s
t r
III. évfolyam 8. szám
ÜRTÖ S KKÜRTÖS Közéleti havilap
2005. augusztus
Ára 10,- korona
Daróci - Lackfi
Ének a Szent Koronáról
Szent Koronáról énekeljünk, Régi királyunk hozta nékünk, Két napot éjjelt szép falunkban Töltött koronánk hajdan. Földi kör ívén ég keresztje, Angyalok õrzik, kard kezükbe, Égi kereszten nyolc apostol, Ments meg, Uram, a rossztól! Szent Demeter, György, hõsi harcos, Kozma s a Damján, két nagy orvos, Nyílik a sok seb és beforrad, Ember születik, porlad. Földi hazának nagy királya, Égi erõnek földi mása, Földi hatalmak porba hullnak, Jelzi Mi Urunk ujja. Járt ez az ország kézrõl kézre, Vad török, osztrák vágta, tépte, Szent Koronánkat hozta, vitte, Mégis körülér minket.
Jóságos Atyánk, dicsõséges Szent vétkeztünk ellened és törvényeid István király, ki a mennyben az Atyaisten ellen, de taníts meg minket szeretni, jobbján ülsz, tekints le ránk, tékozló népedhogy õszintén és alázatosan tudjunk re, kiknek felveti a dac fejét, majd mellükmegbocsájtani az ellenünk vétkezõkre horgasztja a szégyen és alázat. Szentelnek. tessék meg a Te neved, melyet ezredév Ne vígy minket a kísértésbe, mert óta tanítanak halkszavú édesanyák a Te valóban megkísért minden alkony nyelveden gyermekeiknek, s ringatják és virradat, itt, hol néha már hazõket hajlé-kaikban, melyet õseik földjén aárulás egyetlen jajkiálltás, de szaemeltek sárból és verejtékbõl a Te dicsõsébadíts meg minket a gonosztól, gedre, hogy eljöhessen a Te Országod és hogy lekünket, szellemünket el ne teljesüljön a Te Akaratod, melyet vigyázó, hordja a szél, el ne mossa a víz, mert örök Édes-anyánk szeretõ szívébe és megszenvedtük már a poklokat, Szent Koronánk, tarts össze minket, oltalmába ajánlottál reményvesztett napmegjártuk már a Hadak Útját. Ámen! jaidban, fent a Mennyben és itt a Földön Teremteni és szolgálni akarjuk nemis. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma és holnap is, zetünket imádkozva és szeretve, mert Tiéd ez az Ország, mint ahogyan néped dolgos keze által életet adtál a mag- megõriztük eljöveteledre a szülõföld minden porszemét, nak, add, hogy búzánkat anyaföldbe vethessük, hogy az megõriztük Szent Koronád emlékét, mint Jó Pásztor a nyácsírából szárba és kalászba szökkenhessen, s lészen belõle jat. Palócföld keresztjén ott lesz a Te neved, mint egy árva kis újra búza, mely belehal, hogy liszt legyen, és majd kenyeret, virágszirom, mert ez lesz az igazi mennyei Hatalom és életet süthessenek a porából. Dicsõség szeretõ népednek zászlaján, eljöveteledig, míg a Bocsásd meg a mi vétkeinket, mert bûnösök vagyunk, s világ világ, mindörökön örökké. Ámen.
Közélet
2 Kürtös
2005. augusztus
Az ipolybalogi Szent Korona elhelyezésének ünnepi programja Ipolybalog - 2005. augusztus 14. A Szent Korona másolatának útraindítása: Állomáshelyek: 2005. július 24. - Veresegyház - Ünnepi szentmise a Szent Korona másolatának jelenlétével 2005. július 31. - Vác - Ünnepi szentmise a Szent Korona másolatának jelenlétével 2005. augusztus 7. - Balassagyarmat - Ünnepi szentmise a Szent Korona másolatának jelenlétével
2005. augusztus 14., vasárnap: 7.00
- A Szent Korona másolatának fogadása a Balassagyarmat-Szlovákgyarmat határátkelõhelyen.
További megállók - emlékszalagok felkötése: 7.20 - Kóvár - harangláb
7.40 - Nagycsalomja - keresztezõdés - buszmegálló 8.00 - Ipolykeszi - buszmegálló
8.30 - A Szent Korona-másolat érkezése Ipolybalog fõterére. 8.30 - 9.00 - Ünnepi beszédek, majd a Szent Korona-másolat átadása. 9.00 - 9.30 - A Szent Korona-másolat díszkísérettel való átvitele és átvétele a templomban. 9.30 - 10.30 - A Szent Korona-másolat elõtti nyilvános tisztelgés a templomkertben. 10.30 - 11.00 - A Szent Korona másolatának díszkísérettel való átvitele a szentmise helyszínére, a Kápolna-domb alá. 11.00 -13.00 - Ünnepi szentmise - melynek keretében Paskai László bíboros, nyugalmazott érsek, a szentmise fõcelebránsa megszenteli a Szent Korona másolatát. Közremûködik: az ipolybalogi Szent Korona Kórus és a budapesti Mátyás-templom kamarazenekara. A szentmise végén ünnepi beszédet mondanak a szlovák és a magyar kormány képviselõi Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, Kiss Péter kancelláriaminiszter.
15.00 - 19.00 Folklórmûsor a Kápolna-domb a l at t, m e l y n e k keretében fellépnek hazai és külfüldi h a g y o m á ny õ r z õ c s o p o r tok és szólisták.
K i á l l í tá s a Szent Korona képeirõl a templomkertben - megnyitják Németh Zsolt és Bugár Béla.
Litánia a magyar szentekrõl ünnepélyes áldással. A budapesti Mátyás-templom énekés kamarazenekarának hangversenye - vezényel: Tardy László karnagy.
19.00 - ZIZI Labor - Janicsák István és a Veresegyházi Asszonykórus 20.30 - 22.30 - N OX együttes koncertje Az ünnep minden rendezvényére a belépés ingyenes, étel, ital biztosítva.
Szeretettel hívunk és várunk minden kedves érdeklõdõt. Helyreigazítás:
Lapunk elõzõ számábanban a „Felkérés egy nemes cél támogatására” címû cikkben hibásan közöltük a bankszámlaszámot. Az érintettek és olvasóink szíves elnézését kérjük. A helyes bankszámlaszám: Szlovákiában: 8248844/5200 (OTP Banka Slovensko),
Évfordulók
2005. augusztus
Kürtös 3
S zületésnapra Adjon az Isten csillagot, Ne hullót, fénylõt, mely ragyog, Hûséget, hazát, virágot, Adjon még igaz barátot, A szó, ha csendül, ne bántson, becézzen, Tücsök, ha szólal, ne sírjon, zenéljen. Adjon az Isten hitbõl is eleget, S koszorúba fonjuk belõle az eget.
Ami mindig kimarad
Üzenet a hûségnek…..
Balogh Gábornak szeretettel, a hatvan évéért
A hatvanéves Duray Miklós köszöntése
Van úgy, hogy az ember nem mérlegel, amikor egy útra lép. Az első lépések még félénkek, bátortalanok, mint a fészkéből kirepült fecskék szárnypróbálgatásai. Aztán a lépések egyre erősödnek, már az út porát sem félik, majd visz a láb, mindig csak egy lépést, majd még egyet, még kettőt, és észre sem vesszük, amikor lassan elfogy alólunk az út. Rosszul tette a Teremtő, amikor nem adta meg az embernek, hogy a lelke együtt szórja el az éveket, a marék időt, mint a test, mert míg a szív, az elme tervez, dolo gozik, nem pihen, addig a természet teszi a dolgát, miért ne tenné. Istené a végső szó. A naptár úgy hullatja oldalait, mint az őszi fák, ki figyeli az órákat, napok tűnnek el, mint a porszem, elvisz a szél mindent, minket is tán? Csak az idő fut, bizony barátom, sosem érjük utol, ennyi öröm nekünk is maradhat, hadd fusson ha kedve van.Vannak emberek, akik a tudománynak szentelik életüket, bolygókat fedeznek fel, új elemeket, megtörik az atomot darabjaira, vagy könyvet írnak, zenét szereznek, amit majd évmilliók múltán csillagok pengetnek az üstökösök fényes, hulló, aranycsóvás hárfáin. Megremeg majd akkor vajon Isten keze? Felemel-e az emlékekből egy maroknyit, az emlékekből, amit hátrahagyunk, mert vannak másfajta emberek is, nem tudósok, nem művészek, nem királyok. Csak EMBEREK, csupa nagybetűvel, aki szolgálnak, nem tündökölnek, s magukból is csak annyit hagynak, ami majd pornak is kevés lesz . Ezt a néhány sort is úgy dugdossuk
Sokat töprengtem azon, vajon hogyan lehet, hogyan illik, egy olyan közéleti embert, aki a magyar nemzet egyik legiso mertebb tagja is, köszönteni. Aztán rájöttem, hogy a legegyszerűbb emberi módon, mert ő maga sem szeretné másképo pen, mert egy ember közülünk, értünk. Tizenöt éve ismertem meg őt személyesen. Persze a Kutyaszorítóból, amit a nővéremtől kaptam, már volt némi képem róla a nyolcvanas évek közepétől is. Éreztem, hogy közel áll hozzám, már akkor is, ismeretlenül. Közel került a lelkemhez, mert emlékeztetett édesanyám nyíltszívűségére, apám tisz-tességére és őszinteségére, mert volt véleménye és azt ki is mondta, mert lázadó volt, amio lyen én magam is voltam, vagyok. Megtanított arra, hogy a nemzetet, a szülőföldet, a hazát, szeretni csak tiszta szívvel és teljes odaadással lehet és politikusként sem lehet az ember más, mint amilyen a valóságban. Sokan nem értették s nem értik őt ma sem, mert nem tudnak azonosulni a szókimoo ndásával, az egyenes gerincével, a bátorságával, mert kimondja azt is, amiről sokan csak álmodni mernek, amiről sokan csak álmodni merünk. A szavainak súlya van, s ezt nem csökkenti az sem, ha sajátjai próbálják meg lejáratni, félreállítani. Hitele van a nemzet előtt, mely hitelt nem marokra mérik, nem ezüstpénzben vagy politikai posztokban. Azt tette fel a nemzet szolgálatára, ami mindnyájunknak a legdrágább: az életét. Lehet őt szeretni és gyűlölni is, tiszo telni és lenézni, de a hűségét a nemo
Közélet
4 Kürtös
2005. augusztus
Iskolafelújítás a Közép-európai Alapítvány támogatásával A Közép-európai Alapítvány A régiók értünk vannak program keretén belül, a Slovnaft Rt., a MOL-csoport tagja hozzájárulásának köszönhetõen számos iskolának segít Szlovákia-szerte. Az alapítvány és a Slovnaft Rt. közös célja a gyermekek és a fiatalok oktatásának támogatása, valamint az oktatáson belüli regionális különbségek felszámolása. E cél elérése érdekében a Slovnaft Rt. 2003-as évi jövedelemadójának 2%-ával támogatta A régiók értünk vannak programot, hogy gyermekeink a jövõben sikeresen vehessék fel a versenyt Európa fejlettebb országaiban élõ kortársaikkal.
