13

> A D unakanyar

besz állók árt ya A Dunakanyar – Jobb part, bal part és a sziget/ 8 Nemzeti park a Dunakanyarban / 13

A múlt nyomában / 18 A régió követei / 24 Programajánló / 28

B e s z á l l ó k á r t ya

A Dunakanyar – jobb part, bal part és a sziget „...Vajon mennyi idős a Duna, amely oly személyes ismerősünk, oly meghitt barátunk, mint kevesen?... A tudomány azt tartja, hogy vizét már ötmillió évvel ezelőtt a Balatonnál ötször nagyobb Győri tóba ontotta. Szerepel Homérosz írásaiban is, s a legendás Herkules a Duna forrásaitól ragadta el azt az olajfát, amelynek gallyaival az olimpiai játékok győzteseinek homlokát övezték. Elgyönyörködtek benne az első magyarok, akik erre a földre jöttek, végigkísérte küzdelmes történelmünket, költőink szavain át bevonult irodalmunkba, egész életünknek része lett.” (Ruffy Péter)



„Mert úgy vagytok meghívva, bizonnyal mondhatom: Etele országában, hogy mind meghaljatok. Ki oda megy: halállal kezet mindnyájan fog.” – szól a Nibelungen énekben Winelind tündér jóslata. Ahol Krimhild utazása az eposz szerint véget ért, Esztergom, azaz Gran az a város, ahol a Dunakanyar-béli utazás kezdődik. Különös játéka a történelemnek, hogy az ország egyik legszebb táját az ezer évvel ezelőtti és a mai főváros fogja közre. Az ember alkotta települések harmonikusan > A D unakanyar

A D u n a k a n ya r – J o bb



pa r t , b a l pa r t é s a s z i g e t

A nagy folyókanyar választja el egymástól a Börzsönyt és a Visegrádi-hegységet

illeszkednek a festői kanyarral folyó Duna jobb és bal partját kísérő hegyek oldalához, a folyóra lefutó völgyekhez és a két Duna-ág által közrefogott nagy sziget lankáihoz. Az első magyar főváros alapjait még a rómaiak tették le, amikor a Garam torkolatával szemben létrehozták Solva nevű táborukat. Esztergom (➤ 41), vagy latin nevén Strigonium a magyar államiság bölcsője, a XIII. század közepéig az ország fővárosa és – mintegy 300 éves távollét kivételével – a magyar katolikus egyház fejének, Magyarország prímásának székvárosa. Napjainkban nem csak egy nyüzsgő életű kisváros, amely a Dunakanyar egyik kulturális központja, de a Mária Valéria híd révén kapocs is a szomszédos Szlovákiához. A várostól délre, közvetlenül a bal parti Szob felett éri el a Dunát a szlovák–magyar határfolyó, az Ipoly. Szob egyúttal a Duna nyugat-keleti folyásának végpontja. Innen www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

dél felé fordul a folyó, és a hegyek közé szorulva hatalmas kanyart ír le. Geológiai értelemben Dunakanyarnak az a körülbelül 20 kilométeres szakasz tekinthető, ahol a folyó áttöri a Visegrádi-hegység és a Börzsöny andezitjét. Turisztikai szempontból Dunakanyarnak nevezik az Esztergom és Budapest közti teljes Duna-szakaszt. A ma is látható felszín kialakulása 2,5-3 millió évvel ezelőtt kezdődött. Az Ős-Duna medre egyre mélyebben bevágódott a vulkáni fennsíkba, miközben a jégkorszaki tektonikus mozgás eredményeképpen kiemelkedtek a Visegrádi-hegység és a Börzsöny vonulatai. E folyamat több szakaszban játszódott le, és e szakaszok különböző Duna-medreinek – azaz a folyó hajdani kavicsteraszainak – nyomai fellelhetők a szurdokszerűen meredek hegyoldalakon. Áttörve a Visegrádi-szoroson a Duna úgy viselkedett, sőt viselkedik ma is, mint egy „ember”, aki a nagy munka végeztével



B e s z á l l ó k á r t ya megpihent, és a magával hozott hordalékát azonnal elkezdte lerakni. A jégkorszak végére alakult ki a mai folyóágy és főmeder a Budai-hegységet keletről határoló törésvonalban és jöttek létre a hatalmas hordalékszigetek. (A Duna ma is folytatja szigetépítő munkáját, amelynek nem csak a mederből kibukkanó kavicszátonyok a tanúi, hanem például a Szentendrei-sziget és a budapesti Margitsziget is.) A legszebb rálátás a Dunakanyarra a csak gyalogosan elérhető hegycsúcsokról van: a Visegrádi-hegységbeli Prédikálószékről, vagy a Börzsönyben a Dömössel szemben lévő Szent Mihály-hegyről. E csúcsokról nemcsak a vadregényes folyóvölgyet, hanem a parton kialakult településeket – Dömöst, Zebegényt, Visegrádot és Nagymarost – is jól látni. A jobb parton (➤ 119) haladva Pilismarót után egyre jobban összeszűkül a völgy,



10

közelebb jönnek a hegyek, amelyek oldalában a folyóra merőlegesen lefutó völgyek egy évszázada vonzzák a kirándulókat, a természet csendjére vágyó letelepülőket és üdülővendégeket. A Visegrádi-hegység közeli csúcsai, a Dobogókő és a Prédikálószék, valamint a Rám-szakadék Dömöst (➤ 130) a régió egyik természetjáró központjává tette. A Dunakanyar legismertebb, a magyar történelemben is fontos szerepet játszó települése Visegrád (➤ 71), amely rövid ideig az ország fővárosa, királyi székhely is volt. „Ex visegrado paradiso terrestri”, azaz „Visegrádból, a földi paradicsomból” keltezte levelét a Mátyás palotájában vendégeskedő pápai követ. A palota fölé magasodó hegytetőn áll a fellegvár, ahol a magyar koronát is őrizték. A várrom Dunára néző teraszáról nagyszerű kilátás nyílik a Dunakanyarra és a Börzsöny hegységre.

A visegrádi vár vonzotta ide az első kirándulókat > A D unakanyar

A D u n a k a n ya r – J o bb



pa r t , b a l pa r t é s a s z i g e t

Öreg fűzek a Szentendrei-szigeten

Visegrád alatt néhány kilométerre kezdődik a 33 kilométer hosszú, átlagosan 2-2,5 kilométer széles Szentendrei-sziget (➤ 133), amit keletről a Duna fő ága, a VáciDuna, nyugatról az úgynevezett Szentendrei-Duna határol. A kavics-, homok- és löszrétegekre vékony talajtakaró került, lehetővé téve a növények megtelepedését, és később az itt élők gazdálkodását. Itt-ott a felszínen maradt a finom homok, amiből a szél buckákat formált, néha tovább „futtatott”, és melyek oldalában, májusban fehér szakállként leng az árvalányhaj. A nagy sziget valamikor több kisebből állt, amelyek neve – Martuska-, Kecske-, Fegyveres-sziget – tájnévként máig fennmaradt. A kitűnő élelemszerzési és védelmi lehetőségeket biztosító szigeten az őskortól kezdve megtelepedett az ember. A Kr. u. I. században érkező rómaiak a szigetet is az erődített határvonal, a Limes részévé tették, és őrtornyokkal erősítették meg. A váci és a horányi rév közelében www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

ma is láthatók az őrtornyok, a burgusok romjai. A honfoglaló magyarok jelenlétére utal Pócsmegyer falu nevének második tagja. Maga a sziget a Rosd nemzetség birtoka lett, és első neve is innen származik. Kisoroszi területére Kálmán király telepítette le az „oroszokat”, és ide menekültek a partokról az emberek a török időkben. A XVIIIXIX. században hajósok, hajómolnárok, halászok, gazdálkodók – közöttük az első bolgárkertészek – éltek itt békés elzártságban. A Tahinál lévő Tildy Zoltán-híd megépültével a XX. században felfedezték a szép tájat, és főleg a Nagy-Duna oldalán húzódó homokos strandokat az üdülést keresők, és kialakult a két nagy üdülőtelep: Surány és Horány. A sziget déli részét és part menti szegélyét birtokba vették az ivóvízkutak, a kutak környezetét és a sziget természeti értékeit pedig védelem alá helyezték. Az ivóvízkutak miatt a szigeten csak környezetbarát mezőgazdasági termelés folytatható: a leghíresebb termény a szamóca. A sziget legnagyobb része, az itt található különleges növénytársulások, a homokbuckás területek és ártéri erdők állat- és növényvilága ma a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz (➤ 13) tartozó védett terület. Amíg Szentendrét elsősorban a festők és szobrászok „foglalták el”, addig a szomszédos Leányfalu – az ide költöző Móricz Zsigmondnak köszönhetően – elsősorban az írókat, költőket és a színészeket vonzotta. A kanyargó, helyenként örvényes és limányos Szentendrei-Duna nevét – akárcsak a sziget – Szentendre (➤ 93) városáról kapta. A római elnevezésén Ulcisia Castra helyén a XII. században alapított

11

B e s z á l l ó k á r t ya településre a XIV–XV. és a XVII. században több hullámban érkeztek szerb telepesek. A Mária Terézia-kori felvirágzás és a XIX. századi hanyatlás után a XX. század fordulója hozta meg az újabb fejlődés lehetőségét. Ekkor fedezték fel a művészek a városka mediterrán szépségét, és nekik köszönhető, hogy Szentendre a görögkeleti szerb emlékek mellett a művészek és múzeumaik városává lett. Szentendréről és a közeli Pomázról közelíthetők meg a Pilis és a Visegrádi-hegység kirándulóközpontjai, túraútjai, és a völgyekben megbúvó települések. A törökök kiűzése után szlovák telepesekkel életre keltett Csobánka, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisszentlélek tanúskodnak a hegyvidék gazdag történelmi múltjáról és az országot gazdagító nemzetiségi kultúráról. Szentendrétől délre csápos kutak és kavicsbányák, illetve bányatavak kíséretében éri el a Szentendrei-Duna a Dunakanyar végét jelentő Budakalászt és a fővárost.



