2. T a n u l m á n y

A Szlovénia –Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében támogatásban részesített LAMAPROM projekthez kapcsolódóan az adatbázis építési és adatbázis elemzési feladatok elvégzéséhez kötött szerződéshez kapcsolódóan.

2. T a n u l m á n y A munkaerő-piaci adatok elemzése, ezen belül

2.1

A célrégió munkaerőpiacának és szereplőinek elemzése

2.2

2.3

A lehetséges együttműködések feltárása

A virtuális foglalkoztatási kompetencia központ modelljének kidolgozása

témakörökben. Megrendelő: Natúrpark Térségfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.

2012.december

1

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ

3

A célrégió munkaerőpiacának és szereplőinek elemzése

4

A lehetséges együttműködések feltárása

16

A virtuális foglalkoztatási kompetencia központ modelljének kidolgozása

36

MELLÉKLETEK

64

2

BEVEZETŐ

A LAMAPROM SI-HU ETE projekt a szlovén-magyar határtérség foglalkoztatási problémáit kívánja orvosolni annak elérésével, hogy a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok munkaerőpiacra történő beilleszkedésének elősegítse, képzésekkel valamint az érintett résztvevők interaktív bevonásával. A projekt célcsoportja ennek megfelelően a pályaválasztás előtt álló fiatalok, a térségben élő munkanélküliek, ezen belül a nők, a kisgyermekesek, a fogyatékkal élők és a kisebbségek, a térségben tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások, illetve a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezőket a szülőhelyükön megtartani kívánó, hazatérésüket támogató önkormányzatok, valamint a köz- és oktatási intézmények. Cél a munkaadói oldal aktivitásának fokozása a foglalkoztatási problémák ésszerű enyhítésére, a munkaadói oldal képzése, felkészítése hatékony foglalkoztatási tevékenység megvalósítására. A program keretében olyan munkaügyi szolgáltatásokat és képzési programokat kínálnak a partnerek, amelyek segítik a hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci beilleszkedését, s a foglalkoztatási problémák enyhítése érdekében fokozni kívánjuk a munkaadói oldal aktivitását is. A projekt egy további célja, hogy a kisvállalkozások megjelenjenek egymás piacain. A foglalkoztatással kapcsolatos ismeretanyagot rendezett formában, interaktív módon kell bemutatni modern infokommunikációs eszközök segítségével az Interneten keresztül, a hátrányos helyzetű térségekből távolról is elérhető módon. A térség népességmegtartó erejének növelése is fontos az együttműködési hálózatok kialakításával, ez elsősorban a munkakeresők új generációjának szemléletformálása a környezeti és humán erőforrások tartamos fenntartható használatával kapcsolatban történhet meg. Az adatbázisok és a virtuális foglalkoztatási kompetencia központ az egyéb információk mellett a cégalapításról és a munkavállalás szabályairól is tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők.

3

1. A célrégió munkaerőpiacának és szereplőinek elemzése A magyar oldal elemzése Vas megyére, és kistérségei. Vas megye területe 3337 km2, lakosságának száma 257 688 fő, népsűrűsége 77 fő/km2. Területén kilenc kistérség helyezkedik el (1. ábra).

Vas megye, és kistérségei

A lakosságszám, illetve a kistérség településeinek a számát tekintve is a megye központjául szolgáló Szombathelyi Kistérség túlsúlya figyelhető meg. Lakosságszámot tekintve a Sárvári, majd a Celldömölki Kistérségek követik. A legkisebb lakosságszámmal az Őriszentpéteri Kistérség rendelkezik, az itt élők száma alig haladja meg a 6000 főt.

Vas megye kistérségei települések, illetve lakosságszám alapján

4

Zala megye, melynek területe 3784 km2, lakosainak száma 287 043 fő, népsűrűsége 76 fő/km2. Területén 9 kistérség helyezkedi el.

Zala megye, és kistérségei

Vas megyével ellentétben a megye központjának kistérsége, a Zalaegerszegi Kistérség statisztikai adatai és a többi kistérség adatai közt nincs olyan markáns differencia, mint ahogy azt Vas megye Szombathelyi Kistérsége illetve a megye többi kistérsége közt tapasztalhattuk. Lakosságszám mutatója a Zalaegerszegi Kistérség esetében a legnagyobb, majd ezt a Nagykanizsai Kistérség (melynek központja szintén megyei jogú város), valamint a Keszthelyi Kistérség lakosságszáma követi. Legkevesebb lakossággal a Pacsai Kistérség bír

Zala megye kistérségei települések, illetve lakosságszám alapján

5

Ahogy azt Vas megye esetében az Őriszentpéteri Kistérségnél is megállapíthattuk, azt jelen esetben Zala megye Lenti Kistérségre illetve (nem egyértelműen) a Letenyei Kistérségre is jellemző az aprófalvas településszerkezet. Magyarország mintegy 2 évtizede a foglalkoztatási szint alacsony, Málta után a legalacsonyabb az Európai Unióban. Ezen belül azonban a NyugatDunántúli régióban valamivel kedvezőbb a helyzet. Annak ellenére, hogy kedvezőtlen demográfiai folyamatok csökkentik a munkaerőforrást, a népesség elöregedése nagy, Zala megye Budapest mellett a legjobban elöregedett megye. Az elöregedés hatását mérsékli a vándorlási egyenleg, amely mindhárom megyében pozitív. Győr-Moson –Sopron megyében 23 ezer fő a vándorlási nyereség a 2 népszámlálás között (2001 és 2011), ez a természetes fogyást (-13 ezer) kompenzálta, így Győr Pest mellett a másik megye, amelynek a népessége az előző népszámlálás óta nőtt. A foglalkoztatás alakulása tükrözi a gazdasági válságot. Az alábbi táblázat a 15-74 éves népesség foglalkoztatását mutatja a KSH adatai alapján (ezer fő): Területi egység

2000

2007

2008

2009

2010

2011

KözépMagyarorszá g

1172,9

1249,1

1246,9

1239,2

1228.8

1242,9

KözépDunántúl

446,3

466,7

459,4

435,1

433,1

447,4

Győr-MS

184,0

192,6

190,9

188,6

189,9

187,4

Vas

120,1

113,8

110,2

103,2

203,6

108,5

Zala

127,2

127,4

123,6

116,7

110,8

116,4

NyugatDunántúl

431,3

433,8

424,7

408,5

404,3

412,3

Dél-Dunántúl

358,4

335,2

335,5

337,8

342,1

333,9

ÉszakMagyarország

429,6

424,3

410,2

396,7

392,5

387,0

6

Észak-Alföld

508,9

521,7

51 3,1

489,1

497,4

507,3

Dél-Alföld

508,8

495,4

48 9,6

475,5

483,1

481,1

Magyarország

3856,2

3926,2

38 79, 4

3781,9

3781,2

3811,9

2000-ben találkozott a magyarországi helyreállítási periódus növekedési hatása a világgazdaság növekedési csúcsával. Ezt a foglalkoztatási szintet 2007-ig alig lehetett növelni, bár a magyar gazdaság növekedése 2005-ig kitartott – ekkor fejeződött be a helyreállítási ciklus -, de a világgazdaság már a válság előtti feszültségekkel küzdött, ugyanakkor a gazdasági növekedés munkamegtakarító korszerűsítéssel is járt, ez mutatkozik meg a Nyugat-Dunántúli régió 2007. évi foglalkoztatási adataiban. A gazdasági válság miatt 2009-ben a foglalkoztatottak száma az országban több mint 150 ezer fővel, a régióban több mint 24 ezer fővel csökkent (úgy, hogy működtek bizonyos létszámmegtartó állami támogatások). 2010. még válságévnek számít, 2011-ben is alig nőtt a foglalkoztatás, az is a közfoglalkoztatás növelésének eredménye. Bár 2010-ben és 2011-ben volt egy csekély gazdasági növekedés (ez 2012-ben már nincs), ez a versenyszférában a foglalkoztatás növekedésével nem járhat. A válságból való kilábalás eljárásaik korszerűsítésére kényszerítették a vállalkozásokat, ezért a munkamegtakarító technológiák terjednek. Egy nagyobb növekedés esetén is erős foglalkoztatási feszültségekre kell számítanunk. A régióban a foglalkoztatási feszültségeket némileg mérsékelte, hogy a korlátok megszűnésével növekedett az Ausztriában munkát találók száma. A regisztrált munkanélküliek számának alakulása kedvezőbb, mint amit a gazdaság és a foglalkoztatás alakulása megmagyarázhat (2012. június, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai):

Területi egység

A nyilvántartott álláskeresők száma fő

Változás az előző hónaphoz képest %

Változás az előző év hasonló időszakához képest %

Munkanélküliségi ráta (a gazdaságilag aktívak arányában) %

7

Győr-MS

8 844

-3,6

-18,3

4,3

Vas

7 153

-4,0

-11,2

6,0

Zala

13 581

-5,0

-5,2

10,4

NyugatDunántúl

29 578

-4,4

-10,9

6,5

Magyarország

524 352

-1,9

-5,2

11,8

A területi különbségek szembetűnőek. Bármennyire is megviselte a válság az ipari régiókat, a magasabb foglalkoztatás és alacsonyabb munkanélküliség mellett a regisztrált munkanélküliek száma is alacsonyabb. A belső különbségek azonban a Nyugat-Dunántúli régióban a legmagasabbak, Zala megye regisztrált munkanélküliségi rátája 2,4szerese Győr-MS megye rátájának. A következő érték 1,5 szorzó az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi régióban figyelhető meg. A kistérségek foglalkoztatási viszonyainak különbségében még nagyobb szakadékot lehet tapasztalni. Magyarországon a regisztrált munkanélküliek száma 1 év alatt 5,2 %-kal csökkent. Mivel a versenyszférában a foglalkoztatás csökkent, logikusnak tűnik, hogy a közfoglalkoztatás eredményezte a regisztrált munkanélküliek számának csökkenését. Ezzel szemben azonban az ipari régiókban csökkent nagyobb mértékben. A Nyugat-Dunántúli régióban, Vas megyében kétszer, Győr megyében háromszor gyorsabban mérséklődött a számuk, mint Zala megyében. Ebben szerepet játszott a régió fejlettebb megyéinek gazdasági növekedése, az, hogy iparuk képes volt alkalmazkodni a piac változásaihoz. De itt is számolni kell az osztrák munkavállalás lehetőségeinek növekedésével is. A regisztrált munkanélküliek számának csökkenése ellenére országosan fél milliót meghaladja, a régióban 30 ezret közelíti a számuk. Ez akkora mennyiség, hogy túlterheli az állami foglalkoztatási szolgálatot, szolgáltatási kapacitás bővítését a társadalmasítással is elő kell segíteni. A munkaerő-piac élénkségét mutatja a foglalkoztatási szolgálat által feltárt új álláshelyek száma. Ez 2012. júniusban az országban 33.452 volt, májushoz képest 3,7 %-kal nőtt, előző év júniushoz képest azonban 29,9 %-kal csökkent.

8

A Nyugat-Dunántúli régióban hasonlóan csökkent a begyűjtött új állások száma, közel 30 %-kal, ezen belül Győrben 12 %-kal, Vasban 29 %-kal, Zalában 39 %-kal (2436 állás). Ennek 68,5 %-a azonban nem támogatott állás volt, vagyis nem közfoglalkoztatás, hanem a versenyszféra állása, bár ott is van egy kevés támogatási igény. Ez az arány Győrben 83,% %(!), Vasban (53,9 %) és Zalában (51,9 %) már ennél alacsonyabb, de magasabb az országos átlagnál (40,9 %). Érdekes módon a régióban 1 év alatt gyorsabban csökkent a nem támogatott új állások száma (21,8 %kal), mint országosan (15,7 %-kal), ezen belül leginkább Zala megyében (51,1 %-kal), legkevésbé Győr megyében (3,9 %-kal). Vas megye az átlag körül van (-18,8 %). A következő táblázat azt mutatja, hogy milyen statisztikai esélye van az álláskeresőnek a versenyszférában elhelyezkedni. 100 álláskeresőre jutó nem támogatott új álláshelyek száma 2012. júniusban (ezek is, mint a fenti adatok a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2012. június hónapról szóló gyorsjelentéséből számítottak):

Terület

Új nem támogatott álláshelyek száma 2012. június

Változása 2011. júniushoz képest %

100 álláskeresőre jutó nem támogatott új álláshelyek száma

Közép-Magyarország

3 057

106,4

3,5

Közép-Dunántúl

1 893

94,9

4,2

Nyugat-Dunántúl

2 436

78,2

8,2

Győr-Moson-Sopron

1 515

96,1

17,1

Vas

424

81,2

5,9

Zala

497

48,9

3,7

Dél-Dunántúl

623

71,0

1,0

Észak-Magyarország

1 421

85,2

1,4

Észak-Alföld

1 444

60,5

1,2

Dél-Alföld

2 812

84,5

3,9

Magyarország

13 686

84,3

2,6

9

Az álláskeresők számára felajánlható új állások száma a versenyszférában kevés, a munkaadók nem jelentenek be minden üres álláshelyet (ez nem is feltétlenül indokolt), vannak a foglalkoztatási szolgálattól független munkaerő-közvetítési csatornák. Ugyanakkor a tartósan nyilvántartott munkanélküliek, a szociális segélyezett (közfoglalkozatási alanyok) aránya még a régióban is 20 % körül jár, úgy, hogy sokaknál a munkanélküliség tartósságát nem a versenyszférában végzett munka, hanem a közfoglalkoztatás bontja meg. A régió gazdasági lejtőjén északról dél felé haladva ez a probléma egyre nő, s az elzárt kistérségekben már tartós foglalkoztatási válságot okoz. A régió helyzete az országos átlaghoz képest kedvező. A munkaerő-piac fejlettebb, intézményei jobban működnek, szolgáltató képessége erősebb. Ez az eredmény közel sem jut el mindenhová. A problémák két évtizede növekednek, s veszélyeztetik azt a tényezőt, amely a ’90-es években lehetővé tette a gazdaság alkalmazkodását, a külföldi működő tőke befogadását, ez a munkaerő minősége. A munkaerő a térség azon termelési tényezője, amely korábban versenyképessé tette, s amely újból versenyképessé teheti. Ehhez szervezett, tervszerű munkaerő-piaci intézkedésekre van szükség. Ezek az intézkedések a kistérségekben a helyi partnerek együttműködésében elsősorban a foglalkoztathatóságot javíthatják. Ez a helyi foglalkoztatási paktumok fontos feladata. A régióban szükséges a munkaerőpiac egységesítése, a munkaerő-piaci intézmények javítása, a szolgáltatások fejlesztése. Ez a koordináció fejlesztését, köztük a helyi foglalkoztatási paktum koordinációjának fejlesztést, a regionális paktum együtt működést is szükségessé teszi. A nyilvántartott álláskeresők relatív mutatói a Nyugat-Dunántúlon, amely szintén mutatja a meglévő területi különbségeket: A nyilvántartott álláskeresők aránya Régiók és megyék

a gazdaságilag aktív a munkavállalási korú népességhez (%) népességhez (%)

