Civil Ernyőszervezet létrehozása Tata városában tanulmány

Civil Ernyőszervezet létrehozása Tata városában ‐ tanulmány‐

© 2009 február ‐ április

Civil ernyőszervezet létrehozása Tata városában ‑ Tanulmány

Megrendelő: Tatai Civil Társulás

Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság

Készítette:

Körics Euroconsulting 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 1. Tel.: +36 (1) 2023872 Fax: +36 (1) 2023875 URL: www.korics.hu E‐mail: [email protected] Témafelelős: Balog Dániel területfejlesztési tanácsadó 2009 ©

www.korics.hu

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125‑H‑1‑/05

2. oldal az összesen 159 oldalból


Tartalomjegyzék Civil Ernyőszervezet létrehozása Tata városában ............................................... 1 Bevezetés ............................................................................................... 6 1. A civil szektor Magyarországon ............................................................. 7 1.1.

2.

A nonprofit szektor fogalmi meghatározása ..........................................................7

A nonprofit szektor a számok tükrében ..................................................11

2.1.

A szervezetek típus és működési terület szerinti eloszlása ...................................... 11

2.2.

A civil szervezetek gazdálkodása 1989‐2008........................................................ 12

2.3.

Foglalkoztatottak a civil szférában................................................................... 15

2.4.

Tagság és infrastruktúra................................................................................ 16

3.

Komárom – Esztergom Megye civil szervezetei .........................................18 3.1.

A civil szektor kistérségi és települési jellemzői ............................................... 18

3.2.

A civil szervezetek szervezeti forma szerinti megoszlása..................................... 20

3.3.

Gazdálkodás ........................................................................................... 21

3.4.

Pályázati bevételek .................................................................................. 22

3.5.

Humán infrastruktúra................................................................................ 22

3.6.

Eszközellátottság ..................................................................................... 22

4.

Tata civil szervezetei ........................................................................24

4.1.

Módszertani összefoglaló ............................................................................... 24

4.1.1.

Az adatbázis összeállítása ....................................................................... 24

4.1.2.

A kérdőíves kutatás ............................................................................... 24

4.1.3.

Mélyinterjúk ........................................................................................ 25

4.2.

Szervezeti forma és tevékenységi körök ............................................................ 26

4.3.

Aktív szervezetek bemutatása ........................................................................ 27

4.3.1.

A szervezetek kora ................................................................................ 27

4.3.2.

Működési forma .................................................................................... 28

4.3.3.

A szervezetek működésének hatóköre......................................................... 30

3.3.4. Tagság, önkéntes segítők és foglalkoztatottak ................................................... 30 3.3.5. Infrastruktúra, eszközellátottság ................................................................... 34 4.4.

Aktív szervezetek bevételei és kiadásai ............................................................. 35

4.4.1.

Önkormányzati támogatás ....................................................................... 35

4.4.2.

A személyi jövedelemadó felajánlott 1%‐ából származó bevételek ...................... 39

4.5.

Pályázati forrás .......................................................................................... 40

4.5.1.

A Nemzeti Civil Alaphoz benyújtott pályázatok ............................................. 40

4.5.2.

Nemzeti Fejlesztési Terv 2004‐2007 ........................................................... 44

4.5.3.

Új Magyarország Fejlesztési terv 2007‐2013.................................................. 44

www.korics.hu




4.6.

A bevételi oldal megoszlása ........................................................................... 45

4.7.

A kiadások megoszlása.................................................................................. 46

4.8.

Kommunikáció, nyilvánosság .......................................................................... 47

4.9.

Civil kapcsolatrendszer ................................................................................. 47

5.

Ernyőszervezetek Magyarországon........................................................50

5.1.

A civil szolgáltató központok (ernyőszervezetek) által nyújtott szolgáltatások.............. 52

5.2.

Best practice (legjobb tapasztalatok) ‐ Megvalósult összefogások ............................. 53

5.2.1.

Ágazati együttműködés – Civil Foglalkoztatási Műhely ..................................... 53

5.2.2.

Területi alapú együttműködés – Budapest XIII. kerületi önkormányzata ................ 55

5.2.3. Fejér megyei Civil Szervezetek Regionális Szövetsége (CISZ).................................. 58 5.3.

5. 6. 7. 8. 9. 10.

A legjobb tapasztalatok összefoglalása.............................................................. 59

A helyi ernyőszervezet létrehozásának alapjai Tatán.................................60 A Tatai Civil Ernyőszervezet részvétele a Magyary‐terv megvalósításában .......66 Az ernyőszervezet stratégiája .............................................................77 Az ernyőszervezet szervezeti felépítése ................................................82 A Tatai Civil Ernyőszervezet működési terve ...........................................86 A Tatai Civil Ernyőszervezet Pénzügyi terve ............................................91 Bevételi oldal ................................................................................................... 91 Kiadási oldal..................................................................................................... 92

11. Az ernyőszervezet létrehozásának jogi keretei ........................................96 Utószó...................................................................................................97 Mellékletek.............................................................................................98 Társadalmi szervezet létrehozásához szükséges iratminták ............................... 150 Tájékoztató .......................................................................................................154

Alapító okirat (minta) .............................................................................. 155 Szervezeti és Működési Szabályzat (minta).................................................... 157

www.korics.hu




www.korics.hu




Bevezetés

Magyarországon 2006‐ban a bejegyzett alapítványok és társas nonprofit szervezetek száma meghaladta az ötvennyolcezret. Ez a szám közel a duplája a rendszerváltozást megelőző időszakban nyilvántartott szervezeteknek. A rendszerváltozást követően a civil szervezetek száma gyors növekedésnek indult. A folyamatos fejlődést nem csak a szervezetek számának növekedése, hanem azok folyamatos profil‐, funkció‐, és státuszkeresése is jellemezte. A Tatai Civil Társulás felismerte, hogy a civil szféra ‐ negyedik hatalmi ágként ‐ meghatározó szerepet tölt és tölthet be a város életében, ennek következtében érdemes részt vennie a szektornak a település fejlődése érdekében történő újraszervezésében. Annak érdekében, hogy a civil szervezetek megteremtsék huzamos működési feltételeiket, pozícionálniuk kell magukat, és ki kell építeniük a tevékenységükhöz elengedhetetlen kapcsolati hálójukat. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja milyen problémákkal és lehetőségekkel rendelkeznek a helyi civil szerveztek, illetve rávilágítson arra, miként alakítható ki a helyi nonprofit szervezetek együttműködését, fejlődését elősegítő szervezet. A célban megfogalmazott szervezetet a szakirodalom ernyőszervezetnek nevezi. Az ernyőszervezet olyan civil szervezet, mely összefogja és támogatja a helyi nonprofit szervezeteket és ellátja azokat a feladatokat, melyekre azok méretüknél és lehetőségeiknél fogva nem képesek. Az ernyőszervezet égisze alatt tevékenykedő civil szervezeteknek tudatosítaniuk kell, hogy céljaik megvalósításához bizonyos

területeken

elengedhetetlen

a

versenyszellem

felfüggesztése

és

inkább

az

együttműködésen alapuló megoldások támogatása szükséges. A tanulmány elkészítésének elsődleges célja

a

településen

függetlenül

működő

civil

szervezetek

fölötti

egyeztető,

szervező

„szuperszervezet” létrehozásának megalapozása. A jelenleg még bejegyzés nélkül működő, a Komárom‐Esztergom megyei város nonprofit szervezeteit összefogó Tatai Civil Társulás számára az egyesületté alakulás és az ernyőszervezetként való működés jelentheti a további fejlődés kulcsát, melyhez a sorvezetőt, az átfogó stratégiai célok összegzését irodánk jelen tanulmányban adja meg. A tanulmány első részében bemutatásra kerülnek a hazai nonprofit szektor főbb jellemzői, tisztázzuk a tanulmányban használt fogalmakat. A második részben bemutatásra kerül a tatai civil szervezetek helyzete, tevékenysége a város gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésében, külön kiemelve a nonprofit szektor szerepvállalási lehetőségeit Tata város hosszú távú fejlesztési stratégiája, a Magyary‐terv különféle részterületeinek megvalósításában. A tanulmány harmadik részében felvázoljuk, hogy milyen együttműködési forma keretében működhetne egy, a város civil szervezeteit összefogó ernyőszervezet, bemutatjuk az ernyőszervezet által felvállalható funkciókat és feladatokat, illetve a szervezet létrehozásával járó előnyöket.

www.korics.hu




1. A civil szektor Magyarországon 1.1. A nonprofit szektor fogalmi meghatározása A nonprofit szektorral kapcsolatos adatok zavarba ejtően sokfélék. Ennek legfőbb oka a terület meghatározásának eltéréséből adódik. A nonprofit szektornak a mai magyarországi gyakorlatban három különböző meghatározása használatos, amelyek közül a jogi értelmezés a legtágabb. Eszerint: minden olyan nem profitcélú szervezet (alapítvány, közalapítvány, köztestület, közhasznú társaság – 2008 óta nonprofit Kft ‐, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó társadalmi szervezet), amely ugyanakkor nem költségvetési gazdálkodást folytató intézmény, amelyet a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban önálló jogi személyként bejegyeztek, a nonprofit szektor részének tekintendő. Valamivel szigorúbb és egyúttal pragmatikusabb a statisztikai definíció. Ez lényegében a nemzetközi gyakorlatban kialakított kritériumokra1 épül, ennek megfelelően szűkebb ugyan a jogi meghatározásnál, de logikájában ahhoz illeszkedik, hiszen a Polgári Törvénykönyvben leírt szervezeti formát használja kiindulópontként. E meghatározás értelmében nem tartoznak a nonprofit szektorba az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak (mert esetükben nem érvényesül a profitszétosztás tilalma), a politikai pártok (mert céljuk a közhatalom és a kormányzati jogosítványok megszerzése), valamint az egyházak és szerzetesrendek2 (mert a világi nonprofit szervezetek működési kereteit meghatározó szabályozás rájuk nem érvényes). Egészen más megfontolásokból indul ki a nemzetgazdaság‐statisztikai definíció. A nemzeti számlák összeállítása során az 1. ábra belső körében feltüntetett, tehát a statisztikai definíciónak megfelelő szervezetek közül azokat kell a háztartásokat segítő nonprofit szektor részének tekinteni, amelyek alapvetően a lakosságot szolgálják, bevételszerző tevékenységet csak korlátozott mértékben folytatnak, finanszírozási forrásaik között túlsúlyban vannak a magántámogatások. A döntően állami támogatásokból élő szervezeteket a kormányzati, a főképp díjbevételeikre támaszkodó nonprofit szolgáltatókat és a munkáltatói érdekképviseleteket pedig a vállalati szektorban kell számba venni.

1

Nemzetközi kritériumok: a profitszétosztás tilalma, a kormányzati szektortól való szervezeti függetlenség, az

intézményesültség (önálló jogi személyiség), a közcélúság, az önkéntesség valamilyen eleme és a pártjellegű működés kizárása. 2

A nemzetközi gyakorlatban erősen vitatott, hogy az egyházakat a nonprofit szektor részének lehet‐e

tekinteni. Magyarországon a KSH és a történelmi egyházak 1993‐ban olyan megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a nonprofit szektor statisztikai megfigyelési körébe az egyházak, felekezetek és a szerzetesrendek nem tartoznak bele, az egyházi alapítványok és vallási egyesületek viszont igen.

www.korics.hu




A definíciós sokszínűség okán a nonprofit szektort összességében a következő tulajdonságok különböztetik meg más területek intézményeitől: 1. Profitszétosztás tilalma A szervezeteket nem profitcélok vezérlik, ezért nem tartoznak a piaci szektorhoz, működésük nem

annak

logikáját

követi.

Nem

kizárt

ugyan,

hogy

akár

vállalkozási,

akár

alaptevékenységükkel nyereségre tesznek szert, de azt semmiképpen nem osztják szét a tagok, alapítók, vezetők és támogatók között, hanem a szervezet céljainak elérése érdekében használják fel. 2. Működési autonómia és szervezeti elkülönülés a kormányzati rendszertől A nonprofit szervezetek közvetlenül nem függenek a kormányzattól, nem tagozódnak be az állami szektorba. Ez nem zárja ki, hogy közfeladatokat vállaljanak át, kormányzati megrendeléseket kapjanak, és állami támogatásokban részesüljenek. Ugyanakkor sem jogilag, sem intézményesen nem tartozhatnak az állami szférába. Saját irányító és döntéshozó testületük van, tevékenységük fölött a kormányzati szervezetek csupán törvényességi ellenőrzést gyakorolhatnak. 3. Intézményesültség, önálló jogi személyiség Nonprofit szervezetnek csak a hivatalosan bejegyzett, bizonyos mértékben intézményesült szerveződések minősülnek, amelyek tudatosan kialakított, dokumentumokban rögzített belső szerkezetnek és működési szabályzatnak megfelelően tevékenykednek. A teljesen informális, rövid élettartamú, laza belső szerkezetű vagy vezetésű szervezetek nem tekinthetők a nonprofit szektor részének. 4. Önkéntesség, öntevékenység, jótékonyság, civil kezdeményezések A szervezetek működésének van olyan eleme (például önkéntes munka, magánadományok igénybevétele, választott vezetőség, belső demokrácia stb.), amely civil támogatottságot jelez. 5. Közhasznúság, a közjó szolgálata A szervezetek tevékenysége ‐ közvetlenül vagy áttételesen ‐ a tágabb közösség érdekeit szolgálja, hozzájárul a társadalom egészséges működéséhez. 6. Pártpolitikai tevékenység kizárása A szervezetek elsődlegesen nem politikai célokat követnek, nem vesznek részt a választási kampányokban, nem épülnek be a hatalmi struktúrába. 7. Az egyházi szervezetben zajló hitéleti tevékenység kizárása A szervezetek nem részei az egyházi hierarchiának, tevékenységük nem korlátozódik a hitélet szervezésére.

www.korics.hu




1. táblázat: A nonprofit szektor jogi szabályozásának legfontosabb elemei Egyesület

Köztestület

Önkormányzat és nyilvántartott tagsággal Alapítók

Jogi‐ és magánszemélyek

rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el.