Az oktatás színvonalának emelése érdekében elengedhetetlen a korszerûtlen és energiaigényes iskolák felújítása, modernizálása. Ennek tudatában készítette el a Besztercebányai Járási Hivatal azt a projektet, amellyel sike-resen pályázott az EU strukturális alapjánál.
A pályázóknak a benyújtott iskola-felújítási terv költségeinek 5%-át saját maguknak kellett fedezniük. Ezt az önrészt azonban sokan nagyon nehezen tudták elõteremteni. A régiók értünk vannak program fõ célja, hogy az iskolák felújításának és korszerûsítésének az önkormányzatokra háruló részét segítse fedezni. Ezzel hozzájárul a szlovákiai iskolák színvonalának növeléséhez, hogy azok idõvel elérjék az európai uniós szintet. Az alapítványhoz 34 iskolafenn-tartó önkormányzat nyújtott be kér-vényt. Azokat az alapítvány kuratóriuma elbírálta, és több mint 13 millió koronát osztott szét valamennyi pályá-zó között. A legnagyobb összeggel a vágsellyei Rövid utcai alapiskola felújítását támogatta. A Beszterce-bányai Kerületi Önkormányzat (VÚC Banská Bystrica) a kékkõi szakközép-iskola felújítására 379 800 szlovák koronát kapott. Az oktatás feltételeinek jobbá tétele egy elmaradott régióban - Kékkõn címû projekt célja: megteremteni a színvonalas oktatáshoz szükséges felté-teleket. A felújítás és a korszerûsítés során javítanak az intézmény állapo-tán, ami jelentõs mértékben hozzájárul az épület
energetikai gazdaságossá-gához. Az így megtakarított pénz-összegeket az oktatás színvonalasabbá tételére fordítják, elsõsorban az iskola és a tantermek felszerelésére, az idegennyelv-oktatás fejlesztésére, vala-mint a számítógépes ismeretek elterjesztésére használják fel. Az iskola-felújítási projekt a régió
versenyképességének a növeléséhez és a regionális fejlõdéshez is hozzájárul. A színvonalasabbá tett oktatásnak köszönhetõen keresettebb lesz az iskola és az itt oktatott szakok. Az iskola tanterve követi azt a Nagykürtösi Járási Hivatal által kidolgozott tervet, mely szerint a régió fellendítésének elsõd-leges módja az idegenforgalmi hálózat fellendítése, és a vidéki turizmus lehe-tõségeinek a feltárása és hasznosítása. Az iskolából kikerülõ diákok képesek lesznek vállalkozások beindítására és mûködtetésére ebben a szférában, valamint több esélyük lesz arra, hogy munkát találjanak maguknak. Kožík Diana
Polgári védelem - A védelem módszerei A lakosság védelme alapvetõen két csoportba sorolható: az egyéni védelem, amikor az egyéni védõezközök és különféle technikai ezközök szolgálják az emberek védelmét, valamint a csoportos védelem. Ez utóbbinak alapvetõen két fajtája van: a helyi védelem (óvóhelyek különféle fajtái) és a távolsági védelem (kitelepítés, kimenekítés, evakuálás, kilakoltatás), ezekre majd a késõbbiek folyamán külön kitérünk. Helyi védelem Legtöbbször elzárkózással valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a lakosság a veszélyeztetõ hatások elõl az épületekben zárkózik el, és nem hagyja el az épületeket, amíg a veszély el nem hárul. A nyílászárókat nedves törülközõvel, pléddel tömítik. Erre például akkor van szükség, amikor egy ipari baleset során vagy közúti - veszélyes anyagok szállításánál keletkezett - baleset során veszélyes vegyi anyagok kerülnek a levegõbe (például Ipolynyéken ammónium kerülhet a leve-gõbe). Vannak olyan települések, ahol speciális védõképes-séggel bíró építmények, ún. állandó nyomásnak ellenálló óvóhelyek vannak, továbbá légmentesen záró óvóhelyek, védett munka-
helyek és egyszerû saját erõbõl készült óvóhelyek, melyek elkészítésének lehetõségét minden községi hivatal a „Védelmi tervekben” elõre kidolgozza. Ezen óvóhelyek a nagyon veszélyes, például sugárzó anyagok ellen is védelmet nyújtanak. Itt óvóhelyi védelemre is lehetõség van. Az elzárkózás néhány alapszabálya: - az ablakok és ajtók réseihez tegyen vizes plédet, vagy törülközõt, - figyelje a helyi rádió, televízió, hangosbemondókocsik közleményét, - lehetõleg ne használja hosszan a telefont, - midig készítsen vizet az edényekbe, készítsen elõ néhány gyertyát, elemlámpát, - vegye számba az élelmiszereket, gyógyszereket, készüljön fel a "túlélõ csomag" összeállítására, az esetleges kitelepítésre, - zárja el a háziállatokat is. Folyt.köv. Tómus Tibor
Gazdaság
2005. augusztus
Kürtös 5
A mezõ g a zda ság a ren d szer vá ltozá s u t á n (Folytatás lapunk júliusi számából)
Dél-Szlovákia évszázadok óta alapvetõen mezõgazdasági jellegû. A lakosság tekintélyes része a mezõgazdaságból él. A ter-mészeti adottságokat figyelembe véve Szlovákia déli járásai mezõ-gazdaságilag a legkihasználtabb területek. Dél-Szlovákia az ország leginkább napsütötte és legszárazabb régiója. Az 500-600 mm-es éves csapadékmennyiség a régióban egyenetlenül oszlik el. Ennek mérséklésére a régióban fejlett öntözõrend-szer segíti a mezõgazdálkodást. Dél-Szlovákia nagy részének területén a termõtalaj minõsége kitûnõ. A vizsgált terület egyik legfontosabb, feltételesen megújítható természeti kincse a talaj. Az ország középsõ-déli területein elhelyezkedõ négy kerület (Nagyszombati, Nyitrai, Besztercebányai és Kassai) a mezõgazdasági termelés szinte valamennyi komponensében domináns pozíciókkal rendelkezik. Ezekben a megyékben termelik a szlovák cukorrépa 84%-át, a gabonafélék 68%-át, itt található a sertésállomány 59%-a, a szarvasmarha-állomány 58%-a. A négy megye adja a szlovákiai mezõgazdasági bevétel 70%át. A termésátlagok is magasabbak. Dél-Szlovákia az ország legfontosabb gabonatermelõ régiója. A mezõgazdasági földterület a vizsgált járások területének több mint 80%-át foglalja el. A vizsgált területen a szlovákiai átlagnál jóval magasabb a mezõgazdasági földterület aránya. Ez a tendencia még szembetûnõbb a szántóterület megoszlása esetében. A gabonafélék közül a hektárhozamok jóval meghaladják az országos átlagot. A gabonafélék közül mindenekelõtt búzát, árpát és kukoricát termesztenek. Jelentõs ezen kívül az olajos növények termesztése, vezetõ helyen a repce és a napraforgó volt. A cukorrépa termelési súlya viszont folyamatosan csökken. A növénytermesztésen kívül jelentõs az állattenyésztés is, elsõsorban a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztés az elterjedt. Számszerûen Dél-Szlovákia járásai között a legnagyobb szarvasmarha- és sertéstenyésztés az Érsekújvári járásban található, ahol a tenyésztett szarvasmarha száma 27 996, ez száz hektár szántóföldre 26,8 darab szarvasmarhát jelent, a tenyésztett sertés száma pedig elérte a 102 100-at, ami száz hektár szántóföldre 110,4 darabot jelent. Gondot jelent mindmáig, hogy a kormány a rosszabb adott-ságú északi megyék mezõgazdaságát aránytalanul magas dotációban részesíti, s a déli terület nem kapja meg a szükséges és igényelt támogatást. Ez visszaveti az agrártevékenység folytatását. A mezõgazdaság korszerûsítését, a piaci viszonyok kialakulását hátráltatja e térségben, hogy nincs meg a kellõ gazdasági háttér ahhoz, hogy a tulajdonosok kivegyék földjeiket a szövetkezetbõl, és nagyobb mértékben önállóan gazdál-kodjanak. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a dél-szlovákiai lakosság jelentõs része nem kaphatja vissza korábbi földtulajdonát. A jelenleg érvényben lévõ törvények ugyanis nem teszik lehetõvé az 1945 és 1948 között a németektõl és a magyaroktól - nemzetiségi hovatartozás alapján (a kassai kormányprog-ram és a beneši dekrétumok következtében) - elvett (államosított vagy másnak adott) ingatlanvagyonok visszaadását az eredeti tulajdonosoknak vagy azok leszármazottainak. Az 1991-ben életbe léptetett reprivatizációs törvény csak az 1948. február 25-e után államosított, szövetkezetesített vagyon visszakövetelését teszi lehetõvé. Ez nyilvánvalóan hátrányosan érinti a terület lakosságát. A többségében magyarok által lakott Csallóközben a földek 80%-ának rendezetlen a tulajdonjoga. Az agrárgazdaság humán erõforrásai A gazdasági reformok következtében a mezõgazdaságban foglalkoztatottak száma a harmadára csökkent, amit a hagyományos mezõgazdasági termelõszövetkezeteket felváltó gazdasági szervezetek racionális foglalkoztatási politikája, a csõdbe jutott agrárvállalkozások nagy száma, valamint a többi
