdaság, vadászat, erdészet, halászat terén a foglalkoztatás jelentősen visszaesett az EU PU, IR és PR régióiban, a legjelentősebb visszaesés (16,09%) a PR régiókban történt. A kis földtulajdonok általában korreláltak az alacsony termelékenységgel, ami csökkenti ezen gazdaságok versenyképességét. A farmok csökkenő bevételteremtő képessége rákényszeríti a gazdákat, hogy új bevételi forrásokat keressenek. Kiegészítő farm bevételi forrás lehet a farmon kívüli munkavégzés. Az ipar területén való foglalkoztatás aránya szintén csökkent. Az iparban való foglalkoztatás csökkent az EU PU (3,88%), IR (0,83%) és PR (2,30%) régióiban 2000, és 2005 között. A szolgáltatások fontossága nőtt a vidéki területeken. A szolgáltatóiparban általánosan nőtt a foglalkoztatottság, legintenzívebben az IR területeken (6,31%).
40
A foglalkoztatás mintázata korcsoportok és nemek szerint változik. A fiatalok és idősek foglalkoztatási rátája alacsonyabb, mint a középkorúaké. A középkorú nők foglalkoztatása általában alacsonyabb, mint a középkorú férfiaké. A foglalkoztatás-támogatási programokat figyelmesen kell értékelni, hogy biztosítva lehessen a hatékony megvalósulásuk. Egy vizsgálat szerint, melyet Hollandiában végeztek, a foglalkoztatási támogatások kismértékben pozitívan hatottak a foglalkoztatásra a privát szektorban, az állami szektor foglalkoztatására pedig nagyobb mértékben, mindkét szektorban növelve a foglalkoztatottságot. Ugyanakkor az általános munkahely elhagyók nagy száma miatt, a teljes foglalkoztatás csökkent. Az internethasználat aktiválhatja a kis jövedelemmel rendelkező közösségeket, különösen az elmaradt területeken élőket. Egy alacsony jövedelemmel rendelkező közösségben végzett vizsgálat, mely az otthonról elérhető internet hatékonyságát kutatta, bebizonyította, hogy az internet képzésben részesülő csoport tagjai megváltoztatták attitűdjüket az IT felé. A foglalkoztatás struktúrája különbözött az EU városi és vidéki területein. A foglalkoztatottak aránya a PU régiókban volt a legnagyobb, a PR régiókban pedig a legalacsonyabb, 2000-ben és 2006-ban is. A magánvállalkozók és családi vállalkozásban foglalkoztatottak aránya ellenkező tendenciát mutatott, alacsony arányt a városi és magasat a vidéki régiókban. A családi vállalkozásban dolgozók rátája megközelítőleg háromszoros volt az IR és PR régiókban, a PU régiókhoz képest. A PR és IR régiók lakosai rendelkeztek a legkevesebb heti munkaórával. 2000-ben és 2006-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak a PU régiókban töltötték a leghosszabb időt munkával, míg az IR régiókban a legkevesebbet. A főállásban töltött heti átlagos munkaórák számában a legnagyobb csökkenés a PU régiókban következett be, ennek ellenére is a PU régiókban dolgoztak a legtöbbet az emberek. A foglalkoztatási szolgálatok segíthetik a lakosokat a munkanélküliség leküzdésében, különösen az alacsony mobilitású emberek esetében. Dél-Kaliforniában a foglalkoztatási szolgálatok elérhetősége csökkentette munkanélküliséget, különösen a korlátozott elhelyezkedési lehetőséggel bíró területeken, valamint az alacsony mobilitású lakosok körében. A fiatal népesség növekvő kiaknázása a legaktívabb munkaerő bevonását jelentené. A fiatalok munkanélküliségi rátája általában minden régióban magasabb, mint a középkorúaké, így a legaktívabb munkaerőben rejlő lehetőségek jelentős része kihasználatlan marad. A munkanélküliségi ráták a 15-24 évesek körében magasabb volt, mint a 25 éves és annál idősebb korcsoport esetében, az EU PU, IR és PR régióiban, 2000 és 2006 között. A munkanélküliségbeli különbségek nőttek a városi és vidéki területek között, mivel a fejlett és kevésbé fejlett régiók munkanélküliségi rátájának különbsége is nőtt, csökkent a fejlett és nőtt a fejletlenebb régiókban.
41
A munkába állás szándéka függ a munkanélküli státuszától, a támogatásoktól, melyekben részesül, az életkorától és iskolai végzettségétől. Az alacsonyabb bérért való munkába állás hajlandósága nő, ahogy nő a munkanélküliség ideje és ha az emberek nem részesülnek munkanélküli segélyben. A fiatal és az alacsonyabb iskolázottságú munkanélküliek hajlandóbbak elfogadni az alacsonyabb béreket. A tartós munkanélküliség valamelyest kisebb volt a PR régiókban (37,66%), mint a PU és IR régiókban (2006). A tartós munkanélküliségi ráta szignifikánsan csökkent a PU és PR régiókban, de hasonló szinten maradt az IR régiókban.
A vidéki területek gazdasági fejlődése A gazdaság fejlettebb volt a városi területeken (6. ábra), mint a vidéki régiókban, mivel a „GDP euró per lakos az EU átlagának százalékában” mutató a PU régiókban volt a legmagasabb (129,2%), valamivel kevesebb volt az IR régiókban (84,4%), és a legkevesebb az PR régiókban (76,4%) (2005). Az időszak kezdetén mutatkozó régiók közti GDP különbségek ellenére, a legnagyobb fejlődés a legfejlettebb PU területeken jelentkezett, míg a legkisebb a PR régiókban, ami tovább növelte a városi és vidéki területek közti különbséget. A GDP növekedés különösen meggyőző volt a volt szocialista országokban, de a rendkívül alacsony alapértékeik miatt az egy főre eső GDP hozzájárulásuk alacsony maradt. Megvizsgálva a GVA és a foglalkoztatás közti kapcsolatot, azt találták, hogy a GVA 4,7-5,2-ször gyorsabban növekedett mint a foglalkoztatás a PU és IR régiókban, a PR régiókban pedig, míg a GVA eredmények 21,6%-kal nőttek, addig a munkanélküliség 0,74%-kal csökkent. Ez a tény rávilágít a PR területek foglalkoztatás-fejlesztésének problémáira, még akkor is, ha az eredmények (outputok) szignifikánsan növekednek. A szolgáltatások termelési eredményei voltak a legmagasabbak, az ipar eredményei szignifikánsan alacsonyabbak voltak, a mezőgazdaság, vadászat, erdészet, halászat eredményei pedig jóval lemaradtak, minden régiótípusban. A szolgáltatások és az ipar bruttó hozzáadott értéke alapáron növekedett a PU, IR és PR régiókban, de a mezőgazdaság, vadászat, erdészet, halászat eredményei csökkentek. Ezek a tendenciák azt mutatják, hogy a mezőgazdaság fontossága még a vidéki területeken is tovább csökken. Ezért egyéb, nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztése megfontolandó a foglalkoztatás növelése érdekében, a vidéki területeken. Összehasonlítva az EU PU, IR és PR régióit, a legkevesebb rendelkezésre álló jövedelmet euróban, egy lakosra nézve a vidéki népesség lakói keresték, és a vidéki területek relatív helyzete csökkent ezen időszak alatt. Az általános nézet az, hogy a vidéki élet alacsony költsége részben, vagy egészben ellensúlyozza a vidéki népesség alacsonyabb jövedelmét, de ezt az állítást számos területen nem sikerült bizonyítani, sőt az egyes szolgáltatások hozzáférhetőségének hiánya többletköltséget ró a vidéki népességre.
42
A vidéki gazdaság fejlesztésének kulcstényezője a vidéki gazdaságok termelékenységének növelése. Egy Dél-Mexikóban végzett vizsgálat feltárta, hogy a munkavállalók képzése, a technológiai alkalmazkodás és a szállítmányozási infrastruktúra javítása pozitívan hatott a vidéki területek termelékenységére.
Oktatás Hagyományosan a tudáshoz való hozzáférés körülményesebb volt a vidéki lakosok számára, mely megkönnyíthető az internet segítségével. Az internet több előnnyel szolgálna a vidéki emberek, mint a városi lakosok számára, mivel az információhoz való hozzáférés és annak továbbítása költségesebb a vidéki egyének esetében, akik távol élnek a közigazgatási hivataloktól és egyéb szolgáltatásoktól. Az internethez való hozzáférés azonban sokkal nehézkesebb a vidéki területeken, mint a városi régiókban. A földrajzi tényezők szignifikánsan befolyásolják az internet használatot. Az internetezési képességek javítása érdekében az otthoni internet állami támogatását, a nyilvános hozzáférés elősegítését, valamint az iskoláskorú gyerekek számára a technikai segítség és az oktatás biztosítását javasolták. Összehasonlítva az iskola előtti, az általános iskolai az érettségit nem adó középiskolai, az érettségit adó középiskolai, a diplomát nem adó felsőfokú és diplomát adó képzéseket, a legdinamikusabb fejlődést a diplomás képzésben résztvevők számában találták, ami 25,54%-kal, 27,16%-kal és 32,55%-kal nőtt a PU, IR és PR régiókban. A felsőfokú képzések minősége alapvető fontosságúvá válik az oktatásban, azonban, ahogy a tanulók száma rohamosan növekedett számos európai országban, a minőségi elvárásoknak való megfelelés nehéz feladattá vált. A nemzetközi oktatás és kutatás együttműködése hozzájárul a vidéki felsőoktatás minőségének javításához. A nemzetközi tananyag szintjének növelése lehetővé teszi a tanulók számára, hogy egy univerzálisabb tudásra tegyenek szert, mellyel növelhetik a globális foglalkoztathatóságukat. A nemzetközi oktatás fejlesztése a felsőoktatásban, a vidéki központokban lévő egyetemeknek kitűnő lehetőséget kínálhat arra is, hogy megnyissák a régiót és globális szereplővé váljanak. A demográfiai trendek és a gyors technológiai fejlődés a foglalkoztatási struktúra átalakulását fogja követelni, és több ember fog az oktatás területén dolgozni, főleg az élethosszig tartó tanulás által támasztott igények kiszolgálása érdekében. A munkaadók igényeinek kiszolgálása az oktatással egyre problematikusabbá válik, ahogy ezek az igények egyre specializáltabbá válnak, és a posztgraduális képzések fontosabbak lesznek. Az átvihető és széleskörűen alkalmazható tanulás szolgálhatja leginkább a modern vállalatok igényeit, így a felsőoktatást ilyen irányba kell átalakítani. Ez a változás főként az élethosszig tartó tanulás
43
felsőoktatásban való széleskörű elterjedésével érhető el. A 25-64 év közötti felnőttek oktatásban és képzésben való részvétele egy igencsak növekvő trendet mutatott 2000 és 2006 között. Az élethosszig tartó tanulásban résztvevők száma gyors ütemben emelkedett a vizsgált időszakban, 35,11%-kal a PU, 51,01%-kal az IR és 45,9%-kal a PR régiókban.
1.3.6.2. A városi és vidéki régiók helyzete és összehasonlítása Összehasonlítva a három régiótípust a kiválasztott indexek alapján, azt találtuk, hogy a legtöbb esetben a PU régiók jobban különböznek az IR és PR régióktól, mint az IR régiók a PR régióktól. A következő vizsgált indexek bizonyítják a fent említett PU, IR és PR régiók közti különbségeket: -
az átlagos és teljes terület
-
a természetes népességváltozás
-
népsűrűség
-
GDP per lakos aktuális piaci értéken
-
Bruttó hozzáadott érték alapáron
-
A mezőgazdaság, vadászat, erdészet, halászat, ipar és szolgáltatások részesedése a GVA-ból
-
A háztartások bevétele
-
Foglalkoztatás gazdasági aktivitás szerint
-
A foglalkoztatás megoszlása a foglalkozási státusz, a foglalkoztatottak összetétele, a magán vállalkozók és családi vállalkozásban dolgozók mentén
-
A lakosság munkanélküliségi rátája, 25 éves és idősebb korosztálynál
-
Humán erőforrás a tudomány és technológia terén, a teljes népesség százalékában
-
Az EPO-hoz benyújtott szabadalmi kérelmek az előző évhez viszonyítva, 1 millió lakosra nézve
Az indexértékekben bekövetkezett változások, 2000 és 2006 között, nem voltak összhangban a fent említett
tendenciákkal,
az
értékek
csökkenése,
vagy
növekedése
többségében
nem
állt
összefüggésben a régió típusával. Továbbá, az értékek változásai általában nem befolyásolták a PU, IR és PR régiók relatív helyzetét a hét év során.
44
1.4. Magyarország, magyar NUTS2 régiók és az Észak-Alföld régió tanulmány terület 1.4.1. Demográfia és terület Népesség és népsűrűség Az éves átlagos népesség Magyarországon 10136014 volt 2000 és 2006 között, ami az EU népesség 2,1%-t jelenti ugyanazon időszakra nézve (17. ábra). A Hu10 régió (Közép Magyarország) rendelkezett a legtöbb lakossal: az ország 28%-a. A többi régiók szignifikánsan kevesebb lakossal rendelkeztek, Magyarország népességének 10-15%-val.
17. ábra
A magyar NUTS2 régiók népességének megoszlása
hu33 13% hu10 28% hu32 15%
hu31 13%
hu21 11% hu22 10%
hu23 10%
Forrás: I9, Eurostat A magyarországi NUTS2 régióinak éves átlagos népessége Közép-Magyarországon növekedett, de a többi régióban csökkent, 2000 és 2006 között. Összességében az átlagos teljes populáció csökkent Magyarországon, a vizsgált időszakban (18. ábra). A magyar népesség mobilitása alacsony; az elmaradottabb régiókban élők nem költöztek a fejlettebb régiókba, a fizetések és a lehetőségek nagy különbségei ellenére sem. 2
2
Az EU népsűrűsége 113,4 lakos/km volt, míg Magyarországé 108,9 lakos/km a vizsgált időszakban. 2
Míg az EU népsűrűsége 112,2-ről 114,8 lakos/km -re nőtt, addig Magyarország népsűrűsége 109,8ról 108,3-ra csökkent. Így az átlagos életkor megnőtt, ami még nehezebbé teszi az aktív népesség számára, hogy megfelelő bevételt termeljen a folyamatosan növekvő inaktív népesség számára.
45
18. ábra
Éves átlagos népesség, Magyarországon
Annual average population, Hungary 3500 hu10
1000 people
3000
hu21
2500
hu22
2000
hu23
1500
hu31
1000
hu32
500
hu33
0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
People - fő Forrás: I9, Eurostat A másik probléma azon gyermekek nagy száma, akik több mint 3, gyakran 6-8 gyermeket nevelő szegény családokban élnek, és akiket nem lehet a társadalomba integrálni a megfelelő iskolázottság hiánya miatt. A népsűrűség maximum 100 lakos/km2 minden régióban kivéve a hu10 régiót ahol ez az érték valamivel meghaladja a 400 lakos/km2 (19. ábra). A női népesség Magyarországon a teljes népesség 52,5%-t teszi ki, ami hasonló a nők százalékához az EU népességében, 51,2% (2004). 19. ábra
A népsűrűség Magyarországon
inhabitant per square km
Population density, Hungary 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
hu10 hu21 hu22 hu23 hu31 hu32 hu33 2000
2001
2002
Inhabitant per square km – lakos per km
2003
2
46
2004
2005
2006
Forrás: I9, Eurostat
Területi egységek Magyarországon A Nomenclature of Territorial Units for Statistics alapján Magyarország 3 NUTS1 régióval, 7 NUTS2 régióval (20. ábra, 13. táblázat), 20 NUTS3 régióval és 173 LAU1 (al)régióval rendelkezik. A régiók nagyban különböznek egymástól, számos szempont mentén. A NUTS2 régiók Magyarországon az EU javaslatára jöttek létre annak érdekében, hogy az országok egységes képet mutassanak. Az Európai Unió számára akkor elfogadható a magyarországi NUTS II szint, ha ezen régióbeosztás stabil, alkalmas a rendszeres információszolgáltatásra és az ország területét teljes mértékben, átfedés-mentesen lefedi. Az EU tagországai ezt a szintet használják a különféle gazdasági-társadalmi folyamatok elemzésére (SZIGETI, 2001). Magyarországon három területi egység (megyék) alkot minden NUTS2 régiót, kivéve egy régiót, ahol a főváros (Budapest) és egy megye képez egy NUTS2 régiót. Mivel a NUTS2 régiók létrejötte előtt a megyeszékhelyek voltak a helyi adminisztratív központok, a megyék érdekei a folyamat kezdete óta összeütközésben állnak, és a NUTS2 régiók belső struktúrájáról számos régióban nem sikerült megállapodni. KözépMagyarország (hu10 régió) nagyban különbözik a többi régiótól; ez Magyarország gazdasági és politikai központja, valamint az ország lakosságának egyötöde itt él. Magyarországon olyan kivételes helyzet alakult ki, mely szerint egyszerre léteznek a statisztikai körzetek és az alulról szerveződő kistérségek. A kistérségi szerveződések, azaz önkéntes alapon, alulról szerveződve ún. kistérségi társulások megalakulása 1989-ben indult meg Magyarországon, melyek mozgalma 1993-94-től felgyorsult. Felismerve a közös erőben rejlő lehetőségeket, a kistérségi társulások közös
érdekeik
alapján
együttműködhetnek
egymással,
közösen
pályázhatnak,
közösen
is
megvalósíthatnak fejlesztési programokat. Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről, megváltoztatta a kistérségi mozgalmat (PÁLNÉ KOVÁCS, 1997). A regionális politika elvárásainak megfelelően társulási formát írt elő, és nagyságukat a KSH által előírt körzetekhez igazította. 20. ábra
NUTS2 régiók Magyarországon
47
Forrás: I10 Magyarország régiói
13. táblázat Magyarország régiói NUTS1
Kód
NUTS2
Kód
NUTS3
Közép-
HU1
Közép-
HU10
Budapest
HU101
Pest
HU102
Fejér
HU211
Komárom-Esztergom
HU212
Veszprém
HU213
Győr-Moson-Sopron
HU221
Vas
HU222
Zala
HU223
Baranya
HU231
Somogy
HU232
Tolna
HU233
Borsod-Abaúj-Zemplén
HU311
Heves
HU312
Nógrád
HU313
Hajdú-Bihar
HU321
Jász-Nagykun-Szolnok
HU322
Szabolcs-Szatmár-Bereg
HU323
Bács-Kiskun
HU331
Békés
HU332
Csongrád
HU333
Magyarország Dunántúl
Magyarország HU2
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Dél-Dunántúl
Alföld és Észak-
HU3
Magyarország
Észak-
HU21
HU22
HU23
HU31
Magyarország Észak-Alföld
Dél-Alföld
HU32
HU33
Forrás: I10
21. ábra
A régiók területei, Magyarország
48
Kód
Area of the regions, Hungary hu10 7%
hu33 21%
hu21 12%
hu22 12% hu32 19%
hu23 15%
hu31 14%
Forrás: I9, Eurostat Közép-Magyarország rendelkezik a legkisebb területtel (7%), valamint 1 négyzetkilométerre jutó több, mint 400 lakossal, míg a többi régió területe számottevően nagyobb (12%-21%), és a népsűrűségük kevesebb, mint 100 lakos per négyzetkilométer (21. ábra)
1.4.2. Főbb mezőgazdasági jellemzők 1.4.2.1. Mezőgazdasági terület, termelés, és a tulajdonok száma A mezőgazdasági földterületek nagy százalékot tesznek ki Magyarországon, a hu10 régió 53%-a és a hu 33 régió 71%-a közé tehető az arányuk. A mezőgazdasági földterület jelentősen nagyobb Magyarországon, mint az EU 45,5%-os átlaga (22. ábra). A nagyarányú mezőgazdasági terület jó lehetőséget jelenthet a vidéki népesség számára, ahogy a jövőben nő a kereslet az élelmiszerek iránt. A statisztikai adatok szerint az ország 9,3 millió hektár összes területének közel 83%-a termőterület. Mezőgazdasági művelés alatt az összes terület 63%-a áll. Az ország teljes területének közel a fele, 4.500 ezer hektár, szántóként hasznosul. Az ország területének 19%-át erdő borítja, 11,3 %-a gyep. A termőterület tulajdonosi szerkezetét vizsgálva meghatározó a magántulajdon. 22. ábra
A mezőgazdasági földterületek aránya
49
Összes %-a
100% 80% 60%
53%
59%
57%
62%
hu21
hu22
hu23
70%
71%
hu32
hu33
57%
40% 20% 0% hu10
hu31
régiók Forrás: I9, Eurostat A szocializmusból a kapitalizmusba történő átmenetet követően a magyarországi mezőgazdasági termelés 30%-kal esett vissza. A külföldi verseny, a hagyományos külföldi piacok elvesztése, és a földek eloszlása (az átlagos tulajdon 3,3 ha) voltak a visszaesés fő okozói. A főállásban foglalkoztatott mezőgazdasági munkaerő száma 1992-2001 között megfeleződött. Az agrárfoglalkoztatottság aránya 2004-ben 5% alatti volt, mely arány régiónként eltérést mutat, legmagasabb a Dél-Alföldön, ahol 10% felett volt 2004-ben a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya. A 2000. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás szerint az összes népesség 20,3%-a, a munkaképes népesség 23,7%-a végez valamilyen (hobby, kiegészítő, megélhetési vagy főfoglalkozás jellegű) mezőgazdasági tevékenységet. Az agrárágazat tehát túlnő, túlmutat a tevékenység elsődlegesen gazdasági keretein (FVM, 2004a). 2000 és 2005 között szignifikánsan növekedtek a földtulajdonok területei, mivel a kis földtulajdonok minden kategóriában csökkentek (kevesebb, mint 5 ha, 5-10 ha, 10-20 ha, 20-30 ha és 30-50 ha 73%, 73%, 73% 91% és 85%-ra változott), míg a több mint 50 ha-os kategóriában több mint 32%-kal nőtt a tulajdonok száma. Az átalánytámogatási rendszer európai uniós bevezetése a nagyobb földterülettel rendelkező gazdálkodóknak kedvezett. Az EU csatlakozás előfeltételeként az EU egy egészségesebb tulajdonstruktúra és hatékonyabb földhasználat kialakítását javasolta Magyarország számára. Az agrártulajdonok koncentrációja növeli a mezőgazdaság gazdasági hatékonyságát a kis átlagos méretű magyar agrártulajdonok miatt, ugyanakkor kívánatos a tulajdonok további növekedése. PAPÓCSI (1998) a mezőgazdaság és falvak rendszerváltást követő helyzetének romlását a mezőgazdasági termelés jelentős visszaesésében, a birtokszétaprózódásban, és az alacsony tőkeellátottságban látja. A bruttó átlagkeresetek mintegy 30%-kal maradnak el az országos átlagtól valamint az ipar és a gazdasági ágak átlagától (TÓTH – HAMZA, 2000), az összes eszközértékre vetített mezőgazdasági adósság pedig több mint másfélszeresére nőtt (27 %-ról 44%-ra) (UDOVECZ,
50
2000). Tovább nehezíti a mezőgazdaság helyzetét a hitelnyújtás és a piacra jutás korlátozott lehetősége.
1.4.2.2. Állatállomány A magyarországi állatállomány 2,561,700 állat-egységről (ÁE) 1,952,700–ra esett vissza 2000 és 2005 között (23. ábra). A szarvasmarha, a baromfi, a sertés és a juh a legfontosabb gazdasági állatok Magyarországon. A szocializmus végét követően jelentősen lecsökkent a gazdasági állatok száma, és ez a csökkenés 2000 és 2005 között is folytatódott. A szarvasmarhák és sertések száma 615,500 ÁEről 533,600 ÁE-re, illetve 375,000 ÁE-ről 324,000 ÁE-re csökkent. A baromfitenyésztés valamelyest növekedő trendet mutatott. A juhok száma jelentősen növekedett, ami részben annak köszönhető, hogy száj és körömfájás jelent meg néhány külföldi juhtenyésztő országban, míg Magyarország ettől mentes volt, részben pedig annak, hogy a juh tenyésztéssel foglalkozó gazdálkodók támogatásban részesültek. A magyar NUTS 2 régiók állattenyésztése jelentős különbséget mutat: a százalékosan legnagyobb mezőgazdasági területekkel rendelkező régiók (hu32 és hu33 régiók) jóval több farm állattal rendelkeztek, mint más régiók. 23. ábra
Gazdasági állatok Magyarországon, 2000-2005
1000 élőállat egység
700 574,4
600
418,2
500
349,7
400 300
124,4
200 100
8,4
0 Sertés
Szarvasmarha
Juh
Kecske
Baromfi
Forrás: I9, Eurostat A magyar mezőgazdaság kilátásait illetően HUSTI (2003) a minőség javítását tartja az egyik kulcsterületnek. Örvendetes, hogy a jó minőségű termékek előállítására való felkészülés az eddigi időszakban is eredményt hozott, és ez a tény érvényes a továbbiakra nézve is. Ugyanis a minőségi követelmények betartása piaci lehetőségeket jelenthet a gazdálkodóknak (SZÉKELY ÉS DUNAY, 2002). Azoknak a termelőknek viszont, akik nem tudják versenyképességüket erősíteni az uniós vagy nemzeti segítséggel, számolniuk
kell a piacvesztés kockázatával (UDOVECZ, 2004). Az
élelmiszerekkel szembeni minőségi igények, elvárások az utóbbi időben egyre összetettebbé váltak, mivel a termékek eltarthatósága és élvezeti értéke mellett központi szerepet kapott az egészséges táplálkozás is (BERDE és DIENESNÉ KOVÁCS E., 2001). Azonban
a
mezőgazdaság
népességmegtartó
erejének
csökkenése
szükségessé
teszi
a
mezőgazdaságból kikerülő emberek megélhetésének más forrásból való fedezését, továbbá a
51
mezőgazdaságból
élők
jövedelmének
a
kiegészítését
más,
mezőgazdasághoz
kapcsolódó
tevékenységekkel (SZABÓ, 1997)
1.4.4. Gazdasági fejlődés 1.4.4.1. Bruttó hazai össztermék A GDP (bruttó hazai össztermék) növekedése folyamatos volt Magyarországon 2000 és 2005 között; ugyanakkor a NUTS2 régiók között szignifikáns különbségek voltak 2000-ben, és ezek a különbségek meg is maradtak a kérdéses időszak során. A NUTS2 régiók GDP/fő szekvenciája minden évben hasonló volt. A magyar NUTS2 régiók 3 csoportra oszthatók a GDP-jük alapján. (24. ábra). Az egyes csoportban a hu10-es régió lakossága rendelkezett a legnagyobb GDP-vel, a kettes számú csoportban a hu21-es és hu22-es régió hasonló GDP/fő értéket termelt, a hármas számú csoportban a hu23, hu 31, hu32 és a hu33 régió volt a legkevésbé hatékony terület, hasonló euró/lakos értékekkel. A vidékfejlesztő programok, valamint a vidéki területek promóciója ellenére a hu10-es és a többi régió közti különbség növekedett az első évben. A GDP növekedése 84% volt a hu10-es régióban 2000 és 2005 között, ugyanebben az időszakban a kettes számú csoport régióiban (hu21 és hu22) a GDP átlagosan 59%-kal nőtt, a hármas számú csoportban (hu23, hu 31, hu32, hu33) pedig 68%-os. Míg 2000-ben 3533 euró per lakos volt a különbség a hu10-es és a többi régió között, 2000 és 2005 között ez az érték 5816 euróra nőtt. 2000 és 2005 között a hu10-es régió 2,3-szer több GDP/fő-t termelt aktuális piaci áron, euróban, mint a hármas számú csoport régióinak (hu23, hu31, hu32, hu33) átlaga, és 1,6-szer többet, mint a kettes számú csoport (hu21, hu22) régiói. Összehasonlítva a GDP értékek tendenciáját aktuális piaci áron, NUTS2 szinten, látható, hogy egyedül a hu10 régió GDP-je növekedett nagyobb mértékben, mint az EU átlag. A 6 éves trend alapján a hu10 régió várhatóan 2018-ra éri el az EU átlagot. A többi régió fejlődése ugyanakkor lassabb volt, mint az EU átlag, valamint az EU és a többi magyar NUTS2 régió közti szakadék növekszik. Remélhetőleg a hu10-es régió dinamikus fejlődése a jövőben növelni fogja a többi magyar régió növekedésének intenzitását.
52
24. ábra
A GDP aktuális piaci áron
GDP at current market prices
Euro/inhabitant
25000
hu10
y = 654,33x + 18345 R2 = 0,9845
hu21 hu22
20000 15000
hu23
y = 1261,9x + 6786 R2 = 0,9768
hu31
y = 465,28x + 2976,5 R2 = 0,9777
10000
hu32 hu33
5000
EU
0 2000
2001
2002
2003
2004
Lineáris (EU)
2005
Lineáris (hu10)
Years
Lineáris (hu32)
Euro/inhabitant: Euró/ lakos, Years: Évek Forrás: I9, Eurostat A nemzetgazdaság termelési szerkezetét a GDP-hez való hozzájárulás alapján vizsgálva, hasonló adatokat kapunk, mint az uniós adatok. Magyarországon is a szolgáltatás játszik meghatározó szerepet, 2001-ben a GDP 64,4%-a ebből a szektorból származott. Utána következik az ipar 31,3%kal, majd végül a mezőgazdaság. A GDP termelésben a mezőgazdaság aránya 1990-ben 12,5 %, míg 2003-ban már csak 3,3 % (KSH, 2005) volt. Fontos megjegyezni az agrárgazdaság kapcsán, hogy bár a GDP-hez viszonyított aránycsökkenés megegyezik az uniós trendekkel, a bruttó hozzáadott érték volumen változása nagyban eltér attól. Míg az Unió nem egy tagállamában az agrárgazdaság termelésének üteme lépést tudott tartani a progresszív ágazatok adatait is magában foglaló nemzetgazdasági átlaggal, Magyarországon alul maradt (UDOVECZ, 2001). A külföldi tőke nemcsak szektoriális, hanem regionális értelemben is egyenlőtlenül oszlik meg Magyarországon. A külföldi tőkeállomány 60%-át Budapesten és környékén fektették be, miközben vannak olyan megyék, ahová az állománynak kevesebb, mint egy százaléka jut. Ez a regionális egyenlőtlenség az 1990-es évek folyamán egyre nőtt. Az Észak-Alföld régió a külföldi érdekeltségű vállalkozások
csupán
6%-ának
volt
székhelye
2001-ben.
A
régió
külföldi
érdekeltségű
vállalkozásainak kiugróan nagy része, 70%-a, a kereskedelemhez tartozik (KSH, 2003). Az Európai Unióban ma is az adott területen megtermelt, egy főre eső GDP jelenti az egyik legfontosabb olyan fejlettségi mutatót, aminek alapján meghatározzák az adott térségek fejlettségi rangsorát és az elmaradottság mértékét. Elmaradott, fejlesztésre szorulónak minősül az a régió, ahol az egy főre eső megtermelt GDP alacsonyabb értéket mutat, mint az EU egy főre eső GDP-átlagának 75%-a. Meg kell azonban említenünk, hogy hazánkban még nem tudjuk kiszámítani kistérségi (LAU1), vagy települési (LAU2) szinten az egy főre eső GDP értékét (MADARÁSZ, 2000). SÁNDOR ÉS VÉGHNÉ (1999) kutatásai során megállapította, hogy a térségek fejlettségében és teljesítményében megmutatkozó különbségeket a bruttó hazai termék egy lakosra jutó értéke fejezi ki.
53
1.4.4.2. A háztartások rendelkezésre álló jövedelme 2000 és 2005 között a háztartások átlagos éves rendelkezésre álló jövedelme 3947,4 euró volt Magyarországon. A háztartások átlagos rendelkezésre álló nettó jövedelme 60,4%-kal nőtt 2000 és 2005 között. A háztartások rendelkezésre álló nettó jövedelme minden NUTS2 régióban nőtt a vizsgált időszakban. Közép-Magyarország (hu10) háztartásai szignifikánsan magasabb rendelkezésre álló nettó jövedelmet termeltek, és a növekedés is itt volt a legintenzívebb (25. ábra). 2005-ben a háztartások rendelkezésre álló nettó jövedelme 48,4%-kal volt magasabb Közép-Magyarországon, mint az Észak-Alföld régióban, ami a legkevesebb rendelkezésre álló nettó jövedelmet termelte.
Euro/lakos
25. ábra
A háztartások rendelkezésre álló jövedelme NUTS2 szinten, Magyarország
8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 hu10
hu21
hu22
hu23
hu31
hu32
hu33
régiók
Forrás: I9, Eurostat
1.4.5. Foglalkoztatás a technikai és a tudásintenzív szektorokban A magyarországi bérek alacsonyabbak, mint az európai bérek, de a hazai bérek jóval magasabbak, mint egyes ázsiai, afrikai és dél-amerikai országokban. Azonban a munkaerő-érzékeny üzletágak alacsony
képzettségű
munkavállalókkal
veszítenek
versenyképességükből.
A
technikai
és
tudásintenzív szektorok jelenthetik a nemzeti fejlődés jövőbeni lehetőségét. Bár nagyok a különbségek a magyar NUTS2 régiók között a technikai és tudásintenzív szektorokban (TTISZ) való foglalkoztatás szempontjából éves szinten, a technikai és tudásintenzív szektorban való foglalkoztatás mintázata különbözik a GDP/fő mintázatától. A TTISZ-ben való foglalkoztatottság éves szinten a teljes foglalkoztatottság százalékában nem mutatott növekvő tendenciát, sokkal inkább azonos szinten maradt 2000 és 2006 között (26. ábra). A hu10 régió kiemelkedően magas GDP/fő szintjének oka nemcsak a TTISZ jelenléte, de a központosított és aránytalanul nagy tőke is. Általában minél nagyobb a foglalkoztatás a TTISZ-ben, annál nagyobb a GDP. Az értékek 2,7% (hu33) és 7,3 (hu10) közé tehetőek, a hu10-es régióban a technológia és tudásintenzív szektorokban való foglalkoztatás a teljes foglalkoztatottság százalékában 2,7 százalékkal nagyobb, mint a hu33 régióban.
54
26. ábra
Éves foglalkoztatottság a technológia és a tudásintenzív szektorokban
% of total employment
Annual employment in technology and knowledge intensive sectors 10 hu10
8
hu21
6
hu22
4
hu23 hu31
2
hu32
0
hu33 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
% of total employment – a teljes foglalkoztatottság %-ban Forrás: I9, Eurostat A gazdasági fejlődés vizsgálatánál szerepel a K+F tevékenységek finanszírozásának kérdése. Az EU célul tűzte ki, hogy a kutatásra, fejlesztésre szánt összegeket a GDP 3%-ára növeli. A Bizottság jelentésében (COMM, 2003b) szereplő adatok szerint Magyarországon, 2000-ben a K+F kiadások a GDP 0,8%-át adták. Célként szerepel azonban Magyarországon is, hogy a következő években ez az érték növekedjen. 1
Az Eurostat strukturális indikátorokat tartalmazó jelentése szerint, 2003-ban a K+F kiadások GDPhez viszonyított aránya az EU-25 átlagában közel 2%, míg Magyarországon közel 1%. A 2004-ben csatlakozott országok döntő többségében 1% alatti ez az arány, míg az EU-15 közül a legmagasabb, 3% feletti Svédországban és Finnországban.
1.4.6. Szociális jólét és humán tőke A magyar szociális jóléti rendszer csökkenti a szegénységet, de a hatékonysága kicsi és nem fenntartható (BENEDEK és mtsai., 2006). A rendszer hátránya, hogy a támogatások csökkentik az álláskeresés motivációját, valamint, hogy mindezt folyamatosan csökkenő számú adófizető finanszírozza. A jóléti kiadások az állami kiadások 62%-t teszik ki, és a jóléti kiadások egyharmada szociális kiadás. 2001 és 2006 között a GDP 29%-kal nőtt, az egy főre eső jövedelem 25%-kal, a jövedelem különbségek
pedig
hasonló
szinten
maradtak
Magyarországon
(BASS
et
al.,
2007).
A
legszegényebbek jövedelme szintén szignifikánsan növekedett, néhány csoporttól eltekintve, pl.: a 4
1
A jelentés a Bizottság által az Európai Tanács tavaszi ülésére készített, a 2005-ös Liszaboni folyamatokat értékelő anyag hátteréül szolgál.
55
vagy több gyermeket nevelő családok. A szegénység okai az alacsony foglalkoztatottsági ráta, a munkanélküliség és az alacsony iskolázottság, valamint a lakásügyi problémák. A Egészségügyi Stratégiai Kutatás Nemzeti Intézete szerint az egészségügyi rendszer számos problémát örökölt a múltból, úgy, mint a deformált kórház-központú struktúra, a regionális különbségek, az egyenlőtlen hatékonyság és minőség, és a lakosság egyenlőtlen terhei. Következésképpen a rendszer fenntarthatatlan, nem biztosít jó minőségű szolgáltatást és aláássa a nemzeti gazdaság fejlődését (BORBÁS és KINCSES, 2007). 27. ábra
Tanulók száma az egyes oktatási szinteken
Number of students by level of education 1600000 1400000
Students
1200000 hu - ISCED 1-3
1000000
hu32 - ISCED 1-3
800000
hu - ISCED 5-6
600000
hu32 - ISCED 5-6
400000 200000 0 2000
2001
20002
2003
2004
2005
2006
Students - Tanulók Forrás: I9, Eurostat Az elmúlt években megváltozott a felsőoktatási rendszer a Bolognai folyamatnak megfelelően, melynek a legfontosabb jellemzői a következők: „Háromlépcsős rendszer bevezetése (alapképzés, mesterképzés, doktori képzés), minőségbiztosítás valamint a végzettségek és a tanulási idő elismerése”. A foglalkoztathatóság a legfőbb célkitűzése a Bolognai folyamatnak; minden oktatási szinten olyan képzést kell nyújtani, mely a tanulók számára lehetővé teszi egy versenyképes tudás megszerzését, hogy sikeresek lehessenek a munkaerőpiacon. Az első év, amikor nagyszámú hallgató fejezi be az alapképzésen tanulmányait, 2009. Figyelembe véve, hogy az általános- és középiskolákban (1-3 szint, ISCED 1997) a tanulók száma nem változott számottevően, viszont a felsőoktatásban (5-6 szint, ISCED 1997) jelentősen nőtt országos szinten és az Észak-Alföld régióban is, az a veszély fenyeget, hogy a tanulók számának gyors növekedési folyamata egy alacsonyabb minőségű oktatáshoz vezet (27. ábra). 28. ábra
Humán erőforrás a tudomány és technológia területén
56
Human resources in science and technology 35
% of total population
30 hu10 25
hu21
20
hu22 hu23
15
hu31
10
hu32 hu33
5 0 2000
2001
20002
2003
2004
2005
2006
2007
% of total population – a teljes népesség %-a Forrás: I9, Eurostat A humán erőforrás a tudomány és technológia területén (HETT) növekvő tendenciát mutatott minden magyar NUTS2 régióban (28. ábra). A Közép-Magyarországi Régióban a humán erőforrás a teljes népesség százalékában, közel kétszer akkora volt, mint az egyéb régiókban. A HETT, a teljes népesség százalékában, a Közép-Magyarországi Régióban hasonló volt az EU-s adatokhoz, Magyarország vidéki területein viszont elmaradt az EU átlagtól. Összehasonlítva a magyar és az EU átlagos HETT hatékonyságát, azt láthatjuk, hogy a magyar szabadalmi kérelmek, csupán töredékei az EU-ban átlagosan benyújtott szabadalmi kérelmeknek.
1.4.7. A turizmus fontossága A régió turisztikai helyzetét 2000 és 2006 között egy szakértő csoport vizsgálta és az eredményeket a „Az Észak-Alföld régió turizmus fejlesztési stratégiája 2007-2013” című dokumentumban közölték (I14). A régió következő fontos területeit különböztették meg: termál- és gyógyvizekre épült turizmus, wellness turizmus, üzleti- és konferencia turizmus, víziturizmus, örökség turizmus, zarándok turizmus, lovas turizmus, ökoturizmus, falusi turizmus és gasztro-turizmus. Az Észak-Alföld régió jelentős termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik. Mintegy félszáz fürdőhelye van a régiónak, ebből 29 helyen minősített gyógyvízzel rendelkeznek. 2000-2006 között jelentős, termál-és gyógyvízre alapozott turisztikai fejlesztések történtek a régióban, amelyek eredményeként a régió egészségturisztikai kínálata országos szinten is kiemelkedőnek mondható. A régióban több, külföldiek által is látogatott fürdőhely található (elsősorban: Hajdúszoboszló, Debrecen, Nyíregyháza, Cserkeszőlő). Az Észak-Alföld régiónak óriási az egészségturisztikai potenciálja, amit a régióban található nagy gyógyászati intenzitású termálvizek, az ország átlagánál fejlettebb, stabilabb egészségügyi intézmények valamint a javuló elérhetőség jelentenek. 50-200 fős rendezvények
57
lebonyolítására
mintegy
80
szálloda,
étterem
és
üdülőközpont
alkalmas.
A
régió
konferenciaturizmusának jövőbeli alakulását alapjaiban meghatározza a nemrég átadott debreceni konferenciaközpont. Az Észak-Alföld régió vízi turizmusának fejlesztési stratégiája elképzelhetetlen az egész Alföld nagyrégiót szervesen összekapcsoló Tisza folyó menti régiók, kistérségek, összehangolt, közös gondolkodása nélkül. Kiemelt fontosságú feladatként kell kezelni a kulturált kikötők és a kikötőkhöz tartozó korszerű szolgáltatások létesítését. A horgászat alapját a Tisza, valamint annak mellékfolyói adják. Az aktív turizmuson belül, a vízi turizmus mellett, a régióban jelentős lehet a kerékpáros turizmus is. Az EuroVelo nemzetközi kerékpáros úthálózat, a terepadottságok, az elhanyagolható szintkülönbség, a kisforgalmú utak és a gátak, töltések jó lehetőséget biztosítanak a kerékpáros turizmus számára. A régió egyes területei jó vadállománnyal rendelkeznek. A vadászat esetében a problémát a vadászházak nem kielégítő állapota, és a vadászathoz kapcsolódó szolgáltatások (vadászboltok, vadászétterem, stb.) alacsony színvonala jelenti. Az alább felsoroltak az örökségturizmusnak a legfontosabb kínálati elemei. A régió építészeti emlékekben viszonylagosan gazdag. A régióban összesen 99 db múzeum, helytörténeti gyűjtemény, tájház, bemutatóhely található. A régióban 20 minősített lovas létesítmény van. Nem megfelelő az együttműködés a lovastanyák, lovas központok között, hiányoznak a régió lovas létesítményeit összekötő lovastúraútvonalak, a garantált programok. Kiemelkedő értékű a régió két megyéjét érintő Hortobágyi Nemzeti Park, amely 1999 decemberétől az UNESCO Világörökségének is része, és amely az ökoturizmus kiemelt színhelye. A régióban több mint 267 falusi vendégfogadó 1718 férőhellyel (KSH adatai szerint 2004) várja a turistákat, amely az országos kapacitás 10 százalékát adja. Az Észak-Alföld régióban a falusi turizmus vendégfogadói mintegy 65%-ban minősített házak. A régió gasztronómiai értékekben bővelkedik. A régió számos településén az év minden szakaszában hagyományőrző rendezvények csalogatják a vendéget. A turisztikai szakemberek képzésének legfontosabb helyszíne a Szolnoki Főiskola. A turizmus interszektoriális jellegéből fakadóan egyrészt eszköze, másrészt haszonélvezője a területfejlesztésnek (OLÁH, 2003). Az Európai Unióban a vidéken folytatott turizmusnak (rural tourism, „Urlaub auf dem Lande”) tágabb értelme van, mint nálunk. Ennek az oka, hogy az EU-ban más alapokon alakult ki a falusi turizmus. A már ismert túltermelés következtében szükségessé vált a parasztgazdaságok átállítása a szolgáltatói szektorba, a csökkentett paraszti gazdálkodás és a helyben lakás megtartása mellett. Így indult el nagy erőkkel - és nem utolsó sorban a nagyon erősen dotált mezőgazdaság ilyen célú pénzeszközeinek átcsoportosításával - a falusi turizmus fejlesztése a mezőgazdasági tárcák felügyelete mellett (ANTAL, 1994). Így a falusi turizmus Nyugat-Európában nemcsak szállásadói tevékenység, hanem kiegészül idegenforgalmi tevékenységekkel is. Továbbá a mezőgazdasághoz kapcsolódik a termékek közvetlen értékesítése révén, és nagyobb lehetőséget kap a biogazdálkodás is, mint például Olaszországban (SZABÓ, 1997).
