1. Előadás
Statisztikai alapfogalmak. A statisztikai munka fázisai. Statisztikai adatok csoportosításának lehetőségei. Statisztikai sorok, táblák.
A statisztika fogalma gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeképpen statisztikai adatokhoz jutunk; e tevékenység eredményeképpen kapott adatok összessége; a statisztikai tevékenység módszertana
A statisztika - mint gyakorlati tevékenység - tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és elemzése, a vizsgált jelenség egészének tömör, számszerű jellemzése.
A statisztikai tevékenység fejlődése már az ókori államokban népszámlások, adóösszeírások, középkorban: egyházi népmozgalmi események gyűjtése 1563: Tridenti zsinat 1611: Nagyszombati zsinat XVII. sz.-ig leíró statisztika (Conring) XVII. sz.-közepétől politikai aritmetika (Graunt, Petty, Halley)
A statisztikai tevékenység fejlődése XVIII-XIX. sz. matematika, valószínűségszámítás fejlődése (Pascal, Laplace, Csebisev, Gauss) Quetelet, statisztika atyja, Bravais korrelációszámítás XIX. század hivatalos statisztikai szolgálat kialakulása (polgári anyakönyvvezetés) XX. század számítástechnika fejlődése
Statisztika története Magyarországon 1500 évek közepén adózás megszervezése céljából Bél Mátyás (1684-1749): leíró statisztika képviselője Felvidék természeti, földrajzi, történeti leírása Schwartner Márton (1759-1823) XVIII. sz. végi, XIX. sz. eleji Magyarország népességi, gazdasági jellemzése Politikai aritmetika: Hatvani István (1718-1786), halandóság elemzése, Standardizálás
1775. Kötelező a Statisztika oktatása a Nagyszombati egyetemen, Mária Terézia II. József, első szervezett népességösszeírás Fényes Elek (1807-1876) 6 kötetes Magyarországi bemutatás, földrajztudós, MTA 1848. Országos Statisztikai Hivatal elnöke 1867 KSH elődje, Keleti Károly vezette 1869 Első teljes körű népességösszeírás 1869 Budapesti Városi Statisztikai Hivatal, vezetője: Kőrösy József (1844-1906) demográfus
Központi Statisztikai Hivatal Elnöke: Dr.Vukovich Gabriella A KSH jellemzői:
o nagy múltú szervezet,
o a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozik, o szakmailag önálló, o országos hatáskörű szervezet.
Fő feladatai: o
adatfelvételek megtervezése,
o
adatok felvétele,
o
adatok feldolgozása,
o
adatok tárolása,
o
adatok elemzése és közzététele,
o
az egyedi adatok védelme.
Központi Statisztikai Hivatal
KSH kialakulásának kronológiája
1867:a statisztikai szolgálat működésének kezdete.
XX. sz. közepe: összehangolt gazdaságstatisztikai rendszerek kialakítása.
1968: KGST és ENSZ ajánlások alkalmazása.
1990-től: EU-val való kapcsolat kialakítása.
1992: Genfi konferencia – statisztikai alapelvek.
A KSH adatszolgáltatási tevékenysége A hivatal tájékoztatása során az alábbi alapelveket érvényesíti: objektivitás, szakszerűség, teljes nyilvánosság (az egyedi adatok egyidejű védelme mellett), egyidejű tájékoztatás.
Hivatalos statisztikai szolgálat Társadalmi, gazdasági, környezeti jelenségekre, folyamatokra, államháztartásra, önkormányzatokra, tevékenységeikre vonatkozik. Adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása, szolgáltatása, közzététele, elemzése. Elemei: o KHS o Minisztériumok o Igazságszolgáltatás legfelsőbb szervei o Egyéb országos hatáskörű szervek
1993. XLVI. törvény „ A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára.”
1993. XLVI. törvény „ …a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatot csak akkor lehet más célra használni, illetve mással közölni (átadni), ha az adatszolgáltató ehhez írásban hozzájárult, kivéve a közérdekű feladatot ellátó társadalmi és költségvetési szerveket, ezek adatai hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozhatók.”
A statisztikai tevékenység ágai népességstatisztika gazdaságstatisztika ágazati statisztikák vállalati, üzemi statisztika társadalomstatisztika igazságügyi statisztika
Statisztikai munka fázisai 1. Tervezés (cél, milyen adatok, honnan) 2. Adatgyűjtés (teljes, részleges) o Kikérdezés (interjú, telefon, postai út..) o Megfigyelés (közvetlen megfigyelés, mérőműszer) o Kísérlet (hipotézis ellenőrzése) • 3. Feldolgozás • 4. Elemzés • 5. Közzététel
Statisztikai alapfogalmak Statisztikai sokaság: a statisztikai megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza. A sokaság egységei: a sokaságot alkotó egyedek Ismérvek: Azok a kritériumok, amelyek szerint a sokaság egységeit jellemezzük.
A sokaság tipizálása Véges: pl.: népesség adott időben, térben Végtelen: pl.: azonos körülmények közt tetszőlegesen sokszor megismételhető kísérlet eredményei Álló sokaság: állapot, időpont (stock) jellegű Mozgó sokaság: folyamat, időtartam (flow) jellegű
A sokaság definiálása egységek tételes felsorolása, vagy a közös tulajdonságok megadása.
Az ismérvek tipizálása 1. Időbeli: időpont vagy időtartam megnevezéséből áll Területi: földrajzi megjelölés, Minőségi: pl. nem, foglalkozás, hajszín Mennyiségi: számmal jellemezzük
◦ diszkrét: csak egymástól jól elkülönülő értéket vehet fel. ◦ folytonos : egy adott intervallumon belül bármilyen értéket felvehet.