Csatlakozás lehetősége, tagság

Cél, alaptevékenység

Gazdasági tevékenység lehetősége

www.korics.hu

Alapítvány

Közalapítvány

Jogi‐ és magánszemélyek, (kivéve az országgyűlés,

Országgyűlés, kormány,

kormány, helyi

helyi önkormányzatok

önkormányzatok)

Belépés önkéntes ‐

Törvényben előírt

A csatlakozás önkéntes,

A csatlakozás önkéntes,

befogadás az alapszabály

kötelező tagság, vagy

elfogadása az alapító okirat

elfogadása az alapító okirat

szerint

önkéntes belépés

szerint

szerint

Alapszabályban

Tagsághoz kapcsolódó

meghatározott cél

közfeladat

Csak kiegészítő

Az alapító törvénynek

Csak kiegészítő

Csak kiegészítő

tevékenységként

megfelelő

tevékenységként

tevékenységként


Tartós közérdekű cél


Jogszabály alapján, állami vagy önkormányzati feladat


2. táblázat: A nonprofit szektor jogi szabályozásának legfontosabb elemei

Jogi személyiség megszerzése

Törvényességi

Egyesület

Köztestület

Alapítvány

Bírósági bejegyzés



Ügyészség

felügyelet

Az alapító törvényben megjelölt hatóság

Alapszabály rendelkezése, A vagyon sorsa

vezetőség döntése szerint,

Alapító

megszűnés után

azok hiányában közérdekű

törvény szerint

célra

Ügyészség

Feloszlás, egyesülés,

bírósági döntés alapján

feloszlatás útján

megvalósul, feltétel bekövetkezik, illetve megszüntetés egyesítés útján

www.korics.hu


hivatalos közzététel

Ügyészség és Állami Számvevőszék

Az alapító döntése szerint

hasonló célú alapítványba

meghatározott cél Törvénnyel

Bírósági bejegyzés és

Alapító okirat rendelkezése,

Alapító okiratban Megszüntetés

Közalapítvány


Közfeladat‐ellátása iránti igény megszűnik, vagy más módon hatékonyabban kielégíthető


2. A nonprofit szektor a számok tükrében 2.1. A szervezetek típus és működési terület szerinti eloszlása A „civil szervezet” mint fogalom a rendszerváltozást követően terjedt el a köztudatban. A kifejezés az ismeretlenségből tört elő, ennek eredményeként számos értelmezési nehézséggel kellett megküzdenie. Az elnevezés akkor vált a mindennapok részévé, amikor konkrét események, célok és szervezetek kapcsolódtak hozzá, amelyek tevékenysége, célja és az általuk kínált szolgáltatások újfajta „termékeket” jelenítettek meg az állami, önkormányzati intézményekhez és a gazdasági szervezetekhez képest. Az 1987‐ben módosított Polgári Törvénykönyv eredményeként létrejöhetett az „alapítvány” mint jogképes intézmény. A kutatások erre a „pillanatra” vezetik vissza a nonprofit szektor újjászületését, és ekkor vált lehetővé a nonprofit szervezetek nyilvántartásának újjászervezése is. A magyarországi nonprofit szektor egy évtized alatt rendkívüli lendületes növekedést mutatott fel. A szervezetek száma az 1993. évi 34.810‐hez képest 2006‐re elérte 58.242‐et. Ma nagyjából 49 ezer működő szervezetről beszélhetünk. A 80‐as évek végén egyfajta újjászületés jellemezte a nonprofit szektort, amely a 90‐es években már dinamikus fejlődést mutatott mind a szervezetek száma, mind tevékenységük tekintetében. Az egyesületek száma az ötszörösére növekedett, miközben a szektor szerkezete is meghatározó módon változott. A változás mértékét az 3. táblázat szemlélteti: 3.táblázat: Működő nonprofit szervezetek száma 1989 és 2006 között (KSH, 2008.)3 Év

Alapítványok

Társas nonprofit szervezetek száma

Összesen

1989

400

8.514

8.914

1995

15.650

27.685

43.335

2005

22.256

34.439

56.694

2006

22.464

35.778

58.242

Az alapítványok alapvetően három tevékenységi területen, az oktatásban (32%), a szociális ellátásban (15%), és a kultúra (14%) területén látnak el feladatokat. A társas nonprofit szervezetek főbb csoportjai tevékenységi körök szerint a szabadidő eltöltésére irányuló, hobbi köré kapcsolódó szervezetek (26%) és a sportegyesületek (17%), valamint a szakmai érdekképviseletek (11%).

3

A civil szektor 2006‐os állapotáról az azt országos szinten felmérő, 2008‐as kiadású Nonprofit szervezetek Magyarországon,

2006. című KSH‐kiadvány a legfrissebb forrás, ennek adatain alapul a Civil Jelentés 2007‐2008 című kiadvány is. www.korics.hu




2006‐ban a szervezetek negyede fővárosi volt, de ez az arány az alapítványok körében a 30 százalékot is meghaladta. Noha a főváros‐centrikusság ma is jelen van a civil szférában, a területi egyenlőtlenségek csökkentek az elmúlt évtized során. 1993‐ban a legtöbb nonprofit szervezet Budapesten működött, melyre magyarázatot ad a főváros magas lakosságszáma, a potenciális felhasználható források közelsége. 2006‐ban azonban a megyeszékhelyeken és községekben működő civil szervezetek száma már meghaladta a fővárosiak számát, a fordulat éve 2000‐re tehető. Az adatokat figyelve a budapesti szervezetek a szektoron belül csak 2000‐ig voltak számbeli fölényben, ahogy ez az 1. ábrán is látható. A vidéki szervezetek dominánssá válása mögött az elmúlt évtizedben felerősödő szuburbanizációs hatások is szerepet játszhattak. Ez ‐ legalábbis a szervezetszámok szintjén ‐ csökkentette a főváros és a vidék közti, a ’90‐es években megmutatkozó „törésvonalat”. (Civil Szemle: Civil Jelentés 2007‐2008.) A szektor kutatói azt is megfogalmazták, hogy az elmúlt 13 év alatt Magyarországon a nonprofit szervezet bizonyos formában „vidéki városi jelenséggé vált”. (Bartal Anna Mária; 2005. 248.p.)

Civil szervezetek megoszlása (%)

25 24 23 főváros 22

megyeszékhely egyéb város

21

község

20 19 1993

1.

1995

2000

2003

2006

ábra: A nonprofit szervezetek településtípus szerinti megoszlása, 1993–2006 (Forrás: KSH; Civil Jelentés 2007‐2008.)

2.2. A civil szervezetek gazdálkodása 19892008 A ’80‐as évek végéhez képest a nonprofit szervezetek gazdasági háttere is jelentősen megváltozott. 2000‐ben a szervezetek 88%‐ánál, 2006‐ban 87%‐ánál történt pénzforgalom. 2006‐ban 5 százalékuk kizárólag csak tőkét gyűjtött, 9%‐uk ‐ 3.600 szervezet ‐ pedig semmiféle pénzügyi tevékenységet nem végzett. A szervezetek bevétele a 2000‐es 495 milliárdhoz képest 2006‐ra elérte a 896 milliárd forintot. Ez a több mint 55%‐os növekedés azonban egyenlőtlenül oszlik el a szervezetek közt,

www.korics.hu




hiszen az 500 ezer forintnál kisebb bevételű szervezetek aránya továbbra is 44 százalék fölötti. A befolyt összeg 60:40 arányban oszlik meg az alapítványok, illetve a társas nonprofit szervezetek között. A civil szervezetek 6 százalékot meghaladó része jelezte, hogy alaptevékenysége során nem tett szert bevételekre és kiadásai sem voltak. Ez a pénzforgalommal nem járó működés főleg azoknál a szervezeteknél fordulhat elő, amelyekben a tagok a közös tevékenységek költségeit közvetlenül, az egyesület közbeiktatása nélkül egyenlítették ki, illetve amelyektől ezt valamilyen más intézmény átvállalta. Az új egyesületek körében szintén nem ritka, hogy működésük első évében még nem szednek tagdíjat, s költségeik sem merülnek fel. Ugyanez a jelenség a közhasznú társaságok – 2008‐ tól nonprofit Kft‐k ‐ esetében valószínűsíthetően arra vezethető vissza, hogy bejegyzésük ugyan megtörtént, törzstőkével rendelkeznek, de alapítási céljukat tekintve még nem funkcionálnak. Az alapítványok esetében sem zárható ki, hogy szervezésükben valójában olyan önkéntes munkára alapozott, lényegében egyesületi jellegű tevékenység folyt, amelyhez nem feltétlenül volt szükség bevételekre. Valószínűbb azonban az, hogy az érintettek átmeneti finanszírozási problémákkal küszködnek, esetleg valamilyen (például a személyi jövedelemadó 1 százalékának megszerzésére jogosító határozatra számítva) várakozó álláspontra helyezkedtek.

2006‐ben a szervezetek 87 százalékának cél szerinti tevékenységét különböző pénzmozgások kísérték. A nonprofit szektor 2006‐ben befolyt bevételeinek összege a KSH becslése szerint meghaladta a 896 milliárd forintot, ennek 60 százaléka a budapesti szervezeteknél realizálódott. A koncentráció hátterében az állt, hogy bizonyos tevékenységi területek (de legalábbis az érintett nagy

szervezetek) erősen kötődtek a kormányzati

központhoz. A

lassú, de folyamatos

decentralizációs folyamatot jelzi, hogy 2004‐ben még a civil szektor bevételeinek 65%‐a volt a fővároshoz köthető. A 2006‐os bevételek két legfontosabb forrása az államtól (nagyobb részben a központi költségvetésből,

kisebb

hányadában

az

önkormányzatoktól)

kapott

támogatás

és

az

alaptevékenységgel összefüggő bevétel (kisebb részben tagdíj, zömmel térítési és árbevétel) volt. Az állami támogatások növekedését jelzi, hogy míg a 2000. évben a szektor bevételeinek 28%‐a, 2006‐ban már 42%‐a származott ebből a forrásból. Az egy szervezetre eső bevétel a jogi formák szerint erősen szóródik. Aránytalanság figyelhető meg abban, hogy a csaknem 380 milliárdos állami hozzájárulás több mint 60 százalékát az úgynevezett „állami civil” szféra, vagyis közhasznú társaságok és közalapítványok kapták, annak ellenére, hogy ez a két típus a szféra szervezetszámának alig 6 százalékát adja csak. E szervezeti formák mind a mai napig lehetőséget nyújtanak az államháztartás különféle alrendszereinek arra, hogy

a költségvetésből ne

intézményfenntartással, hanem saját maguk által alapított Kht‐k ‐ 2008‐tól nonprofit Kft‐k ‐ és közalapítványok „civil támogatásával” oldjanak meg közfeladatokat, kiszabadulva így a szigorú költségvetési gazdálkodás szabályai

alól. Ezen formák megszüntetésének, korlátozásának,

visszafejlesztésének folyamata az utóbbi években indult el. A 2006. évi V. törvény a közhasznú társaságokat egy rövid átmeneti idővel megszüntetni rendelte. A közalapítványokat egy szintén

www.korics.hu




2006. évi törvény ugyan nem számolta fel, de tevékenységük nem bővíthető, s újak nem hozhatóak létre ‐ noha a megmaradóakat nem korlátozza szinte semmilyen államháztartási, költségvetési megkötés. (Civil Szemle: Civil Jelentés 2007‐2008. 22‐23.p.) A klasszikus civil formáknál (a magánalapítványokat és az egyesületeket szoktuk ide sorolni) tekinthető (magán)alapítványok és egyesületek az összes bevételen belül csak valamivel több mint egyharmados arányt képvisel a központi állami támogatás. Az állami támogatás növekedésével párhuzamosan a gazdálkodási bevételek (16,4%) és a magántámogatások (14,1%) aránya jelentősen csökkent. Együttesen sem érték el az összjövedelem egyharmadát. A szervezetek bevételi szerkezetében is mutatkoztak eltérések a vidék és a főváros között. A források több mint 70 százaléka mindkét területen az alaptevékenységből, illetve az állami támogatásokból származott, s mind Budapesten, mind vidéken az utóbbiak domináltak. A fővárosban a magántámogatások aránya (és ami fontosabb, összege is) lényegesen magasabb volt, mint a vidéki székhelyű szervezeteknél. Az átrendeződések összefüggenek azzal, hogy az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan erősödött a nonprofit szervezetek szolgáltatási funkciója, egyre inkább látnak el olyan közösségi célokat, melyeket korábban az állam biztosított. A bevételi oldal átrendeződésének további jelentős tényezőjét adják a pályázati úton nyert támogatások. Az utóbbi három évben ‐ köszönhetően az uniós tagságnak és a Nemzeti Civil Alapprogram elindulásának ‐ 50%‐al nőtt a civil szektor által megszerzett pályázati összeg nagysága. 2003‐ban 53.783 millió forint, 2006‐ban már 79.870 millió forint volt a pályázatokon szerzett pénzösszeg. 25%‐al nőtt a pályázati úton nyert bevétellel rendelkező szervezetek száma. A pályázati bevételek 44 százaléka került a budapesti nonprofit szervezeteihez. A pályázati úton támogatásban részesülők 92 százaléka a klasszikus civil szervezetek közé sorolható, és a megnyert összeg több mint 12 százalékos arányt képvisel a bevételi forrásaik között.

