5. FU ZET. SZ E RV EZ1S Es sokfelrsec. ffi. roc,t.,lt x

5. FU ZET

SZ

E

RV EZ1S

Es soKFElrsEc

ffi

T-

rr rKAt ES \,1uNL.^tic\'I ttNtSZt It
roc,t.,lt x<;zAspL)l

I]I,]DAPIST

Az eredeti m6vet a Nemzetkiizi Munkatigyi Hivatal jelentere meg Genften ia Dhwsity cimmel. @ Nemzetkiizi Munkaiigyi Szewezet / Intemadooal kbour Org isation 2002

A magyar kiad6s szerz6'i jogr a Foglalkoztatdspolitikai 6s Muokafigri }vfinisztfrium 2003

@

Foglalkoztatdspolitikai ds Munkatigyi Miniszt6rium Nemzeti ILO ?an6cs Titk6rsdga Szerkesztette: Rig6 Edit

Szeruafu & sohfile#g Budapest,2003

TARTALOMJEGYZEK

s.{ s.2. 5.3. 5.4. 5.s. 5.6. s.7.

A FoRRASANvAG cELJA Es

srRuxr0nAla

5

HocyAN xaszrAlJuK A roRnAsaNyAcor?

8

szoltDARtrAslsoxrElesEceel,l

9

munxlvAr-lal6x

14

FTATAL

ro6seea ruurxlvAu-al6x

23

mecvAlrozorr uunxnxEpessEe0 uuuxnvAllal6x

34

A LEszBtxus Es MELEG

xrvrrxozAsox

ruurxlvAual6x

Es rovAesr IRoDALoM

45 53

ueltExler A NEMEK ecverl6sEcEne voNATKoz6

alapver6 rocaLMAK

rovAear pEloAx Es eserrnnulmAnvox

55 58

t

5.i.

A FoRRASANvAG cELJA Es

srRuxr0nAla

a forrlsanyag h6tt6r-informici6t, praktikus ir6nyvonalakat, feladatsorokat, a ,,helyes" 6s ,,helytelen" gyakorlatra vonatkoz6 esettanulm6nyokat 6s p6ld6kat sorakoztat fel, valamint hivatkoz6si anyagot nyrijt: F.z

td.mogatja 6s kisz6lesiti a szer.kszeraezetek tiirekadseit a nemek kiiziitti egtenl6s6g elfimozditd.sd.ra a kiszolgd.ltatott ndi rnunkaudllal6k o6delrn6re, emellett jaoitja a szakszeroezetek szerepdnek meg6rt6sdt 6s megbecsiilds4t, 6s

A leg{6bb c6lcsoportot a szakszewezeti aktivist6k, kiv6ltk6pp a szakszervezeti vezet6k jelentik, n6k 6s f6rfiak egyar6nt, de az inform6ci6 rem6nyeink szerint hasznos 6s 6rdekes lesz valamennyi szakszervezeti tag,6s a m6g be nem szervezett munkav6llal6k szimira is. A forclsanyag az 6rdekl6d6k egy sz6lesebb kor6t is megsz6litj a, azokat, akik sz6m6ra fontos lehet a diszkrimin6ci6 megsziintet6se, s akiket foglalkoztat, hogy mi a szakszervezetek szerepe, melyek a szakszervezetekkel val6 egyiittmfikdd6s, valamint a kdzos cselekv6s lehet6s6gei, bele6rtve a nem korm|nyzati szerveket 6s m6s civil szervezeteket, kiiloncisen a n6szervezeteket 6s a n6i aktivist6kat, a korm6nyhivatalokat, a munk6ltat6kat 6s a munk6ltat6k szervezeteit, a kutat6- 6s tudom6nyos int6zeteket, tov6bb6 a m6di6t.

A

forr6sanyag tobb fizetb1l 6ll. L1tezik emellett egy kieg6szit6 jelent6s,l amely empirikus ndz6pontb6l ismerteti azokat a felm6r6seket 6s esettanulm6nyokat, amelyek a szakszervezetek val6s tapasztalatai 6s a ,,levont tanulsdgok" alapjdn k6sziiltek. A felm6r6s 6s a forrdsanyag a kiivetkez6 szervezetek egyi.ittm(ikod6s6nek eredm6nyek6nt jritt l6tre: A Nemek Egyenl6s6g6tTdmogat6 Program (GENPROM), a Nemzetkozi Munkatigyi Hivatal (ILO) MunkavilTal6i Tev6kenys6gek Hivatala (Bureau for \Torkers' Activities) (ACTRAV), a Szabad Szakszervezetek Nemzetkiizi Szovets6g6nek N6bizottsdga (ICFTU), a Nemzetkozi Agazati Szovets6gek (ITSs), ktiliincisk6ppen a NemzetkAzi Elelmis zer-ipad, Mez6gazd,asigi, Szillodai, f,ttermi, Yend6gl6t6 -ipari, Dohdnyipari Szakszewezetek 6s a Munkav6llal6k Egyesiilt Szovets6ge (IUF), valamint a Ktiztisztvisel6k Nemzetkozi Szervezete (PSI). A szakszervezeti aktivistdk az anyag j6vdhagydsdra szervezett mfihelyfoglalkoz6son megvitattrik, hogy az egyes ftizetek mennyiben relev6nsak, hasznilhat6k 6s megfelel6k, milyen stflusban tijrt6nik a k6rd6s tdrgyalflsa, s vihoztatisokat javasoltak. A jelen for6sanyag

mit a javasolt m6dositrisokat is tartalnazza.

Az egyes ftizetek (1-6. ktitet) a szakszewezetek tev6kenys6g6nek krilonf6le tertleteivel, s azzal a kommunik6ci6val foglalkoznak, amely a nemek kozdtti egyenl6s6g el6mozditisa, valamint akiszolgikatott munkav6llal6k v6delme 6rdek6ben folyik. A fiizetek kozott sziiks6gk6ppen vannak 6tfed6sek 6s ism6tl6d6sek. Ha egy-egy t6ma tobb fejezetben, illetve fiizetben is t6rgyal6sra keriil, akkor erre vonatkoz6an hivatkoz6st is tal6lunk.

I

Nemzetkiizi Munkaiigyi Hivatal, ILO, 2001. The Role

of

Trade Unions

in

Promoting Gender Equality (A

szakszervezetek szerepe a nemek krizdtti egyenl6s69 el6mozdit6srlban), Report ofthe ILO-ICFTU Survey, Geneva,

Gender Promotion Programme (A nemek kdzdtti egyenl5s6g el6mozdititshra ir5nyul6 ILO Program).

ILO

5.ITZ,II

\ZFRVLZODfS E} :(IKIILLSEC

1. fiizet

,q.

ronn,4.saNyac

c6r;a 6s sTRUKTURAJA

A

nernek kiiziitti egtenlfisdg elfirnozditd.sa a szakszeruezeteken behil A kiadv6ny azzal foglalkozik, hogy a szakszewezetek mit tehetnek saj6t bels6 strukt6r6ik 6s az ir6tyvonalak kidolgoz6sakor annak 6rdek6ben, hogy tcibb n6 csatlakozzon a szakszervezethez, hogy minden szakszeryezeti struktfr6ban 6s tev6kenys6gben ncivekedjen a n6k r6szv6tele, s a szakszervezeti tagok kozott kialakulhasson az egyenl6s6g 6s a szolidarit6s.

2. tiizel

A

3. fiizet

Kdrddsek 6s irrinyeluek

nernek kiiziitti egenlfsdg elfimozdit,i.sa kollektia szerzfdds riudn A kiadv6ny kifejti, hogy a kollektiv szerz6d6s megkot6s6nek folyamat6ban mi6rt fontos sikra sz6llni a nemek t6rsadalmi egyenl6s6ge mellett. A nemek kozdtti egyenl6s6g kialakit{sit c6lz6 t|rgyaldsi folyamatra cisszpontosit (amelynek egyes szakaszai: felk6sziil6s a tfugyal{sokra, a tdrgyal{sok lefolytat6sa, v6giil az ellen6rz6s).

a nemek kiiziitti egenlfisdg kiakkitd.sdra irdnyul6 tdr-

gtaldsokon

A kiadv6ny a nemi diszkrimin6ci6

kiktiszobol6s6re, valamint a n5i 6s a f6rfi munkav6llal6k sz6mdra biztositand6 es6lyegyenl5s6g 6s egyenl6 b6n6sm6d r6mogat6s6ra h6nyul6 Argyal6sokra cisszpontosit, tovrlbbd t6rgyal6si ir6nyelveket aj6nl a nemek kozcitti egyenl6s69 legfontosabb k6rd6seiben.

4.fii,zel

A nem szeruezett munkaa,i.ll.al6k

megszeraezdse:

informi.lis gazdasrl.g

6s

a a6del-

rnet nenz dlaezd rnunkaudlla.l6k A kiadv6ny felhivja a figyelmet arca, hogy sokf6le nem hivatalos 6s atipikus munkavilllalo l6tezik, valamint arra is, hogy milyen neh6zs6geket 6s kihiv6sokat rejt az llyen munkav6llal6k szervez6se 6s v6delme. Ezen munkav6llal6k nagy r6.sze n5, akik a jogi 6s t6rsadalmi v6delmi rendszeren kiviil rekedtek, 6s ki vannak szolg6katva a rossz munkakoriilm6nyeknek 6s a munkav6llal6k jogaival szembeni vissza6l6seknek. Ide tartoznak mindazok, akik a nem hivatalos gazdaslgban, r6szmunkaid6ben dolgoznak, a bedolgoz6 6s az exportra termel6 z6n6kban foglalkoztatott munkav6llal6k 6s a bevindorl6k.

5. fiizet

Szerueztdis 6s sokfrlesdg A kiadv6ny bemutatja, hogy a szakszervezetek mik6pp ,,iiltethetnek egy asztalhoz" kiilrinf6le csoportokat, a fiatalsdgoq az id6sebb vagy a fogyat6kossdggal 616 munkav6llal6kat, a leszbikus 6s meleg munkav6llal6kat, s mik6pp teremthetnek szdmukra teret.

5. fiizet

Sziiaetsdg 6s szolidarit,i.s a munkaari.lla.ld n6k jogainak tdrnogatd.sa drdekdben A kiadv6ny magyardzatot ad arca, hogy a mai glob6lis kontextusban a munk6smozgalmon beliil mi6rt dcintSen fontos a kozciss6gi szakszervezeti rendszer 6s a szolidaritds, s r6mutat arra, hogy a szakszewezetek mik6pp alakitanak szovets6get nem korm6nyzati 6s m6s civil szervezetekkel, s mik6pp torekszenek 6gy helyi, nemzeti, mint nemzetkcizi 6s globilis szinten is egy 6tfog6 t6rsadalmi program megval6sit6s6ra. Sokf6le szcivets6g l6tezik, s ezek igen sz6les 6s vikoz6 alapokon jonnek l6tre. Ez a t6j6koztat6 fiizet csak azokra kiv6n rdmutatni, amelyeknek kiilcjnos jelent6s6gi.ik van a munkav6llal6 n6k jogai 6s a nemek

kozritti egyenl6s6g szempontj6b6l.

A FoRRAsANyAG c6LJA Es

srr.uxruni.la

Minden tij6koztat6 fiizet fel6pit6se a kovetkez6

rd.oiligit a nernek kiiziitti egtenlfisdg elfimozditdsdual 6s a kiszolgdltatott munkaad.llal6k uddelmduel kapcsoktos kdrddsekre 6s probl6md.kra, eziltal cjsztcinzi 6s 6thatja a szakszervezeti 6s m6s t6rsadalmi szerepl6k gondolkod6s6t, meghatLrozza a szakszervezetekre v6r6 kihiv6sokat, s bemutatja, milrt toltenek be jelent6s szereper.

a gtakorl.ati rnegua.l6sitd.s eszkiizeit: A ,,hogyan"-ra vonatkoz6 inform6ci6 ki.ilcjnosen a szakszervezetekhez sz6l, s t6rgyal6sa a kcivetkez6uri.zolja

a

cselekads ird.nyelaeit 6s

k6ppen tcjrt6nik: elgondol6sok, k6rd6sek, feladatsorok, ir6nyelvekformdjiban bemutatja a lehets6ges 6s eredm6nyes modelleket, valamint nemzetkozi dokumentumokat stb. ismertet. Az inform6ci6 azonban nem a minden helyzetben vagy az egy6rtelmfien alkalmazhat6 ,,legjobb gyakorlatra" vonatkozik. lebettad teszi, bogt okuljunk rn,i.sok tapasztalataibfil, mlgpedig az6kal, hogy olyan val6s cselekv6si modelleket 6s eljfuilsi strat6gi6kat mutat be, amelyek kor6bban sikerhez vagy kudarchoz vezettek, 6s ahol csak lehets6ges, meghatirozza azokat a t6nyez6ket, amelyek az egyes osszefr.igg6sekben sikerhez vagy kudarchoz vezettek.

rd.rnutat az egtiittrnilkiid4s lebetdsdgeire 6s elfiqteire a szakszewezetek 6s a munk6ltat6k szervezetei kozott, akorminyzati 6s nem korm6nyzati szervezetek, valamint a civil t6rsadalom m6s szervezetei kcizcitt.

S.FizET

SzERVEZoDES ES SoKFEI-EsEG

5.2.

HOGYAN HASZNALJUK A FORRASANYAGOT? Hangsflyoznunk kell, hogy ez az oktatlsi csomag nem egym6sra 6piil5 ftizetekb6l 6ll. Nem olyan anyagk6nt k6sziilt, amelyet praktikus tan6csokkal szolg6l6, l6pcs5s oktat6si programban hasznllhatr,6nk. Az egyes ftzetek ink6bb inform6ci6s for6st jelentenek, amelyet az olvas6k sz6les kcire haszn6lhat rugalmasan.

Az inrdzmlnyek 6s az egylnek mint felhaszn6l6k kiv6laszthatnak

egyes ftizeteket, illetve

dm6kat a maguk szlmlra, s az anyagokat saj6tos ig6nyeiknek 6s az adott osszefrigg6snek megfelel6en hasznilharllk vagy ahhoz igazithatlik. A forrdsanyag szolgdlhatja 6s a probl4md.k ird.nti fogdkonys,l.g fokoz,l.s,i.t: hozz6j6rul ahhoz, hogy iobban meg6rtsiik, s helyesen it6ljiik meg a nemek kozotti egyenl6s6ggel kapcsolatos k6rd6seket 6s aszakszewezetekre h6rul6 feladatokat. P6ld6nak ok66rr aszakszeryezeti tisztvisel6k abb6l a megfontol6sb6l is haszn6lhatjdk az anyagot, hogy serkents6k a vit6kat, cselekv6sre motiv6ljanak, kamp6nyokat szeryezzenek a nemek kozotti egyenl6s6g el6mozdit6sa 6rde-

a tadaffirmd.ld.st

k6ben,

az 4rdekk4ptiselet 6s a nyilad.nossig megteremtdsdt: k6pezheti m6diakamp6nyok anyagdt, szolgllhatja m6s t6rsadalmi szerepl6k 6s a sz6lesebb nyilv6noss6g tAjlkoxatds6t 6s k6pz6s6t abban a tekintetben, hogy a szakszervezetek 6s az innovativ kezdem6nyez6sek milyen szerepet tciltenek be a diszkrimin6cr6 felszdmol6s6ban 6s az egyenl6s6g el6mozditisiban, a gtakorlati cselekoAst: afelhaszrill6k besz6lget6sre, vit6ra vagy cselekv6sre osztonz5 elgondol6sokat 6s inspir6ci6t nyerhetnek, 6ttekinthetik a feladatsorokat, hogy megbizonyosodjanak arr6l, val6ban figyelembe vettek-e minden fontos t6nyez6t, rov6bb6 kdvethetik a kidolgozis egyes l6p6seit, illetve az irdnyvonalakat, elfogadhatj6k 6s alkalmazhatj6k a megval6sit6s adott p6ld6it 6s modelljeit, valamint azt is felm6rhetik, hogy az ado:* osszefi.igg6sben mennyire val6szin(sithet6 a siker vagy a kudarc, k4pzdsi 6s oktatdsi cdlokat: h6tt6r-, illetve hivatkozlsi atyagot k6pezhet k6pz6si szemin6riumok 6s tanul6csoportok, valamint a k6pz6s szervez6i stb. szdmLra, bil6zatok ki6pitds6t: a munkav6llal6k 6s a munk6ltat6k kozott megteremtheti a kommunik6ci6 6s a kapcsolattart6s alap16t, a szakszeruezeteken beliil 6s azok kozott el6mozdithatja a szolidarit6s kialakul6silt, s megalapozhatja a szcivets6get m6s t6rsadalmi szerepl6kkel stb.

A konnyebb haszrrilat 6rdek6ben az

egyes r6szek kiildnboz6

formltumban jelennek meg:

Vastag ddlt betiis sziiaegben:

a legfontosabb fogalmak 6s t6nyek

Ddlt buiis

a nemek kcizotti egyenl6s6ggel kapcsolatos k6rd6sek, szakszervezetek 6rvel6se a nemek kozotti egyenl6s6g el6mozditlsa 6s a kiszolg6ltatott munkav6llal6k v6delme 6rdek6ben p6ld6k 6s esettanulmAnyok a nemek kozcitti egyenl6s6g tdmo-

szdaeghelyek;

Arny6koit ap16 bet(is szoveghelyek:

gatilsilt c€lz6 tlryleges int6zked6sekre vonatkoz6an. Az ezekkel kapcsolatos nemzetkozi egyezm6nyek. A mell6kletben tov6bbi

p6ld6kat

6s

esettanulm6nyokat tal6lunk

Cselekv6si ir6nyvonalak

Feladatsorok yagy az elj6r6s 6rdek6ben teend6 int6zked6sek

-

ezek azonban nem el6ir6sk6nt

fogalmaz6dnak meg Keriilend6 int6zked6sek, ne gativ t6ny ez6k A javasolt ir6nyvonalak, feladatsorok kidolgozrisa vagy magyarlzara srb.

Hivatkoz6sok, kieg6szit6 irodalom

Az anyag CD-ROM-on, tov6bb6 azor, az internetes honlapon is el6rhet6, amely a N6k es F6rfiak Egyenl6 Foglalkoztat6si Es6lyeire vonatkoz6 Inform6ci6s Adatbdzist tartalmazza. Honlap: bttp: I |uutt,ilo.orgl genprom/eeo

9

5.3. SZOLIDARITAS A SOKFELESEGBEN ,,Nekiink, szakszeroezeti tagoknak arra kell tiirekednrink, bogt elftgadjuk 6s rudsokkal is elfogadtassak azt a sokfrhsdget, a.mely tdrsadalmunk sziiuetdt gazdagitja, 6s kilzdjilnk minden ember egtenltjogai6rt."2 hallatin m6gis mindenkinek az er6s testalkat6, maszkulin, heteroszexu6lis, a domin6ns kultur6lis csoporthoz tartoz6 f6rfi jut esz6be.

A munkaer6 egyre soksziniibb, a ,,munk6s"

sz6

- a r.6k, a fiatalok, id6sebb munkav6llal6k, fogyat6koss6ggal vagy m6s k6pess6gekkel 616k, melegek 6s leszbikusok, etnikai kisebbs6gek, 6slakosok - k6nyrelenek elviselni a missdg cimk6j6t, 6s munkahelytkon azt a nyik vagy kdzvetett h6tr6nyos megkiilonboztet6st, amellyel 6letkoruk, nemi, faji hovatartoz6suk miatt szembesi.ilnek, illetve az idegengyfilol6 vagy homof6b megnyilv6nul6sokat. A m6sf6le emberek 6kal6ban p6b6ra teszik a munk6smozgalom demokratikus k6pviseleti rendszer6nek norm6it. Ha a m6ss6g cimk6j6t visel6 emberek egyenl6s6g6rt kiizdenek, azt a raituk kiviil 6ll6k gyakran igy 6rtelmezik, mintha speci6lis jogokat kiv6nn6nak kivivni maAzok, akik nem felelnek meg ennek a norm6nak

guknak, ez6rt ezeket a csoportokat specidlis 6rdekcsoportoknak tekintik. a legfontosabb jellemz6iknek koszonhet6en - szolidarit6s 6s univerzalit6s hatalommal ktilonos birnak, amely segits6g6vel 6j 6rt6keket tudnak meghonositani, 6s megv6koztathatj6k a munkavdllal6k ktilonboz6 tipusair6l alkotott felt6telez6seket. Tev6kenys6giikkel 6s p6ldamuratessal befoly6solhatjdk a vilkoz6sokat tagjalk, a munk6ltat6k 6s 6ltal6ban v6ve a t6rsadalom kcir6ben. Nyitotts6guk 6s a m6ss6g ir6nt tan6sitott elfogad6 attitfidji.ik megk6rd6jelezi annak az elhallgat6snak az erej6t, amely manaps6g nagyon sok munkahelyen er5siti a diszkriminAci6t 6s az el6itlleteket.

A szakszervezetek

A

Szabad Szakszervezetek Nemzetkcizi Szovets6ge (SZSZNSZ, angolul International Confederation of Free Thade Unions) 17. Vildgkongresszus6n 2O0O 6prilis6ban Durbanben elfogadott egy hatirozatot, amely ,,biztositla azokat az akci6kat, amelyek segits6g6vel lekiizdhet6 a bev6ndod6kkal szemben megnyilvdnul6 munkahelyi h6tr6nyos megkiilonbciztet6s, yagy a b6rszin, faji, nemzeti hovatartoz6s, szexu6lis orient6ci6, megv6ltozott munkak6pess6g vagy 6letkor alapiiln elszenvedett diszkrimin6ci6. A hat6rozat az akci6k mellett biztositja alegmagasabb szint6 politikai elkcitelezetts6get, 6s az akci6k megval6sit6silhoz szr.iks6ges megfelel6 p6nzrigyi er6forr6sokac. Az SZSZNSZ plldival j6r elol 6s katalizdtork6nt szolgil a szakszervezeti mozgalom eg6.sze szdm6ra, el6mozditia a sokf6les6gben megnyilv6nul6 szolidarit6st, hiszen minden munkav6llal6nak helyet kell adni szervezeteinkben."

A

a 2001. m6jus 5-9. kcizcitt Aylmerben, Kanaa megtartott rasszizmus 6s idegengy6lolet ellen" cimf nemzetkrjzi dilban ,,Szakszervezetek kongresszusi hat6rozattal cisszhangban

workshop alkalmdval kidolgoz6sra keri.ilt egy akci6terv, amely 6tmutatAst nyijt a szakszervezetek szilmira orszdgos, region6lis 6s nemzetkcjzi szinten a rasszizmus 6s az idegengyfl
Erdemes dttekinteni az SZSZNSZ,,Mondj nemet a rasszizmusta 6s az idegengyflciletre!" cim6 akci6terv6nek alapelveit:

2 Kanadai Munkav6llal6k Kongresszusa 1992 (Canadian Labour Congress 1992). Emberi jogok politikai programja (Human Rights Policy Statement). Honlap: h@://www.clc.crc.calhuman

rights/sexual orientation-htm

5.FUZET

SzERvEZ6DES Es soKFaLESEG

10

szolrDARrTAs A

SoKFELESEGBDN

,,Mondj nemet a rasszizmusra 6s idegengyfiliiletre!" szervezeti akci6terve

-

az SZSZNSZ szak-

A

szakszervezetek szimilra alapvet6 elvi k6rd6s a rasszizmus 6s az idegengyfilirlet elleni kiizdelem. Az emberi jogok, az egyenl6s6g 6s a sokf6les€g el6mozditisa a szakszervezetek szabads6g6rt, egyenl6s6g6rt 6s igazsdgossdg6rt vivott mindennapi kiizdelm6nek integrdns rdsze.

A

politikiik, programjaik

6s akci6ik v6grehajt6sa 6s megrervez6se sor6n nyiltan rasszistaellenes megkozelit6st alkalmaznak. A szakszervezetek felismerik annak a kulcsszerepnek a jelent6s6gdt, amelyet a rasszizmus, szakszervezetek

az idegengy(lolet 6s az etnikai alapihdtrilnyos megkiildnbrjztet6s riltal kozvetleniil 6rintett

szem6lyek jdtszaoak. Az 6rintetteknek fontos szerepet kell f6tszaniuk a politik6k, programok 6s tev6kenys6gek kialakit6sa, v€grehajt6sa 6s figyelemmel kovet6se sor6n, kiilcincis tekintettel a legs6riil6kenyebb csoportokra: a n5kre, a fiatalokra 6s a fogyat6koss6ggal 616 szem6lyekre.

A szakszervezetek felismerik a nemek kcizdtti egyenl6s6g perspektiv6j6nak kulcsfontoss6g( szerep6t a rasszizmus 6s az idegengyfikilet ellen folytatott harccal kapcsolatban kialakitott 6s v6grehajtott politik6k, programok 6s tev6kenys6gek sor6n. Ennek segits6g6vel hat6konyabban kezelhet6 a n6kkel szemben megnyilv6nul6 tobbszoros h6tr6nyos megkiilcinbciztet6s.

A sokf6les6gben megmutatkoz6 szolidarit6s el6mozdftilsa 6rdek6ben a szakszervezetek: Az igdruyeken alapul6 megkiizelit4si m6ddal szemben a jogokon alapulf megkdzelitisi rn6dot

alkalmazbatjdk

Az alapvet6 szi.iks6gletek kiel6git6se 6s az alapvet6 jogok6rt foly6 k[izdelem A

sziiksdglzteken al.a.pul6 megkiizelitisi m6d azt jelenti, hogy egy bizonyos crlplrtlt csupin a

szolgdltatdsok, segilyek 6s jdtikonykod"is passzia keduezn6nyezettjeinek tekintiink uagy tehemek gondoljuk 6ket. Ennek a megkiizelitdsi nddnak az ahpj,ln egy bizonyos csoport iginyeit Ai lehet eligiteni

progreazio rrt6don, jdldti adomd.nyokkal, er6forr,ls-allok,1ci6ual, adninisztratiu intizhediseAkel 6s kiili)nbi)26 po/itikik teraeziseael. Ebben az esetben azonban ezeket a csoportokat nem igy kezelik, mint akiknek joguk uan szilhsigleteik kiel1gitdsire. Termdszetesen a szakszen,ezeteknek segiteniiik kell a nunkaaillalik ki;lAnbAzd aoportjait alapuetd emberi sziiksdghteik kiel1git|tdben. De a sziiksdgleteken alapuli megkdzelitisi mdd keretin beliil csekily lehet1sdg nyilik ezen csoportok i)nirdek-lruinyuitf kipasdginek niiael6sdre.

A pllitikai orienticiLk terilletdn

nernrdgiben

hatalmat elmozdul,ls tiirt1nt a pa$ziu politik,lk fel6l az

aktiu politik,lk fel6. A jogokon alapulf keret elitmeri pdldnul az iddsebb nankau,lllalLk, a meguiltozott nunkakdpusigii munkaudllal1k aagy a m,lt szexa,llis orientclci6ji nankau,lllal|k jogit a h,ltr,lnyos negkiili)nbdztetistfl rnentes 1lethez, illetae az egyenl| esilyekhez, egyenlf elbindshoz a szolgdltatdsok teriiletin, illetue

a

tirztessiges megilhetist

nyiljti munka

keresise

teriiletin. Ez a

meg-

kijzelitui ndd a jogosultak szd.mdra biztosit jogcimeket. Egy icllsebb rnunkau,lllal6nak is joga aan az eg,enl6 esilyekhez 6s az egyenlf elbdnrlshoz, az illamoknak, a munkdltatdknak 6s a szakszeraezeteknek pedig kiiteletsigilk ezt biztositani,

STOI-IDARITAS A SOKFEI-ESE(}BEN

L1

r

Segltsdgnyijtds a sdrtettek szdmdra a bd.trdnlos meghilliinbdztet6s felismerAse, a felelfisiik megneoez,ise 6s a jogom.,oslat terdru, A jogokon alapul6 megkozelit6si m6d l6nyege, hogy a munkav6llal6k k6pesek legyenek meghatilrozni, felismerni a veltik szemben alkalmazott nem tisztess6ges elj6r6st, b6n6sm6dot 6s ezt kovet6en panaszr nyfjtsanak be ezzel kapcsolatban:

A felel6s
szaktzentezeteA

alapaetd

jogaik

ara

biztathatj,ik is tanitbatjik a legsebezhetdbb aoportba tartozd tagjaikat, hogy u*g h,itrrlnyw rnegkiiliinbiizutit esetin meg tadjik neaezni a felelfisiiket is

negs1rtise

jogoruos latirt t udjanak foly anadnl Ez a folyaruat bdram fontos hpis 1.

ismerise,

2.

btl nll :

pdld,iul: szexista anitild, rasszizruas uagy howofibia. hdtrinyos megkiili;nbi;zntds Nem hbatkozhat egyetlen rnarukav,Lllalf seru alapuetf jogai negsirtisire, amennyiben a jogsirtis olyan jogdual kapuolatban rneriil fel, arnely nincsen pontosan rneghatdrozua. A ,,rnegnanzis" annak fel-

A

bog

eg1 esetndny, szemdlyes

A jogsirtdst elkUetf

fil

ult oagy nern uob megfeklf. megtiirtdnt a jogsirtf aktus azonositdw,

tapasztalat sirelmes

megneoezdse.

Miutdn

a

kduetkezf

hpis a fehl1ssig negillapitdsa. A h,ltrdnyu rnegkiildnbiiztudst elszenoedt szemdlynek nem csak azt kell felisrnernie, hogy a uele szemben megnyilu,lnul6 uiylkedds neru aoh helydnualt, fu felelfissdgre kell aonnia a b,ltr,lnyos megkiiliinbiiztetist alkalmaz| felet, nen szabad belenyugodnia a h,ltrdnyos negkilli)nbiiztetisbe, nem szabad azt mondania, bogy ,,nem uolt szerencsdm" uagy dolgok". 3.

,igy milkiidnek

manapsdg a

Egyenlf jogok kiiaetel4se a ruankabefuen 6 a tiiruiny el6tt. A ,,kduetel6s" kit kiildnbijzf fofiamatot jelent: az elst folyanat ama aoruatkozik, bogy a sirtut fil panatszal il az 6t ir6 bitriryos negkilliinbijztetis ntiatt, a mdsod.ik pedig attdl fiigg, bogy a panatz kiuizsgdlisa sorin nilyen hatikony jogszabi.ly ok, rnechanizmuso

k uagy keretek,ll/nak

A jogsirtt eljirrls azonositisa,

rendelkezdsre.

a felel1s szemily megneuezise ds az egyenlf jogok kduetel*e rordn az

enberek hozz,lszoknak ahhoz, bogy felelftsigteljuen kezeljik a munkabefii diszkrimin,lci| eseteit, 6s tekintetben egyre er1sebbi u,ilik irdekiradnyait| kipusdgiik

e

Oktatrls, oktatds, oktatri.s:

O A szakszervezeteknek tobbet kell tudniuk a kiilonboz6 csoportokr6l,

azok jogair6l

6s

sziiks69leteir6l;

O

o o

A munkavdllal6k onbecstll6s6nek

6s tud6s6nak meger6sit6se is nagyon fontos, melynek eredm6nyek6ppen a munkav6llai6k szimlra elfogadhatatlann6 vllik a h6rr5.nyos megki.ilonboztet6s, azt nem {ogadjilk ei tobb6 a,,dolgok rerm6szetes menetek6nt". Meg kell tanitani a munkav6llal6kar arca, hogy felismerj6k ah6trdnyos megkiilonbdzcer6st, megnevezzlk a felel6st, 6s legal6bbis felvet6djon benniik az a gondolat, hogy jogorvoslat6rt folyamodnak. A jogokon alapul6 megkozelit6si m6rl a munkav6llal6k kiilcinboz6 cso-

portjainak 6rdekeit szolg|lja. Oktatdsi 6s szenzitizdci6s kurzusok 6s programok l6trehoz6sa a hiedelmek eloszlat6sa 6s a m6lyen gy6kerez6 el6it6letess6g elleni kiizdelem c6ljdb6l. Az egyenl6s6g elv6nek integritlilsa a szakszervezeti vezet6k szlmlra tartott kurzusok arryagdba.

