A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
TÓTH ÁRPÁD GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
1
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
1.
Általános rendelkezések
1.1
Készítésének jogszabályi alapjai
A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja: Az SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: • • • • • • • • • • • •
az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról az 1992. évi XXII. törvény a 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról az 1993. C törvény a 177/1993. (XII. 19.) módosító kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról az 1/1994. (II. 3.) MKM rendelet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről a 20/1994. (XI. 10.) MKM rendelet az 1996. évi LXII. törvény az 1997. évi CXLVI. törvény a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet
Az SZMSZ elkészítésénél alapdokumentumnak tekintettük a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 139/2011. (VI. 9). önkormányzati határozatával, a 131/2011. (V. 26.) önkormányzati határozatával, a191/2010. (VII. 8.) Ö.h.-val, 256/2009. (XI. 26.) Ö.h.-val, a 211/2009. (IX. 24.) Ö.h.-val a 95/2009. (V. 28.) Ö.h.-val a 47/2009. (III. 31.) Ö.h.-val a 45/2009. (III. 31.) Ö.h.-val a 173/2008 (VI. 26.) Ö.h.-val és a 192/2005. (VI. 30.) Kh. határozatttal módosított 90/2004. (IV.22.) Kh. határozatával elfogadott 2011. június 9-én kelt B/79. számú ALAPÍTÓ OKIRATÁT. 1.2
Elfogadása, jóváhagyása • A debreceni Tóth Árpád Gimnázium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2011. december 7-én fogadta el. • Elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben egyetértési jogot gyakorolt az iskola szülői munkaközössége és a diákönkormányzat.
1.3
Személyi és időbeli hatálya • Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény alkalmazotti közösségének valamennyi tagjára nézve kötelező érvényűek. • Az SZMSZ a fenntartó fenti jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző működési szabályzata.
1.4
A szervezeti és működési szabályzat célja
A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe. 1
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított célrendszerek, tevékenységi csoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és egyéb foglalkoztatói valamint tanulói jogviszonyban álló alkalmazottjára, tagjára nézve kötelező érvényű.
1.5
Alapelvek
A közoktatási feladatok végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy a közoktatási törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet, a közoktatási törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez, ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbben választva döntsenek. A közoktatás működtetésében, a feladatok végrehajtásában a gyermekekkel, tanulóval kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelező megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával.
2
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
2.
Az intézmény általános jellemzői
2.1
Neve, címe, telephelyei
Az intézmény megnevezése: • TÓTH ÁRPÁD GIMNÁZIUM • Alapítás időpontja: 1956. július 1. Székhelye: • 4024 Debrecen, Szombathi István u. 12. Az intézmény telephelyei: • A Debrecen, Szombathi István u. 12. sz. alatti 9858/1 hrsz-ú ingatlan, a rajta található épülettel együtt. • A Debrecen, Szent Anna u. 55. I/4. sz. alatti 9858/2/A/6 hrsz-ú ingatlan kijelölt része. A gazdálkodási folyamatokat ellátó szervezeti egység (gazdasági szervezet) telephelye: • • 2.2
Debrecen, Szombathi I. u.12. szám alatti 9858/1 hrsz.-ú ingatlan Törzskönyvi azonosító: 460321000 Alapító okirat szerinti rendeltetése
Illetékességi és működési területe: • Debrecen Megyei Jogú Város és Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe, regionális Az intézmény típusa: • gimnázium Tagozat megnevezése: • Évfolyamok száma: • 4 és 5 Alapító (fenntartó) szerv neve: • Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése Felügyeleti szerv neve: • Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése Ellátandó alaptevékenysége: KSH által kiadott gazdasági TEÁOR 2008-ban meghatározott besorolás: 85.31 Általános középfokú oktatás Szakágazat száma: 8531 Általános középfokú oktatás Az intézmény az alaptevékenységét, illetve kisegítő, kiegészítő tevékenységét a többször módosított 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény alapján végzi. Az alaptevékenységet meghatározó további jogszabályok:
3
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
-
a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és az ezt módosító 16/0998. (IV. 8.) MKM rendelet, a 20/1994. (XI. 10.) MKM módosító rendelet, az 1996. évi LXII. törvény.
A költségvetési szerv szakfeladatai: 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás 9-12/13. évfolyam (-nyelvi előkészítő osztály; emelt szintű idegen nyelv oktatás (angol, német, olasz) emelt szintű magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizikai, biológia, kémia, informatika, földrajz, mozgóképkultúra és médiaismeret, valamint művészettörténet oktatás; - Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Program; - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nevelése, oktatása) 853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása 9-12/13. évfolyam (a mozgássérült és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelése). 856011 Pedagógiai szakszolgálati tevékenység - gyógytestnevelés 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 842152 Nemzetközi oktatási együttműködés 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 931101 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése (uszoda) 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 931205 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport tevékenysége és támogatása 562913 Iskolai intézményi étkezés 562917 Munkahelyi étkezés 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 850001 Közoktatási és kapcsolódó tevékenységek pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szervnél. Végezhető vállalkozási tevékenysége: • Nem folytat vállalkozási tevékenységet.
Gazdálkodási jogköre: • a.) Önállóan működő és gazdálkodó, előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, mely saját előirányzatai és a hozzárendelt részjogkörrel rendelkező, önállóan működő költségvetési szervek meghatározott előirányzatai felett rendelkezni jogosult.
Sorszám
b.) A Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése a 154/2001. és 258/2003.számú határozata alapján, a Tóth Árpád Gimnázium önállóan működő és gazdálkodó intézményéhez, gazdaságilag hozzárendelte az alábbi önállóan működő intézményeket.
1. 2. 3.
Önállóan működő intézmény megnevezése
Ady Endre Gimnázium Csokonai V. M. Gimnázium Fazekas Mihály Gimnázium
Törzsszám 674973 674917 674928
Az alapfeladat ellátására szolgáló ingatlan (telephely) Debrecen, Liszt F. tér 1. sz Debrecen, Békessy B. u. 12. sz. Debrecen, Hatvan u. 44. sz. Debrecen, Hatvan u. 46. sz Debrecen, Tóth Árpád u. 3. sz.
Helyrajzi szám 8500 9754 8595 8596 8594 4
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
4.
5.
Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola
674984
674939
6.
Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Deák Ferenc Középiskolai Szakkollégium
7. 8.
Gulyás Pál Középiskolai Kollégium Középiskolai Sportkollégium
674962 675002
674995
Debrecen, Holló László sétány 6. 15855/142 Debrecen, Holló László sétány 8. Debrecen, Kishegyesi út 46-4850.sz. Debrecen, Kishegyesi út 38. sz. (használatra átadott) Debrecen, Angyalföld tér 16. sz. (használatra) Debrecen, Thomas Mann u. 16. sz. Debrecen, Tímár u. 1. sz. Debrecen, Jerikó u. 17-21. Debrecen, Sumen u. 3. sz. Debrecen, Móricz Zs. krt. 4. sz.
15855/53 15855/92/ A/1 15855/140 /A/341 15855/132 /A/237 21358 9774 21443 9756/2 22244
Az önállóan működő és gazdálkodó és az önállóan működő intézmény feladatát és hatáskörét, a felügyeleti szerv által jóváhagyott Együttműködési Megállapodás tartalmazza. Az önállóan működő és gazdálkodó intézmény vezetője a Tóth Árpád Gimnázium igazgatója. A gazdasági szervezeti egység gazdasági vezetését a gazdasági vezető látja el. Az intézmény gazdasági vezetője és/vagy helyettese a gazdasági szervezet működési idejében tartózkodik a szervezet székhelyén, munkanapokon hétfő-csütörtök 730 órától 1600óráig, pénteken 730 órától 1330óráig. A Tóth Árpád Gimnázium önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézménynél a gazdálkodás önálló vitelére, a pénzügyi, gazdasági, munkaügyi tevékenység ellátására – szervezeten belüli elkülönített egység, operatív gazdasági szervezet működik. A Tóth Árpád Gimnáziumhoz rendelt, önállóan működő, részjogkörű intézmények pénzügyi, gazdasági, munkaügyi feladatait a gazdasági szervezet látja el. A vezető kinevezésének rendje: • A vezető megbízásáról nyilvános pályázat alapján a Közgyűlés dönt. • A kinevezés 5-10 év időtartamra érvényes. A Tóth Árpád Gimnázium engedélyezett létszámát Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának mindenkori hatályos költségvetési rendelete tartalmazza. Vagyon feletti rendelkezés: • Az intézmény rendelkezési jogosultsága kiterjed a kezelésében lévő ingatlan és ingó vagyon rendeltetésszerű használatára, üzemeltetésére, továbbá helyiségeinek és eszközeinek tartós és eseti bérbeadására. • Tulajdonosi jogok és kötelezettségek (elidegenítés, megterhelés) tekintetében a mindenkor hatályos közgyűlési rendelet szerint kell eljárni. A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 22/2011. (VI.30.) Önkormányzati rendelet 51.§-ban foglaltak alapján a Közgyűlés tagjai (képviselői munkájukkal összefüggésben) – az Önkormányzattól kapott megbízás alapján – képviselői igazolványuk felmutatásával az önkormányzati intézmények helyiségeibe – az intézmény vezetője vagy távol léte esetén az igazgatóhelyettesekkel történő előzetes egyeztetés után – beléphet.
5
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
2.3
Általános és speciális képzési formái
Az iskola képzési rendjét az igények és a lehetőségek figyelembe vételével, minden tanévben az iskola igazgatója készíti el, egy évre előre ütemezve, a tantestület döntése alapján. A képzési rendet a fenntartó hagyja jóvá.
Alapfeladatai: • általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára, valamint • felsőfokú tanulmányok megkezdésére és munkába állásra felkészítő oktatás.
Tanulócsoportjai: • • • • • • • • 2.4
Általános tantervű - idegen nyelvi csoportok Nyelvi előkészítős, 5 évfolyamos csoportok Biológia-kémia irányultságú csoport Reál (műszaki) irányultságú csoport Reál (informatika) irányultságú csoport Reál (közgazdasági) irányultságú csoport Humán irányultságú csoport Arany János Tehetséggondozó csoport Jogosítványai, kiadványozási jogai
Jogosítványa: • Az intézmény a 12. illetve a 13. osztály végén érettségi vizsgát szervezhet.
Kiadványozási joga: • Az intézményt a középiskolai végzettséget tanúsító bizonyítvány, valamint a sikeres érettségi vizsgát bizonyító érettségi bizonyítvány kiadásának joga illeti meg. 2.5
Bélyegzői és azok használatának rendje
Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:
Hosszú bélyegző Tóth Árpád Gimnázium 4024 Debrecen, Szombathi István u. 12. Tel: (52) 411-225; Fax: (52) 419-297
Kerek bélyegző (kétféle méretben - nagy és kicsi) Tóth Árpád Gimnázium Debrecen, Szombathi István u. 12. Középen a Magyar Köztársaság címere
Az intézmény bélyegzőinek használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: • az intézményvezető, • az igazgatóhelyettesek, • a gazdasági vezető.
Az iskola bélyegzőit a fenti iskolavezetők tudtával és engedélyével használhatják: • • • •
az osztályfőnökök, a szabadidő-szervező, az iskolatitkár, a pedagógiai asszisztens, 6
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
• az érettségi jegyzők • gazdasági dolgozók, • munkaügyi és személyügyi előadók. A bélyegzők nyilvántartását, használati rendjét külön kell vezetni. 2.6
Gazdálkodási rendje
Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetés irányozza elő. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. A Tóth Árpád Gimnázium, mint önállóan működő és gazdálkodó teljes jogkörű intézmény és a hozzárendelt részjogkörű önkormányzati intézmények kizárólag az alaptevékenység szerinti tevékenységet végezhetnek, melynek forrása az önkormányzati költségvetési támogatás. Az intézményeknek az alaptevékenység ellátására elkülönítetten készül éves költségvetés. A kiadások és bevételek teljesítését, pénzforgalmilag elkülönítetten tartja nyilván a gazdasági szervezet. A Tóth Árpád Gimnázium és a hozzárendelt részben önálló intézmények költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: 11738008-15460321 A pénzintézet megnevezése : OTP Rt. Észak Alföldi Régió A pénzintézet székhelye: 4025 Debrecen Hatvan u. 2-4. sz. A Tóth Árpád Gimnázium a 2007. évi CXXVII. Törvény alapján az általános forgalmi adónak alanya. A Tóth Árpád Gimnáziumhoz, gazdaságilag hozzárendelt önkormányzati intézményekben intézményenként 1-1 fő gazdasági összekötő elnevezésű munkakör létesült. A pénzügyi gazdasági tevékenységük, feladatkörük pontos meghatározását, a gazdasági ügyrend mellékletét képező munkaköri leírásuk tartalmazza. A gazdasági összekötő közalkalmazottak felett, a munkáltatói jogkört a részben önálló intézményvezetők gyakorolják. A Gazdasági Egységben működő középfokú oktatási intézmények, feladatellátásának a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító feltétel- és követelményrendszerét, folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát külön szabályzatban rögzítették.
