A DEBRECZENI ELLENŐR HELYI VONATKOZÁSÚ KÖZLEMÉNYEI A LAP ELSŐ KORSZAKÁBAN, 1874-1890 Korompai Gáborné
II. rész* A polgári társadalom fejlődésével törvényszerűen együtt járt a munkaerő magasabb képzettségi szintjének és fizikai erőnlétének biztosítására irányuló törekvés, ezt tükrözi a problémák felismerése és a progresszív kezdeményezések sora az oktatás- és egészségügy területén. A helyi oktatási rendszer fejlesztésében a jómódú polgárság vitte a vezető szerepet ; társadalmi igényeinek érdekében alakítgatta a már meglévő struktúrát. Debrecenben több évszázados múltja volt az átlagosnál magasabb szintű iskolaügynek, elsősorban a protestáns hagyományok tették híressé az itteni oktatást. Az 1870-es években az egykorú oktatási intézmények szinte minden típusa megtalálható a városban, az óvodáktól a főiskoláig. Az 1870-es évek végén a Frőbel-féle óvoda debreceni meghonosítására tett kísérlet nem szociális célú kezdeményezés volt, nem a szegény, sokgyermekes családok gondjainak enyhítésére irányult: A Frőbel-kertek célja a kisgyermek testi, lelki és szellemi fejlődésének előmozdítása, egészséges gyermekközösségek kialakítása és az iskolára való előkészítés volt. Az új módszert nem a már meglévő óvodákban kívánták megvalósítani ; tulajdonképpen elit intézményt hoztak létre az úri családok gyermekei számára . 1878. november 2-án jelent meg az első fellúvás a gyermekkert alapítása érdekében, majd folyamatosan közölték a Frőbel-Egylet és óvoda híreit. Az 1879. november 1-jén megjelent közleményből tudjuk, hogy mint annyi mást, a Frő bel-féle gyermekkertet is jelent ős pénzadománnyal támogatta Csanak József. 1880. július elején a Cegléd utcai Pinczés-házban megnyílt az új intézményt Működését a nyolcvanas évek közepéig kisebb-nagyobb nehézségek árán biztosította a Frőbel-Egylet, 1885-ben azonban megrendült az Egylet helyzete, s 1886 májusa után valószínűleg megszűnt a gyermekkert működése, az újságban ugyanis nem jelent meg több cikk erről a témáról.z A demokratikusabb rendszerű városi kisdedóvásról csak utalásszerűen található néhány adat a lapban . Az általános tankötelezettség törvénybe iktatása nagy előrelépést jelentett a magyar oktatásügyben . A törvény előírásainak megtartása viszont még évek múlva is gondot okozott : Az iskolai mulasztások ismét nagy mérvet öltöttek és a rendőrségnél . . , az iskolaszék részéről számos . . . bejelentés történt. Mai nap 50-60 szüle volt fölrendelve, . . .kérdőre vonva gyermekeik hanyag iskoláztatása miatt . A valódi hátráltató ok legtöbbször . . .a földhöz ragadt szegénységben, és téli ruhák hiányában feküdt" - olvasható a népiskolai oktatással foglalkozó 1879. január 9-i hosszabb ' Az első rész az Évkönyv XIII . kötetében jelent meg.
1 DE,1880 . jún. 24 . és júl. 5. 2 A debreceni Frőbel-Egylet ügye . = DE 1885 . máj. 5. Fábián Lajos Mór : A Frőbel-Egylet létkérdése . = DE 1885 . okt. 29 . A debreceni Frőbel-Egylet . = DE 1886 . máj. 18 .
51
cikkben . A helyzet az idő múlásával nem sokat javult ; 1883. szeptember 18-án közölt adatok szerint 5256 gyermek volt tanköteles, s közülük mintegy 10~ nem járt iskolába. A mulasztások nemcsak a téli hónapokra korlátozódtak, hiszen közismert tény, hogy a jobb idő beálltával a ház körüli munka, az aprójószág legeltetése vonta el a szegényember gyermekét az iskolától . Az 1889. április 10-én megjelent tanfelügyel ői jelentés szerint a megyében 14~-os volt a tankötelezettség elmulasztása, s ez csalt egy fokkal volt jobb az országos átlagnál .3 A debreceni tanítók fizetéséről szóló cikk 1889 . november 25-én szomorú adatokat közölt, a népiskolák fenntartóinak mulasztásaira Zoltai Lajos hívta fel a figyelmet : Sajnálatos, hogy Debrecen városa a népiskolák állapotát odáig engedte jutni, hol már a nyomorúságos kezdődik és ahonnan nincs messze a botrányos sem." Írásának az volt a célja, hogy a népiskolákról elterelődött figyelmet ismét erre a rendkívül fontos, s az egész társadalmat érint ő kérdésre irányítsa a A nyolcvanas években ugyanis a helyi oktatásüggyel kapcsolatos érdeklődés nagyrészt áttevődött a középfokú oktatásra, els ősorban a reáliskola problémájára. Zimmermann Gyula reáliskolai tanár 1882. augusztusában cikk-sorozatot indított, amelyben bemutatta a debreceni reáliskolát, az iskolatípus szükségességét elemezte társadalmi, közgazdasági szempontból és javaslatot tett fejlesztésére .s 1884-ben úgy merült fel a kérdés : reáliskola vagy gimnázium? Többen kifejtették véleményüket, s annak ellenére, hogy a reáliskola szükségessége, korszerűsítésének fontossága kellő hangsúlyt kapott - az ügy alig jutott előbbre.6 Az iskolaépítéssel kapcsolatban újabb hosszas hírlapi vita bontakozott ki, akárcsak korábban a gazdasági tanintézet építése idején .' A gimnáziumi oktatásról, a fejlesztés lehetőségéről szintén többször írtak. Kardos Albert is hozzászólt a kérdéshez, kifejtette, hogy a csonka gimnáziumokat fokozatosan nyolc osztályúvá kellene fejleszteni Debrecenben . A vidéki városokban, Böszörményben, Nánáson, Szoboszlón
