TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ GONDOLATOK 1.
Iskolatörténet ............................................................................................................... 11
2.
Az iskola vallási, társadalmi környezete ....................................................................... 12
3.
Iskolánk arculata, képzési rendje ................................................................................. 13
4.
Intézményünk elvárásai katolikus iskolaként ............................................................... 14
5.
Küldetésnyilatkozat ...................................................................................................... 16
NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................ 17 Törvényi alapok: ................................................................................................................... 17 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei ............................................................................................................ 17 1.1 Alapelvek ................................................................................................................ 17 1.2
Nevelésünk értékei ............................................................................................. 18
1.3 Nevelésünk céljai .................................................................................................... 20 1.4 A nevelésünk feladatai ........................................................................................... 20 1.4.1 Alsó tagozatban ............................................................................................... 21 1.4.2 Felső tagozatban ............................................................................................. 22 1.5 A nevelésünk eszközei és eljárásai ......................................................................... 22 2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.................................................... 23 2.1 Elöljáróban: ............................................................................................................ 23 2.1.1 A személyiségfejlesztő tevékenységünk célja az, hogy tanulóink .................. 24 2.1.2 A nevelő személyisége .................................................................................... 24 2.2 Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok ....................................... 24 2.3 A nevelés területén elvégzendő feladatok ............................................................. 25 2.4 Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok ... 25 2.5 A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok ............................... 26 2.6 Információs és kommunikációs kultúra területén elvárható feladatok ................. 26 2.7 Erkölcsi nevelés terén kialakítandó személyiség jegyek ........................................ 26 2.8 Elvárásaink tanítványainktól a következők ............................................................ 27 2.9 A fejlesztendő kulcskompetenciák a következők ................................................... 28 2.9.1 Anyanyelvi kommunikáció .............................................................................. 28 1
2.9.2 Idegen nyelvi kommunikáció........................................................................... 28 2.9.3 Matematikai kompetencia .............................................................................. 28 2.9.4 Természettudományos kompetencia ............................................................. 28 2.9.5 Digitális kompetencia ...................................................................................... 29 2.9.6 A hatékony, önálló tanulás .............................................................................. 29 2.9.7 Szociális és állampolgári kompetencia ............................................................ 29 2.9.8 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ..................................... 29 2.9.9 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség .................................... 30 3.
A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ....................................... 30 3.1 Törvényi alap: ......................................................................................................... 30 3.2
Fogalmak ............................................................................................................ 30
3.3
Az egészségfejlesztés területei:.......................................................................... 31
3.1.1 Táplálkozás ...................................................................................................... 31 3.3.2 mozgás ............................................................................................................. 31 3.3.3 tartózkodás káros szenvedélyektől ................................................................. 31 3.3.4 a függőség kialakulásának megakadályozása.................................................. 31 3.3.5helyes énkép és önismeret............................................................................... 32 3.3.6 lelki, hitéleti fejlődés ....................................................................................... 32 3.3.7 A tevékenységek helyes aránya (szellemi- fizikai-rekreáció) .......................... 32 3.3.8 interperszonális kapcsolatok ........................................................................... 32 3.3.9 pszichés tényezők ............................................................................................ 32 3.3.10 kötelező orvosi vizsgálatok és szűrések rendszeressége .............................. 33 3.3.11 A munka és balesetvédelmi előírások betartása .......................................... 33 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együtt működésével kapcsolatos feladatok........................................................................................................................... 33 4.1 Közösségek ............................................................................................................. 33 4.1.1 A család............................................................................................................ 33 4.1.2 osztályközösség ............................................................................................... 34 4.1.3 dolgozói közösség ............................................................................................ 34 4.2
feladataink .......................................................................................................... 34
4.2.1
Feladataink a jól működő nevelőközösség megteremtése érdekében ...... 34
4.2.2
Feladataink a jól működő osztályközösségek megteremtése érdekében .. 34 2
4.3
Módszerek .......................................................................................................... 35
4.4
A Szülői közösség ................................................................................................ 36
5. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai .................................................................................................. 36 5.1 A pedagógus feladatait............................................................................................... 36 5.1.1
A pedagógusok intézményi feladatai különösen ........................................ 37
5.1.2
A tanároktól elvárható magatartás az egyházához való viszonyában ........ 39
5.1.3
A tanórán kívüli tevékenysége .................................................................... 40
5.1.4. A tanítás során alkalmazható dokumentációk ............................................... 40 5.2
A osztályfőnök .................................................................................................... 41
5.2.1
Az osztályfőnöki munka tartalma ............................................................... 41
6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ............................................................................................................................... 42 6.1 Fogalamak .............................................................................................................. 42 6.2
SNI tanuló ........................................................................................................... 43
6.2.1 Céljaink a sajátos nevelési igényű és tanulási, magtartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók nevelése-oktatásakor ..................................................... 43 6.2.2
Feladataink .................................................................................................. 43
6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos feladatok................................................................................................... 44 6.3.1 Tanórán belüli pedagógiai tevékenységek ...................................................... 44 6.3.2 Tanórán kívüli pedagógiai tevékenységek ...................................................... 44 6.3.3 A segítés szinterei ............................................................................................ 44 6.3.4 A differenciálás gyakorlata .............................................................................. 45 6.3.4.1 Differenciálás a segítségadásban ............................................................. 45 6.3.4.2 Differenciálás a feladatok szintjén ........................................................... 45 6.3.4.3 Differenciálás a tevékenység szintjén ...................................................... 45 6.3.4.4 Differenciálás a szociális keretek szintjén ................................................ 46 6.3.4.5 Differenciálás a tanulási stílus szintjén .................................................... 46 6.3.4.6 Differenciálás a célok szintjén .................................................................. 46 6.3.4.7 Differenciálás az értékelésben ................................................................. 46 6.4 A tehetséges tanulók .............................................................................................. 47 6.4.1 Tehetség fogalma ............................................................................................ 47 3
6.4.2 A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban: ............................................... 48 6.4.3 További feladataink ......................................................................................... 48 6.4.4 Színterei az iskolában ...................................................................................... 49 6.4.5 A tehetség megnyilvánulásának lehetőségei .................................................. 49 6.4.6 A tehetségfejlesztés munkafázisai .................................................................. 49 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai és gyakorlásának rendje ....................................................................................................... 49 7.1 Törvényi rendelkezések .......................................................................................... 50 7.2
Részvétel rendje a döntéshozatalban ................................................................ 50
7.3
A DÖK szervezeti felépítése................................................................................ 51
8.
A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartás formái ... 51 8.1 A szülők jogai és kötelességeit a nevelési törvény 72.§ fekteti le ......................... 51 8.2
A tanuló jogai és kötelességei ............................................................................ 54
8.3
A kapcsolattartás formái .................................................................................... 61
8.4
Képviseleti fórumok ........................................................................................... 62
9.
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .................................................................... 63 9.1 A tanulmányok alatti vizsgák szabályait a 20/2012. EMMI rendelet szabályozza. 63 9.2 A tanulmányok alatti vizsga követelményei, részei, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályai ......................................... 70 9.2.1
Az osztályozó vizsgák .................................................................................. 70
9.2.2
Különbözeti vizsga intézményi esetei és a vonatkozó szabályok ............... 70
9.2.3
Javító vizsga ................................................................................................. 70
9.2.4
Az értékelés szabályai ................................................................................. 71
9.2.5
tantárgyi vizsga ........................................................................................... 71
10.
A felvétel-átvétel helyi szabályai .......................................................................... 75
10.1 Felvétel ................................................................................................................. 75 10.1.1 Az iskola felvételi körzete .............................................................................. 75 10.1.2 Az osztályba sorolás elvei .............................................................................. 75 10.1.3 A hitéleti elkötelezettség vizsgálata .............................................................. 76 10.1.3 Felvételhez szükséges dokumentumok......................................................... 76 10.2
Átvétel............................................................................................................. 76
10.2.1 Átvétel tanévkezdéskor .............................................................................. 76 4
10.2.2 Átvétel tanév közben .................................................................................. 77 11.
Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ..... 78
11.1 Kötelező feladatok................................................................................................ 78 HELYI TANTERV ......................................................................................................................... 79 1.
A választott kerettanterv.......................................................................................... 79
2. Kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma .......................................................................................................................... 79 3. Az oktatásban használt tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................................................................................ 81 4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai .............................................................................. 82 4.1 Pedagógiai feladatok ............................................................................................. 82 4.2 A NAT által meghatározott feladatok, nevelési célok ............................................ 83 4.2.1 Erkölcsi nevelés ............................................................................................... 83 4.2.2 Nemzeti öntudat ............................................................................................. 83 4.2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés ....................................................... 84 4.2.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ................................................... 84 4.2.5 Családi életre nevelés ...................................................................................... 84 4.2.6 Testi- lelki egészségre nevelés ........................................................................ 84 4.2.7 Önkéntesség .................................................................................................... 84 4.2.8 Környezettudatosság ....................................................................................... 85 4.2.9 Pályaorientáció ................................................................................................ 85 4.2.10 Gazdasági- pénzügyi nevelés ......................................................................... 85 4.2.11 Média tudatosság .......................................................................................... 85 4.2.12 A tanulás- tanulása ........................................................................................ 85 5.
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ........................ 86 5.1 Törvényi háttér ....................................................................................................... 86 5.2
Cél ....................................................................................................................... 86
5.3
Pedagógiai-módszertani kapcsolódási pontok ................................................... 86
5.4
Általános tanítás-tanulásszervezési eljárások .................................................... 87 5
5.5
Mindennapos testnevelés tartalmi programjának elemei ................................. 87
5.5.1
Alapprogram ............................................................................................... 87
5.5.2
Alsó tagozatos mozgásfejlesztő órák célja, feladata .................................. 88
5.5.3
Felső tagozatos képességfejlesztő órák célja, feladata .............................. 89
5.5.4 Egyéb mozgáslehetőségek .............................................................................. 90 5.5.4
Várható eredmények .................................................................................. 91
5.5.5
Baleset megelőzés, elsősegélynyújtás ........................................................ 91
6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai .......................................................................................... 92 6.1 A választható tantárgyak és foglalkozások tartalmi megközelítése ....................... 93 6.1.1 Alsó tagozat ..................................................................................................... 93 6.1.2 Felső tagozat.................................................................................................... 96 6.2 A pedagógus választás szabályai ............................................................................ 99 7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás- szorgalom minősítésének elvei .................................................................. 100 7.1 A tanulmányi munka írásban történő ellenőrzési és értékelési módja ............... 100 7.1.1 Írásbeli ellenőrzés módjai.............................................................................. 101 7.1.2 Írásbeli értékelés elvei ................................................................................... 102 7.2 A szóbeli ellenőrzés és értékelés módjai:............................................................. 102 7.2.1 A szóbeli ellenőrzés módjai ........................................................................... 102 7.2.2 A szóbeli értékelés módjai............................................................................. 103 7.3 A gyakorlati ellenőrzés és értékelés módjai ........................................................ 104 7.3.1 A gyakorlati ellenőrzés módjai ...................................................................... 104 7.3.2 A gyakorlati értékelés módjai ........................................................................ 105 7.4 A mérés – értékelés diagnosztikus, szummatív és fejlesztő formái ..................... 105 7.4.1 Fogalmi háttér ............................................................................................... 105 7.4.1.1 diagnosztikus mérés ............................................................................... 105 7.4.1.2 Szummatív mérés ................................................................................... 105 7.4.1.3 fejlesztő mérés ....................................................................................... 106 7.4.2 A mérések az iskolában ................................................................................. 106 7.4.3 A kompetencia mérés kritériumai ................................................................. 106 7.5 A magtartás- szorgalom minősítésének elvei: ..................................................... 123 6
7.5.2 A magatartás és szorgalom értékelés szempontjai havi értékelésnél: ......... 123 7.5.2.1 MAGATARTÁS ......................................................................................... 123 7.5.2.2 SZORGALOM ........................................................................................... 125 8.A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei................................ 126 8.1 A csoportbontás általános elvei .......................................................................... 126 8.1.1 A csoportbontások lehetősége...................................................................... 126 8.1.2 Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei: ................................................ 127 9.A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................. 127 9.1 A tesztek ............................................................................................................... 127 9.2 Az állapotmérésről általában ............................................................................... 128 9.2.1 A mérés céljai, várható hasznosulása............................................................ 128 9.3 A „Mini Hungarofit" tesztrendszer ....................................................................... 129 9.4 Értékelési rendszer ........................................................................................... 131 10. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ................................................... 133 10.1 A Nemzeti Alaptanterv előírja az egészséges életmódra nevelést. ................... 133 10.1.1 A testi és lelki egészségre nevelés............................................................... 133 10.1.2 Fenntarthatóság, környezettudatosság ...................................................... 133 10.2 Helyzetelemzés................................................................................................... 134 10.3 Közegészségügyi feladatok ................................................................................ 135 10.4 Mi az egészség? .................................................................................................. 136 10.5 A prevenció (megelőzés) területei ..................................................................... 137 10.6 Az egészségnevelés elméleti és gyakorlati ismeretei......................................... 137 10.7 Egészségvédelem................................................................................................ 139 10.7 Drog prevenció ................................................................................................... 141 10.8 A környezeti nevelés elvei .................................................................................. 144 10.8.1 A környezeti nevelés célja ........................................................................... 144 10.8.2 A környezeti nevelés tartalmi elemei:......................................................... 145 10.8.3 Környezeti nevelés lehetőségei az iskolába ................................................ 146 10.8.4 A tanórán kívüli környezeti nevelés célja: ................................................... 148 11.
A gyermek, tanuló esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................... 151
11.1 Helyzetelemzés................................................................................................... 151 11.2
Alapfogalmak és értelmezésük ..................................................................... 152 7
11.3
Alapelveink ................................................................................................... 153
11.3.1 Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, iskolai gyermekvédelem .................................................................................................... 154 11.3.2 Romák ....................................................................................................... 157 11.3.3 Tanulási kudarcnak kitett tanulók ............................................................... 158 11.3.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók szűrése és terápiája. Az iskolába bekerülő első évfolyam tanulótól indulva.............................................................. 159 11.3.5 A tanuló mentesítésének, értékelésének lehetőségei, feltétele ................ 161 11.3.6 Az esélyegyenlőség megvalósulásának ellenőrzése és a lehetséges intézkedések. .......................................................................................................... 162 11.3.7 SNI, BTM, fogyatékkal élő tanuló ................................................................ 163 11.3.7.1 Teendők a sajátos nevelési igényű és fogyatékkal élő tanuló integrált oktatása során .................................................................................................... 163 11.3.7.1 Teendők BTM-es tanulók tanulási kudarcának csökkentése érdekében ............................................................................................................................ 163 11.4
nevelőszülői hálózatból, lakásotthonból érkező tanulók ............................. 164
11.5
tehetséges tanulók ....................................................................................... 164
12. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ........................................................... 168 12.1 Fogalamak .......................................................................................................... 168 12.1.1 Dicséret........................................................................................................ 168 12.1.2 Jutalmazás ................................................................................................... 168 12.1.3 A dicséret formái ......................................................................................... 168 12.1.4 A jutalmazás formái ..................................................................................... 169 12.2
A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek . 169
12.2.1 A magatartás értékelés során figyelembe vett szempontok.................... 169 12.2.2 A szorgalom értékelésének szempontjai .................................................. 171 13.
A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ................................ 173
13.1 Szülői támogatottság, szakmai elkötelezettség ................................................. 173 13.2
Egyházi támogatottság ................................................................................. 173
13.3
Közösség nevel közösséget. .......................................................................... 173
13.4
Politika mentesség ............................ 174
13.5
Vallásszabadság ............................................................................................ 174 8
Hiba! A könyvjelző nem létezik.
13.6 14.
Szülőföld megbecsülése, identitás ............................................................... 174 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek .................................. 174
14.1 Egyházi- hitéleti nevelés ..................................................................................... 174 14.2
Project-oktatás ............................................................................................. 175
14.3
Egyéb lehetőségek ........................................................................................ 175
15. Az iskola írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatásának, az ismeretek számonkérésének a rendje............................................................................................. 175 15.1 A magasabb évfolyamba lépés feltételei ........................................................... 175 15.2
Az írásbeli beszámoltatás rendje .................................................................. 176
15.3
A szóbeli beszámoltatás rendje és szabályai ................................................ 177
15.4
A szóbeli beszámoltatás formái .................................................................... 177
15.5
Gyakorlati beszámolás rendje ...................................................................... 178
16. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................................................... 178 16.1
Alapelvek ...................................................................................................... 178
9
BEVEZETŐ GONDOLATOK Iskolai közösségünk jelmondata:
„Isten országa köztetek van.” (Lk.17,21.)
Pedagógiai programunk és helyi tantervünk a Nyíracsádon és a környező településeken élő családok gyermekei számára kínál színvonalas oktatást keresztény légkörben. Különös hangsúlyt szeretnénk fektetni a tehetséges tanulók képzésére. Ennek egyik eszköze az idegen nyelv magas szintű oktatása, valamint a művészetek személyiségformáló erejének kihasználása. A kulturális, szociális hátránnyal érkező tanulóinkat pedig nagy körültekintéssel szeretnénk segíteni abban, hogy az iskolában sikereket érjenek el, pozitív tapasztalatokat szerezzenek. Fontosnak tartjuk, hogy élő kapcsolat legyen diákjaink családja és az iskola között. Ezt a kapcsolatot a kölcsönös tiszteletre, segítőkészségre, kiszámíthatóságra alapozzuk. Településünkön egy iskola van. Ez az egy iskola hivatott megalapozni a családi házzal összhangban gyermekeink lelki, emberi és értelmi előrehaladását. Ebben a feladatban nagy segítségünkre vannak a különböző felekezetű keresztény egyházak. Célunk az, hogy oktató és nevelő munkánkat a közösségi lét eszméje hassa át. A ránk bízott gyermekeket közösségeik – család, egyházközség, iskola, települési közösség és magyar hazánk - hasznos és tevékeny tagjává szeretnénk nevelni. Ehhez fontos alapnak tartjuk azt, hogy a pedagógusok testülete úgy élje meg a maga közösségét, hogy már példájával is neveljen. Nevelőtestületünk jelmondata: Emeljük föl szívünket! - azt hivatott kifejezni, hogy munkánkat a feladat iránti mély alázattal, Istentől áthatott lelkülettel valósítjuk meg. A közösségre építve, abban élve tapasztalhatja meg az egyén azt, hogy Isten országa nem a távoli jövő ígérete, hanem a mindennapokban megélhető, boldogító valóság, hiszen Isten országa „köztünk van”.
10
1. Iskolatörténet
Nyíracsád négyezres lélekszámú település Debrecen vonzáskörzetében, Ligetalján. Korai történetére vonatkozóan kevés és hiányos forrásadat áll rendelkezésre. Első írásos említés az Egri Főegyházmegye sematizmusában szerepel 1289-ben. Eredete azonban a honfoglalás idejében gyökerezik, hisz Acsa tulajdonosnévből eredeztethető, amely ősi magyar név. Több magyarországi településnévben szerepel.(PL.:Vas megye Acsád település, hasonló eredet). A török idők végén a település szinte megsemmisült. Az 17381740-es évekbeli pestisjárvány utáni újratelepítéskor érkeztek ide görög katolikus ruszinok, ez a betelepítés döntő mértékben megváltoztatta a település felekezeti arányait a görög katolikusok javára. A létrejött görög katolikus egyház hamarosan iskolát is épített. A magyarországi népiskolák – Mária Terézia által elrendelt – 1770-1771. évi felmérése szerint a Bihar vármegyei Sárrét járásba tartozó Acsádnak, melynek felekezeti jellegét görög katolikusként jelölte meg az összeírás, ekkor egyetlen iskolája a görög katolikus iskola volt. Alapítás idejeként az „emberemlékezet óta működik” megjelölés szerepelt.1 1889ben már minden tantárgyat magyarul tanítottak. Az Eötvös József-féle népiskolai törvény meglehetősen rossz állapotban lévő iskolát említ. A görög katolikus iskola nagyon zsúfolt volt. A zsúfoltság ellenére azonban a Szvalyávcsik Bazil tanító vezette vegyes iskolát szellemi előmenetel tekintetében a kielégítő minősítésűek közé sorolta 1873-ban a tankerületi felügyelő, valamint elrendelte a segédtanítói állás megszervezését. Az iskola fenntartása a szegény egyházközség feladata volt. A szűkös anyagi helyzet miatt nem került sor az oktatás színvonalának emelésére. A főleg földművelésből élő családokban nagy szükség volt a mezőgazdasági munkák idején a gyerekek munkájára.2 1927-ben a tanulói létszám az iskolában már 295 fő volt. Az elviselhetetlen zsúfoltság enyhítésére a kormány egy két tantermes, két tanítói lakásos iskolát építtetett. Nagy terhet jelentett a helyi közösségnek az iskola működtetése, fenntartása. Az iskola finanszírozása úgy történt, hogy a mindenkori kezdő tanító fizetésének 50%-át, a további segédtanítók jövedelmének 10%-át a helyi egyházközségnek kellett fizetni, a fennmaradó öszszeget államsegély formájában kapták. Később a tanítói létszám csökkentésével próbálták az anyagi nehézségeket megoldani, ami a színvonal további visszaesését eredményezte. A II. világháborút követő kommunista diktatúra idején az acsádi iskolát is államosították. Még az 1980-as évek elején is a település hat különböző helyén lévő épületben folyt a tanítás. A rendszerváltás után már csak három tanítási helyszín van: az 1961-ben létesített központi iskola- Szatmári u.8. –a volt görög iskola épülete –Kossuth u. 23. – va-
1 2
Nyíracsád, szerk:Ujváry Zoltán 74 i.m. 78..
11
lamint az egykori mozi épülete, ahol a technikaképzés folyt.3 A Szatmári utcai épületet pályázati pénzből az önkormányzat 2006-ban teljesen felújította. 2008-tól a létszámcsökkenés miatt a Kossuth utcán tanuló gyerekeket beintegrálták a központi épületben tanuló diákok közé. 2010-ben az önkormányzat megkereste a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegyét az iskola további működtetésének átadása miatt. 2011-ben alakul meg a Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskola. 2. Az iskola vallási, társadalmi környezete A családok megélhetési forrása a földrajzi környezetből adódóan elsősorban a mezőgazdaság volt. Az Európai Unióhoz való csatlakozás és az ezt követő gazdasági válság nagyon magasra emelte a munkanélküliek számát. Jelenleg az iskolánkba járó tanulók 74%-a hátrányos helyzetű, ebből 25% halmozottan hátrányos helyzetű. Igen jelentős a munkanélküliség, mintegy 13%-os. A roma lakosság aránya 12%. Nyíracsád hagyományosan vallásos település. A görög katolikusok a lakosság közel kétharmadát teszik ki. Mintegy 95%-nak aktív kapcsolata van a paróchiával. Közel 30 százalékuk rendszeresen, minden vasárnap látogatja a liturgiákat. Nagy ünnepeken a hívek több mint fele ebben a közösségben ünnepel. A városiasodás hatása érzékenyen érinti az itteni közösséget is, hisz megélhetés hiányában sokan költöznek be városokba, hagyják el őseik földjét. Egyre kevesebb gyerek születik, a felekezeti arányok eltolódnak. Főleg sok a kereszteletlen, nevelőszülőknél és lakásotthonokban élő gyerek száma. Közülük többen nyitottak a keresztény értékek iránt, és ezt kifejezve viszonylagos rendszerességgel látogatják a liturgiákat. A kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk:
a csökkenő gyereklétszám fiatal családok elköltözése elszegényedés, munkanélküliség, segélyezés a bejárás nehézsége gyökértelen, beköltöző lakosság beilleszkedésének, önfenntartásának segítése
Erősségeink:
3
hagyományosan vallásos, erős erkölcsi megtartó erőt képviselő görög katolikus közösség felkészült, elkötelezett tantestület
i.m. 84.
12
a tehetséges és kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás anyagi feltételei biztosítottak szülői támogatottság (0,036 % nem támogatta az fenntartó váltást) Hajdúdorogi megyéspüspök támogatása
3. Iskolánk arculata, képzési rendje Iskolánk vallási–hitéleti szempontból elkötelezett intézményként működik. A körzethatáron belül élő minden tanulót felveszünk, amennyiben iskolánkba jelentkezik és szülője a pedagógiai program célkitűzéseinek végrehajtásában együttműködik a keresztény nevelés érdekében, vállalva ennek minden vonzatát. A köznevelési törvény rendelkezése szerint: 31. § (1) Az egyházi és magánintézmények az e törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek és szervezhetik tevékenységüket. (2) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház vagy más nem állami szerv, nem önkormányzat tartja fenn: a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, és ezt felvételi eljárás keretében vizsgálhatja,
Iskolánkban korszerűen felszerelt nyelvi, számítástechnikai, természettudományos, művészeti, fejlesztő-logopédiai szaktanterem működik. Tantermek száma: 21, csoportbontásra alkalmas terem 3. Iskolai könyvtár 48m2 az ifjúság olvasási igényeit kielégítő, modern könyvállománnyal, tornaterem 1, tornaszoba 1, öltözőkkel. Az udvaron 40 m X 20 m-es kézilabda pálya van. 600 adag főzésére alkalmas konyha, 90 fős ebédlő és 16 fős tanári étkező szolgálja munkánkat. - Iskolánk képzési jellege: általánosan képző, alapfokú nevelési-oktatási intézmény. - A képzés ideje: 8 évfolyam - A képzés szakaszai: CXC tv. 5.§ alapján: Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagozódik:
az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó és az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat 13
Iskolánkban magasabb óraszámban, képességek szerinti csoportbontásban valósul meg az angol/idegen nyelv oktatása. Tanítványaink közül a legtehetségesebbek képesek a középfokú C nyelvvizsga letételére. Az alsó tagozat nagyfelmenő rendszerben működik. 4. Intézményünk elvárásai katolikus iskolaként Az egyház, mint az iskola fenntartója tudatában volt annak, hogy egy működő intézményt vett át pedagógusokkal és tanulókkal együtt. Ezért tiszteletben tartja mindenkinek a személyes meggyőződését, amennyiben a Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskola alapelveit tudomásul veszi, nem akadályozza, hanem segíti az alább felsorolt alapelvek kibontakozását. A Görög Katolikus Egyház az iskolák alapítását és fenntartását fontos missziós feladatnak tartja. Katolikus iskolának azt az iskolát nevezzük, amelyet az illetékes egyházi hatóság vagy egy hivatalos egyházi jogi személy igazgat, vagy amelyet az egyházi hatóság írott okmánnyal ilyennek ismer el. A katolikus iskolában a nevelés és az oktatás szoros egységben van. „Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert." Minden tudást az örök élet fényében kell felülvizsgálni, és megfelelő erkölcsi hátérrel kell átadni. A keresztény nevelésnek arra kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen a természetfeletti igazságok és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe. Erkölcsi elvárások: a./ Erkölcsi elvárások a tanároktól: A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat.
A pedagógus nyitott legyen minden olyan keresztény értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Értékelésében korrekt legyen, kerülje az elfogultságot. Önmaga munkájával szemben legyen igényes, és a felelősségteljes munkát tanítványaitól is várja el. Beszéde, minden emberi megnyilatkozása Isten iránti hűségét és szeretetét tükrözze: a tiszteletet adja meg tanítványainak, kollégáinak és elöljáróinak. Magánélete is egyházához hű, gyakorló keresztény életet példázza a Tízparancsolat és a Főparancs útmutatása alapján. 14
Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. Tudatában kell lennie annak, hogy saját életpéldájával nevel.
b./ Erkölcsi elvárások a diákoktól:
Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait, valamint iskolánk Házirendjét. Mint keresztény ember munkájában megbízható, a feladatait szorgalmasan teljesítő és képességeinek megfelelően fejlődő tanuló legyen. Az élet és az emberi méltóság tisztelete alapvető keresztény érték. A férfi és a nő kapcsolatán alapuló keresztény családi életre való felkészülés megalapozása számára legyen fontos kritérium felnőtté válása során.
c./ Erkölcsi ajánlások a szülőknek: Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét.
A szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, az iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. lehetőségeikhez mérten támogassák az iskola programjait, vegyenek részt a szervező munkában, esetenként a lebonyolításban. tiszteljék az iskola dolgozóinak, tanulóinak emberi méltóságát
15
5. Küldetésnyilatkozat
Iskolánk jelmondata:
„ Isten országa köztetek van.” (Lk.17.21/b) A katolikus iskola része az egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre való nevelés területén. A nyíracsádi szülői közösség szinte egyhangú döntése alapján alakulhatott meg egy olyan egyházi iskola, amely azokat a keresztény erkölcsi, hitéleti, emberi értékeket képviseli, amelyek a helyi görög katolikus hagyományokban gyökereznek. Mélységesen tiszteletben tartjuk a hozzánk járó tanulók felekezeti hovatartozását és világnézetét. Az iskolában folyó neveléssel-oktatással a diákok, szülők, alkalmazottak közösségének tökéletesítésével Isten országát építjük. Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi intézmény a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség, a biztos tudás és a hit alapjait egyszerre kívánja megteremteni. A családokkal való kapcsolattartás folyamán segíthet az igazi értékek megtalálásában. A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A gyermeket sem a szülő, sem az iskola nem formálhatja saját képére és hasonlatosságára, hanem a Mennyei Atya vele kapcsolatos szándékát kell kifürkészni és annak megvalósulásában segíteni. Hisszük, hogy „közösség nevel közösséget”. Fontosnak tartjuk, hogy munkatársaink képességeiknek, irányultságuknak megfelelő feladatokat lássanak el, örömmel végezzék munkájukat, és ez által diákjaik arcára is mosolyt varázsoljanak. Településünkön élő emberek komoly hátrányokat élnek meg mindennapjaikban, hisz a város adta oktatási, kulturális, szórakozási lehetőségek több órányi távolságra vannak. Iskolánk szeretné programjaival ezeket a hátrányokat enyhíteni. Tisztában vagyunk az Isten előtti és a társadalmi felelősségünkkel, hiszen a jövő nemzedéket neveljük – oktatjuk. „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya. Megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” Szentgyörgyi Albert 16
NEVELÉSI PROGRAM Törvényi alapok:
2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC törvény módosításáról A Kormány 229/2012.(VIII.28) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelete a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 4/2010.(I.19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 10/1994.(V:13.) MKM rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről Egyházi törvény A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. és módosítása a 2002. évi IX. tv. A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről.
1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei 1.1 Alapelvek
A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogaik egységet alkotnak.4 Nevelésünk alapelveiben a keresztény értékrend, a helyi és nemzeti hagyományok valamint a magyar köznevelés-közoktatás reformjának elvárásai jelentkeznek.
4
Nevelésünkben a keresztény értékrend, a görög katolikus hagyományok és az önálló életvezetés követelményeinek eszmeisége érvényesül.
CXC törvény 3§(1)
17
Keresztény nevelésünkben az imádságos élet, az isteni kegyelem átformáló ereje a mindennapos nevelési gyakorlat legalapvetőbb eszköze. Tudatosan felépített, a didaktika törvényszerűségeit megtartó oktatás valósul meg intézményünkben. Nevelésünkben, oktatásunkban a tervszerűség kívánalmai érvényesülnek. Így nyomon követhető Számítunk a családok, tanulók, pedagógusok aktív, innovatív részvételére a tanulástanítás és a nevelés folyamatában. A nevelés- oktatás folyamatában a gyermeki személyiség adottságait figyelembe vesszük: elvárjuk a képességek szerinti teljesítményt. Harmonikusan fejlődő, a következő iskolatípusban és a munka világában helytálló fiatalokat nevelünk. Értékeink ezeknek a társadalmi elvárásoknak megfelelnek. A családi házzal együttműködve tudjuk a gyermeki személyiséget a legmagasabb szinten fejleszteni. Nevelőink elé, lelkipásztorunk magas követelményeket támaszt. A katolikus egyház etikai kódexében foglaltak az irányadóak a nevelők személyiségével, munkához való hozzáállásával kapcsolatban. Kiemelten fontosnak tartjuk a nevelő hatások egységének elvét. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk az intézményen belül a nevelők közötti szakmai és emberi kommunikációjára a tanulók színvonalas nevelése-oktatása érdekében. Mind e mellett a szülői házzal közösen igyekszünk egységes álláspontot kialakítani a gyermekek megfelelő fejlesztése érdekében. Segítségünkre vannak az egységes nevelés kialakításában azok a szerveztek, hivatalok, intézmények, testületek, amelyekkel partneri kapcsolatban vagyunk nevelő-oktató munkánk megvalósításakor. A legkevésbé tudunk hatni a gyerekek egymás közötti kapcsolataira, de a gyermekvédelem eszközeivel igyekszünk kiszűrni a keresztény nevelés szempontjából káros hatásokat.
1.2 Nevelésünk értékei
Legfontosabb érték maga a gyermek, adottságaival, hitével, reményeivel, lehetőségeivel. Nevelő munkánk során értéknek tekintjük a közösségi szerepvállalást, ennek demokratikus szerveződését. Az osztályközösség életének szervezésekor mintát kívánunk adni a fiataloknak a közösség előtt álló kihívások, feladatok teljesítésének demokratikus, az emberi méltóságot tisztelő, a szeretet parancsát szem előtt tartó megoldásához, amelyet majd felnőtt életük során is hasznosítani tudnak. Nem összeegyeztethető a keresztény életfelfogással és lelkülettel az önző, másokat megalázó, csak az egyén érdekeit védő magatartás. Fontos érték a becsületes, őszinte, elkötelezett keresztény ember eszméje, aki képes a köz javáért áldozatot hozni, nem csak előnyökért, jutalomért cselekszik, hanem, ha a lelkiismerete úgy diktálja önzetlen szeretetből. 18
Értéknek tekintjük a szociális érzékenységet. Nevelésünk során nagyon fontos, hogy a szociális, anyagi és egyéb hátrányt megélő diákjaink ne kiközösítést, hanem befogadást, bizalmat és jóakaratot tapasztaljanak. Azonban a kötelességek teljesítésének elhanyagolása a kapott támogatások mellett nem elfogadható magatartás. Értéknek tekintjük a közösségépítő tevékenységeket, az iskolai és osztályrendezvényeket, különösen fontos, hogy ezekbe az eseményekbe a családok is bekapcsolódjanak. Az iskolában folyó munka jellegét tekintve tanulás-tanítás folyamatából áll. Ezért kiemelt értéknek tekintjük a nyitottságot a korszerű tudás és ismeretanyag elsajátítására. Értéknek tekintjük a vallási- világnézeti meggyőződés tiszteletben tartását, és el is várjuk, hogy az iskolánkba járó tanulók is tiszteletben tartsák a fenntartó egyház vallási szokásait. Biztosítjuk a római katolikus és református gyerekeknek a felekezetük szerinti hitoktatást, tiszteletben tartjuk hitüket, meggyőződésüket. Korunk jellegzetessége, hogy a felgyorsult fejlődés miatt a változások nagy gyakoriságát éljük meg. Sem a családoknak, sem a nevelés más szintereinek nincs biztos, kiszámítható jövőképe. A keresztény tanítás a jövő elé a fejlett keresztény személyiséget állítja, a ki képes emberi erősségeivel felvállalni a jövő ismeretlen kihívásait, aki tudja hogy döntsön, milyen keresztény értékek alapján cselekedjen. Ezért a keresztény erkölcs tanírása alapvető értékünk, amelynek formája a hitoktatás és a személyes példaadás. Magyar görög katolikus egyházunk szertartásai és fegyelme szintén erős megtartó erő. Értéknek tekintjük a pontos, kitartó munkát, amely örömöt okoz. A jól végzett munka önmagát dicséri és a személyiséget pozitívan megerősíti. Értéknek tekintjük az interperszonális kapcsolatokban az udvariasságot, tiszteletet, a kulturált magyar beszédet. Egyén szempontjából értéknek tekintjük a segítőkészséget és a fegyelmezettséget. A fegyelmezettség akkor válik az egyén számára hasznos tulajdonsággá, ha nem egy külső hatalomtól, a megtorlástól, büntetéstől való félelemről beszélünk, hanem belső önfegyelemről. A fegyelmezett gyermek tudja mikor illik szólnia, mikor bölcsebb hallgatnia. Tudja, hogyan mondja meg véleményét és érje el céljait, úgy, hogy ne bántsa meg társait, tanárait. Számára a szabályok nem visszahúzó korlátok, hanem biztonságot adó keretek, amelyek betartásával tud a leginkább fejlődni személyisége. Értéknek tekintjük a jókedvet és a humort. A keresztény ember derűs, hisz tudja, hogy Isten közelségében él. Ennek a derűnek, vidámságnak az életünk mindennapjait is át kell itatnia. Érték a mozgás és az egészséges életmód. Bibliai tanítás az ép testben ép lélek. A keresztény felfogásban testünk a lélek temploma, ezért védeni és óvni kell. Értéknek tekintjük a művészetek kifejező eszközeit és megnyilvánulásait. Arra ösztönözzük tanítványainkat, hogy minél több önkifejező területbe kapcsolódjanak be. 19
Értéknek tekintjük az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtését.
1.3 Nevelésünk céljai
Korszerű ismeretek elsajátításának képességének a kialakítása a tanulókban. Fontos, hogy az általános iskola alapozó ismereteket, készségeket adjon, amelyeke képessé teszik tanítványainkat a továbbtanulásra, a társadalom megbecsült polgáraivá válásra, a testileg, lelkileg, szellemileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. Kiemelten fontos, hogy a kulcskompetenciákat elsajátítsák a tanulók. Célunk az önálló tanulásra nevelés. Ez fokozatosan valósul meg. Az iskolát kezdő kisdiák még sok szülői, tanári segítséget igényel feladata ellátásához. A fejlesztő szakaszba érő tanulók felé már elvárásként fogalmazzuk meg, hogy önállóan is tudjanak új ismereteket részben, vagy teljes mértékben feldolgozni. A Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség átadásában és az egyetemes kultúra közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítésében jelöli meg. A következő célokat jelöli ki: o a haza felelős polgárává váljék; o kifejlődjön benne a hazafiság érzelemvilága; o reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; o megtalálja helyét a családban, a társadalomban és a munka világában; o törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatokra; o legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsáról; o képessé váljék az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; o megismerje és megértse a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; o tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. Célunk a keresztény értékrendet követő állampolgárok nevelése. A keresztény értékrend alapja Isten. Ezért soha nem küzd a keresztény ember értékválsággal, hisz a Tízparancs és a Főparancs követelményei minden időben és korban szükséges és elégséges alapot adnak a boldog és kiegyensúlyozott élethez.
1.4 A nevelésünk feladatai
A nevelés feladatait az alapelvek, értékek tükrében a NAT határozza meg.
20
Egyházi fenntartású intézményként kiemelt feladatunk a keresztény nevelési elvek, módszerek és gyakorlatok iskolai és iskolán kívüli alkalmazása a biztos jövőképpel rendelkező keresztény személyiség nevelése érdekében.
Feladatunk a kreatív, innovatív, a világra nyitott, egyéni teljesítményre és csoportmunkára egyaránt képes, korszerű, több területen is mobilizálható tudással rendelkező, a piacgazdaságban talpon maradni képes emberekké formáljuk tanítványainkat. Ehhez – fokozatosan – olyan dinamikus rendszerű oktatási szerkezetre kell áttérnünk, amely gyorsan képes reagálni a társadalom változó igényeire. A nemzeti alaptanterv egységesen meghatározza az oktatási- képzési feladatokat, amelyek iskolánkban is megvalósulnak. Feladatunk a gyermekközpontú gondolkodás. A gyermek egyéni fejlődésének megfelelő elvárások, a tantervi követelmények megtartása mellett, ezekkel harmonizáló feladatok megfogalmazása és biztosítása.(Tehetséggondozás, hátránykompenzálás.) Fontos feladatunk a tanulás tanítása. Az olvasás, a szövegértés, a beszédkultúra, a lényegkiemelés minél teljesebb körű fejlesztése. Önállóságra nevelés, az önművelés igényének kialakítása. Fontos feladatunk az önismeret, a problémamegoldás, tolerancia, karitatív gondolkodás és magatartás fejlesztése. Összefoglalva a tanulók keresztény szellemű személyiség fejlesztése. Feladataink alsó és felső tagozatban a gyermekek életkori sajátosságainak függvényében részben eltérőek, de egymásra épülnek.
