A Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Intézete

A Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Intézete

1921-től Gyermekgyógyászati Klinika 2008-tól Gyermekgyógyászati Intézet 1921–1929

Szontagh Félix

ny.r. tanár, igazgató

1929–1930. I.

Hüttl Tivadar

ny.r. tanár, h. igazgató

1930. II.–1944

Bókay Zoltán


1944/45. II.

Keller Ferenc

m. tanár, felügyelő tanár

Dobó Endre

tanársegéd, mb. vezető

1945–1946

Kulin László

m. tanár, előadó c.ny.rk. tanár (1946)

1946–1949

Bókay Zoltán

ny.r. tanár, igazgató nyugd. ny.r. tanár mb. igazgató (1947)

1949–1972

Kulin László


1972–1977

Kövér Béla

egyetemi tanár, tanszékvezető

1977–1992

Karmazsin László


1992–2007

Oláh Éva


2007–

Balla György

egyetemi tanár, klinikaigazgató

Neonatológiai Nem Önálló Tanszék 1999–

Balla György


Klinika Genetikai Központ 2007–

Oláh Éva

egyetemi tanár, szakmai igazgató

A Gyermekgyógyászati Klinika első vezetője Szontagh Félix, aki Budapesten kórházi főorvosként rk. egyetemi tanári címet szerzett. Kenézy Gyula rektor támogatásával még az építkezések idején (1923) sürgeti az új Fertőző Osztály létesítését, ami a Gyermekklinikához tartozó négy fertőző pavilon formájában valósult meg. Szontagh professzor behatóan foglalkozott a fertőző betegségekkel, a gyermekkori vérszegénységgel és a csecsemőtáplálás kérdéseivel. Szontagh professzor utódjául Bókay Zoltánt 1930-ban nevezték ki egyetemi tanárrá Debrecenben, ahol 1944-ig működött. Debrecenben tudományos és népszerűsítő művek mellett egyetemi tankönyvet is írt, amely 4 kiadást ért meg. Jelentős monográfiája volt a veleszületett szívbajok elemzése. Munkatársaival együtt behatóan foglalkozott a gyermekkori vesegyulladásokkal, a táplálkozási zavarok és a szoptatás jelentőségének kérdésével. Korszakos probléma megoldását célozta a Calmette-oltások kiterjesztése, a postdiphtheriás bénulások elemzése, a Heine-Medin, főleg a scarlat és morbilli prevencióját szolgáló „üdülősavó” (reconvalescens savó) alkalmazása. 1944 őszén Bókay Zoltán távolléte idején Kulin László vezetésével folyt a munka a klinikán. A háború után lépésről lépésre alakult ki a konszolidáció; az orvosok és a középkáderek maguk gyűjtötték össze az élelmiszert és a tejet a környező tanyákról a beteg gyermekek részére. Az inflációs időszakban néhány tehén beszerzésével gondoskodtak a csecsemők tejellátásáról. Bókay Zoltán nyugalomba vonulása után, 1949-ben Kulin Lászlót, a klinika megbízott vezetőjét és az Állami Gyermekvédő Intézet eddigi igazgatóját ny.r. tanárrá és a klinika igazgatójává nevezték ki. A háború okozta pusztítás és a nyomor hatásaként a csecsemőhalálozás 6–8% volt, valamint rendkívüli méreteket öltött a csecsemőkori sorvadás. Kulin professzor rövid időn belül 180-ra emelte a Gyermekklinika ágyszámát és intuíciói alapján 1950–52-ben megépült az ország első klimatizált, légkondicionált osztálya sorvadt csecsemők és koraszülöttek számára. A megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú levegőcserét biztosító rendszer jó fejlődést tett lehetővé az egyéb betegségéből megszabadított csecsemők részére. 1960-tól kialakultak a speciális szakrendelések: hematológia, kardiológia, endokrinológia, diabetes, nephrologia. Kulin professzor a Magyar Gyermekorvosok Társasága elnöki feladatai mellett biztosította a klinika vonzáskörébe tartozó terület jó szakemberekkel való ellátását. 1954-ben – az országban elsőként – létrehozta a gyermekgyógyász szakcsoportot, ami öt megye szakorvosait fogta szakmai egységbe.