12

Vác a Kálvária-dombról > A D unakanyar

A bal parti (➤ 167) kalandozást a Börzsöny hegységet északról határoló Ipolyvölgyben érdemes kezdeni, itt is az egykori bányavárosban: Nagybörzsönyben. Szob felől közelíthető meg a vidék legismertebb zarándokhelye, Márianosztra, míg a Magas-Börzsöny vulkáni kúpjaihoz Kóspallag és Szokolya-Királyrét felől indulnak a jelzett túraösvények. Amíg a Szentendrei-Dunát a Visegrádi-, a Pilis, illetve a Budai-hegység csúcsai kísérik, addig a Váci- vagy Nagy-Duna mentén, a bal parton a Börzsöny után a Naszály félig már lebányászott dachsteinimészkő tömbje az utolsó jelentősebb kiemelkedés. Vác (➤ 141) városa már a dél felé egyre szélesedő Pesti-síkság legészakibb csücskébe települt. A rómaiak idejében is használt dunai átkelőhelyen – ahol ma is komp közlekedik – Szent István püspökséget alapított. Ha a középkori Vác el is tűnt az évszázadok viharaiban, annál többet nyújt a barokk Vác székesegyházával, templomaival, a Gombás-patak szobrokkal díszített, „kőszentes” hídjával, a Mária Terézia látogatására épített diadalívvel és az ország egyik legszebb barokk főterével. Vácot elhagyva érdemes kelet felé egy kis kitérőt tenni Vácrátót és Fót felé az országos hírű arborétum, valamint az Ybl Miklós által a Károlyi családnak épített nevezetes templom kedvéért. Ha a Duna menti úton maradunk, Sződliget és Göd nyaralótelepei után – dunakanyari utazásunk befejezéseként – a főváros „bolygóvárosaként” nagy ütemben fejlődő Dunakeszibe érünk.

Nemzeti

pa r k a

D u n a k a n ya r b a n

Nemzeti Park a Dunakanyarban A Duna–Ipoly Nemzeti Park a Pilis, a Visegrádi- és a Börzsöny hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát, valamint a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magába. A védett terület nagysága 60 314 hektár, ebből fokozottan védett 16 119 hektár. A Nemzeti Park 1997ben alakult, de területének nagy része már korábban is védett volt a Pilisi és a Börzsönyi Tájvédelmi Körzetek részeként.

A Pilis

Az üledékes kőzetekből felépülő Pilis Esztergomtól Budapestig húzódik, egyetlen nagy, északnyugat–délkeleti irányú hegyvonulatot alkotva. A hegyek délnyugati oldalán meredek lejtők, míg az északkeleti oldalukon enyhébb lejtésű hegyoldalak jöttek létre. A hegység legmagasabb pontja a 756 méter magas Pilis-tető egyben a Dunántúli-középhegységnek is a legmagasabb csúcsa. A hegység alapkőzete a mészkő és a dolomit, amely a meredek hegyoldalakon www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

13

B e s z á l l ó k á r t ya sokhelyütt előbukkan kimagasló sziklákkal, kopár lejtőkkel szakítva meg az erdők zöldjét. A mészkő igen jól karsztosodik, aminek következtében a hegység kiemelkedően gazdag barlangokban. Nem meg-

lepő tehát, hogy a nemzeti park barlangjainak döntő hányada a Pilisben nyílik. E barlangok némelyike régészeti leleteiről lett nevezetes (pl. a Pilisszántói kőfülke), mások különleges képződményeikről híresek (pl. a Sátorkőpusztai-barlang), s a legtöbbjük ideális denevér-élőhelyként is értékes a természetvédelem számára. A Visegrádi-hegység

Overallban és védősisakban

A Dorog és Esztergom között fekvő Nagy Strázsa-hegyben 1944-ben bukkantak rá a barlangba vezető repedésre, de hivatalosan csak két évvel később fedezték fel a 286 méter hosszú és 46 méter mélyre lenyúló járatokat. A 225 millió éves mészkőben feltehetően a tektonikus repedések mentén bejutó melegvíz és savas oldatok alakították ki a termeket és a járatokat. A hatásukra keletkeztek a barlang falait sokszor a mennyezetig borító kalcit, aragonit és gipszkristályok. Sajnos a kristályképződmények jelentős részét a „gyűjtők” és a közeli katonaság eltüntette, de még így is számos látnivaló akad. A látogatók overallban, védősisakban és lámpákkal, szakavatott barlangászok vezetésével járhatják be a létrával és kötéllel járhatóvá tett föld alatti világot.

A Pilist a tőle eredetében és megjelenésében is gyökeresen különböző Visegrádi-hegységtől a Pomáz–Pilisszentkereszt–Pilisszentlélek települések vonalában húzódó törésvonal választja el. A vulkanikus eredetű hegység a Duna és a Pilis által közrefogott, nagyjából háromszög alakú területen fekszik. Keletkezésében és felépítésében a Börzsönnyel mutat rokonságot, régebben egy egységet is alkotott vele. A két tömböt csupán a leg-



14

> A D unakanyar

A vadregényes Spartacus-ösvény

Nemzeti

pa r k a



utolsó jégkorszak idején megjelent Duna bevágódása választott ketté. A Visegrádi-hegységet kialakító vulkáni tevékenység három fő kitörési centruma Dobogókő, Visegrád és Nagy-Csikóvár környékén volt. Az ekkor létrejött andezit-hegyek később erősen lepusztultak, a keményebb kőzetek azonban ellenálltak a szél és a víz pusztító munkájának. E kemény kőzetekből, a körülöttük lévő puhább kőzetek mállásával jöttek létre a jellegzetes sziklaképződmények, amelyek közül legismertebbek a Vadálló kövek és a Thirring-szikla. A Börzsöny

Geológiai jellegét tekintve a Visegrádihegységhez hasonlóan vulkanikus eredetű andezit-hegység. A 15-18 millió évvel ezelőtt kialakult vulkáni formák mára már jelentősen lepusztultak, de még ma is kivehető az ősvulkán egykori kalderája www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

D u n a k a n ya r b a n

A Börzsöny csúcsai télen is vonzzák a turistákat

(kürtője) a Magas-Börzsöny csúcsai által közrefogottan. A hegység pusztulása során felszínre került kőzeteket a jégkorszak nagy hőingadozásai felaprózták, így alakultak ki a Börzsönyre oly jellemző kőtengerek, kőfolyások. Az összecementálódott, keményebb kőzetek viszont ellenálltak a kopásnak, belőlük lettek azok a fantasztikus alakú sziklaképződmények, melyeket az itt élők sokszor külön névvel is illetnek: Szarvas-kő, Oltár-kő stb. A folyóvölgyek

A folyóvölgyek mai képe mindössze néhány ezer éve alakult ki. Az utolsó jégkorszak utáni olvadásnál a többszörösére duzzadt Duna folyam széles, mély völgyet vágott magának a hegyek között, létrehozva a Dunakanyar festői vidékét. A Dunakanyar előtt és után, a szélesebb medrében lassabban hömpölygő folyam lerakta hordalékát, több kisebb-nagyobb szigetet

15

B e s z á l l ó k á r t ya A növény- és állatvilág

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területi elhelyezkedésének sajátosságai révén növényvilága rendkívül összetett, átmenetet képez a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység növényzete között. Ennek következtében sok faj itt éri el elterjedésének határát, mint például a pirosló hunyor, amely a Pilistől délnyugatra már nem virágzik. Ezzel az átmeneti jelleggel magyarázható az is, hogy a nemzeti park területén egyaránt találhatunk a mediterrán vidékekre jellemző, melegkedvelő fajokat – ilyen például a virágos kőris –, és a hűvösebb klímát kedvelő növényeket, A tavaszi erdő dísze a pirosló hunyor mint amilyen a Magas-Börzsönyben élő sugárkankalin, a havasalji rózsa, vagy hozva létre. Ilyen a Duna–Ipoly Nemzeti a hegyi tárnicska. Legnagyobb folyónk Parkhoz tartozó Helemba-sziget, a Törpe- gyors folyású dunakanyari szakasza több, sziget, a Kecske-sziget, vagy az egyes ré- a szennyeződésekre és a víz oxigéntartalszeiben védett Szentendrei-sziget. mára rendkívül érzékeny vízicsiga-fajnak

Királyréti Oktató- és Látogatóközpont

A Csóványos és a Nagy Hideg-hegy oldalában lefutó völgyek találkozásánál, a közigazgatásilag Szokolyához tartozó Királyréten már a késő bronzkorban tele-

16

> A D unakanyar

pülés alakulhatott ki. Itt, a Kismarosról induló kisvasút végállomásánál található a Duna–Ipoly Nemzeti Park Királyréti Oktató- és Látogatóközpontja. Az épületben 2-3-6-8 ágyas szobák, továbbá egy 40 fős oktatóterem áll az egy napra, vagy akár egy hétre érkező gyerekcsoportok rendelkezésére. A házban tablókon is bemutatják a Börzsöny földrajzát és élővilágát, de a programok többsége természetesen a környező hegyekbe és völgyekbe kalauzolja el a tanulni és a pihenni vágyókat.

