53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § Az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban alapképzésben a társadalombiztosítási, az igazgatásszervező, valamint a munkaügyi kapcsolatok szakokon főiskolai szintű végzettség, továbbá a közigazgatási szakon egyetemi szintű végzettség szerezhető. 2. § Az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, az egyetemi és főiskolai szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 2. számú melléklete tartalmazza. 3. § Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott oklevelek az azokban foglalt szakképzettségnek, illetve végzettség szintjének felelnek meg. 4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Az e rendelettel meghatározott követelményeket a rendelet hatálybalépését követően a 2000/2001. tanévben az alapképzésekben az első évfolyamra, a következő években fokozatosan a magasabb évfolyamokra is alkalmazni kell. (3) E rendelet alkalmazásában a) félév: 15 hét szorgalmi időből és vizsgaidőszakból tevődik össze; b) kredit: a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló 200/2000. (XI. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltaknak megfelelő felsőoktatási tanulmányi pont. 1. számú melléklet az 53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelethez Az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményei 1. Képzési cél Az egyes szakok képzési céljai tekintetében a 2. számú mellékletben foglaltak az irányadók. 2. A végzettség szintje Az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettség szerezhető. 3. A képzési idő A nappali képzés ideje főiskolai szintű képzésben 6-8 félév, 180-240 kreditpont; egyetemi szintű képzésben 10 félév, 300 kreditpont. Az alapképzési szakokon a tanórák számát a 2. számú melléklet tartalmazza. Esti és levelező tagozaton - az oktatás eltérő módszereire tekintettel - a tanórák száma az R. 6. § (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel csökkenthető, de a követelmények egyébként nem térhetnek el a nappali tagozat követelményeitől. 4. A képzés főbb tanulmányi területei A főbb tanulmányi területeknek az a)-d) pontokban szereplő arányai a tanórákban kifejezett minimális teljesítményt tartalmazó (szakmai gyakorlat nélkül számolt) képzési időre vonatkozó százalékokat jelentik. a) Általános és társadalomtudományi alapismeretek Az általános értelmiségi hivatást szolgáló, a társadalomtudományi műveltséget megalapozó, ún. közismereti tárgyak keretében oktatott ismeretek, valamint a szakterület tudomány- és intézménytörténeti ismeretek: 10-15%.
b) Jogtudományi alapozó ismeretek Állam- és jogtudományi alapfogalmak, általános, valamint az adott szak műveléséhez, egyben a szakmai törzsanyag elsajátításához szükséges sajátos jogi ismeretek: 20-25%. c) Szakmai törzsanyag Az adott szak műveléséhez elengedhetetlenül szükséges, kötelező tantárgyak keretében oktatott szakmai ismeretek: 40-45%. d) Kiegészítő szakismeretek Az adott szak művelésében felhasználható, általában kötelezően választható tantárgyak keretében oktatott ismeretek: 20-25%. e) Szakmai gyakorlat Egyes szakokon a gyakorlatban felmerülő problémák önálló megoldási képességének kialakítását elősegítő, a képzési időbe beszámított, a képző intézményen kívüli munkahelyen elvégzendő gyakorlat. 5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere Az ismertek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, egyes szakokon beszámolókból, alapvizsgák, nyelvvizsga, továbbá kollokviumok, szigorlatok és záróvizsga letételéből (egyes szakokon), évfolyamdolgozat(ok), valamint szakdolgozat elkészítéséből tevődik össze. 5.1. Az évfolyamdolgozat A képzés folyamán elkészítendő (egy vagy több) írásbeli dolgozat, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy az addig megszerzett szakmai ismereteit egy választott téma kidolgozásában alkalmazni tudja. 