58
1.4.8. Infrastruktúra és szállítmányozás 1.4.8.1. Légi szállítás Csak egy folyamatosan működő nemzetközi repülőtér található Magyarországon, ami a KözépMagyarországi Régióban van. Az utasforgalom, a vizsgált időszakban, 2003-ban kezdett növekedni, amikor is megjelentek a „fapados” járatok az országban, ami elcsábította az utasokat az egyéb közlekedési lehetőségektől, és egyre többen meg is tudták fizetni a repülős utakat (29. ábra). 29. ábra
Légi utas szállítás/ teljes fel- és leszálló utas
9000
1000 utas
8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Forrás: I9, Eurostat
1.4.8.2. Szállítás az utakon és vasúton 2006-ban az autópályák hossza 785 km volt Magyarországon. Az egyéb utak teljes hossza Magyarországon megközelítőleg 30,273 km volt (2006), melynek 23,4%-a volt főút. Az időszak kezdetén voltak olyan magyar NUTS2 régiók, melyek egyáltalán nem rendelkeztek autópályával (30. ábra), így Magyarország nagy területeinek megközelíthetősége nehézkes és időigényes volt. Az autópálya fejlesztések hatása Nyugat- és Kelet- Magyarországon volt a legszembetűnőbb, valamint Kelet-Dunántúlon. Az autópálya fejlesztés egyik fontos eredménye volt, hogy az ország keleti és nyugati területeket összekötötte, ami az ország elmaradottabb keleti területének javát szolgálhatja. Magyarország intenzív autópálya építési kihívásokkal küzd, azon terv teljesítése érdekében, melyben 2015-re 2000 km autópálya megépítését tűzték ki.
59
30. ábra
Autópályák a NUTS2 régiókban, Magyarország
Motorways in NUTS2 regions, Hungary 200 hu10 hu21
150
km
hu22 100
hu23 hu31
50
hu32 hu33
0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: I9, Eurostat Bár a magyarországi autópálya rendszer elmaradottabb, mint az átlagos európai uniós autópálya 2
rendszer, a magyar vasúthálózat sűrűbb (8 km/ 100 km ), mint az EU27 átlaga, ugyanakkor a vasút minősége fejlesztésre szorul. A magyar vasútvonalak teljes hossza 7,446 km volt 2006-ban. A szállítmányozási rendszer további fejlesztésének kiegyenlítő hatása lehet Magyarországon, azáltal, hogy elérhetővé tesz elmaradott területeket, hiszen a szállítás a gazdaságilag fejlettebb területeken van a legjobb állapotban. Az elektronikus vasúti sínek, illetve a dupla vagy több vágányos vasútvonalak hosszát növelni kellene. KULCSÁRNÉ és NAGY (2003) a regionális különbségeket Magyarországon az infrastruktúrához kötötten vizsgálják: „A gazdaság és az infrastruktúra között a kapcsolat kétirányú: egyrészt a gazdaság fejlődése elősegíti az infrastrukturális fejlesztéseket, biztosítja hozzá a forrásokat. Másrészt a fejlettebb infrastruktúra is elősegíti a vállalkozások letelepedését, a tőke vonzását, ezáltal a gazdasági fejlődést gyorsítja”. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a gazdaság és az infrastruktúra között szoros az összefüggés, így a megfelelő infrastrukturális háttér megteremtését célzó ráfordítások elősegítik a gazdasági fejlődést. RECHNITZER (2005) a regionális különbségek okait öt tényezőre vezeti vissza. A különbséget előidéző egyik ok a földrajzi elhelyezkedés. Megállapítható, hogy a periférián elhelyezkedő térségek – akár országon belül, akár kontinensen nézzük – mindig fejletlenebbek, mint a központi elhelyezkedésű területek, hiszen a periférikus területeknek általában nincs csatlakozási pontjuk a gyors ütemben fejlődő gazdasági csomópontokhoz, melyek gyakran a fővárost és a tudásközpontként is funkcionáló egyes megyeszékhelyeket jelentik .
60
1.4.9. Munkaerőpiac A magyar munkaerőpiac a rendszerváltás óta számos jelentős változáson ment keresztül (SEMJÉN, 2001). Megváltoztak a munkáltatók emberi erőforrással kapcsolatos elvárásai és attitűdjei, a magasabb képzettség irányába tolódott el a munkaerő kereslet szerkezete. Elsősorban a munkaerőpiacra újonnan belépők esetében határozottan felértékelődött a tudás, a képzettség anyagi elismerése, a korábbi oktatási karrier bérbefolyásoló szerepe. A piacgazdasági átalakulás után jelentősen visszaesett a foglalkoztatás, megjelent és a kezdeti gyors felfutás és - azt követő csökkenés után - meglehetősen magas szinten stabilizálódott a tömeges munkanélküliség, jelentősen megnőttek a bérkülönbségek, nagymértékben átalakultak a kor-kereseti görbék, stb. A fenti munkaerőpiaci jelenségek többségének hátterében fontos magyarázó tényezőként az oktatás húzódik meg. Szinte közhelyszámba megy, hogy az oktatási pályafutás, az iskolai végzettség ma már hazánkban is a munkaerőpiaci érvényesülés mind fontosabb meghatározója. KŐRÖSI (2005) statisztikai, ökonometriai eszközökkel vizsgálta a magyar vállalatok 1992–2002 közötti munkapiaci stratégiáját. Nem foglalkozott a közszféra munkapiacának működésével. A közszférában foglalkoztatottak száma a vizsgált időszakban lényegében változatlan maradt 3,8 millió foglalkoztatottjából
nagyjából
800
ezer
dolgozott
közalkalmazottként.
A
gazdasági
válság
természetesen a munkaerőpiacnak ezt a szegmensét sem hagyta érintetlenül, de míg a versenyszféra munkapiaca jelentős foglalkoztatás csökkenéssel is reagált a válságra, itt szinte kizárólag (reál)béralkalmazkodást találunk. Mind a közszféra foglalkoztatási, mind a bérdöntéseinek folyamata és logikája alapvetően eltért a versenyszféra munkapiacának működésétől. Az 1992–2002 időszak három fő szakaszra osztható: az 1992–1996-os konszolidáció, amikor a szocialista gazdaság összeomlását követően kialakult az új, nem állami tulajdonon alapuló, piacgazdasági logika szerint működő versenygazdaság. A második szakasza 1997–2000 között a gazdaság gyors növekedése, amikor a hatékonyságnövekedési tartalékok kihasználása tette lehetővé a magyar gazdaság szerkezeti átalakulását. A 2000-ben kezdődött harmadik szakasz ennek a gyors növekedésnek a külső és belső okokra egyaránt visszavezethető lefékeződése, amely újra felszínre hozta a kicsit lassabban, de változatlanul tovább folyó strukturális alkalmazkodási folyamat néhány buktatóját, és világosabbá vált ennek költsége. A hátrányos helyzetű régiók földrajzi helyzetét ugyan nem tudjuk megváltoztatni, de a piacok, a szolgáltatások elérhetősége és költsége lényegesen javítható, illetve csökkenthető a szállítási és kommunikációs infrastruktúra fejlesztésével (FAZEKAS, 2000). Ma a külföldi vállalatok által felhasználható készségek és ismeretek a városi agglomerációkban, mindenekelőtt Budapesten koncentrálódnak. A külföldi tulajdonú foglalkoztatás decentralizálása feltételezi ezen ismeretek és készségek elterjedését a ma még hátrányos helyzetű régiókban. A vidéki régiókban terjedő külföldi vállalkozásokat döntően az alacsony működési költségek motiválják. Ezért ezen a területen jelentős hatása lehet a működési költségek csökkentését célzó speciális szubvencióknak, preferenciáknak.
61
1.4.9.1. Gazdasági aktivitási ráta nemek szerint A 15 éves és idősebb népesség gazdaságilag aktívabb a fejlett régiókban, mint az alacsony GDP-vel rendelkező régiókban Magyarországon. A férfiak gazdasági aktivitása magasabb (52,6%- 63,70%), mint a nők gazdasági aktivitása (37%- 47,8%) 2000 és 2006 között. (31., 32. ábra). A férfiak és nők gazdasági aktivitása nem változott szignifikánsan a NUTS 2 régiókban 2000 és 2006 között. A hu10, hu21 és a hu22 régiókban mind a férfiak, mind a nők gazdasági aktivitása megközelítette az EU27 átlagát, de négy magyar régió (hu22, hu31, hu32, hu33) jelentősen elmaradt az EU27 átlagától. 31. ábra Gazdasági aktivitási ráták, 15 éves és idősebb férfiak, EU27 és magyar NUTS2 régiók
Economic activity rates, males 15 years and over, EU27 and Hungarian NUTS2 regions 70
EU27 hu10
%
65
hu21
60
hu22
55
hu23
50
hu31 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
hu32 hu33
Years Forrás: I9, Eurostat
32. ábra Gazdasági aktivitási ráták, 15 éves és idősebb nők, EU27 és magyar NUTS2 régiók
Economic activity rates, females 15 years and over, EU27 and Hungarian NUTS2 regions 50
EU27 hu10
45 %
hu21 hu22
40
hu23 hu31
35 2000
2001
2002
2003 Years
2004
2005
2006
hu32 hu33
Forrás: I9, Eurostat
1.4.9.2. Gazdasági aktivitás életkor szerint A gazdasági aktivitás nemek szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a 35-44 év közötti korcsoport volt a legaktívabb, amit a 25-34 év közötti és a 45-54 év közötti korcsoport követett (64,6%- 86,7%) (33.
62
ábra). Ez a három korcsoport szignifikánsan magasabb gazdasági aktivitást mutatott, mint a többi korcsoport, melyek 64,6% (45-54, hu32) és 86,7% (35-44, hu22) között mozogtak. A gazdasági aktivitás erősen visszaesett az 55-64 éves korosztályban. Az alacsonyabb gazdasági aktivitás oka (22,6% - 36,3%) az 55-64 éves korosztályban, részben annak köszönhető, hogy az emberek elérték a nyugdíjkorhatárt, ami 62 év, sok a korán nyugdíjazott, valamint, hogy az ebbe a korcsoportba tartozók nehezebben találnak munkát, ha munkanélkülivé válnak. A 65 év és afeletti korcsoport gazdasági aktivitása még alacsonyabb volt (0,9%- 2,7%). A régiók összehasonlításából megállapítható, hogy a három legfejlettebb régióban (hu10, hu21, hu22) a népesség aktívabb, mint a kevésbé fejlett régiókban (hu23, hu31, hu32, és hu33). 33. táblázat Gazdasági aktivitás életkorok szerint 2000- 2006, Magyarország
100 15-24
80 %
25-34
60
35-44
40
45-54 55-64
20
65-
0 hu10
hu21
hu22
hu23
hu31
hu32
hu33
NUTS2 régiók
Forrás: I9, Eurostat A gazdasági aktivitás mindegyik korcsoportban alacsonyabb volt, mint az EU27 átlag 2004 és 2006 között. (34. ábra). A 25-34, 35-44 és a 45-54 éves korcsoport alig maradt el az EU27 átlagától, de a többi korcsoportban már szignifikáns volt Magyarország és az EU27 közti különbség. 34. ábra
Gazdasági aktivitás életkorok szerint, EU27 és Magyarország 2004-2006
100
83,7 78,3
86,2
83,1
80,8 75,4
80 %
60
44,1
40
EU27
45,0 33,7
27,3
20
Magyaro. 4,4
1,6
0 15-24
25-34
35-44
45-54
Korcsoportok
Forrás: I9, Eurostat
63
55-64
65-
1.4.9.3. Gazdaságilag aktív népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint A hu10, hu21 és hu22 régiókban az érettségi és felsőfokú nem diplomás képzés volt a legmagasabb az éves átlagos népesség százalékában (26,8% - 32,3%). A többi régióban 25%-os volt a középfokú és felsőfokú nem diplomás végzettség az éves átlagos népesség százalékában. A diplomás képzés az éves átlagos népesség százalékában több mint kétszer magasabb volt a hu10 régióban (10,2 -13,5%), mint a többi régióban. A diplomával rendelkezők nagy számban a technikai és tudásintenzív szektorban, az adminisztrációban és az oktatási rendszerben dolgoztak. Az iskola előtti, általános iskolai és érettségit nem adó középiskolai végzettség az éves átlagos népesség százalékában 4,7% és 8,8% között mozgott. A hu10 régióban az iskola előtti, általános iskolai és érettségit nem adó középiskolai végzettséggel rendelkezők gazdasági aktivitásának aránya alacsonyabb volt (4,7% - 6,2%) az éves átlagos népesség százalékában.
1.4.9.4. Foglalkoztatottság-munkanélküliség Az Észak-Alföld régió mindhárom megyéjében a munkanélküliség hivatalos elismerése óta (1987) folyamatosan és magasan az országos átlag felett van az állástalanok aránya. A rossz foglalkoztatási helyzet a régió összetett gyökerű elmaradottságának egyik legfontosabb következménye, ugyanakkor tartóssá válása, illetve a munkanélküliek tömeges megjelenésének következményei miatt az elmaradottság egyik fő tényezője (KERTESI, 2004).
Teljes foglalkoztatottság A népesség és a foglalkoztatottság megoszlása a magyar NUTS2 régiók között egyenetlen; a hu10 régióban több mint kétszer annyi foglalkoztatott van, mint bármely más régióban (35. ábra). 35. ábra
Teljes foglalkoztatottság
1000 ember
1400 1200
hu10
1000
hu21 hu22
800
hu23
600
hu31
400
hu32
200
hu33
0 2000
2001
2002
2003
Forrás: I9, Eurostat
64
2004
2005
2006
Az EU fontos célkitűzése, hogy 2010-re 70%-ra emelje a foglalkoztatottságot. A magyar foglalkoztatottsági ráta jóval elmaradt ettől az értéktől, 2000 és 2006 között (35. ábra). A magyar NUTS2 régióknak két csoportja különíthető el a teljes munkanélküliségi ráta figyelembe vételével (36. ábra). A három legfejlettebb régió, amely a legnagyobb GDP-vel rendelkezik, jellemezhető a legnagyobb teljes foglalkoztatottsági rátával, ami 59,3% és 63,7% között mozog. A többi négy régió szignifikánsan alacsonyabb foglalkoztatottsági rátával rendelkezett, 49,3% és 55,8% közti értékekkel. A foglalkoztatottsági ráta valamelyest változott minden NUTS2 régióban, azonban növekvő, vagy csökkenő tendenciák nem állapíthatóak meg 2000 és 2006 között, a teljes foglalkoztatottsági ráta nem változott pozitív irányba. 36. ábra
Teljes foglalkoztatottsági ráta, NUTS2 régiók, Magyarország
Emloyment rate total, NUTS2 regions, Hungary 65 hu10 hu21
60 %
hu22 55
hu23 hu31
50
hu32 hu33
45 2001
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: I9, Eurostat ÁBRAHÁM és KÉZDI (2000) vizsgálta a jövedelmek és a foglalkoztatottság hosszú-távú trendjeit Magyarországon 1972 és 1996 között. Az találták, hogy a rendszerváltás előtti helyzet, amikor a munkaerő részvétele folyamatos volt minden demográfiai csoport esetében, drámaian megváltozott. A munkanélküliség nőtt az alacsony iskolázottságuak körében, különösen a nők esetében. A munkanélküliségi ráta rövid idő alatt nulláról 13%-ra emelkedett. A magánvállalkozók száma szignifikánsan emelkedett, melyek között az iskolázottak száma sokkal dinamikusabban növekedett, mint az alacsony iskolázottságúaké. A magasan képzett munkaerő előnye folyamatosan nőtt a rendszerváltás óta. A reál-keresetek jelentősen csökkentek és a jövedelmi egyenlőtlenségek számottevően nőttek a rendszerváltás során. A rendszerváltás a munkaerő igény hatalmas sokkját okozta, mely a strukturális problémákból fakadt, és szorosan összefüggött az életkorral, a nemmel és az iskolázottsággal.
Foglalkoztatottság nemek szerint A foglalkoztatottság nemek szerinti felosztása alapján négy csoport különíthető el (37. ábra): 1. csoport – férfiak a fejlettebb régiókban hu10, hu21, és hu22 (66.5% - 71.1%) 2. csoport – férfiak a fejletlenebb régiókban hu23, hu31, hu32, és hu33 (54,5% - 62,9%)
65
3. csoport – nők a fejlettebb régiókban hu10, hu21 és hu22 (51,9%- 57,5%) 4. csoport – nők a fejletlenebb régiókban hu23, hu31, hu32, hu33 (43,1% - 49%) A nők foglalkoztatottsági rátája általában 10% ponttal volt alacsonyabb a NUTS2 régiókban, 2000 és 2006 között. Csak az 1. csoport, (férfiak a fejlettebb régiókban), foglalkoztatottsági rátája közelíti meg a 70%-os célt, a többi csoport ettől jelentősen elmarad. 37. ábra
Foglalkoztatottsági ráták nemek szerint hu10 Male
Employment rates by sex
hu10 Female
75
hu21 Male
70
hu21 Female
65
hu22 Male
60
hu23 Male
55
hu23 Female
50
hu31 Female
45
hu32 Male
%
hu22 Female
hu31 Male
hu32 Female
40
hu32 Male
2001
2002
2003
2004
2005
2006
hu33 Female
Male- Férfi, Female- Nő Forrás: I9, Eurostat
Foglalkoztatottság életkor szerint A foglalkoztatottsági ráta életkor szerinti megoszlása hasonló mintázatot mutat minden NUTS2 régióban Magyarországon, 2000 és 2006 között. (38. ábra). A legmagasabb foglalkoztatottsági szintek a 25-34, 35-44 és 45-54-es korcsoportban mutatkoztak, a második legnagyobb foglalkoztatottsági ráta a 15-24 és 55-64-es korcsoportban volt, míg a legalacsonyabb a 65 éves és annál idősebb korosztályban.
66
38. ábra A foglalkoztatottsági ráta életkor szerint, 2000-2006, Magyarországon
100 80 %
60 40 20 0 15-24
25-34
35-44
45-54
55-64
65-
hu10 hu21 hu22 hu23 hu31 hu32 hu33
Életkor Forrás: I9, Eurostat
Foglalkoztatottság gazdasági aktivitás szerint Az EU27 országaiban a foglalkoztatottak 6,7%-a dolgozott a mezőgazdaságban, vadászatban, erdészetben és halászatban. 28,5% az iparban és 64,7%-a a szolgáltatásban, 2000 és 2006 között. A foglalkoztatottság gazdasági aktivitás szerinti mintázata az EU27-hez hasonló képet mutatott Magyarországon. Hazánkban kevesebb ember dolgozott a mezőgazdaságban, vadászatban, erdészetben és halászatban (-1,2%), több az iparban (4,9%) és kevesebb a szolgáltatásban (-3,6%), mint az EU27 országaiban ugyanezen időszakban. A foglalkoztatottság gazdasági aktivitás szerinti megoszlása más a többi régióban, mint a hu10 régióban, ahol a szolgáltatásban dolgozók százaléka a legmagasabb volt (72,9%), míg a többi régióban a szolgáltatásban dolgozók százaléka 51,2% és 58,7% között mozgott (39. ábra). A hu10 régió kivételével a mezőgazdaságban, vadászatban, erdészetben és halászatban foglalkoztatottak száma a teljes foglalkoztatás szignifikáns részét képezi (4,9% -11,9%) minden régióban. Az iparban foglalkoztatottak aránya a hu21, hu22 és hu31 régiókban volt a legnagyobb (37,8% - 43,5%). A többi régióban a teljes foglalkoztatottság 32,8% -33,6%-át alkalmazták ebben, a szektorban, kivéve a hu10 régiót, ahol ennek a mértéke 26,5% volt. A foglalkoztatottság gazdasági aktivitás szerinti megoszlása nem változott jelentősen 2000 és 2006 között. Mivel az Észak-Alföld régióban számottevően nagyobb a mezőgazdasági termelés, mint az országos átlag, a jövedelem kiegészítések terheinek átcsoportosítása a régió szezonális vidéki gazdaságába egy lehetséges opciónak tűnik, de ha nem létesítenek állandó, stabil és nem szezonális munkahelyeket ebben a régióban a közeljövőben, a régió benne ragadhat a „szegény vidéki, perifériális” státuszban, csekély reménnyel arra, hogy integrálódjon az európai gazdaságba (KÖLLŐ, 2001).
67
39. ábra A foglalkoztatottság megoszlása gazdasági aktivitás szerint Magyarországon 20002006
100 %
50 0
hu10
hu21
hu22
hu23
hu31
hu32
hu33
Szolgáltatások
72,9
51,2
53,8
58,2
57,9
58,7
55,3
Ipar
25,6
43,5
40,9
32,9
37,8
33,6
32,8
1,6
5,3
5,3
8,9
4,3
7,7
11,9
Mezőgazd., vadászat, erdészet, halászat,
Régiók Forrás: I9, Eurostat
Foglalkoztatottság a legmagasabb iskolai végzettség szerint KERTESI ÉS KÖLLŐ (2001) az oktatásba való visszatérés általános emelkedését találta 1989 és 1992 között, amikor a technológiai változás minimális volt, és a piaci nyomás még csak elkezdődött a képzetlen munkaerő iránti igény megszűnése miatt. A technológiai fejlődés előmenetele hozzájárult a fiatal és képzett munkaerőpiacon való megbecsüléséhez, ezen időszakban. A fiatalok jövedelme nőtt, és a képességeikre mindinkább szüksége volt a munkaadóknak. Ezzel szemben az idősebb csoportok produktivitása és az iskolázott alkalmazottak bérei nem emelkedtek 1992 után. A felsőoktatásba jelentkezők és felvettek aránya régiónként eltérő képet mutat. A régiók közötti különbség okai lehetnek: a régióban elérhető képzési kínálat, a régió demográfiai jellemzői, illetve az ezzel is összefüggésben álló, eltérő középiskolai tanulói összetétel (BALÁZS, 2005). A legmagasabb iskolai végzettség szerint a foglalkoztatottság 3 kategóriára osztható (40. ábra): 1. Iskola előtti, általános iskola és érettségit nem adó középiskolai végzettség – 0-2 szintek (ISCED 1997) 2. Érettségi és felsőfokú nem diplomás képzés – 3-4 szintek (ISCED 1997) 3. Felsőoktatás – 5-6 szintek (ISCED 1997)
A legmagasabb iskolai végzettség szerinti foglalkoztatottság adatait az éves átlagos népesség alapján osztottuk fel, hogy a foglalkoztatott népesség iskolai végzettség összehasonlíthatóvá váljék. Az iskola előtti, általános és érettségit nem adó középfokú végzettség a NUTS2 régiókban vegyes képet mutatnak. Voltak fejlett régiók (hu21, hu22) relatíve nagyszámú 0-2 szintű végzettséggel rendelkező munkavállalókkal,
és
egy
régió
(hu10)
kevesebb
68
0-2
szintű
végzettséggel
rendelkező
munkavállalókkal. A 0-2 szintű végzettség kapcsán a fejletlenebb régiókban (hu23, hu31, hu32 és hu33) is hasonló mintázat figyelhető meg. Az érettségivel és felsőfokú nem diplomás végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak aránya a fejlettebb régiókban (hu10, hu21 és hu22) volt a legnagyobb a többi régióhoz viszonyítva (hu23, hu31, hu32 és hu33).
FLIV a teljes átlagos népesség %-ban
40. ábra
Foglalkoztatottság a legmagasabb iskolai végzettség szerint, Magyarország, 2000-2006
30 25 0-2 szint
20 15 10
3-4 szint 5-6 szint
5 0 hu10
hu21
hu22
hu23
hu31
hu32
hu33
Régiók
Forrás: I9, Eurostat A diplomával rendelkező munkavállalók százaléka kiemelkedően magas volt a hu10 régióban (11,6%), a következő fejlett régiókban a 3-4 szintű végzettséggel rendelkező munkavállalók dolgoztak viszonylag nagy százalékban (hu21 6,1%, hu22 6,5%), a többi régióban (hu23, hu31, hu32 és hu33) a százalékok 5,3% és 5,8% között mozogtak.
Az etnikai csoportok foglalkoztatásának problémái KERTESI (2004) tanulmányozta a roma foglalkoztatást és egy erős csökkenést tapasztalt: 75 százalékról 30 százalékra való visszaesést 1984 és 1994 között. Magyarországon szignifikánsan alacsonyabb
szintű
volt
a
roma
populáció
foglalkoztatottsága,
mint
a
teljes
népesség
foglalkoztatottsága, mely probléma egyre fontosabbá vált az Észak-Alföld régióban a roma népesség szignifikáns száma miatt (a teljes népesség 6-9%-kaI. Alacsony iskolázottság, regionális hátrányok és diszkrimináció voltak a legfőbb okozói a roma populáció kedvezőtlen helyzetének.
1.4.9.5. Munkanélküliség Teljes munkanélküliség A munkanélküliség (15 éves és idősebb kategória) magasabb volt az EU27 körében (8,9%), mint Magyarországon (6,4%) 2000 és 2006 között, de az EU27-ben csökkenő, míg Magyarországon növekvő tendenciát mutatott (41. ábra). Míg a munkanélküliség különbsége az EU27 és Magyarország között 2,8-3,3% volt, 2000 és 2004 között ez a különbség 0,7%-ra csökkent az időszak utolsó évére
69
(2006). A hu10, hu21, és hu22 régiókban volt a legalacsonyabb a teljes munkanélküliség aránya (4,06,3%), a legmagasabb munkanélküliségi értékeket a hu23, hu31 és hu32 régiókban találtuk (6,8-11%) Magyarországon, 2000 és 2006 között. A teljes munkanélküliségi ráta növekvő tendenciát mutatott minden NUTS2 régióban, a vizsgált időszakban. 41. ábra
Teljes munkanélküliségi ráta
12 hu10 10
hu21 hu22
8
%
hu23 hu31
6
hu32 4
hu33
2 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: I9, Eurostat
Munkanélküliség életkor szerint A munkanélküliségi ráta mind a 15-24 éves, mind a 25 és idősebb kategóriákban magasabb volt az EU27-ben, mint Magyarországon, 2000 és 2006 között, de az EU27-ben mindkét korcsoportban viszonylag állandó volt a munkanélküliség szintje, míg a magyarországi munkanélküliség jelentősen növekedett (42. ábra). Ez a folyamat azt eredményezte, hogy a 15-24 év közöttiek körében a munkanélküliség magasabb, a 25 és idősebb körében pedig az EU27 munkanélküliségi szintjét megközelítő lett az utolsó évben (2006). 42. ábra
A munkanélküliségi ráták életkor szerint, éves átlag 2000-2006 Magyarország
25 20 %
15
15-24
10
25-
5 0 hu10
hu21
hu22
hu23
hu31
Régiók
Forrás: I9, Eurostat
70
hu32
hu33
Elemezve a hétéves időszakot, a munkanélküliségi ráta a hu10, hu21 és hu22 régiókban volt a legalacsonyabb; Magyarország többi régióiban a szignifikánsan magasabb volt a munkanélküliségi ráta. Jelentős különbségek voltak a régiók között a munkanélküliség tekintetében. A 15-24 év közöttiek munkanélküliségi rátája (10,5%-21,9%)
kétszerese volt a 25 éves és
idősebb
korcsoporténak (3,9%-8,4%) minden régióban. 43. ábra A munkanélküliségi ráták életkor szerint, hu10
30 25 20 %
15-24
15
25-
10 5 0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: I9, Eurostat Összehasonlítva a két korcsoportot a munkanélküliségi ráták alapján a hu10 régió volt a legkedvezőbb helyzetben, míg ezzel ellentétben a hu31 régió rendelkezett a legmagasabb munkanélküliségi értékekkel a 2000-2006 években. A 15-24 év közötti korcsoport munkanélküliségi rátája (1,89%) magasabb volt a hu31 régióban, mint a hu10 régióban. A 25 éves és idősebb korcsoport munkanélküliségi rátájában még nagyobb volt a különbség, hiszen e korcsoport munkanélküliségi rátája 2,1-szer nagyobb volt a hu31 régióban, mint a hu10-ben (43. 44. ábra). Mindkét korcsoport munkanélküliségi rátájának tendenciája hasonló volt a magyar NUTS2 régiókban, 2000 és 2006 között. A 15-24 év közötti korcsoport munkanélküliségi rátája növekedett ebben az időszakban, ugyanakkor a 25 éves és idősebb korcsoportban a munkanélküliség állandóbb képet mutatott. A 15-24 év közöttiek körében történt növekedés okozta a teljes munkanélküliségi ráta növekedését, miután a 25 éves és idősebb korcsoportban nem változott jelentősen 2000 és 2006 között.
71
44. ábra A munkanélküliségi ráták életkor szerint, hu31
30 25 %
20 15-24
15
25-
10 5 0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: I9, Eurostat
Munkanélküliség nemek szerint A férfiak munkanélküliségi rátája Magyarországon alacsonyabb volt (6,6%), mint a férfiak munkanélküliségi rátája az EU27-ben (8,2%). A magyar női munkanélküliségi ráta (6,1%) szignifikánsan kedvezőbb volt, mint az EU27 női munkanélküliségi rátája (9,8%). Egy negatív tendencia, intenzív növekedés volt megfigyelhető elsősorban a női munkanélküliség esetében a hét éves időszakban, de a férfi munkanélküliség is növekedett valamelyest. A magyar NUTS2 régiók férfi és női munkanélküliségi rátája 4% - 11,7% illetve 3,9% - 10% között mozgott. A fejlettebb régiókban a férfiak és nők munkanélküliségi rátája hasonló volt (45. ábra). Azonban a fejletlenebb régiókban a férfiak munkanélküliségi rátája szignifikánsan magasabb volt, mint a nőké. A férfiak munkanélküliségi rátája nem változott jelentősen, a nők munkanélküliségi rátája viszont növekvő tendenciát mutatott 2000 és 2006 között. A közép-kelet európai országok segélyrendszereivel kapcsolatban gyakran felvetődik az aggály, hogy sokan indokolatlanul veszik igénybe az ellátásokat, és a segélyt igénybevevő munkanélküliek elhelyezkedési készségét és álláskeresését nem kellőképpen ellenőrzik (BÓDIS és mtsai., 2004). A magatartási előírások következetesebb ellenőrzése viszont közvetlen módon csökkentheti a segély indokolatlan igénybevételét. Eredményeink azt mutatják, hogy a munkanélküli-járadékban részesülők gyakoribb berendelése és az önálló álláskeresés ellenőrzése nem gyakorolt jelentős hatást a férfiak és a fiatalabb nők magatartására, viszont a 30 éves és idősebb nők körében a járadékfolyósítás időtartamát csökkentette, az elhelyezkedés valószínűségét megnövelte. A legalább 30 éves nők körében a kezelési csoport tagjainak elhelyezkedési valószínűsége mintegy 40 százalékkal magasabb volt a kontrollcsoporthoz viszonyítva. A hatás elsősorban a házas nőknél jelentkezik, és annál erősebb, minél kisebb a munkanélküliség a helyi munkaerőpiacon.
72
45. ábra
A munkanélküliség nemek szerint a NUTS2 régiókban, 15 éves és idősebb, Magyarország
Unemployment by sex in NUTS2 regions, 15 years and over, Hungary hu10 Male hu10 Female
14
hu21 Male
12
hu21 Female
%
10
hu22 Male hu22 Female
8
hu23 Male
6
hu23 Female
4
hu31 Male
2
hu31 Female hu32 Male
0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
hu32 Female
2006
hu33 Male
Years
hu33 Female
Male- Férfi, Female – Nő Forrás: I9, Eurostat
1.4.10. Ingázás és a főállásban töltött munkaórák száma 1.4.10.1. Ingázás és az azonos NUTS2 régióban történő munkavégzés Az ingázás egy fontos módja a foglalkoztatásba való bekapcsolódásnak, minden régióban. Az ingázók számát
az
egyes
régiókban
az
éves
átlagos
népesség
mentén
osztottuk
fel,
hogy
összehasonlíthatóvá váljanak az egyes régiók. (46. ábra). Szignifikáns különbségek mutatkoztak a NUTS2 régiók ingázóinak számában.
73
46. ábra
Ingázás és azonos NUTS2 régióban történő munkavégzés
% of employed people
Commuting and working in the same region 100,0 98,0 96,0 94,0 92,0 90,0 88,0
hu10 hu21 hu22 hu23 hu31 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
hu32 hu33
Years % of employed people – a foglalkoztatott emberek %-ban Forrás: I9, Eurostat Az ingázás és az azonos régióban történő munkavégzés a legkevésbé a hu31 régióban volt népszerű (91,2% éves átlag 2000 és 2006 között), leginkább pedig a hu10 régióban (98,6% éves átlag 20002006). Az ingázó foglalkoztatottak százaléka (azonos NUTS2 régióban dolgoznak és ingáznak) a hu10, hu22, hu23, hu32 és a hu33 régióban volt a legnagyobb. Két régióban alacsonyabb volt az azonos NUTS2 régióban való munkavégzés és ingázás, köszönhetően a közeli főváros vonzásának.
1.4.10.2. Ingázás és más NUTS2 régióban történő munkavégzés Az ingázás és más NUTS2 régióban való munkavégzés egy kevésbé gyakori módja a munkavállalásnak (1,1%- 9,9%), mint az ingázás és azonos NUTS2 régióban való munkavégzés. (47. ábra). A NUTS2 régiók fejlettségi szintje nem hozható kapcsolatba az ingázással és az azonos (vagy másik) régióban történő munkavégzéssel, mivel a fejlett régiók között egyaránt voltak magas és alacsony ingázási értékek és azonos (vagy másik) régióban történő munkavégzési ráták és fordítva.
74
47. ábra
Ingázás és másik NUTS2 régióban történő munkavégzés
% of employed people
Commuting and working in another region 12,0 10,0
hu10
8,0
hu21
6,0
hu22
4,0
hu23
2,0
hu31
0,0
hu32 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
hu33
Years
% of employed people – a foglalkoztatott emberek %-ban Forrás: I9, Eurostat KERTESI (2000) tanulmányozta az ingázási szokásokat Magyarországon. A környező városokba való ingázás a falun élő népesség mintegy egyharmada számára a mai Magyarországon megoldatlan kérdés. Nagyjából 1000-1200 olyan falu – zömében kistelepülés – van ma az országban, ahol a közlekedési probléma aránytalanul nagy terhet ró a népességnek arra a részére, amely nem képes munkát találni magának saját lakóhelyén. Különösen súlyos helyzetben vannak azok az alacsony iskolázottságú emberek Magyarország 797 településén, akik rossz közlekedési adottságú településen laknak. Márpedig ezeken a településeken ők vannak túlsúlyban. Az ő életesélyeiket a kistérségen belüli közlekedés – az úthálózat és a tömegközlekedési kapcsolatok – fejlesztése, illetve a távolsági buszjáratok költségvetési támogatása nagyban javíthatná. A legmeggyőzőbb bizonyíték erre az, hogy az iskolázatlanságuk folytán hasonlóan versenyképtelen csoportok is komoly mértékben részesülnek a gazdasági fellendülés áldásaiból, ha történetesen olyan településen laknak, ahonnan a prosperáló városi munkaerőpiacok könnyen és viszonylag olcsón megközelíthetők.
1.4.11. Összegzés Köszönhetően a mezőgazdasági területek nagy százalékának és a növénytermesztés számára kedvező éghajlatnak, Magyarország versenyképes előnnyel rendelkezik. A hazai mezőgazdasági termelés 30%-kal esett vissza a növekvő verseny, a külföldi piacok elvesztése és a nem hatékony földtulajdon méretek miatt. 2000 és 2006 között a földtulajdonok koncentrációja volt megfigyelhető, mivel az 50 ha méretű és attól kisebb földterületek száma csökkent, az 50 ha-nál nagyobb földek száma viszont nőtt, de átlagosan még így is az optimális alatt maradt a földek mérete. A földek az idősebb generáció tulajdonában vannak, hiszen a földterületek csupán 7,6% van 35 éves vagy annál fiatalabb tulajdonosok kezében. A foglalkoztatottak aránya a mezőgazdaságban, vadászatban, erdészetben, halászatban foglalkoztatott teljes lakosságra nézve jelentősen csökkent (2005-ben
75
3,6%). A hazai állatpopuláció 23,8%-kal csökkent az élőállat egységet tekintve, köszönhetően a szarvasmarha és sertés állomány csökkenésének. A magyar populáció az EU népesség 2,1%-t tette ki (10,1 millió), valamint Magyarország teljes 2
területe (93,030 km ) szintén 2,1%-a volt az EU területének. A hazai népsűrűség, 108,9 lakos per km
2
2
volt, ami kisebb, mint az EU népsűrűsége (113,4 lakos per km ). Míg az EU népsűrűsége növekedett, addig a magyar népesség csökkent. Regionálisan, közép kagyarországi régió népessége növekedett, de a többi NUTS2 régió népessége csökkent. Bár a közép-magyarországi régió területe a legkisebb (7%), mégis ez a régió rendelkezik a legnagyobb népességgel (28%). Magyarország három NUTS1 régióval, hét NUTS2 régióval és húsz NUTS3 régióval, valamint 173 LAU1 kistérséggel rendelkezik. Az EU GDP per lakos mutatója 2,4-szer nagyobb volt, mint Magyarország legfejlettebb régiójának (Közép-Magyarország) GDP per lakos mutatója 2000 és 2005 között. Közép-Magyarország növekvőbb trendet ért el, mint az EU. Ha hasonló trendek fennmaradnak a jövőben, akkor a közép magyarországi régió 2018-ra eléri az EU átlagos GDP per fő értékét. Sajnos a többi régió lassabb GDP növekedést mutatott, mint az EU27 átlaga, így ezek a régiók csak úgy érhetik el az EU27 átlagát, ha növelik a GDP per fő fejlődésének ütemét. Az átlagos felhasználható jövedelmek a magyar NUTS2 régiókban növekvő tendenciát mutatottak minden magyar NUTS2 régióban. A magyar NUTS2 régiókban az átlagos felhasználható jövedelmek mintázata hasonló volt a GDP per fő mintázatához, de a régiók közti különbség kisebb volt. A technológia és tudásintenzív szektorban való foglalkoztatottság nem mutatott olyan növekvő tendenciát, mint a GDP per fő mutatói. A technológia és tudásintenzív szektorban a foglalkoztatottság nem volt olyan kiemelkedő a hu10 régióban, mint a GDP per fő értékek. Ez azt jelenti, hogy a hu10 régió magas GDP per fő értékei nem a technológia és tudásintenzív szektorban való foglalkoztatottság arányával magyarázhatók. A turizmus változatos képet mutatott 2000 és 2006 között. A nem helyi lakosok hotelben és hasonló szálláshelyeken töltött vendégéjszakáinak abszolút száma a hu10 régióban volt a legnagyobb, de ha az értékeket a régió lakosok számának arányában nézzük, akkor a legfontosabb régiók a hu22, hu23 régiók. A nem helyi lakosok hotelben és hasonló szálláshelyeken töltött vendégéjszakáinak száma minden NUTS2 régióban csökkent a vizsgált időszakban, kivéve a hu10 régióban, ahol szignifikáns növekedés mutatkozott. A helyi lakosok hotelben és hasonló szálláshelyeken töltött vendégéjszakáinak száma észrevehetően növekedett minden magyar régióban. A hotelekben töltött éjszakák abszolút száma 15,25%-kal nőtt a vizsgált időszakban.
76
A kempingek népszerűsége minden régióban csökkent 2001 és 2006 között, egy kivétellel (helyi lakosok éjszakáinak száma, hu22 régió). A kempingekben töltött vendégéjszakák száma (helyi és nem helyi lakosok) 35%-kal csökkent, 2001 és 2005 között. A helyi lakosok üdülőtelepeken töltött vendégéjszakáinak száma nem változott szignifikánsan. A hotelek voltak a legnépszerűbb szálláshelyek, a turista éjszakák 84%-t tették ki, a kempingek aránya 11% volt és az üdülőtelepek voltak a legnépszerűtlenebb szálláshely típusok, a vendégéjszakák csupán 5%-ával. A magyarországi utasforgalom egy folyamatosan működő repülőtérre koncentrálódik, ami a fővárosban található. A légi közlekedést választók száma 2002-től nőtt, köszönhetően a fapados járatok széleskörű terjedésének. Az úthálózat sűrűsége hasonló a fejlett országokéhoz, de az utak állapota és az autópályák alacsony sűrűsége nehézzé teszik az elzárt területek megközelítését. A vasúthálózat hasonló problémákkal küzd, mint az úthálózat; a vasúthálózat sűrűsége elfogadható szinten van, de a meglévő vonalak, elektromos vasútvonalak, valamint a dupla vagy több vágányú vasúti vonalak állapota fejlesztésre szorul. A gazdasági aktivitás alapján a magyar NUTS2 régiók két csoportra oszthatók: KözépMagyarországra és két nyugati régióra (hu21 és hu22), melyek megközelítik az EU27 átlagát a gazdasági aktivitásukban, a másik csoportba tartozó négy régió (hu23, hu31, hu31) viszont messze elmarad az EU átlagtól. A gazdasági aktivitás korcsoportok szerinti megoszlása hasonló mintázatot mutatott minden magyar NUTS2 régióban. A 25-34, 35-44 és 45-54 év közöttiek voltak a legaktívabbak, az EU átlagát megközelítő értékekkel. A fiatalabb és idősebb korcsoport aktivitása viszont szignifikánsan kisebb volt, mint az EU átlag. Az érettségivel és felsőfokú nem diplomás végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak száma volt a legjelentősebb minden régióban, az éves átlagos népesség százalékában; a legfejlettebb régiókban a legnagyobb arányban. Az iskola végzettség szerinti foglalkoztatottsági mutatók az éves átlagos népesség százalékában hasonlóak voltak a NUTS2 régiókban, kivéve a hu10 régiót, ahol a diplomával rendelkező foglalkoztatottak aránya kétszerese volt a többi régiónak. Három régió (hu10, hu21, hu22) foglalkoztatottsági rátája 59,3% és 63,7% között mozgott; messze elmaradva az EU 2010-re tervezett 70%-os célkitűzésétől; ugyanakkor a hu23, hu31, hu32 és hu33 régiók még alacsonyabb foglalkoztatottsági rátákkal rendelkeztek (49,3% és 55,8%). A férfiak foglalkoztatottsági rátája minden NUTS2 régióban és minden évben magasabb volt, mint a nők foglalkoztatottsági rátája, 2000 és 2006 között. Magyarországon a foglalkoztatottság eloszlása egybevág az EU átlaggal, azt leszámítva, hogy a mezőgazdaságban, vadászatban, erdészetben és halászatban kevesebb volt a foglalkoztatott (-1,2%), az iparban több (4,9%), a szolgáltatásokban pedig kevesebb (-3,6) 2000 és 2006 között.