I

Ki)zdssdg kapcsolati hd.l6jd.nak bfioitdse :

O O

Dolgozzunk egyiitt m6s civil csoportokkal az egyes c6lcsoportok ellen ir6nyul6 h6tr6nyos megkiil6nboztet6s megakad6lyo zdsa v 4. gett; A munkaer6-piaci kutat6sok javit6sa 6s statisztikai adatok gy(jt6se nemek szerinti bont6sban, ktilcinosk6ppen bizonyos kijelolt csoportokra vonarkoz6an.

5.ruzrr

szEnvrzooss

#

ES SoKFELESEG

Innooatla

O

12

szeraezAsi technikri.k

SZoLIDARITAS A SoKFEIESEGBEN

alkalmazisa killiinbiizd csoportok ekr6se cdljri.b6l:

Speci6lis esem6nyek vagy tev6kenys6gek szervez6se kiilonboz6 csoportok megsz
c6ljdb6l;

O o I

Innovativ eszkozok alkalmazisa: e-mail, honlapok stb.; A m6dia bevon6sa a ktlonboz5 csoportok probl6m6inak megismertet6s6be.

Diuerzitd.s kiala.kitrl.sa a szakszeroezeti struktilrdkon beliil: O Bels5 szakszervezeri egyenl6s6gi programok kialakitisa, amely kijeldlt csoportok k6pviselet6nek javit6silt szolgitlya, ezzel kapcsolatban pontos c6lok 6s menetrend meghat6roz6sa;

o

Minden csoport k6pviselete a szakszervezeti tiszts6gvisel5k 6s a vezet6s6g minden szintj6n;

I

A bd.trri.ryos megktihnbiiztetds cdlcsoportjai drdekdrodnyesitd k4pessdgdnek niiael4se: o A munkavdllal6k ki.il<jnboz6 csoportjai cinszervez6s6nek t6mogat6sa;

O O o

Megfelel6 er6forrdsok biztositdsa ezen csoportok szervez6si tev6kenys6gei sz6mdra; A csoportokat 6.rint6 aj6nldsok 6s elk6pzel6sek tlmogatlsa 6s v6grehajt6sa; Menetrend kialakit6sa a munkahely r zaklatds felsz6mol6sa c6ljilbol, ide6rtve a n6k elleni zaklatlst, a megv6kozott munkak6pess6g( emberek zaklatdsilt, l6that6 kisebbs6gek elleni zaklatist, az 5slakosok, a melegek 6s a leszbikusok ellen irrinyul6 zaklatlsr.

I

Kiiliinbdzd csoportok 4rdekeinek figtelembeadtele a kollektia tirgtaLi.sok sorrl.n: o A kisebbs6gi csoportok tagjainak bevonisa a kollektiv tirgyal{sokba; O A kisebbs6gi csoportok dll6spontjdnak integrdl6sa a kollektiv r|rgyalSsok sor6n kiala-

kitott

O I

Zdr6 tolerancia a munkahelyi erdszakkal szernben: O A munkdltat6kkal egyiitt hatlrozott politika kialakit6sa a munkahelyi er6szak b6rmely form6l6nak megel6z6se, elit6l6se 6s szankcion 6l6sa c6ljib6l;

O I

6116spontokba;

Antidiszkrimin6ci6s rendelkez6sek integr6l6sa a kollektiv szerz6d6sekbe.

Ezen politik6k nyilv6noss6grahozatala.

A bd.trrinyos megkiiliinbiiztetds elleni barc a jogszabdlyok iltid.n: o Kampdny a gyiiloletb6l fakad6 b(ncselekm6nyekre vonatkoz6 orszigos 6s helyi jogszabdlyok szigoritlsa, illetve az ilyen b(ncselekm6nyek elkdvet5inek megfelel6 felel6ss6gre von6sa 6rdek6ben;

O O

Szigorfbb diszkrimin6ci6ellenes torv6nyek kialakit6s66rt foly6 kiizdelem; Diszkrimin6ci6s pr6baperek temogat6sa 6s finansziroz6sa.

r)

SZOLIDARITAS A SOKFELESEGBEN

A szakszervezetek 6talakitdsa a sokf6les6gben megmutatkoz6 egyenl6s6g segits6g6vel Orsz6gos szinten a szakszervezeteknek: mindig tiszt6ban kell lenniiik a rasszizmus dltal krizvetleniil 6rintettek kulcsszerep6vel a rasszizmusellenes politikdk, strat6gi6k 6s programok kialakit6sa, v6grehajt6sa 6s figyelem-

mel kcivet6se sor6n;

minden szinten integr6lniuk kell a rasszizmuselleness6gre vonatkoz6 figyelemfelkelt6st

a

szakszervezeti oktat6si 6s k6pz6si politik6kban, programokban 6s tev6kenys6gekben;

demokratizilniuk kell a szakszewezeti struktfr6kat annak 6rdek6ben, hogy a szinesb6r(ek, bevdndorl6k, az etnikai kisebbs6ghez tartoz6k 6s az 6shonos lak6k minden szinten teljes m6rt6kben integr6l6dhassanak ezekbe a strukt(rr6kba, ezzel er6siteniiik kell a munkav6llal6k szervez6s6t, mobrliz6ci6i6t, a politik6k 6s a programok v6grehajt6s6t; tervezzenek 6s hajtsanak v6gre olyan pozitiv diszkrimin6ci6s programokat, amelyek eltdvolitjdk az akad6lyokat a szinesb6r(ek, bev6ndorl6k, etnikai kisebbs6gekhez tanoz6k 6s 6shonos lak6k yezet6 pozici6khoz vezet6 6tjib6l;

6llitsanak fel olyan speci6lis strukt(rr6kat 6s er6sits6k meg azokat, amelyek a rasszizmus 6s az idegengy(lolet ellen folytatott kiizdelmet er6sitik; a c6lcsoport tagjai sz6m6ra k6szitsenek 6s hajtsanak v6gre mentorprogramokat, amelyek tdmogat6st nyfjtanak a c6lcsoporthoz tartoz6k szdmdra 6s integr6lj6k 6ket a mozgalomba; hajtsanak v6gre pozitiv diszkrimin6ci6s int6zked6seket a szakszewezeti tiszts6gvisel6k kor6ben, ide6rtve av6grehajt6 6s az adminisztrativ tiszts6gvisel6ket is, az egyik ilyen int6zked6s lehet az egyenl6s6gre vonatkoz6 bels6 ellen6rz6s meghonosit6sa; koordindljdk tagszervezeteik strat6giriit 6s a rasszizmusellenes csoportokkal kozosen l6pjenek fel kozoss6gi szinten. Fon6s: SZSZNSZ ,,Mondjunk nemet a rasszizmusra 6s idegengyril
5. FAzE'l

t4

SZEI].VEZODES ES SOKI]ELESEG

s.4. FTATAL MUNKAvAT-lnl6x Jelenleg tcibb mint egy milliird Fra:al o6 6s f6rfi 6l a vll6gon. Minden otodik ember 6letkora 15 6s 24 6v kozott yan, ez azt jelenci, hogy a vil6g n6pess6g6nek majdnem 18 sz6zal6k6r fiatalok alkotj6k. A fiatalok 85 sz6zal6ka fejl6d6 orszilgbat 6l, csak Azsiilban 6s a csendes6ce6il t6rs6gben az emlitett fiatalok 54 szlzallka lakik. A jelenlegi 6vtized sor6n a fiatal n6pess6g v6rhar6an 116 milli6 f5vel gyarapszik, ez 1l sz6zal6kos noveked6st jelent, sz6muk 2010-rc csaknem eI6i az 1,2 milli6rdot.3

Koriilbeliil 628 mrlli6 fiatal dolgozik, ez a vil6g munkaeft-6llom6ty6nak kdriilbelnl 22 sz6zal6ka. A fiatalok foglalkoztatdsi probl6m6i azonban igen sflyosak. Csaknem 66 mrllio fratalvan munka n6lkil. Ez azt jelenti, hogy a vil6gon nyilv6ntartott 160 milli6 munkan6lkiilinek koriilbeliil a 4l sz6zal6ka fiaral. Az olyan orsz6gokban, mint p6ld6ul Kolumbia, Egyiptom, Olaszorszdg 6s Jamaika, ahol az orsz6gon beliil igen nagyok a kiilcinbs6gek, a fiatalok tobb mint egyharmada munkan6lkiili, aktiv munkakeres6 lslvagy k6szen 6ll arra, hogy munk6t vdllaljon. A fiatalok kor6ben k6tszer, h6romszor akkora a munkan6lki.ilis6g kocklzata, mint a feln6ttek kor6ben. Gyakran fordul e16, hogy a fiatalokat veszik fel utolj6ra 6s bocsdtjik el. legel6szcir egy-egy v6llalatt6l. Ez r6szben az6rt vao igy, mert a v6llalatok kevesebbet kciltenek a fiaal munkav6llal6k k6pz6s6re, ezeket a munkavillal6kat 6kal6ban nem v6dik a jogszab|lyok, mivel gyakrao nincs meg a jogszabllyok 6ltal el6irt jogszerz6 idejiik, igy tehit a fiatalok elbocs6t6sa kevesebb kolts6get 16 avilllalatokra. Recesszi6 idei6n a v6llalatok 6kal6ban el6szcir az 6j munkaer5 felv6tel6t sziintetik meg, ezt kcivet6en elbocs6t6sokat foganatositanak. A fiatal munkav6llal6kat ardnytalanul nagym6rt6kben 6rinti mindk6t l6p6s. Ar6nytalanul nagy a sz6ma azoknak a fiatal n6knek 6s f6rfiaknak, akik tart6san munkan6lkiiliek vagy csak ideiglenes, rovid t6v6 munk6t v6geznek. Ennek eredm6nyek6ppen nagyon sokan kikeriilnek a munkaer6piacr6l, vagy nem is kertilnek be oda, hanem rcigtcin az inaktiv popul6ci6t gyarapitjik. A feil6d6 orsz6gokban, ahol nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy nyiltan munkan6lkiiliek legyenek, a fiatalok foglalkoztatilsi probl6m6ja inkribb az alulfoglalkoztatlsta, az alacsony munkab6rekre 6s az inform6lis szektorban

v|gzett alacsony min6s6gii munkdkra terjed ki.

A fiatalok foglalkoztatisi probl6mdi id6vel a feln6ttek foglalkoztatilsi probl6m6it

srilyos-

bitjilk. Ha valaki ugyanis fiatal kordban nem tal6l munkahelyet vagy nem tudja azr megtartani, munkavdllal6i 6lete sor6n ennek szdmos tart6s h6tr6nyfu fogja elszenvedni a foglalkoztat6si mint6k, illetve a jovedelem teriilet6n. A munkan6lktli fiatalok gyakrat keriilnek abba helyzetbe, hogy eg6sz 6letiik sor6n neh6zs6geik lesznek a munkavdllalissal kapcsolatosan, mivel nincsen megfelel6 munkatapasztalatuk, ez6fi

hat6sdguk tov6bb romlik.

^z

igy bekertilnek a szeg6nys6g

id6 el6rehaladt6val foglalkoztat6s a szoci6lis kirekeszt6s tirdogi

ko16be.

A fiatalabb n6k (mint id6sebb t6rsaik is) kor6ben 6ltal6ban magasabb a munkan6lktiliek arilnya, mint az ugyanolyan kor( f6rfiak kor6ben. Egy 97 gazdasdgra kiterjed6 felm6r6s r6mutatott

a:r,a, hogy a fia:al n6k a vizsgdk gazdas6gok k6tharmad6ban nagyobb val6szin6s6ggel lesznek munkan6lkiiliek. Sz6mos esetben a ki.il6nbs6gek csak margindlisak, m6shol azonban jelent6snek mondhat6k. Az iparllag fejlert orsz6gok tobb mint egynegyed6ben a

fiatal n6k kor6ben m6rt munkan6lkiilis6gi r6ta tobb mint 20 sz6zal6kkal haladja meg a f6rfiak munkan6lkiilisdgi arilnyilt. A karibi t6rs6g 6s Latin-Amerika 34 orszigilban v|gzett felm6r6s alaplin az orsz|gok tobb mint fel6ben a fiatal n6k munkan6lkiilis6gi ar6nya tcibb

3 IlO-szrimadatok 2001. Youth and Work. Global Trends. Genf: ILO

It

FTATAL MUNKAvAI.LALoK

mint 50 szdzallkkal haladja meg a fiatal f6rfiak munkan6lki.ilislgi aftnydt. Az oktat6shoz 6s a k6.pz6.shez val6 hozz\f4r6s alapvet6 fontoss6gf abban, hogy a fiatal n6k versenyk6pesek legyenek a f6rfiakkal a munkaer6-felv6tel 6s a munkahelyi el6rehalad6s objektiv krit6riumai alapj6n. Mig egyre tdbb fiatal n6 sz5;m|ra adottak a tanul6si lehet5s6gek, 6s a fiatal n6k gyakran jobb teljesitm6nyt ny(jtanak, mint a fdrfiak, ezek a fiatal n5k m6g mindig nem a piaci ig6nyeknek megfelel6 oktatlsi 6s szakk6pz6si int6zm6nyeket l6togatj6k. Kiilonosk6ppen a fejl6d6 orsz6gokban a fiatal n5k gyakran nem tudj6k kihaszn6lni a k6pz6sben rejl6 lehet6s6geket, mivel korl6tozz6k az oktatlsi int6zm6nyekbe val6 bejut6st, a kiv6laszt6s sor6n h6tr6nyos megkiilcinbcjztet6st alkalmaznak veliik szemben, 6s a nemi szerepekr6l alkotott sztereotip elk6pzel6sek m6g mindig nagyon er6sek. Ezeknek a gondolatoknak a fontoss6ga megfelel6 hangsflyt kapott nemr6giben, amikor l6trejott a Fiatalok Foglalkoztat6slvalFoglalkoz6 Magas Szint(i Hil6zar. [* I6sd al6bb a keretes szdveget]. A szakszervezetek aktiv szerepet jiltszanak a fiatalok bevon6s6ban 6s afiatalok foglalkoztatls6val kapcsolatos probl6m6k kezel6s6ben. 1999 6prrlisSbar az SZSZNSZ itjfua ir,ditott egy kamp6nyt, melynek cime ,,A jov6 most kezd6dik, l6pj be a szakszervezetbe!". A kamp6ny c6lja az volt, hogy t6jlkoztassa a fiatalokat 6s szervezze be 6ket a szakszervezetekbe, tov6bb6 megfelel6 foglalkoztatlsi 6s oktat6si politikdk mellett sz6lljon sikra a fiatalok 6rdek6ben. 2000. m6jus 1-j6n ism6t elindult az if16slgi kampdny, amely ki.ilonosen a fiatal n6ket c6lozta meg. A kampdny a szakszervezeti mozgalom megdjul6sa 6s til6l6se szempontj6b6l rendkiviil l6nyeges. A szakszervezetivezet6k szint6n r6szt vesznek a fiatalok foglalkoztat6si h6l6zatdnak magas szint6 bizottsdg6bat (High-Level Panel of the Youth Employment Network). ,,A

fiatalok akkor ldpnek

dtgondoljd.k stratdgid.ikat

be a szakszeroezetekbe, ba azok 6s

ridbrednek a

oal6s

probl4mikra,

fiatal tagiaikkal egiitt szeroezik a fiatalokat a szakszeraezeti ki azokra a silfuos kdrd4sekre, amefitekkel ma-

tagok sord.ba, megfelelf odl.aszt dolgoznak

fiatalok kdnytelenek szembendzni. A generdci6k kiiziitti szolidaritds megertsitdse a fiatalok 6s a szakszeroezeti mozgalom egdsze szd.mdra is eredm6nyeket fog bozni." 4 napsdg a

4 tCftU, ,,Youth Starting our Future Now". Az ICFTU 17. Vil6gkongresszus6n etfogadott d6nt6sek, Durban, 2000 6prilis 3-7.

5.puzn

szERVEzoDis

is soxrillsrc;

16

FrArAr-MUNKAvArl.rlox

A fiatalok foglalkoztatrisi hiil6zatflnak magas szintfi bizotts6ga

(High-

Level Panel of the Youth Employment Network) A fiatalok munkan6lkiilis6ge (vildgviszonylatban a munkan6lkiiliek 41 sziaallka) az Egyestilt Nemzetek cisszehangolt akci6jdnak koz6ppontiilban 6rll. Az Egyesiilt Nemzetek f6titk6r6nak Millenniumi Jelent6s6t kcivet6en az ILO f6igazgat6ia az Egyesiilt Nemzetek f6titk6r6val 6s a Vil6gbank elnok6vel karciltve cisszehivott egy magas szint(i politikai h6l6zatot, amely a versenyszf6ra, a gazdasdgpolitika 6s a civil t6rsadalom legkreativabb szem6lyis6geit tomcjriti. A hill6zatban a szakszervezetek is, illetve fiatalok csoporrjai is r6szt vesznek. A fiatalok foglalkoztatfuih6l6zatdnak c6ljai kozott megtal6lhatjuk p6ldiul ajiri6sok kidolgozlsdt a fiatalok foglalkoztatdsi probl6m6inak innovativ megold6s6ra vonatkoz6an, amelyeket a f6titk6r az ENSZ 16. kozgy6llse el6 t6r, tov6bbd a legjobb gyakorlatokr6l sz6l6 informici6k terjeszt6s6t, a munkahelyteremt6s el6mozditlslt 6s szponzor6l6s6t fiatalok szim6ra. magas szintii bizotts6ga, amely 2001. jrilius 16-6n tartotta iil6s6t, az alilbbiakra hivta fel a figyelmet: 6j megkozelit6si m6d, amely a fiatalslgot el6nyk6nt, nem pedig probl6mak6nt 6rt6keli; 6j politikai elkotelezetts6g a fiatalok szlmira megfelel6 6s produktiv munkahelyek terem-

A fiatalok foglalkoztat6sihii6zatiltak

t6se mellett;

6j politik6k kialakitilsa, amelyek alapja az Egyesi.ilt Nemzetek, a nemzeti korm6nyok, a szoci6lis partnerek 6s a civil t6rsadalom 6ltal a foglalkoztatdspolitika teriiler6n j6cszott kiikjnboz6 szerepek 6s felel5ss6gek elismer6se; h6rom priorit6s a fiatalok foglalkoztatdsdra ir6nyul6 minden nemzeti akci6terv keret6ben: foglalkoztath ar6slg; a flrfiak 6s n6k egyenl6 es6lyei; v6llalkoz6i szellem 6s munkahelyteremt6s. Lrisd: www.ilo.org/youth

A szakszervezeteknek: I intenzivebb6 kell tenni a fiatalok szervez6s6re 6s toborz6sdra ir6nyul6 tev6kenys6geiket; I integrilniuk kell a szakszervezetekbe a fiatalokat; I meg kell kdnnyiteniiik az iskol6b6l a munka vil6g6rba tort6n6 itmenetet; I foglalkozniuk kell a fiatalok munkan6lktilis6g6nek probl6m6ival 6s segit6 szerepet kell jdtszaniuk tobb 6s jobb munkahely megteremt6s6ben a fiatalok sz|m|ra Fiatalok

szeraez4sdre 6s

toborzdsira irdnyul6 teadkenlsdg ertsit4se

Mivel a fiatalok egyre k6s6bbi 6letkorban l6pnek be a munkaer6piacra,6s olyan lgazarokban tal6'lnak munkahelyet, ahol a szakszervezetek nagyon alacsony szinten jelennek meg, 6s mivel a szakszervezetek a miltban nem forditottak kell6 figyelmet ezekre a ftaralokra, a fiataloknak a szakszewezeti mozgalomr5l gyakran negativ elk6pzel6sei vannak. A fiatalok a szakszervezeteket gyakran hagyom6ny6rz6, birokratikus 6s hierarchikus szervezeteknek tekintik. A szakszervezeteknek v6ltoztatniuk kell a r6luk kialakult k6pen 6s egyritt kell dolgozniuk a Ftatal szakszervezeti tagokkal, hogy a szakszervezet vonz6 6s nyitott hely legyen a fiatalok sz6m6ra. A szakszervezeteknek nem szabad megv{rniuk, hogy a fiatalok tegyenek l6p6seket fel6jiik, 6pp forditva: a szakszervezeteknek kell megsz6litaniuk afiata-

t1

FIATAL NIUNKAVALLALOK

lokat, jobban meg kell 6rteniiik probl6m6ikat, sziiks6gleteiket 6s a szakszervezetekkel szemben kialakult elv6r6saikat. A szakszervezeteknek rendszeres akci6kat 6s speci6lis kamp6nyokat kell szervezniiik a fiatalok tijlkoztatis6ra 6s szervez6s6re. Kiildnos figyelmet kell forditani a fiatal n6k sziiks6gleteire 6s probl6m6ira.

l16nyelvek:

A

szakszervezeteknek ott kell lennitk, be kell bizonyitaniuk, hogy milyen hat6konyak, hiszen csak igy tudj6k megnyerni a szakszervezeti mozgalom szdmdra a fiatalokat. A szervez6si 6s toborz6si strati- gi6k hat6konyaknak bizonyulnak, amennyiben : F ott kertil r6juk soq ahol a szakszervezetek hagyom6nyosan nincsenek jelen: iskol6kban, egyetemi kampuszokban, 6j munkahelyeken (inform6lis szektorban, rugalmas 6s r6szmunkaid6s dll6sokban), toborz6 vagy munkakozvetit6 irod6kban, azokon a helyeken, ahol megtal6'lhat6k azok a fiatalok, akik munkan6lkiiliek lslvagy 6ppen kikeriikek az iskoldb6l (ifl(rsdgi klubok, sportklubok, hallgat6i szervezetek, fesztiv6lok, koncertek,

)

kultur6lis esem6nyek); egyiitt kivdnnak mfikodni a hallgat6i szervezetekkel 6s ki.ilonboz6 i\:6slgr NGO-kal,

> )

amely egyiittmfikod6s lehet5v6 teszi a tev6kenys6gek kcir6nek kib6vit6s6t; speci6lis kiadv6nyokat szerkesztenek fiatalok ftsz6re; olyan m6diumot haszndlnak, amely a fiatalok kcir6ben n6pszer(. Fontos p6lda erre az

F

e-mail 6s a honlapokhasznilata; a szakszervezeti tagokat osztcinzik arca,hogy vegy6k fel a munkahelyeken dolgoz6 fiatal munkav6llal6kat.

a

kapcsolatot 6s szervezz6k meg

Az Ausztrdl Szakszervezetek Thndcsa (Australian Couneil of Trade Unions) kidolgozott egy oktat6csomagot, amely az iskolai tanul6kat, illewe egyetemi hallgat6kat t6\6koztatja a szakszervezet mibenl6tdr6l.

A Brit TUC (British ?ade Union Congress) rendszeresen kiad egy kdrtydt, melynek cime ,,A fiatal munkav6llaldk iogai". E t6ren egyiittm(ikodik a Brit Hallgat6k Nemzeti Sztivets6g6vel (British National Union of Students) 6s az 6ll6sb<jrz6ken is rendszeresen

dlllt

standot.

T,ljikoztas:,1k a fiatalokat az alibbiakrdl:

F > >

arr6l a ftnyr6l, hogy a munk6val 6s oktat6ssal kapcsolatos probl6m6ik azokhoz a teriiletekhez tartoznak, amelyeken a szakszervezetek akci6kat szerveznek 6s t6mogat6st biztositanak; tdj1koztass6k a fiatalokat jogaikr6l, amelyekkel nemcsak munkav6llal6kk6nt, hanem munk6t keres5kk6nt is 6lhetnek; t6j6koztass6k 6ket a szakszervezetek szerep6r6l: arr6l, hogy kollektiv akci6ra van sztiks6g ahhoz, hogy meggy6zz6k a munkiltat6kat 6s korm6nyokat arr6l, hogy a munkavillal6knak minden 6letkorban joguk van a tisztess6ges munkdhoz, a j6 min6s6gf oktatAshoz 6s k6pz6shez, a tdrv6nyes munkaid5hciz, megfelel6 munkakcirtlm6nyekhez, stb.

5.

FUZET szIRVEZ(iDES rs soxrEr-rsrc

18

A brazil orszdgos

FrATAr. MUNKAvAT-lar-ox

szakszervezeti konfoderdci6nak,

a Forca Sindicalnak (FS) nagyon j6l

struktur6lt programja van, amelyet a fiatalok6rt felel6s osuilly val6sit meg. Az FS m6s orsz6gos kozpontokkal egyiittm(ikod6sben kampdnycsoportokat alakitort ki, akiknek rendelkez6s6re 6ll egy munkaanyag, egy brazil ifitsdgi ki6ltv6ny. Ez a munkaanyag a legfontosabb ddtumokat tartalmazza. Ilyen d6tum p6ld6ul a fiatalok napja. Az FS egytittmiikod6st alakitott ki egy fontos r6di66llom6ssal 6s gy(il6seket szervez, ahovd meghivja ahallgat6kat, tanul6kat, ismert zen6szeket, 6nekeseket hivnak a kiikjnbrjz6 egyetemi kampuszokba. Az FS olyan k6rd6skcirtjk kcir6 szervezte kamp6nyait, amelyeket prioritisnak tekint. Mivel a legsflyosabb h6tr6nyos megkiilonboztet6s a 24 6vesn6l fiatalabb fekete b6r( fiatalokat 6ri, az FS megpr6b6lt erre a csoportra koncentrdlni. Szint6n a stratl.gia ftszlt k6.pezi a fiatal munkan6lkiiliek k6pz6se, illetve egy tal6lkoz6hely kialakit6sa sz6mukra.

A fiatahk eglu

csopartjainak tnegcilzrisa, akiknek killijni)sea irdekiikben

illhat a

szakszeruezeti

tagsig. l/1,en csopartok pildial: F a v6gz6s hal1gat6k, akik majdnem k6szen Allnak arra, hogy bel6pjenek a munkaer6piacra 6s most hozzik meg a dcint6st arr6l, hogy milyen tipusf 6.116.st szeretn6nek

bet6lteni;

) )

a r6szmunkaid6s fo glalkozrat6.sban r6sztvev 6 hallgatok;

azok a hallgat6k, akik kombin6lt gyakorlati 6s elm6leti oktat6sban vesznek r6szt, p6ld6ul a szakmunk6stanul6k.

Az Eur6pai Szakszervezeti Szrivets6ggel (ETUC) cisszhangban az LO az alulr6l felfel6 tort6n6 tagtoborz6si fszewezlsi modellj6nek egy t6.sz6t kelet-eur6pai orsz{gokba exportelta. Szentp6terv6ron 6s mds, turist6k 6ltal gyakran litogatott v6rosokban ny6ron v6gezhet6 munk6kra k6pezte ki a fiatalokat. Ezek a fiatalok szillod6kban, 6ttermekben 6s b6rokban kapcsolatba l6pnek a potenci6lis tagokkal. Az LO ezen kiviil azt a nemzetkozi szakszervezeti hil6zatot is kihaszndlta, amely az anya- 6s a leilnyvlllalatok kcizcitt jott l6tre. P6ld6ul: amennyiben egy norv6g vdllalat nem tartia tiszteletben fiatal munkav6llal6inak jogait az egyik litv6n lednyvdllalatio6l, a norv6g LO kik6pzi a litvdn vdllalato|l 6s a Norv6gidban dolgoz6 fiatal munkav6llal6kat arra, hogy hogyan cser6ljenek v6lem6nyt e-mailen 6s hogyan v6di6k meg jogaikat

fiatal szdnira elirhetii szrtkszcruezeti tagsig litrehozisa: speci6lis szolg6ltat6sok, kiadvdnyok 6s k6pz6sek segits6g6ve1, amelyek a fiatal tagok rendelkez6s6re 611nak 6s olyan t6m6kkal foglalkoznak, mint a fiatal munkavrillal6k jogai, karriertervez6s 6s 1111skeres6s;

Wnz6, ntinden

> >

speci6lis szakszervezeti tagsig felaj6nlisa tanulmdnyokat vdgz6 hallgat6k 6s munka-

)

n6lktili fiatalok szim6ra: garant6lni kell, hogy a fiataloknak haszoS.ra vdlik a szakszervezeti tagsdg, ennek m6dja a fiatalok 6rdekeit 6rint6 k6rd6sek integr6l6sa a szakszervezeti politik6kba 6s programokba.

r9

IiI

ATAL MUNKAVAI-I-AI-O

K

Franciaorsz6gban a Force Ouvriere megpr6b6lja szolg6ltat6sait adapt6lni (jogseg6lyszolg6-

lat a szakszervezeti tagsilghoz tcirt6n6 csatlakozds kotelezetts6ge n6lki.il)

6s

a tagsigi dij

cscikkent6s6vel el6rni a nem v6dett munkahelyeken dolgoz6 fiatal munkav6llal6kat.

Indi6ban a HMS olyan kdpeslapokat osztott sz6t, amelyeken a szakszervezet a megfelel5 szocirilis v6d6h6l6k, szakk6pz6s, oktat6s ds munkahelyek ir6nti ig6nyeit fogalmazrameg. Az alilirt lapokat ezt kovet6en elkiildt6k a parlamenti k6pvisel6knek 6s a nemzetkdzi p6nziigyi int6zm6nyeknek. A fiatal n6i munkav6llal6k probl6m6ira is r6irdnyitott6k a figyelmet, speci6lis k6pz6seket szervezve szdmukra. A HMS tovittb6 szervezett egy 1000 kilom6teres gyalogl6st is, amelynek c6lja az volt, hogy a fiatalokat a szakszervezethez val6 csatlakoz6sra cisztcincizze.

A fiatalok integrdld.sa a szakszeraezetekbe

A

szakszervezeteknek az a feladatuk, hogy a fiatalok szdm6ra olyan eszkozokec biztositsanak, amelyek segits6g6vel azok hallathatj6k a hangjukat. A szakszervezeti mozgalom 6j geoericr6jir nagyon ritk6n lehet l6tni, mivel alig rendelkeznek k6pviselettel a dont6shozatali szinteken 6s nem kapnak elegend6 tdmogatist ana, hogy az iflus|gi politikdk 6s tev6kenys6gek v€grehajr6s66rt felel6s rq:6slgi struktfr6k 6s ifi6s6gi bizotts6gok l6trejohessenek. A szakszervezeteknek meg kell v6ltoztatniuk saj6t kultrir6jukat, 6s olyan elj6r6sokat kell teremtenii.ik, amelyek brztosithatjdk a fiatalok teljes kor( iotegrici6j|t a szakszervezeti mozgalomba.

Feladatok !ist6ja: Ifj6s6gi struktfr6k 6s ifi6s6gi bizotts6gok fel6llft6sa.Ezek az6rt fontosak, hogy a fiatal tagok sziiks6gleteit 6s probl6mdit meg lehessen 6llapitani, megfelel5 politikikat 6s tev6kenys6geket lehessen megtervezni 6s v6grehajtani; A fiatalokat ne olvasszuk m6s speci6lis csoportokkal egy tomegbe. Kiilon struktrir6kra, ktildn ifjris6gi oszt6lyra van sziiks6g, tov6.bb| kiilon oszt6ly kell a n6k, a megvdltozott munkak6pess6g(ek stb. k6pviselet6re, ezek n6lkiil el6fordulhat, hogy az egyes csoportok problemrii elsikkadnak; A v6grehajt6 testiiletekben legyen felsz6lal6si 6s szavazati joggal rendelkez6 ifjfs6gi k6pvise16;

, -/

A szakszervezeteken beliil javitani kell a ,,kezd6k" rmdg616t; Figyeljiink oda a fiatalokra 6s tanuljunk t6liik; T6mogassuk azokat a k6r6seket 6s ajdnl6sokat, amelyek afiatal szakszervezeti aktivist6kt6l szdrmaztak;

A szakszervezet fontos politikai dokumentumaiban t6rji.ink kt az iflosig k6rd6seire.