Csak bevételekről 2004‐ben az alapítványok 2,5, az egyesületek 1, a közhasznú társaságok elenyésző (0,2) százaléka tett említést. Itt részben arról lehet szó, hogy távolabbi célok elérése érdekében gyűjtötték az adományokat, esetleg a szervezetben nem folyt kiadásokkal járó munka, de a befektetett tőke kamatai bevételként jelentkeztek. Gyakoriak a bevételekre korlátozódó pénzmozgások az újonnan alapított szervezeteknél, amelyek még érdemben nem kezdték meg a működésüket, de létrehozóik már letétbe helyezték az alaptőkét. 2006‐ban a nonprofit szektor teljes bevételének növekedése nem sokkal volt magasabb az inflációs rátánál, illetve az elmúlt másfél évtizedben először haladta meg a kiadások összege (908 milliárd forint) a teljes bevétel nagyságát. A kiadások túlnyomó többsége a működés és a különböző szolgáltató tevékenységek költségeinek fedezetéül szolgált. Négyszázkilencvennégy milliárdot tettek ki a fenntartási kiadások (az anyagköltség, a szolgáltatásvásárlás, az értékcsökkenési leírás, kamatfizetések, az adóbefizetés, a hiteltörlesztések és az egyéb költségek, ráfordítások.). A teljes kiadás 27 százalékát a munkaerő‐költségek jelentették, a megítélt támogatások 139 milliárd forintja pedig ennek 15 százalékát. Csupán a kiadások 3%‐a beruházási, vagy felhalmozási kiadás.

www.korics.hu




A kiadások rendkívül egyenetlenül oszlottak meg a különböző jogi formában működő nonprofit szervezetek között. A szervezetszám szerinti legkisebb csoportban, a közhasznú társaságoknál és intézményeknél jelentkezett ezek majd kétharmada és az összes működési költség több mint kétötöde. Adományozói és újraelosztási tevékenységet (támogatási kiadás) gyakorlatilag nem folytattak, meghatározó szerepük ezen a területen az alapítványoknak és a közalapítványoknak volt. A 2006‐ban a civil szervezetek által kiosztott adományok becsült értéke elérte a 134 milliárd forintot, főként az alapítványok és közalapítványok folytattak támogatási tevékenységet, a legnagyobb adományosztók a kulturális, az oktatási és a szociális célú nonprofit szervezetek voltak. Míg az alapítványok túlnyomórészt ‐ 76%‐ban ‐ a lakosságot támogatták, az intézmények a közalapítványok által nyújtott támogatás 52%‐ából részesültek. A támogatási kiadások majdnem 80 százaléka a jobb anyagi lehetőségekkel rendelkező fővárosi szervezetek közreműködésével került a kedvezményezettekhez. A szervezetek kiadásainak kevéssel több, mint egynegyedét a bérköltségek fedezésére fordították. Az alkalmazottaknak kifizetett mintegy 245 milliárd forintból a 2006‐os év folyamán 76 ezer főállású, teljes munkaidős, 20 ezer főállású részmunkaidős, és 4 ezer nem főállású munkahelyet tartottak fenn.

2.3. Foglalkoztatottak a civil szférában A szervezetek döntő többsége fizetett munkavállalók nélkül működik. A hazai civil szektorban csupán a szervezetek 15%‐a alkalmazott fizetett munkavállalót és 12%‐nak volt főállásban és teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottja. A fővárosban mindkét arány magasabb, mint vidéken. Jogi formák szerint igen nagy különbségeket tapasztaltunk. Az alapítványok egytizede, az egyesületek 13 százaléka alkalmazott fizetett munkaerőt 2006‐ban. A közhasznú társaságok négyötödének, a nonprofit intézmények háromnegyedének és a köztestületek közel kétharmadának volt fizetett munkatársa. A

10

millió

forintnál

nagyobb

bevétellel

rendelkező

szervezeteknél

koncentrálódik

a

foglalkoztatottak több mint 93 százaléka, míg a 4 millió forintnál alacsonyabb bevétel fölött rendelkezők körében csak minden huszadiknak van valamilyen, és csak minden ötvenediknek főállású, teljes munkaidős dolgozója. Fontos tényező a végzett tevékenység jellege, mivel a számított főállású foglalkoztatottak száma ott érte el a legmagasabb szintet, ahol valamilyen termelő, vagy szolgáltató tevékenység folyt. Ilyen terület volt elsősorban a gazdaságfejlesztés, amely egyaránt kiterjedt a munkanélküliek foglalkoztatására, reaktiválására és a vállalkozóknak nyújtott szakmai segítségre (például inkubátorházak alapítása). Jelentős munkaerőt alkalmaztak a kommunális szolgáltatásokból egyre növekvő részt vállaló településfejlesztő közhasznú társaságok, valamint a klasszikus jóléti szolgáltatásokat nyújtó szociális és egészségügyi intézmények, illetve a szektor támogatását és infrastrukturális hátterét biztosító adományosztó alapítványok és nonprofit szövetségek. A főállású foglalkoztatottak száma azokon a területeken volt különösen alacsony, ahol elsősorban a közösségi együttlétre és ‐ feltételezhetően ‐ a tagok, önkéntes segítők munkájára alapozott tevékenység folyt. Ebbe a csoportba tartoztak a valamilyen ideológiai, politikai, vallási, etnikai www.korics.hu




összetartozás, vagy egyszerűen az érdeklődési kör, hobbi szerint szerveződött egyesületek, de a helyi közbiztonságot, a katasztrófák elleni védekezést szolgáló tűzoltó‐ és polgárőregyletek is. A foglalkoztatás mértéke és a bérek szintje inkább fordított kapcsolatot mutatott. A legalacsonyabb béreket a vallási‐, sport‐, és polgárőrszervezetek fizették munkavállalóiknak. A szociális, egészségügyi és a gazdaságfejlesztéshez kötődő szervezeteknél alkalmazottak ‐ a szektorban amúgy sem magas (mintegy 1,7 millió Ft‐os) éves átlagbérnél ‐ sokkal kevesebbet kerestek, mint a legmagasabb

átlagos

keresetet

biztosító

adományosztó

szervezetek,

szövetségek

és

érdekképviseletek. Állandó munkavállalók helyett ‐ vagy mellett ‐ 2006‐ban megbízási szerződéssel a szervezetek 11 százaléka alkalmazott munkaerőt, amely 1100‐al több a 2005‐ös adatokhoz képest. A szektor 2006‐ben 6.300 főállású teljes munkaidős munkavállalónak megfelelő szerződéses kifizetést hajtott végre, ami 11,1 milliárd forintot jelent. Mindemellett a nonprofit szervezetek munkájában 2006‐ban 438 ezer főnyi önkéntes segítő is részt vett, 93 százalékuk az úgynevezett klasszikus civil szervezeteknek dolgozott. Legtöbben az egyesületek tevékenységét segítették ebben a formában, tevékenységi kör szerint pedig a szabadidő, a hobbi, a sport és az oktatás területén dolgozó civil szervezetekben tevékenykedtek. Azzal, hogy fejenként 115 óra önkéntes munkát, összesen pedig 50 milliót végeztek, a szervezetek a KSH becslése szerint 42 milliárd forintot takarítottak meg.

2.4. Tagság és infrastruktúra Habár eltérő módszertannal készültek az erre vonatkozó kutatások, az nagyjából megállapítható, hogy a kilencvenes évek elejének lendülete után, mikor is ötmillió‐háromszázezer főre becsülték az egyesületi tagok számát, az évtized közepétől csökkenés volt tapasztalható. Ezt követően 2000 után 2,7–3 milliós nagyságrendben stabilizálódott az egyesületi taglétszám (magánszemély tagok, egy személy több szervezet tagja is lehet). Szakértői becslés szerint hozzávetőlegesen a magyar állampolgárok 8–12%‐a tagja valamilyen civil szervezetnek. (Civil Szemle: Civil Jelentés 2007‐2008) 2006‐ban az egyesületek 2,7 milliós, az érdekképviseletek pedig 1,1 milliós taglétszámmal rendelkeztek. Az egyesületi tagok legjelentősebb része a sport‐ és szabadidős tevékenységekkel foglalkozó, valamint szociális ellátást, szolgáltatást nyújtó egyesületekben, vagy kulturális szervezetekben volt található. 2006‐ban a civil szervezetek több mint felének (30.501 társadalmi szervezetnek) állt rendelkezésére ingatlan, ahol tevékenységét kifejthette, gyűléseit tarthatta. Csaknem 70 százalékuk bírt ingyenes használati joggal, bérelt, vagy saját ingatlannal csak kisebbségük rendelkezett. Ez előnyös lehet abból a szempontból, hogy így a szervezetek egy része megszabadul az ingatlan‐fenntartási költségek terhe alól, azonban kiszolgáltatottá is tesz őket. Nyolcvan százalék feletti a közhasznú társaságok és a nonprofit intézmények ingatlanellátottsága, köztestületek esetében sem sokkal kisebb ez az arány: 75%. A köz‐ és magánalapítványok 53, illetve 56 százaléka nem használt ingatlant.

www.korics.hu




Ugyanezen kutatása során a KSH felmérte a nonprofit szervezetek kommunikációs, elektronikus eszközökkel való ellátottságát. A szervezetek 70%‐a rendelkezik számítógéppel, 61%‐a internet‐ hozzáféréssel, több mint felük telefax‐al, ám saját honlapot csak 23 százalékuk tart fenn.

www.korics.hu




3. Komárom – Esztergom Megye civil szervezetei A Közép‐dunántúli régióban összesen 7946 regisztrált nonprofit szervezetet tartottak nyilván. (KSH; 2006.), ami az összes országos szervezetszám 10,3 százalékát jelenti. Az abszolút számoknál azonban többet mutat az ezer lakosra vetített viszonyszám. Ennek értéke a Közép‐Dunántúlon 7,2. Az ez alapján készített rangsorban a régió csak a Dél‐ illetve Észak‐Alföldi régiót előzi meg, s így az országos átlag (7,6) alatt helyezkedik el. 4.táblázat: Ezer főre jutó nonprofit szervezetek száma (Forrás: TSTAR)

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Fejér

4,3

4,6

4,6

4,9

5,1

5,3

5,4

5,7

Komárom‐Esztergom

5,7

6,0

5,9

6,1

6,3

6,4

6,4

6,5

Veszprém

7,7

8,1

8,1

8,3

8,5

8,8

9,0

9,3

Közép‐Dunántúl

5,9

6,2

6,2

6,4

6,6

6,8

6,9

7,1

Magyarország

6,0

6,4

6,5

6,8

7,0

7,2

7,4

7,6

3 .1. A ci vil sze kto r ki stérs égi és tele pül ési jel le mz ői Kistérségi összehasonlításban, Komárom‐Esztergom megyében a legtöbb civil szervezet a Tatabányai és az Esztergomi kistérségben található. Az ezer lakosra vetített szervezetek száma ennek ellenére a tatai kistérségben (7,6 db) a legnagyobb, míg 2006‐ban a dorogi kistérség (4,8 db) volt a legkevésbé ellátott. A legnagyobb szám szerinti növekedés az esztergomi (+70 db), ezt követően a komáromi kistérségben (+39 db) regisztrálható; míg arányaiban a kisbéri és dorogi kistérségben bővült leginkább a civil szerveztek száma 1999 és 2006 között. A települési hierarchia szerinti megoszlásnál a megyeszékhelyek és a nagyobb városok dominanciája figyelhető meg minden megyében. Komárom‐Esztergom megyében a megyeszékhely és a környező összesen 10 db városi település a nonprofit szervezetek több mint 2/3‐ának nyújtanak otthont, míg a fennmaradó 66 községben található a nonprofit szervezetek 32%‐a. 5.táblázat: Működő nonprofit szervezetek száma 2006‐ban Komárom‐Esztergom megyében kistérségenként (Forrás: TSTAR)

Kistérség

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Dorogi

170

179

174

183

193

192

195

198

Esztergomi

327

346

354

370

374

382

392

397

Kisbéri

119

126

125

132

134

138

142

143

Komáromi

207

217

221

231

243

252

244

246

Oroszlányi

155

163

160

160

168

167

166

172

Tatai

285

300

301

305

302

311

312

311

Tatabányai

570

589

570

575

585

585

587

604

1833

1920

1905

1956

1999

2027

2038

2071


www.korics.hu




A megye települései közül a legtöbb civil szervezet – a megye szervezeteinek egynegyede ‐ Tatabányán van regisztrálva, melyet a sorrendben Esztergom (13 százalék), Tata (10,3 százalék), illetve Komárom követ. 6.táblázat: Működő nonprofit szervezetek Komárom‐Esztergom megye településein, 2006 (Forrás: TSTAR)

Működő nonprofit szervezetek

Település

száma

%

1. Tatabánya

477

23,0

2. Esztergom

270

13,0

3. Tata

213

10,3

4. Komárom

139

6,7

5. Oroszlány

108

5,2

6. Dorog

76

3,7

7. Kisbér

50

2,4

8. Nyergesújfalu

38

1,8

9. Bábolna

27

1,3

10. Ács

26

1,3

7. táblázat: A nonprofit szervezetek megoszlása településtípus szerint a Közép‐Dunántúlon 2006‐ ban (%) (Forrás: KSH: Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006)

Megye, régió

Megyeszékhely

Többi város

Község

Összesen

Fejér

34,4

29,3

36,3

100,0


23,1

44,8

32,1

100,0

Veszprém

23,9

39,0

37,1

100,0


27,1

37,3

35,6

100,0

Magyarország

23,8

22,1

28,9

25,2

A legtöbb klasszikus civil szervezet települési szinten tevékenykedik (452), a második legnagyobb csoportot (283) az egy konkrét cél teljesítése érdekében létrejött nonprofitok alkotják. Nagyobb számban vannak még jelen a tevékenységük során több települést átfogó szervezetek. Nagyon alacsony, 3,8% azok aránya, akik regionális hatókörrel rendelkeznek, és mindössze 40 szervezet tevékenykedik nemzetközi szinten is.

www.korics.hu




3 .2. A ci vil sze rv ez etek sze rv ez eti fo rma sz erin ti megos zl ás a Komárom‐Esztergom megyében 2006‐ban 1 521 nonprofit szervezet működött4; követve az országos trendeket 86 százalékuk az úgynevezett klasszikus szervezeti formákhoz köthető. A két legelterjedtebb egyesületi forma az alapítvány (33 százalék) és az egyesület (53 százalék). Az érdekképviseletek és az egyéb nonprofit szervezetek 14 százalékot tesznek ki. 8. táblázat: A nonprofit szervezetek megoszlása szervezeti forma szerint (%)

Komárom‐

Közép‐

Esztergom

Dunántúl

Alapítvány

33,5

32,0

35,7

Közalapítvány

5,0

4,8

2,8

Egyesület

52,7

54,3

51,6

Köztestület

1,3

1,7

0,8

Munkavállalói érdekképviselet

2,1

1,9

1,8

Szakmai, munkáltatói érdekképviselet

2,2

2,7

4,1

Közhasznú társaság

3,0

2,5

2,8

Nonprofit intézmény

0,1

0,0

0,1

Egyesülés

0,1

0,1

0,2

1 521

5 943

58 242

Szervezeti forma

Összesen (darab)

Magyarország

A megye nonprofit szervezeteinek több mint kétharmada az öt leggyakoribb tevékenységtípushoz tartozik. A tevékenységcsoportokat vizsgálva három fő területhez kötődnek a megye civil szervezetei, a szabadidő és hobbi (290 szervezet), az oktatás (230 db), és a sport (219 db) területéhez, de viszonylag nagy számban vannak jelen a kulturális (163 db) és a szociális tevékenységet (136 db) végző, valamint a településfejlesztő (123 db) nonprofit szervezetek is. Elenyésző számban találhatók meg a megyében a jogvédelemmel, kutatással és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szervezetek, valamint a nonprofit szövetségek.

