ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 62/2009. (I. 7.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Hír TV Zrt. műsorszolgáltatóval (1033 Budapest, Szentendrei út 89-93.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Hír TV Zrt. (Hír Tv) műsorszolgáltató 2008. július 21-én és 29-én, összesen két esetben megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglalt, burkolt reklámozás tilalmára vonatkozó rendelkezését. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében 100.000-Ft, azaz százezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A Testület megállapítja továbbá, hogy a Hír TV Zrt. (Hír Tv) műsorszolgáltató 2008. július 21-én két esetben megsértette az Rttv. 18. § (4) bekezdésben foglalt, a támogató közzétételére vonatkozó rendelkezését. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A kiszabott bírság összegét az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 sz. számlájára nyolc napon belül kell megfizetni. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhatalmazás alapján, állampolgári bejelentésre hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a Műsorszolgáltató Hír TV csatornájának 2008. július 21-i és 29-i műsorfolyamát, amely során a következőket tapasztalta.
I. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a Műsorszolgáltató által 2008. július 21-én 22:08:09-kor kezdődött „Pálya” című műsorszámában Jáky-Szabó Gergely műsorvezetőn több alkalommal egy Columbia feliratú póló volt látható. Ezért a Testület az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglalt burkolt reklámozás tilalmát valószínűsítette. II. A hatósági ellenőrzés megállapította továbbá, hogy a Műsorszolgáltató által 2008. július 29-én 09:08:47-kor kezdődött „Garázs” című műsorszám „Biztosítási percek” rovatában Ertl Pál riportalany pólóján több alkalommal Brokernet felirat volt látható. Ezért a Testület az Rttv. 10. § (5) bekezdés sérelmét valószínűsítette. III. A hatósági ellenőrzés megállapította, hogy a Műsorszolgáltató által 2008. július 21-én 22:08:09-kor kezdődött „Pálya” című műsorszámával kapcsolatban az öltöztető cég a műsorszám támogatójaként értelmezhető, ezért a Dockyard Islands nyereményadóként történt bemutatásakor a műsorszám támogatója „megjelent” a műsorban is. Ezért a Testület az Rttv. 18. § (4) bekezdés sérelmét valószínűsítette. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően 2008. október 3-án postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A nyilatkozattételre történő felhívást a Műsorszolgáltató a tértivevény szerint 2008. október 6-án átvette, amelyre az október 13-án kelt válaszlevelében az alábbi nyilatkozatot tette. Az Rttv. értelmező rendelkezései között szereplő fogalom meghatározás alapján megállapítható, hogy a kifogásolt közlések nem minősíthetők burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklámnak. A reklám lényegi sajátossága ugyanis éppen az, hogy valamely áru, szolgáltatás, jog vagy kötelezettség igénybevételére ösztönöz. A hatósági ellenőrzés megállapításaiban kifogásolt műsorszámok, illetve a műsorszámon belüli tájékoztatások azonban ténylegesen nem hordoztak reklámértéket, közvetlenül nem ösztönöztek áru, jog vagy kötelezettség vásárlására, szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. Az egyes kifogásolt műsorszámok tekintetében, álláspontjuk alátámasztására az alábbi indokokat hozta fel a Műsorszolgáltató. Pálya c. műsorszám (2008.07.21.) A Műsorszolgáltató megjegyzi, hogy a műsorvezető az összesen kb. 20 perc hosszúságú műsorszám ideje alatt, mindössze néhány pillanatra tűnik fel úgy, hogy az általa viselt pólón a Columbia felirat is olvasható. A műsorszám túlnyomó részében látszik, hogy a műsorvezető sötét színű pólót visel, azonban azon sem logó, sem márkanév nem olvasható. A jelzett márkanév tehát nem hangsúlyosan, ténylegesen és valós reklámértékkel nem bíró ideig jelenik meg. Tényként rögzíthető tehát, hogy az átlagos fogyasztó számára a jelzett márkanév feltűnése, tényleges reklámértékkel nem bír, az a fogyasztókban nem rögzül, ösztönző hatást nem vált ki. A Műsorszolgáltató hivatkozik továbbá arra, hogy a műsorszám alapján egyáltalán nem állapítható meg, hogy a Columbia márkát melyik cég forgalmazza. A Testület feltételezése pusztán feltételezés, amelyet a Testület nem igazol, azért az jogszabálysértés megállapítására nem adhat alapot.