Nyugat-Dunántúl

6,6

4,5

Győr-Moson-Sopron

4,5

3,1

Vas

6,1

4,1

10

Zala

10,5

7,1

Országos átlag

11,9

7,9

Forrás: NFSZ 2012. júliusi adatai

Alapvető problémák és megoldási lehetőségek a régióban: · A munkahelyek koncentrálódnak néhány nagyvárosra, ipari és idegenforgalmi központra, és számos térségben a munkahelyek hiánya jellemző (például a projektbe célterületként bevont vasvári és zalai térségekben is). · A vállalkozói szektorban is súlyos gondot jelent a szakemberhiány, amelynek egyik legfőbb oka a szakmai/technikai/gyakorlati képességek hiánya. Ezen problémák orvoslása során megnő a tréningek és fejlesztések jelentősége, amelyekre jelen projekt is reagál: hiszen a partnerként bevont szervezetek igényére alapozott humánerőforrás-fejlesztés és képzések valósulnak meg. · A foglalkoztatók nagy része nem felkészült a hátrányos helyzetűek fogadására, ennek érdekében beilleszkedési modellprogramok indítandóak. · Az idegenforgalom meghatározó a régi foglalkoztatásában, amelyet a külföldi munkalehetőségek miatt is folyamatos szakemberhiány jellemez, miközben a régióban több helyen turisztikai fejlesztések valósulnak meg. · A környezet technológiai, energetikai, megújuló energetikai szektor a régió kulcságazatává válhat, de kevés magasan képzett szakember áll rendelkezésre. · Az építőiparra is jellemző a szakemberhiány, esetükben megoldási lehetőség rejlik az 50 év felettiek és az inaktív középkorúak továbbképzésében. A meglévő foglalkoztató szervezetek fejlesztését, további helyi, fizetőképes szükségletekre reagáló foglalkoztatást bővítő tevékenységeik támogatását (pl. szervezetfejlesztés, tanácsadás a foglalkoztatási potenciál bővítését elősegítő támogatott foglalkoztatás biztosítását, az álláskeresők felkészítését, költségeik átvállalását jelentik.

11

A szlovén oldal bemutatása Szlovéniában a Pomurje NUTS 3 szintű régió határos Magyarországgal. Területe 1336 km2, Szlovénia területének 6,6%-a, lakossága 130 000 fő, a szlovén lakosság 6,5%-a. A terület két NUTS 4 szintű területi egységre oszlik, a Mura folyó választja ketté: a folyó bal oldalán Prekmurje, jobb oldalán Prlekija. Prekmurje területén találhatjuk a Goricko-i és Lendvai dombságot, a feltöltött Ravensko és Dolinsko síkságot, míg Prlekija oldalán az Apasko és Mura menti síkság és dombság található. A régióban 26 helyi önkormányzat (obcina = község) létezik, ezek az önkormányzatok jelentik a NUTS 5 szintet, amely az országos szint alatti egyetlen önkormányzati/közigazgatási szint Szlovéniában. A 26 község 345 települést tömörít. A NUTS 4 és 5 besorolás között találhatók a körzetek, szám szerint négy: Gornja Radgona, Ljutomer, Murska Sobota, Lendava. A foglalkoztatási lehetőségek csökkentek a piacgazdaságra való áttéréssel, és az új munkalehetőségek csak mostanában fejlődtek ki. A gazdasági struktúra átalakulása mellett a munkanélküliség legfőbb oka az alacsony szintű iskolázottság, valamint a munkalehetőségek és az álláskeresők szakmai képzettsége közti strukturális eltérés. A magasan képzett embereknek való állások hiánya miatt a régió kezdi elveszteni a humánerőforrással kapcsolatos potenciálját és kapacitását. A munkanélküliség regionális megoszlása nagyon egyenetlen, a legmagasabb munkanélküliségi ráta a perifériális kisvárosokban és vidéki területeken van, ahol ez gyakran komoly társadalmi problémákhoz vezet. Minden területen magas a falvakból és falusi közösségekből a nagyobb városokba munka miatt ingázók száma. Az együttműködési területen lehetőség van a munkaerő-piaci intézmények közti együttműködésre és adatcserére, ezáltal az álláskeresők és az állásajánlatok egymásra találhatnak. A munkanélküliek iskolai végzettségi szerkezetén a statisztikák alapján látható, hogy a betöltetlen állások és a rendelkezésre álló munkaerő nem áll egyenlő arányban egymással. A legnagyobb egyenlőtlenség az alacsonyabb iskolázottságú munkaerő esetében mutatkozik, ahol a kínálat meghaladja a keresletet, illetve a főiskolát vagy egyetemet végzett szakemberek szintjén, ahol a munkaadók kereslete meghaladja a kínálatot, és ahol a strukturális ellentét szintén erősen jelen van

12

Az együttműködési terület minden regionális központjában van középiskola, de Podravje kivételével hiány van egyes szakmákra specializálódó (pl. művészeti, vegyészeti, gyógyszerészeti) szakközépiskolákban. A munkanélküliek iskolázottsági struktúrájára vonatkozó statisztika szerint a munkanélküliek több mint fele középiskolát végzett. Podravje és Pomurje között különbség van az egyetemet végzettek száma tekintetében, ennek oka a Maribori Egyetem, Maribor ugyanis Szlovénia második legnagyobb egyetemi központja. Az együttműködési területen egyértelmű az eltérés a foglalkoztatottság hiánya és a munkanélküliek iskolai végzettsége között. Átképzésre és új szakmát oktató programokra van szükség (a fellendülő ágazatokban, pl. a kultúra és az idegenforgalom területén). Az átképzésnek és a programoknak összhangban kell lenniük a gazdaság jelenlegi helyzetével (pl. ipar, idegenforgalom, stb.) és az együttműködési terület modern ipari és kereskedelmi fejlődésének tendenciáival. További fontos problémák: a népesség alacsony iskolázottsági és végzettségi szintje, a régióból a nagyvárosok felé történő agyelszívás, az élethosszig tartó tanulást biztosító adottságok alacsony szintje, és az etanulás lehetőségeinek korlátozott használata. A Pomurje régió 26 törvényhatósági joggal felruházott kis községből áll, kevés nagyméretű ipari projekttel a nagyvárosokban (Muraszombat, Gornja Radgona, Lendva, Ljutomer). Pomurjében a kisszámú nagyobb munkaadótól való függőség, különösen az olaj- és textiliparban, a regionális gazdaság összeomlását okozhatja. Néhány, különböző termelési területen működő középméretű iparág is megtalálható (elektronika, üveg, teherautó- és konténer egységek, stb.). A külföldi működőtőke-befektetés területre történő vonzása nem volt sikeres. Podravje régióban 41 önkormányzat van, a gazdasági és ipari központ Maribor. Az autóipar átalakítása még folyamatban van, a régióban a külföldi működőtőkebefektetés nem jelentős. Annak érdekében, hogy a fiatalok vállalkozói kultúráját elősegítsük, Pomurje régióban elkezdődött a vállalkozói körök bevezetése az általános iskolákban, és országszerte kifejlődött. Felismerték, hogy ez a legjobb gyakorlat Szlovéniában és Európában is, és jó példaként szolgál az együttműködési terület más részein is.

13

Sok lehetőség van a modern információs és kommunikációs technológiák elérhetőségének javítására és használatának növelésére az együttműködési területen. Az együttműködési terület telefonos lefedettsége a nyugat-európai szint alatt van. Azonban az együttműködési területet a mobilhálózatok lefedik. A nyilvános internetelérést (iskolákban, közösségi centrumokban stb.) hangsúlyozni kell. A szélessávú kapcsolat kiépítése lehetőséget kínál a határ mindkét oldalán élő lakosság közti kapcsolat erősítésére. A lendvai Ipari és Kereskedelmi Övezetben is vannak új foglalkoztatási lehetőségek. Ez a megoldás már évekkel ezelőtt döntő tényezőnek bizonyult mind az új beruházók idevonzására, mind az új munkahelyek létesítése tekintetében. A lendvai ipari övezet 186 ha területen gazdálkodik, a hazai és a külföldi beruházóknak 16 ha közművesített terület és 3600 m2 termésre alkalmas helyiség áll rendelkezésre, a térségben már 20 vállalkozás működik. Lendva község a fenti adatok ellenére kedvező természeti adottságokkal rendelkezik a nem ipari jellegű tevékenység, elsősorban a mezőgazdaság és a turizmus (geotermikus energia, természeti adottságok, gyógyfürdők) tekintetében. A természeti értékek - a termálvíz, a vadakkal gazdag erdők, a halakkal teli tavak és folyók - számos turistát vonzanak községünkbe. Lendva Község gazdasági struktúrájában elsősorban az alábbi iparágak szerepelnek: · vegyipar, · villamos-feldolgozóipar, · fém-feldolgozóipar, · építőipar, · szolgáltatások. Lendva községnek nagy lehetőségei vannak a mezőgazdaságban is, főként az elsődleges mezőgazdasági termelésben. A legjelentősebb tényező ezen a területen a Mezőgazdasági Vállalat (Kmetijsko gospodarstvo), a fejlődés serkentését pedig a Fejlesztési Központ programjai segítik mind a zöldségtermesztést, mind a mezőgazdasági termények termesztését illetően.

14

Lendva községben egyre nagyobb hangsúlyt kap a római korban gyökerező nagy hagyományú szőlőtermesztés és a borkultúra. Erre rányomja bélyegét az egyes piacokon jól értékesíthető lendvai borokról közismert borpince is. Említést érdemel továbbá a szolgáltatás. Az Integral vállalat a fuvarozás és az autójavító tevékenységről, a Kompas pedig az idegenforgalmi szolgáltatásairól ismert. Hogy a gazdaság recesszióban van, azt a magas munkanélküliségi mutatók is igazolják. Lendva község aktív lakosságának száma 5.584 fő, ebből 3.849 a gazdasági társaságokban és egyéni vállalkozóként dolgozik. Az önfoglalkoztatottak száma 620, ebből 399 a mezőgazdaságban dolgozik. A munkanélküliségi ráta Lendva községben általában magasabb a muravidéki munkanélküliségi átlagnál. A munkanélküli személyek képzettségi struktúrája nem kedvező, hisz a munkanélküliek 44 %-a nem rendelkezik szakképzettséggel. A magasan képzett személyek foglalkoztatási lehetőségei Lendva községben aránylag alacsonyak. Az életkor szerinti struktúrában két csoport helyzete a legkritikusabb: a pályakezdők (25 és 34 év között) és a munkahelyüket elvesztett személyek, mint technológiai fölösleg vagy a vállalat felszámolása miatt (45 és 54 év között) Az utóbbi években növekedett a kisvállalkozók és a kisiparosok száma, de a munkanélküliség ennek ellenére nem csökkent. A kisgazdaság területén a szolgáltatási vállalkozások és a maximum 5 főt foglalkoztató egyéni vállalkozók üzemei dominálnak. Ezek önfoglalkoztató és kisebb családi illetve partneri vállalkozások, melyeknek nincs fejlesztési és növekedési tendenciájuk, többnyire a helyi piacra összpontosítanak. Lendva tágabb térsége komoly gazdasági és szociális gondokkal küszködik, ezek a növekvő munkanélküliségben, a vállalatok struktúraváltási nehézségeiben, valamint a demográfiai problémákban tükröződnek. Ez a térség a szélesebb muravidéki régió részét képezi, amely a statisztikai adatok szerint Szlovénia legkevésbé fejlett régiója. A gyengén fejlett infrastruktúra, a földművelésből élők magas aránya, a nagyfokú munkanélküliség, az alacsony hozzáadott érték, valamint a lakosság gyenge vásárlóereje ezt a tényt csak erősítik.

15

Az általános recesszió ellenére a gazdasági tevékenységek között a bevétel legnagyobb arányát az ipari vállalatok teszik ki, de a munkaképes lakosság túlnyomó részét is ezek foglalkoztatják. A külföldi árucsere adatai szerint az export magasabb mint az import, az árucsere fedettség 1,7 szeres. A legnagyobb exportőrök: Nafta Lendava d.o.o, Varstroj d.d, Varis Lendava d.d., Elektromaterial Lendava d.d., Mobitex Čentiba d.o.o., Artex d.o.o., Hinco Lendava d.o.o. stb. Az export célpiaca: Ausztria, Némertország, Magyarország, Horvátország, és Bosznia-Hercegovina. A legnagyobb importőrök (Mol Slovenija d.o.o., Nafta Lendava d.o.o, Varstroj d.d., Varis d.d., Elektromaterial Lendava d.d., Hinco Lendava d.o.o.) elsősorban Magyarországról, Horvátországból, Németországból, Lengyelországból és Ausztriából importálnak.

