d e c e m b e r

A

Á

C

PANYOLA Ingyenes

helyi információs magazin IV./4. 2010. december

TÉLVÍZ IDEJE

color O N

D

O

R

S

G

K

T

O

L

Y

Régi karácsonyokról Panyolay Péter visszatér Panyola a médiában Pulyasarok

!

B

Állatbarát

Panyola

color

IV./3. 2010. DECEMBER

Kedves Olvasók, Tisztelt Panyolai Lakosok! smét eltelt egy év, és ha visszagondolok, olyan rövidnek tűnt a 2010-es esztendő, hogy már-már olyan érzés, mintha a megszokottnál gyorsabb ütemben tekerné valaki az idő kerekét. Azt mondják, akkor múlik az idő gyorsan, ha sok minden történik, sok munkát végzünk, mert akkor nincs időnk gondolkodni a lassú idő folyásán. És valóban, rohanó világunk nem hagy bennünket „lelassulni” csak néha egy-egy szép ünnep alkalmával, ahogy most is, Karácsony napjaiban. Azt kívánom tehát mindenkinek, próbáljon az ünnepekre úgy készülni, hogy lecsendesedve, békében és szeretetben, lehetőleg családja körében tudja eltölteni ezt a szép Ünnepet! És bár az idei esztendő gyorsan eltelt, és – elsősorban gazdasági szempontból – könnyű sem volt, én mégis azt kívánom, ne a nehézségekre, hanem a szép dolgokra emlékezzünk belőle! Úgy ünnepeljünk az óév utolsó napján, hogy bízzunk benne, hogy 2011 egy még Boldogabb Új Évet hoz el mindnyájunknak! Kellemes Karácsonyt és Boldog Új Évet Kívánok! Muhari Zoltán polgármester

I

Panyola a sajtóban és a vendégek tükrében bben az évben Panyoláról nagyon sok helyen lehetett hallani-olvasni. Egy ideje már nem csak a fesztivál és a pálinka hírei szerepelnek a médiában, hanem Panyola, mint turisztikai célpont, látnivalói, programjai, helyi termékei, értékei is. Az újságírókat személyesen meghívjuk Panyolára és bemutatjuk a település és a környék értékeit. A látogatásokból cikkek, riportok születnek, melyekkel ezeken a helyeken találkozhattak: Az RTL Klub MeneTrend Itthon csapata – rendhagyó módon – két filmet is forgatott Panyolán. A filmesekkel korábban külföldi útifilmek kapcsán dolgoztunk együtt, és már évekkel ezelőtt megfogalmazódott egy panyolai látogatás terve. Horváth Éva és a stáb nagyon élvezte az itt töltött napokat, amikor Panyoláról beszélgetünk, nagyon szívesen idézik vissza a jó hangulatú forgatást. A két film illetve Panyola egy héten át folyamatosan szerepelt az RTL reggeli műsorában is, ajánlóként, több mint egymillió nézőhöz eljutva. A Fesztivál napjaiban volt vendégünk egy másik filmes csapat, a FeszTV, akiknek munkáját az interneten láthatják. A panyolai Érték-Térkép pontjait járták és mutatták be. Az ÉrtékTérkép ötletét örömmel üdvözölték a Zöldutak Módszertani Egyesületének vezetői, akik tanulmányúton jártak nálunk. A Kossuth Rádióban 5 riporttal is szerepeltünk, a helyi termékekről, a fesztiválról, a lekvárfőzésről és a pálinkafőzdéről szóltak. Legalább 1,2 millió ember hallhatott rólunk a Napközben és a Hajnal-Táj műsoraiban, Korpás Éva és Boros Péter által. A Népszabadság újságírója a pálinkafőzdében tett látogatásáról számolt be október első napjaiban Szilva Királynő című cikkében. Vendégünk volt nyár óta több alkalommal Kitzinger Szonja, aki a Sanoma Kiadó, a Libri és a Vodafone főszerkesztője, marketing- és PR tanácsadója, több internetes blog szerzője, aki az interneten írt a főzdéről, a fesztiválról, a környékről és a szilváról. A 390 000 példányban megjelenő Fotel Magazinba nagyszerű képes riportot készített – és azóta is lelkesen és rokonszenvvel tudósít rólunk. Vígh Alexa szintén nálunk járt, az ő cikke internetes gasztronómiai magazinban (Axi's Kitchen), a Dívány Magazinban és a legigényesebb női lap, az Éva Magazin hírlevelében jelentek meg. Tudósított a boltban megjelent Helyi Termék Polcról a Kölcsey és a Rozsály TV, a Kelet-Magyarország és újból a Kossuth Rádió. Az interneten a Facebook nevű, internetes közösségi oldalon nyitottam egy „I ♥ Panyola” nevű oldalt. Hetente több panyolai