A SZSZNSZ lfit$6,gt Biznttsiga

kCt ififu6gi akci6tervet dolgozott

ki,

amelyeket

az

SZSZNSZ V6grehajt6 Bizotts6ga 1999 november6ben fogadott el. Az akci6tervek ldnyeges elemei a kovetkez6k: (i) fiatalok szervez6se 6s r6szv6teliik niivel6se a szakszervezetekben 6s (ii) a fiatalok foglal-

koztatdsdval 6s oktatds6val kapcsolatos k6rd6sek. Az lflfisdgi Bizotts6g egy hatirozati javaslatot is benytjtott ,,Iflris6g: a jov6nk most kezd6dik" cimmel, amelyet az SZSZNSZ Vl6gkongresszusa 2000. 6prilis 17-6n fogadott el.

). ruzrt

SZERVEZOI)t]S IS SOKFILESTC

I

20

FrATALMUNKAvAr.lalox

Az iskoli.b6l a ,nanka aikgiba tijrtdnt dtmenet megkiinnyitdse

a

fiatalok szrlm,ita

Minden fiatal 6let6ben kritikus id6szakot jelent az iskolai 6letb5l a munka vtllgdba rcirt6n6 6tmenet. A munkaer6piacra bel6p6 fiatalokat gyakran akadillyozza a tapasztalat hi6tya, gyakorta nincs megfelel6 k6pzetts6giik, k6szs6geik, yagy azert, mert ttlsdgosan kor6n hagyrik abba az iskol6t, vagy az6rt, mert nem olyan k6pz6sben r6szesiiltek, amely a munkaer6piac ig6nyeit figyelembe vette volna. Ha tal6lnak is 6ll6st, az gyakrat alulfizerett, ahol az 6ll6sbiztons6g nagyon alacsony fokf 6s a szoci6lis v6delem is igen alacsony szinvonalf. Ez a fiatalokat a szeg6nys6g 6s a szoci6lis kirekesztetts6g ordogi kore fel6 l6ki. A fiatal n6ket

nagyobb val6szin(slggel 6rik h6trrinyok, mint a fiatal f6rfiakat. A szakszervezeteknek egyiitt kell m(kodnitk a korm6nnyal, az 6llami 6s mag6o oktat6'si int6zm6nyekkel, foglalkoztat6si szolg6latokkal 6s a munk6ltat6kkal a kdvetkez6k 6rdek6ben:

Feladatok list6ja: Kamp6nyol6s az oktat6s 6s a k6szs6gfejleszt6s cdljfua elkiildnitett 6llami osszegek ndvel6s6re, ktilonosen a fi.atal r,6k, a fiatal pdlyakezd6k €s az iskolai oktat6sb6l kimaradt fiatalok szLmLra;

Egyi.ittm6ktid6s az oktat6si int6zm6nyekkel 6s a munk6ltat6i szervezetekkel a tanmenetek korszer(sit6se 6s a keresett k6szs6gek meghatlrozlsa teri.ilet6n. Annak biztosit6sa, hogy az iskolai tanmenetek olyan 6ltal6nos oktatest biztositanak, amelyek megfelel6en felk6szitik a fiatalokat a v6koz6 munkaer6-piaci ig6nyekre; Szakk6pz6s 6s munkahelyi k6pz6s biztositdsa a fiatalok szimdra, ki.ilonos tekintettel a legh6tr6nyosabb helyzetben l6v6kre; Pozitiv diszkrimin6ci6s strat6gi6k kialakit6sa annak biztositdsilra,hogy a ldnyok 6s a fiatal n6k egyenl5 hozzLfdrist 6lvezzenek az oktat6s, a szakk€pzls 6s 6rk6pz6s terulet6n; Nemzeti k6pz6si keretek kialakit6sa. A fiatalok k6szs6geit 6s k6pzetts6geit akdr oktatdsi int6zm6nyben szerezt6k azokat, ak6r munk6ban, el kell ismerni. Olyan k6szs6gelismer6si

rendszerek kialakit6Lsa, amelyek el6segitik

a munkakordk megv6ltoztat6s6t (job

transferability);

)

Lobbitev6kenys6g folytatilsa hat6konyabb munkaer6-piaci inform6ci6s rendszerek 6rdek6ben, az emlitett rendszerek l6trehoz6s6ban nyfjtott segits6g, tovdbb6 szakk6pz6si tan6csad6s a tanul6k, a pdlyakezd6k 6s a munkan6lki.ili fiatalok szdm6ra, ki.ilonos tekintettel a fiatal n6kre, mely lehet6v6 teszi, hogy megfelel6 inform6ciok alapjlr.hozz6k meg dont6si.iker az oktatltssal, illetve a munk6ba l6p6ssel kapcsolatban, 6s javuljanak es6lyeik akedvez6 munkaer6piaci felt6telekre ;

Azoknak a tanul6s/munka kombin6ci6knak az osztonz1se, amelyek novelik a tanul6k motiv6ci6j6t €s iavitj5'k iskolai teljesitm6nytiket, ugyanakkor 6rt6kes munkatapasztalatot is biztositanak sz6mukra. Azoknak a m6dszereknek az elterjeszt6se, amelyek az oktatds ideje alatt munkatapasztalatok megszerz6s6t biztositj6k, p6ld6ul a szakk6pz6s, rovid 6s ad hoc gyakorlat kiilonboz6 v6llalatokn6l, r6szmunkaid6s foglalkozt^tas 6s iskolai tanulmdnyok osszekapcsol6sa;

Speci6lis ifi6s6gi k6pz6si centrumok fel6llit6sa, amelyek

ir|nyitlst

6s k6pz6st

tyijtanak

az

iskolai oktat6sb6l kimaradt, illetve a fiatal munkakeresSk szdm6ra; Thn6csad6s 6s konzultdci6 fiatalok sz6m6ra, amely segits6get nyrijt a szoci6lis 6s szem6lyes probl6m6k megold6siban, ide6rtve a k6bit6szer-fogyaszt6s vesz6lyeit, a szexudlis nevel6st, a jcivedelemszerz6s 6s a csal6dt5l t6voli on6ll6 6letvezet6s probl6m6ival tcjrt6n6 szembesi.il6st stb.

21

fiATALMUNKAVALLALoK

Spanyolorszdgban a CCOO ingyenes k6zikonyvet szerkesztett, amelyet a szakk6pz6si kozpontokban bocsdt rendelkez6sre. A k6zikcinyv szdmos techaikdt vdzol {el a munkakeres6sre vonarkoz6an, 6ttekint6st nytjt a munkav6llal6i jogokr6l 6s ismerteti a szakszervezetek 6ltal ny(jtott szolg6ltatdsokat.

Braziliilbana Forca Sindical (FS) megnyitotta cit munkav6llal6i szolidarit6si kozpontj6nak kapuit a fiatalok el6tt, akik miut6n k6pz6sben r6szesi.iltek, regisztr6ltathatj6k magukat a munk6t keres6k kozott. Egyetlen h6napban tribb mint 27 ezer 18-29 6ves kort fiatal regisztrdltatta magit,6s ezek tobb mint fele munk6t is talilt.

3

A fiatalok munkandlktilisAgi probl4mrl.jd.nak megolddsa, tiibb

fiatalok

6s

jobb munkabely tererntdse

sz6.mdra

,,A munkahelyteremt6s 6s a speci6lis munkaer6-piaci int6zked6sek a k6t legfontosabb biztosit6k a::,a, hogy a fiatalok megfelel5 6llishelyeket tudnak betolteni. Szakszervezeti akci6kra van sziiks6g ahhoz, hogy a fiatalok szimira tort6n6 munkahelyteremt6s a kollektiv rdrgyalilsok sor6n 6s a tripartit testiiletekben a politikai napirend kozeppontjdba kertljon".s A szakszervezetek onmaguk nem k6pesek a fiatalok sz|m|ra munkahelyeket teremteni, ehhez a szoci6lis partnerek elkcitelezetts6ge 6s r6szv6tele is elengedhetetlen. Tfipartit szinteken 6s a kollektiv t6rgyal6sok sor6n a szakszervezeteknek az alibbi kovetel6sekkel keli

6lniiik:

Feladatok list6ja: !

+

)

FoglalkoztatAst vdd6 tcirv6nyek, a fiatalok foglalkoztarlslt szab6lyoz6 torv6nyek szigoiltlsa; Olyan int6zked6sek, amelyek a fiatalok szim6ra nyitva 6116 lehet6s6 gek sz|mAt ncivelik, mint p6ld6ul a munkdltat6k r6sz6re biztositott illlami t6mogat6sok 6s risztcinzSk rendszere,

rovidebb munkaid6 6s a t6l6ra csokkent6se; Megfelel6 k6szs6gfejleszt6s 6s villalkozirsi ismeretek oktat6sa, tovdbb| az rinfoglalkoztat6 fiatalok szimdra rendelkez6sre 6116 olcs6 hitelek rendszer6nek kialakit6sa; K6pz6si 6s 6tk6pz6si lehet6s6gek munkan6lkiili fiatalok szdm6ra, olyan fiatalok szLm6ra, akik nem v6dett munkahelyeken dolgoznak, kiilonos tekintettel a fiatal n6kre, a fogyat6koss6ggal 616 fiaalokra 6s a kisebbs6gi csoportokb6l sz6rmaz6 fiatalokra; A gyermekmunka helyettesit6se fiatal munkan6lkiili feln6ttekkel; A fiatal munkav6llal6kat alkalmaz6 munk6ltat6k szlmira speci6lis timogat6si 6s osztonz6si rendszer kialakit6sa;

Azoknak az ,,akit utolj6ra vettiink fel, azt bocsritjuk el el6szor" gyakorlatoknak az eltorl6se, amelyek s6lyosan 6rintik a fiatalokat; Annak a koncepci6nak az elutasit6sa, amely szerint a fiatalok munkab6r6nek csokkent6s6vel 6ll6shelyeket lehet teremteni, hiszen ez a gyakorlat a fiatalok szimira el6rhet6 6ll6sok min6s6g6ben tov6bbi roml6shoz vezet; Jobb munkakciriilm6nyek, a b6rek teri.ilet6n megl6v6 diszkrimin6ci6 elleni kiizdelem, az egyenl6 6rt6kt munkd6rt egyenl6 b6r elv6nek 6rv6nyesit6se; Szoci6lis v6delem mindenki sz6mira, igy a fiatalok szdm6ra is. A fiataloknak sztks6giik van egy bizonyos alapbiztonsdgra, amely lehet5v6 teszi k6szs6geik 6s kreativitdsuk fejl6d6s6t 6s a munkaer6-piaci lehet6s6gek megfele 16 kihaszn6,l6sit.

5 SZSZNSZ Ifius6gi akci6terv: T6bb 6sjobb munkahelyet a fiatalok szimira (Starting now with more and betterjobs for young people).

5. ti7.tT

\Zf RVtZODt.: l. :()KFLLf

22

Sl-C

FTATALMUNKAvAT-LALoK

Nemzetkozi szinten a szakszervezetek: Vegyenek r6szt 6s t6mogass6k az if16s6gi foglalkoztatlsi hdl6zat a16nl6sait, amelyet az ILO f6igazgar6ja, az ENSZ f6drk6ra 6s a Vil6gbank elndke inditotta (tj6ra [* ahil6zatr6l rlszletesebben l6sd kor6bbanl;

A vrl6g kiilonbriz6

r6szeh6l sz6rmaz6 j6 gyakorlatok cisszegy(jt6se 6s terjeszt6se a fiatalok

sz6m6r a el6 rhet6 tisztess 69 es munka eI6 moz dit 6sa 6rdek6ben.

A Forca Sindical (FS) el6rte, hogy a fiatalokat alkilmaz6v6llalatok ad6kedvezm6nyekben r6szesiilnek. A szakszervezet ugyancsak al6irt egy kollektiv szerz6d6st a Caterpillar Company vdllalatcsoport brazil lednyv6llalat6val, amely 6gy rendelkezik, hogy a munk6ltat6 kdteles fiatal munkavdllal6kat r6szmunkaid6s foglalkoztat6s keretdben alkalmazni (egy szakk6pz6si rendszer r6szek6nt), 6s sz6mukra a tobbi munkav6llal6 bdr6vel megegyezl b6rt fizetni.

Litvdniiban a szakszewezetek kamp6nyt inditottak azok ellen a multinacion6lis v6llalatok ellen, amelyek a foglalkoztatdsikirryilt arrahasznillt6k, hogy afiar.al munkav6llaloksz6m6ra fizetett b6reket cscjkkents6k azokban a munkakcirokben, amelyek korldtozott sz6mban 6llnak rendelkez6sre. Az LPSS konfcider6ci6 ifjfsdgi szekci6ja azt k6verelte, hogy tartsdk tiszteletben a kollektiv megilllapodilsokat 6s a kiilfoldi munk6ltat6kat kotelezt6k arra, hogy minden szerz6d6st leforditsanak az adott orszdg hivatalos nyelv6re.

23

5.s. rD6sEBB MUNKAvAllalox ,,Olyan aild.got k6pzeliink el, abol az iddsebb n6k szi.mdra a nyagdij biztositja a tisztesmegdlhetdst, nincsenek nlomorilsd.gos 6letre 6s szegdnysdgre kdrboztataa. Olyan aildgot kdpzeliink el, abol az idtsebb nfk nem k6nyszerrilnek arua., bogjt alacsony rendii nzunkd.kat legyenek kdqttelenek ebdgezni mindennapi sziiksdgleteik kieldgitdse drdekdben. Nern olyan td.rsadalmat kiod.nunk 6piteni, amely az idts embereket hasznaaebetetleneknek tekinti, ba.nem olyat, amefu nagtra. 6rtdkeli azt a. munkdt, amelyet a miltban, a jelenben adgez-

sdges

nek."

6

Az id6sebb munkavdllal6k jogai Fiigetlensdg:

Rdszodtel: Gondosko&is:

Onmegaahsittis:

Az

idfsebb xwdtye& *hm
rekrelciils erfforr,lsokhoz tiirtinf hozzifirist, is biztositani kell Mdlt6sd.g:

sinukra

az iinnegua-

ltsitis lehu1tigit. Az idtsebb szemilyehnek joguk uan a miltds,igtelju 6lethez, a biztonsigboz, joguk aan ahboz, hogy kizs,lkruinyolistdl, fizikai, nentilis zaklat,ist1l nentesen 6ljenek. Joguk uan

a tisztessiges

bi;ndsnt6dhoz iletkortdl, nernttl,

faji

aagy etnikai boaatartozistdl

fiiggethniil. Forr6s: Az id6s szem6lyek nemzetkdzi 6v6nek operativ kerete: az ENSZ-f6titk6r jelent6se az ENSZ Kdzgyiil6s szimir a, | 997 (N 52 / 328).

ftl lvszizad sor6o az 6tlag 6letkor hozz|ver6l.egesen 20 6we1 novekedett. A hosszi 6ict a XX. szAzad egyik legnagyobb eredm6nye. A villg idiisdd5 n6pess6ge azonban soha nem ldtott kihiv6sokat is jelent a po1g6rok, a dont6shoz6k 6s a munkdsmozgalom sz|mira, nemcsak az id6sebb szem6lyek gazdas|gi 6s szoci6lis biztonsziginak v6delme tekintet6ben, de az 6letkor alapjin tort6n6 h6tr6nyos megkrilonboztet6s megszirntet6se tekintet6ben is. Ami enn6l is fontosabb: meg kell szuntetni azt a kett6s diszkrimindci6t, ami egyr|szt az 6letkorhoz, mdsr6szt a nemi hovatartoz6shoz kapcsol6dik. Az elmflt

Becsl6sek szerint a 60 6vesn61 id6sebb szem6lyek sz6ma koriilbeltil 600 milli6, 6s az el6rejelz6sek szerint 2050-rc el6ri a 2 milli6rdot. 2050-re az id6sebb n6pess6g ar|nya el6szdr a tort6nelem sor6n meghaladja a gyermekkorf lakoss6g ardnydt. 86r jelenleg az id6skoni Iakossdg ar|nya az iparilag fejlett orsz6gokban a legmagasabb, a vtl6g legid6sebb popul6ci6j6nak legnagyobb ardryi fejl6d6se afejl6d6 orsz6gokban virhat6.

6 SZSZNSZ 1994. The Trade Union Vision: Changing the World through Equality (A szakszervezeti j
5.

FUZt:'t szERVEZ(ir)is is

24

soKr.Er.EsEG

rocjsrrBi{UNKAVAJ-r.ALoK

A 60 6ven feliiliek nagy tobbs6g6r avil6g majdnem minden orszlgAban a n6k alkof6k. Az id6skoniak kor6ben tapasztalt ,,feminiz6l6d6s" sokkal gyorsabban megy v6gbe a kev6sb6 fejlett r6gi6kban 6s sokkal rovidebb id6 alau zajlik le. Az elkovetkezetd6 25 6vben a vil6g id6s n6i popul6ci6j6nak mintegy h6romnegye de a fejl6d6 orsz6gokban, f6k6pp Azslilban 6l 6s dolgozik. Az id6skorfak kcizott lelentkez6 szeg6nys6gnek is van egy nagyon er6s nemi dimenzi6ja, mivel a n6k v6rhat6 6lettartama hosszabb, 6leti.ik v6g6n hosszabb ideig szenvedik el aszeg6nys6get, mint af€frak. Az id6sebb n6k sokkal kisebb gazdaslgi biztons6ggal rendelkeznek id6s korukban, mivel a h6ztartisbat yagy az inform6lis gazdasilgban dolgoztak, megszakitott6k munkav6llal6i 6lettiket, alacsonyan fizetett vagy r6szmunkaid6s st6tusokban dolgoztak, gyeng6bb tulajdonosi jogokkal rendelkeznek, 6s sokkal kev6sb6 6lvezik a nyugdijrendszerek nytjtotta el5nyoket, mint a flrfiak.

A munka villgiban azonban az ,,id6sebb munkav6llal6" definici6ja nem puszt6n kronol6giai alapon tcirt6nik. Az ,,id5sebb n5k" tekintet6ben egy6b szociokultur6lis t6nyez6k is szerepet j|tszanak. A ,,fiatalkori" sz6ps6g elveszt6se szint6n fontos szerepet j6tszik annak eldcint6s6ben, hogy mikort6l szimit egy o6i munkavdllal6 id6snek. Nagyon sok bizonyit6k tilmasztja ali azt a jelens6get, hogy az 6letkoma 6s a nemi sztereotipi6kra alapozou kozmegegyez6s m6r a 31 6ves korf n6ket is kivonja a munkaer6piacr6l azor az alapon, hogy m6r ,,tfl dregek" munkav6gz6sre. Egyre nagyobb azoknak az orszlgokrtak a sz6ma, ahol a n6k a 30-as 6veik kdzep6n nagy val6szin(s6ggel munkan6lkiiliv6 v6lnak, sokkal kisebb es6llyel taldlnak alternativ foglalkozratlst, mint a munkaer5piacot tal6lhat6 m6s csoportok.

A nemi alapon

6s az 6letkor alapjio tcirt6n6 h6trdnyos megkiilonbozrctes azt jelenti, hogy a n6k 6letiik sor6n egyre nagyobb m6rt6kben vannak kit6ve h6tr6nyos megktlcinboztet6snek. Oregs6g6re a n5k tobbs6ge semmif6le alapvet6 gazdasilgibizronsilggal nem rendelkezik. A n6k nyugdijba vonul6suk idejln azzal a sflyos kockizartal n6znek szembe, hogy 6letkortilm6nyeikben drasztikus roml6s kcivetkezik be. ,,Az id6skorri n6k 6kal elszenvedett szeg6nys6g nem egy v6letlenszerii folyamat eredm6nye, hanem nagyrlszt annak a t6nynek tulajdonithat6, hogy a legtobb t6rsadalom a n6ket alacsonyabb rend6 gazdaslgi pozici6l:a

sorolja eg6sz 6letiik sor6n."7

A szakszervezer egy olyan t6rsadalom megteremt6se melletr vlllal elkotelezetts6get, amely minden 6letkorban tiszteletben tarrla tagjait Ennek keret6ben a szakszervezet 6ttekintette az id6sebb tagokkal kapcsolatos tennival6kat, illetve az id5sebb emberek t6rsadalmi szere-

p6t 6kal6ban A legsrilyosabb gondot a szoci6lis v6delem megteremt6se vagy fenntart6sa, illetve az 6letkor alapjdn r6rrdn6 h6tr6nyos megktilonboztet6s kikiiszobol6se jelentette ezen munkavdllal6kszim6ra. A szakszervezetekazt is r6szletesen megvizsgiljlk, hogy az id5sebb 6s nyugdijas munkav6llal6k hogyan tudn6nak aktivan r6szt venni a munkdsmozgalomban. Az id6sebb emberek apasztalaai egyr6szt rendkivtil 6rt6kes forr6sk6nt szolg6lnak, m6sr6szt a mozgalomban val6 jelenl6ciik nagyobb n6pszer(s6get biztosit a szakszenezetek szilm6ra. A szakszervezetek felismerik, hogy az id5sebb n6k helyzete siirg6s megold6s6rt ki6lt. E tekintetben az alilbbiakat tehetik :

I

Az id5sebb munkav6llal6kkal, krilonosk6ppen az id6sebb n6i munkav6llal6kkal kapcsolatos k6rd6sek irrinti figyelem felkelt6se;

f A jogokon

alapul6 megkozelit6si m6d segitsdgdvel az id6sebb munkav6llal6k probl6-

m6inak felvet6se;

7

U.,it"d Nations l99l. The World Ageing Situation: 1991 ST/CSDHA/14. New York: United Nations.

rDosEBB MUNKAV/i.LLALoK

2t

I

r

Egy olyan t6rsadalom melletti fell6p6s, ahol egyetlen csoport sem esik el a t6rsadalom 6ltal 6lvezett el6nyokt6l puszten az 6letkor alap'16n tcjrt6n5 diszkrimin6ci6 miatt;

A

szakszervezeti alapszab6lyok 6s

struktfr6k reformja az id6sebb munkavdllal6k

6s

nyugdijasok aktiv bevon6sa 6rdek6ben;

I

Az id6sebb munkav6llal6k, ktilonosen az id6sebb n6i munkav6llal6k probl6m6inak felvet6se a kollektiv meg6llapod6sokban;

I I

Szolg6ltat6sok nyfjt6sa az id6sebb munkav6llal6k, kiilonosk6ppen az id6sebb n6i munkav6llal6k ftsz{re.

,,Az idtsebb munkao,i.llal6kkal, kiiliini)skdppen az idtsebb n6i munkaa,i.llahkkal kapcsolatos kdrddsek ir,i.nti figelem. felkelt4se"

Manapsig az emberi t6ke, a tud6s 6s az emberekben megtestesiil6 know-how a nemzetgazdaslg teljesitm6ny6nek, a v6llalatok termel6kenys6g6nek meghar|roz6 t6nyez6je lett. Az id6sebb munkav6llal6kat sfjt6 h6tr6nyos megkiilcinboztet6s6rt s(lyos 6rat kell fizetni, ami nem m6s, mint az emberi er6forr6ssal tort6n5 pazarl6 gazd6lkod6s vagy a munkav6llal6k k6pess6geinek korl6toz6sa:

,,A sza.kszeroezeti mozgalom egszerlien nem engedbeti meg magl.nak, bogt a nyugalmazott szakszeraezeti tagok 6rt6kes tapasztalatait, tildAsAt 6s elkiitelezettsdgdt elpazaro!.ia." 8 Ez6.rt a szakszervezeteknek:

)

l16nyelvek: Segiteniiik kell a t6rsadalom nevel6s6ben, ide6rtve a politikai vezet6kn6l, munk6ltat6kn6l 6s saj6t szakszervezeti tagjaiknirl tort6n6 lobbizdst az id6sebb munkav6llal6k k6szs6geinek elismer6s66rt, kiilcincis tekintettel az id6sebb n6i munkavillalokra; hangs6lyozniuk kell, hogy az id6s emberek gazdagitjilk a t6rsadalmat, a hangsflyt pedig a k6pess6geikre 6s nem

kell helyezni; sz6lesiteni t6rsadalmi elfogadotts6gukat 6s t6rsadalmi b6zisukat oly m6don, hogy figyelemfelkelt6 kamp6nyokat inditatak az id6s emberek probl6m6ival 6.s az 6ket 6rint6 k6rd6sekkel kapcsolatban, ktiloncis tekintettel a n6i munkavillal6kra; Az id6s emberek k6pess6geivel, preferenci6ival 6s szerep6vel kapcsolatos negativ t6rsadalmi sztereotipiikat kezelniiik kell, p6ld6ul ismeretterjeszt6 szeminilriumok, workshopok keret6ben, amelyen a munk6ltat6k 6s a munkavdllal6k egyiittesen vesznek r6szt, programokat kell inditaniuk a kiil
)

Ki kell

t6s6re;

Kezelni kell azokat a szexisra 6s 6letkori sztereotipi6kat, amelyek kett6s diszkrimin6ci6t jelentenek a n6i munkav6llal6kkal szemben:

8 Joh, B..ry, az Eletrical America@work

-

Workers elndke 6s az AFL-CIO Senior Action Committee eln
In

AFL-CIO:

5.

FizE'r szERVEzoDfs 6s soKFiLESEG

26

roosrsguuNravALlarox

Kordbban iogilag lehet6s6g volt arra, hogy a l6giutas-kis6r6k, akik akkoriban kizir6lag n6k 6ves korukban abbahagyjdk a repiil6k fed6lzet6n tort6n6 szolg6latteljesit6st azon az alapon, hogy ebben a korban m6r nem el6g vonz6k ahhoz, hogy megfeleljenek a f6leg f6rfiakb6l 6116 w.az6k6zons6g ig6nyeinek. Jelenle I ezt a t
voltak, 35

^gyakorlatot nyit6kok vannak arca, hogy a 35 6ves 6letkort betciltritt n6k nagy r6sz6t nem fogadjik szivesen, illetve korlitozzilk foglalkoztatrisukat olyan ,,szem el6tt" l6v6 munkakcircikben, mint pl. recepci6s, titk6rn6, pinc6r vagy felszolg 616, televizi6bemond6, mivel ebben az 6letkorban a n6ket m6r nem tekintik el6g vonz6nak a kozons6g szilmdra.

A szakszervezeteknek olyan programokat kell inditaniuk, amelyekkel a nyugalmazott szakszervezeti tagokon kiviii m6s id6sebb munkavdllaltikat is el tudnak 6rni, kiilonoskdppen id6sebb n6i munkav6llal6kat, 6s fel tudj6k hivni figyelmuket jogaikra 6s jogosults6gaikra, azaz r64bresztik 6ket arra, hogy hogyan tudi6k ,,megnevezni, azonositani 6s bepanaszolni" [* l6sd fentebb] azokar, akik r6sz6r6l h6tr6nyos megkiilonboztet6s 6ri 6ket.

I

Jogi alapil megki)zelitds alkalmazdsa az idfsebb munkaadllal6k probl4miinak kezel6s6re Az id6srjd6 munkav6llal6k probl6m6inak kezel6s6re k6t aiapvet6 megkozelit6si m6d 16tezik. a sziiks6gletek alapj6n tort6n6 megkozelit6si m6d, amelynek l6nyege, hogy az id6s emberek sztiks6gleteire dsszpontosit, ki.iloncisk6ppen a nyugdijak 6s az eg6szslgiigyi ell6t6s teriilet6n. De ez a megkcizelit6si m6d hozzljfuul ahhoz, hogy fennmaradjon az a sztereotipia, amely szerint az id6sek m6r nem k6pesek vagy nem hajland6k r6szt venni saj6t maguk ell6t6sdb,an. Ez konzewilja azt a felfogdst, hogy az id6sebbek mint csoport m6r inaktivak, 6s csak fogadni tudj6k a kiilonboz6 szolg6ltat6sokat, segits6get 6s j6t6konykoddst, illetve terhet jelentenek a t6rsadalom tobbi r6sze szimdra.

Az egyrk

Ezzel ellent6tben a jogi alap(r megkrizelit6si m6d felismeri az id6s szem6lyek jogfu a diszkrimin6ci6mentes 6lethez, az egyenl6 es6lyekhez 6s az egyenl6 elb6n6shoz a szolg6ltat6sok teri.ilet6n, illetve a tisztess6ges meg6lhet6st biztosit6 munk6val kapcsolatosan. A jogokon alapul6 megkcizelit6si m6d m6s perspektivil>61 szeml6li az id6sebb embereket, kiiloncisk6ppen a n5ket. Nem v6dtelen 6s kiszolgiltatott embereknek tekinti 6ket, hanem nagyobb hangsirlyt fektet arra, hogy hogyan gazdagitj6k a t6rsadalmat (nagyr6szt ldthatatlan 6s 6szre nem vett m6don), 6s Airinyitja a figyelmet produktiv lehet6s6geikre, kapacit6saikra.

A

szakszervezeteknek a jogokon alapul6 megk6zelit6si m6dot kell maguk6vd tenni, 6s tdmogatniuk kell azt a politikai reformot, ide6rtve a nemzetkdzi jogi reformot is, amely el6mozditia az id5sebb szem6lyek iog6t a diszkrimin6ci6mentes 6lethez, az egyer,l6 es6lyekhez 4s az egyenl6 bdn6sm6dhoz a szolglkat6sok 6s a tisztess6ges meg6lhet6st biztosit5 munka tertilet6n.9

Jelenleg nem l6tezik olyan jogilag k
tet6st. Sz6mos orsz6g ratifik6lta az ILO 1958-ban elfogadott 111 sz. Egyezm6ny6t (Employment and Occupation Convention) 6s az Egyesi.ilt Nemzetek Egyezm4ny6t a N6k elleni diszkrimin6ci6 minden formliilnak megsziintet6s616l (United Nations Convention on

the Elimination of Discrimination Against \7omen, CEDA\7). Az 6letkor azonban nem szerepel a h6t krit6rium kozcitt, amelyek vonatkoz6s6ban a fenti egyezm6nyek tiltj6k a hdtr6nyos megkiilonboztet6sr. 9

e.jogl alapri megkiizelit6si m6d r6szletesebb leir6siit l6sd Intemational Labour Organization General Promotion Programme, 2000. Realizing Decent Work for Older Women Workers. Genf: ILO (szerz6: D. Smith), ,,C" R6sz, 36 51 old.

21

rDUsr BB MU\KAVAI

r AI r)K

Ahogyan egy n6 id6sodik, vagy ahogyan m6sok id6sebbnek arqlk, a nemzetkdzi eszkozok 6ltal meghat|rozotr jogokhoz val6hozzif6.r6se fokozatosan csdkken, azok miatt a t6ves vagy hib6s koncepci6k miatt, amelyeket a m6dia sugall 6s amelyek a fiatalsdgot mindenekfelett val6 6rt6knek tekintik. A n6k jogainak 6rv6nyesril6s6t tov6bb6 akad6lyozza az a t4-,ny is, hogy a t6rsadalom nem ismeri el azt ajelent6s gazdasdgi tev6kenys6get, amellyel az id6sebb n6i munkav6llal6k a kozj6t gyarapityik.