3

A lehetséges együttműködések feltárása

A Lamaprom projektben egy fontos célkitűzés volt, hogy a jelenlegi kapcsolatok mellett a jövőben egy szélesebb együttműködés alakuljon ki a szlovén-magyar határtérségben a munkaerő-piaci szereplők között. A lehetséges együttműködések feltárása a jelentkező igények alapján (munkaadók, munkavállalók és munkaerő-piaci szolgáltató szervezetek találkozása, összekapcsolása) megfogalmazásra kerülhet az együttműködések lehetséges formája és tartalma. Az együttműködéseknél nagyon fontos a partnerség elve, amely az Európai Unió Strukturális Alapjai felhasználásának is egy fontos alapelve. A partnerség, az intézmények kapcsolatában sem nélkülözheti eredeti lényegét, a partnerek tiszteletén, a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködést. Ha van bizalom, lehet közös cél is, a közös célok pedig akkor valósulhatnak meg, ha van összefogás a különböző típusú, érdekű, szintű és tevékenységű intézmények és személyek között. Olyan érdekérvényesítés mellett, mellyel nem rontják, hanem javítják a többiek lehetőségét, ezáltal pedig képesek gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a gazdasági- és társadalmi változásaihoz. Azáltal, hogy többféle szaktudást egyesítenek, komplex válaszokat tudnak adni komplex problémákra. Képesek értéket létrehozni egy magasabb szintű, európai

16

Uniós dimenzióban. Ezt azt jelenti a közgazdasági szakirodalom szerint, hogy képesek kihasználni a komparatív előnyök nyújtotta lehetőségeket. Az így elért hatásokat előbb-utóbb érezhetjük majd a fizetőképes kereslet növekedése által generált gazdasági fejlődésben, az életszínvonal emelkedésében, az életminőség javulásában. Mindezek a gazdasági és társadalmi kohézió erősödését eredményezhetik. Ez a folyamat tovább erősítené a partnerség re épülő fenntartható fejlődést, amelyben a partnerség, a növekedés motorja lehetne. Ennek megvalósítása sok munkát, nagy erőfeszítést és erős együttműködést feltételez. A jó partnerségi együttműködés kialakítása megéri a fáradságot. Olyan új minőséget eredményezhet a benne résztvevőknek, amely kedvező irányba befolyásolhatja munkájukat, gazdasági tevékenységüket, együttműködésüket és a térség fejlesztését szolgálja. A partnerség általi gyors és pontos információszerzés új feladatok, megrendelések és források megszerzésének lehetőségét teremti meg. A közös munka nagyobb lehetőséget biztosít az innovációk, ötletek felszínre kerülésére, új látásmód kialakulására. A partnerségi találkozók azonnali és hiteles visszajelzést adnak a közösen végzett munkáról. A partnerség tagjai a közös cél minél sikeresebb elérése érdekében építő jellegű kritikáikkal nyújtanak segítséget, bátorítják és összetartják az együttműködés tagjait, sikerélményekkel gazdagítják egymást. Ha a partnerséget tömören összefoglalva úgy jellemezhetjük, mint a tisztelet, a bizalom, a közös cél, az összefogás és az érdekérvényesítés színtere. Emellett a partnerség egyben alkalmazkodás is, válaszlehetőség komplex problémákra, értékteremtő tevékenység, egyenrangú viszony. Partnerség értelmezhető úgy, mint a gyors és pontos információszerzés színtere, az új feladatok, megrendelések és források megszerzésének lehetősége, mint az innovációk, ötletek, új látásmód forrása. Mindezek által természetesen visszajelzés is saját munkánkról, kritika, bátorítás, sikerélmény, a növekedés motorja, amit tanulnunk kell, mint oly sok más ismeretet is. A partnerségeket az Európai Unióban a helyi fejlesztések iránti elkötelezettség tartja össze s nem a források elérhetősége. Az "ír csoda",

17

az ír tapasztalat is arra hívja fel a figyelmet, hogy a Strukturális Alapok sikeres felhasználásának, eredményességének a meghatározó gazdasági szereplők közötti hatékony partnerség az előfeltétele. A partnerség kialakítása és fenntartása azonban időigényes és nem másolható, nincs rá egyértelmű recept. A helyi szereplőknek maguknak kell kialakítani és működtetni, a korábbiakban említett elvek figyelembe vételével. Ez vezethet eredményhez, ezeknek kell ösztönössé válniuk, görcsösen nem működnek. Az Európai Unióban 20 év alatt a partnerség a regionalizáció, a területfejlesztés, a társadalmi párbeszéd, az együttműködés legfontosabb eszközévé vált, Ebben hazánknak is meg kell találnia a maga útját. Idő kell ahhoz, hogy a partnerségi együttműködés beépüljön gondolkodásunkba, kell a szemléletváltozás, a partnerségi együttműködés tradícióinak kialakulása. Megéri a munkát, a fáradságot, eredményeit mindnyájan élvezni fogjuk. Az új programozási időszakokra megtörtént a kohéziós politika felülvizsgálata és ennek megfelelően az ehhez kapcsolódó jogszabályok is. Ennek keretében az 1260/1999-es rendeletet hatályon kívül helyezték, és helyét átvette a 8750/2006 számú rendelet, a 2014-20-as időszakot szabályozó jogszabályok pedig még nincsenek elfogadva. A hatályos rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szól, és amelynek a 10. cikkelye tartalmazza a partnerségre vonatkozó előírásokat. A rendelet egyébként a tagállamok és az Európai Bizottság közötti megosztott felelősség alapján megállapítja a partnerség, a programozás, az értékelés, az irányítás — beleértve a pénzügyi irányítást —, a monitoring tevékenység és az ellenőrzés elveit és szabályait is. Az alapok célkitűzéseit az Európai Bizottság és az adott tagállam közötti szoros együttműködés (a továbbiakban: partnerség) keretében kell megvalósítani. A tagállam adott esetben és az érvényben lévő nemzeti szabályozással és gyakorlattal összhangban partnerséget alakíthat ki például a következő hatóságokkal és szervekkel:

18

a) az illetékes regionális, helyi, városi és egyéb hatóságokkal; b) a gazdasági és társadalmi partnerekkel; c) bármely egyéb megfelelő, a civil társadalmat képviselő szervezettel, a környezetvédelmi partnerekkel, nem kormányzati szervezetekkel, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításáért felelős szervezetekkel. Valamennyi tagállam nemzeti, regionális és helyi szinten, illetve a gazdasági, szociális, környezetvédelmi és egyéb szférákban kijelöli az adott szférát legmegfelelőbben képviselő partnereket (a továbbiakban: a partnerek), a nemzeti szabályozással és gyakorlattal összhangban, figyelembe véve a nők és férfiak közötti egyenlőség és a — környezet védelmére és javítására vonatkozó követelmények integrációja által megvalósuló — fenntartható fejlődés támogatásának szükségességét. A Strukturális Alapok programjaiban, különösen az Európai Szociális Alap esetében különböző szervezetek és intézmények működnek együtt partnerként, és különböző módon kapcsolódnak a projekthez. A pályázati ablakok követelményeinek teljesítése és a megfelelő partnerek kiválasztása érdekében fontos, hogy világosan megkülönböztessük a különböző típusú partnereket. Az ESZA programokban a projekt partnereinek két típusa van. Ø Kedvezményezettek Ø Résztvevő partnerek A projekt partnerek egyik típusa a konzorcium - a projekt partnerek egy formális csoportja, de a projektnek további külső vagy fenntartó partnerei is vannak. A célok elérése, és a tevékenységek elvégzése érdekében a projektnek szüksége lehet tevékenységek alvállalkozásba adására, ezért vállalkozói és alvállalkozói szerződést köthet egyénekkel vagy szervezetekkel. A projekt egy vagy több hálózathoz csatlakozik, amelyek formálisak (hivatalosak) vagy informálisak (nem hivatalosak) lehetnek. Ezek a kapcsolatok szervezeti és egyéni szinten működnek. A kapcsolatok legtöbbször jó ismeretségeket és kapcsolatokat biztosítanak a projekt számára. Az érdekcsoportok szervezetek és egyének, akiknek valamilyen szintű érdekük fűződik a projekthez.

19

A jól kialakított és irányított partnerség növelheti a projekt értékét. A jó partneri viszonyból adódó előnyök például: · A vezetők és a stáb tagjai közötti jobb kommunikáció · Jobb információ megosztás · Könnyebb hozzáférés a szolgáltatásokhoz a felhasználók számára · A felhasználók számára biztosított szolgáltatások integráltabb megközelítése · Különböző képességek és többfajta tudás egyesítése összetett problémák megoldásához · Nagyobb hatékonyság és jobb kihasználtság az erőforrások használatában · Plusz kapacitás szolgáltatások tervezésére és kiépítésére · Az erőforrások és a szakértelem közös használata jobb szolgáltatások biztosítása érdekében · Következetesebb megközelítés a felhasználók öntevékenységének elősegítése érdekében · Olyan eredményeket lehet elérni, amelyeket egyedülálló szervezetekként nem lehetne. A másik oldalról viszont a partneri együttműködés gyakran nem könnyű. Új megközelítésre és újfajta készségekre van hozzá szükség, valamint a célok, szerepek, felelősség, hozzájárulások világos megértésére, és az együttműködés kereteit rögzítő megállapodásra vagy szerződésre. A partneri viszony buktatói lehetnek: • A nem kellőképpen tisztázott felelősség, ami egymásra mutogatáshoz vezethet, amikor a dolgok nem megfelelően mennek • Nem áttekinthető döntéshozó folyamatok, az erőforrások felhasználásáról szóló döntéseket is beleértve • Nem megfelelő információ átadás • Szerepköri, hatásköri konfliktusok • A szerep, kultúra és nyelv ismeretének hiánya • Túlzott figyelem fordítása a folyamatokra és a bürokráciára, miközben megfeledkeznek a szolgáltatások használóiról • Hagyni, hogy egyetlen szakmai megközelítés domináljon.

20

A partnerség kiépítésében és fenntartásában van néhány alapvető szabály, melyek segítenek a partnereknek az együttműködés során felmerült problémák és nehézségek leküzdésében. A partneri viszonyokban elengedhetetlen: · A problémák azonosítása és megosztása, nyíltan és őszintén · Az azonosított problémák gyors megoldása · Kompromisszumkötés a megegyezés elérése érdekében – még a kis kompromisszumoknak is nagy hatása lehet! · A problémák közös megoldása – segít a bizalom kialakításában · A problémákra úgy kell tekinteni, mint közös problémákra, nem pedig úgy, mint valaki más problémáira. A partnerség működtetése érdekében célszerű partnerségi szerződést kötni. Ezen túlmenően előnyös egy a napi munkakapcsolatokról szóló együttműködési megállapodás realizálása. A megállapodások és szerződések segítenek abban, hogy a felek már a kezdetektől megtalálják az együttműködés megfelelő irányvonalát, s hatékony eszköz lehet a partneri konfliktusok megelőzésére. Az ESZA által nyújtható támogatásokból megvalósuló projektek indításakor bizonyos megállapodások feltétlenül szükségesek, mások javasoltak. Ha nincsenek is kötelező partneri megállapodások, de javasolható együttműködési megállapodások kötése a célok megvalósításába bevont partnerekkel. A különböző partneri kapcsolatok különböző megállapodásokat kívánnak. “laza”, informális szerződések, megállapodások, illetve “kötött”, formális szerződések, megállapodások egyaránt lehetségesek, minden a partnerség típusától, a pénzösszegtől és a partneri kapcsolat “szorosságától” függ. “Laza” és informális partnerség esetén nem feltétlenül szükséges formális és átfogó megállapodás kötése, de az együttműködés kezdődhet a feladatok meghatározásával. “Kötött” vagy formális partneri kapcsolatok esetén szükség lehet jól megalapozott, átfogó és jogi jellegű szerződésekre.

21

Fontos meghatároznia a szükséges partneri szerződés vagy megállapodás típusát, így nem fognak feleslegesen sok erőfeszítést fektetni egy szükségtelen megállapodásba, vagy aláírni egy túlságosan lazára fogalmazott megállapodást, mely a partneri kapcsolatokban fontos aspektusokat hagy figyelmen kívül. Partneri szerződésre a következő esetekben lehet szükség: • Ha hosszú távú kapcsolatot kíván kiépíteni a megbízó és a szolgáltató között • Komplex és magas költséggel és/vagy magas kockázattal járó szolgáltatások esetén • Új szolgáltatások esetén, ahol a partnerek együtt tanulhatnak • Amennyiben új szolgáltatás nyújtása céljából fejlesztette a piacot, támogatott egy helyi közösségi csoportot vagy önkéntes tevékenységet • Amennyiben egy stabil szolgáltató szélesítette tevékenységi körét egy piaci hiány betöltése érdekében • Amennyiben a szolgáltatás nagymértékű beruházást kíván a szolgáltatótól. Amellett, hogy esetleg szükség lehet egy formális vagy jogi szerződésre, fontos egy kevésbé formális dokumentum létrehozása is, amely körvonalazza a napi partnerségi munkával kapcsolatos megállapodásokat. A napi munkáról szóló megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia: Célok és célkitűzések: Mi a partnerség célja? Milyen hozzáadott értéket fog termelni? Hogyan definiálható a siker? Stratégia és tevékenységek: Hogyan fogják a partnerek megvalósítani a célokat? Tagság és döntéshozatal: Mi legyen a partnerségben való tagság alapja? A partnerségen belül hogyan történik majd a döntéshozatal? A partneri kapcsolat irányítása és működése: Melyek a legfőbb célterületek, s miképpen fogjuk kezelni ezeket? Milyen alapelvek vagy alapszabályok kell, hogy vezéreljék a partneri együttműködést? Hogyan lesz a partneri felelősség fel/megosztva?

22

Hogyan és mikor történik meg a teljesítmény értékelése? Források: Miképpen fogjuk finanszírozni az együttműködést? Konfliktus megelőzés, tárgyalásos megoldás: Hogyan kezeljük a vitákat? Információ: Mely információkat osszuk meg, s mi legyen az információ terjesztésének módszere? A projektek csak egy széles körű regionális és megalapozott helyi partnerség segítségével elégíthetik ki azokat a szükségleteket, amely problémák kezelésére megszülettek. Ennek érdekében az Unió támogatási rendszerében prioritást kaptak azok a projektek, amelyek mind a célok megfogalmazásában, mind azok végrehajtásában, mind pedig finanszírozásában fel tudtak mutatni a megalapozott helyi partnerséget. Így kerültek előtérbe a territoriális foglalkoztatási paktumok, amelyek ezt a követelményt a különböző térségi szinteken maximálisan kielégítik. Ezek a paktumok elsősorban a gazdaság és a szociális szféra szereplőit segíthetik hozzá a munkanélküliség hatékony kezeléséhez. Az Európai Tanács firenzei ülése a territoriális foglalkoztatási paktumokat olyan eszközként ítélte meg, amelyek hozzájárulnak egy széles körű regionális, illetve helyi partnerség megalapozásához, és ez által elősegítik az adott térségben a munkaerő foglalkoztathatóságának és alkalmazkodóképességének javítását. A paktumok meg tudják jeleníteni a különböző szereplők problémáit, szándékait és kilátásait, alkalmasak egy olyan integrált stratégia kialakítására, amelyet minden érintett partner elfogad és ez által motivált az eredményes megvalósítás érdekében.

-

A helyi partnerségen alapuló foglalkoztatási paktumokat az Európai Bizottság három fő kritérium szerint értékeli: A kezdeményezésnek helyi szintről kell kiindulnia és nem szabad, hogy egy magasabb szerv rendelje azt el. Széles körű és hatékony partnerséget kell kialakítani, amelynek keretén belül a résztvevő partnerek érdemben járulnak hozzá a munkaprogramhoz, annak finanszírozásához, részvételük szabad és nem formális.