1.4.1 Alsó tagozatban o o o o o o o o o
Az olvasás, írás, számolás, logikus gondolkodás megalapozása A tanulási szokások kialakítása Munkáltató módszerek alkalmazása hátrányok csökkenetése érdekében. A kisiskolások fokozott mozgásigényének kielégítése játékos, mozgásos tevékenységekkel Folyamatos értékelés a pozitívumok megerősítésével. Tapasztalok gyűjtése a természetből, családi körből. Egészségmegőrzését segítő szokások kialakítása, szocializálás egységes szintre emelése. Az alapvető közlekedési és elsősegély nyújtási szabályok megismerése az életkori sajátosságok figyelembevételével. Saját és tarásaik testi épsége iránti felelősség kialakítása.
21
1.4.2 Felső tagozatban o A különböző képességű és eltérő fejlődési ütemű tanulók egyéni, differenciált fejlesztése. o Annak figyelembevétele a követelmények megállapításánál, hogy a 10-12 éves korosztály esetében gondolkozás erősen kötődik a tapasztalatokhoz és értékelő jellegű, míg a 13-14éves korcsoportnál már megjelenik a elvont fogalmi, elemző gondolkozás. o Megfelelő beszédkultúra, szókincs és az anyanyelv irodalmi változatának használata legyen jellemző az iskolai kommunikációban. o A tanulóknak a társadalmi környezetben való eligazodásának, szocializációjának elősegítése. o Az önálló információszerzési- feldolgozási és –átadási technikák megismertetése az oktatás helyett a tanulásra helyezve a hangsúlyt. o Egészséges életmódra való igény kialakítása és alkalmazása a gyakorlatban. o Feladatunk olyan szemlélet kialakítása, mely során a mindennapi életben a természeti és társadalmi környezet védelme alapvető gyakorlatként jelenik meg. o A kommunikációs készség és kultúra fejlesztése magyar és idegen nyelven. o Nemzeti és egyetemes kultúra legfontosabb értékeinek ismerete és értékként való elismertetése. o Olyan alapvető európai polgár és állampolgári gyakorlatok megismertetése, amelyek a felnőtt életben alapvetően fontosak.(Pl: választási rendszer, demokratikus értékek, emberi méltóság tisztelete stb) o Településünkért áldozatot vállalni képes, a nemzeti hagyományokat felvállaló fiatalok nevelése. o Esztétikai érzékenység kialakítása o Lehetőségek adása az egyéni és csoportos közösségi munkára.
1.5 A nevelésünk eszközei és eljárásai A pedagógus egyéniségével nevel. Egyházi intézményként a vallási hitéleti nevelés eszközei: a szertartások, lelkigyakorlatok, imák, karitatív szolgálat, hit és erkölcsoktatás nevelésünk eszköztárának színesítője. A tanórai keret, valamint az egyéb foglakozások a tanulók fejlődését legjobban szolgáló módon történő megszervezése. Modern, rugalmas szervezési keretek kialakítása. A csoportok közötti átjárhatóság biztosítása.
22
Az osztályközösségbe sorolás, a szülők igényeinek és a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével történik. A nyelvoktatásba való bekapcsolódás fontos eszköze nevelésünknek. A mozgásos szabadidős tevékenységek a szabálykövetést is fejlesztik. A lelkipásztor iskolai jelenléte segít a diszkrét személyiségfejlesztésben. A Nevelési Tanácsadó, illetve a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság határozatai alapján kiscsoportos, illetve egyéni fejlesztő foglalkozásokat szervezünk, szaktanár, gyógypedagógus illetve fejlesztő pedagógus vezetésével. Iskolánkba fogadunk magántanulókat.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
2.1 Elöljáróban: Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a világ világossága." (Mt 5,14) A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretethimnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig.
A személyiségfejlesztés alanyai a tanulók, a közfeladatot ellátó személy a pedagógus. A nevelés szintre az iskolai kötelező tanórai foglalkozások, az egyéb tanórán kívüli foglalkozások és az iskolán kívüli tevékenységek. Közreműködő partnerek a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi intézmények, a család.
23
2.1.1 A személyiségfejlesztő tevékenységünk célja az, hogy tanulóink o o o o o
a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.
2.1.2 A nevelő személyisége A személyiségfejlesztésben csak az olyan nevelő lehet hatékony aki: o o o o o o o o o o
magas szintű szakmai tudással, módszertani ügyességgel, érzelemgazdagsággal rendelkezik; értékrendje, hite van; alapos, lelkiismeretes, következetes, gyermekközpontú, konfliktuskezelő, találékony és rugalmas jól terhelhető, kitartó és következetes
Döntő tehát a nevelők személyisége, hiszen 1-4. osztályban jellemző a szerepazonosulás, az 5-8. osztályban a gyerekek a tanárra vetítik a szülő-gyerek kapcsolatot, ambivalenciát, a leválás dilemmáját. A helyi tantervet is magába foglaló pedagógiai programunk alapja olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az nevelés-oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:
2.2 Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok
A megismerési vágy fejlesztése, a tanulás motiváltságának megteremtése, megszerettetése. 24
Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása. A játék szeretet, alkotásvágy és a kreativitás fejlesztése. A kognitív képességek fejlesztése. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak megismerése. Önművelődés igényének kialakítása, erősítése. Felkészítés az élethosszig való tanulásra. Rendszeres könyvtárhasználatra és olvasóvá nevelés.
2.3 A nevelés területén elvégzendő feladatok
Az iskolai szokásrend kialakítása, betartatása, erkölcsi, etikai normák. A pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. A vallási-hitéleti nevelés eszköztárának felhasználása. A pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival. A pozitív egyéni értékrend és a képességrendszer kiépülésének, a kreativitás növelésének segítése. Tanulóink megértsék a szabálytudat, a feladattudat, a döntési szabadság és a felelősség szerepét. Olyan iskolai értékrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Élményszerű, pozitív minták felkínálása, személyes példamutatással. Pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben a pedagógusok, dolgozók és a tanulók is biztonságban, jól érzik magukat. Az Európai Unió története, intézményrendszere, lehetőségeinek kihasználása. Identitástudat, magyarságtudat erősítése, megőrzése. Problémaérzékenység fejlesztése.
2.4 Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok
Gazdag diáksportköri élet. Kézügyesség fejlesztése. Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, az osztályterem rendben tartási igénye, a közlekedés mintái, készségei, környezettudatos magatartás kialakítása. A zenei befogadó és éneklési képesség tudatos fejlesztése. Kiemelten fontos az egyházi liturgikus énekkincs megismerése és lehetőség szerinti elsajátítása. 25
Vizuális befogadó és alkotóképesség fejlesztése. Az egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az alapvető szokások szakadatlan gyakorlása, folyamatosan észlelt pozitív minták elsajátítása. Az egyház böjti fegyelmének betartása és gyakorlása. A nevelőmunka során a tanulói önértékelés váljon rendszeressé. Az önértékelés fontos eszköze egyházunk által felkínált szentségekben való részvétel, katolikus gyermekek számára. A tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése. Az önfejlesztő képesség alapozása, a tehetség felismerése. A természetet tisztelő, természet iránti felelős életmód formálása. Személyes biztonságra, valamint a társak biztonságára való törekvés.
2.5 A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok
Szakköreink fenntartása, amelyek tartalma felhasználható az alkotó tevékenység működtetésére. Az iskolán kívüli fórumok minél jobb kihasználása, DÖK Alkotóképesség fejlesztését szolgáló feladatok összeállítása, kreatív alkalmazása. A szabályhasználat és a szabályalkotás képességének fejlesztése. Különböző foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utak ismerete. Vágyak és realitások összehangolása. Kötelességek tudata, jogok megismerése. Élményszerű, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, családok és más intézmények bevonásával
2.6 Információs és kommunikációs kultúra területén elvárható feladatok
Megismerési képességek fejlesztése. Az anyanyelv igényes és tudatos használata. Idegennyelvi információcsere. Információs világháló lehetőségeinek használata. Elektronika, média szelektív használata.
2.7 Erkölcsi nevelés terén kialakítandó személyiség jegyek
A helyes önértékelés Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük Józan, megfontolt ítélőképesség 26
A mások felé való nyitottság, befogadóképesség A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében. A szelídség, az alázat, a türelem Alaposság kialakítása A mértékletesség A bűnbánatra való készség A belső csendre, elmélyülésre való igény Hűség Istenhez és embertársainkhoz Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt
2.8 Elvárásaink tanítványainktól a következők
Részvétel a vallásuknak megfelelő egyházi programokban. Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. Alapos, rendszeres és pontos munka. A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. A házirend felelős betartása. Az emberi méltóság tisztelete A közösen elfogadott értékek szem előtt tartása; A közvetítendő értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása; Az értelmi képességek és az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. Az emberi együttélés szabályainak megismerése, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. A tanulók környezetének rendben tartására, védelmére irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Az iskola által biztosított tudásanyag a természettudományok, a társadalomtudományok, idegen nyelvek, a művészetek, a testkultúra, illetve a technika terén mutatnak utat a tanulók műveltségének fejlesztéséhez.
27
Az alapvető ismeretanyag elsajátítása, a tanultak feldolgozása, az összefüggések felismerése csak eszköz az önállóság kialakításához, egy saját világkép formálásához. Ehhez kell az iskola pedagógusainak az életkori sajátosságoknak megfelelően, a gyermekek képességeihez mérten segítséget nyújtani. Első feladatként a tanulási folyamat ösztönzését oldjuk meg. Fő kiindulási pontunk a motiváció megteremtése. Felkeltjük a tanulók érdeklődését, biztosítjuk a megismerés örömét és rendszeres sikerélményt. A modern pedagógia a nevelés területének fontos eszközének tekinti a kulcskompetenciák fejlesztését.
2.9 A fejlesztendő kulcskompetenciák a következők 2.9.1 Anyanyelvi kommunikáció Magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. 2.9.2 Idegen nyelvi kommunikáció Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban, a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. 2.9.3 Matematikai kompetencia A matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben- felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását, valamint a törekvést ezek alkalmazására. 2.9.4 Természettudományos kompetencia Készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevez28
zük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 2.9.5 Digitális kompetencia Felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. 2.9.6 A hatékony, önálló tanulás Azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a tanulási és képzési folyamataiban, s későbbi munkája során egyaránt. A motiváció és magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 2.9.7 Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettséget és tevékenységet jelentik, felölelik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúráról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, később aktívan vegyen részt a közügyekben. 2.9.8 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Segíti az egyént a mindennapi életben abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.
29
2.9.9 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet.
3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
3.1 Törvényi alap:
20/2012.(VIII:31.) Kormányrendelet X. fejezete 128§-132§-ig „Az egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi- lelki jóllétét, egészségét,egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészség fejlesztő tevékenységben.” Az egészségfejlesztés szoros együttműködést kíván a családdal, egészségvédelemben kompetens szervezetekkel, hisz egész életre kiható szokásokat, meggyőződéseket kell kialakítani. Elöljáróban tekintsük át azokat a fogalmakat, amelyeket az egészségfejlesztés terén alkalmazunk.
3.2 Fogalmak
Egészség: Test és lélek harmonikus kapcsolata. Állapot, melyben a biológiai és lelki folyamatok összhangban és kóros tünetek nélkül zajlanak. Az egészség kiegyensúlyozott tevékenységet, teherbírást, munkaképességet eredményez. Az egészségfejlesztés Azon területeknek a tudatos befolyásolása, melyek az egészséges állapot megőrzésének összetevői.
30
3.3 Az egészségfejlesztés területei: 3.1.1 Táplálkozás a) A helyes táplálkozás módjának megismerése a környezeti nevelés folyamán, természettudományos tantárgyak (természetismeret, környezetismeret, biológia, technika) keretein belül valósul meg a tanórai foglalkozások keretein belül. Az egyéb foglalkozásokon, a családi házzal összhangban a tanulók megismerkedhetnek a táplálkozás tudomány alapjaival. b) Iskolánk konyháján egészsége ételeket készítünk kiegyensúlyozott étrendet biztosítunk. c) Fontos pedagógiai tevékenység a közös étkezések során a kulturált étkezés szabályainak gyakorlása: kézmosás étkezés előtt fegyelmezett, csendes viselkedés az ebédlőben addig nem kezdjük el az étkezést, míg az egy asztalnál ülő közösség nem köszönte meg imával az ételt, és az étkezés lehetőségét. Jó étvágyat kívánunk. az evőeszközök helyes használata tele szájjal nem beszélünk ima után, fegyelmezett rendben visszük vissza a tálcát, megköszönjük az ebédet. 3.3.2 mozgás A mindennapos testnevelés tantervi követelménye biztosítja a rendszeres testmozgást az iskola szervezeti keretein belül. A szülők bevonásával egyéb mozgásformákra is sor kerülhet: kerékpározás, úszás, túrák stb. 3.3.3 tartózkodás káros szenvedélyektől Az osztályfőnöki órák keretein belül, illetve külsős előadó bevonásával van lehetőség arra, hogy felhívjuk a figyelmet a káros szenvedélyek: dohányzás, alkoholfogyasztás, drogok, számítógép stb., egészség károsító hatására. Intézményünkben és környékén tilos a dohányzás! 3.3.4 a függőség kialakulásának megakadályozása Az egészségkárosító szerek, tevékenységek kipróbálása még nem feltétlenül vezet a függőség kialakulásához. Azonban, ha egy tanulónak jellemzően megváltozik a viselkedése, cigaretta illatot áraszt a ruhája, álmos, agresszív, vagy nehezen értelmezhető módon viselkedi huzamosabb ideig, akkor érdemes arra is figyelni, hogy 31
nem került-e valamely káros szenvedély csapdájába. Ilyenkor a pedagógusnak lehetőség szerint fel kell térképeznie a helyzetet és a család, gyermekvédelem bevonásával akciótervet készíteni. 3.3.5helyes énkép és önismeret Nagyon fontos, hogy olyan személyiség jegyek alakuljanak ki a fiatalokban, amelyek segítségével aktívan, vagy passzív formában ellen tudjanak állni a befolyásolásnak. Leginkább a kiskamasz korosztály sérülhet, hisz a biológiai érés folyamata kihat a személyiség alakulására is. A legnagyobb hatással rájuk a korosztályos csoportok hathatnak. Kiemelten fontos, hogy tudjanak nemet mondani. Ezzel a magatartással szorosan összefügg a hitéleti nevelés pozitív hatása. Keretei: osztályfőnöki órák, hittanórák, könyvélmények, egyéb szabadidős tevékenységek. 3.3.6 lelki, hitéleti fejlődés A helyes énkép kialakításában nagy szerepe van a lelki hitéleti nevelésnek. Ebben az életkorban ennek legfontosabb támasztéka az a tudat, hogy Istenünk végtelen szeretettel övez bennünket és jó atya módjára óv minden káros szenvedélytől. Ekkor tapasztalják meg a fiatalok, hogy nincsenek egyedül, Isten mindig mellettük van, látja, ha tévednek. Minden szükséges megad, amikor számára aza leghasznosabb. Ezért a fiatalokat bevonjuk a hitéleti iskolán kívüli tevékenységekbe. 3.3.7 A tevékenységek helyes aránya (szellemi- fizikai-rekreáció) Az iskolai munka tantermekben valósul meg. A helyes arányok megtalálása érdekében fontos, hogy a szünetekben, vagy a délutáni szabadidőben a tanulók kimenjenek a friss levegőre, szellőztessék ki a tantermeket. Az otthoni környezetnek is figyelnie kell arra, hogy a gyerekek sokat legyenek a szabadban. 3.3.8 interperszonális kapcsolatok Az ember közösségi lény. Megbetegszik, ha magányos. Ezért a beiskolázás kezdetétől folyamatosan kell tanítani a gyerekeket a helyes interperszonális kapcsolatokra: hogy kommunikáljanak, kérjenek, érdeklődjenek, beszélgessenek, szórakozzanak közösen társaikkal. 3.3.9 pszichés tényezők Az eltérő egyéni sajátosságok miatt nem egyformán reagálunk különböző helyzetekben, ezért egyesek kiszolgáltatottabbak, mint mások az egészségtelen életmód 32
ártalmainak. A pedagógusok jelzik a család felé, ha nagyon eltérő magatartást tapasztalnak. Pszichológiai segítség is igénybe vehető a szakszolgálatokon keresztül. 3.3.10 kötelező orvosi vizsgálatok és szűrések rendszeressége Iskolánkat a gyermekorvos látja el az iskolavédőnő közreműködésével. Saját munkatervükben foglaltak szerint ütemezve történik a gyerekek vizsgálata, szűrése, oltása. Május 15-ig el kell végezni a tanulók szakorvosi szűrését a könnyített illetve gyógytestnevelésre vonatkozóan. A fogszakorvos az alsó tagozatosok szűrését és kezelését látja el munkaterve szerint. 3.3.11 A munka és balesetvédelmi előírások betartása A pedagógus köteles a tanév első tanítási napján, illetve az első tanórán, ha speciális balesetvédelmi rendelkezések betartása szükséges, a tanulók számára életkori sajátosságukat figyelembe véve tűz és balesetvédelmi tájékoztatást adni és azt dokumentálni. A balesetvédelmi előírásokat be kell tartani és be kell tartatni. A tanulóknak ismernie kell, milyen berendezéseket használhat pedagógus felügyelete mellett, melyiket nem használhatja. (20/2012.(VIII).31.) 170.§
4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együtt működésével kapcsolatos feladatok 4.1 Közösségek
4.1.1 A család A gyermek születésével a család, mint legfontosabb, meghatározó közösség tagjává válik. Gondolkodását, viselkedését, egész személyiségét alapvetően meghatározzák a család: szociális körülményei, életmódja, értékrendje, anyagi színvonala, a szülők foglalkozásának jellege és képzettségük szintje. A szülők által nyújtott tudatos, célirányos nevelés mellett a család belső atmoszférája is hat a gyerekre, ami átértékelődve beépül a személyiségébe.
33
4.1.2 osztályközösség Az óvodai csoport után az osztályközösség, és tágabb értelemben az iskola közösségének tagjává válik a gyermek. Alapvető feladatunk a tanuló közösségbe irányítása, illetve közösség által történő nevelésének megteremtése. Az iskolai osztály kialakításakor kettős hatás éri a gyermeket: az iskolát, az osztályt a felnőttek hozzák létre és az azonos korúak hatása is fokozottan érvényesül. Az osztályközösség minden tulajdonsága az iskola hatására alakul ki. Értékrendjük, elvárásaik, kommunikációjuk erősen magán viseli az iskola (osztályfőnök, tanárok, hitoktatók, légkör, hagyományok, konfliktus) bélyegét. Fontos tehát, hogy az iskola olyan értékrendet, normákat, erkölcsöt, tudást hordozzon, amely elfogadásra méltó. 4.1.3 dolgozói közösség Az iskola felnőtt dolgozói közössége az intézményen belül felelősen tevékenykedik a gyermekek fejlődése érdekében. A technikai dolgozók a működés feltételeit teremtik meg. A pedagógus közösség a nevelő-oktató munkát végzi. A pedagógus közösség formálja leginkább a rábízottakat, ezért fontos, hogy közösségük jól működő legyen, hisz közösség nevel közösséget. 4.2 feladataink
4.2.1 Feladataink a jól működő nevelőközösség megteremtése érdekében
Jó emberi kapcsolatok, jó munkatársi viszony, segítőkészség kialakítása. Egymás munkájának megbecsülése, kollegialitás. A hagyományok megtartása, közös célok, feladatok kitűzése. Közös élményt nyújtó együttlétek szervezése. Az önértékelés képességének fejlesztése, az önigény mércéjének emelése. Gyermekközpontú, magas pedagógiai kultúrájú nevelőtestület kialakítása. A vállalt feladatok maradéktalan teljesítése, közteherviselés. Önkéntes szolgálat gyakorlatának kialakítása
4.2.2 Feladataink a jól működő osztályközösségek megteremtése érdekében
A közösségek szerepének, a társas viselkedés szabályszerűségeinek megismertetése. 34
Megfelelő kommunikációs és együttműködési készség és képesség elsajátítása (önálló ismeretszerzés, véleményformálás, vélemények, érvek kifejtése, értelmezése, megvédése, kifejezésre juttatásának technikája). A kölcsönös egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása, megértése, technikájának elsajátíttatása. Az egyéni és közösségi érdekek összehangolása. Erősítsük a csoporthoz tartozás érzését és felelősségét. Tiszteljék társaikat, törődjenek egymással: segítsük a másság elfogadását: a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A "mi” tudatélményének megteremtése, erősítése. Az osztályban kialakuló konfliktushelyzetek megoldása, érdekek ütköztetésének módjai, konfliktuskezelési technikák kialakítása, fejlesztése. Közös, felelősségteljes döntéshozatal megtanítása, a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, jogok-kötelességek tudatosítása. A DÖK (érdekképviseleti, érdekérvényesítési szervezet) hatékony működésének segítése. A gyermeki jogok, emberi jogok, diákjogok megismertetése, állampolgári jogok ismerete, gyakorlása, tisztelete. Az emberek egyenjogúságának elismerése: a faji, vallási, etnikai különbségek elfogadása, előítéletektől mentes szemlélet kialakítása. Nyitottság a hátrányos helyzetű rétegek ügye iránt, lehetőség szerinti bekapcsolódás a problémák megoldásába. A különböző kultúrák megismerése és elfogadása iránti igény felkeltése (például: külföldi kapcsolatok; az európai hagyományok, európai örökségek megismertetése).
4.3 Módszerek Beszélgetés. A szituációs játékok. Közösségfejlesztő tréningek, feladatok. Szociometriai felmérések. Élménybeszámolók. Közös célokért együtt végzett feladatok (osztálykirándulás, klubdélután). Drámajátékok. Szépirodalmi művek részleteinek megbeszélése, elemzése. Videofilmek megtekintése, a látottak megvitatása. Érdekérvényesítési technikák gyakorlása. kirándulások, rekollekciók, játékok Adott téma önálló feldolgozása beszámoló vagy vitaindító formájában. Külföldi partnerkapcsolatok kialakítása, ápolása.
35
4.4 A Szülői közösség
Az iskola munkájának fontos tényezője a szülői közösség. Feladatuk, hogy véleményt nyilvánítsanak az iskola életében őket is érintő kérdésekben, együttműködjenek gyermekeik tanulmányi kötelezettségének iskolai és otthoni formáinak megszervezésében. Rendszeresen ellenőrizzék gyermekeik tanulmányi előmenetelét, felszerelését, neveltségi szintjét. Segítsék gyermekeiket a kulturált viselkedés szabályainak megismertetésével és betartatásával a problémamentes iskolai viselkedés elérésében. A szülők jogait és kötelességeit a 2011. CXC törvény 72.§-a tartalmazza. Feladataink a jól működő szülői közösség megteremtése érdekében
Az osztályfőnökök segítségével az osztály és iskola szintű szülői választmány megalakulását támogatjuk. Közreműködünk a szülői választmány munkájának segítésében. Meghívjuk a Választmány képviselőjét az őket is érintő kérdések megtárgyalására. ( 20/2012.(VIII.31.) Kormányrendelet 35. fejezet 119.§) Kikérjük a Választmány véleményét a pedagógiai program, SZMSZ, Házirend, Éves Munkaterv kidolgozásakor. Együttműködünk a szülői jogok gyakorlásának érvényesítésekor
5. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai
5.1 A pedagógus feladatait a 2011. CXC. törvény 62§ (1) bekezdése szerint határozzuk meg 62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, … iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, 36
c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. 5.1.1 A pedagógusok intézményi feladatai különösen
A tantárgyfelosztás és az órarend szerint a kijelölt tantermekben megtartja óráit. Vezeti a tanügyi dokumentumokat. A pedagógiai program, SZMSZ és a Házirend rendelkezéseit megtartja. Az iskolában a katolikus egyház etikai kódexének rendelkezéseinek betartásával tevékenykedik. 37
Minden tanító legyen tudatában annak, hogy elsősorban saját élete példájával nevel. Az iskolai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi és hitbeli kibontakozását. Személyi ügyekben a szeretetről és a diszkrécióról ne feledkezzen meg Rendszeres önképzéssel, és továbbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai műveltségét Törekedjen a hitben és szeretetben való növekedésre. Tartson rendszeres kapcsolatot diákjai nevelő tanáraival, szüleivel, többi tanárával. Az iskola tanulóitól - a mindennapi életben szokásos figyelmességek kivételével – ajándékot, kölcsönt, jogtalan előnyt nem fogadhat el. A katolikus egyház tanításának elfogadása, a hivatali titok megőrzése az iskola minden tanárára nézve kötelező. Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezi egész tanévi munkáját, azt tanmenetben, vagy témaköri tervben rögzíti, s szeptember 15-ig közvetlenül a munkaközösség-vezetőnek adja, aki áttekinti és az igazgatónak továbbítja szeptember 20-ig. A megtartott órák sorszámát, anyagát, az óráról hiányzó tanulókat bejegyzi a haladási naplóba. Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Óráját pontosan kezdi és fejezi be. Igyekszik a tudomány eredményeit tanítványaival megismertetni. Jelzi az iskolavezetés felé, hogy milyen új oktatási segédeszközök használatára van szükség a tanítás színvonalának emelése érdekében. Rendszeresen és arányosan ad fel házi feladatot. Hétvégére csak annyi házi feladat adható, amelyet a következő tanórára való felkészülés igényel. A hétvégi pihenés a tanulókat is megilleti. Legalább kéthavonta köteles a vázlatfüzeteket, munkafüzeteket átnézni és értékelni annak tartalmi megjelenését. Különösen fontos, hogy megkülönböztetett figyelemmel kísérje és segítse a sajátos nevelési igényű, valamint beilleszkedési, tanulási és magatartás zavaros tanulók tanulmányi munkáját, elősegítse fejlődésüket. A szakmai segítséget a gyógypedagógustól és az igazgatótól kaphatja meg. Köteles a szakértői véleményben leírtakat betartani. Gondoskodik a gyengébb tanulók felzárkóztatásáról, szükség esetén felkészítő foglalkozásokat tart. A kiemelkedő képességű tanulókat szaktárgyi tanulmányi versenyekre készíti fel. Igyekszik szaktárgyi házi tanulmányi versenyekre való felkészítéssel, évfolyam versenyekkel egyéb tanulásra motiváló foglalkozások megszervezésével az oktatás színvonalát emelni. 38
Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit. Alkalmazkodik ahhoz a szabályhoz, hogy egy osztály egy napon legfeljebb két átfogó dolgozatot írhat. A dolgozatokat legfeljebb két héten belül kijavítja, értékeli és kiadja a tanulóknak. A szülői házzal való kapcsolattartás érdekében fogadó órákat tart. Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjében felmerülő foglalkoztatásokba (ügyeletek, felügyelet rendezvényeken stb.) bekapcsolódik. A munkatervben előírt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken részt vesz. A tantermekben, szertárban, tornateremben rendet biztosít, a leltározásban részt vesz. A leltárban kézjegyével átvett vagyontárgyakért anyagi felelősséggel tartozik az iskolavezetés felé. Fontos elvként alkalmazza, hogy értékelése reális legyen. Az elsődleges célja, hogy a tananyagot a tanulók elsajátítsák. Az érdemjegyek a reális tudást és az igyekezetet tükrözzék. Havonta legalább a heti óraszámmal azonos számú érdemjegyet köteles adni. Így valósítja meg a folyamatos értékelést. Minden pedagógiai és emberi eszközzel igyekszik elérni, hogy diákjai érdeklődését és tanulási kedvét felkeltse tantárgya iránt. A tanulói verekedésekről, balesetekről köteles feljegyzést készíteni, az eset körülményeinek alapos feltárását elvégezni. A feljegyzést az iskola igazgatójának kell átadni. Különösen figyelnie kell, hogy a tiszteletlen, trágár, emberi méltóságot sértő beszédet a tanulók körében visszaszorítsa. A tanulókat hibáikra folyamatosan figyelmeztetni kell. Beszéde, megnyilatkozásai a magas szinten művelt szép magyar beszéd követelményének feleljen meg. Lelki, emberi problémák esetén jelez az iskolalelkész, szükség esetén az iskolavezetés felé. Munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat betartja és betartatja, a tanulók figyelmét a veszélyességre felhívja. A munka tűz és balesetvédelmi előírásokat a tanulókkal a tanév elején ismerteti. Az ismertetés tényét dokumentálja.
5.1.2 A tanároktól elvárható magatartás az egyházához való viszonyában
A katolikus intézmény egysége és jó légköre érdekében kívánatos, hogy a nevelők hitben élő, áldozatkész tagjai legyenek egyházuknak. A különböző felekezetű nevelők között a kölcsönös megbecsülés és bizalom kívánatos. A katolikus hitet valamilyen okból nem gyakorló nevelőtől az iskola elvárja, hogy az egyház tanításaira nyitott legyen, az iskola keresztény értékrendjét, szokásait és 39
gyakorlatait ismerje meg és azokkal ellentétes nézetek ne terjesszen. A vasárnapi pihenőnapra, a szentmisék idejére más programot tanítványainak ne szervezzen. 5.1.3 A tanórán kívüli tevékenysége felkészülés a tanórákra tanulók írásbeli feladatainak értékelése feladatlapok, tanítási-tanulási segédanyagok készítése szabadidős programok szervezése iskolai rendezvények szervezése és lebonyolítása felzárkóztatás és tehetséggondozás tanórán kívüli formái iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken, diák önkormányzati eseményeken való felügyelet fogadóórák tartása nevelői ügyelet ellátása részvétel a mérés- értékelési munkában 5.1.4. A tanítás során alkalmazható dokumentációk A tervezéssel összefüggő tanári dokumentáció
Tanév elején tanmenetet készít, amely tartalmazza a tanuló csoportra jellemző adottságokat, a nevelési, fejlesztési és képzési célokat, a továbbhaladás minimum követelményeit. A felhasználható módszereket, munkaformákat, a tananyag éves elrendezését. A mérések gyakoriságát, formáját és az értékelés rendjét. A tanmenetet a tényleges haladás ütemének megfelelő módon a tanév során korrigálja. Elkészíti a tanóránként azt a vázlatot, amely elégséges a színvonalas tanításhoz. Itt rögzíti az új fogalmakat, meghatározásokat, összefüggéseket, a felhasznált taneszközöket.
Az értékeléssel összefüggő tanári dokumentáció
Elkészíti a témazáró dolgozatokat és azok javítókulcsait. Illetve meghatározza, mely központi feladatlapot használja fel. Elkészíti a javítókulcsot. A témazáró dolgozatot- 3 tanegységnél tágabb témakörű átfogó dolgozat- egy héttel korábban bejelenti és két héten belül kijavítja. Külön dokumentálja a tanulók haladási ütemét, megkülönböztetve a szorgalmi, egyéni feladatokra, szóbeli feleletre, témazáróra kapott érdemjegyeket. Lehetőleg a heti óraszámnak megfelelő számú jegyet ad havonta. Félévente két alka-
40
lommal ellenőrzi a tanulók vázlatfüzeteit, munkafüzeteit. A füzetmunkára kapott érdemjegyek a tanórai aktivitás értékelésénél kerülnek beszámításra. Minden tanulónak legalább félévente egy alkalommal szóbeli felelési lehetőséget biztosít. Az értékelésnél figyelembe veszi a tanuló egyéni adottságait. A szorgalmi jegyek származhatnak: egyéni gyűjtő munkából, kielőadásból, kísérletből és annak dokumentálásából, kiscsoportos feladat megoldásából, tanórai aktivitás rendszerességének elismeréséből. A szorgalmi jegyek egyenértékűek az írásbeli, illetve szóbeli feleletek érdemjegyeivel.
5.2 A osztályfőnök
5.2.1 Az osztályfőnöki munka tartalma
A keresztény pedagógia elvei és gyakorlata szerint nevelik tanítványaikat. Célzatosan összehangolják osztályukban a nevelési tényezőket, mindent megtesznek azért, hogy osztályuk jó közösséggé váljon, amelyben minden tanuló otthon van. Tanítványaik családi hátterének és személyiségének megismerésére törekedve, aminek érdekében ajánlatos a családlátogatás, az intézmény nevelési céljainak megfelelően, azokkal mélyen azonosulva formálják személyiségüket, segítik önismeretük, hivatástudatuk fejlődését. Megismerik és megerősítik tanítványaikban a pozitívumokat, tanáccsal segítik a negatívumok kezelését, visszaszorítását. Megkülönböztetetten figyelnek azokra, akik képességeik alatt teljesítenek, felderítik az okokat, segítenek kiküszöbölni azokat. Keresik a szegényebb tanulókon való segítés módjait, gondoskodnak a hivalkodó öltözködés, viselkedés elkerüléséről. Igyekeznek folyamatos jelenlétükkel is kifejezni az osztályukkal való törődésüket, (szünetekben, lelkigyakorlatokon, osztálymiséken való részvételükkel Figyelemmel kísérik tanítványaik tanulmányi eredményeit, ellenőrzik, hogy be van-e írva minden osztályzat a tájékoztatóba. Kéthavonta ellenőrzik, hogy a tájékoztatóban szerepelnek-e a naplóban lévő osztályzatok, szükség esetén beírják azokat és kézjegyükkel látják el. Felhívják az osztályban tanító kollégák fegyelmét a folyamatos számonkérés dokumentálására. Koordinálják és segítik az osztályokban tanító pedagógusok munkáját. Gondot fordítanak arra, hogy a tanulók tanulmányi elfoglaltsága arányos legyen, hogy egy napon kettőnél több átfogó, számon kérő dolgozatot ne írjon az osztály. Szükség esetén tanácskozást hívnak össze az osztályukban tanító pedagógusok számára. Gondot fordítanak arra, hogy tanítványaik teherbírásukkal összhangban vállaljanak részt a tanórán kívüli szabadon választható elfoglaltságokból. 41
Minősítik a tanulók magatartását és szorgalmát a pedagógiai program előírásainak megfelelően. Havonta értékelik az osztály tanulóit, a nevelőtestület véleményét is figyelembe véve. A pedagógus értékel, a tanulók véleményt nyilvánítanak! Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesznek a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. Rendszeresen tájékoztatják osztályukat az iskolai feladatokról. . Az iskolai faliújság szerkesztését összehangolják. Tanítványaikkal tanulmányi kirándulást szerveznek, kulturális programokon tanulói kíséretet látnak el. Gondoskodnak osztályuk kötelező orvosi vizsgálaton való részvételéről Évente legalább két szülői értekezletet tartanak, szoros kapcsolatot tartanak fenn az osztály szülői munkaközösségével. Nevelő-oktató munkájukhoz osztályfőnöki tanmenetet készítenek. (Alsó tagozaton tanító osztályfőnökök, a tanmenetben jelzik, hogy milyen közösségi tevékenységek formájában, tantárgyi koncentrációban, egyéb tevékenységben valósítják meg az osztályfőnöki feladatokat.) Elvégzik az osztályukkal kapcsolatos ügyviteli teendőket (anyakönyv, osztálynapló vezetése, a továbbtanulással kapcsolatos teendők stb.).20/2012. (VIII.31.) szerint vasárnapi pihenőnapra, a szentmisék, Szent Liturgiák idejére más programot tanítványainak ne szervezzen.
Az osztályfőnökök adminisztratív feladatait a 20/2012. (VIII.31.) Kormányrendelet ügyviteli tevékenységre vonatkozó szabályai határozzák meg.
6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 6.1 Fogalamak
A kiemelt figyelmet igénylő tanulók fogalmát a nevelési-oktatási törvény határozza meg a 4§ -ban „13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b)7 3. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye 42
alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek, 14. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség,” 25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, A kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése speciális célokat, feladatokat, módszereket és eszközöket igényel. Amennyiben a fogyatékosság ellátása speciális tantervet igényel, ezt az intézmény adaptálja, az irányelveket alkalmazza. 6.2 SNI tanuló
6.2.1 Céljaink a sajátos nevelési igényű és tanulási, magtartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók nevelése-oktatásakor
A Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján előírt kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglakozások eredményesen segítsék a tanuló fejlődését, a számára előírt tantervi követelmények teljesítését. A hátrányok csökkentése az integrált oktatás megvalósításával a 20/2012.(VIII.31.) Kormányrendelet 138.§ (2) szerint. A tanuló tanulási motiváltságának a fenntartása, a pozitív hatások megerősítésével. A befogadó tanulóközösség megteremtése, ahol a hátránnyal küzdő tanuló jól érezheti magát. Ez nem csupán az iskola feladata, hanem a társadalom gondolkodásmódját kell hosszú, fáradságos munkával átformálni. Ezért az elvárásaink támogatását inkább az egyházi, hitéleti, erkölcsi normák teljes körű gyakorlatában keressük.
6.2.2 Feladataink
Az előírt foglalkozások szakmai, személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése. Igazgató határozatban kell rögzíteni a tanulóval kapcsolatos konkrét feladatokat, valamint a rehabilitációs foglalkozások idejét, a végző pedagógus nevét, beosztását. Az integráció elősegítése támogató légkör megteremtésével. 43
A tanuló haladását a jogszabályokban előírt módom kell adminisztrálni. A tanuló teljesítményét mérni, értékelni kell. A speciális szakemberek biztosítása a szakszolgálaton keresztül.
6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos feladatok 6.3.1 Tanórán belüli pedagógiai tevékenységek
A házirend következetes betartatása. Egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése. A feladattartás és a feladattudat fejlesztése. A pontos, konkrét megjelölése a feladatnak. Állandó ellenőrzés, segítés a feladatok megoldásában. Folyamatos meggyőzés a viselkedési normák elfogadására, pozitív minta. A megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulóval. Drog és bűnmegelőzési programok. A fejlesztő csoportok szervezése.
6.3.2 Tanórán kívüli pedagógiai tevékenységek
Kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel. Folyamatos kapcsolattartás a szülővel, családlátogatás. Fejlesztő óra Külső segítség igénybe vétele, szükség esetén nevelési tanácsadóval, ideggondozóval, pszichológussal való együttműködés. (iskolapszichológus) Sikerélményhez juttatás: sporttevékenység, szakkörök. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai.
6.3.3 A segítés szinterei
Nagyon fontos a személyes kapcsolattartás, a hiteles őszinte kommunikáció minden érintettel. Az iskola meg kell, hogy adjon minden segítséget az egyéni tanulmányi munkában, a napi testi-lelki problémák megoldásában. Tudatosítani kell az érintett tanulókkal, hogy csak az ő aktív hozzáállásukkal oldhatjuk meg a felmerülő problémát/problémákat. Vezessük rá, hogy a konfliktushelyzeteket ismerje fel, tudja kezelni, törekedjen erőszakmentes megoldásra. 44
Juttassuk el oda, hogy a közösségi és egyéni értékrendet képes legyen összehangolni, tudja meghatározni és azokat megtartani.