Nemzeti

pa r k a

is otthont ad, így a rajzos csigának és a bödöncsigának. A terület rovarfajai közül kiemelkedik a Szentendrei-sziget meleg homokpusztagyepein élő sisakos sáska. A bogárfauna egyik látványos tagja a havasi cincér, amely a nemzeti park címerállata lett. A Duna és az Ipoly nemcsak széles körben ismert, és halászható halfajoknak ad otthont, hanem olyan ritkaságoknak is, mint a magyar bucó, a német bucó és a selymes durbincs. A Pilisben és a Börzsönyben számos olyan vizes élőhely található, amely kulcsfontosságú a kétéltűek szaporodása szempontjából. A hazánkban hegyvidéki fajnak számító gyepi béka a tél elmúltával

www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

D u n a k a n ya r b a n azonnal felkeresi ezeket, a hímek enyhén kékes színű nászruhát öltenek, és a vízben lesben állva várják a párzani odaérkező nőstényeket. A Duna árterében található holtágak, ártéri erdők több madárfajnak is otthont biztosítanak, például a magas, öreg fákon telepekben fészkelő szürkegémnek. Ősszel és télen még inkább benépesül a nagy folyó vize. A récefélék ezrei pihennek meg itt vonulás közben, vagy töltik nálunk az egész telet. Az Ipoly mentén hazánk legszínesebb madárfajait is megpillanthatjuk, mint például a gyurgyalagot, a búbos bankát, és a vízpartokhoz ragaszkodó jégmadarat.

Szürkegém a kiadós zsákmánnyal

17

B e s z á l l ó k á r t ya

A múlt nyomában A Limes vonzásában Kr. e. I. évezred – Kr. u. IV. század

A Duna-völgy – természeti adottságainak köszönhetően – feltehetően az őskortól lakott volt, ahogy erre a régészeti leletek is utalnak. Az újkőkortól számítható a Dunakanyar benépesítése is, bár az első, európai különlegességnek számító leletet, az úgynevezett budakalászi kocsit a bronzkor szolgáltatta. A Kr. e. I. évezredben kelta-illír törzsek lakták a Duna menti területeket, tőlük hódították el a rómaiak Kr. e. 35 és Kr. u. 50 között. A római hódítás befejezése, a Duna menti hadiút és az erődített védővonal – a Limes – kiépítése mintegy száz évet vett igénybe. A sorozatos barbár támadások miatt a III. század végéig megépültek a nagyobb táborok: Solva (Esztergom),

18

> A D unakanyar

Castra ad Herculem (Pilismarót), Pone Navata (Visegrád), Cirpi (Dunabogdány), Ulcisia Castra (Szentendre), és közöttük a római őrtornyok, a burgusok. Ilyen tornyok és ellenerődök épültek Leányfalun, a Szentendrei-szigeten, a váci révnél és Horánynál, valamint a Duna bal partján, a Barbaricum területén Szobon, Verőcén és Dunakeszin is az átkelők és hídfőállások védelmére. Fővárosok és püspökségek XI–XIV. század

A honfoglalást követően kialakuló magyar államszervezetben kiemelkedő szerepet játszott Esztergom, az Árpád-ház idején az első főváros, majd napjainkig – a török kor kivételével – a magyar katolikus egyház székhelye. A főváros közelségének köszönhetően épültek ki a középkori települések, mint Dömös, Visegrád, Szentendre. A bal parton, bár I. István létrehozta a váci püspökséget, a város tényleges alapítása a XI. században I. Géza király nevéhez fűződik. A tatárjárás után a prímás-érseknek átadott Esztergomból előbb Visegrádra, majd Budára költözött a királyi székhely, azaz a főváros. A régi római út a Duna mellett azonban fontos kereskedelmi útvonal marad a középkorban is. A XIV. században, az Anjou királyok idején elsősorban Visegrád töltött be

A

m ú lt n y o m á b a n

jelentős szerepet. Itt tartották 1335-ben a nevezetes királytalálkozót is, és később, Luxemburgi Zsigmond korában a Fellegvárban őrizték a magyar koronát. Nagy Lajos megalapította a márianosztrai pálos kolostort és későbbi kegyhelyet, és az Anjou királyok adományaiból épült ki Visegrád testvérvárosa, Nagymaros is. „A földi paradicsom” 1440–1526

bányák is. Vácott Báthory Miklós püspök, Mátyás kegyelt majd kegyvesztett embere épített palotát és kápolnát, alapított humanista iskolát. A „paradicsomi” időknek a Mátyás halálát követő zűrzavaros korszak és a gyenge királyok vetettek véget. Szinte a romlás szimbólumának is tekinthető, hogy Kinizsi Pál Vác mellett verte szét a fekete sereg maradékát, és a mohácsi csatavesztés után menekülő Mária királyné kincsekkel megrakott hajói is valahol a Dunakanyarban süllyedtek el. Müezzin-ének és csatazaj 1526–1686

Bár a törökök már a mohácsi csata után végigrabolták és pusztították a Duna völgyét, a komolyabb erősségeket – mint Visegrád vagy Esztergom – nem tudták bevenni. Buda eleste után azonban Szentendre, Visegrád, Esztergom, majd végül 1544-ben Vác is a törökök kezébe került. A Hunyadi Mátyáshoz küldött pápai legátus keltezte leveleit Visegrádról, „a földi paradicsomból”. Mátyás király uralkodása, a XV. század művészete és ideológiája – a reneszánsz és a humanizmus – alakította a Dunakanyar menti települések képét is. A király és felesége, Beatrice d’Este ízlését képviseli még mai romjaiban is a visegrádi palota (➤ 78). Vitéz János és Bakócz Tamás érsekek az esztergomi várban és a hajdani Szent Adalbert székesegyházban foglalkoztatták a kor neves itáliai művészeit. Az esztergomi érsekség gazdagságát gyarapították a nagybörzsönyi nemesfémwww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

19

B e s z á l l ó k á r t ya Esztergom kincseit sikerült elmenekíteni, és megkezdődött az érsekség 1820-ig tartó működése Nagyszombatban. A váci értékeket és a levéltárat Nógrád várába menekítette a káptalan. A megmaradt templomok tetejére felkerült a félhold, a tornyokból a müezzin hívta a moszlimokat imára. Fürdők és moszlim imahelyek épültek, mint Esztergomban az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi. A Dunán török katonai és kereskedősajkák úsztak, működtek a folyami átkelők. Vácnál hidat vertek a szigetre, és vízművet építettek a város ellátására. Ennek a „békétlen békének” a tizenöt éves háború vetett véget. Félholdmentes másfél év tized 1591–1606

20

A tizenötéves, vagy hosszú háború során számos toronyról lekerült a félhold, de a helyét elfoglaló kétfejű sas sokkal több bajt és pusztítást hozott. A Duna menti várak és városok felmentése, majd később újbóli elfoglalása során szinte pusztává változtak a hadseregek felvonulási útjába eső pilisi, börzsönyi és bal parti települések. A katonák – és elsősorban a keresztény zsoldosok – garázdálkodásán túl a lakosságot járványok is tizedelték. Esztergom 1543-as sikertelen ostrománál hősi halált halt a költő Balassi Bálint (➤ 24) is. Egy évvel később egész Európa ujjongott, amikor elfoglalták a várost, és a harcoknál jelen lévő zeneszerző, Monteverdi Vespro című operájával ünnepeltek. Néhány nappal Esztergom után Pálffy Miklós bevette Visegrádot is, míg Vácot a törökök felgyújtották és elvonultak Budára. A XVII. század elején a megerősö> A D unakanyar

dött török hadsereg, kihasználva a Bocskai szabadságharc miatt megosztott osztrákok gyengeségét, sorra visszafoglalta a korábban elvesztett területeket és várakat. 168386-ig ismét a félhold vált uralkodóvá a Dunakanyarban is. Vak Bot tyán és a „fiai” 1704–1711

A Rákóczi szabadságharc egyik legismertebb személyiségét, Bottyán Jánost (Vak Bottyán) számos esemény köti Esztergomhoz: itt született, és részt vett a város visszafoglalásában. (Egy ideig a töröktől visszaszerzett váci vár kapitánya is volt.) A karlócai békekötés után esztergomi kúriájába vonult vissza, innen indult a kurucok ellen, majd itt fogatta el a német várparancsnok Rákóczival való összeesküvés címén. Miután kiszabadították, a szabadságharc egyik legsikeresebb tábornoka lett. Szülővárosát is bevette, igaz, a település csak egy rövid ideig maradt a kurucok kezén. A vidéket a kurucok és a labancok egyaránt pusztították: I. Lipót – más erődítményekkel együtt – felrobbantatta Visegrád várát,

A

m ú lt n y o m á b a n

hogy ne jusson a rebellis magyarok kezére, Rákóczi csapatai pedig felégették a szántóföldeket, elpusztították az élelmiszertartalékokat, hogy ne legyen az ellenségnek utánpótlása. A pusztulást csak betetőzték a szabadságharc utolsó éveinek járványai. Császárok és a császárné 1711–1820

a céhek. A gazdag váci püspökség élére osztrák, vagy az udvarhoz hű papok kerültek, mint az Althan testvérek, Eszterházy Károly, Migazzi Kristóf, aki ráadásul bécsi hercegérseki címe és bíborosi rangja mellett is megmaradt váci püspöknek, és számos épülettel ékesítette a várost. Ő fogadta az 1764-ben a Dunán érkező Mária Terézia királynőt, férjét, I. Ferenc császárt és a családot. Erre az eseményre emlékeznek minden év július végén a Váci Világi Vigalomban (➤ 30). A hazatérő érsekség és a reformkor 1820–