Ezdrt a szakszeroezeteknek siirgdsen 6s mindl alaposabban figelemmel kell kiioetniiik 6s tdmogatniuk kell a.zt a. jaaasolt kiegAszittjegztkiirytaet, amelynek eredeti cime Optional Protocol to tbe ILO Discrimination (Employment and Occupation) Conaention, 1958 (No. 111), mioel a nemzetkiizi jogban ez fontos lebetds6g eg .itfog6 tdradnyi alap megteremt6s6re, amell elilmozditja az idfsebb munkaodllal6k jogait AltalAban, 6s az idtsebb ndi rnunkauillal6k jogait kiildniisk6ppen.

A nemzetk
A

Szak6rt6k Bizotts6ga, amely 1996-ban megvizsgdlta a munka vililgdt'lan felmeriiil6 diszkrimindci6 alapiriul szolgil6 t6nyez6ket, iavasolta, hogy az ILO az antidiszkrimin6ci6s

fontolja meg egy iegyzilkonyv elfogad6sit (ILO Discrimination ^.i.t. Employment and Occupation) Convention, 1958 (No. 111). Az egyezm6ny jelenlegi form6i6ban dkia az al6bbi h6t szempont alapjdn tdrt6n6 h6rr6nyos megkiilcinboztetdst: b6rszit, faji 6s nemi hovatartozds, valllsi meggy6z6d4s, politikai v6lemdny, |ilampolgilrsdg egyezm6nyek

6s t6rsadalm

i szlrmazis.

Az 6letkort mint a diszkrimin6ci6 egyik kialakul6ban l€v6 $i r.6.nyez6jtr az opcion6lis jegyz6konyben javasolt6k rtigzfteni. Amennyiben sor keri.ilne a jegyz6konyv elfogad{silra, sokkal egy6rtelm6bb lenne ahelyzet az 6letkor alapjiln tcirt6n6 h6tr6nyos megkiilcinb
Az id6sebb munkav6llakik, kiilonosk6ppen a n6i munkav6llal6k jogainak el6mozdit6sdban a szaksze*ezeteknek ktilonos figyelmet kell szcntelniiik az a16bbi k6rd6sekre:

l16nyelvek: Az idfsebb mankaa,lllaldk joga a tisztessiges nranka lehet1sigibez ual6 bozzdfirishez. Az id6sebb munkav6llal6kr6l alkotott sztereotip k6ppel ellent6tben nagyon sok nyugdijas korf n6 6s f6rfi nem t6r6keny 6s gondoskod6sra szorul6 id6s szem6ly, hanem m6g mindig fitt, k6pess6gei teljes birtokdban van 6s hajland6 munk6t v6llalni. A ,,nyugdiiba vonul6s" fogalma osszekapcsol6dik az ,,aktiv munkav6llaloi l6t" fogalm6val. Ez azt sugallja, hogy egy bizonyos 6letkor vtan az emberek fizikar lllapotukn6l vagy k6pess6geikn6l {ogva mir nem alkalmasak arra, hogy dolgozzanak, az id6sebb munkav6llal6k m6r ,,kimeriiltek" 6s nyugdijba kell vonulniuk, 6s egy bizonyos 6letkor utAn mir kiv6natos, hogy ne dolgozzanak tov6bb. A h6trdnyos megkiilonboztet6s kiilonboz6 formdi kiildnosen az id6sebb n6k aktiv lletpilIyiljdt roviditik le annak ellen6re, hogy a nyugdijkorhatir el6r6se ut6n m6g mindig dolgozni akarnak

6s szi.iks6gtik

van a munk6ra.

5. FIIZE]'

SzERVEZODES Es SoKFELESEG

28

IDoSEBBMUNKAVAI,LALoK

idtsebb szen4fiek megt'elel| szintii szociil* aidelemhez uald joga. A nyugdijba vonul6s jelentheti azt is, hogy a nyugdijasoknak tobb szabadidejiik lesz, 6s amennyiben p6nziigyileg el tudj6k tartati magukat, m6g jelent6s 6letszinvonal csdkken6ssel sem kell szemben6znii.ik, 6s fenn tudj6k tartani egy 6sszerf eg6szs6giigyi ell6t6s szintj6t is.10A globalizdcl6 elterjed6s6vel, az egyre rugalmasabb munkaer6piacokkal 6s a novekv6 m6retii inform6lis gazdasdggal p6rhuzamosan egyre n6 azoknak a n6knek a szima, akik 6letik ktilonboz6 filzisalban formdlis szocidlis v6delem n6lkiil maradnak, kiilondsen idSskorukban 6s neh6z 6letk6riilm6nyek kozcitt. Ugyanakkor viszont sz6mos korm6ny az id6sod6 n6pess6gre hivatkozva reform6lta meg tersadalombiztosit6si rendszer6t. Az ilyen reformokat azonban nagyoo gyakran 6gy hajtjdk v6gre, hogy a nemek kcizotti egyenl6s6gre egy|kal|n nem gondolnak, ami megncivekedett szocidlis kdlts6geket jelent, ki.il6ncisen az id6sebb n6k eset6ben. Tdbb nyugdijrendszer is azon az elk6pzel6sen alapul, hogy az egy6n aktiv kor6ban folyamatosan munkaviszonyban 6llt. A n6k azonban egy id6re gyermekv6llal6s miatt vagy m6s eltartottak gondozlsa miatt kiesnek a munk6b6l. Gyakran rosszul fizetett munkakcircikben dolgoznak, amelyek gyakran nem r6szei a foglalkoztatdsi nyugdijrendszereknek. A n6k v6rhat6 6lettartama meghaladja a flrfiakdt, de amikor a n6k megdzvegytilnek, gyakran cscjkkentett ryugdijellilr6st kapnak .vagy azt teljes m6rt6kben elvesztik.

Az

Az egisz 1leten it tart6 tanalds cilj,lnak el6mozditi.sa mint proaktiv int6zked6s, amely tdmogatja az id6sebb munkav6llal6k jogainak tiszteletben tart{sat, kiilonosk6ppen az id6sebb n6i munkavdllal6k jog6t a tisztess6ges munkihoz. Az eg6sz 6leten 6t tart6 tanulds egy olyan hosszd t6vir preventiv strat6gia, amely egy ,,misodik es6lyn6l" sokkal tobbet nyfjt azoknak a feln6tteknek, krilon<jsk6ppen az id6sebb n6knek, akik gyermek- vagy fiatalkorukban nem vettek r6szt i6 min6s6gf oktat6sban 6s k6pz6sben . Az eg€sz 6leten 6t tart6 tanul6s l6nyege, hogy a munka elv6gz6s6hez sziiks6ges k6szs6geket folyamatosan 6s min6l magasabb szinten sajdritsik el a r6sztvev6k. EzzeL ncivekszik az id6sebb munkav6llal6k alkalmazhat6siga, ki.ilonosk6ppen az id6sebb n6k6, hiszen rugalmasabban reag6lhatnak a megv6ltozott munkaer6-piaci ig6nyekre. Az eg€sz 6leten 6t tart6 tanulis elutasitja az 6letkor alapjdn fel6ptil5 t6rsadalom koncepci6j6t, ahol az oktat6s egy egyszeri esem6ny, amelyet az ember fiatalkor6ban 6l meg, vagy amely az embernek fiatalkoriban jut osztilyr6sziil. Az eg6sz 6leten 6t rarr6 ranul6s egy olyan tanul6 t6rsadalom megreremr6s€t c6lozza, ahol mindenki motiv6lt, mindenki k6pes arra, hogy eg6sz 6let6n 6t tanuljon. Ez6.rt az eg6sz 6leten 6t tart6 tanul6s nagyon hat6kony eszkdz a szeg4nys6g 6s a szoci6lis kirekeszt6s ordogi kcjr6nek elkeri.il6s6re.

A

rnunkauigzh is a gond.oskodis kijzijtti egyensilly nregteremtisdre ir,lnyul|

politikik ragyon fontos

szerepet toltenek be a koz6pkorf 6s az id6sebb munkav6llal6k, kiilondsen az id6sebb n6k

A kcjzelmdltban csokkentek a kdzeg6szs6gtigyi kiad6sok, emellett a t6rsadalom is tov6bbra a n6kt6l virja el, hogy a ,,gondoskod6s gazdasdgit" 6letben tarts6k, ami egyre nehezebb6 teszi a koz6pkor6 6s az ann6l id6sebb n6k szimira a tisztess6ges munk6hoz val6 hozz6f6r1sr 6s az ilyen 6ll6shelyek megtafi6s6t. Ez6rr nagyon fontos a szakszervezetek sz6mfua, hogy lobbizzanak 6s olyan kollektiv szerz6d6seket kcissenek, amelyek alapjin nemcsak a gyermekgondoz6ssal, de az id6sebbek gondoz6s6val 6s a gondoz6s egy6b form6ival elt6ltott id6 is jogszerz6 id6r,ek szdmit, mind a f6rfi, mind a n6i munkav6llal6k eset6ben. Az id6sek gondoskod6s6t c6lz6 rendelkez6sek kiilonosen fontosak a koz6pkorf 6s az annil id6sebb n6i munkav6llalok 6let6ben, hiszen ebben a korban megnovekszik a csal6dtagok gondozisival eltoltcitt id6. 6let6ben.

10 Szabad Szakszervezetek Nemzetk6zi Szrivets6ge 1999. Fighting for Dignity. An ICFTU Report on Trade Union and Older and Retired People Prepared from a Survey of an Affiliate. Bri.isszel. ICFTU.

29

IDoSEBBMUNKAVALLALoK

Az American Federation of Labour-Congress of Industrial Organisations (AFL-CIO) elismeri, hogy az aktiv kort embereknek az id6sek goodozdsa az egyik legkev6sb6 elismert teladata. Az AFL-CIO kiilonosen arta hivja fel a figyelmet, hogy az inform6lis gondoz6k majdnem h6romnegyede n6, 6s ezek kciztl a dolgoz6 n5k koztil sokan nemcsak az id6skor6akat, hanem a gyermekkoriakat is gondozzrik a csalddjukon beliil. Erce v5'laszul az AFL-CIO kidolgozott egy dokumentumot, amelynek cime Fact Sheet on Bargaining for Elder Care, amely olyan strat4.gi6kat 6s sikeres kollektiv szerz6d6seket mutat be, amelyek a kollektiv tilrgyalSsok sor6n modellk6nt szolgdlhatnak a rilrgyal6k szdm6ra. Ezek a strat6gi6k az al6bbiak:

1. sz. strat6gia: Szrk6rt6i 6s tanicsad6i szolg6,lat. J6 min6s1g6, megbizhat6 6s p6nztigyileg megfizethet6 gondozdst biztositani nagyon neh6z az aktiv munkavdllal6kszdmdra. Az emlitett szolg6katds abban segit, hogy a munkav6llal6kat kapcsolarbahozza megfelel6 6s el6rhet6 gondoz6kkal, minden egyes csal6d speci6lis ig6nyeit figyelembe v6ve. Ezt kdve-

t6en a munk6kar.6kvagy a kiils6 tan6csad6 iigynoks6gekkel szerz6dhetnek, vagy a munkahelyeken tarthatnak tan6csad6sokat;

2. sz. stratlgia: Id6sgondozrisi ad6programok 6s forrdsok. Az Egyestlt Allamokban kiilonboz6 ad6programok l6teznek, mint p61d6ul az eltartottak gondoz6s6t segit6 tery amely lehet6v6 teszi a munkav6llal6k sz6mfua, hogy keresettikb5l maximum 5000 doll6rt tegyenek f6lre egy ad6mentes szAmliln, amelyb6l az id6s eltartott vagy a gyermek gondozAs6t fitanszirozni lehet. A munk6ltat6 szLmdra felmeriil6 egyetlen kolts6g az admrnisztr6ci6s kolts6g. Az ilyen lehet6s6gekr6l vagy a lehet6s6gek kiilonboz5 vari6ci6hSl r6j6koztatni kell a munkav6llal6kat, 6s k6pviseletiikben tdrgyallsokat lehet folytatni a lehets6ges megold6sok16l; 3. sz. strat6gia: Csal6dgondozrisi szabadsig. A rugalmas munkaid6, ide6rtve azid6svagy eltartott csal6dtag gondozdsdra szolgllo szabadnapot, nagyon hasznos lehet a megfelel6 gondoz6s szemponti6b6l. A munk6ltat6k azonban sokszor akadillyozz|k a csal6dgondoz6si szabadsigot, nem mindig egyeznek bele a rugalmas munkarendbe yagy a gondoz6si

igy a megfelel6 fogad6k6szs6g kialakitisa 6pp olyan fontos, mint a j6r6 idej6re szabadsdg anyagi juttat6s 6sszeg6nek megillapitlsa; 4. sz. strat6gia: Tdrnogat6i szolgiiatok. Bizonyos szakszervezetek kcizvetleniil .vagy a szabadsilg kiaddsdba.

munk6ltat6kkal egyttt inform6ci6t 6s t6mogat6st nyfjtanak tagjaik szdmtra

az

id6sgondoz6s teri.ilet6n. Ez astratlgia abban segir az embereknek, hogy ki tudj6k vdlasztar-i

a megfelel6 id6sgondozdsi strat6gi6t, 6s csrikkents6k a rljtk h6rul6 fesziilts6get. Az ilyen szolg6ltatdsok kdz6 soroljuk a taodcsadist, az irrformdci6s 6s konzult6ci6s szolg6ltat6sokat,

szemin6riumokat, t6mogat6i csoportokat, k6zikdnyveket, vide6kat 6s a munka 6s csal6d cisszeegyeztet6s6vel foglalkoz6 bizotts6gok kialakitlslr. Forris: AFL-CIO Fact Sheet: Bargaining for Elder Care www.paywatch.org/women/Lelder.htm

5.

FUZET szERVEZait)iis rs soxrlr.rspr;

I

30

IDOSEBB MUNKAVALLAI-OK

,,Mindenki tdrsadalma"

,,Ol1an td.rsa.dalmat kdpzeliink el, amely straktilrd.i, miikiid6se, politikdi, teroei

kiakkitrl-

sakor minden polgl.ra igdryeit 6s kdpessdgeit figtelembe aeszi, 6s ezzel teret is enged ezen kdpexAgek kibontakoztatdsdnak, aminek el6ry6t a td.rsadalom minden tagfa egtformdn 6laezi. A ,,mindenki tdrsadalma" lebetfad teszi azt, bog az idfsebb generrlci6k befektessenek a fiatala.bb generi.cifikba, 6s ennek a befektet6snek a giimiilcseit egtiitt |laezzdk a kdlcsiindssdg 6s az egtenlfisdg egtmdst6l elad.l.asztbatatla.n ehtei

alapjdn,"tl

A

,,mindenki tArsadalminak" t6mogat6sa 6rdek6ben a szakszervezeteknek garant6lniuk kell, hogy 6letkora al.apjln egyetlen csoport sem marad ki a tirsadalom hasznainak 6lvezet6b5l, sem az id6sebb, sem a fiatalabb gener6ci6k. A szakszervezetek azonban gyakran n6znek szembe azzal a dilemm6val, hogy hogyan egyensflyozzanak a magas munkan6lkiilis6gi

adatok, kiilonosk6ppen a fiatalok kozdtt m6rt magas munkan6lkiilis6g 6s az munkav6llal6k ig6nyei kozdtt. Mit tehetnek a szakszervezetek?

1d6sod6

Feladatok listdja: Tfugyaljanak rugalmasabb munkaid6 beoszt6sr6l, amelyek minden 6letkorban el6nycisek Iehetnek a munkav6llal6k sz6mdra. Ide tartoznak az alilbbr elemek: F olyan programok, amelyek felk6szitik a munkav6llal6kat a nyugdijba vonuldsra; > a nyugdijba vonul6s 6s a munkaer6-felv6tel politik6j6nak 6sszekapcsol6sa, amely sordn az id6sebb munkav6llal6k fokozatosan vonuln6nak nyugdijba, el6szor r6szmunkaid6s foglalkoztarlsban venn6nek r6szt, 6tadn6k tud6sukat 6s k6szs6geiket az 6j, fiatalabb munkav6llal6knak, akik id6vel 6tveszik a helyiiket; \ az eg6sz 6leten 6t tart6 tanulas 6s a folyamatos k6pz6si lehet6s6gek biztositdsa a munkavdllal6k szilmdra minden 6letkorban. Az eg6sz 6leten 6t tart6 tanul6s nemet mond az 6letkor alapjin fel6piil6 tdrsadalomra. A c6l, hogy a munkav6llal6kat motiv6lja, k6pess6 tegye 6s osztoncizze ata, hogy eg6sz 6letiikrin 6t tanuljanak; F olyan int6zked6sek bevezet6se, amelyek segitik a gondoz6kat (akik 6ltal6ban n6k) abban, hogy legyen idejiik id6sebb csalildtagjatk gondozdsira. A gener6ci6k kozotti szolidarit6s el6segit6se, p6ld6ul menrorprogramok keret6ben, ahol az id5sebb, tapasztaltabb munkav6llal6k 6radj6k tudisukat a fia:al munkav6llal5knak; Az 6letkor alapl6n tcjrt6n6 h6tr6nyos megktilonboztet6s megtilt6sa a kollektiv szerz6d6sekben, kiilonos figyelmet kell szentelni a n6i munkav6llal6k v6delm6nek a szexista 6s az 6letkor alapj6n torc6n6 h6r6nyos megktlonboztet6ssel szemben. Lobbitev6kenys6g a jogi alapok megteremt6se 6rdek6ben, ide6rtve a nemzetkcizi jogi reformot, amely torv6nyen kiviil helyezi az 6letkor al,apjdn tort6n6 h6tr6nyos megktildnbozter6sr [* L6sd fentebb a javasolt ILO 1 1 1. sz. Egyezm6ny kieg6szit6 jegyz6koryv6r6l].

I

A

szakszeraezeti alapszabd.llok 6s

a,illal6 k aktiu

bea orui.stinak

e l6s

struktilr.ik reformja az idtsebb 6s ryagdijas munka-

egit 6s6re

Az id6sebb munkav6llal6k, kiildnosen az id6sebb n6i munkavdllal6k aktiv r6szv6tele jogaik v6delm6ben nagyon fontos mechanizmus, amely segits6g6vel meg lehet akad6lyozni, hogy ezek a jogok teherr6 v6ljanak. Az id6sebb munkav6llal6k szLmfua biztositani kell a kollektiv megsz6lal6s lehet6s6g6t a szervezked6si 6s kollekriv tdrgyalilsokhoz val6 jog segits6g6vel, mivel ez alapvet6 fontoss6gi val6di r6szv6teliik elSmozdit6sa szempontj6b6l.

I I Operational Framework for the Intemational Year of Older Persons: Report of the Secretary-General, United Nations General Assembly, 1997 (N521328).

31

Mig

az iparilag

TDoSEBBMUNKAVALLAT-oK

fejlett 6llamokban nagyon elterjedtek

a nyugdijasok 6s a nyugdijas szakszer-

vezeti tagok ktilonboz6 szervezetei, a fejl6d6 orsz6gokban a szakszenezetek csak az ut6bbi n€hdny 6vben forditottak figyelmet az id6sebb munkav6llal6k szervez6s6re. Az id6sebb 6s a nyugdijas munkavdllal6k szervez6se 6rdek6ben a szakszervezetek az alibbiakat tehetik:

Feladatok !istSja: A nyugdijas szakszervezeri tagsiggal kapcsolatos statisztikai adatok gy(jt6se. A nyugdijas munkav6llal6k tov6bbra is megtarthatj6k szakszervezeti tagsegukat. Ez gyakran azt jelenti, hogy a nyugdijas munkav6llal6k cscikkentett tagdijat fizetnek 6s csokkentett r6szv6teli joggal rendelkeznek:

Izlandon az Allami6s Onkormdnyzati Alkalm azott*ksz6vets6ge (Federation of State and Municipal Employees, BRSB) tov6bbra is fenntartja a nyugdijas mgok tagsdgi viszonydt,bdr csiikkentett tagsigijogokkal. A nyugdijas tagok nem szavazhattak a meg6llapod6sok vagy sztrdjkok iigy6ben, de a BRSB kongresszus6ban h6rom k6pvisel6vel vesznek r6szt. A szakszervezet a nyugdijas tagok 6rdekeit is kdpviseli, kiil
A

szakszervezetek alapszab6lyaioak m6dositisa

oly m6don, hogy azok rartalmazzik

az

id6sebb 6s nyugdijas munkav6llal6k lgazatilnak vagy szervezet6nek 16trehozdsdra vonatkoz6

lehet6s6geket:

iitmillid nyugdijas munkavrillal6 agia egy oagy konftjder6ci6 nak, ez ktlcjnboz6 ilgazatokkal rendelkezik, amelyek lefedik az egdsz orszdgat. Az 5 milliS nyugdijas tagja a kbvetkez6 h6rom orsz6gos szakszervezeti konfoderdci6 egyik6nek: Sindicato Pensionati Italiana-Confederazione Generale Italiana Lavoro (SPI-CGIL), Federazione Nationale Pensionati-Confederazione Italiana Sindicati Lavoratori (FNP-CISL) 6s az Unione Italiana Lavoratori Pensionati-Unione Italiana Lavoratori (UILP-U[). A tagsdgot form6lis vagy egy6ni k6relem alapjdnkapjdk meg, a tagdij pedig a nyugdij egy Olaszorsz6gban

meghat6rozo

tt

szdzal€ka.

Ktildnos figyelmet kell forditani az id6sebb n6i munkav6llal6kra p6ld6ul olyan specifikus szakszervezeti struktfr6kon keresztiil, amelyek lehet6v6 teszik sz6mukra, hogy fiiLggetleniil hallass6k a hangjukat. Az id6sebb n6i munkav6llalok szAm6ra nyfjtott szervez6si segits6g noveli annak val6szin(s6g6t, hogy a szocidlis partnerek fog6konnyd v6lnak az id6sebb n6i munkav6llal6k probl6m6ira. A nyugdijasok azonban csak korl6tozott m6rt6kben k6pesek v6ltozdsokar kezdem6nyezni, amennyiben nincsenek tudat6ban saj6t logaiknak 6s jogosultsdgaiknak. Ezdrt az id5sebb n6i munkav6llal6k szArnAra olyan kapacit6Lsnovel6 programokat kell kialakitani, amelyek segits6g6vel 5k is pontosan tudj6k, hogy ki a felel6s 6rdekeik s6relm66rt 6s milyen m6don kereshetnek jogorvoslati lehet6s6geket;

A szakszervezeteknek kamp6nyok szervez6se eset6n ki kell haszn6lniuk v6llal6k tap asztalatait 6s szak6rtelm6t.

a nyugdijas munka-

5.

FazET

szERvEzoDES

is sorrrrssic

)2

toosTssMUNKAVALLALoK

A szakszervezetek sz{mitanak legszakavatottabb, legtapasztaltabb tagf aikra, amikor szervez€si, jogszabdly-alkot6si 6s politikai akci6kra keri.il sog rov6bbd amikor koziiss6gi tevdkenys6geket kell megszervezni. A nyugdijasok r6szv6tele katalizdtorklnt szolgdlhat a szervez6si k6rd6sek felgyorsitdsriban, a munkav6llal6i jeloltek megvilasztisiban, a csal6dbardt ttjrv6nyek meghozaralilban, illetve javithatja a munkavillal6kr6l a kcizciss6g tagialbao kialakult k6pet.

Az AFL-CIO kiikjnbcjz6 helyi szakszervezeteinek tapxztalata megmurarra, hogy: Azok a nyugdijas szakszervezeti tagok, akik tapasztalattal rendelkeznek a szakszervezeti 6lettel kapcsolatosan, krildnleges helyzetben vannak 6s segits6get tudnak ny6jtani a szervez6sben azoknak a nem szakszervezeti munkav6llal6knak, akik nem pontosan tudj6k, hogy a szakszewezeti tags6g milyen el6nyokkel j6r. A nyugdijas szakszervezeti tagok elmagyardzhatj6k ezeket az el6nyoket a nem szakszervezeti tagoknak, r6mutathatnak arra, hogy hogyan 6rhetnek el magasabb b6reket, jobb juttat6sokat 6s magasabb nyugdijakat a szakszervezet segits6g6vel. P6ld6ul egy szervez6 munkdt v6gz6 nyugdijas n6 felkeresi azokar a szakszeryezeti tags6ggal nem rendelkez6 o5ket, akik h6zi 6pol6ssal foglalkoznak, 6s 28 6ves munkatapasztalatival bizalmat 6breszt a tobbiekben 6s nciveli a hiteless6g6t m6sok el6tt. Azok a helyi szakszervezetek, akik teljes m6rt6kben bevonj6k id6s tagjaikat a munk6ba, javitj6k a munkavdllal6i jeloltek megv6laszt6s6nak es6ly6t, 6s a legl6nyegesebb munkajogi szabdlyok kialakitdsdban is konstruktivan kcizremfkodnek. Amikor az igynevezett Hatchtrirv6ny megtiltotta a szovets6gi alkalmazottaknak a politikai akci6kban val6 r6szv6telt, a szrivets6gi 6s a postai nyugdijas dolgoz6k politikai aktivist6kk6nt a szakszervezetek 6lvonal6ban ktizdottek. Nagyr6szt ennek volt kdszonhet6, hogy a torv6ny korldtoz6sait enyhitett6k. A szcivets6gi 6s a post6s szakszervezeti nyugdijas tagok tov6bbra is segitik a szakszervezeteket 6s kiterjedt politikai munk6t v6geznek, igy alapfeladatokat l6tnak el, p6ld6ul telefonos banki iigyint6.z6st vlgeznek, int6zik a levelez6st, sz6r6lapozdst, a jeloltek

f5rumait l6togatjdk, regisztrrilj6k a szavaz6kat, leveleket irnak, figyelik a kozv6lem6nykutat6sokat 6s szavazatsz6ml6l6k6nt mfkodnek kcizre a szavazds r,api6n. A szakszervezetek akkor a legsikeresebbek a iogszabllyalkot6s befoly6sol6s6ban, amikor olyan k6rd6sekr6l van sz6, amelyek kozvetlen hatdssal birnak a nyugdijas munkav6llal6k 6let6re 6s aktivan dolgoznak azon, hogy a nyugdijas munkav6llal6k folyamatos r6szv6tel6t fenntarts6k. 1999-ben a t6rsadalombiztosit6s 6s a Medicare, az eglszsl.giigyi ell6t6s, nagyon kritikus k6rd6snek szdmitott 6s sz6mos lehet6s6get biztositott arra,hogy a helyi szakszervezetek nyugdijas tagjarkat is mobiliz6lj6k. A mobiliz6ci6 siker6nek kulcsa a motiv6ci6. ,,Az id6sebb munkav6llal6k mobiliz6lhat5k, ha az eredm6ny66l, a sikerb6l is r6szesednek. Magyardzzuk el nekik, hogy a tcirv6nyek hogyan befolydsolhatjdk az 6letiiket, gyermekeik vagy unokdik 6let6t." A helyi szakszervezetek, akik a kozoss6g t6mogatdsdt ig6nylik a szervez6si, kollektiv tirgyaldsi, politikai 4sjogszablly-alkot6Lsi er6feszit6sekhez, tudj6k, hogy a helyi csoportok partnerk6nt val6 szerepeltet6se nem zsSkutca: aki kapni akar, annak adnia is kell. A nyugdijas tagok gyakran hosszf id6re visszatekint6 kotel6kekkel kapcsol6dnak a kozciss6ghez 6s szivesen 6ldoznak id6t arca, hogy onk6ntes munk6t v6gezzenek, ami er6sitheti a szakszervezer kapcsolaait a helyi csoportokkal, 6teloszt6kkal, j6t6konys6gi int6zm6nyekkel, k5rh6zakkal, iskol6kkal, kdnyvtdrakkal, polgfui jogi csoportokkal 6s m6s kcjzciss6gi szervezetekkel. Fonrls: AFL-CIO: America@work-Retired and Ready to Go. Honlap: http://www.afl cio.org/articles/retired/index.html

33

I

ID6SEBBMUNKAVALLALOK

Az idtsebb mankaadllalfik, kiiliindsen az idtsebb ndi munkaod.llal6k probl4mdinak kezel4se a kollektit szerzdd4sekben

Feladatok listiija:

A kollektiv szerz6d6sekben meg kell tiltani az 6letkor alaplln

tcjrt6n5 h6tr6nyos

megkiilonboztet6st; Az id6sebb munkav6llal6k jogainak el6mozditilsa 6s v6delme 6rdek6ben tirgyaldsokat kell folytatni. Az id6sebb munkav6llal6k szimilra fontos rendelkez6sek, ki.ilonosk6ppen az id6sebb n6i munkav6llal6k sz6m6ra fontos rendelkez6sek kozott tal6lhat6k a nyugdijakkal, az eg6szs6.gigyi ell6t6ssal, az eg6sz 6leten 6t tart6 tanulilssal kapcsolatos rendelkez6sek, valamint a munkahelyi 6s a csal6di kcitelezetts6gek kcizcitti egyensrily megteremt6s& c6Iz6 int6zked6sek;

Amennyiben a mfikcjd6si szabdlyok nem teszik lehet6v6 a nyugdijasok szakszervezeti ragsilgilt, a szakszervezetnek a tdrgyalilsok sor6n figyelembe kell vennie a nyugdijasok 6rdekeit v^gy a nyugdijasok nev6ben kell t6rgyal6sokat folytatnia.

I

Szolgd.ltatdsok

ryiljt,isa az iddsebb munkaod.llal6k, kiiliiniisen az iddsebb nti munka-

od.lla.l6k szd.md.ra

A szakszervezetek sz6mos szolg6kat6st vagy lehet6s6get nyijthatnak, amelyek segits6g6vel ki lehet el6giteni az id6sebb munkav6llal6k gazdaslgi 6s szoci6lis igdnyeit, kiilonos tekintettel az id6s n6i munkav6llal6kra. Ezek a szolgikatisok nem helyettesithetik a kollektiv t6rgyal6sokat yagy az 6llam feladatait. Ezek inkdbb olyan speci6lrs szolgdkatdsok, amelyekkel a szakszervezetek fontosabb szerephez jutnak az id6sebb munkav6llal6k 6let6ben, igy ezek a szolg6katisok a szervez6si strat6gia egyik fontos elem6t jelenthetik. F.zek a szolglltat6sok az alilbbiakra terjedhetnek ki:

l16nyvonalak: Tan6csad6i 6s inform6ci6s h6l6zatok kralakit6sa, id6sebb munkav6llal6k, kiilonosk6ppen id5sebb n6i munkav6llal6k sz6m6ra, amelynek segits6g6vel ig6nybe vehetik a jogi 6s szoci6lis szolg6ltat6sokat; Segits6gnyfjr6s a nyugdijasoknak onk6ntes kolcsdnos seg6lyprogramok 6s cink6ntes biztosit6p 6 nzt 6r ak kialakitils 6b an ; Alacsony kcilts6gfi eglszs|gbiztosit6si alapok l6trehoz6sa id5s munkav6llal6k sz6m6ra;

Kiilonboz5 sportesem6nyek szervez6se a nyugdijas munkav6llal6k fizikai kondici6jinak karbantartisira; Kultur6lis 6s rekre6ci6s esem6nyek, programok szervez6se; Kamp6nyok szervez6se ozvegyekkel 6s ozvegyek 6rdek6ben; Segits6gnyijt6s koz6pkori vagy id6sebb n6i munkav6Ilal6k sz6mira az id6sgondoz6s tertllet6n.