3 Magyarország története a dualizmus első negyedszázadában, 1867-1890. (Szerk . : Kovács Endre-' Katus László .) - Bp., 1979 . 1400. old. (Magyarország története, VI . köt. 2. rész .) 4 Z-i-s (Zoltai Lajost : Új iskolák építése. = DE 1890. márc . 24 . 5 Zimmermann Gyula : A debreceni reáliskola . = DE 1882 . aug. 26 . Zimmermann Gyula: Van-e a hazának, de különösen városunknak szüksége reáliskolára? 1882 . aug. 28 . [Az élő nyelvek fontosságáról] = DE 1882 . aug. 30 . és 31 . 6 V-n A-ó : Reáliskola vagy gimnázium?=DE 1884 . aug. 30 . (*) : Vélemény a reáliskoláról, tekintettel a debreceni reáliskolára.=DE 1884 . dec. 16 . (***) : Reáliskolánk ügye .=DE 1885 . ápr. 22 . Néhány szó a debreceni városi főreáliskola kiegészítése érdekében.=DE 1885 . júl. 4. Kardos Albert : A debreceni főreáliskola .=DE 1885 . júl. 25 . Fazekas Sándor : A gimnáziumok és a debreceni reáliskola ügyéhez.=DE 1886 . jen. 23 . Z-y L. (Zoltai Lajost : Néhány szó a debreceni reáliskola ügyéhez.=DE 1886 . máj . 8 . Fazekas Sándor : Most már jó úton haladunk .=DE 1888 . ápr. 23 . és 24 . A városi főreáliskola ügye .=DE 1889 . márc . 4. Fazekas Sándor : Lesz-e a reáliskolának hatodik osztálya?=DE 1889 . júl. 17. Vigyázó: Ismét a reáliskola ügye.=DE 1890 . márc . 26 . 7 Fazekas Sándor : Hová építsük a reáliskolát?=DE 1887 . jen. 27., 29 ., 30 . Hová építsük a reáliskolát?=DE 1887. febr . 1 . Zelizy Dániel : Iskolaépítés.=DE 1887. febr . 3. Hová építsük a reáliskolát?=DE 1887 . febr. 5. Schwarzer Vilmos : A debreceni gazdasági tanintézet építése ügyében.=DE 1879 . jún. 9. Gy . J. : Hová épüljön a gazdasági tanintézet?=DE 1879 . jún. 18 . Szikszay József: Építési, szépítési állapot Debrecenben .=DE 1881 . febr. 16. A gazdasági tanintézet épületének megnyitása .=DE 1883 . okt. 18 .
52
viszont szakiskolákká kellene alakítani a gimnáziumi osztályokat és a mezőgazdasági képzésre kellene nagyobb gondot fordítani .$ A kereskedelmi szakképzéssel is sokat foglalkoztak a DE-ben . 1883-ben már tíz éve sikeresen működött a kereskedelmi tanintézet, amelynek további fejlődését a megfelelő iskolaépület hiánya akadályozta . A kereskedő i pálya jó anyagi kilátások kal kecsegtetett, de az úri középosztály körében mégis a lenézett foglalkozások közé tartozott . A régi nagy debreceni kereskedőcsaládokban is kezdték elhagyni az el ődök foglalkozását, annál nagyobb arányban kapcsolódott be a kereskedelembe a zsidó polgárság . Felismerve a szakmai hozzáértés és mű veltség jelent őségét, igyekeztek gyermekeiket a legjobb szakiskolákban kitaníttatni . Számukra sem volt mindegy, hogy a helyi tanintézet milyen szinten végzi munkáját . A liberális szemléletű DE követendő példaként emlegette, hogy a zsidó ifjúság körében milyen népszerű a kereskedelmi tanintézet .9 A modern bolti kereskedelemről, a gazdagon és szépen felszerelt üzletekről szóló írások is a kereskedői pályát népszerűsítették . Ilyen irányban hatott a házaló keresked őkkel szemben tanúsított elutasító magatartás is.t o A város valamennyi oktatási intézményéről jelentek meg különféle hírek, beszámolók, elméleti és történeti cikkek. Évvégi vizsgákról, beíratásokról rendszeresen tájékoztatott a lap, ismertette a középiskolák értesítőit és közölte a tanfelügyelői jelentéseket . Méltán számíthattak az olvasóközönség érdekl ődésére a Kollégiumban működő református főiskoláról szóló, zömében a helyi felső oktatással foglalkozó cikkek . Ezeknek az írásoknak a szerzői főleg a tanári karból és a diákság köréből kerültek ki. A hetvenes és nyolcvanas években többször felmerült a bölcsészeti tanszék felállításának eszméje, sőt a debreceni egyetem gondolata is, ezek a kezdeményezések azonban csak jóval kés őbb, a huszadik század elején valósultak meg, amikor a Kollégiumban létrehozták a bölcsészeti tanszéket, majd amikor azt követően az 1912. évi XXXVI. törvénycikk kimondta az egyetem alapítását.tt Nemcsak a református fő iskolára, hanem a református egyházzal kapcsolatos egyéb ügyekre is nagy figyelmet fordítottak . A debreceni lakosság református túlsúlya és az egyházi szervezet hatalma, tekintélye bizonyos kérdésekben veszélyeztette a liberális kormányzat politikájának érvényesülését : a középiskolai reformtervekkel kapcsolatban is erős ellenállás mutatkozott .t2 Az állam beavatkozását az iskolaügybe a protestáns autonómia megsértésének tekintették egyházi körökben - erről adott hírt az 1879 augusztusában tartott tiszántúli református egyházkerületi közgyűlésről szóló tájékoztatójában a DE. A cikkíró figyelmeztetett arra, hogy a soronlévő presbiterválasztásokat ne használják fel kormányellenes politikai célokra.t3 1880 áprilisában az egyházkerületi közgyű lésen Tisza Kálmán személyes megjelenésével kívánt 8 Kardos Albert : Csonka gimnáziumok Debrecenben .=DE 1885 . júl. 20 . Kardos Albert : Mi kell a magyar Alföldnek?=DE 1885 . aug. 4. Kardos Albert : Panaszok a gimnázium ellen.=DE 1885 . aug. 12 . 9 A debreceni fels őbb kereskedelmi tanintézet.=DE 1885. jún. 23 . 10 Debrecenben a házalás eltiltatik.=DE 1880 . máj. 22 . Jóna Sámuel : Ismét a házalás.=DE 1880 . jún. 24 . 11 Egy presbyter: A debreceni jogakadémia ügyében.=DE 1875 . máj. 10 . x-y-z : A debreceni főiskola némely viszonyai.=DE 1875 . nov. 15. B. L : A debreceni főiskola .=DE 1883 . jen. 30 . Egyetemi Bizottságok .=DE 1878 . nov. 23 . Vö . : A debreceni egyetem gondolatának felvetése 1869-ben az Alföldi Hírlapban. EmberErnő: A debreceni időszaki sajtó, 1867-1900. I. rész . In a KLTE Könyvtárának Évkönyve, 1955 . 356. old. és Yarga Zoltán: A Debreceni Tudományegyetem története, I. 1914-1944. -Db ., 1967 . 12-13. old. 12 Magyarország története, i. m. 1405-1407. old. 13 DE 1879 . aug. 14 .