5.2. A szakdolgozat Az intézményben oktatott ismeretek köréből választott témának a képzés utolsó egy-két félévében végzett, önálló szakmai munkán alapuló kidolgozását bemutató írásbeli dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteiről és ezek alkalmazásában szerzett jártasságáról tanúskodik. 5.3. A záróvizsga 5.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei: a tantervben előírt követelmények, különösen - legalább kettő kötelező szigorlat, - szakdolgozat, - egy idegen nyelvből középfokú C típusú állami, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. 5.3.2. A záróvizsga részei: - a szakdolgozat megvédése, - szóbeli vizsga a 2. számú mellékletben szakonként meghatározott tárgyakból. 5.3.3. A záróvizsga eredménye: az egyes záróvizsgatárgyakra, valamint a szakdolgozatra - annak megvédésére is tekintettel - kapott érdemjegyek számtani közepe. 2. számú melléklet az 53/2000. (IV. 13.) Korm. rendelethez Az államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatás alapképzési szakjainak sajátos képesítési követelményei EGYETEMI SZINTŰ SZAKOK KÖZIGAZGATÁSI SZAK 1. A képzési cél
A képzés célja közigazgatási szakértők képzése, akik a közigazgatási-tudományok, az államtudományok és a jog alapjainak, valamint a közigazgatási tevékenységekhez kapcsolódó más társadalomtudományi ismereteknek a birtokában, a jogalkotás és jogalkalmazás metodikájának, a központi, a területi, a decentralizált igazgatási szervezetek működésének ismeretében, szakmai kultúrájuk, kreativitásuk, feladatmegoldó készségük, gyakorlati tapasztalataik alapján alkalmasak korszerű közigazgatási tevékenységre. 2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Okleveles közigazgatási szakértő. 3. A képzési idő Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével a szakmai gyakorlatot is magában foglaló nappali képzés ideje 10 félév, 300 kreditpont, amelyből legalább 3500 a tanórák (kontaktórák) száma. 3.1. A felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: kiegészítő rendelet) a jogi és igazgatási szakcsoport sajátos képesítési követelményeit tartalmazó 5. számú mellékletének 3. pontját figyelembe véve, a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva: - a kötelező tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya: legalább 60-80%; - a kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya: 20-40%; - a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya: 5%. 4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai A kiegészítő rendelet 5. számú mellékletének 2.2. pontjában foglaltak alapján meghatározott főbb tanulmányi területek szerinti kreditértékei és a megszerzendő összes kredithez viszonyított százalékos arányai: a) Általános társadalomtudományi ismeretek, szakmai nyelvismeret Kötelező és kötelezően választható, az általános értelmiségi hivatást szolgáló, a társadalomtudományi műveltséget megalapozó tárgyak keretében oktatott ismeretek, valamint a sajátos idegen nyelvi (közigazgatási szakmai nyelv) ismeretek: legalább 10-15%, 30-45 kreditpont. b) Közigazgatási- és jogtudományi alapozó ismeretek A kötelező tárgyak keretében oktatott elméleti, történeti, közigazgatás-tudományi és jogi ismeretek: legalább 20-25%, 60-75 kreditpont. c) Szakmai törzsanyag A kötelező tárgyak keretében oktatott szakigazgatási és közigazgatási eljárás; az ágazati jogtudományok főbb területeit felölelő civilisztika, büntetőjog és közigazgatási büntetőjog; az állambevételi és pénzügyi jog; közigazgatási menedzsment és regionalizmus, valamint a kommunikáció tárgykörei: legalább 43-47%, 129-141 kreditpont. d) Kiegészítő szakismeretek Az európai, gazdasági, informatikai és egyéb (pl. népegészségügyi) ismeretek elsajátítása: legalább 15-20%, 45-60 kreditpont. e) Szakmai gyakorlat A szakmai gyakorlat időtartama legalább 8 hét, amely alatt a hallgató egyfelől a közigazgatás gyakorlati alapismereteinek megszerzését célzó, úgynevezett gyakorlati törzsanyagot, másfelől a jelölt szakmai irányultságától, illetőleg a fogadó szakigazgatási intézmény ágazati jellegétől függő fakultatív szakmai gyakorlati ismeretanyagot sajátítja el.