5.rizn

szERVEzoDis

is sornErrsic;

)4

5.6. MEGVALTOZOTT

MUNKAKEPESSEOU NAUTXEVALLALOK

,,Garantdlni kell, bog a megurl.ltozott kdpessdgii munkaadllalfiknak neru sdriil az emberi m6lt6sd.ghoz, az auton6mid.boz aal6 joguk. A szakszeruezeti stratAgid.nak ki kell t1rnie arra is, bogt a megad.ltozott ntunkakdpessdgii rnunkaoillal6k kdpessdgeiket teljes mdrtikben ki t a dj i.k bont a koz tat ni, " 2 1

Mintegy 600 milli6 ember, azaz a vil6g n6pess6g6nek egytrzede 6s koriilbeltil 386 milli6 munkak6pes korf ember 6l ma a vildgon valamif6le fogyat6koss6g gal, fizrkai, szellemi vagy 6rz6kszervi k6rosod6ssal, betegs6ggel vagy ment6lis probl6m6val. Ezek a k6rosod6sok, betegs6gek vagy illapotok lehetnek rart6sak vagy 6tmeneti jellegfiek.

a megv6ltozott munkak6pess6get nemcsak egy6ni 6llapotk6nt har6rozz6k meg, hanem a fogyat6koss6ggal 616 emberek 6s kcirnyezettik kapcsolata alapjdn is. A brit TUC p6ld6ul a fogyat6kossdg t6rsadalmi definici6j6t hangsflyozza ,Bir a fogyat6kossiggal 616 embereknek ment6lis, 6rz6kszeni 6s fizikai probl6mdik vannak, nem ezek a probl6m6k okozzdk a fogyat6koss6got. A kiilonboz6 probl6m6kkal 616 emberek indokolatlan h6trinyos megki.ilonbciztet6ssel k6nytelenek szemben6zni 6s sokszor nem vehetnek r6szt a foglalkoztatesban, az oktatdsban, a kdzleked6sben, 6s a lak6skoriilm6nyeik sem mindig megfelel5k. Ez a diszkrimin6ci6 a val6di fogyat6kossdg, nem pedrg az egy6nek eg6szs6gtigyi prob16milja." l3 Az Egyenl6 Es6lyek Alland6 Bizorts6ga javaslatot tett az Education International Europe-n61, azaz az Eur6pai Oktat6si Szdvets6gn6l egy terminol6giaivlltozdsra, amelynek Napjainkban

6rtelm6ben az angol ,,disabled" sz6r felv6kan6 a ,,differently-abled". Ezt a vlkozist magyarul tal6n 6gy lehetne megfogalmazni, hogy a ,,fogyatlkoss6ggal 616" kifejezls hely6t 6tvenn6 a ,,megv6kozott k6pess6gii" elnevez6s. Ennek avikoztat6stak az a c6lja,hogy az attit(drikben megmut arkoz6 korl6tokat megszi.inresse.

A fogyat6kossdggal

616 emberek kor6ben a munkan6lkiilis6g k6tszer olyan magas, minr a nem fogyat6kos emberek kc;zott, id6tartama pedig kortlbeliil h6romszorosa a nem fogyat6kossdggal 6l6k kor6ben m6rt adatoknak. l4 M6g azokoak a megv6ltozott munkak6pess6g6 munkav6llal6knak is szembe kell n6zniiik munk6ltat6ik 6s koll6g6ik tudatlans ig|val 6s diszkrimin6c i6j6v al, akik munkahellyel rendelkeznek.

Az eg6sz vil6gon f6leg a n5k viselik a sflyosabb terheket. Nemcsak sajdr fogyatlkoss6gukat 6lik meg, de mint a fogyat6kosslggal 6l6k gondoz6inak is sz6mos probl6m6val kell megktizdeniiik. A fogyat6koss6ggal 6l6k gondoz6sa sor6n a n6k otthoni 6s hiztartison kivtli terhei jelent6sen megncivekszenek. Nagyobb aval6sziniisdge, hogy a fogyat6kossiggal 616 n6k15

t6n6 risszehasonlit6sban korl6tozottabb a rehabilitici6s szolgdltat6sokhoz val6 hozz6f6r6stik; vannak kit6ve fizikai elhagyja 6ket;

6s

szexudlis bdntalmazdsnak, gyakran fordul el6, hogy gyermekeik apja

gatast sem);

nagyobb m6rt6k( tdrsadalmi izol6ci6nak vannak kit6ve, mivel a fogyat6koss6gor srigmak6nt viselik 6s az ehhez kapcsol6d6 hiedelmek 6s f6lelmek miatt magukra maradnak. l2 Bill Jordannak, az ICTFU f6titkdr6nak bes z6de aLame Excuse: A Fight for the Rights of Workers with Disabilities cimii ICTFU-kiadvdny bemutat6jrin. 2000. rlprilis. tr ICTFU 2000. A Lame Excuse A Fight for the Rights of Workers with Disabilities. Briisszel: ICTFU, 4. old. 14 Dupont, M. 1998. ,,The role oftrade unions in promoting the vocational integration ofpersons with disabilities: ILO policy appraisal and outlook" in. ILO, Trade Union Action: Integrating Disabled Persons into Working Life. Labour Education No. 113. 1984/4. Geni ILO. 15 tLO, tggs. Gender issues in training and employment of people with disabilities. Briefing Note 5.18. Briefing Kit Gender Issues in the World ol Work. Genf: ILO Office of the Special Adviser on Women-

)t

MEGV;.LTozoTTMUNKAKipESSfGTiMUNKAVALLALoK

fogyat6kossdggal 616 fik gyakran k6nytelenek ,,kett6s hdtr6nyos megktilonboztet6st" elszenvedni. A statisztik6k maguk6rt besz6lnek. Indi6ban p6lddul a munkavdllalok 22 sz6zal6ka n6, a fogyatikoss6ggal 616 n6k ar\nya azonban mindossze 0,3 sz6zal6k. Kong6ban a fogyat6koss|ggal 616 vid6ki n6k kcjzott az irlstudatlansdg 30 szlzallkos. Az Egyestilt Ailamokban egy korm6nyzati felm6r6s eredm6nye szerint a fogyat6kos siggal616 n6k mindossze 3,8 sz6zal6ka rendelkezik f6iskolai v6gzetts6ggel, mig a nem fogyat6kkal 616 n6k

A

kdzott a fels6fok( v6gzetts6ggel rendelkez6k ar6nya 20 szdzallk. Latin-Amerikdban a fogyat6koss6 ggal 616 n6k a {ogyat6kossdggal 616 flrfiak jovedelm6nek kevesebb mint fel6t tudj6k megkeresni.l6 Az ide vonatkoz6 IlO-norm6k: 99. sz. Ajdnlis a szakmai rehabilitdci6r6l (megvdltozott munkak6pess6g6 szem6lyek), 195 5 I59. sz. Egyezrn6ny a szakrnai rehabilit6ci6r6l 6s a foglalkoztatisr6l (megvdltozott munkak6pess6gf szem6lyek), 1983 168. sz. Ajinlils a szakrnai rehabilit6ci6r6l 6s a foglalkoztat6sr6l (megv6ltozott munkak6pess6gfi szem6lyek), 1983

Egyezm6ny a szakmai rehabilit6ci6161 6s foglalkoztat5sr6l (megviiltozott munkak6pess6gfi szem6lyek), 1983 (159. sz.) 1. cikk

A jelen Egyezm€ny alkalmazdsdban e -megv{ltozott munkak6pess6gfi szem6ly" kifejez6s olyan egy6nt jelent, akinek alkalmas munka vdllal6ridra, megtart6sira 6s az abban val6 1.

el6rehalad6sra vonatkoz6 kil6tdsai valamely megfelel6en meg6llapithat6 testi vagy szellemi kirosodris miatt l6nyegesen cscikkentek.

3. cikk A jelzett politika segits6get nytjt annak biztosit6s6ho z, hogy megfelel6 szakmai rehabilit6-

ki a rnegv6ltozott munkak6pessdgfiek valamennyi karcg6i6a megviltozott munkak6pess6giiek elhelyezked6si leher6s6geit a nyilt

ci6s int6zked6sek teriedjenek

jira

6s segits6k e16

munkaer6piacon.

4. cikk

A

jelzett politik6nak a megviltozott munkakdpess6gii 6s a tobbi munkav6llal6 kozritti egyenl6 lehet6s6gek elv6re kell 6piilnie. Tiszteletben kell tartani a megv6kozott munkak6pess6g(i f6rfi 6s n6i munkav6llal5k lehet6s6geinek egyenl5s6g6re 6s az egyenl6 elbdndsra vonatkoz6 kdvetelm6nyt. A megvdltozott munkak6pess6gii 6s a tobbi munkav6llal6 kozotti t6nylegesen egyenl6 lehet6s6gek 6s egyenl6 elb6n6s biztositilsfua ir6nyul6 kiilon pozitiv int6zked6seket nem lehet a tdbbi munkavdllal6val szembeni diszkrimin6ci6k6nt 6rtelmezni. 5. cikk

A munk6ltat6k

6s munkavdllal6k k6pviseleti szerveivel tan6cskozni

kell a jelzett politika

alkalmazisdr6l, ide6rtve azokat az intlzkedl.seket is, amelyek a szakmai rehabiiit6ci6val foglalkoz6 hivatalos 6s magdnszervezetek kozotti egyiittmiikod6st 6s egyeztet6st hivatotrak el6mozditani. A megv6ltozott munkak6pess6gfieket 6s 6rdekeiket k6pvisel5 szervekkel szint6n tan6cskozni kell.

l6 tCt'tU.

2000. A Lame Excuse A Fight for the Rights of Workers with Disabilitres. Briisszel: ICTFU. 6. old

5.

FtzEr

szERvEZoDEs

is

36

SoKF6LESEG

uscv.{.rtozorruuNxax6psss6criuuNxavirrarox

,,A megv6ltozott munkak6pess6gfi " szem6lyek jogai Az Oktat6si Yililgszervezet Eur6pai Csoportja (Education International/Europe) dltal elfogadott, a ,,megv6ltozott munkak6pess6g6" szem6lyekkel kapcsolatos politika az oktatdsi igazatra terjed ki €s az al6bbi elveken alapszik: Mindenkinek jogavan az emberi m6lt6s6ghoz 6s tisztelethez. A megv6ltozott munkak6pess6gf szem6lyeknek joguk van ahhoz, hogy maguk hozzik meg a saj6t 6letiiket 6rint6 dcint6seket, 6s teljes joggal vegyenek r€szt az int6zked6sek kialaki r.6sdban 6s v6grehaj t6s6ban.

Az EllE meg van arr6l gy6z6dve, hogy a megviltozott k6pess6geket a jogok 6s jogosults6gok tekintet6ben kell defini6lni, ennek sordn megfelel6 figyelmet kell forditani a ktilonbs6gekre is. Ilyen definici6 l6trehozdsdhoz a megvilkozott munkak6pess6g6ek teljes kor( tdrsadalmi integrici6iilra van sziiks6g, a szegregilci6, valamint a kirekeszt6s ielens6g6t fel kell sz6molni.

A megv6ltozott munkak6pess6g6 szem6lyek m6sokkal azonos jogokat 6lveznek az oktat6s, a k6pz6s 6s a foglalkoztat6s teriilet6n.

Minden embernek jogavar, ahhoz, hogy biztons6gos 6s eg6szs6ges kornyezetben dolgozzon 6s tanuljon. A megv6ltozott munkak6pess6g( szem6lyek olyan t6rsadalombiztosit6si juttatdsokra 6s szoci6lis szolg6ltat6sokra jogosultak, amelyek ahhoz sztiks6gesek, hogy ezek a szem6lyek teljes m6rt6kben r6szt vehessenek a civil t6rsadalomban, a gazdas6gi, politikai, szociilis 6s kulturdlis 6letben, megfelel6 6letvitellel rendelkezzenek, tanulhassanak 6s dolgozhassanak. Minden megviltozott munkak6pess6g( szem6lynek joga van a sziiks6gletei szerinti ingyenes eg6szs69iigyi elldtdshoz.

A megfelel6 szinvonal(r oktatdshoz

6s tanul6shoz olyan felt6telekre van sziiks6g, ide6rtve a

munkafelt6teleket is, amelyek figyelembe veszik a tan6rok z6s (s az oszt6lyok nagysig,a szemponti6b6l is.

6s

hallgat6k ig6nyeit az elhelye-

A szakszervezetek n6gy teriileten felel6sek a fogyat6koss6ggal 616 munkav61la15k ir6nt: A szakszervezet szintj6n - a megviltozott munkak6pess6gil szcm6lyek toborziisa, szen,ez6se 6s integr6l6sa a munk6smozgalomba. A szakszervezeteknek hangsflyozniuk kell, hogy minden egyes ,,mcgvdltozott munkak6pess696" szem6ly 6ppolyan fontos, mint bdrmely mds szakszervezeti tag, 6s 6ppen annyi joga van ahhoz, hogy hangj6t hallassa, mint a tobbi szakszervezeti tagnak.

Orsz6gos szinten - kamp6nyokar kell inditani 6s r6szt kell venni infog6 nemzeti politik6k kidolgozds6ban, a megv6ltozott munkak6pess6g( cmberekre vonatkoz5 torv6nyek 6s jogszabilyok megalkot6sdban 6s m6dositds6ban, biztositani kell, hogy ezeknek a politikriknak a kialakit|siban 6s vlgrehajtis|ban a megviltozott munkak6pess6g6 emberek is teljes

jogkorrel vesznek rtlszt.

Y|llalati szinten - kollektiv

szerz5d6seket

kell kotni 6s aktivan r6szt kell venni a

,,megv6ltozott munkak6pess6g( emberek menedzsmentj6ben", amely lehet6v6 tcszi a megvdltozott munkak6pess6gfek szimy'ua, hogy 6ll6shoz jussanak, 6ll6sukat megtarts6k, a munkahelyi.ikon el6bbre l6pjenek vagy visszat6rjenek a'munkdba; A megv6ltozott munkak6pess6gf szem6lyek, egy6nek szintj6n - konkr6t segits6get kell nyrijtani aszakszervezetek 6ltal t6mogatott szolg6ltat6sok itj6n. Ilyen p6ld6ul a szakk6pz6s, a munkaer6-felv6telben nyrijtott segits6g 6s technikai segits6gnyfjtAs azokban a neh6z adminisztrativ eljdr6sokban, amelyeket a megv6ltozott munkak6pess6gf embereknek v6gig kell j6rniuk a munkav6llal6s sor6n.

)7

I

MEGvAl-Tozorr MUNKAKEPESSfcij MUNKAvALI-ALOK

A

megariltozott munkak6pessdgii munkaod.ll.al6k toborzd.sa, szeraezdse integrdci6ja

,6s szakszeraezeti

A megv6ltozott munkak6pess6g( munkav6llal6knak joguk van

arca, hogy teljes kor(en vegyenek r6szt a szakszeryezeti struktir6kban 6s a szakszewezetek kiilonboz6 funkci6iban, ahogy b6rmely mis t6rsadalmi int6zm6nyben is. A megv6ltozott munkak6pess6g( szem6lyek egyenl6 es6lyeinek el6mozditilsa 6rdek6ben a szakszervezetek saj6t bels6 struktririrban az alilbbl feladatokat vlgzik

!16nyelvek: A megv6ltozott munkak6pess6g(i tagokkal kcizvetlen konzult6ci5, jobb min6s6gG t6mogat6s 6s t6j6koztaris felaj6nl6sa, p6ld6ul specidlis bizotts6gok fel6llit6slval az egyes szakszervezeti szekci6kban, oszt6lyokon. Olaszorszdgban a

CGIL a szakszervezeti konfoderdcid4rbeltillEtrehozofi

egy osztAlyt, amely

a megv6ltozott'munkak6pess6gffeldcel foglaltrrozik. Ezt kiivetden egy 6lland6 irod6t is l6tre-

hozott, amely a megvdltozott munkak6pess6gti n6i munkav6llal6k iigyeivel foglalkozik. Elef6ntcsontparton a DIGNITE elnevez6s6 szakszervezeten beliil kiildn osztdly foglalkozik a me gv ilkozott munkak6pess6g(i szem6lyekkel.

Az Egyesiilt Kir6lysdgban az MSF-ben van egy szakszervezeti tiszts6gvisel6, aki orsz6gos szinten felel6s a megvdkozott munkakEpess€gfi munkavrillal6k6rt. Az MSF tov6bbd rendszeresen ad ki hirleveleket 6s inform6ci6s anyagokat, amelyek segits6g6vel tiljtkoztatia megv6ltozott munkakdpess6gfi tagjait,6s a r
A brit UNISON-nak van egy kiikin

bizottsdga, amelynek angol elnevez6se National (Megvdltozott Munkak6pess6g(i Thgok Orsz6gos Bizotts6Disabled Members Committee ga), amely a megvilkozott munkak6pess6g( szem6lyek 6rdek6ben m6s nemzeti bizottsdgokkal 6s kiils6 szervezetekkel m6kridik egyi.itt.

Hdl6zatok l6trehoz6sinak lehet6s6ge, amclyck segits6g6vel a megv6"ltozott munkak6pesA megv6ltozott munkak6pess6g( szem6lyek a

s6g( tagok egys6gesen l6phetnek fel.

legalkalmasabbak arra, hogy saj6t ig6nyeiket 6s kivdns6gaikat pontosan megfogalmazz|k, ez6rt a szakszervezeteknek folyamatosan konzultilniuk kell a megv6ltozott munkak6pess6g6 munkav6llal6kkal 6s szcrvezeteikkel, be kell 6ket vonni a munk6ba, h6l6zatokat kell kialakitani veltik nemzetkozi, orsz6gos 6s helyi szinteken. A szakszervezeteknek azonban 6vakodniuk kell att5l, hogy elszigetelj6k vagy ,,gett6sitsik" az llyen strukt6r6kban r6sztvev6 szem6lyeket. Az Eur6pai Uni6 Alapvet6 Jogainak kart|ja a 24. crkkelyben meg|llapitja, hogy a megv6ltozott munkak6pess6gfi szem6lyek ig6nyeit legink6bb saj6t maguk rudjdk megfogalmazri, €s 6k a tud6i annak is, hogy hogyan lehet ,,fiiggetlens6giiket, t6rsadalmi 6s szakmai integr6ci6jukat, tov6bb6 a kozdss6g 6let6ben val6 rlszvlteliiket biztosi-

tani".

5.F\rzET szERvEzoDis 6s soKr.ELES6G

38

MEGvilTozo'f'r

MUNKAKEpESSEGLi MUNKAviLLALoK

Az Egyestilt Kir6lysdgban a UNISON megvdltozott munkak6pess6gii agjai szitmira megfelel6 rendszeress6ggel orsz6gos konferenci6t szeryez. A megvdltozort munkak6pess6gfi emberek kcizvetlen r6szv6tel6t cinszervez5d6snek nevezziik. Ez a konferencia int6zked6si

javaslatokat tesz 6s meghatilrozza a kampinvpriorit6sokat. Kapcsolatban 6ll a nemzeti bizottsilggal 6s a szakszervezet egy6b politikaform6l6 f6rumaival. A szakszervezeten beli.il m6s cinszervez6d6 egys€gekkel is kapcsolatban vaq igy p6ld,6ul a leszbikusok 6s melegek csoportjaival , a n6i 6s szinesb6rii munkavdllal6k csoportjaival. A leszbikus 6s meleg szeryezeti egys6geknek p6ld6ul van egy kiilcin bizottsdga a megv6ltozott munkak6pess6g6 leszbikus 6s meleg szakszervezeti tagok szimira. A megvdltozott munkak6pess6g( emberek nev6ben tett kezdem6nyez6seket a Unison m6s fogyat6kosiigyi szervezetekkel 6s specialist6kkal egyiittm6kod6sben val6sitja meg, egytttmiik
A

szakszervezeti integr6ci6 szempontj6b6l elengedheterlen a tagok oktatdsa, ismeretterjeszt6 kurzusok szervez6se a megvdltozott munkak6press6gf szem6lyekkel szemben megnyilvdnul6 idej6tmflt attit[idok megv6ltozrat6sa ctljAl:,61.

A

kell tenni a megv6lrozorr munkak6pess6g( szem6lyek el6tt, ezt pedig a nyelvezet €s az attft6d6k megv6ltozcat6sdval lehet megval6sitani. A szakszervezereket befogad6bb6

szakszervezeteknek segiteniiik kell tagjaikat abban, hogy olyan nyelvezetet alkalmazzanak,

amely megfelel6 6rz6ketys6ggel kezeli a megv6ltozott munkak6pess6g( szem6lyeker a veliik vagy r6luk val6 besz6lget6sben, illetve amely az ilyen szem6lyeketlT a tobbs6gi t6rsadalom integr6ns r6sz6nek tekinti. A szakszervezetek megfontolhatjik p6ld6ul azt a terminol6giai v61rczlst, amely alapj6n a ,,fogyat6koss6ggal 616" jelz6 helyett a ,,megvikozott k6pess6g(" jelz6 szerepel. F.zzel p6lddul le lehet bontani a megv6ltozott munkak6pess6g(eket a tcibbi szakszervezeti tagr6l elrekeszt6 korl6tokat. El kell utasitani az olyat sztereotipiikat, amelyek a,,normalit6s" hamis fogalm6t er6sirik 6s elvdlaszt6 korl6tokat 6pitenek ki ,,kozttik" 6s ,,kdztiink". Az angol nyelvben vannak p6ld6ul s6rt6, pontatlan 6s 6ppen ez6rt elfogadhatatlan jelz6k, szavak, mint p6ld6ul ,,b6na", ,,spasztikus" vagy ,,mongoloid". A fogyat6koss6ggal 616 vagy ,,megvdltozott k6pess6gii" szem6lyek nem felt6tleniil tekintik magukat ,,6ldozatoknak" vagy ,,szenved6knek". Azok a szakszewezeti tagok, akik a megv6ltozott munkak6pess6g( szem6lyekkel vagy r6luk s6rt6en vagy elavult nyelvezettel besz6lnek, azt az izenetet kozvetitik, hogy tudatlanok, illetve szakmai szempontb6l nem rendelkeznek megfelel6 tuddssal. A szakszervezeti tagoknak nem kell term6szetellenesen rintudatosaknak lenniiik vagy furcs6n kezelniiik a megvdkozorr munkak6pess6g( szem6lyeket. Az ilyen hozz66ll6s azr a k6pzetet kelten6 a megv6ltozott munkak6pess6g( munkav6llal6kban, hogy a szakszervezeti mozgalom nem tudja kell6en k6pviselni 6rdekeiket.

Mivel a szakszervezetek saj6t jogon is munk6ltat6k, nem szabad megfeledkezniiik arr6l, hogy a megv6ltozott munkak6pess6g6 szem6lyek tart6s alkalmazilsa sordn p6ld6val kell el6lj6rniuk m6s munkilat6k szdm|ra is.

17 L,ird p6ld6ul ILO 6s Rehabilitation International 1994. Working Together with the Media, People with Disabilities. B. Kolucki. Genf: ILO.

A Practical Guide for

MEGVALTOZOTT MUNKAKEPESSECU MUNKAVALLALoK

39

Azon feladatok listija, amelyek segitik a szakszervezeteket abban, hogy megvSltozott m u n kak6pess6gfi tagjai k 6rdekeit megfelel6en k6pviselj6k:

A Brit

Szakszeraezeti Kongresszus (Tradc Union Congrex,

anellyel segitsdget kio,in nyijtani

a szakszeraezeteknek

TUC) kiadox

egy ,,ner/t teljes'

listit,

wegudbozott munkakipessdgii tagjaik

1rdckeinek kipuirclea terilletdn: 6s m.d.s szakszeruezeti titzxlguiselfik az ilj tiintinnyel kapuolatos oAtat,lsban? Milyen isrneretterjesztf kdpzdst szeryez a szaktzeraezet a megudltozott nunkakipessig{iek 4rfukoidelrne terilletin szakszentezeti tisztsigaiselfii 6r lagjai szdrn,ira ?

Rdszt uett-e iin

Tudja-e az i.gazati szeraezet, bogy h,iny rueguiltozott munkakdpessigil tagja oan? Figyelik-e a negudhozott ruunkakdpessdgii szemdlyekttl irkez| tagfeluiteli kdrelmeket? Megfele16 kdpaiselettel rendelkeznek-e

a neguiltozott nunkahdpessigii szentdlyek a szakszeruezet minden

tzintjdn? Hogyan tartja nl,iladn a szakszeruezet mint munkdbat6 a megoibozott rnunkakdpess1gii uemilyeket? Feliilaiugiltilk-e a szakszeraezeti szabilyokat aagy bek6 szabri.lyzatot az ilj ti)radny ftryiben?

1ntijnzi-e

a

tzakszeraezet

a

megtilttzutt nankakdpasigii szemilyek csatlakoz,lstlr,

ds

ha

igen,

hogyan?

A negudltozott munkakdpessigii tagfe

lui t e li kire len

b eny

ilj t,lsa

uemdlTek

szirn,lra okoz-e aalamilyen nehizsdget a szakszeruezetbe aa16

?

politikija, az ehhez szilksiga nyomtatudnyok 6s dokumentici| rendelkezisre dll-e abernatiu adathordozdkon (Braille-iris, nagybetiis nyorutatis, audioaizuilis anyagok)?

A

szaktzeraezet toborzisi

Szerepelnek-e aalamilyen mddon i lletae

a meguiltozott nunkakipufigii szemilyek a szakszeraezet imdzsiban.

a szakszeraezetrdl negjelent anyagoAban ?

Vlgezuk-e felmdrist, 6s a felmirinek megt'elelfien tettek-e ualamifuen intizkedht annak 6rdek6ben, hogy a szakszeruezu belyisigei hozz'ifirha6k kgyenek a mozg,lskorlitozottak, illene nis fogyatikoss,lggal 6l6k szdntira? Megkiizelithetfik-e nozgdskorlitozottak sz,lmira a szakszeruezeti LPiiletek is befiisigek?

Anikor a szakszeruezeti eseminyek belyszinit kitullavtj,lk (ofuan helyszinek esetdn, amelyeknek nem a szakszeraezet a tulajdonosa aagy a fenntartdja), figyelenbe aeszik-e a megadltozott nankakipessigii entberek

iginyeit?

Konferencidk, kipzdsek, szeminiriumok uagy lrtekezletek esetdn milyen megoldisokat alkalmaznak az

|rzikszerui fogyatlkoss,lggal rendelkezf kiildiittek oagy tagok iginyeinek aal6 medelel|s *rdekdben? A negadltozott nunkakdpessdg szerepel-e a szakszeruezeti tisztsiguiselfik kipzui programjdban, felaet6dik-e a kollektia tdrgyalisok nrdn Aruenruyiben a szakszeraezet

munkakipessigii tagok

fi

az egyenl| e$lyekkel kapaolato: politika kialakitrisakor?

j6lai juttatisokat

aagy biztoshisi szolgrlhatisokat

iltal telju ki)rilen iginybe

nyijt, a meguiltozott

aehetdk-e ezek?

Hogyan nt1dosithatjik az eglib juttatdsokat, lehetdsigeket uagy volg,iltatisokat annak irdekiben, telja mdrtikben r[tzesiiljenek a meg.,iltozott munkakipessdgii tagok is?

hogy azokbdl

pulitik,ija, 6s ha igen, hogyan kezeli a a szakszeraezet Abal d/kalmazltt megaAltlzott munka-

Van-e a szakszeraezetnek aagy az igazatnak udlyegyenl1sdgi nzegudltozott munkakipessigii tagokat, illetoe kdpes s igii

s

zend fi e ket ?

Rendelkezik-e a szakszeruezet aagy dz dgazati iroda Minicom a kommunik,lcidt megkiinnyitd technikdual ? Amennyiben a szakszeraezet helyisdgeit kiilsd neruezetek

telefonos szolgdltattlssal

il haszn,lljrlk

uagl hasonl6,

bizonyot esentinyek megrendezise

cdljibdl, milyen intizkedisekkel biztositj,lk, hogy ezeket a rendezuinyeket a megutiltlzltt mank/tkipers6gii szenilyek is ldtogathass,lk ? Forr6s: ICFTU. 2000. A Lame Excuse: A Fight for the Rights of Workers with Disabilities. Briisszel: ICFTU 21-22. old.

