Miskolci Járásbíróság 39.P.23.159/2015/6. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: CPV Kód:
2016/66 Fővárosi Bíróság ítélete KÉ 2016.06.10. 6556/2016
Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Miskolci Járásbíróság 39.P.23.159/2015/6. szám
A dr. Puskás Dóra jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5. szám alatti) felperesnek - a Bűrös és Gombocz Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bűrös László 1092 Budapest, Kinizsi utca 21-25. szám alatti ügyvéd) által képviselt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház (352 6 Miskolc, Szentpéteri kapu 72-76. szám alatti) I.r. a KITE Zrt. (7000 Sárbogárd, Homoksor alatti) II.r. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a biróság meghozta a következő Ítéletet : A bíróság megállapítja, hogy az I-II.r. alperes között - a 2012. november 12. napján és a 2012. november 19. napján megkötött adásvételi szerződések érvénytelenek. Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a bíróság a II.r. alperest, hogy fizessen meg az Adóhatóság felhívására az ott közölt módon és időben 477.000.-(négyszázhetvenhétezer) Ft állam által előlegezett illetéket az állam javára, egyben megállapítja, hogy 477.000.- (négyszázhetvenhétezer) Ft illetéket az állam visel. Egyéb költségeiket a felek maguk viselik. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Miskolci Törvényszékhez címzett, de a Miskolci Járásbíróságnál három példányban benyújtható fellebbezésnek van helye. Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül 1
bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetőleg ha csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ez esetben a fellebbező fél fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását. Ugyancsak tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést a Törvényszék, ha a felek ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérték. Tárgyaláson kívül bírálhatja el a Törvényszék az ítélet ellen irányuló fellebbezést, ha megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges. Indokolás : A bíróság a felperes keresetlevele és mellékletei, a felperes írásbeli előkészítő iratai, az I.r. alperes ellenkérelme, a csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg: Az alperesek között 2012. november 12. napján adásvételi szerződés jött létre, amelynek tárgya egy JD2520 John Deere Compact traktor vásárlása volt, bruttó 7.493.000.-Ft-os összegben. A szállítási határidőt 2012. december 20. napjában határozták meg, rendelkeztek továbbá a szerződésben a termék vételárának megfizetéséről, jótállásról, tulajdonjogról, tulajdonjog átszállásáról is. Ezen túlmenően az alperesek között 2012. november 19. napján egy újabb adásvételi szerződés jött létre, amely alapján az I.r. alperes a II.r. alperestől a fenti traktorhoz különböző kiegészítőket vásárolt, bruttó 8.707.400.-Ft-os összegben. Ezen adásvételi szerződésben a felek ugyancsak szabályozták a fizetési feltételeket, a szállítási határidőt, a jótállás időtartamát, feltételeit és a tulajdonjog átszállását. Az I.r. alperes a szerződések megkötése során a közbeszerzési eljárás lefolytatását mellőzte. Az Állami Számvevőszék hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett a beszerző I.r. alperes tárgyi beszerzései kapcsán a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt. A Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a „traktor beszerzése (KITE Zrt.) 2012. évben" tárgyú beszerzési eljárás ellen indult jogorvoslati eljárásban a felperes a kezdeményező hivatalbóli kezdeményezésének helyt adott és megállapította, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi előírásokat, a Döntőbizottság a beszerzővel szemben 60.000.-Ft bírságot szabott ki. A Döntőbizottság határozatának indokolásában kifejtette, hogy az alperesek 2012. november 12. napján 1 db traktor beszerzésére szerződést kötöttek 5.900.000.-Ft értékben, majd 2012. november 19.-én újabb szerződést kötöttek 2 db fűkasza megvásárlására 6.620.000.-Ft értékben. Megállapította továbbá azt is, hogy a beszerző nyilvántartása szerint 2012. évben a rendelkező részben meghatározott tárgyban a II.r. alperes részére összesen 12.520.000.-Ft összegű kifizetést teljesített az I.r. alperes. A kezdeményező szerint a beszerző I.r. alperes megsértette a Kbt.119.§.-ában előírt közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A Döntőbizottság megállapította a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzését, ezért a Kbt.152.§. (4) bekezdése alapján kötelező bírságot szabott ki, a bírság mértékének megállapítása során a Döntőbizottság az eset valamennyi körülményét mérlegelte. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek között 2012. november 12. és 19. napján létrejött traktor és a hozzátartozó adapterek beszerzésére megkötött adásvételi szerződések érvénytelenek, kérte az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását akként, hogy ha a bíróság a szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát 2