Kulin professzor 1972-ben vonult nyugdíjba, utóda, munkatársa, tanítványa Kövér Béla lett, aki már a megelőző időszakban is jelentősen járult hozzá a Gyermekklinika elismerten jó oktató, gyógyító és tudományos teljesítményéhez. Rövid igazgatói működése alatt is alapvetően megváltozott a klinikai beteganyag összetétele, a diagnosztikai és a terápiás repertoár. A szakgondozások továbbiakkal bővültek (neurológia, genetika, gastroenterologia, sebészet), bár mindenekelőtt a koraszülöttkérdés került előtérbe. Amikor a koraszülöttkérdés országos cselekvési programmá vált, a DOTE Gyermekklinikája lett az egyik Perinatalis Intenzív Centrum (PIC) 1976-ban. Kövér professzor igényes volt az orvos- és szakorvosképzés színvonalának modernizálásában, a területen folyó gyermekellátás fejlesztésének kérdésében. Betegsége miatt 1977-ben nyugdíjazását kérte és utódjául Karmazsin Lászlót nevezték ki igazgatónak. Karmazsin professzor újabb szakgondozói ellátásra teremtett lehetőséget (psychologia, pulmonológia, koraszülött-utógondozás, immunológia). Vezetési időszakára esik a speciális diagnosztikát és a tudományos munkát biztosító laboratóriumok létrejötte, elfogadhatóan modern műszerekkel való ellátása. Munkatársai igen eredményesek voltak a tudományos munka több területén, ami elsősorban az immunológia, neonatológia, genetika, hematológia és endokrinológia területén volt elismert. Karmazsin professzor gondot fordított a társklinikákkal, az országos intézetekkel való jó kapcsolattartásra és szakmai együttműködésre. 1992-ben – 65 évesen – vált meg igazgatói funkciójától és a napi klinikai munkától. A meghirdetett igazgatói státuszra Oláh Éva nyert kinevezést, aki hozzálátott a klinika struktúrájának, betegellátásának fejlesztéséhez. 153-ra csökkentette a korábban 180-as ágyszámot, de biztosította a speciális betegellátás osztályhátterét, Felvételi Osztályt alakított ki. Előtérbe került a neonatológia, a kora- és újszülött-pathológia, az intenzív betegellátás, a kardiológia, pulmonológia, hematológia, cytogenetika és a sebészet fejlesztése. Az igényeknek megfelelően lényegesen nőtt az ambuláns, szakgondozói ellátás. Megfelelő gondozóhelyiségeket alakított ki javuló feltételekkel. Oláh professzornő energiát fektetett az orvos-, szakorvos- és családorvosképzés színvonalának növelésére. Magyar és angol nyelvű gyermekgyógyászati és genetikai oktatás folyt több évfolyam részére. A Magyar Gyermekorvosok Társasága elnöki feladatainak ellátása mellett gondot fordított a területi munka fejlesztésére és a preventív gyermekellátás kiszélesítésére.

Munkatársaival együtt jelentős tudományos munkát végeztek főleg a genetika, neonatológia, immunológia

és

hematológia

tárgykörben.