23

-

Integrált és innovatív stratégia kidolgozását kell megkövetelni. Ebből eredően akcióterveket kell kidolgozni, koordinálni és integrálni. Célszerű a paktumok keretében új kezdeményezéseket is kipróbálni, hogy a térségben megtalálják a munkanélküliség problémájának tartós megoldását. A paktumok alapfilozófiája tehát azon az egyszerű felismerésén alapul, hogy a térség minden releváns képviselőjének össze kell fogni a munkanélküliség leküzdésére. Ebben a kérdésben a résztvevők között egyetértésnek kell lenni, mert ez adja a foglalkoztatási paktumoknál a partnerség lényegét. A foglalkoztatási paktumok regionális vagy helyi szinten támogatható és összehasonlítható, szociálökonómiai jellemzőkkel rendelkező munkaerőpiaci régiókat, városokat érinthetnek. Olyan területről lehet szó, ahol a munkanélküliség problémát jelent és ezért a térség az Unió struktúra politikai céljai tekintetében támogatható. Egy foglalkoztatási paktum létrehozására irányuló kezdeményezéseknek többnyire egy állami szervtől célszerű kiindulnia, amely szerv a foglalkoztatás terén kellő kompetenciával rendelkezik. A partnerek a következők lehetnek: - nemzeti, regionális, helyi, igazgatási szervek, önkormányzatok, hivatalok, - a magánszektor (nagyvállalatok, kis- és középvállalatok, pénzügyi szervezetek stb.), - szociális partnerek, - szakmai szövetségek, kamarák, - civil szervezetek, - a képzés a technológia fejlesztés és a kutatás területének intézményei, - az EU szerkezetmegújításért létrehozott kísérő bizottságának elnökei. A foglalkoztatási partnerségek paktuma e szereplők közös gondolkodásának eredménye kell, hogy legyen. A cél az, hogy egy közös akcióprogramot dolgozzanak ki a foglalkoztatás javára, azon kívül

24

biztosítsák, hogy ez a terv konkrét programcsomag révén megvalósuljon, amely megfelel a helyi munkaerőpiac igényeinek. Az „Európa Innováció Program 2000” c. Uniós dokumentum a következőképpen fogalmazza meg a TEP-ek vezérgondolatát: „A cél az, hogy az egyes területeken meglévő endogén forrásokat felderítse azért, hogy lebonyolítson egy alulról-felfelé építkező fejlesztési koncepciót, valamint egy integrált és innovatív stratégiát, amelyet egy széles körű partnerség valósít meg, és ebben a partnerségben a helyi civil társadalom… lehetőleg legszélesebb körben képviselve van.” Ezen vezérgondolat a következő négy felismerésen alapul: 1. Az egyes területek önmagukban rendelkeznek aktivitási és növekedési potenciállal, amelyek együttvéve nem elhanyagolható hatásúak makroökonómiai szinten, különösen a munkanélküliség kezelése tekintetében. Ennek a potenciálnak a kihasználása nélkülözhetetlenné teszi az alulrólfelfelé („botton-up”) történő építkezést. 2. A beavatkozások hatékonysága érdekében a munkaerő-piaci problémák integrált megközelítése az indokolt. Ez azt jelenti, hogy az egyes intervencióknál ki kell küszöbölni az esetleges ellentmondásokat a helyi munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalai között. Például egy munkahely teremtési akció hatásfokát erősen csökkenti a megfelelően képzett munkaerő hiánya, illetve az állásajánlatok hiánya megkérdőjelezheti a képzési programok eredményességét. 3. A helyi kezdeményezések hatékonysága csak egy kibővített partnerséggel teljesedhet ki, ezért túl kell lépni a hagyományos együttműködési kereteken, intézményeken. A foglalkoztatási paktumok a kooperáció új kultúráját és formáját teremthetik meg, amelyek hozzájárulhatnak a meglévő fejlesztési források optimális felhasználásához. 4. A helyi kezdeményezések hatékonysága függ az innováció mértékétől. A paktumok az esetek többségében a munkaerő-piaci beavatkozások innovatív, újszerű módjait valósítják meg a meglevő állami eszközök kombinálásával. Az Unió ezért is támogatja a paktumokat, segítve ezzel az új megoldások keresését.

25

A foglalkoztatási paktumokat egyrészt a térség specifikus, elsősorban foglalkoztatási problémáinak megoldási programjaként, másrészt hatékony együttműködési kultúraként értelmezhetjük. Műhelyfoglalkozások sorozata készíti elő a partnerségi együttműködési megállapodás aláírását, a paktum létrehozását. A megállapodás aláírása előtt a partnerek közösen meghatározzák a célokat, a célcsoportokat, a stratégiát és közös munkaprogramot dolgoznak ki a térség foglalkoztatási helyzetének javítására. Ennek a folyamatnak konkrét problémaelemzésen kell alapulnia. A műhelyfoglalkozásokon a partnerek tárják fel és azonosítják a térség foglalkoztatással kapcsolatos problémáit. Ezekre, a konkrét problémákra, vagyis a térség konkrét szükségleteire kell, hogy reagáljon a partnerségi összefogás, a foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése. Az előmunkálatok során a foglalkoztatási helyzet közös elemzése alkalmával, a műhelyfoglalkozások hozzájárulnak ahhoz is, hogy a partnerek tudása, egymással való kommunikációja javuljon, vagyis folyamatossá váljon az együttműködés. A célok, a foglalkoztatási stratégia, a munkaprogram közös meghatározása és kidolgozása a partnerek közötti egyetértés megtalálása, a partnerek közötti együttműködés új formáit fejleszthetik ki. Ekkor, az előkészítés során kell világosan meghatározni a paktumban együttműködő minden egyes partner konkrét szerepét. A partnerségi együttműködés elméletben könnyűnek tűnik, a gyakorlatban azonban nem is olyan egyszerű. Az együttműködési kultúra nem olyan fejlett a gyakorlatban, mint ahogy azt a szakirodalom alapján, íróasztal mellett feltételezzük. Az érdekeltek feltérképezése, a partnerek széles körű bevonása és a stratégiai gondolkodásmód elterjesztése biztosítja azt, hogy átgondolt tervezéssel, hatékony menedzsmenttel valósítsuk meg célkitűzéseinket és tartsuk fenn a fejlesztésünk eredményeit.

26

A stratégiai tervezés mellett a monitoring és az értékelés a kulcs elemei egy sikeres partnerségnek. Míg a tervezés segít az elérendő célok és az elvégzendő munka meghatározásában a kezdetektől, addig a jó értékelés és monitoring folyamat segít megbecsülni a folyamat alatt, hogy a működés helyénvaló-e, az eredmények kielégítők-e, és a kapcsolat igazi hatását is értékeli. Az önkormányzatok gyakran hoznak létre partnerkapcsolatokat az adófizetők pénzéből, és a fejlesztésért való felelősséggel szervezeteket és csoportokat vagy a civil társadalmat ruházzák fel. Viszonzásul garanciát várnak a sikerre, valamint pontos és megbízható számadási kötelezettséget várnak el. Továbbá, a partnerek a feladatokból haszonra tehetnek szert, ha megegyeznek az együttműködés céljában. Habár a szervezetek gyakran azonnal felismerik a kötelezettségüket a számon kérhetőségre és megosztják egymással a projektek eredményét, az értékelési folyamat egymaga túl gyakran valamilyenfajta ellenőrzést mutat, és a résztvevők ellenállnak a feladatnak kifogásolva egyebek között az értékelők hiányos tudását az adott területen. Ezután nehézzé válik a használható információ és a pontos eredmény megszerzése. Ha a projektek értékelésére kerül sor két ellentétes táborról beszélhetünk: · azokról, akik támogatják a szakértők külső értékelését; és · a szervezeten belül azokról, akik úgy látják, hogy csak azok értékelhetik a projektet, akik ténylegesen részt vettek benne. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek kombinációja vezet a legjobb eredményre és a legnagyobb partneri megelégedésre. Ha a partnereket arra tanítják, hogy használják az értékelő eszközöket és segítsék a monitoring folyamat kifejlesztését külső szakértőkkel, akkor az ő tréningjük segíti az értékelés integrálását egy szélesebb folyamatba, amely folyamatosan méri a kapcsolat teljesítményét. A helyi foglalkoztatási partnerség formálisan az együttműködési megállapodás aláírásával jön létre. Magyarországon két módon hoznak létre az együttműködésben résztvevő partnerek foglalkoztatási paktumokat. Az egyik lehetséges út, hogy a partnerséget előkészítő workshopok következményeként még a helyzetfeltárás, stratégiaalkotás

27

és az akcióterv létrehozása előtt kötik meg az együttműködési keretmegállapodást. A másik felfogás (módszer) szerint az együttműködési keret megállapodás aláírása a paktumot létrehozó projektzáró tevékenysége. Mindkettő alkalmazható, a választás a helyi partnerek felfogásán, szándékán, elhatározásán múlik. A helyi foglalkoztatási partnerség közvetlen és egyben egyik legfontosabb eredménye, haszna egy korrekt, kíméletlenül őszinte helyzetelemzésen alapuló foglalkoztatási stratégia, amely illeszkedik a térség gazdasági, térségfejlesztési koncepcióihoz. Egy jól meghatározott jövőkép ismeretében meg lehet nevezni azokat a területeket, amelyek fejlesztésre szorulnak. Ekkor a stratégiai célok konkrétak és meghatározott területekre irányulnak. A stratégia megfogalmazásánál ajánlatos ügyelni arra, hogy a célrendszer ne tartalmazzon túl sok – egyébként megvalósítható – célt, mert ez az erőforrások szükségtelen szétaprózódását eredményezi. Ezért igyekezni kell a célcsoportok számára legfontosabb területekre koncentrálni. Az elkészült stratégia megvalósításához szükséges akciótervnek harmonikusan illeszkednie kell a munkaügyi szervezetek lokális és átfogó programjaihoz a szinergia hatás elérése érdekében. Ezért az akciótervek tartalmának ki kell terjednie az egyes feladatok priorizálására, időbeni sorolására. A foglalkoztatási együttműködések egyik legfőbb értéke, hogy képesek nem szokványos, központilag nem szabályozott, innovatív, újszerű megoldásokat találni a lokális munkaerő-piaci problémák megoldására. Fontos értékelési szempont, hogy történik-e kezdeményezés projektek képében új munkaerő-piaci eszközök kifejlesztésére, és ezek a kezdeményezések a célok szempontjából illeszthetőek-e a megvalósítást szolgáló projektek koherens rendszerébe. Az értékelés során szükségszerű arra is választ adni, az egyes projektek mennyire piacképesek milyen mértékben motiválják a későbbi fejlesztési elképzeléseket, és fenntarthatóságuk milyen biztonsággal szavatolható. A foglalkoztatási paktumok további nagy értéke, hogy egy jó stratégia megvalósítását szolgáló munkaprogram biztosítja az elvárható forráskoordinációt, ember – eszköz – pénz vonatkozásában egyaránt.

28

Egy sikeresen létrehozott és motivált foglalkoztatási partnerség képes adaptálni és hasznosítani más paktumok tapasztalatait, saját eredményei pedig multiplikálhatók. Mindez alapja a jó gyakorlatok átadásának. A helyi foglalkoztatási együttműködések a térségi foglalkoztatás politika társadalmasításának fontos eszközei, ezért hangsúlyosan értékelendő, hogy a munkaprogram nyilvánossága, átláthatósága kielégítő-e, a foglalkoztatási paktum kommunikációs tevékenysége mennyiben segíti ezeket a kötelezettségeket.

Ha a Lamaprom projektben kialakul egy sikeres együttműködés a szlovén és a magyar oldali partnerek között, akkor a jövőbeni lehetséges együttműködések egyik terepe lehet egy határon átnyúló foglalkoztatási paktum létrehozása. Ebben a helyi szereplőknek már van tapasztalata, hiszen az őrségi kistérségben már működik egy foglalkoztatási paktum és Szentgotthárdon is működik egy munkaerő-piaci kerekasztal, mint a párbeszéd és a partnerség eszköze. Egy sikeres helyi foglalkoztatási együttműködés (territoriális paktum) jegyei a következőképpen fogalmazhatóak meg: ·

Alulról jövő kezdeményezés: így tudnak igazán azonosulni a projekttel a helyi szereplők

·

Széleskörű partnerség: a helyi igazgatás, a helyi gazdasági szereplők (vállalkozások és nonprofit szervezetek, harmadik szektor szereplői), szociális partnerek, fejlesztési ügynökségek, képző szervezetek részvétele kiemelten fontos, hiszen ennek köszönhetően lesz igazán legitim a működés, egyúttal tükrözi a valós helyi szükségelteket és erőforrásokat. A sikeres megvalósítás biztosítéka a résztvevők kötelezettségvállalása.

·

Integrált és innovatív megközelítés: ez azt jelenti, hogy a paktumban foglalt eszközök a keresleti és a kínálati oldalt is figyelembe véve legyenek meghatározva (humánerőforrás,

29

infrastruktúra,tőke), valamint a helyi sajátosságoknak megfelelő innovatív eszközök kidolgozása és kipróbálása. A sikeres foglalkoztatási paktumtól elvárható eredmények: ·

Fenntartható és támogatható partnerségi hálózat

·

Integrált és innovatív foglalkoztatási stratégia

·

Végrehajtható operatív helyi foglalkoztatási akcióterv

·

Konszenzuson alapuló keret-megállapodás, működési ügyrend, részletes költségvetés, az akcióterv végrehajtását szolgáló konkrét projekttervek és hozzájárulások, ajánlások megfogalmazása a regionális, nemzet foglalkoztatáspolitika számára.