A XIX. század elején a reformkor határozta meg az ország szellemiségét, és ébresztette fel a magyar múlt iránti érdeklődést. Buda és Pest közelsége, Visegrád, Esztergom és Vác történelmi szerepe és műemlékei ráirányították a figyelmet a Dunakanyarra. Az ismertségét csak fokozta, A XVIII. században újra benépesülnek a hogy 1820-ban visszatért Esztergomba a folyó menti települések. Még 1690-ben hercegprímás-érsek és jelentős építkezé– Csernojevics Arzén pátriárka vezetésé- sekbe kezdett. A további fejlődés záloga a vel – megérkeztek a szerbek Szentendrére, Pomázra, Szobra, Zebegénybe, Nagymarosra, Kismarosra és Visegrádra. Dunabogdányba a délnémet területekről és a Rajna-vidékről költöztek a svábok, az új hazát kereső németek, akik hozták magukkal szokásaikat, mezőgazdasági kultúrájukat, hitüket és kegyképeiket. Mellettük szlovákok is érkeztek a Felvidékről, és visszaköltöztek a korábban elmenekült magyarok is. Felvirágzott a szőlő- és borkultúra, a nagyobb településeken egymást érték az iparosok üzletei, és kialakultak www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

21

B e s z á l l ó k á r t ya

22

közlekedés fejlesztése volt. A Duna-parti utak folyamatos kiépülésével elérhetővé váltak a vidék települései. A század harmincas éveiben a Dunán is megindultak a gőzhajók, hosszú évtizedekig a monopolhelyzetben lévő osztrák DDSG, az Első Dunai Gőzhajózási Társaság égisze alatt. Ugyancsak a Dunakanyar felé, Vác városába indult el az első vasúti szerelvény Budapestről 1846. július 15-én, udvari kocsijában a nádorral, Széchenyi Istvánnal és Kossuth Lajossal. A gőzgépek terjedése ellenére – az automobilok és autóbuszok megjelenéséig – a születő turizmus szol- gukkal hozták a Dunakanyar fejlődését gálatában a legkedveltebb közlekedési esz- is. Hozzájárultak ehhez a régióba költöző, köz a társaskocsi maradt. vagy hosszabb időt itt töltő hírességek is. Görgey Artúr életének utolsó harminc Forradalom, szabadságharc, évét Visegrádon töltötte, Deák Ferenc a és a K.u.K. békeévek pilismaróti Heckenast-villában fogalmazta a kiegyezés szövegét, Pollack Mihály 1848–1914 szüreti házat épített magának TahitótfaluAz 1848-as forradalom híre hamar eljutott ban. Az esztergomi bazilika megépítése és a Duna menti településekre, melyek stra- felavatása Liszt Ferenc miséjével nem csak tégiai helyzetüknél fogva a megindulásá- az ország, de a külföld figyelmét is erre a tól szinte a befejezéséig szerepet játszottak térségre irányította. A turisztikai értékek a szabadságharcban. Kossuth 1848 októ- megközelítése szempontjából nagy fonberi toborzóútján gőzhajón utazott Vácra, tossággal bírt az esztergomi Mária Valéria majd Esztergomba, és a kíséretében lévő híd és a Tahi híd megépítése. hajók között ott volt a Mészáros nevű hadigőzös is. A hadjáratok során elsősorban Háborúk és művészek a bal parti út szolgált a csapatok felvonu- 1914–1950 lási útjaként, és Vác városa lett színtere a tavaszi hadjárat egyik győztes csatájának. Az első világháború eseményei, majd küAz Esztergom–Párkány közötti hajóhidat lönösen a trianoni békeszerződés alaposan a hadiszerencse szerint hol felépítették, felforgatta a Dunakanyar környékét is. Az hol lerombolták, de a nyári hadjárat idején Ipoly-torkolattól északra a régi vármegyék hidat vertek az Ipolyon is. A bukás utá- területei ettől kezdve Csehszlovákiához ni évek, majd a kiegyezés előkészítése és tartoztak, a Mária Valéria híd párkányi megkötése utáni „boldog békeidők” ma- hídfőjét lerombolták (csak 1927-ben épül > A D unakanyar

A

m ú lt n y o m á b a n

újjá), és a szobi vasúti híd kivételével megszűntek az átjárási lehetőségek az Ipolyon is. A rosszban a jó, hogy a már kedvelt turisztikai célpontok, az Adria, a Tátra és Erdély elvesztésével felértékelődtek a hazai természeti és kulturális értékek, így a Dunakanyar is. A hegyekben virágzott a gyalogos turistaság, a vizet evezősök népesítették be. A két háború utáni időszakban számos író és művész választotta valamelyik Duna menti települést nyaraló-, vagy állandó lakhelynek. A legnevesebb talán Móricz Zsigmond volt, aki köré Leányfalun kis irodalmi kör is szerveződött, de erre az időszakra tehető Szentendre képzőművészek által történt „megszállása” is. 1934 szilveszterén pedig Schulek János megtalálta a visegrádi palotát (➤ 78). A bal parton – még a háború előtt – megépült Zebegény szecessziós temploma és a Trianonra emlékeztető országzászló, Szőnyi István képei alapján pedig megismerte a falut az egész ország.

üdülőkbe, közel százezer magánnyaraló épült, és a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” üdülőhajó hasította a Duna vizét. A hetvenes évek elején a Vadászati Világkiállítás hozta a fordulatot: szállodák épültek Visegrádon és Dobogókőn, megszépültek a műemlékek, a Pilisi Parkerdő nem csak a vadászokat, de a turistákat is szolgálta. A Dunakanyar a hazai turizmus második számú zászlóshajója lett Budapest után. A nemzetközi figyelem a bős–nagymarosi vízi erőmű építése, illetve az építést megakadályozó népszavazás miatt még inkább a vidékre terelődött. Napjainkra a DunaIpoly Nemzeti Park (➤ 13) őrködik a turizmus és a természet egyensúlya felett, és új hidak – Mária Valéria híd, Megyeri híd – szolgálják a régió jobb megközelítését. Fürdők, változatos kulturális programok, új múzeumok, kerékpárutak, tanösvények várják az ide érkezőket. Csak a Duna a régi, bár Herakleitosz szerint: „Kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba.”

Dózsafalva és vízerőmű 1950–

A második világháború a harcok és bombázások okozta tényleges károkon kívül – többek között – magával hozta a nagyszámú zsidóság elhurcolását, a háború után pedig a német lakosok kitelepítését. A híd felrobbantása miatt majd fél évszázadra ismét megszűnt a kapcsolat Párkány és Esztergom között. Mindszenty hercegprímás börtönben ült, a várost pedig Dózsafalva néven majdnem Doroghoz csatolták. Közben azért megindult a turizmus is: beutaltak érkeztek a szakszervezeti és vállalati www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

23

B e s z á l l ó k á r t ya

A régió követei Áprily Lajos költő, műfordító (Brassó, 1887. nov. 14. – Budapest, 1967. aug. 6.)

Jékely János Lajosként látta meg a napvilágot. Kolozsvári egyetemi tanulmányai után

Babits Mihály költő, műfordító (Szekszárd, 1883. nov. 26. – Budapest, 1941. aug. 4.)

„Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem…” – idézik a szülővárost az ismert sorok. A tanári diploma megszerzése után

Balassi (Balassa) Bálint költő, katona (Zólyom, 1554. okt. 20. – Esztergom-Szentkirály, 1594. máj. 30.)

A magyar nyelvű költészet első nagy alakja, a róla elnevezett versforma megalkotója igazi reneszánsz főúr volt. Akárcsak család24

> A D unakanyar

tanított a nagyenyedi és a kolozsvári református kollégiumban, majd Budapesten a Lónyai és a Baár-Madas gimnáziumban. Az Új Erdély című lapban használta először az Áprily nevet. 1929-ben Budapestre, a háború után pedig a Visegrád-Szentgyörgypuszta melletti – a halála után róla elnevezett – Nagyvillám-dűlő völgyébe költözött. Verseiben ettől kezdve gyakran megjelennek a környező hegyek és a Duna. több városban tanított és közben nagyszerű verseket írt, melyek végül a Nyugat című irodalmi folyóirat főszerkesztői székét hozták meg számára. Egy hajókiránduláson beleszeretett a Dunakanyarba, és 1924-ben házat vett az esztergomi Előhegyen. A költő haláláig minden nyarat itt töltött. Ebben a „remetelakban” – ma emlékmúzeum (➤ 69) – született számos híres verse, és itt látogatták az autogram-falon megörökített kortárs írók és költők.

jának, neki is erőszakosságokból, pereskedésekből, szerelmi kalandokból, vallási és politikai köpenyegforgatásokból állt az élete. A mulatságok nagy ivója, híres táncosa és a csataterek vitéze egyúttal kora egyik legműveltebb magyarja is, aki kilenc nyelven írt és beszélt. Lírájában két nagy érzés volt állandóan jelen: a szerelem és a hit. Halála méltó volt életéhez: Esztergom ostrománál esett el 40 éves korában.

A

régió köve tei

Czóbel Béla festőművész (Budapest, 1883. szept. 4. – Budapest, 1976. jan. 30.)

Művészetének állomásait olyan helyek fémjelzik, mint Nagybánya, München, Párizs, Berlin, és olyan műhelyek, társaságok, mint a francia Fauves-ok (Vadak), a berlini Freie Sezession, vagy a hazai Nyolcak és a MI-

Ferenczy Károly festőművész (Bécs, 1862. febr. 8. – Budapest, 1917. márc. 18.)

A XX. századi magyar festészet egyik legjelentősebb képviselője – a kor művészeihez hasonlóan – Rómában, Párizsban és Münchenben tanult, és szívta magába a külön-

Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, zoológus, vadászíró (Léva, 1881. okt. 10. – Nagymaros, 1958. jan. 4.)