megállapítja, szabjon ki bírságot, melynek összege legfeljebb a szerződés értékének 15%-a. A bírság mértékének megállapítását a beszerzett áru ellenértéke alapján kérte megállapítani. Az I.r. alperes által előterjesztett ellenkérelem nem vitatta a perbeli szerződések érvénytelenségét, de a felperesi kereset elutasítását kérte a bírság kiszabására vonatkozó részben. Másodlagosan kérte az I.r. alperes, hogy amennyiben a bíróság az elsődleges ellenkérelemnek nem ad helyt, a bírság összegét a per alapjául szolgáló jogorvoslati eljárásban kifejtett indokok alapján a lehető legalacsonyabb összegben határozza meg. Az I.r. alperes a perköltségre igényt tartott, ügyvédi munkadíját a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján ÁFA összeggel együtt kérte megfizetni. Az I.r. alperes a felperes által lefolytatott jogorvoslati eljárásban hozott D.682/13/2015. Számú jogerős határozatban megállapított tényállást nem vitatta. Hivatkozott arra, hogy bírság kiszabásának nincs helye, mivel a vonatkozó jogszabály szövegezéséből következően a jogalkotó kifejezett különbséget tesz a közbeszerzési eljárás mellőzősével és a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések érvénytelenségéhez fűződő jogkövetkezmények között. Jelen perben miután a szerződések nem a közbeszerzési eljárás alapján kerültek megkötésre, a felperes bírság kiszabására irányuló kereseti kérelme megalapozatlan. A II.r. alperes a tárgyalásokon szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, írásbeli védekezést nem terjesztett elő. A bíróság a peres feleket a Pp.3.§. (3) bekezdésében írtaknak megfelelően tájékoztatta a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítás sikertelenségének következményéről, egyben felhívta a feleket a feleket bizonyítási indítványaik előterjesztésére. A rendelkezésre álló bizonyítékokat a Pp.206.§. (1) bekezdése alapján a felek előadásával egybevetve a maguk összességében értékelve bírálta el. A bizonyítékok értékelése során a bíróság az okirati bizonyítékokból indult ki, azokat egyenként és együttesen is mérlegelte, összevetette a felek előadásával. A bíróság az alperesek között létrejött szerződések tartalmát, a felperes határozatában foglalt jogsértés tényét, a bírság kiszabását, a kifizetések összegszerűségét a keresetlevél mellékletét képező okiratokból állapította meg. A bíróság megállapította, hogy a felperesi kereset az alábbiak szerint részben megalapozott: A perbeli szerződések megkötésének időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezés a 2011. évi CVIII.tv. (Kbt.) volt. A Közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII.tv. (a továbbiakban Kbt.) 164.§.-a kimondja - a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári perre vonatkozó előírásai között - hogy ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127.§. (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A 164.§. (5) bekezdése szerint, ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 127.§. (2) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapításakor a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb 3
a szerződés értékének 10%-a. A felperes keresetében az I-II.r. alperesek által a jogorvoslati eljárásban hozott felperesi határozatban megjelölt szerződésekkel kapcsolatban az érvénytelenségnek a Kbt.l27.§. (1) bekezdés a) pontjára alapított megállapítását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte. A felperes indítványozta továbbá, hogy a vizsgált időszakban jogsértően beszerzett áru ellenértéke alapján állapítsa meg a bíróság a birság mértékét, amely a közvetett módon a birság kiszabására irányuló kereseti kérelemként értékelhető. A jogsértés időpontjában hatályos Kbt.l27.§. (1) bekezdése kimondja, hogy semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha a.) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg; b.) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem állnak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei; c.) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok (79.§. (5) bekezdés, 124.§. (6)-(7) bekezdés) megsértésével kötöttek szerződést és ezzel megfosztották az ajánlattevőt a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetőségétől, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére. A fenti jogszabályi rendelkezés alapján a Kbt.127.§. (1) bekezdése szerint semmisnek részben közbeszerzési eljárás mellőzésével, részben közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződések minősülhetnek az a-c./ pontokban meghatározott feltételek fennállása esetén. A Kbt 127.§. (1) bekezdés b.) és c.) pontja tartalmazza tehát a közbeszerzési eljárás alapján kötött, a semmiséggel érintett szerződések meghatározását, aminek a bíróság megítélése szerint a birság kiszabásának feltételeit megállapító Kbt.164.§. (5) bekezdésében foglaltak szempontjából van jelentősége. A Kbt.164.§. (5) bekezdése szerint tehát birság kiszabására a bíróság két egymástól elkülönülő esetben jogosult és egyben köteles, nevezetesen - ha a szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát a Kbt.127.§. (1) bekezdése alapján közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés tekintetében állapítja meg. A biróság osztja az I.r. alperes által kifejtett álláspontot, miszerint a fenti jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve a Kbt.164.