Az

Országos

Akkreditációs

Bizottság

a

Gyermekklinika munkáját kiváló minősítéssel értékelte. Bővült a klinika nemzetközi kapcsolata, számos munkatárs tölthetett hosszabb időt külföldi tanulmányúton. Kongresszusokat, szakmai rendezvényeket szerveztek rendszeresen. A klinika orvosai közöl Csorba Sándor egyetemi docenst 1980-ban egyetemi tanárrá, társprofesszorrá nevezték ki. Igen jelentős feladatokat vállalt és teljesített a Gyermekklinika betegellátó, oktató és tudományos kutató munkájában, a fejlesztések megvalósításában és a vezetésben. 1996-ban Maródi László nyert egyetemi tanári kinevezést, és az infektológia oktatásával bízta meg az egyetem vezetése. 1998. szeptember elsején kezdte meg működését a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán szerveződött és oda integrált Neonatológiai Tanszék. A 20 ágyas Neonatológiai Intenzív Részleg változatlan ágyszámmal, kissé átalakult profillal, de stabil betegforgalommal látta el ezt követően is regionális feladatait. Fő feladata a területen született koraszülöttek és pathologiás érett újszülöttek ellátása, az újszülött sebészeti és idegsebészeti beavatkozások biztosítása. A régió csecsemő-mortalitását jelentősen javította a 2002-ben országosan megszervezett koraszülöttmentés, melynek egyik központja a Klinika Neonatológiai Intenzív Osztálya lett. Jelentős változást hozott az Infektológiai és Gyermekimmunológiai Tanszék létrehozása, majd önállóvá válása. A csecsemők, a fertőző betegségben szenvedő gyermekek intenzív ellátása, valamint a hepatitis vírust hordozó haemato-onkológiai betegek elkülönítése továbbra is a klinika feladata maradt. Ennek érdekében került sor az Intenzív Terápiás Osztály teljes rekonstrukciójára, korszerűsítésére, elkülönítő kórtermek kialakítására. Sor került a Gyermekklinika nyugati szárnyának megépítésére, új járóbeteg és diagnosztikus egységek kialakítására. A gyógyító munka a klinika fekvőbeteg-osztályain és járóbeteg-szakrendelésein zajlik napjainkban. A klinika ágyszáma 123-ra csökkent a megszorításoknak köszönhetően: a Neonatológiai Intenzív (20), Intenzív (7), s a Gyermeksebészet (20) mellett az Általános Csecsemő és Belgyógyászati Osztály 71 ágyon működött. Mindezt a „Gyermek Művese Állomás” öt vesepótló kezelésre szolgáló ágya és öt krónikus (rehabilitációs) ágy egészítette ki. Az említett osztályokon a gyermekgyógyászati betegségek teljes spektrumát ellátják. Az ellátott fekvőbeteg-szám évi

5500–6000 között változik. A 90-es évek végén új vezetővel és munkatársakkal, felújított műtőblokkal kezdődött meg a korszerű gyermeksebészeti ellátás megszervezése. Jelentős előrelépést jelentett a gyermeksebészek folyamatos, a nap 24 órájában való elérhetősége, az újszülöttkori sebészeti beavatkozások, a veleszületett rendellenességek, az onkológiai, valamint a gyermekurológiai műtétek számának örvendetes emelkedése. Napjainkra a Gyermekklinika gyermeksebészeti részlege az ország egyik legerősebb, elismert Gyermeksebészeti Osztálya lett. 2007-ben és 2008ban az osztály három munkatársa szerzett PhD fokozatot. A betegellátás színvonalának javítását szolgálta az Intenzív Osztály felújítása, az osztályok korszerűsítése, a Pulmonológiai Osztály és bronchoscopos helyiség új szárnyban való elhelyezése. Az anyák gyermekük mellett tartózkodásának biztosítására a leukémiás gyermekeket ellátó pavilon tetőterében mama-szálló, a főépület több osztályán anya-gyermek szobák kialakítására került sor. A betegek kivizsgálása, gondozása 18 járóbeteg-szakrendelésen folyik: az általános ambulancia mellett diabetes, endokrinológia, gasztroenterológia, genetika, gyermeksebészet, haematológia-onkológia,

kardiológia,

koraszülött

utógondozó,

nefrológia,

neurológia,

pulmonológia, pszichológia, védőoltás tanácsadó, fejfájás rendelés mellett a hét minden napján ultrahang és röntgen diagnosztika áll a betegek rendelkezésére. A klinika új szárnyában kialakított járóbeteg-rendelőkben a betegek valamennyi speciális rendelést és a korszerű diagnosztika minden lehetőségét (EKG, szív ultrahang, EEG, gastroscopos lehetőség stb.) egy helyen érhetik el. Az évi járóbeteg-forgalom: 45 ezer fő. A Biokémiai Laboratórium – az akut járóbeteg-rendelést kiszolgáló kis laboratórium hátrahagyásával – beolvadt a Klinikai Biokémiai és Molekuláris Pathologiai Intézetbe. A klinika Regionális Genetikai Laboratóriuma biztosítja a klinika osztályain fekvő, a genetikai járóbetegrendelésen megjelenő gyermekek, valamint a Centrum társklinikáinak haematológiai-onkológiai osztályain kezelt felnőtt betegek genetikai vizsgálatait. A speciális profilokhoz tartozó, valamint az intenzív ellátást igénylő költség-igényes betegek valamennyien a Gyermekklinikára kerülnek. A betegellátást közvetlenül befolyásoló szabályozók: a normatív ápolási napok, a teljesítmény volumen korlát (TVK), a gyermekellátásban optimálisnak tekintett 70%-os ágykihasználás betegforgalmat fékező hatása érezhető volt.