E

E 2

hírrel, fotóval, nyereményjátékkal lehet találkozni ezen az oldalon, érdemes csatlakozni! A Heti Világgazdaság című lapban jelent meg cikkem az utazási divatokról és annak hatásairól, melyben Panyola az egyik pozitív példa. Turisztikai szaklapban, az Utazás Trend c. magazinban szintén olvashattunk Panyoláról. A főzdében megjelent vendégek közt hazánkfiai mellett egyre több a külföldi érdeklődő: francia borászok, hollandok, japánok, angol paparazzo, brazil világutazó orvos, kanadai konzuli csapat. Az egyre gyarapodó külföldi vendégek kedvéért vezetett főzdelátogatás angol nyelven is kérhető. Panyola és a főzde kivétel nélkül mindannyiuk tetszését elnyerte. Pálinkáinkat és lekvárjainkat elvittem a Gasztrorandevú nevű neves budapesti rendezvényre, ahol Magyarország 11 legismertebb gasztronómiai szakértője kóstolhatta. Ennek eredményeképp Panyola, a pálinka, a lekvár, a panyolai receptek megjelentek a legolvasottabb internetes gasztronómiai blogokon. A Panyolai Elixír volt az Írigy Hónaljmirigy sajtótájékoztatójának hivatalos üdvözlő itala is. Az Irigy Hónaljmirigy novemberben Panyolán vendégeskedett. Azóta is tartjuk a kapcsolatot, nagy szeretettel beszélnek panyolai emlékeikről. Vujity Tvrtko könyvbemutatója a Panyolai Pálinkafőzdében sok embert vonzott. A Főzde kóstolótermében sokan gyűltek össze, hogy meghallgassák és megvásárolják a könyvét. Két fotóművész, Juhász Balázs és Szabó Zoltán a főzde felkérésére több napig fotózott az üzemben és Panyolán. A kivételes hangulatú képeket megtekinthetik a főzde megújult honlapján (www.panyolai.hu). Juhász Balázs Álmom India c. könyvének budapesti bemutatóján neves vendégek – Kepes András, filmesek, újságírók – koccinthattak a Panyolaival. Nálunk vendégeskedett családjával Fűszeres Eszter. Cikkét a napi 200 000 látogatót vonzó Index címlapján és a Dívány Magazinban olvashattuk. 2010-ben rengeteg helyen lehetett Panyoláról hallani-olvasni. Ehhez azonban az is szükséges, hogy eljussanak hozzám a hírek, melyeket közzétehetek. Az említett internetes panyolai híroldalt folyamatosan szerkesztem. Kérem önöket, hogy ha tudomásukra jut olyan program, esemény vagy történet, melyet érdemesnek találnak megjelentetni, tájékoztassanak személyesen vagy a [email protected] mailcímen. Méhész Zsuzsa

Széles Gyula emlékére Kállói nemesek leszármazottja

„D

2. rész

ezső mester, Jakab szabolcsi ispán alispánja és a négy szabolcsi szolgabíró kijelentik, hogy Panyolay Péter, maga mellé vévén egyik emberüket, Ubul fiának fiait: Mihály és László mestereket tiltotta Semjén nevű birtokának használatától és haszonélvezeteitől.” (1326. május 8. Semjén)

D

Mórucz István levéltári gyűjtése

„Miklós fia: István szatmári alispán és a szolgabírák bizonyítják, hogy Panyolay János fia: Péter az ő emberükkel, nábrádi Miklóssal, valamint előttük is tiltotta a szamosszegi népeket, különsen görbedi Mihályt Panyola nevű birtoka használatáról.” (1338. február 5. Domahida)

Lengyel Jánossal vívjon bajt. Atyjuk azonban inkább fogott bírák elé vitte az ügyet, és ezek úgy döntöttek, hogy Panyolának csak egy harmadát kapja Péter. Minthogy a felperesek ezt igazságtalannak tartják, követelik az egyenlő birtokosztályt.” (1347. október 13.) „Az egri káptalan előtt kállói László fia: Péter a maga és testvérei: Miklós, Tamás és Mihály nevében tiltakozik az ellen, hogy biri-i Tamás a Panyolában bírt és nekik tizenhat márkáért öt évre zálogba vetett birtokrészét Kér faluban fekvő más birtokrészével együtt panyolai János fiának: Péternek el akarja idegeníteni az ő tudtuk és beleegyezésük nélkül.” (1347. október 31.)