6.3.4 A differenciálás gyakorlata Iskolánkban a különleges bánásmódot igénylő gyermekek integráltan tanulnak. Minden pedagógus abban az osztályban ahol tanít, figyelembe veszi a gyermekről kiállított szakvéleményt, illetve az intézmény vezetője által elkészített igazgatói határozatban foglaltakat. A kedvezmények, felmentések alapján kapcsolja be a különleges bánásmódot igénylő gyermeket a tanórába, az osztályközösséggel együtt. A központi szabályozó dokumentumokat alapul véve, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus segítségével 10 hónapra vagy témakörökre lebontva elkészíti a tananyag lényegét kiemelő leegyszerűsített, válaszokat is tartalmazó feladatlapokat. Ezzel is segítve a gyermek előrehaladását. Differenciált órákat tart, az órákon a saját belátása szerint válogathat a differenciálás módjai közül, amelyek a következők lehetnek: 6.3.4.1 Differenciálás a segítségadásban A sajátos bánásmódot igénylő gyermekek jóval több segítséget kívánnak nem akadályozott társaiknál. Segítséget jelenthet számukra többek között a feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten, a feladat kis lépésekre bontása, minden mozzanat után az eredményes végrehajtás ellenőrzése, példa bemutatása, analógiák kihasználása, mintaadás a tanulók konkrét élettapasztalataihoz kapcsolódás. 6.3.4.2 Differenciálás a feladatok szintjén A feladatok mennyiségében lassúbb gyerek ugyanannyi idő alatt kevesebb feladatot tudnak elvégezni, kevesebb információt tud feldolgozni Feladatok technikai kivitelezésében is lehet differenciálni és a visszajelzés módját tekintve is. Az írás területén nehézségeket mutató gyermekek tudásukat eredményesebben alkalmazhatják az összekötést, színezést, az egyeztetést. Feladatok exteriorizációs szintjében. A tanulásban akadályozott gyermekek ugyanazt a tudást felismerésre vagy megnevezésre épülő feladatokban tudják elsősorban alkalmazni. Különböző módon megfogalmazott utasításokkal is tudunk alkalmazkodni a gyermekek fejlettségi szintjéhez. 6.3.4.3 Differenciálás a tevékenység szintjén
45
A gyermekek tevékenysége különböző szinten folyhat aszerint, hogy használnak eszközt, milyen eszközt használnak. Hosszabb ideig igénylik az eszközhasználatot, mint normál fejlődési ütemű társaik. Kötött vagy választott tevékenységeket végeznek-e a gyermekek. 6.3.4.4 Differenciálás a szociális keretek szintjén Megvalósulhat:egyedül, párban, kiscsoportban. Tanulásban akadályozott gyermekeknél hasznos, ha a társakkal tanulnak. A másik gyermek eredményesebben tud a társának segíteni, mivel gondolkodásmódja közelebb áll az övéhez, mint a felnőtteké. Oldja a tanulásban a gyermekek elszigetelődését.
6.3.4.5 Differenciálás a tanulási stílus szintjén Területei: vizuális, auditív, motoros Érdemes tájékozódni, hogy a tanulócsoportban melyik dominál, és milyen kombinációk fordulnak elő, ennek tudatában kell szervezni az ismeretek közvetítését. 6.3.4.6 Differenciálás a célok szintjén A tanulók eltérő képességei előzetes tudása, fejlődési tempója ismeretében, különféle célokat kell kitűzni mindannyiuk számára. Mérlegelni kell mi az a minimális, de működőképes és szilárd tudás, amelyet egy-egy szakasz határán el kell érniük, amelyre a további tudás épülhet. 6.3.4.7 Differenciálás az értékelésben Az egyénhez alkalmazkodó tanulásszervezés esetében a tanulót önmagához mérjük a fejlődésben. De eszmei célként, a viszonyítási alapként a tantervi követelményekben rögzített célok várhatók el. Ezért a legalkalmasabb a leíró szöveges értékelés. A tanulók és a szülők számára is jóval több információt tartalmaz, a tanuló erősségeivel, gyengéivel, fejleszthetőségével kapcsolatban. Más szakemberek is jobban tudják használni Fontos kérdés, hogy miként szűrjük ki a magatartási, tanulási, képességbeli hátránynyal küzdő vagy kiemelkedő képességű tanulókat? Első évfolyamon bemeneti DIFER - mérést végzünk. Ennek eredményeinek kiértékelésekor az alulteljesítő gyerekeket megfigyeljük és szükség esetén a jogszabályban előírt vizsgáló bizottsághoz küldjük. A Szakértői Bizottság szakvéleményében leírtak alapján kiadott igazgatói határozat szerint történik a tanuló további ellátása.
46
Igyekszünk minél korábban elkezdeni a fejlesztő foglalkozásokat, hogy eredményesen tudjuk a lemaradásokat kezelni.
6.4 A tehetséges tanulók 6.4.1 Tehetség fogalma Egy-egy speciális tevékenység elvégzéséhez szükséges képességek halmozódása és az átlagosnál minőségileg magasabb foka, kreativitás, a feladat iránti elkötelezettség (szorgalom) együttes megnyilvánulása. A kreativitás, a képesség, a tehetség fogalmak közös jellemzője a teljesítményképes tudás. Tanulóinkat arra kell felkészíteni, hogy használható tudás birtokában kreatív felnőtté váljanak. A siker azon múlik, hogy biztosítjuk-e azokat a programokat, szervezeti formákat, amelyek keretében fel tudjuk ismerni, és tudatosan irányítani tudjuk a gyermekeinkben rejlő értékek kibontakozását. A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. Iskolánkban minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelően teljesítsen. Feladatunk, hogy ezeket a képességeket felismerjük és fejlesszük. A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. Ezt a differenciált órai munka, a különböző szakkörök, iskolai, területi és országos versenyekre való felkészülés, levelezős versenyekre, pályázatokra való benevezés, a tanárral való rendszeres beszélgetés, plusz feladatok kiadása, kiselőadások, gyűjtőmunka, sportegyesületbe való ajánlás szolgálja. A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a tanórákon való differenciálás módszerét alkalmazni. Tanórákon kívül különböző szakkörökön, önképzőkörökön, rekreáción is biztosítjuk a tehetséges tanulók kiemelt szintű foglalkoztatását. Iskolánkban hagyomány az alsó tagozaton évfolyamonként és műveltségi területenként éves tanulmányi verseny meg47
rendezése, amelyen szintén kitűnhetnek és megerősítést kaphatnak a kiemelkedő képességű tanulók. Biztosítjuk a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, a versenyekre való egyéni felkészítését. 6.4.2 A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban:
Emelt óraszámú tantárgyak tanítása Differenciált tanórai munka Tehetséggondozó szakkörök önképzőkör, nívócsoport Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre Felkészítés középiskolai tanulmányokra Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése
A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a differenciálás módszerének alkalmazása. A tanórai és tanórán kívüli foglakozásokon (szakkör, önképzőkör, kiscsoport, stb.) túl biztosítjuk a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, versenyeztetését, versenyekre történő (individuális) felkészítését. A hagyományokhoz híven mind a sport, mind a kulturális, művészeti és tanulmányi versenyekre fokozott figyelemmel kell felkészíteni a tehetséges tanulókat. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szociális hátrányokkal induló tanulókra, nehogy családi hátterük nehézségei miatt elkallódjanak. 6.4.3 További feladataink
Pedagógusok továbbképzése, módszertani ismereteik bővítése, speciális pedagógiai képességek megszerzése. A tanulók adottságainak, képességeinek felderítése, a tehetség felismerése és azonosítása. A kiváló képesség korai megnyilvánulását a szülők elmondása alapján későbbi évfolyamokon kognitív módszerek (tantárgytesztek, intelligencia, kreativitás mérés, tanulóképesség, tanulási stílus mérés nem kognitív eljárások (énkép, önértékelő teszt), valamint intuitív megítélések alapján (személyiségről, tevékenységről, produktumról) tárjuk fel. Az intellektuális képességek fejlesztése, készség a kreatív önálló ismeretszerző képesség kibontakoztatása. Személyiségfejlesztés során a pozitív énkép erősítése. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, attitűdök kialakítása. Részvétel biztosítása tehetséggondozó szakkörök munkájában. 48
Differenciált fejlesztés tanórán és tanórán kívül az egyéni képességekhez mérten. Önálló könyvtár és számítógép használat képességének kialakítása.
6.4.4 Színterei az iskolában
Magas szintű anyanyelvi oktatás 1-2. évfolyamon. Emelt óraszámú angol nyelvoktatás. Magyar anyanyelvi kommunikáció és matematika szakkörök Művészeti irányultságú tanulóknak szakkörök indítása (képzőművészet, dráma) Természetismeret—környezetvédelem. ÖKO iskola Számítástechnika 2-8. évfolyamokon. Iskolai könyvtár internettel Énekkar, néptánc Zeneiskola Sport
6.4.5 A tehetség megnyilvánulásának lehetőségei
Tanulmányi versenyek (iskolai, városi, megyei, országos) Írásbeli pályázatok különböző tantárgyakból Ünnepélyek, gálaestek Hangversenyek Kulturális szemlék Előadó művészeti versenyek (vers- és prózamondó) Képzőművészeti és technika bemutatók, kiállítások, rajzpályázatok Sportversenyek
6.4.6 A tehetségfejlesztés munkafázisai
Megfigyelés, kiválasztás Képzés, differenciált fejlesztés a tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon Versenyeztetés, szerepeltetés Folyamatos értékelés Pozitív motiváció, útmutatás a jövőre
7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai és gyakorlásának rendje
49
7.1 Törvényi rendelkezések
A döntési folyamat az előkészítésből, vitából és döntésből áll. Az iskola legfontosabb döntési jogkörrel rendelkező testülete a nevelőtestület. A tanulóknak joga, hogy önkormányzatot hozzanak létre. A CXC. törvény 29. fejezetében rendelkezik a diákönkormányzatokról: 48. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. (2) A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. (3) A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt.
7.2 Részvétel rendje a döntéshozatalban
Az előterjesztésre kész anyagot az iskola igazgatója a segítő tanár támogatásával megismerteti a DÖK képviselőkkel. Ennek lehet formája a DÖK gyűlésen való megjelenés, az előterjesztésnek osztályközösségben való előzetes ismertetése és a vélemények képviselete előzi meg a gyűlést. Az osztályközösségek véleményét köteles képviselni a DÖK küldött. A vélemények megvitatása nyílt formában történik. Az igazgató a nevelőtestület elé tárja a javaslatokat, majd szavazással döntenek a kérdésben.
50
7.3 A DÖK szervezeti felépítése
Harmadik osztálytól az osztályközösség titkos szavazással választja meg a képviselőt, valamint helyettesét. Minden osztálytag lehet jelölt, de kritérium, hogy nem lehet bukott tanuló, és tanulmányi munkájának legalább a közepes szintet el kell érnie. Jeleskednie kell a közösségi munkában. Magatartás és szorgalom értékelése jónál (4-es) rosszabb nem lehet. Osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetése nincs. A DÖK tagok havonta gyűlésen vesznek részt. Évente két alakalommal igazgatói jelenlét során történik a munka értékelése, feladatok kitűzése. Képviselőiket minden év májusában választják meg. Tisztségek: elnök, helyettese, tanulmányi területért felelős vezető, hitéleti munkáért felelős vezető, programokért felelős vezető, neveltségért-magatartásért felelős vezető és helyetteseik. A DÖK kidolgozza saját működési rendjét a segítő tanár közreműködésével. A segítő tanár megbízatását 5 évre kapja. Megválasztása: jelöli az igazgató a tanulói közösség véleményének meghallgatásával. Legalább két jelöltet kell állítani, előzetes belelegyezésükkel. A tanulók osztályszinten szavaznak, a szavazás eredményét a DÖK elnöke hirdeti ki. A szavazást a májusi tisztújítón kell lebonyolítani.
8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartás formái 8.1 A szülők jogai és kötelességeit a nevelési törvény 72.§ fekteti le 72. § (1) A szülő kötelessége, hogy a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, c) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. (2) A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A gyermek - ha nem cselekvőképtelen - tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.
51
(3) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - anyagi támogatást kapjon. (4)107 A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére, a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. (5) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c) kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen, d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, g) az oktatási jogok biztosához forduljon. Joga továbbá, hogy véleményt nyilvánítson a választható tantárgyakról és pedagógust válasszon a választott órák, foglalkozások esetében. Iskolai feladatai, jogai különösen:
Az osztályélet szervezésének aktív irányítása. Korrekt véleménynyilvánítás az iskolában folyó munkáról. Szabad iskolaválasztás. A Szülői Választmány tagjainak megválasztása. Tisztségvállalás a Szülői Választmányban A Szülői Választmány tevékenységének véleményezése. Véleménynyilvánítás a tanulókat érintő szociális és egészségügyi kérdésekben.
52
A szülőnek joga van részt venni azokon az eseményeken, melyek alkalmával gyermeke nyilvános iskolai kitüntetést kap, vagy fegyelmi ügyének tárgyalására kerül sor A továbbfejlesztés lehetőségei
Partnereink igényeinek kielégítésére törekszünk. Felmérjük, mit várnak el tőlünk, hogy képzelik el a kölcsönös, folyamatos együttműködés módjait. Tudatosítjuk a szülőkben, hogy az iskolában folyó nevelőmunka és az otthoni nevelés csak akkor hatékony, ha azonosak értékrendjeink, törekvéseink, céljaink. Gyermekeink helyes nevelése, egészséges testi és szellemi fejlődése közös célunk, amelyért közösen kell cselekednünk. Pszichológus (tanár) tarthat a tanulási típusokat, módszereket elemző foglalkozásokat, melyek elősegíthetik a gyermekek eredményesebb tanulását.
Az iskola nevelési stratégiájának legfőbb partnere a család; az iskola célja, hogy a családdal együttműködve egységes nevelési szemléletet alakítson ki a nevelés hatékonyságának növelésére. Mivel a családból hozott nevelés meghatározó a kisgyermek személyiségfejlődése szempontjából, erősíteni kívánjuk az otthon kialakított pozitív értékrendet, és arra törekszünk, hogy a szülők is elfogadják az iskola által megfogalmazott nevelési elveket és követelményeket. A szülőknek és a pedagógusoknak egyaránt célja a kölcsönös kapcsolattartás a gyermek fejlődése érdekében. Az együttműködésnek kölcsönös bizalomra, megértésre kell épülnie, hogy a tanulók a családban és az iskolában egyaránt jól érezzék magukat, a követelményeket teljesíteni tudják, hogy a nevelő-oktató munka minél eredményesebb legyen. Ehhez a nevelőnek meg kell ismernie a gyermek otthoni, családi körülményeit, mert csak annak ismeretében javíthatja az otthonról hozott helytelen beidegződéseket, pótolhatja az esetleges nevelési hiányosságokat, melyeknek többféle oka is lehet (szociálisan hátrányos helyzet, szülői hanyagság, túl elfoglalt szülők, stb.). A közös célok elérése érdekében a szülőknek is meg kell ismerniük az iskola életét, a gyermeküket tanító nevelőket, az iskola házirendjét, pedagógiai programját, az iskola által nyújtott lehetőségeket, az iskola értékrendszerét, a tanulókkal szemben támasztott követelményeket. A szülőkkel való kapcsolattartásunk alapját képezi a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, mely szabályozza a szülők jogait, a szülők és a pedagógusok kötelességeit, a kapcsolattartás alapvető formáit.
53
8.2 A tanuló jogai és kötelességei
A CXC törvény alapján: 45. § (1) Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. (3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. (4) A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. (5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. (6) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. (7)70 A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési Hídprogram keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető. (8)71 A jegyző gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a kormányhivatal számára. A járási hivatal gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl az állami intézményfenntartó központ, és tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára, továbbá hiva54
talból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést. (9)72 A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal ellátja a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat. (10)73 A települési önkormányzat jegyzője az óvodás, a járási hivatal az állami intézményfenntartó központ útján a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának. 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy a)74 b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait, e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. (2) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében,
55
b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelésoktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, e) egyházi, magánintézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, és települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt, f) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, h) az oktatási jogok biztosához forduljon. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. (5)75 (6) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi ellátásban részesüljön, b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást, d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek,
56
g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon, h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, j) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, k) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, l) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, m) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, o) választó és választható legyen a diákképviseletbe, p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. (7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. (8) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet vagy a szülők képviselője részére kötelezettséget vagy jogot állapít meg, nagykorú tanuló esetén a kötelezettségek teljesítése, a jogok gyakorlása a tanulót - az iskolaszékbe történő delegálás kivételével -, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg vagy terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell. (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a neve57
lési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (10) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor viszszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni. (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. (12) A (9) és (11) bekezdésben foglaltak - a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében - nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt. (13)76 Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR adatkezelőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik. A diákigazolvány közokirat. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot KIR adatkezelőjével. A KIR adatkezelője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott hatósági döntéseket. A KIR adatkezelője a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők a
58
diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. (3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók külön vagy közös vagy részben közös - nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelésioktatási intézmény) történhet. (4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek: a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet, b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelésoktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása. (5) A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, a tanulók külön iskolai nevelését, oktatását végző iskolai osztályt a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. (6)77 A gyermek, tanuló érdekében a járási hivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. A járási hivatal döntése elleni fellebbezést a kormányhivatal bírálja el. Ha a szülő a járási hivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a járási hivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányá59
ban tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti. (7)78 (8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. (9) A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a) a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-óvodapedagógusi, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség kell, ha az óvodai foglalkozás, vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja aa) a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, ab) az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, ac) az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik, b) az a) pontban meghatározott vagy az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség kell, ba) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, bb) az egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz, c) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá „komplex” típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus is. (10)79 A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata. (11) A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A Nemzeti Tehetség Program és Alap az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt, jogszabályban foglaltak szerint működik. A Nemzeti Tehetség Program elérendő célokat jelölhet ki a köznevelési intézmények számára, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is.
60
8.3 A kapcsolattartás formái Szülői értekezlet évi 4 alkalommal (az osztály közösségi magatartásával kapcsolatos nevelési témák megvitatása; az osztály neveltségi szintjének megbeszélése; a tanév folyamán szervezett programok, tervek; pályaválasztás, stb.) Szülői re kollekció évente 2 alkalommal (karácsony és húsvét előtt) Réteg szülői értekezlet (például: a 7-8. évfolyamosoknak a pályaválasztással kapcsolatban, az 1. évfolyamosok szüleinek előzetes tájékoztató, táborozók szüleinek tartott tájékoztató, a SZK vezetőinek tartott tájékoztató). Fogadóóra a szülői értekezletekhez kapcsolódóan illetve a tanárok órarendje szerint (a tanulók egyéni tanulási, magatartási problémáinak megbeszélése, segítségnyújtás a szülőknek az otthoni neveléshez és tanulást segítő tevékenységekhez). A nyílt nap konkrét lehetőséget nyújt arra, hogy a szülők az iskolában folyó mindennapi életbe, a tanítási órákon folyó munkába betekintést nyerjenek, és megnyerjük őket az iskolai nevelőmunka tényleges támogatására. Előadások szervezése jó lehetőség arra, hogy szakemberek bevonásával ismerkedjenek meg a legfontosabb őket érintő kérdésekkel. Ugyanakkor jó alkalom a szülőkkel való kötetlen beszélgetésre, amely során feltárhatjuk a szülők nevelési módszereit, ismeretet szerezhetünk a gyermek korábban szerzett élményeiről, betegségeiről, esetleges fejlődési rendellenességeiről, stb.
Segítséget nyújtunk a szülőknek a nevelési lelki problémák keresztény elvek alapján történő megoldásában.
Tisztelettel és szeretettel fogadjuk a szülők kritikai észrevételeit, és elfogulatlanul megvizsgáljuk igazságtartalmukat, törekszünk az esetleges hibák kijavítására.
A szülőket meghívjuk az iskolai és osztályrendezvényekre (tanévnyitó, tanévzáró, állami és egyházi ünnepélyek, rendezvények, alapítványi bálok, szabadidős programok: színház- és mozi látogatás, kiállítások, kirándulások, táborozás, stb.), ezzel is bővítve az együttműködés és a közös munka lehetőségeit.
A szülőkkel való napi kapcsolattartás lehetőségét biztosítják az üzenetek is. 61
Ezek formái: Tájékoztató füzet, ellenőrző tartalmazza a tanuló személyi adatait, a gyermeket tanító tanárok névsorát, a tanuló osztályzatait. A szülőknek rendszeresen át kell nézniük a bejegyzéseket és aláírásukkal jelezniük azok tudomásul vételét. A tanuló hiányzásainak igazolását is az ellenőrzőbe kell bejegyezni- a szülő legfeljebb három napot igazolhat (egy évben). "Az iskola értesítései, a szülő kérései" rovatban rövidebb közérdekű közleményeket hozhatunk a szülők tudomására, illetve hasonlóképpen rövidebb információkat kaphatunk a szülőktől. Telefon, levél - Sürgős esetben telefonon kell értesíteni a szülőt (például: ha gyermekét baleset éri vagy az iskolában megbetegszik), hosszabb terjedelmű közlendőkre pedig a levél alkalmas. 8.4 Képviseleti fórumok
- Szülői közösség választmánya, osztály szintű, iskola szintű. Az osztályszintű választmány létrehozásában a pedagógusok közreműködhetnek. Minden év szeptemberének első szülői értekezletén választják meg képviselőiket, akik az osztály szülői közösségének feladatait, közösen vállalt anyagi és szolgálati tevékenységét koordinálják. Egymás között elnököt választanak. A szülői választmány háromtagú, önszerveződő közösség. A tagok maguk közül egy tagot delegálnak az iskolai Szülői Választmányba. A választás egy évre szól. A választmány munkájáról a szülői értekezleten számol be. Az iskolai Szülői Választmány tanácskozási joggal bíró testület. Jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkeznek. Tisztségek: Elnök és helyettesei. Az elnök jogköre: Összehívhatja a választmányt, levezeti az üléseket, megállapítja a napirendet. A véleményezés tényét aláírásával hitelesíti az iskolai alapdokumentumokon. A javaslattétel formája: Írásban történik, az iskola igazgatójának címezve, melyre 15 napon belül érdemi választ kell kapni. A véleményezés osztály szinten történik. Az osztály szülői közösségének a véleményét a Választmányi képviselő a választmányi ülésen elmondja. A Szülői Választmány ülésén döntenek a javaslattételről. Az iskola igazgatója évente két alakalommal beszámol a Választmánynak az iskolai munka helyzetéről. 62
9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 9.1 A tanulmányok alatti vizsgák szabályait a 20/2012. EMMI rendelet szabályozza. 64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, 250 óránál, vagy egyes tantárgyak éves óraszámának 30%-nál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. (3) Egy osztályozó vizsga - a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. (4 (5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. (6) Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. (8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A javító vizsga időpontját legkésőbb a bizonyítvány osztás napján kell a tanulóval írásban közölni.
63
65. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. (2) Tanulmányok alatti vizsgát - az e rendeletben meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. (3) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. (4) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. 66. § (1) A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. (2) A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. (3) A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,
64
d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. (4) A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. 67. § (1 (2) Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. (3) A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. (4) Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. (5) Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. 68. § (1) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. (2) A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. (3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. (4) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. (5) Ha a vizsgázó a (4) bekezdés d) pontja alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 69. § (1) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc 65
pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával harmadik vizsgaként is megszervezhető. (2) Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. (3) Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. (4) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. (5) Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. (6) Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból - ha az nem javítóvizsga - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. (7) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. 70. § (1) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. (2) A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. (3) A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.
66
(4) Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. (5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. (6) A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. (7) A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. (8) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. 71. § (1) Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. (2) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. (3) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. (4) Ha a vizsgázónak a 68. § (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. (5) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de 67
ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. (6) A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. 72. 73. § (1) A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés - szakképzési törvényben meghatározott - országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának (2) A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. (3) A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. (4) A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. 74. § (1) A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni. (2) Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni. (3) Ha a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását ellátó iskola helyi tanterve, szakmai programja az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell megállapítani. (4) Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tanulót az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára vették fel. 68
(5) Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről - figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot - az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. 75. § (1) Ha a tanuló - a szülő kérelme alapján - a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. (2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. (3) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni. (4) Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. 76. § 77. § (1) Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.
69
(2) Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. (3) Az évfolyam megismétlése - kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát - nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. (4) Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra vagy a szakképzési évfolyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. 78. § A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.
9.2 A tanulmányok alatti vizsga követelményei, részei, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályai 9.2.1 Az osztályozó vizsgák Követelményei megegyeznek az iskola helyi tantervi követelményeivel. A vizsgázók a törzsanyagból számolnak be tudásukról. A tantervi minimum követelményeket teljesíteni kell. Magyar nyelv, matematika, történelem tantárgyakból szóbeli és írásbeli vizsgát, a többi tantárgyból szóbeli vizsgát kell szervezni. 9.2.2 Különbözeti vizsga intézményi esetei és a vonatkozó szabályok Idegen nyelvből lehetséges a csoportba való bekerülés szintjének megállapítása miatt. Követelményei az iskola helyi tantervében meghatározott nyelvi szintek szerinti felmérő lapokon és szóbeli elbeszélgetés formájában történik. 9.2.3 Javító vizsga A maximum három tantárgyból bukott tanulók számára kell megszervezni. A követelmény a helyi tantervben meghatározott törzsanyag. Minden tantárgyból írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni. A vizsgák anyagát a szaktanár állítja össze. A tantárgyak éves témaköreinek arányában kell szerepeltetni az anyagrészeket. A feladatlapot úgy kell összeállítani, hogy a feladatok ne épüljenek egymásra, arányosak legyenek a ráfordított éves óraszámmal. A törzsanyagra épüljenek. Arányosan tartalmazzanak feladattípusokat. A megoldási idő 45 perc Ezért maximum 6 feladat adható. Szóbeli vizsgán Egy tételhez egy kérdés kapcsolódik. Maximum 15 tétel adható szóbeli vizsgára. A tételeket a tanév végén, legkésőbb bizonyítványosztásig ki kell adni. 70
9.2.4 Az értékelés szabályai
A feladatokhoz javítókulcsot kell készíteni. A szóbeli feleletekhez a kulcsszavakat meg kell adni. Az iskolában használt és elfogadott %-os értékelést kell alkalmazni az érdemjegy megállapításánál. A javítás színe a piros. Az írásbeli dolgozatot a szóbeli felelet felfele javíthatja. A tanuló és szülője megtekintheti a javított dolgozatot. Javító vizsgát nem lehet javítani.
Az iskolában a helyi tantervben meghatározott módon az értékelés szabályainak betartásával tantárgyi vizsgák szervezhetőek. 9.2.5 tantárgyi vizsga
Az iskola pedagógiai programja alapján a következő évfolyamokon történik tantárgyi vizsgáztatás:2. évfolyam- matematika,magyar, 4. évfolyam- magyar nyelv, szövegértés, matematika, angol nyelv 5.évfolyam: ének-zene- hit és erkölcstan, 6. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, 7. évfolyam: természettudományos tantárgy,angol nyelv, 8. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem,
Vizsgaforma, vizsgarészek: • írásbeli vizsga • szóbeli vizsga • gyakorlati vizsga
vizsgatárgy
évfolyam
írásbeli
Magyar nyelv
2,4,6,8
x
Magyar irodalom
2,4,6,8
Matematika
2,4,6,8
Történelem
8
Idegen nyelv
4,7
Informatika
7
szóbeli
gyakorlati
x x x x
x x
71
x
Biológia és egészségtan
7
x
Fizika
7
x
Természetismeret
x
Környezetismeret
x
x
Földrajz
7
x
x
Kémia
7
x
x
Ének-zene
5
x
Testnevelés és sport
x
Rajz és vizuális kultúra
x
Hon és népismeret
x
Technika és életvitel
x
Hit és erkölcstan
5
x
x
x
Vizsgaidőszakok: • javító vizsga: augusztus 15. – augusztus 31. között • osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. A vizsgák témakörei, feladatsorok összeállításának elvei
Az írásbeli és szóbeli vizsgák anyagát az osztálytanítók illetve a szaktanárok állítják össze, a munkaközösség vezetők véleményezik, az intézmény igazgatója hagyja jóvá. A vizsgák anyagának alapja az évfolyamra és tantárgyra vonatkozó helyi tantervben rögzített továbbhaladáshoz szükséges követelmény, valamint az alapműveltséget alkotó, a helyi tantervben rögzített tényanyag. A vizsga anyag összeállításánál és értékelésénél figyelembe kel venni, hogy az adott anyagrészt milyen óraszámban, mennyire hangsúlyosan tanulták a diákok. Tantárgyanként maximum 10-12 témakört kell megnevezni, valamint jelölni kell a témakörökben szereplő legfontosabb fogalmakat és a felkészülést segítő tankönyvi, vagy vázlatfüzetben rögzített hivatkozásokat.
72
A vizsgák dokumentációja
Az igazgató által jóváhagyott tételsor és javítókulcs a vizsgán készült jegyzőkönyv (tartalmazza szóbeli vizsga esetén a kihúzott tételt, az értékelést, írásbeli vizsga esetén az elért eredményt/érdemjegyet),
A vizsgára jelentkezés • A tanuló a tanév helyi rendjében meghatározott időpontig, az iskola által használt nyomtatványon jelentkezhet vizsgára. A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felül-bírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga lehetősége). • Jelentkezés független vizsgabizottság előtti vizsgára o osztályzat megállapítás céljából a tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig ill., ha engedélyt kapott osztályozó vizsgára, akkor az engedély megadását követő 3 napon belül jelentkezhet az iskola igazgatójánál. (Kormányhivatal) o javítóvizsga céljából a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához. A vizsgáztatás rendje A tanulmányi vizsgáztatás rendjét a. kormányrendelet. melléklete szabályozza. A szóbeli vizsgák június első hetében zajlanak. Az írásbeli vizsgákat május utolsó hetében meg lehet kezdeni. Ettől eltérő időpontot az igazgató adhat.
Írásbeli vizsgák o Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgákra is. o Az írásbeli vizsgákra az igazgató által jóváhagyott témaköröket február 28-ig adják ki az osztálytanítók vagy a szaktanárok. o A vizsgateremben a tanulókat úgy kell leültetni, hogy egymást ne zavarják, ne segíthessék. o A vizsgázó íróeszközről, egyéb a vizsgához szükséges eszközről az iskola gondoskodik. o A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltűnteti a nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. o A vizsgázóknak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként- 45 perc o Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik mielőtt a válaszadást befejezné az igazgató-ha ehhez a feltételek adottak- hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. 73
o
Ha a vizsgázó a vizsgáról neki felróható okból elkésik vagy a vizsgáról távol marad, az adott vizsgatantárgyból javító vizsgát tehet az igazgató által megjelölt időpontban.
Szóbeli vizsgák o Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga, o A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. o A vizsgázónak legalább 10 perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. o A vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot. A tételben megoldandó feladatok sorrendjét a vizsgázó határozza meg. o Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább 20 perc gondolkodási időt kell biztosítani. o Egy tantárgyból a felelés ideje 10 percnél nem lehet több. o Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít. o Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.
A vizsgabizottság tagjai elnök kérdező tanár/ok o Az elnök: felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért o A kérdező tanár: Csak a szóbeli tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szaktanári végzettséggel rendelkező és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet Az igazgató o írásban kiadja a szükséges megbízatásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről o felelős a vizsgák törvényes lebonyolításáért o ellenőrzi a vizsgáztatás rendjét o Az igazgató feladatai ellátásában közreműködhet a helyettese vagy más megbízottja A vizsga reggel 8 óra előtt nem kezdődhet el, és legfeljebb 18 óráig tarthat. A vizsgára felkészítő tanár köteles a tanulót a tantárgyi/osztályozó vizsgára a tanév folyamán felkészíteni, a javító vizsga előtt legalább két felkészítő foglalkozást tartani. Mentesség Tantárgyi vizsga letétele alól mentesül az a tanuló, aki o tantárgyi versenyen az adott tanévben országos vagy megyei szinten 1-6 helyezést ért el o alap vagy középfokú nyelvvizsgát tett- idegen nyelvi vizsga alól mentesül
74
A vizsgák értékelése o A pedagógiai programban rögzített egységes értékelés alapján történik o A vizsgák osztályzata a naplóban karikázott jegyként szerepel. A tanév végi osztályzatot javíthatja/ leronthatja A vizsgaeredmények kihirdetése o A vizsgaeredményeket írásbeli vizsgák esetén 5 tanítási napon belül ki kell értékelni. o A szóbeli vizsgák eredményéről a vizsga lezárását követően a tanulónak azonnal meg kell mondani. Jogorvoslati lehetőségek A vizsgaeredmények és az eljárásrend ellen a tanuló és gondviselője írásbeli észrevétellel élhet az iskola igazgatója felé. Az észrevétel elbírálásáról az intézmény vezetője nyolc munkanapon belül dönt.
10.A felvétel-átvétel helyi szabályai 10.1 Felvétel 10.1.1 Az iskola felvételi körzete Iskolánk felvételi körzethatára Nyíracsád település. Egyházi fenntartású intézményként a környező településekről is várjuk azokat a tanulókat, akik keresztény nevelési elveinkkel egyetértenek. Ezt a lelkipásztori ajánlás átadásával kell megtenni. Nyíracsád Község Önkormányzata megállapodást kötött Nyíradony Város Önkormányzatával arra az estre, ha valaki hitéleti okokból nem kíván iskolánkba járni, Nyíradony Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Gimnázium intézménye felveszi tanulói sorába. A felvételnél problémát jelent, hogy iskolánkban csak angol nyelv tanítása folyik. Ilyen esetben, ha a tanuló nem rendelkezi angol nyelvi ismeretekkel, más intézménnyel kötött megállapodás alapján más intézményből hozza a jegyet, vagy Nyíradonyba, más településre megy tanulni, a szülő döntése alapján. A tanulónak lehetőséget adunk különbözeti, vagy osztályozó vizsga letételével a probléma megoldására. Sikertelen vizsga esetén a vizsgaszabályzatban rögzítettek alapján járunk el. 10.1.2 Az osztályba sorolás elvei Iskolánk Nyíracsád tekintetében kötelező felvételt nyújtó iskolaként működik. Azonban a vonzáskör,- környező települések -, iskoláiból is felveszünk gyerekeket. A törvény által előírt módon felvételi eljárást nem tartunk. Azonban kritériumnak állítjuk a hitéleti nyitottságot és a vallási- hitéleti nevelésből eredő kötelezettségek vállalását. Ehhez a lelkipásztori ajánlás átadását írjuk elő. Az iskolába való bekerüléskor a szülő a jegyző előtt nyilatkozik a halmozottan hátrányos helyzetről. 75
10.1.3 A hitéleti elkötelezettség vizsgálata Lelkipásztori ajánlást kérünk. A szülő, törvényes képviselő nyilatkozik, hogy tudomásul veszi, hogy az intézmény vallási-hitéleti szempontból elkötelezett intézményként működik, az ebből fakadó kötelezettségekkel és előnyökkel tisztában van. Az osztályba sorolás a már felvett és beírt elsőseinkkel rövid képességfelmérő beszélgetést folytatunk. Elvünk, hogy osztályainkban a lehetőségekhez mérten egyenlő legyen a fiúklányok, a gyengébb és a jobb képességű, szociális hátrányban élő és jómódú gyerekek aránya. Az osztályba sorolás során figyelembe vesszük az óvodai szakvéleményt, valamint azokat a dokumentumokat, amelyeket az óvoda rendelkezésünkre bocsát. Felvételi vizsgát nem tartunk. Logopédus-gyógypedagógusunk diszlexia prevenciós és artikulációs szűrést végez. 10.1.3 Felvételhez szükséges dokumentumok
lakcímkártya TAJ kártya születési anyakönyvi kivonat óvodai szakvélemény a CXC törvény előírásai szerint lelkipásztori ajánlás keresztlevél Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye, amennyiben vizsgálat történt jegyző által kiadott igazolás a HH, HHH állapotról diákigazolvány elkészítéséhez szükséges dokumentumok
Felvételkor történő nyilatkozatok: Az egyházi fenntartásra vonatkozó Adatvédelemmel kapcsolatos iskolai eljárás megismerését tanúsító A Házirend egy példányának átvételét igazoló beíratás hitoktatásra- keresztlevél, ill. ajánlás alapján igazoló nyilatkozat.
10.2
Átvétel
A felvételkor történő eljárásrendhez igazodik. Az osztályba sorolás alapelve, hogy az osztályok összetételi aránya a lehető legkisebb mértékben sérüljön. 10.2.1 Átvétel tanévkezdéskor
Tanév kezdetén az átvételt személyesen az iskola igazgatójától, előre egyeztetett időpontban kell a szülőnek, törvényes képviselőnek kérnie.
76
A felvételi kérelemkor helyben lakás esetén kötelező felvételt biztosítunk, amennyiben a vallási-hitéleti elkötelezettség megállapításra kerül. Az osztályba sorolás miatt, a szülőnek, törvényes képviselőnek nyilatkoznia kell az előző intézményben szerzett tanulmányi munkáról, a hátrányos helyzetről, a szakértői bizottság szakvéleménye alapján megállapított státuszról, ha van ilyen. Helyben lakó jelentkező amennyiben nem angol nyelvet tanult és van nyelvismerete, különbözeti vizsgát tehet, vagy kérhet türelmi időt, évfolyamismétlést. Sikertelen különbözeti vizsga esetén az évismétlést javasoljuk szülői kérésre. Nem helyben lakó tanuló esetén nem biztosítunk kötelező felvételt. A vallási- hitéleti elkötelezettségre vonatkozó felvételi szabályok az érvényesek. Nem helyben lakó, nem angol nyelvet tanult tanuló esetén a szülővel történő egyeztetés után vagy évfolyamismétléssel, vagy különbözeti vizsgával, vagy más intézményből hozott jeggyel, vagy türelmi idő biztosításával segítjük az eredményes nyelvtanulást. Átvételkor, a képesség szerinti csoportbontásban történő nyelvi oktatás miatt, a csoportba sorolás céljából teszt lap kitöltése és szóbeli elbeszélgetés történik a felvétel után.
10.2.2 Átvétel tanév közben
Előzetesen egyezetett időpontban az iskola igazgatójától kérheti a szülő és a tanuló az átvételt Ha nyíracsádi állandó lakhellyel és tartózkodási hellyel rendelkezik a tanuló. o Ha nem angol nyelvet tanult, de van angol nyelvi ismerete, akkor különbözeti vizsgát tehet, vagy türelmi időt kérhet. Vagy a szülő döntése alapján Nyíradonyban folytatja tanulmányait. o Ha nem részesült hitoktatásban, akkor türelmi idővel, vagy különbözeti vizsgával folytathatja évfolyamát. o Ha vallási- hitéleti okokból nem tud azonosulni az iskola elvárásaival a szülő döntése alapján, Nyíradony felvételt biztosít. Ha nem rendelkezik nyíracsádi állandó lakhellyel vagy tartózkodási engedéllyel, akkor az iskola tanév közben akkor biztosít felvételt, ha igazolja, hogy felekezete szerint gyakorolja vallását- Pl.: egyházfenntartási hozzájárulás bizonylata, lelkipásztori ajánlás állandó lakhelyéről vagy tartózkodási helyéről, hittan tantárgyból szintfelmérő. Abban az esetben, ha hitéleti okokból az iskola nem tudja felvenni a szülőnek, törvényes képviselőnek kell megfelelő oktatási intézményről gondoskodnia. Az iskolának tanév közben nem áll módjában tankönyvet biztosítani.
Amikor a beírás megtörténik, az iskolatitkár a volt intézményt tájékoztatja a beírás tényéről. Részletes szabályok az SZMSZ-ben található ügyviteli szabályzatban foglaltak szerint. 77
11. Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 11.1 Kötelező feladatok
Az elsősegély nyújtási legalapvetőbb ismereteket az életkori sajátosságok figyelembe vételével minden tanév első munkanapján az osztályfőnökök ismertetik a tanulókkal. Minden tanteremben kifüggesztésre kerültek az elsősegélynyújtás szabályai, a felelős személyek, intézmények elérhetőségei.
A nyolcadik évfolyam biológia tantárgy keretében kapnak elsősegély nyújtási alapismereteket a tanulók. A mindennapos testnevelés keretében életkori sajátosságuk figyelembevételével kapnak elmélet, gyakorlati oktatást a tanulók.
A hatodik évfolyamon az iskolaorvosi szolgáltatás keretében elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása történik elmélet, gyakorlati módon. Ennek dokumentálása jelenléti íven történik.
A mindennapos testnevelés keretében szervezett foglalkozásokon, a heti 5 órás tantárgyi szerkezet lehetővé teszi, hogy az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása érdekében évente 18 tanórai foglalkozást az elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati oktatására használjunk fel.
78
HELYI TANTERV 1. A választott kerettanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1. számú és 2. számú melléklete.
2. Kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
7
7
6
6
Idegen nyelvek
2
Matematika
4
4
4
4
(Erkölcstan helyett) hittan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Szabadon tervezhető órakeret
2
2
3
3
Magyar nyelv és irodalom
2
1
2
2
1
1
25
27
matematika
1
idegen nyelv(angol) Rendelkezésre álló órakeret
25
79
25
Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1.a szerint)
1
1
1
1
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam 5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
3
4
Idegen nyelvek
3
3
3
3
Matematika
4
3
3
3
(Erkölcstan helyett) hittan
1
1
1
1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
2
2
Természetismeret
2
2
Fizika
2
1
Kémia
1
2
Biológia-egészségtan
2
1
Földrajz
1
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Tantárgyak
Ének-zene
1
Dráma és tánc/Hon- és népismeret
1
Vizuális kultúra
1
Informatika Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
2
3
3
3
földrajz
0,5
80
magyar nyelv és irodalom
matematika informatika
0,5
1
0,5
1
1
1
1
természetismeret-biológia
0,5
idegen nyelv (angol)
1
1
1
1
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
31
31
Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1.a szerint)
1
1
1
1
3. Az oktatásban használt tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Kivételt képeznek például a hittan oktatáshoz vagy a nyelvoktatáshoz használt taneszközök. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (például: tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz szerepeljen az engedélyezett tankönyvlistán A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének úgy tartalmilag, mint formailag! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. 81
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján a SZMSZ meghatároz. Szakmai minősége- tartalma, formája,képanyaga, logikai felépítése, szövegének közérthetősége- legyen magas színvonalú
Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása Az elbírálás alapjául a családokban az egy főre jutó jövedelem a meghatározó. Anyagi lehetőségeinkhez mérten minél több rászoruló gyermeket kedvezményesen tankönyvhöz juttatunk.
4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 4.1 Pedagógiai feladatok
A NAT-ban megfogalmazottak alapján a kerettantervek határozzák meg a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, továbbá az elvárt tudás mélységét, szervezettségét, és alapul szolgálnak a kimeneti követelmények meghatározásához. A fejlesztési területek – nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek – összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein és valósulnak meg a köznevelés folyamatában:
beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; tematizálják az alsó tagozaton a tanítói munkát, felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; 82
témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretekben folyó egyéb iskolai foglalkozások, programok számára.
A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma.
4.2 A NAT által meghatározott feladatok, nevelési célok
Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása
4.2.1 Erkölcsi nevelés Egyházi intézményként pedagógiánkat áthatja a keresztény erkölcsi elkötelezettség. Pedagógusaink magatartásában, az elutasított vagy támogatott magatartásformákban csak egyértelműen ezt képviseljük -a bevezetőben megfogalmazott elvárások és nyilatkozat alapján. 4.2.2 Nemzeti öntudat Jelképeink címer, lobogó jelenléte iskolánkban. Nemzeti ünnepeink: március 15, október 23-a, valamint az aradi vértanúk és a Nemzeti Összetartozás napja alakalmából rendezett ünnepségek hangsúlyozzák a hazaszeretet fontosságát. Példaképnek sportolóinkat, tudósainkat, felfedezőinket említhetjük még. Az ő munkásságuk bizonyítja, hogy magyarnak lenni büszke gyönyörűség.”A 8. évfolyamon a Magyarország témakör tanítása megemelt óraszámban történik. A hon és népismeret tantárgy megalapozza a nemzeti öntudatot.
83
4.2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés Történelem tantárgy keretén belül az összefüggések bemutatásával, valamint a DÖK működés demokratikus formájának a kialakításával érünk el eredményeket, juttatjuk tapasztalathoz a tanulókat. 4.2.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Alsó tagozatban az osztály közösség kialakításával, valamint a közösen elfogadott szabályok osztályteremben való kifüggesztésével jelezzük a társas kultúra fejlettségét. A katolikus egyház szentségi élete kifejezetten az önismeretre nevel. Fontosak a lelki-hitéleti nevelésnek azok a formái és módszerei, amelyek segítenek a fiatalok személyiségét alakítani, jellemüket erősíteni. A harmadik évfolyam elsőáldozása, a református gyerekek konfirmálása ezt a folyamatot segíti elő. 4.2.5 Családi életre nevelés A hittan és osztályfőnöki órákba illesztve történik. A tanárok beszédkultúrájában többször kell szerepelnie, ha felnőttek lesznek férj, apa, feleség, anya szerepeket is be kell tölteniük és erre is fel kell készülni. 4.2.6 Testi- lelki egészségre nevelés Az iskola rendezvényi naptárában szereplő egészséghét rendezvényei emelik méltó helyére ezt a területet. A személyi higiénia megteremtése, a jó szokások kialakítása már az alsó tagozatban is feladat. Hittan, egészségtan, osztályfőnöki órákon kerül feldolgozásra a téma. Ezen kívül az egészségnap programjai segítik a gyerekek és a családok összefogását a testi- lelki harmónia megteremtésében. Sportrendezvényeink a Szent Piroska-hetet teszik változatossá. 4.2.7 Önkéntesség A település Ifjúsági Egyesületével közös szervezésében végezzük már több éve a bezárt köztemető takarítását önkéntes alapon. Ősszel, évente egy alkalommal önkéntes napokat szervezünk, ahol lehetőséget biztosítunk diákjainknak arra, hogy megismerjék az önkéntességben rejlő lehetőségeket, megismerjék. Egyéb önkéntes munkába is szívesen bekapcsolódik az iskola.
84
4.2.8 Környezettudatosság Tanítványaink figyelmét felhívjuk osztályfőnöki órák keretében a környezetkímélés fontosságára. Ebben a témában komplex tanulmányi versenyeket szervezünk, vagy veszünk részt. 4.2.9 Pályaorientáció Amennyiben lehetőség nyílik, rá a továbbiakban szeretnénk a szakszolgálaton keresztül tanácsadásokat szervezni a tanulók számára. 4.2.10 Gazdasági- pénzügyi nevelés Matematika órákon- a százalékszámítás kapcsán- valamint a 8. évfolyamon a megnövelt földrajz órakeretben, valamint 8. évfolyamon az állampolgári ismeretek oktatása keretében történik a téma feldolgozása. Lehetőleg munkáltató formában. 4.2.11 Média tudatosság Informatika és rajz tantárgy keretében. Valamint felvilágosító foglakozások segítségével. 4.2.12 A tanulás- tanulása Tanév elején minden tantárgy bevezetésénél el kell mondani a tantárgy tanulásának legfontosabb kritériumait. Tanulás módszertani órát kell tervezni a tanmenet összeállításakor. Pedagógiai feladat a pedagógusok számára, hogy tanítási-oktatási munkájuk megtervezése során ezeket a nevelési feladatokat illesszék be az órák menetébe, térjenek ki a képzés folyamán a nevelési feladatok megvalósítására. Tanmenetük elkészítésekor tüntessék fel, hogy az egyes tananyagok feldolgozása során milyen nevelési feladatok valósulhatnak meg. Az elvárt tudás mélysége ezeknél a feladatoknál annyi, hogy felkeltsük a figyelmet ezek iránt a területek iránt. Amennyiben a motiváltságot sikerült megteremteni, a tanulók legalább felétől elvárjuk a célok ismeretét és nyolc év alatt ezek beépülését a mindennapi életükbe.
85
5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 5.1 Törvényi háttér A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27.§ (11) bekezdése értelmében az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti 5 testnevelési óra keretében. Ezt először a 97.§ (6) bekezdése alapján a 2012/2013 tanévben az iskolai oktatás első, ötödik évfolyamán kell bevezetni, majd ezt követően felmenő rendszerben. A Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskola a mindennapos testnevelési programja a kerettantervi testnevelési órákon túl heti 2 óra kötelező sportköri foglalkozást tartalmaz, (alsó tagozat: mozgásfejlesztő órák és népi gyermekjátékok; felső tagozat: képesség fejlesztő órák és korosztálynak megfelelő testnevelési játékok.)
5.2 Cél
A sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség kialakítása napjainkban felértékelődött. Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget biztosít a rendszeres testmozgásra. Mindennapos testnevelés révén lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést, ugyanakkor, erősödik a keresztény emberre jellemző pozitív társas kapcsolatok és viselkedési normák kialakítása, azok betartása. A gyerekek iskolai leterheltsége, a felnőttek mindennapos munkája egyre inkább indokolttá teszik azoknak a mozgásformáknak az előtérbe helyezését, amelyek alkalmasak a rekreációra, kikapcsolódásra, a sport a mozgás örömének élvezetére. Ezért programunk célja, hogy a gyerekek minél szélesebb körben ismerkedjenek meg a legkülönbözőbb szabadidős sportok alapjaival, hogy kiválaszthassák a számukra megfelelő sportágat, amelyeket később folytatva javulhat életminőségük, testi-lelki egészségük, fenntartva a tantervben szereplő mozgásformák elsődlegességét.
5.3 Pedagógiai-módszertani kapcsolódási pontok
A program pedagógiailag, módszertanilag szorosan kapcsolódik az intézmény helyi tantervéhez, a testnevelés és sport sajátos eszközeivel hozzájárul, hogy kialakuljon az 86
egymás iránti tisztelet, önfegyelem, tolerancia, szolidaritás, kudarctűrés valamint fejlődjön a szabályok megértése és betartása.
5.4 Általános tanítás-tanulásszervezési eljárások
Az adott foglalkozás jellegéből adódóan megjelenik az egyéni, páros és csapatmunka, ezekben a differenciálás az egyéni képességeknek megfelelően. Fontos, a mozgásbeli hátrányok kiegyenlítése, szükség szerint a felzárkóztatás és a tehetségek gondozása, ahol kiemelten kezeljük a labdajátékokat, ezen belül a labdarúgást és a röplabdát. Célunk a mindennapos testmozgás változatos lehetőségeinek biztosítása és mellette olyan programok szervezése, amelyek bővítik, kiegészítik, változatosabbá teszik a mindennapos testnevelést.
5.5 Mindennapos testnevelés tartalmi programjának elemei
5.5.1 Alapprogram Alsó tagozat: - tantervi testnevelés óra 3 óra - mozgásfejlesztés 1 óra - népi gyermekjátékok 1 óra __________________________________________ összesen: 5 óra Felső tagozat: - tantervi testnevelés óra 3 óra - képességfejlesztés 1 óra - testnevelési játékok 1 óra _________________________________________ összesen: 5 óra A programot egyéb mozgáslehetőségek egészítik ki:
aerobic társastánc, néptánc gyógytestnevelés házibajnokságok szervezése és lebonyolítása változatos sportjátékokból /labdarúgás, röplabda/ sor- és váltóversenyek felkészülés iskolai és iskolán kívüli versenyekre
87
5.5.2 Alsó tagozatos mozgásfejlesztő órák célja, feladata Fejlődjön az ideg-, izom- és csontrendszer, egyensúlyérzékelés, koordináció, térbeli tájékozódás. A mozgásfejlesztés több célra irányul: nagymozgásokra és sportmozgásokra. A nagymozgások gyakoroltatása segítse elő a fejlődésbeli egyenlőtlenségek csökkentését és készítse elő a finommotoros mozgást kívánó írástanulást. Feladata: a mozgásanyag szorosan épül a tantervben megfogalmazott feladatokra. a mozgásfejlesztés segítse kiküszöbölni a tanulási nehézségeket, a viselkedési- és figyelem zavart. a nagy- és finommozgások egymásra épülő rendszert alkotnak. A finommozgásokat fejlesztő feladatok összefüggnek a téri tájékozódás fejlesztésével is. célunk a természetes mozgáskedv megőrzése, változatos feladatokon keresztül. Tevékenységek havi lebontása:
szeptember-október: Járások, futások, szökdelések, ugrások labdával és labda nélkül. november-december: Labdás gyakorlatok, labdás ügyesség fejlesztése. Babzsák gyakorlatok. január- február-március: Támasz, függés, egyensúly gyakorlatok. Utánzó mozgások, kötélgyakorlatok. április-május: Labdás gyakorlatok, versenyek. június: Szabadidős tevékenység.
Népi gyermekjátékok célja, feladata:
A játéknál jobb nevelő nem létezik, mert része a versengés, győzelem, feltétele: a szabályok betartása, és ami a legfontosabb része a siker. Célunk: a tanulók iskolai leterheltségének ellensúlyozása, önfeledt játék percek, órák biztosítása. Alakítsuk ki az igényt a rendszeres testmozgásra. A gyermekjátékokkal való foglalkozás kiegészíti az iskolai munkát. Az énekes, táncos népi játékok révén művészeti ismeretekkel bővül a gyermek látóköre, érdeklődése, szemléletmódja, fejlődik esztétikai érzéke, művészi, fizikai képessége. Gyermekjátékok felosztása: Futó- fogó játékok Körjátékok Labdajátékok Szabályjátékok 88
Sor- és váltó versenyek
5.5.3 Felső tagozatos képességfejlesztő órák célja, feladata A testi teljesítő képesség a sokoldalúan fejlett (testi, lelki, értelmi, érzelmi, erkölcsi) egyén belső feltételinek lényeges összetevője, egyben az egyén komplex teljesítőképességének döntő feltétele. A minden oldalú képzés egyik fő feladata a motoros képességek fejlesztése: - kondicionális képesség - koordinációs képesség - ízületi mozgékonyság fejlesztése Célunk az általános és sokoldalú képesség fejlesztés. Feladat: Alkalmassá tenni a tanulókat arra, az egyre magasabb szintű terhelés elviselésére a harmonikus testi fejlődés érdekében. A képességfejlesztés az életkori sajátosságok valamint a tantervi céloknak megfelelően történik. Felosztása: Küzdőjátékok Csoportos és csapat küzdelmek Sor- és váltó versenyek Sor- és váltóversenyek nehezebb szerek használatával Különböző labdajátékok Utánzó mozgások Kézi szergyakorlatok Tornaszerek, mozgásfejlesztő eszközök alkalmazása Testnevelési játékok célja, feladata: A gyermeki tevékenység minden mozzanatát végigkérési a játék. A testnevelésben meghatározó a játék mozgástartalma. A játékban a gyermek egész személyisége részt vesz, s a személyiségfejlesztésen túl közösség formáló erővel bír. Célunk, hogy az önfeledt játékórák hatékonyan fejlesszék a tanuló erkölcsi, szellemi személyiségfejlesztését, előtérbe helyezve a keresztény szellemben történő nevelést. Testnevelési játékok felosztása: Szabályjátékok Feladatjátékok Futó-, fogójátékok Dobójátékok Találatjátékok Teljesítményjátékok Sor- ás váltóversenyek 89
A rekreáció fogalma: A szabadidő- eltöltés kultúrája, az életminőség tana. Az ember felfrissülését, munkavégző képességének újrateremtését, az igényesen megélt minőségi élet megteremtését szolgálja. Rekreációnak nevezzük azokat az egyéni és társadalmi érdekeket kielégítő magatartásformákat, amelyek az ember jó fizikai, szellemi, szociális közérzetének megteremtésére, a kreatív cselekvő- és az optimális teljesítőképesség megteremtésére, újrateremtésére, megújítására irányulnak, pozitív élménnyel járnak, egyúttal a minőségi élet (jó közérzet, jó-lét) megteremtését és átélését szolgálják. A rekreáció célja: Az egészség megszilárdítása, megújítása, a jó közérzet megteremtése, harmonikus életvitel kialakítása, pozitív hatások átélése, a rekreációs élmény. A sporttevékenységek iránti jó hozzáállás kifejlesztése, az egész életen keresztüli részvételre ösztönzése. A rekreáció feladatai: A legkülönbözőbb szabadidősportok fejlesszék a játék és sportműveltséget, keltsék fel az egészségi állapotuknak és a teljesítőképességüknek megfelelő testedzés iránti igényüket, alakítsanak ki ezzel kapcsolatos szokásokat, keltsenek érdeklődést és kedvet a szabadon végzett sportolás és játék iránt olyan mértékben, hogy legyen hatással az iskolás kor utáni egészséges életmód kialakítására.
A rekreáció eszközei: Iskolánkban eszközül a szabadidős sportok legkülönfélébb változatait, játékokat használjuk, lehetőség szerint a szabadban. Intézményünkben a sport rekreáció mozgásanyaga a következő: kerékpározás gyaloglás, futás gyalogtúra, táborozás, szánkózás néptánc, társastánc aerobik tollaslabda, asztalitenisz akadályversenyek labdarúgás, röplabda, kézilabda 5.5.4 Egyéb mozgáslehetőségek A szülőkkel közös sport programok célja: 90
a szabadidő közös eltöltése a szülői példamutatás nevelő hatása a szülő bevonása a testmozgás megszerettetésébe a szülők aktivizálása a szülők is ismerjék meg azt a munkát, ami az iskolában folyik prevenció vidám, kellemes hangulatú közös programok A szülőkkel közös sportprogramok feladatai, tartalma: Vidám mozgásos vetélkedők Közös futóverseny, akadályverseny Közös túrázás a környéken Családi sportnap (tanár – diák – szülő)
5.5.4 Várható eredmények A rendszeres mozgás hatására javul a tanulók egészségi állapota, fizikai állóképessége. Az alsó tagozatos mozgásfejlesztő órák hatására a felső tagozaton magasabb szinten tudják a gyerekek elsajátítani a sportjátékok, a torna ,az atlétika mozgásanyagát. Az önfeledt játékóráknak köszönhetően csökken a gyerekek stressz szintje, jobban bírják az idegi terhelést is. Javul játékkultúrájuk és a közösségért érzett felelősségtudatuk. Értékelés: Részt vett Értékelést végző személy. A foglalkozást tartó pedagógus Személyi és tárgyi feltételek. - személyi: testnevelő, tanítók - tárgyi: tornaterem, tornaszoba, iskolai sportpálya 5.5.5 Baleset megelőzés, elsősegélynyújtás A mindennapos testnevelés keretein belül évente 2 illetve 4 órát baleset megelőzési, elsősegély nyújtási és gyakorlati ismeretekre fordítunk, szakmai segítségként a védőnő segítségét kérjük. Alsó tagozatban 2 óra, felső tagozatban 4 óra évente. Értékelés: külön betétlapon: részt vett Értékelő személy: a foglalkozást tartó pedagógus Baleset megelőzés, elsősegélynyújtás tartalmi felosztása: -
Baleseti források Légúti- és légzési rendellenesség Csont-, ízületi- és izomsérülések Sebek és vérzések 91
-
Idegen testek Újraélesztés Kötések és kötöző anyagok Beteg mozgatása, szállítása
6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai
Választható tantárgyak és foglalkozások 1. évfolyam
2.évfolyam
3.évfolyam
4.évfolyam
5.évfolyam
6.évfolyam
7.évfolyam
8.évfolyam
olvasás, írás felzárkóztatás
olvasás, írás felzárkóztatás
magyar korrepetálás
magyar korrepetálás
magyar felzárk.
magyar felzárk.
magyar felzárk.
magyar felzárk.
olvasás- írás tehetség
olvasás- írás tehetség
magyar tehetség
magyar tehetség
irodalom tehetség
irodalom tehetség
irodalom tehetség
irodalom tehetség
matematika felzárkóztatás
matematika felzárkóztatás
matematika felzárkóztatás
matematika felzárkóztatás
matematika felzárkóztatás
matematika felzárkóztatás
matematika felzárkóztatás
matematika felzárkóztatás
matematika tehetség
matematika tehetség
matematika tehetség
matematika tehetség
matematika tehetség
matematika tehetség
matemati- matematika tehetség ka tehetség
furulya
furulya
furulya/hangszer
furulya/hangszer
furulya/hangszer
furulya/hangszer
furulya/hangszer
furulya/hangszer
kézművesség
kézművesség
kézművesség
kézművesség
kézművesség
kézművesség
kézművesség
kézművesség
egyházi művészet
egyházi művészet
egyházi művészet
egyházi művészet
egyházi művészet
egyházi művészet
egyházi művészet
egyházi művészet
önálló tanulás
önálló tanulás
aerobic
aerobic
aerobic
aerobic
aerobic
aerobic
korrepetálás
korrepetálás
énekkar
énekkar
énekkar
énekkar
énekkar
énekkar
informatika
informatika
labdajáték
labdajáték
labdajáték
labdajáték
önálló tanulás
idegen nyelv tehetség
idegen nyelv tehetség
idegen nyelv tehetség
idegen nyelv tehetség
idegen nyelv tehetség
92
korrepetálás
önálló tanulás
szaktárgyi korrepetálás
szaktárgyi korrepetálás
szaktárgyi korrepetálás
szaktárgyi korrepetálás
olvasókör
korrepetálás
szaktárgyi tehetséggon dozás
szaktárgyi tehetséggon dozás
szaktárgyi tehetséggon dozás
szaktárgyi tehetséggondozás
sport
önálló tanulás
önálló tanulás
önálló tanulás
önálló tanulás
életmód
korrepetálás
korrepetálás
korrepetálás
korrepetálás
természetvédelem
sport
sport
sport
sport
olvasókör
életmód
életmód
életmód
életmód
természetvédelem
természetvédelem
természetvédelem
természetvédelem
olvasókör
olvasókör
olvasókör
olvasókör
6.1 A választható tantárgyak és foglalkozások tartalmi megközelítése
6.1.1 Alsó tagozat 1. Önálló tanulás A foglalkozás keretében lehetőséget biztosítunk a tanulóknak, hogy önálló feladatmegoldás, kutató munka, memorizálás segítségével elkészítsék a házi feladatokat. 2. Matematika felzárkóztatás A foglalkozás keretében tanári irányítás mellett a feladatok újbóli értelmezésével, rávezető feladatokkal, ismétléssel, gyakorlással segítjük a tanulókat ismereteik elmélyítésében.
93
3. Olvasás-írás felzárkóztatás A foglalkozás keretében az olvasási és íráskészség kialakítása, megerősítése történik. Már ismert és ismeretlen szövegek segítségével. 4. Matematika tehetséggondozás A helyi tantervben meghatározott módon és tartalmakkal induló foglalkozás, amely célja a tehetség kibontakoztatása, megerősítése, személyiségének fejlesztése és ismereteinek gyarapítása. 5. Olvasás-írás tehetséggondozás Elsősorban az olvasóvá nevelés eszköze. A helyi tantervben rögzített módon és tartalmakkal induló állandó foglalkozás. A fogalmazás, írásbeli és szóbeli kommunikáció fejlesztésének különböző formáinak, pl. drámajáték, dramatizálás, szituációs játék, alkalmazásával valósul meg. 6. Magyar tehetséggondozás Az olvasóvá nevelés komplex eszköze, ahol az irodalmi színpad, bábozás elemeivel is megismerkednek a tanulók. Személyiségfejlesztő foglalkozások, játékok, szituációk, valamint irodalmi alkotások elemzése tartozik a foglalkozás kereteibe. A tartalmi elemek kidolgozása a helyi tantervben rögzítettek szerint történik. 7. Furulya/hangszer A zenei műveltség egyik legfontosabb nevelő erő. A hangszeres zene elsajátítása jellemformáló erővel bír, hisz kitartásra, ízlésre és közös alkotásra nevel. A népi kultúra és zenei kincs elsajátítása is ennek a foglalkozásnak a keretein belül valósul meg. A képzés tartalmi elemeit a helyi tantervben rögzítettek szerint határozzuk meg. 8. Kézművesség/művészetek A finommotorika fejlesztésére szolgáló foglalkozás. A kisiskolások számára nagyon fontos, hogy fejlődjön kézügyességük, ízlésük. A foglalkozás kereteit a helyi tantervben meghatározott elemek alkotják. A kézműves foglalkozások tematikusan is csoportosíthatók. Indításuk alapja a tárgyi és személyi feltételek megteremtése. Ehhez szülői segítséget is igénybe vehetünk. Tartalmilag a tárgyalkotás mellett a komplex személyiségfejlesztés is bekapcsolható az alkotások mellé. Ennek formája lehet a bábozás, hon és népismereti, néprajzi elemek tematikus feldolgozása. A NAT alapvető iskolai feladatnak jelöli meg a mindennapos művészeti oktatás gyakorlatát. Ennek keretében a tánc és mozgásművészet elemei is oktathatók a művészetek keretében a személyi feltételek megléte esetén. 94
9. Egyházi művészet A lelki élet, az Isten dicsőítésének művészetekben történő kifejezése, amely lehetőséget biztosít például kántori vagy festészeti, textiles továbbtanulásra. Az egyházművészeti foglalkozások a helyi egyházi közösségek életébe való mélyebb bekapcsolódásra is felkészítenek. Tartalmi elemei a helyi tantervben kerülnek rögzítésre. A személyi és tárgyi feltételek megléte esetén történik a csoportindítás. Többek közt egyházzenei, ikonfestészeti, egyházi hímző foglalkozások szervezése lehetséges. 10. Énekkar A közös ének öröme és élménye alapvetően meghatároz egy iskolát. Görögkatolikus egyházunk nagy hangsúlyt fektet a zenei műveltség kialakítására. A jó adottságú gyerekek számára a játékos, hangulatos baráti közösségben történő közös éneklés mindenképpen sok sikert és élményt ad. Énekkarunk az aktuális rendezvényekre, kórusversenyekre, versenyekre készíti fel tagjait. Tevékenységük a tanév helyi rendjéhez és esemény naptárához is igazodik. Szereplések, utazások teszik változatossá a programot. Éves munkatervalapján dolgoznak. 11. Aerobic Szakképzett aerobic oktatónk irányításával a modern mozgáskultúra és a szép egészséges test kialakítását tűzzük ki célul. A tanulók képességeihez igazodó mozgásformák alkotják a foglalkozás taralmi elemeit. A helyi tantervben meghatározott módon történik az elvek kialakítása. 12. Informatika A korán megszerzett számítógépes ismeretek védelmet nyújtanak a visszaélésekkel szemben. Az alapismeretek elsajátítása a helyi tantervben meghatározott tematika alapján történik.
13. Idegen nyelv tehetséggondozás Azok a gyerekek, akik kiemelten tehetségesnek bizonyulnak a nyelvtanulás terén, lehetőséget kapnak arra, hogy korán elkezdjék, és magasabb színvonalon műveljék az idegen nyelvet. Tartalmi elemeket a helyi tantervben határozzuk meg. 14. Korrepetálás-egyéni/ kiscsoportos foglalkozás Az új nevelési törvény nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minden lehetséges eszközzel segítse a tanulók egyenlő esélyeit. A szakvéleményben leírtak, vagy a gyermekek képességei, adottságai alapján akár egyéni foglalkozás is szervezhető. 95
15. Természetvédelem A NAT kiemelt területe a természet és környezetvédelem. Az energetikai, gazdasági, tájleíró, tervező, felfedező, tényfeltáró és megelőző feladatok ebben a keretben valósíthatók meg. 16. Olvasókör Könyvtár szervezésében történő életkornak megfelelő könyvek olvasása, ezek feldolgozása. A nyolcadik évfolyam végéig folyamatos.
6.1.2 Felső tagozat 1.
Önálló tanulás A foglalkozás keretében lehetőséget biztosítunk a tanulóknak, hogy önálló feladatmegoldás, kutató munka, memorizálás segítségével elkészítsék a házi feladatokat.
2.
Magyar nyelv és irodalom felzárkóztatás
Azok a tanulók, aki adottságaik, körülményei miatt az ötödik osztályban még olvasási, helyesírási, szövegalkotási nehézséggel küzdenek a magyar felzárkóztatás keretében utolérhetik csoportjukat. Új tananyag nem kerül feldolgozásra. 3. Matematika felzárkóztatás Azok a tanulók, akik az alapműveletek elsajátításában még hátrányban vannak a foglalkozás keretében felzárkózhatnak az elvárt szintre. 4. Irodalom tehetséggondozás A dramatikus megjelenítés, önkifejezés lehetőségeinek tárháza az irodalmi foglalkozás. Nem csupán olvasás, hanem színi játékok, fellépések és egyéb irodalmat népszerűsítő technikák alkalmazása történik a foglalkozás keretében. Szervezése az énekkar szervezéséhez hasonló. 5. Matematika tehetséggondozás Szervezésének tartalmi elemei a helyi tantervben kerülnek rögzítésre. A logikus gondolkodás, a kompetencia fejlesztés a természettudományos továbbtanulás irányába indítja a gyerekeket.
96
6. Furulya/hangszer A zenei műveltség egyik legfontosabb nevelő erő. A hangszeres zene elsajátítása jellemformáló erővel bír, hisz kitartásra, ízlésre és közös alkotásra nevel. A népi kultúra és zenei kincs elsajátítása is ennek a foglalkozásnak a keretein belül valósul meg. A hangszeres zene tárgyi és személyi feltételek mellett indítható. A hangszerek beszerzését az iskola nem vállalja. A képzés tartalmi elemeit a helyi tantervben rögzítettek szerint határozzuk meg. 7. Kézművesség/ művészetek A foglalkozás kereteit a helyi tantervben meghatározott elemek alkotják. A kézműves foglalkozások tematikusan is csoportosíthatók. Indításuk alapja a tárgyi és személyi feltételek megteremtése. Ehhez szülői segítséget is igénybe veszünk. Tartalmilag a tárgyalkotás mellett a komplex személyiségfejlesztés is bekapcsolható az alkotások mellé. Ennek formája lehet a bábozás, hon és népismereti, néprajzi elemek tematikus feldolgozása. A technikák közt sok elem megtalálható: grafika, plasztika, egyéb tárgyalkotás, egyéb képi megjelenítés, fotó, film, stb. de tartozik a tánc és mozgáskultúra tanítása is. 8. Egyházi művészet A felső tagozatban tovább folytatódik az egyházművészeti képzés az alsó tagozatban meghatározottak szerint, a tanulók életkori sajátosságainak és képességeinek figyelembe vételével. 9. Aerobic Szakképzett aerobic oktatónk irányításával a modern mozgáskultúra és a szép egészséges test kialakítását tűzzük ki célul. A tanulók képességeihez igazodó mozgásformák alkotják a foglalkozás tartalmi elemeit. A helyi tantervben meghatározott módon történik az elvek kialakítása. 10. Énekkar Az alsó tagozatos hagyományokra épülve valósul meg. 11. Labdajáték Településünkön nagy hagyománya van a különféle labdajátékoknak. A labdajátékok szabályainak, technikájának elsajátítása, valamint versenyeken való részvétel történik.
97
12. Szaktárgyi tehetséggondozás A helyi tantervben meghatározott tartalmi és módszertani elemeket tartalmazza. Tantárgyanként szervezhető. Célja a versenyekre való felkészítésen kívül az alkotó közösségek, tudományos diákkörök kialakítása. Tevékenységük támogatásához a DÖK is hozzájárul. A tanulók önálló ismeretszerzését segíti elő. A tematikus elemeket a helyi tantervben rögzítjük. 13. Szaktárgyi felzárkóztatás Olyan foglalkozás, ahol folyamatosan, vagy eseti jelleggel szaktanárok segtítik a tanulók felkészülését. Tartalmilag a helyi tantervben meghatározott törzsanyaghoz kapcsolódik. 14. Idegen nyelv tehetséggondozás Kiemelkedő képességű tanulóknak a középfokú szóbeli nyelvvizsgára való felkészítése történik iskolánkban. A beszédkészség a legfontosabb az európai tájékozódáshoz. Ezt szeretnénk segíteni a csoportok szervezésével. 15. Korrepetálás-egyéni/ kiscsoportos foglalkozás Az új nevelési törvény nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minden lehetséges eszközzel segítse a tanulók egyenlő esélyeit. A szakvéleményben leírtak, vagy a gyermekek képességei, adottságai alapján akár egyéni foglalkozás is szervezhető. 16. Sport A személyi feltételek megléte estén szervezhető íjászat, lovaglás, küzdősportok, úszás egyéb sport tevékenység. Éves munkaterv alapján szervezhető. A tárgyi, utazási feltételek megteremtésben szülői támogatásra számítunk. 17.
Természetvédelem
Az alsó tagozatban elkezdett feladatok az életkori sajátosságoknak megfelelően történnek kidolgozásra. 18.
Életmód
Az önálló háztartás – vezetési és alapvető falusi életmód- állattartás, növénytermesztés elemi ismereteinek elsajátítása történik a foglalkozás keretében, ahol a falu gazdái bepillantást engednek mindennapjaikba.
98
Szabad foglalkozásokat kell szervezni minden évfolyamon a tanulók rekreációs igényeinek kielégítésére. A hagyományos napközis, tanszobai foglalkozást igénylő tanulók számára a következő óraszámban kell választani: napközi esetén: legalább napi három foglalkozás (két önálló tanulás egy egyéb) tanszoba esetén legalább napi két foglalkozás (önálló tanulás) és egyéb foglalkozás) választása a kötelező a szabad foglalkozáson kívül. 6.2 A pedagógus választás szabályai A CXC törvény „a nevelési és nevelési-tanítási idő felosztásának szabályai” rendelkezései alapján kerül kidolgozásra a pedagógus választás szabálya.
Minden év május 20-ig az intézmény felméri, hogy milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni a tanuló. Tennivalók: a. Az iskolavezetés minden év április 15-ig felméri, hogy milyen választható órák indítására lesz lehetőség a következő tanévben. A fenntartó jóváhagyását követően kihirdeti azt. b. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a Szülői Választmány és a DÖK véleményét.15.§(1) c. Az iskolavezetés minden év április 15-ig a munkaközösség vezetők szakmai javaslata alapján meghirdeti, hogy melyik pedagógus, milyen választható tárgyat taníthat a következő tanévben. d. A tantárgy választás jogát a szülő gyakorolja.
Egy foglalkozás minimum 8 fővel és maximum 30 fővel indulhat. A szakértői véleményben foglaltakat- egy csoportban hány főként kell figyelembe venni a tanulót- a csoport szervezésekor érvényesíteni kell. Ha a tanulót felvették a választott foglalkozásra, akkor a tanév végéig, vagy az utolsó tanítási óráig köteles részt venni a foglalkozásokon. A tanuló a tanév során egy alkalommal, az iskola igazgatójának címzett írásbeli kérelem formájában, módosíthatja választását. A jelentkezők számát úgy kell elosztani, hogy az induló csoportok arányosak legyenek. Az a pedagógus vezethet csoportot, aki erre a tantárgyfelosztás alapján jogosult. Az osztályfőnökök tehetnek javaslatot a szülőnek arra vonatkozóan, hogy a tanuló képességeinek, egyéni fejlődési ütemének figyelembevételével melyik foglalkozás lenne a leginkább előnyös a tanuló számára. Egy foglalkozást több pedagógus is meghirdethet. A tanuló a szülő által választott pedagógus csoportjába kerül. Ha a maximális csoportlétszámot meghaladja a pedagógushoz jelentkezők száma, akkor sorsolással kell eldönteni, hogy melyik tanuló kerül be a választott csoportba. A sorsoláson a szülői szervezet képviselőjének is jelen kell lennie. A foglalkozásra jelentkező többi tanuló számára más csoportvezető pedagó-
99
gus kerül kijelölésre, vagy a választott pedagógus több csoportban fogja a feladatot ellátni. A tantárgyfelosztás elkészítésénél a pedagógusválasztás eredményét figyelembe kell venni. A választható foglalkozásokra történő jelentkezés jelentkezési lapon történik. Azt is kell jelezni, ha egy tanuló nem kíván a választható foglalkozásokon részt venni.
7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás- szorgalom minősítésének elvei 7.1 A tanulmányi munka írásban történő ellenőrzési és értékelési módja
A tervszerű pedagógiai munka alapvető feltétele a folyamatos ellenőrzés és értékelés. Az ellenőrzés célja: tájékozódni arról, hogy pedagógiai céljaink elérésének folyamatában hol tartunk és milyen ütemben haladunk. Feladat: lényeges, megbízható és érvényes információk gyűjtése és elemzése, mert csak a tények pontos ismerete teszi lehetővé a fejlesztést, az egyénben rejlő lehetőségek minél teljesebb kibontakozásának segítését. Az étékelés célja: segíteni a tanulót és a pedagógust a folyamatos fejlődésben, megtalálni a leghatékonyabb pedagógiai eljárásokat a személyiségfejlesztéshez, és az egyénhez mért optimális teljesítmények eléréséhez. Feladat: a jó megerősítése, a hiányosságok feltárása és megszüntetése, motiválás a képességhez mért legnagyobb teljesítményre, a fejlesztés irányainak kijelölése, a tanulásra való ösztönzés legkedvezőbb módszereinek keresése és alkalmazása, az önismeret, önértékelés fejlesztése. folyamatosság és rendszeresség A tanulók minden tevékenységét, teljesítményét az egyéni különbségek figyelembevételével, sokoldalúan ellenőrizni, értékelni szükséges, mert tudnunk kell, kitől mit és mikorra várhatunk el. Az ellenőrzés, értékelés a gyermek egész személyiségére irányul: a magatartására, a munkához, tanuláshoz való viszonyára (szorgalmára), a teljesítményére, képességei függvényében.
100
7.1.1 Írásbeli ellenőrzés módjai 1. Órai munka javítása o A kisiskolások órai munkáját folyamatosan kell értékelni. Ez a füzetek, munkafüzetek, feladatlapok ellenőrzését jelenti 2. Írásbeli beszámoltatás az előző órai anyagból o Számonkérés olyan formája, ahol egy- két tananyag rész legfontosabb elemeit kérjük számon. Lehet előre bejelentett vagy váratlan. Jellemzően rövid, pár perc alatt megírható és értékelhető. o Csak a tanórán feldolgozott tananyag kérhető számon 3. Átfogó témazáró dolgozat o Egész tanórán át írható. Több anyagrészből történik az összeállítása. Az értékelésnél a legfontosabb minősítési alap. o Csak a bizonyíthatóan feldolgozott tananyag kérhető számon. 4. Értő olvasás felmérés o Alsó tagozatban a rendszeres értő olvasás felmérések alapvetően fontosak. o Az értő olvasás szintjének fenntartása és fejlesztése a felső tagozat feladata. o A tanulók felkészítése az értő olvasásra a tankönyvi szövegeken túl mesekönyvek, kisebb regények, novellák olvasásával, rajzos vagy szóbeli/írásbeli beszámoló készítésével történik. o A tájékozódásba az internet által adott lehetőségeket is fel kell használni. o Kiemelten fontos feladat a szókincsfejlesztés. 5. Fogalmazások, esszék, értekezések, beszámolók o Hosszabb időt kell adni az elkészítésére- legalább egy hetet. o Formailag vagy füzetbe, vagy külön lapra készíthető. o Terjedelemben: alsó tagozatban maximum egy oldal, felső tagozat végére két-három oldal. o Tartalmilag a szaktárgy tantervi követelményeihez és az életkori elvárásokhoz igazodik. Fontos a tantárgy szakkifejezéseinek használata. 6. Gyűjtő munka, szorgalmi feladat o Célja a tanulók motiváltságának és érdeklődésének a felkeltése, fenntartása és bővítése. o A gyűjtő munkában a tanuló önálló feladatmegoldásának, gondolkozásának, felfogásának, ízlésének kell megmutatkozni. o A plagizálás veszélyeire fel kell hívni a tanulók figyelmét. Az önálló munka hiánya a feladatot érvényteleníti.
101
7.1.2 Írásbeli értékelés elvei o Az intézményben a következő értékelési skálát használjuk: Jeles (5-ös) = 100-90% Jó
(4-es)
=
89-75 %
Közepes
(3-as)
=
74-50 %
Elégséges
(2-es)
=
49-30 %
Elégtelen
(1-es)
=
29- 0 %
o A pedagógus egyéni döntésével 1-3%-ban eltérhet a megadottól, a feladatsor nehézségi fokának függvényében mind két irányban. o A tanulók tudják, hogy mit és hogyan értékel a pedagógus. o Az értékelést az iskola igazgatója, vagy az általa megbízott személy ellenőrzi o A témazáró vagy azzal egyenértékű jegyeket piros színnel kell a naplóba beírni, ha magasabb szintű jogszabály másképp nem rendelkezik.