5. r'0zr:r

SZERVIlZODES ES SOKfILESIC

I

40

Karupdnyolis

a

6s

T1L

NK^VALI ALOK

meg)Ahozott munkakdpessdgii szernAblek m6lt6sdgboz, aaton6mid.boz,

iinbecsiil4sbez oal6

tertiletdn

MLCVALfUZUI T ML \KAKLPLSSLUU

jogai4rt

6s kdpessdgeik teljes

kiirii

kibontakoztatd.sd.4rt a.z 6let minden

a munkabefuen

A szakszervezeteknek kulcsszerepiik van azoknak ajogszabdlyoknak av6grehajt6s66rc foly6 kamp6nyokban, amelyek a megvilkozott munkak6pess6gfi munkav6llal6kat segitik. A szakszervezeteknek tov6bb6 az is a{eladatuk, hogy olyan jogi keretek, kozpolitik6k 6s kezdem6nyez6sek mellett kamp6nyoljanak, amelyek megfelel6en veszik figyelembe a megvdltozott munkak6pess6g(i munkavdllal6k 6rdekeit 6s az6rt kiizdenek, hogy ezek a munkav6llal6k a munkahelytkon 6s a tdrsadalomban teljes jogri polg6rk6nt 6ljenek 6s dolgozzaoak. A szakszervezetek saj6t jogon vagy a civil t6rsadalom m6s szerepl6ivel tisszefogva 6s a megv6ltozott munkak6pess6gf munkav6llal6kkal tcirt6n6 konzult6ci6kat kcivet6en, 6ket bevonva int6zked6seket tehetnek az igyneyezett ,,szoci6lis cisszefogds" keret6ben az alilbbi c6lok el6r6se 6rdek6ben:

!16nyelvek: Kamp6ny inditdsa a megv6kozott munkak6pess6g6 szem6lyek szakmai rehabilit6ci6lfu6I 6s foglalkoztat6s616I s2616 1983-ban elfogadott 119. sz.ILO Egyezm6ny :mlifik6l6sa 6s alkalmazilsa 6rdek6ben;

Nyomdsgyakorl6s ajogszabilyok teljes kor( betart6sa 6rdek6ben 6s a megv6ltozott munkak6pess6g6 szem6lyek 6rdekeit jobban szolgll6 kdzpolitik6k mellett. A megv6ltozott munkak6pess6g( szem6lyek foglalkoztatlsiln k el6mozditilsa is feladataik kciz6 tartozik, ennek megval6sir6s6ra sz6mos kozpolitikai int6zked6s 6s kezdem6nyez6s 6ll rendelkez6sre, ide6rtve p6ld6ul a plnzigyi cisztonz6ket, a megvdltozott munkaer6-felv6teli elj6r6sokat, a munkahelyek italakicdsilban ny6jtott segits6get, a munkahelyi balesetek megel6z6s6nek osztonz6it, ismeretterjeszt6 kampilnyokat, a megv6ltozott munkak6pess6g(ek munkahelyi Iltszimfua vonatkoz6 k6telez6 kv6tarendszerek bevezet6s6t, a megv6ltozott munkak6pess6g6 szem6lyek oktat6si inr6zm6nyeit, a megv6ltozott munkak6pess6gf munkav6llal6k segits6g6re szolgil6 alapok l6trehoz6s6t, azoknak a munk6ltat6knak a megbirsigol6s6t, akik nem teljesitik akv6tael6irisokat stb. A szakszervezetek felel6ss6ge, hogy 6tfog6 strat6gi6k mellett regy6k le a voksukat, amelyek javitjik az oktatdsr lehet6s6geket, a szakk6pz6st 6s pillyaoriemici6t, amelyek a t6rsadalom minden teriilet6n javitjik a megv6ltozott munkak6pess6gfek szolgilhatilsokhoz val6 hozzif6r6s6r, igy p6ld6ul a tdmegkdzleked6si eszkozdkhciz 6s a szoci6lis l6tesitm6nyekhez is. 6s ismeretterjeszt6s el6mozdftfus4 pozitiv attit(dcik kialakit6sa a t6rsadalom tagjaiban, tovibb6 a megv6ltozott munkak6pess6gf szem6lyek onbizalm6nak 6s cjnbecstil6s6nek novel6se. Ktilcjnos figyelmet kell forditani a megv6ltozott munkak6pess6gfi n6kre, akik kett6s diszkriminici6val k6nytelenek szemben6zni; A j6 gyakorlatok p6ld6inak nyilv6nos sigrahozatala. Ezek a j6 gyakorlatok az 6llam, a munk6ltat6k 6s a munkavdllal6i szervezetek egytttm(kod6s6t mutatiel< be, amely keret6ben a megv6ltozott munkak6pess6g6 szem6lyek munkahelyi 6s t6rsadalmi integrlci6ja sikeresen

Az oktat6s

A szakszervezeteknek hangsflyozniuk kell, hogy a ,,megvdltozott munkak6pess6gfi szem6lyek" integr6ci6ja nem jelent tobbletk<jlts6geket a t6rsadalom szlm6ra, 6ppen ellenkez6leg avlllalat 6s az eg6.sz t6rsadalom szimira 6i 6rt6keket teremt; A szakszervezeteknek kamp6nyt kell folytatniuk annak 6rdek6ben, hogy a iogszabilyok 6s a szoci6lis v6delemre vonarkoz6 szab6lyok megnovelj6k a megvilkozott munkak6pess6g( munkav6llal6k lehet6s6geit, 6s a lehet6s6gek koil6tozfusa helyett val6di v6laszt6si lehet6s6get kin6llanak fel sz6mukra. Sz6mos orsz|g korm6nya specidlis, szegregilk m(helyeket vagy gyfuakat hozorr l6tre. 86r a v6dett munkahelyek foglalkoztatitsi lehet6s6get jelentenek azok szlm6ra, akik 6tmenetileg vagy vlglegesen az 6tlagost6l elt6r6 munkakcirnyezetben k6nytelenek dolgozni, ezek a v6dett munkahelyek m6gis sz6mos probl6m6t okoznak. Az

val6sult meg.

egyik ilyen probl6ma a megv6ltozott munkak6pess6g( munkav6llal6k nagyfokf elszigetel5d6se a tdrsadalom tobbi tagj6t6l.l8 18 Kin,ibuo, ahol 1990 6ta fokozatosan t6mek 6t a v6dett munkahelyek alkalmazisrir6l a munkaer6piaci integr6ci6ra, az alihbi el6ny6k mutatkoztak: (i) megfelel6bb foglalkoztat6s a munkav6llal6 otthon6hoz kiizelebb; (ii) a megv6ltozott munkak6pess6gfl munkav5llal6k szrlmrira nagyobb v6laszt6si lehet5s6g; (iii) a megviltozott munkak6pess6gii 6s a,,nem megvilltozoft munkak6pess6gf" szem6lyek integrrici6ja n<jveli a k
41

M

i](; VALToZOTT MUN KA KI PESSiGU M UN KAv

A

I-I-AI-OK

Kamp6nyok szervez6se a politikai vezet6kkel, fogyaszt6kkal, megvlkozott munkak6pess6g( szem6lyekkel, gondoz6ikkal 6s szervezeteikkel egyiitt annak 6rdek6ben, hogy az rnfor' m6ci6s 6s kommunik6ci6s technol6gi6k (ICT) feil6d6se ne novelje a megv6ltozott munkak6pess6g(ek elszigetel6d6s6t, hanem hasznukra v6ljon. Az olyan innov6ci6s megold6sok, mint p6ld6ul a t6vmunka, ahangfelismer6 rendszerek, a rezg6 e4er, a Braille-billenry(izet 6s szkenner, elm6letileg megkcinnyitik a megv6ltozott munkak6pess6g(iek szim|ra, hogy aktiv szerepet j6tsszanak. A munk6ltat6k azonban nem minden esetben hajland6k a munkahelyek italakit6sinak felt6telezett kolts6geit v^gy az 6talakitilssal j616 kellemetlens6geket v6llalni. Az is el6fordul, hogy a fejlett technol6gia trils6gosan drlga ahhoz, hogy a r6szorul6k megengedhess6k maguknak alkalmaz6sukat. Lehets6ges, hogy a megv6ltozott munkak6pess6g6ek tekintet6b en az ij technol6gia nem felhaszn 6lobar6t. A szakszervezeteknek olyan kamp6nyokat kellene folytatniuk, amelyek c6lja, hogy segits6k a technol6gia feiI6d6s6t a t6rsadalmi ig6nyekhez igazirail. A n6knek k6t okb6l is 6rdeki.ikbet 6ll az olyan felhaszn6l6bar6t technol6gi6k kialakit6sa, amelyek a megv6ltozott k6pess6gfiek 6ltal is kcinnyen haszn6lhat6k : a n6k ugyanis egyrlszt lehetnek agjar, m6sr6szt lehetnek gondoz6i is a megv6ltozott munkak6pess6g(ek csoporti6nak. 1997 fiprrlisiban a portugdl korm4ny kiadott egy Tnld Ktinyvet, amelyben rnegdllapitotta, hogy az inform6cidtechnol6gidk 6ridsi segits6get jelentenek a megvdltozom munkak6pess6g6 embereknek a tdrsadalmi integrdci6 szemponti6b6l. Ezt krivetden megalakult a speci6lis ig€nyekkel rendelkez6 szem6lyek nemzeti kezdemdnyezdse, amelynek az volt a c€lja, hogy a fizikai vagy mentilis fogyat6kossigokkal rendelkez6ket, az id6seket vagy azokat akik otthonukar nem rudidk elhagyni, megtanitsa az inforrl;,ici6s 6s kommunik6ci6s technol6gia alkalmaz6s6ra6letmin6s6giik javitisairdek6ben. A kezdem6nyez6s ot alapelvre dpiilt: gazdasfugilag hozz6'f€rhet6 term6kek 6s szolgdltat6sok kialakit6sa;

az ,,univerzdlis technol6gia" koncepci6ia, ami azt jelenti, hogy az el6rillitott term6kek 6s a

munkakcirnyezet a lehet6 legtobb ember szimira legyen hasznilhat6; a tud6s 6s k6szs6gek teriilet6n v6,gzett kuratds 6s fejleszt6s az integrilci6 elflmozditisa 6rdekdben; az 6llami 6s a mag6nszf6ra, valamin r a felhaszodl6k k<;zOtti dinamikusabb egyiittmfiktid6s, amelynek c€lia a szem6lyre szabott, technol6giailag fejlett term6kek e166llit6sa; a speci6lis ig6nyekkel rendelkez5 szem6lyek iorcgrilci6iixal kapcsolatos tudatossdg er6sit6se. Forr6s: ICFTU. 2000. Lame Excuse: A Fight for the Rights of Workers with Disabilities. Brtisszel: ICFTU. I

n

A megad.ltozott munkak4pessdgli munkauillalik egyenlf es4fueinek megterenttdse szemben megnyiladnulf egtenlf brl.nr1sm6d elfmozditdsa

6s

l.

old.

a aeliik

A

megv6lrozort munkak6pess6g( szem6lyek munkav6llal6si k6pess6g6nek er5sit6se az alapvet6 munkav6llal6i jogok koz6 tartozik 6s a szoci6lis igazs|goss|g elengedhetetlen fel-

t6tele. A megv6ltozott munkak6pess69( munkav6llal6k, kiilonosen a megv6ltozott munkak6pess6g( n6k szim6ra a munka a gazdasdgi fiiggetlens6g eszkcize 6s a t6rsadalmi integr6ci6 alapvet6 felt6tele. A megv6ltozott munkak6pess6g6 szem6lyek egyenl6 es6lyeinek el6mozditdsa a veli.ik szemben megnyilvrinul6 egyenl6l>6n6sm6d, a megfelel6 foglalkoztatds biztosit6sa, 6s a kiel6git6 foglalkozratilsi integrS'ci6 el6r6se 6rdek6ben a szakszervezeteknek az al6bbi feladataik vannak:

l16nyelvek: Egyiitt kell mfkodniiik nek norm ativ szab|ly ai

munk6ltat6kkal a relev6ns IlO-norm6k 6rv6a megvilkozott munkak6pess6gfi szem6lyek egyenl6 es6lyei-

a korm6nyokkal 6s a

nyesit6se 6rdek6ben, tov6bbd v

6

gr ehajtisitban ( ENSZ)

:

).

ruzrr

szERVEzoDis 6s

sornErtsic

42

MEGVArrozo'rl uutqrarfpnss6cLl

uuNravirralox

A megvdltozott munkak6pess6gfi szem6lyek egyenl6 es6lyeinek ENSZnormSi 7. sz. szab6iy: Foglalkoztatds Az dllamoknak el kell ismerniiik azt az elvet, hogy a megvdltozott munkak6pess6gf szem6lyeket k6pess6 kell tenni arra, hogy emberi jogaikkal dlhessenek, kiilonosk6ppen a foglalkoztat6,s tertlet6n. A mez6gazdasdgi 6s a vdrosi teriileteken egyenl6 es6lyeket kell biztositani szdmukra a munkaer5piacon a termel6keny 6s jovedelmez5 foglalkoztatis biztositlsa 6rdek6ben.

A foglalkoztat6s tertilet6n 6rv6nyes trirv6nyek 6s jogszabillyok nem alkalmazhatnakhStr6nyos megkiilcinbciztet6st a megvilkozott munkak6pess6g(i szem6lyekkel szemben, 6s nem t6maszthatnak akad6lyokat foglalkoztat6suk tertlet6n. 2.

A

korm6nyoknak aktivan kell t6mogatniuk a megvlkozott munkak6pess6gf szem6lyek nyilt munkaer6-piaci integrici5j6t. Ez az aktiv t6mogat6s szimos int6zked6sben nyilv6nulhat meg, mint p6ldriul szakk6pz6s, risztcinz6sorient6lt kv6tarendszerek, fenntartorr vagy kijelolt munkahelyek, kisv6llalkoz6sok szim|ra nyfjtott hitelek vagy tdmogat6sok, kizir6lagos szerz6d6sek vagy kedvezm6nyes termel6i jogok, ad6kedvezm6nyek vagy m6s technikai, p6nzi.igyi segits6g nyiyilsa a megvlkozott munkak6pess6g6 munkavdllal6kat alkalmaz6 vi'llalatok szdm6ra. A kormdnyoknak cisztonciznitik kell a munkiltat6kat arra, hogy a munkahelyeket 6sszer6en alakits6k 6t oly m6don, hogy azok megfeleljenek a megv6lrozott munkak6pess6gf szem6lyek ig6nyeinek is. ..

5.

8. 9.

A korm6nyok,

a munkav6llal6i szervezetek 6s a munkdltat6k mfkodjenek egyritt az egyer,l6s6g elv6n alapul6 munkaer6-felv6teli 6s el5l6ptet6si politik6k kidolgoz6sa, megfelel6 6s egyenl6 foglalkoztatdsi felt6telek 6s munkab6rek biztosit6sa ter6n, tegyenek int6zked6seket

a munkakortyezet iavitds6.ra, a balesetek 6s eg6szs6gkdrosod6.sok megakad6lyoz1s6ra, a foglalkoz6ssal osszefiigg6sben balesetet szenvedett munkav6llal6k rehabilit6ci6jAra... Int6zkeddseket kell tenni arra, hogy a megv6ltozott munkak6pess6g( szem6lyek is r6szt vegyenek a mag|n 6s az inform6lis szektorok k6pz6si 6s foglalkoztat6si programjaiban. A kormdnyoknak, a munkav6llal6i 6s munk6kat6i szervezetnek egyiitt kell m(kodnitk a megv6ltozott munkak6pess6g( szem6lyek szervezeteivel a k6pz6si 6s foglalkoztat6si lehet6s6gekre ir6nyul6 int6zked6sek terulet6n, ide6rtve a rugalmas munkaid6t, a r6szmunkaid6s foglalkozratisr, a munkamegoszt6st (job sharing), az 6nfoglaikoztarlsr 6s a megvdltozott munkak6pess69(i dolgoz6k szlmdra biztositott feli.igyeletet.

Az ILO 168. sz. aj6nl6sa (1983) a szakmai rehabilitdci6r6l 6s a foglalkoztat6sr6l (megvdltozott munkak6pess6gfiek)

7.

9. 10.

A

megv6ltozott munkak6pess6g(eknek legyenek egyenl6 lehet6s6geik 6s r6szesiiljenek egyenl6 elbin6sban az olyao munka v6llal6sakor, megtartesakor 4s az abban val6 el5rehalad6sban, amely lehet6s6g szerint megfelel sajilt vdlaszt6suknak 6s sz6mit6sba yeszi az adott munk6ru val6 egy6ni alkalmass6gukat. A megv6ltozott munkak6pess6giiek szimdra szakmai rehabilit6ci6 biztositdsakor 6s fbglalkoztat6suk el6segit6sekor tiszteletben kell tartani a f6rfi 6s a n6i munkavillal6k egyeni6 es6lyeire 6s a veltik val6 bdn6sm6d egyenl6s6g6re vonatkoz6 elvet. Speci6lis pozitiv int6zked6seket kell tenni annak 6rdek6ben, hogy a megv6ltozott munkak6pess6gii 6s a ttibbi munkavdllal5 kozcitti t6nylegesen egyenl6 elb6ndst ne lehessen a tobbi munkav6llal6val szembeni megkiilonbciztet6sk6nt 6rt6kelni. Olyan int6zked6seket kell tenni, amelyek el6mozditjdk a megv6ltozott munkak6pess6g6ek foglalkoztatlsi lehec5s6geinek a munkav6llal6k r6.sz6re dltal6Lnosan alkalmazott foglalkoztat6si 6s fizet6si el6ir6sath,oz val6 igazir6sdt.

43

A szakszervezetek

MECVALTOZOTT MT]NKAKEPESSE(iT] MTINKAVAI-I-AI-OK

6s megv6ltozott munkak6pess6gfi tagjaik tegyenek meg

mindent annak 6rdek6ben, hogy r6szv6teliikkel av6llalatok fgynevezett ,,a megvdltozott munkak6pess6g( munkav6llal6k menedzsmentie" elnevez6sfi programokat k6szitsenek 6s hajtsanak v6gre. Mivel a szakszervezetek j5l ismerik a vdllalad kcirnyezetet, inform6ci6s hAl6zarckat alakitanak ki avillalaton beliil 6s els6k6nt 6rtesiilnek a munkaszervez6s probl6m6ir6l, felbecsiilhetetlen 6rc6k6 szerepet j6tszhatnak az emlitett ,,megv6kozott munkak6pess6g( munkav6llal6k menedzsmentj6ben".

,v4 megud.ltozott ruunkak€pessdgfrek ,t enedzsffientje" azokra a u,ilklati $inten stratdgiikra atal, amelyek niha a jd gyakorlatok k6&xdnek hatdskiiribe tartoznak, amelyeket a uillalatoez*is

) )

6s

a rnunkaudlhlik kiiziisen dalgoznak ki. EzekneA a stratigidknak a cilja:

a ruegadltozott nunkakipessdgii nemilyekfeladteleuel, elflllpntiseael, negtartisdaal aagy a ruunkahelyiikre tiirtind aisszatirdssel kapcsolatos u,illakti kiitelezettsdgek uljaitise; 6r az innoadcii elflmozditdsa kapcsoldsd.aal, mint

a

pinziigyi szempontok (a kiihilgek csiikkentise) ds a szocidlis cllok iixzeegisadg 6s biztons,lg jaoitdsa is a fogyatdkossig meg-

pild,iul a rnunkahelyi

e16zise.

A

szakszervezetek felbecstilhetetlen lrtdkii szerepet jiltszhatnak abban, hogy ^ munkahelyeket a megv6ltozott munkak6pess6g( szem6lyek sz|m|ra is megkcizelithet6v6 tegy6k annak 6rdek6ben, hogy ezek a szem6lyek mdsokkal azonos felt6telekkel tudjanak munk6t v|llalni. A szakszervezeti tagok kell6 tudissal rendelkeznek ahhoz, hogy aj6nl6sokat tegyenek arr6l, mik6nt lehet dtstruktur6lni a ki.ilonboz6 munkakordket a megv6ltozott k6pess6g6 szem6lyek speci6lis ig6nyeinek megfelel6en.

A

szakszervezeteknek arra alakitson ki:

kell torekedniiik, hogy a villlalat

es6lyegyenl6s6gi politikdt

Egyenl6 es6lyek a megveltozott munkak6pess6gfi munkavdllal6k sz6mera A v6llalati szint6 es6lyegyenl6s6gi politika alapelemei az alilbbiak: Aleshirdet6sek, amelyek a megviltozott munkak6pess6g6 jelentkez6khoz is eljutnak, 6s szdmukra is vonz6nak bizonyulnak; A ielentkez6ket csak akkor k6rdezzi.ik hogyl6tiikrSl a megv6ltozott munkak6pess6ggel osszefiigg6sben, ha a drint6shez ezt elengedhetetleni.il sziiks6ges tudni;

K6pz6si, el6l6ptet6si 6s karrierlehet6s6geket kell biztositani; A megv6ltozott munkak6pess6g nyomon krjvet6se a munkaer6 vonatkozAs6ban; Azoknak az illlilshelyeknek a nyilvintart6sa, amelyek megv6ltozott munkak6pess6g6 emberek 6ltal is betcilthetSk; Rugalmasabb munkaszervez6s, ide6rtve a r6szmunkaid6s foglalkoztatist,6s az orvosi vagy eg6szs6giigyi ell6t6s c6ljdb6l ig6nybe verr fizetett szabadnapokat;

A megv6ltozott munkak6pess6gf dolgoz6k specirilis probl6m6inak konfliktusmentes kezel6se, amely nem osztja meg a munkaer6t. Fon6s: ICFTU. 2000. Lame Excuse: A Fight for the Rights of Workers with Disabilities. Briisszel: ICFTU. 14-15. old.

5.

rutzrl

szIRVIzODIs Es

SoKFEI.ESEG

44

nlc;vALrozorrnuxxariprssecultuNxavAttarox

A szakszervezetek haszn6li6k fel a kollektiv tirgyalilsok rendszer6t a megv|kozott munkak6pess6g6 munkav6llal6k egyenl6 es6lyeinek el6mozditilsilra. A kollektiv megillapod6sokban haszn6lt nyelvezet az al6bbi int6zked6sekre terjedhet ki:19

) Az F

6ll6s megtartAsa €s megfelel6 szakmai rehabilitdci6s programok kialakitlsa a megvdltozott munkak6pess6g( szem6lyek sz6m6ra - a megv6ltozott munkak6pess6g ok6t6l fiiggetleniil; A megvAkozott munkak6pess6g( szem6lyek ellen nem ir6nyulhat semmilyen diszkriminativ gyakorlat ; A munkav6llal6k b6rez6s6nek kieg6szit6se egy6b juttatdsokkal, ahol 6s amennyiben ez sztiks69es;

A

megv6ltozott munkak6pess6gii szem6lyek ig6nyeinek megfelel6 munkahelyi 6talakit6sok technikai h6tte16nek biztosit6sa.

A

szakszervezeteknek foglalkozniuk kell a megv6ltozott munkak6pess6gf emberek 6kal a villlalatvezer6s vagy a koll6g6ik r6sztr6l elszenvedett zaklatilssal is. A szakszervezeteknek int6zked6seket kell tenniiik a megvikozott munkak6pess6g( emberek emberi m6lt6s6g6nak v6delm6re:

A brit Graphicat, Paper and Media Union (Grafikai,

Papiripari 6s M6dia Dolgoz6k munkahelyen" cimmel. Ez a politika a Szakszervezete) kialakitott egy politik6t ,,M6lt6s6g a megv6ltozott munkak6pess6gfi emberek zallratiuidt a h6trdnyos megkiilirnboztet6s egyik formdjdaak tekinti - ,,ezt egy nem megvdltozort munkak6pessdgii szem6ly (vagy szem6lyek)

6ltal egy megv6ltozott munkak6pess6gfi szem6ly ellen irdnyul5 ellens6ges cselekedetnek vagy verbrilis b6ntalmaz6snak kell tekinteni." A dokumentumban olvashat6 tov6bb6, hogy ,,a megv6ltozott munkak6pess6gfi emberek 6szlelhetik, hogy m6sok hosszasan b6muljdk €slvagy k6retleniil meg6rintik 6ket, el6fordulhat, hogy kimaradnak a t6rsadalmi esem6nyekb6l, az emberek nem veliik, hanem r6luk besz6lnek. El6fordulhat, hogy megv6ltozott munkak6pess6gtikkel kapcsolatban intim k6rd6seket tesznek fel nekik vagy felt6telez6sekkel 6lnek 6letm6djukkal kapcsolatban, p6ld6ul felt6telezik, hogy a megviiltozott munkak6pess6g(i emberek nem 6lnek tdrsadalmi, szexu6lis vagy mag6a6letet. Ezek a szem6lyek fizikai b6nalmazitst vagy megf6lemlit6st szenvedhetnek el, megk6rd6jelezhetik munkak6pess6giiket 6s trilzott kovetel6sekkel vagy elv6rrisokkal 6lhetnek veliik szemben. P6ld6ul szigorian vizsgitlhatiilk a tdppl.ozen toltott id6t 6s tal6lgatr4sokba vagy felt6telez6sekbe bocs6tkozhatnak fogyat6koss6gukat illet6en". A dokumentum rdirinyitia a figyelmer arra, hogy a munk6ltat6 felel6ss6ge nem korl6coz6dik egy Sltaldnos es6lyegyenl5s6gi politika kialakitils6ra: konkr6t l6p6seket kell tennie a zaklat6s 6s a megf6lemlit6s megtilt6s6ra. Ehhez olyan eszkozoket alkalmazhat, mint p6ld6ul a panaszos eljirds 6s a munkav6llal6k k6pz6se.

19Hu*.y.Ros. lgg8.,,PublicServiceslntemationalinspiredbytheneedtonuffurediversityinsocietyandtooppose any form of discrimination". In Intemational Labour Office . Tradc Union Action: Integrating Disabled Persons into Working Life. Labour Education 1 13. sz. 1998/4. 52. old.

4t

i.7.

A LEszBrKUs Es ,,Mdr 2000-ret irunk

uelec rvluttxlvAl.t.At.oK

6s mdg egtetleru orsz,l.gnak sem

siAeriilt a bomoszexurilisok szrimrira a

beteroszexud.lis szemdlyek jogaiaal azonos jogokat biztositani. A legtiibb b,l.trdnyos rnegkiiliinbiiztetds a munka ailig,iban fordul el6. Miael a szakszeraezet kiildet6se, hog mega6dje a munkaodllal6kat, 6s miael a bonzoszexurl.lis szemifuek jogait a rnunka.belyeken lhbbal tiporjAk, magl.t6l 6rtet6dik, bogt a szakszeroezeteknek ezen kisebbsdg segitsdg4re kell sietniiik,,, A n6k azdrt kiizdenek, bogt a szakszeroezetekben hallassd.k a bangfukat, 6s ennek a kiizdelemnek 6ridsi batdsa aan. Gyakran a szakszeraezetek ndi aagt es4fuegtenlfisdgi osztdlyain meriilnek fel eh6kdnt a kisebbsAgi csoportok k6rdsei, kiiaetelAsei, 6s ezek kiiziitt egtre nagtobb m4rtdkben taldljuk meg a bomoszexu,i.lisok igdnyeit is'"20

A

a szem6lyes negativ attit(idoket vagy viselked6sm6dokat jeldli, kapcsolatban nyilv6nulnak meg. A heteroszexizmus a homohomoszexualit6ssal amelyek a f6l:i6t er6siti. A heteroszexizmus nem m6s, mim az a meggy5z6d6s, hogy mindenki heteroszexu6lis, a heteroszexualit6s pedig term6szet6n6l fogva fels6bbrend( a homoszexualit6ssal szemben. A heteroszexualitds azonbat csak egyetler, sz6l az emberi szexualit6s rendkivi.il bonyolult szoved6k6ben. Azok az emberek, akik az ellenkez5 nem tagjai ir6nt vonz6dnak, heteroszexudlisok. Azok, akik saj6t nemiik agjat irdm 6reznek vonzalmat leszbikusok vagy melegek, 6s azok, akik mindk6t nemb6l v6lasztjdk partnereiket, biszexu6lisak. Ez mind kiilonboz6 szexu6lis orient6ci6. A homof6bia a tlrsadalmi intoleranci6t6l 6s a kultur6lis kirekeszt6st6l eg6szen a homoszexualit6s bfncselekm6nyk6nt tcirt6n6 6rtelmez6s6ig szdmos kiilonboz5 m6don nyilv6nul meg. Sz6mos orszdg van, ahol a homoszexualit6s m6g mindig homofobia azokat

tabu. Jobb eserben abnorm6lisnak, Iegrosszabb esetben pedig b(ncselekm6nynek tekintik,

amelyet ak6r hal6lbiintet6ssel is srijthatnak. Koriilbeli.il 86 orszlgban m6g mindig torv6nyek trlri6k a heteroszexualit6st. Ezekben az orszlgokban nehezedik a legnagyobb nyom6s a leszbikusokra 6s a melegekre. 6s a melegek zaklat6snak vannak kit6ve, h6tr6nyos megkiilonboztet6st szenvednek el a munkaer6-felv6teln6l, a munkahelyi el6l6ptet6sek rendszer6ben, 6s az is el6fordul, hogy ok n6lki.il elbocs6tj6k 6ket. (Az, hogy valaki leszbikus vagy meleg, nem min6stil alapos indoknak az ell:ocs6t6s szempontj6b6l.) A leszbikusok 6s melegek partnerei vagy 6lett6rsai nem jogosultak ugyaoazokra a juttat6sokra, amelyekre a heteroszexu6lis partnerek. A homofob attitiidok a munkav6llal6k 6s munk6ltat6k kor6ben egyariltt megtal6lhat6k. A munkahelyi koll6g6k, a szakszervezeti tagok is rendkivtil rosszindulatfan tudnak megnyilv6nulni leszbikus 6s meleg koll6g6ikkal szemben. A m(vezet6k 6s szakszervezeti tiszts6gviselSk nem mindig hajland6k arra, hogy az €gbeki6k6 igazs|gtalansigok, a diszkriminici6 vagy a zaklaris eseteiben felv6llali6k a s6rtettek v6delm6t. A homof6b megjegyz6sek, a munkat6rsak 6ltal hangoztatott grinyol6ddsok, viccek a leszbikus 6s meleg munkav6llal6kban meger6sitik azr az 6.rz6st, hogy 6k mrisok 6s nem tartoznak a

A munkahelyeken a leszbikusok

tobbs6ghez. 6s a melegek 6lete osszehasonlithatatlanul nehezebb, mint a heteroszexu6lis munkav6llalSk6. Az elszigetel6d6s sz6mukra nagyon gyakori probl6ma. Gyakran fordul el5, hogy n6vtelenek kiv6nnak maradni, mert csak igy 6rzrk biztons6gban magukat, 6s csak igy keri.ilhetik el a h6tr6nyos megkiilonboztet6st. Nagyon sokan nem viilaljik fel vagy nem ismerik el nyiltan szexu6lis orient6ci6jukat a munkahelyen, m6g akkor sem, ha ezzel esetleg megs6rtik az tgyanahhoz a nemhez tartoz6 partnereik jogait. Att6l f6lnek, hogy a koll6g6ik 6s a munk6ltat6juk nem tiszteli majd 5ket, 6s negativ kovetkezm6nyei lesznek annak, ha

A leszbikusok

nyiltan felvdllaljdk m6ss6gukat, s6t a nyilt ellens6ges megnyilv6nulisokt6l is tartanak. Partnereiket nem illeti meg az eg6szs6gi.igyi ell6t6s joga. Tobb ad6t fizetnek, mivel nem jogosultak ahdzast6rsaku;.iln jfu6 levondsokra, ad6kedvezm6nyekre. Mivel nem mindig 20

ICntU. Homosexuality

and the trade unions: an oversight to be rectified. Trade Union World. 2000.

mijus 23.

5.

pizpr szrnvrzoots rs soxrrrrsEc

46

A TESZBTKUs Es

TTELEG

IruNxavarlar6x

ismerik el 6ket csalddtagoknak, az is el6fordulhat, hogy nem kapnak fizetett szabads6got bereg vagy haldokl6 6lett6rsuk gondozlsdra vagy l|rogarisira, ha az llettirs k6rh6zi kezeI6sre szorul. A nyugdijrendszerek jelenlegi szabllyozAsai szerinc nem jogosultak cizvegyi nyugdijra. A leszbikus any6kr6l hosszas bir6s6gi perek ut6n elveszik 6s gy6ms6g aLAhelyezik gyermekeiket, mivel a bir6s6gok szlmilra a hagyominyos parriarch6lis csal6dszerkezet az egyetlen elfogadhat6 megold6s.

A melegek 6s leszbikusok jogainak megs6rt6se Az Education lnternational adatokat gfrjtiitt, amclyek elenzise akpjin azt tapasztdha,

hogy a neele-

gek is lzszbikusoA a pedagogustdrsadalomban, az oktat,is

teriiletin dolgoz| nen pedagilgus dttom"inyban is a hailgatdk kiiriben is gyakran tal,llkoznak megu*dssel 6 nagon gyakran shtik meg mberi aagy nunkao,illal1i jogaikat. A jogsirtist elkiiu*heti az iskola, a rnunkabely aagy a helyi hat6s,igok, a kollig,ik, az osztdlytduak, a hallgatdk aagy a szillfik.Jelentds azoknak az eseteknek a sz,lrna, altol a szexudlb orienti.cifin alapul| h,ltrdnyos megkiili;nbiiztetist rnds tipusi diszkrirnin,ici| ru6g toudbb silyosbitotta, pdld,lul az etnikai aagy nemzeti bwatartozdt alapjdn tiirtinf diszkrirnindci|, a gazdaslgi, tdrradalmi kdrnyezet, ualamely hrltrrlny alapj,in tdrtdnd diszkrinindciL, arti megsokszorozza a nen meglt'elelf bindsnild, illetue az agratzi| kockdzatdt. A jogsirt{ ruagatartis leggyakoribb forn,ii az al,lbbiak: Pszicbol|giai nyomisgyakorlis

6s

fenyegetls ;

Zaklatis is negbilyegzis; Ekzigetelis

h

kirekuztds ;

Durua tr4fillkozis

6s uiccel6dis;

Fizikai ertszak, amelynek niba

vifuos kiiaetkezminyei uannak;

Ktizuetlen ds/aagy kiizaetett diszkrinindci6 ;

A

mankahelyi el6l6ptetis megtagaddta uagy kisleltetise a szexuilis orientici| niatt; lgazsigtalan itbelyezdsek uagy munkaki)ri adltoztat,lsok; N ent egy en 16 ntun kafe ltit e lek ;

6nkinya elbociltisok;

iratlan akad,Llyok,

amelyek megnebezitik a foglalkoz,ls gyakorllsdt aagy nem biztositanak egyenl| mankafeltiteleket; akdr az oktatdsi fofianat sonin is,.