2
A Műsorszolgáltató – az Rttv. 18. § (4) bekezdésére alapított, vélelmezett jogszabálysértés kapcsán – előadja továbbá, hogy a Columbia név nem a támogató (Dockyard Kft.) neve, védjegye, megkülönböztető jelzése vagy jelszava, ezért a műsorszolgáltató részéről ebben a tekintetben sem valósulhatott meg jogszabálysértés. Garázs c. műsorszám (2008.07.29.) Ahogyan arra felhívásában a Testület is hivatkozik, a Brokernet felirat a kifogásolt műsorszám egyik rovatában (Biztosítási percek) jelenik csak meg, ezért a műsorszám egészét tekintve nagyon rövid ideig, nem hangsúlyosan látható a riportalany pólóján. Jelen esetben a riportalany rövid időtartamban nyilatkozik és a hangsúly egyértelműen a riportalany által elmondottakon van. Az, hogy a riportalany milyen ruházatot visel a nyilatkozata során – a műsorszolgáltató álláspontja szerint – a nézők számára másodlagos. Tényként rögzíthető, hogy a riport során, a nyilatkozó riportalany a Brokernet szolgáltatásait ténylegesen nem népszerűsíti, a cégnév, elérhetőség, logó, sem szóban, sem írott formában nem tűnik fel. A Műsorszolgáltató véleménye szerint a jogalkotói szándékkal ellentétes az ilyen jellegű interjúk során a burkolt reklám közlésének vádját felvetni. Mivel az Rttv. szerint a burkolt reklám közlésének fogalmi eleme, hogy a közlés, illetve tájékoztatás „semleges információ látszatát keltse” és az jelen műsorszám tekintetében nem valósult meg, így a fenti riport során az Rttv. burkolt reklám tiltására vonatkozó rendelkezése sem sérülhetett. Végül a Műsorszolgáltató jelezni kívánja, hogy a Testületnek a hatósági ellenőrzés során konkrétan vizsgálnia kell, hogy a tájékoztatás valóban és ténylegesen ösztönözzön egy adott termék vagy szolgáltatás megvásárlására, illetve igénybe vételére. Önmagában, az elvi lehetőség valószínűsítése az Rttv. szerinti jogsértés megállapítására nem alkalmas. A fenti műsorszámokban a Műsorszolgáltató álláspontjuk szerint burkolt reklám nem került közlésre, konkrét termék vagy szolgáltatás igénybevételére, gazdasági magatartásra a műsorszámok a nézőket nem ösztönözték. A Testület a Műsorszolgáltató nyilatkozata és a hatósági ellenőrzés megállapítása szerint az alábbi álláspontját alakította ki. 1. Az Rttv. 10. § (5) bekezdés sérelme I. A „Pálya” című műsorszámmal kapcsolatban: A sportmagazin 2008. július 21-én 22.08.09-kor kezdődött, műsorvezetője Jáky-Szabó Gergely volt, akin egy Columbia feliratú póló volt látható.
3
22.19.58-kor látszott ugyan a Columbia jelzés, de a „féloldalas testtartás” miatt nehezen volt olvasható:
Ez alól kivételt képezett az „elköszönés” (22.30.25-22.30.34 óra között), hiszen ekkor valóban feltűnt a jelzés, továbbá a 22.17.27-kor kezdődött játék- és nyereményismertetés időtartama alatt is jól látható volt a márkanév.
4
II. A „Garázs” című műsorszámmal kapcsolatban A kifogásolt autós magazin 2008. július 29-én 09.08.47 kezdődött: A műsorszám több rovatból állt. A Biztosítási percek című rovat 09.29.13 órakor kezdődött, melyben Ertl Pál is megjelent a képernyőn, de - ellentétben a panaszos állításával - nem műsorvezetőként, hanem riportalanyként, a téma szakértőjeként.
A szegmensben Ertl Pál konkrétumokat nem említve, általánosságban beszélt az utasbiztosítások megkötésének fontosságáról, és a rovat teljes időtartama alatt a fent illusztrált képkivágásban volt látható. A felirat minden megjelenésnél olvasható volt, noha a megjelenések csupán néhány másodpercesek voltak (részletesen: 09.29.51-09.29.52, 09.30.05-09.30.07, 09.30.17-09.30,.21, 09.31.06-09.31.08, 09.31.19-09.31.27, 09.31.4209.31.44, 09.31.58-09.32.02, 09.32.10-09.32.15, 09.32.24-09.32.26 óra között).