Vadászszenvedélyénél, autodidaktaként szerzett hatalmas tudásánál csak a szegénysége – és a szerénysége – volt nagyobb. Hat alkalommal járt Afrikában, ahol összesen www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

ÉNK (Magyar Impresszionisták és Neoimpresszionisták Köre). Barátjának mondhatta Pablo Picassót is. 1939-ben került először Szentendrére, a világháborút is itt vészelte át. A harmincas évekre alakult ki sajátos festői formanyelve. Tájképein, enteriőrjein, csendéleteiben és aktjaiban mindvégig a természetest kereste és ábrázolta. A háború után a teleket Párizsban, a nyarakat Szentendrén töltötte, ahol még életében múzeuma (➤ 114) nyílt.

böző „izmusok” szín- és formavilágát. A tanulmányai során megismert művésztársaival alapította a Nagybányai Művésztelepet. Impresszionista, majd posztimpresszionista művészete nagy hatással volt a magyar festészet további alakulására. Felesége, Fialka Olga festő és grafikus, fiai közül Valér festő, Béni szobrász, lánya Noémi textilművész volt. Szentendrén, ahol 1889-92 között alkotott, múzeum (➤ 104) őrzi az ő és művész családja alkotásait.

másfél évtizedet töltött. Hatalmas anyagot gyűjtött össze a Nemzeti Múzeum számára. Pótolhatatlan veszteség, hogy gyűjteményének legnagyobb része 1956-ban elégett. 1920-ban költözött Nagymarosra, ahol élete végéig élt. Itt írta könyveit, innen járt be Budapestre a Nimród vadászújság főszerkesztő-tulajdonosaként, és itt nyílt meg emlékszobája (➤ 199) is. Mozgalmas életét a Kilimandzsárótól Nagymarosig című könyvében örökítette meg. 25

B e s z á l l ó k á r t ya

id. Markó Károly festőművész (Lőcse ,1791. szept. 25. – Villa Appeggi, Itália, 1860. nov. 9.)

A magyar tájképfestészet megteremtője mérnöknek tanult, és már érett férfiként fordult a festészet felé. Bécsi akadémiai tanulmányait követően Itáliába került, és ott

Gróf Migazzi Kristóf (Christian Anton von Migazzi) bécsi bíboros érsek, váci püspök (Trient, 1714. okt. 14. – Bécs, 1803. ápr. 14.)

Negyedszázados püspöksége alatt vált Vác városa a megye egyik legfejlettebb településévé. Migazzi, akit Mária Terézia bécsi

Mindszenty (Pehm) József hercegprímás, bíboros, esztergomi érsek (Csehimindszent, 1892. márc. 29. – Bécs, 1975. máj. 6.)

Egész életét az ország, az emberi értékek és a katolikus egyház következetes szolgálata töltötte ki. A Tanácsköztársaság alatt, 1919ben került először börtönbe, de háború- és 26

> A D unakanyar

is maradt élete végéig. A klasszicizmust képviselő műveit a legjelentősebb olaszországi és európai gyűjtemények – többek között a firenzei Uffizi – őrzik. Már az aggteleki barlangról készült sorozata is jelezte a hazai tájak iránti érdeklődését. Visegrád című tájképét, ami nagyban hozzájárult a Dunakanyar megismertetéséhez, 1826 körül festette egy bécsi bankár megbízásából. Ezt a képet tekintik a hazai realisztikus tájképfestészet első darabjának.

érsekké tett, 1785-ig megtartotta a váci püspökséget is. Nevét ma is látható világi és egyházi épületek fémjelzik, de figyelme a város életének szinte minden részletére kiterjedt. Az ő idejében épült többek között a székesegyház, a papnevelő intézet és az árvaház. Püspöksége alatt megkétszereződött Vác lakossága. Tragor Ignác írta róla: „Ha Báthory püspök korát Perikleszéhez hasonlítottuk, Migazzié az volt, ami Rómában Augusztuszé.”

náciellenessége miatt 1944-ben letartóztatták a nyilasok is. A szocialista rendszer 1949-ben életfogytiglani fegyházra ítélte, börtönéből az 56-os forradalom katonái szabadították ki. A bukás után 15 évig az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén talált menedéket. Halála után a máriacelli kegytemplomban temették el, ahol végakarata szerint addig nyugodott, „…míg a felszabadult haza földjébe megtérhetett”. Sírja az esztergomi bazilikában 1990 óta zarándokhellyé vált.

A

régió köve tei

Móricz Zsigmond író (Tiszacsécse, 1879. jún. 29. – Budapest, 1942. szept. 5.)

Sok víz folyt le a Tiszán, mire a csécsei zsúpfedeles házból a leányfalui villába érkezett Móricz Zsigmond. A szülőföld és a gyerekkort kísérő emlékek – mint a Debrece-

Szőnyi István festőművész (Újpest, 1894. jan. 17. – Zebegény, 1960. aug. 30.)

Ferenczy Károly és Réti István tanítványaként szívta magába a „nagybányai szellemet” és az impresszionizmus színvilágát.

Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenegyűjtő (Pomáz, 1929. febr. 23. – Damaszkusz, 1975. aug. 19.)

A Tenkes kapitánya TV-sorozat zenéjét hallgatva kevesen gondolnák, hogy szerzője Vujicsics Tihamér, az egykori pomázi szerbortodox vikárius fia. A tíz nyelven beszélő, www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

ni Kollégium – adták az ihletet műveihez. Leányfalun az 1911-ben vásárolt telken évek alatt épült ki a ház, ahova 1936-ban végleg ki is költözött. Annyira kötődött a környékhez, hogy édesanyját az akkori Leányfalva-puszta anyaközségében, Pócsmegyeren temettette el. Legismertebb regényei, a Légy jó mindhalálig, a Rózsa Sándor-ciklus és a Boldog ember, vagy novellái közül a Hét krajcár, az Ebéd és a Tragédia helyet biztosít számára a mai könyvespolcokon is.

Életének és munkásságának talán legfontosabb eseménye a Dunakanyarhoz kötődik. Feleségül vette Bartóky Melindát, és 1924ben felesége szüleinek zebegényi nyaralójába költöztek. Itt, a Duna mellett találta meg igazi hangját. Itt születtek híres képei, mint a Zebegényi temetés, a Szürke Duna és – a talán legismertebb, saját recept szerint tojással kikevert temperával festett – Kerti pad. Zebegényi háza ma művészeti műhely és emlékmúzeum (➤ 188).

az európai délszláv zenét kutató komoly tudósnak, zeneszerzőnek, és a szinte minden hangszert megszólaltató zenésznek nem ez volt az egyetlen kirándulása a filmvilágba. Magyar és szerb népzenei feldolgozásaival és saját, különleges hangulatú, de a pomázi gyökerekhez szorosan kapcsolódó zenéjével akár a ma divatos folk- és világzene egyik előfutárának is tekinthető. Tragikus körülmények között, a damaszkuszi repülőgépszerencsétlenségben vesztette életét. 27

B e s z á l l ó k á r t ya

Programajánló Szentendrei Tavaszi Napok

Számos magyarországi településhez hasonlóan Szentendre is csatlakozik a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz. A Tavaszi Napok keretében templomi hangversenyek, színházi előadások és koncertek, kiállítások fogadják a városba látogató vendégeket. Immár hagyomány, hogy a fesztiválon a helyi művészeti együttesek mellett kiváló vendégművészek is fellépnek. Időpont: A Budapesti Tavaszi Fesztivállal egy időben Helyszínek: Szentendre, Városháza, Pest megyei Könyvtár, MűvészetMalom Tel.: 26/317-965 Honlap: www.szentendreprogram.hu Váci Tavaszi Fesztivál

A művészetek szinte minden ágát, és a műfajok bőséges választékát kínáló fesztiválnak minden évben van egy – az aktuális évfordulókhoz kapcsolódó – vezérmotívuma. A programban megtalálhatók a szórakoztató és komoly színházi darabok, zenés és prózai művek, valamint fellépnek a neves váci együttesek is, mint a Váci Szimfonikus Zenekar és a Vox Humana Énekkar. Időpont: A Budapesti Tavaszi Fesztivállal egyidőben Helyszín: Vác, Madách Imre Művelődési Központ Tel.: 27/316-411 Honlap: www.mimk.vac.hu 28

> A D unakanyar

Szentendrei Nyár és Szentendrei Teátrum

A Szentendrei Nyár több évtizedes múltra visszatekintő összművészeti fesztivál. A programsorozat gerincét a Szentendrei Teátrum előadásai jelentik. Nyaranta kéthárom saját bemutatót, valamint zenés, prózai és táncszínházi vendégelőadásokat élvezhet a közönség. Időpont: július-augusztus hó Helyszín: a városban több helyszínen Tel.: 26/317-965 Honlap: www.szentendreprogram.hu

Eperfesztivál

A Szentendrei-szigeten, Tahitótfalu környékén található az ország legnagyobb hagyománnyal bíró epertermő vidéke. Az eperszürethez kapcsolódó program felvonulással kezdődik, majd eperlekvár főzés, epres ételek készítése, gyermekműsorok és vidámpark, könnyűzenei programok,

Progr ama jánló valamint népművészeti és kirakodóvásár gondoskodnak arról, hogy senki ne unatkozzon. A fesztivál programjának fénypontja a Tahi és Tótfalu közötti hagyományos kötélhúzás. Időpont: június első hétvégéje Helyszín: Tahitótfalu, a Tildy Zoltán-hídnál lévő parkoló Tel.: 26/387-198, 30/337-5527 Honlap: www.tahitotfalu.hu Kittenberger Kálmán Nap(ok)

Fesztergom

A könnyűzenei fesztivál több színpadon, hangszigetelt sátrakban, valamint a karaoke és a házibuli-sátorban zajlik. A budapesti Sziget Fesztiválhoz hasonlóan itt is biztosítják a helyszíni sátrazási lehetőséget. Időpont: június közepe Helyszín: Esztergom, Prímás-sziget Tel.: 30/9960-279 Honlap: www.fesztergom.hu