A takarékos működés biztosítására készletgazdálkodási számítógépes rendszert dolgoztak ki a gyógyszerek és fogyóanyagok naprakész ellenőrzésére. Az erők egyesítésének szándéka vezetett a Városi Egészségügyi Szolgálat gyermekügyeletének a Gyermekklinikára helyezéséhez 1999. szeptember 1-jétől. Ezt a városi fülészeti rendelés klinikán való elhelyezése követte. A gazdálkodási nehézségek ellenére a 10 éves periódus alatt jelentős műszerbeszerzésekre került sor. Az anyagi alapot műszerpályázatok (13 nyertes pályázat: Avon, OTKA stb.), MATÁV adományvonal, alapítványok és civil szervezetek adományai, jótékonysági rendezvények bevétele és saját alapítványaikon gyűjtött összegek, valamint az egyetem ismételt támogatásai jelentették. A klinikáról tájékoztató füzetet állítottak össze. A klinika megismertetése a kollégákkal, a hallgatókkal és a szülőkkel való kapcsolatteremtés érdekében létrehozták a klinika honlapját (www.debrecenigyermekklinika.hu) A vezető szakemberek egy része a 90-es évek elején nyugdíjba vonult, másik csoportja új pozíciók miatt vált meg a klinikától. A szakemberekből álló új teamek kialakítására a fiatal gyermekgyógyász szakorvosok képzése látszott megoldásnak. Mára a klinika minden szakterületét szakképesítéssel rendelkező – s kevés kivétellel, minősített – egyetemi docens, adjunktus, vagy klinikai főorvos vezeti. 2007-re a szakdolgozók közel 90%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A Gyermekklinika oktató munkája napjainkban a graduális és posztgraduális képzés minden területére kiterjed. A graduális képzés keretében oktatják a gyermekgyógyászatot magyar és angol nyelven az általános orvoskar és a térítéses orvosképzés V. éves hallgatóinak az V. éves fogorvostan-hallgatóknak, valamint a klinikai genetikát a IV. évfolyam hallgatóinak magyar és angol nyelven, váltott félévben. Mindez az utóbbi években a gyógyszerész- és gyógytornászhallgatók, valamint az Egészségügyi Kar mentőtiszt hallgatóinak gyermekgyógyászati oktatásával bővült. A gyakorlat-centrikus, probléma-orientált oktatást szolgálja az V. éves hallgatók „kiscsoportos” gyakorlati oktatása, és a VI. éves szigorlókkal rendszeresen folytatott betegágy melletti konzultációk, betegismertetések. A hallgatók felkészülésének segítését több – a klinika munkatársai által szerkesztett – könyv segíti (Maródi László: „Gyermekgyógyászat”, Oláh Éva: „Gyermekgyógyászati kézikönyv”, Oláh Éva: „A klinikai genetika alapjai”). A klinika mindenkori igazgatója grémium vezetőként irányítja a régió szakorvos