77
A munkanélküliségi ráta Magyarországon alacsonyabb volt (6,4%), mint az EU27 munkanélküliségi rátája (8,9%) 2000 és 2006 között, de Magyarországon növekvő tendenciát mutatott, az EU-ban pedig csökkenőt, mely folyamat oda vezetett, hogy a ráták közti különbség elhanyagolhatóvá vált. A munkanélküliség minden NUTS2 régióban növekvő tendenciát mutatott, azonban a három legfejlettebb régióban szignifikánsan alacsonyabb volt a munkanélküliségi ráta, mint Magyarország többi régióiban. A fiatalabb generáció munkanélkülisége különösen megoldatlan problémát jelent, a fiatalabb korcsoportban (15-24 év) a munkanélküliségi arány sokkal kedvezőtlenebb volt, mint az idősebb korcsoportokban (15 éves és idősebb). A férfiak és nők munkanélküliségi rátája hasonló volt a fejlettebb régiókban, de Magyarország fejletlenebb régióiban a férfiak munkanélkülisége magasabb volt. A foglalkoztatottság legmagasabb iskolai végzettség alapján történő összehasonlításakor az adatok az éves átlagos populáció mentén kerültek feloszlásra. A végzettségi szintek a következők voltak: 0-2, 3-4, és 5-6 (ISCED 1997). A legszignifikánsabb különbség a hu10 régió és többi régió között, a diplomások esetében mutatkozott, hiszen ennek a szintnek a rátája a hu10 régióban kétszer nagyobb volt, mint a többi régióban. Az ingázás és az azonos régióban történő munkavégzés nem volt kapcsolatba hozható a NUTS2 régiók fejlettségi szintjével, az ingázó népesség százalékára a fejlett terület (főváros) közelsége volt nagy hatással. Az ingázás és más régióban történő munkavégzés népszerűbb volt, mint az ingázás és az azonos régióban történő munkavégzés (a foglalkoztatottak 3,3%-4,6%-a). A főállásban töltött heti munkaórák száma átlagosan hasonló arányban csökkent minden NUTS2 régióban, Magyarországon (2000-2006). A közép-magyarországi régióban az emberek közel egy órával dolgoztak többet egy átlagos héten a főállásukban, mint az ország többi régiójában élő emberek.
78
2. A jelenlegi és múltbéli munkaerőpiaci stratégiák és programok az EU-ban 2.1. EU szintű stratégiák és programok Elsősorban a tagországok felelősek a foglalkoztatási és szociális politikáért. Az EU szerepe az, hogy katalizálja a változásokat és a modernizációt. Támogatja, nyomon követi és koordinálja az államigazgatás erőfeszítéseit, melyet a foglalkoztatási és szociális politika átalkításáért tesz. Ez egy rendkívül fontos szerep, különösen napjainkban, hiszen az EU országoknak alkalmazkodniuk kell és modernizálniuk szükséges a szocio-gazdasági modelljüket, ha szembe akarnak nézni az új kihívásokkal. Mindegyiküknek választania kell, hogyan szeretné ezt véghezvinni a fejlettségi szintjének, a hagyományainak és politikai választásainak megfelelően. Az EU fontos szerepet játszik egy szociális Európa megteremtésében. Ahhoz, hogy ezt elérje, a következőket teheti: Jogi szabályozás átvétele. Az EU maghatározhat minimum standardokat a munkajog, a munkakörülmények, a munkavédelem, a diszkrimináció-mentesség és a nemi egyenlőség kapcsán, hogy így biztosítsa az egyének számára az azonos szintű védelmet EU szerte. Megállapodhat a tagországokkal közös EU célkitűzésekben a munkahelyteremtés, illetve a munkanélküliség, a diszkrimináció és a szegénység leküzdése érdekében, továbbá felügyelheti, hogyan haladnak e célkitűzések irányába a közösen elfogadott mutatók és mércék szerint, valamint segítheti a legjobb gyakorlatok átvételét. További pénzügyi támogatást biztosíthat a foglalkoztatás és az integrációs politika számára, például az Európai Szociális Alap (ESF) és más beavatkozások segítségével. Segítheti az együttműködést és a párbeszédet a főbb szereplők között, beleértve a szociális partnereket és civil szervezeteket.
Fenntartható fejlődési stratégia (I15) A megújított EU SDS (fenntartható fejlődési stratégia) végső célja, hogy meghatározza és kialakítsa azokat a teendőket, melyek lehetővé teszik az EU számára, hogy elérje az életminőség folyamatos fejlődését, mind a jelen mind a jövő generációja számára, olyan fenntartható közösségek létrehozása révén, melyek képesek az erőforrásokat hatékonyan kezelni és használni. Valamint kihasználni a gazdaság ökológiai és társadalmi innovációjában rejlő lehetőségeket, mellyel biztosítják a fejlődést, a környezetvédelmet és a társadalmi kohéziót. Az EU SDS-e a Lisszaboni Stratégia átfogó vázát képezi, és ennek megújult figyelme a növekedés és a munkahelyek irányába, a motorja egy dinamikusabb gazdaságnak. Ez a két stratégia felismeri, hogy a gazdasági, szociális és környezeti célkitűzések erősíthetik egymást, és ezért együtt kell fejlődniük. Mindkét stratégia célként tűzi ki azon szükséges strukturális változások támogatását, melyek lehetővé teszik a tagországok gazdaságai számára, hogy megbirkózzanak a globalizációból fakadó kihívásokkal, azáltal, hogy egy olyan mozgásteret hoznak létre, ahol a dinamizmus, az innováció és a
79
kreatív vállalkozások kibontakozhatnak, miközben biztosítják a szociális egyenlőséget és egy egészséges környezetet. Ebben az értelemben az EU SDS-e felismeri, hogy a humán-, a szociális-, és a környezeti tőkébe való befektetés, - csak úgy, mint a technológiai befektetések
- előfeltételei a hosszú távú
versenyképességnek valamint a gazdasági fejlődésnek, a társadalmi kohéziónak, a minőségi foglalkoztatásnak és egy jobb környezetvédelemnek. AZ EU intézményeinek biztosítaniuk kell, hogy a fő politikai döntések olyan kezdeményezéseken alapulnak, melyek jó minőségű hatástanulmányokon estek át (HT), amiben kiegyensúlyozottan vizsgálták a fenntartható fejlődés társadalmi, környezeti és gazdasági dimenzióit, továbbá figyelembe vették a fenntartható fejlődés külső dimenzióit és a nem cselekvés költségeit is. A jobb politikai döntéshozatal további eszközei közé tartozik a politikai hatások utólagos értékelése, valamint az állam és az érdekeltek részvétele. A tagországoknak szélesebb körben kellene alkalmazniuk ezeket az eszközöket, különösen a HT-ket, az állami támogatások kiosztása, valamint a fejlesztési stratégiák, programok és projektek során. Az EU új SDS-e 7 fő kihívást és ehhez kapcsolódó feladatokat, operatív célkitűzéseket és teendőket határozott meg (Council of the European Union 10117/06). A hét fő kihívás, mely az új stratégiában prioritásként szerepel, nagyrészt megegyezik a 2001-es stratégiával, kiegészítve a fenntartható fogyasztás, termelés, valamint a globális szegénység és a fenntartható fejlődés kihívásaival. Klímaváltozás és tiszta energia Fenntartható szállítmányozás Fenntartható fogyasztás és termelés A természeti erőforrások megőrzése és kezelése Közegészségügy Szociális beillesztés, demográfia és migráció Globális szegénység és a fenntartható fejlődés kihívásai Az új stratégia kiemel olyan átfogó politikákat, melyek hozzájárulnak a tudásalapú társadalomhoz, nevezetesen az oktatás és képzés, valamint a kutatás és fejlesztés. Támogatja a gazdasági eszközök használatát a stratégia bevezetésében, miközben integrált pénzügyi mechanizmusokat kér. Lépések megtételét javasolja a kommunikáció, az ismeretterjesztés és az érdekeltek bevonásának irányába. A pénzügyi és gazdasági eszközök fejezetben kijelenti, hogy a tagországoknak meg kellene fontolniuk további lépések megtételét az irányba, hogy az adózást a munkáról az erőforrás és energia felhasználásra és/vagy légszennyezésre vigyék át, hogy ezzel is hozzájáruljanak az EU azon célkitűzéseihez, mellyekkel a foglalkoztatást igyekszik növelni, a negatív környezeti hatásokat pedig költséghatékonyan csökkenteni. Az Eurostat jelentésben (I16) az áll, hogy a stratégiában támogatott, munkát terhelő adók környezeti adókká történő átcsoportosítása nem történt meg.
2.1.1. A Lisszaboni Stratégia A lisszaboni célkitűzések a foglalkoztatást tekintve, ahogy az Európai Foglalkoztatási Stratégiában is szerepel, három mindenek felett álló célkitűzést fednek le, a teljes foglalkoztatást, a minőség és a
80
termelés javítását a munkahelyeken és a társadalmi összefogás megerősítését. Ez részletesen a következőket jelenti: a teljes foglalkoztatási ráta 70%-ossá tétele 2010-re, a női foglalkoztatási ráta 60%-ossá tétele 2010-re, az idősebb munkavállalók (55-64 év közöttiek) foglalkoztatási rátájának 50%-ossá tétele 2010-re, a munkaerőpiac elhagyására vonatkozó átlag életkor 5 évvel való felemelése 2010-ig, gyermekgondozói ellátás biztosítása a 3 éves és iskoláskor közötti gyermekek 90%-a, valamint a 3 év alatti gyermekek 33%-a számára, 2010-re. A tagországok számára négy fő területet határoztak meg: több ember vonzása a foglalkoztatásba, a dolgozók és vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése, befektetések a humán tőkébe és az élethosszig tartó tanulás megvalósítása, a reformok végrehajtásának javítása jobb kormányzás révén. (I17) A GDP per fő kapcsán az EU15 és az Egyesült Államok között jelentkező különbség magyarázható az alacsony foglalkoztatási rátával és az egy dolgozóra jutó kevesebb munkaórával Európában, valamint az egy munkaórára jutó termelés alacsonyabb voltával. A foglalkoztatás növekvő hozzájárulását az Európai Unió GDP növekedéshez, ellensúlyozta a munkateljesítmény hozzájárulásának csökkenése. 2007 végére a munkanélküliségi ráta 7% alá csökkent, a foglalkoztatási ráta pedig megközelítette a 65%-ot, különösen a nők és az idősek körében volt erős a növekedés. Biztató, hogy a munkahelyteremtés és a termelés javulása egyszerre következett be. 2005. február 2-án, a Bizottság javasolta a Lisszaboni Stratégia újrakezdését, két fő feladatra koncentrálva – erősebb és tartós növekedés elérése, valamint több és jobb munkahely teremtése. Egy elképzelés megerősítést nyert az EU alkotmányában, történetesen annak biztosítása, hogy „Európa fenntartható fejlődése a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen és árstabilitáson, egy erősen versenyképes szociális piacgazdaságon alapul, célja a teljes foglalkoztatás és szociális fejlődés, valamint a környezet minőségének magas szintű védelme és javítása”. A Lissbon Action Programme által láthatóvá válik a lisszaboni elképzelés megvalósulása: A befektetések és munka szempontjából vonzóbb térség A belső piac kiszélesítése és mélyítése Az európai és nemzeti szabályozás javítása Nyitott és versenyképes piacok biztosítása Európán belül és kívül Az európai infrastruktúra kiterjesztése és javítása A magas színvonalú közérdekű szolgáltatások biztosítása szükséges minden állampolgár számára, megfizethető áron. A szolgáltató szektornak volt köszönhető szinte minden új munkahely, ami 19972002 között létrejött az EU-ban. A közszolgálatok központi szerepet játszanak egy hatékony és dinamikus egységes piacon.
81
Tudás és innováció a növekedésért A befektetések növelése és javítása a kutatás és fejlesztés terén Az innováció támogatása, az IKT felvétele és az erőforrások fenntartható használata Hozzájárulás egy erős európai ipar bázishoz A tudás a K+F-t, az innovációt és az oktatást jelenti („tudás háromszög”). Az egyetemek hozzájárulása a tudás megteremtéséhez és terjesztéséhez uniószerte megerősítésre szorul. Regionális és helyi szinten nagyobb figyelmet kell, hogy kapjon az innovációs pólusok létrehozása, mely összehozza a magas technológiát a kis és közepes vállalkozásokkal, egyetemekkel, valamint a szükséges üzleti és pénzügyi támogatással. A nemzeti lisszaboni cselekvési programoknak biztosítaniuk kellene egy útitervet az ilyen irányú megvalósításokhoz, valamint az új és már meglévő pólusok fejlesztéséhez. Az öko-innovációkat erősen támogatni kell, különösen a közlekedés és az energia terén.
Több és jobb munkahely teremtése Több ember vonzása a foglalkoztatásba, valamint a szociális védőháló modernizálása A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodási képességének és a munkaerőpiac rugalmasságának javítása Nagyobb befektetések a humán tőkébe, jobb oktatás és szakismeret által A 2006-os Tavaszi Európai Tanács megegyezett négy fő területben, melyek az új stratégia tartópilléreit képezik: Tudás és innováció Gazdasági lehetőségek felszabadítása Az emberekbe történő befektetés és a munkaerőpiacok modernizációja Energia/ klímaváltozás A 2007-es Tavaszi Európai Tanács elkötelezte magát, hogy Európát egy alacsony széndioxidkibocsátású gazdasággá alakítja át, egy biztonságos, fenntartható és versenyképes energia mellett. Olyan
ambiciózus
célkitűzésekben
állapodott
meg,
mint
az
üvegházhatást
okozó
gázok
kibocsátásának visszaszorítása, az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése 2020-ig. A 2008-as tavaszi Európai Tanács megerősítette a fent felsorolt négy kiemelt területet.
2.1.2. Az európai foglalkoztatási politika Az Amszterdami Szerződés hatálybalépését megelőzően, a luxemburgi munkaügyi csúcstalálkozó (1997. november) indította el az EKSz 128. cikkébe ágyazott új, nyitott módszerű koordinációt, valamint hagyta jóvá az első foglalkoztatási irányelveket. Ezeket az irányelveket az intézkedések négy integrált vetülete mentén, avagy a foglalkoztatási irányelvek ún. tartópillérei mentén mutatták be:
82
foglalkoztathatóság, vállalkozói szellem, alkalmazkodó képesség, esélyegyenlőség. Alapvető kereslet-kínálat orientált politikák integrálásával ezek az intézkedések átfogó választ adtak a foglalkoztatási problémákra. Bár az Amszterdami Szerződés nem változtatott azon az alapelven, miszerint a foglalkoztatási politikát illetően a tagországok kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek, a Tanács és az Európai Bizottság számára nagyobb szerepet, újabb feladatokat és erőteljesebb eszközöket biztosított. Az Európai Parlamentet szintén jobban bevonta a döntéshozatali folyamatba. Az (Európai Foglalkoztatási Stratégia) (EES) támogatta a foglalkoztatási politikák területi dimenziójának fejlesztését, ahogy az a területi cselekvési tervek megjelenéséből is látszik. A helyi és regionális hatóságok, akár szociális szolgáltatást nyújtók, akár helyi munkaadók, egyre inkább partnerekké váltak a foglalkoztatási politika alkalmazásában, nem utolsósorban az Európai Szociális Alap segítségével, valamint a 2000-es EES-sel összhangban lévő prioritásokban. A 2003-as (az EES-t 5 évente kell felülvizsgálni) foglalkoztatási irányelveket ezért a három fő prioritás mentén állapították meg: teljes foglalkoztatás, minőség a munkában és szociális integráció. Az Európai Foglakoztatási Stratégia alapján javítani kell a munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodó képességét, valamint növelni kell a humán tőkébe való befektetéseket a jobb oktatás és szaktudás segítségével. A következő célkitűzésesekben és mércékben állapodtak meg az Európai Foglalkoztatási Stratégia kapcsán, 2003-ban: Minden
munkanélküli
munkanélküliek
számára
esetében
a
6
biztosítja
a
lehetőséget
hónapos
munkanélküliség
az
újrakezdésre,
elérése
előtt,
a a
fiatal felnőtt
munkanélküliek esetében a 12 hónapos munkanélküliség elérése előtt tréningek, átképzések, munkahelyi gyakorlat, munkahely vagy egyéb foglalkoztathatósági intézkedés keretében, szükség esetén munkakeresési asszisztencia biztosítása mellett. 2010-re a tartós munkanélküliek 25%-nak részt kell vennie valamilyen aktív tevékenységben úgy, mint tréningek, átképzések, munkahelyi gyakorlat, vagy egyéb, alkalmazhatóságot elősegítő tevékenység, melynek célja a három legfejlettebb tagország átlagának elérése. A munkakeresők EU-szerte hozzáférhetnek a tagországok munkaügyi központjai által közzétett állásajánlatokhoz A munkaerőpiac elhagyásának átlagosan 5 évvel való megemelése EU szinten 2010-re (a 2001-es 59,9-hez épest). Gyermekellátó helyek biztosítása a három éves és iskoláskor közötti gyerekek legalább 90%a, valamint a 3 év alatti gyermekek legalább 33%-a számára 2010-re. A korai iskola elhagyók átlagos EU rátája nem haladhatja meg a 10%-ot
83
A 22 évesek legalább 22%-a rendelkezzen érettségivel az EU-ban 2010-re Az élethosszig tartó tanulásban való részvétel az EU-ban átlagosan legalább 12,5% kell, hogy legyen, a felnőtt munkaképes korú lakosság körében (25 és 64 év közöttiek) A lisszaboni stratégia újraindítása során az Európai Tanács egy olyan irányelv csomagot hagyott jóvá, mely összehozza az Átfogó Gazdaságpolitikai irányelveket és az Európai Foglalkoztatási Stratégia irányelveit, ezzel integrálva a makro-ökonómiai, mikro-ökonómiai és foglalkoztatási politikákat, a növekedés és munkahelyteremtés érdekében (I18). A 2008-2010-re vonatkozó irányelvek egy átfogó dokumentumban kerülnek bemutatásra, mely két részből áll:
Átfogó gazdaságpolitikai irányelvek Makro-ökonómiai irányelvek A gazdaság stabilitásának biztosítása a fenntartható növekedés érdekében A gazdasági és pénzügyi fenntarthatóság megvédése, mint a foglalkoztatás növekedésének alapja Egy növekedés és foglalkoztatás-orientált, hatékony erőforrás elosztás támogatása Annak biztosítása, hogy a bérek növekedése hozzájárul a makro-ökonómiai stabilitáshoz és növekedéshez Nagyobb koherencia előmozdítása a makro-ökonómiai, strukturális és foglalkoztatási politikák között Hozzájárulás egy dinamikus és jól-működő GMU-hoz Mikro-ökonómiai irányelvek A K+F-be történő befektetések növelése és javítása, elsősorban a magánvállalatok segítségével Mindennemű innováció elősegítése Az IKT elterjedésének és hatékony felhasználásának elősegítése és egy teljesen integrált információs társadalom létrehozása Az ehhez szükséges ipari bázis versenyelőnyeinek megerősítése Az erőforrások fenntartható felhasználásának bátorítása, valamint a környezetvédelem és gazdasági növekedés közti összhang erősítése A belső piac szélesítése és mélyítése Nyílt és versenyképes piacok biztosítása Európán belül és kívül, valamint a globalizáció előnyeinek kihasználása Egy versenyképesebb gazdasági környezet létrehozása és az egyéni kezdeményezés bátorítása, jobb szabályozás segítségével Egy vállalkozóbb szellemű kultúra elősegítése és egy támogató környezet kialakítása a KKV-k számára Az európai infrastruktúra kiterjesztése és összekapcsolása, valamint prioritást élvező, határokon átnyúló projektek befejezése
84
Foglalkoztatási irányelvek Foglalkoztatási politikák alkalmazása, melyek a teljes foglalkoztatottság elérését, a munkahelyi minőség és termelékenység javítását, valamint a társadalmi és területi kohézió erősítését célozzák. Életciklus alapú megközelítések támogatása a munkahelyeken Integrált munkaerőpiacok biztosítása, a munka vonzóságának növelése, valamint a munka általi pénzkereset a munkakeresők számára, beleértve a hátrányos helyzetben lévőket és az inaktívakat is A munkaerőpiaci igényekhez való illeszkedés javítása A rugalmasság elősegítése a foglalkoztatás biztonsága mellett, valamint a munkaerőpiaci szegmentáció csökkentése, kellő figyelemmel a szociális partnerek szerepeire Foglalkoztatás-barát bérköltség növekedési és bér megállapítási mechanizmusok biztosítása A humán tőkébe való befektetés kiszélesítése és javítása Az oktatási és képzési rendszer hozzáigazítása az új kompetencia elvárásokhoz (I19) A Lisszaboni Stratégia tükrében, valamint figyelembe véve a közös szociális célokat, a tagországok (foglalkoztatási) politikáinak kiegyensúlyozott módon elő kell segíteniük: (a) a teljes foglalkoztatottságot; (b) a munkahelyi minőség és termelékenység javulását; (c) a szociális és területi kohézió erősödését. A nemek közti egyenlőséget és a nemi egyenlőség elősegítését minden lépés során biztosítani kell. Különös figyelmet kell fordítani a fiatalok helyzetére, a munkavégzés általi foglalkoztatáshoz jutást támogatni, valamint szignifikánsan csökkenteni kell a foglalkoztatásban mutatkozó különbségeket a hátrá nyos
helyzetben
lévők esetében, beleértve a fogyatékosokat is (I19). A tagországoknak a változások elérése érdekében széles körű partnerhálózatot kell kialakítani a parlamentáris szereplők és az érintettek bevonásával, beleértve a regionális és helyi szinten lévőket is, valamint a civil szervezetekkel. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia keretében 2003-ban meghatározott irányelvek EU szintű célkitűzéseit és mércéit továbbra is követni kell, különböző indikátorok és eredménytáblák segítségével.
2.1.3. A strukturális támogatások összehangolása a Lisszaboni Stratégiával A pénzügyi eszközök, melyek a kohéziós politika rendelkezésére állnak: a Strukturális Alapok (az ERDF és az ESF) és a Kohéziós Alap. Ahhoz, hogy a növekedésre és a munkahelyteremtésre kifejtett hatásuk maximális legyen, a programoknak ezen alapok több, mint 60%-át el kell különíteniük a Nemzeti Reform Programok (NRP-k) támogatására. Az elkülönített kategóriáknak, a kevésbé fejlett régiókban legalább 60%-ot kell elérniük, melyre a konvergencia programok keretében jogosultak, a relatíve fejlettebb régiókban 75%-ot, melyre a versenyképesség és foglalkoztatási programok
85
keretében jogosultak (I19). A vidéki területeket a következőképpen támogatják a strukturális alapokon keresztül: A Tanácsi Rendelet (Council Regulation 1260/1999) kimondja, hogy a 2. számú célkitűzés alá tartozó, hanyatló vidéki területeknek egy olyan NUTS III szintű területi egységet kell képviselniük, vagy ahhoz kell tartozniuk, mely megfelel a következő kritériumoknak: 2
a) vagy 100 fő/km -nél kisebb népsűrűség, vagy a mezőgazdasági foglalkoztatottság százalékos részesedése a teljes foglalkoztatásban egyenlő, vagy több mint kétszerese a közösség átlagának, bármely referencia évben 1985-től kezdődően; b) vagy meghaladja az elmúlt három év átlagos munkanélküliségi rátája a közösség átlagát, vagy a népesség csökkenő tendenciát mutat 1985 óta. A Tanácsi Rendeletben (2006) szereplő 2. számú célkitűzés alá tartozó közösségi támogatást kiterjeszthetik olyan területekre, melyek népessége és területe szignifikáns és beilleszthető a következő kategóriába: azon vidéki területek, melyek a mezőgazdaság területén dolgozó népesség elöregedéséből, vagy csökkenéséből fakadóan társadalmi-gazdasági problémákkal küzdenek (I20). A Tanácsi Rendelet kimondja, hogy az Alapoknak az EMVA-t és az EFF-t meghaladó különleges és kiegészítő tevékenységeket kell megvalósítaniuk, melyek segítik a vidéki, valamint a halászatra épülő területek gazdasági diverzifikációját. A Tanácsi Rendelet 1083/2006-ban szereplő három célkitűzés alapján, az Alapokból származó támogatásoknak, természetükből adódóan, egyrészt figyelembe kell venniük a sajátos gazdasági és társadalmi jellemzőket, másrészt pedig sajátos területi jellemzőket. A támogatásoknak megfelelő mértékben kell segíteniük a fenntartható városi fejlődést, különösen a regionális fejlesztés keretén belül, valamint a vidéki és a halászatra épülő területek megújulását, gazdasági diverzifikáción keresztül. Az új növekedést és munkahelyteremtést célzó Lisszaboni Stratégia fényében, a kohéziós politikán keresztül, társfinanszírozásban részesülő programoknak a következő három prioritás mentén mutatkozó forrásokat kellene célba venniük: A tagországok, régiók és városok vonzerejének növelése, a megközelíthetőség javításán, a megfelelő minőségű és szintű szolgáltatások biztosításán, valamint a környezeti lehetőségeik megőrzésén keresztül o A közlekedési infrastruktúra kiszélesítése és javítása o A környezetvédelem és a növekedés közti összhang megerősítése o A tradicionális energiaforrások intenzív európai használatának megcélzása Az innováció és vállalkozó szellem, valamint a tudásalapú gazdaság növekedésének bátorítása a kutatási és innovációs kapacitások segítségévével, beleértve az új IKT-kat is; továbbá: o A KTF-et célzó befektetések növelése és javítása o Az innováció támogatása és a vállalkozó szellem előmozdítása o Az információs társadalom támogatása minden szinten o A finanszírozáshoz való hozzáférés javítása
86
Több és jobb munkahely létrehozása, azáltal, hogy több ember számára tesszük vonzóvá az alkalmazotti, vagy vállalkozói tevékenységet, javítjuk a dolgozók és vállalkozók alkalmazkodó képességét, valamint növeljük a humán tőkébe való befektetéseket (I21). o Több ember bevonása a foglalkoztatásba és abban való megtartása valamint a szociális védőrendszerek modernizációja o A dolgozók és vállalkozók alkalmazkodó-képességének, valamint a munkaerőpiac rugalmasságának javítása o A humán tőkébe való befektetések növelése, a jobb oktatáson és szakképzettségen keresztül o Adminisztrációs kapacitás (közigazgatás és közszolgálatok) o Segítség az egészséges munkaerő fenntartásában. Európa 11 indikátorból 9 esetében elmarad az USA mögött. A meglévő KTF lehetőségek jobb kihasználását elősegíthetné a regionális „előrelátás” és egyéb regionális stratégiatervező módszerek, beleértve a legfőbb érintettekkel való rendszeres és szisztematikus párbeszédet is. Fontos az is, hogy fokozzák a cégek KTF befogadó képességét. A regionális innovációs stratégiáknak és cselekvési terveknek a KTF-be való befektetésekre, az innovációra és a vállalkozó szellemre kellene koncentrálniuk; valamint biztosítani, hogy ezek a beruházások megfelelnek a régió gazdaságfejlesztési igényeinek (I21). A foglalkoztatási és humán erőforrás fejlesztő programoknak figyelembe kell venniük az országra jellemző problémákat és prioritásokat, ahogy ezt a Foglalkoztatási Ajánlásokban kiemelték, valamint nemzeti és regionális szinten kivitelezhetőeknek kell lenniük. A regionális különbségek hatékony kezelése érdekében, a nemzeti programoknak rendelkezniük kell regionális dimenzióval, ha egyébként külön regionális programmal nem rendelkeznek. Szintén figyelmet kell fordítani arra is, hogy a be nem jelentett munkavégzést, hogyan lehet szabályos foglalkoztatássá alakítani (I21). A közösség-alapú egészségnövelő és prevenciós tevékenységek fontos szerepet játszanak az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkenésében. A jó egészségügyi ellátás a nagyobb munkaerőpiaci részvételhez, hosszabb munkával töltött élethez, nagyobb teljesítményhez, valamint alacsonyabb egészségügyi és szociális kiadásokhoz vezet. Az egészségügyi infrastruktúra hiányosságainak csökkentése a szolgáltatásnyújtás optimális szintjének teljes körű elemzésén, és megfelelő technológián alapuljon, úgy, mint a telemedicína, valamint az e-egészségügyi szolgálatok költségkímélő lehetősége (I21). A helyi és regionális hatóságok máris aktívan részt vesznek az új Lisszaboni Stratégiában a programkészítésen, valamint a kijelölt kohéziós programokon keresztül. Az érintettek szélesebb körben való részvételének megerősítése érdekében további erőfeszítésekre van szükség (I19).
87
2.2. Az EU vidékfejlesztési politikája
2.2.1. Történelmi áttekintés Az EU vidékfejlesztési politikája egy olyan politikává fejlődött, amely figyelembe veszi a mezőgazdaság társadalomban játszott többszörös szerepét, és a mezőgazdasági szektort egy szélesebb vidéki kontextusba helyezi. Az ajánlott stratégiai politikai cél az EU vidékfejlesztési politikájára nézve: „a CAP piaci politikákhoz való kapcsolódás, illetve azok kiegészítése, azon végső célkitűzésen belül, hogy a kibővített EU szerte minden vidéki területen támogatást kapjon a fenntartható fejlődés” (I22). A hátrányos helyzetű térségek irányelvével (1970-es évek közepe) első alkalommal vezettek be egy kifejezetten területi megközelítést. A 80-as években a politika területi dimenziója egyre nagyobb súlyt kapott [és] elkészültek az integrált megközelítések első kísérletei a többi Strukturális Alap segítségével. A szektoriális politikából (mezőgazdasági struktúra-politika) erős területi dimenzióval rendelkező politikává fejlődése során a vidékfejlesztési politika információszükségletei is megnőttek. A „politikai terület” mára magába foglalja a mezőgazdaságot, az erdészetet, valamint a természeti területeket, illetve mindent, ami nem városi. Teljes az összhang a fenntartható fejlődés irányadó elveiről szóló nyilatkozattal és a megújult lisszaboni cselekvési programmal, amely a forrásokat arra összpontosítja, hogy Európát vonzóbb befektetési célponttá és munkahellyé tegye, előmozdítsa a növekedés motorjának számító tudást és innovációt, valamint több és jobb munkahelyet teremtsen (I23). Ez fokozott stratégiai megközelítést igényel a versenyképesség, a munkahelyteremtés és a vidéki területeken megvalósított innováció vonatkozásában, valamint jobb irányítást a programok végrehajtásában. A 2004-ben kiadott dokumentum (I22), 3 lehetőséget kínált a jövőbeni stratégiákra vonatkozóan: (a) jobb status quo, (b) erőteljesebb stratégiai és (c) területi megközelítés. Két forrást használt a megvitatásra: Salzburgi konferencia 2003. A konferencia a következő következtetésekre jutott: Eleven vidék kialakítása Az európai vidéki területek sokszínűségének megőrzése A mezőgazdasági szektor versenyképessége A vidékfejlesztési politikának vonatkoznia kell a kibővített EU minden vidéki területére. A vidékfejlesztési politikának a társadalom szélesebb körű igényeit kell kiszolgálnia, a vidéki térségekben. A vidékfejlesztési politikát az állami és magán szervezetek, valamint a civil szervezetek együttműködésével kell végrehajtani, összhangban a szubszidiaritás elvével. Több felelősséget kell adni a partnerségi programoknak. Az EU vidékfejlesztési politikájának szignifikáns egyszerűsítése szükséges. A vidékfejlesztési tanácsadó bizottság konzultációja: A mezőgazdaság versenyképességét nem lehet elszigetelten kezelni a szélesebb értelemben vett vidéki háttértől. A szélesebb körű vidékfejlesztés (3.
88
tengely) kapcsán erős támogatást kaptak a területi megközelítések, valamint a vidék minden szereplőjének mind aktívabb részvétele, beleértve a gazdákat is, elsősorban a LEADER megközelítésen keresztül. A LEADER főirányként való érvényesítése egy preferált lehetőség lenne, azonban ez magába foglalna egy - a rendelkezésre álló vidékfejlesztési intézkedések menüből származó - átfogóbb intézkedési listát. A 3-as számú lehetőség egy terület-központúbb megközelítés a vidékfejlesztésben. A LEADER program nagymértékű pénzügyi támogatása, a nehezebb irányítási forma a megvalósítás érdekében, abszorpciós problémákhoz vezethet (I24). Hogyan tudnak megfelelni a vidékfejlesztési eszközök a Lisszaboni stratégia célkitűzéseinek: Befektetések az információs társadalomba és az IKT fejlesztése Az ellátási lánc innovációjának támogatása Együttműködés a K+F-ben Az állami és magán szektor közös munkavégzése A versenyképesség növelése Foglalkoztatás-teremtés és vidéki diverzifikáció Foglalkoztatás-teremtés és vidéki diverzifikáció: A farmokon belüli és kívüli változatosság elősegíti a növekedést és a foglalkoztatást a vidéki területeken. A turizmus, a kézművesség és a vidéki kényelem biztosítása számos régióban növekvő szektoroknak számítanak. A turizmus, a kézművesség és a vidéki szálláshelyek biztosítása számos régióban növekedő ágazatok. A vidékfejlesztési intézkedések azzal segíthetnek, ha: Segítik a mezőgazdasági szerkezet-átalakítást, különösen az új tagországokban; Ösztönzik az önellátó gazdákat, hogy megjelenjenek a piacon és növeljék a jövedelmüket (szintén fontos az újonnan csatlakozott tagországokban) Támogatják a mikro-vállalkozások fejlődését (pl.: eszközvásárlásokkal, képzésekkel) és a hagyományos készségekre építenek; Segítik gyermekgondozási helyek biztosítását; a gyermekgondozási helyek hiánya a vidéki területeken alááshatja a nők munkaerőpiacra való belépését; Támogatják az együttműködési kezdeményezéseket; számos vidéki térségben, a vidéki nők együttműködési kezdeményezéseket hoztak létre, tanácsadás valamint jó minőségű mezőgazdasági és regionális termékek reklámozása céljából. (I25) A vidékfejlesztés a lisszaboni folyamat központi eleme [lehet] a szélessávú lefedettség növelésével, a képzések javításával, a kisvállalkozások segítésével, az élelmiszer feldolgozó valamint a szolgáltató szektor támogatásával, illetve a gyermekgondozás kiszélesítésével, annak érdekében, hogy több vidéki nő tudjon visszakerülni a munkaerőpiacra.
89
2.2.2. A 2000-2006-os program értékelése A farmokba történő befektetések hozzájárultak a foglalkoztatás biztosításához azzal, hogy javították a termelékenységet, míg a gazdasági diverzifikációs intézkedések inkább az új munkahelyteremtést segítették. Az EMVA munkahely-teremtési példái között szerepel a turizmus, a kézművesség, a vidéki szálláshelyek
biztosítása,
a
gyermekgondozási
helyek,
az
integrált
kezdeményezések,
a
mikrovállalkozások és a kézművesség, a fiatalok képzése, az IKT és a helyi infrastruktúra (I26). A megvalósuló képzések pozitívan hatottak a foglalkoztatási helyzetre, általában magasabb fizetés formájában (I27). Egyes feltevések szerint a LEADER II kezdeményezés során csaknem 100000 munkahelyet teremtettek
vagy tartottak meg Európa vidéki térségeiben (a szociális
és egészségügyi
szolgáltatásokban, a tájvédelemben és a kulturális örökség védelmében). A munkahelyek fele a nőket érintette (I26). Közvetlenül a LEADER II kezdeményezés során létrehozott munkahelyek (közvetlen foglalkoztatás) elsősorban a kevésbé változatos és kevésbé strukturált vidéki területeken (gyakran első számú célkitűzés) jöttek létre összehasonlítva a diverzifikáltabb és könnyebben megközelíthető vidéki térségekkel (I27). Több közvetett és közvetlen hatás is megmutatkozik azokon a területeken, ahol a LAG a tréningekre, a képesítésekre, a hálózatépítésre és a koncentrációra összpontosított. Közvetlen munkahelyek jöttek létre innovatív vállalkozások beindulásával, pl.: az agro-turizmusban, az élelmiszer feldolgozásban, valamint a marketing területén, melyek többségben mikro-vállalkozások voltak, és közülük többen nőket is foglalkoztattak. A munkahelyteremtésre jutó állami befektetések alacsonyabbnak tűnnek, a hasonló főbb programokénál. Minél több innováció kapott hangsúlyt a helyi programban, annál jobb volt a foglalkoztatásra gyakorolt hatás. Mindazonáltal, a nem mezőgazdasági tevékenységeket érintő munkahelyteremtő és diverzifikációs intézkedések továbbra is a programok viszonylag kis részét képezik. A becslések szerint a jelenlegi 2000–2006-os időszakban a 15 tagú EU fő programjainak támogatására csak körülbelül az anyagi eszközök 10%-át költötték olyan intézkedésekre, amelyek közvetve vagy közvetlenül foglalkoztatást generálnak a mezőgazdaságon vagy az elsődleges feldolgozó ágazaton kívül. Ez arra utal, hogy az új időszakban jelentős fejlesztési tér tárul fel a vidékfejlesztési programok tekintetében (I26).
A vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások Ezen stratégiai iránymutatások meghatározzák a közösségi prioritások megvalósítása tekintetében kiemelt területeket, különösen a göteborgi fenntarthatósági célokkal, valamint a növekedést és munkahelyteremtést célzó, megújult lisszaboni stratégiával összefüggésben (I28). A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása (beleértve az újfajta együttműködési formákat, melyek elősegíthetik a K+F-hez, az e-businesshez, az e-skillshez és az e-learnighez való hozzáférést) – 1. tengely A környezet és a vidék minőségének javítása – 2. tengely
90
Az életminőség javítása a vidéki területeken, és a diverzifikáció ösztönzése (beleértve a gyermekgondozási helyeket is) – 3. tengely A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében – 4. tengely, mely hozzájárul az 1., 2., különösen a 3. tengelyhez A prioritások programokká alakítása/a programok konzisztenciájának biztosítása A közösségi eszközök kiegészítő jellege.
Vidékfejlesztési politika – tengelyek és intézkedések 1. tengely Humán erőforrás: Szakképzések és tájékoztatási tevékenységek Fiatal gazdálkodók Korai nyugdíjazás Tanácsadói szolgálatok igénybevétele (beleértve a szabványokat) A gazdaságirányítás önállósodása, segélyezési, tanácsadói és erdészeti tanácsadó szolgálatok Fizikai tőke: Mezőgazdasági/ Erdészeti befektetések Feldolgozás/marketing Mezőgazdasági/ Erdészeti infrastruktúra A mezőgazdasági termelési potenciál visszaállítása A 2003-as KAP reformintézkedések: A szabványok átmeneti támogatása Élelmiszerminőség-ösztönző rendszer Az élelmiszerminőség támogatása
3. tengely Életminőség: Alapszolgáltatások a vidéki gazdaság és lakosság számára A falvak renovációja és fejlesztése, a vidéki hagyományok védelme és megőrzése Szakképzések Kapacitásépítés a helyi fejlesztési stratégiák számára Gazdasági diverzifikáció: A nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálása A mikro-vállalkozások támogatása A turisztikai tevékenységek ösztönzése A természeti örökség megőrzése és irányítása.
91
A 3. tengely a helyi fejlesztési stratégiákon keresztül valósul meg, amihez a központi, a regionális és a helyi hatóságok szoros együttműködése szükséges. A szükségletek elemzése alapján az MS kiválasztja a területeket és az alkalmazandó intézkedéseket. Ez történhet egy alulról felfelé irányuló megközelítéssel, melynek során kiválasztják a LAG-ek (állami/magán társulások) által bemutatott legjobb integrált helyi fejlesztési stratégiák. Egyes területeken az MS dönthet úgy, hogy inkább a helyi fejlesztéseket célzó kapacitásépítésre koncentrál (I23). A Leader program során gyűjtött tapasztalatokra épülő negyedik tengely lehetőségeket biztosít az innovatív irányításra, a vidékfejlesztéssel kapcsolatos helyi, alulról felfelé irányuló megközelítéssel (I28).
2.2.3. Az EMVA összehangolása egyéb EU programokkal A vidékfejlesztési politikák által megcélzott problémák és kihívások a következőképpen foglalhatók össze: Gazdasági: A vidéki területek szignifikánsan alacsonyabb bevétellel rendelkeznek, mint az átlag, öregedik a munkaképes népességük, és erősebben függnek a primer szektortól. Szociális: Egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre a vidéki területek magasabb munkanélküliségével
kapcsolatosan,
továbbá
a
szolgáltatások
elérhetőségének
nehézségeiről, a szociális kirekesztettségéről és az elhelyezkedés szűkebb lehetőségeiről (I29). A vidékfejlesztési politikák szintén nagyobb figyelmet fognak szentelni a növekedés megteremtésére, valamint a munkahelyteremtésre a vidéki térségekben. Az internet és a szélessávú kommunikációban rejlő
lehetőségek
maximális
kihasználására
van
szükség
az
elhelyezkedés
hátrányainak
leküzdéséhez. Ösztönözni kell a mezőgazdaságon túlmutató, partnerségen alapuló, multiszektoriális, térségi-alapú megközelítéseket,
az
agrár-élelmiszeripart
és
a
mezőgazdasági
turizmust.
Különösen
a
vidékfejlesztési intézkedéseket kell teljes körűen kihasználni a növekedés és a foglalkoztatás érdekében (I26). Az i2010 (European Information Society for growth and employment) és vidékfejlesztési politika közti együttműködés számos területen megvalósulhat: eKereskedelem and eBusiness IKT szélessávú szolgáltatások és infrastruktúra eKözszolgálatok képzések, készségfejlesztés, tudás és szakértelem terjesztése e-learningen keresztül az érintettek on-line hálózatán keresztüli irányítás. Az infrastruktúra és az alapszolgáltatások elérhetősége egy különösen szignifikáns probléma a vidéki területeken, elsősorban azon régiókban, amelyek negatív populáció trenddel, elvándorlással, vagy
92
gazdasági struktúraváltozással sújtottak.
A közlekedés, a turizmus, az oktatás, a képzések, az
egészségügy, a telekommunikáció és a falvak renovációjának további támogatása nélkül, ezek a régiók a visszaesés útjára lépnek (I27). A Strukturális alapok biztosították a vidéki területeken a szolgáltatásokhoz való hozzáférés minimális szintjét, a turizmus integrált szemléletét, a termékfejlesztést, valamint a fejlesztési pólusokat (I26).