§. (5) bekezdésében foglaltak alapján a birság, mint szankció alkalmazásának lehetősége a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött (a Kbt.127.§. (1) bekezdés a.) pontjában megjelölt) szerződésekhez kapcsolódóan a jogszabály szövegezése szerint nem áll fenn. A felperes kereseti kérelme a szerződések jogkövetkezményeinek levonására nézve nem irányul a szerződés részleges érvénytelenségének vagy az érvénytelenség hiányának megállapítására, a kereset csupán jogszabályi hivatkozást tartalmaz. A jogszabály szövegezéséből egyértelműen következik, hogy a jogalkotó különbséget kívánt tenni a közbeszerzési eljárás mellőzésével és a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések érvénytelenségéhez fűződő jogkövetkezmények között, amit aggálytalanul alátámaszt az a tény, hogy a Kbt.164.§. (5) bekezdésének első mondatában nem a Kbt.127.§. (1) bekezdésében meghatározott szerződésekre, hanem azok közül csak a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződésekre történik utalás. Mindezekre figyelemmel a Kbt.164.§. (5) bekezdésének rendelkezései a Kbt.127.§. (1) bekezdés a.) pontja szerint érvénytelennek minősült szerződésekre 4
nem alkalmazhatók. Az I.r. alperes nem vitatta a felperes által lefolytatott jogorvoslati eljárásban hozott D.682/13/2015. Számú jogerős határozatában megállapított tényállást. A Közbeszerzésről szóló fenti jogszabály a Polgári perrendtartáshoz képest speciális rendelkezéseket, eljárási szabályokat tartalmaznak egyrészt a Döntőbizottság határozatával kapcsolatos jogorvoslatra, másrészt az érvénytelenségi (polgári) perre vonatkozóan. Mindennek helyes - a Miskolci Törvényszéken is egységes értelmezéséből az következik, hogy a Döntőbizottság határozatának megállapításait, illetve magát a döntést közigazgatási perben lehet vitatni, amennyiben pedig külön indul a polgári bíróság előtt az érvénytelenségi per, külön a Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata, akkor az úgynevezett egységes perben dönt a közigazgatási bíróság a határozat jogszerűségéről és egyben a szerződések érvényességéről vagy érvénytelenségéről. Amennyiben a határozattal szemben jogorvoslati eljárás nem indul, tehát a Döntőbizottság jogerősen megállapítja a jogsértést, úgy az érvénytelenségi perben a Döntőbizottság határozatát a polgári bíróság nem bírálhatja felül, hisz magának a perindításnak is előfeltétele az, hogy a jogsértést a Döntőbizottság jogerősen megállapítsa. A polgári pernek nem lehet célja, hogy jogorvoslati fóruma olyan ügy elbírálásának, amely nem is tartozik hatáskörébe. Emiatt a biróság érdemben nem vizsgálta, hogy a Döntőbizottság határozata az abban foglalt tényállás helyes-e, ellenben azt figyelembe vette, hogy a Döntőbizottság megállapította, hogy a per tárgyalást képező szerződések a Kbt. rendelkezésébe ütköznek a kötelező közbeszerzési eljárás mellőzése miatt, tehát a szerződések a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 200.§. (2) bekezdése alapján semmis. A felperes az érvénytelenség jogkövetkezményeként nem kérte az eredeti állapot helyreállítását a szerződés érvényessé vagy hatályossá nyilvánítását csupán a Kbt. rendelkezései szerinti birság kiszabását. Megjegyzi a biróság, hogy a régi Ptk.239/A.§.-a alapján kérhető pusztán a szerződés érvénytelenségének a megállapítása is a jogkövetkezmények alkalmazása nélkül. A perbeli esetben az eredeti állapotot már nem lehet helyreállítani, hiszen a szerződések teljesültek, meg is szűntek, ugyanezen oknál fogva nem kerülhetett sor a szerződések hatályossá nyilvánítására sem. A perbeli szerződéseket tekintve a Kbt.163.§. (2) bekezdése lehetőséget ad a polgári biróság részére, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeként az ott szabályozott feltételek fennállása esetén bírságot szabjon ki, tekintve, hogy a biróság a perben a szerződések érvénytelenségét állapította meg, bírság kiszabásának helye nincs. Emiatt a bíróságnak a keresetet részben el kellett utasítania. A perben a felperes részben lett pernyertes, pernyertesség-pervesztesség arányát a biróság 50%-ban határozta meg, figyelemmel arra, hogy ugyan megállapította a szerződések érvénytelenségét, de jogkövetkezményt nem alkalmazott. Ennél fogva a Pp.81.§.(1) bekezdése alapján úgy Ítélte meg, hogy a felek a perben felmerült költségeiket maguk viseli. A pertárgyérték a szerződésekben kikötött szolgáltatások ellenértéke, vagyis a szerződés bruttó értéke, összesen 15.900.400.-Ft. Ennek 6%-os mértékű eljárási illetékét a felperes személyes költségmentessége folytán az állam előlegezte, összesen 954.000.-Ft-os összegben. 5
Az I.r. alperes személyes illetékmentességet élvez az Illetéktörvény szerint, azonban az alperesi oldalon egységes a pertársaság a Pp.51.§. a) pontja alapján, ezért a pervesztesség arányában 477.000.-Ft illetéket a II.r. alperesnek kell megfizetnie az állam részére a 6/1986. (VI.26.) IM. sz. rendelet 13. §. (2) bekezdése alapján, míg a felperes fele arányú pervesztessége folytán 477.000.-Ft illetéket az állam visel az IM. Rendelet 13.§. 1. és 14.§.-a értelmében. A Pp.233.§. (1) bekezdése alapján van helye fellebbezésnek az ítélettel szemben.
Miskolc, 2016. március 17. Nagyné dr. Forrai Márta sk. bíró
6