képzését. A klinikán fogadják a régió kórházaiból érkező szakorvosjelölteket a speciális szakterületeken előírt gyakorlatok letöltésére. Évente két alkalommal szakvizsga előkészítő tanfolyamokat tartanak. A klinika munkatársainak, Debrecen és a régió gyermekorvosainak folyamatos továbbképzését a professzori vizitek, az irodalomreferátumok, betegmegbeszélések, a szervezett diagnosztikus és terápiás konzultációk és a 14 éve évente 6–8 alkalommal, a hónap utolsó péntekén tartott Nagyerdei Gyermekgyógyászati Esték témareferátumai jelentik. Utóbbiak célja a szakmai továbbképzés mellett a kapcsolatteremtés klinika és a régió gyermekorvosai, valamint az ország távolabbi területén dolgozó gyermekorvosok között. A Magyar Gyermekorvosok Társasága Északkelet-magyarországi Területi Szervezetének évenként megrendezett ülései évtizedek óta jól szolgálják orvosaik továbbképzését. A rendezvények között külön említést érdemel az Amerikai–Magyar Intenzív Neonatológiai Továbbképző Tanfolyam, amelyre az elmúlt 10 éves periódus alatt nyolc alkalommal került sor New Brunswick-i neonatológus kollégák, szülészek és pszichológusok és a hazai neonatológus orvosok és nővérek részvételével. A Gyermekklinikán folyó kutatómunka anyagi hátterét pályázati támogatások biztosítják. Az elmúlt 10 esztendőben 13 ETT, 8 OTKA és 11 egyéb elnyert pályázat segítette a klinika tudományos munkáját. A klinika kutató csoportjai által tanulmányozott témák a haematológiaonkológia, az endokrinológia, a gasztroenterológia, a genetika és a pulmonológia területére koncentrálódnak. Az elmúlt 10 év tudományos munkájának eredményeként egy MTA doktori, egy kandidátusi értekezés, tizenkét PhD-értekezés született. Három munkatárs szerezte meg a Dr. med. habil. címet. A doktori iskola munkájába a klinika több munkatársa akkreditált témavezetőként és PhD kurzus vezetőjeként kapcsolódott be. Hangsúlyt fektetnek a hallgatók tudományos munkába való bevonására, a tehetséges hallgatók segítésére. Évente 5–6 előadás hangzott el a helyi TDK konferencián, de országos konferencián is több ízben szerepeltek hallgatóik sikerrel. 2006-ban a genetikai munkacsoport egyik hallgatója országos konferencián 2. helyezést ért el. Az amerikai New Brunswick-i St. Peter’s Medical Center Neonatológiai Osztályával kiépített

kapcsolat

hozzájárult

a

neonatológiai

részleg

munkatársainak

és

a

hazai

neonatológusoknak a szakmai fejlődéséhez. Kilenc munkatárs töltött hosszabb időt (összesen 160 hónapot) külföldi tanulmányúton. Az elmúlt években a klinika munkatársai közül többen

töltöttek be vezető pozíciót országos és nemzetközi szervezetekben: e periódusban volt a klinikaigazgató a Magyar Gyermekorvosok Társasága elnöke, az Európai Gyermekorvosok Társasága alelnöke, a Gyermekorvosok Világszervezete vezetőségi tagja (jelenleg is), a klinika másik professzora nemzetközi folyóirat szerkesztő bizottsági tagja, többen országos szakmai szervezetek elnökeként, titkáraként vagy vezetőségi tagjaként, a Szakmai Kollégium tagjaként vettek részt szakterületük munkájának irányításában. Oláh Éva professzornő 15 éves igazgatói működése végeztével 2007 júliusától Balla György professzor vette át a Gyermekklinika igazgatását. Feladata és célja a klinika gazdasági helyzetének stabilizálása és tanszékek kialakítása a Gyermekgyógyászati Intézet létrehozása. A fenti vezetői váltással egyidejűleg az Egyetem Szenátusa létrehozta a Gyermekklinikán belül a Klinika Genetikai Központot, amelynek vezetésével Oláh Éva professzornőt bízta meg. 2008 első hónapjaiban három alapvető, a betegellátást döntően meghatározó változás következett be: a TVK szabályok megváltozása, a Kenézy Gyula Kórházban bekövetkezett szervezeti átalakulás, az ügyeleti szolgálat megszűnése jelentette. Ennek eredményeképpen a Gyermekklinika betegforgalma ugrásszerűen növekedett. A klinika jövője szempontjából egyik legfontosabb lépésnek a sürgősségi betegellátás feltételrendszerének megteremtése látszik. E célból terv készül a klinika keleti szárnyának átalakítására, felújítására, az Intenzív Osztály bővítésére. 2008. július 1-jével a Gyermekgyógyászati Klinika Gyermekgyógyászati Intézetté alakult át, amely az alábbi egységekből áll: – Neonatológiai Nem Önálló Tanszék (a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán működött) – Gyermekhematológiai-Onkológiai Nem Önálló Tanszék – Gyermek Sürgősségi-Csecsemő- és Gyermekpulmonológiai Nem Önálló Tanszék – Gyermek-belgyógyászati Nem Önálló Tanszék – Klinikai Genetikai Központ Szerk.: Petrovics Alica – Kapusz Nándor Forrás: Kapusz Nándor – Petrovics Alica – Vásárhelyi Ferencné: Kilencvenéves a debreceni orvosképzés. 3. átdolgozott kiadás (Debrecen, 2008)

A Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Intézete

Recommend Documents