A paktumok tevékenységét tehát meghatározott időközönként értékelni kell. A formális együttműködések is járnak bizonyos hasznokkal (pl. információcsere), azonban egy foglalkoztatási paktum esetében sikerességről és eredményes működésről csak akkor beszélhetünk, ha konkrét eredmények, kimutatható hasznok születnek az együttműködés során. Másképpen: a kimutatható, mérhető haszonnak nagy szerepe van a paktumok társadalmi elismertetésében, hiszen a politikai támogatottság sokkal könnyebben biztosítható, ha a helyi partnerség az összefogás szándékán kívül kézzel fogható eredményeket is tud produkálni. A foglalkoztatási paktumok esetében a partnerségben résztvevő szereplők gyakran felismerik kötelezettségüket a számon kérhetőségre, és megosztják egymással a projektek eredményeit. Az értékelési folyamat mégis gyakran inkább egy ellenőrzési funkciót tölt be, ezzel megfosztva a szereplőket egy korrekt értékelési folyamat igazi eredményeitől. Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatási paktumok általában nagyméretű, sok résztvevős együttműködési partnerséget jelentenek, olyan komplex értékelési metodika használata ajánlható részükre, amely egyrészt egy

30

belső értékelési folyamatot jelent, másrészről külső szakértők által végzett értékelési tevékenységet. Az Európai Bizottság korábban egy Iránymutatásban azt is hangsúlyozta, hogy a paktumok akcióterveinek tartalma összhangban kell legyen a különböző alapok támogathatósági kritériumaival. Ennek legfőbb vonatkozása, hogy az akcióterveknek is a foglalkoztatási stratégia négy pillérére kell épülniük. A paktumok tevékenységei által tehát egy átfogó megközelítés révén mind a helyi gazdaságfejlesztés, mind pedig a munkahelyteremtés célkitűzései is megvalósulhatnak. Ezek a tartalmi témák nem kötelezőek, szabadon választhatók és kiegészíthetők. 1. Nőket segítő pozitív intézkedések erősítése 2. A munkaerő alkalmazkodóképességének támogatása, elősegítése 3. A foglalkoztatási képesség javítása 4. Vállalkozások segítése a. Munkahelyteremtő versenyképes vállalkozások ·

Vállalkozói szellem fejlesztése

·

Támogatások odaítélésének visszatartása

·

Támogató mechanizmusok javítása

·

Magán szektor bevonása a stratégiák kidolgozásába

·

Új szereplők bevonása, mint pl.: szociális gazdaság vállalkozói

b. Vállalkozói szolgáltatások: fejlesztésének támogatása

vállalkozások

alapításának

·

A vállalkozások szükségleteinek felmérése

·

Szinergia hatások felhasználása

31

és

·

N e mzetközi együttműködés erősítése

c. Különös foglalkozási potenciállal rendelkező területek ·

·

·

Környezet javítása: versenyképességhez

hozzájárulás

-

Preventív intézkedések

-

Környezetbarát technológiák

-

Környezetmenedzsment

-

Ipari terület

-

Képzés

a

Idegenforgalom és kultúra: plusz pontok a helyi fejlesztés számára -

Az idegenforgalom minősége

fenntartható

fejlődése

-

Kulturális szektor gazdasági potenciálja

és

Kielégítetlen társadalmi szükségletekhez kapcsolódó új foglalkoztatásra hatékony szolgáltató tevékenységek a -

Szolgáltató cégek alapításának és fejlesztésének aktív támogatása

-

Szervezet és tartósság

5. vidéki térségek multi-funkcionalitásának fejlesztése Valószínűleg az új programozási periódusokra is ki fog adni a Bizottság egy hasonló ajánlást, így az esetleges határon átnyúló munkaerő-piaci partnerségi megállapodás előkészítésénél annak a megjelenését követően, majd az abban a dokumentumban foglalt irányelveket kell figyelembe venni. Ahhoz, hogy a szlovén-magyar határon átívelő módon egy ilyen megállapodás megszülessen, egy, a bemutatott elveknek és

32

módszertannak is megfelelő előkészítő munka kell, hogy elinduljon, amelynek első része az eddigi együttműködések áttekintése. A határtérségben a korábban is meglévő együttműködések az elmúlt években megerősödtek a 2007-2013 közötti SI-HU Határon Átnyúló Európai Területi Együttműködési Program Operatív Programjaiban támogatott fejlesztések eredményeként. A Nyugat-Pannon NP. Kft. készített egy elemzést, amely szerint a programhoz kapcsolódó pályázati kiírások területi vizsgálatánál egy fontos tényre mindenképp fel kell hívni a figyelmet, mégpedig a határhoz közel fekvő aprófalvak bekapcsolása a pályázatokba, hiszen a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Programnak a határhoz közel fekvő települések együttműködéseire erősen kell fókuszálnia. A pályázatokon részt vevő szervezetek döntő többsége a Szombathely-Zalaegerszeg- Nagykanizsa képzeletbeli tengelyen helyezkednek el, illetve Szentgotthárd közelében egy kisebb gócpont alakult még ki. Természetesen a megyei jogú városok kihagyása szinte lehetetlen lenne a következő pályázatokból, és nem is lehet ez a cél, de érdemes lenne valamilyen együttműködések által ezeket a falvakat jobban bekapcsolni a határon átnyúló együttműködésekbe. Ebben a későbbiekben nagy szerepet kaphat a szlovén-magyar Reg-Net projekt által is létrehozandó ernyőszervezet, mely pályázati és pénzügyi tanácsadásokkal, esetleg teljes szakmai és pénzügyi felügyelettel, vagy egyéb más szolgáltatásokkal tudna segíteni a települések számára, így valóban a határhoz közel fekvő térségek lakói számára is elérhető program jöhetne létre. A határhoz közel fekvő, illetve a „képzeletbeli tengelyen" belül elhelyezkedő települések aktivitása, illetve inaktivitása is változott a programban lebonyolított kiírások során. Az első kiírás során a szlovén határszakaszhoz közel fekvő Vas megyei települések és azok szervezetei vettek részt aktívabban a projektekben, míg Zala megye teljes nyugati területe, azaz a közös határszakaszhoz legközelebb fekvő területen egyetlen szereplő sem vett részt. A második kiírás során Zala és Vas megye Szlovéniához legközelebb eső területén, egy SzentgotthárdŐriszentpéter- Lenti- Kerkaszentkirály tengelynek köszönhetően már

33

szinte az egész határszakaszon aktívabb jelenlét figyelhető meg, azonban Szentgotthárdtól és Őriszentpétertől Ny-ra eső területen több település már nem vett részt a projektekben. Szintén egy „inaktív folyosót" találhatunk Körmend, illetve a tőle D-re található területeken, holott ezek mindösszesen 20-40 km-es távolságban fekszenek a szlovén határtól. A két kiírás településeit és szervezeteit vizsgálva, ugyanúgy nyomon követhető ez a bizonyos „inaktív folyosó", mely általában 20-30 km távolságban helyezkedik el a szlovén határtól K-re, nagyrészt Zala megye nyugati és középső területén húzódva. Ezek a területek a mainstream hazai, uniós támogatásokra alapozó operatív programokban sem vesznek részt - összefüggésben a vállalkozások és civil szervezetek alacsony számával. Ezeken a területeken az 1000 főre eső non-profit szervezetek száma is rendkívül alacsony. Fentiekből következően civil kezdeményezések, alulról szerveződő tevékenységek ritkán jönnek létre ebben a térségben. A gazdasági mutatók tekintetében is Zala megye nyugati része, illetve Vas megye délnyugati része van leginkább elmaradva a megyei átlagoktól. A potenciálisan szóba jöhető önkormányzati partnerek pedig minden bizonnyal azért hiányoznak ebből a térségből, mert az aprófalvas településszerkezet következtében nincs meg a pályázatok elindításához szükséges minimális szakmai és pénzügyi erőforrás. Az „inaktív folyosó" területfejlesztési, programozási eszközökkel történő „feltárása" a programozási és projektfejlesztési időszak fontos feladata kell, hogy legyen, ebbe a folyamatba lehet bekapcsolódni a Lamaprom révén a munkaerő-piaci projektek előkészítése kapcsán. Érdekes, hogy a SI-HU programok alapján a szervezetek partnerségi körében azt vehetjük észre, hogy a magyarországi aktorok szlovén partnerszáma összességében magasabb, mint a magyar szereplők partnerszáma. A két pályázati kiírás alapján létrejött kapcsolati hálót a SI-HU programok Irányító Hatósága is vizsgálatai alá helyezte.

34

Kapcsolati hálók kialakulása a szlovén határtérségben

Ezen az ábrán egyrészt a vonalak vastagsága meghatározza a kapcsolatok fő irányait, mely alapján megállapítható egy hierarchikus kapcsolati hálózat, melyeket jól tükrözi az általunk készített térkép is: - egy Muraszombat-Szombathely, illetve egy Muraszombat-Zalaegerszeg közti kapcsolati háló - a második számú kapcsolati hálózat Maribor és Lendva városához köthető, melynek „vonalai" Szombathelyhez, Muraszombathoz és Zalaegerszeghez kapcsolható. A második számú hálózati hierarchiába sorolható még Zalaszentgrót és szervezetei, Szentgotthárd város és szervezetei, illetve Ptuj városa és szervezetei kapcsolatai. Az ábra jól mutatja a két főváros részvételét a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködések pályázataiban. Láthatjuk, hogy Ljubljana városa jóval markánsabb szereppel bír, mint Budapest, melynek oka a kisebb államméretből fakadó nagyobb központi szerepvállalás lehet. A lehetséges együttműködések egy másik formája lehet az, ha a határon átnyúló módon egy EGTC társulást hoznak létre a szlovén és a magyar szereplők.

35

3. A virtuális foglalkoztatási kompetencia központ modelljének kidolgozása

A Lamaprom projekt keretében kialakításra kerülő foglalkoztatási együttműködési hálózat azért fontos, mert magyar-szlovén határ-menti térség összetett problémákkal küzd a munkaerőpiac területén. Az elmúlt évek világgazdasági hatásai nyomán csökkentek a foglalkoztatási lehetőségek, emelkedett (elsősorban) a magasan képzett emberek, fiatalok elvándorlása. Emellett jelentős probléma, hogy számos ágazatban hiányszakmák alakultak ki, ami negatívan hat a vállalkozások és a régió versenyképességére. Eddig hiányzott egy olyan integrált rendszer, amely ellátná a munkavállalók, a pályaválasztás előtt álló fiatalok és a munkaerőt foglalkoztatni kívánó vállalkozások között a közvetítő szerepet, innovatív, határon átnyúló megoldásokkal is fokozva a régió népességmegtartó erejét. Ezt a hiány kívánja majd betölteni egy Virtuális foglalkoztatási kompetencia központ, amelynek modelljének kidolgozása ezen fejezet fő feladata. A Lamaprom projekt céljai között szerepel a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok munkaerőpiacra történő beilleszkedésének elősegítése, a munkaadói oldal aktivitásának fokozása és a foglalkoztatással kapcsolatos ismeretanyag rendezett, interaktív bemutatása modern infokommunikációs eszközökkel. Ezeket a szolgáltatásokat fogja nyújtani a virtuális foglalkoztatási kompetencia központ az előtérben működésre tervezett on-line kiszolgáló felületével a háttérben működő szakértői hálózattal. Az együttműködési hálózatok kialakítása a foglalkoztatás területén már régóta célja a határtérségnek, de eddig még nem történtek konkrét ez irányú lépések, amelyek a munkakeresők új generációjának szemlélet formálását is segítenék a fenntarthatóság szellemében. A projekt célcsoportjába tartoznak a pályaválasztás előtt álló fiatalok, nők, kisgyermekesek, fogyatékkal élők, kisebbségek, mikro-, kis-, és középvállalkozások, önkormányzatok, közintézmények, oktatási intézmények. Ennek a célcsoportnak, főleg a fiataloknak már mások az információ keresési és feldolgozási szokásai, ezért célszerű lesz a közösségi média adta lehetőségeket is kihasználni majd hozzá.

36

A Virtuális foglalkoztatási kompetencia központ felállítása nem csupán egy interaktív Internetes felületet jelent, hanem egy szakértői hálózat létrehozását is, akik a térségben hosszabb távon is segítséget tudnak adni a foglalkoztatási problémák megoldásában. A munkanélküliek, munkakeresők helyzetének feltárása, megoldások keresése, javaslatok kidolgozása a problémák enyhítésére egy fontos feladat, ugyanúgy, mint a munkaerő kereslet és kínálat trendjeinek vizsgálata, foglalkoztatás hosszú távú tervezése. A Lamaprom projekt keretében tervezve lett a munkaadók és munkavállalók felkészítése érdekében képzések, tréningek, kerekasztal és klub találkozók szervezése is, a jövőben ezt is lehet majd a virtuális kompetencia központ hálózatában szervezni. A projekt keretében pilot projektként a szlovén partnertől adaptálásra tervezett jó megoldások, a szlovén ösztöndíj rendszer kidolgozása és a bébisitter foglalkoztatási hálózat adatálása szintén a foglalkoztatás és a munkakeresés megkönnyítését szolgálják a magyar oldalon. A projekt keretében a fiatal tehetségek bevonása és hálózatának kiépítése elsősorban területfejlesztési komplex fejlesztések generálását segíti elő. A virtuális foglalkoztatási kompetencia központ modelljének kidolgozása mellett szervezeti javaslatok is készültek (pl. a résztvevő szervezetek, szakértők megnevezése) a lehetséges szolgáltatások beazonosítása, az elérhető közvetlen és közvetett előnyök meghatározása, a kompetencia profil lapok tartalmának meghatározása mellett. A virtuális kompetencia központ egyfajta központi portálként is tud majd működni, amely mögött ott lesznek a munkaerő-piaci adatbázisok és a Lamaprom portál és 2 alportálja (baby sitter közvetítés és tanulói ösztöndíjrendszer) mint jó megoldások adaptációja. Az on-line szolgáltatásokat fenntartható módon kell megtervezni, ezért és fontos a létrehozásra kerülő kompetens szakértői hálózat komplex szolgáltatási lefedettsége. A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet jelent. A kompetencia fogalmának azonban többféle értelmezése létezik. Van általános, hétköznapi jelentése, létezik a hétköznapi tudás naiv pedagógiája szerinti értelmezése, van az oktatáspolitika általi „definíciója", és van tudományos relevanciájú, kutatásokra épülő meghatározása. A társadalmi munkamegosztásban egyes emberek illetékességet, jogosultságot, hatáskört kapnak döntések meghozatalára, vagy éppen végrehajtására.