nemzetgazdasági ágazat által kínált kedvezõbb munkafeltételek magyaráznak. Az agrárszektort az 1990-es években nem önkéntesen elhagyó munkaerõ döntõ hányada az ország legtermékenyebb régiójában, Dél-Szlovákiában szabadult fel. E régió nagyobb részét számottevõ ipartól és szolgáltatási szektortól mentes rurális területek alkották, aminek következtében az agrárgazdaságban munkájukat elvesztett tízezrek nem tudtak más ágazatban elhelyezkedni, s ez nagy agrár-munkanélküliséghez vezetett. Az agráriumban munkájukat vesztett munkaerõ döntõ hányada középkorú (40 év feletti) és alacsony képzettségû volt, ezért jelentõs részük mind a mai napig nem tudott sikeresen elhelyezkedni a megváltozott munkaerõpiacon, napjainkban is csaknem minden negyedik dél-szlovákiai munkanélküli a mezõgazdaságban dolgozott korábban. Az elkövetkezõ években már nem várható az agrá-riumban foglalkoztatottak számának további számottevõ csökkenése, mivel egyrészt az ágazat túlfoglalkoztatottsági szintje már minimális, valamint a leépülés és a stagnálás évtizede után a fejlõdés határozott jelei mutatkoznak (pl. az elmúlt három évben az ágazat az év végi elszámolásnál nyereséget könyvelhetett el). Regionális megközelítésben a szlovákiai agrárfoglalkoztatottság nagy területi szóródást mutat, a mezõgazdaságban dolgozók részaránya a magyar kisebbség által lakott déli járások többségében magasan meghaladja az országos szintet. A ma-gyar kisebbségnek a földmûveléssel való erõs kapcsolatát jól tükrözi, hogy a 2001. évi népszámlálás idején a 268 044 fõ gazdaságilag aktív magyar nemzetiségû népességbõl 25 712 fõ dolgozott e szektorban, ami az ország agrár-munkaerejének a 21,7%-át tette ki (minden ötödik szlovákiai agrárdolgozó ma-gyar nemzetiségû). Az elmúlt években a szlovákiai agrárfoglalkoztatottak szerkezetében kedvezõ folyamat indult el. A magasabb végzettségû munkaerõ részaránya folyamatos növe-kedést mutat, ami egyértelmû jele annak, hogy a reformok si-kereinek köszönhetõen az ágazat is vonzani képes a magasan képzett munkaerõt (és nem csupán a máshol elhelyezkedni képtelen, alacsony képzettségû és innovációhiányos gondol-kodású munkaerõt foglalkoztató szektornak minõsül). Ez a jelenség egyben elõrevetíti az agrárium további fejlõdését, ugyanis ma egy korszerû agrárgazdaság vezetése olyan komp-lex és magas színvonalú biológiai, agrotechnikai, kémiai, talajtani, közgazdasági stb. ismereteket igényel, amelyeket csak magasabb szintû képzéseken lehet elsajátítani. Az agráriumban 20 fõnél többet alkalmazó gazdasági szervezetekben az ország agrármunkaerejének megközelítõleg kétharmada (mintegy 70 ezer ember) dolgozik. E gazdasági szervezetek közt a legnagyobb foglalkoztatónak a mezõgazdasági szövetkezetek számítanak, amelyek e szervezeteknél a mezõgazdaságban dolgozó munkaerõ több mint kétharmadát foglalkoztatják. A második legjelentõsebb foglalkozatási forma a kft., a harmadik a részvénytársaság (a foglalkoztatottak közel 15%-a, illetve 12%-a). 2000 decemberében a Szlovákiában jogi személyként mûködõ agrárvállalkozások száma közel 1400 volt, melyek átlagos kiterjedése 1300 ha körül mozgott, s az országban található mezõgazdasági földterületek mintegy 80%-át mûvelték meg. A jogi személyként mûködõ agrárvállalkozások több mint felét az áttranszformálódott szövetkezetek képezték, valamint azok gazdálkodtak az ország mezõgazdasági földterületeinek közel felén is. A kereskedelmi társaságok és a magángazdák (a számuk 20 ezer körül mozgott) a mezõgazdasági földterületek 30, illetve 9%-án folytatnak termelést. Az agrárvállalkozások szerkezeti reformjával párhuza-mosan végbement a földek tulajdoni decentralizációja is, a mezõgazdaság évtizedekig uralkodó tulajdoni és szervezeti kereteit a kárpótlás rövid idõ alatt gyökeresen megváltoztatta
Hitélet
6 Kürtös
2005. augusztus
N A G YB O L D O G A S S Z O N Y Ezen az ünnepen az egyház Máriának a mennyországba történt csodálatos és diadalmas testi felvételét ünnepli. Máriának sem kora, sem halálának ideje vagy helye nem határozható meg. A legvalószínûbb vélemény szerint Jeruzsálemben, még az apostolok el-széledése elõtt halt meg. A szakadatlan, õsegyházig visszanyúló hagyomány sze-rint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetbe, hanem röviddel halála után feltámasztotta, és magához emelte a mennyei dicsõségbe. Ezt a népi jámbor-ságban is évszázadokon át öröklõdõ nézetet XII. Piusz pápa a „Fulgens Corona“ kezdetû bullájában dogmai rangra emelte 1951-ben. Már az 5. században Jeruzsálemben ünnepelték Máriát mint Isten anyját. A 6. században ott már ünnepelték a „Dormitio Sanctae Mariae“ (Szûz Mária elszenderedése) ünnepét, ami a 7. században Rómában is elterjedt. Az ünnepet Székesfehérvárott elsõ szent királyunk is megülte. A „Napbaöltözött Asszony“ nagy jelérõl Gellért
beszélt István és udvara elõtt. Az Árpádház, Árpád megkeresztelkedett hada, nemzetsége így Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta magát az országot. Saját uraságát, uralmát és a királyságot a Szûzanya szimbolikus tulajdonának, Mária örökségének érezte, vallotta. Mária halálát eleinte január 18-án ünnepelték , de korán megkezdt é k augusztus 15-én liturgikusan megünnepelni Mária mennybemenetelét is. Krisztus mennybemenetelével (Ascensio Domini) szemben Mária ünnepét mennybevételnek (Assumptio Beatae Mariae Virginis) nevezzük. Régen Mária elszenderedése (Dormitio) vagy nyugalma (Pausatio) jelezte a naptárakban az Isten anyjának halálát. Nagyboldogasszony ünnepén Máriára, az Úr szolgáló leányára emlékezünk, akit Isten az Ég Királynõjévé avatott, országalapító királyunk, Szent István pedig nemzetünk Nagyasszonyává választott. Egyénisége ma is üdvösségünk, jólétünk egyetlen biztos útját jelzi. Rámutat, hogy életünknek csak úgy van biztos jövõje, ha azt mindig és minden
körülmények között követjük, Isten terveinek és akaratának megfelelõen irányítjuk. Csak így lesz velünk az Isten, haladhatunk a szebb jövõ felé, és várhatjuk az örök boldogságot. A kérdés csak az, hogy képesek vagyunk-e alávetni magunkat Isten akaratának és elfogadjuk-e Tõle az ígért üdvösséget. A Magyarok Nagyasszonya ünnep és Szent István napja összetartozik, mert István király óta õrködik felettünk Nagyasszonyunk, Anyánk, a Boldogasszony.
