Digitális Magyarország

Digitális Magyarország SZAKMAI PROGRAM

A kitörés útjai, a remény programja

2013

Tartalomjegyzék Bevezetés ..................................................................................................................... 3 A Digitális Magyarország Program megvalósításának szakpolitikai támogatása .................................................................................................................. 6 Digitális otthon .................................................................................................................6 Digitális, internet alapú gazdaság ..............................................................................8 Tudásbázisok, együttműködés, hálózatosodás .................................................. 12 Szabványosítás ............................................................................................................... 13 Digitális oktatás, digitális tudás ............................................................................... 18 Digitális egészségügy ................................................................................................... 20 Digitális közlekedés ..................................................................................................... 22 Intelligens vasút ............................................................................................................ 26 A városi és távolsági közlekedés egységes elektronikus jegyrendszere ... 27 Digitális kultúra, közgyűjtemények ....................................................................... 27 Digitálisan közvetített multimédia tartalom ...................................................... 31 Digitális állampolgár, digitális közösségek ......................................................... 32 Digitális közigazgatás és közszolgáltatások ........................................................ 35 Fogyasztói jogérvényesítés ........................................................................................ 38 Digitális települések .................................................................................................... 38 Intelligens város ............................................................................................................ 39

A Digitális Magyarország Program megvalósíthatósága .......................... 39 Biztonság, azonosítás, személyiségi jogok ........................................................... 44 Végpontok védelme .............................................................................................................. 45 Tartalom védelme ................................................................................................................. 45 Dokumentumkezelő védelme ........................................................................................... 45 Átviteli hálózat védelme ..................................................................................................... 46 Az adatokkal kapcsolatos rendelkezési jog ................................................................. 46 A tájékoztatáshoz való jog .................................................................................................. 47 A hatóságok közötti hatékony és biztonságos adatszolgáltatás ........................... 47

Jogi, szabályozási feltételek ....................................................................................... 48 Finanszírozási, megvalósítási feltételek ............................................................... 50 A szektor nemzetgazdasági hatásai ................................................................................ 51 Lehetséges EU források ....................................................................................................... 52

A Digitális Magyarország program megvalósításának fontosabb projektjei .................................................................................................................. 55

2

Bevezetés Az ország jelenlegi gazdaságpolitikai helyzetében nem egyszerűen fordulatra, hanem a gyors változást, a fejlődés dinamikus felgyorsítását lehetővé tévő kitörésre van szükség. Feladatunk, hogy a 2014 előtti négy év vegetálását gyorsan feledtetve egy dinamikus modernizációs pályára állítsuk Magyarországot. A 21. század első évtizedeiben az infokommunikáció vált a gazdaság egyik fő mozgatórugójává, az IKT eszközök minden ágazatban megjelentek, és egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szektor ellenállt a válság hatásainak, ahogyan azt az OECD 2012 őszén megjelent jelentése is tartalmazza. A 2007-ben elkezdődött gazdasági válság ellenére az elmúlt évtizedben az IKT szektor komolyan bővült, egyre nagyobb részét adja a tagországok GDP-jének, ám ami ennél is fontosabb, az IKT a gazdasági növekedés igazi motorja. Ez a megállapítás Magyarországra is érvényes. Az infokommunikáció a gazdaság minden területén – közvetítőként, hálózatszervezőként – jelen van, egyre érdemibben befolyásolja a termelést, a szolgáltatásokat. Az IKT-szektor különleges szerepét az adja, hogy alapja a humántőke és az emberi-erőforrás, így gyorsabban képes alkalmazkodni az új helyzetekhez, a fizikai tulajdon helyett pedig elsődlegesen a szellemi tulajdonra épít. A jelen kor körülményei között a gyors kitörési pályát a digitális technológiáknak az élet minden területén megvalósított intenzív alkalmazása kínálja. Azok az országok lesznek sikeresek, amelyek a lehető leghamarabb felismerik ennek jelentőségét, és ösztönzik kiteljesedését. Aki ezt a folyamatot csak utolérni, nem meghaladni akarja, az lemarad. A világ sikeres országaiban már végbement a digitális átalakulás, a szélessávú internet és rajta keresztül a felhalmozott tudás, tapasztalat dinamikusan növekvő része mindenhol, mindenki számára elérhetővé vált, és e társadalmak mind nagyobb része aktívan él is ezekkel a lehetőségekkel. Ez a modellváltás lehetővé teszi az új, fenntartható növekedési pályára állást, az esélyek dinamikus bővülését, a munkalehetőségek kiszélesedését, az élethossziglan tanulást, a tértől, távolságtól független együttműködést, segítségnyújtást, támogatást, érdemben segíti az esélyegyenlőséget. Azok a vállalkozások, melyek nem használják ki az internet nyújtotta lehetőségeket, előnyöket, elvesztik versenyképességüket. Már ma is számtalan példán keresztül mutathatók be az internetalapú gazdaság, a digitálisan működő közszolgáltatások költségcsökkentő, hatékonyságnövelő, környezetet kímélő hatásai, amelyek a családok, háztartások és a vállalkozások számára is előnyöket hoznak. A digitális Magyarország megteremtése ezért nem lehet egyszerűen egy a párhuzamos szakpolitikai elképzelések közül: minden területet át kell fognia, minden területen, komplex módon meg kell jelennie. Mit kell tennünk annak érdekében, hogy Magyarország kitörjön a hibás körből, a lemaradásból? Először is mindenki számára lehetővé kell tenni az ország egész területén a gyors, nagy sávszélességű, interaktív internetelérést és a lehető legszélesebb kört képessé kell tenni ennek az erőforrásnak a használatára. Magyarországon az államnak a digitális írástudás kérdését a hagyományos, „analóg” írástudással egyenlő súlyú célként kell kezelnie. 3

Az ENSZ Közgyűlés 2011-ben közgyűlési állásfoglalásként fogadott el egy jelentést, amely az internet-hozzáférést alapvető emberi jogként határozza meg1. Az állásfoglalás hangsúlyozza a kormányok szerepét abban, hogy minden állampolgár legyen „bekötve” az internet hálózatába, és ezáltal élvezhesse a világ rengeteg információjához való hozzáférés előnyeit, illetve az állampolgárok is képesek legyenek interaktívan jelen lenni a nemzetközi kommunikációs térben. E gondolat szellemében egy modernizációs program nem célozhat meg kevesebbet, mint azt, hogy minden magyar háztartás és vállalkozás rendelkezzen közműszerűen szélessávú interneteléréssel, az ennek használatára alkalmas eszközzel, és ténylegesen hozzáférjen olyan internet alapú szolgáltatásokhoz, amelyek alkalmasak  a háztartások esetében: az egyes állampolgárok életminőségének javítására, a munkához jutás esélyeinek növelésére, a tudás és az információk megszerzéséhez, a társadalmi különbségek csökkentésére;  a vállalkozások esetében: működési körük és lehetőségeik, ezzel versenyképességük növelésére, a modern vállalatok egymásra épülő tevékenységláncolatába történő bekapcsolódásra;  az állam esetében: az ügyfél-centrikus, személyre szabható, egyszerű, hatékony, átlátható közszolgáltatások kialakítására. A digitális közmű e célok megvalósításának alapvető eszköze. A digitális közmű 1. A szélessávú internetelérést biztosító digitális közmű egy olyan fizikai hálózat és az annak igénybevételével elérhető alkalmazások szolgáltatásainak öszszessége, amelyhez, mint egyetemes szolgáltatáshoz alanyi jogon történő hozzáférést kell biztosítani a) fizikai hálózatként minden magyarországi lakás, valamint vállalkozás, költségvetési, illetve társadalmi szervezet székhelye által használt bel- és külterületi ingatlan számára helyrajzi számmal azonosítva; b) szolgáltatásként a hivatalos kapcsolattartás során hitelesnek elfogadott elektronikus levélcímmel és tárhellyel: ba) minden magyar állampolgár számára jogszabály alapján meghatározott, a személy egyértelmű azonosítására alkalmas azonosító alapján; bb) a Magyarországon bejegyzett vállalkozások számára a nyilvántartó hatóság nyilvántartásba bejegyző döntése részeként, a hatóságokkal való hivatalos kapcsolattartásra jogosult képviselő(k) által történő hozzáférés biztosításával; bc) minden más hazai jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező, hitelesen nyilvántartott szervezet számára a létrejöttét tanúsító nyilvántartási döntés részeként, a hatóságokkal való hivatalos kapcsolattartásra e nyilvántartás szerint jogosult képviselő(k) által történő hozzáférés biztosításával; bd) kérelemre a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb hazai szervezet, vagy közösség számára, ha azok a szolgáltatás igénybevételekor kötelezettséget vállalnak arra, hogy feljogosított képviselőik hivatalos (hatóságokkal

1

http://www2.ohchr.org/english/bodies/hrcouncil/docs/17session/A.HRC.17.27_en.pdf ods.un.org/access.nsf/Get?Open&DS=A/HRC/20/L.13&Lang=E 29/06/2012

4

és

http://daccess-

és közszolgáltatókkal), a szervezet nevében folytatott kommunikációjukban ezt a címet használják; be) kérelemre a lakás vagy munkavégzés céljából az országban tartózkodó, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező külföldi állampolgárok számára a magyar hatóságokkal történő hivatalos kapcsolattartáshoz. 2. A digitális közmű minden használója e szolgáltatáson keresztül hitelesen kommunikálhat és köteles rendszeresen megvizsgálni, kapott-e neki szóló küldeményt. a) Ha ezt bármilyen okból nem teszi, jogosult megbízottat állítani vagy ügysegédet, illetve a Magyar Postán keresztül hibrid szolgáltatást igénybe venni. Ezekben az esetekben is érvényesek a küldemények fogadásának jogkövetkezményei az általános szabályok szerint. b) A fizikai kapcsolat igénybe vétele nem kötelező, a szolgáltatás alanya saját felelősségére bármely más szolgáltatáson keresztül is tarthatja a kapcsolatot. 3. Az egyetemes szolgáltatásként jogszabályban meghatározott mértékben biztosítotton felüli sávszélesség, többlet elektronikus tárhely, többlet elektronikus levélcím, valamint SMS üzenet a küldemény érkezéséről kérelemre, szolgáltatási díjfizetés ellenében biztosítható. 4. A digitális közművön keresztül az egyetemes szolgáltatásként biztosított alkalmazások mellett bármely Magyarországon elérhető internetes alkalmazás az alkalmazás szolgáltatója és annak igénybevevője által kötött egyedi szerződés alapján térítésmentesen vagy térítés ellenében nyújtható a 3. pontban meghatározott technikai lehetőségekkel összhangban. Az ország egész területét behálózó digitális közmű lehetővé teszi a nyilvános, ingyenes internetelérést minden településen, legyen az falu, város, vagy a főváros. A teljes körű internetelérés a feltétele annak, hogy új, internetgazdaság alapú munkahelyek jöjjenek létre, mindenki számára folyamatosan elérhetővé váljanak az ismeretek, információk, kialakuljanak a polgári élet új színterei, létrejöjjön a tudásalapú hálózati társadalom. Különösen fontos, hogy az aktív korba lépő új nemzedékek tagjai közül mindenki a Digitális Magyarország polgáraként nőjön fel. Iskolatáska helyett minden iskolásnak olyan eszköz legyen a kezében, amely az interneten keresztül teszi lehetővé minden tananyag és a szükséges háttérismeretek elérését. Nem lehet olyan általános és középiskola, szakiskola, felsőoktatási intézmény, kollégium, könyvtár, melynek oktatótermeiben, tanulószobáiban, illetőleg olvasótermeiben nem elérhető az internet. A teljes körű interneteléréssel megvalósulhat a szolgáltatató állam, radikálisan javulhat az egészségügyi ellátás, az eddigieknél többek számára válhatnak elérhetővé kulturális kincseink, csökkenthető az energiafelhasználás, és a környezet terhelése, növelhető az állampolgárok információval történő ellátása és biztonságérzete. A Digitális Magyarország létrejötte nem egy valamikor, valamilyen mutatók mellett elérhető állapot, hanem egy pálya, folyamatos intenzív megújulás, amely lehetővé teszi, hogy a polgárok, az intézmények, a vállalkozások lépést tartsanak az eszközök, szoftverek fejlődésével és a rajtuk keresztül elérhető dinamikusan növekvő felhalmozott tudással, az együttműködés szintjének növelésével, és képesek legyenek kihasználni az időben és térben korlátozatlan internetelérés adta lehetőségeket. A Digitális Magyarország program megvalósítása ugya5

nolyan jelentőségű, országos modernizációs igény, mint a korábbi nagy infrastrukturális fejlesztések, a vezetékes ivóvíz, az elektromos áram eljuttatása, illetve a ma is zajló csatornázás. Ez az új infrastruktúra a tudás infrastruktúrája, a társadalom tényleges hálózatos működésében rejlő lehetőségek kiaknázására nyújt lehetőséget. Magyarország új parlamentjének és kormányának fel kell ismernie, hogy a XXI. században a fejlődés legfontosabb feltétele a tudás és a tanulási, ismeret-megszerzési képesség, az interkonnektivitás, illetve az ezeken alapuló gazdaság és társadalom. Programjával ennek megteremtéséhez kell hozzájárulnia.

A Digitális Magyarország Program megvalósításának szakpolitikai támogatása A Digitális Magyarország Programként leírt folyamat az élet minden területén kedvező hatást fejt ki. Megvalósítását komplex, minden ágazatot átfogó programként kell kezelni, amelynek elemeit az infokommunikációs fejlesztések, a hálózati infrastruktúrára épülő és azon keresztül hozzáférhető alkalmazások és a bennük felhalmozott ismeret, tudás alkotják. A Program megvalósulásának eredményeként versenyképesebbé válik a gazdaság, új munkahelyek teremtődnek, átalakul és nemzetközivé válik a hazai munkaerőpiac, hatékonyabbá, szolgáltatásközpontúvá válnak a közszolgáltatások, csökken a környezetterhelés, kényelmesebbé, élhetőbbé válik mindennapi életünk.

Digitális otthon A digitális (intelligens) otthon rendeltetése, hogy a lehetőleg egyetlen rendszerben integrált módon összekapcsolt, együttesen felhasználható modern infokommunikációs technológiák hozzáférhetők, kihasználhatóak legyenek az otthonban végzett hagyományos és újabb tevékenységek során is. Különböző, szinergikus célokat szolgál: az energiatakarékos felhasználását (világítás, fűtés, légkondicionálás stb. automatizálása), biztonsági és riasztórendszerek szabályozását, szórakozást (az otthon, mint szórakoztatóközpont, információhoz való állandó hozzáférés), táv-betegápolást, idősek és mozgáskorlátozottak felügyeletét, az otthoni munkavégzést és egy sor más ma még ki sem talált lehetőséget. A digitális otthonok kialakítása a több célra használt multifunkcionális eszközök távoli és programozható vezérlését, automatizálását is jelenti. Az összekapcsolt eszközök a biztonsági berendezésektől, a környezet állapotát figyelembe vevő fűtő-, szellőztető-, öntőző berendezéseken át, a kényelmi és szórakoztató elektronikáig vagy a konyhai gépek digitalizált, távolból vezérelhető változataiig terjednek. Az eszközök vezérlése történhet hanggal is. A lakástulajdonos egyetlen utasítással (mobiltelefonról, telefonkészülékről, internetre kapcsolt távoli számítógépről) élesítheti a biztonsági berendezést, működtetheti a kiválasztott világítást, ki-be kapcsolhatja a szükséges berendezéseket, mozgatja a függönyt, a redőnyt; beállítható, programozható a fűtés és a légkondicionálás. Kormányzati szinten is támogatni kell az IP-alapú, távolról is vezérelhető háztartási eszközök elterjedését, amely ugyancsak hozzájárulhat a felhasznált energia és a környezetterhelés csökkentéséhez, ugyanakkor, mint réspiac lehetőséget nyújt az export- és ezen keresztül foglalkoztatás-bővítésre is. A digitális otthon megvalósításának folyamatában a nagy sávszélességű internettel már ellátott területeken a piaci áttörést a szolgáltatáshoz ingyenesen biztosított adapter („Okos doboz”), a jelenleginél érezhetően olcsóbb ár, valamint új, a hagyományos internetszolgáltatóknál még nem elérhető, például egészségügyi, közlekedési, közbiztonsági stb. szolgáltatások biztosítása nyújthatja. 6

Az elmaradottabb területeken az adapterek akár ingyenes biztosítása sem eredményezi önmagában az internet-szolgáltatás igénybevételét, ezeken a területeken a fejlődés beindításához biztosítani szükséges a képzettséget nem igénylő távmunka (például adatrögzítés, digitalizálás, távfelügyelet) lehetőségét, amelyhez a számítógépet a betanítási, továbbképzési hátteret a távmunkát nyújtó szervezet biztosítja. A minden háztartásban elérhető szolgáltatások között elsőként az okos mérők alkalmazását célszerű megvalósítani, amely a lakosság számára kézzel foghatóan bizonyíthatja az internet mindennapi használatának egyik lehetséges előnyét. Az okos mérők biztosította intelligens fogyasztás-szabályozás ugyanis mind a fogyasztói, mind a szolgáltatói oldalon lehetővé teszi a hatékonyságjavítást, és ezen keresztül a költségcsökkentést. A termelő költségeinek csökkenése révén közgazdaságilag megalapozottan úgy csökkenthetők a fogyasztói árak, hogy az nem eredményezi a szolgáltatás ellehetetlenítését, továbbra is lehetőséget nyújt a szolgáltatási színvonal emeléséhez szükséges fejlesztések megvalósításához. A lakásokon belül telepítésre kerülő „Okos doboz”, interfészekkel rendelkezik a közműszolgáltatók mérőórái felé, megtalálható rajta az internet, a televízió, a mobiltelefon csatlakoztatását biztosító kimenet, valamint az intelligens lakásban található IP-alapú eszközök csatlakoztatásához szükséges univerzális kimenet. A digitális (intelligens) otthon alapvető funkciócsoportjai: a.) intelligens (környezetre reagáló) épület, közművek b.) biztonságtechnika és vagyonvédelem, c.) otthoni tanulás, kulturálódás, szórakozás, vásárlás és ügyintézés , d.) otthoni munkavégzés és vállalkozás menedzselés, e.) otthoni beteg- és gyermekfelügyelet . A felsorolás természetesen később bővíthető, de ezen alapfunkciók kiépítése is komoly fejlődési potenciált jelent. Ezek a funkciók a hozzájuk kapcsolódó háttérszolgáltatásokkal együtt a lakóhelyek egyre nagyobb hányadában terjednek el a minél közelebbi jövőben. Az egyes funkciók IKT alapú megoldásokkal válnak hatékonyabbá és biztonságosabbá. Kiemelt figyelmet kell fordítani a rendszer biztonságára, hogy ne történhessen illetéktelen és jogtalan felhasználás. A drága üzemanyag jelentős mértékben növeli a közlekedési és szállítási költségeket. Ezzel párhuzamosan a távközlési költségek relatíve alacsonyan maradnak. Ez a folyamat átrendeződést okoz a fogyasztásban. A személyes közlekedés helyett internetes vásárlás, ügyintézés és otthoni szórakozás válik általánossá. Aki teheti – szintén interneten keresztül - lakóhelyéről dolgozik. Az otthonokba közvetlenül szállítják ki az árukat a megrendelések alapján. A társadalmi kapcsolattartások is nagyrészt a kommunikációs hálózaton keresztül történnek. A folyamat várhatóan a kertvárosokban lesz először érzékelhető, ahová városi munkavégzésre épülő háztartások telepedtek ki, ám az ingázás egyre költségesebbé válik. 2 A minden háztartásban elérhető internet bárki számára lehetővé teszi távmunka végzését, vagy a munkalehetőségek, munkahely keresését. Az interneten keresztül elérhető szolgáltatások jelentős mértékben hozzájárulnak az életminőség javításához, a távolról elintézhető ügyek révén az utazás megtakarításával sok esetben jelentős költségcsökkentést és csökkenő környezetterhelést eredményez a családok számára. 2

Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) IT 3 tanulmány, 2007.

7

A mindenki számára rendelkezésre álló internet szélesíti a különböző típusú helyi és szakmai információhoz jutás, a közéletben való közvetlen részvétel lehetőségét, az azonos értékek mentén szerveződő közösségeken belüli információcserét, mindezekkel a demokrácia kiteljesedését. Az interneten elérhető információk hozzásegíthetnek a pihenésre, szórakozásra, regenerálódásra szánt idő aktívabb, hasznosabb eltöltéséhez. A fenti funkciókkal rendelkező digitális otthonok létrejötte természetesen nem várható egy kormányzati cikluson belül. Hosszú távú folyamat, amely a tartalmát és a használóit tekintve is csak fokozatosan valósulhat meg. A Digitális Magyarország program megvalósítása révén a mindenhol, mindenki számára elérhető internet-szolgáltatás a felsoroltak igénybevételének a lehetőségét biztosítja, kinek-kinek igénye, szükséglete és anyagi lehetőségeinek függvényében. A digitális otthonok kialakításához az energiafelhasználást csökkentő, a környezetvédelem szempontjait figyelembe vevő, az állampolgárok kényelemét, biztonságát és életminőségét javító, intelligens eszközök piaci térhódítását az államnak érdemes ösztönöznie.