Jogosítványok, hatáskörök (döntésjogi rendszer) A gazdálkodással kapcsolatos jogosítványok, hatáskörök részletes szabályait az Együttműködési Megállapodás tartalmazza.
Felelősségi szabályok (a gazdálkodásra vonatkozóan) Az önállóan működő és gazdálkodó intézmény vezetőjének felelőssége Az 1992. évi XXXVIII.. törvény (továbbiakban: államháztartási tv.) előírásai alapján az önállóan működő és gazdálkodó intézmény vezetője felelős: 1) az alapító okiratban foglalt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményének megfelelő ellátásáéért, 2) a feladatai ellátásához a költségvetési szerv kezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, 3) az intézményi gazdálkodás, a szakmai hatékonyság és gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, 4) a tervezésre, beszámolásra, információszolgáltatásra vonatkozó kötelezettség megfelelő teljesítéséért, ezeknek a szolgáltatásoknak teljességéért, valódiságáért, hitelességéért, 5) a gazdálkodási lehetőségek és vállalt kötelezettségek összhangjáért, 6) az intézmény számviteli rendjének kialakításáért, 7
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
7) a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony, megfelelő szintű működéséért, 8) az információszolgáltatásra vonatkozó előírásoknak mind tartalmi, mind szempontjából történő betartatásáért.
határidő
Az önállóan működő intézmény vezetőjének felelőssége Az 1992. évi XXXVIII.. törvény (továbbiakban: államháztartási tv.) előírásai alapján az önállóan működő intézmény vezetője felelős: 9) az alapító okiratban foglalt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményének megfelelő ellátásáéért, 10) a feladatai ellátásához a költségvetési szerv kezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, 11) az intézményi gazdálkodás, a szakmai hatékonyság és gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, 12) a tervezésre, beszámolásra, információszolgáltatásra vonatkozó kötelezettség megfelelő teljesítéséért, ezeknek a szolgáltatásoknak teljességéért, valódiságáért, hitelességéért, 13) a gazdálkodási lehetőségek és vállalt kötelezettségek összhangjáért, 14) az intézmény számviteli rendjének kialakításáért, 15) a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony, megfelelő szintű működéséért. 16) az információszolgáltatásra vonatkozó előírások betartásáért mind tartalmi, mind határidő szempontjából. Felelős a - törvényes és tervszerű gazdálkodás érdekében - a kötelezettségvállalás-nyilvántartás vezetéséről gondoskodni.
3.
A közoktatási intézmény vezetése
3.1
Az intézmény szervezeti és kapcsolattartási rendje
A közoktatási intézmény belső szervezeti egységének, vezetői szintjeinek meghatározásánál a legfontosabb alapelv az, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen lássa el a követelményeknek megfelelően.
A magas színvonalú munkavégzés, a különböző szintek egymás közötti kapcsolata, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével az alábbi belső vezetési és szervezési struktúrát működtetjük:
8
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata Igazgató
Általános igazgatóhelyettes
Igazgatóhelyettes
Igazgatóhelyettes
Gazdasági vezető Gazdasági vezető helyettes
Szakmai munkaközösségvezetők
Osztályfőnöki munkaközösségvezető
Szaktanárok
Osztályfőnökök
Oktatástechnikus
Laboráns
AJTP Nemzetközi programfelelős Érettségi koordinátora
Szabadidő szervező
Iskolatitkár
Pedagógiai asszisztens
Épületgépész
Úszómesterek
Karbantartók
Gondnok
Takarítók
Belső ellenőr
Portások
9
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
Gazdasági vezető helyettes
Munkaügyi személyügyi ea-k.
Főkönyvi könyvelők
Kötelezettségek analitikája, átutalás
Pénztárellenőr Adóügyes
Előirányzatok, normatívák
Követelések analitikája, szerződések
Pénztáros
Analitikus könyvelő
Térítési díj elszámoltató
Leltározási, selejtezési ea.
Nem rendszeres személyi juttatások, számfejtése
Adatrögzítő pályázatok analitikája
Adminisztrátor
Élelmezési ellenőr
10
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
Az iskola szervezeti felépítése szükségessé teszi a rendszeres kapcsolattartást, ellenőrzést és tájékozódó megbeszélést a különböző szervezeti egységek között. Az egyes szinteken ez napi, heti, kétheti, havi, negyedéves, féléves és éves időszakokban történik. 3.2
Az intézmény vezetője
Az intézmény vezetőjét a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. számú, valamint az 1993. évi LXXIX számú törvény a közoktatásról, továbbá a 11/1994. (VI/8. MKM rendelete), a 20/1994 (XI. 10 MKM rendelete), 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet, a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének 26/1995. (II. 20.) Kh. sz. határozata értelmében a fenntartó bízza meg. Az intézmény vezetője, és/vagy a helyettesei tanítási foglalkozások idején tartózkodnak az intézményben (munkanapokon 715 – 1600 közötti időben).
A közoktatási intézmény vezetője felelős: • • • • • • •
az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.
Gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Képviseli az intézményt.
Az intézményvezetőt betegsége, szabadsága, hivatali elfoglaltsága esetén az általános igazgatóhelyettes, annak távollétekor valamelyik igazgatóhelyettes helyettesíti. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges intézkedések megtételére a Pedagógiai Tanács valamelyik tagját kell megbízni. A megbízást a közalkalmazott tudomására kell hozni. A közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje: A munkáltatói jogkör kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló dolgozójára függetlenül attól, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. A Tóth Árpád Gimnáziumban a munkáltatói jogkört az intézmény vezetője gyakorolja. Leggyakrabban előforduló munkáltatói jogok: - közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony létesítése és megszüntetése; a kinevezése, munkaszerződés módosítása, - fizetési osztályba és fokozatba történő besorolás, - illetmény és illetménypótlékok megállapítása, módosítása, - jutalmazás, 11
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
-
-
munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése, a munkáltatói engedélyhez nem kötött munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének tudomásul vétele, fegyelmi jogkör gyakorlása, kártérítési eljárás elrendelése, vezetői megbízás, megbízás visszavonása, összeférhetetlenség vizsgálata.
A munkáltatói jogkör gyakorlásánál figyelemmel kell lenni a jogszabályokban és az intézményi szabályzatokban leírt eljárási rendre. 3.3
Az intézményvezető közvetlen munkatársai
Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el, akik munkamegosztáson alapuló munkaköri leírás szerint önállóan, személyes felelősséggel végzik munkájukat.
Az igazgató közvetlen munkatársai: • a három igazgatóhelyettes, • a gazdasági vezető, • a szabadidő-szervező. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. A megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettes megbízása bármikor visszavonható. Az igazgatóhelyettesek feladat-és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Gazdasági vezetői feladatot szakirányú képesítéssel rendelkező személy láthat el. A gazdasági vezető hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre szerinti feladatokra. A számukra meghatározott feladatok mellett - ha az iskola érdeke úgy kívánja - más feladatok ideiglenes ellátásával is megbízhatja őket az iskola igazgatója.
3.4
A Pedagógiai Tanács
Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai.
A Tóth Árpád Gimnáziumban a szélesebb értelemben vett iskolai vezetőség a Pedagógiai Tanács. Tagjai: • • • • •
az igazgató az igazgatóhelyettesek a munkaközösségek vezetői a szakszervezeti bizalmi az Arany János Tehetséggondozó Program programfelelőse
(alkalmanként) • a gazdasági vezető 12
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
• a közalkalmazotti tanács elnöke A Pedagógiai Tanács, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Ezen joga kiterjed az iskola működésével kapcsolatos minden területre. Tagjai szakmaipedagógiai ellenőrzési feladatokban is közreműködhetnek az igazgató kérésére. Az iskolai vezetőség együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösségek választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel. A Pedagógiai Tanács HETI RENDSZERESSÉGGEL ÜLÉSEZIK, de összehívhatja az igazgató szükség szerint, vagy ha a tanács tagjainak egyharmada kezdeményezi. A Pedagógiai Tanács megbeszéléseinek eredményét ismertetni kell a tantestülettel. 3.5
Az iskola szabályzatainak összefüggése, kapcsolata
Az intézményben Közalkalmazotti Tanácsot (KT) kell választani, melynek működési szabályzatát a KT elnöke készíti el. Az igazgató kapcsolatát a KT-csal a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A KT választásokon elért eredmények alapján a reprezentatív szakszervezet köt kollektív szerződést. A kollektív szerződést a szakszervezeti vezető készíti el, és a munkáltató a másik kötő fél.
13
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
A hatáskörükbe tartozó jogosítványok összefüggései, kapcsolatai: Megnevezés
Közalkalmazotti Tanács
Szakszervezet
Kollektív szerződés Közalkalmazotti szabályzat Belső szabályzatok Munkaidő-beosztás, módosítás
Véleményező Kötő fél Véleményező Véleményező
Kötő fél Véleményező Kollektív szerződésben kötő fél, hiányában véleményező Vétójog
Jogellenes munkáltatói intézkedés (nem egyedi jogvita esetén) Szociális juttatások Jóléti pénzeszközök felhasználása Dolgozói képviselet Információkérés joga általában Információkérés joga egyedi ügyekben
Jogkörét érintő jogellenesség esetén bíróság előtti megtámadás Véleményező Egyetértési jog Egyedi ügyben nem, közösség nevében igen Megilleti Nem illeti meg
4.
Az iskolai munka rendje
4.1
Az alkalmazás feltételei
Kollektív szerződésben kötő fél Kollektív szerződésben kötő fél Tagjai vonatkozásában Megilleti Tagjai vonatkozásában
A közoktatásban alkalmazottak körét a Közoktatási Törvény szabályozza. A nevelő és oktató munkát az e törvényben meghatározott szakképesítéssel rendelkezők (a továbbiakban: pedagógusok) végzik. A pedagógusok tevékenységét szakértők és szaktanácsadók segítik. A nevelő és oktató munkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását felsőfokú végzettségű és más végzettségű szakember segíti. Az intézmény feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak vesznek részt. Az alkalmazás feltételeit és a munkavégzés egyes szabályait a fenti törvény rögzíti. A közoktatási intézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében a közalkalmazottak jogállásról szóló törvényt, illetve a Munka Törvénykönyvét e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. A közoktatásban dolgozó büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
Az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott • rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, • büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen.
Pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai) végzettséggel rendelkezik, úgymint: • középiskolában a szakiránynak megfelelő egyetemen szerzett tanári, szakiránynak megfelelő egyetemen folyó tanárképzés hiányában szakiránynak megfelelő főiskolán szerzett tanári diploma 14
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
• iskolai könyvtárosnak a pedagógiai-munkakör betöltésére jogosító tanári és e mellett könyvtárosi felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség 4.2
A közalkalmazottak munkarendje
A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az 1992. évi XXII. törvénnyel (Munka Törvénykönyve), valamint az 1992. évi XXXIII törvénnyel (A közalkalmazottak jogállásáról), az azt módosító 138/1992. (X. 8.) számú, a 137/1993 (XII.19) számú kormányrendeletekkel, valamint a 11/1993. (XII.20) MKM rendelettel egyetértésben kell meghatározni. 4.3
A nem pedagógusok munkarendje
Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Általános elvként alkalmazni kell a heti 40 órás munkarendet. Hivatalsegédek esetében a napi munkavégzés osztott munkakörben is történhet. A portások folyamatos munkarendben végzik tevékenységüket. Munkaköri leírásukat az igazgató és az iskola gondnoka állítják össze. Nem pedagógus közalkalmazottak esetén, a betegség miatt távollévő dolgozó helyettesítését végző munkatársat a távollévő dolgozó garantált illetményének 80 %-a illeti meg. 4.4
A pedagógusok jogai és kötelességei
A pedagógusok jogait és kötelességeit a Közoktatási Törvény rögzíti. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése-oktatása. A Közoktatási Törvény szerint a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, ez a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. • A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató és a helyettesek állapítják meg az intézmény tanórarendjének függvényében. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletét és a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat lát el. • A pedagógus köteles a tanítási órái, foglalkozásai, ügyeleti beosztása előtt munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén 10 perccel korábban megjelenni. • Ha a pedagógus munkáját váratlan akadályoztatása miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni, legkésőbb a munka megkezdése előtt lehetőleg 15 perccel jelentse azt az igazgatónak, annak távolléte esetén az igazgatóhelyetteseknek. Minden egyéb esetben legalább egy nappal előbb engedélyt kér az igazgatótól valamely tanítási óra, vagy egyéb előírt foglalkozás elhagyására. A bejelentéssel egy időben az igazgatóhelyetteseket is értesíti arról, hogy a foglalkozás(oka)t hogyan pótolja, illetve ki(k)nek a bevonását javasolja. • A hiányzó pedagógust helyettesíteni kell. Az igazgató engedélyével történő hiányzás esetén a szakszerű helyettesítést az engedélyt kérő tanár szervezi meg. Egyéb hiányzások esetén a helyettesítést a szakmai munkaközösség vezetője, illetve az igazgatóhelyettesek szervezik. 4.5
Az intézmény tanulóinak munkarendje
Az intézmény házirendje tartalmazza a tanulók jogait, kötelességeit, valamint a tanulók iskolai munkarendjének szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott közösségek egyetértésével. 15
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
4.6
A tanév rendje, tanítás nélküli munkanapok
A tanév rendjét az évente megjelenő miniszteri rendelet szabályozza. Ez tartalmazza az első és utolsó tanítási napot évfolyamokhoz rendelve, az elrendelhető tanítás nélküli munkanapok számát, az őszi, a téli és a tavaszi szünetek idejét, a félévek váltásának idejét, a félévi értesítő kiosztásának időszakát, az iskolába való jelentkezés rendjét, valamint az érettségi és képesítő vizsgák részletes időpontját. A tanév rendjének betartása kötelező, attól eltérni csak a fenntartó egyetértésével lehet. Az iskolai munkát tanévenként tanévnyitó ünnepéllyel kezdjük, melynek ideje az első tanítási napra esik. A miniszteri rendeletben meghatározott számú tanítás nélküli munkanapokból kell biztosítani a diákönkormányzat számára egy napot diákönkormányzati nap megtartásának céljából. A többi felhasználásáról a nevelőtestület dönt. 4.7
Az intézmény nyitva tartása
Az intézmény nyitva tartását úgy kell megszervezni, hogy az iskolai alapfeladatok ellátásához helyet tudjunk biztosítani a tanulócsoportoknak. Kötelező és tanórán kívüli iskolai foglalkozások csak tanári felügyelet mellett tarthatók. A délutáni foglalkozások rendjét a tanév kezdetén jelenteni kell az igazgatónak. A reggeli munkavégzés kezdetéhez az épületbe 650 órától lehet bejönni. A délutáni foglalkozásokat és a sportfoglalkozásokat 1900 óráig be kell fejezni. Az ettől várhatóan eltérő időpontig tartó rendezvényekre egy héttel korábban kell engedélyt kérni az iskola igazgatójától vagy helyetteseitől. Az iskola dolgozói hétvégeken és munkaszüneti napokon a portaszolgálatnak jelzik benntartózkodásuk helyét és várható idejét azért, hogy a biztonsági rendszer átprogramozható legyen. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt. 4.8
A helyiségek használata
Az iskola helyiségeinek használói felelősek: • • • •
az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének és tisztaságának a megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskolai SZMSZ-ben és a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit a helyiségekből kivinni nem lehet. Alkalmanként, indokolt esetben, rövid időtartamra (az iskolai munkával összefüggően) az igazgató engedélyt adhat felszerelések és eszközök máshol történő használatára. Amennyiben a berendezéseket, felszereléseket az iskolán kívül használják, azokat elvinni a gazdasági irodán kiállított átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeiben elsősorban iskolai képzéssel összefüggő foglalkozásokat lehet tartani. Nem iskolához kötődő foglalkozások az intézményben csak az igazgató tudtával és engedélyével, az ügyeleti és bérleti díj egyidejű megfizetésével lehetségesek. A szertárak, tanári szobák esetén az ott dolgozó pedagógusok felelősek a szertári állomány értékeinek biztonságos őrzéséért, az ott használt berendezések szakszerű üzemeltetéséért. Csak az igazgató írásbeli engedélyével hozhatók be az épületbe olyan tárgyak és eszközök (más intézmények vagy magánszemélyek tulajdona), amelyek az iskolai munkához szükségesek. Az alapító okiratnak megfelelően az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásával. Helyiségeket abban az esetben lehet bérbe adni, ha az nem sérti az alaptevékenység ellátását.
16
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
4.9
A tanítási órák rendje, csengetési rend
A tanítási órák rendjét az évente készülő tantárgyfelosztásra épülő órarend határozza meg. A kötelező tanítási foglalkozásokra délelőtt kerül sor, és azokat legkésőbb 1425 óráig be kell fejezni. Az elméleti tanítási órákat elsősorban az első-hetedik órában kell megtartani. Az első tanítási óra 800 órakor kezdődik. Az első összevont órák legfeljebb 45 perccel való korábbi kezdéséhez be kell szerezni az iskola szülői szervezetének és a diákönkormányzatnak az egyetértését. Az órák hossza 45 perc. Az óraközi szünetek 10 percesek, kivéve a harmadik és negyedik óra közöttit, mely 20 perces. Az órák kezdetét és végét szignál jelzi. Az órák vége előtt 5 perccel jelzőszignál hallható. Rendkívüli alkalmak esetén az igazgató rövidített órákat és hosszabb óraközi szüneteket rendelhet el. A tanítási órák rendjét - rendkívüli eseménytől eltekintve - megzavarni nem lehet. Onnan tanulót vagy tanárt kihívni csak az igazgató tudtával és engedélyével lehet. Tanítási órára a naplót a szaktanár viszi magával, tanulóra napló semmilyen módon nem bízható. A tanítási órák látogatására az igazgató engedélye nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Az egyetemi vezetőtanárokhoz beosztott hallgatók részt vehetnek vezetőtanáraik szakóráján. Minden egyéb esetben az igazgató ad engedélyt az óralátogatásra. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban történhetnek. 4.10
Iskolai ünnepélyek, hagyományápolás, iskolai rendezvények
Az iskola jelentős eseményekről ünnepségeken emlékezik meg, vagy rendezvényeinek egy részét ünnepség keretében rendezi meg. Hagyományos ünnepélyek, rendezvények, megemlékezések az alábbiak: • • • • • •
• • • •
tanévnyitó ünnepély, tanévzáró ünnepély – bizonyítványosztás, nemzeti ünnepeink: március 15., október 23., szalagtűző ünnepség, ballagási ünnepség, megemlékezések: - az aradi vértanúkról, - a magyar kultúra napjáról, - a kommunista diktatúra áldozatairól, - június 4. a Nemzeti Összetartozás Napjáról, - a Holocaust áldozatairól, - Tóth Árpádról, - Kerékgyártó Lászlóról (emlékfutóverseny, szeptember utolsó hetében), diákönkormányzati rendezvények, iskolai szavalóverseny, a szülői választmány rendezvényei, sportrendezvények: - házibajnokságok, - ODK kirándulások, - diákolimpia városi, megyei, területi, országos versenyek, - téli sítáborok, - nyári ODK tábor.
Az iskolai ünnepségek és rendezvények pedagógusszervezőjét, felelősét előzetes egyeztetés alapján az iskola igazgatója bízza meg. Munkájukat osztályok, tanulócsoportok segítik. Az intézményi szintű ünnepségeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte az alkalomhoz illő öltözetben kötelező. 17
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
A szülői választmány rendezvényeit a választmányi összekötő tanár koordinálja. A diákönkormányzati rendezvényeket az iskolai diákönkormányzat éves programja alapján szervezzük. A diákvezetők mellett a diákönkormányzatot segítő pedagógus is részt vesz az előkészítő munkákban.
5
Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és az iskolavezetéssel 5.1
A nevelőtestület
A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban (Ktv. 56., 57.; 11/1994. MKM r. 29. §) megfogalmazott döntési és véleményezési jogkörrel rendelkezik. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni abban az esetben, ha az igazgató, vagy ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai szülői szervezet, közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. 5.1.1
Döntési jogköre
A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: • • • • • • • • • •
a pedagógiai program és módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, jogszabályban meghatározott más ügyek.
A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen történő kereset benyújtásáról. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál.
18
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
A nevelőtestület döntéseit, határozatait, - a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott anyagába kerülnek. A tantestületi döntések érvényességéhez az éves tantárgyfelosztásban szereplő, szavazásra jogosult pedagógusok kétharmadának jelenléte szükséges. Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben (a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyét érintő kérdések kivételével) nem rendelkezik szavazati joggal. 5.1.2
Véleménynyilvánítási jogköre
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.
5.2
Szakmai munkaközösségek együttműködésének formái •
A szakmai munkaközösségek együttműködésének hivatalos fóruma a Pedagógiai Tanács ülése, illetve a munkaközösségek által összehívott szakmai megbeszélések. Az Pedagógiai Tanácson a munkaközösség-vezetők a munkaközösségi gyűléseken a munkaközösség valamennyi tagja részt vehet. A munkaközösségek egyeztetnek minden olyan kérdésben, amely az iskolai munka megszervezését, a tanulókat érinti. (Az iskola működése, követelmények, értékelés, Pedagógiai Program módosítása stb.)
• •
5.3
A tanév helyi rendje
A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: • • • • • •
a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi vonásairól, a pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól, az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról, időpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról, az éves munkaterv jóváhagyásáról, a házirend módosításának szándékáról.
A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény házirendjének egy-egy példányát a tanulók a beiratkozáskor kézhez kapják.
6.
Szakmai munkaközösségek
6.1
Megalakulásuk
A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. Megalakulásuk, vezetőinek megválasztása (megújítása) a tanév végén, a következő tanév tantárgyfelosztásának véglegesítése előtt szükséges. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. 19
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
Az intézményben szaktárgyakhoz kapcsolódó munkaközösségek működnek, melyek összefogják az azonos tantárgyakat (tantárgycsoportokat) tanító tanárokat.
Az iskolában jelenleg meglévő munkaközösségek: • • • • • • • • • • • • 6.2
magyar nyelv és irodalom, mozgóképkultúra, történelem, földrajz, rajz, etika, filozófia, ének, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, angol nyelvi, német nyelvi, idegen nyelvi (orosz - olasz – latin - spanyol), tánc és dráma, testnevelés, osztályfőnöki. A munkaközösség feladata
A szakmai munkaközösségek feladata az adott tantárgyon belüli egységes értékelő, számonkérő rendszer kidolgozása, meghatározása, új módszerek kidolgozása az oktatás területén, valamint a kezdő pedagógusok munkájának a segítése. A szakmai munkaközösségek évenként javaslatot tesznek munkaközösség-vezető személyére, a munkaközösség tevékenységének tervezésére, szervezésére, irányítására, koordinálására. 6.3
A nevelőtestületről átruházott feladatai
A nevelőtestület véleményezési jogköréből a szakmai munkaközösségek véleményezési jogot kapnak a következőkben: • • • • •
7.
az iskolai-szakmai programok elbírálása, a pedagógus továbbképzésben való részvétel tervezése, a tantárgyfelosztás terveinek előzetes véleményezése, az iskolai költségvetésből a munkaközösségre eső szakmai előirányzatok felhasználása, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés felhasználása.
Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzése
7.1 Alapelvek Az iskolában végzett ellenőrző tevékenység célja: - a megerősítés, - a tájékozódás, - az érkezett bejelentések kontrollálása, - a hibák feltárása és az azokra adható javaslatok megfogalmazása. Az ellenőrzés mindig az ellenőrzött fél tudtával történik. Az iskolai oktató-nevelő munka teljes folyamatának ellenőrzésére az iskola igazgatója és helyettesei, saját munkaterületükön a munkaközösség-vezetők, osztályokhoz kapcsolódóan az osztályfőnökök jogosultak. A szaktárgyi oktató-nevelő munka ellenőrzéséhez az iskola igazgatója kérheti szaktanácsadók segítségét is.
20
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
A költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági tevékenység belső ellenőrzésének kialakítása és működtetése az intézmény vezetőjének feladata, melyet a 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet előírásai szerint kell végezni. A gimnázium 1 fő függetlenített belső ellenőrrel rendelkezik, feladata az önállóan működő és gazdálkodó intézmény és a gazdaságilag hozzárendelt önállóan működő intézmények pénzügyigazdasági belső ellenőrzésének ellátása. A belső ellenőr feladatait a mindenkor érvényben lévő Belső Ellenőrzési Kézikönyv és az éves ellenőrzési ütemterv alapján végzi. Beszámolási kötelezettséggel a költségvetési szerv vezetője felé tartozik. Pénzügyi-gazdasági tevékenység ellenőrzésére az iskola külső szakértőt (belső ellenőrt) is felkérhet.