Szobi Városnapok

A várossá válás emlékére versenyekkel, vetélkedőkkel, komoly- és könnyűzenei előadásokkal, sportprogramokkal, valamint kirakodóvásárral várják a helybélieket és a kisvárosba érkező vendégeket. Időpont: június vége Helyszín: Duna-parti sétány, szabadtéri színpad Tel.: 27/570 690 Honlap: www.szob.hu

Nagymaroson hagyomány, hogy megemlékeznek a város híres szülöttéről, Kittenberger Kálmánról. A horgászverseny és a légpuskás lövészverseny, a vadászkutyabemutató, valamint az elmaradhatatlan kézműves kirakodóvásár egész napos szórakozást ígér. A Duna-parti kisszínpadon késő estig egymást követik a zenés-táncos előadások és a gyermekprogramok. Időpont: június első hétvégéje Helyszín: Nagymaros, Duna-part, Fő tér Tel.: 27/595-113 Honlap: www.nagymaros.hu www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Ivan Dan

Szent Iván-napja, Keresztelő Szent János születésének napja a szentendrei dalmátság hagyományos ünnepe. Ezen a napon tartják a templomdombi plébániatemplom búcsúját is. Időpont: Szent Iván napját követő hétvége Helyszín: Szentendre, Daru piac Tel.: 26/317-965 Honlap: www.szentendre.hu 29

B e s z á l l ó k á r t ya Összművészeti Fesztivál

Időpont: július második hétvégéje Helyszín: Visegrád, Fő utca, lovagi tornapálya Tel.: 30/9412-779 Honlap: www.palotajatekok.hu

A nevéhez méltóan, a kiváló hazai és a külföldi művészek előadásában szinte minden műfaj szerepel ezen a fesztiválon: a drámá- Váci Világi Vigalom tól a kabaréig, a komolyzenétől a klezmeren át a musicalig, a tánctól az énekig. Időpont: június végétől augusztus végéig Helyszín: Esztergom, Várszínház, Széchenyi tér Tel.: 33/501-175 Honlap: www.esztergomkultura.hu

Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok

Ez az egyik legnagyobb szabású, nemzetközi rangú fesztiválja a Dunakanyarnak. A játékokat megnyitó menetben felvonulnak a királyok és főurak, majd kezdetét veszi a lovagi torna, amelyben több száz magyar és külföldi hagyományőrző küzd meg egymással. Az íjászversenyben a korhű fegyverzettel és ruhában érkező vendégek is részt vehetnek, míg a lovagi hétpróbán híres magyar sportolók és laikus társaik mérik össze tudásukat. Nem maradhat el a Királyi lakoma és a Borudvar meglátogatása sem.

A fesztivál a kezdetektől a barokk stílus jegyében szerveződik, illeszkedve ezzel Vác XVIII. századi hangulatához és hagyományaihoz. A város szinte valamennyi tere, utcája, jelentős világi és egyházi épülete, iskolája és kulturális központja részt vállal a fesztivál eseményeiből. A központi szerep a Duna-parton felállított nagyszínpadnak jut, ahol az éjszakába nyúlóan követik egymást a modern zenei koncertek, de helyet kap az utcabál is. Időpont: július utolsó hétvégéje Helyszín: Vác, belváros Tel.: 27/316-160 Honlap: www.vacivigalom.hu

Zebegényi Napok

30

Könnyűzenei koncertek, különböző ügyességi és sportversenyek, felvonulás és utcabál várják a Zebegénybe érkező vendégeket ezen a július hétvégén. > A D unakanyar

Progr ama jánló Időpont: július utolsó hétvégéje Helyszín: Zebegény Tel.: 27/571-510 Honlap: www.zebegeny.hu Szendrei-Karper László Nemzetközi Gitárfesztivál

A világ első, és máig legnagyobb gitárfesztiválját Szendrei-Karper László gitárművész és zenepedagógus alapította. Az egy hétig tartó rendezvényen a szakmai programok mellett minden nap koncerteket adnak a résztvevő művészek. A fesztivál fénypontja a záró koncert a bazilikában, amelyen valamennyi művész részt vesz. Időpont: kétévente augusztus közepén (legközelebb 2011-ben) Helyszín: Esztergom, Művelődési Ház és Kultúrmozgó Tel.: 33/501-175 Honlap: www.esztergomkultura.hu Váci Lecsófesztivál

Ezen a napon kötényes, szakács sapkás férfiak és nők foglalják el Vác barokk főterét, hogy bebizonyítsák: az egyik leg-

egyszerűbb magyar ételt is sokféleképpen lehet elkészíteni. Amíg a csapatok a bográcsok körül szorgoskodnak, a nézőket zenei és táncegyüttesek szórakoztatják. Időpont: szeptember eleje Helyszín: Vác, Fő tér Tel.: 27/310 569 Honlap: www.vac.hu

Magyar–Szlovák Vadásznap

A fesztivál Szent Hubertus misével kezdődik az ősi Szent István-templomnál, majd a szabadtéri színpad előadásaival, valamint különböző vadászati bemutatókkal folytatódik. Bemutatják tudásukat a fegyverművesek, a kovácsok, hordókészítők, akiknek a munkáit más vadászati és kézműves termékekkel együtt a helyszínen meg is lehet vásárolni. Időpont: szeptember első fele Helyszín: Nagybörzsöny Tel.: 27/378-025 Honlap: www.nagyborzsony.hu

Fótsomlyói Napok

A hazai és Kárpát-medencei hagyományőrző csoportok találkoznak, és mutatkoznak be egy zenés utcai felvonulás során. Délután zenés-táncos és magyarnóta-előadások, valamint táncház várja az érdeklődőket. Időpont: szeptember első fele Helyszín: Fót, Vörösmarty Művelődési Ház Tel.: 27/ 537-350 Honlap: www.vorosmarty-muvelodesi-haz. hupont.hu www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

31

B e s z á l l ó k á r t ya Hídünnep

Esztergomban, a Mária Valéria híd 2001ben történt átadása óta rendezik meg a Hídünnepet, amely egyúttal összekapcsolja a Duna és a történelem által elválasztott országokat és településeket. Az esztergomi Széchenyi tér színpadán és a szlovákiai Párkány sétálóutcáján egész nap válogatni lehet a programokban. Időpont: szeptember vége Helyszín: Esztergom, Mária Valéria híd Tel.: 33/501-175 Honlap: www.esztergom.hu

lás. Az újbort a Skanzenben is meg lehet kóstolni a Szent Márton Újborfesztivál és Libator alkalmával. „Van zsákodban minTéli Ünnepi Napok den jó…” énekelhetik a gyerekek MikuKét hónapon át prózai és zenés előadások- láskor a Skanzen Csilléry Klára Oktatási kal, koncertekkel, kiállításokkal és vásá- Központjában. rokkal, gyermek- és felnőtt műsorokkal, Időpont: kora tavasztól késő őszig adventi, Luca-napi és karácsonyi foglalkoTel.: 26/502-500 zásokkal várják Vácott a helybélieket és a Honlap: www.skanzen.hu látogatókat. Időpont: december elejétől január végéig Helyszín: Vác, Madách Imre Művelődési Központ Tel.: 27/316-411 Honlap: www.mimk.vac.hu

32

Kisvasutak napjai a Börzsönyben

Ismerkedés a kisvasutak történetével és a járműparkkal. Utazás a festői erdei útvonalakon, a Királyréti Erdei Vasúton gőzmozdonnyal vontatott nosztalgia szeProgramok a Szentendrei relvényen. A résztvevőket játék és kiránSzabadtéri Néprajzi Múzeumban dulási lehetőségek, a természet értékeinek Az egyházi és népi ünnepkörhöz kapcso- bemutatói várják a végállomásokon. lódva a Skanzen egész évben különleges programokkal várja a látogatóit. Húsvét- Időpont: május eleje, augusztus vége, október kor „főszereplők” a bárányok, a nyulak és eleje Helyszínek: Kismaros-Királyrét, Nagybörzsönya festett tojások. Pünkösdkor itt is meg- Nagyirtás, Szob-Márianosztra választják a pünkösdi királyt. A Szüreti Tel.: 20/388 5743 Sokadalom fő eseménye a szüreti felvonu- Honlap: www.kisvasut.hu > A D unakanyar

> A D unakanyar

ir ány tű Közlekedés / 34 Kedvezménykártyák / 40 Információs pontok / 40

Irány tű

Közlekedés Megérkezés vonattal

A Duna jobb partján, csak Esztergomba indulnak Budapestről közvetlen vonatok a Nyugati pályaudvarról, a Pilis nyugati határán fekvő települések – Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Piliscsaba, Leányvár, Dorog – érintésével a reggeli és a délutáni órákban félóránként, napközben óránként. Hasonló sűrűséggel járnak a Nyugatiból a szerelvények a Duna bal partján lévő településekre a Budapest–Vác–Szob vonalon. Vácra, a napszaktól függően 1020 percenként megy vonat. Az úgynevezett zónázó vonatok Vácig nem minden állomáson állnak meg. A Duna jobb partján lévő Budakalász, Pomáz és Szentendre egyszerűen elérhető a Budapest Batthyány térről induló HÉVvel. MÁV-Start Központi információ: 40/49-49-49, 1/371-94-49 E-mail: [email protected] Honlap: www.mav-start.hu Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. Központi információ: 1/258-4636 E-mail: [email protected] Honlap: www.bkv.hu

Megérkezés autóbusszal

34

Budapestről az Újpest Városkapu vasút- és metróállomásnál található autóbusz pályaudvarról óránként indulnak távolsági buszok a Dunakanyaron át Esztergomba, de > A D unakanyar