37

Egy-egy szakterületen - például a munkaerő-piaci szolgáltatások terén az adott szakma képviselőjének hozzáértéséről, alkalmasságáról van szó. Ebben az értelemben a virtuális munkaerő-piaci kompetencia központ és a mögötte létrejövő szakértői hálózat egyfajta tudásbázis képez, amely tudás az on-line felület interaktív szolgáltatásain keresztül fog eljutni a célcsoport közönségéhez. Szolgáltatásokról akkor beszélünk, ha valaki más szükségleteinek kielégítése, abban való közreműködésre az értékátadási (tudás, probléma-megoldás, erőforrás, lehetőség biztosítása, stb.) folyamatban működik közre, melyben az igénybevevő is részt vesz. A teljesítés, a produkció kiszámítható, garantált feltételei előre megismerhetők, kikényszeríthetők, az adott tevékenység a szolgáltatások jegyzékébe besorolható, a (helyi) gazdaság működésének része. Szolgáltató - igénybevevő jogviszony jön létre, amelyre megfelelő jogi, szakmai és egyéb szabályok vonatkoznak, a szolgáltatásgazda szolgáltató jogviszony jön létre, mely szabályozza a szolgáltatásnyújtás különböző követelményeit, feltételeit. A virtuális foglalkoztatási kompetencia központ szolgáltatásainak megnevezése és lehetséges tartalma A szolgáltatás igénybevevői -

Egyéni álláskeresők (kiemelten a hátrányos helyzetű csoportok)

-

Jelenleg állásban lévők, de munkahelyváltásra készülők

-

A határtérségben működő potenciális KKV-k

-

A határtérségben működő nagyvállalatok

-

A térségben működő intézmények, közigazgatási szereplők

-

A térségben működő foglalkoztatási partnerségek

-

Gazdaság- és területfejlesztési szervezetek, klaszterek

-

Munkaerőpiaci szolgáltatók

38

-

Oktatási intézmények

A szolgáltatás folyamata, eljárásai, módszerei Az új szolgáltatás célja a térségi munkavállalók elhelyezkedésének elősegítése, a potenciális munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása. A szolgáltatás további célja a nagy- és kisvállalkozások, klaszterek, oktatóintézetek és gazdaságfejlesztési szervezetek részére a munkaerő felkészítésével az igényeik kielégítése érdekében tanácsadás és szakértői segítség nyújtása. A munkaerő igényekkel rendelkező térségen belüli KKV-kat már a kezdeti szakaszban is kiemelt módon segíteni kell a megfelelő munkavállalói körről történő információ biztosítással, az esetlegesen szükséges képzési igények feltárásával és megválaszolásával. Minőségi kritériumok A szolgáltatás minőségét meghatározó kritériumok azok a mutatószámok, melyek a tanácsadás igénybevevőinek számára, az egyes tanácsadások időtartamára és az információ szolgáltatások darabszámára vonatkoznak, hogy a szolgáltatás színvonala megfeleljen a felhasználói igényeknek, a szakmai elvárásoknak. A minőségi kritériumok megítélését segítő indikátorok a működés fontos ellenőrzési, értékelési alapjául szolgálnak. Személyi feltételek A személyi feltételek kapcsán a partneri kör személyi állományából olyan felsőfokú végzettségű munkatárs rendelkezésre állása szükséges, aki az általános és aktuális gazdaság- és vállalkozásfejlesztési ismereteke mellett munkaerő-piaci tapasztalatokkal is rendelkezik, valamint ismeri jelen szolgáltatási tanulmányban foglaltakat. A háttérszolgáltatásokat biztosító szakértői hálózat pedig olyan személyi kompetenciákkal és tanácsadási tapasztalattal rendelkező partnereket igényel, akik az egyes témakörökben felmerülő speciális kérdéseket is meg tudják válaszolni.

39

Technikai feltételek Az új szolgáltatáshoz kapcsolható speciális technikai feltételek meghatározása szükséges, mégpedig az on-line felületen működő interaktív tartalom szolgáltató szoftver formájában, amelyekhez az alportálok és az adatbázisok kapcsolhatók lesznek, emellett pedig bizonyos technikai háttérszolgáltatásokkal (telefon, Internet elérés) rendelkezésre állása mellett a szolgáltatás off-line módon egy tárgyalóban vagy egy elkülönített irodában is nyújtható, természetesen az ügyfelek titoktartási igényeinek megfelelő nyilatkozatok kitöltésével. Területi, ergonómiai feltételek A szolgáltatásokhoz jól meghatározható, speciális területigény rendelhető (egyéni munkahely és tárgyalásra alkalmas helyiség), amely nemcsak a szükséges alapterületet jelentheti, hanem a helyhez kapcsolódó egyéb feltételeket is (pl. intimitás, zajmentesség, fényviszonyok, stb.). Jogi feltételek Az új szolgáltatáshoz kapcsolódóan speciális jogi feltételei nincsenek az adott feladat, szolgáltatás ellátásához. A tevékenység végzéséhez kapcsolódó alapjogosítványon kívül, lehetnek sajátos jogi körülmények, melyek rendezettsége - pl. szerződésben, titoktartási nyilatkozatban nélkül a szolgáltatás nem képzelhető el (pl. a szolgáltatás körében keletkezhető károkért való felelősség, az információk védelme). Helyi szabályozási feltételek Szükség lehet adott szolgáltatással kapcsolatos partnerségi belső szabályok megalkotására (SZMSZ), ami nélkül a tevékenység biztonságosan, megnyugtatóan nem végezhető (pl. a szolgáltatás elérhetőségének feltételei, titoktartási nyilatkozat szövege stb.).

40

Együttműködési feltételek és gazdasági feltételek Amennyiben az új szolgáltatás nyújtásához speciális innovációs szakértelemre van szükség, közreműködők is bevonhatók, de akkor a velük kötött szerződésben meg kell majd határozni, hogy milyen szerepet, mennyi időre és milyen feltételekkel tölt majd be a szolgáltatási folyamatban. A szolgáltatás nyújtása alapszinten ingyenes, de ha emelt szintű szolgáltatásra van szükség vagy ügyféligény, akkor egy költségkalkulációt kell készíteni, hogy ki fedezi az egyszeri és folyamatos költségeket, kit illetnek a bevételek, kitől és menny külső szolgáltatást kell igénybe venni, mi képezi a fizetés alapját (árak és díjak, szerződések). A gazdasági feltételek kiinduló alapként szolgálnak az üzleti tervezéshez. A szolgáltatás fejlesztésének terve, perspektívája Amennyiben az új szolgáltatás bevezetésével kapcsolatban nagy igény mutatkozik és ezért továbbfejlesztési tervek, döntések születnek, kívánatos azokat feltüntetni, hogy bárki, aki a tevékenységgel kapcsolatba kerül, tájékozódhasson, hogy mi várható és mikorra, s ennek figyelembe vételével alkosson véleményt a tevékenység mindenkori helyzetéről. Azért is fontos a tervek rögzítése, hogy a megvalósulás előrehaladása követhető legyen. A szolgáltatásra vonatkozó szolgáltatás dokumentációja

ismeretek

hiteles

forrásai,

a

Hasznos, ha az új szolgáltatással kapcsolatos szakmai információk forrásait összegyűjtjük, számon tartjuk, mert folyamatosan szükség lehet azokra a szolgáltatás elemzésekor, értékelésekor, illetve a szolgáltatást nyújtó munkatárs személyének változásakor. A szolgáltatáshoz kapcsolódó információk rögzítéséhez egy egységes dokumentálási rendszert célszerű a munkatársak számára közreadni, mely megkönnyíti a szolgáltatások tervezését, fejlesztését, karbantartását.

41

Háttérinformációk Természetesen minden a munkaerő-piaci adatbázisba regisztráló szabadon dönti el, hogy információit nyilvánosságra hozza-e, vagy annak részleteit titokban tartja. Az üzleti titok körébe tartozik minden olyan fontos tény, információ, adat és megoldás, amelynek titokban maradásához a cégnek és partnereinek méltányolható érdeke fűződik, és amelyet üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette. Enne érdekében nyilatkozatot kel kérni tőlük majd, hogy a hozzájárulnak, hogy a Lamaprom.eu portál az regisztráció során közölt adatait és elérhetőségeit, csatolt dokumentumait a munkakeresőkkel való megismertetés célból adatbázisában tárolja, ill. használja és egyben ki kell jelenteniük, hogy az általuk megadott adatok megfelelnek a valóságnak. Egyben az is célszerű elfogadtatni, hogy a Lamaprom.eu portál nem vállal felelősséget a valótlan adatok megadásából származó problémákért. A másik oldalról viszont célszerű a munkavállalók hozzájárulását is kérni, hogy a regisztráció során közölt adatait és a csatolt dokumentumait a munkaerő alkalmazása iránt érdeklődő munkaadók megismerjék. Szervezeti javaslatok A kompetencia központok felépítésüket tekintve hibrid módon tudnak a leghatékonyabb módon működni, közel azonos arányban merítve tagokat az non-profit és az üzleti oldalról. Az 5-6 fős állandó hálózati mag mellett virtuális tagként az aktuálisan érintett funkcionális egységek szakértői, tagjai is bekapcsolódnak a központ munkájába. Az állandó tagok által betöltött szükséges szerepkörökre egyértelmű, minden szervezet számára jól használható metodológia nincs, azonban számos ajánlás segíti ezen szerepkörök kialakítását. Az ajánlott, teljes körűen lefedett szerepkörök a következők: • a kompetencia központ vezető (programigazgató); • az adatgazdák (adattartalom ismerői, információt biztosítók); • a tanácsadók (a célközönség igényeit kiszolgálók) és • a kompetencia központ felhasználói felületének szakértői (riport készítők, adatkezelők, supportot biztosítók).

42

Általánosságban megfigyelhető, hogy a virtuális szolgáltatások továbbfejlődősének elsődleges gátja, hogy a legelőször létrehozott megoldások tipikusan egy-két funkcionális terület támogatására jöttek létre, és az idők során erre - általában egységes stratégia hiányában ráépült, más területek által igényelt megoldások miatt az adatbázis és az intelligens megoldások nehezen kezelhetők, szervezeti szempontból nem hatékonyak. Tipikus, hogy az elsőként támogatott üzleti funkcionalitás látja el a teljes adatbázis és központ felügyeletét, így olyan területekét is, amelyhez nem rendelkezik megfelelő kompetenciával. Ezen hátrányok kiküszöbölése érdekében virtuális szolgáltatások újraszervezések zajlottak vagy zajlanak le, mely folyamatokhoz kapcsolódva felállításra kerültek az első kompetencia központok is, melyek működésében elsősorban az üzleti oldal igényei a meghatározók. Azonban csak részben megfelelnek azoknak az elvárásoknak, amiket egy kompetencia központ esetében támasztani lehet. A legfőbb problémák a következőkben keresendők: • a stratégia irányok, az egyes kapcsolódó folyamatok (pl.: az új igények kezelése, üzleti felhasználási folyamatok) illetve az adattárház és BI alkalmazások tulajdonosi kérdései nem tisztázottak; • egyes szükséges szerepkörök, ezáltal egyes ellátandó funkciók nincsenek lefedve a kompetencia központon belül, például a belső marketing és az oktatás, mely az adatbázis és a szolgáltatások használatának erősödéséhez vezethet; • a kompetencia központ nem lát el megfelelő szerepet az adatok központi kezelésében, így nem alakul ki egységes, szervezet egészében elfogadott üzleti definíciós bázis. Az Internet már működő, csak más szakterületekre létrehozott virtuális kompetencia központokat megfigyelve, az egyes ajánlásokat, elemezéseket és vállalati eseteket figyelembe véve a következő szerepkörök fordulhatnak elő egy kompetencia központban, függően attól, hogy mire terjed ki a hatásköre a szervezetnek. A ténylegesen működő VKK (virtuális kompetencia központ) ennél általában kevesebb szerepkörrel rendelkezik, bizonyos tevékenységek összevonhatóak.

43

A program menedzser - VKK vezető • Koordinálja a tevékenységeket • A szolgáltatási stratégiák és célok meghatározása, nyomon követése összhangban a cég stratégiájával • Projekt iroda a szolgáltatásokkal és a VKK-val kapcsolatos projektek esetén • A szolgáltatási újdonságok nyomon követése • Az új információk megosztás szervezeten és a partneri körön belül Szolgáltatás menedzsment • A szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések kezelése • Dokumentálás, admnisztráció Foglalkoztatási tanácsadók • Foglalkoztatási szabályok ismerete • Adott szakterületi kompetenciák • A munkaadói igények megértése és megvalósításának támogatása • Felhasználóknak az adattartalom kérdésben segít Riportkészítő, elemző • Ad-hoc riportigények gyors megvalósítása • A partneri kör és a munkaadók igényeknek megfelelő rendszeres riportok készítése és publikálása • Portál menedzselés • Statisztikai eszközök ismerete • Az elemzési igényeinek megfelelő statisztikai elemzéseket elvégzi • Proaktív módon kutatásokat végez, összefüggéseket feltár, javaslatokat tesz Adatgazda • Az adatok egyeztetése, feltöltése, karbantartása • Adatminőségért és adatmentésért felelős. Oktatás • Koordinálja a szolgáltatásokhoz és az adatbázisokhoz kapcsolódó tréningeket, igényeket és oktatókat, tananyagfejlesztést • Tanfolyamot tart a felhasználóknak

44

A felállításra tervezett foglalkoztatási VKK belső, a partneri körből kikerülő működtetői hálózata mellé célszerű egy olyan külső szakértői hálózatot szervezni, amelynek tagjai tevékenysége és tapasztalata, kompetenciája, a Lamaprom projekt céljaihoz és célközönsége felé nyújtandó szolgáltatásaihoz legjobban illeszkedik. Mivel javaslatként felmerült a lehetséges együttműködői kör kapcsolatának erősítése és a kör kiszélesítése, ezért célszerű ez ezen a területen járta szakértők bevonása. A jövőben felkérésre javasolt szakértői kör Vas megyei tagjai: - Fekete Éva gazdaságfejlesztési vezető Vas megyei Kereskedelmi- és Iparkamara - Imre János titkár, Vas megyei Agrárkamara - Babos Csaba a szombathelyi Vállalkozói Központ igazgatója, a szombathelyi foglalkoztatási paktum menedzsment szervezetének vezetője - Hollósi Szabolcs a REKORD regionális foglalkoztatási paktumok közötti koordinációs szervezet vezetője - Varga Gabriella a Változó Világért Alapítvány vezetője, hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatási szakértője - Kiss Gabriella, a Vas megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának munkatársa, foglalkoztatási és rehabilitációs szakértő - Simon Zoltán a Vas megyei TIT titkára, felnőttképzési és informatikai szakértő - Bartakovics Attila, a szentgotthárdi munkaügyi kirendeltség vezetője, szlovén oldali kapcsolattartó, foglalkoztatási szakértő A projektet érintő másik két területen, tehát Zala megyében és a szlovén oldalon is célszerű ennek a felsorolásnak analóg megfelelő szakértői kört felkérni majd.

45

Javaslat a Virtuális Foglalkoztatási Kompetencia Központ (VKK) Működési Rendjének tervezetére 1. A Kompetencia Központ tagjai, a szervezet felépítése

1) A VKK a Lamaprom projekt szakmai háttérszervezetként működő, nem jogi személy. 2) A VKK tagjait a projekt Steering Commitee választja. 3) A megválasztott tagok megbízatása határozott időre, maximum 3 évre szól, de a tagok bármikor újraválaszthatók és 2/3-os többséggel a Steering Commitee által bármikor visszahívhatók. 4) A VKK minden évben jelentést készít működéséről és azt köteles a partneri kör elé terjeszteni és beszámolni legkésőbb december 15-ig.