A

risznrunkaidtben foglalklztdtatt alkalmazottak szerztdise megijitdsinak elmaraddsa, ruiutdn az beaalkttta szexudlis arienticidjclt;

illett munkaaillal| ijnkdnt uagy kinyszer battlsa alatt

Killdnbiizf, id1nkint nreglehetdsen komoly agressziu negnyilu,lnalisok, amelyek AIDS-nugbetegedisben szenued| nteleg 6s hszbiku tanrlrok ellen ir,lryulnak.

a HlV-fertdzisben,

Forr6s: A meleg 6s leszbikus taniirok 6s az oktat6sban dolgoz6 m6s munkaviitlal6k helyzet6r6l k6sziilt elsS h6rom6ves jelent6s. (Doc. E23, az Education Intemational 3. Viligkongresszus6n).

A

szakszervezetek sz'imos kiiliinboz6 rncidon kiizdhetnek a homof-6bia ellen. Az els(i t6p6s tcrm6szetesen az, hogy figyclnek 6s 6rz6kenyen reag6lnak azokra a neh6zs69ckre, amelyekkel azok a n6k 6s f(.r|rak k6nytelenek szemben6zni, akiknek az egyetlen ,,blnc" az, hogy mrisk6pp szeretnek. Osztonozni kell a leszbikusok 6s a melegek r6szv6rel6r a szakszervezeti tags6g kor6ben. A szakszervezeti munkdLban az oktatds, a k6pz6s, az isrneretterjeszt6s, a tudatosit6s, illetve a szakszervezeti tags69 6rz6kenny6 t6tele a leszbikusokkal, melegekkel 6s biszexu6lisokkal szemben megnyilvdnul6 diszkriminici6 ellenr kiizdelcmre, 6s annak kiktiszobol6s6re a munkahelyen 6s a t6rsadaiomban priorit6s. Nagyon fontos, hogy

a szakszewezetek olyan rendelkez6seket 6pittessenek be a kollektiv szerz6d6sekbe, amelyek

biztositj6k, hogy minden munkav6llal6 egyenl5 jogokkal rendelkezik, ugyanazokban a iuttatisokban r6szesiil, 6s el kell 6rniiik, hogy a h6tr6nyos megkiilonbriztet6st tilt6 rendel-

47

A I TSZBIKIIS F,S MEI-E(] MI]NKAVALLALoK

kez6sek kctzott egy6rtelm(en szerepeljen a szexu6lis orient6ci6 alapj6n tort6n5 diszkrimin6ci6 tilt6sa. A szakszervezeteknek a munk6ltat6kkal egyiitt az a felel6ssdgiik, hogy a munkahelyekr5l kr6zz6k a homof6b megnyilvinul6sokat 6s a homof6b zaklatlst. A szakszervezetek

nyilv6nos kampdnyokat is indithatnak 6s r6szt vehetnek olyan jogi 6s politikai int6zked6sekben, akci6kban, amelyek c6lja, hogy megsz(njon a szexu6lis orientdci6 alapl|n megnyilv6nul6 diszkrimin6ci6. A leszbikus 6s meleg munkav6llal6k jogai6rt val6 ktzdelemben a szakszervezetek az al6bbiakat tehetik: [* PSI and Education International, \Torking for Lesbian and Gay Membersl

!16nyelvek: A leszbikusok 6s nelegek

F ) > Y )

elszigetel|sinek csiikkentise az al,lbbi rn6don:

L6that6v6 tenni a leszbikusok 6s melegek probl6m6it, p6ld6ul cikkek, sz6r6lapok, poszterek stb. megjelentet6s6vel; A szakszervezet melegekkel 6s leszbikusokkal kapcsolatos politik6jdmk nytlvilnossi'gra hozatala 6s annak vil6goss6 t6tele, hogy a szexu6lis orient6ci6 alapjin tort6n6 zaklatis v agy hitr ilrryos megkiilcinboztet6s nem toler6lhat6 ; Lehet6s6gek teremt6se a leszbikus 6s meleg szakszervezeti tagok sz6m6ra, hogy cisszejciveteleket tarthassanak 6s megvitath assdk az aktu6lis k6rd6seket ; Hozz6f6rhet6 inform6ci6 biztosit6sa a leszbikus 6s meleg csoportokr6l; Kapcsolattart6 szem6ly kinevez6se, aki a leszbikus 6s meleg tagok uigyeivel fogialkozik; a tagok tijtkoztat6sa a kapcsolattart6 szem6ly el6rhet6s6g6r6l.

A

leszbikusok 6s nelegek szakszeruezeti riszuitelinek er1sitise:

tegyiik a munkav6llal6i mozgalmat

olyan helly6, amely befogadja a leszbikus 6s meleg munkav6llal6kat. A szakszervezetben befogad6 kcirnyezetet kell teremteni. Az egyenl6s6g k6rd6s6vel foglalkoz6 csoportok tdmogatilst nyijthatnak az 6rintetteknek, hiszen 6k a leszbikusok 6s melegek term6szetes szdvets6gesei, mivel maguk is ki voltak, vannak t6ve h6tr6nyos megkiilonboztet6snek. A szakszervezeteknek olyan helyeknek kell lenniiik, ahol a tagok nem f6lnek felkeresni az 6rdekeiket k6pvisel6ket, nem kell az el6it6letekt6l 6s a h6tr6tyos megkiilonboztetlst6l tartani. Kutat6sok k6szriltek arr6l, hogy mi az az cit f6 indok, ami6rt a leszbikus 6s meleg munkav6llal6k a munkahelyen nyiltan villaklk szexudlis orient6ci6jukat. A kutatdsok eredm6nyei azt mvtattak, hogy a nyiks|g egyik oka az vok, hogy a szakszervezet elkciteIezetten v6dte a leszbikusok 6s melegek jogait.2l Ezt az elkcjtelezetts6get az alilbbi m6don lehet biztositani: F A vezet6s ftsz|r6l megnyilv6nul6 :l,mogatils. Fontos, hogy a vezet6s meg6rtse, mi6rt fontos a leszbikusok 6s melegek iigye, 6s er6teljesen tdmogassa a homoszexu6lis munkavdllal6k egyenl6 es6lyeit; F Hivatalos politikai 6ll6spontok, kongresszusi hatdrozatok elfogad6sa, amelyek t6mogatjik a leszbikusok 6s melegek jogait 6s hangsilyozzik, hogy senkit nem 6rhet h6tr6nyos megkiilonboztet6s szexu6lis orient6ci6 ja alapjdn; F A szakszervezet alkalmazortai t6mogat6lag l6pnek fel a leszbikus 6s meleg tagokkal szemben is, 6s meg6rtik a kolcsonds bizalom fontoss6g6t; > A leszbikus 6s meleg szakszervezeti tagoknak lehet6s6get kell adni arra, hogy hallass6k hangjukat, sajdt struktrirllkat l6ue tudj6k hozni, bizotts6got alakitsanak stb. > T6mogatni kell a leszbikus, meleg vagy biszexu6lis szakszervezeti tagok aktiv hdl6zat6nak ki6pit6s6t.

21 Labou. Research Department. 1992. Out at Work Lesbian and Gay Workers'Rights. London Research Department

5.

fLlzET szEr{v!rz(it)rs is sorEirrsr<;

48

A LESZBrKr.rs irs MELEG vuNrav;irrar.ctx

Az Education International felm6r6st yegzett a meleg is leszbikus szakszervezeti tagok kapcs6n kialakitott szakszervezeti politikrik 6s akci6k teriLletdn. 1999-ben riift6nt az els6 k6rd6ives felm6rds, amelyet 2001-ben ktivetett a mdsodik. Az els6 felmdr6sben a 47 vdlaszol6 r6sztvev6 szervezet koztil 7, illetve 2001-ben a 35 szervezet kdziil 13 szimolr be olyan szakszervezeti politik6r6l, amely a szexu6lis orientdci6ra vonarkoz6an is tartalmaz konkr6tumokat. Bizonyos esetekben ezek a politikil< az emberi jogok 6s az antidiszkrimin6ci6 k6rd6skor6be tartoznak. Explicit megnyilv6nuldsokat, kijelent6seket taldlhatunk a bels6 szabillyzarck cikkelyeiben, az etikai vagy szakmai k6dexben. N6hriny szervezet, bir ezek kisebbs6gben voltak, pozitiv diszkrimin6ci6t kezdett alkalmazni: bizonyos pozici6kat fenntartottak meleg vagy leszbikus koll6g6ik szdmdra az emberi 6s szakszervezeti jogokkal vagy az esllyegyenl6s6ggel foglalkoz6 bizotts6gokban. A hivatalos politik6k 6ltaLinoss6gban megk6rd5jelezik 6s elit6lik az egy€ni 6s az int6zm6nyes homof6bia jelens6g6t. Forr6s: Ameleg 6s leszbikus tan6rok 6s az oktatrlsban dolgoz6 mis munkav6llal6k helyzet6r6l k6sziilt els6 hiirom6ves jelent6s. (Doc. 823, az Education Intemational 3. Vil6gkongresszusin).

Firtttnok biztrtsittisa a leszbiku is nteleg tagok szituira. Fontos, hogy a leszbikus 6s rnelcg szakszervezeti tagoknak legyen es6lyuk egym6ssal taldlkozni 6s az 5ket 6rint6 k6rd(sekr(il besz6lgetni. Ez egy 61ta16nos szakszervezeti gyiii6s alkalmdval neh6z leher, kulonosen akkor, ha a homoszexu6lis szem6lyckkel szemben ellens6ges viselked6s nyilvdnul meg. A szakszervezetek:

>

Speci6lis f6rumokat, workshopokat, k6pz6seket, 6rtekezleteket, konferenci6kat tarthat-

nak; Leszbikus 6s meleg bizotts69okat vagy csoportokat alakithatnak;

Onszervez6d6 struktrir6kat hozhatnak l6tre, p6ld6ul

a

szakszervezeten

bcliil

a

leszbikusok 6s a melegek l6trehozhatjlk vd.lasztott k6pvisel6kb6l 6116 struktfr6ikar; A leszbikus 6s meleg k6pvisel5ket a szakszervezeti strukttr6k m6s f6rumaiba is be lehet v|Iasztani, p6ld6ul a kollektiv rdrgyal6si bizotts6gba, az es6lyegyenl6s6gi bizorrsrigba; Megfelel6 er6forr6sok biztosit6sa ktilonboz6 tev6kenys6gek sz6mdra, p6ld6ul megfelel6 6s el6zetesen egyeztetett kdlts6gvet6s, oktatds 6s k6pz6si forr6sok, a publicit6sra 6s kommunik6ci6ra elkiilonitett er6forr6sok.

A

szakszeruezeti tagsdg aktio riszuitelinek ijsztiinzise is el1ruozditrfua a szexuilis orientici| alapji.n

A homo6bia elleni kiizdelem nem kizir6lag a leszbikus 6s meleg szakszervezeti tagok feladata, azzal minden szakszervezeti tagnak foglalkoznia kell. A szakszervezetek feladata, hogy: F Biztositsdk, hogy a szakszervezeti kultira tdmogassa a tagslg sokf6les6g6t, sokszin(-

megnyiladnal| h,ltrinyos ruegkiiliinbdztetis elleni kilzdelemben.

s6g6t, ide6rtve a leszbikus 6s meleg tagokat is.

Tdj1koxassa 6s szenzitizdlja ezekkel a k6rd6sekkel kapcsolatban a tagslgot. A leszbikusok 6s melegek 6ltal elszenvedett h6trinyos megkr.ilcinboztet6st a munkahelyen vagy a munkahelyen kiviil gyakrao nem 6rtik meg 6s gyakoriak a t6ves elk6pzel6sek. A leszbikusok 6s melegek jogair6l sz6l6 k6rd6sek integr6l6sa a szakszewezetek oktat6si programjaiba, nemcsak az emberi jogokkal foglalkozo kurzusokba, de az alulr6l felfel6 6pitkez6 oktat6si folyamat minden szintj6be.

49

A LESZBIKUS

ES MELEC MUNKAVALIALOK

Olyan rendelkezisek beipitise a kollektiu szerzfidisekbe, amelyek biztositjik, hogy a leszbikusok is jogokat 1laezik 6s agyanazokban a juttatisokban riszesiilnek, mint minden mis

melegek ugyanazokat a

A szakszervezetek ezzel kapcsolatos feladatai a kcivetkez6k: A szexuilis orient6ci6 alaplilo tdrt6n6 diszkrimindci6 tllalmilr minden antidiszkrimin6ci6s szab6lyba 6s rendelkez6sbe integr6lni kell. A szerz6d6sek nyelvezet6nek egy6rtelm(ien kell fogalmaznia a tekintetben, hogy a leszbikusok, melegek 6s a biszexu6lis munkav6llal6k jogait az egyenl6s6.g elve alapjin kezelik a foglalkozratis eg6sz6ben; 6s a felsorolt munkav6llal6k azonos nemii, 6lett6rsi kapcsolatban 616 partnerei, tov6bb6 azok csal6djai is v6delmet 6s elismer6st 6lveznek. A szerz6d6sek tov6bb6 biztositi6k az azonos nem( partnerek szdm6ra j6r6 juttatdsokat, ide6rtve a nyugdijat is; A szakszervezeteknek garant6lniuk kell, hogy a kollektiv tfugyalilsok sor6n ezek a rendelkez6sek priorit6st 6lveznek. Ezeket a k6rd6seket nem szabad olyan j6rul6kos k6rd6seknek tekinteni, amelyek teriilet6n egy6b el5nyok6rt kompromisszumokat lehet kcitni. A kollektiv szerz6d6sekr6l szolo t6rgyal6sok sorin a tagsdgot nem oszthat,6k meg ezek a k6rd6sek, hiszen a kollektiv t6rgyal6sok sor6n az egys6gre 6s a szolidarit6sra van

rnunkau,l.llal6.

F

F

Iegink6bb szi.iks69;

) A szakszervezeteknek fel kell ismerniiik, hogy a diszkrimin6ci6t

kiz6ro rendelkez6sek

csak az els5 l6p6st alkotj6k, cinmagukban nem oldj6k meg a munkahelyi diszkrimin6ci6

probl6m6j6t, nem sziintetik meg sem a villalatvezet6k, sem a szakszervezeti k6pvisel6k 6ltal tanrisitott diszkriminativ magatartast. Lehets6ges, hogy a diszkrimin6ci6t tilt6 rendelkez6sek nem akad6lyozzdk meg azt, hogy az azonos nem( 6lett6rsak 6s csal6djaik ne kapjdk meg a foglalkoztatdsi el6nyciket; Ne feledjiik el: Miuel a leszbikus is rueleg szakszeruezeti tagok nent riszesiilnek azokban a juttati.sokban, amelyek csalddi illapot alapjd.n jirnak, miael a ,,bizastirs" definici|ja heteroszexui.lis kontextusban 4rtelmezerudf, ezek a szakszeruezeti tagok a sajdt tagdijuk befizetuduel mis szakszeraezeti tagokat tiruogatnak.

) A szakszervezeteknek garant6lniuk kell, hogy a j6rul6kok megfogalmaz6sa,

illetve

a

j6rul6kokkal kapcsolatos rendelkez6sek a leszbikus 6s meleg szakszervezeti tagok eset6n is alkalmazhat6k legyenek. Ezek a j6rul6kok p6lddul a csal6di 6lettel kapcsolatos szabads6g, csal6dtag elhalilloz{sa eset6n j6r6 szabads|g, gyermek orokbefogad6sa eset6n 1fu6 szabadslg, gondozdsi 6s gyermekgondozrisi szabads6g, koltoz6si kolts6gek megt6rit6se stb.

> A

leszbikusokat 6s a melegeket 6rint6 k6rd6sek t6rgyal6s6ba az 6rintett csoportok k6pvisel6it is be kell vonni.

Biztositani kell, hogy a szakszeruezet szolgiltatd;ai ninden tag szinira hozzirtrhetdk legyenek. Fontos, hogy a szolg6kat6sok6rt felel6s szakszervezeti k6pvisel6k meg6rts6k a leszbikus 6s meleg munkav|llal6k ig6nyeit 6s a tagsig sokf6les6g6b6l ad6d6 egy6b k6rd6seket. A szakszervezetek:

F F

megvizsgdlhatjik az osszes szakszervezetiszolgikatdst 6s azt, hogy nem alkalmaznak-e k
alkalmazottjit;

F A munkakciri >

leir6sokat oly m6don vlkoztathatj6k meg, hogy abba belelpitlk azt az elv6r6st, amely szerint minden munkav6llal6nak megfelel6 6rz6kerrys6ggel kell kezelnie a kiilonb<jz6 h6tt6rrel rendelkez6 tagok probl6m6it; Az alkalmazottak szimdra minden szinten kotelez6 k6pz6st biztosithatnak (ide6rtve a v6lasztotr tiszts6gvisel6ket is) a sokf6les6ggel kapcsolatos k6rd6sekr5l, igy p6ld6ul a szexu6lis orient6ci616l

>

;

Figyelemmel kdvethetik a szexudlis orientici6 alapjin tcirt6n6 h6r6nyos megkiilonboztet6s iigy6ben benyfjtott panaszok sz6mdt.

5. r,uzET

A LFSZBIKUJ

SZERVEZODES ES SOKFEI-ESEG

ES MLLLU MUNKAVALI ALUK

'O

A helyi szakszervezetek 6s az alkalmazottak fel6l €rkez6 k6r6sekre, amelyeket a szerz6d6sek szoveg6vel 6.s a tijlkoztat6ssal kapcsolatban ny(rjtottak be, a Kanadai K
juttatdsok szerepeltek. (A n6ci N6metorsz6gban a homoszexu6lisokat r6zsaszin h6romszciggel kiilonboztett6k meg. Tcibb ezren viselt6k ezr a megktilonbtizter6 ielet eg6szen addig, mig a gdzkamr6kban 6letiiket vesztett6k. Napjainkban a r6zsaszin hdromszcig a homof6bia ellen vivott folyamatos kiizdelem eml6keztet5 jele.) Az emlitett csomagnak az a c6lja, hogy garantalia, hogy a leszbikus 6s meleg szakszervezeti tagok nem a vesztesek tilbordt gyarapirjdk a munkahelyeken, hanem a gy6ztesek kdziitt vannak. A csomag a kollektiv r.6rgyaI6sokkal kapcsolatos inform6ci6kat, meghat6rozilsokat tafialmazza, igy azt is, hogy a leszbikus 6s meleg munkavillal6k sziLmdra milyen juttatdsok illnak rendelkez6sre. A csomag hdrom reszbcil tev5dik dssze: > A kollektiv tfugyalilsok 6s a kollektiv szerz6d6s 6ltali lefedetts6g: ez a r6sz azzal foglalkozik, hogy a kollektiv szerz6d6s nyelvezete integrativ legyen. Az anti-diszkrimindci6s rendelkez6sek nem mindig garantlljik az egyenl6 elb6n6st 6s v6delmet. Az ebb6l fakad6 probl6m6kat a kiilonboz5 sikertelen panaszos, illetve fegyelmi elj6r6sok p6ld6i illusztr6lj6k. Ez6rt ez a csomag r6szletesen tdrgyalja a ,,hilzastArs" definici6jit 6s azokat a krit6riumokat, amelyek alapjiln a ktil
iutottak. Biztositdsi k6rd6sek: bizonyos biztosit6k nem terjesztik ki a szolg6ltat6saikat a melegekre 6s a leszbikusokra. A csomagnakez a r6sze azttargyalja, hogy hogyan lehet felel6ss6gteljes biztosft6kat taldlni. Nagyon fontos az informici6 megosztasa a CUPE 16rgyal6 egys6gei k6zcitt. A nyilts6g ugyanis a csendes cisszeeskiiv6st szdmolia fel, ami az6.rt fontos, mert a csendes osszeeskiiv6s a diszkriminAci6 folyamatoss6g6t eredm6nyezi. A csomagnak ez a r6sze felsorolja azokat a biztosit6tarsas6gokat, amelyek leszbikusok 6s melegek szdmdra is nyfjtanak biztosit6st. Jogi k6rd6sek: a kanadai torv6nyek v6koz6bat vannak. A csomagnak ez a r6sze cisszefoglalja a legfontosabb bir6s6gi, emberi jogi 6s v6lasztott bir6sdgi d6nt6seket, p6lddul az azooos nem(ek 6lett6rsi kapcsolat6nak elismer6se tirgydban. A kanadai esetjogot ismerteti, amely fejl5d6ben van 6s rdvil6git arra, hogy milyen potenci6lis hat6sa lehet ennek a kollektiv tfugyal|sokar vdgz6 tfugyal6bizotts6gok leszbikus 6s meleg tagiaha n6zve. Forr6s: CUPE Brochure on,,Winning out at Work: Employment benefits for gay and lesbian workers and therr familles.

t1

A LESZBIKUS

ES MELEG MUNKAVALLALOK

Biztositani kell, hogy a nankahefien ne ti)rtdnjen honofob zaklatis. A munkd'ltato jogilag felel6s az6rt, hogy a munkahelyen ne tort6njeo zaklatils. A szakszervezet felel6ss6ge pedig annak biztosit6sa, hogy a munk6ltat6 megfelel ennek a kcitelezetts6gnek: ) A szakszervezeteknek 6rz6kenny6 kell tenniiik tagjaikat a homof6bia 6s a heteroszexizmus k6rd6seke, igy tudj6k megteremteni a tolerancia 6s a kolcsoncjs tisztelet l6gkor6t; ) A szakszervezeteknek olyan zaklatdsellenes nyilatkozatokat kell elfogadniuk 6s hangoztatniuk, amelyek ttkjik a szexu6lis orient6ci6 alapjio tort6n6 hdtr6nyos megkiilonboztet6st. Ezt minden nyilv6nos f6rumon, kongresszuson, konferenciAn meg kell tenni; F A szakszervezeti k6pvisel6k 6s a helyi szakszervezeti tiszts6gvisel6k nyfjtsanak segits6get a zaklat{st elszenvedett leszbikus, meleg 6s biszexuilis ragok sz6mira - a szakszervezetek ne legyenek a probl6ma r6sze; F Biztositani kell, hogy azaklar6s kapcsdn benyijtott panaszokat alaposan kivizsg6lj6k. Nyilu,lnos l6p6seket kell tenni a leszbikusok, a melegek is a bitzexai.lisok esilyegyenl1siginek biztosit,l-

az egyenlf elbdnd.s megteremtisire. Nem lehets6ges, hogy valaki csak a munkahely6n 6lvez a tribbiekkel azonos jogokat. Ez6rt a munkav6llal6knak az a feladatttk, hogy a munkahelyen kiviili koriilm6nyeket is oly m6don befoly6solj6k, hogy a leszbikusok, a melegek 6s a biszexu6lisok a t6rsadalom minden teriilet6n egyenl5s6get 6lvezhessenek. A szakszervezeteknek ennek 6rdek6ben: F egyiitt kell dolgozniuk a leszbikusokat, melegeket, biszexudlisokat 6s m6s egyenl6s6g6rt kiizd6 csoportokat k6pvisel6 szervezetekkel 6s lobbizniuk kell azok6rt a torv6nyi vdltoz6sok6rt, amelyek megtiltj6k a szexu6lis orient6ci6 alapjin tcirt6n6 h6trdnyos megkii-

sdra

6s

lcinboztet6st;

F

biztositaniuk kell, hogy a szexu6lis orient6ci6 szerepeljen a foglalkoztat6s teriilet6n egyenl6s6get biztosit6 programokban;

>

kezdem6nyezniiik vagy tdmogatniuk

kell az el6it6letes

heteroszexista jogszabdlyok

felilvizsg|latdt;

> F

megfelel6 er6fotilsokat kell elkiilonitenii.ik a jogi teriileren vivott ki.izdelemre is, mivel ez a vlkozls 6tfog6 stratdgi6j6nak fontos r6sze; aktivan r6szt kell venniiik a nyilv6nos kampinyokban a melegek 6s leszbikusok jogainak v6delm6ben.

t) HrvATKozAsoK Es rovABBt tRoDALoM Boylan, E. 1991, Women and Disability. \7omen and \World Development Series. London and New )ersey: Zed Books Ltd. Braga Youth Action Plan and \Working Group Reports, \World Youth Forum of the United Nations System, Third Session, 1998. augusztus 2-7 . Pnga, Portug6lia. Canadian Labour Congress. 1994. CLC-Human Rights Policy Statement an Sexual Orientation, 1994. \Tebsite: http ://www.clc. ca/human-rights/sexualorientation.html

Colgan, F. 1999. Recognizing the lesbian and gay constituency in UK trade unions: moving forward in UNISON, Industrial RelationsJournal. 30. kotet,4. sz. December. Duncan, G. and R. B. Bieler (szerk.). 1998. lnternational Leadership Forum for'W'omen with Diabilities: Final Report. New York: Rehabilitation International. Harvey, Ros. 1998. ,,Public Services International inspired by the need to nurture diversity in society and to oppose any form of discrimination". In International Labour Office, Trade Union Action: lnegrating Disabkd Persons into W'orking Life. Labour Education ll). sz. 199814,52. old.

IMPACT, the ICFTU newsletter for trade union youth. Available also on the ICFTU website: http://www.icftu.org International Confederation of Free Tiade Unions (ICFTU). 2000. "Youth Starting our Future Now" Decisions adopted by the 17th lforld Congress of the ICFTU, Durban, 6prrhsS-7.

, 2000. A Lame Excuse A Fight for the Rights of

W'orkers

with Disabilitler. Briisszel:

ICFTU

, 2000. Homosexuality and the trade unions: an oversight

o

be rectified.

Tiade

Union lVorld, miius 23

, 2000. Fighting for Dignity An ICFTU Puple Prepared from a Suraey of

Report on Trade

Uniou ancl Older and ktired

Affiliate. Brtisszel: ICFTU.

, (undated). Youth and the 77ade [Jnions Common lnterestr. Briisszel:

ICFTU

ICFTU Youth Action PIan: Our future starts with integrating young people today. ICFTU Youth Action Plan: Starting now with more and better iobs for young people. International Labour Office. 2000. Generating Opportunities for Young People The ILO's Decent lY/ork Agenda. Genf: Infocus Programme on Skills, Knowledge and Employability.

, 2001. Decent lY'ork: A Common Goal of Youth and Trade Uniont. Genf'. ILO ACTRAV 6s

IFP/SKILLS.

,2001.

Education

ll3.

Youth

and \York: Global Tiends. Geof: ILO.

, 1998. Trade Union Action: lrtegrating Disabled Persou into lVorking Life. Labour sz., L99814. Genf: ILO. , 199t.

Gender Issues in Tiadining and Employment of People taith Disabilities.

Office of the Special Adviser on \7omen \Torkers' Questions.

Genf: ILO

5.

IL]ZET

SzERVEZoDES

rs soxttr-ss6c

t4

nrvar
ES

ILO and Rehabilitation International 1994. W'orking Tbgerher with with Disabilitiu, \Tritten bv B. Kolucki. Genf: ILO. 1992. JoL; creation for disabled people

rovABBr TRoDALoM

the Media A practical Guidt

A Guide for Employxers'

for

people

Organisations.

Genf: ILO. Labour Research Department. 1992. Out at lVork Lesbian and Gay \Vorker' Righx. Loodon: Labour Research Department.

O'Higgins, N. 1997. The challenge of youth unemployment, International Social Suarity Reaiat, 10. kotet,4197

.

Public Services International and Education International. 1999 . lVorking for l*tbian and Gay Member.

United Nations International Research and Tiaining Institute for the Advancement of \(omen (INSTRA\7). 1999. Ageing in a Gendered W'orld: 'Wbmen's Issaes and ldentities. Santo Domingo: INSTRAIr.

Hasznos honlapok: hrtp I I mn rorI public/english/employment/skills/targets/youth http ://mirror/public/english/employment/gems http ://www. afl cio. org/studentactivism/ http //www. afl cio.org/articles/retired/index.html :

:

http://www.icftu.org http ://www. iyfnet.org http ://www. unison.org.uk http //www. clc-ctc.ca/human-rights/sexualorientation.html :

tt MELLEKLET

A NEMEK EGyENL6sEcEne voNATKozo ALApver6 FocALMAK A nemek kiizirtti egyenl6s6g: Alapfogalmak T,irsadalmi nem: a n6k 6s fdrfiak kiizi;tti, tdrsadalmi *rtehnben meghatdrozon kiilAnbAz1sdgekre aonatkozik: a szerepekre, a magatartdsra, a uiselkedcsre ds az 1rtikekre. Biol6giai nem: A ndk 6s rtrrtnk kAzAni biol6giai kiilAnbsigek megbatirozdsdra szolg,ll. Bioligiai nemilnk genuikailag meghatdrozott, a nerni szerepek aiszont tanuhak, tehit kuhilr,in beliil 6s kultilr,ik kAzAtt is ebirdk, igy idfiuel a,ihozaak.

A

nemek kiizdtti egtenlftsdg: egyenl| jogok, kiitelezettsigek 6s adtyek biztosit,isa a ntk 6s a rtrfiok, a l,inyok 6s a fiilk szdrndra. A nenek kAzi;xi egyenltsdg nem egyszerlien ,,ntkird6s", a rtrfiakat is 6rinti. Az egyenltsig nern azt jelenti, hogy a ndk 6s a fdrfiak effirm,lu,l. udlnak, ltanem azt, bogy a ndk 6s firfiak jogai, ki)telezettsdgei 6s esdlyei nem attdl fiiggnek, hogy rtrfinak aagy ndnek sziilettek.

kiiziitti egyenl1sdg alatt itt neru azlnls b,ln,ismddot irtiink. A nemek ki)zdtti egyenl1sdg azlnls b,in,lsmddkint ual6 1rtelruezise oda uezethet, hogy a n6k szdnulra a fdrfi szempontbdl |rtelmezett egyenltslget kin,llj,lk fel (pl. kiz,lrdlag akkor, ba alkalrnazkodnak a fdrfiak szimira rneg,lllapitott normdkhoz uagy ktiuuelrtinyekhez), ami csak alrltimatztja a kiili;nbdzdsignek a h,itr,lnnyal tijrtdnt azonositdsrlt, Entellett azonban fontos, hogy u,lltoztatdsokat cilozzunk meg a rtrfikdzpontil (amelyet gyakran sentlegesnek 1rtelmeznek) szeraezeti is faglalkoztatisi struktilrik, gyakorlatok, kaltilrrlk, nonndk, irtikrendszerek terdn is stb, Ezek a ariltoz,l.sok olyan ,,ndpdrti" rendelkezdsek rneghozatalit eltfeltitelezik, amelyek elfsegitik, hogy a nfk alkalmazkodjanak a jelenlegi struktilr,lkhoz, ezekben toa,lbbllpjenek, illetue uiltoz,lsokat idizzenek el6 a struktilri.kban, kaltilr,ikban stb, hogy azok rnajd a n6ket is befogadjdk. Azonosstig

is kriliinbiizdsdg: a

nemek

Diszkriminri.cii: B,lrmely megkiilAnbdztetis, kiz,1r,1s uagy preferencia, amely |szlelbett jegyek alapjin, tdbbek kdzdtt a faji eredet, btrszin, netn, uall,ls, politikai ndzet, nentzeti houatartozcis, tdrsadalmi szirmazds uagy egyib |szlelhetf jegyek alapj,ln megszilnteti aagy csorbitja

az esdlyegyenl1siget, illetue a foglalkoztat,lsi uagy foglalkoz,lssal iisszefilggd brln,l;m6d terln az egyenlfsiget, A diszkrimin,lci| meglite a mindennapi iletben (ual6s,1.gos uagy gyakorlati) de

facto diszkrinzin,i.cii (jogi diszkrimin,i.cit (jogi kfejezis)

kifejezls).

A

jogban 6ruinyesi)16 diszkrimin"lcif de jure

.

