Mátraszentimre Község Képviselő-testületének 22/2003.(XII.3.) önkormányzati rendelete az építményadóról* egységes szerkezetben
Mátraszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 44/A §. (1) bekezdés d.) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 10.§ (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. Általános rendelkezések 1.§. (1) A rendelet hatálya az önkormányzat illetékességi területén lévő építményre terjed ki. (2) A rendelet alkalmazásában adóalany: a.) a magánszemély b.) jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet c.) magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése (3) Adómentes - a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság (4) A (3) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a (3) bekezdés szerinti mentesség - az ott felsorolt adóalanyok számára - csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. (6) A rendelet nem terjed ki a Magyar Államra, a helyi önkormányzatra, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre, továbbá a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra (7) Az önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni *A 9/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelettel módosítva
2
Az adó tárgya 2.§. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló (üdülő, szállásépület, kereskedelmi egység, egyéb nem lakás céljára szolgáló épület, lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló) épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). (2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészlet. (3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségeire kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az adó alanya 3.§. (1) Az adó alanya /1.§ (2) bekezdés./ az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Adómentesség 4.§ (1) Mentes az adó alól: a) a szükséglakás, b) hatályon kívül helyezve c) hatályon kívül helyezve d) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. (2) Mentesül az építményadó megfizetése alól a lakás céljára szolgáló épület magánszemélyek kommunális adó alanya.
után adózó
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 5.§. (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését ) a következő év első napjától kell figyelembe venni. (3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján, az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre az adókötelezettség megszűnik. (4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. A 9/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelettel módosítva
3
Az adó alapja 6.§. Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete
Az adó mértéke 7.§. (1) üdülő és lakás céljára szolgáló épület, épületrész esetén: a) 100 m2 hasznos alapterületig: b) 100 m2 hasznos alapterület felett: (2) szállásépület esetén: (3) kereskedelmi egység esetén: (4) egyéb nem lakás céljára szolgáló épület (10. § 20.pont ): (5) lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló esetén:
360 Ft/m2 420 Ft/m2 420 Ft/m2 360 Ft/m2 210 Ft/m2 210 Ft/m2
A befizetések elszámolása 8. § (1) A 100 Ft-nál nem nagyobb összegű hátralékot vagy túlfizetést, ha az adótartozás bármely ok miatt nem folytatódik – adókivetés az év folyamán már nem volt, az adózó más helyiségbe költözött, stb. – ellenkező előjelű változás könyvelésével kell megszüntetni. (2) Az önkormányzati adóhatóság készpénzfizetést – a Htv. 42. § (5)-(7) bekezdéseiben foglalt kivételektől eltekintve – nem fogadhat el. (3) Az önkormányzati adóhatóság törölheti az 1000 Ft-ot meg nem haladó adótartozást, ha a tartozás nyilvántartása, a behajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezni. Az így törölt tételekről az önkormányzati adóhatóság külön nyilvántartást vezet. Záró rendelkezések 9.§. (1)E rendelet 2003. január 1. napján lép hatályba, a 4.§ (2) bekezdésben megállapított mentesség 2007. december 31-ig illeti meg az arra jogosult adóalanyokat. (2)A rendelet kihirdetéséről a jegyző a gondoskodik az SzMSz-ben előírt módon. (3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (továbbiakban: Art.) , és a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. rendelkezései az irányadók. Az önkormányzati adóhatóság eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv-ben foglaltakat annyiban alkalmazza, amennyiben arra az Art. felhatalmazza. . A 9/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelettel módosítva
4
10. § Értelmező rendelkezések E rendelet alkalmazásában: 1. önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - belés külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed; 2. vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet; 3. építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre; 4. épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti olyan építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van; 5. tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának - a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók 6. lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan; 7. hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani; 8. kiegészítő helyiség: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a gépjárműtárolót; 9. építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül; 10. hatályon kívül helyezve 11. ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog; 12. telek: az építménnyel be nem épített földterület, ide nem értve a) a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll, b) a külterületen fekvő termőföldet, c) a tanyát, A 9/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelettel módosítva