SZENT ISTVÁN: SZENT MAGYARSÁG Magyarország királyainak és szentjeinek a sorában is az elsõ Szent István. A 970-es évek elején született Géza és Sarolt fiaként, és Vajknak nevezték el. 973-ban, a szent keresztségben apjával együtt az István nevet kapta. A keresztény életbe Szent Adalbert, Prága püspöke vezette be, s késõbb õ részesítette a bérmálás szentségében. Atyja, Géza halála után Istvánnak fegyverrel kell megvédenie uralkodói jogait és a kereszténységet a pogány erõkkel szemben. István király, hogy hatalmát és az új rendet megszilárdítsa, koronát kér II. Szilveszter pápától, amellyel az Úr 1000. esztendejében Esztergomban királlyá koronázzák. Õ azonnal hozzálát az egyházszervezési munkához, amelyben segítséget nyújtanak neki a Gizella kíséretében hazánkba érkezett bajor papok is. Püspökségeket és apátságokat alapít az ország egész területén, és elrendeli, hogy minden tíz falunak templomot kell építenie. Két törvény-könyvet is kiad, amelyeket a keresztény erkölcs elveire alapoz. Igazságos és bölcs uralkodóként tartja számon saját kora és az utókor is, aki a keresztény Magyarország megalapításával megmentette népét a pusztulástól, és hozzájárult az európai keresztény-ség megszilárdításához.
...Magyarnak lenni Szent István tanítása szerint erkölcsi fogalom. Úgy, amint Szent István akarta - és miért akarnók, hogyan mernõk máskép értel-mezni? - még senkit sem tesz magyarrá az, hogy magyarul beszél. Ez még nagyon kevés. Senkit sem tesz ma-gyarrá még az sem, hogy a vére ma-gyar, sõt még az sem, hogy magyarnak vallja magát: a magyarságot erkölcsi küzdelemmel, Isten-sürgette cselekvéssel úgy kell kiküzdeni. Magyarnak lenni: erkölcsi lendület. Magyarnak lenni: hit. Hit a magyarság hivatásában. Hit abban, hogy az Isten akar velünk valamit, és hogy a magyarság képes megvalósítani ezt az isteni feladatot. Magyarnak lenni: szeretet, együttérzés, átfogása, átölelése mindannak, ami magyar; a magyar földnek, utolsó talpalatnyi rögének, a magyar történelemnek, minden mozzanatával, a magyar embernek, valamennyinek, emberhez nem méltó életet élõnek is. És cselekvés; levonni a konzekvenciáját ennek a hitnek és ennek a szeretetnek: tenni tunyaság, kényelem, önérdek ellenére is, amit erkölcs, amit lelkiismeret, amit Isten, amit Szent István megkíván - ezt jelenti magyarnak lenni Szent István szerint. ...És ha azt kérdezi valaki, milyen ez az erkölcs, milyen hát a magyarság erkölcsi feladata? Szent István határozottan megmondja Szent Pál szavaival: „Legyetek az én követõim, amint én Krisztus követõje vagyok.“ Magyarnak lenni: kereszténynek lenni. Itt nincs más választás; vagy elfogadjuk, vagy megtagadjuk Szent Istvánt.
2005. augusztus
Hitélet
Kürtös 7
Ave, Beate Rex Stephane Idvezlégy, bódog Szent István király! Néped reménye, igaz gyámola! Idvezlégy, hitre térésünk oka, bizony doktora és apostola! Idvezlégy, példánk: szentséggel kínálj! Igazság tükre: oktass és birálj! Idvezlégy, boldog Szent István király!
Boldog székedben Úr Isten mellett ostromold értünk égi kegyelmet! Szétverten világ végsõ sarkinál romlott fogyó nép szólogat, híván: ,,Idvezlégy Bódog Szent István király...“
Krisztus Jézusban miattad hittünk, a mi Urunkban általad idvünk. Kérünk, imádj ez árva népedért, Egyház-, hivekért Istenünk megkérd! Ellenség egy se dúlja mi földünk', ragadozó ne pusztítson köztünk: - hiszen Jézusban miattad hittünk.
A vers eredetije az Érdy-kódexban található: egy névtelen karthauzi fordította magyarországi latinból, melyet Boldog Temesvári Pelbárt, a nagy ferences hitszónok idéz (Sermo S. Stephani Regis) mint középkori magyar zsolozsmahimnuszt. Az itt közölt változat a mai helyesíráshoz van igazítva, ritmusbanrímben kiegyengetve és harmadik szakasszal megtoldva.
Idvezlégy, boldog Szent István király! Néped siratván ma visszakíván.
(1968. április 10.)
„Szent István Király, köszöntünk Téged“ A millennium évében sokat hallhattunk és olvashattunk Szent Istvánról. Szinte valamennyi cikket figyelmesen elolvastam. Most, hogy Ipolybalogra kerül a Szent Korona-másolat, újra belemerültem ennek a témának a tanulmányozásába. Elgondolgodtatott, hogy miért csak különleges alkalmakkor foglalkozunk ezzel a témával, esetleg évente egyszer, augusztus 20. környékén. A szakirodalmat lapozva és az interneten bóklászva rájöttem, hogy ha mindennap egy kis idõt, mondjuk egy fél órát olvasgatnánk Szent István és a Szent Korona történetét, több évig is eltartana, míg az összes ezzel kapcsolatos cikket, könyvet, tanulmányt elolvasnánk. Nyugodtan állíthatom, hogy megérné, mert olyan sok feltett és fel nem tett kérdésre kapnánk választ, melybõl megismerhetnénk történelmünk legjelentõsebb fordulópontját, és talán valamennyire önmagunkat is. Biztos már mindenkiben felmerült az a kérdés, hogy hogyan alakult volna az élete, ha nem magyarnak és nem kereszténynek születik. Én is feltettem magamnak a kérdést, hogy vajon számomra mit jelent szent királyunk ünnepe. Nehéz volna ezt egy mondatban megfogalmazni. Kislány koromban a várakozást jelentette, hiszen szinte minden évben ezt a napot Budapesten töltöttem, melyekrõl felejthetetlen emlékeket õrzök. Késõbb rájöttem, hogy nem fontos Pestre menni ahhoz, hogy elsõ királyunk elõtt hódoljunk, hiszen a 70-es, 80-as években nem az igazi Szent István-i kultusz uralkodott. Tudatosult bennem, hogy ez a föld is, ahol élünk, István királyé volt, az itt élõ népet is örökségül hagyta a Boldogságos Szûz Máriának. Háttérbe szorult Budapest, mert rájöttem, hogy itt, a Nagykürtösi járás egyik kis zugában is van egy hely, ahol méltóan megünneplik a Losonci és a Nagykürtösi járás magyar hívei augusztus 20-át. Alsósztregova - Osušén, ahol máskor szlovák nyelven folyik az állandó szentségimádás, ilyenkor magyarul dobban a szív, magyarul száll az ének.
Az Oltáriszentségben jelen lévõ Égi Király elõtt lehet hódolni, az elõtt a király elõtt, aki a magyar népet elvezette a keresztény hitre. Szent királyunk egész életútja példa mindannyiunk számára. Fiához, Szent Imréhez szóló intelmeit pedig még a mai fiatalok, politikai vezetõk is megszívlelhetnék. Mégis leginkább azért tisztelem, mert felismerte azt, hogy népének sorsa hol lesz a legbiztosabb kezekben, azért halálos ágyánál országát és koronáját Szûz Máriának ajánlotta. Jó volna, ha a harmadik évezredben végre méltók lennénk ezeréves Szent István-i örökségünkhöz, és nem szégyenkezve, hanem büszkén vallanánk, amit egy régi imakönyvben olvastam: „Katolikus magyar ember, az vagyok és maradok, hitet, hazát, mennyországot nem cserélek, nem adok. Magyaroknak védasszonya, Szûz Mária üdvöz légy, a hitetlen korban védtél, most hit nélküliben védj!“ Mikor fényképen megláttam az Ipolybalogra készíttetett Szent Korona-másolatot, nagyon elérzékenyültem, és felcsillant egy reménysugár, hogy nincs még elveszve minden, addig amíg vannak emberek, akik fontosnak tartják hogy a magyar és egyben az egyháztörténet jelentõs állomását jel-képezõ alkotás közelkerüljön az emberekhez, hogy életben tartsa azt a hitet, melyet István király segítségével is nyert el a magyer nemzet, s mely azóta hol erõteljesen, hol pedig kevésbé jelenik meg, s fejti ki hatását életünkre, mindennapjainkra. Augusztus 14-én egy újabb hellyel lesz gazdagabb járásunk, ahol leróhatjuk tiszteletünket a magyar történelem legnagyobb emléke elõtt. Befejezésül Revicky Gyula egyik versének utolsó mondatával szeretnék üzenni Szent Istvánnak: „… Míg a kereszt marad jelünk, Dicsõ király, el nem veszünk!“ Kliment Éva
8 Kürtös
Közélet
2005. augusztus
Í G Y k é s z ü lt . . .