4

KSH: Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006

www.korics.hu




Hasonlóan az országos adatokhoz, a megyében a legtöbb szervezet valamilyen szabadidős, hobbi tevékenységet folytat. 10%‐ot meghaladó gyakorisággal szerepel az oktatási tevékenység a régió civil szervezetei között, melynek a döntő részét a főcsoporton belül a gyermekoktatás teszi ki. A harmadik legnépszerűbb tevékenységi kör az előbbihez jellegében nagyon közelálló sport tevékenység 14,4%‐os részesedéssel. Ezen belül két alcsoportot lehet megkülönböztetni: a sporttámogatást,

amely

a

főcsoporton

belül

döntő

többségben

van,

és

a

tényleges

sporttevékenységet.

3 .3. G azd álk od ás A hazai nonprofit szektorban megközelítőleg 896 milliárd forint képződik, amelynek mindössze 1%‐a 9,3 milliárd forintnyi bevétel realizálódik Komárom‐Esztergom megyében. Az egy lakosra jutó bevétel szerinti országos rangsorban a megye 29 360 Ft‐os értékével csak három megyét előz meg, s az országos átlag felét sem éri el. A megyében működő civil szervezetek 43 százaléka 500 ezer Ft‐ nál alacsonyabb éves költségvetésből gazdálkodik, az 5 millió Ft fölötti éves költségvetéssel rendelkezők aránya mindössze 17 százalék. Az országos átlagnál kevesebb szervezet működik a legalacsonyabb és legmagasabb bevétel‐kategóriákban. Az összes nonprofit szervezet 93,6 százaléka rendelkezik jövedelemmel. A tőke 54 százaléka szolgálja az alapítványok, egyesületek működését, másik része az állami redisztribúciós szerepeket betöltő kht.‐k és közalapítványok szervezetszám szerint elenyészően kicsi, gazdasági erő szerint viszont a legnagyobb csoport forrásait gyarapítja. 9. táblázat: A nonprofit szervezetek megoszlása bevételnagyság szerint 2006‐ban, ezer Ft

50 alatt

Komárom‐

51 és 500

501 és

5 001 és

50 001

között

5 000

50 000

fölött

között

között

Összesen

db

%

db

%

db

%

db

%

db

%

db

%

177

12

473

31

619

41

211

14

41

3

1 521

100

839

14

1 922

32

2 284

38

732

12

166

3

5 943

100

8 955

15

16 540

28

22 081

38

8 239

14

2 427

4

58 242

100

Esztergom Közép‐ Dunántúl Magyarország

A bevételi források esetében szintén erős országos koncentráció mutatható ki. A megyében tevékenykedő alapítványoknak és egyesületeknek a 101 milliárdos központi költségvetési támogatásból 1,7 milliárd jutott. A klasszikus értelemben vett civilek összes bevételének (5 milliárd Ft) 35 százalékát teszik ki a központi állami támogatások, ez az arány országos átlagot meghaladja. Az önkormányzati források megszerzésénél is eredményesek voltak a megye szervezetei, a forrásaik 12 százaléka származik ebből a bevételi formából. A magántámogatások súlya nem túl nagy, 15 százalék körüli, továbbá alacsony a külföldről érkező támogatások aránya is (2,1%). Az alaptevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevétel aránya az átlag alatt marad, viszonylag magas a tagdíjbevétel részaránya.

www.korics.hu




3 .4. P ál yáz ati b ev ételek A szektorba áramló 80 milliárdos pályázati forrásokból Komárom‐Esztergom megyének 1,5%‐ot sikerült megszereznie. A megyéből 469 szervezet szerepelt sikeresen a különböző pályázatokon, és átlagosan 3,4 millió Ft‐ot nyertek. Az egyik legjelentősebb pályázati lehetőség ‐ az NCA források megszerzése ‐ tekintetében közepesen szerepelt a megye, mivel 2006‐ban 256 szervezet tudott nyertes pályázatot benyújtani és 178 millió Ft NCA támogatást lehívni. 10. táblázat: A nonprofit szektor pályázati úton nyert bevételei, (KSH,2006. )

Pályázati bevétel

Pályázati bevétel

Egy lakosra

az összes bevétel

jutó pályázati

százalékában (%)

bevétel (Ft)

millió Ft

%


158.44

2,0

17,0

4 991


518.63

6,5

9,4

4 629

Magyarország

798.705

100,0

8,9

7 859

3 .5. H u mán i nfr as tr uk túr a A megyében működő civil szervezetek közül mindössze 13 százalék számára vált lehetővé, hogy főállású vagy részmunkaidős munkavállalót foglalkoztasson. Még alacsonyabb ez az arány a klasszikus civil szervezeteknél, ahol csak minden tizediknek van státuszban lévő munkavállalója. A megye közel 134 ezer munkavállalójából mindössze 1 200 tevékenykedik valamilyen formában a nonprofit szférában, és csak 598‐an dolgoznak alapítványoknál és egyesületeknél. További 715 főt megbízási szerződéses munkaviszony keretében foglalkoztattak a klasszikus civilek. 11. táblázat: A nonprofit szervezetek által foglalkoztatottak száma, 2006

Foglalkoztatottak száma Főállású, teljes munkaidős Komárom‐Esztergom Közép‐Dunántúl Magyarország

Főállású, részmunkaidős

Nem főállású

Számított főállású

854

220

144

978

5 244

819

444

5 698

75 413

20 035

4 212

85 852

3 .6. Es zköz ell áto tts ág A nonprofit szervezetek irodatechnikai és kommunikációs eszközökkel való ellátottsága nagyban befolyásolja működésüket. Az információkhoz való hozzájutás, illetve a pályázatokon való sikeres részvétel fontos eszköze a számítástechnikai infrastruktúra. Komárom‐Esztergom megyében 380 olyan szervezet van, amelyeknek 2006‐ban semmilyen kommunikációs lehetősége nem volt. Számítógépet a szervezetek kétharmada, internetet 56 százalékuk használt. Saját honlappal csupán a szervezetek 1/6‐a rendelkezett. A mutatószámok alatta maradnak az országos átlagnak, a megye az informatikai eszközökkel kevésbé felszerelt megyék közé tartozik. Bizonyos kommunikációs eszközök hiányából még nem feltétlenül következik az azok iránti igény. A megyében működő klasszikus civil szervezetek körében a legkeresettebb a saját honlap, a szervezetek 21%‐a jelezte www.korics.hu




ilyen

irányú igényét. A civil szervezetek 31 százaléka nincs megelégedve

informatikai

felszereltségével.

12. táblázat: A klasszikus nonprofit szervezetek száma kommunikációs lehetőségeik szerint

Saját

Az összes szervezet

honlap

száma

739

210

1 312

3 361

2 961

929

5 132

34 886

30 677

11 079

50 890

Telefax

Számítógép

Internet


629

876


2 427

Magyarország

25 245

A közép‐dunántúli régióban található az ország regisztrált civil szervezeteinek a tizede, összesen 7 543 szervezet. Ezzel az eredménnyel a régiók sorában a 6. helyet foglalja el, viszont az 1000 lakosra vetített indexek alapján megelőzi az észak‐alföldi és a dél‐alföldi régiót is. Komárom‐ Esztergom megye regisztrált szervezetei a megyeszékhely körül koncentrálódnak, az 1 000 lakosra vetített és kistérségek alapján számolt index alapján a tatai kistérség a legjobban ellátott. A megyében az egyesületi forma a döntő, melyet az alapítvány és a köztestületi forma követ. Szintén igazodva az országos trendekhez, a működő civil szervezetek tevékenysége a szabadidő, hobbitevékenység és a sporttevékenység, oktatás és kultúra köré csoportosul. A megyében működő civil szervezetek fele 500 ezer Ft‐nál alacsonyabb éves költségvetésből gazdálkodik. Komárom‐Esztergom megye nonprofit szektorában képződő 9,3 milliárd Ft‐nyi bevétel mindössze 1 százalékát teszi ki a hazai szektorban képződő bevételnek. Az összes nonprofit szervezet kilenc‐tizede rendelkezik jövedelemmel. A bevételek 35 százalékát teszik ki a központi állami támogatások. A pályázati aktivitás Komárom‐Esztergom megyében a legmagasabb a régión belül. A megye foglalkoztatottjainak csak töredéke tevékenykedik munkavállalóként a nonprofit szférában.

A

működő

civil

szervezetek

tizede rendelkezik

főállású

vagy

részmunkaidős

munkavállalóval. A szervezetek csaknem fele rendelkezik számítógéppel, valamint nyilván az azok működtetéséhez szükséges szoftverekkel, illetve sok szervezet a számítógép mellett nyomtatót is birtokol.

www.korics.hu




4. Tata civil szervezetei 4.1. Módszertani összefoglaló 4. 1. 1. Az ad atb ázis ös sze állí tása A Tata város területén tevékenykedő civil szervezetek állapotfelmérését egy adatbázis összeállítása előzte meg, melyben valamennyi, a városban működő szervezetet számba vettünk. A bejegyzett szervezetek

összeírásában

a


Megyei

Bíróság

2009.

március

4‐i

adatszolgáltatását vettük alapul, mely 240 tatai civil szervezet elérhetőségét bocsátotta rendelkezésünkre, a listán 37 szervezet már megszűnt, törölt szervezetként volt feltüntetve. A Központi Statisztikai Hivatal megkeresésünkre ennél valamivel kevesebb, 160 civil szervezet létezéséről tett említést a város területén. További adatforrás az APEH személyi jövedelemadó 1%‐os felajánlásait települési szinten lebontó nyilvántartása, mely szerint Tatán 2008‐ban 69 nonprofit szervezet jutott hozzá ilyen típusú támogatáshoz. A

nem

bejegyzett

szervezetekkel való

kapcsolatfelvétel érdekében

regisztrációs lapokat

készítettünk, melyeket Tata három jól ismert pontján, a Polgármesteri Hivatalban, az Okmányirodában és a Magyary Zoltán Művelődési Központban helyeztünk el, továbbá lehetőséget biztosítottunk irodánk honlapján (www.korics.hu) az internetes regisztrációra is 2009 márciusa folyamán. A kutatásra a városban kihelyezett plakátok, továbbá a helyi sajtóban, rádióban és televízióban, valamint a város honlapján elhelyezett hirdetések, illetve cikkek hívták fel a figyelmet. E forrásokat összefésültük a civilkd.hu weboldalon és Tata Város hivatalos honlapján fellelhető címjegyzékkel, valamint az ügyfeleink által rendelkezésünkre bocsátott listával.

4. 1.2 . A k érd őíve s k utatás Kérdőívünket 2009. április folyamán postai úton összesen 265 címre juttattuk el, bejegyzett és bejegyzés nélkül működő tatai civil szervezetek címére, beleértve a már megszűntként nyilvántartott szervezeteket is, hiszen ezen, már nem aktív csoportosulások kontaktszemélyeitől is fontos információkra számítottunk a város civil életére vonatkozóan. Az e‐mail címmel rendelkező szervezetekhez elektronikus úton is eljuttattuk a kérdőívet. Összesen 39 aktív tevékenységről beszámoló szervezet kitöltött kérdőívét dolgoztuk fel az elemzés során, valamint 24 kérdőív érkezett vissza felbontatlanul a már megszűnt szervezetek címéről. További két címzett nyilatkozta, hogy szervezete már nem működik (Rádióklub Tata, Tata és Körzete Közbiztonságáért), egy működő szervezet vezetője telefonos megkeresésemre elutasította a kérdőív kitöltését. Mindez együttesen 25,2%‐os válaszadási hajlandóságot jelent. Hogy egy szervezettől nem kaptunk értékelhető visszajelzést, nem jelenti feltétlenül a szervezet működésének teljes hiányát, mint ahogyan az aktív közreműködés sem fed minden esetben jól működő nonprofit szervezetet. A társas nonprofit szervezetek megszűnése külön eljárást igényel, amit a szervezetek nem minden esetben vállalnak fel. Az alapítványok esetében a szervezet megszüntetése egyszerűbb, mivel a bíróság az

www.korics.hu




alapító okiratban meghatározott cél megvalósulása, az idő eltelte, vagy a megalakuláskor meghatározott cél beteljesülésekor hivatalból törli a szervezetet a nyilvántartásból. A válaszadási hajlandóság egyúttal lehet az adott nonprofit szervezet nyitottságának indikátora is a tervezett ernyőszervezeti projekttel kapcsolatban, megmutatva mely egyesületekre, alapítványokra és egyéb társadalmi körökre lehet induláskor számítani. Meg kell azonban említeni, hogy egyes civil csoportosulásokhoz több bejegyzett szervezet is tartozik. Például a Tatai Kenderke Néptánc Egyesület működteti a Tatai Kenderke Alapítványt is, a szervezetek illetékesei pedig ilyen esetekben elegendőnek tartották a kérdőívet egy alkalommal kitölteni. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy jó néhány, a helyi civil életben kiemelkedően aktív személy párhuzamosan több szervezet tagja, vagy akár irányítója, a 160‐200 szervezet tehát nem jelent ugyanennyi teljesen különálló csoportosulást, a személyi átfedések – mint ahogy ezen feltételezésemet az interjúk során megkérdezettek is megerősítették‐ igen nagyok. Tehát a megszűnt szervezetek címéről visszaérkező kérdéssorainkat is beleszámítva 66 értékelhető válasz, közte 39 kitöltött kérdőív valójában jóval több, mint 39 civil szervezetet irányító személy véleményét reprezentálja a személyi átfedések miatt. A több civil szervezet működésében tevékeny, a helyi civil szféra „mozgatórugójának” tekinthető személyekkel mélyinterjú keretében folytattunk felmérést.