„Miklós nádor előtt Panyolay János fia: Péter felmutatta „A váradi káptalan bizonyítja, hogy Panyolay Péter fia, János Drugeth Willermus nádornak a Záhony falu a maga, valamint testvére, László és mellett 1335. október 6-án tartott nádori „Péter a kállói nemesekkel Lőkös nevében eltiltotta Mihálynak, az congregatio generalisból kelt oklevelét, erdélyi só kamrák ispánjának szamosszegi egyenes ági leszármazott jobbágyait panyolai és básznai birtokaik mely szerint ő közvetlen rokonságban és ezért birtokaikból van Egyed fiával: Ivánnal, Mihály fiával: használatától.” (1357. február 16.) Lászlóval, István fiaival: Jánossal és osztályrészt követel.” Istvánnal, biri Tamással és Fábiánnal, és ő „Panyolay Péter fia, János felszólította mégis kisebb részt kapott a birtokokból, domahidai Miklós fiait: Miklóst, Mihályt mint a többiek. Erre Iván és Simonnak kiskorú fia: Péter, másfelől és Jánost, hogy adják vissza neki azt a panyolai birtokot, melyet Mihály fia: László és Mihály fia: Miklós kijelentették, hogy erre atyja nekik elzálogosított. Miklós fiai azonban ennek nem tettek atya fiaik távollétében nem felelhetnek. Miután az említett eleget.” (1366. augusztus 13. Csenger) oklevelet felolvasták, a jelenlévő felek kijelentették, hogy Simon fia: Imre és István fia: Péter pap jelenléte nélkül nem „Panyolay Lőkös alispánra Miklós fia Miklós tőrrel rontott rá és felelhetnek. Ezért a nádor újabb határnapot tűz ki Szent Mihály meg akarta ölni.” (1366. augusztus 20. Csenger) nyolcadára. A nádor az oklevelet kisebb pecsétjével pecsételi, mivel a nagypecsétje nincs nála.” (1343. május 10. Visegrád) „A zálogdíj befizetése után sem hajlandó visszaadni domahidai Miklós Kispanyola (Kisponyla) birtokot Panyolay Péternek.” „A Szabolcs és Bereg megyék nemeseivel tartott gyűlésen (1366. szeptember 6.) a Panyolay János fia: Péter által a kállói nemesek, éspedig: Mihály fiának Lászlónak fiai: Péter, Miklós, Mihály és Tamás „Lajos király parancsára vizsgálat folyt, ami igazolta, hogy Simon fiai: Péter és Imre, biri Tamás, Egyed fiának Ivánnak fiai: domahidai János és Mihály a népes Kispanyola birtokot László, András és Demeter, Péter pap, Lengyel János és István pusztították. 1369 –ben még nem adták vissza.” (1367. március fia: István ellen az iránt támasztott perben, hogy Panyolay 6.) Péter az említett kállói nemesekkel egyenes ági leszármazott és ezért birtokaikból osztályrészt követel, Panyolay Pétert 60 nap „Panyolay Péter fia, János panaszt tett, hogy a szamosszegi múlva Budán megvívandó perdöntő párviadalra utasítja. Biri jövevény telepesek nagy károkat okoztak:…rétjeit lekaszálták, Tamás fia: László helyett csaholyi János jelent meg. Jogcímének a szénát elvitték és a kéri birtokáról hazatérő Lőköst megölték. bizonyítására Panyolay Péter felmutatta Baas országbíró 1264- Királyi emberek bizonyítják, hogy így volt.” (1367. július 17. ben kelt oklevelét, amely szerint egy perrel kapcsolatban Vetés) Panyola birtokot a váradi káptalan kiküldött embere: Egyed szatmári plébános, István király feleségének káplánja és Merch „Erzsébet királyné megparancsolja a tarpai bírónak, esküdteknek fia: Dénes ispán mint pristaldus jelenlétében felosztották Tompa és jobbágyainak, hogy János beregszászi plébános, királynéi fia Benedek és Ubul fia Mihály ispán között. Említve még a Tisza káplán előtt szolgáltassanak elégtételt panyolai Péter fiának és Szamos folyók.” (1347. július 13. Karász) Jánosnak a felől a 18 sertés felől, amelyeket nagy Kelemen és testvére László tarpai telepesek Panyola birtokról elhajtottak; „Az egri káptalan előtt panyolai János fiának Péternek fia, amennyiben e parancsnak nem tennének eleget, vízkereszt László a maga és édestestvérei: János, Lőrinc és György ünnepének nyolcadára a tetteseket állítsák elébe.” (1369. nevében tiltakozik az ellen, hogy rokonai őket a birtokosztálynál október 29. Diósgyőr) megrövidítették. Már atyjuk egyenes ági leszármazás alapján egyenlő osztályrészt követelt semjéni István fia: István, Lengyel „Bebek György királynéi tárnokmester bizonyítja, hogy a nemes János, Péter pap, Iván fiai: László, András és Demeter, Egyed panyolai Péter fia János és a tarpai királyi népek között folyó fiának Simonnak fiai: Imre és Péter, László fiai: Péter, Miklós, peres ügyben panyolai János január 6-án megjelent előtte s Mihály és Tamás, valamint biri-i Tamás kállói nemesektől, huszonhárom napig várta a tarpaiakat; ezek azonban nem jöttek de ezek tagadták az egyenes ági leszármazást és így Miklós el, sőt megbízottat sem küldtek: ezért a tárnokmester bírsággal nádor előtt párbajjal kellett dönteni, úgyhogy atyjuk: Péter, sújtja őket.” (1370. január 29. Visegrád) ■