53
hatást gyakorolni az egyházi vezetőkre, de a protestáns önkormányzatot veszélyeztetve látók mégis nyilatkozatot tettek a középtanodai törvényjavaslat ellen .ta Az 1882-ben Debrecenben összeült zsinat tárgyalásainak fő témájává is ezt akarták tenni . A DE kötelességének tartotta, hogy az állam és az egyház között felmerült vitás kérdésekben úgy foglaljon állást a kormány mellett, hogy ezzel a protestáns hit felekezet bizalmát se veszítse el.ts A DE mindig apellált a debreceni református egyház és fő iskola liberális meggyőződésű papjaira és tanáraira . Komolyabb probléma néhány éven belül csak a főrendiház reformja körül jelentkezett. A debreceni tanácskozás 1885-ben nagy vita után elfogadta azt a javaslatot, amely a református püspököket is a főrendiház tagjaivá kívánta tenni . A DE a tőle megszokott taktikával - aDebreczeni Protestáns Lapból átvett cikkben - közölte a történteket : A főrendiházba való bemenetel áldozat az egyház részéről, melyet a magyar államnak hoz, hogy a szabadelvű statisztikát javítsa ."t 6 A református egyházról egyébként fő leg az egyházkerületi közgyűlésről szóló beszámolók tájékoztattak . Nagyobb publicitást a Cegléd utcai templom és a consistoriális ház építkezése kapott.t' Jóval kevesebb érdekl ődést mutatott a lap a többi felekezet iránt. Felekezetek közötti ellentétek, problémák csak olyan szinten merültek fel, mint a Mindenszentek estéjén a katolikusok által szokásba hozott temetői gyertyagyújtás, vagy a Szent Anna-templom javításával összefüggésben a patronátus kérdése . A felek ellentétes véleményének kifejtésére egyaránt lehetőséget adott a lap .ts A felekezeti béke eszméjét hirdette az antiszemita hullám idején is. Vallásos propagandát nem fejtett ki, mindössze karácsonykor, húsvétkor jelentek meg vallásos színezetű ünnepi megemlékezések, vallástörténeti ismeretterjesztő vagy szokásokat magyarázó tárcacikkek. A városi lakosság körében tapasztalható - hiszékenységgel és tudatlansággal összefüggő - babonákat mindig keményen bírálta a lap.t9 A kuruzslás veszélyeire felhívták a figyelmet, de arról nem írtak, hogy csak részben volt oka a hiszékenység, és inkább az egészségügyi ellátás hiányosságai okolhatók miatta . Kés őbb erre is sor került . A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben még nagy járványok, főleg ragályos gyermekbetegségek szedték áldozataikat, nemcsak nálunk, hanem egész Európában . $vről évre fellépett a diftéria, himlő és vörheny . Megfelelő gyógyszer és orvosi segítség hiányában a védekezés legfő bb módja az volt, hogy hetekig-hónapokig zárva tartották az iskolákat . 1877. október végén arról írtak az újságban, hogy néhány hét
14 A Tiszántúli Református Egyházkerület közgyűlésén részt vett Tisza Kálmán .=DE 1880. ápr . 14 . ápr. 24. 15 A zsinat .=DE 1882 . szept. 11 ., 14. 16 A debreceni szavazás .=DE 1885 . ápr. 29 . A konvent után.=DE 1885 . jún. 30 . 17 Az idei építkezések városunkban .=DE 1885. júl. 15 . (Z-y) (Zoltai Lajost : A Cegléd utcai ev. ref. templom.=DE 1885 . nov. 18 . Építkezések Debrecenben .=DE 1886 . máj. 20. Alapkőletétel az új templomnál .=DE 1888 . jún. 7., 21 . [A Consistoriális ház építkezéséről szóló hírek]=DE 1888 . márc . 5., 14 ., ápr. 10., jún. 13 ., júl. 7., aug. 18 . 18 Csiky Lajos: Mindszentek napján.=DE 1885 . nov. 2. [A patronátus kérdéséről)=DE 1884 . dec. 27 ., 1885 . jan. 8., 10 ., máj. 19 . 19 Kuruzslás és sírfertőzés.=DE 1874 . aug. 10. Egy boszorkány végrendelete.=DE 1875 . máj . 10 . Vastag babona .=DE 1879 . júl . 1. Gyermek-altatószer .=DE 1882 . júl. 13 .