2. A Kompetencia Központ feladata, hatásköre

1) A Kompetencia Központjának alapvető feladatai:

a. a térség igényeihez igazodó szolgáltatásokat nyújtása b. a térség igényeihez igazodó rugalmas képzési megoldások kínálása c. a térség munkavállalói és álláskeresői számára tanácsadás d. működteti az elektronikus tanácsadó virtuális rendszert e. kompetencia fejlesztő tréning szolgáltatás nyújtása f. gyakorló szakemberek bevonása a tanácsadói tevékenységbe g. segíti a Lamaprom projekt munkáját 2)

A VKK feladatait saját közalkalmazottakkal, az együttműködő szervezeti egységek és munkatársaik, valamint külső személyek és

46

szervezetek együttműködésének irányításával látja el.

létrehozásával,

szervezésével

és

3. A Kompetencia Központ ülése, határozathozatal

1) A VKK döntéseinek során testületként jár el. 2) A VKK ülése abban az esetben határozatképes, ha azon a tagjainak legalább a fele jelen van. 3) A VKK határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. 4) A VKK működési rendjét maga állapítja meg, melyet a tagok gyűlése hagy jóvá. 5) A VKK üléseit a testület elnöke hívja össze és vezeti le. Az ülés összehívására írásban, az ülés megtartása előtt legalább 5 munkanappal korábban kell, hogy sor kerüljön. 6) A VKK szükség szerint, de évente legalább kétszer össze kell hívni.

4. Záró rendelkezések

1) Jelen működési rendet a Steering Commitee jóváhagyólag megerősítette. 2) A VKK Működési Rendje a jóváhagyás napján lép hatályba.

Az informatikai rendszer tartalmi koncepcionálása A tervezett „Virtuális foglalkoztatási kompetencia központ” célja folyamatosan tudja segíteni a munkanélküliek és a munkakeresők helyzetének feltárását, megoldások keresését a problémáikra. Ennek érdekében a projektről információt szolgáltató hagyományos weblaptól

47

eltérően interaktív funkciók is betervezésre kerültek a főportálra, emylről 3 irányú elágazás lehetséges, az első az adatbázisokhoz (munkaadói, munkavállalói, munkaerő-piaci szolgáltatóké), amelyek nem csak adatokat, hanem statisztikákat és leíró részeket is tartalmazhatnak, a másik kettő pedig a két tervezett alportálhoz. Ezek közül az egyik a szlovén ösztöndíjrendszer adaptálását segítő aloldal, a másik pedig a szintén adaptálásra kerülő ösztöndíjrendszer elérését teszi lehetővé. Az ösztöndíjjal kapcsolatos projekt 2008 óta a szlovén Munkaügyi Minisztérium alá tartozik, az Európai Szociális Alapból finanszírozzák. Mind a 13 szlovén Regionális Fejlesztési Ügynökség működteti az ösztöndíjrendszert, bár vannak kisebb eltérések. Minden ügynökségnek van szerződése, de minden évben újra kell pályázniuk a forrásra, s ha a pályázat nem sikeres, akkor arra az évre nincs pénzügyi keretük új ösztöndíjakra. Ha valamely évben nem nyerne a pályázatuk, akkor abban az évben új szerződés, új ösztöndíj nem köthető, de a már futók fedezete biztosított. A következő évben pedig újra lehet pályázni. Az ösztöndíj elindításának célja, hogy a munkaerő piacon a kereslet és a kínálat összhangját javítsák, a frissen végzetteknek munkahelyet biztosítsanak, a pályakezdő munkanélküliek statisztikáját javítsák/csökkentsék. Az ösztöndíj nyújtásának az egyik prioritása, hogy a régióban tartsa a frissen végzett munkaerőt, s az elvándorlást, más régiókba és külföldre mérsékelje. Ez részben vállalkozói részben közpénzek együttfinanszírozásával történik. Az első felhívás a vállalatoknak szól, hogy ki szeretne ösztöndíjat adni fiataloknak, egyetemistáknak, középiskolásoknak. Az első felhívásra jelentkeznek a vállalatok, e révén megkapják az információt arról, hogy milyen szakképzésre, milyen fiatalokra van szükség, kiket keresnek a munkaadók, milyen ösztöndíjat akarnak adni a régióban. A második felhívás a fiataloknak, az egyetemistáknak, középiskolásoknak, szakiskolásoknak szól. Az ügynökség a két felet egy adatbázis alapján hozza össze, ami után a vállalat maga választja ki a gyakorlatos tanulóját. A jelentkezőket többnyire bemutatkozó személyes interjúra hívja a vállalat.

48

A cég ezután választ, és a fejlesztési ügynökség ekkor köt a kiválasztottal egy háromoldalú szerződést, ahol az egyik partner a Regionális Fejlesztési Ügynökség a Minisztérium nevében, a másik partner a vállalat, a harmadik a tanuló, azaz az ösztöndíjas. Természetesen a szerződés tartalmazza, hogy hány évre szól az ösztöndíj, hány évig kell a diáknak ott dolgozni, hogy történik a kifizetés. Mi történik, ha nem végzi megfelelően a diák a tevékenységet. A jogok és kötelezettségek a szerződésben az ösztöndíj részfinanszírozója az Európai Szociális Alap szabályai, elvárásai mentén szerepelnek. A törvényi háttér pedig az ösztöndíjakra vonatkozó szlovén törvény. Az összeget a vállalat, mint költség leírhatja. Szlovéniában 440 Euro az az összeg, amit az ország elismer a vállalatnak havonta egy gyakorlatot folytató diákra, hallgatóra, így ilyen nagyságú ösztöndíj a vállalatnak költség, de nem kiadás. Adható ennél több is, de azt a vállalkozás már nem számolhatja el kedvezményesen. Az ösztöndíj elindításának oka, hogy a munkaerő piacon a kereslet és a kínálat nincs egyensúlyban. Vannak olyan szakmák, ahol egyáltalán nem lehet munkahelyet találni, és a másik oldalon vannak olyan vállalatok, ahova nem találni munkaerőt. Az ösztöndíj rendszer 5 éve működik, így világossá vált, melyek azok a szakmák, amik esetében hiány van. A 3 éves középiskolás képzési programok közül: az asztalos, építőipari szakmák, kőművesek, a lakatos, fémipari munkás jellemzően ebbe tartozik, ezek hiányoznak. Illetve az egészségügyben van jelentős szakemberhiány, ami nyomán az ösztöndíjban kórházak is érdekeltek. Jelenleg körülbelül 100 munkaadó, vállalat van benn a rendszerben, akik munkaerőt, fiatal szakembert keresnek. 5 évvel ezelőtt, az első kiíráskor főleg nagyobb vállalatok jelentkeztek, mint ösztöndíj adók. Most már a kisebb vállalkozások is. Olyanok is, akik a saját gyermeküknek adnak ösztöndíjat, hogy majd a gyermek átvegye a vállalkozást, a szakmát a szülőtől. Fontos természetesen, hogy teljesíteni minden esetben – ebben az esetben is - kell a szerződésben szereplő előírásokat. Amennyiben ez nem sikerül, akkor a pénzt vissza kell fizetni. A jelentkezésre a diákoknak, hallgatóknak egy hónapos határidőt biztosítanak, mely tapasztalatuk szerint túl rövid idő, az lenne szerencsés, ha az egész évben tudnának

49

jelentkezni. A felhívás, jelentkezés időrendben augusztus - szeptemberben és még október végéig folyik. A márciusban érdeklődő tanulóknak ki kell várni a következő felhívást. A vállalatok ösztöndíjas helyeire jelentkező fiatalok közül azokat, akik a vállalat követelményeinek megfelelnek - és csak azokat, - megküldik egy táblázatban a cégnek, hogy aztán eldönthessék, kit választanak. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy minden vállalat ugyanazon a napon kapja meg az adatokat, hogy mindenki egyazon napon jusson információhoz. Így nem mondhatja senki, hogy később értesültem, és a jobbakat kiválasztotta már más. Ezzel elkerülhetőek a konfliktusok. A kiértesítéstől számítva három hét áll a cégek rendelkezésére az ösztöndíjas(ok) kiválasztására. A másik alportál a baby sitter közvetítő rendszer esz majd, ennek adaptálási tanulmánya viszont még nem készült el a zalai projekt partner által, így a szlovén fél általános információit lehet csak egyenlőre használni a rendszer tervezett kialakításánál. Törekvéseink szerint nem csak egyszerű felügyeletet látnak majd el, hanem jól képzett, pszichológiailag is felkészült szakemberek kerülnek majd be a rendszerbe, akik szeretik a gyermekeket és jól is értenek hozzájuk. Szeretnek játszani és alkotni, hogy a felügyelettel töltött időt tartalommal is megtöltsék A magas szintű szolgáltatás érdekében, a térségben nagyon sok egészségügyi- és pedagógiai végzettségű szakember is megtalálható, a szülésznőtől a gyógypedagógusig. Akár pár hónapos gyermekek felügyeletét is vállalják és extra kívánságokat is kielégítenek majd (például rapszodikus felügyelet, házvezetés, orvos-, gyógy- vagy természetgyógyász-igény, tanácsadás, szülésfelkészítő, stb.). A magyar-szlovén határmenti térség összetett problémákkal küzd a munkaerőpiac területén. Egyrészt csökkentek a foglalkoztatási lehetőségek, és elsősorban a magasan képzett emberek, fiatalok elvándorlása miatt a térség kezdi elveszíteni a humánerőforrással kapcsolatos potenciálját. Emellett jelentős probléma, hogy számos iparágban hiányszakmák alakultak ki, amely negatívan hat a vállalkozások

50

és a régió versenyképességére. Hiányzik egy olyan integrált rendszer, amely ellátná a pályaválasztás előtt álló fiatalok és a munkaerőt

foglalkoztatni kívánó vállalkozások között a közvetítő szerepet, innovatív megoldásokkal fokozva a régió népességmegtartó erejét és az életszínvonal növekedését. Szlovéniában már történetek erre irányuló kezdeményezések, melyeknek adaptálhatóak Magyarországra is. A fiatalok és a munkanélküliek számára kevés olyan szolgáltatás áll rendelkezésre, mely igényeik figyelembevételével hosszú távú munkaerő-piaci tervezést elősegítené. A mikro- és kisvállalkozások hiányos és elavult ismeretekkel rendelkeznek a humánerőforrás fejlesztés számos területén. A határ két oldalán a munkaerő áramlást hátráltatja, hogy a vállalkozók és a potenciális munkavállalók, munkakeresők nem ismerik a másik ország vonatkozó szabályait, a foglalkoztatásra vonatkozó előírásokat, hiányzik a kommunikációs és információs hálózat.

A foglalkoztatási VKK-nak felületet biztosító Interneten keresztül is elérhető információs rendszer interaktív elemeivel, szolgáltatásival, közösség szervező lehetőségeivel elősegítheti, hogy a Lamaprom partnerek felgyorsíthassák a foglalkoztatáspolitika társadalmasítását és az együttműködésben rejlő innovációs potenciál is nyilvánosan elérhető és felhasználható lesz a partneri körben. Az Internet alapú információs rendszer kialakításának célja a működő foglalkoztatási VKK menedzsmentje támogatása, ezáltal egy egységes szemléletmód és módszertan elterjesztésének elősegítése, működtetési és aktualizálási szabályok kidolgozása és csoportmunkára is lehetőséget biztosító felület létrehozása. A határtérségen belüli egyes partnerségi körök eddig többségükben nem rendelkeztek a foglalkoztatási VKK létrehozásához és működtetéséhez szükséges információk kellő ismeretével, ahol viszont esetleg igen, ott nem hozzáférhető más, külső szervezetek számára.

51

A fejlesztendő rendszer segítségével kialakított virtuális Központ működése lehetőséget ad az országos és nemzetközi paktum fórumokkal történő kapcsolattartásra is, az információs rendszer segít összegyűjteni, bemutatni a legjobb európai uniós gyakorlatokat ezen a területen. A projekt rendezvényeinek és a partnerség építő képzésének információi elektronikusan is elérhetők lesznek a rendszeren, ennek segítségével a munkaerő-piaci szervezetek tevékenységüket össze tudják hangolni az egyes térségeken belüli problémák kezelésére, ami elősegítheti a jövőbeni partnerségek kialakítását. Ennek közös használata és az adatbázis folyamatos aktualizálása segíti a tervezést és az értékelést, lehetőséget ad a sokszor párhuzamos és egymástól elszigetelten futó fejlesztések kiküszöbölésére, amelyre már régóta szükség lenne. A kialakításra kerülő paktum platform működtetését a Natúrpark hosszabb távon is fel tudja vállalni partnerei segítségével. Az információs rendszer segítségével a megindul párbeszéd, és tapasztalatcsere formális lehetősége teremtődik meg az egyes szerplők közt, az ezzel kapcsolatos tevékenységekkel kapcsolatos minden tájékoztatás nyilvánosan, távolról is elérhető módon lesz az Interneten publikálva (workshopokról, tanulmányútról, konferenciáról, hazai és nemzetközi kapcsolattartásról és képzésekről). A portál indulásakor a következő, önálló adatokkal és struktúrával rendelkező szolgáltatások fejlesztésével kell számolni: · · · · · · · · ·

A projekttel kapcsolatos információk, hírek gyűjteménye Munkaadói, munkavállalói és munkaerő-piaci szolgáltatói adattár További tematikus adatbázisok a partner szervezetek szakterületeinek megfelelően Tanácsadási fórum és szakértői adatbázis Projekt dokumentumtár Gyakran Ismétlődő Kérdések Jó gyakorlatok, megoldások bemutatása Tematikus linkgyűjtemény Önálló alportálok (ösztöndíjrndszer és baby sitter közvetítés)

52

A rendszer egyaránt lehetőséget kell adjon az automatikus és a szerkesztett hírlevelek létrehozására is. Hírlevél-különkiadások felhasználói regisztráció témakörök szerint – szerkesztett hírlevél, minden érintett megkapja (a szerkesztő által beállított címzetti körnek) Hírlevél-különkiadások látogatói, szakértői és munkatársi (paktum platform munkatárs) szintek szerint – szerkesztett hírlevél, minden érintett megkapja (a szerkesztő által beállított címzetti körnek). Rendszeres paktum hírlevél (feliratkozás és jogosultság alapján). A változások figyelését is tartalmazó automatikus hírlevél lehetősége és tartalmi eleme a portálra kerülő cikkek címe, cikkajánló szövege és a cikkre mutató hivatkozás. A cikkek (portáldokumentumok) létrehozásakor lehetőséget kell adni arra, hogy az elkészült portáldokumentum egy vagy több hírlevélbe besorolható legyen. A szerkesztői hírlevél adott státus és kompetencia szerint címezhető, azt szervezeti hovatartozástól illetve hírlevél-előfizetéstől függetlenül mindenki megkapja, aki az adott státusba (munkatárs, szakértő, külsős) és kompetenciába tartozik, és van regisztrált e-mail címe. A VKK mellet létrehozandó működő szakértői hálózat napi kapcsolatot kell, hogy ápoljon a térségben működő hivatalos munkaerő-piaci szolgáltatói körrel. Ennek érdekében és az adatbázis kiterjesztése, új adatokkal való kiegészítése érdekében kompetencia profil lapok kerültek kialakításra, amelyeken ezek a szolgáltatók meg tudják adni adataikat és azokat a munkaerő-piaci szolgáltatásaikat, amelyeket a VKK a projekt érdekében hasznosítani tud majd. Megfelelő programozás mellett az adatbázis erőssége lehet, ha a felhasználók kulcsszavak segítségével megtalálhatják a szolgáltatókra jellemző fő kompetenciákat, tapasztalatokat is. Az adatbázis használatával munkaerő-piaci szolgáltatóknak lehetőségük lesz, gyorsan, hatékonyan, közvetlenül megtalálni leendő ügyfeleiket vagy megrendelőiket. Cél, hogy az adatbázist használó vállalkozások, magánszemélyek azonnal, egy kattintással megtalálják a nekik szükséges szolgáltatásokat, azokat a kompetenciákat, amelyekkel a VKK-ban szereplő vállalkozások rendelkeznek.