2.3. Magyarország
2.3.1. Intézményi háttér Magyarország 2004 májusában vált az EU tagjává. 2000-től csatlakozás előtti alapok (PHARE, ISPA, SAPARD)
finanszírozták
a
fejlesztéseket,
a
meglévő,
fejlesztésre
vonatkozó
közösségi
jogszabályoknak megfelelően. Ezek hatására új intézmények jöttek létre, és kialakul a NUTS rendszer, az EU politikáknak megfelelően. A NUTS rendszer új területi felosztást eredményezett. A NUTS 1 régiók saját adminisztratív struktúra nélkül jöttek létre. Hét NUTS 2 régiót hoztak létre Magyarország 19 megyéjéből, és a fővárosából (20. ábra, 13. táblázat). Általában 3 megyéből áll egy NUTS 2 régió (viták folytak a megyék csoportosításáról) a Közép-Magyarország régió azonban csak 1 megyét és a fővárost tartalmazza. NUTS 2 szinten új intézmények jöttek létre, melyek részt vesznek ezen régiók regionális politikájának fejlesztésében, amit az EU Alapokkal közösen finanszíroznak, a kormányzati intézményekben viszont nincs szerepük, kizárólag az irányításban (PÁLNÉ KOVÁCS, 2007). A 20 NUTS 3 régió összhangban van a területi rendszerrel, hiszen Magyarország 19 megyéje alkotja a NUTS 3 régiókat, valamint egy NUTS 3 régiót a főváros, Budapest. Ezek a NUTS 3 régiók még mindig rendelkeznek a korábbi helyi közigazgatási intézményi rendszerrel, de mellettük újakat is létrehoztak a regionális fejlesztést megcélozva. A NUTS rendszer LAU 1 a régiói Központi Statisztikai Hivatalnál lévőkkel egyezik meg (időközben változott a számuk, 2009-ben 174 lett). 1996-ban a magyar területfejlesztési jogszabály kis régiókat hozott létre (nem fedi le a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) LAU 1 területeit), és az ezen a területen lévő intézmények nagyobb szerepet játszanak a regionális fejlesztésben, mint az adminisztrációban, vagy irányításban. A LAU2 szintű térségek az adminisztrációban és az irányításban játszanak fontos szerepet (a lakosok száma kb. 3000 fő/LAU2). A vizsgált SPP-k mögött álló vezető intézmények nagyrészt megyei szinten találhatóak (14. táblázat). A decentralizáció egyre nagyobb szerepet játszik, különösen 2007 óta, az EU politikáknak köszönhetően. 2006-ban a kormány létrehozta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Terv kivitelezésért felelős hivatalos szervek egyesítésével), hogy átvegyék a hosszú- és rövidtávú fejlesztéssel és tervezéssel kapcsolatos feladatokat, hogy az Európai Unió által biztosított pénzügyi támogatásokhoz szükséges terveket és operatív programokat dolgozzanak ki, valamint, hogy kialakítsák az ezek felhasználásához szükséges intézményi rendszert. Az Ügynökség egy központi hivatal, melyet a Miniszterelnöki Hivatal vezetője irányít (I30).
93
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) központi irányító szerepet tölt be a vidékfejlesztésben és az ehhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési törekvésekben. Kidolgozza az átfogó vidékfejlesztési stratégiát, meghatározza a rövid- közép- és hosszú távú célokat, elemzi azon jogi, technológia és pénzügyi alternatívákat, melyek biztosítják e célok elérését, valamint ennek érdekében hozzájárul az eszközök és programok fejlesztéséhez (I31). 14. táblázat: Intézmények a vizsgált SPP-k mögött Magyarországon Országos intézmények
SPP
Fenntartható fejlődés
Foglalkoztatási Stratégia
Intézmények NUTS2 szinten
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) – Állami ügynökség Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) Tervező csoport Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 2006tól Szociális és Munkaügyi Minisztérium
-
NDA‟s Directorate General
Regionális fejlesztés
Vidékfejlesztés
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) – Állami ügynökség
Managing Authority for North Great Plain Program
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
-
Forrás: Saját szerkesztés
SPP-k a vidéki foglalkoztatás tükrében Nemzeti stratégiák és keretprogramok Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (2005–2020) A koncepció átfogó célja, hogy a legdinamikusabban fejlődő EU tagország legyünk, túlszárnyalva az átlagot, a fenntartható fejlődés elveit követve, melynek eredménye (a jelenlegi helyzethez képest): több munkahely magasabb bérek biztonságos, tiszta és jó minőségű környezet egészséges és hosszabb élet. A dokumentum felhívja a figyelmet, hogy egyes vidéki térségekben a regionális és szektoriális programok sajátos fejlesztése szükséges, mely fejlesztéseket a következőkben határozták meg: A természeti, kulturális és táj értékekben gazdag vidéki térségek fejlesztése A dominánsan kis földterületekkel rendelkező régiók revitalizálása Értékmegőrzés, funkcióváltás és esélyegyenlőség a dominánsan aprófalvas régiókban A nagy roma populációval rendelkező régiók fejlesztése
94
Az etnikai kisebbség értékeinek képviselete (I32). A dokumentum a jobb igazgatás fontosságára is felhívja a figyelmet. Megfogalmazza, hogy a támogatás elveit követve, a fejlesztés irányvonala a régiók, mikro-régiók és egyéb régiós csoportok kompetenciája. A fenntartható fejlődés első helyen szerepel a koncepció hét alapelve között.
Országos Területfejlesztési Koncepció (2005–2020) Az első Országos Területfejlesztési Koncepciót (OTK) a 35/1998-as számú Parlamenti Rendelet fogadta el, és ez volt Magyarország első átfogó, hosszú távú területfejlesztési dokumentuma – az Európai Unió alapelvei alapján – a rendszerváltás óta. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény a regionális folyamatokkal, a területfejlesztési politikákkal és az OTK megvalósulásának
nyomon
követésével,
szisztematikus
értékelésével
és
hatévenkénti
felülvizsgálatával foglalkozott (I33). Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) célja, – Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval (OFK) összhangban – hogy kijelölje az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, elveit és prioritás-rendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában. A dokumentum átfogó céljai 2020-ig a következők: Regionális versenyképesség Területi felzárkózás Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem Területi integrálódás Európába Decentralizáció és regionalizmus (I20). A dokumentum a középtávú országos területi célokat is tartalmazza 2013-ig. A jövőkép és az átfogó célok megvalósulása érdekében középtávon az ország szempontjából meghatározó területi célok teljesülése szükséges, melyek az alábbiak: Versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése A régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerősítése és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése Az elmaradott térségek, külső és belső perifériák felzárkóztatása Országos jelentőségű, integrált fejlesztési térségek és tématerületek (balatoni térség; a tisza térség; a Duna mente beleértve a Duna-Tisza közi homokhátság teljes területét is); Az országos termálvízkincs integrált térségi hasznosítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése. A határ menti területek fejlesztése és a határon átnyúló térségi együttműködésük erősítése Vidéki térségek területileg integrált fejlesztésének prioritásai: ez a rész meghatározza a különböző típusú vidéki térségek fejlesztési prioritásait (ez a NFT-ben is megtörtént). A fejlesztések nemcsak a mezőgazdasági szektor igényeit igyekeznek kielégíteni, de ezen túlmenően azon problémák
95
kiküszöbölését is megcélozzák, melyek tipikusan a vidéki térségekben jelentkeznek, azáltal, hogy azok belső értékeire építenek. A foglalkoztatási ráta növekedéséhez, úgy gondolják, hogy szükséges az intellektuális és képzett munkaerő állomány, valamint a vállalkozásokat támogatni képes humán és infrastrukturális alapok adott településen való megtartása. A dokumentum Magyarország mikro-régióit vidéki és városi térségekbe csoportosítja, a következő indikátorok mentén: Vidéki mikro-régiók (<120 lakos/km²) Városi központtal rendelkező vidéki mikro-régiók (<120 lakos/km²), városi központ (min. 20.000 lakos) Városi mikro-régiók (> 120 lakos/km²) A vidékfejlesztés az OTK hat alappillére közül az egyik, mely a területi fejlesztési politikák célkitűzéseinek elérését segíti.
EU
15. táblázat EU-hoz kapcsolódó SPP-k 2000-2006 HU
Fenntartható fejlődés Foglalkoztatási stratégia
Regionális fejlesztés Strukturális Alapok
Vidékfejlesztés
NUTS2
Nincs nemzeti Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv PHARE, ISPA Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program a NFT-n belül Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program a NFT-n belül
Nincs regionális Nincs regionális Nincs regionális
SAPARD Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program a NFT-n belül az EMOGA Orientációs Részlegének Intézkedései számára
Nincs regionális
Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garancia Részlegének Intézkedései számára Bár a fenntartható fejlődés egy alapelve a nemzeti dokumentumoknak, 2007-ig Magyarország nem rendelkezett fenntartható fejlődési stratégiával (15. táblázat).
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (NFA) 2004 Az NFA az első jelentés Magyarországon azon legfőbb intézkedésekről, melyeket az EU foglalkoztatáspolitikájának megvalósítása érdekében tettek, a foglalkoztatási irányelvek fényében. Az NFA egy leírást ad a Magyar Kormány foglalkoztatási stratégiájáról, a 2004 és 2006 közötti időszakra vonatkozóan, valamint helyzetértékelést végez, és összefoglalja az intézkedéseket az egyes irányelvek mentén.
96
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a központi és helyi irodával, kulcsszerepet játszik az NFA megvalósításában. A szociális partnerek és a nem állami szervek szintén fontos szereplők ebből a szempontból.
Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) 2004-2006 Magyarország előkészített egy Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT), ami a keretét adja a Strukturális Alapokból származó támogatások felhasználásának. Az NFT átfogó célkitűzése a jövedelem különbségek csökkentése az EU átlaghoz viszonyítva. Annak érdekében, hogy ezt elérje, a gazdasági versenyképesség növelését, a humán erőforrás jobb kihasználását, a körnnyezet javítását és egy kiegyensúlyozott regionális fejlődés biztosítását határozták meg, speciális célként (HNDP, 2003).
Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 2004-2006 Az NFT öt operatív programjának egyikeként, Magyarország felvázolta a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programot (HEFOP). A programok szerint, azon stratégiai fejlesztések, melyek javítják az emberek képességeit és élet minőségét, hosszú távon fontos szerepet játszhatnak a munkanélküliség megelőzésében. A HEFOP átfogó célkitűzései: A foglalkoztatottság növelése A munkaerő állomány piaci versenyképességének javítása az oktatás segítségével, mely megfelel a gazdaság igényeinek A társadalmi integráció segítése. A foglalkoztatási politika megvalósításának legfontosabb eszköze az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ), mely a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium felügyelete alatt működik. Az ÁFSZhoz tartozik a Foglalkoztatási Hivatal, Budapest és a 19 megye munkaügyi központjai, valamint a hozzájuk kapcsolódó 174 helyi hivatal, csakúgy, mint a Regionális Képző Központok.
Különleges Előcsatlakozási Program a Mezőgazdaság és a Vidékfejlesztés támogatására (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development (SAPARD)) 2000-2006 A Különleges Előcsatlakozási Program a Mezőgazdaság és a Vidékfejlesztés támogatására (SAPARD) csatlakozást megelőző intézkedései jelentették az első lehetőséget Magyarország számára, hogy EU támogatáshoz jusson a mezőgazdaság számára. Ezen támogatások kb. 92%-ot a mezőgazdaságba, az élelemiszer-feldolgozásba és a marketingbe, illetve az infrastruktúrába fektették. Az Észak-Alföld régió SAPARD-részesedése 20% körüli volt. Országos szinten két programot készítettek elő a vidékfejlesztést célzó EMOGA-támogatások kifizetésére, Magyarország EU
97
csatlakozását követően: az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot, valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet.
Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 2004-2006 Az AVOP hozzájárult azon stratégiai célkitűzések megvalósításához, melyek a negyedik helyen szerepeltek a Közösség Támogatási Keretprogramban, azáltal, hogy támogatta a versenyképesebb és fenntartható agrár szektort (beleértve a mezőgazdaságot, halászatot és élelmiszer-feldolgozást), valamint, hogy segítette a vidéki térségek integrált fejlesztését, a népesség jövedelem szintjének és elhelyezkedési lehetőségeinek javításán keresztül. Ez kapcsolatban áll a Magyarország gazdasági versenyképességének javítására vonatkozó célkitűzéssel, melyet elsősorban a CSF első prioritásán keresztül kell elérni. A nagyobb versenyképesség a vidéki térségek gazdasági lehetőségeinek megerősítésére is épít: a vidéki térségek integrált fejlesztése ezért része lett ennek a prioritásnak, miközben szignifikánsan hozzájárul a CSF egyéb célkitűzéséhez is, pl.: kiegyensúlyozottabb regionális fejlesztés. Számos, az AVOP által támogatott, tevékenység segíti a CSF másik két specifikus célkitűzését, pl.: a humán erőforrás kihasználásának javítása, az infrastruktúra javítása és a környezetvédelem. Az AVOP specifikus célkitűzései a következők: az agrártermelés és az élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása a vidéki térségek átszervezésének segítése. A fent említett célkitűzések a következő prioritásokban jelennek meg: 1. prioritás – Versenyképes alap terméktermelés megteremtése az agráriumban: 2. prioritás – Az élelmiszer-feldolgozás modernizációja: 3. prioritás – A vidéki térségek fejlesztése: 4. prioritás – Technikai támogatás: A Leader+ program az AVOP keretén belül került bevezetésre.
Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) 2004-2006 A vidéki térségek osztályozása az OECD tipológiának megfelelően történt a dokumentumban. Magyarország teljes területe a Strukturális Alapok 1. számú célkitűzése alá esik. Az NVT alkalmazható Magyarország teljes területére hasonló feltételek mellett, kivéve a következő támogatás típusokat: zónás agro-környezeti intézkedések, a gazdák kompenzáció támogatása a kedvezőtlen helyzetben lévő térségekben.
98
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) Az NFFS egy hosszú távústratégiai keret típusú dokumentum. A stratégia a már meglévő nemzeti és nemzetközi stratégiák és koncepciók keretprogramjainak sorába tartozik, egy rövid, 3-5 éves időszakra nézve, ugyanakkor a felülvizsgálatuk és értékelésük szintén részét képezik közép- (10-15 év) és hosszú távon (20-25 év) a fenntartható fejlődés céljainak. A jelenlegi hazai gazdasági és szociális helyzetben, ez azt is jelenti, hogy a stratégiában megfogalmazott lépések csak középtávon kivitelezhetők, a konvergencia program elemeivel összehangoltan, melyek megvalósítása jelenleg folyamatban van. Az NFFS prioritásai: fenntartható népesség politika, az egészségi állapot javítása, a társadalmi kohézió erősítése, valamint a foglalkoztatás javítása, a természeti értékek védelme, a klímaváltozás megfékezése, a fenntartható vízgazdálkodás, a versenyképesség erősítése fenntartható módon, fenntartható termelési és fogyasztási szokások megerősítése, Magyarország energia gazdálkodásának átalakítása, fenntartható mobilitás és területi struktúra kialakítása. Vidéki térségre vonatkozó definíciót nem tartalmaz.
Nemzeti Reform Program (NRP) 2005-2008 A dokumentumok megfogalmazzák, hogy a hosszú távon sikeres új Magyarország alapjait már ma le kell fektetni a tradíciók megóvásával, valamint a lehetőségek felismerésével és az ország értékeinek kamatoztatásával. A versenyképességet és a növekedést helyi és regionális szinten kell megteremteni, hiszen a munkahely-teremtési fejlesztések és a hosszútávú növekedés feltételei itt valósíthatóak meg. A különböző minisztériumi politikai stratégiák és intézkedések folyamatos ellenőrzése elkerülhetetlen a Lisszaboni Stratégia célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. A cselekvési program és előrehaladási jelentés előkészítése során, Magyarország figyelembe veszi, és igyekszik összhangban maradni a következő minisztériumi politikai stratégiákban és riportokban szereplő intézkedések tényleges megvalósulási szintjével: Konvergencia Program (2006. szeptember 1.) Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) Fenntartható Fejlődési Stratégia (tervezés alatt, beadás dátuma 2007. július 1.) Nemzeti Rákellenes Program (2006-2013) Nemzeti Csecsemő és Gyermek egészségügyi Program (2005. november – 2013) Nemzeti Népegészségügyi Program (2003-2013) A Magyar Egészségügy Zöld Könyve (2006. július 26.) Energia Politika 2006-2015 - GKM tanulmányok Magyar Információs Társadalom Stratégia (2003- ) Nemzeti Szélessávú Stratégia (2005-2013) Nemzeti Környezetvédelmi Program (2003-2008) Nemzeti Stratégiai Jelentés a Szociális Védelemről és Társadalmi Összetartozásról (tervezés alatt – beadás dátuma: 2006. október 15.)
99
Nyugdíjstratégiai Jelentés (2005-2006) Az Élethosszig Tartó Tanulás Magyarországi Stratégiája (2005-2013) Tudást Mindenkinek! Cselekvési terv (2006-2010) Oktatási Informatikai Stratégia (2004-2006) Esélyegyenlőség az Oktatási Munkaprogramban (2006. augusztus 31.) Középtávú Tudomány- Technológiai és Innováció- Politika Stratégia (2006. október 31.) Oktatási Reformok 2002-2006 Képzési Stratégia Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005-2013) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (2007-2013)
Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013 A terv céljai: A termelő szektor versenyképességének növelése A foglalkoztatás növelése és a humán erőforrás fejlesztése, Jobb infrastruktúra és tisztább környezet, A regionális és helyi lehetőségek megerősítése, Technikai segítségnyújtás. A vidéki térségek helyzete különleges, hiszen a természeti jellemzők kedvezőek, de az agrárszektor elvesztette a főbb piacait, így az agrártermelés jövedelmezősége jelentősen visszaesett. Az agrárium munkaerő igénye szezonális és csökkenő. A legtöbb korábbi vidéki termelő létesítmény csődbe ment és nem történt meg az újraszervezés. Így a vidéki térségekben kiemelkedően magas a munkanélküliség. A legkevésbé fejlett mikro régiók, azok a régiók, melyek perifériálisak, határon átnyúlóak és melyek nem rendelkeznek városi központokkal, annál inkább kis falvakkal (16. táblázat). 16. táblázat EU Fenntartható fejlődés Foglalkoztatási stratégia Regionális fejlesztés Strukturális Alapok
Vidékfejlesztés
EU-hoz kapcsolódó SPP-k 2007-2013 HU
NUTS2
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Terv
Nincs regionális
Nemzeti Reform Program
Nincs regionális
Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Társadalmi Megújulás Operatív Program az ÚMFT keretén belül
Az Észak-Alföldi Operatív Program az ÚMFT keretén belül
„Új Magyarország” Vidékfejlesztési Program
Nincs regionális
Forrás: Saját szerkesztés
Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 2007-2013
100
Az Operatív Program céljai: A munkaerő kereslet és kínálat összhangjának javítása A regionális különbségek csökkentése a tevékenységek kapcsán A változásokhoz való alkalmazkodás segítése Az élethosszig tartó tanulás támogatása Az egészségi állapot és a munkaképesség javítása A társadalmi integráció megerősítése, és az esélyegyenlőség támogatása
Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP) 2007-2013 Az EU alapelveit követve, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség előkészítette a Regionális Operatív Programját a 2007-2013 közti időszakra. Ez az első időszak, amikor regionális fejlesztési támogatások NUTS 2 szintű döntéseket támogatnak. Az OP fejlesztési irányai a versenyképesség, a hagyatékőrzés, az agrárium-fejlesztés és erős társadalmi kohézió. A mikro-régiók stratégiái és a Leader program e dokumentum alapján kell, hogy létrejöjjön. Ebben a programban a régiók településeit területi kategóriák szerint csoportosították, a gazdasági és szociális jellemzőik alapján. A létrehozott három fő csoport, és ezek alcsoportjai a következők: 1. Regionális fejlesztési pólusok és alközpontok 1.1 A debreceni regionális fejlesztési pólus 1.2 A nyíregyházi és szolnoki regionális fejlesztési alközpont 1.3 A regionális pólusok agglomerációjához tartozó régiók és azok alközpontjai 2. Dinamikus regionális központok és dinamizálható regionális központok 3. Átalakításra váró régiók 3.1 Települések, melyek mikro-regionális központként szolgálnak a környéken élők számára 3.2 A vidéki erőforrások kihasználásának lehetséges helyei.
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) 2007-2013 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egy Nemzeti Vidékfejlesztési Program, mely a 20072010 közötti időszakra készült, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1698/2005/EK tanácsi rendelet 15. bekezdése értelmében. A program fő célkitűzései az EU szabályozás négy pillérét követik. A korábbi programokban már megjelent besorolási kritérium alapján (kedvezőtlen demográfiai helyzet, kor struktúra, valamint fejletlen gazdaság és infrastruktúra) Magyarország 88%-a került a vidéki térség besorolásba 2004 és 2006 között, beleértve az ország településeinek 96%-át, és a teljes lakosság lakóhelyének 47%-át. Ez a besorolás tovább fejlődött a korábbi vidékfejlesztési programok megvalósításának tapasztalatai alapján. 2007-2013-ban, azok a települések, melyeknek népsűrűsége 2
nem éri el a 120 fő/km -t, vagy kevesebb, mint 10,000 lakosuk van, vidéki térségnek számítanak Ez
101
alól kivétel a Budapest agglomerációjához tartozó települések, beleértve a nem városi térségek külső területeit, ahol a teljes népesség 2%-a él. Ez lefedi az ország településeinek 95%-át, a terület 87%-át és a lakosság 45%-át. A vidéki térségekre jellemző az alacsony népsűrűség, a termőföldre, mint megélhetési forrásra való erős támaszkodás és egy nem urbanizálódott települési struktúra (melynek jellemzői a falvak, kis városok és egyes régiókban elszigetelt gazdaságok, tanyák). A vidéki térségekhez tartoznak még a nagy népsűrűséggel rendelkező, és így nem támogatható települések külterületei, ahol a népességük több, mint 2%-a él. Összesen 33 ilyen település van, 71 ezer lakos él külterületeken. Az adott célcsoporthoz és a 3. tengely egyes intézkedéseihez igazodva, a vidéki térség besorolás intézkedésről-intézkedésre változik. Az alapadatok a helyzetelemzésben, csakúgy mint a célként kitűzött eredmények és hatások a vidéki térség egy szélesebb körű értelmezéséhez, kapcsolódnak a 4. tengelyhez használt meghatározáshoz. A Vidékfejlesztési Alap, és a Strukturális Alapok is támogatják ezeket a térségeket.
102
3. A karcagi és a hajdúszoboszlói LLS (Magyarország): a foglalkoztatottság jelenlegi alakulása, valamint a vidéki gazdaság diverzifikációjának lehetőségei és akadályai RADVÁNSZKI ÉS SÜTŐ (2007) helyi munkaerőpiaci rendszereket (local labour systems - LLS) határozott meg Magyarországon, melyeket helyi munkaerőpiacoknak (local labour markets - LLM) is nevezhetünk. 139 LLS-t különítettek el Magyarországon, melyből a kettőt választottunk. Ezek az LLSek esettanulmányként szolgáltak a vidéki foglalkoztatási területek két típusának meghatározásához. A karcagi LLS, mint túlnyomórészt vidéki, nehezen megközelíthető és fejlődő terület, a hajdúszoboszlói LLS pedig, mint túlnyomórészt vidéki, könnyen megközelíthető és fejlődő terület, amelyeket kiválasztottunk. Az információ gyűjtés eszközei voltak a statisztikai adatok elemzése, a meglévő szakirodalmak tanulmányozása, valamint interjúkon keresztüli adatgyűjtés. Az összegyűjtött információkat SWOT kategóriákba soroltuk, majd kiválasztottuk a legfontosabb tényezőket. Ezek a legfontosabb tényezők (erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek) képezték a SOR analízis (Strategic Orientation Round) alapját. A SOR táblázat tényező párjait értékeltük, és regionális stratégiákat dolgoztunk ki a két LLS-re vonatkozóan. A stratégiák kialakításában, valamint az eredmények értékelésében az LLS-k harminc szakértője és a magyar tanácsadó testület is részt vett. Az eredmények alapján a következő főbb következtetéseket lehet levonni:
Az „egy kaptafa” nem megoldás A WP2.2 azt hangsúlyozta, hogy a RuralJobs feladata különböző ajánlások megfogalmazása állami testületek számára, és különösen az „egy kaptafára” készülő megoldások elfelejtése. A politikákat a cselekvés ideális mértékéhez, valamint azon területek társadalom-gazdasági jellemzőihez kell igazítani, ahol a támogatást nyújtják.” A referenciaterületeken végzett esettanulmányok eredményei szintén megerősítik, hogy az „egy kaptafára” készült politikai megoldások nem megfelelőek a vidéki munkahelyteremtés esetében.
EU szintű horizontális alapelvek – Fenntartható fejlődés, transzparencia/átláthatóság Létezik néhány horizontális alapelv: a fenntartható fejlődés (három fő indikátor segítségével mérhető: ökológiai lábnyom, boldogság index és GDP) a vidékfejlesztési politikák kerete is kell, hogy legyen; a pénzügyi folyamatok és intézetek átláthatósága fejlesztendő EU szinten, hiszen ellentmondás van az első és a második pillér, valamint a hozzájuk kapcsolódó intézmények számára rendelkezésre álló támogatások között. Úgy tűnik, negatív összefüggés van a KAP (Közös Agrárpolitika) intézkedések első
és
második
pilléréhez
kapcsolódó
támogatások
szervezetek/adminisztráció száma között.
103
mértéke
és
a
mögöttük
álló
Szubszidiaritás - VF stratégiák NUTS2 és LEADER szinten egymás szemmel tartása mellett A vidéki térségek különböző tipologizálásának használata kérdéses, hiszen még LAU 1 szinten is eltérő képet mutat az a három indikátor, melyet az azonos típusú térségek esetében használnak (GDP, népsűrűség, megközelíthetőség). A magyarországi referencia terület azonos típusú térségei például esetenként különbözhetnek a határ közelségében, vagy a természeti erőforrások (pl. folyók, nemzeti parkok) tekintetében. Figyelembe véve a szubszidiaritás alapelvét a VF-ben, a kohéziós politikához hasonlóan, EU szinten a vidéki régiók konvergenciája kell, hogy célként megjelenjen. További alapelveket NUTS2 szinten kell kidolgozni. Végül helyi csoportoknak (biztosítva a LEADER jövőjét) ki kell alakítaniuk és meg kell valósítaniuk egy átfogó közösségi gazdaságfejlesztést célzó stratégiát, figyelve azon országos vagy regionális politikákra, melyek segíthetik vagy akadályozhatják a közösség sikerességét.
Foglalkoztatás, emberek, humán erőforrás A munkanélküliség, a munkahelyek hiánya a legnagyobb probléma a referencia területeken, ami megerősíti, a vidéki munkahelyteremtést szolgáló politikai eszközök fontosságát. Az interjúk során, a legtöbb kijelentés a humán erőforrásra vonatkozott. Az 1,514 ezer ember közül, aki 2007-ben NUTS 2 régióban (HU 32) élt, mindössze 521 ezer volt aktív, tehát az aktivitási ráta csupán 50,8% volt 2007ben. Egy munkaerőpiac népességmegtartó erejéről legtöbbet egy időszakban bekövetkezett lakónépességének változása (élve születések és halálozások változása) és a belföldi vándorlási különbözete mond, amely mutatókban sajnos a régió, megye és az általunk vizsgált munkaerőpiacok települései sem büszkélkedhetnek jó pozitív mutatóval. A karcagi és hajdúszoboszlói munkaerőpiac lakónépessége a kilencvenes évek óta kismértékben csökken, ami annak tudható be, hogy a vándorlási mérleg negatív értékét a születések és halálozások egyenlege sem képes kompenzálni. Ez a csökkenés nagyobb mértékű a nehezen megközelíthető régióban. Jelentős mértékű lakosságszám-csökkenéssel jellemezhető települések a Karcagi munkaerőpiac települései (Kenderes, Kisújszállás, Kunmadaras), melyek esetében is jól kirajzolódik egy térbeli tendencia: e települések döntő része periférikus, nehezen megközelíthetőek, és az ország-, vagy a megyehatár közelében helyezkednek el. A legkedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű régiókat (Észak-Alföld régió) a napi ingázás lehetőségének hiánya is sújtja, a foglalkoztatottak létszámának jelentős csökkenése mellett az ingázások sem enyhítik a munkaerőpiac kedvezőtlen helyzetét. A SWOT analízisünkben látható, hogy a humán erőforrás kapta a legnagyobb számú hozzászólást. A régióban élő embereknek, szociális ellátás keretében adott, járulékok és fizetések közti kis különbség azt eredményezi, hogy a munkanélküliek nem motiváltak az álláskeresésben. A szegényebb rétegekben már egy egész generáció jelen van. Probléma még a régióban, hogy a gyerekek olyan családokban nőnek fel, ahol a szülők tartósan munkanélküliek. A mi eredményeinken túl, különböző szakirodalmak is felhívják a regionális programok azon hibájára a figyelmet, hogy a humán erőforrás fejlesztés elenyésző figyelmet kap. Ezen régiók hátránya abból fakad, hogy a lakosság iskolázottsági
104
szintje alacsony, kevés a vezető típusú lakos és hiányoznak a humán erőforrásba történő befektetések. A foglalkoztatásba történő integráció nem elég, ha ezek nem kapcsolódnak az egyes szektorokon belüli vagy szektorok közötti azon kezdeményezésekhez, melyek megteremthetik a társadalmi integrációt.
Természeti, kulturális diverzifikáció – az egy szektorra koncentráló politika nem megoldás Csakúgy, mint Európa minden vidéki régiójában, a vidéki munkahelyteremtés legfontosabb alapja a referencia terület természeti és kulturális sokszínűsége. A régió történelmére építve és figyelembe véve az esettanulmányként szolgáló interjúk eredményeit, egyetértünk GRUBERREL ÉS SOCIVAL (2009) abban, hogy „ha a termőföldekhez képzett munkaerőt rendelünk, magasabb értéket képviselő termékek előállítása céljából, az ígéretes kilátásokhoz vezethet”. Fontos, hogy az eszközök – itt a humán erőforrás fejlesztés szükségessége szintén hangsúlyos – elég kreatívak és innovatívak legyenek, ahhoz, hogy megtalálják a kapcsolatot a termőföld/természeti/kulturális erőforrások és a különböző szektorok között. E kapcsolatnak a termékek széles skálájára kell épülnie, úgy mint élelmiszer,
takarmány,
rost,
üzemanyag,
közérzet
(közjavak),
gyógyszerek,
amelyeket
a
mezőgazdaság is képes előállítani. Ez új ellátó láncok létrehozását kívánja meg. A lánc kialakításának lépései: innovatív és kreatív humán erőforrás felépítése, a fiatalok elméleti és IT tudásának összekapcsolása az idősebb társadalom gyakorlati tudásával; „export szektorok” megtalálása, figyelembe véve a fogyasztói igényeket, köztük például a régióba érkező turistákét (jelenleg a gazdasági növekedés akadálya az, hogy a termékek iránti kereslet kicsi és a logisztika, valamint a piac menedzsment hiánya miatt nem tudják eladni az előállított termékeket); erős társadalmi tőke megléte (bizalom, normák, hálózatok, identitás), ami szintén alapja a jól működő ellátó láncoknak, klasztereknek, vagy a közös tudás kihasználásának is. Amit nagyon ritkán említenek az EU szintű VF politikákban, az a sport fontossága. Magyarországon egy LEADER csoport kiemelten kezelte a sport szerepét a társadalmi tőke kiépítésében és a roma integrációban is. A jövőben ez szintén nagyobb szerepet játszhat. A sport fontossága a VF-ben arra is felhívja a figyelmet, hogy a mezőgazdasági politikák már nem lesznek elegek gazdaságfejlesztő politikaként a vidéki térségek számára, mint ahogy egyetlen politika sem, amely kizárólag egy szektorra koncentrál. A VF-I politikák egy ágazati szakpolitika alatt történő összekapcsolása szűk látókörhöz és fontos tényezők figyelmen kívül hagyásához vezet (ebben az esetben a sport VF-ben játszott szerepének figyelmen kívül hagyásához). Végül KORTEN (2009), a magyar olvasók számára magyarra fordított könyvének bevezetésében szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyarok hagyományos ragaszkodása a termőföldhöz, jó alapot szolgáltathat egy új gazdasági modell kialakulásához. Ez összhangban lehet az EU 2020-ra tervezett stratégiájával, melyben a fenntartható társadalomi-gazdasági fejlődést tűzte ki célul. A külföldi érdekeltségű cégek mindössze 6%-a választotta az Észak-Alföld régiót központi irodája helyeként 2001-ben. Ezen külföldi cégek 70%-a a kereskedelmi szektorban tevékenykedik (PAKURÁR és mtsai., 2009). A következő években, többek között a gazdasági válságnak is köszönhetően, nem várhatóak további külföldi befektetések, ez a vidéki térségekre méginkább igaz,
105
ami kiemeli annak fontosságát, hogy az eszközök a helyi gazdaság és a KKV-k szerepének megerősítését célozzák meg. Mivel a legfőbb problémák, mint az inaktivitás, az alacsony iskolázottsági szint, stb. mindkét régióban jelen vannak, a megközelíthetőségből fakadó különbség nem okoz nagy eltérést a két régió között. A két
esettanulmányként
szolgáló
régióban
javasolt
legfontosabb
„stratégiai
irányok”-at
következőképpen csoportosítottuk. SOR hajdúszoboszlói LLS A versenyképesség és a termékskála növelése a vidéki kisvállalkozók támogatásával A döntéshozók ösztönzése az oktatás és a szakmai képzések munkaerőpiaci igényekkel történő összehangolására A KKV-k támogatása az alacsony munkaerő igényük növelésének elősegítése érdekében A vidék népességmegtartó képességének támogatása, a fiatalokat és egyéb hátrányos helyzetben lévő embereket célzó munkahelyteremtés és készségfejlesztés által
SOR karcagi LLS Munkahelyteremtés különböző szektorokban Infrastruktúra és turizmusfejlesztés Fenntartható
kisvállalkozások
létrehozásának
ösztönzése
és
a
helyi
feldolgozóipar
támogatása Az oktatás és szakmai képzések támogatása, a munkaerőpiaci igényeknek való megfelelésük elősegítése érdekében A tanulmány célja, hogy feltárja a jelenlegi foglalkoztatási helyzetet, valamint a vidéki gazdasági diverzifikáció lehetőségeit és akadályait a kiválasztott régiókban, továbbá, hogy feltárjon olyan jó gyakorlati példákat, melyek elősegítik a vidéki foglalkoztatást. Ez egyike azon hét tanulmánynak, melyet a RuralJobs partnerek Európa-szerte készítenek. A NUTS 2 referencia területhez tartozó, esettanulmányként szolgáló térségek kiválasztásánál két szempontot kellett figyelembe venni: A kiválasztott terület egy vidéki munkaerőpiacot kell, hogy képezzen Összhangban kell lennie a RAUPELIENĖ (2009) által kidolgozott tipológiával.
3.1. Vidéki munkaerőpiac Bár a vidéki munkaerőpiac jellemzői meghatározták (SABAU és PAQUIET, 2009), nem volt egy olyan közösen elfogadott módszer, amit minden partner használhatott az esettanulmányként szolgáló térségeinek kiválasztásakor. Az észak-alföldi NUTS 2 régióban a vidéki munkaerőpiacok határainak meghatározásában a RADVÁNSZKI és SÜTŐ (2007) munkáján alapuló módszert használtuk. Az általuk alkalmazott
106
módszer egy INTERREG IIIB CADSES projekt munkára épült: a RePUS-t a Sykora-Muliček javasolta. Az volt a céljuk, hogy megtalálják a központi LAU2-ket és az általuk „fenntartott” térségeket, hogy így ún. helyi munkaerőpiaci rendszerekhez (Local Labour Systems – LLS) jussanak. Elemzésük az ingázási forgalomból származó statisztikai adatokra épült, az elemzett területi szint pedig a LAU2-es (települések/városok) szint volt. Először kiválasztották azokat a magyarországi LAU2-ket, ahol minimum 1000 munkahely volt (327 LAU2 a Magyarországon található 3152 LAU2-ből), következő lépésként kiszűrték azokat, amelyek úticélként szolgáltak legalább egy másik település lakosai számára, végül a határok felállítását és a földrajzi korrekciókat követően 139 LM-t (labour marketmunkaerőpiac) határoztak meg. Az általuk kapott LM-ek és a regionális statisztikákban meghatározott LAU1-k eltérően osztják fel az Észak-Alföld régiót (48. ábra). 48. ábra
A LAU1 és LLS határok az Észak-Alföld régióban
Forrás: Saját illusztráció, Radvánszki és Sütő adatbázisa alapján, 2007
3.2. A vidéki munkaerőpiacok (LM) tipológiája Miután rendelkezésünkre állt az információ, hogy mely települések alkotnak egy munkaerőpiacot, második lépésben az volt a feladatunk, hogy megtaláljuk azokat, amelyek vidékiek, és ugyanazon tipológiával rendelkeznek, mint a NUTS 3 régiójuk, amit RAUPELIENĖ (2009) határozott meg. RAUPELIENĖ (2009) munkáját követve a NUTS 3 régióknak két típusa található meg az észak-alföldi NUTS 2 régióban. Az Észak-Alföld régió három NUTS 3 régiójából kettő (Hajdú-Bihar és SzabolcsSzatmár-Bereg) a „túlnyomórészt vidéki – könnyen megközelíthető – fejlődő” és egy (Jász-NagykunSzolnok) a „túlnyomórészt városi – nehezen megközelíthető – fejlődő” régió kategóriájába esik. Fontos
107
hangsúlyoznunk, hogy NUTS 3 szinten az észak-alföldi NUTS 2 régió minden régiója túlnyomórészt vidéki régióként jellemezhető. Az Észak-Alföld régió LM-jeinek tipologizálásához a RAUPELIENĖ (2009) által használt három indikátor közül kettőt vizsgáltunk LAU 2 szinten. A GDP mutató adatai csak NUTS 3 szinten voltak elérhetőek, és mértéke a három NUTS 3 régióban megegyezett (a GDP/fő kevesebb volt, mint az EU átlag 50%-a). A
megközelíthetőséget
(50
ezer,
vagy
több
lakossal
rendelkező
városközpontok
megközelíthetősége) DIJKSTRA és POELMAN (2008) kritériumai alapján határoztuk meg. Három városközpontot, 50 ezernél több lakossal rendelkező LAU2-t vettünk figyelembe az Észak-Alföld régióban (Szolnok, Debrecen és Nyíregyháza) és ezek más LAU2-kből történő megközelíthetőségét a Google Map (http://maps.google.com/) segítségével vizsgáltuk. Miután megkaptuk azon lakosok számát, akik 45 percnél több, vagy kevesebb utazási időt igénylő autóútra laknak 50 ezer lakost meghaladó városok központjától LAU2 szinten, már kiszámolható volt a munkaerőpiacoktól különböző elérhetőségre élő lakosok száma, és megtörtént az LM-k a tipologizálása megközelíthetőség alapján. A vidékiséget a népesség szám és a LAU2 terület alapján vizsgáltuk. Ezek az adatok elérhetőek a magyar Központi Statisztikai Hivatalban és belőlük kiszámítható az LM-k vidékisége. LM szinten egy harmadik típusú régiót (szignifikánsan vidéki, fejlődő régió) is meghatároztunk (49. ábra) az Észak-Alföld régióban a RAUPELIENĖ (2009) által felállított két NUTS 3 típuson felül. Ehhez a két régióhoz tartozik a NUTS 2 régió két legnagyobb LAU2-je, Debrecen és Szolnok. 49. ábra
Az Észak-Alföld régió LLS típusai Raupelienė (2009) tipológiája alapján
Hajdúszoboszló LLS
Karcag LLS
108
Forrás: Saját illusztráció A 49. ábrán látható, hogy bár munkaerőpiaci szinten az LM régiók típusa különbözhet a NUTS 3 régiójuk tipológiájától, az esettanulmányként választott régiók típusa megegyezik a NUTS3 régiójukéval. A karcagi LLS, mint „túlnyomórészt vidéki – nehezen megközelíthető – fejlődő” térség jellemezhető, és a LAU1-e teljes egészében Jász-Nagykun-Szolnok NUTS3 régiójába tartozik. A régió legnagyobb 2
LAU2-je Karcag (17. táblázat), több mint 20 ezer lakossal és 60 fő/km népsűrűséggel. Karcag szignifikáns populáció központnak tekinthető a vidéki területen, a Regionális Operatív Program szerint (lsd. lentebb) ez egy olyan “regionális központ, ami dinamizálható”. Az esettanulmány során a karcagi LLS és a karcagi LAU1 és LAU2 területeit is elemeztük. Jelen esetben a meghatározott karcagi LLS és a hozzá tartozó három LAU2 (Berekfürdő, Karcag, Kunmadaras) része a karcagi LAU1-nek, ami további két LAU2-vel rendelkezik Kenderes és Kisújszállás). 17. táblázat. A karcagi LLS és LAU1 egy „túlnyomórészt vidéki – nehezen megközelíthető – fejlődő” régió A karcagi Megközelít A karcagi Terület (ha) Népesség LLS-hez Sűrűség hetőség LAU 1-hez tartozó 2007 (perc tartozó LAU2-k 2000 2007 2000 2007 LAU2-k Szolnoktól) Kenderes Kisújszállás Berekfürdő Karcag Kunmadaras
Berekfürdő Karcag Kunmadaras
ÖSSZESEN Forrás: I11
11 124
11 124
5 388
5 109
46
32
20 527 218 38 501 15 364
20527 1 857 36 863 15 364
13079 218 22 975 6 187
12224 1 119 21 824 5 894
60 60 59 38
39 60 56 50
87734
87742
49847
46170
53
A másik, azaz a hajdúszoboszlói LLS, mint „túlnyomórészt vidéki – könnyen megközelíthető – fejlődő” régió jellemezhető és Hajdú-Bihar NUTS3 régiójába tartozik. A régió legnagyobb LAU2-je Hajdúszoboszló (62. táblázat), ami Karcaghoz hasonlóan szintén több, mint 20 ezer lakossal, de 2
nagyobb, 100 fő/km népsűrűséggel rendelkezik (ami azonban még mindig belül van az OECD által megadott, vidékiséget meghatározó népsűrűségi mutatón). 18. táblázat. A hajdúszoboszlói LLS és LAU1 egy „túlnyomórészt vidéki – könnyen megközelíthető – fejlődő” régió A A hajdúszoboszlói hajdúszoboszlói LLS-hez tartozó LAU1-hez LAU2-k tartozó LAU2-k Ebes
-
Hajdúszovát Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Nagyhegyes Nagyhegyes Nádudvar
Terület (ha)
Népesség
Sűrűség 2007
Megközelíthetőség (perc Debrecentől)
2000 7 727
2007 7 727
2000 4 602
2007 4 601
60
14
5 801 23 870 13 276 24 114
5 801 23 870 13 276 24 114
3 237 24 114 2 729 9 308
3 194 23 800 2 758 9 338
55 100 21 39
24 21 20 40
109
ÖSSZESEN Forrás: I11
76788
76795
45990
43691
57
Hajdúszoboszló is tekinthető szignifikáns populációs központnak a vidéki térségben és a Regionális Operatív Program szerint (lsd. lentebb) egy dinamikus regionális központ. Ebben az esetben a hajdúszoboszlói LLS LAU2-i két különböző LAU1-hez tartoznak, hiszen Nádudvar, mint LAU2 egy másik LAU1 régióban található. Az esettanulmányban a hajdúszoboszlói LLS és a hajdúszoboszlói LAU1 településeit elemztük (18. táblázat).
3.3. Egyéb kategóriák a vizsgált LAU2-kre vonatkozóan Az EU alapelveit követve, az ÉARFÜ elkészítette Regionális Operatív Programját (NGPR OP, 2006) a 2007-2013 közti időszakra vonatkozóan. Ebben a programban a régió LAU2-it térbeli kategóriákba soroltuk be a gazdasági és társadalmi jellemzőik alapján. Így a következő három fő csoport, valamint ezek alcsoportjai jöttek létre.
Regionális fejlesztési pólusok és alközpontok Ez a kategória tartalmazza a régió azon településeit, amelyek a növekedés fő helyszínei lehetnek. A „pólusok” és „alközpontok” kijelölése nemcsak a régió három legnagyobb városát jelenti, hanem egy jóval szélesebb területet, amibe számos település beletartozik, egy bonyolult társadalmi-gazdasági kapcsolatokkal rendelkező agglomerációt képezve a központok körül. Az esettanulmányként szolgáló térségek közül a karcagi LLS-t, nehezen megközelíthetőként definiátuk, egy LAU2-vel sem rendelkezik ebben a térbeli kategóriában, míg a hajdúszoboszlói LLS két LAU2-je is megtalálható a csoportban. Regionális fejlesztési pólusok és alközpontok: -
A debreceni regionális fejlesztési pólus
-
A nyíregyházi és szolnoki regionális fejlesztési alközpontok
-
A regionális pólusok és alközpontjaik agglomerációjához tartozó régiók. Az elmúlt néhány évben kialakult egy Debrecent, Nyíregyházát és Szolnokot körülvevő agglomeráció; ezek voltak az elsődleges célirányai először a megyeközpontokból kiköltöző lakosságnak, majd később a vállalkozásoknak is. Az ebbe a kategóriába tartozó települések maximum 25 km-re találhatók a megyei jogú városoktól; a 2001-es népszámlálási adatok szerint az ingázók mértéke meghaladja a 10%-ot (ami szoros kapcsolatot sejtet a központokkal); a népesség számának változása és a migrációs különbözet pozitív volt 1990 és 2001 között. Ezek a régiók és központjaik egy gazdasági és munkaerőpiaci területet alkotnak. A régió népességének közel 16%-a, vállalkozásainak pedig mintegy 11%-a él és működik itt (Ebes, Nagyhegyes).