54
alatt száz gyermek halálát okozta a roncsoló toroklob2° (diftéria), 1878 februárjában még mindig szedte áldozatait az ősszel indult járvány . A városi tanács elrendelte, hogy a tisztiorvos ingyen kezelje a rászorulókat . 1879-ben a helyzet annyival volt súlyosabb, hogy a három járványos betegség együtt lépett fel, az iskolákat november közepéig zárva kellett tartani. A november 18-án közölt járványstatisztika szerint az ősz folyamán 707-en betegedtek meg, közülük 176-an meghaltak - a halálozási arány 25~-os volt! E nagy járvány idején Debrecenben összesen 2333 súlyos kóreset fordult elő?t 1883-ban az újságban közzétett hirdetés szerint a kötelező himlőoltást elmulasztókra pénzbüntetést róttak ki. A himlőoltás jótékony hatására, vagy egyéb körülmények szerencsés közrejátszása folytán néhány évig nincs hír himlőjárványról Debrecenben, de 1886-ban felütötte a fejét a hólyagos himlő, amely 511 megbetegedettnek 26~-át áldozatul ejtette a november 18-án közzétett adatok szerint . Ez az arány tavaszra tovább romlott : 1887. március 3-án már 28~-os halálozási arányról adott hírt a lap . A járvány leginkább a Csapó és Péterfia utcai külvárosok szegénysorsú lakosait sújtotta, ahol a rossz lakásviszonyok miatt a védekezés szinte lehetetlen volt . 22 A járványok leküzdésére a városi tanács közegészségügyi és köztisztasági szabályrendelet kiadását készítette elő, új közkórház építését vette tervbe, hatósági intézkedéseket tett a járványok megelőzésére és járványügyi bizottságokat hozott létre.z3 Az Európa-szerte dühöngő kolerajárvány szerencsére elkerülte a várost, elképzelhető, hogy milyen pusztítást okozott volna ott, ahol a kórház egy régi, rozzant és egészségtelen épületcsoport, . . . a betegek . . , összezsúfolva, . . . a különböző nemű betegeket egy és ugyanazon helyen kell elhelyezni, . . . az ápoló személyzet kevés" - ahogyan a DE 1887. május 14-i számában olvasható . 1889-t ől hetenként közzétették a város halálozási statisztikáját. A listán feltüntették a halott korát és a halált okozó betegséget. Az 1889. február 12-i közlemény 28 halálesetről közölt adatokat ; a meghaltak között 16 hat éven aluli gyermek volt. Tüdőbetegségben 6 felnőtt és 4 gyermek halt meg . A gyermekhalál gyakori oka a veleszületett gyengeség, bélhurut, tüd őlob . A statisztika tanulsága nem sokáig váratott magára. Először Bruckner Ernő emelt szót a gyermekek egészségvédelme érdekében, s az év folyamán további újságcikkek foglalkoztak a gyermekhalandóság és közegészségügy kérdéseivel . Bruckner doktor az egészségügy államosításában látta a gondoskodás kiterjesztésének lehetőségét.t4 Debrecen város tanácsa 1889 nyarán figyelemreméltó hirdetményt adott ki a gyermekvédelemr ől, amit a lapokban közzétettek . A jószándékú hatósági figyelmeztetés azonban nem pótolta a szociális gondoskodás más formáit . 20 A roncsoló toroklob járványról .=DE 1877 . okt. 29 . Az ősszel indult roncsoló toroklobról.=DE 1878 . febr . 7. Zelizy Dániel: Tudnivalók a roncsoló toroklobról .=DE 1878 . febr. 7. [Járványstatisztika]=DE 1879 . szept. 29 . 21 A debreceni munkásmozgalom története a munkásmozgalmi szervezkedés kezdetét ől a Tanácsköztársaság leveréséig . (Szerk . : Varga Zoltán) - Db ., 1956 . 20 . old. 22 A debreceni munkásmozgalom története, i, m. 20 . old. 23 Közegészségi és köztisztasági szabályrendelet javaslat .=DE 1885 . nov. 25. Z. L. (Zoltai Lajos] : Új közkórház Debrecenben .=DE 1885 . dec. 3. Kolera elleni hatósági intézkedések Debrecenben .=DE 1886 . szept. 18 . Ajárvány bizottság.=DE 1886 . okt. 2. Faragó Gyula: A baba ellenségei.=DE 1889 . júl. 8. A csecsemő-gyermekek egészsége érdekében.=DE 1889 . júl. 10 . Faragó Gyula: Kisdedeink pusztulása .=DE 1889 . okt. 1 . Élt egy évet .=DE 1889 . dec. 9. Bruckner Ernő: A közegészségügy államosítása.=DE 1889 . nov. 9. Vö . : Mervó Zoltánné : Debrecen város egészségügye a levéltári iratok tükrében .=HBmLÉ XII. Db ., 1985 . 109-120. old. (Szerk . : Gazdag István)
55
Az egészséges életmód egyik feltétele, a megfelelő lakás is a nagyobb gondok lvözé tartozott. A szegények főleg a várost körülölelő kertségekben juthattak olcsó lakhelyekhez, els ősorban a Homok- és Csapókert betelepülése vált nagyarányúvá a hetvenes-nyolcvanas években . 1879-ben a városi tanács még ellenezte a kertekben való kintlakást .25 A szőlőskerti szabályrendelet kidolgozását 1884-ben vették tervbe, az előkészítő javaslat szerint: . . .a Homokkert már is mint gyár-ipari és kereskedői telep, egy külváros alakját vette fel, s ennek további fejlődését elősegíteni kell" .26 A kintlakások hivatalos jóváhagyását azonban évekig halogatták. 1887-ben a Homokkert egyik kertgazdája, Vedrődi Viktor sürgette újra az ügy rendezését. Cikkében rámutatott arra, hogy szociális kérdés egész Európában a munkás embereknek egészséges lakhely biztosítása"?