3

Panyola

color

IV./3. 2010. DECEMBER

Régi karácsonyokra emlékezve Sz

inte erkölcsi kötelezettségemnek érzem, hogy elmondjam az ifjúságnak, miként éltük meg pár évtizeddel ezelőtt ezt a talán legnagyobb ünnepünket. Ugyanis a jelennek és a múltnak az összevetése hathat oda, hogy ami szép és jó volt régen, megnemesítve jellemünket is, ne hagyjuk, hogy kihulljon az idő rostáján. Azzal kezdem, hogy az emberi tudat változását hozom szóba. Akkor még erősebb istenhit lakozott az emberi lelkekben, így nagyobb hangsúlyt kapott Jézus Krisztus világra jöttének ténye. Az ünnepi istentiszteleten megtelt a templomunk, ami csak részben magyarázható azzal, hogy jóval több volt a lakos is. Sokkal inkább a vallásos iskolai és családi nevelés számlájára írható ez. És egyébként is átszőtte az ünnep minden óráját, percét az a tudat, hogy Isten fiának a születését ünnepeljük, aki azért lett földi ember, hogy az emberiség bűneit helyettünk szenvedje meg. Így például az egész országban élt a betlehemezés szokása. Nincs tudomásom róla, hogy a mi falunkban csinálták-e valamikor régen, de az én gyermekkoromban már nem volt szokásban. Volt azonban nálunk is olyan népszokás, amit nem elég csupán megemlítenem, kicsit körül is kell írnom, hiszen ma már egyáltalán nem divat. A kántálásról beszélek, amit még az Idegen szavak szótára is kantáció alakban említ, s úgy adja meg a jelentését, hogy „régi diákszokás, énekléssel egybekötött alamizsnagyűjtés...” Hiszem, hogy akaratlanul is a népszokás eredetét hoztam szóba, így talán hasznos volt a mondottak felelevenítése. Már a szóalakot is magyarították, s nem is ez a jellemző, hogy diákszokás volt ez. Néha-néha összefogott pár iskolás is, akik azzal a céllal indultak el, hogy gyűjtenek egy kis zsebpénzt. Általában a cigányok járták a falut szenteste, s főleg két karácsonyi egyházi ének hangzott fel az ablakok alatt: „Az Istennek szent angyala” kezdetű és a „Krisztus urunknak áldott születésén”. Feltétlenül hozzátartozott a szerepléshez egy versmondás is, amely Jézus Krisztus születését tette szóvá. Sajnálatos módon ilyen versre nem emlékszem, így egy saját költésűvel próbálom illusztrálni, hogy milyen volt:

Sz

„Nagy-nagy csoda történt Betlehem városban, Megváltó született, fekszik a jászolban. Bűneinktől fog Ő minket megváltani, Vétkeinkért fog Ő keresztfán szenvedni. Gyötörni fogja majd testi-lelki bánat, Hisz emberként él át Ő minden fájdalmat. Isten nagy kegyelme jelenik meg ebben, Nem is szerethetné Ő az embert szebben.”