5
A következőkben idézzük a hallottakat: „Minden nyáron jó arról beszélni, hogy amikor elkezdődik a nyaralási szezon, mennyire fontos, hogy az utazók, a nyaralók kössenek utas- és balesetbiztosításokat, ami tulajdonképpen kiterjed azokra a balesetből, betegségből származó károkra, amik az embert nyaralása során érhetik. De kiterjed poggyásznál bekövetkezett lopáskárokra és számtalan apróságra is, amire az ember nem is tud gondolni. Például, ha elveszik az útlevelünk külföldön, akkor ennek a bonyolultsága, vagy a nyelvi nehézségek leküzdésében is tud segítséget nyújtani az utasbiztosítás. Amikor külföldre megyünk nyaralni, akkor általában készítünk egy költségvetést, hogy mennyibe fog kerülni, mibe kerül a szállás, az utazás, az autópályadíj, mindig csak a sor végén jut az embernek az eszébe az utasbiztosítás, ami talán abból a szempontból nem is baj, hogy ma már elektronikus módon, interneten keresztül, telefonon keresztül, sms-en keresztül, majdnem minden módon lehet utasbiztosítást kötni. Tehát az utolsó utáni pillanatban is van még rá lehetőség. Az utolsó utáni pillanat az már természetesen késő. Ha picit arra gondolunk, hogy egy napi utasbiztosítás egy felnőtt számára háromszáz, négyszáz, ötszáz forintba kerül, és több tízmillió forintos fedezetet lehet ezért kapni, akkor azt gondolom, hogy nem is kérdés, hogy jó-e az árérték aránya egy utasbiztosításnak. Azt gondolom, hogy csak addig érdemes azon gondolkodni, hogy megkössük-e, amíg nem indulunk el. Mindenképpen biztosítással kell elindulni, hiszen a gyógyítási költségek valóban százezer, vagy milliós nagyságrendű költséget jelenthetnek. Egy balesetből fakadó kórházi térítés, de egy betegségből származó kórházi ellátás is ezen a nagyságrenden mozog. A nyár a jókedvnek és a pihenésnek az ideje, kár elrontani olyan terhet jelentő költséggel, amit akár hosszú éveken keresztül is lehet nyögni.” A fenti képek tüzetes megvizsgálása során kiderült, hogy a „Brokernet” felirat melletti emblémát „kimaszkolta” a műsorszolgáltató. A Testület a fenti esetekkel kapcsolatban az alábbi álláspontját alakította ki. Az Rttv. a burkolt reklámmal kapcsolatban az alábbiakat tartalmazza: „2. § 4. Burkolt reklám: az a műsorszám, vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.” Az Rttv. 10. § (5) bekezdés értelmében pedig: „10. § (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” A burkolt reklám megállapításához 3 konjunktív feltételnek kell teljesülnie: 1) műsorszám, vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely 2) semleges látszatot keltve, 3) ösztönöz áruvásárlásra, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. A kifogásolt jelenetek a Műsorszolgáltató egy műsorszámán belül jelent meg, ezáltal az értelmező törvényi rendelkezés első kritériuma teljesült. A Testület a 247/1997. (X. 30.) számú határozatában kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. Burkolt reklámnak minősül az adott műsorszámban vagy műsorfolyam egészében az alapinformáció lényeges tartalmához képest indokolatlan módon és mértékben megjelenő gazdasági elem. A burkolt reklám lehet szándékos és
6
gondatlan. (Ettől függetlenül: az ORTT azt vizsgálja, hogy a törvényben előírt magatartás megjelenik-e a képernyőn, vagy megszólal-e rádióban.) A burkolt reklám tényének megállapítása során nem vizsgálandók a gazdasági háttérmotívumok. Kizárólag az képezheti vizsgálat tárgyát, hogy az alapinformációhoz képest indokolatlan mértékben jelent-e meg valamely kiegészítő információ, amely kimeríti a burkolt reklám fogalmában definiált ösztönző befolyást. Ezt a véleményt fogalmazza meg a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.234/2005/6. számú ítéletében: „A burkolt reklám törvényi definíciójának nem szükségképpeni eleme az ellenszolgáltatás…”. Ebből következően burkolt reklám gondatlanságból is képernyőre kerülhet. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.302/2005/5. számú ítéletében arra mutatott rá, hogy a burkolt reklám megállapításakor a (többlet)információ megjelenítésének indokoltságát is vizsgálni kell, : „Az e körben kialakult egységes gyakorlat egyértelmű abban a tekintetben, hogy annak megítélése során, hogy egy közlés burkolt reklámnak minősül-e, a bíróságnak a burkolt reklám fogalmi elemeinek megvalósulását az adott műsorszám mondanivalója, üzenete alapján kell vizsgálnia. A mérlegelés során a vitás megjelenítés dramaturgiai indokoltságára is figyelemmel kell lenni.” A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.309/2005/4. számú ítélete szerint pedig: „ (…) valamely megjelenítés dramaturgiailag akkor tekinthető indokoltnak, ha annak van funkcionális alapja, illetőleg ha az a sugárzott műsorhoz