Megkértük Farkas Zsolt budapesti ötvösmûvészt, a Szent Korona-másolat elkészítõjét, mondja el röviden, hogyan is készült a korona másolata. Ez a korona gyakorlatilag az eredeti alapján készült. Az eredetirõl Magyarországon léteznek könyvek, amelyekben színes fényképek láthatók, és a fõ méretek meg vannak adva. Nagyon sok anyagot áttanulmányoztam, összefüggéseket állítottam föl, viszonyítottam az egyik koronát a másikhoz és a rajzokat. Így készült ez a korona. Tehát ez sokkal pontosabb, mint az eddig általam készített koronák. Ez abból is meglátszik, hogy az abroncs alsó jobb oldali része egy képzeletbeli fejformát követ, míg a másik oldala egy kicsit csúcsosabb, mert amikor a koronát több ízben elveszejtették és leej-tették, az hányódott, megtört, megroppant. A Szent Korona alapanyaga arany, amely nagyon puha, és ezért nagyon sérülékeny, nekem ezeket a sérüléseket mesterségesen kellett elõállítanom, hogy olyan legyen, mint az eredeti. A keresztnek a dõlésszöge nem teljesen egyezik meg az eredeti koronán lévõ kereszt dõlésszögével, mert az eredeti koronát, amikor leejtették, akkor fölszakadt a fölsõ Krisztus- lemez, fölpúposodott, mint látszik a fölsõ képeken, és maga az egész kereszt megdõlt, eldõlt féloldalra. Ezen a koronán nincs a lemez púposítva, síkban van hagyva, a keresztnek a legjobban megdönthetõ fizikai megdöntése van, mivel a kereszt szerelhetõ, csavaros megoldással készült, és a csavart csak függõlegesen lehet kicsavarni az anyából, ferdén nem, és ez fontos szempont volt. A fölsõ részben, a keresztpántban, illetve az abroncsban is a képek rekeszzománc technikával készültek, ami megegyezik a Szent Korona eredeti zománctechnikájával. A színek ugyanazok a színek. A rekeszek ugyanúgy vannak építve, mint az eredeti koronában, illetve a zománcos szín összefolyásai szintén át lett másolva erre a koronára, amit a zománc-mûvészek készítettek. Ez nem az én kezem munkája, ami az én kezem munkája, azok a fém részek, illetve a méretek pontos beállítása volt. A zománcképek körül a keresztpántnál kis filigrán minták vannak, amelyek egyenként vannak felforrasztva ezen a koronán is. Köztük vannak a csepp alakú gránátkövek, illetve a gyöngy foglalatok, amelyekbe az eredetihez hasonló vagy szinte azonos méretû kövek vannak foglalva. A gyöngyök alapanyagilag tenyésztettek. A csepp alakú kövek, a gránátok is csiszolt kövek, csiszoltatva vannak, ezeket így megvásárolni nem lehet. Tehát ezek is kézmûves munkának számítanak. Az alsó részben, az abroncsrészen szintén arc-képek vannak, amelyek az eredeti alapján készültek. (Folytatás a 9. oldalon)
2005. augusztus
Közélet
Kürtös 9
Í G Y k é s z ü lt . . .
A gyöngyök szintén ugyanazzal a technikával készültek, mint a többi gyöngy, a két gyöngysor alul-fölül egy huzalra van felfûzve, tehát apránként van befûzve az egész körbe. A láncok, amelyek oldalt csüngnek, a csüngõ láncok. Ezeknél is a huzalt, tehát magát a láncnak a formáját eredeti méretek alapján - pontosabban számított méretek alapján készítettem. Erre szintén nincs irodalom, hogy ez a láncszem mekkora, hogy néz ki, milyen a vastagsága, semmi-semmi szinte nincs róla, csak minimális leírás. Ez is kézzel készült, a huzalt meg kellett húzni, féldomborúra föltekerni, fölvágni, szemenként forrasztani. A foglalatoknak a fölszerelése az eredetiek alapján készült, ahol a láncnak a végére huzallal van felcsavarozva, tehát egy ilyen huzalkötés van, ami nem korszerû, valószínûleg ez forrasztva volt, és nem tudni az idõk sodrában miért került ide huzalkötés. A fölfüggesztése a láncoknak egyes helyeken forrasztott karikákkal történt, ahol letörtek a karikák, ott vagy azt csinálták, hogy átfúrták az abroncsot alul, és beakasztották a karikát, vagy pedig a göngyök közé befûzték, ráakasztották a gyöngyöt a drótra. Ugyanezeket a megoldásokat alkal-maztam. Az oldalfölszerelésnél vannak olyan pontok, ahol átfúrták a koronát, mert valószínû szétszedéskor vagy javításkor máshová tették, vagy máshová fúrták föl, ezeket a furatokat én is megcsináltam rajta. A hátul lévõ képek közül a Dukasz Mihály kép késõbb került a koronára - valószínûleg Mária kép volt hátul - én a mostani állapotnak megfelelõ koronát készítettem, tehát a Dukasz Mihály kép került bele. Az eredeti koronában a Krisztus mögötti képet roncsolták, az alsó felét letörték a képnek, és a foglalat be van nyomva. Hát mi ezt úgy oldottuk meg, hogy nem törtük le a képet, hanem kiegészítettük egy elképzelt apostol képével, ruházatával, és teljes egységében el van készítve a rekeszzománc, és be van zománcozva. A keresztnek még egy érdekessége van, pontosabban tudni illik róla, hogy a kereszt csõbõl készült: egy függõlegesbõl és két darab vízszintesbõl. A két szélén található gömböket összeforrasztották, és úgy van fölforrasztva a csõre, ugyanúgy mint a harmadik és a negyedik gömb is. Alulról egy metrikus menetes megoldással van fölcsavarozva, olyan méretû csavaranyával, amilyen az eredetin van. A korona súlya így ezüstbõl és felszerelve az összes képekkel 1500 g, úgyhogy nem könnyû, vigyázni kell a szállításnál. Nem mindent lehet tökéletesen lemásolni. Pont azért nem, mert nem olyan az anyagösszetétel, mert nem az a finomság, mert nem az a lágyság, amit visszakapok, mint ennél, de messzirõl szinte egyforma. Csupán részletekben vannak a különbségek, amit így közelrõl lehet látni. Egy laikus csak azt látja, milyen gyönyörû, milyen szép. Amit meg a hozzáértõk megnéznek rajta, abba mindig bele lehet kötni, pl. hogy nem elég ferde a kereszt. Ez az általam készített legjobb korona. Balogh Gábor
10 Kürtös
Szémítógép a mindennapokban
2005. augusztus
Sacra Corona Ezt a számítástechnikáról szóló cikket - kicsit rendhagyóan - a közelgõ eseményhez, a Szent Korona hû másának az ipolybalogi templomban történõ elhelyezéséhez kötném. Esett már többször is szó az internetrõl, a felhasználó a böngészõprogram segítségével tud hozzáférni a világhálón lévõ információkhoz. Ezek az adatok szerte a világban különbözõ számítógépeken találhatók. Ahhoz, hogy az adott témával kapcsolatban információkhoz jussunk, úgynevezett keresõt használunk. Ezekbõl a keresõkbõl több száz található a világhálón - a legismertebbek a Google, AltaVista, Yahoo, Lycos a magyarok közül a Kurzor, Kereso. hu, Vizsla 24. A keresõk többnyire kulcs-szavak alapján szondázzák végig a világhálót. A Szent Korona kulcsszavakat keresve a Google 194
000 hivatkozást talált, és ehhez mindössze 0,15 másodpercre volt szüksége. A keresést Szlovákiára leszûkítve 716 találatot kaptam (0,51 másodperc alatt). Ha csak magyar hivatkozásokat keresünk, 6 486 weboldalt sikerül találni (0,15 mp). A Sacra Corona kulcsszavakra a következõ eredményt kaptam: magyarországi oldal - 537 találat (0,2mp), Sacra Corona teljes web -138 000 (0,23 mp ) a Google-val, Yahoo - (0,22 mp), Sacra Corona - 293 000 (0,22 mp). Ezek közül az oldalak közül sokat érdemes lenne fölkeresni, itt csak néhányat említenék meg, amelyek nevükben is a Szent Koronát hordozzák, mint a www.szent-korona.hu, a Szent Korona Szövetség honlapja, érdemes ellátogatni a weboldalukra, tartalmas oldalukról csak egy rövid részlet álljon itt ízelítõnek, amely hûen tükrözi az oldal jellegét: Az Egyesület célja a Szent Koronának a magyar államiság rendjében intézményi hagyományos jelentõsége biztosításáért folytatandó munkálkodás. Társadalmi, kulturális szinten kifejezésre juttatása a nemzet legfõbb hatalmát és méltóságát jelentõ Szent Korona jelentéstartalmának. „M it tegyünk , hogy ne önérdekû szerencselovagok, gátlástalan haszonlesõk és hatalomátmentõk, nemzetlét helyett vazallusi f ü g g õ s é g e t é s ebbõl maguk nak