7.2 A szóbeli ellenőrzés és értékelés módjai: 7.2.1 A szóbeli ellenőrzés módjai 1. A szóbeli felelet o Az előző anyagrészből való beszámolás. Ismétlő kérdések követhetik. 2. Kiselőadás o A tanuló előzetesen választott, elvállalt feladatot kap. Egy-egy kisebb anyagrész feldolgozása, amely a tanuló szóbeli bemutatásán alapul. o Legalább egy hét felkészülési időt kell adni. o A feldolgozás során a helyi tantervben leírt fogalmakat, kifejezéseket kell használni. 3. Csoportos beszámoló/ bemutató o Olyan kiselőadás vagy prezentáció, ahol több tanuló összehangolt munkájával egy nagyobb, vagy egy részfeladat bemutatása történik. 4. Prezentáció o Az informatikai eszközök segítségével történő tananyag feldolgozás. A kiselőadásoknál leírtak a vonatkozóak. o figyelni kell az időhatárok megtartására minden beszámolónál. 5. Memoriter 102
o Vers, szövegrészlet szó szerinti felmondása. A kisiskolásoknál rövidebb, a gyermeki játékosságnak megfelelő szövegek, versek szó szerinti felmondása. A felső tagozatosoknál a magyar és egyetemes irodalom és kultúra ismereteinek, alkotásainak a szöveghű bemutatása. o Egyes szaktárgyaknál a fogalmak, definíciók megtanulása, szóbeli felidézése. 6. Olvasás felmérés o Lehet hangos olvasás. Az iskolában használt mérőeszközök segítségével. o Néma olvasás és az azt követő tartalommondás. 7.2.2 A szóbeli értékelés módjai Alapelvek: A pozitívumok kiemelése és ne a hiányosságok ostorozása legyen a mérvadó. Az értékelés személyre szóló. Egyéni adottságokat-izgulás, szorongás, mentális problémák stb., - figyelembe kell venni a felelet értékelésénél. Legyen objektív, megbízható. Az értékelés szempontjai a szaktanár részéről legyenek meghatározva. o A házi feladat feladásakor a szaktanárnak el kell mondania, hogy mit kell teljesíteni az 5-ös felelethez. o Mi az a minimum szint, amely hiányában a felelet elégtelen minősítést kap. Legyen arányos az érdemjegyek havi száma a heti óraszámmal. A tanulót és a szülőt az érdemjegyekről, a tanuló tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a tanév során folyamatosan tájékoztatni kell. A feleltetés történjen szóban és írásban. A szorgalmi feladatok értékelése legyen megkülönböztethető a törzsanyag értékelésétől.
Jeles (5-ös) a felelet minősítése, ha: a tanuló önállóan, a tantárgy szakkifejezéseinek helyes használatával, példák említésével ad számot a tananyagról, ezen felül helyesen válaszol a tananyaggal kapcsolatos gondolkodtató kérdésekre, az ismétlő feladatot is jól megoldja. Jó (4-es) a felelet értéke, ha: a tanuló a fentiek szerint, de kisebb hiányosságokkal teljesít, például: nem emlékszik a korábbi tananyagra, nem tud az ismétlő kérdésekre válaszolni. Kisebb fogalmi tévedést mutat, de tanári rávezetéssel képes a helyes válaszadásra 103
Közepes (3-as) a felelet értéke, ha: a tanuló tájékozott a tananyagban, de csak tanári, vagy tanulói segítséggel, kérdésekre adott válaszadással tudja azt kifejezni. Ismeretei hiányosak, de a kérdések legalább felére jó választ ad. Elégséges (2-es) a felelet értéke, ha: tanári, illetve tanulói segítséggel is hiányos ismeretekről ad jelzést kb. 40 %ban, tanári segítséggel képes a tantárgy szakkifejezéseit használni a felelet legalább 40 %-ában. A többi szakkifejezést saját szavaival körülírja. Elégtelen (1-es) a felelet értéke, ha: a tanuló 30 százaléknál kisebb tájékozottságot mutat, sem tanári, sem tanulói segítséggel sem képes a tananyagot elmondani, megtagadja a feleletet, még ha más beszámoltatási formát is - pl. írásbeli számonkérés- ajánl fel a tanár. Ha a feladat a definíciók, fogalmak, meghatározások szóbeli vagy írásbeli visszaidézése, elégtelen osztályzat adható akkor is, ha a tanuló 30 %-nál többet idéz fel a kért definícióból. (Vagy fel tudja idézni, vagy nem). Azonban ez a kitétel nem alkalmazható, ha a feladat a fogalom, definíció, meghatározás értelmezését is előírja.
7.3 A gyakorlati ellenőrzés és értékelés módjai 7.3.1 A gyakorlati ellenőrzés módjai 1. Gyakorlati feladatmegoldás o A szakórán előforduló gyakorlati ismeretek elsajátításának igazolása a faladat megoldásával 2. kreatív alkotás a tanult ismeretek alkalmazásával o innovatív feladatmegoldás. Az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása. 3. munkadarab készítése o Útmutatás segítségével történő feladatmegoldás, az órai munka eredménye. 4. képzőművészeti technikával készített alkotás o A helyi tantervben meghatározott feladatok ellátása során létrejött alkotások. 104
7.3.2 A gyakorlati értékelés módjai 5- ös = A kivitelezés módja kiváló és eredménye a tanár által elvárt szinten történik. 4-es = Kisebb pontatlanságok, több tanári segítség szükséges, de esztétikailag szép, tiszta, átgondolt a munka. Értelmezésbeli hiba nem jellemző. 3-as = Sok tanári segítség adás szükséges a feladat kivitelezéséhez. A feladat teljesítése legalább 50%-ban megtörtént. 2-es = A sok segítség ellenére sem történik meg a feladat teljesítése, de a tanuló a munkát elkezdte, elméleti szinten a megoldásra képes. 1-es = A tanuló elméleti szinten sem képes a feladat megoldására. A feladatot nem kezdi el, nem készíti el a tanári, tanulói (párban való munkálkodás) segítségadás ellenére sem. 7.4 A mérés – értékelés diagnosztikus, szummatív és fejlesztő formái
7.4.1 Fogalmi háttér 7.4.1.1 diagnosztikus mérés A mérés olyan fajtája, amely az intézménybe való bekerüléskor mér adatokat. azt is mondhatjuk: alap, vagy bevezető mérés. célja: a tanuló/ közösség kiindulási szintjének, összetételének megismerése. feladata: részletes információszerzés a tudásszint, képességek, neveltség állapotáról. funkciója: állapotfelmérés alapján fejlesztés tervezése ideje: a tanítási szakasz elején, váltásokkor, probléma felmerülésekor, tárgya: kognitív, affektív és pszicho - motoros területek, fizikális, pszichológiai és környezeti tényezők 7.4.1.2 Szummatív mérés A mérés olyan fajtája, amely a mérési eredmények összegzését használja fel forrásként. Kimutatás készítésére szolgál. célja: az oktatási- nevelési folyamat eredményének rögzítése, globális kifejezése feladata: a létező és az elvárt teljesítmény összevetése 105
funkciója: újabb minőségi jegyekkel az oktatási- nevelési folyamat fejlesztésének elősegítése ideje: a tanítási-tanulási szakasz végén tárgya: általában kognitív, a tantárgytól függően esetleg pszicho-motoros vagy affektív területek 7.4.1.3 fejlesztő mérés A visszacsatolásra, a jelzésre, a folyamat javítására szolgál. célja: A tanulási folyamat szabályozása feladata: korrekció, segítségnyújtás biztosítása funkciója: a tanulók haladásának elősegítése ideje: A folyamat közben tárgya: kognitív területek Vidákovich Tibor 2005
7.4.2 A mérések az iskolában A diagnosztikus mérés lehetőségei iskolánkban
Az osztályba sorolás előkészítését szolgáló mérés (általános tájékozottság, kezesség, motiváltság, írás, olvasás készség, diszlexia prevenció, beszédkészség) A mérést a tanító illetve a gyógypedagógus- logopédus szakember végzi. DIFER- mérés az iskolába való bekerüléskor Minden olyan eset, amikor a kiindulási alapot kell figyelembe venni.
A szummatív mérés lehetőségei az iskolánkban
A tantárgyi vizsgák során történő mérés A tantárgyak témazárói, egyéb átfogó-értékelő feladatlapok és megoldó kulcsuk. Az évfolyamokat, osztályokat, tagozatokat érintő összesítő mérések, A statisztikák adatszolgáltatása. Az alsó tagozat végén történő mérések.
Fejlesztő mérés
Elsősorban a kompetenciamérés A szövegértés felmérések A második évfolyam képesség mérése
7.4.3 A kompetenciamérés kritériumai
106
Melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez Az országos pedagógiai mérések 6., 8. és 10. évfolyamra vonatkozó tartalmi kerete MATEMATIKA TESZT A mérés matematika tesztje főként a mindennapi életben előforduló, matematikai problémákra visszavezethető feladatokból áll. A felmérés figyelembe veszi a kerettanterveket, de nem azoknak az egyes évfolyamokra vonatkozó követelményeit kéri számon. A tesztek olyan, többnyire életszerű szituációban megjelenített feladatokat tartalmaznak, amelyek megoldásához szükséges ismeretekkel már rendelkezhetnek a diákok. A pedagógiai mérés matematika tesztje a diákok matematikai eszköztudását méri. A matematikai eszköztudás magában foglalja – az egyénnek azt a képességét, amelynek segítségével megérti és elemzi a matematika szerepét a valós világban; – a matematikai eszköztár készségszintű használatát; – az elsajátított matematikai tudás valós élethelyzetekben való alkalmazásának igényét és az erre való képességet; – a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban és együttműködésben az egyén életkorának megfelelő szinten. A matematikai eszköztudás felmérésekor elsősorban a hétköznapi életben is előforduló problémákra épülő feladatokkal találkoznak a tanulók, és azokat meglévő matematikai képességeik és az iskolában, valamint a mindennapokban szerzett készségeik segítségével kell megoldaniuk. A teszt összeállításának szempontjai A matematika teszt feladatait a hivatal a szerint állítja össze, hogy egyrészt a matematika mely tartalmi elemei jelennek meg a feladatban, másrészt milyen típusú gondolkodási műveletek, kompetenciák segítségével oldható meg az adott probléma. A feladatokban lévő matematikai tartalmi területek négy fő csoportba sorolhatók. Ez a besorolás különbözik a hagyományos tantervi felosztástól, de megfeleltethető annak. Minden tartalmi területhez különböző matematikai képességeket, készségeket, műveleteket igénylő, különböző nehézségű feladatok, alkalmazások tartoznak. Az országos pedagógiai mérésben a gondolkodási műveletek három csoportját határoztuk meg. A különböző képességű, tudású tanulók teljesítményének értékeléséhez eltérő nehézségű feladatokra van szükség a tesztben, a feladatok nehézség szerinti eloszlásánál törekedni kell arra, hogy az leképezze a tanulók képességek szerinti eloszlását. Az egyes területek esetében a feladatok a matematika minél szélesebb területét le kell, fedjék, és az egyes tartalmi területeket képviselő feladatokban a gondolkodási műveletek elemei megfelelő arányban jelennek meg. Ennek érdekében a hivatal tesztmátrixok készülnek, amelyek a vizsgált korosztályok életkori sajátosságait figyelembe véve meghatározzák az egyes teszteken belül a tartalmi területek és műveleti csoportok arányait. 107
A felmérés minden tanévben formailag is különböző típusú feladatokat tartalmaz, amelyek arányát a mérési-javítási idő és a tanulói válaszokból nyerhető információk figyelembevételével határozza meg a hivatal. A teszt összeállításának további fontos szempontja, hogy az változatos kontextusú feladatokból álljon. Tartalmi területek Az országos pedagógiai mérésben a matematikán belül négy tartalmi területet különböztethető meg: – mennyiségek és műveletek, – hozzárendelések és összefüggések, – alakzatok síkban és térben, – események statisztikai jellemzői és valószínűsége. Mennyiségek és műveletek Számokkal, mennyiségekkel az élet legkülönbözőbb területein lehet találkozni, ezekkel a tanulók, a pedagógusok számításokat végeznek. A számításokhoz ismerni kell a műveleteket és azok tulajdonságait. A bennünket körülvevő tárgyakat, anyagokat jellemző mennyiségekről mérések és mértékegységek segítségével kaphatunk információkat. A mérés problémaköréhez kapcsolódó feladatok a mennyiségek és műveletek tartalmi területéhez sorolhatók. Ez a tartalmi terület tehát magában foglalja a számok, műveletek ismeretét, az oszthatósági problémákat, idetartozik még a mérés, valamint a mértékegységek ismerete, átváltása is. – Számok, számérzék (számábrázolás, előjeles számok, számok közötti kapcsolat (közönséges és tizedes törtek), számhalmazok és kapcsolatuk, számok a számegyenesen, nagyság szerinti rendezés, nagyságrendi becslések stb.) – Számítások, műveletek (műveletek és műveleti tulajdonságok ismerete, műveletek kapcsolata, sorrendje, végrehajtása, megfelelő képlet alkalmazása stb.) – Oszthatóság (prímek, [közös] osztók, [közös] többszörösek, oszthatósági tulajdonságok és szabályok, számrendszerek közötti kapcsolat stb.) – Mérés (mértékegységek használata, átváltása, mérési pontosság stb.) Hozzárendelések és összefüggések A világban működő rendszerek olyan elemekből, jelenségekből állnak, és amelyek változásai hatással vannak egymásra; összefüggnek egymással. A természeti vagy társadalmi jelenségeket vizsgálva többnyire azt tapasztalható, hogy folytonosan változnak. Az összefüggések, változások kezeléséhez szükséges, hogy az esetleges szabályosságokat felismerjük, a
108
változásokat értelmezni tudjuk. Az összefüggésekre, a változások vizsgálatára, az összefüggésekkel kapcsolatos műveletekre épülő problémák tartoznak ide. Ez a terület magában foglalja a matematikai, algebrai kifejezések, hozzárendelések, függvények különböző ábrázolásával kapcsolatos problémákat; a szabályosságok, sorozatok, összefüggések felismerésével, megadásával, alkalmazásával megoldható feladatokat, az egyenletek, egyenlőtlenségek felírását, megoldását, paraméteres kifejezések kezelését. Idesoroljuk az elemi halmazokkal kapcsolatos ismeretek, valamint a logikai ismeretek alkalmazását. – Mennyiségek egymáshoz rendelése, mennyiségek és a közöttük lévő összefüggések felismerésével, megjelenítésével [táblázat, képlet, grafikon] kapcsolatos tevékenységek: adatleolvasás, ábrázolás, algebrai kifejezések és ábrázolás közötti összefüggések megtalálása, felismerése; sorozatok stb. – Arányosságok, így egyenes és fordított arányosságok, – Paraméter-algebra formulákkal, képletekkel végzett műveletek, algebrai kifejezések összehasonlítása, egyenletmegoldás, – Szöveges egyenletek, egyenlőtlenségek kezelése, matematizilása, – Szabályjáték (szabályosságok felismerése, szabályok követése stb., – Halmazok (halmazműveletek és tulajdonságaik, – Logika (állítások igazságtartalma Alakzatok síkban és térben Ahhoz, hogy a tárgyakat képesek legyünk összehasonlítani és megkülönböztetni, fel kell ismerni, hogy azok milyen speciális jellemzőkkel rendelkeznek, miben hasonlítanak, illetve különböznek, esetleg egyszerűbb, szabályos alakzatokká, összetevőkké kell bontani őket. Ahhoz, hogy biztosan el lehessen igazodni a háromdimenziós térben, ahol élünk, értenünk kell, mit jelentenek egy alakzat különböző irányú nézetei. Különböző nézeteikben, megjelenési formáikban fel kell tudnunk ismerni a tárgyakat, alakzatokat. Meg kell értenünk a térbeli és síkbeli koordináták jelentését, és tudnunk kell ezek alapján tájékozódni. Az alakzatok tulajdonságainak, jellemzőinek ismeretét, a síkbeli vagy térbeli tájékozódás képességét igénylő problémák tartoznak az alakzatok síkban és térben tartalmi területhez. Ez terület magában foglalja a két- és háromdimenziós geometriai alakzatokkal kapcsolatos műveleteket, a szimmetriákkal, egybevágósággal, hasonlósággal, geometriai transzformációkkal kapcsolatos problémákat. Ide tartoznak a trigonometriai összefüggések alkalmazásai is. Ehhez a tartalmi területhez soroljuk a koordináta-rendszerbeli eligazodást, térbeli tájékozódást is. – Alakzatok, így geometriai alakzatok [egyenesek, szögek, két- és háromdimenziós alakzatok] tulajdonságainak ismerete, csoportosítás adott tulajdonság szerint, tárgyak, alakzatok felismerése különböző megjelenítési formákban, alakzatok komponensekre bontása stb.
109
– Transzformációk, így különösen geometriai transzformációk, szimmetriák felismerése, alkalmazása, egybevágóság és hasonlóság felismerése, alkalmazása stb., – Dimenziók, így különösen testek és hálóik, nézeteik, vetületeik összekapcsolása, alakzatok láthatóság szerinti ábrázolásainak ismerete stb., – Tájékozódás síkban és térben, az objektumok egymáshoz viszonyított helyzete, viszonyítás a megfigyelő térbeli pozíciójához, eligazodás a koordináta-rendszerben (pl. pontok, egyenesek helyzetének meghatározása stb.) – Trigonometriai összefüggések alkalmazása. Események statisztikai jellemzői és valószínűségük A tantervi szabályozás előírásai alapján különböző valószínűségű eseményekkel, a biztos, illetve a lehetetlen esemény fogalmával, kombinatorikai problémákkal az egyszerű játékokban, a természet jelenségeiben és a tudomány területén egyaránt találkoznak a tanulók. Naponta nagy mennyiségű információ, adatok sokféleképpen megjelenített halmaza jut el a tanulókhoz. A statisztikai módszerekkel képzett adatok esetén fontos tudnunk, hogy mennyire tekinthetők megbízhatónak vagy bizonytalannak, milyen feltételek mellett, milyen valószínűséggel érvényesek stb. Ehhez tisztában kell lenni bizonyos statisztikai fogalmakkal, ismerni kell bizonyos szintű statisztikai számítási módszereket. E területhez azok a feladatok tartoznak, amelyekben statisztikai számításokat kell végezni, azokat statisztikai szempontból kell értékelni, vizsgálni, vagy statisztikai ábrázolásokat, így elsősorban diagramokat, táblázatokat stb. kell készíteni, vagy az ábrázolt adatokkal kell műveleteket végezni. A kombinatorikai és valószínűség-számítási problémákat megjelenítő feladatok, valamint a gráfok, mint egyszerű modellek is itt szerepelnek. – Adatgyűjtés szövegből, grafikonról, diagramról, táblázatból stb., adatok megjelenítése, ábrázolása, jellemzése [grafikon, táblázat, diagram stb.] – Statisztikai számítások végrehajtása, átlag, medián, szórás stb. – Statisztikai mutatók és eljárások értelmezése, elemzése, következtetések levonása, következtetések kritikus elbírálása stb. – Valószínűség-számítás, valószínűségi problémák megoldása – Kombinatorika (kombinatorikai problémák megoldása) – Gráfok, modellként alkalmazása. A tartalmi területek helyenként nehezen határolhatók el egymástól, szinte minden területnek van közös része, metszete más területekkel. Amikor egy feladatot valamely tartalmi területhez sorol a hivatal, akkor arról dönt, hogy melyik a dominánsan megjelenő terület az adott esetben.
110
Az országos pedagógiai mérés tartalmi területei és a tantervi területek közötti összefüggés Az országos pedagógiai mérés tartalmi területei
Tantervi területek
Mennyiségek és műveletek
Számolás Mérés
Hozzárendelések és összefüggések
Algebra Függvények Sorozatok Halmazok Logika
Alakzatok síkban és térben
Geometria
Események statisztikai jellemzői és valószínűsége
Kombinatorika Valószínűség Leíró statisztika Gráfok
Gondolkodási műveletek Mivel a mérés matematika tesztjében szereplő feladatok többsége életszerű szituációban jelenik meg, a feladatok megoldásakor a diákok legelőször értelmezik a feladat szövegét, az adott helyzetet, azt lefordítják a matematika nyelvére, azaz modellt hoznak létre. Ezt a már tisztán matematikai problémát az iskolában vagy a hétköznapi életük során szerzett matematikai ismereteik, képességeik révén megoldják, majd a matematikai megoldást az eredeti, valós szituáció esetében is értelmezik, megvizsgálják a megoldás érvényességét, és az eredményt világos, érthető formában interpretálják. A feladatok megoldásához különböző képességekre, készségekre van szükség, így értelmezés, érvelés, kommunikáció, ábrázolás, modellezés, formális nyelvhasználat, eszközhasználat), amelyeknek különböző összetettségi, nehézségi szintjei lehetnek. A különböző szintű készségekhez, készségcsoportokhoz rendelhető gondolkodási műveleteket – összetettségük alapján – három csoportra osztottuk. Az összetettebb műveletek alkalmazását igénylő feladatok többnyire nehezebbek, ám nem minden esetben, ezért minden műveleti csoportban lehetnek viszonylag könnyebb és nehezebb feladatok. A gondolkodási műveletek három csoportja az országos pedagógiai mérésben: – tényismeret és rutinműveletek, – modellalkotás, integráció, – komplex megoldások és kommunikáció. Egy feladat műveleti besorolása attól is függhet, hogy melyik évfolyam tesztjében szerepel, így ugyanaz a feladat más-más besorolást kaphat, mert a rutinműveletek értelmezése nem egyforma az egyes évfolyamokon. 111
Tényismeret és rutinműveletek Ebbe a csoportba a matematikai nyelv legalapvetőbb fogalmainak ismerete; alapvető matematikai tények, tulajdonságok, szabályok felidézésének és egyszerű alkalmazásának, végrehajtásának képessége tartozik. Itt elsősorban a tanulók részéről begyakorolt tudás mozgósítására van szükség. A feladatok a korábban elsajátított alapvető ismeretek felidézését és alkalmazását várják el, többnyire egyetlen lépéssel megoldhatók, nem igénylik különböző eljárások együttes végrehajtását. Kontextusuk tisztán matematikai, illetve könnyen követhető, valós helyzetet írnak le, amely egyszerűen matematizálható. – Egyszerű matematikai definíciók, alapfogalmak, jellemzők felidézése (pl. számok, műveletek, mértékegységek, síkidomok tulajdonságainak felidézése) – Matematikai objektumok (alakzatok, számok, kifejezések), valamint ekvivalens matematikai objektumok azonosítása (pl. törtek grafikus szemléltetése, különböző helyzetű egyszerű geometriai alakzatok azonosítása) – Számítások végrehajtása (pl. műveletek és műveletek kombinációinak végrehajtása, egyenletek megoldása, kifejezések, képletek értékének kiszámítása, százalékszámítás, átlagszámítások mennyiség adott arány szerinti változtatása, egyszerű kombinatorikai számítások elvégzése, algebrai kifejezések egyszerűsítése, bővítése) – Mérés (pl. leolvasás mérőeszközökről, mértékegységek, mérési becslések) – Adatgyűjtés leolvasással (pl. grafikonok, táblázatok, skálák leolvasása), ábrázolás (pl. adatok megjelenítése, pontok ábrázolása koordináta-rendszerben) – Osztályozás, halmazba sorolás (pl. matematikai objektumok csoportosítása közös tulajdonság alapján, beletartozás vizsgálata) – Rutinproblémák megoldása (az iskolában begyakorolt algoritmusok végrehajtása) Modellalkotás, integráció, különböző műveletek integrálása Modellalkotás és integráció alatt a diák számára szokatlan problémák matematikai modellezését; több matematikai terület, művelet összekapcsolását értjük. Azok a feladatok sorolhatók ebbe a csoportba, amelyekben a nem rutin jellegű problémák jelennek meg. Még tartalmaznak ismerős elemeket a tanulók számára, és a megfelelő információk, műveletek, ismert módszerek, algoritmusok kombinációival, integrációjával megoldhatók. Modellalkotás a problémát leíró egyenletrendszer megadása; grafikonon vagy algebrai kifejezésekkel megjelenített összefüggések összekapcsolása a valós problémával, bizonytalan kimenetelű eseményhez valószínűségi modell megadása, összetett alakzatok modellezése. Ismerős módszerek, műveletek, információk kombinálása, több rutinművelet összekapcsolása az ábrázolt információk leolvasás utáni felhasználása valamilyen további problémamegoldáshoz.
112
Komplex problémák megoldásai és az eredmények kommunikálása A komplex megoldások és kommunikáció csoportjába a legmagasabb szintű műveletek tartoznak. Az idesorolt feladatok a tanuló számára általában újszerű problémát vázolnak fel, ezért összetett matematikai modell felállítását, önálló megoldási stratégia kidolgozását igénylik, illetve komplex műveletek kombinációjával oldhatók meg. A diákok a feladatok megoldása során elemeznek, értelmeznek valamely problémát, esetleg szélesebb körben is érvényes általánosításokat fogalmaznak meg. A gondolkodási műveleteknek ebben a csoportjában kiemelt szerepet kap a jó kommunikációs készség, a matematikai nyelv pontos használata, a világos, pontos fogalmazás és a logikus érvelés. – Összetett modell megalkotása, a modell érvényességi határainak kritikus vizsgálata – Újszerű szituációban megjelenő összefüggés meghatározása, elemzése, így elsősorban adatsorok, statisztikai ábrázolások vizsgálata, elemzése, összefüggések értelmezése, képletben szereplő változók hatásának vizsgálata, értelmezése – Matematikai elképzelések, feltételezések, stratégiák, módszerek, bizonyítások értékelése és ezek kommunikálása – Művelet érvényességének vagy állítás igazságának igazolása, bizonyítása, ezek kommunikálása – Saját megoldási módszerek kitalálása, ismertetése, kommunikálása – Általánosítás, agy. síkbeli probléma térbeli általánosítása A matematika teszt mátrixa a vizsgált évfolyamok esetén a tartalmi területek és a gondolkodási műveletek arányát mutatja az országos pedagógiai mérés matematikatesztjeiben. A 6. évfolyam matematika tesztjének mátrixa Gondolkodási műveletek
Tényismeret és rutinműveletek (%)
Modellalkotás, integráció (%)
Komplex megoldások és kommunikáció (%)
A tartalmi területek aránya (%)
Mennyiségek és műveletek
10–15
20–25
5–10
40–45
Hozzárendelések összefüggések
és
5–10
10–15
5–10
20–25
Alakzatok térben
és
5–10
10–15
5–10
20–25
3–5
5–10
2–5
10–15
Tartalmi területek
síkban
Események statisztikai jellemzői és valószínű-
113
sége Műveletcsoport aránya
30–35
45–55
15–20
100
A 8. évfolyam matematikatesztjének mátrixa Gondolkodási műveletek
Tényismeret és rutinműveletek (%)
Modellalkotás, integráció (%)
Komplex megoldások és kommunikáció (%)
A tartalmi területek aránya (%)
Mennyiségek és műveletek
10–15
15–20
5–10
35–40
Hozzárendelések összefüggések
és
5–10
10–15
5–10
25–30
Alakzatok térben
és
5–10
5–10
3–5
15–20
Események statisztikai jellemzői és valószínűsége
3–5
5–10
3–5
10–15
Műveletcsoport aránya
25–30
45–55
20–25
100
Tartalmi területek
síkban
A 10. évfolyam matematikatesztjének mátrixa Gondolkodási műveletek
Tényismeret és rutinműveletek (%)
Modellalkotás, integráció (%)
Komplex megoldások és kommunikáció (%)
A tartalmi területek aránya (%)
Mennyiségek és műveletek
5–10
10–15
3–5
20–25
Hozzárendelések összefüggések
és
5–10
10–15
5–10
25–30
Alakzatok térben
és
5–10
10–15
5–10
25–30
Események statisztikai jellemzői és valószínűsége
5–10
10–15
3–5
20–25
Műveletcsoport aránya
25–30
45–55
20–25
100
Tartalmi területek
síkban
Feladattípusok A tesztekben szereplő feladatok formájuk szerint a következők lehetnek: Feleletválasztós feladatok 114
– Egyszerű választásos feladatok – Igaz–hamis típusú feladatok Nyílt végű feladatok – Rövid választ igénylő feladatok – Többlépéses számolást vagy hosszabb kifejtést igénylő feladatok Az egyszerű választásos feladatok esetében a diákoknak négy vagy öt válaszlehetőség közül kell kiválasztaniuk az egyetlen helyes megoldást. Az igaz–hamis típusú feladatokban egy adott problémára vonatkozó több (3–5) állítás helyességét kell eldönteniük a diákoknak. A választ ebben az esetben akkor tekinti a hivatal teljes értékűnek, ha az összes állítás helyességét jól bírálta el a diák. A tesztben szereplő nyílt végű, rövid választ igénylő feladatok esetében a választ a tanulók maguk adják, írják le, azzal, hogy kérdésekre adott válasz többnyire egyetlen szó, egyetlen szám, egy egyszerű ábrázolás. A nyílt végű, többlépéses számolást vagy hosszabb kifejtést igénylő feladatokban nemcsak azt várjuk a tanulótól, hogy egy–két szavas választ adjon a kérdésre, hanem azt is, hogy ismertesse a megoldás menetét, megfogalmazzon egy matematikai érvelést, vagy írjon le egy matematikai módszert. A feladatok javítása, értékelése a szaktárgy tanítására végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező pedagógust igényel. Míg a feleletválasztós feladatok főleg az alacsonyabb szintű gondolkodási műveletek mérésére alkalmasak, a nyílt végű, többlépéses számolást vagy hosszabb kifejtést igénylő kérdésekre adott válaszok nagyobb szabadságot, többféle utat, módszert biztosítanak a tanulónak a feladat megoldásához, ezáltal többféle lehetőség nyílik a magasabb szintű ismeretek vizsgálatára, mérésére is. A megoldásra szánt idő, a megoldásokból nyerhető információmennyiség és a kódolás szempontjait figyelembe véve a mérés matematikatesztjében a feleletválasztós és a nyílt végű kérdések arányát a következőképpen határozza meg a hivatal. A feleletválasztós és nyílt végű feladatok aránya Feladattípus
%
Feleletválasztós feladatok
60
Nyílt végű, rövid választ igénylő feladatok
20
Nyílt végű, többlépéses számítást igénylő feladatok
20
A tesztfeladatok egyéb jellemzői Az országos pedagógiai mérés tesztjeiben főleg olyan feladatok szerepelnek, amelyekkel a diákok a mindennapi életben – az iskolában, otthon vagy egyéb közösségekben – találkozhatnak. Akadnak azonban olyan feladatok is, amelyekben nem jelenik meg valós 115
élethelyzet, mert olyan matematikai ismeretet kérnek számon, amelyet nem lehet vagy nem érdemes életszerű szituációba ágyazni. A feladatokban megjelenő helyzetek, szituációk különböző mértékben állnak közel a tanulókhoz. A szituáció lehet a diák személyes életével, a tanulással, munkával kapcsolatos, közösségi, társadalmi vagy tudományos kontextusú. A tesztben szereplő feladatok a helyzetek minél szélesebb skáláját igyekeznek lefedni. A feladatok minél sokszínűbb kontextusán túl azt is biztosítanunk kell, hogy a tesztben ne legyenek többségben olyan feladatok, amelyek esetében a szociokulturális, nem- és tájegységbeli különbségek előnyt vagy hátrányt jelentenek valaki számára. Mivel a mérésre szánt idő korlátozott, a kérdésekhez tartozó „bevezető szöveg” hoszszának igazodnia kell a feladathoz, például nem tartalmaz felesleges információt, nem kell egy hosszadalmas leírást értelmezni a tanulónak ahhoz, hogy utána az egyébként egyszerű matematikai kérdést megválaszolhassa. A mérésben szereplő többkérdéses feladatok előnye, hogy közös háttérszövegből indulnak ki, ezért a diákok jobban elmélyülhetnek a feladathelyzetben. Ugyanabból a szituációból kiindulva eltérő nehézségű, különböző tartalmi területhez tartozó, különböző gondolkodási műveletek alkalmazását igénylő, összetettségében eltérő feladatokat oldhatnak meg. Ebben az esetben kevesebb idő szükséges a feladat megismeréséhez, ami segíti a mérési idő jobb kihasználását. A teszt megírásakor a tanulók rendelkezésére kell, hogy álljon golyóstoll, vonalzó és számológép. Minden kérdés megoldható ezek alkalmazásával, nem fordulnak elő például szerkesztési feladatok. A tesztfüzet végén minden esetben található egy táblázat, amely a legfontosabb kerület-, terület-, felszín-, térfogat-számítási képleteket tartalmazza, ugyanis a tesztben szerepelhetnek olyan feladatok, amelyek megoldásához szükség van a képletekre. Ha olyan ismeretek szükségesek a feladat megoldásához, amelyek nem szerepelnek a fenti felsorolásban és nem elvárás, hogy a tanuló kívülről tudja azokat, a feladat szövege tartalmazza azokat az információkat, amelyek segítségével a kérdés megválaszolható. SZÖVEGÉRTÉSI TESZT A szövegértési feladatok a szövegértést tantárgyközi kulturális kompetenciának tekintik, így a mindennapi életből vett szövegekben szereplő tények, összefüggések feltárását, problémák, helyzetek megoldását várják el a tanulóktól. A tesztek elbeszéléseket, regényrészleteket, ismeretterjesztő szövegeket, újságcikkeket, hirdetéseket és szokványos táblázatokat tartalmaznak. A tanulóknak a különböző információhordozókhoz kapcsolódó kérdések megválaszolásakor a szövegek átfogó értelmezésén túl különböző műveleteket kell végrehajtaniuk. Ezek közé egészen egyszerű és komplex műveletek is tartoznak a konkrét információ visszakeresésétől az egyes szövegelemek funkciójának meghatározásán át a szöveg megformáltságára való reflektálásig. Az országos pedagógiai mérésben felmért mindhárom évfolyam határpontnak tekinthető a szövegértési képesség alakulásában, fejlődésében. Míg a hatodik évfolyamos tanulók 116
körében elsősorban az alapvető szövegértési műveletek elsajátítása mellett azok bővítésén és alkalmazásán van a hangsúly, addig a tizedik évfolyamosok esetében már elvárás, hogy szövegértési képességeiket minél szélesebb körben alkalmazzák a különféle szituációkban. A 8. évfolyam – az általános iskola lezárásaként – átmenetet képez az alap- és középfokú oktatás között. A mérés szövegértési tesztjei a hazai és nemzetközi mérési értékelési trendhez illeszkedő, részletesen kidolgozott tartalmi keretre épülnek. A különböző szövegtípusok és a tematikai sokféleség révén a tesztek komplexen modellezik a mindennapokból ismert olvasnivalókat és a feldolgozásukhoz használt szövegértési műveleteket. A modern társadalmak elemi feladata és érdeke a tanulók szövegértési képességének vizsgálata. Nemcsak állampolgári jog, de általános társadalmi érdek, hogy az írás-olvasás képességét minél többen és minél hatékonyabban tudják használni a mindennapi életben. Míg a szövegértés fogalmán a köztudatban továbbra is elsősorban az olvasási technika elsajátítását értik, a helyes olvasási technika elsajátítása csak része, a kifinomult szövegértési képesség kialakulásának. A szövegértés komplex fogalom, amely a szövegekkel folytatott párbeszédet, az olvasó tapasztalatainak integrálását, az egymásra épülő gondolkodási műveletek alkalmazását is magában foglalja. A hazai és nemzetközi szakirodalom és kutatások nyomán a tartalmi keretben a szövegértés fogalma a következő: A szövegértés az írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képessége annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, kikapcsolódjék, sikerrel alkalmazkodjon vagy vegyen részt a mindennapi kommunikációs helyzetekben. Ahhoz, hogy a szövegértési képességek széles körét országosan és az egyes tanulók szintjén is értékelni tudja a hivatal, különböző nehézségű és típusú szövegeket tartalmazó tesztet kell összeállítani. A vizsgálatban részt vevő korosztályok számára készített szövegértési teszt modellezi, és a különböző műveleteket igénylő kérdésekkel irányítja is a szövegfeldolgozás folyamatát. A szövegértési teszt összeállításának szempontjai A szövegértési teszt szövegeinek kiválasztásakor és feladatsorainak összeállításakor az alábbiak a szempontok: – szövegek típusai, – gondolkodási műveletek típusa, – a tanulói háttértudás szerepe a feladatok megoldásában, – a feladatok típusa, – a különböző típusú szövegek és feladatok aránya. Szövegtípusok Elbeszélő típusúnak azok a folyamatos, összefüggő írásos szövegek, amelyek célja egy történet elbeszélése vagy események, személyek, tárgyak, problémák stb. leírása. E szöveg117
típus fő jellemzője, hogy nem tájékoztatni, informálni vagy meggyőzni akarja elsősorban az olvasót, inkább az érzelmi bevonására irányul. Az elbeszélő szövegek gyakran személyes hangvételűek, jellemzőjük az emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmek hatásos megformálása. Az elbeszélő szövegtípusba tartoznak a novellák, a mesék, a vallomások, az esszék, az útleírásokat, a kritikák, a recenziók vagy a tudósítások. Az elbeszélő típusú szövegek gyakorta fiktív, képzeletbeli elemeket tartalmaznak, ezáltal az olvasót aktív befogadói részvételre késztetik. Magyarázó típusúnak azokat a tudományos, illetve ismeretterjesztő szövegek, amelyek elsősorban ismeretet közölnek, legyen az egy jelenség magyarázata, egy esemény bemutatása. Hangvételük általában higgadt, tárgyszerű. A magyarázó szöveg közléseinek fő célja a tájékoztatás, ami természetesen nem jelenti, hogy e szövegek szerzői ne akarnák meggyőzni olvasóikat saját álláspontjukról. A magyarázó szövegek közé tartoznak a tudományos ismeretterjesztő cikkek, tanulmányok, kommentárok. A magyarázó típusú szövegekhez kapcsolódó feladatok vizsgálata azért is fontos, mert a tankönyvi szövegek többsége is e típusba sorolható. A dokumentum típusú szövegek elsősorban formai alapon különböztethetők meg az előző típusoktól. A verbális közlést és tipográfiai jeleket, képeket, rajzokat is tartalmazó szövegtípusba soroljuk a listákat, grafikonokat, menetrendeket, különféle táblázatokat, a térképeket, a szövegekhez készített ábrákat, a használati utasítást. Idetartoznak a mindennapi életben gyakran előforduló szövegek, mint például a nyomtatványok, kérdőívek, szabályzatok. A dokumentum típusú szövegek megértésében a szöveg elrendezésének, a verbális és nem verbális jelek összjátékának különösen nagy a szerepe. Ilyen szövegek előfordulhatnak önállóan vagy az előző két szövegtípus kiegészítéseként is. E szövegtípus segítségével képet kapunk arról, hogy a tanuló hogyan igazodik el a mindennapi szituációkban és az azokhoz tartozó köznapi – nem csak verbális jeleket tartalmazó – szövegekben. A szövegek egyéb jellemzői A szövegek kiválasztásakor figyelembe vettük a mérni kívánt évfolyam életkori sajátosságait, a tankönyvi szövegek nehézségét és a tantervi követelményeket is. A mérés időbeli korlátai egy-, maximum másfél oldalas szövegek feldolgozását teszik lehetővé. A szövegek, szövegrészek válogatása közben ügyeltünk arra, hogy azok önmagukban is megállják helyüket. A feladatok kapcsolódhatnak egy önálló szöveghez, de a témához illeszkedő rövidebb szövegekből is állhat egy szövegegység. Ez utóbbi lehet például két diák véleménye egy filmről vagy egy jelenség más-más szemszögből történő vizsgálata. A tanulóknak ezeket különkülön vagy egymással összefüggésben is kell olvasniuk, a kérdések az egyik, másik vagy mindkét szövegre vonatkozhatnak. Az egyes évfolyamok esetében vannak eltérések a feladatokhoz alkalmazott szöveg hosszában, a megfogalmazás összetettségében, az információk szövegbe ágyazottságában. Ezek a tényezők befolyásolják a szöveghez kapcsolódó feladatok nehézségét. Fontos szem118
pont a szövegek stiláris sokszínűsége, valamint az, hogy ne csupán szépirodalmi vagy rangos publicisztikai, hanem köznyelvi szövegek is szerepeljenek a tesztekben. A feladatlapok összeállításakor a szövegeket a tematikai sokszínűség jellemzi: egyaránt helyet kaptak a történelem, a sport, a nyaralás és utazás, az egészség, az irodalom és a színház, a diákélet, az állatok és növények élete, a gazdaság, a család, a szórakozás, a tévé és egyéb médiumok stb. témakörébe tartozó szövegek. A tesztekben olyan szövegeket szerepeltetünk, amelyek a 6., 8. és 10. évfolyamos tanuló érdeklődésére számot tarthatnak. A tematikai és stiláris sokféleség mellett fontos, hogy a tesztben ne legyenek túlsúlyban az egyes részpopulációknak kedvező szövegek. Gondolkodási műveletek A szövegek olvasását követően, a feladatok megoldásakor a tanuló különböző szövegértési műveleteket hajt végre, és a kérdésekre, utasításokra adott válaszokkal bizonyítja, hogy megértette és felhasználta a szöveget. Az egyes művelettípusok szétválasztása a mérés technikai szükséglete, de minden művelettípus a globális megértés, a szöveg egészéről kialakult kép oldaláról is értelmezhető. A szövegértési tesztekben szereplő legfontosabb műveletek: a szöveg információinak (pl. tényeinek, adatainak) azonosítása, visszakeresése, a szövegben lévő logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerése, a szöveg egészének, egy részének vagy konkrét tartalmi elemeinek, továbbá stiláris jellemzőinek és a szöveg üzenetének értelmezése. Információ-visszakeresés Az információ-visszakeresés művelete egy vagy több elem visszakeresését és azonosítását kívánja meg a tanulótól. A szöveg explicit szó szerinti vagy implicit elemeit kell felismernie, és a feladatban megadott szempontok szerint kiválasztania. A tanulónak a szövegben elszórt adatokra kell figyelnie, szelektíven kell olvasnia, és ki kell választania a kívánt adatot. Az információk visszakeresése feltételezi az adott szöveg egészéről kialakult, az aktuális olvasási élményen alapuló tudást, amely nélkül nem lehetséges a szövegben való tájékozódás. Az információ-visszakeresés műveletének nehézsége függ a visszakeresendő elemek számától, azok kapcsolódásának módjától, a visszakeresést meghatározó kritériumok menynyiségétől és minőségétől, továbbá attól, hogy a keresett elem mennyire szembetűnő a szövegben. E művelettípusba tartoznak egyrészt a ki, mit, mikor stb. típusú kérdések, amelyekre a helyes válasz egy vagy több konkrét adat, másrészt a kérdésben szereplő kifejezések szinonimáinak azonosítását igénylő feladatok.