Digitális, internet alapú gazdaság A mindenki számára hozzáférhetővé tett internet eredményeként az új foglalkoztatási formák keretein belül új munkahelyek létesülhetnek:  a teremtett új szükségletek, és e szükségletek ellátására létrejövő új szervezetek, cégek munkaerőigénye révén;  a távmunka körének állami támogatása azokban az esetekben, amikor az a munkaerőpiacra belépők számának bővítését eredményezi, különös tekintettel a hátránnyal indulók, kistelepüléseken vagy fogyatékkal élők, kisgyerekes anyák esélyeire (elsődlegesen a betanítás költségeire, a be nem válás kockázatának kezelésére). A távmunka fontos szerepet játszik a fenntarthatóságban is, mivel jelentős mértékben csökkentheti az üzemanyag- és energiafogyasztást, a károsanyag-kibocsátást.  otthoni munkahelyek, információs és más digitális szolgáltató központok, call centerek, távfelügyeleti rendszerek létrejötte révén;  a már létrejött információk digitalizálásának kiterjesztése, a folyamatosan keletkező újabbak elérhetővé tétele, a távoktatás, beleértve az egyéniesített módszereket, távkorrepetálás hazai és külföldön élő diákok számára, az épületüzemeltetési és -biztonsági rendszerek távfelügyelete, az orvosi és szociális távdiagnosztika, távsegítség szélesebb körű megjelenése révén, (akár más országban lévőké is)  a gazdaság szereplői között az optimálisabb munkamegosztás lehetősége  „digitális népművelők” az információs társadalom adta lehetőségek ismertetésére, a folyamatosan megújuló technológiák elsajátítására az ebben akadályozott csoportok számára. Az így számukra is elérhetővé váló, az interneten meglévő tudástömeg és szociális hálózatok lehetőséget adnak a felzárkózásra, a kitörésre. A távmunka a közvetlen költségmegtakarításon túl olyan előnyökkel is jár, mint a nagyobb rugalmasság, a növekvő munkavállalói elégedettség és motiváció, amely nagyobb hatékonyságot eredményez, valamint a mindezek következtében csökkenő fluktuáció és hiányzás. A távmunka nem keverendő össze a távfoglalkoztatással, a vállalkozásban már korábban is ellátott egyes munkatevékenységek kiszervezésével, és otthonról történő ellátásával. Bizonyos költségmegtakarítás, illetve egyes esetekben komfortérzet javítás vagy speciális igények kielégítése ezekben az esetekben is elérhető. Költségmegtakarítás jellemzően abban az esetben, 8

ha a kiszervezés a vállalkozás teljes infrastruktúrájára hatással van (például kisebb székházba költözik a menedzsment). Ugyanakkor ez a forma nem csökkenti munkanélküliséget. Egyes elemzések szerint a hagyományos munkavégzés hatékonysága 50-70 százalék, a távmunka ehhez képest 20-30 százalékkal hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé.3 Más becslések szerint a távmunkával, a munkába járással töltött idő megtakarítása révén a munkaidő mintegy 10 százalékát lehet felszabadítani.4 Egy konkrét példa szerint egy távmunkahely éves szinten mintegy 82 százalékos üzemeltetési, 100 százalékos irodai beruházási költségmegtakarítással, illetve 47 százalékos informatikai beruházási költségtöbblettel járt, amely összességében mintegy 70 százalékos költségmegtakarítást eredményezett.5 A fenti előnyök és eredmények mellett figyelembe kell venni a távmunka gyakorlati alkalmazásai során szerzett olyan tapasztalatokat is, amelyek hátráltatják a terjedését vagy éppen viszszavetik a munkalehetőségnek ezen formáját. Ezek kiküszöbölésére különös hangsúlyt kell fordítani. A legfontosabb a távmunkába bevontak körében a számukra újfajta munkakultúra elsajátítása, az eszközök sajátként történő használatára, megóvására ösztönzés, például úgy, hogy bizonyos idő után kedvezményesen vagy ingyenesen a tulajdonukba kerülhet. Az állam megfelelő adókedvezményekkel ösztönzőleg hathat a munkaerőpiacra új munkaerőt bevonó távmunkahelyek létesítésére. A kis- és középvállalkozások számára nagy jelentőségű a nagy sávszélesség által biztosított forgalomnövelési lehetőség a változó kereslet és alapanyag-kínálat folyamatos nyomon követésével, gazdaságosabb a pillanatnyi kereslethez jobban igazodó tevékenység kialakításával; bekapcsolódási lehetőség az EU szolgáltatási térbe, az internet alapú vagy internettel támogatott gazdaságba. Az internet e vállalkozások számára is lehetővé teszi a hatékonyabb marketing tevékenységet, tényleges lehetőséggé teszi a kooperációt, a vertikális vagy horizontális beszállítói clusterek létrejöttét, a bekapcsolódók ily módon is szélesíthetik piacaikat. A következő kormánynak ösztönöznie kell azt, hogy egyre több hazai kis és középvállalkozás legyen elérhető az interneten, rendelkezzen folyamatosan frissített honlappal, és/vagy jelenjen meg valamely közösségi médiafelületen. A gazdasági folyamatokban az információ alkalmazása olyan intenzitási fokot ért el, hogy a korábbi értékteremtő elemek, a „munka” és a „tőke” mellett hasonló súllyal megjelenik az „információ” is. Korábban az üzleti siker elsősorban a termék tulajdonságain és a kapcsolódó feltételrendszeren (ár, szállítás határideje, kedvezmények stb.) alapult. A vásárló szükségletét a versenytárshoz képest olcsóbban vagy magasabb minőséggel lehetett kielégíteni. Később ezekhez még olyan sikertényezők járultak, mint a szállítás gyorsasága vagy a termék adaptálása a vevő igényeihez. Napjainkban a piaci versenyben meghatározó tényező lett az információkkal való ellátottság. Aki több és jobb információval rendelkezik a piacról és potenciális vevőiről, és képes azokhoz rugalmasan alkalmazkodni, (illetve azokat befolyásolni) az tud nagyobb eséllyel a piacon maradni. Míg korábban az információ a fizikai folyamatok kiegészítő funkcióját látta el, a digitális gazdaságban alapvető termelési és versenytényezővé vált. Az internet üzleti alkalmazásainak elterjedésével egyre nagyobb jelentőséget nyernek a kialakuló internetes piacterek, amelyek megváltoztatják az eddig alkalmazott értékesítési- és ér3

PriceWaterhouseCoopers: Kutatási háttéranyag, 2004 A távmunka elmélete és gyakorlati alkalmazásának lehetőségei, 2009 5 A távmunka és perspektívái Magyarországon, 2004 4

9

téklánc folyamatokat. A hatékonyabb működés mellett lényegesen csökkenthetik az üzleti folyamatok működtetési költségeit. Az elektronikus piactereken – a klasszikus piacokhoz hasonlóan – az eladók és a vevők termékeket és szolgáltatásokat cserélnek ki egymás közt, de mindezt elektronikus úton teszik akár az egész világra kiterjesztett módon. Ezért bővül a rendszer szereplőinek köre, a hagyományos szereplők – termék, piactér, fogyasztók, eladók – mellett megjelennek az infrastruktúra-, háttér- és tartalomszolgáltatók. A Digitális Magyarország programja ösztönzően kíván hatni az elektronikus piacterek kialakulására, ezzel új munkalehetőségeket teremtve, növekvő számú gazdasági tranzakcióval segítve a gazdaság élénkítését. Egyre bővül a digitális termékek és szolgáltatások köre (könyvek, újságok, filmek, zenék, jegyek rendelése, pénzügyi tranzakciók), valamint a digitalizálható és digitális folyamatok palettája (adatszolgáltatás, kérelmek benyújtása, levelezés, hiteles információtovábbítás, hatósági kommunikáció, árurendelés, aukció, távoktatás, távgyógyászat, interaktív szórakozás, virtuális közösségek). Ezek mindegyike potenciálisan új munkahelyek teremtésének lehetőségét hordozza. Az internetalapú gazdaságban a gazdasági tevékenység egyes alkotóelemeinek színtere fokozatosan és egyre nagyobb mértékben tevődik át az internetre. A Digitális Magyarország programja támogatni és ösztönözni kívánja e folyamatot. Ennek jegyében el kívánjuk érni, hogy a közigazgatásban, közszolgáltatásokban teljes mértékben meghonosodjon a teljes beszerzési folyamatot átfogó elektronikus közbeszerzés rendszere és ennek részeként az elektronikus árlejtés. Az internetes piacterek esetében természetesnek tekinthető, azonban a hagyományos gazdasági tranzakciók esetében is ösztönözni kívánjuk, hogy a gazdaság szereplői áttérjenek az elektronikus számlázásra és az elektronikus fizetésre. A közigazgatási ügyek intézése során felmerülő díjak és illetékek elektronikus fizetési lehetőségét teljes körűvé kívánjuk tenni az összes közigazgatási ügy vonatkozásában. Az internetes gazdaság üzleti modelljére elsősorban az együttműködő kapcsolatrendszer a jellemző, az internetes gazdaság nyitott, a belépési illetve változtatási korlát alacsony. Ezen a módon tud hatékonyabbá válni a hagyományos gazdaság hierarchikus struktúráihoz képest. Ahogy a Digitális Magyarország Program megvalósításának eredményeként az internet használata egyre jobban elterjed, az egyéneknek és a vállalatoknak egyre inkább megtérül az egazdaságban való részvétel. Az e-gazdaságban folyamatosan újabb és újabb ötletek és termékek jelennek meg. A verseny intenzitása a következő okokra vezethető vissza: 



Alacsony keresési (ismeretszerzési) költség. Az elektronikus piacterek akár nullára is csökkenthetik a termékinformációk keresési költségét. Ez nyilvánvalóan kihat a versenyre. Mivel a vevő számára lehetőség nyílik arra, hogy olcsóbb vagy jobb terméket találjon, az eladók csökkentik az áraikat és/vagy javítják a vevőszolgálatot. Az így cselekvő vállalatok képesek felhasználni az internetet nagyobb piaci részesedés megszerzésére. Gyors összehasonlítás. A vevő nem csupán olcsóbban jut a beszerzési döntéséhez szükséges információkhoz, hanem lényegesen gyorsabban és megalapozottabban is. Nem kell körbejárnia a boltokat ahhoz, hogy megtalálja a legkedvezőbb áron, neki megfelelő minőségben kínált terméket. Ez a szolgáltatási többlet is azon vállalatok számára jelent versenyelőnyt, amelyek online kereskednek, és amelyek termékinformációi elérhetők a keresőgépek számára. 10





   

Differenciálás és személyre szabás. Online környezetben a vállalatok olyan kiegészítő szolgáltatásokat nyújthatnak, amelyek valós fizikai környezetben elképzelhetetlenek. A rendelésre vonatkozó információ még a termelési ciklus megindulása előtt beérkezhet és közvetlen termelésprogramozási információvá válhat. A vevők jelentős része igényli ezt a megkülönböztetést és a személyére szabott információkat, hajlandó ezért többet fizetni. Alacsonyabb árak. Az internetes kereskedők jelentős része olcsóbban kínálja termékét, mint a fizikai környezetben működő versenytársaik. Megteheti, hiszen kisebbek az üzemeltetési és logisztikai költségei (nincs fizikai üzlete, kisebb létszámmal dolgozik, nincs költséges raktárkészlete stb.). Vevőszolgálat. A versenytársaktól való megkülönböztetés fontos eszköze, hogy a cég kiváló és testre szabott szolgáltatásokat nyújtson vevői részére. Vállalatméret. A vállalat mérete többé nem domináns meghatározója a vállalkozás sikerének. Földrajzi elhelyezkedés. Az e-kereskedelemben a földrajzi távolság nem játszik a hagyományos modellben megszokott, kiemelt szerepet. A földrajzi lefedettség kiterjedhet az egész Földre is. Nyelvi akadály. Olyan környezetben, ahol egy-egy webáruház 8-10 nyelven is kínálja szolgáltatásait, ez a korlát egyre kisebb jelentőségű.

A vállalkozások közötti versengés helyébe a hálózatok közötti versengés lép. Az a vállalkozás lesz a nyertes, amelynek jobb a hálózata, a többi webes vállalkozással való kapcsolatrendszere és jobban eljuttatja üzeneteit (hirdetéseit) a célcsoportjaihoz. Az e-üzlet természetesen hatással van az egyes iparágak szerkezetére is. Az iparági szerkezet átalakulásának első fázisa a piaci mechanizmus digitalizálása, amely lényegesen csökkenti a keresési költségeket. A keresés csökkenti annak a valószínűségét, hogy az eladó a versenytársainál lényegesen magasabb áron értékesíthesse termékeit és szolgáltatásait, hiszen a vevő ismeri a versenytársak árait is. Ennek eredményeként a vevő a számára optimális áron szerzi be az igényeit kielégítő terméket, a közvetítő kereskedők pedig kiszorulhatnak az értékesítési láncból. Ugyanakkor létrejön egy új iparág, amely az elektronikus piacokhoz való hozzájutást teremti meg és tartja fenn. Közgazdasági értelmezésben mindeddig az e-kereskedelem közelíti meg legjobban a tökéletes versenypiac fogalmát. Itt az ár, a költségek és az információk egyenletesen oszlanak el, a szállítók közel végtelen halmaza versenyez egymással, a vevők rendelkeznek minden szükséges információval. Maga az e-kereskedelem alacsonyabb költségekkel operál, mint a klasszikus kereskedelem, és ennek a költségelőnynek egy részét meg kell osztani a vevőkkel az alacsonyabb árak formájában. A digitális gazdaság valószínűsíthető nyertesei a következők:  Az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatók.  A diverzifikált szolgáltatásokat nyújtó üzleti portálok.  Az e-kereskedelmi szoftvercégek.  A saját hálózatokat üzemeltető vállalatok: Míg az interneten elsősorban nyitott hálózatok működnek, több nagyvállalat saját, zárt, csak a partnerei számára elérhető hálózatot is fenntart.

11



         

A középvállalatok: A kisvállalkozások elsősorban a niche-piacokon6 tevékenykedhetnek sikeresen, de a vevő gyakran kételkedik ezek pénzügyi biztonságában és a támogatás hosszú távú fennmaradásában, így itt eséllyel léphetnek be a közepes méretű vállalatok. A technológiaszállítók: Az e-üzlet forradalmasítja az értékesítési rendszereket, és nagy az igény az ehhez szükséges hardver- és szoftverelemekre, valamint a kiegészítő szolgáltatásokra (hálózat, vezeték nélküli technológia, mobilkereskedelem). A hirdető és célpiaci cégek. A nagy szállítók: Olyan termékek esetében, amelyek nem kívánnak személyes támogatást, néhány nagy forgalmat bonyolító vállalat is sikeresen tevékenykedhet. Az e-kereskedelmet lehetővé tévő, nagy, globális logisztikai cégek számára is biztató a jövő. A biztonsági és fizetési folyamatokat szállító cégek. A csak online létező vállalatok. Az online piacon megjelenő klasszikus kereskedő vállalatok. Az elektronikus piactereket kialakító és üzemeltető vállalkozások. A portálok. A fogyasztók: Ők az igazi nyertesei az e-üzletnek, hiszen nagyobb választékból és olcsóbban vásárolhatnak több terméket, illetve szolgáltatást. 7

Tudásbázisok, együttműködés, hálózatosodás A tudásbázisok, és az együttműködés egyre nagyobb szerepet játszanak a vállalkozások, ezen belül a kis- és középvállalkozások versenyképességének javításában, a tudásbázisokból elérhető információk kreatív alkalmazása révén. Igen fontos a tudásbázisok szerepe a közvetlen demokrácia kiépítésében, a közbizalom erősítésében és egy hatékonyabb, olcsóbb és átlátható közigazgatás megteremtése terén is. A kutatóintézeti, közigazgatási tudásbázisok továbbfejlesztésének célja a vállalkozások tudásbázisának megerősítése, versenyképességük növelése, az egyetemi partnerek közelítése az iparhoz, valamint a frissen végzett diplomás szakemberek mobilitásának és ipari szemléletének erősítése. A fejlesztés során kiemelt szempont, hogy a vállalkozások közvetlen ipari és piaci megalapozottságú, gyakorlatias fejlesztési céljainak megvalósítását segítse elő, a fejlesztésekhez a vállalkozásoknál hiányzó tudás és szakember biztosításával. A Digitális Magyarország programjával és céljaival teljesen összecseng, ezért támogatja a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezését8, hogy 2013 első félévében az MTA létrehozza a Magyarországon végzett kutatások eredményeinek szabad hozzáférésű publikálását támogató alapot. Az Akadémia az alap támogatásával lehetővé kívánja tenni az akadémiai kutatóhelyeken keletkezett, szerzői jogi védelem alatt álló szellemi alkotások központi archiválását és a tudományos közösség számára való nyílt hozzáférését. A releváns, ellenőrzött, hiteles tudományos publikációkhoz való hozzáférés nyilvánosságából származó további előnyök hatása a tudományra felbecsülhetetlen.

6

A Niche marketing olyan piaci szegmensek megkeresését és kiszolgálását jelenti, ahol jelentkezik kereslet, de nincs kínálat, vagy keletkezik egy új piaci terület. Mivel ezek a területek a nagyvállalatok számára túl kis piacot jelentenek, a kis és középvállalkozások számára adnak profittermelési lehetőséget. 7 dr. Eszes István: Digitális gazdaság – az e-kereskedelem marketinges szemmel, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2012. 8 http://mta.hu/mta_hirei/a-magyar-tudomanyos-akademia-elen-jar-az-open-access-kerdeseben-131494/

12

A kormány 2009-ben EU-forrásból finanszírozottan valósította meg az E-közigazgatási Tudásportált9, amelynek célja – a portál nyitóoldalán is olvashatóan –, hogy „a közigazgatás széles körében kiépüljön az elektronikus működéshez, valamint az ügyfélközpontú szolgáltatások kialakításához és nyújtásához szükséges alapvető kultúra, a központi kormányzatban és a különböző önkormányzati szinteken egyaránt”. Az erre vonatkozó tudás szisztematikus öszszegyűjtésének, rendszerezésének és terjesztésének eszközeként az E-közigazgatási Tudásportál különféle G2G szolgáltatásokat (pl. távoktatás, bevált hazai és nemzetközi megoldások ismertetése, az e-közigazgatási projektek fejlesztési tapasztalatainak megosztása, releváns hazai és európai uniós stratégiák, programok, pályázati lehetőségek, jogszabályi háttér, ajánlások és szabványok ismertetése, híranyagok elérhetővé tétele stb.) kínál, mindenekelőtt a közigazgatásban dolgozók számára.” „A Tudásportál fontos célja továbbá az e-kultúra elterjedésének serkentése a magyar közigazgatásban, és a tudásmegosztás ösztönzése. A kor igényeihez igazodva, web2.0-ás és szemantikai portál eszközöket felkínálva kívánja a közigazgatásban dolgozókat aktivitásra buzdítani, ami hosszabb távon a közös, mindenki által kiaknázható „tudáskincs” gyarapodásában nyilvánulhat meg. Mindezzel reményeink szerint elősegíti egy hatékonyabban működő, ügyfélbarát közigazgatás kiépülését.” 2011. június óta a tudásbázis nincs gondozva, a honlapon új hírek, események nem jelentek meg, és a tudásbázisba új dokumentumok sem kerültek feltöltésre. A Digitális Magyarország programjának megvalósítása során ismételten életre kívánjuk kelteni e hasznos kezdeményezést. Az elmúlt években jelentős mértékű hasznos információ és tudás halmozódott fel a web 2.0 felületeken, blogokban, fórumokon, wiki-alapú kezdeményezésekben. Némely fórumot, mint például a könyvelői vagy a jogi fórumot - de ide sorolható némely más speciális szakmai fórum is - az érintettek már-már elsődleges információforrásnak tekintik. E civil kezdeményezések felkarolása során a mindenkori kormányzat részéről lényeges szempont annak felismerése, hogy e fórumokon az állampolgárokat ténylegesen érintő gyakorlati problémák felvetéséről és az ezekre adott válaszokról esik szó. Ezért célszerű, ha ezeket a fórumokat a hivatalos, hatósági szervek is figyelemmel kísérik, működésüket szakmailag támogatják, és azokon hiteles, pontos tájékoztatást adnak, az itt felvetett problémákat, közérdekű javaslatokat beépítik a jogszabályok esetlegesen szükségessé váló módosításába, illetve a mindennapi ügymenetükbe.

Szabványosítás A tudásbázisok egyik speciális területét képezik a szabványok, vagy a szabványként követett technikai ajánlások, leírások, elméleti-gyakorlati útmutatók. A szabványok és szabványosított eljárások használata jelentősen csökkenti a fejlesztési költségeket, figyelembe véve, hogy a tervezési költségek egy része megtakarítható, a már kész szabványos megoldások az új fejlesztésekbe beépíthetők, a használathoz szükséges tudnivalókat tartalmazó leírásoknak csak a speciálisan az adott alkalmazásra vonatkozó részeit kell megírni, illetve megtanulni. Ez utóbbi megkönnyíti az alkalmazások kezelésének megismerését, így jelentős hatással lehet arra, hogy a felhasználók ne idegenkedjenek az új és újabb alkalmazások használatától, mivel ezek megismerése és használatba vétele nem igényli túlzott mértékű új ismeret befogadását.

9

http://www.etudasportal.gov.hu/dashboard.action

13

A szabványok alkalmazása minden területen előnyökkel jár, és ez különösen érvényes az informatikai megoldásokra. Ezen belül is kiemelkedő fontosságúak az együttműködni képes rendszerek, hálózatok megvalósításában, ami a következő időszak fejlődésének kulcskérdése. A gazdaság különböző területein való alkalmazásukat az állam csak javasolni tudja, de az állami intézményhálózaton belül gazdasági érdekből, valamint a közszolgáltatások iránti állampolgári elégedettség növelése érdekében kötelezővé is teheti alkalmazásukat. A közszolgáltatások informatikai támogatása során a szabványok az alábbi területen alkalmazhatók:  közös műszaki-technológiai platform;  szabványos, közös gyökerű elérhetőség;  szabványos interface és megjelenés (design);  a felhasználói platformok interoperabilitását biztosító szabványok;  a szolgáltatások közötti átjárhatóságot biztosító fizikai és logikai interoperabilitás;  szabványos adatbekérés és -továbbítás; szabványos karakterkód konverzió;  közös, illetve szabványos személyazonosítás és dokumentumhitelesítés;  az adatok szabványos megoldásokra épülő védelme;  közös, illetve szabványos elektronikus fizetési megoldások;  az alkalmazások használatát bemutató szabványos helprendszer és tutorial;  az egyes közigazgatási eljárásokkal kapcsolatos szükséges ismereteket tartalmazó közös, illetve szabvány alapján összeállított és használható tudásbázis. A szabványosítás fontosságát jelzi például az is, hogy Nagy-Britannia kormánya 2012. novemberben kiadott Kormányzati Digitális Stratégia10 című dokumentumában a megvalósításhoz kiemelt jelentőségűnek tartja a szabványosítás kérdését. A megoldás érdekében, illetve annak bemutatására létrehozott egy folyamatosan változó, bővülő önálló honlapot11. A britek számára a feladat megoldása azért is fontos, mert mintegy 650 elektronikus kormányzati szolgáltatásuk létezik, különböző platformokon és technikai-technológiai megoldásokkal, és ez már nagymértékben gátolja azt, hogy használatuk általánossá váljon. Ugyanez a probléma más országokban is megfigyelhető, például Franciaországban, Olaszországban, Németországban és Hollandiában is jelentős erőkkel dolgoznak a kormányzati alkalmazások konszolidációján. Magyarországon később kezdődtek el a kormányzati informatikai fejlesztések, mint a fejlett nyugati országokban, így a létező ügyfélkiszolgáló alkalmazások esetében nem, illetve csak kisebb mértékben jelentkezett/jelentkezik a sokféleség összehangolásának kényszere. Ehelyett mindenféle írásban lefektetett külön szabványosítási terv nélkül már 2010-ig is – nem kevés kormányzati befolyásolással, sőt kötelezéssel – a kormányzati informatikai fejlesztések során szabványos megoldások alkalmazását szorgalmaztuk. Az EU által előírt 20 kötelező szolgáltatásának az elvárt szinten szükséges megvalósítása során az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) kialakítása, valamint a kormányzati szolgáltatások igénybevételéhez az egykapus belépést biztosító Ügyfélkapu már olyan közös műszaki-technológiai platformot biztosított, amelyet az új fejlesztéseiknél kötelezően minden kormányzati szervnek figyelembe kellett vennie. Az igazodás ezekhez a platformokhoz csak néhány, már fejlettebb ügyfélkiszolgáló rendszerrel rendelkező szervnek jelentett némi többletfeladatot és költséget. Az önkormányzatok számára az EKG-hoz történő csatlakozás csak egy következő ütemben vált lehetségessé, ezért a nagyobb, fejlettebb informatikai rendszerrel jelentkező önkormányzatok esetében az ügyfélkapus azonosítás alkalmazása, valamint 10 11

http://publications.cabinetoffice.gov.uk/digital/strategy/government-digital-strategy.pdf http://standards.data.gov.uk/