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere 1. számú melléklet 5. pontjára is tekintettel: - a kötelező szigorlati tárgyakat az intézmény tanterve állapítja meg, a szigorlatok száma legfeljebb kettő lehet; - az évfolyamdolgozat kreditértéke: 5 kreditpont; - a szakdolgozat az intézmény által felkínáltak közül választott téma önálló szakmai munkán alapuló, tudományos igényű kidolgozása, amelynek kreditértéke 30 kreditpont; - a záróvizsgára bocsátás feltételei: a) a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése, b) a szakmai gyakorlat teljesítése, c) a szakdolgozat elkészítése és benyújtása, d) egy idegen nyelvből középfokú, C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga; - a szóbeli vizsga tárgyai: közigazgatástan és közigazgatási jog, magyar alkotmányjog, közigazgatási urbanisztika és menedzsment, nemzetközi jog - az Európai Unió intézményrendszere; - a záróvizsga eredménye: az egyes záróvizsgatárgyakra, valamint a szakdolgozatra - annak megvédésére is tekintettel - adott érdemjegyek számtani átlaga. FŐISKOLAI SZINTŰ SZAKOK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAK 1. A képzési cél Társadalombiztosítási szakemberek képzése, akik a társadalombiztosítás különféle ágazati és az egyéb szociális ellátások közötti alapvető összefüggések, továbbá a humánpolitika és az emberi erőforrások felhasználását tárgyaló egyéb tudományok legfontosabb eredményei ismeretében, az igazgatási és ügyviteli feladatok ellátásában szerzett kellő jártasságuk birtokában képesek feladataik igényes ellátására, szakirányú továbbképzésben való részvételre. 2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Társadalombiztosítási szervező. 3. A képzési idő Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével a szakmai gyakorlatot is magában foglaló nappali képzés ideje 8 félév, legalább 240 kredit, amelyből legalább 2400 a tanóra. 4. A képzés főbb tanulmányi területei Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével: a) Általános és társadalomtudományi alapismeretek A tanórákban kifejezett képzési időnek 10-15%-át alkotják. b) Jogtudományi alapozó ismeretek A jogelméleti alapfogalmak, az általános jogi ismeretek, a közigazgatás, az egészségügyi igazgatás, a munkajog, a szociális jog, a pénzügyi jog, a gazdasági-társasági jog területére vonatkozó ismeretek, az adójogi általános ismeretek, valamint a polgári jogi alapismeretek. c) Szakmai törzsanyag A társadalombiztosítási tárgyak keretében elsajátítandó ismeretek (a társadalombiztosítás alapkérdései és pénzügyei, az egészségbiztosítás rendszere, a nyugdíjbiztosítás rendszere). d) Kiegészítő szakismeretek Egyéb szaktárgyak keretében elsajátítandó ismeretek (biztosításmatematika, számítástechnika, vezetési és szervezési ismeretek). e) Szakmai gyakorlat
A társadalombiztosítási gyakorlatban felmerülő problémák önálló megoldási képességének kialakítását elősegítő társadalombiztosítási (kirendeltségi vagy kifizetőhelyi) szakmai gyakorlat (6-12 hetes). 5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere Az 1. számú melléklet 5. pontjára is tekintettel - kötelező szigorlati tárgyak: a közigazgatási jog és egészségügyi igazgatás, a munkajog, a szociális jog; a társadalombiztosítás pénzügyei; a közgazdasági ismeretek, a szociálpolitika; a számítástechnika és informatika; valamint az intézményi szabályzatban előírt legfeljebb még további két tárgy, - záróvizsgatárgyak: a társadalombiztosítási alapok és szociális jog; a közigazgatás; az egészségügyi ellátás, a nyugellátás és balesetbiztosítás. IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK 1. A képzési cél Igazgatási szakemberek képzése, akik a közigazgatás módszertanának, céljainak és gyakorlati technikájának, továbbá az államtudományok és a jog alapjainak, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek, a jogrendszer alapvető intézményei és szervezetei működésének, gazdálkodásának, valamint az igazgatásszervezés és a közigazgatási szervezői tevékenységhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak ismeretében, közigazgatási kulturáltságuk alapján alkalmasak igazgatási feladatok megoldására, közigazgatási döntések előkészítésére, végrehajtására, az önkormányzati és más közigazgatási szervek működésének szervezésére. 