kapcsolódóan elengedhetetlenül szükséges, (…)” I. A „Pálya” című műsorszámban megjelenő Columbia márkajelzéssel kapcsolatban meg kívánja jegyezni a Testület, hogy a márkajelzés ilyen feltűnő módon, több alkalommal történt feltüntetése mindenképpen többletinformációként értelmezhető, ugyanis semmilyen módon nem kapcsolódott közvetlenül a műsorvezető által elmondottakhoz – mint alapinformációhoz. A fenti képek tanúsága szerint jól kivehető módon látható volt a Columbia márkajelzés, továbbá az is, hogy a Műsorszolgáltató semmilyen módon nem próbálta meg a felirat „kitakarását”, „eltüntetését”. Tekintettel arra, hogy egy sportmagazinról van szó és a Columbia márka is sportruházat forgalmazásával foglalkozó cég, ezért ebben a formában alkalmas az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglalt áruvásárlásra történő ösztönző hatás kiváltására. A műsorvezető pólóján megjelenő feliratnak a megjelenítése a műsorszámhoz nem volt elengedhetetlenül szükséges, így a képernyőre kerülése jelen esetben nem tekinthető igazoltnak sem. A BH2004.163. értelmében pedig: „Burkolt reklám az is, ha a nézők számára nem derül ki, hogy a több ízben, hangsúlyosan megjelenő felirat milyen termékre vonatkozik, az mire szolgál, és hol lehet beszerezni.” II. A „Garázs” című műsorszámmal kapcsolatban a Testület az alábbiakat kívánja megjegyezni. A riportalany öltözékén olvasható „Brokernet” felirat megjelenését a téma szempontjából indokolatlannak tartjuk. Álláspontunk szerint a bemutatott embléma alkalmas lehetett arra, hogy felkeltse a nézők figyelmét a „Brokernet” iránt. Jelen esetben is csupán az képezi vizsgálat tárgyát, hogy a riportalany pólóján megjelent felirat alkalmas lehet a cég szolgáltatásainak igénybevételére történő ösztönző hatás
7
kiváltására, azaz elég, hogy a lehetősége fennálljon az említett hatás kiváltásának, a tényleges hatás vizsgálata már kívül esik a burkolt reklám megállapításán. A burkolt reklám megállapításához szükséges mindhárom konjunktív elem mindkét vélelmezett jogsértés esetében megállapítható, erre tekintettel a Testület az Rttv. 10. § (5) bekezdés két esetben történt megsértését állapítja meg. A Testület a 2008. évben egyedül a 758/2008. (IV. 29.) számú határozatában szankcionálta a Műsorszolgáltatót burkolt reklám közzététele miatt, amelyben 2007 decemberében elkövetett jogsértésért 300.000-Ft összegű bírság megfizetésére kötelezte. Ezt megelőzően a 2007. évben két határozatában szankcionálta a Testület a Műsorszolgáltatót: az 535/2007. (II. 28.) számú határozatában a 2006 augusztusában elkövetett, míg a 897/2007. (IV. 11.) számú határozatában a 2006 novemberében elkövetett jogsértésért egyaránt felhívta a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület a szankció kiszabásakor figyelembe vette, hogy a Műsorszolgáltató a 2008. évben első alkalommal sértette meg az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést, amely jogsértés elkövetése óta több mint fél év eltelt, azonban a burkolt reklámozást megvalósító feliratok több alkalommal, tisztán olvasható módon jelentek meg, ezért esetenként 50.000-Ft, azaz összesen 100.000-Ft összegű bírság megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja jelenti: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület
e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között.” Az Rttv. 135. § (1) bekezdése pedig az alábbiakat tartalmazza: „135. (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás vagy műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.” 2. Az Rttv. 18. § (4) bekezdés sérelme A Műsorszolgáltató által 2008. július 21-én sugárzott „Pálya” című műsorszámban a 22.17.27-kor kezdődött Játék blokkot így kezdte a műsorvezető: „Múlt heti kérdésünkre a helyes válasz: Kovács Ágnes kétszáz méteres mellúszásban nyerte olimpiai aranyérmét. A helyes megfejtést beküldők: Börcsök Judit Egerből egy tízezer forint értékű Dockyard vásárlási utalványt nyert. Rév Júlia Budapestről pedig egy havi fitness bérletet a Buda Fitness Kft. felajánlásából. Gratulálunk mindkettőjüknek!” A következő feladvány (22.17.47) így hangzott: „Ezen a héten pedig arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyik klubban kezdte el sportlövői pályafutását Sidi Péter? BHSE, KSI SE,
8
vagy esetleg a Komáromi VSE? A helyesnek vélt megfejtéseket csütörtök éjfélig várjuk a
[email protected] e-mail címre. Jó játékot mindenkinek!” A feladvány illusztrációja 22.17.53-kor jelent meg, melyet 22.18.06-kor az alábbi szöveg követte: „A játék nyertesét egy tízezer forint értékű vásárlási utalvánnyal ajándékozzuk meg a Dockyard Island Kft. jóvoltából és egy egy hónapos fitness bérlettel a Buda Fitness Kft. felajánlásával.”