4. 1.3 . Mé l yinter júk A kérdőíves adatbekérést mélyinterjú‐sorozat egészítette ki, melyet a város közösségi életében kiemelkedően aktív 12 különféle célú és hatókörű szervezet vezetőjével, vezetőségi tagjával folytattunk le. A beszélgetések során a helyi civil életben akár évtizedek óta tevékenykedő interjúalanyok egyaránt 50 körülire becsülték a Tata városában működő, ténylegesen aktív tevékenységet kifejtő civil szervezetek számát. Fentieket összevetve a kutatás átfogó képet rajzol fel a város nonprofit szervezeteinek jelenlegi állapotáról.

www.korics.hu




4.2. Szervezeti forma és tevékenységi körök Az adatbázisunkba került civil szervezek között 67 alapítványt, 88 egyesületet és 58 egyéb csoportosulást ‐ szakszervezetet, bejegyzés nélküli társaságot, klubot, társadalmi kört ‐ írtunk össze. Noha e magas számok mögött – mint azt kérdőíves kutatásunk is sejteti ‐ nem mindig állnak működő, aktív szervezetek, az adatbázisban összegyűjtött nonprofit szervezetek tevékenységi köre az élet minden területét lefedi, a legkülönfélébb sportágaktól és szabadidős tevékenységektől a művészeten át az oktatásig és a szociális ellátásig. A városban működő közalapítványok száma 5, tevékenységi kör szerint kettő a tehetséggondozással és szakmai képzéssel, egy a jelentős természeti értékekkel rendelkező város civil életében is kiemelkedően fontos szerepet játszó környezetvédelemmel5, egy szociális ellátással, egy pedig a városi televízió működésének támogatásával foglalkozik. A társadalmi aktivitást is jól tükröző 1.000 lakosra jutó civil szervezetek mutatója kellőképpen érzékelteti, hogy a településen jelentős nonprofit szektor alakult ki az évek során. Amennyiben a civil szervezetek számára vonatkozóan a KSH adatközlésének alsó értékét vesszük is alapul, a városban 1.000 főre 6,46 civil szervezet jut, amely közel azonos a Budapesti aránnyal és meghaladja a megyeszékhelyekét (6,0), valamint jelentősen túlszárnyalja a városok mutatóját (4,2). Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ‐ mint azt már fentebb említettük ‐ a személyes átfedések az egyes szervezetek tagsága között igen nagyok. A széles tevékenységi spektrumot éppúgy lefedi a kérdőívünkre értékelhető választ adó szervezetek szűkebb köre is, mint az a 4. táblázatban is látható. Az adatbázisunkban szereplő nonprofit szervezetek számának tevékenységtípus szerinti bontása a civil szervezet elnevezése alapján került csoportosításra, míg a kérdőívre válaszoló szervezetek esetében saját meghatározásuk alapján történt a besorolás. Tatán kiugróan magas a kulturális, sport, szabadidő‐ és hobbitevékenységet folytató szervezetek aránya, illetve a már említett környezetvédelem számít kiemelt területnek. Ennek ellenére ‐ ha csak a megoszlásokat vizsgáljuk, akkor látható, hogy a szervezetek tevékenységtípus szerinti megoszlása közel hasonló arányt mutat, mint a vidéki és az országos megoszlás.

5

Egy további környezetvédelemmel foglalkozó önkormányzati alapítású nonprofit szervezet, az M.S. Környezetvédelmi

Közalapítvány 2008 végén megszűnt. www.korics.hu




13. táblázat: A nonprofit szervezetek számának tevékenység típus szerinti megoszlása (%)

Tevékenység típusa

Tata

Tata

(kérdőívre

(adatbázisunkban

válaszoló

szereplő 6

Vidék

Magyarország

szervezetek )

szervezetek)

Kultúra

18

16

9,6

10,7

Vallás

4

3

2,8

2,8

Sport

13

20

15,0

13,6

Szabadidő, hobbi

16

15

17,3

15,8

Oktatás

16

12

15,3

14,7

Kutatás

4

1

0,8

2,2

Egészségügy

2

4

3,9

4,7

Szociális ellátás

6

6

7,7

7,7

2,2

1,7

Polgárvédelem,

2

tűzoltóság

0,4

Környezetvédelem

7

5

2,5

2,3

Településfejlesztés

1

2,6

6,7

5,7

Gazdaságfejlesztés

0

1,3

1,9

1,8

Jogvédelem

0

0,4

1,1

1,3

Közbiztonság védelme

0

0,4

3,6

3,1

Többcélú adományozás

1

1,7

1,1

1,4

Nemzetközi kapcsolatok

7

0,8

0,9

1,4

Szakmai érdekképviselet

3

8,3

7,0

8,2

Politika

0

2,1

0,6

0,9

100

100

100

100

Összesen

4.3. Aktív szervezetek bemutatása A továbbiakban a kérdőívünkre választ adó civil szervezetekre szűkítem az elemzés körét, hiszen ezen szervezetekről rendelkezünk részletes adatokkal. Mint fentebb látható, a válaszadó szervezetek köre jól használható mintát adott a tatai civil szféra viszonyairól.

4.3 .1. A s ze rve ze tek ko ra A szervezetek alapítási évüket tekintve hasonló arányban oszlanak meg az 1989 előtt létrejöttek (8 db.), és a 2000 utáni alapításúak (8 db), míg többségben az 1989 és 2000 között alapított szervezetek voltak (17 db). Nagy számban találunk tehát „idősnek” számítóakat is, melyek már legalább 10‐15 éve működnek, tehát kiállták az idő próbáját és aktív szervezetként maradtak fenn

6

Kérdőívünkben egy szervezet több tevékenységtípust is megjelölhetett.

www.korics.hu




az alapítás utáni első nekilendülés után is. A válaszadóak között akadt olyan szervezet is, mely 1929 óta működik különféle formákban, a civil szervezetek társadalomba beágyazottsága mélynek mondható. A nonprofit szférában való aktivitás iránti növekvő igényt jelzik egyúttal az egészen fiatal, az utóbbi években alakult szervezetek. Mint az a mélyinterjúk során beigazolódott, sok esetben érdemes új szervezet alapítása helyett egy meglévő, inaktív szervezetet „feltámasztani”, hiszen így a pályázati tevékenység azonnal elkezdhető. Így vált újra aktívvá és közhasznúvá 2006‐tól kezdve például az 1997‐ben alapított, a beutazó turizmus erősítését célként kitűző Tatai Vendégvárók Céhe. A 22 bejegyzett szervezet nagy többségének bírósági bejegyzése még az alapítás évében megtörtént, másik részük a rendszerváltozás előtt társadalmi körként, klubként működött, majd 1989‐ben vagy néhány évvel utána került sor a bírósági bejegyzésre.

4.3 .2. Mű köd ési for ma Mint az a 2. ábrán is látható, a válaszadó tatai civil szervezetek háromnegyede egyesületi formában működik, ez a forma országos szinten is 50% feletti arányban képviselteti magát. Az alapítványok aránya viszont az országos 39%‐os aránynak a fele, 19%. A válaszadók 9%‐a be nem jegyzett szervezetként működik. Interjúink folyamán elhangzott, ennek oka lehet, hogy az egyesületi tevékenységben részt vevők számára így nincs semmi kötelezettség, kötetlenebbnek vélik az együttműködést ‐ annak ellenére, hogy így számos lehetőségtől, például a pályázati támogatásoktól is megfosztják magukat. Vélhetően számos be nem jegyzetten működő társadalmi kör nem tudja, vagy nem kívánja önállóan vállalni az egyesületalapítás adminisztratív terheit ‐ melyhez nélkülözhetetlen a könyvelői és ügyvédi segítség ‐ valamint minimum 10 tagra is szükség van. A 3. ábra a szervezetek közhasznúsági státuszát szemlélteti. Ahogy az a diagramon látható, a válaszadó szervezetek több mint fele él a közhasznúsági státusz nyújtotta előnyökkel. A vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint ez társasági adómentességet, vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő, helyi adókötelezettséget érintő kedvezményt, valamint illeték‐ és vámkedvezményt is jelent. A közhasznú szervezet által ‐ cél szerinti juttatásként ‐ nyújtott szolgáltatás igénybevevője a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentességben részesül, míg a közhasznú szervezetet támogató is adókedvezményekkel számolhat.

www.korics.hu




érdekképviselet közhasznú 4% társaság 6%

nem bejegyzett 6%

alapítvány 19% egyesület 66%

2. ábra : tatai civil szervezetek jogi forma szerint

A kérdőívet kitöltő szervezetek 13%‐a kiemelten közhasznú, e szervezetek működési adatai nyilvánosak

(helyi,

vagy

országos

sajtóban

kerülnek

közzétételre),

valamint

közhasznú

tevékenységük során olyan közfeladatot látnak el, amelyről törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján

más

jogszabály

rendelkezése

szerint

valamely

állami

szervnek,

vagy

a

helyi

önkormányzatnak kell gondoskodnia. Válaszadóink közt ilyen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tatai Csoportja és a Háztűz‐őrző Nők és Anyák Egyesülete.

nem közhasznú 32%

kiemelten közhasznú 13%

közhasznú 55%

3. ábra : tatai civil szervezetek közhasznúsági státusz szerint

www.korics.hu




4.3 .3. A s ze rve ze tek műkö dé sén ek hatók öre Kérdőívünkkel azt is meg kívántuk vizsgálni, hogy Tata civil szervezeteinek hatóköre mennyiben korlátozódik a város területére, illetve mennyiben terjed ki a Tatai Kistérség településeire, továbbá melyek működnek még megyei, régiós, országos, esetleg nemzetközi szinten. A válaszokból ‐ melyeket a 4. ábra jelenít meg ‐ arra következtethetünk, hogy a szervezetek tevékenysége nem áll meg a város közigazgatási határain túl, ez a tény pedig magában hordozza a majdani ernyőszervezet esetleges kistérségi, megyei szintű terjeszkedésének lehetőségét. A válaszadó szervezetek 21%‐a országos szinten tevékenykedik, vagy pedig országos szintű szervezet városi tagszervezete; 6%‐uk pedig nemzetközi, határon túli kapcsolatokat is ápol tevékenysége során.

Nemzetközi vagy határon túli 6%

Országos 21% Közép‐Dunántúli Régió 4%

Tata város 37%

Komárom‐ Esztergom Megye 15% Tatai Kistérség 19%

4. ábra : a szervezetek működési hatóköre

3 .3. 4. Tags ág, ön kén te s s egí tők és fo gl alkoz tatottak Tagsággal ‐ vagyis a szervezet alapító okiratában foglaltakat elfogadva a szervezeti tagságáról írásban nyilatkozó taggal – a bejegyzett szervezetek mindegyike rendelkezik. A város szervezeteinek közel fele 11 és 30 fő közötti tagsággal rendelkezik (5. ábra ), de több szervezet számolt be 270 főnél magasabb taglétszámról is. Legtöbb taggal a sportegyesületek rendelkeznek (Kőkúti Sasok DSE, Tatai Kistérségi Diáksport Bizottság, Tatai Tömegsport és Tájfutó Egyesület), de nem marad el tőlük sokkal a Honvéd Bajtársi Klub és a Tatai Gimnázium Öregdiákjainak Egyesülete sem. A környezetvédelem iránti felfokozott érdeklődést jól jelzi, hogy egyaránt 100 fő feletti tagsággal bír a Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Egyesület és a Tatai Sporthorgász és Környezetvédő Egyesület is.

www.korics.hu




Szervezetek száma

10 8 6 4 2 0 1‐10 fő

11‐30 fő

31‐90 fő 91‐270 fő

270 fő felett

Taglétszám 5. ábra : A válaszadó szervezetek taglétszáma

A nonprofit szervezetek működését jelentősen befolyásolja önkénteseik száma, azok aktivitása, vagyis azon egyéneké, akik más személynek, vagy más személy javára szabad akaratából és ellenszolgáltatás nélkül szolgáltatást nyújtanak. A tatai szervezetek egynegyede nem rendelkezik önkéntesekkel. (6. ábra ) Az önkéntes bázissal rendelkező szervezetek közül a legtöbben 11‐30 fő önkéntes segítségét tudják tevékenységük kifejtéséhez igénybe venni. A legnagyobb önkéntes támogatással a Tatai Tömegsport és Tájfutó Egyesület rendelkezik (198 fő), melyet az 50 fős támogatottságú Egressy Kórus követ. Korábbi, más településen végzett civil felmérésünkben azt észleltük, hogy az önkéntesek száma a legtöbb szervezetekben általában meghaladja a tagságét, melyet annak tulajdonítottunk, hogy a szervezettel szimpatizáló személyek vélhetően nem akarnak formálisan kötődni a szervezethez. Tatán azonban a tagság létszáma a legtöbb esetben megelőzi az

Szervezetek száma

önkéntes segítőkét, így ez az elmélet a városban nem látszik beigazolódni.

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 nincsenek

1‐10 fő

11‐30 fő

31‐90 fő

91‐270 fő

Önkéntes segítők száma 6. ábra : A válaszadó szervezetek önkéntes segítőinek száma

Mélyinterjúink során megtudhattuk, hogy – mint az várható volt‐ általában a szervezetek hivatalos tagságnak egy jelentős része csak kiemelt alkalmakkor vesz részt a társaság életében, másik jelentős részük teljesen passzív, munkájuk és egyéb kötelező elfoglaltságaik mellett csak ritkán nyílik lehetőségük aktív szervezeti életet élni. Az egyes szervezetek tagsága és önkéntesei közt jelentősek a személyi átfedések.

www.korics.hu




Főállású teljes munkaidős alkalmazottja mindösszesen öt szervezetnek: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tatai Csoportjának (6 fő), a Szeretetért Harmóniáért Sportért a tradicionális Japán kultúrán keresztül Aikido Alapítványnak (1 fő), a Tatai Sporthorgász és Környezetvédő Egyesületnek (2 fő), a Magyar Vöröskereszt Komárom‐Esztergom Megyei Csoportjának (1 fő), valamint a Háztűz‐őrző Nők és Anyák Egyesületének (3 fő) van. Ezen alkalmazottak munkakörei a szervezetek tevékenységi körének megfelelően sokfélék: halőr, szociális munkás, gépkocsivezető, könyvelő, családi napközi vezető, stb. Főállású részmunkaidős alkalmazottat csak a Háztűz‐őrző Nők és Anyák Egyesülete alkalmaz. A szervezetek több mint 90 százalékánál nem foglalkoztatnak fizetett munkavállalót. Megvizsgáltuk, ki az egyes szervezetek pénzügyi, gazdasági adminisztrációját végző személy, A szervezet valamely tagja, vezetője, esetleg önkéntese, avagy külső szakértőt bíz meg a szervezet erre a hozzáértést és nagy energiabefektetést jelentő feladatra. Az eredmény a 7. ábrán látható. Eszerint az esetek csaknem egyharmadában az adminisztratív feladatok a vezetőre hárulnak.