~ Míg a kertségek kisembereinek lakásügye vontatottan haladt, addig a Nagyerd ő rendezésére nagyvonalú tervek alakultak . Nyaralók építéséhez kedvezményeket biztosított a város, a DE hatásos propagandát fejtett ki az ügy népszerűsítésére. A nagyerdei létesítmények, sétányok, parkok újabb lehetőséget nyújtottak a gazdag polgárság számára a nagyvárosi élet kialakításához . Valóban örvendetes jele a polgárság vagyonosodásának, vállalkozási kedvének, ha a kies Nagyerd ő ben minél nagyobb számban emelkednének az új nyári lakok, s ezzel mintegy nyári városrészt varázsolnának oda" - írták a lap 1888. szeptember 24-i számában . A lakott területek kiterjesztése, a nagyerdei üdülő, pihen ő övezet kialakítása közben a városi parkok egyre inkább elhanyagolódtak. Gyakori sajtótéma volt az emlékkert dísztelen" állapota, javaslat merült fel a népkert felújítására, arra, hogy ott kellene megépíteni a régen tervezett uszodát .2s Az első sportolásra alkalmas medencét azonban nem messze az István gőzmalom telkétől, a kisvasút végállomásának közelében ]étesítette Szikszay Gyula . 1887 márciusában kezdte el építtetni és a nyári hónapokra már üzembe is helyezte a kés őbb oly nevezetessé váló Margit-fürd őt. Az előkészületekről, az építkezésről, majd az uszoda működéséről sok-sok cikket közölt a lap . Kezdetben a jómódú debreceniek szórakozó helye volt, csak késő bb vált a szervezett munkásság otthonává a Margit" .z9 A Margit-fürdő alkalmas volt az úszósport népszerűsítésére, ezzel bővült a városi sportolási lehetőségelv köre. A lap tudósításai szerint a lósport, csónakázás, korcsolyázás és gimnasztika gyakorlása volt szokásban addig . Atlétilvai klub rnegalakí25 A szőlőskertekben való állandó kintlakás ügye .=DE 1879 . dec. 13-15. Vö . : Kövér Gyula: A debreczeni Homokkert története. - Érmihályfalva, 1911 . 50 1. 3 t. 26 A Homok- és Csapó szöllő skertek rendezése.=DE 1884 . máj. 29 . 27 Vedrődi Piktor : A Homokkert és Csapókert rendezéséről.=DE 1887 . febr . 24. 28 A Nagyerdő rendezése.=DE 1885. ápr. 15 . Tóth Antal: A Debreceni Emlékkert Társulat közgyűlése .=DE 1885 . jú1 . 14 . Kiss Károly : A népkert .=DE 1886. júl. 19 . Uszoda a Nagyerdőn.=DE 1886 . szept. 20 . Dobos pavillon a Nagyerdőn .=DE 1886 . ápr. 21 . A Nagyerdő rendezése.=DE 1887 . febr. 16 . Népünnepély a Nagyerdőn.=DE 1887, szept. 17 . Z-y L. (Zoltai Lajost : Nyári lakások a Nagyerdőn.=DE 1888 . febr. 27. Város a Nagyerdőn.=DE 1888 . szept. 24 . Nyaraló építések a Nagyerdőn.=DE 1888 . okt. 3. Az első nyári lak a Nagyerdőn.=DE 1889 . febr . 19 . Az emlékkert jövője.=DE 1889. nov. 23 . A nagyerdei fasor [felújítása]=DE 1890 . márt. 12 ., 27 . 29 Bényei Miklós : A Margit", adalékok a debreceni Munkásotthon történetéhez .=HBmLÉ. Debrecen, 1986 . 95-108 . old. (Szerk . : Gazdag István). 30 A bicikliz ők köszönete.=DE 1888 . május 8.
56
tósára buzdító felhívást 1876 . május 6-án közöltek, ezt követően el őfordult, hogy gyalogló versenyeket rendeztek a környéken . A lovasjátékok, lóversenyek és bemutatók a nyolcvanas években is vonzották a közönséget . 1882-ben egy jellegzetesen debreceni verseny lebonyolítására került sor : A talyigások versenye nagy sikervolt" -írták a lap október 9-i számában . A nyolcvanas évek végén megjelent a kerékpár, mint sporteszköz, Szikszay Gyula Margit-fürdői parkjában módot adott nyáron a biciklizés, télen a korcsolyázás gyakorlására so A sportélet résztvevő i ugyanazok a jómódú modern városi polgárok voltak, akik a különböző egyleteket alapították . Ha a lapban évről évre közzétett virilisták névsorával összevetjük a különböz ő pártok, egyletek vezet őinek nevét, azt tapasztaljuk, hogy a helyi társadalmi élet szervezeteiben a leggazdagabbak és az intellektuális polgárság vitte a vezető szerepet. A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben húszhuszonöt egylet működött egyidej ű leg városunkban, ezek érdekvédelmi, szakmai vagy kulturális tevékenységet fejtettek ki. Közgyűléseikr ől, rendezvényeikről a DE folyamatosan tájékoztatott, szinte lehetetlen felsorolni valamennyi működő szervezetet, amelyr ől a lapban olvashatunk, de közülük megemlítünk néhányat, amelyeknek tevékenysége társadalmilag kiemelkedő jelent őségű volt, így els ősorban az egészségügyi szervezés és felvilágosítás terén érdemeket szerzett Debreceni Orvos- és Gyógyszerész Egyletet, a Dalárdát fenntartó Dal- és Zeneegyletet, a korábbi jelent őségéből sokat veszített Színügyegyletet, a város szépítése érdekében tevékenyked ő Emlékkert Társulatot. Ami az Önkéntes Tűzoltó Egyletet illeti, annak ellenére, hogy kifejezetten a közjó érdekében fejtette ki munkáját - a DE híreiből kiderül, hogy a közönség részérő l évekig gyanakvás és nyílt ellenségeskedés kísérte tevékenységét ; 1882-ben odáig fajult a dolog, hogy többször tettlegesen inzultálták az önkéntes tűzoltókat. A t űzoltási botrányszerzők" példás megbüntetése és a tűzoltóság szívós küzdelme a gyanúsan gyakori tűzeseteknél, lassan jobb belátásra bírta mindazokat, akik ragaszkodtak a kollégiumi diák-tűzoltókhoz és előítélettel viseltettek az önkéntes tű zoltókkal szemben . Az önkéntes tűzoltóság példája jellemz ő arra, hogy az átalakulás folyamatában milyen nehézségek jelentkeztek, ha a polgári igényeket olyan területen is érvényre juttatták, amelyben a város összlakossága érdekelt volt, s a többség a hagyományokhoz ragaszkodott.3t Az utak, járdák építése, rendben tartása, a városi közlekedés szabályozása is meglehet ősen sok gondot okozott . A piac befásítása 1874 óta visszatér ő témája volt a lapnak . A piac forgalmát féltő k egy évtizeden át meg tudták akadályozni a terv véghezvitelét, csak 1885 tavaszán kerülhettek az els ő platánfák a kijelölt helyekre . A vásárterek és a piactér (mai Vörös Hadsereg útja, Kossuth tér) rendezésével kapcsolatban mindig szem előtt kellett tartania a lapnak, hogy az urbanizációs igények támogatásával ne sértse a kereskedelem e hagyományos területeihez kötőd ő lakosok érdekeit . 