119
Kapcsolatok és összefüggések felismerése A szöveg olvasása közben a befogadó különféle, szövegen belüli és szövegek közötti kapcsolatok, összefüggések hálózatát alkotja meg. Szavak, tematikai elemek motívumokra világítanak rá, bekezdések egymás ellentétei vagy kiegészítőivé válnak, a szöveg más szövegeket, háttérismereteket idéz fel. A szöveg kohéziós erői szerepet játszanak a szöveg egészének megértésében. A kapcsolatok és összefüggések felismerésének művelettípusába sorolt feladatokban, különböző tartalmi és logikai összefüggések felismerésére van szükség. A szövegkörnyezetből kell egy adott cselekedetnek, történésnek az okaira vagy céljaira vonatkozó következtetéseket levonni, illetve ezek következményeit és hatásait vizsgálni. A feladat nehézségét természetesen befolyásolja a szöveg bonyolultsága, az elemek közti hasonlóság és azok áttételes volta. Egészen könnyű feladatok is tartoznak ide, amelyek a szöveg egyik kijelölt része alapján egyszerű következtetést igényelnek, de vannak nehezebbek is, amelyek rejtettebb kapcsolatok felismerését kívánják a tanulóktól. A kapcsolatok és összefüggések felismerése művelettípusba soroljuk a szöveg tartalmi, logikai elemeire, okokozati, egyéb viszonyokra és a szerkesztésbeli elemekre, bekezdésekre, az egységek közötti kapcsolatokra vonatkozó kérdéseket, valamint az általánosítást, a szöveg belső összefüggésrendszerének és utalásainak felismerését igénylő feladatokat. Értelmezés Bár a szöveg értelmezése a megértésre támaszkodik, de egyben alkotótevékenység is, így reflexív viszonyt feltételez az olvasott és megértett szöveggel. Az értelmezés műveletéhez tartozó feladatok esetében reflektálni kell a szövegre, értékelni kell a szöveg egészének vagy egy-egy részletének a szöveg egészben betöltött szerepét, megalkotottságát. Az értelmezés művelettípusába sorolt kérdés vonatkozhat a szöveg tartalmi vagy stiláris elemeinek értékelésére, amely kritikai elemzést is igényel. A kapcsolatok, összefüggések felismeréséhez hasonlóan e művelettípusban is a szöveg egésze és a szövegrész közötti kapcsolat megértése szükséges. A tanulónak ebben a művelettípusban a szöveg szó szerinti és átvitt értelmének lehetőségeit is érzékelnie kell. Vannak egészen könnyű feladatok, amelyek a szöveg egyes tartalmi vagy formai jegyeinek az azonosítását kérik, és vannak nehezebbek, amelyek a szöveg elemző megértésére támaszkodva a szöveg objektív vagy szubjektív megítélését várják el. Az értelmezés műveletéhez sorolt feladatokat három nagyobb csoportba oszthatjuk: egyrészt általános szövegértési feladatok, amelyekben az üzenet, mondanivaló felismerése, a szöveg egészének értelmezése a cél; másrészt reflektálás a szöveg tartalmi elemeire, egy adott szövegegység értelmezése, illetve véleményalkotás egy adott tartalmi elemről; harmadrészt reflektálás a stiláris elemekre, a szöveg megfogalmazás módjának értelmezése, illetve vélemény a megfogalmazás módjáról, stílusáról.
120
Az általános szövegértési feladatok közé tartoznak azok a kérdések, amelyek megválaszolásához a tanulónak saját tapasztalataival, nézeteivel kell összevetnie a szövegben olvasottakat. A szöveg tartalmi elemeire való reflektálás jó példája, amikor a tanulónak a szöveg tételmondatát, központi állítását kell azonosítania, újrafogalmaznia. A stiláris elemekre való reflektálás esetében pedig a kérdés a szöveg hangnemének jellemzését, értékelését, a mögöttes vagy alkalmi jelentés feltárását várja el a tanulótól. A szövegtípusok és a műveleti szintek mátrixa az egyes évfolyamokon: A szövegtípusok és a műveleti szintek mátrixa a 6. évfolyamos tesztben MŰVELETI SZINTEK SZÖVEGTÍPUSOK
Információvisszakeresés
Kapcsolatok, összefüggések felismerése
Értelmezés
Összesen
Elbeszélő
10–15%
10–15%
10–15%
34–40%
Magyarázó
10–15%
8–12%
8–12%
30–36%
Dokumentum
10–15%
8–12%
8–12%
30–36%
Összesen
36–42%
30–36%
30–36%
100%
A szövegtípusok és a műveleti szintek mátrixa a 8. évfolyamos tesztben MŰVELETI SZINTEK SZÖVEGTÍPUSOK
Információvisszakeresés
Kapcsolatok, összefüggések felismerése
Értelmezés
Összesen
Elbeszélő
8–12%
10–15%
8–12%
30–36%
Magyarázó
10–15%
10–15%
10–15%
34–40%
Dokumentum
8–12%
10–15%
8–12%
30–36%
Összesen
30–36%
34–40%
30–36%
100%
A szövegtípusok és a műveleti szintek mátrixa a 10. évfolyamos tesztben MŰVELETI SZINTEK SZÖVEGTÍPUSOK
Információvisszakeresés
Kapcsolatok, összefüggések felismerése
Értelmezés
Összesen
Elbeszélő
8–12%
8–12%
10–15%
30–36%
Magyarázó
8–12%
8–12%
10–15%
30–36%
Dokumentum
10–15%
10–15%
10–15%
34–40%
Összesen
30–36%
30–36%
34–40%
100%
Feladattípusok A szövegértési feladatlapokon két alapvető feladattípust és ezek változatait használja a hivatal: feleletválasztós kérdéseket, valamint nyílt végű, szöveges választ igénylő feladato-
121
kat. A válaszadási formákat és a kitöltés módját a feladatlapokat bevezető útmutató mutatja be a diákok számára. A feleletválasztós feladatokat az jellemzi, hogy a diáknak a felkínált viszonylag kisszámú lehetőség közül kell kiválasztania a helyeset. Többnyire négy válaszlehetőség kapcsolódik a kérdéshez, és közülük egy a helyes. A többi válaszlehetőség egyértelműen rossz, a válaszok terjedelme nagyjából ugyanakkora, az opciók között félrevezető válaszok is szerepelnek, amelyek nehezítik a feladat megoldását. A feleletválasztós kérdések közé tartoznak azok a feladatok is, amelyekben több állítás igaz vagy hamis voltát kell eldönteni. A nyílt végű feladatok esetében a diáknak rövidebb-hosszabb választ kell adnia írásban. A nyílt végű feladatok két nagy csoportba sorolhatók. A nyílt végű, rövid szöveges választ igénylő feladatok közé olyan kérdések tartoznak, amelyek esetében a tanulónak egyegy rövid elemmel kell válaszolnia. Idesoroljuk azokat a feladatokat is, amelyekben a tanulónak a kérdésben megadott szövegrészt kell megjelölnie, aláhúznia. A nyílt végű, hosszabb szöveges választ igénylő feladatok értelemszerűen hosszabb magyarázatot, bővebb kifejtést igényelnek a diáktól. A feleletválasztós és a nyílt végű feladatok aránya a feladatokban Feladattípus
%
Feleletválasztós feladatok
60
Nyílt végű, rövid választ igénylő feladatok
20
Nyílt végű, hosszabb kifejtést igénylő feladatok
20
A tanulói háttértudás szerepe a szövegértési feladatok megoldásában A felmérés során a tanuló olyan szövegekkel dolgozik, amelyekkel első alkalommal találkozik, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy meglévő ismeretei, képességei, készségei birtokában olvassa azokat. A feladat-megoldási helyzetben a diák tárgyi ismereteire, tudására, megszokott olvasási stratégiáira, egyéni jellemzőire, önismereti tényezőire stb. támaszkodik. A szövegértés voltaképpeni folyamatát megelőzi a szöveg témájára, műfajára, közlési helyére, formájára, a szerző személyére, a tipográfiára stb. és az ezek által mozgósított előismeretekre is támaszkodó előzetes megértés. A szövegértési teljesítmény mérésekor tehát figyelembe veszi a hivatal a tanulói háttértudás – általában nehezen megragadható, konkretizálható – szerepét is az adott szöveg feldolgozásában, amely az aktuális feladat-megoldási helyzetben az előzetes tudás szerepének minimalizálására törekszik, mert például egy ismert szépirodalmi szöveghez kapcsolódó kérdéssort nagyobb hatékonysággal tud megoldani egy olyan diák, aki már olvasta az adott szöveget. Egyrészt a mérő jelleg, másrészt az egyértelmű kódolás és értékelés érdekében törekszik a feladatok összeállításánál a hivatal a tanulói háttérismeretek szerepének csökkentésére, és arra is, hogy a szövegen belüli információkat, gondolatokat feldolgozzák, értelmezzék a tanulók. A tesztek összeállításakor ezért tesztek készítőire vonatkozófontos szabály, hogy a szö122
vegek tematikája mellett a feladatok megfogalmazása se kedvezzen egyik tanulói részpopulációnak sem, a feladatok megoldásához ne legyen szükség olyan háttértudásra, amely a tanuló szociokulturális hátterének, egyéni motivációjának és ismereteinek vagy éppen tárgyi felkészültségének a függvénye. 7.5 A magtartás- szorgalom minősítésének elvei: A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Az osztályfőnök javaslatát a testület többségi döntéssel véglegesíti. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A magatartás és szorgalom értékelésénél figyelembe vehető dokumentumok: iskolai tájékoztató füzet használható Töprengő, a szülői közösség egyetértésével használható osztálytükör többszörös hátránnyal érkező tanulók esetében a pedagógiai és ifjúságvédelmi munka segítésére problémakezelő lapot lehet vezetni (Kezelése a személyiségi jogokat nem sértheti) Alsó tagozaton: Az osztályban tanító tanárok értékelő lapon jelzik a magatartás érdemjegyeket. Ez alapján az osztályfőnök értékel. Felső tagozaton: Az osztályban tanító tanárok hó végi értékelést tartanak az osztályfőnök javaslata alapján. Kétes esetben szavazással döntenek a jegyről. Alapelvek: vegyük figyelembe a tanuló önmagához mért változását, az osztályközösség véleményét és javaslatait, a keresztény erkölcsi elvárásokat, az értékelés ne jutalmazás vagy büntetés legyen. A tanuló magatartását és szorgalmát érdemjegyekkel értékeljük. 7.5.2 A magatartás és szorgalom értékelés szempontjai havi értékelésnél: 7.5.2.1 MAGATARTÁS Példás (5-ös) magatartás: Ha fegyelmezett az órákon és az órákon kívül, viselkedése példamutató, udvarias, barátságos. 123
Közösségi feladatait hiánytalanul elvégezte, kezdeményező. A Házirend előírásait következetesen betartja. A közösség vagyonára vigyáz. Ha tisztelettudó a felnőttekkel, türelmes társaival. Ha az iskolából nem mulasztott igazolatlanul. Szaktanári, osztályfőnöki figyelmeztetése nincs. Egy- két kisebb figyelmeztetése lehet.
Jó (4-es) magatartás: Az iskolai rendszabályokat betartja. Döntéseiben a társadalmilag elfogadható értékeket képviseli. A közösség munkájában részt vesz. Tanórákon vagy szünetekben néhányszor figyelmeztetik. Társaival konfliktusai vannak, de nem kifogásolható módon önállóan kezeli a problémákat. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Az iskolából nem mulasztott igazolatlanul (A késések időtartamai összeadódnak). A magatartás füzetben két- három kisebb figyelmeztetése lehet. Változó (3-as) magatartás: Viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Felelősségtudata változó. Meggondolatlan, harsány, A házirend szabályai ellen vét. A közös programokról gyakran távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni, hangneme kifogásolható. Írásbeli figyelmeztetései vannak. Osztályfőnöki intője, megrovása van. Rossz (2-es) magatartás: A Házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van társaira, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, tiszteletlen, udvariatlan. Sorozatos igazolatlan mulasztás, Igazgatói intése, megrovása van. Kirívó fegyelmi vétség, mely önmaga és társai testi épségét és az iskola hírnevét veszélyezteti.
124
7.5.2.2 SZORGALOM Az értékelés szempontjai: Példás (5-ös) szorgalom: Képességeinek megfelelően teljesít, tanul. Kiegyensúlyozott teljesítmény, tartja tanulmányi színvonalát. Gyűjtőmunkát, szorgalmi feladatokat végez. Igényes, pontos, gondos munkavégzés. Felszerelése mindig rendben van. Házi feladatait elkészíti. Az órákon aktív, érdeklődő. Tantárgyi versenyeken vesz részt Jó (4-es) szorgalom: Nem képességeinek és körülményeinek megfelelően teljesít, de jó osztályzatai vannak. Romló tanulmányi eredmény. Házi feladatait elkészíti. Felszerelése rendben van. Kevés szorgalmi feladatot végez. Órákon aktív, érdeklődő. Változó (3-as) szorgalom: Nem teljesít képességeinek megfelelően. Az órákra nem készül rendszeresen, figyelmetlen, pontatlan. Változó a teljesítménye, hol ront, hol javít. Felszerelése időnként hiányos. Házi feladatait nem készíti el rendszeresen. Az órákon sokszor passzív, szétszórt, érdektelen, nehezen aktivizálható. Hanyag (2-es) szorgalom: Képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Elégtelen osztályzatok sorozata. A felszerelés hiánya, rendetlensége. A házi feladatok elkészítésének elmulasztása. Az órákon teljes érdektelenség, tájékozatlanság, közömbösség, passzivitás vagy figyelmet terelő magatartás Sok mulasztás. A pótlás nem történik meg. 125
8.A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 8.1 A csoportbontás általános elvei
A tanulók képességei, érdeklődése, terhelhetősége alapvető szempont a csoport kialakításánál. A csoportok kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a jó képességű hátrányos helyzetű tanulók előnyt élveznek a csoportba kerülésnél. Ahol a feladat szerinti differenciálás miatt kerülnek közel azonos képességű gyerekek egy csoportba a fő szempont a képesség szerinti homogenitás. Nem zárhatók ki a különböző felekezetű vagy eltérő szociális helyzetű tanulók. Kizárólag bőrszín, nem, vallás, szociális helyzet, származás, világnézet alapján nem lehet csoportot szervezni. Kivételt képez a felekezet szerinti hitoktatás, mivel ezt törvény írja elő a szülő döntésének tiszteletben tartásával. A csoportbontások célja az azonos feltételek, körülmények és esélyek megteremtése.
8.1.1 A csoportbontások lehetősége
Alsó tagozaton a tantárgycsoportos oktatás szervezési formát lehet alkalmazni a személyi és tárgyi feltételek megléte esetén. Csoportbontásban tanítható az idegen nyelv, a matematika és a magyar nyelv és irodalom tantárgy. Valamint a rajz és a testnevelés. Felekezetek szerinti csoportbontásban történik a hit és erkölcstan oktatása. A csoportba kerülés mérés után történik. Az azonos feladat ellátására szerveződött hasonló életkorú gyerekeket tömörítő csoportok közel azonos létszámmal működnek. Az angol nyelvi csoportba való bekerülés elvei: o A negyedik év végi matematika és magyar nyelv és irodalom érdemjegyek. A szummatív tantárgyi mérések eredményei (magyar, matematika) valamint angol nyelvi teszt megoldása alapján történik a besorolás a szaktanárok a volt és a leendő osztályfőnökök bevonásával. o A felmérés a negyedik évfolyam végén történik. o A csoportok átjárhatóak. Tanév végén az év végi teszt megoldásával. Vagy a szülőnek az intézmény vezetőjéhez címzett írásbeli kérésére év közben egy alkalommal félévkor. A szaktanárok döntenek az áthelyezésekről. o A gyengébb teljesítményt mutató tanuló a gyengébb csoportba kerül o A haladó és a kezdő csoport eltérő haladási ütemben fejlődik.
126
8.1.2 Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei:
Az egyéb foglalkozások szervezésének alapvető elve a választás. A választás jogát a szülő gyakorolja, a 14. életévét betöltött tanuló szülője a tanulóval közösen gyakorolja a jogát. Az egyéb foglalkozások soron következő tanévben történő indítását minden év április 15-is a fenntartóval engedélyeztetni kell a DÖK és a Szülői Választmány előzetes véleményének kikérése után.(CXC. 15.§) Az egyéb foglalkozásokra az előző tanév végén- május 20-ig- kell jelentkezni. A tantárgyfelosztás szerint kialakított rend szerint történik a foglalkozások szervezése. A diákok önkéntes alapon is hozhatnak létre csoportokat. A diszkriminációt el kell kerülni.
9.A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 9.1 A tesztek
(A 20/2012. kormányrendelet 81.§ alapján)
A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztek: o egyszerűek o kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók o megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét A teszteket évente kétszer tanév elején ősszel, és tanév végén májusban végezzük 18. évfolyamban. Először az izomerő tesztet vagy izomerőt mérő teszteket és utoljára az állóképességi futást végezzük. o A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni, a tesztek között. o A motiváció nagyon fontos, miért végeztetjük. Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló (személyre szólóan): o tavalyi eredményhez képest o vagy év elejéhez képest o vagy az osztályátlaghoz képest Igény esetén szülőnek tájékoztatás: hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére. A mérést az iskolában testnevelést oktató pedagógus végzi. Az eredményeket – tanulónként, osztályonként és évfolyamonként- a testnevelést tanító pedagógus a munkaközösség vezetővel és a mérés-értékelést végző pedagógussal elemzi, meghatározza a további teendőket. Az intézmény vezetője a javaslatok alapján határozatot hoz.
127
Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez a HUNGAROFIT módszert alkalmazzuk
Ez a tesztrendszer terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő objektív mérés. A tanulók fizikai állapotának mérése
9.2 Az állapotmérésről általában Az általános iskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képességek mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosít az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. 9.2.1 A mérés céljai, várható hasznosulása o Lehetővé teszi az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslését, a mért adatok egészséggel összefüggő értelmezését, elemzését. o A különbözőségek felfedezése lehetőséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás szakszerű megválasztásához. o Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást. o Felfedezi az esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. o A rendszeres időszakos ellenőrzés folyamatos visszacsatolást jelent a hibák kiküszöböléséhez. o Összehasonlítási, viszonyítási lehetőséget ad az azonos módszerrel, de pl. különböző földrajzi területen élő, tevékenykedő, különféle sportágakat űző egyének teljesítményeihez. o Már a kisiskolás korúak körében felszínre kerülnek, kitűnnek az egyes területen elért kimagasló eredményükkel a genetikailag kiváló - testi, biológiai, fiziológiai adottságokat öröklő sportolni vágyó fiatalok. Összefoglalva: az egyén az általános fizikai teherbíró-képessége mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell felfejleszteni magát és hogyan tegye meg az első lépéseket. 128
A módszerrel szemben támasztott legfőbb elvárások Megbízhatónak kell lennie - a motorikus képességeken belül, a kondicionális képességek közül — valóban az egészség szempontjából leglényegesebb faktorokat mérje. Egyszerűnek kell lennie, különösebb előképzettséget ne igényeljen. Könnyen használható, objektív mérési, értékelési és minősítési rendszer tartozzon hozzá — az elért teljesítmény mérésének pontossága a külső objektív és szubjektív feltételektől nem, vagy csak igen minimális mértékben függjön. A gyakorlati életben jól alkalmazható legyen — a lehető legkisebb anyagi és időráfordítást igényelje. Adjon módot összehasonlításra a nemzetközi és hazai vonatkozású eredmények alapján. Mérés az iskolában
9.3 A „Mini Hungarofit" tesztrendszer
o méri, értékeli és minősíti a törvény által előírt, adatszolgáltatási kötelezettséget jelentő, egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket: o az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratorikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma, o azon izomcsoportok erejét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a legygyakrabban használunk, és amelyek gyengesége pl. a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. o Kiegészítő mérésként módszert kínál: o Optimális testtömeget, illetve az attól való eltérés mértékének meghatározásához, o Bemutatja az aerob állóképesség területén elért teljesítmény és a próba megkezdése előtt és elvégzése után mért pulzusértékek értelmezését. Általános vizsgálati szempontok o A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. o A könnyített- és a gyógy-testnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak — szakorvosi véleményezés alapján — az orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhetjük el. o A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. o A vizsgálati módszert az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni. o Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik. o A motorikus próbákat sportöltözetben, jól szellőző nagy teremben, tornateremben, illetve szabadtéren célszerű elvégezni. 129
o Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg. o A motorikus próbák elvégzését az izomerő mérésére alkalmazott próbákkal kell elkezdeni. Az iskolánkban alkalmazott vizsgálati módszer az általános fizikai teherbíró képesség műszerek nélküli méréséhez Mini Hungarofit (1+4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján) 1. HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (cm): Az alsó végtag dinamikus erejének mérése. Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal mögé ál úgy, hogy a cipője orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – ezzel egy időben páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés, - majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Érkezés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük cm-ben. Három kísérletből a legjobbat értékeljük. 2. hason fekvésből törzsemelés folyamatosan (4 perc/db): A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése. Kiinduló helyzet: a tanuló hason fekszik úgy, hogy az homlokával megérinti a talajt és mindkét karja laza tarkótartás helyzetében van. A lábakat nem kell leszorítani. Feladat: 1. ütem törzsemelést végez 2. ütem összeérinti a könyökét az álla alatt 3. ütemre visszanyit oldalsó középtartásba 4. ütem törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 3. hanyattfekvésből felülés folyamatosan (4 perc/db): A hasizmok erő-állóképességének mérése. Kiinduló helyzet: a tanuló tornaszőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, talpa a talajon. Laza tarkótartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló felül, könyökével megérinti azonos oldalon a combokat. Hanyatt fekvés és újabb felülés következik folyamatosan. A lábakat nem kell leszorítani! Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma. 4.
fekvőtámaszban karhajlítás folyamatosan kifáradásig (db): A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar)
130
Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 5.
Cooper-teszt futással (12 perc/m): Az aerob állóképesség mérése. Feladat: minden tanuló a tőle telhető legnagyobb intenzitással fusson,- kocogjon 12 percig közel azonos sebességgel úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki tartósan oxigénhiány. Értékelés: a megtett táv méterekben.
9.4 Értékelési rendszer A mérés az Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez című kiadvány alapján történik. A vizsgálati módszerhez tartozó megbízható értékelési és minősítési rendszer, nagyszámú mérési eredményen alapul. Az elérhető' maximális pontérték: 140 pont I. Aerob állóképességé maximálisan: 77 pont II. Izomerő-állóképesség maximálisan: 63 pont A MINI Hungarofit tesztrendszer legfőbb értékelési formái o o o o o o
Szóbeli és írásbeli értékelés testnevelési órán, sport-foglalkozáson, edzésen: Értékelés pontértékelés formájában Értékelés mennyiségi mutatókkal Értékelés érdemjegyekkel Az értékelési formák kombinációja Az értékelő táblázatok a helyi tanterv tantárgyankénti részében találhatóak.
A minősítési rendszer kategóriái: - 0- 20,5 pont IGEN GYENGE - 21- 40,5 pont GYENGE - 41- 60,5 pont KIFOGÁSOLHATÓ - 61- 80,5 pont KÖZEPES - 81 - 100,5 pont JÓ - 101 - 120,5 pont KIVÁLÓ - 121-140,0 pont EXTRA
131
Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat? IGEN GYENGE Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének - átmeneti - javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. GYENGE Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. KIFOGÁSOLHATÓ A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. KÖZEPES Eléri azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében legalább ezt a szintet megtartsa. JÓ Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, illetve amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. KIVÁLÓ Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. EXTRA Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró-képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy nemzetközi szinten 132
is csúcsteljesítményt érjen el. Élsportolóknak 19 év felett is az egész sportpályafutásuk alatt folyamatos odafigyeléssel arra kell törekedni, hogy az általános fizikai teherbíróképesség szintjét a sportághoz szükséges „megkívántság" szintjén tartsák. Az általános fizikai teherbíró-képesség fejlettsége akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg. Az általános fizikai teherbíró-képesség fejlettsége, (az aerob teljesítőképesség és az izomerő) akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi.
10. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 10.1 A Nemzeti Alaptanterv előírja az egészséges életmódra nevelést. 10.1.1 A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.(NAT 2012.) Valamint a környezettudatos életmódra nevelést. 10.1.2 Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat 133
idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.(NAT 2012.) Iskolánkban a korábbi évek gyakorlata szerint folytatódik az egészségügyi hálózattal való együttműködés. A mindenkori jogszabályi változásokat aktualizáljuk és érvényesítjük az egészségnevelés és környezetfejlesztés terén.
10.2 Helyzetelemzés
A XXI. század társadalma az emberi méltóságot, a testi-lelki egészséget és a szociális jólétet, valamint az alkotó képességet kiemelt fontosságúnak tartja. A népesség egészségi állapota az utóbbi évtizedekben kedvezőtlenül alakult. Az egészségfejlesztés ezért nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység felelős. A nemzeti egészségnevelési stratégia sikeres végrehajtásához ágazati és ágazatközi együttműködés szükséges. Ez azt jelzi, hogy az oktatásban a tennivalók nem egyes tantárgyakra és adott szakos pedagógusra hárulnak, hanem az iskola egészének kell a szemléletét meghatároznia. A társadalmi környezet jellemzése Nyíracsádon a munkalehetőségek behatároltak, a mezőgazdaság nem biztosít megélhetést. A családok életminősége romlik. Jelentős azok száma, akik nevelési támogatásra szorulnak. Tanítványaink között nő a hátrányos helyzetűek száma. Családok jellemzése Tanítványaink többsége testileg, lelkileg megfelelően fejlett. A túlzott és gyakori szénhidrát fogyasztás egészségre káros hatása egyre több gyermeken meglátszik. A túlsúlyos gyermekek aránya nő. Tanítványaink többsége nyugodt érzelmi állapotú, ami a társaikhoz és a felnőttekhez fűződő viszonyában is megmutatkozik. Sajnálatos, hogy egyre több gyermek érzelmileg instabil, deviáns jegyeket mutat. Iskolai környezet: az iskolai környezet nevelő hatású legyen, segíti az egészség megőrzését, az iskola szabadtéri területeinek állapotának minőségén változtatni kell. az udvar nagyon poros, sok a veszélyforrás( szembe kerülés,járdák hiánya, rossz kerítések) az iskolai étkezés rendje kulturált a mosdóhelyiségek felújítottak, bár számuk kevés higiénia és tisztaság szempontjából a poros, sáros udvar miatt sokszor gondozatlannak tűnik az iskola
134
Segítő kapcsolataink Iskolaorvos, fogorvos, védőnő, az intézmény pedagógusai, logopédus, nem pedagógus dolgozók. Külső segítők: Szülői közösség, Iskolaszék, HMB. Pedagógiai Intézet, Gyermekjóléti Szolgálat, ÁNTSZ A segítés módjai Iskolaorvos, fogorvos, védőnő: Vizsgálatok, időszakos ellenőrzések, sérülések azonnali ellátása, fogászati beavatkozások, beutalók adása szakrendelésre, felvilágosító munka, ismeretterjesztés. Minden év május 20-ig felmérni a gyógytestnevelésre utalt tanulókat. Logopédus: Beszédhibák javítása elsős tanulók szűrése Az intézmény pedagógus végzettségű dolgozói: korszerű ismeretek tanórai oktatása, önművelés, egészséges életmódra nevelés, példamutatás útján is, szabadidő helyes eltöltésére nevelés, játéktanítás, meglévő sportolási lehetőségek optimális kihasználása, szervezett programok látogatása, szervezésében közreműködés, könyvajánlás. Intézményvezető, gazdasági vezető, élelmezés vezető: Az intézmény biztonságának, működési feltételeinek megteremtése a korszerű táplálkozás követelményeinek megfelelő étrend összeállítása 10.3 Közegészségügyi feladatok Iskolaorvos, háziorvos, védőnő, fogorvos a feladat ellátója. Feladataik a következőképpen csoportosíthatók az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bekezdése alapján Az iskola egészségügyi ellátása különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani: Az életmód és betegségek összefüggései Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskolai diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok. A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában. Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben 26/1977.NM.rendelet alapján az iskolaorvos és a védőnő feladata: Osztályok vizsgálata Felvilágosító előadás 6. 8. évfolyamon Gondozás, az osztályvizsgálatokon kiszűrt tanulók szakrendelésre utalása. Nyomon követés és állapotellenőrzés és/vagy újra szakrendelésre utalás.
135
Ortopédiai elváltozások esetén, amennyiben szakorvos is diagnosztizálja gyógytestnevelésre utalás. Védőoltások szervezése, beadása, adminisztrálása Tisztasági vizsgálat
Testi neveléssel kapcsolatos állapotmérés A mindennapos testnevelés formái és színterei Felmentett tanulók száma A tanulók mozgásfejlesztésével, állóképességével kapcsolatos mérési eredmények adatai a Pedagógiai program alapján. Egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást. 10.4 Mi az egészség?
A testi, lelki, szociális jól-lét állapota.(És nem a betegség hiánya.) Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt:
136
ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megőrzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt. Az egészségfejlesztés A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. 10.5 A prevenció (megelőzés) területei
Az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. (WHO) Ide tartozik: az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúly fektetni. Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere.
10.6 Az egészségnevelés elméleti és gyakorlati ismeretei
Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete, az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe 137
a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
Feldolgozásra kerülő témák:
az egészséges táplálkozás témái a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS-prevenció (lelkipásztor jelenlétében) a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) a testi higiénia a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,) a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás
Igazgatási/pedagógus ügyelet/szaktanár felelőssége, hogy megfelelő az osztálytermek rendszeres szellőztetése megfelelő a tájékozódásuk a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképesség zavarairól megfelel–e az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak (igazodike asztalok, székek mérete az egyes gyerek testmagasságához megfelelő-e a világítás megfelelő-e a számítógépek elhelyezése figyelnek-e a pedagógusok a gyerekek megfelelő testtartására az ülésrend kialakítása lehetővé teszi-e minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe vevő (pl. rövidlátás, hallási zavar…) testhelyzetben történő figyelést és tanulást ügyelnek-e arra, hogy az ülésrend időszakonkénti változtatásával nyújtsanak változatosságot a gyermekek szemének és gerincének terhelésében beépítik-e óraterveikbe a tanórán belüli mozgáslehetőségeket Feladataink: az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, az egészséges táplálkozás (pl. az iskolai büfé választéka, körszerű menzai étkeztetés), 138
a mindennapi testmozgás biztosítása a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése, a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja, az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére, a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is.
A használt módszerek, eszközök: kérdőívek, rajzos-, szöveges felmérőlapok, kvízjátékok, iskolai- és faliújság levelezési rovata, postaláda, osztályfőnöki órán témafeldolgozás, dramatizálás, irodalmi vagy rajzórai témák Tanórán kívüli foglalkozások Napközis foglalkozások Délutáni szabadidős foglalkozások Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. Egészségnap, családi nap Hétvégi iskolai programok Sportrendezvények, kulturális programok. Tájékoztató fórumok Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, Osztályfőnöki fogadóórák Kiemelt területek, cél Az egészséges életmód és táplálkozás érvényesítése Az aktív testmozgás elterjesztése Alkohol-és drog prevenció, a dohányzás visszaszorítása A lelki egészségvédelem megerősítése Akkreditált pedagógus továbbképzésben való részvétel Tárgyi feltételek életkornak megfelelő szintű megteremtése
10.7 Egészségvédelem Bevezető és kezdő szakasz Az alsó tagozat 1-4. osztályában a családból hozott és az óvodában elsajátított egészségnevelési ismeretekre épít a tanító. Célunk a testi és lelki egészség értékként való elfogadása, az egészséges életmód iránti igény megalapozása. Fordítson a gyerek figyelmet a személyes higiénére, a test és a ruházat gondozására. Fontos, hogy tudja alkalmazni az egészségmegőrzés alapvető szabályait. Ismerje a korszerű táplálkozás és az egészséges életmód feltételeit. 139
Az 1. évfolyamon az óvodai szokások folytatása és gyakorlása mellett fő feladatunk a saját testen való tájékozódás. Megismerjük testünk főbb részeit, érzékszerveink szerepét. Testünk működésének változásaira figyelve olykor megtapasztalhatjuk az egészség és betegség különbözőségének jellemző jegyeit. A rendszeres és tudatos tisztálkodás, a higiénés szabályok ismerete, betartása, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözködés zálogai az egészség megőrzésének. A 2. évfolyamon a hangsúly az életműködés főbb jellemzőire tevődik át. A helyes fog-és testápolás során a technikák begyakorlására is nyílik lehetőség a szabadidő értelmes felhasználásával. A helyes napirend kialakítása is az egészséges életmód része. A 3. évfolyam az egészséges életmód, a helyes napirend, valamint az egészség és a sport kölcsönhatásának megismerése után a leggyakoribb betegségekkel, és a fertőző betegségek jellemzőivel ismerteti meg a gyerekeket. Megtanulják a megelőzés módjait és megismerik a védőoltások fontosságát. Oksági összefüggéseket keresünk a magatartási - és illemszabályok, valamint a betegségek, balesetek között is. A 4. évfolyam tananyaga az ember életkori szakaszainak kronológiáját mutatja be, összehasonlítva a szervezetet, életműködést és viselkedést. Megismerkedünk a helyes, és az egészséget károsító helytelen szokásokkal: dohányzás, alkoholfogyasztás, Beszélgetünk kialakulásáról, veszélyeiről és kiutat keresünk elutasításukra. Az 1-4. évfolyam egészségnevelési programja nem csak a tanórákra korlátozódik. Szerves része az osztályok mindennapjainak. Valamennyi tanórán és a szabadidőben is adódik lehetőség az ismeretek gyakorlására és gyarapítására. Emellett programok sokasága várja a gyerekeket a novemberi Egészségnevelési-és fogászati hónap alkalmával. A művelődési ház rendezvényei vetélkedők, vetítések, kiállítások, meghívott szakemberek előadásai (sport, táplálkozás, drog és egészségnevelés) remekül kiegészítik az iskolai tananyagot és szabadidős programokat. Alapozó és fejlesztő szakasz 5-8. osztályban tovább folytatjuk és kiegészítjük az 1-4. évfolyam egészségnevelési programját. Célként jelöljük meg a korszerű egészségügyi ismeretek elsajátítását, és ezzel az egészséget erősítő értékek felismerését. Alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény, sajátítsák el az egészséget elősegítő magatartást, viselkedésmódokat, szokásokat. Iskolánkban az integrált egészségfejlesztési tartalmak oktatása rendszeres és folyamatos. 5. évfolyamon fő célként jelöljük meg az egészséges életmódra vonatkozó hosszú távú döntések motiválását. Folyamatosan látogatjuk a művelődési ház egészségnevelési programjait, vetélkedőit. (Ezek a programok minden évfolyamon folyamatosak.) Az ÁNTSZ figyelemfelkel140
tő kiadványai folyamatosan érkeznek. Az ötödikeseknek szólnak és a táplálkozással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkentését célozzák. Szerkesztésében megfelel a gyerekek életkori sajátosságainak, ugyanakkor a családokhoz is szólnak. 6. évfolyamon az új tanterv Egészségtan címmel tantárgyat vezetett be évi 18 óraszámmal. Témaköreink: A biztonság megőrzése Mozgás és személyes higiéné Táplálkozás Veszélyes anyagok Az emberi szexualitás Családi élet és kapcsolatok A környezet Az egészség megőrzéséhez és a betegségek megelőzéséhez szükséges ismereteket konkrét példák, események megvitatásával, pozitív minták megerősítésével fejlesztjük. A tanulók rendelkezésére tankönyv áll. Az egyes témakörök közötti gyakorló órák szituációs játékokkal, csoportosan megoldandó feladatokkal fejlesztik a tanulók felelősségérzetét. 7. évfolyamon fő célkitűzés a napi-és életrend kialakításának szükségessége, és egészségre való hatásuk az egészségnevelés terén. Szorosan kapcsolódik az előző tanév témáihoz, de már nem külön tantárgyként tanítjuk az egészségtant. Főleg az osztályfőnöki órák alkalmasak az erről való beszélgetésre. 8. évfolyam: A serdülő korosztály figyelmét, kíváncsiságát elsősorban a testiség, a szexuális kapcsolat köti le, ez az, ami a legjobban izgatja. Bár 6.osztályban az egészségtan egyik témaköre az emberi szexualitással foglalkozott, 8.osztályban a tanulók életkori sajátosságai miatt visszatérünk rá Szexuális nevelés: Az elérendő cél az, hogy szexuális ismeretterjesztő könyvek alapján komplex szexuális nevelésben részesítsük tanulóinkat, együttműködve az egyház képviselőjével. Iskolánkban a katolikus erkölcsi normák szerint-a második vatikáni zsinat határozatai- alapján történik az egészséges családi életre való felkészítés, amelynek eleme a szexualitás kérdésköre.
10.7 Drog prevenció
Az egészségnevelés szoros és elválaszthatatlan drog prevenciós munkánkkal. Ennek elsődleges színtere az osztályfőnöki óra.