A gazdasági adminisztrációt végző személy a szervezet...

titkára 14%

egyéb 4% vezetője 29%

önkéntese 8% tagja 8% pénztárosa 10% könyvelője 15%

gazdasági felelőse 12%

7. ábra : a gazdasági‐pénzügyi adminisztrációjának felelősei az egyes szervezetek esetében

Megvizsgáltuk azt is, segíti‐e az egyes szervezetek pénzügyi adminisztrációját szakképzett könyvelő, és amennyiben igen, azt milyen formában teszi. Mint az a 8. ábrán látható, a szervezetek csaknem fele könyvelői segítség nélkül végzi a számviteli, pénzügyi és adminisztratív teendőket. Mindez azzal együtt is kérdéseket vethet fel a jogszerű és törvényes működés szempontjából, hogy a szervezetek egy részének nincs vagyona és pénzforgalma. Az ernyőszervezet egyik lehetséges feladatköre lehet tehát a tagszervezetek szakszerű pénzügyi‐számviteli adminisztrációjának segítése.

www.korics.hu




nem foglalkoztat szerződéssel 21% 21% térítés ellenében 17% térítésmentesen 41%

8. ábra : Könyvelő foglalkoztatásának módja

A civil életben ‐ lévén a tagok a legtöbb esetben „hivatalos” munkájuk mellett kvázi szabadidős tevékenységként folytatják egyesületi tevékenységüket ‐ kiemelkedően fontosak a személyi viszonyok. Mint Izing László, a Tatai Civil Társulás elnöke elmondta, egyes szervezetek mindig egy‐ egy aktív vezető köré csoportosulnak, a „vezéregyéniség” személyisége nyomja rá a bélyegét a szervezetre is. Erre a nem feltétlen jogi értelemben vett vezetőre, a szervezet legaktívabb tagjára, mozgatórugójára (aki, a válaszok alapján általában az elnök, a titkár, vagy valamely alapító tag) vonatkozóan tettük fel a kérdést, hány órát áldoz átlagosan egy héten a civil tevékenységre?

12

10

10 8

7 5

6

3

4 2 0 1‐5 óra

6‐15 óra

16‐50 óra

50 óránál több

9. ábra: A szervezet "vezéregyénisége" által a civil életre hetente szánt idő

Mint a 9. ábrán látható, legnagyobb arányban 6‐15 órát szánnak a szervezetek vezetői a civil életre hetente, de nem kevesen nyilatkoztak ennél is bővebb időráfordításról. A szervezetek „mozgatórugójaként” működő személyek élete tehát jelentős mértékben a szervezet körül forog, és a függőségi viszony oda‐vissza működik: mivel egy‐egy karizmatikus, elkötelezett vezető személy köré fonódik egy vagy több civil szervezet, az ő „visszavonulásuk” sok esetben a nonprofit szervezet aktív működésének stagnálását, lezárultát jelentheti. A folyamatos működés biztosítása érdekében kiemelten fontos az utánpótlás „kinevelése”, biztosítása. Különösen jelentős kérdés ez Tata városa esetében, ahol –mint azt interjúalanyaink több ízben kifejtették‐ a civil szervezetek nagy részét az 50‐60 éves korosztályhoz tartozó személyek vezetik, így a város civil szektorának fel kell készülnie néhány évtizeden belül a generációváltásra. A szervezet működésének intenzitására következtethetünk a gyűlések, találkozók gyakoriságából is (10. ábra ). A tagállomány csaknem egynegyede hetente, egynegyede pedig havonta egyszer ül össze, ám a szervezetek egytizede esetében csak az éves közgyűlés jelent formális találkozási alkalmat. Éves közgyűlést a hetente, havonta összeülő szervezetek is tartanak.

www.korics.hu




csak alkalmanként évente, közgyűlés 9% alkalmával 3% félévente 12%

hetente 29%

negyedévente 24%

havonta 23%

10. ábra : Találkozók (közgyűlések, kuratóriumi ülések) gyakorisága

3 .3. 5. In fr as tr uktúr a, es zköz ell átotts ág A teljes körű állapotfelméréshez fontos megismernünk, milyen arányban rendelkeznek az egyes szervezetek a működésükhöz elengedhetetlenül szükséges, illetve azt nagymértékben segítő eszközökkel, valamint, hogy hol van az eszközellátottság terén komolyabb hiányosság. Az eszközellátottság‐beli hiányosságok felszámolásában a majdani ernyőszervezet tagjai segítségére lehet egyrészt a közös pályázás, pályázati tanácsadás, másrészt a kihasználatlan, vagy alacsony kihasználtságú eszközök (például klubhelyiség, haszongépjármű, elektromos eszközök) kölcsönös, alkalmi, vagy rendszeres rendelkezésre nyújtása. Először azt vizsgáltuk meg, hol tartja a szervezet gyűléseit, találkozóit, és azért fizet‐e bérleti díjat. Hatvannégy százalékuk úgy nyilatkozott, hogy nem fizet bérleti díjat a találkozó céljára igénybe vett helyiségért, 24% nyújt pénzbeli ellenszolgáltatást, míg 12% saját klubhelyiséggel, központtal rendelkezik. Ez utóbbiak főként olyan nagyobb szervezetek, mint a Háztűz‐Őrző Nők és Anyák Egyesülete, vagy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tatai Csoportja. Mint a mélyinterjúk során megkérdezettek elmondták, bevett gyakorlatnak számít, hogy a pénzbeni ellenszolgáltatást nyújtani nem tudó szervezetek tagjai a rendezvényeik helyszíneinek biztosítását szóbeli megegyezés alapján természetben, takarítási, ruhatárosi munkák végzésével viszonozzák. Ilyen formában történik például a be nem jegyzett Fiatal Utazók Klubja és a Magyary Zoltán Művelődési Központ közötti együttműködés. A bérleti díjat nem fizető szervezetek magas arányával összefüggésbe hozható, hogy a találkozó helyszínei közoktatási intézmények (Fazekas utcai és Kőkúti Általános Iskola, illetve Eötvös

Gimnázium),

néhány

esetben

pedig

valamely

tag

otthona.

További

kedvelt

találkozóhelyszínek a városi civil élet olyan jelentős színhelyei, mint a Tatai Civil Társulás elnöke által fenntartott BorDó Ház, a Tatai Helyőrségi Klub, valamint a már említett Magyary Zoltán Művelődési Központ. www.korics.hu




A továbbiakban bemutatjuk a válaszadó szervezetek eszközállományát, illetve eszközigényét, mellyel működésüket kívánnák hatékonyabbá tenni. Mint az a 11. ábrán látható, a szervezetek eszközparkjának leggyakoribb eleme a személyi számítógép, melyet különös módon megelőz a nyomtató. Vélhetően ilyen esetekben a szervezet valamely tagja munkahelyén, tanintézményében rendelkezésre álló számítógépet vesz igénybe, melyhez a szervezet saját tulajdonú nyomtatóját használja. Annak ellenére, hogy a számítógép‐állomány a többi eszközhöz viszonyítva nagy számú, internet‐elérése a számítógéppel rendelkezők csupán kétharmadának van. Érdekes módon mégsem az internet‐hozzáférés iránti igény a leggyakoribb (ehhez vélhetően a tagok más úton, munkahelyen, tanintézményben, családtag otthonában hozzáférnek), hanem a multimédiás lehetőségek

minél

szélesebb

körű

kihasználása

videokamera,

fényképezőgép,

projektor

segítségével. Ezen eszközök alkalmi, vagy rendszeres kölcsönzése, közös használata összehangolható lenne egy ernyőszervezet keretein belül. Az állítás fokozottan igaz az olyan nagy értékű, de egy‐egy kisebb szervezet számára önállóan nem, vagy nehezen finanszírozható eszközökre, mint a

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Rendelkezik saját eszközzel

iroda számítógép nyomtató fénymásoló faxkészülék szkenner telefon internet‐előfizetés TV DVD, videó lejátszó videó kamera fényképezőgép diavetítő projektor személygépkocsi mikrobusz haszongépjármű

Szervezetek száma

mikrobusz, az irodahelyiség, vagy a fénymásológép.

Nincs ilyen eszköze, de szüksége lenne rá

11. ábra . A tatai civil szervezetek eszközállománya és eszközigénye

4.4. Aktív szervezetek bevételei és kiadásai 4. 4. 1. Önko r mányzati támog atás A városban működő szervezetek közül több mint harmincat támogat, vagy támogatott az elmúlt öt évben az önkormányzat, mindezt az 5. táblázat szemlélteti. A működési célú támogatások 2004 és 2008 között összegüket tekintve változatlan, illetve néhány esetben növekvő mértékben segítették a különféle oktatási célú alapítványok, közalapítványok tevékenységét. Az ezen a területen szétosztott támogatásokból legnagyobb mértékben az 1995‐ben önkormányzatiból alapítványi fenntartásúvá vált két gyermekintézmény ‐ egy óvoda és egy bölcsőde ‐ pontosabban az ezeket működtető Juniorka Alapítvány részesült. Változatlan mértékben támogatta a vizsgált időszakban az

www.korics.hu




önkormányzat az olyan tehetséggondozó kezdeményezéseket is, mint a Mecénás Közalapítvány, vagy a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer. Szociális ellátás terén a Magyar Vöröskereszt, illetve a Máltai Szeretetszolgálat Tatai Csoportja részesült a legnagyobb mértékű működési támogatásokból, előbbi támogatása az elmúlt öt évben a kétszeresére, utóbbié 25%‐al növekedett. A sporttevékenységgel foglalkozó alapítványok7, egyesületek támogatása a 2005‐2006‐os években átlépte a 23 millió forintot, majd a 2007. évi, csaknem 20%‐os csökkenés után a 2009‐es előirányzatban ismét emelkedett a támogatás értéke. Jelentős, több mint kétszeres növekedést könyvelhetünk el az oktatási, a kulturális és a szociális pályázati támogatásra elkülönített pénzösszeg esetében, a környezetvédelmi támogatásokra fordított támogatás pedig megnégyszereződött a vizsgált időszakban. A 2007‐es év jelentős visszaesésének kivételével minden évben magas, 30 millió forint feletti támogatásban részesült a helyi televízió működését segítő közalapítvány. A támogatott egyesületeket két csoportba sorolhatjuk. Az elsőbe tartozik a Kenderke Néptánc Egyesület, a Polgárőr Egyesület, a Víz‐Zene‐Virág Fesztivál Egyesület. Ezek minden vizsgált évben részesültek működési támogatásokból, az első növekvő, a második évről‐évre ingadozó, a harmadik pedig jelentősen csökkenő mértékben. A támogatott egyesületek másik csoportjába tartozók nem részesültek rendszeres támogatásban, csupán egy, esetleg két évben jelentettek kisebb, néhány százezer forintos költségvetési tételt. Amint az a 6. táblázatban is látható, a felhalmozási célú pénzeszköz‐átadások legjelentősebb címzettjei az utóbbi öt évben a Mecénás, és az M.S. Közalapítvány, valamint a Tatai Televízió Közalapítvány voltak.

7

A tétel némely év költségvetésében összesített tételként, némely év esetében pedig sportegyesületekre bontva található

meg, így az utóbbi öt év támogatásait bemutató tanulmányban kénytelen voltam az előbbi megoldást alkalmazni. A támogatott egyesületek összetételét illetően az egyes években voltak különbségek. www.korics.hu




14. táblázat: Működési célú pénzeszközátadás a Polgármesteri Hivataltól nonprofit szervezetek részére 2004‐2009 (ezer forint)8

Támogatás címzettje:

2009

2004

2005

2006

2007

63.720

52.275

44.304

37.240

68.770

Juniorka Óvoda alapítványa

7.000

7. 000

7.000

7.000

9.500

Juniorka Bölcsőde támogatása

1.600

5.000

5.000

5.000

7.000

5.482

5.131

5.007

4.593

5.000

Színes Iskola

500

500

500

500

500

Széchenyi István Szakkollégium

500

‐

‐

‐

‐

Oktatási pályázati támogatásra

125

170

‐

640

3.000

Talentum Általános Iskola Támogatás

300

‐

‐

‐

‐

3.000

3.000

3.000

3.500

4.000

‐

‐

‐

1.540

3.000

500

500

500

700

1.000

1.147

935

‐

‐

‐

22.000

23.450

23.350

18.915

20.500

Polgárőr Egyesület támogatása

500

350

500

606

350

Polgármesteri Hivatal szakszervezet támogatása

250

250

250

‐

‐

31.500

31.240

32.000

24.300

34.000

910

‐

718

‐

4.000

3.000

3.000

3.000

1.000

1.000

300

300

300

1.500

1.000

Kenderke Néptánc Egyesület

1.500

1.500

1.500

1.500

2.000

Évszakok Zenekar

3.000

‐

‐

‐

‐

Eszterházy Énekegyesület (Barokk Fesztivál)

1.200

1.200

1.300

‐

1.500

Városgazda Nonprofit Kft. (korábban Kht.)

(előirányzat)

Tanulmányi ösztöndíj (Mecénás közalapítvány, Bursa Hungarica)

Máltai Szeretetszolgálat Szociális gyermekjóléti és egészségvédelmi pályázatokra Vöröskereszt tatai szervezetének támogatása Egészségügyi és szociális alap Sporttámogatások (THAC; Tatai Vívó SE; Vízisport Alapítvány; nem minden évben kapott mindegyikük támogatást)

Tatai TV. Közalapítvány Környezetvédelmi támogatásra (Öreg‐tóért KA. támogatással együtt) Víz ‐ Zene ‐ Virág Fesztivál Egyesület Concerto Zeneiskola

8

Az adatok forrása Tata Város 2004‐2007. évi zárszámadása, illetve a 2009. évi költségvetés tervezete. A tanulmány

elkészültekor

a

2008.

évi

zárszámadás

még

nem

állt

rendelkezésre.