1885-re elkészült az új útburkolat is, amely a réginél szélesebb volt, s a házakhoz kövezett bejárókat is építettek - ezzel végre sikerült megakadályozni, hogy a kocsisok, talyigások a kövesút melletti poros úton hajtsanak . Az útépítésről folyamato san beszámolt a lap, a munka vontatottan haladt : . . .nem hisszük, hogy ennek a lassúságnak párja kerülne az országban" - írták 1884. augusztus 6-án. Ugyanakkor a közúti vasút építésének megkezdéséről is hírt adtak. A város által finanszírozott útépítés és a bécsi vállalkozók kisvasúti sínpálya építésének gyorsasága közötti fel31 Vö. : Publig Ernő: A Debreceni Önkéntes Tűzoltó Testület története, 1877. okt . 21-1902 . okt . 21 . - Debrecen, 1902. 213. old. Roncsik Jen ő : Debrecen város tűzrendészetének vázlatos története . - Bp., 1934. 33 old . Nagy Sándor : A debreceni diáktűzoltóság története. - Bp. 1957 . 57
tű nő különbségre többször rámutatott a lap . A kisvasutat nem egészen két hónap alatt elkészítették, s ezzel olyan létesítmény valósult meg, amelyr ől a DE tíz éven át cikkezett. Az ügy elhúzódásában része volt a maradibb gondolkodású cívis-polgárság gáncsoskodásának, hiszen az ő gazdálkodó életmódjukhoz hozzátartozott a fogattartás, számukra a közlekedés, teherhordás nem okozott olyan gondot, mint a modern városi polgárságnak . A kisvasút első síneit a vasúti indóháztól a nagyerdei fürd őig rakták le. Megindulása, működése valódi szenzáció volt abban az időben, minden nap írtak róla az újságban. E híradásokban szinte benne van az új közlekedési eszköz egész története : a párhuzamos sínpár lerakása, a mellékág és újabb vonal kiépítése is.32 A városi közlekedés gondjai közé tartozott a bérkocsisok, talyigások megrendszabályozása is. A városi tanács helyhatósági szabályrendeletet adott ki erre vonatkozóan, amit a DE is közölt 1885 . február eleji számaiban, de a probléma ezzel nem oldódott meg . A lapban többször szóvá tették, hogy a bérkocsisok önkényeskedtek és durván bántak az utasokkal, a fogatokkal és talyigákkal felverték a port, elzárták a forgalom elől az úttestet, a kisvasút vágányát, sőt a gyalogjárdákat is. A gyalogos közlekedés feltételei sem feleltek meg a modern igényeknek . A poros és sáros utcákon, tereken csak jó csizmában lehetett járni, félcipőben, pantallóban, földig érő szoknyában bajosan, pedig a polgárság egy része viseletében is követni igyekezett az európai divatot, ezért is forszírozták a kanálisok, járdák, átjárók rendbetételét. Már a DE 1874. július 18-i számában megjelent az első sürgetés a Bika-szálló elő tti tér kikövezése ügyében, 1878 . december 19-én hosszabb cikk foglalkozott az utcák aszfaltírozásának tervével, a nyolcvanas évektől pedig folyamatosan megjelentek az eredményekr ől szóló hírek : a Bika-vendégfogadó és környékének rendbetételéről, a Színház előtti tér és járda szilárd burkolattal való ellátásáról, a Piac, Széchenyi, Cegléd és Varga utcák kikövezésér ől, a Darabos utca csatornázásáról . A város szépítésének kérdéseivel (B.) betűjel alatt Balkányi Miklós ügyvéd foglalkozott rendszeresen a DE hasábjain . Felhívta a figyelmet a hibákra, ötleteket adott, javaslatokat tett, általában a városiasodás ügyét munkálta.33 A lap figyelemmel kísérte az építkezéseket : a középítkezésekről részletesen beszámolt, így például a Bikavendégfogadó átépítésérő l, a Gazdasági Tanintézet építkezésér ől 1878-82-ben, majd 1885-ben a Dohánygyár, 1886-87-ben a Cegléd utcai templom és 1888-ban a consistoriális ház építésérő l. Többször szóba került a városháza második emelettel való bővítésének szükségessége . Hírt adott a magánépítkezésekr ől is, 1890. február 25-én például Az épülő Debrecen" cím alatt a Kossuth utcai emeletes családi lakóházak építéséről. A városi vízellátás gondja szinte a lap indulása óta visszatérő téma volt.34 Jóllehet az artézi kutak fúrását már 1841-ben elkezdték, a városi igényekkel mégsem tudtak lépést tartani. A nyolcvanas évek második felétől rendszeressé vált a probléma taglalása. 1886-ban a Nagytemplom előtt kezdték el a munkát, amely rendkívül lassan haladt, hol ezért, hol azért szünetelt, máskor ünnepnap is zakatolt a fúróberendezés, emiatt gyakran kritizálta az újság a munkálatokat irányító Zsigmondi mérnököt . Villanyvilágítás bevezetését ajánló javaslat a nyolcvanas évek elején merült fel a 32 [A helyi vasúttal kapcsolatban megjelent fontosabb cikkek]:=DE 1874 . dec. 14., 1876 . jan 3-4., máj. 16., 1880 . máj. 24 ., 1882. júl. 5., nov. 2., 4., 7., 1883 . jan. 11 ., aug. 1., 4., szept. 13 ., okt. 9., 1884. máj. 6., aug. 6., 13., 21 ., szept . 6., 8., 30 ., okt. 2., 6., 7., 22 ., 25., nov. 3., 8., 15 ., 1885 . máj . 11 ., 1886 . szept. 13 ., 18 ., 30., 1887 . júl. 12 ., 16 ., szept. 12 ., 1888 . jún. 21 ., júl. 17 ., okt. 6., 1889 . márc. 23 ., 25 . 33 (B .) (Balkányi Miklóst: Városunk szépészetének kérdéséhez .=DE 1887 . márc . 31 ., máj. 5., okt. 18 ., 1888 . ápr. 18 ., szept. 19., okt. 24 ., 1889 . máj. 14 ., jún. 3., okt. 9. 34 A városi víz .=DE 1874. nov. 5-7.