7.2
Az ellenőrzés fajtái
Az ellenőrzési tevékenység vizsgálhatja: • az oktató-nevelő munka előkészítését, • az arra való felkészülés folyamatát, • annak hatását, hatékonyságát, eredményességét, • magát az oktató-nevelő munka folyamatát. Ezek részletes megvalósulása történhet: • a pedagógusértékelési rendszer alkalmazásával, • a tantárgyi munkatervek, a témazáró dolgozatok, a felmérő feladatlapok tanulmányozásával, • a szaktárgyi-, osztályfőnöki órák, csoportfoglalkozások látogatásával, • a haladási és osztályozó naplók vezetésének ellenőrzésével, • az érettségi és felvételi vizsgaeredmények, a tanulmányi versenyek, a nyelvvizsgák és a pályázatok eredményességének elemzésével, • a szülői munkaközösségtől és a diákönkormányzattól érkező javaslatok alapján. 7.3 Belső ellenőr vagyonnyilatkozat tétele Az intézmény függetlenített ellenőre vagyonnyilatkozatát a 2007. évi CLII. Törvény előírásai szerint köteles megtenni. A vagyonnyilatkozat őrzéséért az intézmény vezetője a felelős. A nyilatkozat nyilvántartásba vételét az intézmény iktatási rendszerében kell elvégezni, majd a nyilatkozó és az őrzésért felelős aláírásával ellátott zárt borítékban, páncélszekrényben őrizni. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékot csak a vagyongyarapodási vizsgálat során eljáró szerv bonthatja fel.
8.
Az intézményi kapcsolattartás rendje
8.1
Alapelvek
Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógusvezetők, a választott képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza.
A kapcsolattartás rendszeres formái: • értekezletek 21
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
• • • • • 8.2
fórumok bizottsági ülések nyílt napok tanácskozások fogadóórák Kapcsolattartás a tantestületben
A tantestület kölcsönös kollektív tájékoztatása - rendkívüli eseteket kivéve - a szerdai napokon történik. Rendkívüli tantestületi megbeszélést az igazgató rendelhet el, vagy engedélyezhet. Ezek ideje a tanítási nap harmadik szünete lehet. Ebben az esetben a 3. és 4. órák 40 percesek, s a köztük lévő szünet 30 perces is lehet. Pedagógiai, iskolafejlesztési, az oktatás egészét érintő témákról a tantestület nevelési értekezletet tarthat. Annak témáját és időpontját az éves munkatervben kell meghatározni. 8.3
A kapcsolattartás munkaközösségi szintje
A munkaközösségek tagjai éves munkatervük alapján (augusztus hónapban) előkészítik a tanévet, év végén (júniusban) zárják, értékelik azt. A munkaközösség évet nyitó és záró megbeszélésén, és alkalmanként évközben részt vesz az iskola igazgatója, illetve igazgatóhelyettesei. 8.4
Kapcsolat a tanulókkal
A tanulók hivatalos ügyeinek intézésére a titkárságon hétfőtől péntekig 730 – 800, 1035 – 1055 és kedden még 1430 – 1530 közötti időpontokban kerül sor. Az osztály nagyobb csoportját érintő ügyekben az osztály-adminisztrátor jár el. Az igazgató alkalmanként iskolagyűlést szervezhet, melyen az intézmény és a diákönkormányzat vezetője tájékoztatja a tanulókat a legfontosabb eseményekről és döntésekről. 8.5
Kapcsolattartás a szülőkkel
A szülőkkel való kapcsolattartás az iskola minden pedagógusának kötelessége. A szülői munkaközösséggel való kapcsolattartást összekötő tanár segíti. Az osztályfőnökök és pedagógusok szülői értekezlet és fogadóórák formájában kötelesek rendszeresen tájékozatni a szülőket. Szükséges esetben írásbeli tájékoztatás adható az ellenőrző könyv útján is. A szülői értekezletek: Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő első évfolyamosok szüleit az iskolavezetés a beiratkozás alkalmával írásban tájékoztatja az iskolakezdéshez szükséges alapvető információkról. Félévente legalább egy alkalommal osztály szülői értekezleteket, az első évfolyam számára december hónapban a szülők-nevelők találkozóját, januárban a negyedikesek számára pályaválasztási értekezletet kell tartani. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze, felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák: Az iskola valamennyi pedagógusa félévente egy alkalommal tart közös fogadóórát. Amennyiben a szülő, gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne a gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett szaktanárral. 22
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
Tájékoztatás a szerzett érdemjegyekről: A tanulók jegyeit a szaktanárok annak szerzésekor közlik a tanulókkal és rögzítik az elektronikus naplóban. Azokat a tanulók kötelesek beírni az ellenőrző könyvükbe. Az ellenőrző könyv a szülők és tanárok kölcsönös tájékoztatására, igazolások nyilvántartására szolgál. Az érdemjegyeken kívül mást csak a szülők, a tanárok és a tanuló orvosa írhatnak be. Az ellenőrző könyvben és az elektronikus naplóban kell feljegyezni a tanuló különleges magatartásával kapcsolatos eseményeket (dicséret, figyelmeztetés, büntetés). Szülői kérésre, az elveszett ellenőrző helyett kapott újat az osztályfőnöke adja át a tanulónak, miután a szükséges bejegyzéseket megtette. A tanuló joga, hogy folyamatosan értesüljön az osztálynaplóban rögzített érdemjegyeiről, az esetleges szaktanári és osztályfőnöki. bejegyzésekről. Ez egyrészt az osztályfőnök, illetve szaktanár által történő szóbeli vagy írásbeli (dolgozatok) tájékoztatás útján történhet, másrészt az elektronikus naplóhoz a szülők részére kiosztott kódok segítségével – olvasásra – hozzáférést biztosítva a gyermek adataihoz. Az év zárását megelőzően harminc nappal a szaktanárok kötelesek írásban értesíteni a szülőt, ha a tanuló bukásra áll. Az iskola által szervezett közös fogadóórán minden tanárnak részt kell vennie. Az arról való távolmaradást előzetesen írásban közölni kell a szülőkkel. 8.6
A kapcsolattartás egyéb formái
A külső kapcsolatok rendszerét más nevelési-oktatási, gyermekjóléti szolgálatot ellátó, iskolaegészségügyi ellátást biztosító intézményekkel, az iskolához kötődő alapítványokkal, az Öreg Diákok Baráti Körével és az Egyetemmel szabályozzuk. • Kapcsolat más nevelési-oktatási intézményekkel Az iskola tanulóinak elhelyezését biztosító kollégiumokkal való kapcsolattartásért az intézmény vezetője a felelős. Az éves munkaterv megismertetése, az intézményi szinten való teendők egyeztetése a feladata. A tanulók egyéni és közösségi teendőihez kötődő kapcsolattartás az osztályfőnökök feladata. Alkalmankénti kollégiumlátogatással, a kollégiumi nevelő tanárokkal való találkozással, megbeszéléssel adják meg a kellő tájékoztatást egymás munkájához. Az intézményvezető feladata a más középiskolákkal való kapcsolattartás. A legfontosabb területek: beiskolázási terv és felvételi rend, tanulók átvétele, vendéghallgatói viszony, városi szintű rendezvények időpontjainak egyeztetése, emelt szintű érettségire történő felkészítők szervezésének koordinálása stb. A beiskolázás biztosítása érdekében a körzetünkbe tartozó általános iskolák tantestületével, tanulóival is szükséges kapcsolatot kialakítani és ápolni. Ezt a célt szolgálja a gimnázium “NYÍLT NAP” rendezvénye, valamint az azt igénylő általános iskolákban pályaválasztási tájékoztató tartása. A fentiek megszervezése a munkaközösségek bevonásával az intézményvezető feladata. • Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálatot ellátó intézményekkel A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény értelmében az Önkormányzatok gyermekjóléti szolgálatot hoznak létre. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás során segítséget kell nyújtani a tanulók veszélyeztetettségének feltárásához, megelőzéséhez. A kapcsolatápolás elsődlegesen az iskola gyermek- és ifjúságvédelemi felelősének, másodsorban az osztályfőnököknek a kötelessége. A törvényben megfogalmazott intézményeket a fenntartó által készített kimutatás alapján lehet megkeresni. • Kapcsolat az iskola-egészségügyi ellátást biztosító intézményekkel 23
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
A nevelési oktatási intézmények feladatai közé tartozik az, hogy biztosítsák a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését. Ezen feladat ellátásában az önkormányzat által kialakított iskola-egészségügyi szolgálat hálózatát kell igénybe venni. Az iskolaorvos hetente két alkalommal rendel iskolánkban, hétfőn és csütörtökön 8-14 óra között. A 9. és 11. évfolyam tanulói belgyógyászati és szemészeti vizsgálaton, a 11. évfolyam tanulói hallásvizsgálaton vesznek részt. A megfelelő szűrővizsgálatokat az iskolaorvos kezdeményezésére a védőnő, az intézmény iskolatitkára és pedagógiai asszisztense koordinálja az általános igazgatóhelyettes támogatásával. A szűrővizsgálatokon az iskola tanári felügyeletet biztosít. • Kapcsolat az iskolához kötődő alapítványokkal Az intézmény szakmai-gazdasági kapcsolatban “A Tóth Árpád Gimnázium Színvonaláért” elnevezésű alapítvánnyal áll. Az alapítvány olyan céllal létesült, hogy támogassa az iskolát, annak tanulóit, tanárait és diákcsoportjait. Az alapítvány kuratóriuma az alapító okirat szerint működik. A kellő számú iskolai képviseletet a tanárok és a diákönkormányzatot segítő pedagógus kuratóriumi tagsága biztosítja. Az alapítvány feletti felügyeletet a Megyei Ügyészség gyakorolja. Kapcsolat az Öreg Diákok Baráti Körével A baráti kör célja a tehetséges diákjaink és az iskola nyugdíjas tanárainak a támogatása. A tanév elején egyeztetik a programjukat az iskola vezetőségével. Kapcsolat a Debreceni Egyetemmel Az iskolánkba hospitálásra, gyakorló tanításra érkező tanárjelöltek munkáját az igazgatóhelyettesek koordinálják. E kapcsolatot erősíti az egyetemmel kötött együttműködési megállapodás. Ez alapján a Tóth Árpád Gimnázium a „Debreceni Egyetem Partneriskolája” címet kapta.
9.
A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés
9.1
Alapelvek, törvényi háttér
Az átlagon felüli munkateljesítmény elismerésének szabályait az ide vonatkozó törvények (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény módosítása és a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. CXLVI. 59. §-a) figyelembe vételével kell alkalmazni. Az intézmény vezetője keresetkiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló keresetkiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítés egy nevelési évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. Az odaítélés feltételeit és arányait a tanév kezdete előtt kell áttekinteni. 9.2
A kiemelt munkavégzés elismerésének szabályai
1. Kötelezően megilleti a keresetkiegészítés: • •
aki iskolai rendezvényeket szervez, azokat, akik a minőségirányítási rendszer kiépítésének munkájában részt vesznek; a keresetkiegészítés összege nem lehet kevesebb a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés 24
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
számítási alapja háromszáz százalékánál annak, aki a minőségirányítási rendszer vezetését látja el, kétszáz százalékánál annak, aki a minőségirányítási rendszer működtetésében vesz részt.
2. Keresetkiegészítésben részesülhet továbbá:
• az a pedagógus, aki a pedagógusértékelési rendszer szempontjai alapján kiemelkedő munkát végez, • az a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, aki felkészít tanulókat az OM által meghirdetett országos tanulmányi verseny döntőjére, illetve a nemzetközi diákolimpiára; amennyiben a tanuló felkészítését nem egy tanár végezte, a bérpótlék annak adható, aki(ke)t a tanuló a tantárgyat tanító pedagógusok közül megnevez a dolgozatán vagy pályamunkáján, • az a pedagógus, aki felkészíti diákjait a sportági diákolimpiák országos döntőjére, • az elismerést követő tanévre az a pedagógus, aki nevelő-oktató munkájáért országos, vagy városi kitüntetést kapott, • aki az érettségi vizsgájukat megelőző két tanévben a végzős évfolyam osztályfőnöke volt, • aki az iskola távlati pedagógiai elképzeléseinek és az iskolai szabályzatok elkészítésének folyamatában részt vett, • aki díjazással nem járó plusz feladatokat lát el,
3. A bérpótlékban részesülő személyek kiválasztása előtt a munkáltató a döntés előkészítésébe javaslattételi joggal köteles bevonni a Pedagógiai Tanácsot.