14

a beküldésre kerülő dokumentumok fogadásához szükséges interface-ek kialakítása már többletköltséget eredményezett. Jelenleg már szinte kivétel nélkül minden önkormányzat csatlakozik a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatra (NTG), online ügyintézést lehetővé tevő alkalmazásaik száma és minősége azonban igen eltérő. A közeljövő fejlődési trendjét figyelembe véve, illetőleg ehhez kapcsolódóan az önkormányzati szolgáltatásokat nyújtó alkalmazásszolgáltató központok (ASP) megjelenése a szabványosság szempontjából még inkább felértékeli az NTG és az Ügyfélkapu létének, valamint szolgáltatásaiknak a jelentőségét. A szolgáltatásoknak az Ügyfélkapun keresztül, annak továbbfejlesztése révén növelt biztonsággal történő megvalósítása biztosítja a szabványos és hiteles személyazonosítást, a dokumentumok szabványos, hitelesített és biztonságos továbbítását is. A személyazonosítás során a hitelességet az szavatolja, hogy az közvetlenül a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartásra támaszkodva történik. Ki kell alakítani a központi rendszerhez csatlakozó intézmények és közigazgatási hatóságok: államigazgatási szervek, önkormányzatok egységes, szabványos azonosításának módszereit, amely az ügyintézések gyorsítását eredményező gép-gép kapcsolatok megvalósításához feltétlenül szükséges. A dokumentumok szabványos formátumát az Általános Nyomtatvány Tervező (ÁNYT), valamint Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) programok biztosítják. Ezek használata ma már kötelező az Ügyfélkapun keresztüli ügyintézéshez újonnan fejlesztésre kerülő alkalmazásoknál, illetve a régebbi alkalmazások is folyamatosan átalakításra kerültek. Az ÁNYK alkalmazása esetén, túl azon, hogy a hasonló formátum a felhasználók dolgát könnyíti meg, biztosítottá válik a dokumentumok hitelesítése is, így az azok változatlanságát biztosító biztonságos tárolása és továbbítása is. A benne alkalmazott XML struktúra pedig gépek számára is értelmezhető információforrás. Az általános nyomtatványtervező és általános nyomtatványkitöltő alkalmazások jelenlegi funkcionalitása még jelenleg is a formanyomtatványok azon csoportjára koncentrál, ahol egy ÁNYT-vel tervezett, természetes személy által ÁNYK-val kitöltött dokumentum a nyomtatvány típushoz rendelt intézmény címére (postafiókjába) eljuttatható legyen. A G2G környezetben a nyomtatvány típus és fogadó intézmény egyértelmű egymáshoz rendelése már nem minden esetben indokolt, de előfordulhat ilyen az állampolgár és az állam viszonyában is. Definiálni kell általános nyomtatvány típusokat (pl. adatszolgáltatási kérés, feljegyzés, adatkorrekció kérése), melyeket bármely intézmény címére el lehet küldeni, de megjelenik az a követelmény is, hogy egy adott nyomtatvány –az adatvédelmi szabályok betartása mellettegyidejűleg több címre is elküldhető legyen (tipikus példa a bíróságoké). Lehetővé kell tenni, hogy a Központi Rendszer vagy a szakrendszerek által kezelt közérdekű információk (intézmények, szervezeti egységek, ügyintézők, ügytípusok) a kitöltés során felhasználhatók legyenek. Az ÁNYT és ÁNYK eddigi felhasználási tapasztalatai alapján rögzítettünk egy sor olyan továbbfejlesztési javaslatot is, amely elsősorban a felhasználói komfortot, a használhatóságot (pl. idegen nyelvek, idegen adatstruktúrák, vágólap használata stb.) növeli. A dokumentumok továbbításához kifejlesztett Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás (BEDSZ) nagykapacitású átmeneti tárolóhelye biztosítja az egyes szolgáltatások esetében (például adóbevallás, felsőoktatási felvételi jelentkezés) időszakosan jelentkező csúcsterhelések tompítását. Erre a célra a szakirodalom jelenleg a legkorszerűbb és perspektivikusnak tekinthető megoldásnak a „felhő technológiát” ajánlja, és a BEDSZ későbbiekben szükségessé váló kapacitásnövelésének iránya is ez lehet. A felhő technológia az adatok 15

hozzáférhetősége tekintetében rejt némi biztonsági kockázatot, ugyanakkor a BEDSZ-ben tárolt információk biztonságos kettős „csomagolása”, valamint ha a felhőben csak a kormányzati szerveknél megtalálható nagykapacitású eszközök igénybevétele történik, akkor ez a kockázat igen csekély. A feladat ezen a területen a továbbiakban a személyazonosítás biztonságának további erősítése, valamint a rendszer felkészítése a várhatóan jelentősen megnövekvő adatforgalom fogadására, a felhő technológia alkalmazásának bevezetésével. A szabványos megoldások teszik lehetővé az állampolgárok számára az ügykövetés lehetőségének biztosítását. Egy adott élethelyzet megoldásához tartozó ügyintézési folyamathoz és eljárásokhoz tartozó dokumentumok automatizált feldolgozhatósága érdekében a jelenlegi üzenetváltási jellegű kapcsolattartás helyett az ügyek élethelyzetek komplett kezelését kell lehetővé tenni az elektronikus rendszerekben is. Az ügytípus és az ügyintéző összerendelése nyilvánvalóan kötődik az adott élethelyzet kezeléséért felelős intézményhez vagy annak valamely szervezeti egységéhez, ez azonban az intézmények belső feladata kell maradjon. Az elektronikus ügyintézés tekintetében az azt igénybevevő számára biztosítani kell az ügy(ek) folyamatos státusz nyomon követését, azaz az ügyek hol tartanak, esetlegesen hol és minek kell az ügyfélnek utánanéznie (kérdeznie, tennie valamit). Ebben a központi rendszer a hozzáférési közeg szerepét kell betöltse. Amihez viszont elengedhetetlen a különböző elektronikus üzenetek szigorúan strukturált, metaadatok kiválasztását, kezelését lehetővé tevő, azt támogató szabványos kialakítása. A központi rendszerhez csatlakozó közszolgáltatónak (sőt célszerűen valamennyi kapcsolódó szolgáltatónak) információt kell tudnia szolgáltatnia az arra jogosultak (elsődlegesen az ügyet indító természetes vagy jogi személy, de az ügy intézésében részt vevő más szervezetek számára is) részére, az ügy státusáról a központi rendszeren keresztül. Bár az iratkezelési rendszerek nem képezik (adatvédelmi okokból nem képezhetik) a központi rendszer részét, az ügyek állapotáról szabványos kommunikációt (pl. státus lekérdezése, státusváltozás jelzése) kell biztosítani a G2G, akár a G2C vagy B2C rendszerekből illetve rendszerekhez. Ez feltételezi egy megfelelően magas szintű, intézmény független ügy státus-jelölési rendszer kialakítását és beépítését minden alkalmazható iratkezelő rendszerbe. A központi rendszer a felhasználók számára jelenleg is nyújt egy egyszerű tárolási szolgáltatást, a „tartós tár”-at. A jelenlegi tartós tár szolgáltatást olyan módon kell továbbfejleszteni, hogy az betölthesse az állampolgárok hivatalos iratainak biztonságos, hiteles tárolásának, és szükség esetén onnan a hivatalos ügyintézéshez történő továbbításának szerepét. Olyan, központilag menedzselt működési infrastruktúrát kell kiépíteni illetve fenntartani, amely középtávon megoldja a rendszerek fizikai és informatikai szempontból történő elhelyezését és védelmét, valamint lehetőséget biztosít a hatékony tudás-, illetve információmegosztásra. Szabványosított ügyintézési felületek kialakítása szükséges, amelyeken keresztül az ügyfél ezen egységes közszolgáltatási infrastruktúra keretei között találkozik a szolgáltatást nyújtók lehető legszélesebb körével és köztük az állam különböző szerveivel, miközben az állam biztosítja az elektronikus közszolgáltatások egyetemes elérhetőségét. A központi rendszer szolgáltatásaival szembeni általános követelmény, hogy e szolgáltatások az igénybe vevő mindenkori élethelyzetéhez igazíthatók legyenek, az ügyfél számára személyes és személyre szabott igényeihez igazodó ügyintézési felületet biztosítsanak, az ügyek intézése pedig lényegében egyablakos ügyintézésként legyen megvalósítható.

16

Kifejezetten szabványok a közigazgatás esetében ugyan nem kerültek kiadásra, de kváziszabványnak tekinthetők például az előző kormányzat alatt működő Közigazgatás Informatikai Bizottság (KIB) ajánlásai. Ezek közül a Digitális Magyarország programjának megvalósítása szempontjából a legfontosabbak közé sorolható az EU-forrásból finanszírozott, 2009 tavaszán megjelent E-közigazgatási keretrendszer (28. számú Ajánlás), amely tartalmazza mindazon szabványoknak, követelményeknek és előírásoknak a meghatározását, amelyek az elektronikus közigazgatás átfogó fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez biztosítják az egységes technikai, szemantikai, IT biztonsági, alkalmazásfejlesztés-módszertani, valamint projektmenedzselési és monitoring platformot. Az ajánlás hét témakör köré csoportosul, amelyek mindegyike több, szabványként is alkalmazható módszertant, leírást, követelményt vagy előírást tartalmaz. E főbb témakörök:  Interoperabilitási követelmények  IT biztonsági követelmények  Alkalmazás-fejlesztési keretrendszer  Folyamatleíró módszertan és eszközrendszer  Termékek, szolgáltatások értékelésének, auditjának előkészítése  Koordináció, és a követelmények érvényesítésének elősegítése  Egyéb követelmények, ajánlások A Digitális Magyarország programján belül a mindenki számára biztosított internetes hálózaton a szolgáltatásokat az E-közigazgatási keretrendszer által is ajánlott SOA (service-oriented architecture, szolgáltatás-orientált architektúra) alkalmazásával platform-független módon kívánjuk biztosítani, amely lehetőséget biztosít külső (nem a közigazgatáshoz tartozó) szolgáltatók bekapcsolódására is, akár a szolgáltatások nyújtójaként, akár igénybevevőjeként. A közös gyökerű elérhetőség követelménye Magyarországon a KIETB 19. számú ajánlásában 2004-ben jelent meg először. Ez az ajánlás tette kötelezővé az államigazgatás központi szervei számára a gov.hu domain-név alá történő bejegyzést. Ugyancsak ez az ajánlás fogalmazta meg – igaz csak tartalmi szempontból, a designra nem vonatkoztatva – az egységes, szabványos, a minimálisan kötelezően előírt adattartalmú megjelenést. A cél olyan felhasználóbarát felületek kialakítása, amelyek hozzásegítik a felhasználókat az általa keresett információk gyors megtalálásához. Ugyancsak alapvető vezérlő elvként, illetve szabványként követendőnek tartjuk a KIB 25. számú ajánlását, amely a Magyar Informatikai Biztonsági Ajánlások címet viseli. A 2008ban megjelent ajánláscsomag 3 fő területre fókuszálva 12 önállóan is használható dokumentumban jelent meg. Fő részei:  a Magyar Informatikai Biztonsági Keretrendszer (MIBIK) – amely szervezeti szempontból kezeli a biztonság kérdéskörét;  a Magyar Informatikai Biztonsági Értékesítési és Tanúsítási Séma (MIBÉTS) – amely technológiai szempontból kezeli a biztonság kérdéskörét;  Informatikai Biztonsági Iránymutató Kis Szervezetek Számára (IBIX) – amely olyan szervezeteknek nyújt segítséget biztonságos informatikai rendszereik kialakításához, amelyek nem rendelkeznek jelentősebb informatikai rendszerrel, illetve ehhez elkülönült informatikai személyzettel. Természetesen ezen szabálygyűjtemények naprakészségét is folyamatosan biztosítani kell. A szabványosítással kapcsolatban összességében megállapítható, hogy Magyarországon – a technikai-technológiai alapokat képező világszabványok természetszerű alkalmazása mellett elsősorban a 2002-2010. között működő Közigazgatási Informatikai Bizottság (és annak 17

jogelődje a Közigazgatási Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság – KIETB) által kiadott ajánlások töltötték, és tölthetnek be ezután is kvázi szabvány szerepet. Ugyancsak szabványnak tekinthetően voltak alkalmazva azok a technikai-technológiai megoldások és alkalmazások, amelyek az Elektronikuskormányzat-központ irányításával vagy megrendelésére 2006-2010. között kerültek kifejlesztésre a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer korszerű és biztonságos működtetése érdekében. Mindezek a következő években is alkalmazhatók, illetve használhatók.

Digitális oktatás, digitális tudás Egy olyan országban, amely jövőjét a tudásra alapozza, a legfontosabb befektetés a magas színvonalú oktatás. A XXI. században a tudás az elérhető tudományos eredmények és megoldások mennyiségével és rendezettségével, hozzáférhetőségével mérhető. Az ismeretek megszerzésében a hagyományos tananyag elsajátításán túl ma mind nagyobb az internet nyújtotta lehetőségek kihasználásának jelentősége. Az erre való a képesség megszerzéséhez és eredményes gyakorlati alkalmazásához már az alapfokú oktatástól kezdve a tananyag részévé kell tenni az informatika alkalmazási ismereteinek oktatását, és el kell érni, hogy ezeknek az ismereteknek a gyakorlati alkalmazása már a kezdetektől beépüljön az oktatási folyamatba. A digitális oktatás alatt nem a számítógép működésének „bitszintű” megértését kell érteni, hanem azok alkalmazására, használatára kell irányulnia, a szemléletet kell kialakítania. A digitális ismeretek oktatását felmenő rendszerben az alapfokú oktatástól kezdve, a középfokú iskolákon át a felsőoktatásban, és azt követően a teljes életutat támogatva, elsősorban a digitális eszközök és az internet alkalmazási, használati lehetőségeit bemutatva, azokat begyakorolva kell megtervezni. Az elméleti, illetve számítástechnika-történeti képzés helyett a diákoknak életkoruknak megfelelő gyakorlat-orientált képzést kell kapniuk e területen. Javasoljuk, hogy az írás, olvasás, számítás alapképzettségek fejlesztése mellett, vele azonos súllyal a digitális írástudás is jelenjen meg kimeneti követelményként a negyedik, nyolcadik, tizenkettedik osztályok végén. A közvetlen, a számítógép működésre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretek oktatása, például a működési elvek és azok megvalósítása, a hardver alapismeretek, a szoftverfejlesztés, a weboldalak készítése elsődlegesen az informatikára specializálódott oktatásban, intézményekben szükséges. A nem számítástechnikára specializált területeken az adott területen kiaknázható használat és alkalmazás készségszintű elsajátítása kell az alapvető cél legyen. E cél megfelelő szolgálata érdekében a jelenlegi Nemzeti Alaptanterv informatika oktatásra vonatkozó elemeinek újragondolása, alkalmazásának kibővítése és a kerettantervek átdolgozása szükséges. Az informatika oktatásához megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező tanárok szükséges létszámának biztosításához szükség van a más szakos tanári diplomával rendelkezők esetében meghatározott idejű (legalább 5 év) informatikai szakmai gyakorlat elfogadására. (Az informatikát nem lehet pusztán számítástechnika szakos tanárok által elsajátíttatni) A „digitális iskola” kifejezés több területet foglal magába: az iskolák megfelelő informatikai eszközökkel és internet eléréssel történő ellátását, a tananyagoknak az elsajátításra optimalizált digitalizálását, az informatikai eszközökkel támogatott, lebonyolított vizsgáztatást, az iskola működésének átfogó informatikai támogatását. A különböző multimédiás eszközök nem a pedagógus munkáját váltják ki, hanem kiegészítik azt. Ilyenek például az interaktív táblák, az online dokumentumkezelő alkalmazások, foga18

lomtérképek, tartalomkezelő keretrendszerek. Azonban a szoftver és hardver eszközökön kívül, megfelelő forrást kell biztosítani a szakmailag korrekt tananyagok kidolgozására és folyamatos fejlesztésére. Az oktatásban alkalmazható infokommunikációs eszközöknek az oktatási intézményekben való rendelkezésre állása csak egyik oldala, egyik lehetséges eszköze az oktatás megújulásának. A rendelkezésre álló technikai lehetőségeket figyelembe kell vennie a tananyagoknak, a tankönyveknek, valamint a pedagógusképzési, -továbbképzési rendszernek is. Mivel az infokommunikációs eszközök alkalmazása ma már minden szakterületet érint, ezért a felnőtt szakképzésben is szükségesnek tartjuk az informatika tárgy kötelező oktatásának visszaállítását. Az informatika folyamatosan fejlődő ágazat, ezért az új technikai eszközök és technológiák használatához az ismeretek folyamatos frissítése szükséges mind a képzők, mind a képzettek oldalán. A munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek felnőttképzésben való részvételi arányának javítása érdekében a Digitális Magyarország program biztosítja a digitális írástudás, és IKT készségek elsajátítását, valamint az online kurzusokhoz való hozzáférés infrastrukturális és hálózati feltételeit. A felsőoktatásban paradigmaváltás szükséges, mert a tudás átadása már nem kizárólag csak személyesen, „az arra érdemesnek találtatott kevesek” számára, szóban történhet, hanem egyegy előadás az interneten keresztül bárki számára elérhetővé tehető. A felsőfokú oktatás során különösen követendő alapelv legyen, hogy „a tudás mindenkié”. Az egyetemek finanszírozási, fenntartási gondjainak, a normatíva-alapú keretszámok miatt évenként megújuló problémák megoldásában is jelentős segítséget nyújthatnak a távoktatás különböző formái, az internetes kurzusok, és az ezekhez kapcsolódó online szemináriumok. Hosszú távon meghatározó jelentőségű modellek jelentek meg a világon a felsőfokú oktatás ezen formáira, amelyek nálunk is a jövő felsőoktatásának egyik formáját jelenthetik.12 Ezek a távoktatási formák az első időszakban különösen a posztgraduális képzések és a rövidebb, speciális kurzusok esetében alkalmazhatók hatékonyan. A világban már működő felsőfokú távoktatási felületeken13 gyors, egyszerű, ingyenes regisztráció után megnyílik az út az előadásokhoz, a jegyzetekhez és a házi feladatokhoz. Kétféle kurzus létezik: az egyik esetben a valóságban zajló órákat lehet online követni, időben alkalmazkodva az órarendhez, az előadások, videokonferenciák, csapatmunka megbeszélésekhez. A másik esetben a kurzust saját tempóban (self-paced) lehet végezni az előre rögzített előadások alapján, megadott határidőre beadandó házi feladatok elvégzése útján. A tapasztalatok alapján a lemorzsolódási arány magas, de a regisztráltak 10-15 százaléka eljut az oklevél

12

A Harvard és a Massachusetts Institue of Technology (MIT) a legjobb oktatóik részvételével 2012 tavaszán indították első ingyenes online kurzusaikat. A kezdeményezést nagyon gyorsan követték más egyetemek is, és mára a legnevesebb egyetemek online kurzusainak jelentős része mindenki számára elérhető. 13 A Figyelő 2013/3. számában megjelent adatok szerint a legnépszerűbb e-learning terek: Coursera.org – amelynek kurzusait közel 200 országból 2,2 millióan vettek fel: itt 33 egyetem, közte a Stanford, a Princeton, a Columbia és a Johns Hopkins egyetemek biológia, jog, közgazdaságtan, matematika, menedzsment, orostudomány, statisztika, számítástechnika területének 213 kurzusa érhető el; EdX.org – amelyen a Berkeley, a Harvard és a MIT 23 kurzusa érhető el a filozófia, fizika, irodalomtörténet, kémia, közgazdaságtan, matematika, statisztika, számítástechnika területén; Udacity.com – amelyen a Stanford egyetem 19 kurzusa érhető el a fizika, matematika, statisztika, számítástechnika területéről. A FutureLearn.org oldalon a britek is indítanak egy hasonló oktatási formát.

19

megszerzéséig, amely a jelentkezők számát figyelembe véve a hagyományos képzésben résztvevők számához képest nem elhanyagolható. Ez a távoktatási forma a hálózatalapú oktatás kialakulását eredményezi. A gyakorlati tapasztalatok szerint még egy 33 ezer fős „osztály” esetében is lehet közösségről beszélni. A kapcsolati háló, a személyes kontaktusok szerepe alig veszít fontosságából, a közös tanulás öröme nem vész el, csak új formát ölt. A felsőfokú távoktatás ezen perspektivikus formái nem jelentik a hagyományos egyetemi képzés megszűnését. Nagyon sok olyan kurzus van, amelyet egyáltalán nem, vagy csak nagyon költségesen lehetne online formában kialakítani. Megoldandó, a jelenlegi módszerekhez képest finomítást igénylő probléma a vizsgáztatás ellenőrzése. A már létező, de igen komplikált technikai megoldások (webkamera, billentyűleütés vizsgáló) helyett vagy mellett a vizsgák valós, auditált vizsgatermekben megszervezése lehet a követendő út, kizárva ezzel a csalási lehetőségeket. Vélhetően a hagyományos és a távoktatás „vegyes” formája válik a leginkább életképessé, amelyben az online előadások, webkonferenciás szemináriumok és elektronikusan megoldott, elküldött házi feladatok mellett félévente, évente néhány napot töltenek a hallgatók a képző intézménynél. Magyarországon a sok intézmény, a kis távolságok és a nyelvi korlátok miatt a távoktatás egyelőre nem tartozik a prioritások közé. Egy magyar nyelvű e-learning tér létrehozásával ugyanakkor megnyílhatna az út a határon túli oktatás támogatására is. Ez nemcsak a határon túl élő magyar kisebbségek számára jelentene lehetőséget, hanem a külföldön munkát vállaló immár többszázezres létszámú magyarok – és azok felnövő gyerekei – számára biztosíthatna magas szintű magyar nyelvű képzést, amely (a gazdaság más területeinek fejlődése és növekvő munkaerő szükséglete esetén) egy lépéssel hozzájárulhat a visszatelepülésükhöz. A digitális oktatási formák igen fontosak az élethossziglan tartó tanulás általánossá válásához, ami nélkülözhetetlen az egyre gyorsuló ismeret-bővülés kezeléséhez. Az élethossziglan tartó tanulást támogató megoldások:  a közoktatási, szakképzési és felsőoktatási rendszereknek a tudás új paradigmája szerinti átalakítása, kilépve a fizikai térből, átköltözve a virtuális térbe;  a tanár és a tanuló szerepének újradefiniálása, az oktatás és a képzés folyamatának radikális megváltoztatása;  az oktatás időbeli kereteinek megváltozása, folyamatos újratanulásra késztetés;  a korábban fizikai hordozókon hozzáférhető, előre klasszifikált tudás átköltözése a netre, ahol folyamatosan bővül, mindenki számára hozzáférhető – a Nemzeti Oktatási Tudástár létrehozása;  hozzáférés Európa kulturális örökségeinek digitális forrásaihoz, tökéletesítve az Europeana szolgáltatásait. Ez az új környezet ösztönzi az idegen nyelvtudásban jelentkező jelentős lemaradás csökkentését, aminek jelentős hatása lesz a munkahelyteremtési lehetőségekre, és az e-demokrácia állapotára is.

Digitális egészségügy A Digitális Magyarország Programja az egészségügy szükségszerű átalakítását induló peremfeltételnek tekinti, melynek eredményeként differenciált, és öngondoskodásra (például egészségpénztárakra, biztosítókra) jobban támaszkodó ellátás várható. Az érintettek anyagi megfontolásai hangsúlyosabbak lesznek, és az otthoni betegfelügyelet a távfelügyelet, szenzorok alkalmazásával sok család és sok helyi közösség számára elérhetőbbé vagy vonzóbbá és haté20

konyabbá válik a hagyományos kórházi ellátásnál. Az új, hatékonyabb ellátási modell tényleges működéséhez ki kell épülnie egy megbízható, elektronikusan támogatott, hálózatos egészségügyi szolgáltató háttérnek, amely magába foglalja az egészségügyi ágazat minden területét átfogó, egységes betegközpontú egészségügyi informatikai rendszer kialakítását, valamint a járóbeteg-ellátás és -szakellátások informatikai támogatásának javítását. A táv-ápolás célja, hogy az idősek és a betegek (mozgáskorlátozottak, krónikus betegségekben szenvedők, stb.) az intelligens otthon lehetőségeinek kihasználásával minél tovább, minél nagyobb kényelemben, a lehetőségekhez képest önállóságukat megőrizve élhessenek megszokott környezetükben. E rendszerek legfőbb előnye és egyben lehetősége, hogy az egészségmegőrzést, az egészségügyi szolgáltatásokat nem szűkítik le a kórházak, a rendelők, a háziorvosi ellátás színtereire, hanem a háztartásokat is azok aktív részesévé teszik. E megoldásokkal a tényleges állapot monitorozása, a szükséges beavatkozás irányának meghatározása, bizonyos gyógyító tevékenységek is megvalósíthatók a rendelési időn kívül. A táv-betegellátás lehetőségeinek bővülése hosszabb távon fontos változásokat idéz elő az egészségügyben: a hangsúly a megelőzésre, otthoni kezelésre tevődik át úgy, hogy a beteg kevésbé érzi kiszolgáltatottnak magát és emellett e megoldás költséghatékonysága is lényegesen jobb. Nem elhanyagolható szempont az utazásra fordított költségek és idő megtakarítása, illetőleg munkahelyteremtésre is lehetőség nyílik a távegészségügyi és távgondoskodási szolgáltatások területén. A Digitális Magyarország egészségügyi programja megvalósításának céljai:  az európai szélessávú összekapcsolási eszköz révén a meglévő egészségügyi adatbankok hálózatosodása eredményeként a betegségek kezelésével, keletkezésével, lezajlásával kapcsolatos adatok elemzésének lehetősége, mely a megelőző programok hatékonyságát javítja,  az egyes betegek esetében a pontos diagnózis felállítása, szükséges esetekben távkonzílium lehetőségének biztosítása,  a 7 x 24-ben elérhető diagnosztikai centrumokban a specialisták tudását ki lehet terjeszteni a teljes biztosítotti körre,  a házi- és szakorvosi ellátás megerősítése a távkonzultáció lehetőségével,  krónikus betegségek esetében 24 órás monitoring lehetősége, a rendellenességek gyors azonosítása, az időben történő gyors beavatkozás lehetősége – akár távolról is;  a legközelebbi szakértő orvoshoz jutás (hatékonyság) biztosítása;  lelki segélynyújtás az interneten. Az idősödő társadalom egyik kedvezőtlen következménye, hogy az egyszemélyes háztartások aránya emelkedik. Mára körülbelül minden harmadik idős ember él egyedül, ami az uniós átlaggal megegyező mértékű. Ezekben a háztartásokban jellemzően magányos idős emberek, az átlagosnál rosszabb anyagai körülmények között élnek. Számukra a távfelügyelet az önálló életvitel biztonságát, a szükséges beavatkozás lehetőségét jelenti. Magyarország várhatóan a GDP 14 százalékát fogja költeni nyugdíjra, és a nemzeti össztermék 12 százalékát egészségügyi ellátásra az Európai Bizottság számításai alapján. Az egészségügyi ellátás a közpénzek egyik legnagyobb felhasználója, így itt az e-egészségügyi ellátások fejlesztésének és alkalmazásának kiemelt jelentősége van.