A

teljes

költségvetés

a

http://www.tata.hu/kozadat/3gazdalkodas/2184 webcímen található meg. www.korics.hu




Művészeti Iskola támogatása

1.000

1.000

1.000

1.000

1.000

300

300

400

‐

‐

1.190

1.095

‐

2.680

5.000

Tatabányai Szimfonikus Zenekar Egyesület

‐

3.000

3.000

‐

‐

TIT Komárom‐Esztergom Megyei Egyesület

‐

‐

‐

‐

300

Tatai Zenebarátok Egyesület

‐

‐

400

‐

‐

Gyermekétkeztetési Alapítvány

‐

‐

300

‐

‐

Liszt Ferenc Kórus Egyházzenei Alapítvány

‐

‐

250

‐

‐

Pötörke Népművészeti Egyesület

‐

‐

‐

‐

300

‐

‐

50

‐

‐

‐

‐

‐

50

‐

‐

‐

200

‐

‐

Tata és Kistérsége Turisztikai Információs Kht

‐

438

‐

‐

‐

Összhang Közművelődési Alapítvány

‐

‐

10

170

‐

400

‐

‐

‐

‐

‐

22

‐

‐

‐

200

‐

‐

‐

‐

‐

‐

‐

100

‐

Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság Kulturális Alap

Tatai Atlétikai Club sárkányhajó verseny országos tám. (polgármesteri keret) Háztűz‐őrző Nők és Anyák Egyesülete Komárom‐Esztergom Megyei Kézilabda Szövetség támogatása

TSE ‐ kosárlabda szakosztály támogatása Vaszary Tehetséggondozó Alapítvány Szociális Háló Közalapítvány Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány

www.korics.hu



Civil ernyőszervezet létrehozása Tata városában ‑ Tanulmány 15. táblázat: Felhalmozási célú pénzeszközátadás a Polgármesteri Hivataltól nonprofit szervezetek részére 2004‐2009.(ezer forint)

2009

2004

2005

2006

2007

17.760

17.760

17.760

17.760

‐

Tatai Kenderke néptáncegyüttes

‐

‐

‐

244

‐

Tata Polgári SE Íjász Szakosztály

‐

‐

‐

50

‐

‐

‐

‐

110

‐

Juniorka Óvoda Alapítványi támogatása felújításra

‐

‐

‐

‐

1.500

Tatai Evangélikus Kistemplom Alapítványnak

‐

‐

300

‐

‐

3.000

‐

‐

‐

‐

‐

5.000

3.000

‐

2.000

Fellner Jakab Kulturális Egyesület részére

‐

‐

‐

184

‐

Mecénás Közalapítványi támogatás

‐

‐

‐

24.000

‐

Támogatás címzettje: M.S. Közalapítvány

Egressy Kórus Alapítvány

Tatai Városgazda Kht. gép és eszközfejlesztés

(előirányzat)

Tatai TV. Közalapítvány támogatása ‐ technikai fejlesztésre/pályázati támogatásához

4. 4.2. A s ze mé l yi j öv ede le madó fe lajánlo tt 1%áb ól sz ár maz ó b ev étel ek A 12. ábrából kiolvasható, a tatai civil szervezetek személyi jövedelemadó 1%‐ából felajánlott bevételekből való részesedése folyamatosan és egyenletesen növekedett az elmúlt három év

Bevétel nagysága (Ft)

folyamán.

25 000 000 20 000 000 15 000 000 10 000 000 5 000 000 0

2006‐ ban

SZJA 1% 14 343 016 összbevétel:

2007‐ ben

2008‐ ban

18 650 132

22 529 149

12. ábra : SZJA 1%‐ából részesült tatai civil szervezetek9

9

Forrás: APEH

www.korics.hu




71

70

69

2006‐ban

2007‐ben

2008‐ban

13. ábra : A felajánlott SZJA 1%‐okból részesedő tatai civil szervezetek száma

Mint az a 13. ábrán látható, ez a növekvő pénzösszeg közel azonos számú civil szervezet között oszlott meg Tatán az elmúlt három évben. (A város nonprofit szervezeteinek 1%‐os SZJA‐ból származó bevételeiről szóló 2006‐2008 közötti kimutatás a 2. számú mellékletben található.)

4.5. Pályázati forrás A kérdőívre válaszoló működő és bejegyzett ‐ tehát pályázóképes ‐ civil szervezetek harmada egyáltalán nem nyújtott be pályázatot 2003 és 2009 között. Pályázati tevékenység tekintetében a tatai nonprofit szervezetek közt két nagy kategória rajzolódott ki: egyikük nem tud, vagy nem akar élni a pályázás során kínálkozó lehetőségekkel, a másik csoport viszont ‐ ahol a tagság vagy a vezetőség rendelkezik ilyen irányú szakértelemmel és törekvésekkel ‐ nagy számú pályázatot nyújt be évente. A megkérdezett civil szervezeti vezetők a pályázatírásra szánt idő szűkösségét, az ehhez szükséges szakértelem hiányát említették a pályázaton történő részvétel elmaradásának okaként.

4.5 .1. A Ne mze ti Ci vil Alapho z be nyúj to tt p ál yáz atok A Nemzeti Civil Alaphoz az elmúlt öt évben összesen 247 pályázat érkezett Tatáról, a 2009. évben tanulmányunk elkészültéig további negyven. Az NCA‐pályázatok összesített táblázata a 3. számú mellékletben található. A 2004 és 2008 közötti időszakban a megpályázott összeg együttesen 433.110.074 forintot tett ki, melyből a szervezetek végül 146.451.778 Ft‐ot nyertek el. Ez 33%‐os sikerességet jelent, vagyis az igényelt pályázati összeg alig egyharmadához sikerült hozzájutniuk. Az elutasított pályázatok száma 2004 és 2008 között 78 volt, további kettő érvénytelennek bizonyult, egy pedig lemondásra került. 2009‐ben ‐ tanulmányunk elkészültéig a tatai civilek összesen 87.216.382 Ft‐ra pályáztak, ennek eredményességéről még nem áll rendelkezésre adat, hiszen ezek a pályázatok még nem kerültek elbírálásra, illetve épp hiánypótlás alatt állnak. Mint az a 7. táblázatban is látható, úgy a leadott pályázatok számában, mint a megpályázott, illetve pályázati úton lehívott összeg tekintetében magasan élen jár a Természetes Életmód Alapítvány, 47,6%‐os támogatási intenzitása a többi szervezetéhez viszonyítva szintén jónak mondható. Ezen a téren a Tatai Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület bizonyult kiemelkedőnek azzal, hogy a megpályázott összegek 84,56 %‐át elnyerte. Sikeresnek mondható, a 2004‐2008‐as

www.korics.hu




időszakban a lehívott összeg, az elnyert támogatás és a leadott pályázatok száma alapján különösen aktív pályázati tevékenységet folytatott az Esőemberekért Egyesület és a Majki Népfőiskolai társaság is, míg a Tata és Környéke Vendégvárók Céhe Közhasznú Egyesület hiába adott be 9 pályázatot több mint 8 millió forintos összegre, annak csak 7,69%‐át sikerült elnyerni. A fenti adatokat Komárom‐Esztergom megye más hasonló lélekszámú településéhez, Oroszlányhoz hasonlítva azt tapasztalhatjuk, hogy míg a támogatási sikeresség csak kis mértékben magasabb az Oroszlányi 30 %‐nál, Tatán a benyújtott pályázatok száma 2004 és 2008 között két és félszer több volt, mint Oroszlányban, ahol a civil szervezetek összességében pályáztak akkora összegre, mint amekkorát a tataiak elnyertek. A Tatánál 5000 fővel magasabb lélekszámú, Tatához hasonlóan aktív kulturális élettel büszkélkedő Esztergom városában a civilek 2004 és 2008 között a Tatán megpályázott összeg 76,9%‐ára, 333.276.914 Ft‐ra pályáztak, melyből a Tatainál kevéssel alacsonyabb, 30,7%‐os támogatási sikerességet felmutatva végül 102.550.479 Ft‐ot, a Tatán civilek által elnyert összeg 70%‐át sikerült lehívni.

www.korics.hu




16. táblázat: a legjelentősebb tatai civil pályázók az NCA‐nál Beadott pályázatok

Pályázó

Megpályázott összeg

Elnyert összeg

Támogatási sikeresség

száma 7

Által‐ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség

18.302.950 Ft

6.950.000 Ft

37,9%

9

Egressy Kórus Tata Alapítvány

12 414 544 Ft

2.066.000 Ft

16,6%

11

Esőemberekért Egyesület

44.530.000 Ft

23.304.000 Ft

52,3%

5

ÉrtükVelük Egyesület

11.625.000 Ft

3.300.000 Ft

28,3%

6

Juniorka Alapítvány

27.500.000 Ft

6.620.000 Ft

24%

Majki Népfőiskolai Társaság

32.190.000 Ft

14.888.000 Ft

46,2%

6

Megalódusz Sportegylet

18.779.500 Ft

6.270.000 Ft

33,3%

5

Szőlőtő Éljünk Józanul Egyesület

75.189.00 Ft

2.551.000 Ft

33,9%

9

Tata és Környéke Vendégvárók Céhe Közhasznú Egyesület

8.620.561 Ft

663.052 Ft

7,69%

6

Tatai Honvéd Atlétikai Club

28.760.000 Ft

7.030.000 Ft

24,4%

12

www.korics.hu




5

Tatai Kenderke Alapítvány

2.749.300 Ft

460.000 Ft

16,7%

9

Tatai Kenderke Néptáncegyesület

11.993.300 Ft

2.494.000 Ft

20,7%

8

Tatai Sportegyesület

14.438.482 Ft

3.771.000 Ft

26,1%

5

Tatai Sporthorgász és Környezetvédő Egyesület

14.328.000 Ft

5.347.000 Ft

37,3%

4

Tatai Tömegsport és Tájfutó Honvéd Sportegyesület

2.600.000 Ft

250.000 Ft

9,6%

4.770.500 Ft

4.034.000 Ft

84,56%

73.000.976 Ft

34.779.000 Ft

47,6%

3 28

www.korics.hu

Tatai Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület Természetes Életmód Alapítvány




4.5 .2. Ne mz e ti F ejl esz té si T er v 2 0042 007 2004‐2006 között a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megítélt támogatások 10,1 százaléka jutott a Közép‐Dunántúli Régió településeire. Komárom‐Esztergom megye a régiós támogatások 13,5 százalékát kapta, ez 13.699.196.618 Ft, mely az országosan megítélt támogatási összeg 2,6%‐át teszi ki. Tata 1.036.797.190 Ft támogatásban részesült, melyet túlnyomórészt gazdasági társaságok kaptak, a civil szervezeteket támogató, vagy azokhoz köthető projektek a városban lehívott támogatások 7,35 %‐át teszik ki. ( 8. táblázat ) 17. táblázat: NFT pályázaton nyertes, tatai civil élethez kapcsolódó projektek Projekt Pályázó neve megnevezése

Operatív program HEFOP

Help

Otthon szervíz!

Esőemberekért

Megváltozott

helyzetű emberek

Rehabilitációs

munkaképességű

alternatív

Foglalkoztató Kht.

dolgozók képzése,

munkaerő‐piaci

felkészítése, újra

képzése és

munkába állítása

foglalkoztatása HEFOP

Megítélt

Támogatás

Támogatási

összeg:

aránya:

döntés éve

59.499.890 Ft

95%

2004

15.995.571 Ft

100%

2007

720.000 Ft

95%

2007

Pályázat neve: 2.3.1 Hátrányos

Tatai Kistérségi

Önkormányzati és

2.2 A társadalmi

Többcélú Társulás

civil szociális

beilleszkedés

szakemberek

elősegítése a

képzése a Tatai

szociális területen

Kistérségben

dolgozó szakemberek képzésével

Zöld Sziget Kör

Ismerd meg

Természetvizsgáló

környezeted!‐Az

Közhasznú

Által Ér vízgyűjtő

Egyesület

területének és a

AVOP

3.5 LEADER+

neszmélyi Radvány‐ sziget múltjának, jelenének bemutatása idegenforgalmi jelleggel is használható kiadványban

4.5 .3. Ú j Mag yaro rsz ág Fe jl esz té si ter v 2 007 2 013 2007‐2008 között az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elnyert támogatások 72 százalékát kapták a Közép‐Dunántúli Régió települései. Komárom‐Esztergom megye a régiós támogatások 19 százalékából részesült, ez 11.072.605.711 Forint, mely az országosan megítélt támogatási összeg 2,6%‐át teszi ki. Tata 928.459.453 Forint támogatásban részesült, melyet túlnyomórészt gazdasági www.korics.hu




társaságok kaptak, a civil szervezeteket támogató, vagy azokhoz köthető projektek a városban lehívott támogatások 10 %‐át teszik ki. ( 9. táblázat ) 18. táblázat: ÚMFT‐pályázatokon nyertes, a tatai civil élethez kapcsolódó projektek Projekt Pályázó neve megnevezése

Operatív program TÁMOP

Megítélt

Támogatás

Támogatási

összeg:

aránya:

döntés éve

49.999.926 Ft

100%

2008

42.493.000 Ft

100%

2009

Pályázat neve:

HELP‐

Fogyatékosok

1.4.1‐07/1

Esőemberekért

emberek képzése,

Alternatív

Rehabilitációs

munkaerőpiaci

munkaerő‐piaci

Foglalkoztató Kht

kivezetése az Aktív

programok

Műhely

támogatása

Foglalkoztatási Modell, a Támogatott foglalkoztatás módszereivel Természetes

Agostyán ‐ Ágoston‐

KEOP

3.3.0 Erdei iskola

Életmód Alapítvány

ligeti erdei iskola

hálózat

fejlesztése

infrastrukturális fejlesztése

4.6. A bevételi oldal megoszlása A kérdőívünket kitöltő szervezetek egyötödének nem volt rendszeres pénzforgalma: sem bevétele, sem kiadása, vagy nem nyilatkozott róla. Még ha az utóbbiról is van szó, ez az arány magasabb az országosnál, ahol a szervezetek csupán 6%‐ánál nem történt pénzforgalom. A bevételek több mint egynegyedét a tagdíjak tették ki. Sok esetben ez csak jelképes összeg, máskor viszont ‐ amellett, hogy a szervezet tevékenységének egy részét fedezi ‐, a magasabb tagdíj kiszabása katalizátora lehet a valóban aktív, érdeklődő és tenni akaró tagság kiválasztásának, a passzív tagok kiszűrésének. Központi költségvetési forrás a szervezetek összes forrásának 9, önkormányzati a szervezetek összes forrásának 5 százalékát tette ki. Az "egyéb" megjelölés alatt a legtöbben a kamatjóváírásokat, az előző évi maradványt, illetve a különféle rendezvények, sportversenyek, kirándulások bevételeit említették. Az alacsony elemszám miatt az adatok inkább csak tájékoztató jellegűek. Egy korábbi kutatással (Szonda – Vasa – Farkas: A Közép‐Dunántúli Régió civil szerveződéseinek érvényesülési esélyei; 2005.) összevetve, a tagdíjak és az egyéb bevételek magasabb arányt képviselnek, míg a pályázati források aránya alacsonynak bizonyul. Itt egy félreértés is közrejátszhat, nem egy kitöltőnk egy csoportba sorolta a központi és az önkormányzati költségvetési forrásokat az állami és önkormányzati szinten kiírt pályázatokkal.