4

Apáti Lajos írása

Nem alkottak ezek a kántálók nagy csoportokat, legtöbbször hárman-négyen jöttek. Pár forint jutalom illette őket, csak a közelebbi ismerősöket kínálták meg. Nem kísérte zeneszerszám éneküket, ezek inkább külön csoportba verődtek össze. Ráadásul inkább Karácsony első napjának reggelén tették tiszteletüket. A zenélés fölmentette őket a versmondás kötelezettsége alól. Az ünnep második napján kéregető cigányasszonyok járták a falut. – Több karácsony közbülső napját érjünk – hangzott el szájukból a vissza-visszatérő jókívánság. Ezért egy tisztességesebb szelet kalács járt ki nekik. Most, mikor szóba hozom ezeket az élményeket, ezer meg ezer kisebb jelentőségű élmény is felidéződik bennem. Szívesen megosztanám ezeket is az olvasókkal, de mellékvágányra kellene akkor kitérnem, ami nagyon megszaporítaná írásom terjedelmét. Azt azért mindenképp elmondom, hogy miként fogadta nagyapám, a 94 éves Laci Gyuri bácsi hegedűvel véghezvitt köszöntését, cincogását. – Szép volt, nagyon szép volt, csak sajnos nem ismertem fel, hogy melyik ének dicsőült meg. Folytathatnám a sort, de inkább nagyobb jelentőségű témát vetek föl. Ejtek pár szót a karácsonyi étkezésekről, hiszen falunkban csak nehezen vert (és ver) gyökeret az a szokás, hogy szenteste mindig hal legyen az asztalon, az ünnepnapokat pedig pulykasült és bejgli nemesítse meg. Így aztán nálunk a töltött káposzta volt a jellegzetes karácsonyi fogás, de nagyon sok helyen kocsonya is főtt. Nem árultak még akkor bejglit sem, így házilag készült desszertről kellett gondoskodni. Mint ahogyan a karácsony előtti disznóvágás szokásba jött, hasonlóan általánosan elterjedt jellegzetesség volt, hogy az ünnep szombatján befűtötték a kemencét, s a puszta kalácsok mellett gondoskodott a háziasszony túrós, diós, almás, ritkábban más ízesítésű édességről is. Sőt, többen voltak olyanok is, akik a káposztát is kemencében főzték meg. Mivel azonban a '70es árvíz sorra ledöntötte az udvaron, a félereszben épült kemencéket, ez a szokás máig sem jött vissza. Pedig még máig is emlegetik sokan a pirosra sütött túrós batyukat. De még adós vagyok a karácsonyfához kötődő jellegzetességek fölemlítésével. Bár természetesen csupán a nekem és húgomnak készített karácsonyfáról beszélhetek, hiszen ez nem volt beszédtéma közöttünk. Kezdem azzal, hogy én nagyon hiszékeny gyerek voltam, föl sem tételeztem volna, hogy becsapnak. De igazából az én hasznomra volt, hogy Jézuska hozza a karácsonyfánkat. Mikor fölnyitották egy baráti házban a szememet, inkább óriási lelki fájdalmat éltem át, csöppet sem a felismerés

örömét. Én már szürkületkor vártam a fát. – Ilyenkor még itt nem szokott járni a Jézuska. Majd egy jó óra múlva üresen hagyjuk a szobát, hiszen nem akarjuk, hogy az emberek meglássák. Nekem ám mégis eljött legnagyobb karácsonyi örömünk ideje. Érdekes szokást vettek föl a háziak: egy lovak viselte rézcsengővel jelezték, hogy birtokba vehetjük az ünnep szimbólumát. Érdekes módon még most is mindig várom szentestén, hogy megszólaljon a szép hangú csengő. Pedig messze járt a szaloncukor íze is a mostaniaktól. Aztán szegényebb volt díszekben is karácsonyfánk. Bronzvörös festékkel „bearanyozott” diókat raktak rá, piros almát is, sőt direkt a fára szánt süteményekkel díszítették fel. De volt olyan tartozéka is a fáknak, amit én többször is visszahoztam már. Még akkor nem volt szokás más-más színű égőkből szentestei kelléket készíteni, csupán égő gyertyák világították meg az ajándékokat. Tudom, hogy sokan nem értenek egyet velem, mégis elmondom, hogy hangulatosabb volt a fára csipeszelt

gyertyák fénye. Azzal zárom le írásomat, hogy elmondom: karácsonyi ajándéknak készítettem, ezzel a céllal fogtam tollat. Mivel információgazdagság is van, ennek gyarapítása volt a szándékom, örülnék, nagyon örülnék, ha be tudná tölteni ezt a hivatást. ■