21

A távfelügyeleti, távdiagnosztikai rendszerek kiépítése több millió magyar háztartást érinthet14. E rendszerek legfőbb előnye és egyben lehetősége, hogy az egészségmegőrzést, az egészségügyi szolgáltatásokat nem szűkíti le a kórházak, a rendelők, a háziorvosi ellátás tereire, hanem kitágítja a háztartásokra, sőt ezek révén a gyógyító tevékenységre fordítható idő is kitolható a rendelési időszakokon kívülre. A kormányzatok, sőt az önkormányzatok világszerte egyre inkább próbálják kihasználni az infokommunikációs eszközök adta lehetőségeket az alábbi előnyök miatt:  csökkenthető a szükségtelen orvos-beteg találkozások száma, az adminisztrálásra fordított idő,  növelhető az ellátás biztonsága, mivel minden korábbi betegadat, információ digitálisan elérhető a megfelelő jogosultsággal rendelkezők részére,  csökkenthető a fölöslegesen elvégzett vizsgálatok száma, csökkenthető a félrediagnosztizálás lehetősége,  növelhető a páciensek elégedettsége,  nagy mértékben javítható a költséghatékonyság,  idő, energia, pénz takarítható meg az ellátórendszerben elvégezhető beavatkozások számára,  csökkenthetők a járulékos társadalmi költségek (pl. felesleges közlekedés, sorban állás),  és természetesen munkahelyteremtésre is lehetőség nyílik a távegészségügyi és távgondoskodási szolgáltatások területén.

Digitális közlekedés A digitális (intelligens) közlekedés terén elsődleges célunk olyan közlekedési információs rendszerek létesítése, amelyek növelik a közlekedési rendszerek teljesítményét és csökkentik káros mellékhatásait (pl. balesetek, károsanyag-kibocsátás). A digitális (intelligens) közlekedés megvalósításának fő feladatai ennek megfelelően:  az infokommunikációs infrastruktúra és a közlekedés rendszereinek összekapcsolása a szabályozás és az irányítás eredményesebb bevezetése érdekében mind a közösségi, mind a magángépjárművek esetében;  a közlekedés során keletkező adatok összegyűjtése, elemzése révén baleseti térképek készítése, üzemanyag-fogyasztás gazdaságossági modelljeinek kidolgozása, a forgalmi tendenciák előrejelzése válik lehetővé;  az energiatakarékos, környezetkímélő közlekedési rendszer kialakításának biztosítása. Digitális programunk három fő komponensre összpontosít: a közlekedési eszközre, azaz magára a járműre; a közlekedési infrastruktúrára, az úthálózat, valamint a forgalomirányító központokra. A Digitális közlekedés során megvalósítandó feladatok:

14

Érintheti a körülbelül 600 ezer nyugdíjast, akik egyszemélyes háztartásban élnek, illetve a körülbelül 1,2 millió fogyatékkal élő embert is, illetve a családtagjaik révén a háztartások további körülbelül 20-30 százalékát.

22

Térképszolgáltatás

Helypozicionáló szolgáltatás aktuális térképadatok

pillanatnyi helyadatok

útváltozások, korlátozások adatai

Járműgyártó adatcsere más járművekkel

Jármű Járművek információs rendszere Vezetés -segítés

Navigálás

Segélyhívás

baleseti riasztás

tájékoztató és navigációs információk Közlekedési vagy szállítmányozási vállalat

Úthálózati információs rendszerek Rendőrség, mentők, tűzoltóság

Járművezető

figyelmeztetés, utasítás

Útállapotérzékelés

Útfelügyeleti rendszer InformációCsomópontirányítás

gyűjtés és -továbbítás

helyi forgalmi adatok központi vezérlő és navigációs információk

Forgalomirányító rendszerek

Forgalom-irányító rendszer

Forgalomoptimalizálás

Közlekedési adatok elemzése nemzetközi közlekedési adatcsere

Jelmagyarázat:

hiteles, garantált kapcsolat ad hoc, nem garantált kapcsolat

Útfenntartó intézmények

Rendőrség, mentők, tűzoltóság

Országos Meteorológiai Szolgálat

Külföldi társrendszerek

A járművekben alkalmazott információs rendszerek között azokat az eszközöket támogatjuk, amelyek az adott jármű vezetőjét, illetve utasait egyedi úti céljaik elérésében közvetlenül segítik, vagy növelik biztonságukat (pl. vezetés-segítés). A közlekedési infrastruktúra digitális eszközei között olyan korszerű, közúti informatikai eszközök (pl. kooperatív jelzőlámpák, út menti információs állomások, aktív akadályjelzők) fejlesztését szorgalmazzuk, amelyek feladata, hogy a forgalomban résztvevők felé érdemi információkat valós időben és automatikusan juttassanak el, illetve a pillanatnyi helyzet és állapotinformációkat ugyanilyen módon gyűjtsék be tőlük. Jelenleg Magyarországon a meglévő pályafelszerelés elsősorban  a díjbeszedést és másodlagosan a közlekedésbiztonságot, és nem a nagyobb forgalmi teljesítmény elérését támogatja,  a szabályok betartását főleg büntetésen és nem tájékoztató információkon keresztül – a szabálysértések megelőzésével – igyekeznek elérni. A Digitális közlekedés programja e téren is szemléletváltozást kíván elérni. A közút, mint szolgáltató közüzem is elért fejlődésében arra a pontra, hogy – az infokommunikáció hazai és nemzetközi fejlődésnek köszönhetően – adekvát választ tudjon adni a XXI. sz. kihívásokra. A közút vagyoni értékét messzemenően meghaladó externális hatásokkal bír. Meghatározó módon hatást gyakorol az egész ország életére és megítéltetésére, a nemzetközi kapcsolódása 23

révén a szűkebb és tágabb földrajzi környezet, Magyarország és ezzel az Európai Unió versenyképességére is. A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni, de nagyon meghatározó mindenki számára, hogy ezt milyen informáltsággal, biztonsággal, milyen kulturális attitűdökkel és milyen infrastrukturális adottságokkal teheti meg. Ehhez komoly szemléletváltozásra van szükség és képessé kell tenni a közúthálózatot, hogy felhasználóbaráttá váljon, interaktív intelligens szolgáltatásokkal tudja segíteni a közlekedés dinamikáját. Az intelligens közlekedési rendszerek (Intelligent Transport Systems, ITS) kialakulása az informatika eddigieknél jóval mélyebb behatolását jelenti a közlekedési rendszerekbe. Az „intelligencia” az információs rendszereken keresztül kerül be a közlekedésbe. A közúthálózat kiépítettsége találkozik az állampolgárok folyamatosan növekvő szükségletével, az útpálya, mint hálózat a természeti környezetünket teszi a kultúra színterévé. A közlekedési eszközök tekintetében a folyamatos nemzetközi innováció eredményeként forradalmi fejlődésnek lehetünk szemtanúi. Környezetvédelmi szempontokból elvárható, hogy a közúti közlekedés által okozott környezeti terhelést a lehető legkisebb szinten tartsuk. Az út célja a dinamikus, biztonságos és komfortos közlekedés. Magyarországon a közúti forgalom 70 %-át az országos közúthálózat viseli el térben és időben nagyon egyenlőtlen eloszlásban. Az intelligens interaktív úthálózati fejlesztésekkel jelentős mértékben lehet javítani a közúthálózat optimális kihasználtságát, növelni a közlekedés komfortérzetét. A közút műszaki és információs állapotának javításával és a közlekedésben résztvevők tudatosságának, közlekedési moráljának javításával meghatározó módon hozzájárulhatunk a 2010es EU célkitűzés teljesüléséhez, a közlekedési halálos áldozatok számának csökkenéséhez. A közlekedési útjelző rendszer (interaktív közlekedési táblák) fokozott fejlesztése és karbantartása ehhez elengedhetetlenül szükséges. Ahhoz, hogy az egész úthálózat egy nagy interaktív hálózattá váljon, szükséges, egy egységes, nagykapacitású, hosszútávon „korlátlan” adatátvitelt biztosító optikai hálózat kialakítása a közúthálózat mentén. Erre az utak mellett a legmodernebb „mikrocsöves” technológiát célszerű felhasználni. A kialakuló hálózat teljes egészében a Magyar Állam tulajdonát képezné és ezáltal a közutak nem csak fizikai értelemben kötnék össze a településeket, hanem a korszerű infokommunikációs kapcsolódást is biztosítanák. Nagy mennyiségben a hálózat kialakításának fajlagos költsége 3 MFt/km nettó költséggel számítható, ami magának az útnak az építési árával összevetve nem jelentős összeg. Ez a hálózat összekapcsolható lenne a gyorsforgalmi utak mentén már kialakított optikai közműhálózattal és így az egész ország számára létrejönne egy olyan új erőforrás, amely az egész nemzetgazdaság számára hosszú távú hasznosítást és modernizációt tenne lehetővé. A technológia fejlődésével lehetővé vált, hogy a korábbi átalánydíjas rendszerekről fokozatosan át lehessen térni a használat alapú útdíj-fizetésre. Az Európai Unió országaiban, így Magyarországon is az úthasználattal, környezetterheléssel arányos elektronikus díjfizetési rendszer bevezetése a cél. A nagy távolságú szállítmányok hatékony eljuttatásához nélkülözhetetlen, hogy az EU-n belüli díjfizető rendszerek műszakilag kompatibilisek legyenek egymással, mert így a szállító járműbe csak egyféle azonosítási elemet kell építeni.

24

A Nyugat-Európában, elsősorban Németországban bevált rendszerekhez hasonlóan ki kell alakítani az egységes útdíj rendszert, ahol minden használó annyit fizet, amennyit a díjasítás alá vont adott útszakaszon közlekedik, vagyis amilyen mértékben a pályaszerkezetet igénybe veszi, illetve kapacitást foglal. A díjfizetés célja a közlekedésfejlesztéshez szükséges finanszírozási források biztosítása, amelyből egy integrált közlekedésfejlesztési alap hozható létre. A díjfizetés a forgalmi igények hely (pl. behajtási engedélyhez kötött járművek kontrollja), vagy idő szerinti befolyásolása is lehetőséget adhat. A cél, hogy Magyarország összes fő- és összekötő útja (beleértve azok belterületi szakaszait és a korlátozott behajtási övezetek határait) kerüljön be a rendszerbe és ezzel folyamatosan kontrollálhatóvá váljon a közlekedés, megvédhetők legyenek az alacsonyabb rendű utak a túlterheléstől valamint folyamatosan menedzselhető legyen a forgalom dinamikája. A közlekedés során is hívható, összeurópai segélyhívó rendszer személyek és szállítások biztonságát is növeli. A személyek szabad és biztonságos mozgását, mobilitását megalapozó rendszerek egyikének tekinthető segélyhívó célja, hogy felére csökkentsék a közúti balesetek áldozatainak számát, probléma esetén gyorsabb és pontosabb lehessen a segítség. Ezt szolgálja az egységes – helyi nyelven és angolul egyaránt használható – 112-es segélykérő rendszer. E rendszernek a nemzeti rendőrségi és mentőszervezetek megszokott helyi hívószámai mellett célszerű működnie. Szolgáltatásait szélesebb körben kell megismertetni a lakossággal és biztosítani kell, hogy az egységes ICE (in case of emergency – baj esetén) jelzéssel elérhetők legyenek a baj esetén mozgósítandó hozzátartozók. Az EU megkezdte e rendszer következő fázisának megvalósítását, amelyben a segítségre szoruló gépjárművek autonóm módon képesek segítséget hívni szabványos üzenetekkel (eCall). Ezek fogadására is fel kell készíteni a hazai rendszereket, és kompatibilissé kell tenni a jelenleg fejlesztés alatt álló segélyhívó rendszert ezekkel a képességekkel is. A közlekedési rendszerek informatizálása, „intelligensebbé” tétele részeként biztosítani kívánjuk, hogy a hagyományos kommunikációs csatornák és lehetőségek mellett (pl. útinformáció rádióadáson keresztül, közvetlen fényjelzés) növekvő szerepet kapjanak az infokommunikáció korszerű, szabványos lehetőségei. A 112 segélyhíváshoz kapcsolódó web szolgáltatások révén hiteles, valós idejű veszélyhelyzeti képet, információt lehet nyújtani minden közlekedőnek. A városokban a közlekedési lámpákat meghatározott, tipikus forgalmi helyzeteknek megfelelően már ma is gyakran összehangolják a forgalomfigyeléssel. A jelzőlámpák forgalmi helyzethez alkalmazkodó átállítása hagyományos módon lassan és jelentős késleltetéssel történhet csak, ezt a digitális rendszerek valós időben képesek végrehajtani, ezzel is csökkentve a forgalmi torlódások (dugók) okozta üzemanyag fogyasztást és környezetszennyezést. A hangsúly a megelőzésre tevődik át, de emellett a közlekedési szabályok betartását támogató büntetések kirovásában a térfigyelő kamerák adataira a jövőben még hatékonyabban támaszkodni lehet. Jelenleg problémát jelent, hogy a különböző információs rendszerek, berendezések másra képesek, másként működnek, az eltérő kapcsolódási felületeik miatt nem érnek össze. A rendőrség által telepített traffipaxok külön rendszert alkotnak, és például a rendőrségi sebességfigyelő kamerák által rögzített információkat manuálisan gyűjtik össze. Összességében az intelligens közlekedési rendszerek helyzetére, fejlődésükre igen pozitív hatást fejt ki hazánk európai uniós tagsága. Ugyanakkor ez a tény sem feledteti el, hogy a közlekedésben használt rendszerek, az általuk végzett információfeldolgozás az ígéretes kezde25

ményezések ellenére, jelenleg csak csekély mértékben tekinthető intelligensnek. Külön problémát okoz, hogy egy-egy rendszer ugyan jól működik, de nincs összehangolva más rendszerekkel. Az összehangoltság, a magasabb szintű kooperáció hiánya a közlekedés mindhárom fő területén (eszközök, infrastruktúra, forgalomirányítás) belül és a területek egymásra hatásában egyaránt megfigyelhető. Az EU tervei szerint 2020-ig a digitális közlekedés eszköztárának köszönhetően a közlekedési rendszerek hatékonysága/teljesítménye 20%-kal növekszik, ahol a hatékonyság fontos eleme a kritikus forgalmi szituációk elkerülését szolgáló segítségnyújtás (dugókat megelőző intézkedések stb.); a balesetek száma 35%-kal csökken azáltal, hogy a hangsúly a megelőzésre tevődik át, amihez a vezetőnek minél több (dinamikus) információval kell rendelkeznie. Mindezeknek köszönhetően a károsanyag-kibocsátás is csökken.

Intelligens vasút A digitális technikát és technológiát alkalmazó “intelligens vasút” megvalósítása során is alapvető szempont a hatékonyabb és környezetkímélőbb működtetés, és a teljesítmény növelése. A vasúti közlekedés digitalizálása mind a személy-, mind a teherszállításban jelentős előnyöket biztosít a szolgáltatást igénybe vevők és a vasúttársaságok számára egyaránt. A Digitális Magyarország programja az infokommunikációs technikák és technológiák lehetőségeinek bemutatásával, szükség esetén állami szerepvállalással – különös tekintettel a jogszabályi háttérre, valamint a szükséges frekvenciatartományok biztosítására – kívánja az intelligens vasút megvalósítását támogatni. A közúti közlekedésben alkalmazott, korábban ismertetett intelligens megoldások egy része alkalmazható a vasúthálózat esetében is. Ezek közé sorolható a szerelvények, szállítmányok követése; mind a személy, mind a teherszállítmányok esetében a célállomásra eljuttatáshoz az optimális útvonal megtervezése; a vasúti forgalomszabályozás automatizálása a megnövekvő vasúti forgalom miatt bekövetkező „dugók” elkerülése érdekében, illetőleg a vasúti közlekedés speciális voltát (kötött pálya, hosszabb fékút) figyelembe vevő biztonsági berendezések létesítése. A már nem is olyan távoli jövőben – a vasút kötött pályájának a keresztirányú közúti forgalommal szemben biztosított haladásának sajátosságait kihasználva – már vezető nélküli vasúti szerelvények juttatják célba a szállítmányokat és az utasokat. Ehhez a megfelelő technológia már rendelkezésre áll.15 15

Kétféle RFID (Radio Frequency Identification, rádiófrekvenciás azonosítás) rendszer alkalmazható: Az egyik a TPL-rendszer (Train Position Locator) egy ún. aktív antennát használ, ami egyben egy olvasóberendezés is (speciális számítógép). A vonatra szerelt aktív antenna veszi és elemzi az egyedi azonosító jeleket, amelyek a tápegységmentes RFID részegységeken keresztül kerülnek be a rendszerbe, amikor a vonat elhaladt egy-egy a pálya mellé telepített azonosító egység mellett. Miután a vonaton üzembehelyezett antenna fogta a helymeghatározó rendszer jeleit, a fedélzeti eszközök ezekből pontosan meghatározzák a szerelvény pillanatnyi helyét és sebességét. (Hasonlóképp a már általánosan használt GPS-hez, annyi különbséggel, hogy itt földi telepítésű adók vannak - szemben a műholdakkal.) A másik megoldás ennek megfordítása, azaz az antenna lehet fix, és az azonosító egységek mozoghatnak. Ezt a rendszert nevezik AVI-nak (Automatic Vehicle Identification - Automatikus Járműazonosítás), ez a közúti cargo szállítmányok és bármely más, hasonló eszközökkel felszerelt gépjármű nyomon követésére alkalmazható. Az alacsony üzemeltetési költségű technológia a létjogosultságának bizonyítására teszt üzemmódban néhány európai vasúttársaság (köztük a MÁV is) használja ezt a technológiát, és városi villamosforgalomban is vannak kísérletek. Üzembe állítási költsége alacsony, nem igényel gyakori karbantartást, és szükség esetén akár mobilizálható is.

26

Az intelligens logisztika feladata a személyszállító szerelvények és az áru mozgásának biztosítása és figyelemmel kísérése a vasúti szállítás folyamán. Ennek segítségével valós időben áttekinthető a személy- és tehervonatok, valamint a szállítóegységek helyzete. Az igénybevevő állampolgárok tájékozódni tudnak a szerelvény helyzetéről, a menetrendtől való eltérésről. A vasúti munkatársak a mobilkommunikációs eszközök igénybevételével akár mozgásban is kényelmesen tudják végezni munkájukat. Mindez hozzájárul a termelékenység növeléséhez, a menetrendek és a karbantartási programok hatékonyabb tervezéséhez. A személyszállítás esetében a világon egyre több helyen terjednek az ún. intelligens utazási rendszerek (Smart Travel). Ez alatt az egyszerű utazáshoz való egységes hozzáférés értendő, amely jelentősen hozzájárul az utasok elégedettségéhez és a közlekedés hatékonyabbá tételéhez. Magába foglalja az útvonalak egyszerűbb tervezését, az ügyfélkapcsolatok irányítását és a hűségprogramokat, az elektronikus menetjegyeket és chipkártyákat. A gyorsabb, járműben történő utaskezeléshez a mobiltelefonokkal kompatibilis NFC kommunikációt használja fel, és így az utasok a valós időben kapják meg a pontos adatokat. A személyszállítás során az utasok komfortérzetét növeli a vonaton az utazás során végig rendelkezésre álló wifi-kapcsolat.

A városi és távolsági közlekedés egységes elektronikus jegyrendszere Az ország legnagyobb, legtöbb ügyfél által igénybe vett közlekedési hálózatának régi nagy hiányossága egy korszerű, könnyen és egyszerűen használható díjfizetési rendszer mely az ügyfelek igényeihez rugalmasan, költséghatékonyan tud alkalmazkodni. A jelenlegi tervek csak a fővárosi tömegközlekedési eszközök elektronikus jegyrendszerének kiépítéséről szólnak, több olyan elemmel, amely nem nevezhető felhasználóbarátnak. Az időalapú megoldás a szolgáltató hibájából az időlimitet túllépők méltánytalan zaklatását okozza. A jelenlegi tervekben szereplő megoldás helyett a megtett távolságtól függő, használatarányos elektronikus jegy bevezetése lényegesen hatékonyabb és méltányosabb, ahogyan ez például Londonban és más nagyvárosban is alkalmazásra került. Ezzel összehangoltan megvalósítható egy országos – távolságtól függő – használatarányos tarifarendszer, amely az összes tömegközlekedési eszköz esetében egységes lehet, ahogyan például ez Nagy-Britanniában vagy Belgiumban működik és megfelelő nemzetközileg elfogadott szabványos háttérrel is rendelkezik. A távolságarányos díjrendszerrel szükségtelenné válik a „hordozható készülékekkel” ellátott mozgó ellenőrök alkalmazása, mivel az igénybevétel a fel- és leszálláskor történő leolvasás alapján vonódik le a kártyáról.

Digitális kultúra, közgyűjtemények Az emberiség örök vágya, hogy értékeit felmutassa és megőrizze az utókor számára – ez a kultúra egyik legfontosabb feladata. A kultúra megőrzött elemei természetesen nemcsak esztétikai funkciót töltenek be, hanem például a nevelés terén gyakorlati, más szempontokból pedig elméleti és ideológiai értékük van. A digitalizált kulturális örökségnek is ugyanezt a szerepet kell játszania. Az Európai Bizottság által megfogalmazott alapelv: „Európa kulturális és tudományos öröksége közkincs, a forrásokat feltétlenül digitalizálni kell annak érdekében, hogy a polgárok jobban hozzájuk férhessenek és mind a múltbeli, mind a jövőbeli kulturális örökséget meg lehessen őrizni.”

27

Globalizálódó világunkban ez különösen fontos, hiszen a digitalizált kulturális vagyon forrása az oktatásnak, az idegenforgalomnak és a médiaiparnak is. A digitalizálási tevékenység többféle formát és tartalmat érint, hiszen múzeumi tárgyakat, közérdekű iratokat, régészeti leleteket, audiovizuális archívumokat, térképeket, történeti dokumentumokat, kéziratokat, könyveket mind lehet digitalizálni. A digitális gyűjtemények nem teszik feleslegessé a hagyományos gyűjteményeket. A hagyományos közgyűjtemények szerepe azonban megváltozik: a közzététel, a bemutatás terhei nagyrészt lekerülnek a vállukról és legfontosabb feladatuk a gyűjtés, megismerésre alkalmassá tétel, rendszerezés, tárolás, valamint az összegyűjtött anyag digitalizálása lesz. A nemzeti kulturális örökség digitalizálása alapvető fontosságú társadalmi érdek, megkerülhetetlen állami feladat, mert az információs társadalom mennyiségileg és minőségileg több és gyorsabban megszerezhető információt igényel, s az információhoz való hozzáférés biztosításának egyik legjobb módja a digitalizálás és a digitalizált tartalom szolgáltatása. A közgyűjteményi hálózatnak ebben különösen nagy szerepet kell vállalnia. Az állami szerepvállalással elvégzett digitalizálás, és a digitalizált tartalom közkinccsé (szabadon hozzáférhetővé) tétele nem jelentheti a közgyűjtemények bevételeinek teljes megszűnését. A közgyűjtemény fenntartásának, működésének biztosítására olyan új, prémium szolgáltatások kialakítását kell ösztönözni, amelyek fedezni tudják a költségek jelentős hányadát. A digitalizálás, a digitális tartalom megjelenítése, az internetes hozzáférés élesebbé teszi a szerzői jog problémakörét, melynek jelenlegi megoldása erősen korlátozó hatású, nemcsak az irodalmi, de a tudományos művek területén is. Nyilvánvaló zsákutca, ha engedély illetve térítés nélkül nem lehetne megismerni, felhasználni vagy lemásolni az egyébként felhalmozott ismeretek, művek túlnyomó részét. Ez az elektronikus környezetben csak kiélezné a társadalom szétszakadását az információval rendelkezők, illetve az abból kizártak körére. Ebben a kérdésben nem létezik nemzeti eljárásrend, a tudás, a kultúra egyetemessége miatt csak öszszehangolt modell adhat esélyt egy fenntartható megoldásra. A Digitális Magyarország program támogatja a kultúra értékeinek megőrzését szolgáló olyan megoldásokat, mint a mindenki által látogatható, ingyenes, internetes közkönyvtár, a Magyar Elektronikus Könyvtár; a magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartását, illetve egyes folyóiratok archiválását végző Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis; a korábban tudományos igényű digitalizáló műhelyként, elektronikus kiadóként működő Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ (Neumannház). Támogatni kívánjuk a tudásalapú társadalom, a digitális kor új archívumainak működését, a korábbi Nemzeti Digitális Adattár (NDA) és a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) összevonásával létrehozott MaNDA tevékenységét. Ezek az archívumok nemzeti kultúránk értékeit teszik elérhetővé digitális formában úgy, hogy felhasználják a hálózati médium újszerű vonásait is. Az NDA és a NAVA a nyitottság, az önszerveződés, az újrahasznosítás, a tartalomintegráció révén több területen és többféle értelemben is magasabb szintre emeli közgyűjteményeink, kulturális adatbázisaink, az államigazgatás adatvagyonának, a nemzet tudáskészletének értékét. A NAVA újfajta közkönyvtár: az audiovizuális dokumentumok kötelespéldány-gyűjtőhelye, az NDA pedig a digitális könyvtári és levéltári világot fogja össze, teszi egységesen kereshetővé, egy felületen keresztül elérhetővé.