110
Dinamikus és dinamizálható regionális központok Ezek a települések a kis és közepes városok központjai egy alapvetően vidéki térségben, a három megyei jogú város agglomerációján kívül. Fő közlekedési tengelyek mentén helyezkednek el, pl. egyes, vagy kettes számú főutak mellett; jelentős népességgel (a nappali népesség minimum 10 ezer fő) továbbá szignifikáns gazdasági súllyal és fejlett intézményi hálózattal rendelkeznek. A gazdasági súly meghatározása, vagyis egy település GDP-jének megbecsülése, a megyei adatok alapján, a működő vállalkozások számának, a helyi adóbevételek mértékének, az adózott jövedelem (2003) és a helyi foglalkoztatottság (2001) nagyságának figyelembe vételével történt. Az ehhez a kategóriához tartozó település komplex mutatójának értéke, melyet a fenti adatokból számolunk, nagyobb, mint a régió vidéki városainak átlaga. A városokban működő intézmények fejlettségi szintjének értékelése a TEIR statisztika alapján készült. Ebben a kategóriában a települések rendelkeznek a 19-ből legalább 5 olyan intézménnyel, ami szerepel az adatbázisban (Hajdúszoboszló, Karcag, Kisújszállás).
Konvergenciára váró régiók Ezek azok a települések, melyek mind gazdaságilag, mind társadalmilag hátrányos helyzetben vannak és/vagy a közlekedéstől távol, a belső vagy külső periférián helyezkednek el. A csoportba olyan nagyobb települések tartoznak, melyek kisebb régiókkal rendelkeznek; illetve: vagy van néhány olyan intézményük, melyek kiszolgálják más települések lakosait is, és ezáltal városi funkciót töltenek be, vagy valamilyen egyéb kiragadott funkcióval rendelkeznek (pl. turisztikai úti célok, határállomások). A többi csupán alapvető ellátást (teljes, vagy részleges) nyújt a lakosainak. -
Települések, melyek mikro-regionális központként működnek a környéken élők számára (Nádudvar, Berekfürdő, Kenderes, Kunmadaras)
-
A vidéki erőforrások felhasználásának lehetséges területei (Hajdúszovát)
Ahogy azt a zárójelben jeleztük, a hajdúszoboszlói LLS LAU2-i az 1.3, 2 és 3.2 kategóriákba tartoznak, míg a karcagi LLS LAU2-i a 2. és 3.1. kategóriákba.
3.4. Módszertan A kvantitatív adatgyűjtés során egy, az EU által javasolt, 14 indikátorból álló listát követtünk, melyet kiegészítettünk még néhány olyan mutatóval, amit fontosnak tartottunk, ahhoz, hogy megértsük a vidéki foglalkoztatás és gazdaság állapotát a 2001-2007-es időszakban. Bár számos faktor esetében hiányoztak adatok, a 4.1-es fejezetben megpróbálunk egy átfogó képet adni a szignifikáns folyamatokról és összefüggésekről. Félig strukturált interjúk készültek a hajdúszoboszlói és karcagi LLS-k területén. A 34 interjúalany 5 csoportot képviselt (19. táblázat), VINCZE és mtsai. (2009) ajánlását követve. 19. táblázat
Interjúalanyok listája Hajdúszoboszlói LLS
Döntés hozók
Karcagi LLS
Hajdúszoboszló Társulás irodavezető
ÉARMK Karcagi Kirendeltsége Kirendeltség vezető
111
Kistérség
Többcélú
Hajdúszoboszlói Kistérség HVI - Vidékünk Fejlődéséért Egyesület irodavezető
Kátai Gábor Kórház Igazgató
Szakértők
Helyi önkormányzat
Karcagi Kistérség Helyi Vidékfejlesztési Hajdúszoboszlói önkormányzat Irodája jegyző
A régió 3 polgármestere
Intézet ÉARMK Hajdúszoboszlói Kirendeltsége kirendeltség vezető Közgazdasági Szakközépiskola Illésy Sándor Szakközép- és Szakiskola (Hajdúszoboszló) igazgató igazgató DE AMTC vezető
Karcagi
A régió 5 polgármestere
Kutató
Gazdaság
Szervezet
DE AMTC Karcagi Kutató Intézet kutató
Rácz Sándor - falugazdász
Kunmadarasi Református Romarom civilszervezet Egyházközség Temploma vezető Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium igazgató Szent Lőrinc Római Katolikus Templom Falugondnokság Hajdúszovát Nonprofit Karcagi Kistérség Többcélú Társulása Kft. irodavezető vezető
Berekvíz Kft. vezetője Hubai és Társa Kft., biogazdaság) vezető
Nádudvari lelkész Több vállalkozással magánvállalkozó
rendelkező
(kertészet, Rezes Kertészet tulajdonos, vezető
Lukács Kertészet vezető
Kurucz Farm Kft. tulajdonos, vezető KITE zRt. – vezető
Forrás: Saját készítés Az interjúkra építve egy SWOT analízis készült, amit a 4.3.1. fejezetben részletesen bemutatunk. Az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket két táblázatban is összefoglaltuk, az egyes referencia területekre vonatkozón, külön-külön, melyeket elküldtük az interjúalanyoknak, hogy ezen értékeljék a tényezők vidéki foglalkoztatásban játszott szerepét, úgy, hogy 1-től 5-ig pontozzák őket, ahol 1=nem fontos, 5=nagyon fontos. A legmagasabb pontszámot elérő faktorok lettek a SOR mátrix indikátorai. A mellékletben található SWOT táblázatokban az is látható, hogy hányan említettek meg egy-egy tényezőt az interjúk során, mely számokat természetesen töröltük, mielőtt kiküldtük őket értékelésre. A karcagi LLS esetében négy erősség, hat gyengeség, öt lehetőség és öt veszély került a SOR mátrixba, a hajdúszoboszlói LLS-re vonatkozóan pedig öt állítást tettünk minden csoportba. Az egyes tényezők közti kapcsolatok erősségének megállapításához megkértük az interjúalanyokat és a tanácsadó testületünket, hogy értékeljék a korrelációkat 0-tól 3-ig, ahol a magasabb pontszám nagyobb fontosságot jelentett. A pontszámokat ezután összesítettük, és egy-egy végső mátrix készült az esettanulmányként szolgáló térségekre vonatkozóan.
112
Az ajánlások és lehetséges stratégiai irányok meghatározása előtt egy fókuszcsoport megbeszélést hívtunk össze, amin a tanácsadó testületünk, valamint egyéb szakértők és más érintett csoportok képviselői vettek részt. Ennek keretében megbeszéltük a SWOT és SOR analízis eredményeit, továbbá megvitattuk a vidéki foglalkoztatás nehézségeit és lehetséges megoldásait. Az itt elhangzott véleményeket a végkövetkeztetéseink megalkotásakor is figyelembe vettük. A következő fejezetekben a különböző adatelemzéseink eredményeit mutatjuk be. A 4.1. fejezetben a Központi Statisztikai Hivatalból gyűjtött adatokat közöljük, a 4.2. fejezetben néhány, - az Észak-Alföld régió vidékfejlesztéséről szóló - tanulmányt ismertetünk, valamint részletesen tárgyaljuk az általunk készített interjúk eredményeit. A SWOT és SOR analízis eredményei, valamint a rájuk épülő következtetések a 4.3. fejezetben találhatók.
113
3.5. Eredmények 3.5.1. A karcagi és hajdúszoboszlói munkaerőpiacok mutatóinak elemzése 3.5.1.1. Foglalkoztatási „nyomás”: aktív korú népesség és munkahelyek A lakosságszám alakulása kiemelt fontosságú a foglalkoztatás szempontjából, mert a lakosság száma alapvetően meghatározza a munkavállalók számát a vizsgált területen. 2007-ben a Karcagi 2
munkaerőpiac 5 településén 46 615 lakos élt. A terület népsűrűsége (46 - 60 fő/km ) alacsonyabb 2
2
mind a megyei (72 fő/km ˛), mind az országos vidéki átlagnál (91 fő/km ), még a két nagyobb lélekszámú település (Karcag és Kisújszállás) is alacsony népsűrűséggel rendelkezik, és a túlnyomórészt vidéki kategóriába esik. Eközben a Hajdúszoboszlói munkaerőpiac településeinek 2
2
népsűrűsége (21-100 fő/km ) a régiós átlaghoz viszonyítva (85 fő/km ) jóval alacsonyabb, köszönhetően a földrajzi viszonyoknak (mocsaras, lápos területek nagy aránya). Legnagyobb a 2
népsűrűség Hajdúszoboszlón (100 fő/km ). Bár a népesség csökkent mindkét régióban 2001 és 2007 között, a csökkenés a karcagi régióban volt nagyobb még a két legnagyobb várost, Karcagot és Hajdúszoboszlót összehasonlítva is. 20. táblázat A népesség alakulása a karcagi és hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein Teljes Teljes népesség népességTelepülés (fő) változás 2007/2001 2001 Kenderes 5 329 95% Kisújszállás 12 869 93% Berekfürdő 893 108% Karcag 22 738 93% Kunmadaras 5 922 94% Karcagi LAU1/LLS 94% 49 752 HU322 418 601 95% Ebes Hajdúszovát Hajdúszoboszló Nagyhegyes Nádudvar Hajdúszoboszlói LAU1/LLS HU321 HU32
4 506 3 194 23 695 2 706 9 213
98% 97% 99% 102% 99%
43 314 552 478 1 559 073
99% 98% 97%
Forrás: I11 Jelentős mértékű lakosságszám-csökkenéssel jellemezhető települések a Karcagi munkaerőpiac települései (Kenderes, Kisújszállás, Kunmadaras), melyek esetében is jól kirajzolódik egy térbeli tendencia: ezen települések döntő része periférikus, nehezen megközelíthető, és az ország-, vagy a megyehatár közelében helyezkedik el. Egyedül Berekfürdő esetében tapasztalható minimális
114
emelkedés (20. táblázat). Megjegyzendő, hogy a fiatalok aránya ott növekszik, vagy tart lépést az idősek számának növekedésével, ahol a fiatal korosztály magasabb arányát általában az alacsonyabb életszínvonalon élő cigány (roma) lakosság adja. A települések nem egyformán érintettek a roma kisebbséget illetően (21. táblázat). Berekfürdő esetében az idősebb lakosság nagyobb százalékban van jelen (23. táblázat), és ez az egyetlen település a Karcagi régióban, ahol a migrációs különbség pozitív (22. táblázat). Ennek egyik oka, hogy Berekfürdő gyógyhatású termálvízzel rendelkezik, ami miatt külföldről is érkeznek nyugdíjasok a településre. A 2001-es népszámlálás (a népszámlálások történetében először) vizsgálta a munkanélküliség és a nemzetiségi illetve vallási hovatartozás közötti összefüggéseket is. A vallási hovatartozás esetében nem találtak jelentős összefüggéseket, amely a területet érintené, viszont a nemzetségi hovatartozás esetében megfigyelhető volt, hogy a cigány (roma) kisebbségnél szignifikáns eltérés van a magyar népességhez tartozókhoz képest. Mivel a Karcagi munkaerőpiac településein jelentős a cigány (roma) népesség, (különösen Kunmadarason) az országos átlagnál rosszabb munkanélküliségi mutató részben ezzel magyarázható. A cigányság elhelyezkedési problémái a legfokozottabban Karcagon és Kunmadarason jelentkeznek, ahol a képzetlen, tartós munkanélküliek döntő hányadát alkotják. Esetükben a felzárkóztató képzés, a közhasznú foglalkoztatás illetve a különböző - egymásra épülő - komplex munkaerőpiaci programok alkalmazhatók. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ 2000-ben munkaerőpiaci programot indított „Roma közösségfejlesztő aktivisták működése helyi kistérségi szinteken" címmel, ezzel is elősegítve a cigányság problémáinak kezelését. 21. táblázat Teljes roma lakosság a karcagi és hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein Teljes roma Teljes népesség lakosság Település (fő) (%) 2001 2001 Kenderes 255 4,8 Kisújszállás 272 2,1 Berekfürdő Karcag 3066 13,5 Kunmadaras 390 6,6 Karcagi LAU1/LLS 3983 8,0 HU322 21706 5,2 Ebes Hajdúszovát Hajdúszoboszló Nagyhegyes Nádudvar Hajdúszoboszlói LAU1/LLS HU321 HU32
100 51 6 681
3,1 0,2 0,2 7,4
838 25662 78648
1,9 4,6 5,0
Forrás: I11
115
22. táblázat. Természetes szaporodás/fogyás, belföldi vándorlási különbözet 1000 lakosra jutó mutató alakulása a Karcagi és Hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein Belföldi Természetes vándorlási szaporodás/fogyás különbözet Település 1000 lakosra 2001 2007 2001 2007 Kenderes -23 -24 -8 -11 Kisújszállás -60 -86 -7 -14 Berekfürdő -3 -14 -6 2 Karcag -96 -65 -6 -11 Kunmadaras -3 -7 -7 -12 Karcagi LAU1/LLS HU322 -1603 -1917 -1 -7 Ebes Hajdúszovát Hajdúszoboszló Nagyhegyes Nádudvar Hajdúszoboszlói LAU1/LLS HU321 HU32
1 10 -99 -3 9
5 3 -113 6 5
5 -1 -1 0 8
-5 -18 4 8 -11
-750 -2664
-1140 -3839
-1 -1
-2 -5
erejéből
legtöbbet
egy
Forrás: I11 Egy
munkaerőpiac
népességmegtartó
időszakban
bekövetkezett
lakónépességének változása (élve születések és halálozások változása) és a belföldi vándorlási különbözete mond, amely mutatókban sajnos a régió, megye és az általunk vizsgált munkaerőpiacok települései sem büszkélkedhetnek jó pozitív mutatóval. Az élve születések és halálozások aránya a Karcagi munkaerőpiac településein is kedvezőtlen, a természetes szaporodás illetve fogyás 2007-ben 7% és 86% között alakult. A születések alacsony száma mellett a produktív népesség elvándorlása is okolható a népesség fogyásáért, a települést elhagyók száma minden településen nagyobb a megyei értéknél. A Hajdúszoboszlói munkaerőpiac települései közül 2007-ben egyedül Hajdúszoboszló településen a legnagyobb a természetes szaporodás/fogyás rátája -113. A munkaerőpiac lakónépessége a kilencvenes évek óta kismértékben csökken, ami annak tudható be, hogy a vándorlási mérleg negatív értékét a születések és halálozások egyenleg sem képes kompenzálni. 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet mutatója szerint Berekfürdő, Hajdúszoboszló és Nagyhegyes büszkélkedhet pozitív mutatóval. A foglalkoztatás szempontjából kiemelt fontosságot kap a lakosság kor szerinti összetétele és megoszlása, mivel alapjában határozza meg a gazdaságilag aktív, illetve inaktív lakosság számát és arányát, illetve a korösszetétel mutatja a potenciális munkaerőpiaci tartalékot. A korcsoport vizsgálatából megállapítható, hogy 2007-ben a Karcagi munkaerőpiac településein a 14 év alattiak aránya (16,8%), a nyugdíjkorhatárhoz közelítők száma, a 65 év feletti lakosság aránya megközelíti a
116
15,1%-ot. A 15-64 év közöttiek (aktív kereső korú) a lakosság 68,1%-át alkotják (23. táblázat). A Hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein a 14 év alattiak aránya (15,8%), a 65 év felettiek részaránya (15,7%), ami az Észak-Alföld régió átlaga (14,8%) felett helyezkedik el. 23. táblázat. A lakosság kor szerinti összetétele és változása a Karcagi és Hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein 15-64 év 0-14 év közötti 65 év feletti Teljes lakosság közötti lakosság lakosság (fő) lakosság (%) (%) Település (%) 2001 2007 2001 2007 2001 2007 2001 2007 Kenderes 5 329 5 048 18,8 16,4 65,1 66,3 16,1 17,2 Kisújszállás 12 869 11 906 18,7 15,6 66,3 67,8 15,0 16,6 Berekfürdő 893 961 15,6 12,7 68,1 64,4 16,3 22,9 Karcag 22 738 21 128 19,1 17,6 66,9 66,9 14,0 15,5 Kunmadaras 5 922 5 565 23,6 21,8 63,4 65,8 13,0 12,5 Karcagi LAU1/LLS 49 752 46 615 19,2 16,8 65,9 68,1 14,9 15,1 HU322 418 601 399 200 17,3 15,5 67,1 67,5 15,7 17,0 Ebes Hajdúszovát Hajdúszoboszló Nagyhegyes Nádudvar Hajdúszoboszlói LAU1/LLS HU321 HU32 Forrás: I11
4 506 3 194 23 695 2 706 9 213
4 418 3 093 23 349 2 749 9 115
19,9 20,7 16,4 18,6 20,1
16,0 18,4 14,4 16,2 18,3
70,5 67,3 68,1 70,2 66,5
71,3 67,8 68,7 70,6 66,3
10,0 12,1 15,3 11,3 13,4
12,7 13,8 16,9 13,1 15,4
43 314 552 478 1 559 073
42 724 543 802 1 514 020
18,0 18,3 18,7
15,8 16,4 16,9
68,1 68,0 67,3
68,5 68,9 68,3
14,0 13,8 14,0
15,7 14,6 14,8
A fent említett pozitív mutatók ellenére, 2001 és 2007 között, a 14 év alatti lakosság aránya csökkent, a 65 év feletti lakosság aránya pedig nőtt, mindkét régióban.
A foglalkoztatás helyzete Az Észak-Alföld régió foglalkoztatási szerkezete kedvezőtlen, a foglalkoztatottak aránya alacsony (24. táblázat). Megjegyzendő, hogy a foglalkoztatottság Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön csökkent legalacsonyabbra a rendszerváltás óta. A munkanélküliségi ráta alapján Jász-NagykunSzolnok megye és Hajdú-Bihar megye évek óta a legrosszabb helyzetű megyék. 24. táblázat Aktivitási, foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta a Karcagi és Hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein Helyben foglalkoztatottak Foglalkoztatási Munkanélküliszáma (fő), megyére Aktivitási arány arány ségi ráta és régióra (%) (%) (%) foglalkoztatottak Település száma (ezer fő) 2001 2007 2001 2007 2001 2007 2001 2007 Kenderes 1 321 44,6 35,1 21,3
117
Kisújszállás Berekfürdő Karcag Kunmadaras Karcagi LAU1/LLS HU322
3 942 367 7 353 948 15 932 145,40
Ebes Hajdúszovát Hajdúszoboszló Nagyhegyes Nádudvar Hajdúszoboszlói LAU1/LLS HU321 HU32 Forrás: I11
49,3 42,7 49,2 40,1 45,18 49,5
148,60
1 240 526 7 952 869 2 896 13 628 192,30 516,10
41,8 38,9 42,6 28,5 37,38 45,9
53,4
52,3 40,1 52,1 54,4 51,4
48,4
46,3 32 44,7 47,3 43,5
50,1 49,7 48
190,40 521,70
15,1 8,7 13,4 28,9
42,8 46,5 44,2
50,1 50,8
17,49 7,3
9,4
11,5 20,3 14,2 13 15,4
46,1 45,3
14,9 6,4 7,8
7,9 10,8
A vizsgált két munkaerőpiac településein a foglalkoztatottságra vonatkozó legutolsó adatsor a 2001. évi népszámlálás során áll rendelkezésre, ez alapján a vizsgált településeken az alábbiak szerint alakul a foglalkoztatás és a munkanélküliség.
2001-ben
a
Karcagi
munkaerőpiac
települései
közül
Kunmadarason
a
legmagasabb
a
munkanélküliségi ráta (28,9%), Berekfürdőn a legalacsonyabb (8,7%), a Jász-Nagykun-Szolnok megyei munkanélküliségi ráta (7,35%) körül alakul. Kunmadarason a mezőgazdasági szövetkezet csődjének és a szocializmus idején működő üzemek bezárásának köszönhetően, a működő vállalkozások száma csökkent, ezáltal jelentősen visszaesett a foglalkoztatottak száma. 2001-ben a Hajdúszoboszlói munkaerőpiac települései közül Hajdúszováton volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta (20,3%). A magas munkanélküliségi mutató a vizsgált településeken elsősorban a mezőgazdaságból megélni már nem képes, onnan felszabaduló jelentős rétegeknek tudható be. A munkanélküliek között nagy a pályakezdők és a tartósan munkanélküliek aránya a vizsgált településeken. Egyre nagyobb problémaként jelentkezik a diplomás (értelmiségi) rétegre jellemző munkanélküliség (Karcag). Amellett, hogy a munkanélküliség komoly szociális problémát jelent a vizsgált munkaerőpiac településeire, azt is meg kell jegyezni, hogy a nagy számban rendelkezésre álló, olcsó munkaerő vonzó szempontot jelenthet a befektetők számára, de a szakképzés megreformálása
feltétlenül
szükséges
ahhoz,
hogy
ez
a
szabad
munkaerő
a
tervezett
beruházásokhoz megfelelő képzettséggel rendelkezzen (KONCZ-BALCSÓK, 2005). 2001-ben a munkanélküliségi ráta a Karcagi (17,49%) és Hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein (14,9%) körül alakult, így az Észak-Alföldi régió átlaga (7,8%) fölött helyezkedett el. A munkanélküliségi ráta tehát 17,49% volt 2001-ben a nehezen megközelíthető karcagi LLS településein, ami magasabb, mint a hajdúszoboszlói LLS településeinek 14,9%-os munkanélküliségi rátája. Az aktivitási arány 2001-ben a Karcagi munkaerőpiac településein 45,18%, míg a Hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein 50,1% körül alakult.
118
A vizsgált munkaerőpiacok gazdaságfejlesztésének alapkérdése nem egy akut foglalkoztatási válsághelyzet minden áron és eszközzel való oldása, hanem a helyi vállalkozások piaci, versenyképességi, jövedelemtermelő pozíciójának erősítése. A népességben magas az inaktívak és az eltartottak aránya, ami komoly szociális terhet jelent a települések számára, és hozzájárul a terület hátrányos helyzetéhez. Fontos feladat tehát a passzív munkanélküliek (reményvesztettek, munkát már nem is keresők) számára vonzó vagy legalább elfogadható foglalkozási lehetőség megteremtése, mely főként a cigány (roma) kisebbség esetében a nemzetiségi kultúra elemeire épülhetne, a pályakezdő fiatalok részére pedig valamilyen helyi ösztönző rendszer kiépítése lehetne hatásos. A vizsgált munkaerőpiac településein a helyben foglalkoztatás jelentős, ami megoldás lehet a foglalkoztatás problémájára. 2001-ben a Karcagi munkaerőpiac települései közül Karcagon (7535 fő) míg a Hajdúszoboszlói munkaerőpiac települései közül Hajdúszoboszlón (7952 fő) jelentős a helyben foglalkoztatottak száma. A 100 aktív korúra jutó 180 napon túli munkanélküliek száma és a 80 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma a vizsgált településeken 2001-től 2007-ig folyamatosan növekedett 25. táblázat). 25. táblázat A munkanélküliséggel kapcsolatos mutatók a Karcagi és Hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein 180 napon 100 aktív 180 napon túl korúra jutó túl nyilvántartot Munkahelyek Részmunkaidő 180 napon nyilvántartot t száma/ s Település túli t álláskeresők munkanélkülie foglalkoztatási munkanélküli álláskeresők száma/ k száma, % ráta* , fő száma, fő 15-64 évesek, % 2001 2007 2001 2007 2001 2007 2001 2007 2001 2007 Kenderes 36 72 119 229 3,4 6,8 344 Kisújszállás 39 47 309 362 3,6 4,5 542 Berekfürdő 18 19 11 12 1,8 1,9 1412 Karcag 36 72 512 991 3,4 7,0 651 Kunmadaras 87 130 325 483 8,7 13,2 192 Karcagi LAU1/LLS 3277 4084 10,4 13,7 1091 HU322 31 42 8213 2 2,9 4,0 819 697 7,4 8 Ebes Hajdúszovát Hajdúszoboszló Nagyhegyes Nádudvar Hajdúszoboszlói LAU1/LLS
19 103 33 29 46
HU321
41
29 155 29 32 88
56 212 508 51 266
88 319 445 58 509
2,8 9,9 3,1 2,7 4,3
2,8 15,2 2,8 3,0 8,4
605 271 587 587 532
1419 2237 5
3,7
4,8
2583
63
1093 1460 2
3,9
6,0
696
119
491
5,6
8,3
4163 6417 HU32 42 65 2 4 4,0 6,2 *teljes részmunkaidős foglalkoztatás a teljes foglalkoztatás %-ban Forrás: I11
629
465
6,1
9,4
A munkanélküliek létszámnövekedésének egyik forrása a passzív munkanélküliek csoportja volt (akiknek nincsen munkájuk, szeretnének dolgozni, de nem keresnek aktívan munkát, mert úgy gondolják, úgysem találnak). Ennek nem az az oka, hogy több remény lenne az elhelyezkedésre a munkaerőpiaci szempontból depressziós régiókban, mint korábban, hanem az, hogy a munkanélküli ellátás folyósításának feltételeként a korábbi, nem havi rendszerességgel történő visszahívásokkal szemben, havonta kell a nyilvántartásba vett személynek a Munkaügyi Központ helyi kirendeltségén megjelennie, ezzel pedig sokuk esetében teljesül az aktív munkakeresés kritériuma. 2007-re a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma, a 15-64 évesek mutatója a Karcagi munkaerőpiac településein jelentősen növekedett. Kenderes, Karcag és Kunmadaras településeken figyelhető meg a legnagyobb mértékű növekedés. A munkaerőpiacról korábban kiszorultak számára nehéz a munkába való visszailleszkedés, a reintegráció. A Karcagi munkaerőpiac tradicionális mezővárosokból álló terület, klasszikus értelemben vett agrártáj, amelynek jelentős része mezőgazdasági hasznosítású terület. A kistérség foglalkoztatási gondokkal küszködik, jövedelmi viszonyai alacsonyak, a vállalkozási kultúra és a térség innovációs potenciálja sem erős. A térség elmaradottságának egyik meghatározó oka a terület kedvezőtlen elérhetőségében rejlik. Többek között a nem megfelelő közlekedési elérhetőségből kifolyólag, a beruházó tőke érdeklődésének szintje alacsony. A kevés - itt realizálódó - beruházás folytán magas a munkanélküliség, ami lefelé nyomja a munkabéreket. Az országos viszonylatban is alacsony jövedelmek miatt a helyi kereslet is gyenge, ami a szűk belső piacon működő vállalkozások jövedelmezőségét, versenyképességét is csökkenti. Az így kialakuló tőkehiány nagymértékben, negatívan befolyásolja a vállalkozói aktivitást. 26. táblázat Regisztrált munkanélküleik száma az állandó lakóhelyük szerint a karcagi és hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein Regisztrált Regisztrált Rendszeres munkanélkül Járadékra Jövedelempótl munkanélküli szociális Település i - 365 nap, jogosult, fő ó támogatás, fő összesen, fő segély, fő fő 2001 2007 2001 2007 2001 2007 2001 2007 2001 2007 Kenderes 245 404 46 132 58 68 27 27 50 181 Kisújszállás 539 684 165 204 138 113 70 62 126 258 Berekfürdő 34 60 1 74 13 16 2 10 1 2 Karcag 1020 1506 207 635 248 178 104 75 262 703 Kunmadaras 502 775 179 339 75 56 84 78 175 394 Karcagi LAU1/LLS 2340 3429 598 1384 532 431 287 252 614 1538 2127 HU322 17753 2 3820 6158 5362 4227 1741 2066 4481 6500 Ebes
141
215
12
28
120
54
69
5
22
6
25
Hajdúszovát Hajdúszoboszló Nagyhegyes Nádudvar Hajdúszoboszlói LAU1/LLS
339 1035 126 494
467 1117 151 718
120 263 16 158
233 225 18 377
33 325 38 104
36 287 53 96
50 81 11 40
31 149 14 47
149 249 18 158
267 162 22 325
2135
569
881
554
541
187
263
580
HU321
28020
7333
13071
6434 1705 8
3712
82061
7210 2133 0
2691
HU32 Forrás: I12
2668 3874 5 6522 9
7703
10532
8204 2475 1
801 1264 7 4007 2
20856 37774
A foglalkoztatási helyzet nem változott az elmúlt években, az Észak-Alföldi régióban is meginduló igaz az országos átlagnál jóval szerényebb mértékű – gazdasági növekedés hatására sem (26. táblázat). 2007-ben a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a teljes foglalkoztatottsághoz képest meglehetősen alacsony volt: 8% Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 8,3% Hajdú-Bihar megyében és 9,4% az Észak-Alföld régióban. A 2001-es és 2007-es adatokat elemezve, mindkét megyében - és az Észak-Alföld régióban is - növekedés tapasztalható. A részmunkaidős foglalkoztatás hazai helyzetének vizsgálatakor a leglényegesebb körülmény az EU tagállamaiban tapasztaltakhoz képest az, hogy Magyarországon a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma rendkívül alacsony. Hazánkban már az 1980-as évektől voltak törekvések a részmunkaidős foglalkoztatás kiszélesítésére, azonban a próbálkozások nem vezettek eredményre, nem sikerült növelni a részmunkaidős foglalkoztatás súlyát. Az eredménytelenség okai összefüggésben vannak az alacsony keresetekkel, a közteherviselés jelenlegi rendszerével, valamint a kiterjedt fekete- és szürkegazdasággal. Jelentősen gátolja a részmunkaidős foglalkoztatás szélesítését az is, hogy a rendszerváltást megelőzően, hazánkban a háztartások még a kétkeresős családmodellre épültek. Ezért az EU-tagállamokkal szemben, Magyarországon ez a foglalkoztatási forma - a jövedelem kiesése miatt - visszalépést jelent a teljes munkaidős munkavégzéshez, s főként a keresetekhez képest. A Hajdúszoboszlói munkaerőpiac területi mutatójában alig történt növekedés 2001-ben valamint 2007ben (2001-ben 7.08%, 2007-ben 8.85%). Ezzel ellentétben a Karcagi munkaerőpiac területi mutatója 2001-ben 8.04 %, míg 2007-ben már 12.03% volt (27. táblázat). Ez is alátámasztja azt a tényt, hogy a Karcagi
munkaerőpiac
nehezen
megközelíthető.
A
munkaerőpiac
településein
jelenleg
a
munkanélküliség és a munkalehetőségek hiánya a település népességmegtartó erejének a legnagyobb akadálya. 27. táblázat Regisztrált munkanélküliek száma az állandó lakóhelyük szerint a karcagi és hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein
Település
Kenderes Kisújszállás Berekfürdő
Munkavállalási korú népesség, fő 2001 3285 8027 617
2007 3366 8064 655
Területi mutató, (regisztrált munkanélküliek a munkavállalási korú népesség %- ban 2001 7,46 6,71 5,51
121
2007 12,00 8,48 9,16
Relatív mutató (a területi mutatónak az országos átlaghoz viszonyított aránya) 2001 1,41 1,27 1,04
2007 17,90 1,27 1,37
Karcag
14274
14366
7,15
10,48
1,35
1,57
Kunmadaras Karcagi LAU1/LLS HU322
3743 29946 264344
3870 30321 267703
13,41 8,04 6,72
20,03 12,03 7,95
2,53 1,52 1,27
2,99 5,02 1,19
Ebes Hajdúszovát Hajdúszoboszló Nagyhegyes Nádudvar Hajdúszoboszlói LAU1/LLS HU321 HU32 Forrás: I12
2981 2021 15181 1774 5736
3109 2115 15579 1861 5960
4,73 16,77 6,82 7,10 8,61
6,92 22,08 7,17 8,11 12,05
0,89 3,17 1,29 1,34 1,63
1,03 3,30 1,07 1,21 1,80
27693 354063 994391
28624 365360 1021804
7,08 7,91 8,09
8,85 10,60 10,65
1,33 1,50 1,53
1,32 1,58 1,59
A Karcagi és a Hajdúszoboszlói munkaerőpiac településeinek területi mutatójában igen jelentős különbségek vannak. A Hajdúszoboszlói munkaerőpiac településeinek területi mutatója 2007-ben a legalacsonyabb, Ebesen 6.92% és Hajdúszoboszlón 7.17%, amely nem éri el a munkaerőpiac átlagát, a 8.85%-ot, ezzel szemben Hajdúszováton ez az érték az Észak-Alföld régiós átlagának kétszerese, 22.08%. Hajdúszovát hátrányos helyzetű település, az utóbbi évtizedben munkahelyek nem létesültek, a termelőszövetkezet felbomlásával az alulképzett munkavállalóknak esélyük sincs a munka világába való bekerülésre vagy visszakerülésre. A Karcagi munkaerőpiac településeinek területi mutatója 2007ben 8.48%-20.03% között alakult. Legmagasabb értéket - 20.03%-ot - Kunmadaras településen tapasztaltunk. Alacsony területi mutatóval a vizsgált időszakban Karcag és Berekfürdő települése rendelkezett. Karcagon az ipar jelenlétének, míg Berekfürdőn a turizmusnak köszönhetően magasabb a lakosságon belül a foglalkoztatottak aránya. A Karcagi munkaerőpiac településein a vezető értelmiségi főfoglalkozásúak aránya 15.08%, az egyéb szellemi főfoglalkozásúak aránya 15.88%, a szolgáltatási főfoglalkozásúak aránya 17.31%, a mezőgazdasági főfoglalkozásúaké 6.04% valamint az ipari főfoglalkozásúak aránya 34.82%. (72. táblázat). A hajdúszoboszlói munkaerőpiac települései közül az utóbbi időben Ebesen történt jelentős ipartelepítés. Az összevont foglalkozási főcsoport szerint a lakosság 40.7%-a az ipari főfoglalkozású. A Hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein a vezető értelmiségi főfoglalkozásúak aránya 11.04%, az egyéb szellemi főfoglalkozásúak aránya 14.02%, a szolgáltatási főfoglalkozásúak aránya 16.68%, a mezőgazdasági főfoglalkozásúaké 12.77% valamint az ipari főfoglalkozásúak aránya 35.12%. A Hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein a mezőgazdasági főfoglalkozásúak aránya eléri a 12.77%-ot, ami kétszerese a Karcagi munkaerőpiac településein a mezőgazdasági főfoglalkozásúak arányának (6.04%). A Hajdúszoboszlói munkaerőpiac települései közül Hajdúszováton igen magas a mezőgazdasági főfoglalkozásúak aránya (21.3%), mivel a település alapvetően mezőgazdasági település. Meghatározó a lakosság életében a növénytermelés és állattenyésztés. A mezőgazdasági hagyományokat életben tartják, a jó termőföldet alapul véve, de a szektor országos gondokkal küszködik a vizsgált két munkaerőpiac településein.
122
Hajdúszoboszlón a termálvíz megtalálása és a turisztikai, gyógyászati hasznosítása Hajdúszoboszlót hazánk egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert idegenforgalmi centrumává emelte. 28. táblázat Összevont foglalkozási főcsoport szerint %, a karcagi és hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein KendeKisújszál- BerekfürKunmadaKarcagi Település Karcag res lás dő ras LAU1/LLS Összesen Vezető értelmiségi Egyéb szellemi Szolgáltatási Mezőgazdasági Ipari, építőipari Egyéb
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,00
HU 322 100, 0
11,3 13,0 15,0 9,0 38,4 13,3
17,8 15,2 14,5 4,3 38,4 9,8
15,8 19,8 22,7 5,1 25,6 11,0
16,9 19,9 16,1 4,0 32,0 11,1
13,6 11,5 18,3 7,7 37,5 11,4
15,08 15,88 17,31 6,04 34,38 11,30
17,6 17,9 15,0 4,4 35,1 10,0
Település
Ebes
Hajdúszovát
Nádudvar
Hajdúszoboszlói LAU1/LLS
HU 321
Összesen Vezető értelmiségi Egyéb szellemi Szolgáltatási Mezőgazdasági Ipari, építőipari Egyéb Forrás: I11
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100
100, 0
9,0 14,9 16,4 10,4 40,7 8,6
8,6 10,4 14,7 21,3 31,3 13,7
18,9 19,4 20,5 3,7 28,8 8,7
7,7 10,3 15,7 15,9 39,0 11,3
11,1 15,0 16,0 12,5 35,8 9,6
11,04 14,02 16,68 12,77 35,12 10,37
19,8 18,5 16,3 4,8 31,2 9,4
HajdúNagyh szoboszló e-gyes
A Hajdúszoboszlói és Karcagi munkaerőpiac településein továbbra is nagy szükség volna ipari jellegű beruházásokra. A létesülő üzemekben a munkanélküliek egy jelentős részét foglalkoztatni lehetne, illetve a nyári idény végén feleslegessé váló mezőgazdasági munkaerőt legalább az őszi és téli hónapokban foglalkoztatni tudná. 29. táblázat A foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ág szerint, fő, a karcagi és hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein Mezőgazdaság és Ipar, Szolgáltatási jellegű Összesen erdőgazdálkodás építőipar ágazatok Karcagi LLS HU322 Hajdúszoboszlói LLS HU321 Forrás: I11
1 503 11 395
4 795 48 423
8 010 73 701
14 308 133519
1 448 15446
3 289 53732
6 754 105616
11 491 174794
2004-ben a Karcagi kistérség munkavállalóinak 10.5%-a dolgozott a mező- és erdőgazdaságban, országosan ez az arány 6% körül alakult (29.-30. táblázat). Az iparban és építőiparban dolgozók aránya 33.5%, és a tercier szektorban dolgozók aránya 56%. A mezőgazdaság foglalkoztatási aránya még ma is messze meghaladja az országos, a regionális és a megyei átlagot, tehát szerepe nagyon
123
fontos, ugyanakkor az is bizonyos, hogy a jövőben tovább csökken az ágazat foglalkoztatási potenciálja. 30. táblázat A foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ág szerint, %, a karcagi és hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein Mezőgazdaság és Ipar, Szolgáltatási jellegű Összesen % erdőgazdálkodás % építőipar % ágazatok % Karcagi LLS HU322 Hajdúszoboszlói LLS HU321 Forrás: I11 2004-ben
a
10,51 8,53
33,51 36,28
55,98 55,19
12,6 8,84
28,62 30,74
58,77 60,42
Hajdúszoboszlói
kistérség
munkavállalóinak
12.6%-a
100 100 100 100
dolgozott
a
mező-
és
erdőgazdaságban, országosan ez az arány 6% körül alakult. Az iparban és építőiparban dolgozók aránya 28,6% és a tercier szektorban dolgozók aránya 58.8%. Az ország mindegyik kistérségében folytatódott az előző évtizedekre is jellemző folyamat, amely az anyagi termelés szférájának fokozatos háttérbe szorulásával és a szolgáltatási szféra erősödésével fejezhető ki. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti összetételét területi szempontból vizsgálva meg kell jegyezni, hogy ebben természetesen meghatározott földrajzi adottságok is szerepet játszanak. Érthető, hogy az elsősorban a növénytermesztés szempontjából kiváló adottságokkal rendelkező - Észak-Alföldi régió Karcagi és Hajdúszoboszlói kistérségben, 2004-ben a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágban főfoglalkozásként kereső tevékenységet folytatók hányada 2004-ben a Karcagi statisztikai körzetben 10,5%-ot, a Hajdúszoboszlói statisztikai körzetben 12,6%-ot tett ki, ami az országos átlag kétszeresét is meghaladta. A mezőgazdasági hagyományokat életben tartják, a jó termőföldet alapul véve, de a szektor országos gondokkal küszködik a vizsgált két munkaerőpiac településein. A mezőgazdaság foglalkoztatási rátája még mindig jelentősen meghaladja az országos, régiós és megyei átlagot, tehát fontos ágazat, azonban az is igaz, hogy a jövőben a szektor foglalkoztatási képessége tovább fog csökkenni. 31. táblázat Az ingázással kapcsolatos mutatók alakulása a Karcagi és Hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein
Település
A más településre dolgozni járó foglalkoztatottak száma összesen, 2001
Kenderes Kisújszállás Berekfürdő Karcag Kunmadaras Karcagi LAU1/LLS HU322
390 670 68 627 339 2 094 35 424
A megyén belül A más megyébe más településre naponta eljáró naponta eljáró foglalkoztafoglalkoztatottak száma, tottak száma, 2001 2001 266 317 58 233 233 1 107 22 454
124
124 353 10 394 106 987 12 970
Összes ingázás, 2001
Összes ingázás/ teljes lakosság 2001-ben %
780 1340 136 1254 678 4188 70848
15 10 15 6 11 8 17
Ebes Hajdúszovát Hajdúszoboszló Nagyhegyes Nádudvar Hajdúszoboszlói LAU1/LLS HU321 HU32 Forrás: I11
847 325 1 371 336 387
724 290 988 275 274
123 35 383 61 113
1694 650 2742 672 774
38 20 12 25 8
3 266 35 842 120 700
2 551 24 419 87 188
715 11 423 33 512
6532 71684 241400
15 13 15
A munkahely elvesztése sok esetben a család több tagját is érintette, így a komoly anyagi kényszer hatására a család férfitagjai az otthonuktól távolabb eső településeken kínált munkát is elvállalták, így általában (főleg gyermekes családoknál) a nők ezt nem tehették meg a családon belüli feladatok miatt, így ők továbbra is a munkanélküliek táborát növelték. Természetesen a hivatalos statisztika nem fedi a teljes valóságot minden esetben. A munkanélküliként nyilvántartott népesség egy része a kistérségen belül, vagy az ország más területein, esetleg az országhatárokon túl vállal - félig legálisan vagy illegálisan - munkát. A munkát vállalni szándékozók számára a munkához jutás lehetősége az esetek többségében a területi alkalmazkodásban, a napi ingázás lehetőségében rejlik. A legkedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetű régiókat (Észak-Alföld régió) a napi ingázás lehetőségének hiánya is sújtja, a foglalkoztatottak létszámának jelentős csökkenése mellett az ingázások sem enyhítik a munkaerőpiac kedvezőtlen helyzetét. A gazdasági átrendeződést követően 2001-ben a munkaerő-piaci alkalmazkodás általános eszközévé vált az ingázás olyan régiókban, ahol egyébként van munkalehetőség, noha az a helyi munkaerőpiactól távolabb, ingázással érhető el (31. táblázat). A leszakadást pedig erősíti a munkalehetőségek - akár a napi ingázással elérhető munkalehetőségek - hiánya. A naponta ingázó foglalkoztatottak demográfiai jellemzői markánsan különböznek a lakóhelyük településén dolgozókétól. Az egyes demográfiai jellemzők szerint az arányok az elmúlt évtized alatt csak minimális mértékben módosultak, így megállapítható, hogy változatlanul a férfiak közül is a fiatalabb korosztályba tartozók vállalják a napi utazás fáradalmait. A Karcagi és a Hajdúszoboszlói munkaerőpiac ingázással kapcsolatos adatainak elemzése során megállapítható, hogy az összes ingázáson belül legnagyobb arányt képvisel a más településre dolgozni járó foglalkoztatottak száma.