befolyást, sõt egyeduralmat kovácsoló hatalombirtoklók nemzetidegen körei uralkodjanak? A m e g oldást õseink már régen megtalálták, amikor a Szent Koronát emelték a legfõbb méltóságra, és semmilyen más hatalmat nem ismertek és nem tûrtek el a Nemzet és az Ország fölött." A www.szentkorona.hu weboldal felidézi a Szent Korona-tant, amely megõrizte nemzetünket (az oldal nagy része még fejlesztés alatt). A www.szentkoronaorszaga.hu a Szent Korona Országáért Alapítvány honlapja, amelynek céljai többek közt a magyar hagyománykincs védelme, a Szent Korona közjogi és társadalmi szerepének tudatosítása. A www. alkotmany.ngo.hu weboldal „alkotmányossági mûhely és fórum“. Megtalálható itt Zétényi Zsolt mûve A Szent Korona - a magyar nemzet jelképe és õrzõje, amely jogászszemmel mutatja be a Szent Koronának és tanának történetét és lényegét. A könyv az oldalról szabadon letölthetõ. Kiszely István: A magyar nép õstörténete címû könyve szintén érdekes, értékes adatokkal, meglátásokkal szolgál Szent Korona ügyben a http://istvandr.kiszely.hu internetes címen. Nagyon értékes oldal a László Gyula Történelmi és Kulturális Egyesület honlapja a www.lgye. hu, ahol nagyon sok kiváló elõadás elektronikus változatát is megtaláljuk, és nem csak Szent Korona témában, amelyek az egyesület rendezvényein hangzottak el. Tehát adott a lehetõség, hogy mindenki utánanézzen, mik a tények és mik a feltevések a Szent Korona körül, hogy kiegészítsük hiányos információinkat. A világháló bõséges információforrás, néha talán túlságosan is, ezért tehát ne felejtsünk el szelektálni. Végül összehasonlításként a Szent István szókapcsolatra 1 150 000 hivatkozás jelenik meg, ez természetesen a sok Szent Istvánról elnevezett intézménynek köszönhetõ, de talán ez a tény is ösztönözhet arra bennünket, hogy Szent Koronánk-kal többet foglalkozzunk. RNDr. Balázs Péter
Cserkészet
2005. augusztus
Kürtös 11
„Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!“ Tizenöt éves a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség. A III. Szövetségi Nagytáborukat a cserkészek Ipolynyéken, a Csali-völgyben tartották. Ebbõl az alkalomból ültettük mikrofon elé a cserkészmozgalom hazai vezetõjét, Vitéz Lászlót. Kuriózumként elmondhatom, hogy ember ilyen könynyen nem nyert bebocsáttatást a Paradicsomba, mint ahogyan ez nekem sikerült. Hogy miért, ez az alábbi beszélgetésbõl kiderül. - Öt ével ezelõtt volt Szövetségi Nagytáborotok Ipolynyéken. Mi adja a mostani tábor különlegességét?
- Öt évvel ezelõtt tízéves volt a szövetség. Jelenleg kamaszkorba léptünk, és tizenöt évesek lettünk. Na-gyon nagy igény mutatkozott a csapatok részérõl, hogy összejöjjünk, és egy ilyen gyönyörû helyen, fantasztikus környezetben újra együtt legyünk, együtt táborozzunk, örüljünk egymásnak. - Az országos sajtóban már be-harangozták, hogy a mostani Nagy-tábor minden altábora Madách Imre Az ember tragédiájának egy-egy színé-rõl lesz elnevezve, és az altáborok naponta bemutatót tartanak egymásnak, ki-ki a saját színét begyakorolva. Kinek volt ez az ötlete, és hogyan fog ez zajlani? - Minden cserkésztábornak tulajdonképpen van egy keretmeséje. Gondolkoztunk sokat, hogy akkor idén ez mi legyen. Eredetileg az Egri csillagok volt betervezve, de az érsek-újváriak jöttek az ötlettel, hogy hasonló tematikájú tábora már volt a szövetségnek, ezért
javasolták Az ember tragédiáját. Valóban az egyes altáborok az egyes színekrõl vannak elnevezve, és hogy éljen a keretmese, minden altábor a maga színét átadja az összes altábornak napközben, tehát meg kell találni azt az idõt, amikor el tud oda menni, és le tudja játszani a saját jelenetét. Holnap, július 30-án lesz a III. Szövet-ségi Nagytábor hivatalos megnyitója, és ott mutatja be elsõként játékát a Paradicsom altábor. - Hány altábor van? - Kilenc altábor van: A Paradicsom, Prága, Párizs, London, Falanszter, Egyiptom, Róma és Bizánc. Igazából nem vagyunk túl sokan ez évben. Elõször úgy kilencszáz résztvevõre számítottunk, de már most úgy néz ki, hogy alig fogjuk elérni a nyolcszázat. Jelenleg a kezdésre olyan 660-an vagyunk. Kicsit el is voltam keseredve, de tudomásul kell venni, hogy jelenleg erre telik. A mieink most jöttek vissza Erdélybõl, ahol szintén egy nagytábor volt. Ott is háromezren szoktak lenni, most alig ötszázan voltak. Most hozzánk sem érkeztek külföldi cserkészek, holott 2000-ben több mint százan voltak külföldrõl. Jelenleg Erdélybõl vannak kilencen, ez minden. - Már évek óta jártok ide. Kiépítettétek a kapcsolatot a vállalkozókkal és az önkormányzattal. Milyen az itteni emberek hozzáállása, vendégszeretete? - Akikkel kapcsolatban vagyunk, azok általában nagyon kellemes emberek, segítõkészek. Említhetném itt a Gyurász pékséget vagy a Buris vendéglõt, akik évet óta a beszállítóink, de hagyományosan jó kapcsolataink vannak Ipolynyék Önkormányzatával
is, a régi és most az új polgármesterrel is megtaláljuk a közös hangot. - Mennyibe kerül egy itt töltött nap egy cserkésznek, és honnan szereztek támogatást, mert gondolom, támogatás nélk ül ez nem ennyibe kerülne. - A szövetségen belül van egy határozatunk, hogy 120 korona egy napi ellátás. Az elõzõ tábornál volt egy 70 ezer korona ráfizetésünk, most itt nehéz elõre megmondani, mert most az altáborok maguk fõznek, míg máskor szállítottuk ide az ételt. Pályáztunk az Illyés Alapítványnál, a GySM-nél, ahonnan nagyon csekély lesz a támogatás, és a kormányhivataltól fogunk kapni bizonyos összeget Csáky Pál miniszter-elnök-helyettes úr jóvoltából. - Milyen vendégeket vártok az ünnepélyes megnyitóra? - Hívtunk több vendéget is. A
nagykövetségrõl jelezték, hogy jön Szesztai Ádám kultúr attasé. Jön Duray Miklós, aki tiszteletbeli cserkész. Jelez-te még Orosch János segédpüspök úr a részvételét. Meghívtam a polgármestereinket, ahol cserkészházaink vannak, így az ipolynyékit is. - Mivel az idõtök gyönyörû, és a hangulat is - úgy látom - jó, nem marad más számomra, mint hogy „jó munkát“ kívánjak nektek. Hrubík Béla
12 Kürtös
Hagyomány
2005. augusztus