28

Igen fontosnak tartjuk a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) szerepét, hiszen 2000-től annak berkein belül működik az első állami pénzből finanszírozott digitális könyvtári tartalom Magyarországon. Célja a legjelentősebb XX. századi és kortárs magyar szépírók teljes életművének elérhetővé tétele. Ezáltal a világ bármely pontján megismerhetővé válik a kortárs magyar irodalom színe-java, az internetre forrásértékű szövegek kerülnek fel, minél teljesebb körű, sok szempontú keresési, elemzési lehetőséget biztosítva. Az irodalmi művek mellett a tagok életrajzát, műveik teljes bibliográfiáját és a róluk szóló szakirodalmat is összegyűjti az a szakértő, akit az írók, vagy örököseik választanak ki az életmű feldolgozására. Audiovizuális kötelespéldány archívum ma még kevés országban van, de a meglevőket ugyanaz a felismerés hozta létre: az elektronikus médiában keletkező audiovizuális dokumentumok a nemzeti kulturális és történelmi örökség részét képezik. Megőrzésük és hozzáférhetővé tételük a jövő számára ugyanolyan fontos, mint a nyomtatványoké, vagy a képzőművészeti alkotásoké. Megteremtjük annak a jogi feltételeit, hogy a jövő nemzedéke számára történő megőrzés érdekében a digitálisan megjelent közhasznú és közérdekű tartalmak kötelespéldányát kötelező legyen átadni valamely erre kijelölt szervezet részére. A kötelezően tárolandó tartalmak közé kerülés feltételrendszerét a társadalomtudományok neves szakértőinek bevonásával kell kialakítani. A Digitális Magyarország Programja támogatja a „Mandalat 1.0” dokumentumban16 megfogalmazott feladatokat, elfogadva, hogy: „Az állam feladata a digitális korban is az, hogy a köztulajdonban lévő kulturális javak esetében biztosítsa, a magántulajdonban lévőket illetően pedig segítse elő azok hosszú távú megőrzését és hozzáférhetőségét a rendelkezésre álló legmagasabb technológiai színvonalon. A kulturális örökség gondozása nem képzelhető el az erre hivatott intézmények és szakemberek nélkül. Ez okvetlenül finanszírozási kötelezettséget is ró az államra. Fontos eszköz a magyar digitális kulturális örökség közvetítése az európai kultúra soknyelvű digitális adattárai, így például az EUROPEANA felé. A szabályozásnak abból az alapelvből kell kiindulnia, hogy a magyar kultúra és a magyar kultúrafogyasztók érdeke a lehető legteljesebb körű és lehető legszabadabb, digitális formában történő hozzáférés a kulturális javakhoz a jog által kijelölt határokon belül. A fenti cél eléréséhez a kultúrpolitikának aktív szerepet kell vállalnia a jogi szabályozás alakításában. A közgyűjteményeknek, mint a magyar állam tulajdonában lévő kulturális javak vagyonkezelőinek a közkinccsé tételre vonatkozó kötelezettségét ki kell terjeszteni a digitális közegre is. Támogatandóak a jogkezelés terén a nyitottabb kulturális hozzáférési filozófiát követő, bevált gyakorlatok (pl. Creative Commons, GNU Public License, Open Access). Kívánatos, hogy az újonnan keletkező kulturális javak jogtulajdonosai 16

A nemzeti kulturális örökség a digitális technológia korában című, 2012. novemberben megjelent Mandalat 1.0 című dokumentum alapján: http://work.mandarchiv.hu/wp-content/uploads/2013/01/Mandalat-1pont0_2012-11-28-Final.pdf 29

mennél nagyobb számban ezen rendszerek keretei között határozzák meg jogosultsági igényeiket. A köztulajdonban lévő kulturális javak esetében az államnak, mint tulajdonosnak kezdeményeznie kell a közcélú digitalizálást (a kulturális javak digitális másolatainak elkészítését és metaadatokkal való ellátását) legalább a megőrzés (központi, állami mentés) érdekében. A magántulajdonban lévő, illetve szerzői, személyiségi és más jogi védelem alá eső kulturális javak közül a kulturális örökségvédelmi törvény által védetté nyilvánítottak esetében biztosítani kell a köz számára a tudományos, szakmai célú hozzáférést. Ezen javak megőrzési céllal történő digitalizálásának fontossága nem kérdőjelezhető meg, abban az esetben sem, ha a jogtulajdonosok a hozzáférési lehetőségeket korlátozni kívánják. Kívánatos, hogy a tudományos élet szereplői által közpénzen, azaz közintézményekben (pl. egyetemeken, akadémiai kutatóhelyeken), illetve állami finanszírozású pályázatok (pl. NKA, OTKA) keretén belül létrehozott, digitális formában is létrejövő folyóiratcikkek, tanulmányok, PhD értekezések, kutatási jelentések stb. szintén szabad hozzáférésűek legyenek (a jogi korlátok tiszteletben tartásával)17. A szerzői jogi védelem alá eső kulturális javak digitális másolatainak közzétételét is lehetővé kell tenni a jogtulajdonos engedélyével. Ki kell alakítani a kereskedelmi forgalomban már nem kapható kiadványok közcélú hozzáférhetővé tételének lehetőségeit.” Nem kell attól félni, hogy az e-könyvek térhódításával a könyvtárosok elvesztik munkájukat. A jelenlegi „papír-alapú” könyvtárak továbbra is fennmaradnak, még azt követően is, ha esetlegesen valamikor a távoli jövőben minden új kiadvány kizárólag elektronikusan jelenik meg. Az elektronikusan megjelent kiadványok is elhelyezésre kerülnek, illetőleg elérhetők ezekben a könyvtárakban is, ahol a rendszerezésük, a helyszínen vagy interneten keresztül érdeklődő olvasók számára az eligazítás a könyvtárosok feladata marad. Ugyanakkor a hagyományos és az e-könyvek kiadásának trendjét figyelembe véve várhatóan átalakul a könyvkiadói, könyvterjesztői és könyvtárosi szakmák tartalma. A későbbi korok kutatói számára felbecsülhetetlen értékű tudásbázist jelenthet a honlapokon fellelhető tartalmak kötelező archiválása. Ez különösen azért fontos követelmény, mert az információk zöme ma már nem a fizikailag megőrizhető és levéltárba helyezhető papíron vagy más adathordozón jelenik meg, hanem egyre inkább csak elektronikus formában, online elérhetőséggel teszik közzé. A világhálón megjelenő tartalmak hozzáférhetősége azonban véges. Egy weboldal átlagos élettartama mindössze 75 nap, mivel a webhelyek változnak, a tartalmakat leszedik. Emiatt számos fontos és értékes gondolat és dokumentum tűnik el a „digitális fekete lyukban”. 17

Ebbe a körbe illik a Magyar Tudományos Akadémia korábban már említett open access kezdeményezése. Az Akadémia ennek támogatásával lehetővé kívánja tenni az akadémiai kutatóhelyeken keletkezett, szerzői jogi védelem alatt álló szellemi alkotások központi archiválását és a tudományos közösség számára való nyílt hozzáférését

30

Ezt a veszélyt felismerve a British Library évek óta készül a világháló archiválására. Az elmúlt egy évtizedben lezajlott jogi és technológiai előkészületek után most már készen áll rá, hogy kivesse hálóját az összes .uk végződésű weboldalra. A könyvtár tervei szerint a digitális archívum már az év végén hozzáférhetővé válik a felhasználók számára.18 A weboldalak archiválásának igénye, igaz csak szűkebb körre vonatkoztatva, nálunk is felmerült. A KIETB 19. számú Ajánlásának már a 2004-ben megjelent 1.0 verziója előírta a gov.hu végű közigazgatási honlapok számára a tartalmak kötelező archiválását. Az ajánlás megfogalmazása szerint: „Rendező elvként javasolt annak figyelembe vétele, hogy tudásanyag vagy hasznos információ ne kerüljön szemétkosárba.”19 A technikai-technológiai fejlődés, köztük is elsősorban a tárolókapacitások növekedése, mára már nálunk is megteremtették a feltételeit annak, hogy az archiválás követelménye az elektronikus könyvek, internetes folyóiratok, és a közigazgatási honlapok tartalmai mellett kötelező érvénnyel kiterjedjen minden .hu végű honlapra. A honlapokon megjelenő tartalmak archiválásának rendje azonban jogi és technológiai szempontból is speciális szabályozást igényel. Figyelembe véve azt, hogy a világhálón nagyon sok értéktelen „infoszemét” is található, levéltáros szakértők bevonásával olyan szelekciós elvet kell kialakítani, amely a korábban megfogalmazott rendező elv alapján segít kiszűrni az érdemleges tartalomhoz való hozzáférést nehezítő „zajt”, szemetet anélkül, hogy a későbbi korok kutatói számára hasznos, megőrzendő értékből vesztenénk.

Digitálisan közvetített multimédia tartalom Ma már a médiaszolgáltatók nagy többsége digitálisan – vagy digitálisan is – osztja meg a célközönség számára kialakított tartalmát. A televíziós műsorszolgáltatók fokozatosan térnek át a hagyományos analóg sugárzási módról a digitálisra. A legújabb tervek szerint Magyarországon a teljes átállás 2013 végéig megtörténik. Egyre több az interneten keresztül is sugárzó rádió- és tévécsatorna. A nyomtatott sajtó jelentős részének az internetes változata is elérhető. A média és hírközlési szolgáltatók felügyeletére hivatott a Nemzeti Média és Hírközlő Hatóság. A jelenlegi kormány e feladatok ellátása mellé az internettel és a frekvenciagazdálkodással kapcsolatos összes feladatot – a stratégiaalkotástól kezdve a távközlési szolgáltatók felügyeletéig, bizonyos esetekben szankcionálásáig – jogszabály-alkotási jogkörrel az NMHH hatáskörébe helyezte, a kormány lényegében összes ezzel kapcsolatos jogosítványát a hatósághoz delegálva. A Hatóságnak jelenleg több olyan jogosítványa van, amely túlmutat rendeltetésén, az ágazat irányítása teljes mértékben kikerült a kormány hatásköréből. A Digitális Magyarország Programja az első lépések között kívánja megszüntetni ezt a – kormány hatékony működését gátló – állapotot, és visszaállítani a jogállami kereteket, egyidejűleg leválasztva a hagyományos média és hírközlési feladatoktól az internet és a távközlési szolgáltatók felügyeletét, valamint a vezeték nélküli internet szolgáltatáshoz is szükséges, korlátos nemzeti vagyonnal történő hatékony gazdálkodást biztosító frekvenciagazdálkodási területeket. Az új frekvenciastratégiát hazánk valós igényei alapján alakítjuk ki, és megszüntetjük a jelenlegi pártpolitikai érdekek szerinti frekvencia kiosztást. Garantáljuk, hogy a távközlési szolgáltatók, TVrádió műsorszolgáltatók átlátható rendszerben jussanak frekvenciához! 18

http://hvg.hu/tudomany/20130405_Archivalja_az_internetet_a_British_Librar Az ajánlás legfrissebb változata: Közigazgatási Informatikai Bizottság 19. számú Ajánlás a közigazgatási szervek által működtetett honlapok tartalmi és formai követelményeire, verzió 3.0 (2009), V.16. pont (3435.oldal) http://www.ekk.gov.hu/hu/kib/kib_19_honlap_v3.0.pdf 19

31

Nagy lehetőségek rejlenek a digitális átállás során felszabaduló korábbi sugárzási csatornák, frekvencia-blokkok, az ún. TV-s fehér sávok felhasználásában. Ez olyan kiaknázatlan forrás, amely alkalmas arra, hogy számtalan alkalmazás és szolgáltatás hordozója legyen, mivel jók a terjedési jellemzői és viszonylag nagy frekvencia blokkokból áll.

Digitális állampolgár, digitális közösségek A gyors műszaki fejlődés, a miniatürizálás eredményeként megszűnt a korábbi kötöttség az asztali számítógépekhez, ma már bárhol és bármikor kapcsolódhatunk az internethez számítási, informatikai kapacitáshoz mobiltelefonok és egyéb kommunikációs eszközök (PDA, netbook, táblagépek, okos-telefonok) igénybevételével, és ez a változás a közeljövőben várhatóan gyorsul. A mobiltelefonokhoz kapcsolódó mobilinternet az ország jelentős részén20 biztosítja az előfizetői számára a szélessávú adatátvitel lehetőségét, amely sebességben és biztonságban ma már közelíti a vezetékes szolgáltatás technikai paramétereit. Az okostelefonnal rendelkezők számára ez a szolgáltatás elérhető, azonban hátránya a külön (Európában az egyik legmagasabb) hozzáférési költség. A nagyvárosokban, valamint a 2008-ban indult wifi-falu programnak köszönhetően több, a vezetékes internet szolgáltatástól elzárt területen, illetőleg egyes közintézmények, szállodák, szórakozóhelyek, könyvtárak stb. területén egyre több helyen létesülnek hotspotok, azaz ingyenes wifi elérhetőséget biztosító helyek. Számos külföldi példa bizonyítja, hogy a wifi/wimax technológia fejlettsége technikailag/technológiailag ma már lehetőséget nyújt arra, hogy akár teljes nagyvárosokban biztosítani lehessen az internet korlátlan elérhetőségét. Ehhez képest már nem nagy lépés a Digitális Magyarország program által elérni kívánt cél, a települések, közösségi terek jelentős részén nyílt wifi lefedettség biztosított legyen. Az interneten keresztül elérhető közösségi multimédia az, amely a jövő állampolgárainak kiteljesedését szolgálja. A közösségi média az a média, amit elsődlegesen közösségek csoportok formálnak közösségi szinten, nem az (újság)írók és a médiavállalkozások. A blogolás, a wikik, a közösségi hálózatok és a kapcsolódó technológiák együttesen alkotják a web 2.0-nak is nevezett interaktív média új formáját.21 20

Szolgáltatótól függően változó lefedettségi területen A közösségi média erejét, mozgósító képességét és hasznosságát jól példázza a 2013. március 15-i katasztrófahelyzet. A hivatalos szervek és a közszolgálati média késtek a tájékoztatással, honlapjaik nem tartalmaztak aktuális információkat, vagy elérhetetlenné váltak a túlterhelés miatt. A közösségi oldalak – elsősorban a facebook és a mikroblogok – ugyanakkor szinte izzottak a különböző helyszínekről szóló információktól, a bajba jutottak segítségkérésétől vagy éppen a segíteni szándékozók felajánlásaitól. Nagyon gyorsan megjelent egy google maps alapú interaktív térkép, amelyen feltüntethetők voltak a mentésre várók helyszínei, valamint a melegedő helyek. Az információk egymás közti megosztása révén a hírek robbanásszerűen terjedtek, így nagy valószínűséggel eljutottak azokhoz is, akiknek segítségre volt szükségük, illetve azokhoz is, akik segíteni akartak és tudtak. Ez is egy szemléletes példa arra, hogy miért elengedhetetlen s a közösségnek előnyös, ha akár erős állami segítséggel, de mindenki széles sávú eléréshez jut. Az a legkevesebb persze (ahogy az onlinemarketing.blog.hu is írja), hogy minden kormányzati hírforrásnak önálló és erős (vagy épp központi és okosan promotált) Facebook jelenléttel kellene bírnia. Az interaktív térkép, amin a segítségre szorulókat és a melegedőhelyeket jelzik, elképzelhetetlen lett volna még pár évvel ezelőtt is. A közösségi média, mint platform él. Az államgépezet lassú, sokszor inadekvátan reagál, ügyetlen. Ez kurzusfüggetlen. Az azonban alapvető politikai kérdés, hogy egy kormányzat mindent ki akar sajátítani, vagy arra épít, hogy a szolgáltatókkal együttműködve szó szerint szinte az összes háztartásig kinyitható a szélessáv, s a platform mellé az eszközhöz jutás is támogatható rászorultság esetén, miközben a tudást IT mentorokkal el lehet juttatni, be lehet gyakoroltatni, s így lesz versenyképes az ország. Vagy a másik út: megáll az élet s közben a hivatásos és civil hősöknek drukkolunk, a civil áldozatokért fáj a szívünk. 21

32

A hivatalos szerveknek is fel kell ismerniük, hogy a közösségi média különböző formái sok esetben hatékonyabbak lehetnek a hagyományos információs csatornáknál. Különösen érvényes ez az előre nem tervezhető, nem várt, vagy rendkívüli helyzetekre. Ezekben az esetekben a hatóságoknak, az érintett állami szervezeteknek nem egyszerűen feladatuk, hanem kötelességük, hogy a szükséges információkkal ellássák az érintetteket, és tájékoztassák, lehetőség szerint szervezzék a segíteni akaró és tudó lakosságot. Ehhez a korábban gyakorolt eszközök mellett fel kell használniuk a közösségi média nyújtotta lehetőségeket is, amelyek kétirányú interaktív kommunikációt tesznek lehetővé, ezáltal a tájékoztató funkciókon kívül a konkrét vészhelyzetekben szükséges gyors beavatkozás feltételei is megteremtődnek22. Az állampolgárokkal történő 21. századi színvonalú kapcsolattartás érdekében nemcsak a rendkívüli helyzetek kezelése során lehet hasznos, ha a közigazgatási szervek és szervezetek nemcsak önálló, naprakész honlappal és éjjel-nappal folyamatosan elérhető contact centerrel rendelkeznek, hanem jelen vannak a közösségi média felületein is. A kapcsolattartásnak ez a közvetlen formája az aktuális helyzetek kezelésén túl az egyes helyi vagy országos tervek, elképzelések ismertetése és megvitatása révén is a demokrácia kiteljesedésének egyik eszköze lehet. A digitális korszak adta lehetőségekhez, a web 2.0 adta szélesebb és hatékonyabb kommunikációs térhez igazodva, a felhasználók mindennapi felhasználási gyakorlatát figyelembe véve kialakítjuk az átjárhatóságot biztosító interfészeket a közigazgatási IT rendszerek és a web 2.0 eszközök, valamint a mobilinternet rendszerek között. Az új kommunikációs csatornákat elsősorban az állampolgárok számára gyorsan és hatékonyan eljuttatandó információk kezelésére kívánjuk felhasználni, mert ennek sok esetben – főleg vészhelyzetek esetén – életmentő szerepe lehet. Ennek érdekében olyan szabályozást vezetünk be, amely a közigazgatás és közszolgálat szervei számára kötelezően előírja a közléseik naprakészségét és a publikált információk leképezését a web 2.0 eszközökön (Facebook, Iwiw, Google, Twitter, stb.), ahol az eredeti forrás, mint közhiteles forrás megjelölése kötelező lesz. Az információk egyirányú közlésén túl megvizsgáljuk a web 2.0 eszközök beépíthetőségét az e-közigazgatási folyamatokba is. A digitális világ új eszközöket nyújt a szabadság és a demokrácia kiteljesítéséhez: az infokommunikációs alapjogok a 21. századi társadalom új szabadságjogai. Ezt ismerte fel az Egyesült Nemzetek Szervezete, amelynek támogatásával az információs társadalomról tartott 2003-as genfi csúcstalálkozó (WSIS) kimondta: az információs társadalomnak az emberiség közös tudását bárki számára hozzáférhetővé kell tennie, hogy az információt bárki létrehozhassa, elérhesse, felhasználhassa és megoszthassa. Ezt a gondolatot még magasabb szintre emelte az ENSZ Közgyűlés 2011-ben elfogadott közgyűlési állásfoglalása, amely az internet-hozzáférést alapvető emberi jogként határozza meg. Javasoljuk, hogy alkotmányunk rögzítse ezt a szabadságjogot. Valljuk, hogy az internet új szintre emeli és visszafordíthatatlanná teszi a szabadság és a demokrácia kiteljesítését a 21. században. Aki ezt a folyamatot csak utolérni, nem meghaladni akarja, az lemarad. Ez a megközelítés, amennyiben élni tudunk vele Magyarország számára is új esélyt ad. Megteremtjük annak eljárási, jogi és technikai feltételeit, hogy a hagyományos (a tértivevényest is beleértve) levelezéssel egyenértékű, vagy annál megbízhatóbb kommunikációs csator22

Pl. a 112 segélyhíváshoz kapcsolódó web-szolgáltatások révén hiteles veszélyhelyzeti képet, és segítségnyújtáshoz szükséges információt lehet nyújtani minden közlekedőnek.

33

naként ismerjék el az erre alkalmas hiteles elektronikus közléseket. A nyilvántartásba vett hiteles elektronikus kézbesítési címet, illetve az onnan küldött közléseket hiteles közlésként fogadják el. A szélesen értelmezett közigazgatás, közszolgálat minden szerve képes legyen az ügyfelek igénye esetén ilyen módon kommunikálni, és erre ösztönözzük a gazdálkodó és nonprofit szektort is. Ehhez az állam az ügyfélkapu továbbfejlesztésével mindenki számára hozzáférhető, de nem kizárólagos lehetőséget biztosít. El kívánjuk érni azt, hogy a közhitelesen digitalizált iratokat a polgárok állampolgári tárhelyeik közvetítésével hitelesen megoszthassák egymással és a közigazgatással. Megteremtjük a társadalmi szervezetek alakításának és működtetésének jogszabályi, eljárási és technikai alapjait a digitális térben. Térítésmentes alkalmazásokat és szolgáltatásokat biztosítunk mindazok számára, akik az infokommunikáció eszközeivel kívánják létrehozni szervezeteiket, az infokommunikációs térben kívánják tagságuk érdekeit képviselni. A hivatalos közösségi elektronikus cím és közösségi tárhely, a velük elérthető e-demokráciát támogató szolgáltatások az állampolgár - állampolgári közösség - állam hármasságban teljesítik ki az egyéni és közösségi szabadságot az interneten. Szükségesnek tartjuk megvalósítani a közpolitikai és közéleti e-demokrácia tranzakciós, interakciós, kommunikációs és információs tartalomszolgáltatását az állampolgárok és közösségeik számára a teljes uniós vertikumban, egészen a helyi lakóközösségekig. Ennek megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk átültetni a hazai jogba az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának az e-demokráciáról szóló CM/Rec (2009)1 ajánlását. Ma a közhatalom és közigazgatás folyamatai a választók és gyakran az intézmények számára is átláthatatlanok. Kormányzati, közigazgatási szakmai segítséggel konzultációs teret kívánunk biztosítani az állampolgárok és közösségeik számára a szélesen értelmezett közügyek megvitatása és a kölcsönös tájékoztatás céljából. Támogatni javasoljuk a kormányzat számára a wiki modell alapján működő tartalomfejlesztő közösségeket az egységes közigazgatási gyakorlat kialakítására, az állampolgárok jogegyenlőségének kiteljesítése érdekében. Az állampolgári és közösségi jogok mind teljesebb gyakorlásának lehetővé tétele érdekében – az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának az elektronikus szavazásról szóló Rec(2004)11 számú ajánlására építve – megteremtjük az elektronikus szavazás technikai alapjait. Első lépésként – az országos népszavazásokat, valamint az uniós, a parlamenti és önkormányzati választást kivéve – meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy az állampolgárok és közösségeik személyes megjelenés nélkül, infokommunikációs eszközökkel fejezhessék ki véleményüket (szavazhassanak, választhassanak), hogy felvetéseiket, panaszaikat nyílt formában, másokkal együttműködve fogalmazhassák meg bármely közhatalmi és közigazgatási szerv felé. A későbbiekben, pilot megoldások tapasztalataira építve meg kell teremteni az első lépésben kizárt esetekben is az elektronikus véleménynyilvánítás lehetőségét. Különösen fontosnak tartjuk azt, hogy az alkotmányozó többség az internet nyilvánossága előtt adjon számot arról, milyen módon, milyen célok érdekében kívánja módosítani az alkotmányt és más jogszabályokat, adjon lehetőséget a nyílt részvételre az alkotmány megalkotásának, a jogi környezet aktualizálásának folyamatában. E téren is szakítunk azzal a gyakorlattal, amely jelenleg kialakult: megengedhetetlen, hogy jogszabályokról eldugott emailcímeken, betarthatatlanul rövid határidőkkel, puszta formalitásként kérnek véleményt. A nyílt, digitális jogszabályalkotás garanciális időminimummal a hálózatos demokrácia olyan eszközét adja a társadalom kezébe, amellyel nyomást gyakorolhat a közpolitika és a közélet bármely intézményére.