53

Az adatbázisban történő regisztráció után vállalkozásának elismertsége, népszerűsége növekedni fog. A VKK Adatbázis lehetőséget ad arra, hogy a személyes kapcsolatok felvétele előtt a célcsoportok minden szükséges előzetes információt megszerezzenek egymásról, a tervezett kapcsolat feltételrendszeréről, és ezen ismeretek alapján üljenek le a partnerek a tárgyalóasztalhoz. A felhasználó elsődlegesen a vállalkozás által megadott kulcsszavak alapján kereshet az adatbázisban. A kulcsszó, nem más mint a vállalkozás tevékenységére jellemző - vállalkozás kompetenciája - együttműködési szándékát kifejező szolgáltatási illetve egyéb igények más vállalkozással szemben. Az adatbázisban lehetőség van a szabad szavas keresésre. Az adatbázis lista menü pont alatt megtalálhatja azon vállalkozásokat akik már regisztrálták magukat. Jövőbeli célkitűzés, hogy a három nyelven elérhető adatbázis hozzásegítse a magyar-osztrákszlovák vállalkozásokat határon átnyúló KKV-k közötti partnereinek és munkavállalóik megtalálásában, kiválasztásában. Az egyéni szakértői és vállalkozói kompetenciák egyrészt már léteznek, (megszerzett speciális tudás), másrészt a piaci verseny által kikényszerítve újabb és újabb szakértői és vállalkozói kompetenciák jelennek meg a piacon. A probléma abban rejlik, hogy a szakértők és a vállalkozások a legtöbb esetben nem is ismerik fel saját kompetencia értékeiket. Ezáltal kompetencia kínálatuk nem találkozik a vállalkozói, piaci környezet a kompetencia keresletével. Ezen kívül a versenyképesség fenntartásához hiányoznak a speciális koncentrált szolgáltatásokat nyújtó kompetencia központok is, melyek létrehozása a jövő elsőrendű feladata. A probléma megoldása ahogy azt már korábban is bemutattuk egy, a VKK-hoz kapcsolódó Hálózat létrehozása és működtetése, melynek célja: - egyéni szakértők speciális kompetenciáinak regisztrálása, - a munkaerő-piaci tanácsadó vállalkozások kompetenciáinak összegyűjtése, - a kompetencia központok szolgáltatásainak rögzítése,

54

- a kompetenciák közvetítése más vállalkozások számára, - új kompetenciák megismertetése az érdekeltekkel. A VKK motorja az on-line felület és az adatbázis, amely lehetőséget ad arra, hogy a személyes kapcsolatok felvétele előtt a célcsoportok minden szükséges előzetes információt beszerezzenek egymásról és a tervezett kapcsolat feltételrendszeréről. Az adatbázis alapja a kitöltött Kompetencia Profillap, amely tartalmazza a vállalkozások főbb adatait, tevékenységeit és szolgáltatásait. Az adatbázis erőssége, hogy a felhasználók kulcsszavak segítségével megtalálhatják a vállalkozásokra jellemző fő kompetenciákat, kiválóságokat is Kompetencia profil lap A szolgáltató szervezet neve: (cégszerű megnevezés)

székhelye: telephelye: telefonszáma: fax száma: e-mail címe: A kapcsolattartó neve, beosztása: telefonszáma; e-mail címe:

Adjon meg maximálisan 5 olyan kulcsszót, amely a vállalkozás tevékenységére jellemző, vagy amely más vállalkozások együttműködési szándékát felkelthetné az Ön cége iránt!

55

A kitöltő szervezet által nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások fajtájának kiválasztásához az utolsó oszlopban jelölje meg, hogy mely:területen és hány éves tapasztalata az Önök szervezetének Munkaerő-piaci szolgáltatás, kompetencia terület -

álláskeresési tanácsadás

-

munkaközvetítés

-

munkatanácsadás

-

munkaerő-kölcsönzés

-

közfoglalkoztatás szervezés

-

Foglalkozási Információs Tanácsadó pont működtetése

-

munkáltatói információnyújtás, vállalati kapcsolattartás

-

munkaerő-piaci információ nyújtása

-

foglalkoztatási paktumok tartalmi fejlesztése

-

foglalkoztatást elősegítő támogatások ismertetése

-

foglalkoztatással összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatás

-

vállalkozóvá válás támogatása

Szerzett tapasztalat években megadva

56

-

képzési tanácsadás

-

munkaerő-piaci képzés

-

felnőttképzés

-

szakképzés

-

továbbképzés

-

álláskeresési technikák oktatása

-

pályaválasztási tanácsadás

-

pályamódosítási tanácsadás

-

pályaismeret bővítése

-

rehabilitációs tanácsadás

-

pszichológiai tanácsadás

-

helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás

-

munkaerő-piaci (mentor) tevékenység

-

egyéni álláskeresési tanácsadás

-

csoportos tanácsadás

-

álláskereső klub működtetése

-

újraorientáló és re-integráló csoportos foglalkozások szervezése

-

csoportos kulcsképességfejlesztő foglalkozások

segítő

57

szervezése -

motiváció fejlesztés

-

strukturált csoportfoglalkozás

-

érdeklődésvizsgálat, képességfelmérés, személyiségvizsgálat

A VKK szolgáltatásainak értékeléshez és a menedzsment felé történő visszajelzéséhez az ügyfelekkel ügyfél elégedettségi adatlapokat célszerű kitöltetni. A fenntartási feladatok bemutatása A virtuális foglalkoztatási kompetencia központ fenntartási feladatait a projekt futamideje alatt és a projektet követő 5 éves időszakban is meg kell oldani. A projekt futamideje alatt ezek a feladatok csak a létrehozást követően merülnek fel a VKK kapcsán ellátandó szolgáltatásokkal kapcsolatban. A VKK létrehozásához kapcsolódó költségek tartalmazzák a az on-line információs rendszer létrehozása mellett a domain biztosításának a költségeit is, a kialakításra kerülő VKK felület és adatbázis szerver tárhelyének biztosítása mellett. Az induló adatok összegyűjtésére a projekt keretében kerül sor, a későbbi adatok feltöltését pedig a magukat regisztráló szervezetek és személyek tudják felvinni, tehát ennek külön költsége nem lesz, csak a rendszer adminisztrációját elvégző munkatársnak lesz vele feladata, illetve bér és rezsiköltsége. A projekt befejezését követően a VKK üzemeltetését a Natúrparknak a partneri kör bevonásával kel megoldania. Ennek egy jó lehetősége, ha a korábbi fejezetekben javasolt határon átnyúló foglalkoztatási paktum előkészítésre kerül. Egy mási lehetőség, hogy egy határon átnyúló EGTC társulás kerülne létrehozásra, amely finanszírozási lehetőséget is magával hozna.

58

Egy hatékony és hosszú távú partnerség kialakítása sok gondolkodást, megbeszélést, kommunikációt, megértést és együttműködést igényel a partnerek részéről. A partnereknek mindenképpen kell időt fordítaniuk erősségeik, gyengeségeik és lehetőségeik összegyűjtésére. A partnereknek ismerniük kell egymást és kölcsönös egyetértésnek kell lenni a kitűzött célokban. A partnerek különböző szektorokból történő bevonása sok új érdeket, képességet, perspektívát, forrást és ismereteket hozhat, de ugyanígy előítélettel, sztereotípiákkal, fáradtsággal és bizalmatlansággal is járhat. A partnerség felállítása nagyon fontos lépés, de a „működtetése” épp olyan fontos és nehéz, állandó figyelmet igényel. Különös figyelmet kell fordítani: a partnerek közötti kulturális különbségek megértésére és elfogadására a partnerség céljainak és a faladatok pontos meghatározására reális időtervvel elérhető célok megfogalmazására, valamint egy világos és rugalmas stratégia kidolgozására a kitűzött célok elérése érdekében, továbbá a közös elképzelések és bizalom kialakítására a jól megfontolt partner-kiválasztásra, valamint az egyes partnerek szerepének és a kötelezettségek tisztázására elégséges forrásokra (tudás, információ, idő, anyagi forrás) hatékony szervezeti struktúra felállítására, mely támogatja a partnerséget és kapacitást biztosít a kommunikáció és a felelősségre vonhatóság biztosítására A siker kulcsfontosságú tényezői: Minden lehetséges partner bevonása (állami szektor, helyi és regionális önkormányzat, közintézmények, civil szervezetek, üzleti szektor, állampolgárok, önkéntesek) Kölcsönös bizalom és tisztelet a partnerek között, valamint magas fokú információ és tapasztalatcsere Partnerek közötti erős megállapodás a jövőbeni célokról, jövőképről és az „üzletet” elősegítő eredmények meghatározása

59

Minden partner számára világos legyen feladata és projektben betöltött szerepe Innovatív eszközök (Performance Management System) és modellek alkalmazása a terület szükségeinek meghatározásához (Pl: Relationship Cluster Model) Kiváló menedzsment és koordináció Elégséges forrás a partnerség fenntartására és támogatására Jó kommunikáció és PR a sikeresek közvetítésére A fenntartási feladatok kapcsán 5 éves távlatban szóba jött másik megoldási javaslat az EGTC társulások létrehozása volt. Az European Grouping for Territorial Cooperation, azaz európai területi együttműködési csoportosulás egy új lehetőség az önkormányzatoknak, régióknak és tagállamoknak, hogy határon átnyúló, transznacionális vagy régiók közötti együttműködést hozzanak létre más tagállam ezen szereplőivel és így valósítsák meg közös céljaikat. Célja a megkülönböztetés-mentesség: a helyi szereplők a határon belül és a határ két oldalán ugyanazon lehetőségekkel bírjanak. Az ETT az Európai Unió első olyan jogi eszköze, mely jogi személyiséget és - keretet nyújt az európai önkormányzatok és régiók együttműködésére, az uniós támogatások hatékony felhasználására. Az ETT jogi személyiséggel és teljes jogképességgel rendelkezik, önálló jogalanyként léphet fel. A csoportosulás saját költségvetéssel, szervezettel és szerződő képességgel rendelkezik, ingó, ingatlan vagyont szerezhet, bíróság előtt eljárhat. A területi együttműködések nem voltak hatékonyan megvalósíthatóak a szabályozás hiánya, illetve az eltérő tagállami szabályozás miatt. A Régiók Bizottsága ezért a helyi szereplők együttműködésének megkönnyítése és az uniós források hatékonyabb felhasználása érdekében 2006-ban kezdeményezte egy új európai jogi eszköz, az ETT (angolul EGTC) létrehozását. Az ETT csoportosulás megalapításához legalább két tagállam szereplői szükséges. A székhely szerinti állam joga alkalmazandó a csoportosulás jogviszonyaira. A Rendelet szerint tagállamok, regonális hatóságok, helyi hatóságok és a közbeszerzési irányelv szerinti közjogi intézmények, illetve ezek társulásai. A hazai szabályozás a közbeszerzési törvény ajánlatkérői körébe tartozó szervezetek számára teszi lehetővé a részvételt.

60

Az ETT tagok az alapszabályban rögzítik a csoportosulás szervezeti felépítését, gazdasági működését, pénzügyi felelősségét, ezen kívül közösen választják meg az igazgatót, illetve hozzák létre a tagok képviselőiből álló közgyűlést. Egy ETT csoportosulást létre lehet hozni egy régió specifikus problémájának megoldására, vagy működhet platformként is, melynek keretén belül kerül lefektetésre a közös fejlesztés, illetve specifikus probléma esetén ágazatorientált megoldást lehet rá találni. Az ETT csoportosulás a szervezet minden tevékenységért felelős. A felelősség vonatkozik azokra a tevékenységekre is melyek nincsenek lefektetve az alapszabályban. Az ETT felelőssége alapvetően megmarad a résztvevő tagok között. Az ETT csoportosulás szabad akaraton alapszik úgy, mint sok határon átnyúló régiós együttműködés. A projektminőség biztosítása több kötelezettséggel és kihívással jár, melynek az alapja a pontosan lefektetett célok és feladatok. Következésképp az ETT-k javíthatják, és megkönnyíthetik a határon átnyúló együttműködéseket a tagállamok között. Határ menti, határon átnyúló, régiók közötti, testvérvárosi, transznacionális együttműködés egyaránt megvalósítható a keretében. Az együttműködési lehetőségek valamennyi fajtáját lefedi: EU programok menedzselése, EU projektek megvalósítása vagy EU támogatás nélküli együttműködések. Ennek következtében egy ETT-t a munkaerőpiac területéről egy releváns szereplőkkel rendelkező hálózatnak lehet tekinteni, amely kiegészítő eszköz is lehet szakkérdések esetében. A projekt második időszakában, de még a zárás előtt fontos lenne az e két fenti lehetőséget átgondolni a jelenlegi partneri körben, illetve megnézni a partneri kör kibővítésének lehetőségét és a lehetséges bevonandó szereplőket, amelyről a virtuális foglalkoztatási kompetencia központ fejezetben is lesz szó.

61

SZAKIRODALOM - A térségi foglalkoztatáspolitika társadalmasítása, Kovács Péter könyve a foglalkoztatási paktumokról, BKL kiadó Szombathely, 2003. - Partnerség, PHARE RPP program kézikönyv, készítette Farsang Zoltán, VÁTI Kht. 2004. - Helyi foglalkoztatási partnerségek létrehozása és működtetése Farsang Zoltán – Hollósi Szabolcs – Kovács Péter (VMMK 2006.) - Az érintett szervezetek körének elemzése (Stakehoder-elemzés) a Területi Információs- és Fejlesztési Hálózat kialakítása (WestPannon 2012.) - A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció (VMMK 2006.) - AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1082/2006/EK RENDELETE - (2006. július 5.) az európai területi együttműködési csoportosulásról - A BI kompetencia központ működése a gyakorlatban (tanulmány BICC 2009.) - Vas megye területfejlesztési koncepciója 2014-20 Helyzetelemzése (tervezet, Vitalpro Kft. 2012.)

62