2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Igazgatásszervező. 3. A képzési idő Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével a nappali képzés ideje 6 félév, legalább 180 kredit, amelyből legalább 1800 a tanórák száma. 4. A képzés főbb tanulmányi területei Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével: a) Általános és társadalomtudományi alapismeretek A tanórákban kifejezett képzési időnek 10-15%-át alkotják. b) Jogtudományi alapozó ismeretek Az alkotmányjogi és önkormányzattani, valamint a jogtudományi tantárgycsoportok keretében elsajátítandó ismeretek. c) Szakmai törzsanyag Az államigazgatási (közigazgatási), a pénzügyi, valamint a gazdasági és települési tantárgycsoportok keretében elsajátítandó ismeretek. d) Kiegészítő szakismeretek A szervezési, vezetési és informatikai tantárgycsoportok keretében elsajátítandó ismeretek. 5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere Az 1. számú melléklet 5. pontjára is tekintettel - kötelező szigorlati tárgyak: a szakigazgatás (humán igazgatás, vagyoni viszonyok igazgatása és közigazgatási rendészet), a településtan (településtan, települési infrastruktúra és irányítás, környezetpolitika), a pénzügytan (állambevételi jog, költségvetési gazdálkodás és költségvetési szervek számvitele), valamint a civilisztika (polgári jog, családi jog, polgári eljárásjog, agrárjog), - a záróvizsga tárgya: igazgatásszervezés, az intézmény által évente közzétett tantárgyi tematikák alapján. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZAK
1. A képzési cél Szakemberek képzése, akik a munkaügyi kapcsolatok - különösen a munkáltatók és a szakszervezetek közötti -, tárgyalások és megállapodások, a munkavállalóknak az irányításban való részvétele, a foglalkoztatás és bérpolitika stratégiai feladatainak meghatározása területén szerzett megfelelő ismereteik alapján alkalmasak e feladatoknak a vállalatok, a különböző érdek-képviseleti, valamint állami és önkormányzati szervek keretében való ellátására. 2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Munkaügyi szervező. 3. A képzési idő Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével a szakmai gyakorlatot is magában foglaló nappali képzés ideje 8 félév, legalább 240 kredit, amelyből legalább 2400 a tanóra. 4. A képzés főbb tanulmányi területei Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével: a) Általános és társadalomtudományi alapismeretek Az általános közgazdasági ismeretek, a munkagazdaságtan, a statisztika, a számítástechnika, valamint a politika területére vonatkozó ismeretek. b) Jogtudományi alapozó ismeretek Az általános jogi ismeretek, az államigazgatási jog, a szociális jog, valamint a munkajog, a munkajogi viták területére vonatkozó ismeretek. c) Szakmai törzsanyag A munkaügyi kapcsolatok fejlődése, fogalma, alanyai, rendszere, a kollektív tárgyalások és megállapodások, a kollektív viták, a sztrájk, a kizárás, a munkavállalók részvételi joga, valamint az egyéni kapcsolatok területére vonatkozó ismeretek. d) Kiegészítő szakismeretek A vállalati vezetés, szervezés, a vállalati gazdálkodás, valamint a szociológia területére vonatkozó ismeretek. e) Szakmai gyakorlat 6-12 hetes - elsősorban vállalati - gyakorlat. 5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere Az 1. számú melléklet 5. pontjára is tekintettel - kötelező szigorlati tárgyak: a közgazdaságtan, a vállalati gazdaságtan, a vezetésszervezés, a szociológia, valamint a polgári jogi ismeretek, továbbá az intézményi szabályzatban előírt két tárgy, - záróvizsgatárgyak: a munkajog; a kollektív tárgyalások és megállapodások, valamint a kollektív viták elbírálása.