Szentendréről is közlekednek járatok ebbe az irányba. Szentendre után az útvonal érinti Leányfalut, Tahitótfalut, Dunabogdányt, Visegrádot, Dömöst, Pilismarótot. A pomázi Hév állomástól a Pilis hegység településeinek érintésével járnak buszok Dobogókőre. Pilisszentkeresztről Pilisszentlélek és Esztergom is elérhető. Szentendréről Tahitótfalun keresztül autóbusz közlekedik a váci révhez (volt Pokol csárda) és a Szentendrei-szigeten lévő településekhez. A Budapestről Esztergomba a 10es úton, Dorogon át közlekedő autóbuszok az Árpád híd pesti hídfőjénél lévő Volán pályaudvarról indulnak. A Duna bal partjának települései Vácig Budapestről félórás gyakorisággal az Árpád hídtól, illetve az újpesti, Városkapu vasútállomástól induló menetrend szerinti távolsági járatokkal is megközelíthetők. Vácról a Börzsöny keleti részén lévő turistaközpontok, Szobról pedig a Börzsöny nyugati turistaközpontjai és az Ipoly-völgyi települések érhetők el helyközi járatokkal. Utazási információ Volánbusz Zrt. Cím: 2600 Vác, Szent István tér 4. Tel.: 27/304-554 Honlap: www.volanbusz.hu Cím: 2000 Szentendre, Dózsa Gy. u. 5-7. Tel.: 26/311-996 Honlap: www.volanbusz.hu Cím: 2013 Pomáz Tel.: 26/322-663 Honlap: www.volanbusz.hu Vértes Volán Zrt. Cím: 2500 Esztergom, Simor J. u. Tel.: 33/511-721 Honlap: www.vertesvolan.hu

Közlek edé s Megérkezés autóval

Utazás hajóval

A Dunakanyar jobb partján fekvő települések Budapestről a 11-es úton érhetőek el. Választhatjuk a Pilisen átvezető 10-es utat is, ebből az irányból Dorogon kell rátérni a 111-esre, vagy Kesztölcnél a 117-es kerülő útra, amely a Dunakanyar nyugati kapujába, Esztergomba visz. Pilisvörösvárról Csobánkán, vagy Pilisszentivánon és Pilisszentkereszten át is elérhető a Budakalász–Pomáz–Pilisszentkereszt–Dobogókő közötti festői hegyi útvonal. A Dobogókő alatti Kétbükkfa-nyeregtől Pilisszentlélek érintésével szép erdei úton is el lehet jutni Esztergomba. Kanyargós hegyvidéki úton szelhető át a Visegrádi-hegység is Szentendre és Visegrád/Lepence között. A Szentendrei-sziget települései az autóskompokon kívül a Tahitótfalunál lévő Tildy Zoltán-hídon közelíthetők meg. A Duna bal partjára Budapestről a Váci úton keresztül a 2-es úton Vácig, onnan a 12-es úton Szobig, tovább a Börzsönybe és az Ipoly mentére lehet eljutni. A Megyeri híd, a Vác–Tahitótfalui, a Visegrád–Nagymarosi, és a Szob–Basaharci kompok összekötik a két partot. Az M0ás autópályáról közvetlen leágazás van a 2-es útba csatlakozó M2-es autópályára, ahonnan könnyen elérhetők a bal part és a közvetlen környék települései. A Börzsöny és az Ipoly mente Esztergomból a Mária Valéria hídon, illetve Szlovákián keresztül az Ipolyszalka (Salka)-Letkés, és a Ipolyság (Sahi)–Parassapuszta határátkelőn át is megközelíthető.

A Budapest–Vác–Szentendre–Visegrád– Esztergom közötti utat május elejétől szeptember végéig a Duna „országútján” is meg lehet tenni. A Dunakanyarba tartó hajók Budapestről, a Vigadó téri hajóállomásról indulnak: a májusi előszezonban és a szeptemberi utószezonban a hétvégén, a főszezonban – júniustól augusztus végéig – hétfő kivételével minden nap. A menetidő Esztergomig, a Prímás-szigeti hajóállomásig kirándulóhajóval 5,5, szárnyashajóval 1,5 óra. Sétahajójáratok indulnak május elejétől augusztus végéig Esztergomból vasárnap, Nagymarosból és Visegrádról szombaton és vasárnap. A hajókirándulások 1-2 óra hosszúak. Pilismarót és Zebegény között nyaranta, júniustól szeptemberig kishajójárat is közlekedik.

www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Információ MAHART Passnave Személyhajózási Kft. Tel.: 1/318-1223 E-mail: [email protected] Honlap: www.szemelyhajozas.hu Hajóállomások: Budapest (Vigadó tér): 1/318-1223 Visegrád: 26/398-296 Nagymaros: 27/354-576 Vác: 27/315-495 Esztergom: 33/413-531 Komp- és átkelőhajó közlekedés

Hidak híján a dunai átkelés szokványos módja a Dunakanyarban a komp és az átkelőhajó.

35

Irány tű A Nagy-Dunaágban az időjárás függvényében, általában kora tavasztól késő őszig járnak átkelőhajók Dömös és Nagymaros/Dömösi átkelő, Visegrád és Nagymaros, Felsőgöd-Surány, Göd és Szigetmonostor között, a Szentendrei-ágban időszakosan működik a rév Kisoroszi és Dunabogdány, Pócsmegyer és Leányfalu, Szentendre belváros között. A kora reggeltől kora estig óránként, általában sötétedésig közlekedő kompok közül csak a Visegrád–Nagymaros, a Szob–Pilismarót, a Szentendre Határ csárda–Szigetmonostor, valamint a Vác–Tahitótfalu (autóbuszok is igénybe vehetik!) és a Horány–Dunakeszi járatok szállítanak személyautót.

Esztergomban a Vértes Volán kilenc vonalon közlekedtet járatot, amelyek hétköznap reggel 5 és este fél 11 között járnak, általában 20-30 percenként. „S” jelzéssel helyi busz jár a szomszédos Párkányba (a szlovákiai Štúrovo) is. Szentendrén a Volánbusz Zrt. helyközi járatai is igénybe vehetők helyi közlekedésre, de külön buszjárat van a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumhoz, Pismányba, valamint Püspökmajor irányába. Vácon nyolc, Dunakeszin hat helyi járat van. Az első buszok reggel 5 óra körül, míg az utolsók este fél 10-kor indulnak az egyes városrészekbe, és a vasútállomáshoz.

Kompmenetrend Információ: www.dunakanyar.hu

Utazási információ Vértes Volán Zrt. 2500 Esztergom, Simor J. u. Tel.: 33/511-721 Honlap: www.vertesvolan.hu Volánbusz Zrt. 2600 Vác, Szent István tér 4. Tel.: 27/304-554 Honlap: www.volanbusz.hu Volánbusz Zrt. 2000 Szentendre, Dózsa Gy. u. 5–7. Tel.: 26/311-996 Honlap: www.volanbusz.hu

Helyi közlekedés Utazás kisvonattal

36

Helyi tömegközlekedéssel Esztergomban, Vácon, Szentendrén és Dunakeszin utazhatunk. Menetjegyek elővételben az autóbuszállomásokon vásárolhatók. A pályaudvarokon jegykiadó automaták is működnek, és felszálláskor az autóbuszvezetőknél is lehet jegyet venni. > A D unakanyar

Kemencei Erdei Múzeumvasút A Börzsöny északnyugati részén, Kemence és a Feketevölgy Panzió között májustól szeptember végéig a hétvégeken közlekedik menetrend szerinti kisvonat, amely a mintegy 4 kilométeres utat 28 perc alatt

Közlek edé s teszi meg. Kemence Szobról és Drégelypalánkról helyközi autóbusszal közelíthető meg. A vasútállomás a község központjától mintegy 10 percre, a Diósjenőre vezető út mentén található. Információ: Kisvasutak Baráti Köre Egyesület Vasútállomás: 2638 Kemence, Csarnavölgyi út 45. Tel.: 20/388-5743 E-mail: [email protected] Honlap: www.kisvasut.hu/ Közlekedik: májustól szeptemberig Szo–V 9.30–17.00; vissza 10.10–17.40. Áprilisban és októberben min. 15 fő esetén indítanak vonatot. Megrendelésre különvonat is indul.

Királyréti Erdei Vasút Az egész évben közlekedő, Kismarosról induló kisvonat a Morgó patak völgyében halad Szokolyán át Királyrétig. Kismarosnál csatlakozása van a Budapest felől érkező személyvonatokhoz. A 11 kilométeres vonalszakaszon Gördülő tanösvényt alakított ki az Ipoly Erdő Zrt. Az elsősorban a 6–18 éves korosztálynak ajánlott kisvasutas erdőismereti programon április 1. és október 31. között lehet részt venni minimum 15, maximum 35 fővel. Információ: Királyréti Erdei Vasút (üzemeltető: Börzsöny 2020 Kft.) Tel.: 30/512-2142 Fax: 27/375-076 E-mail: [email protected] Honlap: www.kisvasut-kiralyret.hu Közlekedik: máj. 1–jún. 15. H–V 8–18, ápr. 1–okt. 31.: Szo–V 8–18; ünnepnapokon és rendezvényeken alkalmi menetrend Gördülő Tanösvény Információ: Ipoly Erdő Zrt. Királyréti Erdészet www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

2624 Szokolya, Királyrét 6. Tel.: 27/375-062 Fax: 27/375-076 E-mail: [email protected] Honlap, online bejelentkezés: www.ipolyerdo.hu

Királyréti Hajtánypálya A Királyréti Erdei Vasút királyréti végállomása mellett 2007-ben megnyílt 750 méter hosszú pályán az emberi erővel működő egyszerű vasúti járművet lehet kipróbálni. A sínbiciklik kategóriájába tartozó, pedálos meghajtású hajtányon egyszerre 4 fő utazhat. Információ: Királyréti Hajtánypálya (üzemeltető: Börzsöny 2020 Kft.) Tel.: 30/869-6751 Honlap, online bejelentkezés: www.hajtanypalya.hu Nyitva: máj. 1–szept. 30.: Szo–V 10.30–18.30, okt. 1–ápr. 30.: 10.30–16.30, kivéve dec. 24. és 31.; munkanapokon bejelentkezéssel