A KO N Z U M S Z A L O NC U KO R

A

’70-es évek szaloncukor választéka három fajtára korlátozódott: ezüstpapíros, bevonat nélküli fondant három ízben; aranypapíros, csokoládé bevonatú fondant három ízben; fenyőágakkal és haran­ gocskákkal díszített rózsaszín és kék celofános, aranypapíros, csokoládé bevonatú fondant három ízben. Ebből az utolsó, a fenyőágacskákkal díszített exkluzív szaloncukor emlékeim szerint normál kereskedelmi forgalomba nem igen került, így erről sok emlékem nincs is. Először a parlamentben, (a minden évben megtartott) karácsonyi ünnepélyen jutottam hozzá, ahova mint jó tanuló kisdobost választottak ki harmadikos koromban. Egyébként főleg üzletek kirakatában elhelyezett karácsony­fákon, és egy-egy kiváltságos osztálytársam uzsonnás zacskójában láttam ilyet. Ebből kifolyólag emlékeim az ezüstpapíros és aranypapíros szaloncukorra korlátozódnak. Nálunk otthon mindig ezüstpapíros volt. Egy doboznyi cukor került a fára, egy doboz pedig a kamrába, amiből az ünnepek alatt szabadon ehettünk, feltéve, hogy a fán levő szaloncukrokhoz nem nyúlunk. A konzum szaloncukor három ízét nehéz volt meghatározni, inkább a színek szerint csoportosítottuk: a fehér volt a legfinomabb, talán a vanília íz dominált a sűrű cukoríz mellett, a rózsaszín is finom volt, íze puncs lehetett, a barna viszont kifejezetten rossz volt, a már akkor sem kedvelt Erigon kanalas gyógyszer ízére emlékeztetett leginkább. A csokoládé be­vonatúval szemben az ezüstpapírosnak megvolt az az előnye, hogy a szaloncukrok kibontogatásával színek szerinti preferenciáink alapján tudtuk elfogyasztani: először a fehérrel, majd a rózsaszínnel végeztünk, a barnák viszont sokáig a dobozban maradtak, és csak igen-igen lassan fogytak. Mivel a szaloncukor nem volt csokoládéba mártva, a kiszáradás ellen semmi nem védte. Az esetek nagy részében már az üzletekbe is kiszáradtan érkezett, és került a kamránkba is. Ilyenkor elharapni képtelenség volt: próbálkozásaink nyomot hagytak a cukron; fogaink lenyomata úgy maradat a szaloncukor felületén, mint a fogászati viaszban. Egészben való elszopogatáshoz viszont túl nagy­nak bizonyult, azzal sem jártunk si­ kerrel, ezért minden évben a keménységhez alkalmazkodó hasítási technológiát alkalmaztunk: volt, hogy egyszerű kés megtette, volt hogy diótörőt vagy kalapácsot kellett használnunk. És volt egy olyan évünk is, amikor a szaloncukor nem száradt ki, és seg é d e s z kö zö k nélkül fo­ gyaszt­­ható volt. (Forrás: retro gastro)

5

Panyola

color

Állatvédelem

A jó gazda gondossága

IV./3. 2010. DECEMBER

MEGHATÁROZÁSOK 1. Európai főváros; 2. Karácsony angolul; 3. Karácsonyi desszert jelzője; 4. Télen gyakori járványos betegség; 5. … mester (mesefilm); 6. Az állatvédelmi törvényben szereplő külön fejezet tárgyalja ezen művelet elvégzését; 7. A karácsonyi ünnepi teríték része; 8. Kedvelt téli sportág; 9. Itt született a kis Jézus; 10. Shakespeare egyik híres műve; 11. Az egyik legnagyobb hazai állatvédő szervezet nevének első tagja; 12. Kedvelt szilveszteri csemege; 13. Az állatvédelmi törvény szerint minden állattartónak így kellene gondoskodnia állatáról (a jó … gondossága); 14. Az év utolsó ünnepe; 15. Kedvelt karácsonyi édesség; 16. A víz szilárd halmazállapotú formája; 17. A lucnál tartósabb fenyőfajta.