A Játék blokk 22.18.17-kor a fenti képekkel ért véget. A műsorszám végén, 22.30.50-kor ismét megjelent a cég: „A műsorvezetőt a Dockyard öltöztette.”
Az Rttv. 2. § 44. pontja értelmében: „2. § 44. Támogatás: műsorszolgáltatással, illetve audiovizuális mű előállításával nem foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által műsorszám finanszírozásához a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy egyéb, gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a műsorszolgáltató a támogató vagy a támogató által meghatározott más személy nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit népszerűsítse.”
9
Az Rttv. 18. § (4) bekezdése szerint: „18. § (4) Nem lehet közzétenni – a műsorelőzetes kivételével – olyan műsorszámot, amelyben a műsorszám támogatójának védjegye, megkülönböztető jelzése, jelszava megjelenik.” A Műsorszolgáltató az Rttv. 18. § (4) bekezdés vélelmezett megsértésével kapcsolatban azt a nyilatkozatot tette, hogy a Columbia név, nem a támogató (Dockyard Kft.) neve, védjegye, megkülönböztető jelzése, vagy jelszava, ezért részéről ebben a tekintetben sem valósult meg jogszabálysértés. A hatósági ellenőrzés alapján azonban megállapítható, hogy a műsorszám Játék blokkjában a Dockyard Islands nyereményadóként megjelent, majd a műsorszám végén pedig mint a műsorvezetőt öltöztető cég. A fenti képek alapján látható, hogy a játék során bemutatott nyeremények megnevezésekor a Műsorszolgáltató bemutatta a Dockyard cég logóját. Mivel az öltöztető cég a műsorszám támogatójaként értelmezhető, ezért a Dockyard Islands nyereményadóként történt bemutatásakor a műsorszám támogatója „megjelent” a műsorban, azaz megállapítható az Rttv. 18. § (4) bekezdés sérelme. Ugyanez a jogsértés valósult meg akkor, amikor a műsorvezető pólóján a Columbia felirat volt látható, ezért ebben az esetben is megállapítható a fenti törvényhely sérelme. A műsorszám végén elhangzott, hogy a műsorvezetőt a Dockyard öltöztette, amely alapján megállapítható, hogy a Columbia márkát a Dockyard Islands cég forgalmazza. Ezt támasztja alá az alábbi internetes linken található információ: http://www.dockyard.hu/markaink/ Ennek alapján a Testület álláspontja szerint a műsorvezető pólóján megjelent, a műsorszám támogatója által forgalmazott márka nevének feltüntetésével szintén megvalósult az Rttv. 18. § (4) bekezdés sérelme, ugyanis a támogató ebben az esetben is – terméke által – megjelent a műsorszámban, amely így könnyen beazonosíthatóvá vált a nézők számára. A Testület eddig egy határozatában [2139/2003. (XII. 3.) számú ORTT határozat] szankcionálta a Műsorszolgáltatót az Rttv. 18. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése miatt a 2003 augusztusában elkövetett jogsértés miatt. Tekintettel arra, hogy a Műsorszolgáltató gyakorlatára nem jellemző a fenti törvényi rendelkezés megsértése, ezért a Testületnek az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja értelmében felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, azaz arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jogsértéstől A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelenti: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület
a) felhívja a műsorszolgáltatót sérelmezett magatartás megszüntetésére.” A Testület a határozat indokolás részében kifejtettek okán a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel.
10
Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. január 7.
az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Dr. Majtényi László elnök
11