Szoborszentelés és múzeumnyitás Kelenyén a község önkormányzata szervezésében idén július utolsó vasárnapján harmadik alkalommal rendezték meg a Szent Anna-napi Palócbúcsút, amelynek kétségtelenül egyik kimagasló eseménye volt a település központjában álló téren felállított Szent Anna-szobor felszentelése. A nagyszülõk védõszentjének számító Szent Anna tiszteletére bemutatott ünnepi szentmise után a megjelent vendégek és a község lakóinak jelenlétében György Ferenc plébános áldotta és szentelte meg a Trencsénben Milan Klacko kõfaragó mester által kõbõl készített három méter magas oszlopon nyugvó 1 méter 20 cm magas fehér színû szobrot. A rövid szentelési szertar tás végén Csák y Ilona Kelenye polgármester asszonya virágcsokrot, Hamerlik Richárd és Jámbor László megyei képviselõk koszorút helyeztek el a Szent Anna-szobor talapazatán. Ugyancsak az ünnepség fontos mozzanata volt az egykori tanítólakásban helyet kapott falumúzeum ünnepélyes megnyitása, amelyre közvetlenül a szoboravatás után került sor. A palócbúcsú délután szórakoztató mûsorral folytatódott az Urakkertben kialakított szabadtéri színpadon. A rekkenõ hõség ellenére nagy érdeklõdés kísérte a mûsort, amelyben Zolcer Melánia operettdalokkal, musicallokkel és régi slágerekkel szórakoztatta a nagyérdemût, a kóvári Fehér Rózsa nõi énekkar ezúttal új repertoárral, mégpedig békebeli slágerekkel mutatkozott be, ismét színpadra léptek modern táncokkal a kelenyei tinilányok, a palásti hagyományõrzõ csoport a Vidám vasárnap délután címet viselõ összeállítással színesítette a mûsort, ám az igazi nagy szám és nagy siker a Kelenyei lakodalmas bemutatója volt. Csáky Ilona polgármester asszony a jól sikerült rendezvény margójára elmondta, hogy a Szent Anna-szobor méltó a község új ünnepéhez és búcsújához, mert látványosságán és szépségén túl kifejezi a falu imádságos lelkületét is. Ami pedig a falumúzeumot illeti, azzal a céllal jött létre, hogy megõrizze falunk múltjának tárgyi emlé-keit, valamint a helyi és idelátogató embereknek a gyûjtemény tárgyain keresztül felidézze a falunkra korábban jellemzõ népi világot. A múzeumban azok a még fellelhetõ tárgyak kerültek összegyûjtésre, amelyek meghatározták az itt élõ emberek életét. A polgármesternõ azt is fontos tartotta elmondani, hogy a Besztercebányai Megyei Önkormányzat pénzbeli támogatása, az Ipolybalogi Mezõgazdasági Szövet-kezet gépi segítsége és a közhasznú munkások igyekezete nélkül nem valósulhatott volna meg a falu újkori ünnepének számító Szent Anna-napi Palócbúcsú. -bgy-
KÖSZÖNTÖTTÉK SZENT ANNÁT A Palócföld egyik legismertebb és leg-látogatottabb búcsújáróhelye kétségtelenül Mátraverebély-Szentkút. Ezt a szép termé-szeti környezetben fekvõ kegyhelyet tájaink-ról is évrõl évre sokan felkeresik. Legutóbb Szent Anna ünnepén jártak ott a kõkeszi, ipolynyéki, nagycsalomjai, ipolyhidvégi, óvári és más egyházközségek zarándokai, hogy köszöntsék Szent Annát, és Szent Joákimmal együtt kérjék közbenjárását. Mint ismeretes, Szent Anna a nagyszülõk égi patró-nusa, de hittel és bizalommal kérik közbenjárását a házassági béke helyreállításáért, gyermekáldásért és a gyermekek jó neve-léséért is. Az õsrégi fák között emelt lurdesi barlang elõtt álló szabadtéri oltárnál 12 lelkipásztor köztük az idén Egerben felszentelt papok - közremûködésével került bemutatásra az ünnepi szentmise, melynek keretében a hívek újmisés áldásban részesültek. A szentmise prédikációjában a hazaszeretetrõl is szó esett. Jövõnk alakítása közben nem hagyhatjuk figyelmen kívül az itteni magyar katolikusokat érintõ kérdéseket sem. Bár van okunk az örömre, mert Krisztus egyháza új - köztük szlovákiai magyar - lelkipásztorokkal gyarapodott, de tudjuk, õket az anyaországban levõ egyházmegyék szolgá-latára szentelték pappá. Síró lelkünkbõl feltör a kérdés: Vajon lesznek-e magyar lelkipásztorok, akik a szlovákiai magyar hívek, például az itteni palócföldi magyar hívek vezetését merik vállalni? Zeng az orgona, felcsendül az ének: „... Óh, kérjed Istent újra értünk, ne hagyd elveszni árva népünk. Minden reményünk csak Te vagy!“ - kérik Nagyasszonyunkat a zarándokok. Medve Erika
Sport
2005. augusztus
Kürtös 13
Õszi futballsorsolás I.osztály - Felnõttek
1.forduló
2005.8.7
2.forduló
2005.8.14.
3.forduló
2005.8.21.
D. Lom D. Strehová „B” Bušince Opatovská N.Ves M. Kameò S. Plachtince Lesenice
Sklabiná I. Predmostie K. Kosihy Èebovce Balog Bátorová Príbelce
Sklabiná Bátorováò Balog Èebovce K. Kosihy I. Predmostie D. Lom
Príbelce Lesenice S. Plachtince M. Kameò Opatovská N.Ves Bušince D. Strehová „B”
D.Strehová „B” Bušince Opatovská N.Ves M. Kameò S. Plachtince Lesenice Príbelce
Sklabiná D. Lom I. Predmostie K. Kosihy Èebovce Balog Bátorová
4.forduló
2005.8.28.
5.forduló
2005.9.4.
6.forduló
2005.9.11.
Sklabiná Balog Èebovce K. Kosihy I. Predmostie D. Lom D. Strehová
Bátorová Príbelce Lesenice S. Plachtince M. Kameò Opatovská N.Ves Bušince
Bušince Opatovská N.Ves M. Kameò S. Plachtince Lesenice Príbelce Bátorová
Sklabiná D. Strehová „B” D. Lom I. Predmostie K. Kosihy Èebovce Balog
Sklabiná Èebovce K. Kosihy I. Predmostie D. Lom D. Strehová „B” Bušince
Balog Bátorová Príbelce Lesenice S. Plachtince M. Kameò Opatovská N.Ves
7.forduló
2005.9.18.
8.forduló
2005.9.25.
9.forduló
2005.10.2.
Opatovská N.Ves M. Kameò S. Plachtince Lesenice Príbelce Bátorová Balog
Sklabiná Bušince D. Strehová „B” D. Lom I. Predmostie K. Kosihy Èebovce
Sklabiná K. Kosihy I. Predmostie D. Lom D. Strehová „B” Bušince Opatovská N.Ves
Èebovce Balog Bátorová Príbelce Lesenice S. Plachtínce M. Kameò
M. Kameò S. Plachtince Lesenice Príbelce Bátorová Balog Èebovce
Sklabiná Opatovská N.Ves Bušince D. Strehová „B” D. Lom I. Premostie K. Kosihy
10.forduló
2005.10.9.
11.forduló
2005.10.16.
12.forduló
2005.10.23.
Sklabiná I. Predmostie D. Lom D. Strehová „B” Bušince Opatovská N.Ves M. Kameò
K. Kosihy Èebovce Balog Bátorová Príbelce Lesenice S Plachtince
S. Plachtince Lesenice Príbelce Bátorová Balog Èebovce K. Kosihy
Sklabiná M. Kameò Opatovská N.Ves Bušince D. Strehová „B” D. Lom I. Predmostie
Sklabiná D. Lom D. Strehová „B” Bušince Opatovská N.Ves M. Kameò S. Plachtince
I. Predmostie K. Kosihy Èebovce Balog Bátorová Príbelce Lesenice
13.forduló
2005.10.30.
Lesenice Príbelce Bátorová Balog Èebovce K. Kosihy I. Predmostie
Sklabiná S. Plachtince M. Kameò Opatovská N.Ves Bušince D. Strehová „B” D. Lom
II.osztály - Felnõttek 1.forduló
2005.8.7
2.forduló
2005.8.14.
Seèianky Záhorce S. Ïarmoty M. Zlievce Kleòany Dolinka
V. Èalomija Vrbovka Kováèovce Želovce Hrušov vo¾ný žreb
V. Èalomija Hrušov Želovce Kováèovce Vrbovka Seèianky
vo¾ný žreb Dolinka Kleòany M. Zlievce S. Ïarmoty Záhorce
3.forduló
2005.8.21.
4.forduló
2005.8.28.
5.forduló
2005.9.4.
Záhorce S. Ïarmoty M. Zlievce Kleòany Dolinka vo¾ný žreb
V. Èalomija Seèianky Vrbovka Kováèovce Želovce Hrušov
V. Èalomija Želovce Kováèovce Vrbovka Seèianky Záhorce
Hrušov vo¾ný žreb Dolinka Kleòany M. Zlievce S. Ïarmoty
S. Ïarmoty M. Zlievce Kleòany Dolinka vo¾ný žreb Hrušov
V. Èalomija Záhorce Seèianky Vrbovka Kováèovce Želovce
6.forduló
2005.9.11.
7.forduló
2005.9.18.
8.forduló
2005.9.25.
V. Èalomija Kováèovce Vrbovka Seèianky Záhorce S. Ïarmoty
Želovce Hrušov vo¾ný žreb Dolinka Kleòany M. Zlievce
M. Zlievce Kleòany Dolinka vo¾ný žreb Hrušov Želovce
V. Èalomija S. Ïarmoty Záhorce Seèianky Vrbovka Kováèovce
V. Èalomija Vrbovka Seèianky Záhorce S. Ïarmoty M. Zlievce
Kováèovce Želovce Hrušov vo¾ný žreb Dolinka Kleòany
9.forduló
2005.10.2.
10.forduló
2005.10.9.
11.forduló
2005.10.16.