A megfejtésben szereplő vegyület a legtöbb jelenleg forgalomban lévő patkányirtó szer fő hatóanyaga. A patkány szervezetébe kerülve a belső szervekben okoz vérzéseket, így pusztítva el az állatot. Azonban nem csak a rágcsálókra van ilyen hatással, hanem minden emlős állatra, beleértve a kutyát és a cicát is. Csakhogy sajnos erre kevesen gondolnak, amikor a pincékbe, udvarokra , garázsba stb. kihelyezik a patkányirtó szert, melyet édeskés íze miatt a házi kedvencek is szívesen elfogyasztanak. És bizony az őszi, kora téli időszakban ez a kutyák és macskák pusztulásának egyik leggyakoribb oka. Ha ugyanis a méreg elfogyasztása után ezek az állatok nem jutnak időben egy napon belül az állatorvosnál fellelhető ellenszerhez, elvéreznek. Sajnos vannak, akik tudatosan vissza is élnek a rágcsálóirtók eme hatásával, és szándékosan tesznek mások szeretett állatainak pusztulásáért! Tudomásom szerint kis falunkban, Panyolán is több példa volt efféle magatartásra az utóbbi hetekben, hónapokban. Azzal azonban tisztában kell lennünk, hogy az ilyen cselekedetet az állatvédelmi törvény (Lásd az alábbi kivonatot – A szerk.) szigorúan bünteti (állatvédelmi bírság, súlyosabb esetben börtönbüntetés). És különben is, mielőtt bárki is ilyen tettre szánná el magát, gondoljon arra, hogy az állatok ugyanúgy, mint az ember, érezni, szenvedni, fájdalmat megélni képesek, és nem rájuk kell kivetítenünk a gazdájukkal szemben érzett esetleges haragot, ellenszenvet. Mint ahogy azt Exupéry írta A kis herceg c. művében: „Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.” Ezt, kérem, mindenki legyen szíves szem előtt tartani! Dr. Erdélyi Vanda

MEGFEJTÉS 1.

1. rész

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

A megfejtéseket névvel és címmel ellátva várjuk a panyolai Nagy Boltba 2010. december 30-ig. A helyes megfejtők között 10 000 Ft értékű ajándékcsomagot sorsolunk ki.

Szükség törvényt bont? Kivonat az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. TÖRVÉNY-ből

§

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § E törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait.

AZ ÁLLAT VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. (2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell

6

lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. 5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles a állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról. (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét. (3) A szabadban tartott állatot védeni kell a kedvezőtlen időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan bezárva tartott állat számára tartója köteles megfelelő mozgásteret biztosító férőhelyről gondoskodni.

Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma 6. § (1) Az állatot nem szabad: a) kínozni, b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani, c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét, d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, e) a teljesítőképességét meghaladó teljesítményre kényszeríteni, f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. 7. § (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan kipróbáltatása, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá a állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés. 8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos. Beavatkozás az állaton 9. § (1) Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást kizárólag szakirányú végzettséggel vagy gyakorlattal rendelkező személy végezhet. (2) Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhető, ha az érzéstelenítés, illetőleg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna mint a beavatkozás. 10. § (1) Az állat küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy későbbi egészségkárosodásának megelőzése céljából történő sebészeti beavatkozás – az ivartalanítás és a fajtajelleg fenntartása kivételével – nem végezhető. Az állat életének kioltása 11. § Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, a fertőzésveszély, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás. 12. § (1) Az állat életének kioltása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag kábítás után történhet. (2) A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja. Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon. ■ A következő részben: Állatvédelmi bírság és hatósági intézkedés

JÓNÁS GAZDÁT KERES! Nevéhez hűen galamblelkű, 5 éves kan tacskó keresi helyét. Kalandos kedvű, más kutyák társaságát kedveli, a tyúkokat nem bántja. Megkötve nem volt és nem is szeretne lenni. Kiváló házőrző. Tel.: 06 20 417-03-44