Kiizaetlen uagjt kdzuetett diszkrimind.ciil: A nenri diszkrimin,lci| lehet nyilt uagy kiizuetlen, illetue rejtett uagy kiizuetett diszkrimin,icif. A munkriltatdk a n1kkel szernben kiizauleniil is alkalmazbatnak diszkrirnindci1t az,lltal, hogy egyes ,lll,lsok megpdlydzisdt csak fdrfiak, ru,1s ,ill,isok megp,ily,iztisit csak ntk szi.m,Lra tazik lebet6a6. A diszkrimin,lci1 lebet kdzuetut, ha a mank,lbatdk olyan feltiteleket hatdroznak meg, illetue olyan jelleruztket irnak el6 a p,ilyiz1k szdmdra, amelyek kiizuetleniil nen. kiittdnek a rnunkakiiri ki;uetelm6nyekbez, s igy sziirteszkdzkint miikiidnek. A sziiris c6lja lehu a ntk kizrl.r,isa, illetue bizonyos tipusti munkauillal6k feluitele. Szdmos ntunkakijrt mig ma is kiz,lrdlag ,,firfi" uagy kizir1lag ,,nti" ntankaki;rkdnt tartanak szdmon.

S.

tttzLT szERVEZoDis fs

>6

soKFELEsEG

METLEKI-Er A NEMEK EGYENLoS6GERT arapv Er(i FocAr-M A K

voNa'rrozo

A nemek kiiziitti egyen !5s69 el6mozdit6sa : alapelvekkel 6s programokka kapcsolatos fogalmak

A

,,nenzsemleges" elaek 6s programok nemek kiiziitti kiiliinbsdgekre 1rzdketlen" alapelaek ds programok bioligiai ds trirsadalmi

nemek

,,A

I

kiiziitti ktiliinbsdgekre drzdketlen

6s

nen alapjdn neru kiiliinbiiztetik meg a negcdlzott szerndlyeket, a rdsztueudket

6s

a keduezmdnye-

zetteket.

,,A

nemek

kizijtti

politika 6s prograrnok hatisukat tekintae a nerneket illetfen", tehit bat,lsuk a n6k ds a fdrfiak esetiben

kiili)nbsdgekre drzdketlen"

fehdtleruiil ,;emlegesek

nem nem

feltitleniil azonor,

A tri.rsadalrni

nemek szempontjd.t figelembe aeu6 elemzds Mddszeres tijrekuis a n6k is a rtrfiak szerepinek ds sziiksigleteinek megirtisdre egy adott t,irsadalrui gazd.as,igi tisszefiiggisben.

killdnbsdgek elemzdse irdekiben nemek szerinti lebontisban

A

a

megbatd.rozdsi.ra

6s

nernek kAzi;tti tdrsadalmi

aan szilksigilnk statisztikai

adatokra, toudbbl. meg kell hat,l.roznunk, bogy a nemek kijziitt rnilyen jellegzetes kiildnbsdgek uannak munkamegosztis, a forrisokhoz ual6 hozz,lfiris 6s a forr,lsok ellen1rzdse terin, abogy azt is, /tog1, melyek a ntk 6s a firfiak nemre jellentzf gyakorlati u stiatigiai igdnyei, emellett

kell hatiroznunk, bogy a nfk milyen korl,ltokkal 6s lehu1sdgekkel ndznek szembe, kell mirniink a nemek kAzatti egyenllsig ti.mogatdsinak intdzrninyes lehetfsdgeit. meg

6s

fel

A t,irsadahni nernek

szempontjd.t figyelembe aeuf teraezds A nemek tdrsadalmi dimenzi1jdt beipitt teruezis nemcsak a nernek kAzAni egyenl1sig t,lmogateisira irrinyald saj,ltos intizkedisek is szeraezeti l6p^ek kidolgoz,lsira es uigrehajt,h,lra terjed ki, hanem annak nteghatirozdsira is, hogy a tdrsadalrni nemek szemplntjit nik1pp

ipitsiik be a ftdramhoz tartozd teuikenysdgekbe. Emellett kiterjed mig a medelelf forrisok e

I 6i r,l.ny 2,1.s,1.ra i s.

ig 6ru 6ny e sit 6se Stratdgiakint lnra irdnyul, hogy minden szinten beipitsiik a nfk is a firfiak 1rdekeit is tapasztalatait a pllitikai, gazdasigi 6s tdrsadalmi pllitika 6s a progrartok ten,ezdsibe, uigrebajt,lsiba, ellenfrzisibe 6s 1rtikel1sdbe, hogy ennek el6nyeib6l a ntk u a firfiak egyenl1en

Az

egt enl6s

rlszesilljenek is megsziinjtin az egyerulfitlensig, E stratdgia iruinyaitisdnek uigst cilja a nemek kdzdt t i e$ten 16s68 ntegua16s

it,1.s

a.

Pozitia uagy ti.mogatd jellegii l6pds

A koribbi

diszkrirniru,lci| jelenlegi kdzaetlen uagy ki)zaetett kijaetkezmiruyeinek kikiisziibdllse

irdeklberu kiilaruhges intdzkediseker tinylegu

egyenl1sdg

kell iletbe l6ptetnilnk, amelyek

el1segitherik, hogy a

az esdlyek ls a brin,lsnt1d tekintetiben megaal1suljon. A pozitiu intizkedisek

(ante$eket timogat| int{zkediseknek is neaeznek) ideiglenuek lesznek: antint megszfinnek a

intizkediseket aissza kell aonni. A pozitiu intizkedfu alapaet| m6don hozzij,lrul ahboz, hogy a n6k ds a ftrfiok kijzdtt a rnunka is a tirsadalom uil,lg,lban nrcgual|suljon a ual1di egyenl1sdg. A pozitia lipis az intizkedisek sziles ki;rire terjedhet ki, s ide tartoznak mindazok a jauitd intizkedisek, amelyek cilja a ntk

koribbi diszkrintinici|

kduetkezminyei,

az

riszaiteli ardny,lnak rneghatirozrlsa mindazokban a teuikenysigekben, amelyekbfl

ki

aoltak zdraa uagy azok

tanak a ntk szrlmira,

a timogatd

kor,l.bban

intizkeddsek, arnelyek szdlesebb lehettsigeket biztosi-

)7

M rj r-r.E

KLEr

A NEMEK E(}YENLOSiGI]RIJ VONATKOZO ALAPVETO FOGALMAK

A nemek t6rsadalm i kii liin bs6geire iisszpontoslt6 elemz6s kivitelez6se A

szakszeraezetek annak 1rdckdben, hogy programjuk

sdgekre

irzdkeny legyen

arra reagl.ljon, a kiiuetkez|

6s

6s

pnliilkAjilk a

nemek

mddszerekkel eleruezhetik

kiizijtti kUlanba nernek tdrsa-

dalmi kiiliinbsdgeit: 1. A probldmd.k megbatdrozdsa: a problLm,lk meghatdrozdsdnak mddja mikdpp rni kipp

tdrtlni k a kii lanbiiz1sdg fi gy elembeadte

le

tiikrtizi a ntk

6s a

/Zrfiak tapasztalatait?

?

2. A kiudnt 6s a udrbatf eredmdnjrek megbatri.rozdsa: ezzel a politik,lual mit kia,1n el|rni a szakszeraezet, 6s ez a cilkitiizds mikipp felel kii ztit t i

egy en l6s dg me I let t

i

e

kik lesznek az 1rintettek: firfiakra?

meg

a nemek

I ki)t e lezex s Igne k ?

politika

ez a

ruennyiben gyakorol kiiliinbiizt

hatist a

rufikre 6s a

). lnformdci6giijtds: mifrle, a t,lrsadalrni

nemeket

jellemzt adat

,ill

rendelkezdsre? Rendelkeziink-e inform,lcioaal

mris, megj elt) lt rnunkaa,illa l6i csoportokrdl i s i)

a ndk sztlrnrira hogyan teszi lebettai a szakszeruezet, hogy iginyeiket ls lrdekeiket kifejezure juttassdk?

az ijn ,lltal elemzett uagy folytatott kutatds mennyiben t,irgyalja a tdrsadalmi nentek kfi lesig lt 6rf tapas ztalatai t ?

ds

a

e

so

4. Abernatiad,k kidolgozdsa is elemzdse: az alterruatiadk bizonyos szeru1lyeket ruennyiben 1rintenek b,itrd.nyosan, s kedueznek mrlsoknak? Az alternatiaik uajon mi.s-nr,l.s hatdst gyakorolnak-e a rufikre 6s a firfiakra a szakszer?ezeten bellil 6s

a ru.unkahelyen?

mikipp dolgozhatnak ntk

p ro

b

l6m,1it t,lrgy

ki

a 1j,1.

olyan

iljitd

megoldrlsokat, amelyek

a

nemek

kAzafi

egyenl1siget 6s a

k?

milyen ntegold,isokat jaaasoltak az 1rintett csoportok? 5.

a

Jauaslattdtel: neruek kazati egyenlfisig milyen lrtelemben fontos elem az abernatiudk mdrlegel|sekor is

meghat,lrozisakor? mi kipp leh etsiges az a lape luek rnlltrlny os uigrehajt,ls a ?

6, Az alapeluek terjesztdse:

a kom.nr.unik,ici6s stratigi,ik mikipp biztosithatjdk, hogy mind zet i t dglk medek lfikippen hozz,ifirjene k az inform,lci 6kh oz ?

a

rtrfi, ruincl a ndi szakszerue-

figyelembe ueszi-e a nyelaezet a nemek szempontjait?

7.

a

Az eredminjtek drtdkelise: nemek kAzAni egyenl1sig szempontja mikipp dphl be azokba a feltitelekbe, amefueket a szak-

szeraezet

a batdkonys,lg drtikel1sire alkalmaz?

ntilyen mutatdkat alkalmaz bat,lsainak a felmirisire

a

szakszeraezet

a ntkkel

6s

a firfiakkal kapcsolatos politika

?

Fonris: Status of Women Canada, Gender-Based Analysis: a guide for policy making. (A n6k helyzete Kanadiban: ritmutat6 a nemek t6rsadalmi kiil6nbs6geinek elemz6s6hez.) Honlap: http://wwwswc cfc.gc.cal

5.

FizET

szERVEZ6D6s

ls sorrfrrsec

TOVABBI pEt-oAx Es

t8

eserrANul-MAlrvox

Az ifj0srig 6s a szakszervezetek: szervez6s 6s toborz6s 1.

2.

Korldtozott p6nzigyi er6forr6sai miatt az ICFTU Afrikai Regiondlis Szervezete (AFRO) ,,otthon el6rillitott" strat6gi6khoz folyamodott a fiatalok toborz6sa teriilet6n. P6lddul az id6sebb szakszervezeti koll6g6k megig6rt6k, hogy ha nyilvdnos besz6det tartanak, abba minden alkalommal beleszovik a fiatalok kamp6oydr6l sz5l6 gondolataikat is. Kenydban, ahol nemr6giben jcitt lltre az if16sigt bizotts6g, a toborz6si 6s szenzitizilci6s munka 6kal6ban fesztiv6l jelleg(i esem6nyek alkalm6val t6rt6nik - sz6ps6gversenyek, koncertek 6s sportrendezv6nyek -, hiszen ezek rendkiviil n6pszer6ek a fiatalok krir6ben. A FiiLl6p-szigetek Szakszervezeti Kongresszusa szilmilra az exporrra termel6 z6oikban dolgoz6 fiatalok szervez6se prioritds. A szakszervezet kiv6.lasztotta a legjobb 25 munkavillal6jit 6s kik6pezte 6ket arra, hogy ezekben a z6oikban hogyan lehet szervez6si tev6kenys6get v|gezni. A szervezet meg van gy6z6dve arr6l, hogy a fiataloknak meg kell szervezniiik magukat 6.s a szervez6 csapatban l6v6 kilenc fiatal n6 kiz6r6lag a fiatal rt6i munkav6llal6kra 6sszpontositotta figyelm6t.

).

4.

Az AFL-CIO hallgat6i szervezet6n, a ,,Frontlash" elnevez6s( szervezeren keresztiil toborozza 6s k6pzi a fiatal szakszervezeti szervez6ket. A ,,ny6ri szakszervezeti t6bor" sor6n fiatal szakszervezeti tagok 6s hallgat6k h6rom hetet toltenek el egy ny6ri tdborban, ahol helyi szervez6si kamp6nyokat dolgoznak ki 6s m6s szakszervezeti projekreken dolgoznak. A Kanadai Munkavdllal6k Kongresszus6nak lfj(rs6gi Bizottsiga (Canadian \Torkers'

Congress, CTC) az6.rt dolgozik egyiitt kiilcjnbrjz6 iskolai tanul6k 6s hallgat6k csoporrjaival, hogy a holnap vagy ajov6 munkavAllal6it r66bressze a munkaer6piac realitisaira. Ehhez a c6lcsoport szimira kidolgozott dokumentumokat 6s akci6kat alkalmaznak,,terepen". Amikor a hat6sdgok jelent6s m6rt6kben csokkentett6k a kozoktatisra szdnt kolts6gvet6st, az Iflusdgi Bizotts6g aktivan tilmogatta a hallgat6i tiltakoz6sokat.

Tttbb 6s jobb munkahelyeket a fiatalok szemera

i.

2.

Az olasz konftiderrici6k h6romoldal6 meg6llapod6sokat irtak

a16, amelyek c6lja, hogy tdmogassdk a 32 6v alatti fiatalok ,,munka- 6s tanulmdnyi szerz6d6seit". A munkdka:l,k mentess6get kaphatnak a t6rsadalombiztosit6si j6rul6kok fizet6se al6l 6s enged6lyezt6k sz6mukra, hogy a kollektiv meg6llapoddsokban rogzitettndl alacsonyabb munkab6reket fizessenek akkor, ha fiatal munkavAllal6kat alkalmaznak. A fiatal munkav6llal6k ellen a b6rek teriilet6n megnyilvdnul6 h6tr6nyos megkiilcinbdztet6s miatt a brit TUC kamp6nyt folytatott a nemzeti minim6lb6r meghatlroz6sa 6rdek6ben 1998-ban. 7999. 6prilis l-jdn a korm6ny reagik erre a kdvetel6sre, 6s az 6letkort6l fiigg6

differencidlt minim6lb6rrendszert hozott l6tre. 86r a szakszervezet elismerte, hogy ez

az

int6zked6s 2 mlllio alacsony kereset( munkav6llal6 sz6m6ra azonnali fizet6semel6st jelentett, m6gis 6gy 6rezte, hogy a fiatalabb munkav6llal6k szim6ra meg6llapitott 6rab6r risztess6gtelen m6rt6kii 6s torzitja a munkaer6piacot. 1.

Franciaorszigban a fiatal munkavillal6k szimlra krilcin minim6lb6rt Sllapitottak meg, ami felh6boroddst keltett a ftatal szakszervezeti tagok kor6ben. Tiltakoz6sukat az id6sebb munkav6llal6k is t6mogatt6k.

59

G

MELLEKLET

TovABBr PELDAK es rsyrraNurltr(Nvox

lobril is partners6g az ifj risiig fej l6d6s66rt

A Nemzetkozi lfitrsigt Napi*iny (IYF) 1990-ben jott l6tre abb6l a c6lb6l, hogy t6mogassa azokar a helyi kezdem6nyez6seket szerte a vil6gon, amelyek a fiatalok €Iet€r V,wini6k megvdltoztatni. Az IYF titk6rs6gi tev6kenys6geket I6t el a Globdlis Partners6g az lf16sdg Fejl6d6s66rt (GPYD) mozgalomban, amely a versenyszf6rit, a kormdtyzatokat, a nem korminyzati szervezeteket, a szakszervezeteket integr6lja annak 6rdek6ben, hogy afiatalok szdmdrajobb 6s ig6retesebb jov6t biztosithassanak. A GPYD n6gy alappill6rre 6ptl:

> > > >

a i6 gyakorlatok megismer6se 6s a megl6v5 modellek fejleszt6se; a globdlis 6s nemzeti infrastruktfr6k fejleszt6se;

6j er6forr6sok mozg6sit6sa, glob6lis

6s nemzeti szinten

egyarint

6s

a legjobb gyakorlatok megismer6se 6s meger6sitEse az if16sig fejl6d6se 6rdek6ben.

A GPYD azigynevezett Partnerek aMaginszfdribanaFejl6dds6rt (Business Partners for Development, BPD) program keret6ben m(ikodik. Ebben a programban r6szt vesznek a magLnszf|ra, a civil t6rsadalom k6pvisel6i, a kormdnyzat k6pvisel6i 6s a fejleszt6ssel foglalkoz6 nemzetkozi kdzciss6g. A vdllalatokra egyrc nagyobb nyomds nehezedik az6rt, hogy ne csak a r6szv6nyesetk szdmira, de az 6ket kdzvetleniil kciriilvev6 kozoss6g szdmdra is teremtsenek 6rt6keket. Egy vdllalat siker6nek egyre integr6nsabb ftszdt k6pezi a villalati szoci6lis felel6ss69.

A GPYD sz6mos projektben vett r6szt, ezek koziil n6hinyat bemutatunk p6ldak6ppen: Az iskol6b6l kimaradt fiatalok gazdasS,gi 6s szoci6lis lehet6s6geinek javitisa a Fiilopszigeteken (Ayala Corporation and the Children and Youth Foundation of the Philippines): ez a prcgrarn 6sszekapcsol ja a taoul6si, k6pz6si 6s munkalehet6s6geket a ll,2 mllli6 Ftilopszigeteki fiatal szimdra, akik kimaradtak az iskolai oktatisb6l. A hdtriloyos helyzet(i fiatalok villalkoz6i ismereteinek tdmogatdsa, India (Business and Youth Starting Together): a program cdlja, hogy mentorok 6s kolcscjnok segits6g6vel t6mogassa a fiatalok kor6ben a villalkozdst 6s a munkahelyteremt6st. Vid6ki karrierfejleszt6si programok, Thaifold (Shell International): a program c6lja, hogy a mez6gazdasdgban biztositson 6llislehet6s6geket azoknak a fiataloknak, akik a nagyvrlrosokb6l t6rnek haza szil6falujukba. Cisco H6l6zati Akad6mia Program, Fi.iliip-szigetek (Cisco System): ah6l6zati akad6mia a szdmit6g|pes h6l6zatok tervez6s6t, lltrehozisdt 6s fenntartdsdr tanitja a fiatalok sz6m6ra. l$7eb alapf tanmenet 6s intenziv gyakorlatok segits6g6vel a hallgat6k eLsajdtitjdk a XXL sz6zadban a sikerhez elengedhetetleniil sziiks6ges k6szs6geket. Forr6s: az Intemational Youth Foundation sz6r6anyaga, honlap: http://www.iyftret.org

5. r,az[T

SZERVI]7oI)FS ES SoKIFI,ESF(]

60

uErr.6xl-Er'.

TOVABBI PEI,I)AK ES ESETTANULMA),JYOK

Munkahelyteremt6s fiatalok szflmAra, a legjobb gyakorlatok p6ld6i Dinia

sz6mos lehet6s6get kin6lt fel a 25 6v alatti 6s tcibb mint 6 h6oapja munkan6lkiili fiatalok szdm6ra: 18 h6nap k6pz6s, 18 h6nap munkahelyi k6pz6s vagy 2 6vre sz6l6 6llami t6mogat6s azok szdmdra, akik saj6t v6llalkoz6st inditanak. 2.

1991 -ber, Franciaorszrig

elinditott egy munkahely-teremt6si programot fiatalok szdmira

(,,emplois-jeunes"), amelynek keret6ben meg nem irjithat6 5 6ves szerz6d6seket kinikak az 6llami szektorban, a fdl,illami 6s a nem versenyszf6r6ban. A fizet6s 80 szdzal6k6t a korm6ny, a fennmarad6 20 sz6zal4kot a munkdltar6 fedezi. 3.

Az Egyesi.iLlt lhrillysig New Deal programja, amely a legal6bb 6 h6napja munkan6lkiili fiaralok sz6m6ra k6sziilt, n6gy alternativitkir.6l. Minden alternativa eset6n rendkiviil fontos segitsdget nyfjtanak a fiataloknak az 6lland6 munkahely keres6s6ben: T6mogatott munkahely egy munk6ltat6n6l, hat h6nap munka egy kcirnyezetv6delmi szervezetn6l, hat h6nap munka egy, az cjnk6ntes szf|.rlban m(kod6 munk6ltat6n6l vagy nappali tagozatos k6pz6s akkredit6lt szakk6pesir6s megszerz6s e cdljil:,61.

4.

Az Egyesiilt Alamok ,Jobs Corps" elnevez6s6 programja orsz6gos program a h6tr6nyos

helyzet( fiatalok szdmdra. A programot a Munkaiigyi Miniszt6rium hozta l6tre 6s mfkodteti. A program keret6ben a fiatalok k6pz6sben r6szestilnek, tan6csad6i szolg6ltat6sr kapnak, felzdrk6ztat6 oktat6sban vehetnek r6szt 6s egy6b t6mogat6 mechanizmusok is segitik 6ket az 6lland6 munkahely megtal6i6sban.

Az id6sebb 6s nyugdljas munkav6llal6kat tdmogat6 szakszervezeti struktI16k Az it Szakszervezeti Kongresszus (Irish Congress of Trade lJnions, ICTU)

a

Nyugdiias Munkavdllal6k Bizotts6g6n keresztiil szervezi nyugdijas tagjait, amely bizottsig a V6grehajt6 Bizotts6g egyik albizotrs6ga. Az ICTU egyes ragszervezetein beliil n6h6ny szakszervezet l6trehozott egy Orsz6gos Egyesiiletet, m6sok pedig egy kiilon r6szleget hoztak l6tre vagy r6szmunkaid6ben foglalkoztatnak egy szem6lyt, aki az id6sebb munkav6llal5k sz6m6ra ny6jtott szolgiltarisokat bonyolitja. 2.

Az id6sebb szem6lyek vagy a nyugdijas munkav6llal6k saj6t klubokat hozhatnak l&re a szakszervezeten beliil, vagy csatlakozhatnak az orsz|gos szakszervezeri mozgalomhoz, de akdr fiiggetlenek is maradhatnak. Nagy-Britanni6ban a Brit Nyugdijasok 6s Szakszervezetek Akci6szovets6ge (British Pensioners and tade Unions Action Association, (BTPUAA) a TUC-hez csatlakozott nyugdijas munkavdllal6k erny5szervezete.

1.

Azokban az orszdgokban, ahol a szakszervezetekr6l sz6l6 szab6lyozisok nem enged6lyezik a nyugdijas munkav6llal6k felv6tel6t, p6ld6ul Malalziiban 6s Indi6ban, a nyugdijas munkav6llal5k sajdt szervezeteket hoznak l6tre, a szakszervezetekt6l fiiggetleni.il.

4.

A Nyugdijas Szakszervezeti Tagok Kanadai Kongresszusa (Congress of Union Retirees of Canada, CURC) kori.ilbeltil f6lmilli6 taggal rendelkezik, akik a Kanadai Szakszervezeti Kongresszus (Canadian Labour Congress, CLC) tagszervezeteihez tartoznak a helyi szinteken, klubokban vagy egy6b szervezetekben. A CURC tartom6nyi sz6vets6geket 6s region6Llis tandcsokat is l6trehoz a nyugdijasok k6pviselet6re.

61

MELLEKLET

TovABBr pfLDAK rs gserraxuruANvox

Szociflis partners6g a megveltozott munkak6pess6gfi munkav6llal6k es6lyegyen l6s6g6nek el6mozditds6ra 1.

2.

Az SAP-n61, egy n6met szofwergydn6 c6gn6l m(krtd6 szakszervezetek egyiittm(kodtek a viilalattal abb6l a c6lb6l, hogy nyolc vak szem6lyt is felvegyenek 6s integrriliatak a munkav6llal6k sor6ba. Speci6lis Braille-olvas6g6peket haszn6ltak a szilmit6g€pes programok teriilet6n v|gzett k6pz6si.iLk sor6n. Az SAP l6trehozta a,,Stevie \Tonder Diiat", amely egy olyan ktilOnleges elismer6s, amely az igynevezett ,,vizu6lis 6mor6knek" i6r. Ezzel az elnevez6ssel illetik azokat, akik innovativ technol6gi6kkal lehet6v6 tett6k, hogy az alkalmazott technol6gia a l6t6sprobl6m6kkal rendelkez6 emberek szilmira is hozzdf€rhet6 legyen, tov6bb6 a dijat elnyerhetik m6g a,,kiv6l6 term6kek" 6s ,,a modell6rt6k6 szervezetek is".

A Portug6li6ban mfikod6 aut5alkatr6sz-gyirt6Yazaki Saltano gyilribao mfiktid6 szakszervezet remogatta a villalatot abban, hogy 50 megviltozott munkak6pess6g(i szem6lyt alkalmazzoq akik koziil 32 n6. Koziiliik heten vettek r6szt a portug6l korm6ny 6s az Eur6pai Uni6 6ltal timogatott k6pz6si programban. Minden felvett munkav6llal6 szimAra hatdrozatlan idej6 szerz6d6st aj6nlottak, ugyanazokkal a b6rez6si 6s munkafelt6telekkel mint a v6llalan6l dolgoz6 m6s munkav6llal6k eset6ben. A szerel6szalag eset6ben n4h6ny fitalakitilsra is sor keriilt, igy p6ld6ul k6perny6ket szereltek fel a szalag mell6 annak 6rdek6ben, hogy a hall6sprobl6mdkkal rendelkez6 munkav6llal6k is birtok6ban legyenek minden fontos inform6ci6nak. A v6llalat emberier6for r6s-oszr6lya folyamatos egy6ni t6mogat6st nyijt a megvaltozott munkak6pess6g6 munkav6llal6k 6s csal6djaik szim6ra.

3.

Az Eulen elnevez6sii spanyol szolgillatilsi csoport szakszervezetei 6s a villlalar vezet6se egyiittmiikoddtt hdrom fogyat6kosiigyi szervezettel egy olyan rendszer kidolgoz6s6ban, amely el6segitette a fizikai., lAtilsi 6s hall6si probl6mdkkal rendelkez6 munkav6llal6k alkalmaz6sit. A spanyol trirv6nyek kotelezik a munk6ltat6kat arta, hogy a munkahelyek 2 szdzal6kdt megv6ltozott munkak6pess6gf munkav6llal6kkal tdlts6k be. A csoport iltalakitotra a munka{llomdsokat 6s rugalmasabb munkaid6t vezetett be. Amikor egy munkatev6kenys6get k6t munkav6llal 6 v6gez el, a megv6ltozott munkak6pess6gfi szem6ly mellett mindig egy nem megvdltozott munkak6pess6gfi koll6g6ia dolgozik. Mobiltelefonokat 6s k6dolt kijelz6 berendez6seket is felszereltek. Jelenleg a villlalar 90 megv6ltozott munkak6pess6gii embert foglalkoztat, ad6kedvezm6nyekben r6szesiil 6s a v6s6rl6k kor6ben kialakitott imdzsa jelent6sen javult.

4.

Uruguayban a kdzszolg6ltatisokban dolgoz6 munkav6llal6k k6pvisel6t 1996'tol rendszeresen kdzos 6rtekezleteket tartottak a megv6ltozott munkak6pess6gfi szem6lyek szervezeteivel inform6ci6csere, illetve az egyiittmfikdd6s lehet5s6geinek felt6rk6pez6se c6li6b6l. Ennek eredm6nyek6ppen megalakult a COMINT, a Megv6ltozott Munkak6pess6g(ek Foglalkoztat6si Integr 6ci6j6oak 6s Tdrsadalombiztosit6s6nak Bizotts6ga. A bizotts 69 taglar 1991 -ben 73 ktildott r6szv6tel6vel, akik kozott szakszervezeti tagok, megv6ltozott munkak6pess6gii emberek szervezeteinek tagjai 6s mds szervezetek tagjai is megtal6lhat6k voltak, r6szt vettek egy, a rehabrlitilci6r6l 6s a reintegrhci6r6l sz6l6 szemin6riumon, 6s elk6szitetrck egy 32

pontb6l

6116

akci6tervet.

Forr6s: ICFTU. 2000. A Lame Excuse: A Fight for the Rights of Workers with Disabilities. Brtsszel: ICFTU

5.

r'iztt

szrnvtzoofs es soxnrlrs6r;

62

.ur116xrrr.

ToVABBI PELDAK

ES ESETTANULM/.NYoK

A szexu{lis orienteci6val kapcsolatos szakszervezeti poritika 1.

1984-ben a brit TUC l6trehozta a Leszbikusok 6s Melegek Es6lyegyenl6s6gi Charc6j6t. 1992-te 21 szakszervezetn6l, akik a TUC tags6g6nak kririilbeliil k6tharmad6t k6pviselik, mdr volt szakszervezeti politika a leszbikusok 6s a melegek jogainak tdmogadsdra, vagy a szakszervezet es6lyegyenl6s6gi politik6jdban, illewe a szakszervezeti alapszab6lyban mdr rendelkeztek arr6l, hogy a szexu6lis orient6ci6t6l ftiggetleniil minden tag szdmira bizto-

sitani kell az es6lyegyenl6s6get. 2.

1980-ban a Kanadai Szakszervezeti Kongresszus (Canadian Labour Congress) elfogadott egy hatdrozatot, amely azt krjvetelte, hogy a tartom6nyi emberi jogi jogszab;lyokban, valamint a kanadai emberi jogi trirv6nyben 6s a kanadai jogok Chart6j6ban megemlits6k a szexu6lis orient6ci6t is, 6s arra rjszrcinozte a tagszeryezeteket, hogy a kollektiv szerz6d6sekben tdrgyalt antidiszkrimindci6s rendelkez6sekbe integr6li6k a szexuillis orient6ci6r6l sz6l5 rendelkez6seket is. 1986-ban egy m6sik kongresszusi hatilrozat felsz6litotta a CLC-I arra, hogy m6s szervezetekkel egyiittm(kcid6sben krizdjdn a szexu6lis orientdci6val kapcsolatos emberi jogok szab6lyoz6s66rt,6s dolgozzon ki szakszervezeti politik6t a leszbikusok 6s a melegek jogair6l. 1994-ben a CLC kiadta a szexu6lis orient6ci6r6l sz6l6 politikai nyilatkozatot.

3.

A UNISON

az Egyesilc Kirdlyslg legnagyobb szakszervezete 6s a legnagyobb eur6pai kozszolgilkat6si szervezet. A f6 szakszervezeti struktfr6k mellett n6gy onszervez6d6 struktrir6t ismer el a sai6t keretein beltil. Ezek a csoportok az alilbbiak: leszbikusok 6s melegek, n6k, szinesb6rfi tagok 6s megv6ltozott munkak6pess6g6ek. Az cinszervez6d6sen kereszttl a leszbikusokat 6s a melegeket arra osztonzik, hogy a UNISON-on behil k6pviselj6k 6rdekeiket. A szakszervezet hangsilyozza,hogy az onszewez6d6s nem azonos az elkiilcjniil6ssel, a szeparatizmussal, hanem az &dek6w6nyesit6si k6pess6gek erdsit6s6t szolgillja.

4.

A CUPE Nemzeti R6zsaszin H6romszog Bizottsig

a

Kanadai Kozszolg6ltat6si Dolgoz6k

Szakszervezet6n beliil 199 1-ben jcitt l6tre, egy kongresszusiharilrozat nyom6n. A bizottsAgot az orszdg ktilcinbiiz6 r6gi6inak k6pvisel6i 6s a szakszervezeti alkalmazottak alkotj6k.

A bizotts69

a homof6b 6s heteroszexista megnyilvdnul6sok megszi.intet6s66rt, a leszbikusok, a melegek 6s a biszexu6lis szakszervezeti tagok emberi jogainak el6mozditfus66rt kiizd.

5. FU ZET. SZ E RV EZ1S Es sokfelrsec. ffi. roc,t.,lt x

Recommend Documents