4. Amennyiben a bérpótlékban kötelezően részesülő (1. pont szerint) pedagógus a tárgyév végén megszakítja munkavégzését, vagy korábban megszakította (pl. GYES, fizetés nélküli szabadság stb.) a járó bérpótlékot át kell vinni a munkavégzés megszakítását követő első tanévre. Ha a pedagógus abban a tanévben szakítja meg munkaviszonyát, amikor még az egy tanévre megállapított minőségi bérpótlékban részesül, akkor a tanévből hátra lévő hónapokra attól az időponttól jár tovább a bérpótlék, amikor újból munkába áll.
5. A nevelőtestület döntése értelmében a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés szétosztása a pedagógus és nem-pedagógus közalkalmazottak között 80-20%-ban történik a pedagógusok javára. A nem pedagógus dolgozókra jutó keret szétosztása a gazdasági vezető javaslata alapján történik. Mint a pedagógus, mind a nem-pedagógus közalkalmazottak esetében indokolni szükséges az odaítélés alapját. 9.3
Alapított díjak adományozása
A minőségi munka elismerésének módja az intézményben lévő alapítványi díjak adományozási lehetősége is, melyek a következők: Ugrin Károly - humán-díj Ugrin Károly iskolánk első kiváló magyar nyelv és irodalom tanára, szakfelügyelő emlékére alapította a Balkányi Állami Gazdaság 1986-ban, majd a Tóth Árpád Gimnáziumért Alapítvány kuratóriuma megújította 1991-ben – változatlan feltételek mellett, évente egy tanuló és egy tanár számára. „Elnyerheti az a tanár, aki több éven át kiemelkedő közösségi munkája mellett a humán tárgyak tanításában is eredményeket ért el. Tanítványaival megszerettette a tárgyát, a versenyekre is előkészítette őket”. Ágni Endre - reál-díj Ágni Endre, iskolánk első kiváló kémia-fizika szakos tanára, később egyetemi oktató emlékére alapította a BIOGAL Gyógyszergyár 1986-ban, majd a Tóth Árpád Gimnáziumért Alapítvány 25
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
kuratóriuma megújította 1991-ben – változatlan feltételek mellett, évente egy tanuló és egy tanár számára. „Elnyerheti az a tanár, aki a reál tárgyak tanításában több éven át eredményes munkát végez, s tárgyát magas színvonalon műveli. Tanítványaival megszerettette a tárgyát, a versenyekre is előkészítette őket. Csapó István- közösségi-díj Alapítva 1986-ban Csapó István, a Tóth Árpád Gimnázium alapító igazgatója emlékére, majd a Tóth Árpád Gimnáziumért Alapítvány kuratóriuma megújította 1991-ben – változatlan feltételek mellett, évente egy tanuló és egy tanár számára, akik az iskolai közösségi élet bármely területén több éven át kiemelkedőt teljesítenek, példamutató magatartásúak. A díjazottak személyére javaslatot a munkaközösségek tehetnek. A díj odaítéléséről a Pedagógiai Tanáccsal történt konzultációt követően az iskola szűkebb vezetése dönt. Ugyanazt a díjat öt éven belül csak egyszer kaphatja meg ugyanaz a kolléga. A díjakat minden tanév végén, az iskolaközösség előtt kell átadni a tanévzáró iskolai ünnepélyen. A díjazottakat a Tóth Árpád Gimnázium Színvonaláért Alapítvány anyagi elismerésben részesíti.
10.
Tanórán kívüli foglalkozások
10.1
Alapelvek
Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervezhet. Vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról naplót kell vezetni. A tanórán kívüli foglalkozásokra szánt óratömeg - önkormányzati hozzájárulás nélkül - nem lépheti át a törvényi szabályozás szerint felhasználható órakeretet. 10.2
A tantárgyfelosztásban tervezett és egyéb tevékenységek
10.2.1 Tehetséggondozás
Az iskolai tehetséggondozás a kötelező és nem kötelező órák mellett tanórán kívüli foglalkozások keretén belül is történhet. Az ilyen csoportok irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével, a működés feltételeinek intézményi támogatásával. A tehetséggondozó foglalkozások feladata a tanulókat a középiskolai anyag elmélyítésére vagy azon túli ismeretszerzésre ösztönözni, segíteni továbbhaladásukat, pályázataikat, eredményes szereplésüket. A tantárgyakhoz kötődően ez szakköri foglalkozások keretében is lehetséges. A tehetséggondozásra szánt órák meghatározásánál a felhasználható óratömeget kell alapul venni. A fenntartó hozzájárulásával és finanszírozása mellett attól eltérő mértékben is lehetnek ilyen foglalkozások. 10.2.2 Korrepetálás
A különböző előképzettségeket adó általános iskolából érkezőknek szintrehozó, felzárkóztató, korrepetáló foglalkozásokat indíthat az intézmény. Ezekre többnyire a kilencedik évfolyamon, zömmel annak első félévében, illetve az érettségi vizsgára való felkészülés idején a tizenkettedik évfolyamon (pl. matematikából) van szükség és lehetőség. A csoportok indítása a munkaközösségek javaslatára, igazgatói engedéllyel történik. A csoportok számát az iskola éves költségvetésének függvényében kell meghatározni. A fenntartó hozzájárulásával és finanszírozása mellett attól eltérő mértékben is lehetnek ilyen foglalkozások. 26
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
10.2.3 Érettségi előkészítők
Az emelt- és középszintű érettségi előkészítők célja az, hogy a végzős tanulók magasabb szinten készülhessenek fel érettségi vizsgájukra. Az előkészítőre szánt órák meghatározásánál a felhasználható óratömeget kell alapul venni. A fenntartó hozzájárulásával és finanszírozása mellett attól eltérő mértékben is lehetnek ilyen foglalkozások. Az emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozásokra való jelentkezés eljárásrendjét az iskola házirendje tartalmazza. 10.2.4 Diákkörök
A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a tanulók kreativitására, aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok, a diákkör profiljához megfelelő ismerettel rendelkező, esetleg külső szakemberek az intézményvezető engedélyével végzik. A diákkörre szánt órák meghatározásánál a felhasználható óratömeget kell alapul venni. A fenntartó hozzájárulásával és finanszírozása mellett attól eltérő mértékben is lehetnek ilyen foglalkozások. 10.2.5 Diák-sportegyesület, tömegsport foglalkozások, mindennapos testedzés
A diák-sportegyesület (DSE) a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult. Annak keretében sportcsoportok szervezhetők. A DSE mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik. A tanulók által befizetett hozzájárulás, az iskolai költségvetésből átutalt összeg és különféle pályázatokból szerzett anyagi támogatás biztosítja a működés anyagi fedezetét. A DSE elnöke havonta tájékoztatja az iskola igazgatóját az egyesület tevékenységéről. A tömegsport-foglalkozások a tantárgyfelosztásban tervezett óraszám szerint teszik lehetővé a mindennapi testedzést. A mindennapi testedzés foglalkozásait a tanulók érdeklődése és igénye szerint kell megszervezni úgy, hogy az érdeklődők részére legalább negyvenöt perc álljon rendelkezésre minden nap a testmozgásra, sportolásra. A mindennapi testedzés foglalkozásaira tanári felügyelet mellett kerül sor. 10.2.6 Önköltséges tanfolyamok
Felvételi előkészítő, nyelvvizsgára felkészítő és egyéb tanfolyamokat - költségvetési támogatás hiányában - az iskola önköltségi alapon is indíthat. Önköltséges tanfolyamok térítési díjának meghatározásakor a tanári óradíjat, annak közterheit, a helyiség bérleti díját, a szervezői és adminisztrációs költséget, az intézményi érdekeltségi díjat kell kalkulálni. Tanfolyamonként minden alkalomra önköltségszámítást kell végezni. A tanfolyami díjat az iskola pénztárába kell befizetni. Megbízási szerződés alapján - a kikalkulált óradíj számfejtésével - havonta vagy negyedévente utólag történik a bér kifizetése. A tanfolyamról szabályos haladási naplót kell vezetni. A tanulók tanáruk személyétől függetlenül részt vehetnek az ilyen foglalkozásokon.
11.
A tanulók jogainak és kötelességeinek teljesítése
A közoktatási intézményben nevelt és oktatott gyermekek jogait és kötelességeit a Közoktatási Törvény tartalmazza. Az intézmény megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és a kötelességek teljesítésének. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos, részletes szabályokat a házirend tartalmazza. 11.1
A tanulók tájékoztatása és véleménynyilvánítása, a diákönkormányzat
Az intézmény tanulóit megilleti az a jog, hogy az iskola pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során tájékoztatást kapjanak és az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon 27
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
véleményt nyilvánítsanak minden kérdésben. Ezt a célt szolgálja az iskolában szervezett diákönkormányzati rendszer, melynek több szintje van. A törvény szerint a tanulóközösség érdekképviseleti céllal diákönkormányzatot (esetleg diákönkormányzatokat) hozhat létre, melynek tagjai megalkotják és - a nevelőtestület jóváhagyásával - elfogadják szervezeti és működési szabályzatukat. Iskolánkban osztály-diákbizottságok (ODB) és diáktanács (DT) működik és gyakorolja a törvényben biztosított jogokat. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleményének meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy (az iskolában tanító tanár, továbbá az iskola tanulója, illetőleg annak szülője) segítheti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a diákújság és a diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásáról. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) tevékenységét a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzat szerint folytatja. 11.2
A tanulmányok alatti vizsgák
A tanulmányok alatti vizsgák, amelyeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM-rendelethez kapcsolódó 9. számú melléklet szabályoz: •
a javítóvizsga,
•
az osztályozóvizsga,
•
a különbözeti vizsga.
Az osztályzatok megállapításához kötelező vizsgát tennie: • • • • •
a magántanulónak, a tantervi követelményeknek egy tanévnél (az előírtnál) - engedéllyel - rövidebb idő alatt eleget tévő tanulónak, jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, s emiatt érdemjeggyel nem osztályozható tanulónak, amennyiben azt a nevelőtestület számára engedélyezi, másik iskolából való átvétel esetén, ha az iskola igazgatója előírja, független vizsgabizottság előtt tett vizsga esetén.
Lehetséges vizsgáznia: • a külföldön tanulmányokat folytatott tanulónak, ha nem akarja tanulmányait az alatta lévő évfolyamon folytatni, • bármely tanulónak, aki szüleivel együtt gyakorolja az osztályozóvizsga letételére vonatkozó jogát (pl. előrehozott érettségi vizsga feltételeként). Az osztályozóvizsgát a következő tanév tantervi anyagából mindig a tanév megkezdését megelőzően kell letenni. Csoport- vagy iskolaváltás miatt előírt osztályozó vagy különbözeti vizsgát szintén a tanévkezdet előtt kell teljesíteni. A pozitív elbírálás feltétele, hogy a tanuló minimálisan jó (71%-os) eredményt érjen el a vizsgán. 28
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
Az osztályozóvizsga szervezésében és lebonyolításában – ugyanúgy, mint bármely más, a tanulmányok alatt tett vizsga (pl. javító-, vagy különbözeti vizsga) esetén – a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM rendelet által meghatározott előírásait kell alkalmazni. A tanév rendjébe illesztett vizsgaidőszakok: • a tanévkezdést megelőző hét (augusztus utolsó hete): teljes év (évek) tantervi anyagából /jelentkezési határidő: június 15./, • április közepe: azon tanulóink számára, akik előrehozott érettségit kívánnak tenni a tárgyév május-júniusi érettségi vizsgaidőszakában /jelentkezési határidő: február 15./. A javítóvizsgák időpontját jogszabály határozza meg: az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell megszervezni. A számonkérés formája minden tantárgy esetében írásbeli és szóbeli (vagy gyakorlati: ének-zene, informatika), kivéve a testnevelést, amelyből gyakorlati vizsga van. A vizsgákat az igazgatóhelyettes koordinálja, aki a tanuló osztályfőnökét megbízhatja a vizsga (vizsgák) előkészítésével.
Írásbeli vizsga A szabályok szerint: egy nap maximum 2 írásbeli vizsga tehető, közben pihenőidőt biztosítva a vizsgázó részére. Az írásbeli vizsga időtartama vizsgatárgyanként maximum 45 perc, magyar nyelv és irodalomból maximum 60 perc. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsgákat a tanuló háromtagú bizottság előtt teszi. A bizottság tagjai: a kérdező tanár, a tanulót tanító tantestület egy tagja (lehetőleg a tantárgynak megfelelő szakos) és a vizsgaelnök (igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, pedagógus kolléga). A szóbeli vizsga időtartama vizsgatárgyanként 10 perc, amely előtt 20 perc gondolkodási idő biztosítása kötelező. Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyv készül, amely mellé csatolni szükséges az írásbeli dolgozatokat.