Földanyánk patikája Ünnepi Fogfájáscsillapító A mirtuszfélék családját gazdagító szegfűszeg a délkelet-ázsiai Fűszer-szigeteken őshonos, sokáig csak ott volt fellelhető. Ma legfontosabb termelője Indonézia mellett a tanzániai Zanzibár. Az akár 20 méter magasra is megnövő örökzöld fáról egyharmad mázsányi ki nem nyílt pirosló virágbimbó is leszüretelhető. A zsenge állapotban leszedett virágkezdeményeket pálmalevélbe csomagolva, napon szárítják ki, a cseppnyi buzogányok így nyerik el az általunk ismert barna színt. Nevét formájáról kapta: nem csak a magyar, de az angol és a francia is egy szöghöz tartja hasonlónak a szárított „rügyeket", amit a népnyelv szegfűszegfaként is emleget. Kesernyés, erősen aromás izét nagy illóolajtartalma adja; a jó minőségű szegfűszeg szétnyomva olajat enged (vízbe téve pedig fejjel lefelé süllyed). Sok étel ízesítésére alkalmas, különösen húsokhoz, péksüteményekhez dukál, emellett jellegzetes ízesítője a karácsonyi ünnepkör ételeinek, italainak is. A szegfűszegről szóló első utalások a kínai Han-korszakból valók. A Han dinasztia korában (több mint 2000 éve) az udvar népe csak szegfűszeggel a szájában járulhatott a császár elé. A 8. századtól meghatározó szerepe lett az európai fűszerkereskedelemben is. A késői középkor Európájában tartósításhoz, ízesítésre és köretekhez használták. A 18. században francia kereskedők ellopták a hollandoktól a fa magjait, hogy megtörhessék a hollandok fűszerkereskedelmi monopóliumát. A növény még ki nem nyílt virága gyógyászati célokra is alkalmas: minderről eugenoltartalmú illóolaja mellett több más hatóanyag gondoskodik . A szegfűszeg csípős ízét ennek az olajnak köszönheti, melyet desztillálással nyernek ki a virágból. A kivonatot használják például helyi érzéstelenítőként fogfájás esetén. Ha van kéznél szegfűszegolaj (gyógyszertárakban kapható), géz- vagy vattadarabra két-hármat cseppentve helyezzük a sajgó fogra. De a patikáig sem kell elmennünk, harapjunk csak rá az egész szegfűszegre a fájó foggal, és tartsuk ott. Mindez filléres dolog: az egykor aranyárban mért szegfűszeg grammja ma alig 10 forint. Antibakteriális hatása is ismert: nehezen gyógyuló sebek, gyulladásos bőrfelületek kezelésére borogatás, lemosás formájában alkalmas. Fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatása miatt fogkrémekbe is keverik. Légúti megbetegedéseknél szintén kapóra jöhet a két fenti tulajdonság. Sőt, jó hurutoldó révén köptetőnek is alkalmas. Mindemellett rovarcsípések okozta viszketés enyhítésére is megfelelő házi szer. És ha már rovarok: pár tucat szegfű-szeggel „megpatkolt" egész citrommal elriaszthatjuk a legyeket is, akik irtóznak az illatától.■ Tea: 2-3 db szegfűszeget ös�szetörve, feketeteához keverve leforrázunk. Az így kapott ital fertőtleníti a gyomrot és a bélrendszert, és erősíti a gyomrot. Barabás Ambrus

Szegfűszeg virágzata

7

color

IV./3. 2010. DECEMBER

Kedves Gyerekek! Ha ollóval kivágjátok ezeket a figurákat, és a két fehér fület az állatok háta mögött összeragasztjátok, pillanatok alatt ujjra húzható bábokhoz juthattok.

Az már csak a ti fantáziátokon (és szüleitek segítökészségén) múlik, hogy ennél még ötletesebb, a saját terveitek alapján készülö bábokat készítsetek, akár nem csak papírból, hanem az otthon található színes anyagdarabokból..

Pulya sarok Y

UJJBÁBOK

Panyola

Itt a szünet, alkalmas pillanat, hogy kipróbáljátok, mi mindent lehet készíteni egy megunt ruhadarabból. A képek is segítenek nektek ötletet meríteni ehhez. Egy kismalac-bábot például ilyen könnyen össze lehet állítani:

fülek

orr

has hát

IMPRESSZUM

PanyolA I Ingyenes információs magazin a panyolaiaknak. Kiadja a Szamos-bazár Egyesület. Alapító: Panyola Község Önkormányzata. Megjelenik a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával, 300 példányban. Nyomás: Infó-West Kft. nyomdaüzeme, Mátészalka. Szerkesztés, tördelés: Barabás Ambrus. Kérdéseiket, észrevételeiket a szerkesztőség postaládájába (Csonkavég u. 26.) vagy az ujsag@panyola. hu e-mail címre várjuk. Az újság az interneten a www.panyola.hu oldalon olvasható.

8

Jó szórakozást!

A FEBRUÁRI SZÁMBAN: ELSZÁRMAZOTTAK; FRISS TANULMÁNY FALUNKRÓL, ÁLLATVÉDELEM 2., STB.