3.5.1.2. A fenntartható gazdasági fejlődést érintő „hatások” Az emberi jóléti viszonyok egyik fontos összetevőjét és fokmérőjét a lakásviszonyok jelentik. A lakáshelyzet alakulását jól szemlélteti a 100 lakosra jutó lakás mutató, amely mutató 2007-ben a karcagi munkaerőpiac településein 203-267 között alakult (32. táblázat). Berekfürdőn 203 és Kunmadarason 267 lakos jut száz lakásra, amelyből az első száma régió átlagon (247) aluli az utóbbi pedig attól magasabb. A lakásépítési kedv egyrészt a sok üresen álló lakóház és az alacsony lakásárak, másrészt az alacsony jövedelmek miatt alacsony.
125
32. táblázat 100 lakosra jutó lakás, személygépkocsik száma, motorizációs ráta, vasútállomás alakulása a Karcagi és Hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein 100 lakosra Személygépkocsik Személygépkocsik Település jutó lakás, száma/1000 fő, Vasútállomás száma, db db motorizációs ráta Kenderes Kisújszállás Berekfürdő Karcag Kunmadaras Karcagi LAU1/LLS HU322 Ebes Hajdúszovát Hajdúszoboszló Nagyhegyes Nádudvar Hajdúszoboszlói LAU1/LLS HU321 HU32 Forrás: I11 2007-ben
a
vizsgált
2001 265 272 216 282 286
2007 251 250 203 257 267
249 304 291 253 293 255
260 265
2007 964 2 545 258 4 634 905 11 313 96 527
2001 133 144 179 149 104
2007 191 214 268 219 163
233
2001 708 1848 160 3 377 613 8 707 74 092
177
287 281 227 280 245
940 518 5 328 588 1 559
1 359 718 6 602 743 2 232
209 162 225 217 169
244 247
8 933 104 792 291 896
11 654 141 549 381 468
munkaerőpiac
településein
a
190 187
242
2001 1 1 1 1 1 5 38
2007 1 1 1 1 1 5 43
308 232 283 270 244
1 0 1 0 0
1 0 1 0 0
260 252
2 45 167
2 45 173
személygépkocsival
való
ellátottság
(személygépkocsi száma/1000 fő) elmarad a régiós átlagtól (252 szgk./1000 fő). Különösen alacsony az 1000 lakosra jutó személygépkocsik aránya Kunmadaras (163 szgk./1000 fő). A személygépkocsi állományban legnagyobb mértékű növekedés a növekvő lakosú településeken figyelhető meg. A vizsgált időszakban (2001, 2007) a vasútállomások számában nem történt változás. Hajdúszovát, Nagyhegyes és Nádudvar települések nem rendelkeznek vasúti kapcsolattal. A munkahelyteremtés szempontjából fontos a mobilitás biztosítása, tehát, hogy könnyen el tudjanak jutni a munkahelyükre. Mivel a térségben alacsony a személygépkocsi ellátottság, fontos megfelelő színvonalú (kedvező menetrend,
kényelmes
járművek,
megfizethető
jegyárak)
tömegközlekedési
hálózat
álljon
rendelkezésre, s ne forduljon elő, hogy egy-egy munkahelyre csak személygépkocsival lehessen eljutni. Mivel a két munkaerőpiac lakosságának életszínvonala jóval alacsonyabb az országos átlagnál, magas a térségben a lopások, vagyon elleni bűncselekmények száma (33. táblázat). Ennek ellenére a turisztikai szempontból frekventált településen, Berekfürdőn, Hajdúszoboszlón a legjobb a közbiztonság, a térség többi településéhez képest, ugyanakkor itt speciális probléma a hétvégi házak, nyaralók nagy száma, melyek egész évi őrzése és a betörések minimalizálása különösen fontos feladat. Itt a főszezonban jelentősen megnő a vendégek - és ezzel együtt a turizmussal összefüggő bűncselekmények - száma, ilyenkor fokozott rendőri jelenléttel igyekszik a település úrrá lenni a helyzeten. Az 1000 lakosra jutó közvádas bűncselekmények száma 2001-2007 között - Nádudvar
126
települését kivéve - minden településen növekedett. Legnagyobb mértékű növekedés Berekfürdő, Ebes és Hajdúszovát településeken tapasztalható. 33. táblázat 1000 lakosra jutó közvádas bűncselekmények száma a Karcagi és Hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein Település
1000 lakosra jutó közvádas bűncselekmény, db
Kenderes Kisújszállás Berekfürdő Karcag Kunmadaras Karcagi LAU1/LLS HU322 Ebes Hajdúszovát Hajdúszoboszló Nagyhegyes Nádudvar Hajdúszoboszlói LAU1/LLS HU321 HU32 Forrás: I11
2001 298,4 224,1 134 349,5 248,9
2007 395,2 226,9 425,3 502,3 355,2
422,9
402,8
111,4 210,2 471,5 185 207,2
266,5 407,6 407 234 178
377 377,3
383,6 387,5
34. táblázat Az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma, a magánszállásadás vendéglátóinak száma a Karcagi és Hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein Összes kereskedelmi Magán-szállásadás Település szálláshely vendéglátóinak száma, db szállásférőhelyeinek száma, db 2001 2007 2001 2007 Kenderes 0 0 0 0 Kisújszállás 16 16 5 0 Berekfürdő 1 578 1 417 107 101 Karcag 97 363 1 0 Kunmadaras 0 0 0 0 Karcagi LAU1/LLS 2 114 2 108 113 101 HU322 11 926 13 565 614 684 Ebes Hajdúszovát Hajdúszoboszló Nagyhegyes Nádudvar Hajdúszoboszlói LAU1/LLS HU321 HU32 Forrás: I11
16 0 5 536 0 33
18 0 6 748 0 36
3 1 1 191 3 2
11 4 1 346 3 13
5 585 14 940 35 958
6 802 16 268 40 538
1 200 1 351 2 127
1 377 1 584 2 567
127
Az összes kereskedelmi szálláshelyek számát tükröző statisztika minden településen mérsékelt növekedést mutatott 2001-ben és 2007-ben (34. táblázat). Míg 2001-ben Karcag városban az összes kereskedelmi szálláshely férőhelyeinek száma 97 volt, addig ez a szám, 2007-re közel négyszeresére, 363-ra emelkedett. A magán-szállásadás vendéglátónak számában a vizsgált időszakban 2001 és 2007-ben nem történt jelentős növekedés. A turizmus fejlődésének egyik akadályaként a magasabb komfortfokozatú, szállodaszerű ellátást kínáló panzió és szállodai férőhelyek alacsony száma jelölhető meg. Az idegenforgalmi kapacitás és kihasználtság jelenleg alacsony a vizsgált településeken, csak Hajdúszoboszlón jelentősebb a vendégéjszakák száma. A turizmus fejlesztését komplex módon célszerű megvalósítani, melynek szerves része nemcsak a turisztikai infrastruktúra megteremtése, hanem természeti tájainak, az ott élő népesség kultúrájának és a művi környezet értékeinek megőrzése és fejlesztése. Az Észak-alföld Régió települései közül - a belföldi turisták számára - két város, Hajdúszoboszló és Debrecen, míg a külföldi turisták számára Hajdúszoboszló bekerült az ország leglátogatottabb települései közé. Hajdú-Bihar megye turisztikai szempontból legfontosabb területe a DebrecenHortobágy-Hajdúszoboszló háromszög, amely a régió turizmusának is döntő hányadát adja. Hortobágy a világörökség része, az Európa-szerte ismert magyar puszta legautentikusabb darabja. Hajdúszoboszló, Hévíz után a legjelentősebb magyar fürdőváros. E háromszög nevezetességei erősítik egymást, és együttesen komoly nemzetközi turisztikai potenciállal bírnak. A vizsgált 2 munkaerőpiac területén mind a vezetékes, mind a mobiltelefon-ellátottság teljes, több mobiltelefon-adótorony biztosítja a mobilszolgáltatók elérhetőségét (35. táblázat). Az internet szolgáltatás szintén megoldott minden településen, a közintézmények közül a polgármesteri hivatalok, az általános iskolák, a művelődési házak, teleházak rendelkeznek internet eléréssel. A kábelrendszer kiépítettsége viszont eltérő az egyes településeken: nem teljes. Kunmadarason és Hajdúszováton a kábeltelevízió hálózat még kiépítetlen. 35. táblázat Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma, távbeszélő fővonalak száma és ISDN vonalak száma a Karcagi és Hajdúszoboszlói munkaerőpiac településein Település
Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma, db
Kenderes Kisújszállás Berekfürdő Karcag Kunmadaras Karcagi LAU1/LLS HU322
2001 0 477 0 1 529 0 4 007 37 863
2007 215 507 185 3 034 0 5 948 50 770
Ebes Hajdúszovát Hajdúszoboszló
556 0 2 622
556 91 3031
128
Távbeszélő fővonalak száma, db 2 001
2 007 1 034 2 972 405 5 566 941 10 918 106 649 1 153 637 7 197
ISDN vonalak száma, db 2 001
2 007 54 316 58 958 76 1 462 13 216 116 46 1 056
Nagyhegyes Nádudvar Hajdúszoboszlói LAU1/LLS HU321 HU32 Forrás: I11
496 799
410 491
600 2 039
50 264
4 473 75 206 1 555 383
4 579 90 728 198 090
11 626 147 216 380 843
1 532 21 536 50 914
129
3.6. SWOT analízis A karcagi munkaerőpiacon 16, a hajdúszoboszlói LLS- ben pedig 19 interjú készült különböző szakértőkkel. A felmérés során minden interjúalanynak ugyanazokra a nyitott kérdésekre kellett válaszolniuk. A szakmai követelmények érdekében a válaszokat különböző tőkék mentén csoportosítottuk. A SWOT analízis során a természeti tőke és látványosságok, fizikai, humán, társadalmi és anyagi tőkéket használtuk. Végül egy olyan csoport is készült, melyben a jelenlegi viszonyokkal, irányítással és döntéshozókkal kapcsolatos véleményeket mutattuk be. Ennek a módszernek számos előnye volt, az egyik, hogy egyes szakértőknek konkrét tapasztalataik voltak a saját szakterületükről, melyek kiegészítették egymást. A SWOT analízis eredményeit a következő fejezetekben mutatjuk be a fenti kategóriák mentén, a két esettanulmányként szolgáló térségre vonatkozón.
3.6.1. A vidéki foglalkoztatás erősségei és gyengeségei terület típusonként Erősségek Az első a természeti tőke és látványosságok. Megállapítható, hogy a válaszokban egyaránt voltak egyezések és különbségek az erősséget illetően. Mindkét régióban fellelhetőek jól ismert tényezők, úgy, mint: jó mezőgazdasági adottságok, a Hortobágyi Nemzeti Park közelsége (Karcag, Hajdúszoboszló, Nádudvar) és a termálvíz, amelyre számos szolgáltatás épül (Hajdúszoboszló, Berekfürdő, Kisújszállás). Hortobágy a Világörökség része, mint a legautentikusabb, Európa-szerte ismert magyar puszta. Hajdúszoboszló a legfontosabb gyógyfürdő terület Közép-Kelet Európában. A Debrecen-Hortobágy-Hajdúszoboszló háromszög látványosságai erősítik egymást és együtt jelentős nemzetközi turisztikai potenciállal bírnak. Egyre többen csatlakoznak a turizmushoz. A két régió gyógyfürdői között az egyik fontos különbség, hogy Berekfürdőn a magas jód koncentrátumú levegő egyedülálló, továbbá a település csendes, forgalomtól mentes. Ezzel szemben Hajdúszoboszló a turista szezonban zsúfolt és forgalmas. A karcagi LLS-ben megemlítették a jó minőségű földeket és a jelentős mezőgazdasági lehetőségeket. A mezőgazdaság kapcsán mindkét térség esetében fontos megjegyezni, hogy a szocializmus idején a mezőgazdasági termelőszövetkezetek bírtak a legnagyobb foglalkoztatási potenciállal, és a lakosság a mai napig nagy gyakorlattal rendelkezik ezen a területen. A karcagi LLS-ben a feldolgozóipar foglalkoztatási rátája szignifikáns, korábban Karcagot a 60 malom városának nevezték. Az egyedülálló feltételek jó lehetőséget biztosítanak helyi termékek előállításához és a helyi élelmiszeripar fejlesztéséhez. Manapság hűtőházak működnek a térségben, de a Hubai és Társa Kft.-t is kiemelhetjük, ami biogazdaság, ahol jól ismert biotermékeket állítanak elő, és innovatív ötletekkel fejlesztik a vállalkozásukat, például egy Bio Hotelt is működtetnek Karcagon. A megújuló energiák jövőbeni lehetőségeket jelentenek mindkét régióban. A második a fizikai tőke, aminek mentén már jobban láthatóak a különbségek. A hajdúszoboszlói régióban kedvező, hogy a nagyobb települések megközelíthetősége jó. Karcag központi,
130
adminisztratív és oktatási szerepet tölt be a régióban. Az országos vasúthálózatban nagy jelentősége van Hajdú-Bihar megye ezen részének. Az infrastrukturális ellátottság jó, az információs és kommunikációs technológia fejlett és elérhető. Ipari parkok találhatóak Kisújszálláson és Karcagon. Meg kell említenünk, hogy Kunmadarason nemzetközi repülőtér is működött a rendszerváltás előtt. Az interjú alanyok véleménye alapján a karcagi régió megközelíthetősége nem megfelelő. Természetesen ez különösen a kisebb települések esetében igaz. Diverzifikációs lehetőséget rejt az egészség turizmus. Az üzleti életben fontos szerepet játszik a két LLS központ. Az EU alapelveket követve, az ÉAR Fejlesztési Ügynökség elkészítette Regionális Operatív Programját (I34) a 20072013-as időszakra. Ebben a programban a régió LAU 2-it a gazdasági és társadalmi jellemzőik alapján területi kategóriákba sorolták. Hajúszoboszló és Karcag, mint tovább dinamizálható, dinamikus regionális központok szerepelnek. Ezeknek a városoknak megvan a lehetőségük arra, hogy befektetőket vonzzanak és sokak számára munkát biztosítsanak. A humán tőke a legfontosabb és legkritikusabb erőforrás. Jellemző a migráció mindkét LLS-ben, többen érkeznek a szomszédos országokból és országhatárok mellől. A nagyobb regionális városoknak meghatározó szerepük van a foglalkoztatásban, így munka miatt sokan ingáznak ezekbe a városokba a környező településekről. Pozitívum, hogy a gazdasági válság nem rázta meg a zárt és kicsi munkaerőpiacot. A társadalom öregedéséről megállapítható, hogy az Észak-Alföld régió a legfiatalabb régiónak számít Magyarországon. Az oktatási hálózat erős a karcagi régióban, a középiskolák és a speciális pedagógiai szolgáltatások minősége jó (Kisújszállás). Kenderesn van egy jól működő mezőgazdasági iskola, ahol szakképzés és felnőttoktatás is zajlik. Nádudvaron egy népi mesterségeket oktató szakiskola, valamint a kisebbség számára létrehozott oktatási helyek működnek. Az üzleti szektorban a hagyományos iparágak nagy múlttal rendelkeznek, például Berekfürdőn üvegházi zöldségtermesztést végeztek az elmúlt évtizedben. A fémgyártás területén is működnek vállalkozások (Metalica, Contarex Kft). A karcagi LLS-ben az iparban vannak tudás-intenzív szektorok, így tudás-intenzív munkalehetőségek is. Az állami szektor és az egészségügy (karcagi kórház) fontos szerepet játszik a magasan képzett lakosok foglalkoztatásában. A társadalmi tőke kapcsán a karcagi régióban az interjúalanyok számos szellemi és tárgyi örökséget említettek, mint például templomok, ifjúsági központok, közösségi házak, nemzeti műemlékek, Horthy kripta, vagy a kun történelmi hagyományok. Különböző híres fesztiválokat és programokat rendeznek (pl. birkafőző verseny). Leader csoport és kistérségi szövetség működik Karcagon. Az erősségek között a közmunkát is meg kell említenünk. A 2008-as CVII. - bizonyos szociális és foglalkoztatás törvénymódosításokat tartalmazó - jogszabály elrendelte a közmunka projektet, valamint a non-profit munkaerő szervezését, ami a helyi hatóságok feladata. Ezeken a településeken az emberek csak a helyi önkormányzatoktól kaphatnak munkát, amennyiben 20-40 km-es körzetben nincs egyéb munkalehetőség. Az alacsony iskolázottságu lakosság aránya magas, a népesség öregszik és hátrányos helyzetben van. 2009-ben az „Út a munkához” program keretében szervezték a közmunkát vidéken. Mindkét LLS-ben sikeresnek ítélték a programot az interjúalanyok. Karcagon 400-500 embernek ez az egyetlen lehetősége az elhelyezkedésre. Egy másik jó példa Hajdúszoboszló, ahol a
131
helyi önkormányzat támogatja a helyi vállalkozókat. Kenderesen az önkormányzat ingatlant biztosított egy telemarketing cégnek, hogy helyi lakosok közül nőket alkalmazzon.
Gyengeségek A természeti tőke és látványosságok kapcsán, mindkét vizsgált térségben az egészség turizmus és a mezőgazdaság szezonalitását említették.
A turizmus Hajdúszoboszlón a legjelentősebb, de
Berekfürdőn is fontos ágazat. A mezőgazdaságban gyenge pontok például a nem megfelelő talaj- és klímaviszonyok egyes területeken, a kevés munkalehetőség és a szektor visszaszorulása. Általánosságban a magyar termékek marketingje gyenge, nincs nevük a piacon, és kicsi rájuk a kereslet. A ‟90-es években bekövetkezett rendszerváltást követően a feldolgozóipar külföldi tulajdonba került. Mindkét LLS termékei alacsony hozzáadott értékkel rendelkeznek. Nincsenek ásványkincsek, és a megújuló energia kihasználása sem jellemző. A fizikai tőke részletezése előtt fontos megjegyezni, hogy a vidéki térségek meghatározásában a megközelíthetőség nagy szerepet játszott. A karcagi LLS, mint „túlnyomórészt vidéki, nehezen megközelíthető
és
fejlődő
terület”
jellemezhető
jász-nagykun-szolnoki
NUTS3
régióban.
Hajdúszoboszló pedig, mint „túlnyomórészt vidéki, könnyen megközelíthető, fejlődő terület” írható le hajdú-bihari NUTS3 régióban. A fizikai tőke esetében már az interjúk során is világossá váltak a különbségek. A karcagi LLS-ben a fő- és mellékutak minősége rossz. Számos település megközelíthetősége nehéz (Kenderes, Kunmadaras) mind autópályán, mind vonaton. Ez a kistérség sok turista látványossággal rendelkezik, de a szálláskapacitás és azok minősége alacsony. A másik tényező a tőkeellátottság, ami országszerte alacsony. Egyértelműen hangsúlyoznunk kell, hogy a humán tőke kapcsolódik legszorosabban a munkaerőpiaci problémákhoz. A humán tőke kapta a legtöbb említést a hajdúszoboszlói LLS-ben és a karcagi LLSben is. Először az általános helyzetről kell néhány szót ejtenünk. Az Észak-Alföld régió munkaerőpiaci struktúrája kedvezőtlen, a foglalkoztatottak aránya alacsony. Meg kell jegyeznünk, hogy a foglalkoztatási ráta Észak-Magyarországon és az Észak-Alföld régióban esett vissza leginkább a rendszerváltást követően. A munkanélküliségi ráta adatai alapján évek óta Jász-Nagykun-Szolnok megye és Hajdú-Bihar megye van a legrosszabb helyzetben. 2001-ben a munkanélküliségi ráta Kunmadarason volt a legmagasabb (28,9%) és Berekfürdőn a legalacsonyabb (8,7%) a karcagi LLShez tartozó települések közül. A hajdúszoboszlói munkaerőpiac települései közül Hajdúszovát rendelkezett a legmagasabb munkanélküliségi rátával (20,3%) 2001-ben. Az aktivitási ráta 45,18% körül mozgott a karcagi LLS-ben és 50,1% körül a hajdúszoboszlói LLS-ben, egyazon időszak alatt. Az inaktívak és eltartottak aránya mindkét LLS-ben magas, ami komoly szociális terheket ró a településekre, és tovább súlyosbítja a térség egyébként is hátrányos helyzetét. A rendszerváltás óta a vidéki foglalkoztatási helyzet szinte az ország teljes területén folyamatosan romlik: nincsenek új munkahelyek, vállalkozások és semmi sem kompenzálja a korábban működő állami vállalatok szerepét. A harmadik szektor domináns, a teljes foglakoztatás mintegy 50-55%-t teszi ki, de ez nem
132
elégséges. A karcagi LLS munkaerőpiaca zártabb, mint a másik LLS-é. Az 1000 lakosnál kevesebbel rendelkező települések elszigeteltek. Sok esetben a helyi önkormányzat az egyetlen munkaadó. Magas a munkanélküliségi ráta Kisfűzön, Túrkevén, Kunhegyesen, a lakosok körében nagy az aránya az alacsony iskolázottságú, nem mobilis, szakmunkás munkavállalóknak. Mindkét térségben kevés a munkalehetőség, és alacsony a képzettségi igény. Vannak, akik több mint 50 km-t ingáznak minden nap (pl. a Samsung dolgozók). A nagyobb városokba (Gyöngyös, Budapest, Miskolc, Debrecen, Szolnok) történő ingázás jellemző a térségben. Kedvezőtlen helyzet mindenhol fellelhető, különösen a fiatalok, pályakezdők, nők, idősek vagy a romák esetében. Ők képzetlenek, és a munkához való hozzáállásuk sem megfelelő. Generációk vannak távol a munkaerőpiactól és rengeteg a képzetlen munkaerő. Mindkét LLS-ben, de különösen a karcagi LLS-ben jellemző, hogy a fiatalok külföldre mennek dolgozni egy magasabb életszinvonal reményében. Magyar sajátosság, hogy a drága felsőoktatásban kiképezzük őket, majd külföldön kamatoztatják tudásukat. A másik tényező az oktatás. Körkörös probléma, hogy a munkaerőpiaci kereslet és az oktatás nincs összhangban, nincsenek régió specifikus szakmák, ami megnehezíti az oktatás és a szakmai képzések, valamint a munkaerőpiaci kereslet harmonizációját. Az oktatás struktúrájának igazodnia kell a foglalkoztatás struktúrájához. Mivel a vállalkozók kevesebb munkát tudnak kínálni, mint amire igény lenne, így a munkaadók kevéssé hajlandóak oktatni és képezni a munkavállalóikat. A karcagi LLS-ben (Kenderesen) az tapasztalható, hogy vidéken tönkretették a szakképzéseket, és a műhelyek is eltűntek. Az üzleti szektorban látható a válság negatív hatása: racionalizáció, csökkentett heti munkaórák, fizetések, kevesebb munkaerő kölcsönzés és 10-15%-os visszaesés a kapacitásban. Gyenge pont, hogy a kisvállalkozások csak kevés embert tudnak foglalkoztatni. A tudás-intenzív ágazatok lecsökkentek, és az állami szektorban is létszámstop van. Nincs munkaerő kereslet a termelő szektorokban, de nagy lehetőséget rejt ez az ágazat. A negatív migráció és az elöregedés mindkét térségben probléma. A népesség lassan csökken a 90es évek óta, ami annak köszönhető, hogy a negatív migrációt a születési-halálozási egyensúly sem tudja kompenzálni. A karcagi LLS-ben egy jól látható térségi tendencia figyelhető meg: a lakosság száma csökken (Kenderes, Kisújszállás, Kunmadaras). Legtöbbjük periférián van, rossz a megközelíthetősége és az ország vagy megyehatárhoz közel fekszenek. A társadalmi tőke tényezőit nem kerülheti el az ország morális válsága. Az együttműködés hiánya tipikus magyar tulajdonság. A közvélemény megosztott, az emberek bizalmatlanok. A helyi vállalkozók ellenfelekként tekintenek egymásra, így a Leader és egyéb közösségi kezdeményezések nehézségekbe ütköznek. Jellemző a tőkehiány, az emberek szegények, a válság takarékoskodásra, illetve tudatos fogyasztásra kényszerítette őket.
133
A kormányról és döntéshozókról rengeteg információ áll rendelkezésre. Itt megemlítették, hogy a közmunka csak látszat foglalkoztatás, nem hatékony és csupán átmeneti megoldás. Nincsenek eredeti ötletek a különböző területeken, így a problémákat nem fogják tudni megoldani. A korrupció jelentős és a döntéshozók nem törődnek a vidék jövőjével, csak a saját érdeküket tartják szem előtt. A lobbi tevékenység egyértelműen része a pályázati versenynek. Az EU pályázatok nem befolyásolták jelentősen a munkahelyteremtést: a pályázók nem vesznek fel több munkaerőt, a megtartásra és a profitra koncentrálnak. A pénz sokszor nem a megfelelő helyekre megy, és csak eltűnik.
3.6.2. A vidéki foglalkoztatás lehetőségei és veszélyei, terület típusonként Lehetőségek A természeti tőke és látványosságok rengeteg lehetőséget rejtenek mindkét térségben, a mi eredményeink egybevágnak a hajdúszoboszlói LLS stratégiáinak főbb eredményeivel. A kivételes mezőgazdasági feltételekre építve a helyi termékek skálája növelhető. A termálvíz és a hozzá kapcsolódó magas szinvonalú gyógyszolgáltatások egy következő tényező. A turizmus és a térség infrastruktúrájának fejlesztését egyidőben, a turzimusra építve kell végrehajtani, és a a versenyképesség is növekedésnek indulhat. A karcagi LLS kevésbé fejlett, így Hortobágy közelségének
kihasználása
jelenthet
lehetőséget.
A
szakértők
a
lovagoltatásban
és
a
gyógylovagoltatásban is gondolkoznak. A mezőgazdaság átalakulásában is nagy lehetőségek vannak. A régi kincseket megújíthatják: bio gazdaságok kialakítása, mezőgazdasági feldolgozó üzemek létrehozása, az élelmiszeripar és a feldolgozó ipar támogatása EU-s forrásokból. A hajdúszoboszlói LLS-nek a megújuló energia terén is vannak kihasználatlan lehetőségei, például szélmalmok, napkollektorok, és biogáz termelés. Hajdúszoboszlón a gyógyfürdőket a termálvíz melegével fűtik. A döntéshozók az állami intézmények fűtését is ezzel a módszerrel képzelik el a jövőben. A karcagi LLS gyengesége alapján a fizikai tőke fejlesztésre szorul. A 4-es főút elkerülő szakasza már épül, ami javítja majd a megközelíthetőséget. A Debrecen-Nagyvárad vasútvonal működtetése egy jó gazdasági következmény. Az infrastrukturális ellátottságban a környezetbarát megoldásoknak (szemétlerakók megszüntetése, hulladék-válogatók építése) és a modernizációnak is meg kell jelennie. Alapvetően fontos a vidéki utak, közlekedés és logisztika közti kapcsolat megerősítése. A humán tőkével kapcsolatban sok választ kaptunk: a rugalmas munkaidő és részmunkaidős foglalkoztatás bevezetése, valamint távmunka vonatkozásában. Hangsúlyoznunk kell, hogy a vidéki munkahelyeket helyi szinten kell biztosítani és a képzetlen munkaerőnek is lehetőséget kell adnia. Az oktatást tekintve a minőséget javítani kell. A pályaválasztási tanácsadást hozzá kell igazítani a munkaerőpiaci kereslethez, különleges figyelmet kell szentelni a vállalkozói képességeknek, hiszen a KKV-k fejlesztése a legfontosabb a vidéki térségekben. A szakképzés kapcsán több város is jó lehetőséggel rendelkezik (Karcag, Kisújszállás, Túrkeve, Kenderes, Kunhegyes). A roma integráció előmozdítása kulcsfontosságú lehet a térségben. Szükséges az emberek munkakeresési kedvét
134
javítani. Mindkét LLS-ben tovább szeretnék fejleszteni az ipari parkokat: a kis- és közép vállakozásokat támogatni kell. A karcagi LLS-ben a fejlesztések közül a kunmadarasi repülőtér eladása vagy fejlesztése kapta a legtöbb pontot. Ez az „aranytojást tojó tyúk”. Sokan bíznak a gazdaság helyreállásában, ami majd több infrastruktúrát, munkahelyet és jövedelmet is hoz. Berekfürdő gyógyszolgáltatásának fejlesztését a jövőben jól prosperálónak látják. A turizmus széleskörű hatásának köszönhetően több vállalkozó található a régióban. Lehetőség van kulturális és gasztro utak szervezésében, a hagyományőrzés jegyében. A hajdúszoboszlói LLS-ben leginkább a többféle ágazat egyidejű fejlesztését említették: mezőgazdaság, turizmus stb. Az interjúalanyok hangsúlyozták, hogy az EU-nak munkahelyteremtő beruházásokra kellene pályázatokat kiírnia. Az interjú során mindenkit megkérdeztünk, hogy a foglalkoztatás milyen új formáit ismerik. A karcagi LLS-ben volt több elképzelés. Számos megvalósítatlan innovatív ötlet létezik, mint például a helyi termékek piacra juttatása. A térségben lévő egyik faluban fakanalakat exportálnak külföldre, mely munkahely fenntartható, és alacsony iskolázottságú, de motivált emberekre épül. A történelmi háttér alapján egyértelmű, hogy a kézművességnek nagy hagyománya van, és újra közkedvelt. Ezeket a kisvállalkozásokat anyagilag és a bürokrácia útvesztőiben is segíteni kell. A tipikus válasz az atipikus foglalkoztatásra terjedt ki: távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás, családbarát munkahelyek a nők és fogyatékkal élők számára, valamint rehabilitációs munkahelyek. A gyermekek ellátását végző intézmények gyengesége erősséggé válhat, amennyiben azok a munkanélküli nők, akik otthon maradnak a gyermekeikkel, vállalnák azon nők gyermekeinek ellátását/felügyeletét, akik viszont szeretnének elhelyezkedni. A mezőgazdaság és a feldolgozóipar valódi potenciállal rendelkezik, de fontos hangsúlyoznunk, hogy a mezőgazdasági termékek támogatása ellátó lánci szemlélet nélkül nem elégséges. A mezőgazdasági termékek ellátó láncához többféle fogyasztó/piac kapcsolódhat: FOGYASZTÓK a referencia terület lakosai, az ország, az EU vagy a világ, a régióba érkező turisták, vagy a Magyarországra érkező turisták, amennyiben jó a logisztika helyi magyar termékek mögött, TERMÉK mezőgazdasági kínálat „5F” food, feed, fibre, fuel és feeling (élelmiszer, takarmány, rost, üzemanyag, érzés). Célkitűzésként jelenhet meg olyan üzemek nyitása, ahol helyi és regionális termékeket állítanak elő. Ezzel a lépéssel pótolhatatlan szerepet töltenének be az idősek foglalkoztatásában és a lakosság megtartásában. Összefoglalva az új formákat, szintén fontos, hogy a munkaerőpiaci kereslet és az oktatási rendszer összhangba kerüljön. A
lehetőségek
kapcsán
számos
olyan
vélemény
is
megfogalmazódott,
amelyek
nem
kategorizálhatóak a tőkék mentén. A döntéshozók szerint az együtt gondolkodás nélkülözhetetlen a túlélés érdekében. Ha a foglalkoztatás széles társadalmi kohézióra épül, új munkahelyek is létre fognak jönni. Jó gyakorlati példák vannak az EU-ban, melyek alulról jövő kezdeményezéseket támogatnak (a helyi szint megerősítése). A jövőben fontos lesz hasznosítani ezeket a közösségi kezdeményezéseket és az EU-s foglalkoztatási programokat (szakképzések támogatása, munkahely megtartó támogatások, stb.) is. A másik terület a közösségi piac, néhány szakértő azon az állásponton van, hogy az EU-nak a helyi termelést kellene előnyben részesíteni a verseny generálása helyett. A hajdúszoboszlói LLS-ben elsősorban a munkaerő költségek és a bürokrácia módosítását javasolták a megkérdezettek, úgy, mint munkabér támogatások vagy adócsökkentés. Ezek az országos vezetés kezében vannak. Az interjúalanyok az „Út a munkához” program fejlesztését is megemlítették. A
135
jövőben az aktív foglalkoztatás politikai eszközöket a KKV-k támogatására kellene használni, a foglalkoztatás növelése érdekében.
Veszélyek A veszélyeztető tényezők elemzéskor a két munkaerőpiacot mint nyitott rendszert értékelhetjük. A fizika törvényeinek megfelelően, ha egy nyitott rendszer nem kap kívülről energiát, összeomlik. A kiszámíthatatlan kormánypolitika mindkét LLS-t veszélyezteti. Meg kell jegyeznünk, hogy a vidék mostohagyermeke a kormánynak, az ország túlzottan főváros centrikus, a helyi önkormányzatok nehéz helyzetben vannak a csökkenő önkormányzati normatívák következtében. Szinte minden szakértő hangsúlyozta, hogy nincs semmilyen tervezés, vagy jövőről való gondolkodás, folyamatosan születnek újabb rendelkezések, vagy módosítások, melyek sok esetben nem koherensek, a politikát átszövi a bürokrácia, ami szükségtelen. A nemzetközi versenyben, Magyarországon nagyon magasak a bérköltségek, amit adminisztratív terhek is súlyosbítanak, ezek a tényezők a kutatásban is megjelentek. Az adócsökkentés, vagy adóreform elkerülhetetlen. A foglalkoztatás politika nem eredményes, minimális eszköz áll rendelkezésre újabb munkavállalók foglalkoztatásának ösztönzésére. Az aktív eszközök között a közfoglalkoztatási programok jók, de nem fenntarthatóak, és csak látszat foglalkoztatást jelentenek. A foglalkoztatási helyzet a jelen gazdasági környezetben tovább romlik, különösen a vidéki foglalkoztatás helyzete, ami teljesen kilátástalan. A vidékfejlesztési támogatások nem hatékonyak és nem is kielégítőek. További tényezők a gazdasági világválság negatív hatásaihoz köthetőek. A hajdúszoboszlói LLS-ben a munkanélküliség növekedése nagyobb mértékű volt, mint a karcagi LLS-ben. Egyre több vállalkozó képtelen visszafizetni a hiteleit, egy teljes likviditáshiány kör alakult ki. Szomorúan tapasztaltuk, hogy sokan semmilyen lehetőséget nem látnak a talpraállásra. A karcagi LLS-ben megemlítették, hogy az EU pályázatok túlságosan nehezek a leghátrányosabb települések számára, nekik esélyük sincs a növekvő elvárások, vagy az irreálisan magas pályázatírási költségek miatt. Konkrét veszélyt jelent a haldokló egészségügy, mivel egyre több orvos hagyja el az országot. A képzett szakemberek kilátásai romlottak a tudás-intenzív szektorokban, így további migráció várható. Az idősebb generáció lehet, hogy ellátás nélkül marad. Néhány ágazat lehetetlen helyzetbe fog kerülni, ezért újabb szabályozások várhatóak. Ebben az LLS-ben a roma lakosság hosszú ideje problémát jelent (Tiszaroff, Tiszabura, Tiszatenyő, stb.). A roma - népesség a magyarral ellentétben – növekszik, és a gettósodás komoly veszélyt jelent. A szociális ellátásban, az oktatásban, vagy a munkaerőpiacon egyre több probléma jelentkezik ehhez a kisebbséghez kapcsolódóan. A munkanélküli szülők miatt a gyereknek hiányzik a jó példa. A foglalkoztatási problémákkal küzdő, hátrányos helyzetben lévő emberek nagy aránya tovább rontja a gazdasági válság negatív következményeit, bár már így is rengetegen élnek passzív környezetben. Manapság több olyan befektetést valósítanak meg, melyhez sok vállalkozó kapcsolódhat. Berekfürdőn például egy komplex gyógyfürdőt építenek 2 milliárd forintból. A mezőgazdasági hagyományok
136
erősebbek ebben a térségben, azonban a külföldi termékek multinacionális kereskedelme tönkreteszi a helyi ágazatokat. A hajdúszoboszlói LLS-ben is megemlítettek néhány tényezőt. Többek között a következőket: az oktatás és átképzés nem kapcsolódik a munkaerőpiaci igényekhez, így a képzett vagy képezhető emberek száma csökken. A társadalmi tőke kapcsán világos, hogy a települések együttműködése hiányzik. A válaszadók számos veszélyt látnak, ami tovább ronthatja a munkaerőpiac jelenlegi állapotát, elsősorban a kis- és középvállalkozások alacsony munkaerő - igényében látják a problémát. A KKV-k alacsony munkaerő-igénye tovább ronthatja a kiterjedt bürokrácia kedvezőtlen gazdasági hatását, a gazdasági válság negatív következményeit, és tovább növelheti a multinacionális cégek előretörését valamint a passzív generációk arányát a régióban.
3.7. SOR analízis 3.7.1. A hajdúszoboszlói LLS SOR analízise 36. táblázat
S1 Mezőgazdaság kiváló termőhelyi adottságai (éghajlat, talaj)
O2 KKV-k támogatása, több munkaerő foglalkoztatása
O3 Hazai és uniós munkahelyteremtő beruházások támogatása
1
0
1
1
2
2
2
3
2
S4 A térség településeinek megközelíthetősége, infrastrukturális adottságaik jók S5 Több településen a helyi iparűzési adóból származó bevétel magas
0
0
1
W1 Nagy az aránya a foglalkoztatási nehézségekkel küzdő hátrányos helyzetűeknek (romák, idősek, fiatalok) W2 A kis- és középvállalkozások munkaerőigénye alacsony W3 Elöregedő lakosság, magas elvándorlás W4 Oktatás terén nincs összhang a kínálat és a munkaerő-piaci kereslet között W5 Szezonalitás a foglalkoztatásban (mezőgazdaság és a turizmus)
O4 Infrastruktúra fejlesztése
O5 Helyi termékek versenyképességének növelése, termékskála bővülése
T1 Túlzott bürokrácia tovább gyengíti a gazdaságot
T2 Gazdasági válság negatív következményei
T3 Multicégek nehéz helyzetbe hozzák a helyi vállalkozókat
T4 Passzív környezetben felnövekvő generáció
T5 Pályázatokhoz szükséges önrész megteremtése nehéz
3 3 3
2
0
3
0
1
1
3
0
2
1
0
2
2
2
0
3
0
0
2
0
0
0
2
0
1
1
0
3
1
0
1
0
1
2
3
1
2
0
0
0
3
1
3
2
0
3
0
0
0
3 3 3 3
2
1
1
2
2
0
0
0
1
0
0
3
0
1
0
1
2
0
2
0
2
0
1
2
2
2
2
0
0
0
1
S2 Fejlett turizmus
S3 Aktív foglalkoztatáspoliti kai eszközök alkalmazása
A hajdúszoboszlói LLS SOR analízise
O1 Munkaerőpiac igényeihez igazodó oktatás, szakképzés
0
Forrás: Saját készítés
137
A SOR analízisben 17 kapcsolat kapott 3 pontot, ezek „kiemelten fontosak” a vidéki foglalkoztatásban. 24 korreláció 2 pontot kapott, ezek a „nagyon fontos” tényezők. 21 kapcsolat volt „fontos” (1 pont) és további 38 „nem fontos” a hajdúszoboszlói LLS SOR táblázatában (36. táblázat). A SOR táblázat 4 részre oszlik: az első negyed tartalmazza a Lehetőségek és Erősségek kapcsolatára vonatkozó pontokat. Ez összesen 33 pontot kapott. A második negyed mutatja a Lehetőségek és Gyengeségek kapcsolatát, ami 27 pontot kapott.
A Veszélyek és Erősségek
kapcsolata a harmadik negyedben jelenik meg, és ugyancsak 27 pontra értékelték. Az utolsó korreláció a Veszélyek és Gyengeségek, ami 33 pontos. A pontszámok alapján megállapíthatjuk, hogy a Lehetőségek és Erősségek kapcsolata (33) a Veszélyek és Gyengeségek korrelációjához áll a legközelebb (33). A munkahelyteremtés többszintű kihívás. A lehetőségeink (erősségek, gyengeségek) egy fenntartható és racionális kormánypolitikától függenek, aminek meghatározó szerepe van a belföldi piac kiépítésében és kiegyensúlyozásában. Ha külső nehézségek és negatív hatások (világválság) jelentkeznek, gyengévé válunk. Fontos hangsúlyozni, hogy több vidéken jelentkező problémának belföldi okai vannak, így ezek elsősorban országos szinten orvosolhatóak. Úgy véljük, hogy a következő stratégiai irányok támogatásának nemcsak regionális, de országos szinten is pozitív hatásai lehetnek. A 41 legfontosabb kapcsolat alapján (LSD. 3 vagy 2 pontos) 4 stratégiai irányt határoztunk meg. Korábbi kutatások és a foglalkoztatási paktum más célkitűzéseket tartalmaztak, például a hazai gazdaság fejlesztése, turizmusba történő befektetések, stb. Ezeket a célokat a sajátjainkkal összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy közülük számos azóta sem valósult meg. Az általunk javasolt legfontosabb „stratégiai irányok” a következőek: S1. A versenyképesség és a helyi termékek skálájának növelése a kis vidéki vállalkozások támogatásán keresztül Az erősségek és lehetőségek vizsgálata alapján: kivételes mezőgazdasági feltételek vannak, de a versenyképesség és a helyi termékskála növelhető. A turizmust és a térség infrastruktúráját egyidőben kell fejleszteni, és a turizmusra épülve a versenyképesség és a helyi termékskála is növelhető. A multinacionális cégek és a kisvállalkozások együttműködését példázó jó gyakorlatok terjesztése/ megismertetése. S2. Döntéshozók ösztönzése az oktatás, szakmai képzések és a munkaerőpiaci igények harmonizációjára Az oktatást és a szakmai képzéseket javítani kell, olyan módon, hogy az illeszkedjen a munkaerőpiaci igényekhez. A hátrányos helyzetben lévők integrációjának támogatása, pl. romák, fiatalok, stb.
138
Folyamatos kommunikáció biztosítása a vidékfejlesztéssel foglalkozó szakemberek és a helyi lakosok között. S3. A KKV-k támogatása, hogy növelni tudják munkaerő-igényüket Az aktív foglalkoztatás-politikai eszközöket a KKV-k támogatására kell fordítani, a foglalkoztatás növelése érdekében. A KKV-khoz és civil szervezetekhez kötődő bürokrácia csökkentése, a gazdaság tranzakciós költségeinek csökkentése, valamint a pénzügyi támogatások megfelelőbb kihelyezése érdekében. A KKV-k együttműködésének/ klaszteresedésének támogatása a piaci versenyképességük növelése érdekében. A bérköltségek csökkentése a munkaerőpiaci kereslet növelése érdekében (pl. a francia modellhez hasonló jó gyakorlatok terjesztésével, ahol ún. szolgáltatási csekket adnak a háztartási alkalmazottaknak). S4. A vidék népességmegtartó erejének előmozdítása a fiatalok és más hátrányos helyzetben lévő csoportok számára létrehozott munkahelyek és képzések segítségével Az aktív foglalkoztatás-politikai eszközök, mint erősségek, célcsoportja a nagy arányban jelenlévő, passzív környezetben felnövő generációk kell, hogy legyenek. A fiatalokat és a hátrányos helyzetben lévő csoportokat célzó munkahelyteremtés támogatása uniós és országos szinten.