Kleòany Dolinka vo¾ný žreb Hrušov Želovce Kováèovce
V. Èalomija M. Zlievce S. Ïarmoty Záhorce Seèianky Vrbovka
V. Èalomija Seèianky Záhorce S. Ïarmoty M. Zlievce Kleòany
Vrbovka Kováèovce Želovce Hrušov vo¾ný žreb Dolinka
Dolinka vo¾ný žreb Hrušov Želovce Kováèovce Vrbovka
V. Èalomija Kleòany M. Zlievce S. Ïarmoty Záhorce Seèianky
Néphagyomány - Felhívások
14 Kürtös
NÉPI KALENDÁRIUM SZEPTEMBER „Ballag a nyáj, elbõdül boldogan, / Már minden lélek s kapu tárva van. / A mezõkrõl az illat lopva jár, / Most legbujább, mert elmúló a nyár...” Bizony, bizony! - sóhajthatjuk a naptárra pillantva, Juhász Gyula elégikus verssorai lassan idõszerûek. Délenként még erõre kap az augusztus végi hõség, de már az alkonyok és a hajnalok egyre hûvösebbek. Reménykedjünk, hogy Szent Mihály havában gyakrabban megdördül az ég, mert akkor jó vetésidõ, szép õsz, jövõre pedig bõ termés ígérkezik, tartották a régiek. Szeptember a meteorológiai õsz kezdetének és Móric napján (22-én) a csillagászati õsz beköszöntésének idõszaka, hagyományosan a legnyugalmasabb hónap hírében áll. A hónap jeles napjai közé tartozik „fecskehajtó” Kisasszony napja (8.), a katolikusok egyházi naptárában pedig Kisboldogasszony, azaz Szûz Mária születésének emlékünnepe. Kisasszony hetére esik - 12-én - a hagyományos búcsújáró ünnep, Mária neve napja. Máté, Móric, Gellért jelzik a csillagászati évszakváltás beköszöntését. Máté apostol (21-én) régi jeles névünnepe búcsúztatja az elmúló nyarat. Boszorkányos hiedelmek kapcsolódtak hajdanán 24-én a vértanúságot szenvedett Gellért püspök napjához. Egyébként tudományosan is elismert meteorológiai jellegzetessége a szeptember végi idõszaknak, hogy közmondás szerint még „szépemberként” emlegetett, õszbe váltó hónapunk általában ilyenkor szokott megajándékozni bennünket a vénasszonyok nyarával. Költõi hasonlattal szólva: „ilyenkor ölti fel az ég a szemfényvesztõ nyár mezét”. Dédapáink ezt az évek többségében visszatérõ, kellemesen meleg, verõfényes iõszakot Szent Mihály nyarának nevezték. Mivel a régi néphit szerint ekkortájt szakad meg a fû gyökere, és a ködös õszi hajnalok is egyre hidegebbek, a hajdanában Szent Mihály napjával kezdõdött a tavasszal kihajtott s a legelõkön tanyázó jószág beterelése a téli szállásra. „Áldott volt a Szent György - sóhajtották a pásztorok a szabad ég alatt eltöltött nyáridõre utalva -, de átkozott a Szent Mihály!” Szent Mihály egyébként hazánkban is a legnépszerûbb szentek közé tartozott. Napját a 18. század közepéig parancsolt ünnepként ülte meg az egyház. Róla a bibliai legendában meghirdetett utolsó ítélet arkangyaláról nevezte el a nép a halottszállító saroglyát Szent Mihály lovának. Ha Szent Mihály (29.) éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, abból az idõjósok erõs telet vártak, s a nap mennydörgésébõl hosszú, szép õszt reméltek. A jeles dátum névadóját - a szüretidõ és a már itt-ott kiforrt mustok révén - Borszûrõ Szent Mihálynak is nevezték. Ez a szólás is járta: „Aki Szent Mihály nap után még bõ gatyában lófrál, attól bizony nem érdemes tanácsot kérni.” Korabeli lapokból válogatta és összeállította: Bodzsár Gyula
2005. augusztus
VI. ÕSZIRÓZSA
magyarnóta-énekesek országos versenye Magyar zenei kultúránk több évszázadra vezethetõ vissza. A magyar nóta is a magyar nemzet egyik legtisztább kincse, mert a legõszintébb hangon szól a magyar ember örömérõl és bánatáról, a szerelemrõl és az elmúlásról. A dalnak mindenkor közösségmegtartó ereje volt, és van ma is. Ha elhanyagoljuk, egész kultúránk, nemzeti sajátosságaink kerülnek veszélybe, ha felkaroljuk, akkor nem idegen, hanem magyar dallal, nótával, verssel formáljuk a magyar fiatalok ízlését. A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya az idei országos amatõr nótaversenyt 2005. október 9-én, vasárnap rendezi meg. A verseny célja az énekkultúra fejlesztése, a tehetségek felkarolása, jó szórakozási lehetõség teremtése, a nemzeti összefogás elõsegítése. 2005. szeptember 10-ig azok jelentkezését várjuk, akik betöltötték 16. életévüket. A versenybe 3 közismert magyar nótával /andalgó, hallgató, csárdás/ jelentkezhetnek írásban nevük, életkoruk, lakcímük és a nóták címének feltüntetésével a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya címén: Oblastný výbor Csemadoku, 991 11 Balog nad Ip¾om, Hlavná 75 e-mail:
[email protected]
Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál A Csemadok Országos Tanácsának megbízásából a Csemadok Kassa Környéki Területi Választmánya és a Pódium Színházi Társaság meghirdeti a VII. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivált (Falusi Színjátszó Csoportok VII. Országos Fesztiválja), amely 2005. november 10-13-a között kerül megrendezésre Szepsiben és Buzitán. A csoportok a következõ mûfajokban jelentkezhetnek 2005. szeptember 1-ig a Csemadok Kassa Környéki Területi Választmánya címén: klasszikus színdarabok, népszínmûvek, esztrádmûsorok, dramatizált népi játékok. Klasszikus színdarabok esetében a mûsor idõtartama 120, az esztrádmûsoré 50 perc lehet. A fesztiválon nem indulhatnak azok az elõadások, amelyek szerepelnek az idei Jókai Napok versenyprogramjában. Bõvebb információval a Csemadok Kassa Környéki Területi Választmányának titkárságán szolgálnak: 045 01 Moldava nad Bodvou, Hlavná 81. Tel./fax: 055/460-36-02, mobil: 0905/543-986, tel: 055/489-82-39, 489-82-40, e-mail:
[email protected]. Információk és jelentkezési lapok a Csemadok területi választmányain is beszerezhetõk.
E lapszám megjelenésés a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztéiuma, a Mezőgazdasági Minisztérium és a Közép-európai Alapítvány támogatta. Közéleti havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Hrubík Béla. Szerkesztõk: Bodzsár Gyula, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 466. E-mail:
[email protected]: 0905/60 87 77. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 13363972. Nyomda: NOVAPRESS Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.- korona. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül.
KÜR TÖS
2005. augusztus
Közélet
Kürtös 15
Útnak indult a Szent Korona másolata
A várakozás idõ-szaka megszûnt. A S z e n t Korona másolata megkezdte útját. Elindult, hogy majd egy hónap múlva megérkezzen végsõ állomáshelyére, Ipolybalogra. Mennyire más ez a vonulás mint 701 évvel ezelõtt! Akkor ez egy menekülésre kényszerült tolvaj-csapat vesszõfutása volt, amely elõtt csak egy cél lebegett, a magyar Szent Korona elorzása és Prágába szállítása. II.Vencel Cseh király és III. Vencel (László) csapatai Vác, Rétság, Horpács és Dejtáron át érkeztek az Ipolyon átvezetõ hídhoz, és még az este beállta elõtt Bolug templomába helyezték biztonságba a magyar Szent Koronát. Reggel tovább v i t t é k Ipolyság irányába. Mostani útját a tisztelet és dicsõség övezi. A Szent Korona szellemi-ségének újraélesztése, feltámasz-tása az utolsó nagy esély arra, h o g y ,,valamilyen más formában itt, a K á r p á t medencei térségben az az egység amit valaha ez a Szent Korona szimbolizált, újra létrejöhet. Tulajdonképpen mindegy, hogy ez kultúregység lesz-e, vagy állami egység, vagy egy együtt Európán betölti társterületek egymásra utalt regionális együttese. Július 24-én Veresegyházon került elsõ ízben nyilvános bemutatásra szentmise keretén belül. Megható volt nézni, ahogyan az emberek néma tisztelettel csodálták közelrõl és köszönték, hogy ilyen csodálatos élményben volt részük. Nékünk nem különben. Második állomáshelyén július 31-én a váci székesegyház-
ban ismétlõdött meg a történet, és re m é l j ü k , hogy augusztus 7-én Balassagyarma-to n i s nagyon sokan f o g j á k tiszteletüket tenni a korona másolata elõtt. Semmit sem von le értékébõl, hogy ez ,,csak” egy másolat, mert egy hû másolat elkészítéséhez ugyanolyan mestermunk a és belsõ áhítat kell, ami ugyan-úgy szenté teszi mint az eredetit. Miért szent? Kocsis István szerint: ,,… a Szent Korona, az angyal hozta Szent Korona Isten gondolata a magyar létrõl. A Szent Korona misztériumát nem ismerhetjük meg a maga teljeségében. És éppen azért, mert a Szent Korona misztériumán a k sajátos-sága mint minden igazi misztériumé-, hogy miszté-rium marad." Tartalma gazdagabb a leírhatónál, a mindennapi világias tartalamaknál, amelyeket a megismertetéshez használunk. A korona mint a pápa által történt adományozás, mind - s fõleg - az országfelajánlás miatt, és mert egy szent király személyével kapcsolódik össze, viseli a S z e n t megjelölést. Készülünk köszöntésedre és várunk... Balogh Gábor
A SZENT KORONA KÉPEI
16 Kürtös
2005. augusztus
Szent Mihály
Fiú Isten
Szent Gábriel
Szent György
Szent János
Szent Demeter
Szent Fülöp
Szent Pál
Atya Isten
Szent Péter
Szent András
Géza fejedelem
Szent Jakab
Konstantin császár
Szent Kozma
Dukasz Mihály császár
Szent Damján