58
lapban, de akkoriban még csak alkalmilag és helyenként kerülhetett rá sor, így például 1883 májusában a n őegyleti népünnepélyen és 1888/89 telén a Szikszay-féle jégpályán, ahogy arról a DE tudósított . A városi telefonhálózat kiépítésének első eredménye a Színház és Tűzoltó Laktanya közötti távbeszélő vonal létrehozása volt, majd 1887-ben Balleányi Miklós kezdeményezésére megindult az első telefonközpont szerelése, s 1888. jún. 5-én, az átadáskor már 60 előfizetője volt a vállalkozásnak a DE híradása szerint3s Az urbanizációs folyamat fejlődését tükrözik a város szállodáiról, vendéglő iről és kávéházairól szóló cikkek és hírek . A hagyományos erkölcsi normák meghatározó voltát jelzi, hogy a DE 1886. november 16-18-i számaiban megjelent helyhatósági szabályrendelet nem engedélyezte a vendéglátó helyeken kiszolgáló munkára női cseléd alkalmazását" - s ezt az intézkedést az újság örömmel üdvözölte . A városiasodás újabb színfoltjaként a nyolcvanas években megjelentek az üzleti reklám modern változatai : hirdető padok, oszlopok és táblák a város forgalmas helyein. A DE nem hagyta figyelmen kívül az ilyen hétköznapi jelenségeket sem s6 A polgári haladás hívei tisztában voltak azzal, hogy a város jelentőségét, tekintélyét milyen mértékben emelik az idehelyezett közigazgatási, államhatalmi szervek, területileg illetékes hivatalok s nem utolsósorban a kiterjedt vasúti összeköttetés. A DEben ennek megfelelő publicitást kapott a megalakult Hajdú megye első közgyűlése, a megyei viszonyokról szóló időközönkénti beszámoló, a közgyűlésekről való rendszeres tudósítás, a tisztújítások hírei. Hasonlóképpen tájékoztatott a lap a városi törvényhatósági bizottságok rendes és rendkívüli üléséről, a nyolcvanas évekt ől kéthavonként közölték a polgármesteri jelentést, amelyben minden megtárgyalt témáról, minden közügyben tett intézkedésr ől tájékoztatták a közönséget. Fontosságának megfelelő figyelmet kapott a Debrecenbe helyezett pénzügyigazgatóság és Távírda Igazgatóság működése . 1884-ben a város felirattal fordult a királyhoz, hogy az itt állomásozó katonaságot állandósítsa Debrecenben. A DE nyilvánosságot biztosított az ügy fejleményeinek és sajnálkozással adta tudtul, hogy az új kaszárnya építésének tárgyalásairól a hivatalos hírek helyett csak magánértesülésekbő l származó tájékoztatást nyújthat .3 ~ 1889/90-ben az újság hasábjain is megindult a küzdelem a Királyi Tábla Debrecenbe helyezéséért. Az újságcikkek írói érveltek, agitáltak, bizonygatták, hogy a Királyi Tábla idehelyezése országos érdek, Zoltai Lajos történeti adatokkal igazolta szükségességét . Valóságos társadalmi mozgalom indult az ügyben, amely végül is sikerre] járt : Debrecen újabb jelentős intézménnyel gyarapodott . A város közúti és vasúti összeköttetéseinek fejlesztését kezdett ől fogva pártolta a DE. A megyerendezés után első k között sürgette a megyei útépítés mielőbbi megkezdését,3 s következetesen vissza-visszatértek az úthálózat és közlekedési viszonyok helyzetének ismertetésére .39 A nyolcvanas években a vicinális vasútvonalak kiépítése került napirendre : 1880-ban a Debrecen-Hajdúböszörmény-Hajdúnánás-Dorog, a Debrecen-Diószeg-Nagyvárad, majd a Debrecen-Székelyhíd-szilágysomlyói, azaz az érmelléki vonalak ügyében indultak meg a tárgyalások . 1881. november 26-án 35 [A telefonhálózat létesítéséről szóló cikkek] :=DE 1886 . dec. 30., 1887 . ápr. 15 ., dec. 28 ., 1888 . jún. 4., 5., 20., aug. 27 ., okt. 13 ., 17 ., 24., dec. 4., 1889. márc. 2. 36 Nagyvárosiasodunk.=DE 1887 . okt. 8. 37 DE 1884. márc. 17. és 1885 . jún. 20 . 38 DE 1887. ápr. 7. és 8-i vezércikke . 39 Hajdúmegye közlekedés ügye .=DE 1885 . márc . 17 . A hajdúmegyei kőutak építéséről.=DE 1885 . szept. 16. Új közlekedési út Debrecen és Nagyvárad között .=DE 1887 . júl. 2.
59
egy hír arról tájékoztatott, hogy hozzáfogtak a gúti keskenyvágányú vasút építéséhez, 1882. július 17-én már az ünnepélyes felavatásról tudósított a lap. 1889-ben újabb szárnyvonal, a derecske-nagylétai vicinális kiépítését vették tervbe . Mint a korábbi hasonló kezdeményezéseket, ezt i~ ~1tai Lajos népszerűsítette a DE hasábjain ao Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy Zoltai Lajos - a kés őbbi kiváló helytörténész és történetíró - pályája kezdetén 15 évig volt a DE munkatársa, a lapban megjelent cikkei előrevetítik kés őbbi tudományos kutatásainak gazdasági és társadalmi szempontokat érvényesítő módszerét . Nemcsak a városból szétfutó és idevezető valóságos utakat, hanem a jelképes utakat is számontartották . Nem mulasztották el büszkén emlegetni, ha a városból, megyéből indult valaki, s nevét híressé tette . Mindig kegyelettel emlékeztek meg azok ról az elhunytakról, akik életükben a város jó hírnevét öregbítették . Semsey Andor buzgó mecénásságáról szólva rendszerint kiemelték, hogy Hajdú megye els ő virilistája, Kunos Ignác pályáját szerető gonddal követték és a róla szóló híradásokból soha ki nem hagyták, hogy városunk szülötte" . Az újság szerkesztő i és munkatársai mindenkor felhívták olvasóik figyelmét, ha hazai vagy külföldi folyóiratban, régi feljegyzésben vagy könyvben Debrecenr ől szóló írást találtak at Az egykorú kulturális életnek nemcsak tükrözője, hanem számottev ő tényezője is volt a DE, a közművelődésben betöltött szerepével, művelődéstörténeti jelentő ségével más alkalommal külön kívánunk foglalkozni . A kormánypárt helyi orgánumaként az egykorú politikai életben is számottevő szerepe volt, egyrészt mint a központi irányzat eszmehirdet ő eszközének, másrészt mint a liberális kormányzat elveivel egyeztetett helyi politika támogatójának . A kor mányon lévő szabadelv ű párt hívei Debrecenben a vagyonos modern