34

Digitális közigazgatás és közszolgáltatások Az elektronikus közigazgatás és közszolgáltatások terén 2010-ig elért eredményekre építve az állampolgárok minden ügyintézési helyén biztosítani kell a közigazgatási ügyek elektronikus indításának vagy teljes elintézésének lehetőségét, bővíteni kell a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztül elérhető közszolgáltatások körét, meg kell valósítani e szolgáltatások tetszőleges digitális platformon keresztül történő elérhetőségét, biztonságosabb megoldás alkalmazásával erősíteni kell a személyes adatok illetéktelen hozzáférés elleni védelmét. A közszolgáltatások hatékonyságát az alábbiakkal kívánjuk növelni:  a jelenleg személyes megjelenést igénylő közigazgatási, közüzemi ügyintézések lehetősége interneten és/vagy más elektronikus csatornákon, megtartva a hagyományos formák lehetőségét is, transzparens követhető módon;  az egyes nemzeti szintű közszolgáltatási rendszerek EU szintű összekapcsolása és átjárhatóságának biztosítása;  a hagyományos papír alapú igazgatási rendszerek és az elektronikus megoldások átjárhatóságnak megteremtése, a Magyar Posta aktív közreműködésével és ügysegédi szolgáltatásaival;  az európai nagysebességű hálózat révén gyors összeköttetés az EU közigazgatási, kulturális, oktatási, egészségügyi és más szervezetei között, melynek eredményeként különböző típusú (energetikai, távközlési, közlekedési stb.) adatbázisok jönnek az állami és EU-s adatvagyon nemzeti hasznosítása a hazai vállalkozások támogatása érdekében, hogy az innen szerzett információk alapján kibontakoztathassák innovatív ötleteiket, ezáltal is új munkalehetőségeket teremtve. Alapvető kormányzati feladat annak biztosítása, hogy mindenki biztonságosan hozzáférhessen elektronikusan is a szélesen értelmezett közszolgáltatásokhoz és a közhasznú információkhoz. Biztosítani kell, hogy a felhasználók, vagyis a magánemberek, a vállalkozások, a civil szervezetek stb. hivatalos ügyeik elektronikus úton történő intézése során, az állam és a közszolgáltató vállalkozások ügyintézésben közreműködő szerveit az általuk preferált, az adott feladathoz alkalmas csatornán (személyes, internetes, vezetékes- és mobiltelefonos stb.) egyaránt elérhessék. Az adatvédelmi követelmények maradéktalan kielégítése és a választási lehetőség biztosítása érdekében alapelvként rögzítjük, hogy az elektronikus út mellett az ügyintézésben fenn kell tartani a személyes kapcsolatra épülő, illetve ahol ez értelmezhető, a többcsatornás (személyes, írásbeli, elektronikus, telefonos stb.) megoldásokat is minden olyan esetben, ahol személyes adatok kezelésére is sor kerül. Egyes csatornák monopolisztikus helyzetét csak alaposan indokolt kivételként szabad lehetővé tenni. Az e-közigazgatási stratégiánk fókuszának sokkal inkább a közigazgatás és ügyfelei (állampolgárok, vállalkozások, civil szervezetek) közötti viszony változására kell koncentrálnia, és ezen keresztül kihasználni a technológia biztosította lehetőségeket. A hangsúlynak azon kell lennie, hogy hogyan tudja a közszolgálat kialakítani azokat az új munkamódszereket, amelyekkel képessé válik gyorsan és hatékonyan válaszolni a változó állampolgári igényekre és a kialakuló új politikai és piaci kihívásokra. A megcélzott átalakulásnak az állampolgárokat és vállalkozásokat már nem pusztán szolgáltatások igénybevevőiként, hanem azok tulajdonosaiként, fejlesztésük aktív szereplőiként kell figyelembe vennie. A jogi szabályozásban vissza kell térni a közös alapokat és megfelelő minőségbiztosítást lehetővé tevő szabályozási modellhez, figyelembe véve a technológiai fejlődés által lehetővé tett 35

újabb megoldásokat (mobiltelefonok, tabletek térnyerése, NFC23 lehetőségei). A közigazgatási és informatikai szakmai szervezetekkel szoros együttműködésben elő kell készíteni a közigazgatás és közüzemi közszolgáltatás elektronizálásáról szóló törvénytervezetet. Rendezni kell az elektronikus térben való azonosítás szabályait az adatvédelem és a személyes adatok kezelésének célhoz kötöttsége szigorú figyelembe vételével. Felülvizsgálatra szorul a hosszú vajúdás után benyújtott informatikai biztonságról szóló törvény is, amely jelen formájában nem alkalmas a kérdés átfogó rendezésére. A törvények elfogadása után rövidesen meg kell jelenniük a végrehajtást szolgáló rendeleteknek, melyek előkészítése már most el kell, hogy induljon. Szabványosított ügyintézési felületek kialakítása szükséges, amelyeken keresztül az ügyfél ezen egységes közszolgáltatási infrastruktúra keretei között találkozik a szolgáltatást nyújtók lehető legszélesebb körével, köztük az állam különböző szerveivel, miközben az állam biztosítja az elektronikus közszolgáltatások egyetemes elérhetőségét. Az elektronikus közszolgáltatások hitelessége, minősége, üzembiztonsága és a kezelt adatok biztonsága az állam által garantált kell legyen, az üzemzavarokból adódó kiesések megfelelő korrekciós rendszerével. Az elektronikus közszolgáltatásokkal szembeni általános követelmény, hogy e szolgáltatások az igénybe vevő mindenkori élethelyzetéhez igazíthatók legyenek, az ügyfél számára személyre szabható, igényeihez igazodó ügyintézési felületet biztosítsanak, az ügyeket pedig lényegében egyablakos módon lehessen intézni. Ki kell alakítani az elektronikus közszolgáltatást nyújtó intézmények és közigazgatási hatóságok: államigazgatási szervek, önkormányzatok, illetve az azokat igénybe vevők egységes azonosításának módszereit. Ezt a szolgáltatást az EU irányelv tervezetének megfelelően mindenképpen állami felelősségvállalás mellett kell megvalósítani, hiszen az állam felelős valamennyi polgáráért és intézményéért, ezt a feladatot csak származtatott módon az elsődleges felelősség fenntartásával lehet átruházni, más szervezet nincs abban a helyzetben, hogy ezeket a tényeket az állami nyilvántartásoktól függetlenül tanúsítsa. Egy adott élethelyzet megoldásához tartozó ügyintézési folyamathoz és eljárásokhoz tartozó dokumentumok automatizált feldolgozhatósága érdekében a jelenlegi üzenetváltás jellegű kapcsolattartás helyett az ügyek, élethelyzetek komplett, folyamat szemléletű kezelését kell lehetővé tenni az elektronikus (és hagyományos) rendszerekben. Az ügyintézés gyorsítása érdekében meg kell valósítani, hogy az államigazgatás valamely nyilvántartásában már elektronikusan tárolt adathoz az ügyintézéshez szükséges mértékben emberi beavatkozás nélkül, közvetlen gép-gép kapcsolat útján jusson hozzá az ügyintézési folyamatot végző informatikai rendszer. Az elektronikus ügyintézés folyamatában biztosítani kell az ügy(ek) folyamatos nyomon követésének lehetőségét, azaz az ügyfél folyamatosan ellenőrizhesse, hol tart az ügy intézése, esetlegesen hol és minek kell utánanéznie (kérdeznie, tennie valamit). A központi rendszer a felhasználók számára jelenleg is nyújt egy egyszerű tárolási szolgáltatást, a „tartós tár”-at. A tartós tár alkalmas a közigazgatási ügyintézéskehez kapcsolódó hiteles megőrzés alapfunkciójának megvalósítására, ami a megfelelő infrastruktúrával nem rendelkező felhasználók számára a tartós hiteles megőrzés alapfeltétele, de összetettebb archiválás szolgáltatást (pl. célzott keresést, mappába rendezést stb.) nem nyújt. A továbbfejlesztés során ezt ki kell bővíteni olyan szolgáltatásokkal, melyek képesek egyrészt az ügyfelek hiteles elektronikus dokumentumaival kapcsolatos összes alapfeladat ellátására, másrészt az intézményi irattárak részét képező elektronikus iratok a levéltárba adásig történő szolgáltatásként, 23

NFC=near field communication. A rádiófrekvenciás azonosítást (RFID) felhasználó érintés nélküli kommunikációra, tranzakciókra alkalmas eszközök.

36

az intézmények felügyelete és felelőssége alatt álló tárolására és hatékony elektronikus levéltári átadására, valamint lehetőséget biztosítanak a más őrzési vagy ügyintézési rendszerekbe való hiteles átadásra és nyilvános vagy meghatározott kör számára történő közzétételre. A közigazgatási hatósági eljárásokban a hatóságok közötti kapcsolattartást teljes körűen és kizárólagosan elektronikus úton – azon esetek kivételével, amikor a kapcsolattartás más módon hatékonyabban valósítható meg – sürgősen meg kell valósítani. Az infokommunikációs technológia fejlődése több szempontból is meghaladottá tette az intézményi szintű számítástechnikai részlegek kialakítását, fenntartását. Egyik oldalról az egyes gépek kapacitása haladja meg a kisebb szervezetek szükségleteit, másik oldalról az üzembiztos működéshez szükséges infrastruktúra kialakítása és fenntartása nem biztosítható gazdaságosan ezeknél a szervezeteknél, de a szükséges tudás sem megfizethető az ilyen rendszerek működtetéséhez, fenntartásához. Ezzel párhuzamosan a terhelések kiegyenlítése, a kapacitások folyamatos kihasználása is megköveteli a kooperatív, hálózatos architekturális átalakítást. A központi közigazgatás intézményei számára olyan, központilag menedzselt működési infrastruktúrát kell kiépíteni illetve fenntartani, amely középtávon megoldja e rendszerek gazdaságos elhelyezését, fizikai és informatikai szempontból történő védelmét, a folyamatos szolgáltatást, valamint lehetőséget biztosít a hatékony tudás-, illetve információ-megosztásra. A kis- és közepes méretű önkormányzatok, közigazgatás szervek, kormányhivatalok elektronikus ügyintézési szolgáltatatásainak biztosítása, a hatékonyabb elektronikus szolgáltatásnyújtás megvalósítása, az állampolgárok és vállalkozások hatékonyabb és ügyfélközpontú kiszolgálása csak az ASP központok, bennük felhőbe szervezett kapacitás üzemeltetésével lehetséges gazdaságosan, amelynek kialakítása a közeljövő feladata. Azok számára is meg kell nyitni a lehetőséget ügyeik elektronikus formában történő elintézésére, akik internet-eléréssel, vagy ügyeik elektronikus intézéséhez szükséges szakértelemmel, tapasztalattal nem rendelkeznek. Számukra egyfelől a már jelenleg is működő, továbbfejlesztendő e-Magyarország pontok, teleházak, integrált közösségi szolgáltató terek országos hálózata, másfelől a központi elektronikus szolgáltató rendszer – külön jogszabályokban meghatározott ügyek intézésére telefonon is igénybe vehető – ügyfélszolgálata nyújt segítséget. Szélesebb körben lehetővé kell tenni a mobil eszközök bevonását mind az azonosításba, mind a kapcsolattartásba. A közigazgatási ügyintézés járási hivatalokba koncentrálása az ügyfelek megfelelő színvonalú kiszolgálása, a postai liberalizáció pedig a hálózat fenntarthatósága miatt teszi szükségessé, hogy a Magyar Posta vállaljon aktív szerepet a kormányablak hálózat kapcsolati végpontjaként, segítse az elektronikus közigazgatási és közüzemi ügyintézést, biztosítsa a papír alapú dokumentumok elektronikussá és az elektronikus dokumentumok papír alapúvá történő hiteles átalakítását. Különösen a kistelepüléseken a postai alkalmazottakhoz hasonló segítő (ügysegédi) szerepet töltsön be a falugazdász hálózat. Ennek érdekében váljon átfogóvá a Posta keretei között a korábban csak elszórtan létrejött digitális mentorhálózat, erősítve a digitális közmunkaprogram lehetőségeit, amely a hátrányos helyzetű településeken is helyben kínálja a kitörés lehetőségét. A legelmaradottabb térségekben illetve családoknál pedig a Családsegítő Szolgálat munkatársai lássanak el ilyen jellegű feladatokat. Mindez hozzájárul, hogy az egyik legnagyobb magyar foglalkoztató – a 2014-ben esedékes postaliberalizációt követően – olyan tevékenységeket is elvégezhessen, amelyek nélkül várhatóan jelentős elbocsátásokra, a hagyományos feladatokban szolgáltatási színvonalromlásra kényszerülne.

37

A hatékony elektronikus ügyintézés és a hozzáférés korlátainak oldása érdekében általános érvénnyel, de szigorúan a meghatalmazó rendelkezéseihez igazodva rendezzük az elektronikus képviselet intézményének jogi, technikai feltételeit. Így mindenki rendelkezhet arról, hogy ki, milyen ügyben, milyen időtartamon belül és mely szervezetnél képviselheti elektronikusan, de pl. egy érdekvédelmi szervezet tagsága is felhatalmazhatja ezen a módon a vezetőit a kormánnyal folytatott tárgyalásokra. A szabályozás kialakítása során figyelembe kell venni a fizikailag jelen nem levő felek közötti kapcsolattartás és hitelesség speciális követelményeit.

Fogyasztói jogérvényesítés Ma még jelentős a bizalmatlanság a tárolt adatok védelmével, felhasználásával, az interneten keresztül továbbított adatok és elektronikus fizetések biztonságával, az internetes kereskedelmi szolgáltatások megbízhatóságával kapcsolatban. A bizalmatlanság részben indokolt, és a technikailag megoldható védelmi intézkedések erősítésével törekedni kell az adatlopások, adatsérülések, adatelvesztések lehetőségének minimálisra szorítására, illetőleg jogszabályi szankciók alkalmazásával a legálisan kezelt adatok jogosulatlan felhasználásának, továbbításának megelőzésére. Mindezek mellett figyelembe kell venni a humán faktort is, amikor teljesen legálisan megszerzett és kezelt adatokkal a fogyasztó megkárosítása következik be, illetőleg amikor az interneten keresztül történő szolgáltatás során jogos minőségi vagy mennyiségi reklamációja van a vásárlónak. Az internetes kereskedelem bővülésével a fogyasztói panaszok számának természetszerű növekedése is várható. Szükséges, hogy az informatika és a fogyasztói jogérvényesítés területén egyaránt jártas szakemberek nyújtsanak tájékoztatást, illetve jogos panasz és sérelem esetén megfelelő intézkedési és kikényszerítési jogkörrel járhassanak el a fogyasztók érdekében.

Digitális települések Magyarország a rendszerváltást követően a világ élvonalába tartozott a közösségi informatikai megoldások, a közösségi hozzáférési helyek, teleházak alapításában, működtetésében. Sajnos ez a lendület alábbhagyott, így az utóbbi években nem sikerült a közösségi hozzáférési pontokon internetezők arányát érdemben növelni. A korábban közösségi hozzáférési pontokon internetezők egy jelentős része saját hozzáférésre tett szert, ugyanakkor a korábban nem internetezők közül nem sikerült ugyanilyen arányban bevonni, ezzel a modell hatékonysága csökkent. Látni kell azonban, hogy az internetet jelenleg nem használó csoportok bevonása lényegesen nagyobb ráfordítást igényel, ugyanakkor a jelenlegi távolmaradó hányaddal nem képzelhető el egy valódi információs társadalmi átalakulás. Magyarországon a versenyképesség visszanyerése, a felzárkózás lehetősége jelentős mértékben függ a kistelepülések lakosságmegtartó erejétől. A sajátos településszerkezet miatt a lakosság 36 százaléka él községekben és az 1000 alatti lakosságszámú települések száma meghaladja az 1700-at. Ilyen szétaprózott településszerkezettel alig találkozni Európában, nálunk a kistelepüléseken élők aránya háromszorosa az európai átlagnak, ezeken településeken az intézményhálózat hagyományos módon rentábilisan nem fenntartható. Az új önkormányzati törvény alapján a 2.000 fő alatti településeken közös önkormányzati hivatalt kell létrehozni, azaz a járási kormányhivatalok kialakításával gyakorlatilag a kistelepüléseken meg fog szűnni az ügyintézés lehetősége. A kistelepüléseken élők hátrányainak növekedését megakadályozandó a remélt költségmegtakarításokból első lépésben a közösségi informatikai eszközökbe kell fektetni és a postával együttműködve a digitális mentorhálózat kialakí-

38

tásával és a „digitális közmunkások” igénybevételével minél teljesebb ügysegédi lefedettséget kell biztosítani. Hazánkban az információs javakhoz való hozzá nem férés igen erősen összefügg a szegénységgel, ezért az e-befogadás programoknak elsősorban ezt az ellentmondást kell kezelniük. Kiugróan magas azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol azért nincs otthoni internet hozzáférés, mert számukra anyagilag elérhetetlenek az internetezéshez szükséges eszközök és szolgáltatások. Az anyagi okok miatt kimaradók aránya sajnos alig csökkent az utóbbi években Magyarországon a hozzáférés költségeinek lassú csökkenése és a személyes anyagi helyzet határozott romlása miatt. Az információs társadalom megerősítése csak úgy lehet szerves része a gazdasági-társadalmi fejlődésnek, ha az egyben elősegíti a társadalmi integrációt, a szegénység csökkentését. Ez a követelmény tükröződik vissza az Európai Unió i2020-as stratégiájából is.

Intelligens város A szociálisan illetve infrastrukturálisan elmaradott térségek felzárkóztatása mellett a városokban lakók életminőségének javítása hasonlóan fontos cél. A külföldre történő elvándorlás megállítása a biztos, kedvezően fizető munkahelyek, a jó közérzet, az elérhető szolgáltatások és a biztonságérzet révén kulcstényező az ország fejlődésének felgyorsításához, hiszen csak az itt létrehozott többletértékből lehet a szolidaritás elvén a felzárkózatást támogatni. Az egymásra rétegződő infrastruktúra, a közmű és egyéb szolgáltatások, a 7/24-es információszolgáltatás, a városirányítás, az adatgyűjtés és adatszolgáltatás átlátható és költséghatékony biztosítása kizárólag informatikai szolgáltatásokra épülő város-irányítással valósítható meg. Mind a városi szolgáltatások nyújtásához, mind pedig a lakossági és különösen a vállalkozási igények kielégítéséhez, illetve a városi szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez szükséges a nagy sávszélességű, mindenki számára közműként hozzáférhető internet-elérés. Az alapvető városi szolgáltatások rendszerét és a meglévő adottságokat, beleértve a víz- és energiaszolgáltatást, a közlekedést, az iroda- és lakóépületeket, az egészségügyi és közbiztonsági szolgáltatásokat, a hulladékkezelést, az oktatást, kultúrát, az idegenforgalmat és a közigazgatást átfogóan kell figyelembe venni egy hatékony városműködtetési rendszer kialakításához. Javasoljuk a városoknak, hogy mérjék fel az ’intelligens város’ koncepcióban rejlő lehetőségeket. Egy ilyen város nem csupán a környezet szennyezését csökkentheti, de magas színvonalú szolgáltatásaival és élhető környezet kialakításával vonzza a tehetséges fiatalokat, növeli a beruházási hajlandóságot, élénkíti a gazdasági környezetet és segítheti új iparágak kifejlődését. Ezzel hozzájárul lakói jóléte, az életszínvonal növeléséhez.

A Digitális Magyarország Program megvalósíthatósága A megvalósíthatóság alapja a digitális infrastruktúra megteremtése, az internetnek minden háztartásba alanyi jogon történő bevezetése és a használathoz szükséges tudás eljuttatása. A megfelelő fizikai hálózat (elérésekkel, eszközökkel) módot ad arra, hogy új munkahelyek teremtődjenek, javuljon a munkához, oktatáshoz, kulturálódáshoz, szórakozáshoz, a közéletben való részvételhez való esélyegyenlőség; az oktatás új szintre lépjen, szélesebb körben, sokféle, modern eszközzel, és újfajta tartalommal működjön. Az infrastruktúra bázisán, az oktatás során erre képessé tett polgárok számára már lehetséges egy modern foglalkoztatáspolitika kialakítása, annak minden pozitív gazdasági és társadalmi hozadékával. Az ilyen módon fejlődő, hálózatba szerveződő társadalomban pedig végre teret nyerhet az edemokrácia lehető legszélesebb alkalmazása. 39

A Digitális Magyarország céljainak elérését biztosító országos informatikai-távközlési infrastruktúra megteremtésének alapjait a 2002-2010. között kiteljesített Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat, illetőleg a jelenleg Nemzeti Távközlési Gerinchálózat néven működő kiterjesztett hálózat szolgáltatja. A gerinchálózat további fejlesztése, építése révén alakul ki a Digitális Magyarország Gerinchálózat, amely lehetővé teszi, hogy a mai kor színvonalához méltó szélessávú internetelérés legyen biztosítva minden háztartásban és minden vállalkozás számára. Azokon településeken ahol jelenleg még nem épült ki a szélessávú kapcsolat, az állami szerepvállalás növelésének szükségessége mellett meg kell vizsgálni az alapesetnek tekintett üvegszálas technológiát helyettesítő alternatív lehetőségeket, például az energetikai szektor rendelkezésre álló hálózati és vezetékes infrastruktúrájának integrálását, a wifi/wimax technológiát, és az egyre nagyobb sávszélességet biztosító mobilinternet hozzáférést, valamint a digitális átállás során felszabaduló korábbi sugárzási csatornák frekvencia-blokkjait, az ún. TVs fehér sávokat.24 Figyelembe véve az „utolsó mérföldön (last mile)” az infrastruktúra kiépítésének alacsonyabb költségét a vezetékes hálózathoz (réz és optikai kábel) képest, a TV-s fehér sávon megvalósuló technológia csökkenteni tudta a szélessávú internet árát ott, ahol ezt telepítették. A Digitális Magyarország Gerinchálózat teljes körű kiépítése az EU 2014-2020 között rendelkezésre álló forrásainak, valamint a tervezett európai szélessávú eszközre (CEF) fordítható összegek felhasználásával párhuzamosan és azzal szoros kapcsolatban történhet. Az elektronikus közigazgatási szolgáltatások segítségével történő hatékony ügyintézéshez, azok teljes körűvé tételéhez, a kormányzati intézmények egy részénél a szolgáltatások számának növeléséhez, és a megnövekedett igények kielégítéséhez a támogató háttérrendszerek, adatbázisok korszerűsítése szükséges. A minisztériumok túlnyomó részében az informatikai környezet működtetése központilag történik, jelenleg a Nemzeti Infrastruktúra Szolgáltató (NISZ) fejleszti és üzemelteti. A 2008ban elindított központosítási eredményeként a korábbi szeparált, redundáns, nehezen és viszonyítva költségesebb módon fenntartható környezet első lépésben egy ún. tradicionális adatközponti környezet felé mozdult el. Ezt a fejlesztési irányt viszi tovább jelenleg a KKIR1 projekt, melynek során a kialakított környezet továbbfejlesztésre kerül oly módon, hogy a virtualizációt, mint technológiai megoldást is alkalmazzák (lásd az alábbi ábra).