Az értékelés rendje Az osztályozóvizsgák végső osztályzatait az alábbi százalékos sávok szerint állapítjuk meg: 86-100%: jeles 71-85%: jó 56-70%: közepes 41-55%: elégséges 0-40%: elégtelen Az írásbeli és szóbeli vizsgarészek arányait a szaktárgyi munkaközösségek külön rend szerint dolgozzák ki.
29
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
11.3
A tanulók jutalmazása
11.3.1 A jutalmazás elvei
Az iskola tantestülete dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki • tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, • kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, • hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, • eredményes kulturális tevékenységet folytat, • kimagasló sporteredményt ér el, • a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 11.3.2 A jutalmazás formái
Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: • • • •
szaktanári osztályfőnöki igazgatói nevelőtestületi Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után az osztályfőnök dönt. 11.3.3 Tanulói díjak
A Tóth Árpád Gimnázium életében kiemelkedő tevékenységet végző diákok munkáját rendszeresen értékeljük. A dicséret, jutalmazás, oklevelek, aranykoszorús jelvény mellett a különböző díjak méltatják évente a legjobb teljesítményeket. A jutalmazásra vonatkozó javaslatok közösségi és hivatalos elbírálása után a díjak, kupák, elismerések kiosztása nyilvános iskolai ünnepélyeken (általában: ballagás, tanévzáró, tanévnyitó, szalagtűző) történik. A díjak nem feltétlenül kerülnek minden alkalommal kiosztásra. Az iskola legeredményesebb tanulója Debrecen Város Tanácsa alapította 1963-ban a diákévek alatti munkája és eredményei alapján legeredményesebb (elsősorban) ballagó diákunk számára, aki példamutató magatartásával is kiemelkedett társai közül. Elnyerésére javaslatot tehetnek: a nevelőtestület, a diákönkormányzat, a diákkörök vezetői. A döntést a pedagógiai tanács tagjai hozzák. Ugrin Károly - humán-díj Ugrin Károly iskolánk első kiváló magyar nyelv és irodalom tanára, szakfelügyelő emlékére alapította a Balkányi Állami Gazdaság 1986-ban, majd a Tóth Árpád Gimnáziumért Alapítvány kuratóriuma megújította 1991-ben – változatlan feltételek mellett, évente egy tanuló és egy tanár számára. „Elnyerheti az, a közösségi munkában is élenjáró diák, aki a humán tárgyak területén kiemelkedő eredményt ért el, tanulmányi versenyen sikeresen szerepelt. Cselekedeteivel öregbítette iskolánk jó hírnevét. Magatartása – iskolai tanulmányai alatt – példás volt.” Javaslatot a munkaközösségek tehetnek, a pedagógiai tanács dönt. Ágni Endre - reál-díj Ágni Endre, iskolánk első kiváló kémia-fizika szakos tanára, később egyetemi oktató emlékére alapította a BIOGAL Gyógyszergyár 1986-ban, majd a Tóth Árpád Gimnáziumért Alapítvány 30
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
kuratóriuma megújította 1991-ben – változatlan feltételek mellett, évente egy tanuló és egy tanár számára. „Elnyerheti az, a közösségi munkában is élenjáró tanuló, aki a reál tárgyakat eredményesen tanulja, tanulmányi versenyeken sikeresen szerepel, s ezzel öregbíti iskolánk jó hírnevét. Magatartása – iskolai tanulmányai alatt – példás volt.” Javaslatot a munkaközösségek tehetnek, a pedagógiai tanács dönt. Csapó István- közösségi-díj Alapítva 1986-ban Csapó István, a Tóth Árpád Gimnázium alapító igazgatója emlékére, majd a Tóth Árpád Gimnáziumért Alapítvány kuratóriuma megújította 1991-ben – változatlan feltételek mellett, évente egy tanuló és egy tanár számára, akik az iskolai közösségi élet bármely területén több éven át kiemelkedőt teljesítenek, példamutató magatartásúak. Javaslatot a munkaközösségek tehetnek, a pedagógiai tanács dönt. Érdemes kollégista- vándorserleg Polgár Sándor címzetes igazgató alapította 1996-ban azon érdemes kollégistának, aki középiskolai tanulmányait – legalább öt féléven át – egy kollégium tagjaként jeles átlaggal, vagy valamely tantárgyban – illetve diáktevékenység terén - kiemelkedő eredménnyel végezte, továbbá magatartása és szorgalma példamutató volt, a kollégium közösségi tevékenységében is részt vállalt. Javaslatot az osztályfőnökök és a kollégiumok tesznek, melyek alapján a pedagógiai tanács dönt. A hozzátartozó anyagi hátteret a Tóth Árpád Gimnázium Öregdiák Baráti Köre biztosítja. Koós Sándor-díj Puskás László fotóművész alapította Samu bácsi – iskolánk egykori igazgatóhelyettese, fotoszakkörvezető – emlékére halála évében (1994-ben) az iskoláért tevékenykedő diákújságírók, riporterek (a modern információhordozókat az iskola népszerűsítésére használók) jutalmazására. Javaslatot tehet a diákönkormányzat és a nevelőtestület, dönt az iskola pedagógiai tanácsa. Az Arany János Tehetséggondozó Program Érdemes Diákja díj A díjat az iskolánkban az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő, kiemelkedő közösségi tevékenységet és szakmai eredményeket felmutató végzős diákunk nyeri el a programban tanító tanárok és a kollégium javaslata alapján, a pedagógiai tanács döntése nyomán. Először az első programban részt vevő osztály ballagásán került kiosztásra 2005-ben. Jó tanuló – jó sportoló - díj (lány) Herczeg Béla tornász olimpikonunk alapította (a mexikói olimpián való részvétele után) 1969-ben a több éven át kiváló sportoló és jó tanuló diáklány számára. Javaslatot tehet a sportkör és a diákönkormányzat, dönt az iskola pedagógiai tanácsa. Jó tanuló – jó sportoló - díj (fiú) A Tóth Árpád Gimnázium Szülői Munkaközössége alapította 1962-ben a több éven át kiváló sportoló és jó tanuló fiú számára. Javaslatot tehet a sportkör és a diákönkormányzat, dönt az iskola pedagógiai tanácsa. Puskás-kupa 1966-ban dr. Puskás Lajos TÁG-os öregdiák, jogász alapította, aki egykori válogatott labdarúgó volt – a legjobb labdajátékos fiú számára. Javaslatot tehet a sportkör és a diákönkormányzat, dönt az iskola pedagógiai tanácsa. Újhelyi-kupa Újhelyi Mária közgazdász, egykori „Jó tanuló – jó sportoló” díjas atlétánk, aki „Az iskola legeredményesebb tanulója” címet is elnyerte, 1982-ben alapította a legeredményesebb, a sportkör által javasolt, és a pedagógiai tanács által elfogadott atléta számára.
31
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
Bardi-kupa Bardi Gyöngyi több olimpián csapattag röplabdásunk alapította 1982-ben a legjobb röplabdás lány számára. A javaslatot a sportkör teszi, a döntést a pedagógiai tanács hozza. Rotary-kupa A debreceni Rotary Klub alapította 1997-ben a nyelvek és külföldi kapcsolatok terén legkiválóbb, legeredményesebb, debreceni végzős tanuló számára. Elnyerésére javaslatot tehetnek: a nevelőtestület, a diákönkormányzat, a diákkörök vezetői. A döntést a pedagógiai tanács tagjai hozzák. Így más debreceni középiskola végzős tanulója is kiérdemelheti. Közösségért-vándordíj Az iskola szülői munkaközössége alapította 1975-ben a kiemelkedő közösségi munkát végző diákok számára. Odaítéléséről az ifjúsági szervezet (diákönkormányzat) és a tantestület javaslata alapján az iskola pedagógiai tanácsa dönt. A Csapó István díj megalapítása óta, a közösségért végzett munkát azzal a díjjal ismerjük el.
Az iskola 50. jubileumi tanévében, 2005-2006-ban csatlakoztak az iskolai elismerés eddigi formáihoz: Vincze Lászlóné Emlékdíj Alapították az 1973-ban végzett biológia-kémia tagozatos osztály tagjai a legeredményesebb felsőbb éves (11. vagy 12. évfolyamos) biológus számára. Javaslatot tehetnek a biológia munkaközösség tagjai, dönt az iskola pedagógiai tanácsa. Magonc-díj Alapították a BIOCÉN Klub létrehozói, akik 15 éves érettségi találkozójukat ünneplik. Célja, hogy a környezet, a természet érdekében végzett kiemelkedő tevékenységet végző diákot, tanárt, külső segítőt elismerjék, akinél szárba szökkent az elhintett mag. Az iskola ilyen irányú tevékenységében részt vevők javaslata alapján az alapítók döntenek odaítéléséről. Fair Play vándordíj Alapította Farkas Istvánné, Gyöngyi néni. A díj erkölcsi elismerés, kaphatja mindenkori TÁG-os tanuló, tanár, dolgozó, volt TÁG-os öregdiák, nyugalmazott tanár, nyugalmazott dolgozó, aki kiemelkedő, példamutató, önzetlen tettével, viselkedésével öregbítette az iskola jó hírnevét, erősítette a jószándékú, egymásért felelősséget érző, önfeláldozó emberi kapcsolatokat. A díjat személyek, iskolai közösségek, valamint az iskola vagy képviselői irányában a fenti gesztusokat gyakorlók is kaphatják. A díj többször is elnyerhető. Átadása évente egyszer, a ballagáson vagy a tanévzáró ünnepségen történik. Odaítéléséről a beérkezett írásbeli javaslatok alapján az iskola igazgatója, a pedagógiai tanács, a dolgozók képviselője, a TÁG-KÖR vezetője, a nyugdíjas tanárok képviselője, valamint az alapító vagy képviselője dönt. 11.4
Diák-szociális és egyéb juttatások
Intézményünkben a tanuló joga, hogy családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá hogy részben vagy egészben mentesüljön a tanulókat terhelő kötelezettségek megfizetése alól, illetve a fizetés halasztására vagy részletekben való fizetésére legyen lehetősége. 11.4.1 Étkeztetés
A tanév elején kerül sor a létszámigény felmérésére.