Nagybörzsönyi Erdei Kisvasút Nagybörzsöny határában, a Hosszúvölgyből induló különleges vonalvezetésű, Magyarországon a legnagyobb szintkülönbséget leküzdő hegyi vasút 8 kilométer hosszan kanyarog Nagyirtásig. Érdekessége a pálya felénél, Kisirtásnál található úgynevezett csúcsfordító, amelyhez érkezve a szerelvény „Z” alakban tolatva győzi le a nagy szintkülönbséget. A kisvonaton kerékpárt csak előzetes bejelentés alapján, külön viteldíj megfizetése mellett lehet szállítani. Információ: Nagybörzsönyi Erdei Kisvasút (üzemeltető: Börzsöny 2020 Kft.) Tel.: 30/512-2142 Fax: 27/375-076 37

B e s z á l l ó k á r t ya E-mail: [email protected] Honlap: www.kisvasut-kiralyret.hu Közlekedik: ápr. 1–okt. 31., Szo–V; jún. 1–aug. 31.: P–Szo–V Nagybörzsönyből indul 10.15, 12.15, 14.50, vissza 11.15, 13.15, 15.50

E-mail: [email protected] Honlap, vonatrendelés: www.kisvonat.com Közlekedik: márciustól októberig Menetidő: 35 perc Jegyek: gyermek- és csoportos kedvezmény

Szob–Márianosztra Erdei Kisvasút A turisztikai célú helyreállításra váró Szob–Nagybörzsöny kisvasútvonal I. szakasza Szob–Márianosztra között 2009 nyara óta várja a kirándulókat. A kisvasút szobi végállomása közvetlenül a nagyvasút állomása mellett található. Az Öregdamásdi patak völgyében kanyargó sínpár érinti a Mária-kút szépen felújított forrását, a nosztrai zarándokok régi pihenőhelyét, majd felér a Márianosztra medencéjét övező hegycsúcsokra pompás kilátást nyújtó – remélhetőleg ideiglenes – végállomásra.

Parkolás

Információ: Börzsöny Kisvasút Nonprofit Kft. Tel.: 20/203-7660 Fax: 27/570-531 E-mail: [email protected] Honlap: http://borzsonykisvasut.uw.hu Közlekedik: márc. 13– nov. 7.: Szo–V; jún. 4– aug. 31.: P– Szo–V. Szobról indul 10.10, 12.10, 14.10, 16.10, vissza 11.05, 13.05, 15.05, 17.05

Városnéző kisvonat Idegenforgalmi nevezetességeket bemutató városnéző kisvonat Esztergomban közlekedik. Induló állomása a bazilikánál van, útvonala érinti a Prímás-szigetet, a Mária Valéria hídon át Párkányt (Štúrovo), a Nagy-Duna sétányt, majd a Tabán hídon át a Hősök terét, ahonnan visszaindul a bazilikához. Információ: Infinitours Kft. Tel.: 33/319-105 38

> A D unakanyar

A nagyobb városok – Szentendre, Esztergom és Vác – belvárosi területein mindenhol övezetekre osztott fizetőparkoló-rendszer működik. Várakozni a jegykiadó automatákban megváltható jeggyel lehet. Általában fizetni kell a parkolásért több, a turisták által látogatott műemlék és természeti látványosság közelében is, például a Királyréti kisvasút végállomásánál és a visegrádi várnál. Esztergom belvárosának szinte az egész területe a kiemelt parkolási övezethez tartozik. Fizetési kötelezettség H–P 8–17, Szo 8–12 óra között van, de a bazilikánál a hét minden napján díjköteles a parkolás 8–17 óra között. Az óradíj mellett egyes területeken lehetőség van napijegy váltására. A város védett területein az engedély nélküli várakozást kerékbilinccsel is büntethetik! Vácon két parkolási övezetben kell a parkolásért fizetni H–P 7–17, Szo 7–12 óra között. Az 1-es díjzónában megváltott jegyek mind a két parkolási zónában felhasználhatók, a 2-es díjzónában vásárolt jegyek csak a 2-es díjzónában érvényesek. Szentendre belvárosának védett területeire behajtani csak engedéllyel lehet. A városmag körül kialakított három fizetős parkolási övezet közül a legdrágább a Duna korzó határolta piros zóna. Kiépített parkoló található a Dunakanyar körút északi felén, a Dobozi utcában (sárga zóna), valamint a HÉV-állomáshoz közel,

Közlek edé s a Paprikabíró utcánál (zöld zóna). Díjfize- léseket érintve Szobig tart. Onnan a Duna tési kötelezettség márc. 15–okt. 31.: H–P túlsó partjára komppal lehet átjutni. 9–20, Szo–V 10–20; nov. 1–márc. 14.: H–P Számos jelzett kerékpárútvonallal ta9–18, Szo–V 10–18 óra között van. lálkozhatunk a Pilisben, a Visegrádihegységben, a Börzsönyben és az Ipoly Esztergom mentén. Ezek egy része a hegyeket átszelő Információ: Strigonium Zrt. aránylag kis forgalmú hegyi autóutakon Cím: 2500 Esztergom, Deák F. u. 4. Térkép és kiépített erdészeti utakon halad, de Tel.: 33/510-040 Fax: 33/510-046 vannak közöttük kizárólag hegyi kerékpárosok által járható útvonalak is. VanVác nak szakaszok, amelyeket csak hétvégeParkolási iroda ken lehet használni. Cím: 2600 Vác, Deákvári fasor 6. Tel./fax: 27/504-880 Kerékpárt a vonatokon, a Hév-en és az E-mail: [email protected] átkelőhajókon, kompokon lehet szállítani. Honlap: [email protected] A Duna menti kerékpárútvonal az EuroVelo 6. nemzetközi hálózat része. Szentendre Információ: Városi Szolgáltató Zrt. Parkolási Iroda Információ: a Tourinform irodákban és 2000 Szentendre, Duna korzó 18. a www.visitpest.eu. Tel./fax: 26/300-407, 501-021 E-mail: [email protected] Honlap: www.vszzrt.hu Kerékpárutak

A Duna mentén szakaszosan épültek ki kerékpárutak. A leghosszabb a jobb parton Budapest-Dunaparttól indul, majd Budakalász és Szentendre érintésével Leányfalui kempingig tart. A következő kiépített kerékpárút Tahitótfalut és Dunabogdányt köti össze. Visegrád belterületén rövid távokon lehet kerékpárúton közlekedni, Esztergomba pedig egy 6 kilométeres kiépített szakasz vezet be. A Duna bal partjára Budapest határában a Megyeri hídon lehet átkelni kerékpáron. A kiépített és jelölt kerékpárút Dunakeszinél kezdődik, amely – rövid szakaszok kivételével – Göd, Sződliget, Vác, Verőce, Kismaros, Nagymaros és Zebegény telepüwww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Légi közlekedés

Repülőtér Esztergomban van. A Kertvárosban található füves kifutópálya csak középkategóriájú gépek fogadására alkalmas. Jelenleg főként sport célokra használják: ejtőernyősök, vitorlázórepülősök, sárkányrepülősök kedvelt célpontja. Dunakeszin vitorlázó sportrepülőtér működik. Információ: AEROCLUB-ESZTERGOM Tel.: 33/50-10-25 Fax: 33/50-10-27 E-mail: [email protected] Malév Repülő Klub Dunakeszi Tel./fax: 27/342-703 E-mail: [email protected] Honlap: www.hungaryairport.hu 39

B e s z á l l ó k á r t ya

Kedvezménykártyák Információs pontok Magyar Turizmus Kártya

Birtokosa különböző mértékű kedvezményeket vehet igénybe az ország számos szálláshelyén, éttermekben, gyógy- és termálfürdőkben, kulturális, zenei és gasztronómiai rendezvényeken, múzeumokban. A kártya limitált alkalommal kedvezményt biztosít vasúti, távolsági autóbusz- és vízi közlekedésre, valamint autópálya-bérletre. A Magyar Turizmus Kártya egy évig érvényes, a következő év január 31-én jár le. Információ: www.hungarycard.hu

Tourinform Pest megye Cím: 1052 Budapest, Városház u. 7. Tel.: 1/428-0375 Fax: 1/353-2956 E-mail: [email protected] Honlap: www.visitpest.eu Tourinform Vác Cím: 2600 Március 15. tér 17. Tel.: 27/316-160 Fax: 27/316-464 E-mail: [email protected] Honlap: www.tourinformvac.hu Tourinform Szentendre Cím: 2000 Dumtsa Jenő u. 22. Tel./fax: 26/317-965, 317-966 E-mail: [email protected] Honlap: www.szentendre.hu

Tájak, korok, múzeumok tagsági kártya A Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület (TKME) tagsági kártyájával néhány helyen kedvezményesen látogathatók a múzeumok és tájházak kiállításai. A tagok emellett kedvezményesen vehetnek igénybe számos turisztikai szolgáltatást. A Tájak, korok, múzeumok tagsági kártya mindenkinek jár, aki belép az egyesületbe. A TKME tagcsoportjai országos hálózatot alkotnak, képviselőiket valamennyi megyében megtalálni. Információ: www.tkme.hu 40

> A D unakanyar

GRAN Tours Esztergom Cím: Szechenyi tér 25. Tel.: 33/502-001 Fax: 33/502-000 E-mail: [email protected]

További hasznos információk, túraajánlatok, szálláskeresés, szállásfoglalás: www.vendegvaro.hu