24

A TV-s fehér sávokon működő hálózat ugyanúgy működik, mint a hagyományos wifi, de a jelek hosszabb távolságot tudnak megtenni, mint a tipikus wifi jelek. Az erős wifi jel is csupán 100 méterre terjed, TV-s fehér sávokon 400 méter a tipikus lefedettség, és a nagyobb teljesítményű adó akár 10 kilométert is áthidalhat. A TV-s fehér sávokon folyó szolgáltatás képes áthatolni olyan általános akadályokon is, mint például betonfalak. Ez különösen előnyös az olyan vidéki területeken, ahol a hagyományos wifi nem tud megfelelően terjedni a sűrű lombozat és vagy más topográfiai kihívások miatt. A TV-s fehér sávokon működő állomások egyrészt 16-szor nagyobb területet képesek elérni, másrészt háttérhálózatként is fel lehet használni, a vidéki területeken való terjesztésénél. A köznyelv ezért szuper wifi-nek is nevezi.

40

2009-2011

A nemzetközi trendekkel és a biztonsági követelményekkel összhangban tovább kell lépni a fizikai koncentrációhoz képest. A biztonságos virtuális kormányzati infrastruktúra központ fő céljai, elvárásai az alábbiakban foglalhatók össze:  Az elavult technológiát és nem megfelelő üzemeltetési biztonságot adó géptermi kapacitások kiváltása.  Hatékonyabb működtetést biztosítani tudó központosított géptermi környezetek kialakítása.  Magas színvonalú, megfelelően védett, az alkalmazáskritikus rendszerek esetében redundáns üzemeltetési környezet kialakítása.  Olyan informatikai számítási kapacitás létrehozása, amely a későbbi kormányzati projektek jelentős részénél a hardver beszerzést szükségtelenné teheti.  Költségviselés a ténylegesen igénybevett kapacitás arányában. Az e-önkormányzati szolgáltatások széles körű bevezetése és továbbfejlesztése magyarországi és európai uniós jogszabályok által is előírt kötelezettség, ugyanakkor elengedhetetlen feltétele a közigazgatás hatékonyabbá tételének is. Az önkormányzatok informatikai szolgáltatásai mind színvonalukban, mind mennyiségükben jelentős eltéréseket mutatnak. Különösen a kisebb költségvetéssel rendelkező települések vannak hátrányban e téren. E hátrány csökkentését tűzte ki célul az önkormányzati alkalmazásszolgáltató központ(ok) (ASP) telepítésének terve, melynek finanszírozása EU-forrásból tervezett. Megvalósítását még az MSZP-kormány hirdette meg, a projekt azonban a jelenlegi kormány alatt mintegy két éves helybenjárás után került ismét asztalra, és jelenleg is csak a pilot fázis indult el.25 25

A már futó projekt fő feladatai: 1. ASP modell működtetés feltételeinek kialakítása: • igazgatásszervezés és szabványosítás • ASP központi keretrendszerének, továbbá • hardver, szoftver infrastruktúrájának kialakítása • ASP központi adatbázisok kialakítása • kapcsolódások kialakítása külső szolgáltatásokhoz

41

Figyelembe véve a rögzített elvárásokat, a működési modell jövőképével kapcsolatban azonosítható további szempontokat (pl. rugalmas bővíthetőség, skálázhatóság, mérhetőség, közös erőforrások), valamint az iparági trendeket, mind a kormányzati adatközpont, mind az önkormányzati feladatok ellátására egy privát (azaz a közigazgatás, az állam közvetlen felügyelete alatt álló) felhő alapú megoldás kiépítése javasolt. Az informatikai ágazat jelenlegi fejlesztési hullámában indult el és a nemzetközi gyakorlatban gyors iramban terjed a felhő alapú megoldások, szolgáltatások fejlesztése, alkalmazása26. E fejlődés során a tradicionális egyedi informatikai megoldások helyét egyre inkább a szolgáltatásként igénybe vehető IT megoldások veszik át, mivel ezek nyújtják a szükséges rugalmasságot és jobb a költséghatékonyságuk. Különösen felgyorsította ezt a trendet a gazdasági válság, amely eredményeként a vállalatok és kormányzati szervek egyre kisebb mértékben voltak képesek invesztálni az IT szolgáltatások és infrastruktúrák fejlesztésébe, megújításába, azonban egyre inkább világossá vált, hogy a jól felhasznált IT megoldások tudnak segíteni a válság okozta hatások mérséklésében. A felhő alapú megoldások – azon túl, hogy költségcsökkentést tesznek lehetővé, biztosítani tudják az informatikai szolgáltatói szerepkörhöz tartozó további, fontosnak tekinthető feltételeket:  egységesített, standardizált szolgáltatások, folyamatok támogatása;  szolgáltatási, környezeti rugalmasság;  biztonság fokozása;  mérhetőség, „visszaszámlázhatóság”;  hatékonyság növelése (pl. automatizálási lehetőségeken keresztül);  egy szolgáltató által – több, akár különálló entitásként megjelenő „fogyasztó” környezetének biztosítása. A tervezett önkormányzati privát felhő egy lehetséges megvalósítási modellje. A virtualizáció természetesen más platformon, például VMware-rel is lehetséges.

• •

alap infrastrukturális (háttér) szolgáltatások kialakítása szolgáltatás-menedzsment rendszer kialakítása 2. Önkormányzati ASP portfólió, szakrendszerek fejlesztése, bevezetése: • Gazdálkodási rendszer • Ingatlan-vagyonkataszter rendszer • Önkormányzati adórendszer • Iratkezelő rendszer • Önkormányzati portál rendszer • Ipari és kereskedelmi rendszer 3. A közép-magyarországi régióba tartozó önkormányzatok csatlakoztatásának előkészítése, csatlakoztatási módszertan kidolgozása és tesztelése 5 önkormányzat csatlakozásán keresztül 26 Részletesebb információ a felhő szolgáltatások pontos definiciójáról az amerikai szabványügyi hivatal (National Institute of Standards and Technology) honlapján elérhető innen: http://www.nist.gov/itl/csd/cloud102511.cfm

42

A Digitális Magyarország Gerinchálózat központilag menedzselt és védett internetszolgáltatást nyújt térítésmentesen a közigazgatás szervei és szervezetei, térítés ellenében a közszolgáltatók, valamint igény szerint a vállalkozások, a civil szervezetek és a lakosság számára. Újonnan induló egyéni-, mikro- és kisvállalkozási, valamint a lakossági hozzáférés esetében indokolt esetben kedvezményes térítési díj, egyes esetekben (például szociális körülmények) akár térítésmentesség kerülhet megállapításra. A kiépítésre kerülő távközlési infrastruktúra, és a rajta elérhető – egyre bővülő – szolgáltatások használata a lakosság nagy részénél ma még nehézségekbe ütközik. Hiába vannak meg az eszközök és a lehetőségek, ha a rászorulók, a potenciális felhasználók vagy a szolgáltatásokat ténylegesen igénybe venni kívánók nem tudják a célnak megfelelően használni számítógépeiket. Számukra olyan segítő, támogató hálózat kiépítése szükséges, amely a lakóhelyükhöz közel található, és ahol megfelelően képzett szakember tudja problémáikat áthidalni, segítséget adni az elinduláshoz, a használat mindennapi kérdésihez.. Ilyen segítő hálózat már létezik: az e-Magyarország pontokon, illetve a Teleházakban szakképzett segítők állnak rendelkezésre, ezek azonban nem állnak rendelkezésre minden településen. Olyan infrastruktúra és számítógép használatra kiképzett (a tudás továbbadására kiképezhető) munkaerő, amely az ország szinte minden településén megtalálható, a Magyar Posta intézményrendszere. Adott a lehetőség és a jogi környezet, hogy a helyi postahivatalok a Digitális Magyarország kvázi „ügyfélszolgálataként” működjenek, és a segítségnyújtás mellett olyan funkciók ellátására is képesek lehetnek, amivel a kormányablak kapcsolati végpontjának szerepét is betölthetik. Különösen a kistelepüléseken a postai alkalmazottakhoz hasonló segítő (ügysegédi) szerepet tölthet be a falugazdász hálózat. A legelmaradottabb térségekben pedig az országos hálózattal rendelkező Családsegítő Szolgálat munkatársai láthatják el ezeket a feladatokat, akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek, és rendszeresen látogatják a szociálisan rászoruló családokat.

43

Biztonság, azonosítás, személyiségi jogok A mindenki számára elérhetővé tett internetelérés korában, de már az ehhez vezető úton is a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a biztonságos internethasználat érdekében a felhasználók ilyen irányú ismereteinek javítására, de ugyanígy a szolgáltatók részéről is erősíteni szükséges a védelmet. A közigazgatásban, a közszolgáltatásoknál biztonságosabb, ugyanakkor továbbra is egyszerűen használható alapokra kell helyezni a személyazonosítás megoldását, az elektronikus ügyintézések során tovább kell erősíteni a biztonságos adatátviteli megoldások használatát. Az élethez és a vagyonhoz fűződő jogokhoz hasonlóan a személyiségi jogokhoz kapcsolódó állampolgári adatvagyon védelmét az államnak a jogi szabályozás eszközeivel és a tájékoztatási formáknak széleskörű alkalmazásával kell biztosítania, amiben az érintettek mellett az államnak és a szolgáltatóknak is aktív szerepet kell vállalniuk. A fejlesztések során kiemelt figyelmet szükséges fordítani arra, hogy az informatikai eszközök szélesebb körű alkalmazása, a hatóságok közötti elektronikus adatkapcsolatok bővülése miatt az állampolgár ne érezhesse: elvesztette rendelkezését adatai felett, vagy az elektronikus eszközök alkalmazása – akár a saját elégtelen tudása miatt – kiszolgáltatottá teszi az állammal szemben. Az Európai Unió szintjén folyik az adatvédelmi szabályozás átalakítása, amely hasonló irányba mutat. A kiindulópontként szolgáló dokumentumok előtérbe helyezik az adatok online védelmét, az ezt biztosító intézkedések elterjesztését. A reform alapja annak felismerése, hogy az 1995-ban elfogadott irányelv idejét múlt, a modern technológia számos kihívására nem tud választ adni, ugyanakkor az egységes európai gazdaság és közigazgatás megköveteli az egységes normatív szabályok érvényesítését. A tervezett egyszerűbb, egyértelműbb és szigorúbb szabályok célja, hogy a polgárok számára megkönnyítsék online adataik védelmét. Egyúttal a szabályozás az olyan új keletű kihívásokra is válaszokat kíván adni, mint a felhő alapú szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések. A reform kiemelt célkitűzése a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog („right to be forgotten”). A javaslat számos változtatást irányoz elő az adatfeldolgozás szabályozásában, melyek célja az életszerű, mégis biztonságos szabályozási környezet megteremtése összhangban az informatikai szolgáltatások és eszközök rohamos fejlődésével. A közigazgatás, a közszolgálat alapelve a nyíltság, de a személyes adatokat és a döntéselőkészítő információkat minden körülmények között védeni kell. Az ezekre vonatkozó adat-, illetve információvédelem az alábbi négy fő területen keresztül közelítendő meg:  Végpontok védelme  Tartalom védelme  Dokumentumkezelő védelme  Átvétel és hálózat védelme

44

Végpontok védelme

Tartalom Védelme

• Adatároló titkosítása • Kétfaktoros hitelesítés • Folyamatos távoli felügyelet • Rosszindulatú kódok elleni védelem

• Dokumentumok titkosítása • Felhasználás korlátozása • Központi jelszókezelés • Csoportos központi jogosultság-megvonás a dokumentum fizikai helyétől függetlenül

Dokumentumkezelő védelme

Átvitel és hálózat védelme

• Fizikai adatlopás védelme • Adatbázis titkosítása • Biztonsági és jogosultsági Audit jelentések • Tartalom felhasználási / hozzáférési jelentések

• Titkos átviteli csatorna • Domain izoláció és Network Access Protection • Biztonságos távoli hozzáférés

Végpontok védelme

Kiemelt jelentőségű azon eszközök védelme melyek a fogyasztásban rész vesznek. Ezek lehetnek asztali számítógépek, mobil számítógépek, táblagépek vagy akár okostelefonok. A következő esetekre kell megoldást találni:  Illetéktelen kezekbe kerülés esetén az eszközről ne lehessen információt kinyerni (teljes merevlemez titkosítás);  Távolról az eszköz felügyelhető legyen, hogy a biztonsági előírások betartására kerüljenek (vírusvédelem, hibajavítások, előírt beállítások kikényszerítése stb.);  Bizonyos eszközök (pl. elvesztett okostelefonok) esetén a tárolt adatok távolról is megsemmisíthetőek legyenek;  A korszerű operációs rendszert futtató végpontok a rendszergazdák által menedzselt háttértároló titkosítással rendelkezzenek, mely a hordozható háttértárakra (USB drive; Pendrive…) is kiterjeszthetőek legyenek;  A rendszerek integrált vírusvédelemmel és rosszindulatú kódok elleni védelemmel legyenek elláthatóak (Forefront Endpoint Protection). Tartalom védelme

A dokumentumok az első tárolásukkor (mentéskor) már automatikusan titkosításra kerüljenek, ezáltal kapva védelmet. A hagyományos jelszavas védelem helyett a titkosítást és annak feloldását a felhasználó központilag védetten eltárolt tulajdonságai határozzák meg. Ennek előnye, hogy a felhasználó nem találkozik dokumentumhoz kapcsolt jelszóval (így azt ki se tudja adni másnak), továbbá mivel a jogosultság a hozzáféréskor kerül ellenőrzésre a védelem sem a felhasznált tartalom külső eszközre mentésével, sem hálózaton, a szervezeten kívülre juttatással nem kerülhető meg. Amennyiben a felhasználói jogosultság megvonásra kerül, akkor a már birtokában lévő információkat és dokumentumokat sem fogja tudni megnyitni. Dokumentumkezelő védelme

A dokumentumkezelő és levelező kiszolgálók is olyan biztonsági szolgáltatásokkal rendelkezzenek, melyekkel minden információ-hozzáférés és a jogosultság-beállítások változásai is naplózhatóak. 45



Az érzékeny információkkal dolgozó munkahelyeken minden küldött és fogadott email tárolásra kerüljön attól függetlenül, hogy a felhasználó azt letörli-e vagy sem.  Minden védett dokumentumról, amit egy felhasználó megnyit / módosít / létrehoz, bejegyzés keletkezzék.  A rendszergazdák tevékenységei az általuk hozzá nem férhető rendszerekben naplózhatóak legyenek.  A jogosultság állításoknak nyoma legyen még akkor is, ha csak ideiglenesek (pl. valakinek hozzáférést ad valaki majd rövid időn belül visszaállítja az eredeti állapotot). Ezen túlmenően a belső ellenőrzés vagy audit számára minden információ egy helyről központilag kereshető legyen. Átviteli hálózat védelme

A rendelkezésre álló megoldások segítségével biztosítható legyen, hogy a szervezeten belül idegen, nem megbízható informatikai eszközökkel a szervezeti kiszolgálók, vagy végpontok ne kommunikáljanak. (Network Access Protection – NAP) Távoli hozzáférésnél a szerv informatikai infrastruktúrájával történő minden kommunikáció titkosított legyen. A rendszer legyen képes arra is, hogy szigorúan meghatározzák, a távoli felhasználók mely belső informatikai szolgáltatások elérésére jogosultak. Az adatokkal kapcsolatos rendelkezési jog

Az elektronikus ügyintézés egyik alapelve, hogy – bizonyos szűk kivételektől eltekintve – az ügyfél maga határozhassa meg, hogy felkészültnek tartja-e magát az elektronikus út biztonságos használatára, és milyen körben kívánja alkalmazni azt. Ennek fontos garanciája, hogy az ügyfél maga határozhassa meg az elektronikus ügyintézés általa igénybe venni kívánt formáit, módjait. E rendelkezési lehetőséget különösen az alábbi körben szükséges biztosítani az ügyfél számára:  megengedi-e az elektronikus kapcsolattartást, és ezen belül milyen elektronikus kapcsolattartási formákat tesz lehetővé,  milyen, az azonosítással kapcsolatos követelményeket kíván támasztani (a jogszabályi alapértelmezéstől – amennyiben ez lehetséges – eltérve alacsonyabb vagy magasabb biztonsági szintek),  elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igény,  időszaki értesítés igénylése az elektronikus ügyintézési cselekményekről illetve az értesítésben érintett ügyintézések körének meghatározása,  képviseletre vonatkozó jognyilatkozatok, ideértve az ügyfél olyan tartalmú nyilatkozatait is, amely alapján a hatóság az ügyfél által megjelölt informatikai rendszer által küldött üzenetet a hatóság köteles az ügyfél nyilatkozatának tekinteni. Ennek célszerű eszköze lehet a nemrégiben elfogadott törvényi és rendeleti szintű szabályozás alapján az ügyfél ún. ügyintézési rendelkezése. Ennek hatékony működéséhez azonban szükséges e megoldások olyan bevezetése, amely az adatvédelem és az adatbiztonság igen magas szintjét valósítja meg, a növekvő hatékonyság érvényesítése mellett. Az adatvédelmi követelmények alapján továbbá, természetesen, szükséges az adatalany rendelkezési jogának biztosítása adatai felett. Hatékony és biztonságos szervezeti és műszaki megoldásokkal szükséges támogatni azt, hogy a hatósági eljárás alatt a személyes adatok és más védett adatok ne kerülhessenek nyilvánosságra, ne juthassanak illetéktelen személy tu46

domására; a személyes adatok védelme biztosított legyen. Az adatalany rendelkezési joga személyes adatai felett megkívánja, hogy személyes adatok kezelésére (ideértve azok továbbítását is) kizárólag a törvény által kifejezetten biztosított körben, illetve az érintett – dokumentált – hozzájárulása alapján kerülhessen sor. A tájékoztatáshoz való jog

Az ügyfél adatai, eljárásai feletti rendelkezési jogának hatékony érvényesülésének egyik alapvető pillére, hogy az őt érintő ügyintézési cselekményekről, az őt érintő adatkezelésekről, különösen az adattovábbításokról értesülhessen. Csak ez teszi ugyanis lehetővé, hogy nem megfelelő eljárás, az őt érintő azonosságlopás (identity theft) vagy jogsértő adatkezelés esetén tiltakozhasson, jogait érvényesíteni tudja. Ennek biztosítása hozzájárul az ügyfél bizalmának erősödéséhez. Az ügyfél ugyanis így azt érezheti, hogy nincs kiszolgáltatva az informatikai megoldásoknak, az államnak: megfelelően tájékozott az őt érintő adatkezelésekről, cselekményekről. A hatóságok közötti hatékony és biztonságos adatszolgáltatás

A közigazgatás, az állam működésének modernizálásában jelentős célkitűzés a különböző állami adatkezelések, nyilvántartások, a különböző szervek közötti együttműködés, adatszolgáltatás hatékonyabbá tétele. Ennek központi eleme olyan együttműködő informatikai rendszerek, közös adatmodellek megvalósítása, amelyek lehetővé teszik a jogszabályban rögzített esetekben az elektronikus formában történő valós idejű hozzáférést a szükséges adatokhoz. A nem személyes adatok esetében gép-gép kapcsolattal automatizáltan biztosítható az adatok naprakészsége valamennyi érintett rendszerben, személyes adatok esetén ehhez törvény vagy az adatalany felhatalmazása szükséges A különböző állami nyilvántartások összekapcsolása – érthető módon – jelentős aggályokat ébreszt az állampolgárok körében. A rendszerváltást követően a személyi szám körüli viharok, az ágazati azonosítók bevezetése épp azt a célt szolgálta, hogy a különböző célú adatkezelések a lehető legkevésbé legyenek összekapcsolhatók, hogy az állam információs túlsúlya az állampolgár felett ne váljon nyomasztóvá, ne vezethessen visszaélésekhez. A helyes megoldási modell az lehet, hogy a nyilvántartások összekapcsolása kontrollált módon valósulhasson meg, és az összekapcsolódás eseti jelleggel, az eseti felhatalmazáson túlterjeszkedő összekapcsolást kizárva (pl. nem az ágazati azonosítók összepárosításával, hanem kapcsolati kódok használatával) történjen. Az állampolgárok és vállalkozások számára ugyanakkor jelentős probléma jelenleg, hogy adataik változását tucatnyi hatóságnál külön-külön kell bejelenteniük; ezek (egy részének vagy egészének) elmulasztása esetén pedig akár komoly bírság is fenyegetheti őket. Az együttműködő informatikai rendszerek megvalósításánál fontos célkitűzés ezért, hogy az ügyfélnek csak egyetlen helyen kelljen adatainak változását bejelentenie és felhatalmazást adni azok továbbítására, amit a potenciális érintettek listája segít. Az adatváltozás-bejelentést követően e felhatalmazás alapján a hatóságoknak egymás között kell rendezni az átvezetést. A mindennapi működést segítő előrelépési igény, hogy az ügyfél lehetőleg bármelyik azonosítást igénylő (arra jogosult) szervnél bármelyik azonosításra alkalmas igazolványával azonosíthassa magát. Például ha a beteg az orvosánál csak a személyi igazolványával tudja azonosítani magát, a TAJ-kártyáját azonban otthon hagyta.

47

Miután az állami nyilvántartások közötti adatkapcsolatok egyre hatékonyabban működnek, így megvalósítható lenne olyan megoldás, hogy az ügyfél bármely közhiteles igazolványával bármely hatóság vagy más szerv előtt igazolhatja magát. Ekkor a szerv az adatalany eseti felhatalmazása alapján a megfelelő nyilvántartásban ellenőrizheti a szükséges azonosítót, annak érvényességét, például esetünkben a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságát. A bármely igazolvánnyal történő azonosítás lehetősége azonban mindenképpen szükségessé teszi egy párhuzamos kontroll beépítését, egy elvesztett vagy ellopott igazolvánnyal történő visszaélés kiküszöbölése érdekében. Fényképes hatósági igazolvány esetében a személyes megjelenéskor ezt a célt szolgálja a fénykép alapján történő azonosítás. Elektronikus ügyintézés esetében valamely párhuzamos, független csatorna (sms, e-mail) alkalmazása szükséges, amelyen keresztül egy egyszer használatos jelszóval (one-time-password, OTP) lehet kiküszöbölni a jogosulatlan hozzáférést. Bizonyos esetekben, amikor a személyes megjelenés nem indokolt, mert az ügy intézése csak állampolgári bejelentést igényel, alternatívaként lehetővé kell tenni a telefonos ügyintézés választásának lehetőségét. Az ügyintézés e formájában, amennyiben a személyazonosítás szükséges, a párhuzamos, független csatornák mellett vagy helyett alkalmazható az adatbázisban szereplő adatok közül többnek az egyeztetésével történő azonosság-megerősítés. A közigazgatási, kormányzati szerveknél a papírmentes irodai munkavégzés erősödésével a digitális információkezelés biztonsága egyre nagyobb hangsúlyt kap. Az a követelmény, hogy az információ legyen hozzáférhető bárhonnan, többféle eszközről új, speciális kockázatok elé állítja az intézményeket. A Digitális Magyarország Program olyan informatikai biztonsági megoldások bevezetését és alkalmazását szorgalmazza, amely a lehető legminimálisabbra szorítja le az adatokkal történő visszaélések lehetőségét. Informatikai biztonsági szempontból koncepcióváltás szükséges, így nem elfogadható a jelenlegi Alaptörvény szemlélete, amely nem tér ki a személyes alapjogok között az állampolgárok személyes adatainak állam által garantált védelmére.