32
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
A tanulók számára étkezési költségük megtérítésénél normatív és rászorultsági kedvezmény adható. Normatív kedvezményre (a térítési díj 50 %-ára) automatikusan jogosultak, akiknek családjában három vagy több kiskorú gyermek él, vagy van köztük nagykorú, aki még tanulmányait folytatja. Rászorultsági alapon szociális helyzettől függően lehet kedvezményt kapni. Ez lehet: 100 %, 50 %, 25 % -os. A rászorultsági kedvezmény iránti kérelmeket az iskola gyűjti össze és továbbítja a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya felé. Az iroda munkatársai bírálják el és döntenek a kedvezmény mértékéről. Az iskolának lehetősége van a kedvezmény nagyságára javaslatot tenni az osztályfőnökök, az iskolai diákönkormányzat és a szülői választmány véleményét figyelembe véve, melyet a Szociális Osztály a döntésnél figyelembe vesz. Megváltozott családi és szociális feltételek esetén év közben is van lehetőség támogatást kérni. Az étkezési díjat minden hónap végén a következő hónapra lehet befizetni az erre kijelölt helyiségben. Az igénybe nem vett étkeztetést túlfizetésként akkor lehet elszámolni, ha azt a tanuló vagy szülei, írásban előre jelezték. A lemondási határidő két nap. 11.4.2 Tankönyvvásárlási támogatás
A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény és az OM rendelete évenként állapítja meg az egy tanulóra jutó tankönyvvásárlási támogatás összegét. A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik és a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók után utalják át az intézményeknek. A jogszabályban meghatározott módon és a jogszabályban meghatározottak körére biztosítani kell az ingyenes tankönyvhöz jutás lehetőségét. Intézményünkben ez térítésmentes könyvtári kölcsönzéssel valósul meg. Ebben az esetben a kölcsönzés időtartama meghaladhatja az egy tanévet. Az ingyenes tankönyvre nem jogosult diákok szociális tankönyvtámogatást kérhetnek. A támogatás keretén belül a tankönyvek (vagy egy részük) az iskolai könyvtárból térítésmentesen kölcsönözhetők. A támogatás odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló, aki ingyenes tankönyvellátásban nem részesült és a) aki állami gondozott, vagy nem a szülei nevelik, b) akit a szülője egyedül nevel c) akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, d) akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér (minimálbér) hatvan százalékát. A rendelkezésre álló tankönyvek szétosztásáról az osztályfőnökök által elkészített rangsorok alapján a nevelőtestület dönt. A döntés során ki kell kérni az iskolai diákönkormányzat véleményét is. 11.4.3 Szociális segély
Az iskola - a fenntartó által biztosított keret összegéig - szociális segélyben részesítheti azokat a tanulókat, akik arra rászorulnak. Az igénylők arányának és a fenntartó által biztosított keret összegének függvényében az osztályfőnökök rangsora alapján a támogatás mértékéről az iskola igazgatója dönt. A döntés során ki kell kérni az iskolai diákönkormányzat véleményét is. A támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló, • • • •
aki állami gondozott, vagy nem a szülei nevelik, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, akinek a családjában három vagy több kiskorú gyermek él, vagy van köztük nagykorú, aki még tanulmányait folytatja, • akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér hatvan százalékát. Az önkormányzat szociális irodája központi támogatásból kapott keretösszeggel is rendelkezik, melyet a tanulók az iroda által biztosított űrlapon, az iskola véleményezése után igényelhetnek. A kifizethető összeg nagyságáról a szociális iroda dönt. 33
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
11.4.4 Tandíjak, vizsgadíjak
Általános esetben az intézményben tandíj és vizsgadíj nincs, a fenntartó által biztosított költségvetés keretéből biztosított tanórák és tanórán kívüli foglalkozások mindenki számára ingyenesek. A nem magyar állampolgárságú tanulók az iskolai ellátás igénybevételéért díjat kötelesek fizetni. Az oktatási tandíj megfizetését és a tandíj alóli mentesség érvényesítését, illetve a kedvezmények mértékét az 1993. évi LXXIX törvény 110. §-ában és a DMJV Önkormányzat 28/2008. (VI.28.) rendeletében foglaltak alapján kell szabályozni és végrehajtani Az iskolával tanulói jogviszonyban nem lévő tanulók tandíj megfizetése mellett tehetnek érettségi vizsgát. A tandíjat az erre vonatkozó rendelet alapján kell meghatározni. A nyomdaköltségek megtérítésére kötelezzük - a tanulmányi értesítő, a tanulmányi bizonyítvány és az érettségi bizonyítvány, illetve a diákigazolvány árának mértékében - a hozzánk beiratkozott, vagy nálunk érettségiző tanulókat. A térítés összege évenként változik. Bizonyítvány- és érettségi bizonyítvány másolatok kiadását jogszabály illetékhez köti. A tanulók kérésére szervezett, önköltséges tanfolyamok térítési díját az ott részt vevők számának figyelembe vételével kell megfizetni. Ilyen tanfolyamokat abban az esetben indítunk, ha fenntartói támogatásból nem finanszírozhatók a tanulók által igényelt nem kötelező tanórán kívüli foglalkozások. 11.5
A tanulók mulasztása
11.5.1
A tanulók távolmaradásának nyilvántartása
A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról (betegség, hivatalos idézés, közlekedési nehézségek, családi ok stb.). Betegség után a tanuló csak orvosi engedéllyel járhat iskolába. A késést vagy mulasztást - okától függetlenül – az elektronikus naplóba a tanár jegyzi be. A tanulói mulasztások igazolt vagy igazolatlan voltát az osztályfőnöknek kell eldöntenie. 11.5.2
A mulasztások igazolása
Ha a tanuló az iskolai kötelező, vagy az általa választott nem kötelező foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolni kell. A mulasztások igazolása a tanuló és a szülő együttes kötelessége. A mulasztás igazolható orvosi igazolással, hivatalos idézéssel és félévenként legfeljebb 3 nap időtartamra a szülők által. Orvosi és szülői igazolást az ellenőrzőbe kell beírni. Az írásbeli igazolásokat a hiányzást követően egy héten belül - a szülő, gondviselő vagy a kollégiumi nevelő tanár aláírásával ellátva - át kell adni az osztályfőnöknek. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidőre nem igazolja távolmaradását. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetes engedélyt kapott 1-1 tanítási óráról az osztályfőnökétől, vagy helyettesétől, félévente 1-3 tanítási napról osztályfőnökétől, ennél több nap esetén az iskola igazgatójától. Tanulmányi versenyekre való felkészüléshez, az OKTV első fordulójában a verseny napját, az OKTV második fordulóba jutott tanulónak 2 munkanapot és a verseny napját, az OKTV döntőjébe jutott tanulóknak 5 munkanapot és a verseny napját igazolt mulasztásnak tekintjük. Egyéb (elsősorban közlönyös) tanulmányi versenyek esetében, az első fordulóban (ha tanítási időt érint) a verseny idejét, illetve délután kezdődő versenyek esetében az 5., 6. és a 7. órát is, második fordulóban a verseny napját, a döntőbe jutás esetén 2 munkanapot és a verseny napját igazolt mulasztásnak tekintjük. A versenyek napján és a versenyt követő napon a részt vevők számára a tanítási órák felelésmentesek. Nyelvvizsgákra való felkészüléshez 2 tanítási napot és a nyelvvizsga napját igazolt mulasztásnak tekintjük, nyelvenként és évenként egy alkalommal. Jogosítvány megszerzésére 3-3 óra tekinthető igazoltnak, amennyiben a diák a vizsgalappal be tudja mutatni az adott dátum szerinti részvételt elméleti és gyakorlati vizsgán a gimnáziumi évek alatt 1 alkalommal.
34
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
Az előrehozott érettségit tevő tanulóknak az érettségi napjait megelőzően tantárgyanként három igazolt tanítási nap jár. A tanuló maga döntheti el, hogy az írásbeli vagy a szóbeli vizsga előtt él ezzel a jogával. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kettőszázötven tanítási órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásáról. További igazolatlan hiányzás esetén a Gyermekjóléti Szolgálatot is, újabb hiányzások esetén pedig a lakóhely szerint illetékes jegyzőt is értesíteni kell. Az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Egy igazolatlan óra után az osztályfőnök szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetést ad. Három igazolatlan óra után az osztályfőnök írásbeli intést ad, ezt az ellenőrzőben és az elektronikus naplóban is rögzíti. Hat igazolatlan óra után az osztályfőnök írásbeli megrovást ad, ezt az ellenőrzőben és az elektronikus naplóban is rögzíti. Tíz igazolatlan óra után a tanuló igazgatói figyelmeztetésben részesül, melyről a szülőt levélben értesíteni kell. Az igazgatói figyelmeztetés az elektronikus naplóban is rögzítésre kerül. A tanuló magatartása ezek után nem lehet jó vagy példás. Tizenöt igazolatlan óra után a tanuló igazgatói intést kap, melyet az ellenőrzőbe és az elektronikus naplóban is be kell írni. A tanuló magatartásának minősítése változónál nem lehet jobb. Húsz igazolatlan óra után igazgatói megrovás következik, amelyről a szülőt levélben értesíti az iskola. Az igazgatói megrovást az elektronikus naplóban is rögzíteni kell. A tanuló magatartása rossz minősítésű lesz. Harminc igazolatlan óra után - a nem tanköteles korú tanulónak megszűnik a tanulói jogviszonya, ha a tanulót, kiskorú tanuló esetén pedig a szülőt legalább két alkalommal az iskola figyelmeztette írásban az igazolatlan mulasztás következményeire, Amennyiben bármilyen okból megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, minden esetben értesíteni kell a tanuló állandó lakhelye szerinti, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti egészségbiztosítási pénztárt. 11.6
A tanulók fegyelmi és kártérítési felelőssége
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet • megrovás, • szigorú megrovás, • meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, • áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, • eltiltás a tanév folytatásától, • kizárás az iskolából.
35
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve az oktatási törvény rendelkezései az irányadóak. 11.6.1 Kisebb fegyelmi vétségek elbírálása
Kisebb fegyelmi vétségek esetén először a szaktanár, ismétlődés esetén az osztályfőnök, később az igazgató ad büntetést az elkövetőnek, melynek formái: figyelmeztetés, intés és megrovás. 11.6.2 Kártérítési felelősség
A tanuló által tanulmányai folytatásával összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek okozott kárért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell helytállni. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének • gondatlan károkozás esetén 50 %-át, • szándékos károkozás esetén ötszörösét. Ha a tanulót az iskolai tanulmányai folytatásával összefüggésben kár éri, az iskola köteles a kárt megtéríteni. Ennek feltétele, hogy a káreseményről a tanuló a bekövetkezése után lehetőleg azonnal, de még aznap értesítse az iskola igazgatóját. A kártérítés felelőssége alól csak akkor mentesül az intézmény, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
11.7 Fegyelmi egyeztető eljárás Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindítása előtt ún. “Fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás” kezdeményezhető. Fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás • Amennyiben az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat közösen kezdeményezik, az iskola biztosítja, hogy ezek a szervezetek közösen működtessék a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. • Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetősség, ha a sértett, kiskorú esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő, egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben az iskola felhívja a kötelességszegő tanuló, illetve ha a kötelességszegő tanuló kiskorú, a szülő figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett, illetve ha a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül nem vezet eredményre. • Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú esetén a szülő, nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a DÖK közgyűlésen ülésein nyilvánosságra lehet hozni.
36
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
12.
A szülői munkaközösség
A közoktatási törvény rendelkezik a szülői közösségről. Ennek alapján az iskolában a szülők meghatározott jogaik védelmére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány), véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak. 12.1
Működésének rendje
Az osztályok szülői munkaközösségének tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZMK elnök közvetítésével, vagy az osztályfőnökön keresztül juttatják el az iskola vezetéséhez. Az intézmény szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól. Az iskolai szülői választmány elnöke az igazgatóval tart kapcsolatot. A szülői választmány tantestülettel való kapcsolatát összekötő tanár biztosítja.
13.
Az iskolai könyvtár használata
13.1
A könyvtár használók köre • • • •
13.2
az iskola tanulói az iskola tanárai az iskola nem pedagógus dolgozói a tanítási gyakorlaton lévő egyetemi hallgatók A beiratkozás rendje, az olvasók adataiban bekövetkezett változások bejelentésének módja
A tanulók és dolgozók adatai az iskola központi nyilvántartásában szerepelnek, ezért minden adat nyilvántartását nem tartjuk szükségesnek. 13.3
A szolgáltatások igénybevételének feltételei Az iskolai könyvtár minden szolgáltatását minden olvasó ingyen veheti igénybe.
13.4
A könyvtárhasználat szabályai
A kölcsönzési idő három hét. A nyári szünetre nem kölcsönzünk könyveket. A tanév végén a végzős évfolyamok tanulóinak a szóbeli érettségijüket követő első munkanapig, a 9-11. évfolyamosoknak a szóbeli érettségi megkezdéséig kell minden kölcsönzött dokumentumot visszahozniuk. Az elhagyott, vagy megrongálódott könyveket stb. meg kell vásárolni a könyvtár számára. 13.5
A könyvtár nyitva tartása, a kölcsönzés ideje
A könyvtár az oktatás ideje alatt van nyitva, hétfőtől csütörtökig 8-1530, pénteken 8-14 óra között. A tanítási szünetekben zárva van
37
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
14.
Munka-, tűz- és balesetvédelem, óvó rendszabályok 2012. január 1-től az épület egész területén a dohányzás tilos.