141
Az iskolai drogstratégia "…Mint költő, élő lelkiismeret: Szétkürtölöm most minden égi tájra, Hogy vannak züllött ifjú emberek, Akikből nem lesz se szent, se honfi hős. S e fiúkért valaki felelős:" (Mécs László: Vád és védőbeszéd) Alapelvek Szomorú tény, hogy az évezred küszöbén a magyar diákok egyharmada már kipróbált valamiféle szert. Amellett, hogy jelentősen növekszik a drogfogyasztók száma, aggasztóan tolódik lefelé az első drogélmény életkora. Már előfordul a 11-12 éves fogyasztó és a 13-14 éves díler is. Szerencsére iskolánkban eddig nem tapasztaltunk kábítószer fogyasztást. A drogprobléma kialakulása a szenvedélybeteggé válás „útvonalán” történik. Azokon a fiatalokon, akik már szenvedélybeteggé váltak, függő állapotba kerültek, nehezebb segíteni, mint azokon, akik, bár problémákkal küzdenek, még nem hódoltak ilyen szenvedélynek. Velük jól lehet kommunikálni. Legfontosabb feladatunk a szenvedélybetegség kialakulásának a megelőzése, a primer prevenció, amely a szülők, tanárok együttes felelőssége az alakuló személyiségű gyermekért. Iskolánk néhány pedagógusa vett részt drog prevencióval kapcsolatos továbbképzésen és szerzett tanúsítványt. Ők az elsődleges közreműködői az iskolai drog prevenciónak, melynek keretei elsősorban az osztályfőnöki és egészségtan órák. Az, hogy a diákok mit tartanak értéknek (idea, történés, anyagi javak), az egyrészt attól függ, hogy a család, a kortárscsoport és az iskola milyen értékeket közvetít a gyermekek felé. Másrészt attól is függ, hogy ezek az értékek milyen összhangban vannak egymással. A közelmúlt és napjaink átmenet-specifikus hatásai miatt túlzottan felértékelődött a materiális javak birtoklásának, a sikernek és az eredményességnek a megítélése. A pedagógus lehetséges szerepe ebben a helyzetben az, hogy kellő tapintattal, odafordulással és maximális differenciálással értelmezze a szocializáció ellen ható megítéléseket, deviáns értékeket, és megfelelő körülményeket teremtsen a konszenzus kialakítására, a tanár-diák párbeszéd konstruktívvá tétele érdekében. Ennek jól bevált formája a Csendes Éva „Életvezetési ismeretek és készségek” című tanári segédlete alapján tartott személyiségfejlesztő foglalkozások rendszere. Egy órán több témakör átvehető. Ajánlott a negyedik évfolyamtól. A következő témakörök ajánlottak, ebből az életkori sajátosságoknak megfelelően válogatni kell. 1.
Önismeret o Ki vagyok én? o Társaim szemében o A másik is fontos o Fejlődésem, változásaim o A pozitív én o Nemi különbözőségek
142
o Leválás a családról o A felnőtté válás folyamata o Pályaválasztás jövőkép o önmagam építése 2. Én- helyem a környezetben o Közösségek o család o helyem az iskolában, osztályban o elutasítás és együttműködés o barátom- befogadás-kizárás o barátság, párkapcsolat o felelősségvállalás 3. Egészséges és biztonságos élet o Az élet értéke o az egészség értéke o növekszem, változom o étrend, veszélyes étkek, italok o válságos helyzetek o Az én életösvényem o teendőim a teljes életért 4. Veszélyeztető tényezők o Veszélyes anyagok, helyzetek o A drog fogalma o kísértésnek kitéve o Alkohol o A tiltott szerek o Visszaélés o Kik segíthetnek? 5. Óvd és védd magad! o Személyes biztonságom: Jogaim és kötelességeim o Felelős vagyok társaimért, jövőmért o A visszautasítás a gyakorlatban o Véleményalkotás és énkép o kritikai gondolkodás o A határozott ellenállás tekintélyt parancsoló magatartás o A következmények vállalása
Az iskolában a legkézenfekvőbb nevelési erő maga a pedagógus, aki nem csak szavaival, hanem példájával, életmódjával, értékrendjével és minden megnyilatkozásával nevel. Kiemelten fontos, hogy a tanulók szeretve, biztonságban érezzék magukat iskolánkban. A tanárnak ismernie kell tehát a diák státuszát az osztályban, és lehetőség szerint az informális csoportok közül a hozzáférhetőket. (Szociometria készítése szükség esetén.) A
143
szakemberek nem csak a drogfogyasztás irányába történő deviálásnak, hanem az öngyilkosság egyik előjelének is tartják a csoportokból történő „kikopást". A 6-14 éves tanulók életük meghatározó részét az iskola falain belül töltik. Nem mindegy, hogy milyen szellemiségben történik személyiségük formálása. A keresztény erkölcsiség és értékrend következetes betartása a legjobb védő és óvó eszköz a szenvedélybetegségekkel szemben. Segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok: A szülők Legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett nevelőmunkában. Az iskola értékrendjével azonosulva biztosítja a nyugodt családi légkört. Partner az értékközvetítő munkában. Háziorvos, iskolaorvos Segítséget tud nyújtani a szakmai továbbképzések nyújtásában. Szakrendelésre tud irányítani. Szűrővizsgálat alkalmával felülvizsgálhatja a tanulókat. Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó A veszélyeztetettek körében végzett önismereti és korrekciós foglalkozások vezetése. Egyéni terápiák, szakvélemények. Rendészeti szervek, Bűnmegelőzési programok. A jelzőrendszer részét képzik. Kórházak drogelvonó osztálya. Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben van szerepük. Egyházi szervezetek, lelkipásztorok, hitoktatók Saját drogprogramjukba be tudják vonni a közösségükhöz tartozó gyerekeket. Életcél, jövőkép, pozitív világszemlélet segítségével tudják formálni a tanulókat értelmi és érzelmi síkon. Példát, kapaszkodót adnak.
10.8 A környezeti nevelés elvei
A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. (NAT) 10.8.1 A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes 144
legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. (NAT 2003) 10.8.2 A környezeti nevelés tartalmi elemei A környezeti nevelés céljaként megfogalmazott fenntartható fejlődés, környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy az általános iskola befejezésekor a diákok megértsék, és kialakuljon bennük a szándék, hogy saját életükben alkalmazzák az alábbi fogalmakat: Fenntartható fejlődés: A jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését. A növekedés korlátai: A Föld, és a földi erőforrások végességéből adódó korlátok, melyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának, és anyagi javainak folyamatos gyarapodását. A keresztény szellemiségű ember elfogadja a világ növekedését, az igazságtalanság okait az ember – ember elleni kizsákmányolásában, az Istentől elforduló erkölcstelenségben látja. Ezért arra hívja fel tanítványai figyelmét, hogy a saját életükben kialakított magas erkölcsiség a legfontosabb környezetvédelmi tényező. Alapvető emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférésre, és a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség megvalósítására. Az elővigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő, az ökológiai folyamatokba a lehető legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és/vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott. Az élet védelme, minden felett való érték. Kölcsönös függőség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti rendszerekben. Az ember kötelessége, hogy Isten szerető gondoskodását megőrizze a teremtett világban. Az iskola működése környezeti nevelés szempontjából Az iskolában a környezeti nevelés alsó tagozatban része a mindennapi oktatásnak, nevelésnek. Ez elsősorban a gyermek közvetlen környezetére terjed ki. Felső tagozaton elsősorban a tantárgyakhoz kötődően jelentkezik a környezeti nevelés. Ugyanakkor megfogalmazódik az az igény, hogy falun is megjelennek környezetet romboló jelenségek /szemetek az utcaszélen, a szeméttelep és környékének rendje, stb./ 145
A községben hetente szervezett szemétszállítás folyik, mégis… A környezeti nevelés összefogója, irányítója, fő szervezője a természettudományi munkaközösség. Pedagógiai cél és stratégia o Előtérbe helyezzük az egyéni tapasztalatszerzést o Alapozó szakaszban a környezettel kapcsolatos érzelmek, attitűdök, szokások kialakítására nagyobb figyelmet fordítunk, mint a konkrét tudásra, de a konkrét tudást sem hanyagoljuk el, o A 12-16 éves gyerekek számára a világról szóló ismeretek részekre bontjuk és a tényeket, fogalmakat, törvényeket több tudomány oldaláról is megvilágítjuk. o A környezeti ismeretanyagot más tudományok felhasználásával közvetítjük a tantárgyi rendszerbe. o A képzés későbbi fázisaiban (a megfelelő tudás elsajátítása után) az ismereteket integráljuk, hogy egységes egésszé szerveződjenek a gyermekekben. 10.8.3 Környezeti nevelés lehetőségei az iskolába A környezeti nevelés minden pedagógus illetve valamennyi tantárgy feladata. Iskolánkban az önkéntes munkára való felkészülés részeként évente legalább egy alkalommal rendezünk parkosítást, kertgondozást. A természetjáró szakkör tevékenységébe tartozik a madárvédelem. Az ivóvízzel való takarékosságot az ügyeleti munka keretében ellenőrizzük. Lehetőséget igyekszünk találni a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítására. Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés A gyerekek osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. A mikrokörnyezet felfedezése, igényes, gondos alakítása, megóvása életünk minden helyszínén fontos lépés (környezetkultúra fejlesztése, környezet megóvása). Kiemelkedő szerepet játszik az osztályfőnök abban is, hogy összefogja a szaktárgyak tevékenységeit, lehetőségeit. Pl. óhatatlanul felmerülnek a fogyasztói társadalom problémái, táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag-és energiatakarékosság az iskolában. Az osztályfőnöki tevékenység eredményességét fokozza, ha az osztályfőnöki órák témáját tervezett sokszínű szocializációs programra építjük. Fejlesztési követelmények A fejlesztési követelmények középpontjában azok a gondolkodási, cselekvési képességek és készségek állnak, amelyek a tanuló/ember viszonyát jellemzik a természettel, társadalommal (kultúra, gazdaság, politika) és az egyes emberrel kapcsolatban. A természettel kapcsolatban a felnőtt/tanuló képes:
146
o magát a természet részeként azonosítani, természettörténeti rokonságát tiszteletben tartani; o a természeti történéseket, folyamatokat, a természet létezőinek mennyiségi és minőségi jellemzőit, egymáshoz való kapcsolatát egységben látni; o a természeti, a társadalmi, emberi sokféleséget felismerni és megbecsülni; o a működési zavarainak követelményeit felismerni. A társadalommal kapcsolatban a felnőtt/tanuló képes: o életprogramját szervezetten, társaival együttműködve megvalósítani; o a társadalmi munkamegosztásban adottságainak megfelelően részt venni; o a gazdaságban figyelemmel lenni a Föld eltartó képességére és a jövő generáció érdekeire; o felfedezni az összefüggést a kultúra, nevelés és a környezet állapota között; o felfedezni az összefüggést a politika és a környezet állapota között Másokkal/önmagával kapcsolatban képes: o önmagát egészként (kíváncsiság, érzelem, értelem, cselekvés (természeti és társadalmi lényként értelmezni; o tanulás-tanítás célját a személyiség fejlesztéssel azonosítani; o az adottságainak megfelelő pályát választani; o a testi-lelki harmóniát elérni. Nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás A környezeti nevelés célja az ember és a környezete viszonyának, kapcsolatának alakítása. Tehát vizsgálódásának, tevékenységeinek homlokterében szükségszerűen a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak. A környezeti értékek megismerése, a problémák megértése, a tanuló, valamint a szembesülés tettei követelményével olyan tanulási helyzetek megteremtését kívánja, amelyek a hagyományos, tantermi órák során nem biztosíthatóak. Terepgyakorlat- erdei iskola Kerete az egyéb választható órák. A terepgyakorlat során csak a terepen, tantermen kívül, a környezet valóságában megszerezhető tudás, illetve elvégezhető tantervi követelmények teljesítéséhez biztosítunk feltételeket, lehetőségeket. A terepgyakorlat az ismeretszerzésre összpontosít adott megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek elvégzésével. Ilyen például egy tájolási, tájékozódási gyakorlat, növényhatározás stb. Noha a fogalom valamilyen bonyolult, összetett tennivalót sugall – a felsőoktatási terepgyakorlatokra emlékezve -, már a legkisebbek számára is tervezhetünk ilyen programot. A lakóhely megismerésétől a környezeti vizsgálódásokig igen sokszínű lehet azok tartalma. Nagyon fontos, hogy a terepen alkalmazandó eljárásokat a tanulók előzőleg megismerhessék. A tennivalókra, felkészülhessenek, pontosan megértsék a foglalkozás célját. 147
Terepgyakorlatokat tanítási órán, illetve alsó tagozatban a szabadidősávban is végezhetjük. Helyszíne az iskola növényei, a pihenőpark élővilága. Témák között tervezzük: o tájolási, becslési feladatokat, o növény felismerési, növény határozói, talajvizsgálati feladatokat, o madáretetők, odúk, készítése, kihelyezése, gondozása o mikroklíma méréseket, o levegőszennyezettség vizsgálata, o intézményünkben a virágládák, növényzetek gondozása, stb. Tanulmányi kirándulás A tanulóközösség összekovácsolása, az élményszerzés, az együttlét öröme, a szocializáció ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, nevezetességekkel való megismerkedéssel, hazánk felfedezésével, Lehetőséget ad a jelentős, híres, érdekes tárgyakkal, esetleg személyekkel, jellegzetes helyekkel való találkozásra, az „ottlét” élményének megélésére. Ez a nevelési forma elsősorban nem valamilyen tantervi feladat teljesítését szolgálja. Célja főképpen a közösség és azzal együtt a személyiség fejlesztése. E fejlesztési feladatokat azonban szolgálhatják különböző megismerő, tanulási helyzetek is. A tanulmányi kirándulás során a tanulók kaphatnak különböző ismeretszerző feladatokat. Készülhetnek kiselőadással, végezhetnek gyűjtőmunkát stb. Tanulmányi kirándulás akkor szervezhető, ha a szülők is támogatják. A kirándulások szervezése a fokozatosság-elv szerint: 1 - 2. évfolyam BEVEZETŐ SZAKASZ közvetlen környezetünk 3 - 4. évfolyam KEZDŐ SZAKASZ lakóhelyünk és Debrecen környéke 5 - 6. évfolyam ALAPOZÓ SZAKASZ a megye és régiónk környezete 7 - 8. évfolyam FEJLESZTŐ SZAKASZ az ország távoli vidékének környezete Tanulmányi kirándulásainkat az 1-8. évfolyamon egy naposra, az osztályok a 7-8 évfolyamon távolabbi tájakra több napos kirándulást is szervezhetnek, ha a szülők ezt támogatják és biztosítják a felnőtt felügyeletet. Szülői kérésre egyéb program is szervezhető. 10.8.4 A tanórán kívüli környezeti nevelés célja: o o o o o o
fejlesszék a tanuló szociális képességeit, adjanak lehetőséget új ismertek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés), rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismeretek, szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismeretek, tanítsanak rendszerelméletre, 148
o o o o o o o o o o o o o o
alakítsanak ki kritikus gondolkodást, fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás), ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására, alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat, neveljenek a hagyományok tiszteletére, mutassanak követendő mintákat. ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre ( tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében) tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette.
A tanórán kívüli környezeti nevelési színterei: Napközi foglalkozások: Környezeti nevelés tartalma kifejezett, hiszen a tanulók életviteli kultúrájának, szokásaik alakításának közvetlen nevelési lehetőségei tárulnak fel. A napközi programjaiban helyet kell, hogy kapjanak a környezetfeltáró, megőrző programok, ezzel kapcsolatos játékok és cselekvések. Időt és anyagi forrást biztosítani a tanulás utáni szabadidős programok szervezésére. Szakkörök- egyéb választható foglalkozások: Szervezhetünk külön környezetvédelmi szakkört, vagy az egyes környezeti kérdésköröket integrálhatjuk a különböző tantárgyi szakkörökhöz is. A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanuló fejlesztésének nagyon jó színtere. A természetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök is (pl.: biokertész, gyógynövény, katasztrófavédelmi, természetkutató stb.), de a tantárgyakkal megegyező szakkörök (kémia, vöröskeresztes, biológiai) munkájába is be lehet építeni a környezeti nevelést. Tanulóknak adott feladatok: Adunk ki egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet pályázat kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás. Nyári tábor: Lehetőleg olyan természetkutató tábort szervezzünk, ahol konkrét problémát oldanak meg a tanulók (pl.: monitoring, rekonstrukció, élőhely térképezés, mérések stb.). A tábor típusától függően fontos az illetékes önkormányzat, szakemberek megkeresése, véleményük kikérése.
149
Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek: Energetikai és hulladékgazdálkodási vetélkedőkkel, természetvédelmi monitoring tevékenységgel hívjuk fel a figyelmet a természetvédelem szükségességre. Akciók: Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezzünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára. A megmozdulást szervezhetjük magunk is, de csatlakozhatnunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz (pl.: Föld napja, Madarak és Fák Napja programjai). Kiállítások: Rendezzünk iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat (pl.: szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítást). Jó lehetőség a környező iskolákkal, illetve a művelődési házzal való kapcsolattartás. Iskolai zöld nap – A Föld napjához kapcsolódó Iskolai kiadvány – Az iskola hírnevét is öregbíti, ha olyan szakmai kiadványsorozatot jelentet meg, amely színvonalával érdeklődésével tarthat számot. A műhelyekben, egyéni feladatokként végzett munka fontos elismerése, ha azok megismerhetővé válnak a nagyközönség számára. Média – Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért tartsunk szoros kapcsolatot a helyi médiával, és gondoskodjunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetéséről. Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés - A helyi önkormányzattal szervezzük meg az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést és elkülönített elszállítását legalább a papírhulladék, a szárazelem és a szerves hulladék vonatkozásában. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihat a tanuló tágabb környezetére is. Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel - Találkozzanak a tanulók a helyi és országos környezet- és természetvédő civil szervezetekkel, ifjúsági tagozatként aktívan be is kapcsolódhatunk ezen mozgalmakba. Szervezzünk a közeli boltok vezetőjének engedélyével próbavásárlást, hogy a tanulók ismerkedjenek a reklámok fogásaival, a fogyasztói szokásokkal. A Hortobágyi Nemzeti Park, vagy társadalmi szervezet segítségével szervezhetünk a gyerekeknek természetvédelmi akadályversenyt. A felügyelőségek, vagy környezetvédelmi cégek bevonásával műszeres vizsgálatokat is végezhetünk. (pl.: zajszint, talaj-, levegőszennyezettség) 150
Művészeti csoportok, ünnepségek – Használjuk ki a művészetek iránti érdeklődést. Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel. Szervezzünk irodalmi műsort (pl.: a víz világnapján). Természetes anyagok felhasználásával készítsük el egy környezetbarát lakóház, porta modelljét. Éljünk a drámapedagógia korszerű módszereivel is. Környezeti nevelés értékelése Sikerkritériumok: - társas kapcsolatok fejlődése - részvétel a programokban - dokumentáció, produktum - a programokban megjelölt feladatok teljesítése - pedagógus kompetenciák fejlődése Igyekszünk arra törekedni, hogy minden évben, minden tanulónk részt vehessen valamelyik környezetvédelmi programunkon.
11. A gyermek, tanuló esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 11.1 Helyzetelemzés
Az esélyegyenlőség elvének iskolai gyakorlatra való alkalmazása során fontos arra összpontosítani, hogy településünkön milyen hátrányok és mihez viszonyítva jelentkeznek. A helyi adottságok rávetülnek az iskolai életre is. Igaz, hogy a szervezeti keret átalakult, de az esélyegyenlőség megteremtésének háttérelemzését mégis a Hajdúhadház Kistérség esélyegyenlőségi programja alapján dokumentáljuk: „ Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése Magyarország számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy minden állampolgár, a nők, a fogyatékos személyek, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, a roma emberek számára is megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az oktatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is.
151
11.2
Alapfogalmak és értelmezésük
Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította (jelölése HH); e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek/tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – önkéntes nyilatkozata alapján – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, halmozottan hátrányos helyzetű az is, akit tartós nevelésbe vettek (jelölése: HHH). Egyenlő bánásmód követelménye: a gyermek, tanuló más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön azonos színvonalú ellátásban. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az előző pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. A gyermek mindenek felett álló érdeke: minden egyes ügyben, minden egyes intézkedésnél, minden eljárás során a gyermek érdekében kell dönteni. A döntés elmulasztása is ezen alapelv megsértését jelenti. Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket. Esélyegyenlőség érvényesítése: Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet. Integrációs felkészítés: az esélyt teremtő nevelésnek, oktatásnak az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása a többi tanulóval azonos csoportban történik 152
A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket. Ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein – oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. –, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok.” 11.3
Alapelveink
Iskolánkba felvett tanulók összetételére jellemző, hogy igen eltérő szociális és kulturális háttérrel érkeznek közénk. Nem csupán a szociális hátránnyal élő gyerekek esélyeit kell kiemeltnek tekinteni, hanem a jómódú családok deviancia felé hajló gyerekeinek is egyenlő esélyeket kell biztosítani. Az alapelveket a 2003/CXXV. törvény alapján készítettük el, kiegészítve egyházunk álláspontjával:
Az esélyegyenlőség csak az iskolai helyzetre szabályozható
o (6. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki a családjogi jogviszonyokra, a hozzátartozók közötti jogviszonyokra, az egyházi jogi személyeknek az egyházak hitéleti tevékenységével közvetlenül összefüggő jogviszonyaira Az esélyegyenlőség biztosítása során figyelembe kell venni: o o o o o o o o o o o o o o o o o o
8. §11 Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e)12 nemzetiséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete,
153
o o o
r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.
Az egyenlő bánásmód elve egyenlő jogokat és egyenlő kötelességeket jelent. A jogok gyakorlása nem korlátozhatja a másik embert jogainak gyakorlásában. Az egyházközség, önkormányzat, gyermekvédelmi szolgálat bevonásával igyekszünk lehetőséget teremteni a hátrányok csökkentésére. Az érintettek köre: halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, hátrányos helyzetű tanulók, romák, nevelő szülői hálózatból érkező tanulók, lakásotthonban élő tanulók, fogyatékkal élő tanulók- SNI, BTM-, veszélyeztetett tanulók, tanulási kudarcnak kitett tanulók, tehetséges tanulók.
11.3.1 Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, iskolai gyermekvédelem „…a gyermeknek, figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára, különös védelemre és gondozásra van szüksége…” Idézet az 1959-ben elfogadott „Nyilatkozat a Gyermek Jogairól”című ENSZ-dokumentumból.
Ez a megállapítás túlmutat a gyermekvédelem korábbi értelmezési keretein, amennyiben megállapítja: a gyermek pusztán életkora által védelemre – érdekei, jogai védelmére – szorul; azaz gyermeki létéből fakadóan védelemre szorul akkor is, ha nem veszélyeztetett.
A gyermekvédelem legelső szintje az elsődleges szocializációs közegek – család és iskola – gyermekeket oltalmazó működése, a gyermekek speciális életkori szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlesztő közeg biztosítása. Ennek a természetes oltalomnak a jelenléte maga a megelőző gyermekvédelem, amely feladata az iskolának és minden pedagógusnak. Ahol a természetes oltalom sérült, ott lép be a hagyományos értelemben vett aktív segítő, sőt akár beavatkozó gyermekvédelem, amely jórészt túlmutat az iskola felelősségi körén. Ezen a ponton az iskola közvetlen partnereként megjelenik a Gyermekjóléti Szolgálat. A bevezetőben idézett ENSZ-nyilatkozat szellemében az Egyesült Nemzetek Szervezete 1989-ben megalkotta az „Egyezmény a Gyermek Jogairól”című nemzetközi egyezményét, melyhez Magyarország is csatlakozott, majd ezzel összhangban elfogadta az 1997. évi XXXI. törvényt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. A törvény a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményként nevezi meg az iskolát, és ezzel együtt meghatározott gyermekvédelmi feladatot ró a közoktatási intézményekre. A törvényi előírásnak megfelelően a gyermek veszélyeztetettsége iránti érzékenység a pedagógus részéről nem puszta humanitárius gesztus, hanem törvényben is előírt kötelezett154
ség, azaz a veszélyeztetettség feltárása nem maradhat kizárólag az érzékenyebb, érzelmi beállítdású pedagógusok attribútuma. Ugyanakkor világos, hogy a veszélyeztetett gyermekekkel, a gyermekvédelmi feladatokkal való szembenézés komoly felelősséget jelent és komoly szakértelmet igényel. Ezért fontos, hogy ugyanezen a törvényi helyen világossá válik: a tanár nem marad egyedül az általa felfedezett problémával, és nem az ő felelőssége a helyzet megoldása; feladata a jelzés a Gyermekjóléti Szolgálat felé. Az ilyen jelzést megelőzik a tanári repertoárból ismert eljárások: beszélgetés az érintett gyermekkel, családdal, illetve valamely segítő szervezet igénybevételének felajánlása. A törvény szerint „veszélyeztetettség: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy megakadályozza”. Ez a megfogalmazás nyilván nem ad komoly támpontot egy-egy valós eset megítélésében, és így megőrzi a tanári mérlegelés lehetőségét és felelősségét. Ezt a nehézséget hivatott a közoktatási törvény áthidalni a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet fogalmának nagyon jól konkretizálható meghatározásával. Iskolánkban elsősorban a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat tartjuk nyilván. Ennek értelmében: Hátrányos helyzetű az a tanuló, akit a jegyző védelembe vesz. A gyakorlatban ez a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben való részesülést jelenti. Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akit a jegyző védelembe vett, és akinek szülei a tanuló oktatási intézménybe való bekerülésekor legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkeznek.. A leggyakoribb problémát a szociálisan ellehetetlenült, a tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő, a bántalmazott és elhanyagolt, illetve a deviáns viselkedésű gyermekek jelentik. A bántalmazásnak három fajtáját szokás megkülönböztetni: lelki, fizikai és szexuális típusú. A lelki bántalmazás szinte semmiféle figyelmet nem kap, pedig az a gyermek, akit nem becsülnek, megaláznak, szóval ütnek, nem szeretnek, vagy ennek nem adják jelét, kiközösítenek, megkülönböztetnek, nem számíthat jó kilátásokra felnőtt életében: agresszív vagy éppen túlságosan visszahúzódó lesz, könnyen válik a drog, alkohol és deviáns viselkedés áldozatává. Az iskolai megelőző gyermekvédelemnek egy keresztény szellemiségű iskolában elsősorban a szerető, támogató légkör megteremtésén kell fáradoznia, elutasítva a lelki bántalmazás minden formáját mind a tanulók egymás közötti viszonyában, mind a tanár- diák kapcsolatban és nem utolsó sorban a tanulók előtt mintaként szolgáló pedagógus-pedagógus kapcsolatban. E tevékenységben kiemelkedő szerepe van az iskolalelkésznek, az iskolavezetésnek, az osztályfőnököknek és minden, az iskolában dolgozó pedagógusnak, technikai dolgozónak.
155
Az iskolai gyermekvédelem gyakorlata: A gyermekvédelmi felelős vagy gyermekvédelmi feladatokat ellátó pedagógus képezi a kapcsolatot az iskola és a Gyermekjóléti Szolgálat – egyúttal a pedagógiai és a szociális megközelítés között. Erre a hídszerepre nagyon nagy szükség van, hiszen így válik lehetővé az, hogy az arra rászoruló gyermekek már az iskola védett közegén belül megkapják a szükséges személyes gondoskodást. Az osztályfőnök és a szaktanár számára az iskolai közegben megoldhatatlan kommunikációs konfliktust okozhat, ha diákjának életében valami problémát érzékel. A hierarchikus tanár-diák kapcsolatban, a tanórára és osztálykeretre szerveződött iskolai struktúrában szinte lehetetlen megteremteni az intim beszélgetéshez szükséges légkört és bizalmat. Sikeres problémafeltárás csak az elfogadás és empátia közegében jöhet létre. Miközben a problémafeltáró beszélgetésben aggasztó jelek, történések hátterét, magyarázatát keressük, a siker nyitja mégsem a pedagógus praxisban kitüntetett szerepet játszó kérdezés, hanem az értő figyelemmel történő meghallgatás. Ez az értő figyelem egyszerű emberi nyitottságból, a másikra való kíváncsiságból táplálkozhat, és éppen természetessége adja az igazi érzelmi erejét. Ez az, ami a tanár-diák kapcsolatban megteremtheti az intimitást. Az empatikus, segítő tanár ebben a helyzetben tehát emberi attitűdje szerint cselekszik, segítsége emberi gesztusként hat és igazi megerősítést közvetít. Az iskolai gyermekvédelem feladatai Iskolánkban a legfontosabb gyermekvédelmi munka a megelőzés. Esetenként szükséges a problémák feltárása és a veszélyeztető tényezők csökkentése, megszüntetése. Ez utóbbi a gyermekvédelmi szakszolgálatokkal együttműködve történik. Súlyosabb esetben a tanulók utókövetése is indokolt. Külső segítő szervezetek, hatóságok:
Gyermekjóléti Szolgálat Önkormányzat Nevelőszülői hálózat Lakásotthonok Gyámügyi Hivatal Gyermekpszichiátria Magyar Katolikus Karitász Iskolaorvos, védőnő ÁNTSZ
156
11.3.2 Romák Nyíracsádon a roma társadalom sérelmesnek tekinti, ha felzárkóztatásukról beszélünk, mivel ez azt sugallja, hogy ők a társadalom kirekesztett rétege. Ezért ezt a vonatkozást iskolánkban nem használjuk. Kimondjuk, hogy iskolánkban a roma gyerekeket ugyanazon a jogok és kötelességek illetik meg, mint minden más gyermeket. A kulturális különbségekből fakadó másságot tiszteltben tarjuk. Iskolai dokumentumaink elkészítése előtt megbeszélést folytatunk a roma képviselet vezetőjével. Cél: A roma társadalom életének elősegítése oly módon, hogy azonos tartalmú, azonos értékű és továbbfejleszthető tudást és esélyegyenlőséget kell biztosítani. Iskolánkban fontosnak tartjuk az első osztályosok beilleszkedését az új környezetbe, a tanulmányok sikeres elkezdését és a gördülékeny átmenetet az alsó és a felső tagozat között. Kiemelkedően fontos cél, hogy a tanulók teljesítsék a tanulmányi kötelezettségeket, járjanak rendszeresen iskolába, sikeresen fejezzék be az általános iskolát. Fontos, hogy helyes pályaorientációval segítsük továbbtanulásukat. A tanulmányi munka mellett nagyon fontos a kedvező iskolai légkör megteremtése, amely itt tartja az iskola falai kötött a roma tanulókat. Ezt sok szeretettel, türelemmel igyekeznek elérni kollégáink. A környezeti hátrányokból adódó nehézségek, ismeretek hiánya szükségessé teszi, hogy olyan életvezetési, egészségügyi, viselkedési ismeretekhez jussanak a tanulóink, melyek segítik őket a mindennapokban. Fontos, hogy ezek a tanulók is jussanak olyan kulturális, hitéleti közösségi élményekhez, amelyek új értékeket jelentenek számukra. A többi tanulóval együtt történik a tantárgyi felzárkóztatás: alsó tagozaton írás, olvasás - szövegértés, számolási készségek kialakítása felső tagozaton szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, helyes kiejtés, helyesírási készség fejlesztése, számtani műveletek helyes elvégzése, összefüggések felismertetése Tehetséggondozás a többi tanulóval együtt: A tehetséges roma tanulók, legyenek tehetségesek sportban, zenében vagy tanulmányi előmenetelben, nagyon fontos, hogy kibontakoztathassák tehetségüket, eredményeket érjenek el. Az így szerzett sikerélmény nagyon jó hatással van más tevékenységükre is. Büszkeségeink táblán helyezzük el eredményeiket. Kulturális programok: Az etnikai program keretében kapjanak lehetőséget a roma tanulók arra, hogy eljussanak kiállításra, múzeumba, színházba.
157
Továbbtanulás Fontos jó együttműködést kialakítani a tanulókkal és a szülőkkel, hogy minden nyolcadikos gyermekünk a lehetőségeit megismerve, a képességeinek birtokában tudjon felelőséggel dönteni a jövőjéről. Jusson el minden családhoz a továbbtanulást segítő szakirodalom, tudjanak a döntést segítő rendezvényekről, börzékről, nyílt napokról, stb. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről Erre a tevékenységre minden lehetőséget megragadunk, tájékoztatjuk a családot a szülői értekezleteken, a fogadóórákon, a családlátogatások alkalmával. Elsősorban a Gyermekvédelmi Szolgálathoz irányítjuk a szülőket, hogy szakmailag a legmagasabb szintű tájékoztatást kaphassák. Természetesen igény szerint azonnali konzultációra is lehetőséget teremtünk előre egyeztetett időpontban. Célunk, hogy minden rászoruló család tudomást szerezzen a juttatásokról, senki ne essen ki a szociális hálóból. Motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön Elsősorban az osztályfőnökök feladata, hogy megismerjék osztályuk tanulóinak szociális körülményeit, s ennek alapján személyes kapcsolatfelvétel útján győzzék meg a szülőket az iskola által szervezett tevékenységformák fontosságáról és hasznosságáról. A napköziben vagy a tanulószobán eltöltött időnek mérhető változást kell előidéznie a gyermekek neveltségében, viselkedésében és tanulmányi eredményében. Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel A gyermekeink érdekében iskolánk folyamatos munkakapcsolatot épít ki a Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval Önkormányzat Gyámügyi előadójával, Családsegítő Szolgálattal, A rendőrség megbízottjával Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 11.3.3 Tanulási kudarcnak kitett tanulók A tanórák keretében a lemaradó tanulók differenciált foglalkoztatása, feladataik gondos megválasztása kiemelt szempont minden tanítónak, tanárnak. Azok a diákok, akik testileg-lelkileg kiegyensúlyozottan fejlődő társaikhoz képest eltérést mutatnak többségükben olyan szociális közegből kerülnek iskolánkba, ahol nem biztosított az egészséges pszichés fejlődés. Ez nem feltétlenül szegénységet jelent. A tanulási zavarral küzdő gyerekek általában tanulási kudarcnak kitett tanulók. Az olvasás, írás, matematika elsajátítását az iskolai tanulás során alapvetően nehezítik a részképesség zavarok. A tanulási zavarok korrekciója komplex, átfogó program. 158
Ennek elemei: Iskolánkban a gyerekek részére differenciált óraszervezéssel tanítunk. fejlesztő/ rehabilitációs foglalkozásokat szervezünk, fejlesztő pedagógus /gyógypedagógus/ irányításával, a gyermek elvárható szintjére való felzárkóztatás céljából. Pótoljuk teljesítménybeli lemaradásait, sikerélményt biztosítva. A fejlesztő pedagógus a tanórával párhuzamosan, vagy azon kívül egyéni vagy kiscsoportos /2-8 fő/ foglalkozásokat tart. Ezek a foglalkozások nem azonosak a korrepetálásokkal, de egyenértékűek a tanítási órákkal. Olyan alapkészségek fejlesztését végzi, amelyek a gyermekek iskolai teljesítményét javítják. A hagyományos és alternatív pedagógiai fejlesztő eljárások a gyermek személyiségéhez alkalmazkodva. Gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus kollégáink segítik szaktanárainkat a differenciált óratervezésben. iskolalelkész/paróchus atyánk lelki támaszt ad tanulóinknak és a családoknak. 11.3.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók szűrése és terápiája. Az iskolába bekerülő első évfolyam tanulótól indulva
Az iskolába felvett tanulóinkat részképesség zavarra, artikulációs képességre és diszlexia prevencióra szűrjük az osztályba sorolás előtt. Már ebben a fázisban kiderül, hogy kik azok a gyerekek, akik tanulási kudarcra hajlamosak. A tanító pedagógus fokozott figyelmet szentel ezeknek a gyerekeknek. Módszerei: egyéni- kiscsoportos korrepetálás, differenciált feladatok, több idő biztosítása, szoros együttműködés a szülői házzal. December elején- a DIFER mérés után- azokat az elsős tanulókat, akiknél tanulási nehézség vagy akadályoztatottság veszélye áll fenn a megfelelő pedagógiai szolgáltatóhoz beküldjük a szükséges vizsgálatok elvégzésére. (Szakértői bizottság, Nevelési Tanácsadó, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelelően) A szakvéleményben foglaltak alapján igazgatói határozat készül. Ez magában foglalja a javaslatot, a fejlesztendő területeket, a fejlesztést végző pedagógus nevét, a fejlesztő foglalkozások idejét. A tanuló így több oldalról kap támogatást. Fejlődéséről fejlesztési/habilitációs naplót vezetünk. A határozattal nem rendelkező tanulóink, illetve, akik nem jogosultak kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokra számára a tanuló szobai és a napközis csoportok állnak a rendelkezésükre, ahol pedagógus irányítása mellett készíthetik el a házi feladatokat. Ezeknek a gyerekeknek a szülei beírathatják őket a felzárkóztató foglalkozásokra. Az iskola igazgatója elrendelheti a felzárkóztató foglalkozásokon való részvételt, különösen abban az esetben, amikor bukás veszélye áll fenn.
159
A pedagógus javaslatára a szülők olyan egyéb foglalkozásokra is beírathatják a gyerekeket, amelyek közvetve segítik őket a tanulási kudarc leküzdésében. (Zene, művészeti tevékenység, hitéleti munka) Megfelelő személyi feltételek mellett egyéb foglalkozások is szervezhetőek, ahol alternatív módszerek alkalmazása történik. Az iskoláztatás folyamán jelentkező tanulási kudarc esete: Feladatok: A kudarc okainak felderítése a legfontosabb kiindulási pont.(nem megfelelő otthoni körülmények, képességek alacsony szintje, motiváció hiánya) tapasztalatok összegzése, hasznosítása, fejlesztendő területek meghatározása a tanulás tanítása: jó tanulási szokások, technikák elsajátíttatása felzárkóztató programok készítése, szervezése, a lemaradó tanulók számára egyéni segítségnyújtás a hiányosságok pótlására szakvélemény alapján korrepetálások szervezése a szabad órakeret terhére. differenciált felzárkóztatás szervezése (kiscsoportos foglalkozás a tanítók, szaktanárok vezetésével) beiskolázás segítése Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. E feladatnak fontos részét képezi minden iskolai szinten a korrepetálás.
A pszichésen iskolaérett gyermekre mindenekelőtt az akaratlagos folyamatok dominanciája jellemző. Az ismeretlen tananyag elsajátítása is akaratlagos figyelmet és emlékezetet igényel. A szándékos emlékezet az egész személyiségfejlődést alapjaiban befolyásolja. A felzárkóztató programok elsődleges feladata az érdeklődés, a gondolkodás, a beszéd megfelelő fejlesztése. Az 1-4. évfolyamon napközis foglalkozásokat tartunk. Korrepetálás, illetve továbbtanulóknak előkészítő foglakozás szaktanárok közreműködésével. Lehetőség szerint differenciált foglakozás megvalósítása a tanórákon. Csoportbontás bizonyos tanórákon. Magántanulói státusz biztosítása. Pedagógusok munkáját segítő továbbképzéseken való részvétel. Iskolánkban a fejlesztő-gyógypedagógus, a tanárok mellett logopédus szakember is segíti a felzárkóztatást. A fentebb már részletezett differenciált képességfejlesztés, szakkör, korrepetálás, könyvtár, tanulószoba, napközi mellett iskolánkban, ha a létszám indokolja a sokszor halmozottan hátrányos helyzetű, szociokulturálisan veszélyeztetett roma etnikai kisebbség hátrányainak kompenzálására etnikai korrepetálásokat tartunk.