3.7.2. A karcagi LLS SOR analízise 37. táblázat O1 Munkaerőpiac igényeihez igazodó oktatás, szakképzés
A karcagi LLS SOR analízise O2 Turizmus lehetőségeinek kihasználása, idegenforgalom fejlesztése
O3 Helyi mezőgazdasági termékek kialakítása, hazai élelmiszeripar beindítása
O4 Többszintű térségi összefogás erősítése
O5 Infrastrukturális és gazdasági fejlesztések (kunmadarasi repülőtér)
T1 Periférián lévők helyzetének ellehetetlenülése (romák)
T2 Elnéptelenedés, magas a migráció aránya
T3 Kedvezőtlen politikai helyzet, következetesség hiánya
T4 Forráshiányos egészségügyi rendszer
T5 Nemzetközi gazdasági válság negatív hatások felerősödése
0
3
0
1
0
0
0
0
0
0
S2 Mezőgazdaság kiváló termőhelyi adottságai (éghajlat, talaj)
1
0
3
0
1
1
1
1
0
0
S3 Termálvíz, és a kapcsolódó magas színvonalú gyógyszolgáltatások
1
3
0
1
2
1
1
0
3
1
2
0
2
2
0
0
1
2
0
1
3
0
2
2
0
3
2
2
1
2
S1 Gazdag kulturális és történelmi örökség
S4 Nagy hagyományokra épülő mezőgazdasági oktatás közép és felsőfokon (DE Agrárkutatóintézet, tanoda) W1 A térségi munkaerőpiac zárt, és nagy az aránya a foglalkoztatási nehézségekkel küzdő hátrányos helyzetűeknek (romák, idősek,
139
fiatalok) W2 Lakossági és vállalkozói szinten fellépő tőkehiány
W3 Fiatalok, magasan kvalifikáltak elvándorlása
W4 A térségben több a nehezen megközelíthető település, infrastrukturális adottságok gyengék W5 Oktatás terén nincs összhang a kínálat és a munkaerő-piaci kereslet között, nincsenek térségspecifikus szakmák W6 Eladósodottság
0
2
1
3
2
2
1
2
2
3
2
1
0
1
0
0
3
1
2
0
0
2
1
2
3
1
2
2
2
2
3
0
1
0
1
2
1
1
2
1
0
1
2
0
3
2
0
1
0
2
Forrás: Saját készítés A Karcagi LLS-ben 12 kapcsolat kapott 3 pontot, ezek a „különösen fontos” tényezők. 28 kapcsolat „nagyon fontos”, a szakértők ezeket két ponttal értékelték. 18 kapcsolat volt „fontos” (1 pont) és 32 „nem fontos” (37. táblázat). Itt a negyedek száma és összege más. A Veszélyek és Gyengeségek kapcsolata kapta a legtöbb pontot, ami azt jelenti, hogy ez az LLS kedvezőtlenebb helyzetben van, így a negatív hatásoknak leginkább ez a térség van kitéve. Fontos megjegyeznünk, hogy nincsenek adekvát munkahelyek. Szeretnénk felhívni a figyelmet a PATRICK (1997) által meghatározott halmozott körforgás elvre. Az írta, hogy ha a helyi munkahelyek száma csökken, több ember fog elvándorolni, így a javak és szolgáltatások iránti kereslet csökkeni fog. Továbbá a népesség egyensúlyában is zavar keletkezik, az életkor és a nemek megoszlása terén, és nők túlsúlyához, valamint elöregedéshez vezet. Az első negyed (E-L) 22 pontot kapott, a második a Lehetőségek és Gyengeségek korrelációját mutatja, ami 32 pontot kapott, a harmadik negyed az Erősségekre és Veszélyekre vonatkozik, ezt 13 ponttal értékelték, míg a negyedik negyed, a Gyengeségek és Veszélyek kapcsolata, jóval több, mintegy 47 pontot kapott. Ez a kiemelkedően magas pontszám rávilágít a térség hátrányos helyzetére, és hangsúlyozza a két vizsgált LLS közti különbséget. A következő stratégiai irányokat határoztuk meg: S1. Munkahelyteremtés különböző ágazatokban A vidéki lakosság diszkrimináció-mentes foglalkoztatásának elősegítése, különösen a romák esetében. A vidéki települések tőkevonzó lehetőségeinek bővítése helyi politikák segítségével (pl. adócsökkentés, alacsony bérleti díjak, ingyen földterület, stb.) A tőkehiány okozta társadalmi és gazdasági problémák tovább erősítik a gazdasági világválság negatív hatását.
140
A
helyi
termékek
létrehozására
irányuló
helyi
kezdeményezések
támogatása,
a
mezőgazdaság és a vidékfejlesztés képes lenne csökkenteni a munkanélküliséget az alacsony iskolázottságúak körében. S2. Infrastruktúra és turizmusfejlesztés A gazdag kulturális és történelmi hagyományokra épülő turizmus jobb hasznosításának és fejlesztésének támogatása. A termálvíz és a hozzá kapcsolódó magas színvonalú gyógyszolgáltatások fejlesztésének támogatása. Infrastrukturális fejlesztés támogatása a legelmaradottabb településeken a helyi gazdaság élénkítése érdekében. S3. Fenntartható kisvállalkozások létrehozásának ösztönzése és a helyi feldolgozóipar támogatása A diverzifikáció és az önfoglalkoztatóvá válás lehetőségének biztosítása, mivel a jövő kiszámíthatatlan. A kivételes mezőgazdasági feltételek támogatása, ami jó lehetőséget biztosít helyi termékek létrehozásához és a helyi élelmiszeripar fejlesztéséhez. A hagyományokra épülő mezőgazdasági oktatás támogatása, ami további lehetőséget biztosít az oktatás és a munkaerőpiaci igények közelítéséhez, helyi termékek létrehozásához, a helyi élelmiszeripar fejlesztéséhez és a regionális együttműködés megerősítéséhez. S4. Az oktatás, szakmai képzések és a munkaerőpiaci igények harmonizációjának támogatása Az oktatás és a szakmai képzések támogatása, hogy jobban megfeleljenek a munkaerőpiaci igényeknek.
141
4. Következtetések Magyarországon a foglalkoztatási probléma országos szinten is jelen van. A 15-64 év közötti korcsoport foglalkoztatási rátája még a HU10 NUTS2 régióban, Magyarország legfejlettebb régiójában - amihez Budapest is tartozik - is csupán 62,7% volt 2009-ben (Eurostat, 2009), miközben a Lisszaboni Stratégia eredeti célkitűzése 70% volt, Európára vonatkozóan. A referencia területen (HU32 NUTS2 régió) 45,3% volt a 15-64 év közötti korcsoport foglalkoztatási rátája, 2007-ben, az Eurostat adatbázis alapján ez a szám 50,5%-ra emelkedett 2009-re. Az alacsony foglalkoztatási ráta mellett az aktivitási ráta is problémát jelent, ami szintén alacsony, mind országos, mind NUTS2 szinten. Az aktivitási ráta a referencia területen 50,8%-os volt 2007-ben, ami azt jelenti, hogy a munkaképes korú lakosság fele inaktív. 2001 és 2007 között a munkanélküliségi ráta 7.8-ről 10.8-ra emelkedett a HU32-es régióban (2009-ben is 10,8%-os volt), míg a vizsgált, esettanulmányként szolgáló térségekben ez az arány 2001-ben magasabb volt, 17,5% a karcagi LAU1-ben és 14,9% a hajdúszoboszlói LAU1-ben. Végezetül a teljes népesség is egyre csökken, csupán a HU10-es régióban, azaz Közép-Magyarországon figyelhető meg növekedés. Kopp Mária a „Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom” (I35) egyik vezetője, arra hívja fel a figyelmet, hogy a fiatal generáció körében megvan a vágy a gyermekvállalásra, de a valóságban kevesebbet vállalnak, leginkább az alacsony iskolázottságú családokban tapasztalható növekedés. Az esettanulmányként szolgáló térségekre vonatkoztatva a népesség a fejletlenebb LLS-ben magasabb. 2001 és 2007 között mindkét munkaerőpiacon és a HU32-es régióban is csökkent a 14 év alattiak száma (19,2%-ról 16,8-ra Karcagon és 18%-ról 15,8%-ra a hajdúszoboszlói régióban), míg a 65 év felettiek aránya növekedett (14,9%-ról 15,1%-ra a karcagi és 14%-ról 15,7%-ra a hajdúszoboszlói régióban). Bár a változások eltérőek a tendencia minden LAU2-ben ugyanaz. Pozitív korreláció figyelhető meg a 14 év alatti populáció aránya és a romák aránya között, a teljes populációban. Sok gyermek él három, gyakran hat, nyolc gyermeket nevelő szegény családokban, akik társadalmi integrációja lehetetlen, mivel nem rendelkeznek adekvát iskolai végzettséggel. (PAKURÁR és mtsai 2009). Ezen adatok, a történelmi háttér és a fejlesztésekhez rendelkezésre álló erőforrások alapján elmondható, hogy a foglalkoztatás új formáinak megteremtése a vidéki közösségek vagyonteremtő képességének támogatása céljából, nagy erőfeszítéseket és sok időt igényel a magyarországi referencia területeken. A vállalkozásokra épülő regionális politikák kapcsán felmerülő kérdések, úgy mint, hogy vajon a vállalkozás-orientált politikák a jobban szereplő régióknak kedveznek-e, vagy hogy elérhető-e a kohézió a vállalkozásokon és
innováción
keresztül
(POTTER,
2010)
tovább
növeli
a
bizonytalanságot
a
vidéki
munkahelyteremtés körül. A vidékfejlesztés a helyi és külső erők közti kölcsönhatásként értelmezhető (TERLUIN és POST, 1999). MACHLIS és FIELD (2000) arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyi gazdasági struktúrák alapvető dimenziói két részből tevődnek össze: 1. az úgynevezett „export szektorok” közé tartoznak mindazon, határon belüli gazdasági tevékenységek, amelyek pénzt hoznak (pl. a munkavállalók máshol vállalnak munkát, de a
142
pénzt visszahozzák, egészségügyi ellátást, oktatást, vagy rekreációs tevékenységet vásárolnak a vásárlók, a nyugdíjasok passzív jövedelmet hoznak) 2. A másodlagos szektor termékeket és szolgáltatásokat kínál a helyi fogyasztóknak. Az „export szektor” aktivitása hajtja a másodlagos szektort – az exportban termelt jövedelem helyi elköltése munkahelyet teremt, valamint bevételek a vidéki gazdaság másodlagos szektorában. Ha stimulálni akarjuk a helyi gazdaságot, akkor az export szektorral kell kezdenünk. Fontos megjegyezni, hogy vidéken a legfontosabb exportálható erőforrások a természeti és kulturális kincsekhez kapcsolódnak. A kreatív régiókban történő folyamatok fontosak lehetnek, hiszen ezek szorosan kapcsolódnak a kultúrához. A kollektív tudás, amivel az SOL intézet (I36) foglalkozott nagyon fontos szerepet játszik a vidéki munkahelyteremtésben. Egy beszélgetés során egy kézműves azt mondta „azért nem dolgoznak együtt más kézművesekkel, mert ezzel elveszítenék az egyediségüket” . A SOL intézet egyik munkatársának, Ruzsa Ágotának, erre a kijelentésre az volt a reakciója, hogy ez nagyon érdekes, hiszen a termékeik háttere a kultúra. A jövőben érdekes lehet, hogy a modern társadalom milyen kultúrát fog létrehozni? SCHARLE (2008) szerint Magyarországon a fiatalok elméleti tudással rendelkeznek, az idősebb generáció viszont gyakorlati tudással. Azt is hozzáteszi, hogy a munkaerőpiacon mindkettőre szükség van.
4.1. A vidéki foglalkoztatásra ható erősségek és gyengeségek A RuralJobs D2.4. dokumentumában, SABAU és PAQUIET (2009) három fő konklúziót ír le a vidéki munkahelyteremtés optimális feltételeire vonatkozóan. A magyar, esettanulmányként szolgáló térségek erősségeinek és gyengeségeinek elemzése nagyrészt alátámasztja az eredményeiket, melyek a következők voltak: „A különböző tevékenységek kialakításának lehetősége nagyrészt a területi jellemzőktől függ”. Ide tartozik a földrajzi-történelmi háttér, a helyi dinamizmus, valamint a helyi politikai szabályozások és az adózási rendszer.
Földrajzi-történelmi háttér Fontos tudni, hogy a történelmi hagyományok alapján milyen termékeket és szolgáltatásokat lehet a másodlagos szektorban előállítani és kínálni a vidéki munkaerőpiacon élő fogyasztóknak, valamint hogy a határokon belül melyek azok a gazdasági tevékenységek, melyek hoztak és hozhatnak bevételt. Ahogy az a SWOT analízis (7. és 8. melléklet) erősségei között is megjelenik, a mezőgazdaság nagy hagyományokra tekint vissza, és a jó termőföld fontos erőforrása a térségnek. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági tevékenységek fontos szerepet játszhatnak. A globális szintű problémákat figyelembe véve, (globális népesség növekedés, vagy a termőföld, mint korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás) a mezőgazdaság és az ellátó lánc jobb összekapcsolása, az innovációk beengedése
és
a
magasabb
értéket
képviselő
termékek
(pl.
funkcionális
élelmiszer)
a
munkahelyteremtés új forrásait teremthetik meg a térségben. FERGE (1996) arra hívja fel a figyelmet, hogy napjainkban a gazdaság egy olyan irányba halad, ahol egyre kevesebb a munkahely, a hatékony
143
piacnak kevesebb emberre van szüksége. Másrészről az EU dokumentumok kinyílvánítják a munkához való jogot, azonban ennél többet nem tesznek. Ellentmondás van a munkához való jog és a piacgazdaság között. A piacgazdaság „nem bánja”, ha egyes emberek nem akarnak dolgozni. A felelősség morális kategória. A történelemhez kapcsolódóan egy másik probléma is fellelhető vidéken, méghozzá a társadalom átalakulása. GLATZ (2008) írja le, hogy a középosztály vidéken először 1944ben került nehéz helyzetbe (zsidók, akik értettek a marketinghez és kereskedelemhez), ezt követően a középosztály egy másik része vált etnikai üldöztetés áldozatává 1945-1946-ban, majd a végső negatív lépés 1950 és 1961 között következett be a kis és közép gazdaságokkal rendelkező középosztálybeli ellen. A volt gazdálkodók közül még 1990-ben is csak néhányan tudtak újra földeket vásárolni vidéken. Az 1990-es évet követően a volt szövetkezetek nagy űrt hagytak maguk után.
Helyi dinamizmus A SWOT analízis során láthatóvá vált, hogy a humán erőforrás kapta a legtöbb említést. A szociális segélyek és a régióban kapható fizetések közti kis különbség azt eredményezi, hogy a munkanélküliek nem motiváltak a munkakeresésben. Már egy egész generáció nőtt fel a szegényebb rétegben. MÉRŐ (2009), Seligman után, a tanult tehetetlenségre hívja fel a figyelmet. Ezt figyelembe véve, nagy problémát jelent a régióban, hogy gyereket nőnek fel a tartósan munkanélküli szülők mellett. A saját eredményeinken kívül különböző szakirodalmak is jelzik a regionális programok hibáit, vagyis, hogy a humán erőforrásra nagyon kevés figyelmet fordítanak, a forrásokat elsősorban „vas és beton” gyártásra használták. Ezen régiók hátránya abból fakad, hogy a népesség alacsony iskolázottságú, kevés a vezető típusú lakos, és hiányoznak a humán erőforrásba történő befektetések. A foglalkoztatásba történő integráció kevés, ha nincsenek a különböző szektorokon belül vagy szektorok között olyan kezdeményezések, melyek a társadalmi integrációt szolgálják. Az esettanulmány a társadalmi tőke szerepére is felhívta a figyelmet. Ahogy már említettük, az együttműködés hiánya tipikus magyar „betegség”. A különböző szereplők közti interakciók hiánya korlátozza a tudás áramlását, és oda vezet, hogy eltűnik az összhang a fenntarthatóság ökológiai, társadalmi és gazdasági aspektusai között. A részvételen alapuló tervező fórumok, a helyzet pontosabb elemzésével vezethetnek egy olyan tervező folyamathoz, melynek során legitim tervek születnek, és az eredmények is fenntarthatóbbak lehetnek (KELEMEN és mtsai., 2008). Szintén fontos kiemelnünk, hogy a nők is nagyobb szerepet vállalhatnának a vidékfejlesztésben, hiszen ők jobban reagálnak, és hajlandóbbak is az önkéntes munkára. Ahogy már jeleztük, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban nagy lehetőségek vannak, de szükséges hangsúlyoznunk, hogy a mezőgazdasági termékek támogatása ellátó lánci szemlélet nélkül kevés. Fogyasztók: a referencia terület lakosai, az ország, az EU vagy a világ, a régióba érkező turisták, vagy a Magyarországra érkező turisták, amennyiben jó a logisztika a helyi magyar termékek mögött, de az
144
EU is létrehozhat helyi termékláncokat, vagy adhat EU piacot a helyi termékeknek, ezzel is segítve a vidéket és a vidéki foglalkoztatást. A térségre jellemző a mezőgazdasági termékek gazdag kínálata, amit a nemzetközi szakirodalom az öt „F”-ként is említ: food, feed, fibre, fuel, feeling, (élelmiszer, takarmány, rost, üzemanyag, érzés). Már ez a lista is jól mutatja, hogy rengeteg lehetőség rejlik a régió ezen fontos erőforrásaiban, de az új termékek és piacok megtalálása kreativitást és innovációt igényel. Kreativitás lehet például a helyi termékek jól ismert termékekhez való kapcsolása. A United Colours of Benetton-nak van például egy leányvállalata a referencia területen a HU323-ban, mely NUTS3 régió híres a gyümölcseiről, így a kis gyümölcsitalos dobozokat a ruhák színeire lehetne festeni és akár a boltokban is árusítani a magyar gyümölcsleveket. Az információs technológia fejlődésének fontos szerepe van a vidéki munkaerőpiacokon élők és a globális
gazdaság
összekapcsolásában,
valamint
a
leghatékonyabb
információ
áramlás
megteremtésében. Ehhez az IT használaton túl, a már említett képzett humán erőforrás is fontos. Az a tény, hogy az interjúk során ezt nem említették, mint egy jövőbeni lehetőséget, szintén a térség lemaradottságát jelzi. Ha az ezekben a régiókban élő emberek tisztában lennének a Facebook, Twitter és egyéb újabb kommunikációs formák által nyújtott lehetőségekkel, újabb kapcsolatokra vagy vásárlókra is szert tehetnének. A környezetbarát közlekedés fejlesztése szintén fontos. Ezeken a településeken rengeteg háztartás működik magas energia felhasználással. Ezen házak felújítása, kevesebb energiaszükséglethez vezethetne, ami a vidéken élők energia költségeit is lecsökkentené. A régió természeti adottságai jó lehetőséget
adnak
a
geotermikus,
vagy
bioenergia
hasznosításra.
Hajdúszoboszlón
már
megkezdődött a geotermikus energia hasznosítása, ahol ezzel fűtik a gyógyfürdőket. A geotermikus energia kiegyensúlyozott használatával nemcsak a turisták igényeit elégíthetik ki, vagy az ehhez kapcsolódó költségeket csökkenthetik, de ha az olcsó energia a letelepedő vállalkozások számára is elérhető lenne, az ipari fejlesztési kedvet is növelné a térségben. Egy bioenergiát hasznosító gyár már épülőben van Nádudvaron, ahol a település körül található nád elégetéséből nyerik az energiát. A megújuló energiák fokozott használata a régió fejlődését is segítheti.
Helyi politikai szabályozások A helyi önkormányzatoknak fontos szerepe van, figyelembe véve az 1990-es, 65. sz. rendeletet, ami meghatározza a helyi önkormányzatok hatáskörét (bevételek, kiadások, saját adóbevételek). Az esettanulmányként szolgáló régiókban is találhatunk jó példákat, ahol a helyi önkormányzatok ingyen biztosítottak telephelyet vállalkozások számára az ipari parkokban, vagy legalább azon vállalkozások számára, akik a helyi lakosoknak munkát adtak. Az egyik kihasználatlan régió-fejlesztési lehetőség a települések együttműködése. A fejlesztési tevékenységek összehangolásával a térség egészében növelhető lenne a foglalkoztatás. A regionális összefogásra jó példa az a pályázat, melyben a Hajdúszoboszlót és Hortobágyot összekötő bicikliút megépítéséhez kértek támogatást.
145
Bár a LEADER programban való részvételt pozitívan értékelik az emberek, a LEADER pályázatokhoz kapcsolódóan még nem történt munkahelyteremtés.
4.2. A vidékfejlesztés lehetőségei és veszélyei A magas adók akadályozzák a foglalkoztatás növekedését, mivel a vállalkozók arra kényszerülnek, hogy többletmunkát vállalva, ők maguk végezzék el a feladatokat, mert nem tudják kifizetni a béreket és az azt terhelő magas járulékokat. Ez a szürke és feketegazdaság bővüléséhez vezet a régióban. A finanszírozás nagy problémát jelent a régióban, a pénzügyi tőke hiánya miatt. A vidéki pályázók gyakran banki kölcsönöket vesznek fel projektjeik finanszírozására. Sok esetben a projekt megvalósítását követő kifizetés későn érkezik, és a pályázóknak kamatokat kell fizetniük. Emiatt elvesztik a bizalmukat, és a jövőben nem fognak támogatásokra pályázni. Nagyon fontos lenne egy rugalmasabb pályázati rendszer kialakítása, különösen a pénzhiánnyal küzdő vidéki térségekben. Ha a fejlesztési tervek mögött jó az ellenőrzés és a mutatók is megfelelőek, akkor ez a támogatások jó szabályozására/értékelésére utal. Ez azt jelentené, hogy ahol nincsenek pénzügyi források, ott is megvalósíthatják az emberek az elképzeléseiket. A finanszírozás önkormányzati szinten is problémát jelent. 2007-2013 között a helyi önkormányzatoknak számos lehetősége van EU pályázatok benyújtására, azonban a helyi önkormányzatok nem képesek előteremteni a szükséges önrészt, a nehéz anyagi helyzetük következtében. Ellentmondás van a KAP első és második pillére számára biztosított anyagi forrás és a hozzájuk kapcsolódó intézmények között. Úgy tűnik, egy negatív korreláció áll fent a KAP intézkedésekre szánt pénzösszegek és a mögöttük álló szervezetek/adminisztráció száma között.
4.3. Az Észak-Alföld régióban található referencia területek elemzésének relevanciája A magyarországi referencia és esettanulmányként szolgáló térségek eredményei alapján úgy gondoljuk, hogy nem érdemes EU szintű tipológiát megalkotni a vidéki térségekre vonatkozóan, mivel, amiket így meg tudnánk határozni, azok nem lennének képesek lefedni azt a sok különböző politikát, ami EU szinten jelen van. Például a magyar esettanulmány során két eltérő típusú vidéki munkaerőpiaccal dolgoztunk. „Túlnyomórészt vidéki – könnyen megközelíthető – fejlődő” és „túlnyomórészt vidéki – nehezen megközelíthető – fejlődő” munkaerőpiacokat vizsgáltunk. Bár a tipológiából fakadóan voltak különbségek, annak köszönhetően, hogy mindkét típus túlnyomórészt vidéki és fejlődő, a két régióra vonatkozó politikai ajánlások nagyon hasonlóak (ez a SOR analízisben is jól látható). Az azonos típusú LAU1-ek között is találunk eltéréseket még NUTS2 szinten is, például egyik munkaerőpiac közel esik a határhoz, a másik nem. LENGYEL (2010) hangsúlyozza, hogy LAU1 szinten létezik egy kritikus határ a LAU1 lakosainak számát illetően, azokban a LAU1-ekben, ahol a lakosság száma nem éri el a 75 ezret, magasabb a munkanélküliség. Úgy tűnik, a 75 ezres lakosságszám egy olyan kritikus mennyiség, amely számára ugyancsak létre kellene hozni egy működő munkaerőpiacot. Úgy véljük, hogy a jelenleg használt mutató, a GDP/fő PPS-ben, az EU27
146
százalékában, megfelelő arra, hogy EU szinten megkülönböztessük a régiókat. Ha megnézzük a NUTS2 régiók népsűrűségének és a GDP/fő PPS-ben az EU27 százalékára vetítve korelácóját 2009ben (Eurostat, 2009), a koefficiens 0,48. Ez azt jelenti, hogy van egy közepesen pozitív korreláció, ami lehetővé teszi, hogy kizárólag a GDP adatokkal számoljunk EU szinten. Arra a kérdésre, hogy a vidékfejlesztést EU szinten kell-e finanszírozni NÚÑEZ FERRER (2008) a következő választ adta: „Az EU költségvetés szempontjából kérdéses, hogy jobb lenne-e EU szinten kezelni és finanszírozni a vidékfejlesztést… Erre is, mint a legtöbb politikára úgy kell tekintenünk, mint a vidéki térségek egyik kohéziós politikájára, ahol a központi költségvetésből finanszírozzuk a szegény régiókban végzett tevékenységeket, vagyis területi dimenzióként kellene kezelnünk.” Ezt és az EU horizontális alapelveit – transzparencia (különösen az intézmények esetében) és szubszidiaritás – figyelembe véve, azt javasoljuk, hogy a vidékfejlesztési politikát a Közösségi Agrárpolitika helyett a Regionális Politikának kellene szabályoznia, és a vidékfejlesztési eszközök tervezését NUTS2 szinten kellene megoldani. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy azok a területi kategóriák, melyeket a Fejlesztési Ügynökség határozott meg a referencia területünkre vonatkozóan, jó alapja, még LAU2 szinten is, a jövőbeni politikáknak. Az Észak-Alföldi régió Operatív Programjának fejlesztési irányai a versenyképesség, a hagyományőrzés, a mezőgazdasági fejlesztés és erős az társadalmi kohézió. A hagyományok megőrzése, a mezőgazdaság fejlesztése és az erős társadalmi kohézió, mint fejlesztési irány, egybecseng a mi esettanulmányunk eredményeivel is. A kistérségi/Leader programok stratégiáinak az Észak-Alföld régió Operatív Programjára kellene épülniük. A regionális, NUTS2 szintű és kistérségi/Leader stratégiáknak egymást figyelembe véve kellene létrejönniük.
147
Irodalomjegyzék 1. ÁBRAHÁM, Á. – KÉZDI, G.: Long-run trends in earnings and employment in Hungary, 1972–1996. Institute of Economics, Hungarian Academy of Sciences. Budapest 2000 2. AHN, N. - GARCÍA-PÉREZ, J. I.: Unemployment duration and workers' wage aspirations in Spain Spanish Economic Review, Volume 4, Number 2 / June, 2002, 103-118 3. ALBERTS, H. C.: Beyond the headlines: changing patterns in international student enrollment in the United States GeoJournal, Volume 68, Numbers 2-3 / February, 2007, 141-153 4. ANIL, M.: The new German citizenship law and its impact on German demographics: research notes Population Research and Policy Review, Volume 25, Numbers 5-6 / December, 2006, 443463 5. ANTAL K.: A falusi turizmus mint idegenforgalmi termék. Kereskedelmi Szemle 35. évf. 12. 1994, 35-37 6. APPELBAUM, E.: Company Practices: A Barrier to Good-quality Part-time Employment in the U.S. Economic Bulletin, Volume 40, Number 10 / October, 2003, 333-340 7. BALÁZS, É.: Public education and regional development, Országos Közoktatási Intézet. Budapest, 2005 8. BASS, L. – DARVAS Á.- DÖGEI, I. - FERGE, Zs. - TAUSZ, K.: A szegénység és kirekesztés változása 2001-2006, Gyerekesély Füzetek 3., Budapest, 2007 9. BENEDEK, D. - RIGÓ, M. - SCHARLE, Á. - SZABÓ, P.: Minimál béremelések Magyarországon, PM Kutatási Füzetek, 16. Budapest, 2006 10. BERDE, Cs.-DIENESNÉ KOVÁCS, E.: A minőségbiztosítás alapjai In: TABÉRY, G.-JUHÁSZ, CS.(szerk.): Minőségbiztosítás a mezőgazdaságban Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001, 31 11. BERTOLA, G. - BLAU, F. D. - KAHN, L. M.: Labor market institutions and demographic employment patterns Journal of Population Economics, Volume 20, Number 4 / October, 2007, 833-867 12. BIJAK, J. - KUPISZEWSKA, D. - KUPISZEWSKI, M. - SACZUK, K. - KICINGER, A.: Population and labour force projections for 27 European countries, 2002–2052: impact of international migration on population ageing European Journal of Population/Revue européenne de Démographie, Volume 23, Number 1 / March, 2007, 1-31 13. BÓDIS L. - MICKLEWRIGHT J. – NAGY G.: A munkanélküli ellátás indokoltsági feltételeinek érvényesítése: empirikus vizsgálat az elhelyezkedési készség ellenőrzésének hatásairól MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest, 2004 14. BORBÁS, I. - KINCSES, G.: Egészségügyi rendszerek az Európai Unió régi tagállamaiban, Budapest, ESKI, 2007 15. BOUVIER, L. F.: Replacement Migration: Is it a Solution to Declining and Aging Populations? Population & Environment, Volume 22, Number 4 / March, 2001, 377-381 16. BUETTNER, T.: Unemployment disparities and regional wage flexibility: comparing EU members and EU-accession countries, Empirica, Volume 34, Number 4 / September, 2007, 287-297
148
17. BURGESS, J. - CAMPBELL, I. - MAY, R.: Pathways from Casual Employment to Economic Security: the Australian Experience Social Indicators Research, Volume 88, Number 1 / August, 2008, 161-178 18. CLEARY, P. F. - PIERCE, G. - TRAUTH, E. M.: Closing the digital divide: understanding racial, ethnic, social class, gender and geographic disparities in Internet use among school age children in the United States Universal Access in the Information Society, Volume 4, Number 4 / May, 2006, 354-373 19. COTO-MILLÁN, P. - CARRERA-GÓMEZ, G. - INGLADA, V. - PESQUERA, M. A.: Promoting competition in regulated markets: Application to a study of transport services in Spain The Annals of Regional Science, Volume 39, Number 1 / March, 2005, 73-84 20. CSIZMADIA, T. - ENDERS, J. - WESTERHEIJDEN, D. F.: Quality management in Hungarian higher education: organisational responses to governmental policy Higher Education, Volume 56, Number 4 / October, 2008, 439-455 21. DEICHMANN, U. - FAY, M. - KOO, J. - LALL, S. V.: Economic structure, productivity, and infrastructure quality in Southern Mexico The Annals of Regional Science, Volume 38, Number 3 / September, 2004, 361-385 22. DEL BOCA, D. - VURI, D.: The mismatch between employment and child care in Italy: the impact of rationing Journal of Population Economics, Volume 20, Number 4 / October, 2007, 805-832 23. DIJKSTRA, L. - POELMAN, H.: Remote Rural Regions: How proximity to a city influences the performance of rural regions. European Union Regional Focus paper no. 01/2008. 8 24. EDERVEEN, S. - THISSEN, L.: Can labour market institutions explain high unemployment rates in the new EU member states? Empirica, Volume 34, Number 4 / September, 2007, 299-317 25. FALZONE, J. S.: Labor market decisions of married women: With emphasis on part-time employment International Advances in Economic Research, Volume 6, Number 4 / November, 2000, 662-671 26. FAZEKAS
K.:
A
külföldi
működőtőke
-beáramlás
hatása
a
munkaerő-piac
regionális
különbségeire, Magyarországon. Közgazdaságtudományi Intézet Budapest, 2000 27. FERGE Zs.: A Magyar segélyezési rendszer reformja. (Reform of the Hungarian social system) Esély, 1996. volume 1 28. FILC, W. – ŠEHOVIC, K.: The US Current Account Deficit: Stocktaking and Remedies Intereconomics, Volume 41, Number 2 / March, 2006, 108-114 29. GLAESER, E. L. - KOHLHASE, J. E.: Cities, regions and the decline of transport costs Papers in Regional Science, Volume 83, Number 1 / October, 2003, 197-228 30. GLATZ F.: Új vidékpolitika. (New Ruraldevelopment Policy). MTA Társadalomkutató Központ (Research Centre for Social Sciences of the Hungarian Academy of Science) 2008 31. GÓRZ, B. - KUREK, W.: The population of the Polish countryside: Demography and living conditions GeoJournal, Volume 50, Numbers 2-3 / February, 2000, 101-104 32. GÖSSLING, S.: Market Integration and Ecosystem Degradation: Is Sustainable Tourism Development in Rural Communities a Contradiction in Terms? Environment, Development and Sustainability, Volume 5, Numbers 3-4 / September, 2003, 383-400
149
33. GRUBER, S. - SOCI, A.: Agglomeration, Agriculture, and the Perspective of the Periphery. Spatial Economic Analysis, The Journal of the Regional Studies Association Volume 5, Number 1, 2009, 43-72 34. HILLMERT, S.: Deregulation of the labor market and chances of employment in Great Britain , International Advances in Economic Research, Volume 8, Number 1 / February, 2002, 1-9 35. HOLST, E. - SCHUPP, J.: Employment Behaviour Among Women in Germany: Differences between East and West Persist Economic Bulletin, Volume 38, Number 11 / November, 2001, 377-384 36. HUANG, F.: Internationalization of Curricula in Higher Education Institutions in Comparative Perspectives: Case Studies of China, Japan and The Netherlands Higher Education, Volume 51, Number 4 / June, 2006, 521-539 37. HUSTI I.: Mezőgazdasági vállalkozásaink gépesítésének ökonómiai problémái Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés és Agrárinformatika az évezred küszöbén (AVA) Nemzetközi konferencia Debrecen, 2003, 134 38. IYIGUN, M.: Geography, demography, and early development, Journal of Population Economics, Volume 18, Number 2 / June, 2005, 301-321 39. JAMES, W.: Institute for the Study of Civil Society 2007 Civitas, http://civitas.org.uk/eufacts/FSPOL/EC7.htm 05/2006) 40. JOASSART-MARCELLI, P. - GIORDANO, A.: Does local access to employment services reduce unemployment? A GIS analysis of One-Stop Career Centers Policy Sciences, Volume 39, Number 4 / December, 2006 335-359 41. JONGEN, E. L.W. - VAN GAMEREN, E. - GRAAFLAND, J. J.: Exploring the Macroeconomic Impact of Subsidized Employment De Economist, Volume 151, Number 1 / March, 2003, 81-118 42. KELEMEN, E. - MEGYESI, B. - NAGY KALAMÁSZ, I.: Knowledge Dynamics and Sustainability in Rural Livelihood Strategies: Two Case Studies from Hungary. Sociologia Ruralis, Vol 48, Number 3. July 2008 257-273 43. KERTESI G.: Ingázás a falusi Magyarországon Közgazdasági Szemle, XLVII. Budapest. 2000, 775–798 44. KERTESI, G. – KÖLLŐ, J.: Economic transformation and the revaluation of human capital, Hungary, 1986–1999, Institute of Economics, Hungarian Academy of Sciences, Budapest, 2001 45. KERTESI, G.: The Employment of the Roma – Evidence from Hungary, Institute of Economics, Budapest, 2004 46. KINCANNON, C. L. - HE, W. - WEST, L. A.: Demography of Aging in China and the United States and the Economic Well-Being of their Older Populations Journal of Cross-Cultural Gerontology, Volume 20, Number 3 / September, 2005, 243-255 47. KONCZ G. - BALCSÓK, I.: A Hajdú-Bihar megyei városok foglalkoztatási helyzetének alakulása a rendszerváltástól napjainkig. OTKA T. 043210 sz. kutatási program, 2005, 20 48. KORTEN, D.C.: Gyilkos vagy humánus gazdaság. Hungarian translation. (Agenda for a New Economy From Phantom Wealth to Real Wealth). Published by Kairosz Kiadó, 2009
150
49. KÖLLŐ, J.: The patterns of non-employment in Hungary‟s least developed regions, University of Economics, Budapest, 2001 50. KŐRÖSI G.: A versenyszféra munkapiacának működése. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest, 2005 51. KRANENDONK, H. - VERBRUGGEN, J.: Decomposition of GDP Growth in Some European Countries and the United States De Economist, Volume 156, Number 3 / September, 2008, 295306 52. KULCSÁRNÉ KISS A. – NAGY E.: Az infrastruktúra fejlődése és regionális különbségei Magyarországon. Területi Statisztika, 6. 3. 2003. 53. KWASNIEWSKI, K.: Europe‟s Demographic ChallengeIntereconomics, Volume 40, Number 2 / March, 2005, 54-55 54. LARSON, S. - HERR, A.: Sustainable tourism development in remote regions? Questions arising from research in the North Kimberley, Australia Regional Environmental Change , Volume 8, Number 1 / March, 2008, 1-13 55. LENGYEL, I.: The role of clusters in the competitiveness of the Hungarian microregions. Lecture presented at the “2010 Regional Responses to Global Shifts” RSA Conference, 2010 56. LÓPEZ-BAZO, E. - DEL BARRIO, T. - ARTIS, M.: The regional distribution of Spanish unemployment: A spatial analysis Papers in Regional Science, Volume 81, Number 3 / July, 2002, 365-389 57. LUTZ, W. - TESTA, M. R. - PENN, D. J.: Population Density is a Key Factor in Declining Human Fertility Population & Environment, Volume 28, Number 2 / November, 2006, 69-81 58. MACHLIS, G.E. - FIELD, D.R.: National Parks and Rural Development. Practice and Policy in the United States. ISLAND PRESS, 2000 59. MADARÁSZ I.: Hogyan készítsünk vidékfejlesztési programot. Agroinform Kiadóház, Budapest, 2000, 25-27 60. MASI, C. M. - SUAREZ-BALCAZAR, Y. - CASSEY, M. Z. - KINNEY, L. - PIOTROWSKI, Z. H.: Internet access and empowerment , A community-based health initiative Journal of General Internal Medicine, Volume 18, Number 7 / July, 2003, 525-530 61. MAZURSKI, K. R.: Geographical perspectives on Polish tourism GeoJournal, Volume 50, Numbers 2-3 / February, 2000, 173-179 th
62. MÉRŐ, L.: Presentation along the TedxDanubia Conference 27 January 2010. Available online at http://www.tedxdanubia.com/ Accessed March 2010 63. MURIAS, P. - MARTINEZ, F. - DE MIGUEL, C.: An Economic Wellbeing Index for the Spanish Provinces: A Data Envelopment Analysis Approach Social Indicators Research, Volume 77, Number 3 / July, 2006, 395-417 64. NAGHIU, A. - VÁZQUEZ J. L. - GEORGIEV, I.: Rural development strategies through rural tourism activities in Romania: chance for an internal demand? International Review on Public and Nonprofit Marketing, Volume 2, Number 1 / June, 2005, 85-95
151
65. NÚÑEZ FERRER J.: Is there a justified role for Rural Development int he EU budget? Paper presented in the XIIth Congress of the EAAE, People, Food and Environments: Global Trends and European Strategies. Ghent, Belgium August 26-29, 2008 66. OLÁH J.: A nagykállói statisztikai körzet településeinek fejlődési lehetőségei a vidékfejlesztés keretében. Doktori disszertáció, Debrecen, 2003, 57 67. PAKURÁR, M. - KATONA-KOVÁCS, J. – KOVÁCS, S.: EU, National and Regional Rural Labour Market Policies and Expectations RuralJobs Deliverable 2.1 Synopsis report, 2009 68. PÁLNÉ KOVÁCS I.: A vidékfejlesztés igazgatási összefüggései. A fenntartható mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig. IV. Falukonferencia, Pécs, 1997, 343-352 69. PÁLNÉ KOVÁCS I.: Magyar területi reform és az uniós fejlesztési politika. (Regional Reform in Hungary and the Development Policy of the EU) Magyar Tudomány 2007/10 http://www.matud.iif.hu/07okt/09.html 70. PAPÓCSI L.: A magyar falu és vidék gazdaságának állapotáról, és fejlesztésének lehetőségéről. Gazdálkodás, XLII. 3. 1998, 39-45 71. PATRICK J. D.: A rurális régiók fejlesztésének problémái és prioritásai Írországban In: Régiók felemelkedése, hanyatlása szerk: Horváth Gy. MTA RKK, Pécs, 1997 72. PHILIPOV, D. - LUTZ, W. - RICHTER, R. - WILSON, C. (EDS): The New Generations of Europeans: Demography and Families in the Enlarged European Union European Journal of Population/Revue européenne de Démographie, Volume 24, Number 2 / June, 2008, 243-244 73. POTTER, J.: The new entrepreneurship-based regional policy paradigm and its implication for regional policy effectiveness in Europe. Annual Lecture of the “2010 Regional Responses to Global Shifts” RSA Conference, 2010 74. PUEL, G. - FERNANDEZ, V. - FAUTRERO, V., Alternative technologies for rural areas–what about the „alternative‟ dimension of Wi-Fi? GeoJournal, Volume 68, Number 1 / January, 2007, 4153 75. RADVÁNSZKI Á. - SÜTŐ A.: „Hol a határ?” (Where is the border?) Falu Város Régió, Váti Kht., Budapest, 2007/3, 45-54 76. RAUPELIENĖ, A.: Review of existing typologies: synthesis report. Deliverable 4.1. of the EU Framework 7 project „RuralJobs‟. 64 pp. Available online at http://www.ruraljobs.org/. Accessed September 2009 77. RECHNITZER J.: Miért élnek jobban az emberek a Dunántúlon, mint az Alföldön? - Regionális különbségek
és
kezelési
technikák
http://www.mindentudas.hu/rechnitzerjanos/20051123rechnitzer1.html, 2005 78. RIPHAHN, R. T.: Residential location and youth unemployment: The economic geography of school-to-work transitions Journal of Population Economics, Volume 15, Number 1 / January, 2002, 115-135 79. SABAU, C. - PAQUIET, P.: The Rural Labour Market. Deliverable 2.4. of the EU Framework 7 project „RuralJobs‟. 36 Available online at http://www.ruraljobs.org/. Accessed 2 June 2009 80. SÁNDOR I.-VÉGH L-né.: A gazdasági fejlődés regionális különbségei 1998-ban. Területi Statisztika. 2. 39. 4. 1999, 299-301
152
81. SCHARLE Á.: Nőhet-e a foglalkoztatás, ha nem nő a gazdaság? (Is there possibility for employment growth if there is not an increase in the economy?) Esély 2008/2 15-25 http://www.esely.org/kiadvanyok/2008_2/SCHARLE.pdf 82. SEMJÉN
A.:
Oktatás
és
munkaerőpiaci
érvényesülés
MTA
Közgazdaságtudományi
Kutatóközpont, Budapest, 2001 83. SHAFFER, S.: Establishment Size and Local Employment Growth Small Business Economics, Volume 26, Number 5 / June, 2006, 439-454 84. SOUKIAZIS, E. - PROENÇA, S.: Tourism as an alternative source of regional growth in Portugal: a panel data analysis at NUTS II and III levels Portuguese Economic Journal, Volume 7, Number 1 / April, 2008, 43-61 85. STOYKOVA, B.: Contemporary tendencies in development of sacred tourism in Bulgaria International Review on Public and Nonprofit Marketing, 2008 86. SZABÓ G.: A mezőgazdaság átalakításának hatása a környezetre. Gazdálkodás, XLI. 1. 1997, 31-35 87. SZÉKELY Cs. - DUNAY A.: Az EU csatlakozás várható hatásai a magyar mezőgazdasági vállalkozásokra. Gazdálkodás, XLVI. 6. 2002, 1-12 88. SZIGETI E.: A regionális közigazgatási térstruktúra feltételei és lehetőségei. Területi Statisztika 4. (41.) 2. 2001, 111-131 89. TÓTH E. - HAMZA E.: Az agrárgazdaság változó lehetıségei a vidéki foglalkoztatásban. Integrált vidékfejlesztés. V. Falukonferencia, Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja, 2000. 94- 99 90. UDOVECZ G.: Az agrárgazdaság nemzetgazdasági súlya és fejlesztése. Gazdálkodás, XLV. 4. 2001 91. UDOVECZ G.: Jövedelemhiány és versenykényszer a mezőgazdaságban. Agrárgazdasági Tanulmányok, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, 2000 92. UDOVECZ, G.: Térvesztés vagy fejlődés Magyar Mezőgazdaság 59. 25. Június 2004, 8-9
93. VINCZE, M. - KEREKES, K. - PAKUCS, B. - VERESS, E.: Set of methodologies for collecting data sets from the reference areas. Deliverable 3.1. of the EU Framework 7 project „RuralJobs‟. 63 pp. http://www.ruraljobs.org/. Accessed 23 September 2009. 94. WILLEBRAND, T.: Promoting hunting tourism in north Sweden: opinions of local hunters, European Journal of Wildlife Research, 2008 95. YLÄ-ANTTILA, P. - PALMBERG, C.: Economic and Industrial Policy Transformations in Finland Journal of Industry, Competition and Trade, Volume 7, Numbers 3-4 / December, 2007, 169-187
Internet I1: European Council Meeting on 9 and 10 December 1994 in Essen http://ue.eu.int/ueDocs/cms_Data/docs/pressdata/en/ec/00300-1.EN4.htm I2: Conclusions of the Extraordinary European Council Meeting on Employment (Luxembourg, 20 and 21
November
153
1997)
http://www.ena.lu/conclusions_extraordinary_european_council_meeting_employment_luxembourg_n ovember_1997-020002699.html I3: The 1998 Employment Guidelines Council Resolution of 15 December 1997 http://www.google.hu/search?hl=hu&q=Council+Resolution+of+15+December+1997+employ ment&meta I4: European Council Lisbon Conclusions of the Presidency 23 and 24 March 2000, Employment, economic reform and social cohesion http://www.europarl.europa.eu/bulletins/pdf/1s2000en.pdf I5: Presidency Conclusions, Nice European Council Meeting 7, 8 and 9 December 2000 http://ec.europa.eu/employment_social/gender_equality/docs/2000/euro_council_nice_en.pdf I6: Presidency Conclusions Stockholm European Council 23 and 24 March 2001 http://consilium.europa.eu/ueDocs/cms_Data/docs/pressData/en/ec/00100-r1.%20annr1.en1.html I7:
Presidency
Conclusions
Barcelona
European
Council
15
and
16
March
2002
http://www.fondazionecrui.it/eracareers/documents/research_policy/Barcelona%20E UCouncil%202002.pdf I8: The 1998 Employment Guidelines Council Resolution of 15 December 1997 (13200/97) http://ec.europa.eu/employment_social/employment_strategy/98_guidelines_en.htm
I9: www.ec.europa.eu I10: http://www.wikipedia.org/ I11: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu és http://maps.google.com/
I12: http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_AFSZ_KOZOS_Statisztika I13: http://ec.europa.eu/transport/road/index_en.htm
I14: http://www.utikonyv.hu/0-release-2/dokumentum.php?id=1275. I15: http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/06/st10/st10117.en06.pdf I16: http://ec.europa.eu/sustainable/docs/com_2007_642_en.pdf I17: http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/docs/2010/e-procurement/evaluationreport_en.pdf I18: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/2007/osc/050706osc_en.pdf I19 http://www.bmwf.gv.at/fileadmin/user_upload/europa/lissabon/forschung_lissabon_fs2.pdf I20: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:210:0025:0025:EN:PDF I21: http://www.europa-nu.nl/id/vikp94uq8nwn/communication_from_the_commission_to_the I22: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/en/com/2004/com2004_0490en01.pdf I23: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32006D0144:EN:NOT I24: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/en/com/2004/com2004_0490en01.pdf I25: http://europa.eu/legislation_summaries/agriculture/general_framework/l60032_en.htm I26: http://ec.europa.eu/agriculture/publi/reports/ruralemployment/sec1772_en.pdf I27: http://ec.europa.eu/agriculture/publi/reports/ruralemployment/com857_en.pdf I28: http://ec.europa.eu/agriculture/capreform/rdguidelines/impact_en.pdf
154
I29:http://www.adrnordest.ro/user/file/romania%20funds%20objectives/Regulation%20on%20support %20for%20rural%20development%20by%20the%20EAFRD.pdf I30: Government Decree No. 130/2006 (VI. 15.) on the National Development Agency http://www.nfu.hu/introduction I31: Ministry of Agriculture and Rural Development (without year): The activities of MARD. http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1821 I32: National Development Policy Concept (2005–2020) http://www.kvvm.hu/cimg/documents/96_2005_OGY_hat_OFK_rol.pdf I33: New Hungarian Development Plan http://www.nfu.hu/fejlesztesi_programok_2 I34: http://www.eszakalfold.hu/uploads/tervezes/EAOP_adopted_en.pdf__20070813_104816.pdf
I35: http://www.3kiralyfi.hu/ I36: http://solhungary.hu/
155
Rövidítések
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.