Az iskola munka-, tűz- és balesetvédelmével kapcsolatos teendőit a dolgozóival és tantestületével rendszeresen ismertetni kell. Pedagógusok esetében ez a tanévet előkészítő értekezleten történik, más alkalmazottaknál a munkába álláskor, illetve minden évben egy alkalommal továbbképzés formájában. Az ismertetésről jegyzőkönyvet, a résztvevőkről jelenléti ívet kell vezetni. Az iskola tanulóinak oktatása az első tanítási napon osztályfőnöki óra keretében, szaktantermek, laboratóriumok esetén az első alkalommal ott megtartott tanítási órán történik. Kötelező ez az ismertetés a kémia, fizika, számítástechnika, biológia szaktantermek és laboratóriumok, a tornaterem, a sportudvar kondicionálóterem és az uszoda esetében, továbbá minden olyan teremben, ahol annak funkciója folytán az általánostól eltérő veszélyforrásnak vannak kitéve a tanulók. Az ismertetés idejét és a jelenlévők névsorát rögzíteni kell a haladási naplóba. Nem kezdheti meg tanulmányait a tanuló addig, amíg nem vesz részt munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatáson. 14.1
Balesetvédelem alapelvei, tennivalók
Minden pedagógus kötelessége, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, azok elsajátításáról meggyőződjön, továbbá ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, megtegye a szükséges intézkedéseket. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetet haladéktalanul jelenteni kell az iskola igazgatójának, s azt ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. Súlyos balesetet a nevelési oktatási intézménynek azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. Súlyos az a tanulói baleset, mely: • a sérült halálát, • valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, vagy jelentős mértékű károsodását, • orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, • súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), • a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. Minden tanulói balesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére. 14.2
Intézményi védő, óvó rendszabályok
Az intézményben felhalmozott értékek, valamint az épületet használó tanulók és dolgozók személyes tárgyainak védelme érdekében óvó-védelmi rendszabályokat kell alkalmazni az épület használatával kapcsolatban. Az iskola épületét tanítási időben 700-1400 óra között csak az iskola dolgozói, tanulói és bérlői használhatják. Az érkező más személyeknek igazolni kell magukat a portaszolgálatot ellátó dolgozónál, s közölni látogatásuk célját és a megkeresendő személyt. Az épületbe csak azok mehetnek be - adataik meghagyása mellett - akik hivatalos ügyet intéznek, az iskola dolgozóit halaszthatatlan okok miatt keresik, vagy az iskola hívta, idézte őket. Más személyeket az épületbe beengedni az igazgató engedélye nélkül nem lehet. A tanulók napközbeni mozgását óraközi szünetekben az épületbe és az épületből a portaszolgálat mellett tanári felügyelet is ellenőrzi. 1400 óra után és tanítási időn kívüli időpontokban az épületet használó személyek, a csoportot vezető felügyelő által megjelölt számban mehetnek be, tartózkodhatnak az épületben. A csoportvezető 38
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
engedélyt kaphat kísérők (szülők, szurkolók, segítők stb.) beengedésére is. Az épületet ilyen módon használók csak a megállapodás szerinti időben és helyiségben tartózkodhatnak az épületben. Az iskola helyiségeiben tárolt értékekért, a helyiség zárásáért az ott tartózkodó személyek felelősek. Akár csak rövid idejű távozáskor is minden helyiséget és előteret be kell zárni. Az iskola tantermeit és csoportszobáit abban az esetben lehet napközben nyitva hagyni, ha ott tanulócsoport tartózkodik. Az utolsó tanítási órát követően és a délutáni foglalkozások után a termek ablakait és ajtaját mindig be kell zárni. Az iskola vagyontárgyainak védelme az iskola minden dolgozójának és tanulójának kötelessége. Azonnal értesíteni kell a portai szolgálatot és az igazgatót, ha vagyontárgy eltulajdonítása történik, vagy annak veszélye áll fenn. Az iskola tanulói - a fűtési idényben - kabátjukat az épület alagsorában lévő ruhatárban helyezik el, ahol gondoskodnak azok lezárásáról. A ruhatárat mindaddig használni kell, amíg az épületben tartózkodnak (délutáni foglalkozások alatt is). Különös értéket képviselnek a számítógépteremben lévő berendezések. Azok védelmére fokozottan ügyelni kell. 14.3
Szükséges tennivalók bombariadó esetén
Az intézményhez telefonon érkező bombariadó esetén - ha a telefonkészülék alkalmas rá azonnal használni kell a “DIGIFON - ROSSZAKARATÚ HÍVÁS AZONOSÍTÓ” szolgáltatást. Ha lehetséges és azt többen is hallhatják, ki kell hangosítani a készüléket. Az üzenetet vevő személynek törekedni kell arra, hogy megjegyezze a hívás pontos időpontját (perc, óra), a telefonáló személy nemét és körülbelüli életkorát, a telefonálás közben hallható egyéb háttérzajokat és hangokat, valamint ha lehetséges azt, hogy melyik fővonalon érkezett a hívás. Kérdéseket feltéve meg kell tudni, hogy milyen szerkezet, milyen időben és várhatóan hol robban, milyen hatásfokkal és milyen várható pusztítást végez. Tudakolható a bombariadó oka is. Az üzenet vétele után azonnal értesíteni kell az intézményben tartózkodó igazgatót vagy annak távolléte esetén az őt helyettesítőt. Az épületet ki kell üríteni. A gyors, és szakszerű kiürítést az igazgató vagy helyettese rendeli el, meghatározva, hogy a szokásos tűzriadó tervnek megfelelő útvonalon, vagy más egyéb úton kell-e elhagyni az épületet. A hangosbemondó útján tájékoztatni kell a tanulókat a ruhatár használatának lehetőségéről, szükségességéről, a testnevelés órán és az uszodában lévő tanulók öltözőhasználatáról, a konyhai személyzet szükséges tennivalóiról. A kiürítés megkezdésével egy időben értesíteni kell a rendőrséget, és ha a technikai feltételek azt biztosítják, kísérletet kell tenni a telefonáló helyének, személyének meghatározására. Amennyiben az épületben iskolavezető, vagy azt helyettesítő személy nem található (munkaidő után, hét végén stb.) az épület kiürítését az iskolai hangosító rendszer segítségével az üzenetet vevő személynek kell elrendelni a szokásos tűzriadó tervnek megfelelő útvonalon. Értesíti a rendőrséget, valamint az iskola igazgatóját, vagy ügyeletes helyettesét. A bombariadó elrendelésekor elmaradó foglalkozásokat, tanítási napokat az intézményben be kell pótolni lehetőleg még ugyanazon a napon.
39
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
15.
Záró rendelkezések
1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket az önálló szabályzatok tartalmazzák. 3. Az önálló szabályzatok - mint igazgatói utasítások - jelen szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatóak, amennyiben jogszabályi eljárások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése szükségessé teszi. 4. Az SZMSZ egy példánya megtalálható az intézmény könyvtárában.
16.
Záradékok • A debreceni Tóth Árpád Gimnázium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2011. december 7-én fogadta el. • Az elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben egyetértési jogot gyakorolt az iskola szülői munkaközössége 2011. december 7-én. • Az elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat 2011. december 7-én.
40
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
Melléklet
Alapító Okirat
41
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
Tartalomjegyzék 1.
Általános rendelkezések ...................................................................................................................................1 1.1 Készítésének jogszabályi alapjai ..............................................................................................................1 1.2 Elfogadása, jóváhagyása...........................................................................................................................1 1.3 Személyi és időbeli hatálya ......................................................................................................................1 1.4 A szervezeti és működési szabályzat célja ...............................................................................................1 1.5 Alapelvek .................................................................................................................................................2 2. Az intézmény általános jellemzői .....................................................................................................................3 2.1 Neve, címe, telephelyei ............................................................................................................................3 2.2 Alapító okirat szerinti rendeltetése ...........................................................................................................3 2.3 Általános és speciális képzési formái .......................................................................................................6 2.4 Jogosítványai, kiadványozási jogai ..........................................................................................................6 2.5 Bélyegzői és azok használatának rendje ...................................................................................................6 2.6 Gazdálkodási rendje .................................................................................................................................7 3. A közoktatási intézmény vezetése ....................................................................................................................8 3.1 Az intézmény szervezeti és kapcsolattartási rendje ..................................................................................8 3.2 Az intézmény vezetője ...........................................................................................................................11 3.3 Az intézményvezető közvetlen munkatársai ..........................................................................................12 3.4 A Pedagógiai Tanács ..............................................................................................................................12 3.5 Az iskola szabályzatainak összefüggése, kapcsolata ..............................................................................13 4. Az iskolai munka rendje .................................................................................................................................14 4.1 Az alkalmazás feltételei ..........................................................................................................................14 4.2 A közalkalmazottak munkarendje ..........................................................................................................15 4.3 A nem pedagógusok munkarendje..........................................................................................................15 4.4 A pedagógusok jogai és kötelességei .....................................................................................................15 4.5 Az intézmény tanulóinak munkarendje...................................................................................................15 4.6 A tanév rendje, tanítás nélküli munkanapok ...........................................................................................16 4.7 Az intézmény nyitva tartása....................................................................................................................16 4.8 A helyiségek használata..........................................................................................................................16 4.9 A tanítási órák rendje, csengetési rend ...................................................................................................17 4.10 Iskolai ünnepélyek, hagyományápolás, iskolai rendezvények ................................................................17 5 Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és az iskolavezetéssel .......................................................18 5.1 A nevelőtestület ......................................................................................................................................18 5.1.1 Döntési jogköre ..............................................................................................................................18 5.1.2 Véleménynyilvánítási jogköre ........................................................................................................19 5.2 Szakmai munkaközösségek együttműködésének formái ........................................................................19 5.3 A tanév helyi rendje ...............................................................................................................................19 6. Szakmai munkaközösségek ............................................................................................................................19 6.1 Megalakulásuk........................................................................................................................................19 6.2 A munkaközösség feladata .....................................................................................................................20 6.3 A nevelőtestületről átruházott feladatai ..................................................................................................20 7. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzése ....................................................................................................20 7.2 Az ellenőrzés fajtái .................................................................................................................................21 7.3 Belső ellenőr vagyonnyilatkozat tétele .........................................................................................................21 8. Az intézményi kapcsolattartás rendje .............................................................................................................21 8.1 Alapelvek ...............................................................................................................................................21 8.2 Kapcsolattartás a tantestületben .............................................................................................................22 8.3 A kapcsolattartás munkaközösségi szintje ..............................................................................................22 8.4 Kapcsolat a tanulókkal ...........................................................................................................................22 8.5 Kapcsolattartás a szülőkkel ....................................................................................................................22 8.6 A kapcsolattartás egyéb formái ..............................................................................................................23 9. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés .......................................................................................24 9.1 Alapelvek, törvényi háttér ......................................................................................................................24 9.2 A kiemelt munkavégzés elismerésének szabályai ...................................................................................24 9.3 Alapított díjak adományozása ................................................................................................................25 42
A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
10. Tanórán kívüli foglalkozások .....................................................................................................................26 10.1 Alapelvek ...............................................................................................................................................26 10.2 A tantárgyfelosztásban tervezett és egyéb tevékenységek ......................................................................26 10.2.1 Tehetséggondozás ..........................................................................................................................26 10.2.2 Korrepetálás ...................................................................................................................................26 10.2.3 Érettségi előkészítők.......................................................................................................................27 10.2.4 Diákkörök .......................................................................................................................................27 10.2.5 Diák-sportegyesület, tömegsport foglalkozások, mindennapos testedzés .......................................27 10.2.6 Önköltséges tanfolyamok ...............................................................................................................27 11. A tanulók jogainak és kötelességeinek teljesítése ......................................................................................27 11.1 A tanulók tájékoztatása és véleménynyilvánítása, a diákönkormányzat .................................................27 11.2 A tanulmányok alatti vizsgák .................................................................................................................28 Írásbeli vizsga.....................................................................................................................................................29 Szóbeli vizsga.....................................................................................................................................................29 11.3 A tanulók jutalmazása ............................................................................................................................30 11.3.1 A jutalmazás elvei ..........................................................................................................................30 11.3.2 A jutalmazás formái .......................................................................................................................30 11.3.3 Tanulói díjak ..................................................................................................................................30 11.4 Diák-szociális és egyéb juttatások ..........................................................................................................32 11.4.1 Étkeztetés .......................................................................................................................................32 11.4.2 Tankönyvvásárlási támogatás .........................................................................................................33 11.4.3 Szociális segély ..............................................................................................................................33 11.4.4 Tandíjak, vizsgadíjak .....................................................................................................................34 11.5 A tanulók mulasztása ..............................................................................................................................34 11.5.1 A tanulók távolmaradásának nyilvántartása ..................................................................................34 11.5.2 A mulasztások igazolása ................................................................................................................34 11.6 A tanulók fegyelmi és kártérítési felelőssége .........................................................................................35 11.6.1 Kisebb fegyelmi vétségek elbírálása...............................................................................................36 11.6.2 Kártérítési felelősség ......................................................................................................................36 11.7 Fegyelmi egyeztető eljárás .........................................................................................................................36 12. A szülői munkaközösség ............................................................................................................................37 12.1 Működésének rendje ..............................................................................................................................37 13. Az iskolai könyvtár használata ...................................................................................................................37 13.1 A könyvtár használók köre .....................................................................................................................37 13.2 A beiratkozás rendje, az olvasók adataiban bekövetkezett változások bejelentésének módja ...............37 13.3 A szolgáltatások igénybevételének feltételei ..........................................................................................37 13.4 A könyvtárhasználat szabályai ...............................................................................................................37 13.5 A könyvtár nyitva tartása, a kölcsönzés ideje .........................................................................................37 14. Munka-, tűz- és balesetvédelem, óvó rendszabályok..................................................................................38 14.1 Balesetvédelem alapelvei, tennivalók .....................................................................................................38 14.2 Intézményi védő, óvó rendszabályok .....................................................................................................38 14.3 Szükséges tennivalók bombariadó esetén ...............................................................................................39 15. Záró rendelkezések .....................................................................................................................................40 16. Záradékok...................................................................................................................................................40 Tartalomjegyzék .....................................................................................................................................................42
43