160
Tevékenységeink: integrációs, képesség kibontakoztató egyéni fejlesztés tanulási foglalkozásokon, gyakorlati foglalkozások keretében biztosítani a differenciált óraszervezést, munkaformákat, feladatokat korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások prevenciós programok, pályázatok A fejlesztés főbb területei : 1. Mozgásfejlesztés: - nagymozgások - finommozgások 2. Testséma fejlesztés 3. Téri tájékozódás fejlesztése 4. Percepciós fejlesztése - vizuális - auditív - idő - verbális - taktilis - emlékezet - figyelem - gondolkodás 5. Játék, mint fejlesztő eszköz 11.3.5 A tanuló mentesítésének, értékelésének lehetőségei, feltétele
Igazgatói határozat alapján. Személyi, tárgyi feltételek biztosítása. /megfelelő szakember, fejlesztő könyvek, dokumentáció/ A tanuló mentesíthető szakértői vélemény alapján egyes tantárgyakból, tananyag részekből, az értékelés és minősítés alól. Amennyiben a tanulót mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskolának egyéni foglalkozás keretében kell segítséget nyújtani a felzárkóztatáshoz. Az egyéni foglalkozást a tanulóra igazított fejlesztési terv alapján kell végezni, amelynek alapjául a szakértői vélemény szolgál. Az egyéni foglalkozáshoz a szükséges időkeretet a közoktatási törvény biztosítja. Az egyéni foglalkozás tanórai foglalkozásnak minősül. Tanórákon kívül egyéni foglalkozás, korrepetálás keretében kell a hiányos területeken fejleszteni, felzárkóztatni a lemaradókat; a tehetséget pedig gondozni. Az egyre csökkenő korrepetálások száma, és az egyre magasabb létszámú tanulási gonddal küzdő tanuló miatt biztosítunk egyéni felzárkóztatást is. Családon belül a szülőt felkészítjük arra, hogy a tanítóval való közös megbeszélés alapján ő is segíteni tudja gyermeke fejlődését, adott esetben otthoni gyakorlással. 161
A kudarc kivizsgálása is fontos szempont. Ebben meghatározó a szülő és a pedagógus együttműködése a megfelelő szakember bevonásával együtt. A szükséges vizsgálatok elvégzéséhez való szülői beleegyezés hiányában a pedagógus nem tud további lépéseket tenni a gyermek fejlesztése érdekében. A gyermek érdekében jegyzői segítségek lehet kérni. Iskolánkban logopédus, fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus segíti a tanítók, tanárok munkáját. A magas létszámú osztályokban, illetve a több problémás gyermeket tanítók munkáját segítené még egy pedagógiai asszisztens és iskolapszichológus alkalmazása. A pedagógus megerősítője az iskolalelkész lehet. Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős –a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. Iskolai játékos foglalkozásokon, project munkában, hitéleti tevékenység keretében nőhet a sikerélmény. Igen fontos szerepe van a személyes törődésnek.
A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. 11.3.6 Az esélyegyenlőség megvalósulásának ellenőrzése és a lehetséges intézkedések ellenőrzés: A tanév elején elkészülő munkaterv részét képezi a belsőellenőrzési intézkedési terv. Az igazgató, helyettese és a szakmai munkaközösségek vezetői óralátogatásokkal, a tantermi ülésrend szemrevételezésével, egyéb megkülönböztetést magában rejtő esemény, gyakorlat kiszűrésével védik a gyerekek jogait. beszélgetést folytat a DÖK képviselőkkel, szülői Választmány tagjaival. intézkedések: az igazgató felszólítja a helytelenül eljáró pedagógust a gyakorlat beszűntetésére az igazgató megtilthatja bizonyos tevékenységek folytatását 162
az igazgató előírhat jó gyakorlatok adaptálását szakmai továbbképzést eszközöl
11.3.7 SNI, BTM, fogyatékkal élő tanuló Sajátos nevelési igényű az a tanuló, akiről ezt a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményben megállapítja. 11.3.7.1 Teendők a sajátos nevelési igényű és fogyatékkal élő tanuló integrált oktatása során
A fogyatékosság fajtájának megfelelő tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Az SNI tanulókra vonatkozó irányelvek alkalmazása Az akadálymentesítés biztosítása A helyi tantervben az integrált oktatás kertében előírt haladási ütem és fejlettségi szint meghatározása. A tanuló teljesítményének értékelésekor figyelembe kell venni a gyermek adottságait. Az értékelés normája a helyi tantervben kerül meghatározásra. Értékelő pedagógus a szaktanár ÉS a gyógypedagógus. A tanítási órák keretében a tananyaggal halad a tanuló csökkentett követelmény szinten. A gyógypedagógus az alapozást és a fejlesztést végzi. Tanulási problémák esetén az igazgatói határozatban foglaltakon felül is szervezhető átmeneti vagy tartós felzárkóztató foglalkozás.
11.3.7.1 Teendők BTM-es tanulók tanulási kudarcának csökkentése érdekében
A BTM-es az a tanuló, akiről a jogszabályban előírt szakszolgálat ezt szakvéleményben megállapítja. A gyerekek több idő biztosításával, az osztályközösség felkészítésével segítséget kapnak a tanulmányaikhoz. A szakvéleményben foglaltak megvalósulásáért az osztályfőnökök a felelősek: el kell juttatni a szaktanárokhoz az egyéni bánásmód elemeit, formáit, akik ezt alkalmazzák a mindennapokban. A szakvéleményben előírt módon igazgatói határozattal megtámogatva folytatják tanulmányaikat. A gyerekek számára lehetőség van egyéni haladási ütem biztosítására. Cél a bukások megakadályozása, de nem kizárása. Egyéb, napközis és tanuló szobai foglalkozások segítik a hatékonyabb felkészülést. Hasonló az eljárás a többi tanulási kudarcnak kitett tanuló esetével.
163
11.4
nevelőszülői hálózatból, lakásotthonból érkező tanulók
Nyíracsádon két lakásotthon és két nevelőszülői hálózat működik. Az iskolában a családból kiemelt tanulók aránya 15-20% között változik. Ez igen nagy arány. Ezek között a tanulók között sok igen jól és megnyugtatóan integrálódott és alkalmazkodott új környezetéhez. Azonban néhányan- ők vannak kevesebben- komoly magatartási és tanulmányi problémákkal küzd. Nagy gondot okoz, hogy a nevelőszülők nem minden esetben tudnak elég hatékonyan segíteni a gyerekeknek. Ezért ezt a feladatot az iskola kénytelen részben felvállalni. A lakásotthonokban is szűkösek a személyi feltételek. A gyerekek integrációjának és tanulási kudarcának csökkentése érdekében a következő foglalkozásokat tudjuk biztosítani. felzárkóztató foglalkozás egyéb segítő foglalkozás differenciált óraszervezés hitéleti tevékenység napközi és tanulószoba szakvélemény esetén az előzőekben leírtak szerint járunk el.
11.5
tehetséges tanulók
Esélyegyenlőségét az emberi méltóság feltétlen tiszteletével és tehetséggondozó program szervezésével érjük el. A tehetséges gyerekek számára is biztosítani kell a képességeiknek megfelelő feltételeket. A tehetséges gyereknek joga van tehetsége szerinti ütemben tanulni, képességei figyelembe vételével tanulmányi versenyeken részt venni. A tehetsége gyermek több esetben az átlagtól eltérő magtartást mutat, a tehetséget a tanuló csoportjával is el kell ismertetni. Nagyon fontos a tehetség felismerése. A modern pedagógia fókuszába kerültek a tehetséges fiatalok. Cél a tehetséges fiatalból kreatív,a táradalom számára hasznos, alkotó felnőtt nevelése.
A tehetség felismerése: Dr. Balogh László előadása alapján alkotunk képet a tehetség felismerésének lehetőségéről: I.A tehetség jellemzői Praktikus szempontból régóta törekszenek arra, hogy kapaszkodókat adjanak a tehetséges gyerekek felismeréséhez, s próbálják összegyűjteni a rájuk jellemző sajátosságokat. - A Van Tassel-Baska-féle jellemzés (1989) tulajdonságai és 164
-
D. Eyre (1997) szempontjai mértéktartóak, és kellő kiindulópontokat jelentenek a tehetség-kereső munkához a pedagógiai gyakorlatban. A Van Tassel-Baska által rendszerezett tulajdonságok két csoportra oszthatók: a kognitív és az affektív csoportra. D. Eyre egy speciális szempontsort ismertet “Nebraskai Csillagos Éjszaka“ néven: a csillagállások analógiájára ismerhetők fel a tehetségek is e nézet szerint. I.1. Van Tassel-Baska rendszere A/ Kognitív jellemzők - A tehetséges gyerekek már a fejlődés korai szakaszában is az átlagos vagy kevésbé tehetséges gyerekektől eltérő kognitív viselkedést mutatnak. A következőkben a legfontosabb és leggyakrabban előforduló különbségeket soroljuk fel. o Szimbólumok és szimbólumrendszerek használata o Koncentrációs kapacitás o Szokatlanul jó memória FEJLŐDÉSI ELŐNYÖK o Korai érdeklődés a beszéd iránt, korai nyelvfejlődés o Kíváncsiság, tanulásvágy o Önálló tanulásra való hajlam o Sokrétű érdeklődés o Kreativitás B/ Affektív jellemzők o Igazságérzet o Humorérzék o Érzelmi intenzitás o Az élet és halál értelmének felfogása o Sok energia o Kötődés I.2. A „Nebraskai Csillagos Éjszaka” tehetség-jellemzői (Eyre) o TEVÉKENYSÉGÉHSÉG: expresszív, szerepjáték, show,, spontaneitás, vezet, kihirdet, lelkes o KÍVÁNCSISÁG – ÉRDEKLŐDŐ: megjegyez, vizsgál, megfigyel, keres / kérdez, megkér, átlát / összefüggéseket meglát o RÉSZT VESZ: kezdeményez, vezet, bevon, bátorít, bemutatja, hogy kell csinálni, instrukciót ajánl vagy kiegészít / segít o FELFEDEZŐ: kísérletezik, mímel, épít, tervez, összerak, rendez / kiválaszt, megold, játszik o FANTÁZIA: kitalál, imitál, elképzel, mímel, eredeti konstrukció, új design o FÓKUSZ: összeszedett, szorgalmas, koncentrál, rendez / kiválaszt, részletet kiegészít o HUMOR: viccek, okos, eredeti, spontán, megjegyez / megfogalmaz, reagál / válaszol
165
o KÉPSZERŰ: metaforák használata, nyomoz, szimbólumok, illusztrál, művészi, eszes, újszerű, eredeti, expresszív o ÖNÁLLÓ: egyedül dolgozik, önmagára figyel, kezdeményez, elmélyült, szorgalmas, koncentrál, tervez / folytat / megold o GONDOLKODÓ: megért / érvel, összekapcsol / asszociál, megtalál / alkalmaz / felhasznál, válaszol / bejelent, megmagyaráz, kiszámol / megold o MOZOGVA CSINÁL: demonstrál, összerak, figyel / reagál, bemutatja, hogyan vagy mit, kiállít, non-verbálisan expresszív o FIGYELMES: észrevesz, meglátja az összefüggést, kapcsolatba hoz / asszociál / megjósol, vizsgál, megkülönböztet, meghatároz (meglát) különbségeket (változást) o (MÁSOK ÁLTAL) ELISMERT: kiválasztott, forrásként tekintenek rá, segít, magához vonz másokat, készséges, mások nagyra becsülik o ÖSSZEÁLL A KÉP: mintát, szabályszerűséget észrevesz, felfog, asszociál, metaforát talál, megjósol, elemez / elméletet gyárt o ÉRZÉKENY: expresszív / könnyen elsírja magát, belelát, megfontolt, segítőkész, együtt érző / empatikus, aggódó, tudatos, gondos o MEGOSZT – ÖNKÉNT JELENTKEZIK: kiterjeszt (másokra), illusztrál, összeköt / leír, megmagyaráz / elmagyaráz, segít / bemutat, tanácsot ad, bátorít o SZÓKINCS: folyékony, megért, kifejez / kifejező, újító, asszociál / összefüggésbe hoz, bonyolult szintaxis, “felnőtt“ szavakat használ o ÜSTÖKÖS: bármilyen viselkedés, ami eltérő vagy látványos.
II. A tehetség azonosítása, keresése Sokan tartják ezt a területet az iskolai tehetséggondozó munka legkritikusabb pontjának. Nem véletlenül, hiszen ha nem találjuk meg az igazi tehetségeket, nem lehet hatékony a leggondosabban összeállított a program sem. Másrészt azért is kritikus elem ez, mert nagyon nehéz korrekt módon azonosítani a tehetséget. Főbb kérdéskörök: o Az azonosítás fázisai, módszerei o A tehetség azonosításának alapelvei o Összegzés: az azonosítás funkciója II.1. Az azonosítás fázisai (Eyre,1997) - Az első fázis: az azonosítás szükségességének és hasznának felismerése - A második fázis: ad hoc azonosítás - A harmadik fázis: tesztek segítségével végzett azonosítás - A negyedik fázis: rendszer-jellegű azonosítás kialakítása A következő módszerek együttesen biztosítják a komplexitást: o tanári jellemzés, o tesztek és felmérések, 166
o kérdőívek – általános és tantárgyak szerinti, o iskolapszichológusok véleménye, o szülői jellemzés, o tanulótársak jellemzése. II.2. A tehetség azonosításának alapelvei Az alábbiakban megfogalmazzuk a legfőbb alapelveket az iskolai tehetség-azonosításhoz, ezek további segítségül szolgálnak a gyakorlati munkához. (Balogh, 2002/a) Az azonosításhoz a korábban bemutatott Czeizel-féle modell ad kapaszkodókat. o A ki nem bontakozott, szunnyadó tehetség rejtekezik. o A képesség és a teljesítmény két különböző dolog: gyakori az alulteljesítő tehetséges tanuló. o A pszichológiai vizsgálati módszerek /tesztek/ segítséget nyújthatnak az azonosításhoz, de önmagukban nem tévedhetetlenek. o A pedagógus és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez. o Minél több forrásból szerzünk a tanulóra vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás. II.3. Pszichológiai vizsgálati módszerek a beválogatáshoz a Csányi Programban II.. A tanuláshoz fűződő viszony feltárása: - „Tanulási szokások” kérdőív, - „Tanulás iránti attitűd” kérdőív, - a motivációs sajátosságok megragadása irányított interjú kérdéssel. 2. Megismerési képességek feltérképezése: - figyelemvizsgálat, - emlékezetvizsgálat /verbális és vizuális/, - gondolkodásvizsgálat /analógiás és logikai/. 3. Kreativitás-vizsgálat. 4. Énkép, önértékelés feltárása: - bemutatkozó játékok, - énkép – máskép/p/, - jövőkép. II.4. Összegzés: az azonosítás funkciója A tehetség felismerése, azonosítása hallatlanul összetett folyamat, általában több lépésben történik, és sokféle módszert kell alkalmaznunk. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a tehetség-azonosítás e bonyolult rendszerében is csak eszköz a fejlesztési folyamatban, jól ábrázolja ezt Tannenbaum (1983, 1986) ábrája. Ő az egész folyamatot egy tölcsérhez hasonlította, amelyben a végcél a tehetséges tanuló hatékony, differenciált fejlesztése. Iskolánkban feladat a pedagógusok számára, hogy folyamatosan bővülő eszköztárat fejleszszenek ki a tehetség felismerésére, valamint a többi egyházi intézménnyel együttműködve 167
olyan versenynaptárat dolgozzon ki, amely hatékonyan segíti tehetséges fiataljaink továbbtanulását. Amennyiben sikerül partner intézményt találni a vendégtanulói jogviszony létesítésével bővíthetjük a tehetséges gyerekek lehetőségeit. A tehetséges gyermekek fejlődésének ellenőrzése: Az intézményben szervezett foglalkozások, tanulmányi és egyéb versenyek eredményeinek értékelése, összegyűjtése, a felkészítő foglalkozások látogatása, konzultációk, dokumentáció
12.A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 12.1 Fogalmak
12.1.1 Dicséret Ha a tanuló magatartása, szorgalma, közösségi viselkedése, tanulmányi előmenetele, példaértékű keresztény megnyilatkozása kiemelkedik az átlagosan elvárhatótól, vagy a tanuló önmagához képest jelentős pozitív változást mutat, dicséretet érdemel. 12.1.2 Jutalmazás A tanuló kiemelkedő közösségi munkájáért, példás magatartásáért, kitűnő bizonyítványáért, tanulmányi versenyen elért eredményéért, példaadó hitéleti munkájáért, sporteredményéért, egyéb kiemelkedő teljesítményéért könyv és egyéb tárgyi jutalomban (emléklap, oklevél, kupa, kirándulás stb.) részesülhet. 12.1.3 A dicséret formái Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: o o o o o
szaktanári dicséret, napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret.
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: o
kiváló tanulmányi eredményéért, 168
o o o o o
szaktárgyi teljesítéséért, példamutató magatartásáért, kiemelkedő szorgalmáért, példaértékű vallásgyakorlásáért példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába kell vezetni.
12.1.4 A jutalmazás formái Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók könyvjutalmat kapnak, amelyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.
Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet kapnak, amelyet az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. Project programok zárásaként a project jellegéhez kapcsolódó project ajándékot kapnak az erre érdemes tanulók. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát az egységes helytállást tanúsító tanulói munkaközösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A Szemünk Fénye Alapítvány támogatja iskolánkat a Szent Piroska Díj odaítélésével.
A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. 12.2
A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek
A magatartás értékelésekor mindig figyelembe kell venni a tanuló egyéni adottságait, beállítódását, temperamentumát. 12.2.1 A magatartás értékelés során figyelembe vett szempontok 1. A tanórai magatartás a) órán figyel, bekapcsolódik az óra menetébe. b) figyelme folyamatos, de passzív, érdektelen c) figyelme könnyen terelhető, vagy passzivitás, vagy fegyelmezetlenkedés, bekiabálás jellemzi, bohóckodásra hajlamos d) társait sem hagyja figyelni, zavarja az óra menetét, lemarad, érdektelen, gúnyos 2. Az óraközi magatartás 169
a)
Szünetekben elhagyja az osztálytermet, a folyosón nem szaladgál, társaival kulturáltan beszélget b) Szünetekben felszólításra elhagyja a termet, a közlekedés szabályainak betartásával közlekedik a folyosókon, társas kapcsolatokat épít c) Szünetekben előfordul, hogy nem hagyja el a tantermet, a folyósokon kiabál, lökdösődik, d) Verekedésbe keveredik, az ügyeletesekkel tiszteletlenül viselkedik, veszélyezteti társait 3. társas kapcsolatok a) Osztálytársai között népszerű, társaival udvarias, türelmes, tisztelettudó, az iskola elvárásainak betartására buzdítja társait, példájával élen jár társai között. b) A közösségi életbe bekapcsolódik, csak időszakos kilengések jellemzik, társaival elfogadható hangnemben kommunikál, néha figyelmeztetni kell, az iskola értékrendjét jobbára elfogadja. A közösség építő tagja. c) Az osztályközösséget inkább megosztja, az iskolai elvárásokkal szemben halad, klikket épít maga körül, többször tiszteletlen társaival. Agresszív megoldások jellemzik. A pedagógusok megkerülésével igyekszik elintézni vitás ügyeit, az iskola által el nem fogadható módon.(fenyegetés, verekedés, stb.) d) Társas kapcsolataiban sok konfliktus jellemzi, amelyeket általában agresszív megnyilatkozásokkal kezel, a közösséget inkább bomlasztja, nem fogadja el az iskola által képviselt értékeket. 4. beszéd, hanghordozás a) Beszéde nem harsány, nem jellemzik a trágár kifejezések, szóhasználata tisztelettudó, udvarias társaival és a felnőttekkel. b) Beszédére nem jellemző a trágár szóhasználat, hangneme miatt néha figyelmeztetni kell, alapvetően udvarias. c) Beszédében előfordulnak trágár, tiszteletlen jelzők, harsánysága miatt figyelmeztetni kell. Előfordul, hogy sértő, tiszteletlen szófordulatokat alkalmaz. d) Trágár, harsány, az iskola által képviselt beszédmódot elutasító, sértő, udvariatlan beszédstílus jellemzi. Sok esetben kerül konfliktusba társaival beszédstílusa miatt. Gyakran kell figyelmeztetni. 5. környezete a) Személyes környezete rendezett, ügyel a tisztaságra, felszerelése rendben van, nem hiányos. A széket utolsó óra után felteszi a padra. Társait is figyelmezteti a környezet tisztántartására. b) Személyes környezete rendezett, általában ügyel a tisztaságra, de néha figyelmeztetni kell. Felszerelése általában rendezett, kisebb hiányosságok jellemzik. c) Személyes környezete rendezetlen, sokat szemetel, padja általában rendetlen, szemetes. A felszerelése hiányos, füzetei rendezetlenek. Sokat kell figyelmeztetni, de együttműködő.
170
d) Környezetére hanyag, felszerelése hiányos, a hiányokat nem pótolja. Nem tesz erőfeszítést a környezete rendben tartására. Sokat szemetel. Ápolatlanság jellemzi. Nem tesz erőfeszítést a rend megtartására, figyelmeztetés ellenére sem. Elutasító. 6. segítőkészség a) Felszólítás nélkül észreveszi a jóra való alkalmakat, segítőkész. Részt vesz az iskola által rendezett közösségi eseményekben. Példamutatóan készséges, megbízható, pontos, fegyelmezett. b) Nem következetesen, de gyakran észreveszi a segítségadás lehetőségeit. Többé- kevésbé részt vesz az iskola által szervezett közösségi alkalmakon. Kötelességét teljesíti, a megbízatásainak eleget tesz. c) Általában kerüli a segítségnyújtást, nem készséges, de a felszólításnak eleget tesz. A munkáját megjegyzések és felületesség jellemzi. d) Egyértelműen elutasítja a segítségadás lehetőségét, önző, együttérzés nem jellemzi. A segítségadásra való felkérést elutasítja. 7. önértékelés/énkép a) Pozitív énkép, egészséges önbecsülés jellemzi. Megbízható, pontos, őszinte és becsületes. Az iskola szabályait betartja. b) Pozitív énkép jellemzi, de előfordul, hogy társai fölé helyezi magát, vagy alul értékeli képességeit. Tanáraival együttműködő, nem jellemzi törtetés. Rá lehet vezetni hibáira és elfogadja az irányítást. Igyekszik reális énképet kialakítani. Ritkán tapasztalható a pontatlanság, felületesség. Az iskolai rendszabályokat jobbára betartja. c) Alapvetően a hangulatai alakítják magatartását. Vagy túl magasra, vagy túl alacsonyra értékeli önmagát. Befolyásolható, labilis személyiség. Nehezen vezethető rá a hibáira, meggondolatlanságok jellemzik. Elragadják indulatai. Nem mindig őszinte, nem néz szembe hibáival. A Házirend szabályait nem tartja be. d) Egocentrizmus jellemzi. Megbízhatatlan, pontatlan, a hangulatai vagy érdeke irányítja. Tisztességtelen eszközöket- fenyegetés, testi, lelki erőszak,- alkalmaz céljai elérése érdekében. Társait rettegésben tartja. Kiszámíthatatlan indulatok jellemzik. Elutasítja nevelői segítő szándékú tanácsait. Felülbírálja a pedagógusok döntéseit, öntörvényű.
12.2.2 A szorgalom értékelésének szempontjai 1. órai munka, aktivitás a. Órán figyel, aktívan bekapcsolódik az óra menetébe. Tiszta, gondos, folyamatos, egyenletes munka jellemzi. b. Igyekvő. Órán aktív. Néha lankad a figyelme. c. Hanyag, rendszertelen munkavégzés jellemzi. Órán passzív, bomlasztja a fegyelmet. Változó az órai aktivitása.
171
2.
3.
4.
5.
6.
d. Visszautasítja a feladatvégzést. Nincs felszerelése, nem igyekszik bekapcsolódni az óra menetébe, Passzív, gúnyos, elutasító. Órai passzivitás jellemzi. szorgalmi munka a. Egyéni érdeklődésének megfelelően a tankönyv anyagán kívül más forrásokból is készül az órákra, tájékozott. Versenyekre benevezhető, jól terhelhető. b. Néha készít szorgalmi feladatot. Igyekszik gyakorlással jobb eredményt elérni. Igénybe veszi a tanári segítséget. c. Nem jellemző, hogy szorgalmi feladattal, gyakorlással igyekszik jobb eredményt elérni. Tanári segítséget néha igénybe vesz. d. Nem igyekvő, szorgalmi munka és gyakorlás nem jellemzi. A tanári segítséget elutasítja. házi feladatok rendszeressége a. Házi feladatait rendszeresen elkészíti, tiszta, rendes munka jellemzi. b. Házi feladatait elkészíti, általában pótolja hiányosságait, kisebb pontatlanságok jellemzik. c. Gyakran nem készít házi feladatot Felszólításra elkészíti a pótlásokat, de rendetlen, gondatlan, hiányos a munkája. d. Ritkán készít házi feladatot, szóban nem készül, a pótlásokat felszólítás után sem készíti el. késések, igazolatlan órák a. nincs késése, igazolatlan órája b. előfordul, hogy elkésik, igazolatlan órája nincs c. késés és igazolatlan órák jellemzik d. tartósan kerüli az iskolát A tanuló felszerelése a. Rendezett, minden órán itt van a felszerelése, tolltartója felszerelt. b. Előfordul, hogy felszerelését otthon hagyja. Tolltartója feltöltött. c. Gyakran felejti otthon a felszerelését, tolltartója hiányos. d. Ritkán hoz felszerelést, tolltartója nem megfelelő. Érdemjegyei alapján fejlődést mutat-e a. Állandó kiegyensúlyozott jó eredményt mutat. Képességeinek megfelelő módon felkészült. Vagy javít eredményein. b. Vagy enyhén ront, vagy kicsit ingadozó a teljesítménye. c. Változó a teljesítménye, nem a képességeinek megfelelően készül az órákra. Előfordulnak elégtelen osztályzatok. d. Egyértelműen ront, sok elégtelen jellemzi. Nem igyekszik javítani tanulmányi eredményén. A tanári segítséget elutasítja.
172
13. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek 13.1 Szülői támogatottság, szakmai elkötelezettség
13.2
13.3
Nevelő testületünk fontosnak tartja, hogy diákjaink olyan műveltséget szerezzenek az általános iskolában, amelyet a középiskolai tanulmányaik során fel tudnak használni. Ez különösen azért fontos, mert diákjaink fokozott hátrányban vannak középiskolai tanulmányaik során. A szülők nem szívesen engedik el a gyerekeket kollégiumba, mert rosszak a tapasztalatok. A Debrecenbe történő beutazás viszont napi három, három és fél óra utazást jelent zsúfolt autóbuszon. Nagyon kevés idejük marad a tanulásra. Ezért kiemelten fontos, hogy olyan maga szintű alapozó oktatásban részesüljenek, amely birtokában csökkenthetik a középiskolai hátrányukat. Nevelésünk sikerének a kulcsa a szülői támogatottság és a szakmai elkötelezettség. Egyházi támogatottság
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a görögkatolikus egyházközséggel szoros munkakapcsolatot építsünk ki. Közös játékok, böjti készületek, nyári és szabadidős programok szervezésében aktívan közreműködünk. Fontosnak tartjuk, hogy az egyházi ünnepeket a katolikus gyerekek a görögkatolikus templomban, a református gyerekek saját felekezetük szerint ünnepeljék meg a tanítási idő alatt. A vasárnapi istentiszteletek, liturgiák látogatása a saját felekezet szerint történik.
Közösség nevel közösséget
Nagyon fontosnak tartjuk a közösség nevel közösséget elvet. A falu közössége, a szülői közösség, a dolgozók és pedagógusok közössége szoros kapcsolatban áll a tanulók kisebb közösségeivel. Fontosnak tartjuk, hogy jó kapcsolat legyen az egyes csoportok között. Kiemelten fontos a jó kommunikáció és az egymás véleményének, értékrendjének tisztelete. Ez azért is fontos, mert a település lakosságának több mint a fele hitét gyakorló görög katolikus. Ez ma Magyarországon nagyon ritka. Ezért fontosnak tartjuk ennek az értéknek, szokásoknak és hagyományoknak a megőrzését és áthagyományozását.
173
13.4
13.5
13.6
Politikamentesség
Nagyon visszataszítónak tartjuk, ha politikai, ideológiai állásfoglalás történik az iskolában. Politikamentes intézményként szeretnénk működni, hisz településünknek egy iskolája van, ahol minden nyíracsádi kisdiáknak egyenlő esélyt kell kapnia az alapműveltség megszerzéséhez.
Vallásszabadság
Iskolánkban nem minősítjük más felekezetek tanítását, vallásgyakorlatát. Vallási és politikai propagandának nincs helye az intézményben. Nem tartozik a vallási propaganda fogalmába a fenntartó számára a CXC törvényben meghatározott vallási és hitéleti előírások adásának joga. Szülőföld megbecsülése, identitás
A lakóhely- őseink földjének- megszerettetése a tanulókkal.
14.Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek 14.1 Egyházi- hitéleti nevelés
Iskolánk egyházi fenntartású intézményként működik, és magán viseli az egyházi nevelés szinte minden jellegzetességét: A tanítás során imákat- tanítást kezdő, záró, étkezés előtti, utáni, egyéb alkalmi- és vallási tevékenységeket gyakorolnak a tanulók. A bűnbánati időszakokban az étkezéseket e hagyományokhoz igazítjuk. A gyerekek számára lehetővé tesszük a templomi szertartásokon való részvételt, az egyházi év hagyományait betartjuk. A lelki egészségnevelést lelkigyakorlatok formájában és lelki beszélgetések és gyónások formájában valósítjuk meg az iskolalelkész vezetésével. A pedagógusok hitéletének gyakorlása például szolgál a diákok számára is. Személyes fejlődésük, igyekezetük a krisztusi személyiség kialakítása érdekében nagyon fontos nevelő erő.
174
14.2
Project-oktatás
Iskolánk korábbi gyakorlatának megfelelően a tanév során, a tanév helyi rendjében meghatározott módon, szervezünk project - oktatást, nevelést. Ősszel az egészség-hét, november 15-től karácsonyi készület, január végén a Szent Piroska Hét keretein belül. A project időszak eseményeit a tanév helyi rendjében kijelölt felelős pedagógusok szervezik, annak forgatókönyvét két héttel korábban jóváhagyásra az iskola igazgatójának benyújtják. Az anyag és egyéb költségeket az éves költségvetés kereteiben kell meghatározni. A project nevelés-oktatás célja: A hagyományos tanítási kereteken túl lehetőséget biztosítani a tanulóknak személyes megnyilatkozásokra, felkészülni tanulmányi versenyekre, megismerni a tudomány, hitélet, egészségnevelés új módszereit és lehetőségeit, amely által személyiségük, önbizalmuk, énképük pozitív irányban fejlődik. Szorosabb kapcsolatot kialakítani a szülői házzal, közösségekkel.
14.3
Egyéb lehetőségek
A nevelőtestület a felmerülő kihívások, a tehetséggondozás, lelki kiegyensúlyozatlanság miatt hátrányos helyzetű- nevelő szülőnél, lakásotthonban élő, csonka családban növekvő. mélyszegénységben élő - gyerekek tanulási motivációjának kialakításához folyamatosan dolgoz ki új módszereket.
15. Az iskola írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatásának, az ismeretek számonkérésének a rendje. 15.1 A magasabb évfolyamba lépés feltételei
A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatározott alapkövetelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája alapján bírálják el. Az 1. évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a 2. évfolyam félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített, illetve „felzárkóztatásra” szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra” szorul minősítést kap, a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, javaslatot kell tenni az akadályozó tényezők megszüntetéséhez szükséges intézkedésre. A nevelőtestület hozhat olyan döntést, hogy a tanulónak meg kell ismételnie az évfolyamot, de csak abban az esetben, ha a tanuló az adott tanítási évben legalább 250 tanítási óráról távolmaradt, vagy egy tantárgy tanítási óráinak 30 százalékáról mulasztott. (Az iga175
zolatlan távolmaradások száma magasabb volt az igazolt távolmaradásokénál, feltéve, hogy megtörtént a szülő figyelmeztetése az igazolatlan távolmaradás jogkövetkezményeire.) A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges”(2) év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 2-8. évfolyam végén bármely tantárgyból "elégtelen" osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál több mulasztott; és az igazolt mulasztások száma magasabb volt, mint az igazolatlan mulasztásoké; magántanuló volt; egy tantárgyból a tanítási óraszám 30 %-ánál többet mulasztott. o A 250 óránál többet mulasztott tanulóknak osztályozóvizsgát kell tenniük minden tantárgyból, ha a nevelőtestület a szülő előzetes írásbeli kérelmére erre engedélyt ad. o 30 %-nál több óra mulasztása esetén az adott tantárgyból kell osztályozó vizsgát tennie a tanulónak. o A szülői kérésre magántanulóknak a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott módon és időpontban a főtantárgyakból osztályozó vizsgát kell tennie. o Az orvosi javaslatra magántanuló gyerekeket a felkészülési időben a felkészítő tanárok értékelik.
15.2
Az írásbeli beszámoltatás rendje
Beszámolás a már elsajátított tananyagból történhet. lyan tananyag kérhető számon, amelyet előzőleg már a tanórán a szaktanár vezetésével átvettek, értelmeztek, a lényeget kiemelték és a legfontosabb fogalmakat rögzítették. Az írásbeli beszámoltatás formái: röpdolgozat Olyan rövid számonkérési forma, amely során az előző tananyag legfontosabb tényeire, fogalmaira kérdez rá a szaktanár előzetes bejelentés nélkül. Célja, a folyamatos felkészülés mérése. Büntető célzattal nem iratható röpdolgozat. írásbeli felelet 176
Olyan egy-három anyagrészből álló kisebb dolgozat, amely az óra egyharmada alatt megírható, a legfontosabb fogalmakra, jelenségekre, összefüggésekre kérdez rá. Az írásbeli feleletet nem fontos előre bejelenteni. Írhatja az egész osztály vagy csak néhány tanuló. témazáró dolgozat Átfogó jellegű számonkérési forma, amelynek célja a tanulók tudásának, jártasságának a mérése. A témazáró dolgozat háromnál több anyagrészből, teljes órán írják a tanulók. A témazáró dolgozatot összefoglaló óra előzi meg. A témazáró dolgozatot lehetőleg egy héttel korábban be kell jelenteni. Egy nap két átfogó dolgozatnál több nem íratható. A témazáró dolgozatot a hiányzó tanulóknak pótlólag meg kell írni. A témazáró dolgozathoz javítókulcs készül. Két évig az iskola irattárában meg kell őrizni. Célja a téma átfogó ellenőrzése. Témazáró dolgozatot javítani nem lehet. Abban az esetben, ha az osztály tanulóinak több. mint 50%-a elégtelen eredményt ért el a dolgozat megismételhető egy alkalommal. (feltételezhető tanár hiba) év végi összefoglaló dolgozat Az év végi összefoglaló dolgozatnak a célja, hogy mérje a tanév során megismert legfontosabb összefüggéseket, fogalmakat a továbbhaladás szintjén elsajátították-e a tanulók. A tanév végi összefoglaló dolgozatot legkésőbb az utolsó tanítási napra ki kell javítani. Az elégtelen dolgozat esetén, a tanuló egész éves teljesítményét figyelembe véve, nagyobb esélye van a évismétlésnek. Ha az év végi összefoglaló dolgozat két jeggyel jobb, mint az éves teljesítmény átlaga a tanulónak jobb jegyet ítélhet a nevelőtestület. írásbeli tantárgyi vizsga Az iskola tanulmányi és vizsgaszabályzatában rögzített módon történik az írásbeli beszámoltatás. Az írásbeli tantárgyi vizsga egy vagy több év folyamán elsajátított tanagyagból összeállított átfogó dolgozat. eredménye javíthatja, vagy ronthatja a tanév végi osztályzatot. A tantárgyi vizsga letétele szükséges a továbbhaladáshoz. Célja, hogy elmélyítse és megerősítse azokat az alapműveltségi elemeket, amelyek a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlenek. Tíztizenkét témakör adható. A típusfeladatokat a tankönyvek példatárából kell meríteni. Más adatokkal. Az írásbeli vizsga nem haladhatja meg az általános iskolai tantervi követelményeket. 15.3
A szóbeli beszámoltatás rendje és szabályai
A szóbeli beszámoltatás értékelésekor figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait és egyéni adottságait. Nagyon fontos, hogy a tanulók sajátítsák el a szóbeli kommunikáció, beszámolás, felelés gyakorlatát, szerezzenek tapasztalatot a szóbeli beszámolásból. 15.4
A szóbeli beszámoltatás formái
Szóbeli felelt Célja a tanuló szóban történő kifejezésmódjának a gyakorlása kötött témából. A feleletnek gördülékenynek kell lennie, egyértelműen megállapíthatónak kell lenni, hogy a tanuló felké177
szült, ismeri a legfontosabb fogalmakat és jól alkalmazza a felet során. Értékelése a szóbeli felelet értékelésénél leírtak szerint történik. Minden félév során a tanulónak legalább egy szóbeli felelésre kell lehetőséget biztosítani. kiselőadás A tanuló előre megadott témából, saját gyűjtőmunka segítségével készül fel egy témából, amit társainak előad. A kiselőadáshoz tanári segítség igényelhető. A kielőadás érdemjeggyel értékelhető a pedagógiai programban leírtak szerint. csoportos beszámoló Egy óra témáját több tanuló önálló felkészüléssel adja elő. A lényegkiemelés tanári irányítással történik. prezentáció Képi megjelenítő eszközök segítségével történik a téma feldolgozása. A tanuló kreativitása, önálló munkája kell, hogy megmutatkozzon a prezentáció során. A prezentáció után /alatt a témához kapcsolódó kérdések megválaszolása a tanuló feladata. A szaktanár ellenőrzése mellett. Az értékelés a pedagógiai programban rögzített elvek szerint történik. memoriter Vers, szöveg emlékezetből való önálló felmondása. A helyi tantervben meghatározott memoriterek kérhetők számon.
15.5
Gyakorlati beszámolás rendje
Iskolánkban testnevelés, technika, ének, informatika és rajz tantárgyakból fordul elő gyakorlati beszámolás. Az ötödik évfolyamon ének tantárgyból vizsgáznak a tanulók a helyi vizsgaszabályzatban rögzített módon. A munkadarabot a tanár által elvárt módon, lehetőleg a tanórán elkészítve kell előállítani. A munkadarab a tanuló tulajdona amennyiben az alapanyagot is ő adja. Testnevelés tantárgyból a tanult mozgásformák kivitelezése az elvárható. Az említett tantárgyak esetében félévenként legalább egy elméleti osztályzatot kell szereznie a tanulónak, a helyi tantervben előírtak szerint. Hetedik évfolyamon választható az informatika vizsga, amely elméleti és gyakorlati témaköröket tartalmaz. A helyi tantervi követelményeknek megfelelő módon kell összeállítani.
16.Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 16.1 Alapelvek
A házi feladat célja a tanórán megértett tananyag begyakorlása A házi feladat csak már ismert tananyagra épülhet, de új megoldási lehetőségek feltárását célozhatja, amennyiben ez a jobb bevésést segíti. 178
Az írásbeli házi feladat mennyisége nem lehet több, mint amennyit a tanórán begyakorlásra fordított idő alatt el lehet végezni, tantárgyanként. Szóbeli házi feladat rendszeresen adható, sőt elvárható. Olyan házi feladat adható, amelyet életkori sajátosságokat figyelembe véve a tanuló csoport többsége segítség nélkül meg tud oldani. A házi feladat változatos legyen, Álljon rendelkezésre minden tanulónak az elkészítéshez szükséges információ, eszköz. A házi feladatot, ha a szaktanár nem ad felmentést, pótolni kell. A házi feladat lehet: o írásbeli munka, o gyűjtő-/ kutatómunka, o tananyagrögzítés,felkészülés szóbeli feleletre O memoriter, o kreativitást igénylő feladatok Hétvégére annyi házi feladat adható, amennyit egy délután el lehet készíteni. A hétvége a családé, a közösségé, a pihenést szolgálja. Tanítási szünetekre házi feladatot lehetőleg nem adunk. Nyári szünetre kötelező olvasmányok és olvasónapló, valamint kreativitást, megfigyelést igénylő feladatok. Az arányosság ebben az esetben is alapkövetelmény. Sajátos nevelési igényű tanulóknak is adható házi feladat. Az irányelvek figyelembevételével. A tanuló szobán, napköziben az írásbeli házi feladatokat a nevelőnek ellenőrizni kell. MELLÉKLETEK Helyi tanterv A fogyatékosság típusához kapcsolódó fejlesztő program
179
180
181