polgárság és a honoráciorok körébő l kerültek ki, de megnyerhetőnek tetszett a jómódú cívis-polgárság egy része és a kispolgárság tehetősebb elemei is. A konzervatív gondolkodású, kálvinista lakosság többsége a függetlenségi politikát támogatta . A debreceni szabadelv ű párt hírlapjának a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva ugyanazt a kompromisszumos politikát kellett folytatnia, amit a kormánypárt folytatott országos tekintetben . Debrecenben az érdekütközések gyakoriak voltak, poli tikai küzdelmekre fő leg képviselő-választások és a városi törvényhatósági bizottsági, képviselő testületi választások adtak alkalmat. A helyi pártpolitika küzdelmei, eseményei döntő részben az országos politikához kapcsolódtak, ismertetésüktől eltekintettünk, mert a helyi politikai élet országos és személyi vonatkozásainak elemzése helyett fontosabbnak véltük azoknak a tendenciáknak az érzékeltetését, amelyek a szabadelvű kormányzat politikája révén Debrecen gazdasági és társadalmi életében változást, fejlődést eredményeztek . A korszak ellentmondásai Tisza Kálmán idejében Debrecenben különösen szembetűnő ek voltak, a polgári átalakulás azonban itt is feltartóztathatatlanul haladt a mező gazdasági árutermelés és értékesítés terén, az iparfejlesztésben, az oktatás- és egészségügyben, az urbanizáció megannyi fontos területén. A múlt század hetvenesnyolcvanas éveinek apró-munkája" évtizedekre irányt szabott a város fejl ődésének . E sok tekintetben meghatározó jelentőségű időszak története még ma sem egészen feltárt, 42 ezért látszott célszer űnek, hogy az egykorú sajtóból, mint történeti forrásból minél több adalékkal gazdagítsuk a századvégi Debrecenr ől alakulóban lévő képet. 40 Z. L. (Zoltai Lajost: Új vasutak.=DE 1889. jún. 5. 41 Debrecen látképe .=DE 1887. nov . 7., Egy francia lap Debrecenről.=DE 1887. nov . 7., Az titj Debrecen.=DE 1888. jún. 11 ., Debrecen látképe .=DE 1888 . okt. 25., A délibábok városáról .= DE 1889. okt. 2., Debrecen.=DE 1889. dec . 2., A régi Debrecen .=DE 1890. márt. 25. 42 Debrecen új történeti monográfiájának előkészületben lévő III . (1849-1919) kötete minden bizonnyal pótolni fogja az eddigi hiányosságokat . 60
Publications ofLocal Relevance in the First Phase of the Debreczeni Ellen őr, 1874-1890. (Part 2) Mrs. Mária Korompai The Debreczeni Ellenőr ('Debrecen Inspector'), the daily newspaper of the government party in Debrecen, not only provided a true presentation of the process of bourgeois development, but to a certain extent promoted it, and it was especially in the matter of local education that a great number of articles were published, which were intended to serve the purposes of developing the cause of local education and modernizing the schools of the city. Another important mission of the paper was to support the cause of the city's public health. With the increasing population, the solution of some new problems of urbanization became urgent : the settlement of the extensive garden area around the city, modernizing the city's transportation, the solution of water supply, establishing hotels, restaurants and places of entertainment . These matters were judged primarily from the point of view of the wealthy citizenry . It was the interests of this community that determined the paper's platform on the various social and political issues, whether it informed its readers of the activities of local societies or reported on election campaigns . It welcomed and, with the special means of the press, supported everything that contributed to the city's development, be it the construction of road and railway connections, the transfer of public offices to Debrecen, or large-scale building activities . The columns of the Debreczeni Ellenőr, as a press source, offer a nearly comprehensive insight into the stepped-up process of the city's development from the time of the party merger to Kálmán Tisza's resignation .
Ilyónuxaguu .xecmuozo sxavexun e zaseme «~eópeueucxu ű Koxmponép» e nepemű nepuod cyufecmeoeaxun zasemb:, 1874-1890 zz. (II vacmb) Mapun Kopoasnau ,L~eópeueacxax rasera npasnTe.~cTBeHHOx napTInI He To.nrxo npaBAHBO orpaxcana npouecc oóIISecTBeHIIOro passnTna, no B onpeuenexaoí3~ crenelm H nolvlorana sTOMy pasBHTHIO, ocoóeHno I~oro ny6.r~coBana Taxne craTbn no Bonpocy MecrHOro npocae~ern3sl, xoropble 6rum nanpasneabl aa pasBnTHe Rena npocse~e~g B Reópeuene n aa ycosepmencTSOaaime ,ueópeueacxnx IIIICOn . Ilouoónylo Bax~ylo paóoTy nposop~na rasera n no BIIpocy ropoRcxoro sApasooxpaneHasl . C pocroM naceneHnx ropoRa Ha nepBbli3 IInaH BsICTyrm.~ npoóneMal ypóalmsaunx : sacenernle oxsaxsrsalolgmc ropo,q seneHbtx nostcos, ycosepmeacrsosaHHe ropoRcxoro Tpaacnopra, paspemerme npoóneMrl Bo,tSnoro oóecnegeBnsl, cosAa~e H cxponre.>mcTSO rocznxmx, MecT oó~ecrseHnoro nnTa~x H Apyrnx pasBnexaTeru>t$Ix saseueInI~I . I'aseTa, B nepsylo o~Iepepü , ouelmsana nonoxceHIIe c To~ spe~sl ÓOraTbIX rpaxc~a$ . hIHTepecbl HMeHHO sxoro cnoa xcnTenelí stsnanncr onpe,gensllon~Invts s pas .~~Irlx oó~ecrser~Ix n IIOnnTHY0CKE7{ BOIIpOC3X, He3aBHCHMO OT TOTO, ~TO cooóngana .tis o ,T~eHTeJIbHOCTH McCTHbIX oprallssauHi`I, nJnl xce HHC~opNmposana o Bhl6opaolt xoMnamm. C paROCrsIO npHBeTCTBOSana H, Hcnom>sya csoeoópasHble cpeAcrBa neuaTn, no,~epxcHeana Bce, ~ITO cnyxcxno Aeny pasBHTHa ropoRa : nocrpoemle Aopoxml,n~ n xcenesnoAOpoxcHVIx cagseí~, nepeceneane B ropoA oónteczseni~rx ygpexcReHHZ3, óonbzmle cTpoHTenbcTBa . YIs czareil raseMbl «J~eópegexcxHII Koxzponlrp », xax ns ncrouHHxa ne~aTH, Moxcno nonyHIITs no~Tn nonHylo xapTHxy o npouecce Bce yóblcTpalouxeroca pasBHTxa ropoRa, xa~Iaa oT c.~ISnnIa napTBg ,uo noAa~H B oxcrasxy KansNIaxa THCrI.