Jogi, szabályozási feltételek Az államnak biztosítania kell a jogszabályi, eljárási és technikai feltételeket ahhoz, hogy polgárai a digitális eszközöket általánosan használhassák akár a közigazgatással, akár a közszolgáltatással való kapcsolattartáshoz. Az ehhez szükséges infrastruktúrát egy kormánynak akkor is létre kell hoznia és működtetni, az igénybevétel lehetőségét, az erről szóló közérthető információt és a nyílt kommunikációt biztosítani kell a választói számára, ha nincs alkotmányozó többsége. Ezek megvalósítását a Digitális Magyarország alapvető feladatának tekintjük. Az alkotmányos garanciák megteremtése érdekében javasoljuk alkotmányba foglalni azt, hogy mindenkinek joga van hozzáférni az információs társadalom vívmányaihoz, a digitális szolgáltatásokhoz, az információkhoz jutás alapjog. Ezen alapjog biztosítása érdekében törvény szükséges a közigazgatás és közüzemi közszolgáltatás elektronizálásáról, amely szabályozza a Digitális Magyarország Program megvalósítását biztosító közigazgatásiközszolgáltatási közmű, valamint egyetemes szolgáltatásainak kialakítását, működtetését és igénybevételi rendjét. A nemzeti szabályozó hatóság függetlenségét az Európai Parlament és a Tanács irányelveinek megfelelően szükséges biztosítani. Meghagyva a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság függetlenségét az EU irányelvek által meghatározott területeken, az informatikát, a távközlést és a frekvenciagazdálkodást magába foglaló infokommunikációs szektor stratégiai irányítását és felügyeletét, valamint a szektor szabályozási feladatait a Kormány alá kell 48

visszahelyezni, és biztosítani kell a megfelelő társadalmi kontrollt az EU előírásokkal is összhangban. Így megszűnik a jelenlegi, államvezetési szempontból is hibás, törvénytelen helyzet, amely a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság kizárólagosságát és kontrollálhatatlan működését eredményezte. A nemzeti szabályozó hatóságnak a feladat- és hatáskörébe tartozó területeken pártatlan és átlátható módon kell gyakorolnia jogköreit. A Program megvalósításának irányítására olyan erős hatósági szabályozási jogkörrel rendelkező kormányzati szereplőt kell megbízni, aki a Kormány nevében felelős az infokommunikációs stratégia megalkotásáért és végrehajtásért, illetőleg a végrehajtásban közreműködő állami szervek és szervezetek, valamint vállalkozások ezirányú működésének koordinálásáért. Ez a koordináció egy új dimenziója, más területek autonómiáját nem érinti, de biztosítja az összehangolt, költséghatékony, átlátható megvalósítást. 2013. márciusban az országgyűlés elé beterjesztésre kerül az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvénytervezet. Véleményünk szerint a törvényjavaslat egyik alapvető hiányossága már a címéből is következik: csak az állami és önkormányzati szervek elektronikus információs rendszereinek védelmével foglalkozik, ugyanakkor nem érinti a közszolgáltatókat, a bankszektort (az MNB kivételével), az internetszolgáltatókat, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat, és a lakosságot. Ha már törvényi szinten foglalkozunk ezzel a kérdéssel, amit egyébként indokoltnak tartunk, hiszen az állampolgárokat is alapvetően érintő kérdésről van szó, akkor az informatikai biztonságot teljes körűen, minden érintettre és minden szempontra kiterjedően lenne szükséges szabályozni. Az információbiztonságról szóló törvényjavaslatnak át kell fognia a kérdéskör teljes vertikumát, tartalmazva a szolgáltatásokat nyújtó állami és önkormányzati szervek és szervezetek, a vállalkozások kötelezettségeit, illetőleg a felhasználó vállalkozások, társadalmi és civil szervezetek, valamint a lakosság ezzel kapcsolatos jogait. Az információbiztonság felügyeletét és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátását egységes alapokon nyugvó, de ugyanakkor az egyes szervezetek eltérő méreteihez és kockázatviseléséhez alkalmazkodó, szigorúan kockázatarányos és teljesítményelvű szempontok és követelmények alapján, egyetlen kormányzati szereplő elsődleges felelőssége mellett kell meghatározni, szemben az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvénytervezetben szereplő ágazatokra tagolt – várhatóan eltérő szabályozási színvonalon meghatározott – ágazati miniszteri felelősségekkel. A törvényjavaslat előkészítését mindenképpen meg kell előznie egy hatásvizsgálatnak, amely alapján megállapítható lenne, hogy a célok eléréséhez a közvetlen beavatkozási megközelítésű hatósági, vagy inkább – az Európában sokkal inkább elterjedt – a külső szakértők felelős állásfoglalásaira épített felügyelet típusú modell alkalmazása jelenti a költségek és hatékonyság szempontjából optimális megoldást. Az Európai Bizottság által a Parlamentnek és a Tanácsnak 2013. márciusban COM(2013) 147 Final számon benyújtott rendelet-tervezet27 elfogadása után a magyar jogrendbe is minél előbb át kell ültetni a szabályozást. A jogszabályban foglaltak megvalósításának alapját a teljes, minden magyarországi közműszolgáltatóra kiterjedő egységes GIS alapú közműnyilvántartás elkészítése jelenti.

27

http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/dae/document.cfm?doc_id=1879

49

Finanszírozási, megvalósítási feltételek A digitális szektor fejlesztéseinek átfogó jellegét az Európai Unió is elismerte azzal, hogy mind a Lisszaboni Stratégia, mind az EU 2020 Európai Növekedési Stratégia egyik kiemelt prioritásává tette az infokommunikációt. A Digitális Menetrend elnevezésű dokumentum az ágazat teljes vertikumát átfogja, és a magyar stratégiai elképzelések is ezekhez a célkitűzésekhez kapcsolódnak. Az európai digitális menetrend célkitűzése, hogy minden európai lakos számára 2020-ig gyors vagy szupergyors széles sávú hozzáférést kell biztosítani. Ennek forrásait a jelenlegi kormány által elfogadott modellben a Gazdaságfejlesztési operatív program részeként tervezni kell a kapcsolódó beruházásokkal együtt. A tudásalapú gazdaság megteremtése a 21. század egyik legnagyobb kihívása, amely már rövidtávon meghatározza egy ország fejlettségi szintjét. Ennek megteremtésében kiemelt szerepet játszanak az infokommunikációs technológiák. A gazdaság fejlődésének egyik legjelentősebb előmozdítója a szektor, ezért a támogatási rendszeren keresztül is szükséges megtámogatni a szektor fejlődését, hogy az minél inkább hozzájárulhasson a társadalom, gazdaság és államigazgatás fejlődéséhez. Az infokommunikációs szektor nemzetgazdasági jelentőségét mutatják az alábbi adatok:  

GDP részarány: a magyar infokommunikációs (IKT) szektor a GDP 11%-a. GDP növekedés (2012. első félév): a nemzetgazdasági ágak többségének teljesítménye stagnált 2012-ben, míg az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értéke 4,5 százalékkal növekedett, mindezt állami támogatások nélkül érte el. Forrás: KSH 2012 első féléves adatok



Beruházás: csak a távközlési ágazat az elmúlt 3 évben közel 500 milliárd Ft-ot ruházott be Magyarországon (ez a termelő ágazatokkal azonos mérték).

50

Forrás: KSH 2012 első féléves adatok

    

Beruházások eredete: a távközlési beruházások kétharmada hazai vonatkozású az ágazat magas építés-intenzitásának köszönhetően. A távközlési beruházások aránya az árbevételhez viszonyítva közel duplája a nemzetgazdasági átlagnak. Az IKT iparág beszállítóinak 80-90%-a KKV, közel 150 milliárd Ft értékű megrendeléssel. Magas a foglalkoztatottak száma: az infokommunikációs szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma kb. 150 000 fő. Az elmúlt közel egy évtizedben a távközlési szolgáltatások ára 40%-ot csökkent, amely így az infláció visszaszorítását is segítette.

A szektor nemzetgazdasági hatásai 

   

A hazai IKT szektorban a vállalkozások döntő többségét a magyar tulajdonú kis- és közepes méretű vállalkozások adják, ezáltal az általuk megtermelt nyereség nem hagyja el az országot Költségvetési hozzájárulás:a szektor éves hozzájárulása (adók, díjak formájában) a központi költségvetéshez kb. 270 Mrd Ft. Az összes ágazat közül kiemelkedik az IKT szektor versenyképességet fokozó, foglalkoztatást növelő hatása Az IKT szektor gazdaságra gyakorolt hatása sokkal nagyobb, mint maga az IKT szektor kibocsátása (multiplikátor hatás). Az IKT szektor olyan új szolgáltatási formákat hoz létre, amelyek közvetett hatásuk révén serkentik a gazdaság fejlődését (e-kereskedelem, e-számlázás, e-banking stb.)

A Bizottság elvárása és a vonatkozó iránymutatások szerint a 2014 és 2020 közötti Európai Regionális Fejlesztési Alap források döntő részét (több mint 50%-ot a konvergencia régiókban, több mint 80%-ot Közép Magyarországon) négy kiemelt tematikus célkitűzésre: gazdaság és vállalkozásfejlesztésre, kutatásra-fejlesztésre-innovációra, energetikahatékonyság növelésre, illetve infokommunikációs (IKT) fejlesztésekre szükséges Magyarország esetében (is) fordítani. Ez alapján az infokommunikációs területre, fejlesztésekre a 2014 és 2020 közötti operatív programokra rendelkezésre álló forrás legalább 10%-át, vagyis előreláthatóan legalább 700-800 milliárd Ft-ot szükséges fordítani. Annak teljesítéséhez, hogy az infokommunikációs fejlesztések elérjék a kívánt gazdasági és társadalmi hatást – és mivel az IKT fejlesztések a társadalom és gazdaság minden területét átfedik – szükséges, hogy a ma még különböző operatív programokban infokommuniká51

ciós tartalmú fejlesztések egy operatív program keretén belül valósuljanak meg. Ezzel biztosítható, hogy érvényesüljenek azok a szinergiák, amelyek a lehető legnagyobb fejlődést biztosítják a szektor teljes vertikuma számára.  Egy önálló operatív program, amelynek keretében a közigazgatási intézmények, minisztériumok a megfelelő szolgáltatási színvonal eléréséhez szükséges informatikai fejlesztéseket tudjanak megvalósítani. Amíg az EKOP a most lezáruló tervezési időszakban lehetővé tette a közigazgatási informatikai rendszerek fejlesztését, az új rendszerben ez nem biztosítható. Mivel hazai forrás eddig sem állt rendelkezésre a költségvetési intézmények informatikai fejlesztéseihez, ezért a jövőben – uniós forrás hiányában – teljesen leállnának az intézményi fejlesztések, aminek a következményeit nem kell bemutatni.  Egy megfelelően koordináló Infokommunikációs Operatív Program nélkül párhuzamos informatikai fejlesztések, egymással kommunikálni nem képes rendszerek és infrastruktúrák épülnek ki az egyes operatív programok informatikai részkereteiből/feladataiból.  A kisebb, osztott közbeszerzések következményeként a különböző OP-okból végrehajtott fejlesztések lényegesen magasabb költséggel valósíthatók csak meg.  Az IKT fejlesztések a társadalom és gazdaság minden területét átfedik és sok cél megvalósításához járulnak hozzá – szükséges, hogy a ma még különböző OP-kban lévő elsődlegesen IKT tartalmú fejlesztések egy OP keretein belül összehangoltan, szinergikusan valósuljanak meg. Ezzel biztosítható, hogy nőjenek az adóbevételek, új munkahelyek és versenyképes vállalkozások jöjjenek létre.  Az IKT szektor az egyetlen olyan, az egyébként hagyományosan magas hozzáadott értékkel rendelkező iparágak között Magyarországon, amely a válság ellenére is komoly fejlődést tudott felmutatni, még az idei évben is nőtt a beruházások (közel 9 százalékkal) és a kibocsátott GDP (közel 5 százalékkal) értéke, amely a magyar GDP immáron közel 15 százalékát adja. Ezen ágazat többlet-teljesítménye nélkül igen komoly visszaesés lenne hazánk tavalyi és idei gazdasági mutatóiban.  Magyarországon a lakosság hozzávetőlegesen fele nem rendelkezik még az alapvető IKT ismeretekkel sem. Egyes becslések szerint mintegy 197 milliárd forint GDP-kiesést, azaz kb. 0,8%-os GDP-elmaradást jelent évente Magyarország számára az a szakadék, amely uniós országok átlaga és hazánk között húzódik a digitális írástudók arányát tekintve.  A hazai kormányzat és közigazgatás informatizáltsági szintje (sem intézményeken belül, sem az ügyfelek irányába) nem éri el a kívánt szintet, pedig az e-közigazgatás, kormányzati tartalmak fejlesztése és állampolgárok, vállalkozások részére magas színvonalon történő biztosítása kulcsfontosságú a hatékony, illetve más országokkal versenyképes állam megteremtése érdekében. Csak egy önálló infokommunikációs operatív programon keresztül biztosíthatók azok a források, amelyek a fejlesztésekhez elengedhetetlenek, de csak a koncentrált, koordinált felhasználással van esély a megtérülésre is. Lehetséges EU források

Az előző EU-s tervezési időszak kezdetén a felzárkózás elősegítésére, az elektronikus közigazgatás fejlesztése érdekében döntött úgy a kormány 2006-ban, hogy egy önálló Elektronikus Közigazgatási Operatív Programot hoz létre. A 2014-2020-as Európai Uniós tervezési időszakban az új szabályoknak köszönhetően már közös ESZA és ERFA finanszírozású Operatív Programokat lehet indítani, azaz megszűnik a programok monofund jellege. A hazai fejlesztési források hiánya nélkülözhetetlenné teszi egy Infokommunikációs Operatív Program létrehozását, amely az infokommunikáció, informatikai és elektronikus közigazgatás tel52

jes kormányzati feladatrendszerét egységesen kezeli. A Digitális Magyarország program az Infokommunikációs Operatív Program életre hívásával képes válaszolni a hazai szakmai kihívásokra és megfelelően reagálni az Európai Unió által meghatározott ajánlásokra és lehetőségekre. Az Infokommunikációs Operatív Program prioritásai között szerepelnie kell az elektronikus közmű- és közszolgáltatások, a szélessávú hálózatok és a digitális gazdaság fejlesztésének valamint - a monofund jelleg megszűnésével összhangban - az infokommunikációs készségek és az e-befogadás kiterjesztésének. A fejlesztésekhez igénybe vehető lehet még az Európai Bizottság a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó javaslata az Európai Összekapcsolódási Eszköz (CEF) finanszírozására, amely jelentős, bár a korábban tervezettnél csekélyebb forrást irányoz elő erre a célra. A CEF célja a transzeurópai közlekedési, energetika és távközlési hálózatok fejlesztésének ösztönzése, támogatása. Ezen eszközök felhasználásával is javulhat az európai versenyképesség, beleértve a KKV-k versenyképességét, javulhat a nemzeti hálózatok kapcsolata és interoperabilitása, tovább javítva így a hozzáféréseket és ezzel segítve az egységes digitális belső piac kiteljesedését. Tekintettel arra, hogy a CEF költségvetése az előzetesen tervezett 9,2 Mrd euróról 1 Mrd euróra csökkent, az Európai Bizottság 2013. márciusban olyan rendelet-tervezetet28 terjesztett elő, amelynek révén – elsősorban a bürokratikus akadályok csökkentésével – az eredeti elképzelések továbbra is megvalósíthatók lehetnek. A Bizottság a nagy sebességű infrastruktúra kiépítési költségének csökkentését azon tizenkét kulcsintézkedés egyikeként jelölte meg, amelyek serkentik a növekedést és a foglalkoztatást, fokozzák az egységes piacba vetett bizalmat, és kézzel fogható, valós hatást fejtenek ki.29 A rendelet-tervezet előzetes becslései szerint 4060 milliárd eurós megtakarítást eredményezhet a távközlési szektorban az, ha jelentősen lerövidül az engedélyeztetési eljárás ideje, és ha az egyes tagországok az infrastruktúrákhoz való nyílt hozzáférés biztosítására köteleznék az érintett cégeket. Jelenleg kevéssé látható át a széles sávú internet vezetésére alkalmas, már meglévő fizikai infrastruktúra, és a széles sávú infrastruktúra uniós kiépítését nem támogatják megfelelő, egységesen alkalmazott szabályok. A fizikai infrastruktúrának és a többi közüzemi infrastruktúrában rejlő lehetőségeknek egyelőre nincs piaci színtere, sőt egyes tagállamok szabályozása kifejezetten hátráltatja a közműszolgáltatók együttműködését a távközlési üzemeltetőkkel. A bizottság négy területen lát tennivalókat:  Gondoskodni kell arról, hogy az új és a felújított épületekben ki legyen építve a nagy sebességű hozzáféréshez szükséges belső hálózati infrastruktúra.  Elfogadható feltételekkel és árakon nyílt hozzáférést kell biztosítani a meglévő kábelvezető csatornákhoz, szerelőaknákhoz, antennaállványokhoz és -tornyokhoz.  Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a hálózatépítő távközlési cégek egyeztetni tudjanak más infrastruktúraépítő cégekkel (tehát amikor feltúrják a fél várost, hogy

28

Proposal for a regulation of the European Parliament and the Council on measures to reduce the cost of deploying high-speed electronic communications networks COM (2013) 147 Final http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/dae/document.cfm?doc_id=1879 29 Második egységes piaci intézkedéscsomag – Együtt egy újfajta növekedésért COM(2012) 573 Final http://ec.europa.eu/internal_market/smact/docs/single-market-act2_hu.pdf

53



szennyvízcsatornát rakjanak le, akkor ugyanabba a gödörbe elfogadható áron telepíteni tudjanak üvegszálas adatkábeleket is). Egyszerűsíteni kell az engedélyeztetési eljárást, különösen az antennák és adótornyok esetében; hat hónapon belül meg kell hozni az döntést, hogy engedélyezik-e vagy sem az építkezést.

A rendelettervezet olyan bevált gyakorlatokra épül, amelyeket Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Litvániában, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Szlovéniában, Svédországban és az Egyesült Királyságban már most alkalmaznak. A szervezési kérdésekben azonban a rendelettervezet széles körű mérlegelési jogot biztosít a tagállamoknak. A nagy sebességű hálózatok telepítési költségének 80 százalékát az építési munka, az útbontás és az ásás teszi ki. Hazánkban esetenként olyan speciális igények is felmerülnek, hogy az aszfaltozott járda burkolatát a távközlési cégnek kell lecserélnie díszkőre, különben egyáltalán nem kap engedélyt az ásásra. Természetesen a közműadó is növeli az üvegszálas hálózatok árát. A jelenlegi körülmények között a beruházási szükségletek egy részéhez a magánszféra fejlesztési hozzájárulása is szükséges. Figyelembe véve azt, hogy a digitális infrastruktúrát érintő beruházásokból származó társadalmi előnyök jóval meghaladják a magánberuházások közvetlen megtérülését, fokozottabb állami támogatásra van szükség a piac stimulálásához, valamint az államnak közvetlenül is részt kell vennie a program bizonyos elemeinek finanszírozásában. A Digitális Magyarország Program egy hatékony eszköz lehet a félresiklott fejlődési pálya korrekciójához, de csak az alapok rendbetétele mellett képes a remélt pozitív hatást kifejteni. Ebben hívnak együttgondolkodásra, együttmunkálkodásra minden a haza felemelkedéséért tenni kívánó embert, és a gazdasági fejlődést támogató, ezzel önmaguk sikerességét is biztosító vállalkozást a Digitális Magyarország program alkotói.

54

Melléklet

A Digitális Magyarország program megvalósításának fontosabb projektjei (nem teljes összeállítás) Digitális otthon Projektek: 1. Az internetes szolgáltatások igénybevételét biztosító adapter „okos doboz” kifejlesztése, tesztelése, az ellenőrzött eredmények alapján tömeges legyártatása és telepítése 2. A távmunka illetve távvállalkozás, clusteres szolgáltatások és termelés ösztönző rendszere jogi és gazdasági eszközeinek megtervezése, jogi szabályozás. 3.Internetes „piactér” létrehozása a munkakereslet és –kínálat összehozásához; a ezen keresztül a munkakultúra terjesztése és támogatása

Internet alapú gazdaság Projektek: 1. A hazai kis- és középvállalkozások digitális térben való megjelenésének (honlapjainak) kormányzati támogatása 2. Pályázatok kiírása új digitális munkahelyek létrehozásának ösztönzésére 3. Szakterületi, ágazati tudásbázisok kialakításának ösztönzése kormányzati eszközökkel 4. Komplex internetalapú logisztikai rendszerek kialakításának támogatása. 5. Innovatív nemzetközi internetes szolgáltatások kialakításának támogatása üzleti alapon állami kockázati alap támogatásával

Digitális oktatás, digitális tudás Projektek: 1. Nemzeti oktatási tudástár kialakítása (a tudás felhalmozásának ösztönzése) 2. Az iskolák felszereltségének összhangba hozása a digitális kor követelményeivel 3. A felsőoktatás távoktatást támogató formáinak ösztönzése, pályázati lehetőség ezek megvalósítására 4. Az élethosszig tartó tanulás ösztönzési modelljének kialakítása, különös tekintettel a digitális világ használatához szükséges képessége elsajátítására

55

Digitális egészségügy Projektek: 1. A távdiagnosztikai, távfelügyeleti rendszerek kiépítésének ösztönzése 2.Egészségügyi tudásbázisok kiépítése, csatlakozás a nemzetközi egészségügyi tudásbázisokhoz 3. Digitális diagnosztikai és konzultációs központok létrehozása. 4. A betegadatok digitális feldolgozása 5. Az egészségügyi rendszerek adatkapcsolati rendszereinek harmonizációja. 6. Az összes egészségügyi ellátóhely megfelelő hálózati képességgel történő ellátása.

Digitális közlekedés Projektek: 1. Az elektronikus díjfizetési rendszer korszerűsítése és országosan egységes kiterjesztése 2. A 112-es segélyhívó rendszer kiépítésének befejezése és továbbfejlesztése eCall fogadására képessé tétele 3. A közlekedésben használt, jelenleg független rendszerek összehangolásának, összekapcsolásának támogatása, az országos ITS rendszer kialakítása 4. A távolságarányos egységes díjrendszer kialakítása, és e-jegy bevezetése 5. Digitális Magyarország fizikai megvalósításához létre kell hozni az állami optikai hálózati rendszert, amely a közutak mentén létesül, mint az út speciális kelléke 6. A vészhelyzeti kommunikációs rendszer kapacitási és szolgáltatási szintjének emelése.

Digitális kultúra Projektek: 1. Az Europeana projektbe való bekapcsolódásunk intenzifikálása 2. Az Országos Széchenyi Könyvtár és a Magyar Elektronikus Könyvtár közötti együttműködés eredményeként létrejövő új digitális tartalmak számának növelése – első ütemben a szerzői joggal nem védett művek esetében 3. Múzeumi metaadattár kialakítása 4. Virtuális összmúzeumi bemutatóhely kialakítása

Digitálisan közvetített multimédia tartalom Projektek: 1. Interaktív multimédia közvetítések kialakításának támogatása 2.

56

Digitális állampolgár, digitális közösségek Projektek: 1.Közösségi médián keresztül az e-demokrácia fejlesztése 2. Digitális fórumok létrehozása az interneten 3. Wiki-alapú közigazgatási és közszolgáltatási ügyintézéstámogató tudásbázis kialakítása 4. Térkép alapú segítségkérő és segítség felajánló adatbázis kialakítása különböző helyzetekre (katasztrófa esetére, eltűnt személyek keresésére, elveszett/ellopott tárgyak keresésére/megtalálására stb.)

Digitális közigazgatás és közszolgáltatások Projektek: 1. Hibrid kommunikáció általános lehetővé tétele a Posta és más hiteles helyek közreműködésével 2. Elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás komplex és összehangolt újraszabályozása 3. Nagy állami alrendszerek pl. egészségügy, kormányzati, önkormányzati dokumentumok digitalizálására pilot indítása.

Digitális települések Projektek: 1. Települési nyílt wifi hálózatok kialakítása 2. Települési (kistérségi) csoportos távmunka centrumok kialakítása

Digitális Magyarország program alapprojektjei Projektek: 1. A Digitális Magyarország Gerinchálózat teljessé tétele 2. A teljes, minden magyarországi közműszolgáltatóra kiterjedő egységes GIS alapú közműnyilvántartás elkészítése 3. A megfelelő lefedettségű ügysegédi támogatást is nyújtó végponti hálózat kialakítása az ügysegédek digitális közmunkára is épülő megfelelő felkészítésével és feljogosításával

Biztonság, azonosítás Projektek: 1. Állampolgári digitális személyazonosítási rendszer kialakítása 2. A digitális dokumentum megőrzési rendszer kialakítása 3. A digitális adatvagyon és hálózat védelmi rendszerének kialakítása

57

Jogi, szabályozási feladatok Projektek: 1. A közigazgatás és közüzemi közszolgáltatás elektronizálásáról szóló törvény, 2.Távközlési és informatikai szabályozó hatóság kialakítása 3. E-közigazgatási koordináció jogi, szabályozási hátterének megteremtése

58