ARDOP - Agriculture and Rural Development Operational Programme CAP - Common Agricultural Policy CSF - Community Support Framework EAFRD - European Agricultural Fund for Rural Development (EMVA) ÉARFÜ - Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség EFF - European Fisheries Fund EMOGA - Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap EMVA - Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EAFRD) EPO - European Patent Organisation ERDF - European Regional Development Fund ESF - European Science Foundation GMU - Gazdasági és Monetáris Unió GVA - Gross Value Added HNDP - Hungarian National Development Plan HRDOP - Human Resources Development Operational Programme IKT - információs és kommunikációs technika IT – Internet Technology KAP - Közös Agrár Politika KKV - kis- és középvállalkozások K+F – kutatás és fejlesztés KSH - Központi Statisztikai Hivatal KTF - kutatás- és technológia-fejlesztés LAG - Local Action Group LAU - Local Administrative Units LEADER - Liaison Entre Actions deDéveloppement de l`Economie Rurale- Közösségi kezdeményezés a vidékgazdasági fejlesztése érdekében LLS – Local Labour System MARD - Ministry of Agriculture and Rural Development MS NACE - Nomenclature générale des activités économiques dans les Communautés Européennes NAP - National Action Plan for Employment NDA - National Development Agency NDC – National Development Policy Concept NDP - National Development Plan NFT - Nemzeti Fejlesztési Terv NGPOR - North Great Plain Operational Programme NHDP - New Hungarian Development Plan NHRDP - New Hungary Rural Development Programme NRDP - National Rural Development Plan NRP – National Reform Programme NSDC – National Spatial Development Concept NSDS - National Sustainable Development Strategy NUTS - Nomenclature of Territorial Units for Statistics OECD - Organisation for Economic Co-operation and Development PISA - Programme for International Student Assessment SAPARD - Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development SDS - Sustainable Development Strategy SPP – Strategies, Programmes, Policies SROP - Social Renewal Operational Programme TEIR - Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer VF - vidékfejlesztés WP – Work Package
156
Mellékletek 1. melléklet
Terület és népesség az EU27-k vidékisége szerint
Indikátor
Szint
Nyers születési ráta Nyers halálozási ráta Népsűrűség Éves áltagos népesség nemek szerint, Férfi Éves átlagos népesség nemek szerint, Nő
NUTS 3 NUTS 3 NUTS 3
2. melléklet Indikátor Euró per lakos az EU átlagos Bruttó hazai össztermékének százalékában (GDP) aktuális piaci áron Bruttó hozzáadott érték alapáron számolva, Teljes Bruttó hozzáadott érték alapáron számolva, Mezőgazdaság, vadászat, erdészet, halászat Bruttó hozzáadott érték alapáron számolva, Ipar Bruttó hozzáadott érték alapáron számolva, Szolgáltatások (kivéve az extra territoriális szervezetek és szereplők) Háztartások bevétele, Rendelkezésre álló jövedelem, különbség (felhasználás) 3. melléklet végzettség
2000 2006 PU IR PR PU IR PR % 9.94 9.63 9.56 9.79 9.47 9.25 % 10.16 10.45 11.06 9.87 10.38 10.96 Fő/ négyzet km 1225.23 143.85 58.75 1229.97 145.54 58.56 Egység
NUTS 3
1000 fő
267.04 193.23 119.64 272.24 195.32 119.78
NUTS 3
1000 fő
280.51 200.20 123.27 289.25 205.00 124.00
GDP, GVA és a háztartások bevétele az EU27 vidékisége szerint
PU
2000 IR
PR
136.24
86.39
77.22
Szint
Egység
NUTS 3
Euró per lakos
NUTS 3
Millió euró
NUTS 3
Millió euró
NUTS 3
Millió euró
2304.80 1350.35 860.87
NUTS 3
Millió euró
NUTS 2
PU
2005 IR
PR
129.07
84.53
76.77
11220.26 5186.43 2772.99 13414.34 6333.16
90.49
173.00
168.19
3367.68
84.60
170.92
161.11
2603.07
1592.32
1015.11
6501.19 2968.07 1679.00 7996.74
3754.96
2112.35
Euró per lakos 13034.10 9474.78 8724.93 15010.18 11095.30 10295.35
15 éves és idősebb népesség életkor és legmagasabb iskolai
szerint a vidékiség mentén, EU27, NUTS 2, % Indikátor 2000-2006 PU IR Iskola előtti oktatás, általános iskolai és érettségit nem adó középiskolai képzések 8.77 3.82
157
PR -6.95
0-2 szintek (ISCED 1997) Érettségit adó középiskolai képzések és diplomát nem adó felsőfokú képzések – 3-4 szint (ISCED 1997) Diplomát adó képzések - 5-6 szintek (ISCED 1997)
9.01
10.24
10.84
25.04
25.93
32.20
4. melléklet
15 éves és idősebb népesség életkor és legmagasabb iskolai végzettség szerint a vidékiség mentén, EU27. NUTS 2 (1000) 2000 2006 Indikátor Szint Egység PU IR PR PU IR PR Iskola előtti oktatás, általános iskolai és érettségit nem adó középiskolai képzések 0-2 szintek (ISCED 1997) NUTS 2 1000 fő 658.90 563.89 300.49 716.68 585.41 279.61 Érettségit adó középiskolai képzések és diplomát nem adó felsőfokú képzések – 3-4 szint (ISCED 1997) NUTS 2 1000 fő 693.54 579.45 287.48 756.06 638.80 318.64 Diplomát adó képzések - 5-6 szintek (ISCED 1997) NUTS 2 1000 fő 334.19 182.78 77.78 417.87 230.17 102.82 5. melléklet Indikátor Autópályák Egyéb utak Vasútvonalak teljes hossza Utasok légi szállítása regionális szinten, Teljes fel- és leszálló utasok
Szállítmányozási mutatók a vidékiség szerint, EU27 2000 2006 Szint Egység PU IR PR PU IR PR NUTS 2 km 301.89 234.25 273.77 312.56 257.48 324.23 NUTS 2 km 10488.87 15733.39 22033.07 10665.12 15738.80 22250.18 NUTS 2
km
761.73
1000 fel- és NUTS 2 leszálló utas 10742.16
6. melléklet Indikátor Hotelek és hasonló szálláshelyek, helyi lakosok vendégéjszakáinak száma Kempingek, helyi lakosok vendégéjszakáinak száma Üdülő telepek, helyi lakosok vendégéjszakáinak száma Egyéb tömeges szálláshelyek n.e.s. helyi lakosok vendégéjszakáinak száma
765.84
845.54
766.33
754.20
807.92
1740.07
1007.60 13170.63 2331.58
1319.32
Vendégéjszakák száma vidékiség szerint, EU27, NUTS 2 2000 2006 PU IR PR PU IR Vendégéjszakák száma, abszolút érték
PR
3223992.53
3184265.54
1566647.50
3427473.62
3266300.69
1648708.55
620457,25
1153881,6
524100,7
644338
1296018
602321,98
497667.44
548846.2
185197.2589
471462.84
470391.26
170688.91
410915.33
694183.41
242976.66
616166.26
819567.49
301226.82
158
Hotelek és hasonló szálláshelyek, nem helyi lakosok vendégéjszakáinak száma Kempingek, nem helyi lakosok vendégéjszakáinak száma Üdülő telepek, nem helyi lakosok vendégéjszakáinak száma Egyéb tömeges szálláshelyek n.e.s. nem helyi lakosok vendégéjszakáinak száma
3115583.6
1806910.16
1559878.18
3467976.14
1974475.26
1580953.67
397059.58
462224.04
251672.39
431676.63
463299.57
259289.26
458998.85
504882.5513
92407.91071
141512.48
129513.96
47471.89
159
417707.6294 383627.3053
213150.44
170272.97
108277.75
58444.85
7. melléklet A Hajdúszoboszlói LLS interjúalanyainak súlyozott véleménye a SWOT analízis kategóriái szerint Erősségek A, Természeti tőke és a vonzerők
Tényezők súlya
Az interjúalanyok válaszai
Vonzerők
8
egyre többen kapcsolódnak be a turizmusba
Mezőgazdaság
6
jó a termőföld, vannak lehetőségek a mezőgazdaságban
2
a megtermelt termékek helybeni feldolgozásának lehetősége biztosított és ez újabb munkahelyeket jelent
2
a mezőgazdaságnak nagy hagyománya van , agrárium, jó termőföld, magas földárak
1
az alternatív energia előállítása nádból, fűből
1
éghajlat: napsütéses órák száma magas, speciális mikroklíma: Hortobágy és a környező vizes területek, és a városban levő vizek
Infrastrukturális ellátottság, közmű IT
9
jó az infrastruktúra
Ipari park stb.
3
Új beruházások történtek
2
a meglévő befektetők újakat vonzanak
3
a település több lábon áll
3
szociális ellátó intézmények működnek térségi összefogással
3
munkaerő minősége jó
4
a foglalkoztatás helyzete a régión belül jó
3
a környező településekről is többen járnak át dolgozni
10
Debrecen és Hajdúszoboszló sok munkaerőt felvesz
2 3
a munkaadók nem különböztetik meg a különböző nép- nemi és korcsoportokat a szomszédos országokból is települnek át
1
a szakközépiskolák gyakorlatorientáltabb átalakítása
Ásványkincsek Megújuló energiák Egyéb B, Fizikai tőke
Megközelíthetősé g, közlekedés,
Egyéb
C, Humán tőke
A munkaerő, képzettség
Oktatás
1
a mezőgazdasági munkákban képzettek az emberek 6/B1
2
az iskolai oktatás igazodik a befektetők igényeihez
1
kisebbségi tanoda működtetése
1
népi kismesterségek szakiskolájának működtetése
Vállalkozások Tudásigényes iparágak Egyéb
a lakosság létszáma állandó szegény, hajléktalan, roma nincs
D, Társadalmi tőke
Összefogás, motiváltság stb.
2
szociális területen megvalósult a térségi összefogás
1
a külföldi befektetők családjai számára megfelelő körülményeket biztosítanak
Média Kultúra Egyéb
160
E, Pénzügyi tőke (bank, gazdaság stb.)
1
csökkent a munkahelyi fluktuáció
F, ű Kormány, döntéshozók
4
az Út a munkához program sikeres
1
befektetői engedélyek kiadását a település saját kézben tarja, így rövidebb az ügyintézés közfoglalkoztatás kiterjesztése
1
5
a helyi önkormányzat (Pl. adókedvezménnyel) támogatja a helyi vállalkozókat magasak az iparűzési adóból származó jövedelmek
3
nem jelentkezett visszaesés az idegenforgalomban
1
kevés az agrárértelmiségi
9
a mezőgazdaság visszaszorult
7
az idegenforgalom és mezőgazdaság csak idényjellegű foglalkoztatást tud biztosítani
7
infrastruktúra nem megfelelő
1
a közművesítés milliárdos tétel
1
az önkormányzatoknak korlátozott lehetősége van befektetők vonzására
2
a munkához való hozzáállás nem megfelelő
2
egysíkú a foglalkoztatás
6
a fiatalok nehezen jutnak munkához
6
a nők számára nehéz az elhelyezkedés
6
az idősek számára nehéz az elhelyezkedés
4
a romák számára nehéz az elhelyezkedés
4
a roma lakosság képzetlen
1
az alacsony végzettségűek számára nehéz az elhelyezkedés
2
kevés a munkalehetőség a térségben
4
helyben magas a munkanélküliség
1 2
a rendszerváltás óta egyre csak romlik a foglalkoztatási helyzet, nincsenek új munkahelyek, vállalkozások diplomával nehéz helyben elhelyezkedni
4
a gépesítés kiszorítja az emberi munkaerőt
9
sok a képzetlen munkaerő
1
a földrajzi helyzet nem kedvez a foglalkoztatásnak
3
Jó gyakorlatok
G, Egyéb Gyengeségek A, Természeti tőke és a vonzerők
Vonzerők Mezőgazdaság Ásványkincsek Megújuló energiák Egyéb
B, Fizikai tőke
Megközelíthetősé g Infrastrukturális ellátottság IT Ipari park stb. Egyéb
C, Humán tőke
Munkaerő, képzettség
161
6
a környező településekre ingáznak
60 Oktatás
Vállalkozások
2
az oktatás nincs összhangban a piaci igényekkel
4
az oktatás (középiskola, felsőoktatás) színvonala nem megfelelő
1
iskolákat vontak össze
3
a kisvállalkozások csak néhány embert tudnak foglalkoztatni
2
sok a kényszervállalkozó
Tudásigényes iparágak
2
az ipar nem működik
1
a szolgáltatóiparban és a tudásalapú munkákban nincs nagy fellendülés
Népességváltozás
1
öregszik a lakosság
8
nagy az elvándorlás
1
erkölcsi válság van
4
a helyi vállalkozók riválisként tekintenek egymásra, hiányzik az összefogás
1
Leader programok nem hatékonyak
1
kevés az információ a pályázati lehetőségekről
E, Pénzügyi tőke (bank, gazdaság stb.)
3
pénztőke hiánya
F, Kormány, döntéshozók
7
foglalkoztatást elősegítő helyi kezdeményezésről nem tud
3
a közcélú foglalkoztatás eredménytelen
1 3
eredeti ötletek hiányában más települések sikereit másolják, ez nem megfelelő, nem településre szabott, így sok esetben sikertelen az önkormányzatoknak nincs lehetőségük a foglalkoztatás növelésére
4
az út a munkához program eredménytelen
Romák Egyéb D, Társadalmi tőke
Összefogás, motiváltáság stb.
18 G, Egyéb 1
a privatizációból sokan kiszorultak
2
jelentős a korrupció
1
egyre többen vesznek részt a turizmusban, így egyre kevesebb vendég jut egy-egy vállalkozóra
A, Természeti tőke és a vonzerők
5
a magyar termékek nemzetközi versenyképességét kellene növelni
1
a megújuló energiaforrások potenciálja nagy
B, Fizikai tőke
1
a tömegközlekedést át kell szervezni
3
az infrastruktúra folyamatos fejlesztése szükséges
1
kormányzati segítséggel kellene megoldani az ipartelepítést
3
nagyobb üzemekre lenne szükség, ami sok embert felvesz
Lehetőségek
162
C, Humán tőke
2
távmunka
2
rugalmasabb munkaidő és részmunkaidő bevezetése
1 2
a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása szükséges a szolgáltató szektor felé tolódott el a foglalkoztatás
1
a környező települések munkalehetőségeit ki kellene használni
4
három ágra lenne szükség: mezőg., ipar, szolgáltatások
2
oktatás (közép és felsőoktatás) színvonalát meg kell erősíteni
5
az oktatást összhangba kell hozni a piaci igényekkel
2
a munkaerő színvonalát javítani kell
1
az embereknek több lábon kell állniuk
2
az embereknek kedvet kell teremteni a munkavállaláshoz
2
képzésekre van szükség
2
pályakezdők foglalkoztatásának támogatása
3
a több embert foglalkoztató kis- és közép-vállalkozásokat kellene támogatni (banki hitel) az állami segélyek kiosztása helyett helyben kell munkahelyet biztosítani
3 34
D, Fejlesztések
1
a turizmushoz kapcsolódva egyéb szektorok is fejlődésnek indulhatnak (mezőg., ipar) szükséges lenne az önfoglalkoztatóvá válás elősegítése
1
munkahelyteremtő beruházások kiírása az Unió részéről
3
a településeknek több programmal kellene szolgálniuk
2
a kereskedelemben vannak lehetőségek
4
E, Új foglalkoztatási formák Egyéb Kormány
1 4
az út a munkához program továbbfejlesztése szükséges
6
bértámogatások szükségesek (pl. Start kártya)
4
adócsökkentés/ adókedvezmények szükségesek
1 1
szükséges lenne bevezetni a 8 napon belüli kifizetéseket a vállalkozói szférában a közhasznú munkákba igyekeznek elsősorban a romákat bevonni
1
pénzbeli támogatás
3
a vásárlóerő növelésére van szükség
2
a turizmusban is szükséges a térségi összefogás
2
a pályázati pénzek felhasználást jobban nyomon kellene követni
1
a közpályázatok kapcsán szabályozni kellene, hogy mi az az ára, amin alul nem ígérhetnek a vállalkozók A Széchenyi- terv nyertes pályázatainak további fejlesztése
1
2
minden térségnek a saját erősségére kell építenie és kormányszinten ezt támogatni a jelenlegi programokat tovább kell fejleszteni
3
kb. 2 év múlva vége lesz a válságnak
1
a természeti kincsek fogyóban vannak
1
a magyar termékek a nemzetközi piacon nem kelendőek
1
egyre kevesebb a képzett, vagy képzésre alkalmas munkaerő
3
az ingázás költségeit a munkaadók nem szívesen támogatják
2
a tömegközlekedés nem teszi lehetővé az ingázást
2
az ország túlzottan főváros centrikus
1
az emberek nem szívesen dolgoznak a mezőgazdaságban
3
Veszélyek
163
2
egyre drágább a munkaerő
5
túlzott a szociális háló
1
a foglalkoztatással járó adminisztráció túlságosan nagy
2 3
sok esetben az értelmetlenül nagy bürokrácia, túlzott hatósági szerep, ellenőrzés csökkenti a vállalkozó kedvet semmi nem ösztönzi az újabb munkavállalók foglalkoztatását
2
a munkahelyek megőrzését célzó kormányzati programok nem sikeresek
1
ipartelepítés nem várható
2
a gazdasági szabályozók döntően kormányzati kézben vannak
2
a multicégek nehéz helyzetbe hozzák a magánvállalkozókat
5
nem lát olyan lehetőséget, ami fellendülést hozhat
3
hiányzik a települések közti összefogás
1
az átképzések színvonala nem megfelelő
2
az oktatás és az átképzések nem a piaci igényekhez alkalmazkodnak
1
a nyugdíjkorhatár túlságosan magas
3
a közcélú foglalkoztatás csak látszatfoglalkoztatást eredményez
2 1
a képzetlen roma lakosság a település anyagi helyzetét is megterheli és akadályozza a fejlődést a keleti régióba kevés vállalkozás települ
8
a gazdasági válság hatására nőtt a munkanélküliség
3
a gazdasági válság hatására visszaesett a kereslet
1
a gazdasági válság hatására leállították a beruházásokat
1
a Leader programban résztvevők kiszorítják az egyéb pályázatokat
2
a vállalkozók nehezen jutnak banki hitelhez
1
jelentős a körbetartozás a vállalkozói szférában
2
hiányzik a gyerekeknek a jó példa a szülők munkanélkülisége miatt
1
a közpályázatok során valótlanul alacsony árakat ajánlanak a vállalkozók
1
az adómentes határ megszűnése árt a falusi turizmusnak
1 1
a művelés alól kivont földterületek után fizetendő adó akadályozza az önkormányzatokat, hogy azokat befektetőknek értékesítsék a közmunkában foglalkoztatottakkal szemben túlkapások jelentkezhetnek
1
sokan illegálisan dolgoznak
1
a multi cégek elvárásai nehézséget okozhatnak egyes munkavállalóknak
2
bezárják a vasútvonalakat
3
rossz a politikai szemlélet
1
a kormánypolitika nem támogatja eléggé új termelőüzemek megjelenését
2 2
A térség közeli nagyvárosainak hatására csökken a helyi termékek iránti kereslet a pályázatokhoz szükséges önrész megteremtése nehézséget okoz
1
spórolósabbak a turisták
4
nehéz az Uniós támogatásokhoz hozzáférni, a feltételeknek megfelelni
2
vidékfejlesztési támogatások nem hatékonyak és nem elegendőek
2
az idegenforgalom nagyarányú jelenléte visszatartja az egyéb szektorokból érkező befektetőket hiányoznak a turisztikai látványosságok
2
164
8. melléklet
A Karcagi LLS interjúalanyainak véleménye a SWOT analízis kategóriái szerint Karcagi LLS ERŐSSÉGEK a térség óriási mezőgazdasági területű a Hortobágy közelsége, termálvíz jelenléte jó minőségű termőföldek, kivételes levegőminőség: magas jódtartalom csend, nyugalom, forgalommentes környezet gyógyvíz, széleskörű szolgáltatások a természeti tőke, a turizmusra alapozott foglalkoztatás meghatározó eleme a vidéki foglalkoztatásban a mezőgazdaságnak kiemelkedő szerepű a feldolgozóipar foglalkoztatási szerepe élelmiszertermelés vállalkozásai biogazdálkodás hűtőház, korszerű gazdasági formák gázlelőhely település jó megközelíthetősége központi kistérségi, közigazgatási, oktatási stb. szerep vasúti megközelíthetőség jó közúti vérkeringésben van tömegközlekedés színvonala, lefedettsége jó jól elérhető a település Debrecentől, Budapesttől 4-es főút elérhetősége, közelsége Kisújszállás-Kálkápolna vasútvonal Budapest- Nyíregyháza vasútvonal mentén helyezkedik el, közlekedési csomópontja a környező kisebb településeknek logisztikai központ szennyvízelvezetés teljes kiépülése közüzemi ellátottsága jó információs technológia elterjedt információs kommunikációs technológia fejlett ipari park megléte a gyógyturizmus multiplikatív hatása kapcsolódó gyógykezelések, szolgáltatások színvonala szakembergárda kapcsolódó vállalkozások munkaerőigénye családbarát, elérhető árakon bioszálloda, szálláshelyek minősítése pozitív migráció betelepülések szomszédos országokból, határmenti külföldről, turisták Penny Market raktárbázisa munkaerőpiacot nem rengette meg a válság tömeges elbocsátások nincsenek
165
vidék tartalék kapacitása, a válság megtanította az embereket a tudatosabb fogyasztásra, vásárlásra karcagi kórháznak szintén nagy szerepe van a foglalkoztatásban oktatás színvonala kiváló: színvonalas szakmunkás és középiskolai képzés oktatási hálózat erős egy-egy település oktatási központi funkciója erős, iskolaváros pedagógiai szakszolgálatok magas színvonala, oktatói szakembergárda modern tematika, tananyag jól működő mezőgazdasági tanoda oktatás mobil a piaci elvárásoknak munkaerőpiaci képzések, átképzések + nagy múltú hagyományos iparágakhoz kötődő vállalkozások pénzintézetek, kereskedelem foglalkoztatási súlya tudásigényes munkalehetőségek megléte fémfeldolgozó, különböző mérnökök, diplomás szakemberek Közszférához kapcsolódóan tudásalapú munkahelyek ált.- középiskola, kisegítő iskola, ref.ált. iskola, önkormányzat, egészségügy stb. DE Agrár Kutatóintézet Társadalmi tőke pozitív példái Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás összefogásnak, együttgondolkodás LEADER alulról jövő kezdeményezések sokoldalú lakossági tájékoztatás: tömegkommunikációs eszközök fejlett kulturális infrastruktúra kulturális, történelmi örökség ifjúsági ház, művelődési ház, régi épületek templomok helytörténeti nevezetességek: Horthy kripta, kastély stb. népi iparművészet kun hagyományok ápolás Tengerészeti Múzeum a kunhalmok, kun emlékek történelmi kincsekre épülő rendszeres rendezvények pl. birkafőző fesztivál Út a munkához program (UMA) pozitív kihasználása 400-500 RÁT-os, egyetlen lehetősége, de legalább nem csúsznak le UMA jól működik, szükséges nyáron külterületi munkák, parkosítás önkormányzati cél:a segélyezettek 100%-át bevonják a programokba GYENGESÉGEK Szélsőséges talajadottságok talajtani, éghajlati adottságok nem túl kedvezőek fő ágazat csak gabonatermesztés, nincs alternatíva mg. kevés élőmunka-igényű mezőgazdaság fogl. szerepe kicsi: háztáji gazdálkodás a jellemző
166
mezőgazdaság térvesztése a rendszerváltás óta mg. foglalkoztatási szerepe csekély, hanyatló ágazat a jó magyar termékeknek nincs piaca termelő szövetkezetek űrt hagytak nincs kézimunkaerő-igényes terv olcsó EU-s mg. termékek tönkretették a hazait hazai mg-i termékek feldolgozatlanok, alacsony hozzáadott értékűek Nincs földgáz- vagy kőolajlelőhely van, kitermelésük nem gazdaságos közigazgatásilag és turisztikailag szétdarabolt a Tisza-tó körnéyke Közutak állapota rossz megközelíthetőség rossz: rossz a bekötőutak állapota alsóbbrendű utak állapota rossz vasútvonal megszűntetések 4-es veszélyes a turista szezonban hátrány a rossz megközelíthetőség szállodai kapacitás gyenge színvonala közepes a kollégiumok kapacitása szűkös információhiány, meghatározó még döntéshozók között tőkeellátottság nagyon szegényes megyeszerte autópálya építése nem történt: elmaradt a tőkebeáramlás tőkeszegénység mind a gazdaságban, mind a lakosságnál a munkaerőpiac kereslete szerény a falu „béklyóban van” csak a turizmushoz kapcsolódó munkák ingázás nagyobb települések felé ingázás Szolnok (APEH, iparkamara, VPOP, Kórház) Törökszentmiklós (Kvasz gyár), Karcag felé, Jászfényszaruba- alulképzett munkaerő a Samsung gyárba ingázás Kisújszállás, Karcag, Törökszentmiklós jelentős az ingázás; Gyöngyös konzervgyár, Budapestre, Miskolcra, elvándorlás munka miatt külföldre leghátrányosavbbak: Tiszaroff, Tiszabura, Tiszatenyő válság negatív hatásai: racionalizálás, külső szolgáltatásokat (takarítást és a biztonsági őrzés) a cég saját emberei végzik a válság negatív hatásai: lecsökkent heti munkaidő, fizetés, kevesebb bérmunka
munkaerő-kereslet szinte nincs: aktív munkaerő ingázik Tiszafüred és Karcag irányába munkásbuszok más település felé fiatalok elvándorlása, magyar sajátosság- itthon tanítatjuk ki őket és külföldön kamatoztatják tudásukat hátrányos helyzetű Tiszaigar, Tiszaörs és az 1000 fő alattiak súlyos helyzet: Etyekfalva, Bánhalma eltérő a képzettség szerkezete és munkaerő-kereslet: kisebb településeken az önkormányzat az egyetlen munkáltató: Tiszabő, Tiszabura nagyon súlyos a helyzet
167
fiatalok és a 45 és 55 év felettiek elhelyezkedési esélye csekély: romák, nők, képzetlenek, alacsony végzettséggel rendelkezők munkaerő alacsony mobilitása: röghöz kötött társadalom vidéki foglalkoztatás stagnál, csökken, generációk vannak távol a munkaerőpiactól munkanélküliek motiválatlanok kevés a nagyobb létszámot foglalkoztató cég munkanélküliségi ráta magas, leghátrányosabb Kunmadaras és Kenderes alulképzett, nem mobil, betanított munkások magas aránya magas a bér és a járulékos költségek Nők kereseti szintje alacsonyabb munkaerőpiac katasztrofális munkanélküliek ellátása és a szociális segélyezettekké költségvetési teher elmúlt 10 év alatt a vártnál kisebb eredmények fiatal, értelmiségi lakosok foglalkoztatására nincs lehetőség megkétszereződött az álláskeresők száma, szakiskolai képzés szétrobbantása, tanműhelyek eltűnés mai fiatalok nem akarnak tanulni, Győzikén felnövő nemzedék munkerőpiac igényeitől eltérő szakképzési szerkezet: nincsenek térségspecifikus, igényhez igazodó szakmák Készségek, képességek hiánya ipar teljesen leépült: nincsen tudásalapú munkaerőigény a termelőágazatokban ipar kapacitása minimális vállalkozások száma kevés tercier szektor kapacitása nem elégséges menedzserdiplomások: új szakokra nincs munkaerőpiaci kereslet tudásigényes vállalkozás eltűnése egészségügy: kiöregedett sebészek, orvosok, utánpótlás hiánya negatív migráció: fiatalok elvándorlása Nyugat Európába, a végzettek nem jönnek vissza, nincs a végzettséghez illeszkedő munkalehetőség csökkenő lakosságszám: elöregedés vi 100-120 fővel, csökkenő diák, gyerekszám- csökken tanári létszámigény is csökken nemzetközi migráció: időszaki munkák cigánytelep felszámolása roma foglalkoztatottság alacsony. Generációk vannak távol a munkaerőpiactól, nincs szocializáció romák aránya magas: iskolázatlanok, segélyezett tartós munkanélküliek cigány etnikum migrációja K, ÉK területekről zártkörű helyi társadalom: idegeneket nem fogadnak be megosztott közvélemény, összefogás hiánya: fejlesztések ellen vagy mellett vannak a társadalom polarizált a munkához való hozzáállás szerint fizikálisan és mentálisan elszegényedett lakosság
168
társadalmi tőke kicsi: magyarok nem tudnak együtt dolgozni, összefogni mentalitás konzervatív: nem innovatív alacsony érdekegyeztető készség LEADER program gyenge, erőtlen források fele működésre megy el források fele működésre megy el hagyományőrző rendezvények, gasztrofesztiválok, közösségi kezdeményezések nem tartósak, magyarok befolyásolhatóak, a médiát igazságként elfogadják szegénység kulturális kincsekben, kulturális örökségekben alacsony bérszínvonal: mezőgazdaságban különösen, feldolgozóiparban külföldi áruházláncok tönkreteszik a hazai ágazatokat alacsony munkabérek: vidék-Budapest differencia vidéken élők ki vannak éhezetve pénzügyileg, senki nem mer tervezni alacsony vállalkozói kedv, válság negatív gazdasági következménye: fogyasztói kereslet csökkent magas az eladósodás, jelzálog EU-s csatlakozás, és gazdasági válság negatívja: őstermelők száma drasztikusan lecsökken gazdasági válság felfokozta a válság előtt is meglévő alap problémákat csökkent munkaerőmozgás külföldre devizahitelesek veszteségei Út a munkához kormányprogram- a közfoglalkoztatás csak átmeneti megoldás Út a munkához kormányprogram- a közfoglalkoztatás: Célszerűtlen, logikátlan, kormánypolitika ésszerűtlen, pazarló Budapest- vidék ellentét: vidék periférián volt és van Tiszától keletre lévő területek gazdátlanok Vidék jövője nem érdekli a döntéshozókat, politikusakat Vidék kistérségi társulásokba való kényszerítése nem a leghatékonyabb kormányzati, szektoriális politika lobbi érdekhez kötött: nem hosszú távú, nem fenntartható önkormányzat tőkehiányos: önereje is alig van, lemeztelenítve áll jogszabályi ellentmondások, követhetetlen gazdasági folyamatok rendszerváltás utáni tulajdonváltást, a privatizációt elrontották kiépült szociális ellátórendszer rossz: leszoktatatta a munkáról az emberek zömét AM kiskönyv eltörlése pazarló ország EU-s pályázatoknak nincs igazi munkahelyteremtő hatása: pályázók nem vállalják a pluszfoglalkoztatást, megtartásra törekednek és haszonra EU előrások: textilpiar tönkrement,és be kellett zárni az új hulladéklerakó telepet is előírások miatt, nincs látványos munkahelyteremtés felesleges beruházások, pl. kisvasút híd építés, magyar kormány meg elvette a vonalat U-s források nem jó helyre mennek, elfolynak korrupt kezdők nem kapnak igazán méltó támogatást, azok esnek ki, akik rászorultak irreális kötelességek, bürokrácia
169
LEHETŐSÉGEK gazdaság fellendülése, nagyobb cég betelepülésének ösztönzése: önkormányzati kezdeményezések, telkek baráti áron, helyi munkaerő felszívása alulról jövő kezdeményezések felkarolása. Politika új küldetése, meghallgatni, segíteni, életszerű döntések meghozatala Széleskörű társadalmi konszenzuson alapuló foglalkoztatáspolitika szociális háló ésszerűsítése: szociális Juttatások, törvények módosítása, korlátozások szakképzésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni vérfrissítés kell a gazdaságba védővám a magyar termékekre, termelők támogatása képzés támogatása iskola mobil, képes lenne a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakembereket kibocsátani feldolgozó üzem, aszaló berendezés beindítása kistérségi, helyi termékek támogatása úthálózat fejlesztése kedvezm. beruházás 20 ha-os önk ingatlan: tároló, ill. növényvédőszer raktár tanoda és a kastély szétválasztása, idegenforgalmi célból új tőkeerős vállalkozás beindítása az egykori összeszerelő üzem és repülőpálya területén gyógyvízre alapuló hőenergia, villamosenergia-termelés: középületek fűtésére közép- és hosszú távon: kunmadarasi repülőtér fejlesztése, UMA több pénz-több foglalkozatott Karcagi ipari park kihasználtsága nő gyógyturizmus fellendülése új foglalkoztatási formák feltétele képzetségi szint emelése, tanulás támogatása mezőgazdaság átállása, bioélelmiszerek termelése, feldolgozása:biobolt nyitása, népszerű hazai foglalkoztatáshoz kötődő pályázati lehetőségek kihasználása: OFA pályázatok helyi vállalkozások tőkéhez jutását támogató kormányzati, uniós politika: mikrohitelezés, kedvezmények Kis és nagy befektetők vonzása: magasan kvalifikált mellett az alacsonyan kvalifikált rétegek elhelyezkedésére munkaerőpiac igényeihez igazodó oktatás 4-es főút elkerülő szakasza épül: javul a megközelíthetőség, a tőkevonzó-képesség, iparfejlesztés munkaerőpiac igényeihez igazodó szakképzés beindítása: új foglalkoztatási formák: távmunkára, részmunkaidő- nők, megváltozott munkaképességű, rehabilitációs munkahelyek közösségi kezdeményezések kiaknázása, aktív EU-s szerepvállalás:helyi szint tovább erősítése fürdőfejlesztés, idegenforgalom: új munkahelyeket generál, kulturális túraútvonalak kialakítása- (Kunhegyes-Kenderes, Túrkeve, Kisújszállás, Karcag, Berekfürdő) helyi jellegzetességek, helytörténeti emlékek, fürdő népszerűsítése
települések összefogása, közös célok: TDM-ek a turisztikai desztináció menedzsmentek
170
romák integrációjának elősegítése: záloga lehet a szakiskola, fiatalok elhelyezkedési esélyeinek követése: pályakövetés rendszerének kiépítése, tanácsadás biogazdálkodás Hortobágy közelségének jobb kihasználása, kapacitásbővítéssel járó forgalomnövekedés, szezonalitás kibővítése, lovasturizmus, gyógylovagoltatás ipari park továbbfejlesztése, együttműködési lehetőségeinek kiaknázása egészségügyben magántőke megjelenése: szolgáltatások fizetőképes vendégeknek, VIP szobák környezetvédelmi beruházások, modernizálás: szeméttelep felszámolás, szemétválogató építése, környezetvédelmi szolgáltatások kunmadarasi repülőtér eladása, és fejlesztése
1 mrd-os fürdőfejlesztés, komplex egészségügyi központ, idegenforgalom fellendítése: Debrecen-Nagyvárad vasútvonal gazdasági következményei Dél-Alföld gazdasági pólusának összekötése gasztrokörút Világgazdasági fellendülés középtávon: ha komolyan fellépés esetén tőke jön be megújuló energiaforrások munkahelyteremtés: képzetlen munkaerő számára is számítógépes ellátás energetikai rendszerek korszerűsítése vetőmagtermesztés, előállítás: karcagi KITE-vel Kitörési pont, Idegenforgalom, versenysport fejlesztése: Térségspecifikus átképzések szervezése: Szennyvízhálózat kiépítése vidéki összekötő utakat megerősítése: szállítmányozás, logisztika kormányváltás: meg- és fennmaradás záloga, együttgondolkodás,
termelőágazatok helyreállítása: „vissza az Istenadta gyökerekhez” agrárország potenciálja adott, új munkahelyek, versenyképes termékek, biotermékek, hungarikumok (pl. méz) új filozófia az EU-ban: a tagországok termékeinek előtérbe helyezése a versenyeztetés helyett pályaválasztási tanácsadás munkaerőpiachoz igazodó legyen az élelmiszeripar újraindítása mezőgazdasági kooperációk létrehozása A 4-es főút négysávossá tétele Elkerülő út megépítése EU foglalkoztatási programjai (TÁMOP, szakképzés támogatása, munkahelymegőrző támogatások) a vidéki térségekben a foglalkoztatási helyzet javításához a legfontosabb lépés az együttműködés erősítése VESZÉLYEK
munkahely hiányában elnéptelenedés, idős generáció ellátatlan állapotba kerülhet alulképzettek visszailleszkedésének esélytelensége, elszegényedés egyéni érdekek dominálnak, nincs társdadalmi érdek
171
multik, vállalkozók várása ölbe tett kézzel Kenderes megközelíthetőségének javítása nincs tervben, további elszigetelődés várható Kormánypolitika hosszú távú tervek nélküli: Kiszámíthatatlanság, előre jelezhetőség nem működik EU pályázati rendszere nehéz egy 3H-s településnek kormánypolitikai hibák hosszú távú lecsapódása: oktatás terén pl. osztálylétszám növelés, bezárások, költséghatékonyság negatívumai roma lakta falvakban a népesség növekszik: gettósodás veszélye, miattuk van férőhelyszám bővítés az oktatásban körbetartozás, fizetésképtelenség, német export csökkenése, piacvesztés haldokló egészségügy: orvosok elmennek, nincs szakembergárda zárt, behatárolt munkaerőpiac szigorodó EU-pályázatok, bonyolult rendszer: túlburjánzó követelések, irreális pályázatírási költségek garancia nélkül zsugorodó munkaerőpiac: csökkenő lehetőségek- szélsőséges gazdasági környezet veszélye nem valósul meg a fürdőberuházás: negatív jövőkép, további elvándorlás stb. megvalósul a fürdőkomplexum, de szolgáltatásai magas árfekvésűek: a helyiek kiszorulnak, munkát sem tudnak vállalni a magas elvárások miatt, negatív hozzáállásuk lesz a vendégekhez is lakosság gátat szab a fejlődésnek: fürdőről, vagy a biogazdálkodás esetén pesszimisták vidéki foglalkoztatás helyzete jövőkép nélküli a vidéknek újra kell gondolnia saját létét, mert a vidék felszámolása akarva akaratlan elkezdődött társadalmi szinten. kormány vidékellenes: önkormányzatok ellehetetlenítése, normák megvonása multik döntenek az országról: a jövőben még nagyobb kiszolgáltatottság, függőség a külföldi termékek, élelmiszerek tönkreteszik a hazai ágazatokat:
eltűnnek a jó hazai ízek, teljes kiszolgáltatottság és függőség, csak felvevőpiac hazánk, példa: szomszéd Tiszaörsön sok eladatlan hagyma van, mert a holland olcsóbb a kommunizmus hagyatéka ma is él, várospárti politika: el kell sorvasztani a falut, a vidék mostohagyermeke a kormánynak felhagynak a háztáji gazdálkodással, a jó termőföldek parlagon maradnak: f szakemberek további elvándorlása, egyes ágazatok ellehetetlenülése: vidéki kórház nem vonzó (kisebb jövedelmek, kisebb elismertség , kisebb lehetőségek) emiatt orvos társadalom elöregedetté válik rövidtávon nincs megoldás a válság negatív hatásaira, önerőből nem tud az ország kimászni belőle pályázatokon a hatalom közeliek nyernek a romák nem akarnak tanulni, így nem lehet őket foglalkoztatni sem Európai befektetők a közutak rossz állapota miatt nem érkeznek a térségbe romák számának növekedése társadalom szélsőségesedése, egyéni érdekek lesöprik a közösségét
172