5
d) a közút területét, e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet, f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet, g) a halászatról és horgászatról szóló törvény szerinti víztározó területét, h) az erdőt, i) az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet; 13. üdülő: az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, csónakház) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény 14. szálláshely: egész éven át vagy csak időszakosan, üzletszerűen működtetett olyan létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál; 15. szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás; 16. hatályon kívül helyezve 17. építési tilalom: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján elrendelt változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom; 18. kereskedelmi egység: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, irodának, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész; 19. szállásépület: az a kereskedelmi egység, mely szálláshely-szolgáltatás nyújtására alkalmas, így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész; 20. egyéb nem lakás céljára szolgáló épület: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak, gépjárműtárolónak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, pincének, présháznak, hűtőháznak, gyárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész, továbbá a melléképület és a melléképületrész; 21. a lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló: a lakóépületben lévő épületrész, vagy a lakóépület elhelyezésére szolgáló telken álló épület, amely kialakításánál fogva gépjármű tárolására alkalmas, függetlenül attól, hogy az épület vagy az épületrész az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel; 22. vagyoni értékű jog jogosítottja: az ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban a vagyoni értékű jog jogosítottjaként feltüntetésre került. Amennyiben az ingatlant terhelő vagyoni értékű jog alapításáról szóló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, az okiratban megjelölt, jogszerzésre feljogosított személyt vagy szervezetet kell a vagyoni értékű jog jogosítottjának tekinteni; 23. melléképület, melléképületrész: a lakás, az üdülő elhelyezésére szolgáló telken lévő és a lakás, üdülő szokásos használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelő, lom, szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, ide nem értve a gépjárműtárolót. A többlakásos lakóépületben lévő lakás esetén a lakástulajdonhoz tartozó, 5 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok, szerszámok, tüzelő tárolására szolgáló helyiség, feltéve, hogy az az épületen belül, de a lakástól elkülönítve helyezkedik el, valamint lakóépületben az osztatlan közös tulajdonban lévő közlekedő és tároló-helyiség, akkor, ha azt a tulajdonközösség közösen használja; 24. hatályon kívül helyezve A 9/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelettel módosítva
6
25. vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak; Mátraszentimre, 2002. december 2. Stuller András polgármester
dr. Bekecs Andrea jegyző
ZÁRADÉK: Kihirdetve az SzMSz-ben előírt módon ! Mátraszentimre, 2002. december 3.
dr. Bekecs Andrea jegyző
A 20/2006.(XII.15.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt rendelet kihirdetve az SzMSzben előírt módon . Mátraszentimre, 2006. december 15. Dr. Kömlei Károly mb. jegyző A 12/2007.(IX.29.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt rendelet kihirdetve az SzMSzben előírt módon . Mátraszentimre, 2007. november 29. Dr. Kömlei Károly mb. jegyző A 12/2009.(XI.27.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt rendelet kihirdetve az SzMSzben előírt módon. dr. Bekecs Andrea jegyző Záradék: A 13/2010. (XI.30.) önkormányzati rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt rendelet kihirdetve az SzMSz-ben előírt módon. Mátraszentimre, 2010. november 30. dr. Bekecs Andrea címzetes főjegyző A 9/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelettel módosítva
7 Záradék: A 18/2011. (XII.29.) önkormányzati rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt rendelet kihirdetve az SzMSz-ben előírt módon. Mátraszentimre, 2011. december 29. dr. Bekecs Andrea címzetes főjegyző Záradék: A 3/2012. (II.21.) önkormányzati rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt rendelet kihirdetve előírt módon.
az SzMSz-ben
Mátraszentimre, 2012. február 21. dr. Bekecs Andrea címzetes főjegyző
Záradék: A 9/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt rendelet kihirdetve SzMSz-ben előírt módon. Mátraszentimre, 2013. december 13. Dr. Dányi Katalin aljegyző
A 9/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelettel módosítva
az