Statisztikai sorok és táblák Statisztikai sor: Statisztikai adatoknak meghatározott összefüggésben, valamilyen ismérv szerinti felsorolása
A sort létrehozó összefüggés származhat: 1. egy sokaság osztályozásából (csoportosító sor); 2. egy sokaság nagyságának összehasonlításából (összehasonlító sor); 3. egyazon jelenséghez tartozó többféle sokaság felsorolásából (leíró sor).
A csoportosító és összehasonlító sorok osztályozhatóak az ismérv fajtája szerint: - minőségi - mennyiségi - területi - időbeli
Összehasonlító sor Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz, de azok általában nem adhatók össze. leggyakoribb altípusai: 1. idősorok Az idősorok a jelenségek, folyamatok időbeli alakulását mutatják, lehetővé teszik az időbeli összehasonlítást. ◦ állapot idősor: álló sokaságok időbeli alakulását mutatja ◦ tartam idősor: mozgó sokaságok időbeli alakulását mutatja. 2. területi sorok A területi sorok esetében a csoportképző ismérv a terület. Ez lehet egy ország vagy az országon belül egy régió, megye, város, stb.
Csoportosító sorok Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz.
Egy fősokaság és a megfelelő részsokaságok nagyságát adják meg. Tartozéka az összesítő adat.
Leíró sor Általában
különböző fajta és különböző mértékegységű adatokat tartalmaz Az adatok mindegyike egy meghatározott jelenségre, társadalmi vagy gazdasági egységre vonatkozik
Statisztikai táblák A táblák csoportosítása: 1.) rendeltetése szerint: feldolgozói: az adatok feldolgozása közben összeállított közlési: a munka végső eredményeit foglalja össze munkatábla: azért készítjük, hogy belőle további számításokat végezzünk
2.) csoportosítás szerepe szempontjából: egyszerű csoportosító kombinációs
A statisztikai táblák szerkesztésének szabályai A tábla részei formai szempontból: oszlop a tábla függőleges része, sor a tábla vízszintes része, rovat a sor és az oszlop találkozása. Szöveget is tartalmazó rovatok: fejrovat a táblában felül helyezkednek el, oldalrovat a sorok előtt találhatók, összegrovat a sorok és az oszlopok adatainak összegzését tartalmazó rovatok.
Statisztikai sorok/táblák tartozékai cím mértékegység időpont, időszak
üres
sort, oszlopot, rovatot nem tartalmazhat forrás megjelölés
Munkaerő-piaci helyzet a régiókban Régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Országos átlag Forrás: www.ksh.hu
Munkanélküliségi ráta (%) 2010 II. né. 2011 II. né. 8,9 8,9 10,4 9,3 9,5 7,3 11,8 11,9 16,0 16,6 14,3 14,5 10,3 10,6 11,1 10,9
Magyarország néhány adata (2010) Megnevezés
Adatok
Területe (ezer km2)
93,0
Évközepi népesség (millió fő)
10,0
Alkalmazásban állók átl. létszáma (ezer fő)
2701,9
Munkanélküliségi ráta (%)
11,2
Bruttó hazai termék (GDP) (milliárd euró)
98,4*
Ezer lakosra jutó élveszületés (‰)
9,0
Nettó átlagkereset (ezer Ft)
140,3
Bruttó átlagkereset (ezer Ft)
211,4
Forrás: www.ksh.hu Fogyasztói árindex (%)
104,7
*EUROSTAT előrejelzés
A bruttó hazai termék összefoglaló adatai Volumenindex 2008/2000 (%)
EU-27 USA Japán Kína India Forrás: www.ksh.hu
Részesedés a világ össztermeléséből, %
Egy főre jutó GDP 2008-ban vásárlóerő -paritáson (PPP)
2000
2008
117
25,2
22,1
29950
119 111 217 176
23,5 7,7 7,2 3,6
20,7 6,4 11,4 4,8
46860 34100 5960 2760
A munkanélküliség alakulása Magyarországon Időszak
Munkanélküliségi ráta (%)
2009.
I. n.év
9,7
II. n.év
9,6
III. n.év
10,4
IV. n.év
10,5
2010. I. n.év
11,9
II. n.év
11,2
III. n.év
10,9
IV. n.év
10,9
2011. I. n.év
11,7
II. n.év
10,9
Fogyasztóiár-index Magyarországon 2010 Árufőcsoport
Élelmiszerek Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgáltatások Összesen Forrás: www.ksh.hu
(%)
103,2 108,2 99,6 100,2 106,3 108,8 104,3 104,9
Regionális munkaügyi adatok 2011. II. negyedév Területi árindex
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
száma (ezer fő)
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
1225,2
119,6
443,4
45,5
407,8
32,1
334,8
45,2
383,2
76,3
505,5
85,5
476,8
56,4
Összesen
3776,8
460,6
Forrás: www.ksh.hu
Fogyasztói-árindex (%) Ország, országcsoport
2009.
EU-27
101,0
Ausztria
100,4
Bulgária
102,5
Csehország
100,6
Észtország
100,2
Görögország
101,3
Lengyelország
104,0
Magyarország
104,0
Németország
100,2
Olaszország
100,8
Portugália
99,1
Románia
105,6
Szlovákia
100,9
Szlovénia
100,9
Egyesült Államok
99,6
Japán
98,6
Forrás: www.ksh.hu