www.korics.hu




14.ábra : a tatai civil szervezetek működési forrásinak aránya

tagdíjak 27%

egyéb (rendezvény bevételek, kamatjóváírás, SZJA 1%, maradvány) 41% támogatások 3% központi költségvetési forrás 9% pályázatok 9%

vállalkozási önkormányzati szponzorok tevékenység költségvetési forrás 0% 3% 5%

4.7. A kiadások megoszlása A tatai civil szervezetek kérdőívünkre válaszoló része a kiadások több mint felét a szervezet által szervezett programok lebonyolítására fordítja. Emellett figyelemre méltó, hogy a két másik legnagyobb kiadási tétel az adminisztratív kötelezettségekhez köthető: ezek a könyvelésre, és a papír‐írószerre fordított kiadások. Ezek az eredmények közel állnak a már említett civil kutatás által feltárt eredményekhez. Az alacsony bérleti és közüzemi díj minden bizonnyal az alacsony elemszámból adódó torzítás eredménye.

www.korics.hu




15. ábra : kiadások megoszlása a tatai civil szervezetek körében

marketing 1%

tartalék 1% egyéb 7%

könyvelés 23%

programköltség 53%

papír‐írószer 8%

bérleti díj 2% munkabér 5%

4.8. Kommunikáció, nyilvánosság A civil szervezetek nyilvánosságát, kommunikációs hatékonyságát jelzi, hogy mennyire könnyen lehet kapcsolatot teremteni a szervezettel, mennyire elérhetőek a „köz” számára. A helyi civil szervezetek leginkább a városi televízióban és rádióban, valamint a városi nyomtatott sajtóban tudnak megjelenni. A megjelenés intenzitását jól jellemzi, hogy az 1%‐ra jogosult szervezetek többsége az adományszerzésre összpontosítva célzottan jeleníti meg hirdetéseit. Honlappal a szervezetek egyharmada rendelkezett. A fenti adatok arra utalnak, hogy a szervezetek vagy nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi fedezettel az internetes megjelenéshez, vagy nem tartják fontosnak az ilyetén történő kommunikációt. Az önkormányzat azzal, hogy oldalain biztosítja a civil szervezetek megjelenését, jelentősen hozzájárul a szervezetek megismerésének lehetőségéhez.

4.9. Civil kapcsolatrendszer Kérdőíves kutatásunk és interjúink során az ernyőszervezet‐alapítási elképzelések formába öntése érdekében górcső alá vettük a Tatán tevékenykedő nonprofit szervezetek jelenleg is fennálló kapcsolatrendszerét, a civil együttműködés jelenlegi helyzetével való elégedettséget és a majdani ernyőszervezettel kapcsolatos elvárásokat, elképzeléseket. Mint az interjúkból kiderült, számtalan

www.korics.hu




formában léteznek már az együttműködésnek elszigetelt magvai, ezeket tehát nem kell a semmiből megteremteni, léteznek olyan alapok, amelyekre lefektetve a kooperációt informálisból hivatalossá és városi szintűvé lehet tenni. Kérdésünkre adott válaszukban, miszerint melyek azok a közös tatai civil rendezvények, melyeken részt vett szervezete az elmúlt öt évben, a legtöbb válaszadó megemlítette a Tatai Civil Társulás által 2008‐ban immár ötödik éve megrendezett Tatai Civil Napokat. Ez a fő éves bemutatkozási lehetőséget jelenti a többi nonprofit szervezet és a város lakossága számára, mint az interjúk során elhangzott, egy olyan alkalom, amikor a civil élet szereplőinek „illik bemutatkozni”. Ilyenkor pavilonokat, standokat állítanak a város civil szervezetei. Ezt a bemutatkozási formát egyes interjúalanyaink interaktívabbá szeretnék tenni. A standok és a szórólapok szerintük nem elegendőek, hanem megfoghatóbban, testközelből kell az olyan tevékenységeket, mint például népművészet, tánc, sport bemutatni. További gyakran említett rendezvények voltak a Művészetek Völgyéhez hasonló fesztivállá fejlődött Sokadalom, a Víz‐Zene‐Virág Fesztivál, a Barokk Fesztivál és a városi sportrendezvények. Mint interjúalanyaink elmondták, számos összefogást célzó próbálkozás nagy lendülettel és lelkesedéssel indul, majd sajnos gyakorta passzivitásba fullad. Az egyes civil szervezetek jellemzően nem rivalizálnak egymással, de nem is kooperálnak, inkább egymástól elszigetelt zárványokként működnek. Ugyanakkor az alkalmi összefogások, mint a Tatai Civil Napokon való részvétel is, hatékonyan működnek. A civil szférában fokozottan igaz, hogy a személyes kapcsolatokon, ismeretségen alapul egy‐egy kezdeményezés sikere. Mint a 16. ábrán látható, a kérdőívünkre válaszoló civil szervezeti vezetők több, mint harmada nagyon elégedetlen, vagy inkább elégedetlen a városi civil együttműködéssel kapcsolatban, melynek egyik oka lehet az említett passzivitás. Mint Lentulay Mária a Fiatal Utazók Klubja képviseletében elmondta, a lakossági passzivitás mellett az iskolák sem mozgósították diákjaikat az olyan rendezvények, mint a Kihívás Napja, vagy a szemétszedési akciók esetében. Gazdasági okok is közrejátszanak abban, hogy a folyamatos együttműködésre nehéz rávenni a szervezetek képviselőit, tagjait, akik egyesületi tevékenységüket szabadidejükben, munka mellett folytatják.

www.korics.hu




16. ábra : A civil együttműködéssel kapcsolatos elégedettség a tatai civil szervezetek vezetői körében

nagyon elégedetlen 11% teljesen elégedett 18%

inkább elégedetlen 30% inkább elégedett 41%

Politikai megosztottság nem merült fel, mint az együttműködés kerékkötője. Az interjúalanyok egybehangzó véleménye szerint az egyes szervezetek vezetői képesek túllépni egyéni politikai preferenciáikon az együttműködés érdekében. Ezt igazolják azon kérdéseinkre adott válaszok is, melyben arra voltunk kíváncsiak, melyik civil szervezettel működnének szívesen együtt egy ernyőszervezet kötelékében. A legtöbben bármelyik szervezettel szívesen együttműködnének, gyakori válasz volt még, hogy hasonló tevékenységi profilú szervezettel tudnának együttműködést elképzelni, illetve többen kifejezetten a Tatai Civil Társulás tagszervezeteit említették meg, mint reménybeli partnert a közös együttműködésben.

www.korics.hu




5. Ernyőszervezetek Magyarországon A nonprofit szektorban jelentős azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek valamely társadalmi igényre válaszul jönnek létre és részben állami költségvetési, részben önkormányzati forrásokból, részben pedig adományokból biztosítják ezen igények kielégítését. A szektor fejlődésével a szervezetek már önmaguk is érzékelték, hogy a felvállalt, vagy a működéshez fontos speciális feladatokat sokszor önmaguk nem tudják akár mennyiségben, akár minőségében kellőképpen ellátni, ennek következtében további partnerek bevonását igényli feladataik ellátása. Az ernyőszervezetek létrehozását (mint több szervezet közösen létrehozott szövetségek alakulását) a 90‐es évektől kezdve egyrészről az állam forráshiányos költségvetési‐gazdálkodási helyzete, az állami intézményrendszer folyamatos átalakítása, másfelől a társadalmi érdekérvényesítésben szerepet vállalni szándékozó szervezetek számának növekedése indokolja. Az ernyőszervezetet létrehozók

felismerték,

hogy

céljaik

megvalósításához

elengedhetetlen

a

versenyszellem

felfüggesztése és inkább az együttműködésen alapuló megoldások támogatása. A szektor aktivitását viszonylag jól jellemzik a nonprofit szervezetek tagsági viszonyai, külső kapcsolatai. A különböző szervezeti tagságok lehetnek persze formálisak is, de sok esetben együtt járnak a szervezetek ismeretével, a hivatalos vagy informális információkhoz való hozzáférés lehetőségeivel. Számos felmérés készült a Magyarországon működő civil szervezetek közötti együttműködésekről, a különböző szintű szövetségekben, ernyőszervezetben betöltött tagságaikról, ott ellátott feladataikról. Az együttműködés szerveződésén is nyomon követhető a nonprofit szektor szerkezetének átalakulása, orientációja az újabb feladatok iránt. A szerkezeti átalakulás egyik iránya a civil szervezeteknek a központi forrásoktól való függősége kapcsán inkább az állami közfeladatok ellátásában, mint az önkormányzati közfeladatok ellátásában nyilvánul meg. Az állami és a civil szektor közötti viszony a kapcsolatok intézményesítésében és intézményesülésében fejlődött a legtöbbet. A szerkezeti átalakulás másik tényezői az állami forrásokkal jóval csekélyebb mértékben rendelkező civil szervezetek, melyek elsősorban saját maguk között keresnek partnert, együtt fellépve próbálják meg érvényesíteni érdekeiket. Ezek a civil szervezetek a partnerségi és együttműködési viszonyt a szervezetek közötti kapcsolathálók kiépítésében valósítják meg, mely szerveződések között is megkülönböztethető a területi és az ágazati tevékenységen alapuló együttműködés. A szervezetek közötti együttműködés közös érdekérvényesítésen alapuló fejlődése az elmúlt években

kapott

nagyobb figyelmet.

Magyarországon

a

civil‐,

állampolgári

önszerveződés

döntésbefolyásoló szerepe gyenge, amellyel szemben a politikusok, különösen a polgármester, az alpolgármester, a parlamenti és önkormányzati képviselők, a minisztériumok, a képviselő‐testület és a jegyző felértékelődése áll. Ez valószínűsíti, hogy az állampolgárok az egyéni érdekérvényesítés helyett, döntően a politikai elittől, illetve a kormányzat szerveitől várják ügyeik megoldását. Az elmúlt időszakban végzett kutatások azt mutatták, hogy a magyar civil szektorban tevékenykedő szervezetek hozzávetőlegesen tizedrésze mutat „érdeklődést” egy országos civil érdekképviselet iránt (Sebestény I. 2005, 87.) A KSH adatai alapján megállapítható, hogy az ágazati kooperáció jóval www.korics.hu




gyakoribb, mint a különböző tevékenységet folytató szervezetek térségi, regionális közösségeken alapuló kapcsolatfelvétele (KSH 2005, 22.). A fentiek alapján az alábbiak szerint összegezhetők az ernyőszervezetek létrehozásának okai: ·

a civil szervezetek állásfoglalásai nagyobb súlyt kapnak;

·

összeadódnak a humán és egyéb erőforrások;

·

a szervezetek érdekelté válnak az együttműködési formák működtetésében;

·

közös erővel biztosítható azon feladatok és problémák pártpolitika‐mentes megoldása, melyet az önkormányzat nem képes kellő hatékonysággal ellátni;

·

az önkormányzat és civil szféra között hatékonyabb és eredményesebb kommunikáció jöhet létre;

·

közvetlen érdekképviselet az ágazati és területi szervezetekben, intézményekben;

·

az ágazati és területi összefogás erősítése.

A civil együttműködések nehézségei: ·

a létrejövő szerveződés lehetséges szervezeti és működési formájának meghatározása: o

a

laza

együttműködés

hívei

a

függetlenség

megőrzésének

fontosságát

hangsúlyozzák, az önkéntes részvétel azonban, a ki‐ és belépés szabadsága megakadályozza a beolvadás veszélyét; o

jogi keretek nélkül egy szervezet nem tud valódi munkába kezdeni, mivel a bankszámlanyitás is bírósági bejegyzéshez kötött, e nélkül viszont már a működésük kezdetén elesnek a lehetséges forrásoktól;

·

a szervezetek közötti hiányos összhang, korlátozza a széles együttműködés megvalósulását;

·

a civil szervezetek inkább riválisnak tekintik egymást a támogatási források megszerzése iránti küzdelemben;

·

a szervezetek a közös érdekérvényesítés lehetőségeit háttérbe helyezik az adott szervezeti érdekkel szemben;

·

a szervezetekben a szakmai és szervezetei professzionalizmus hiánya gátolja az együttműködés kialakulását;

·

az egyéni lobby eredményességébe vetett túlzott hit;

·

a szervezetek együttműködését irányító karizmatikus egyéniségek hiánya;

·

az önkormányzatok és a civil együttműködések közötti párhuzamos feladatellátás feszültséget eredményez a két szektor között.

www.korics.hu




5.1. A civil szolgáltató központok (ernyőszervezetek) által nyújtott szolgáltatások Az ernyőszervezetek elsősorban az azokat létrehozó civil szervezeteket szolgálják ki. A szervezet elsődleges célja a civil szervezetek közötti szervezettség kiépítése, a közös feladatellátásból és közös szolgáltatásokból származó pénzügyi lehetőségek kiaknázása, és a forrásszerzés ösztönzése. Ezen felül, az ernyőszervezet az alábbi feladatok ellátását vállalhatja: ·

árengedményeket ér el egyes termékeknél és szolgáltatásoknál;

·

továbbképzéseket szervez;

·

kiadványokat publikál;

·

technikai segítséget nyújt;

·

ellátja a nonprofit szervezetek jogi és adminisztratív képviseletét;

·

tájékoztatja a lakosságot a nonprofit szervezetek fontosságáról;

·

lehetőséget biztosít a nonprofit szervezeteknek a közös ügyek megtárgyalására és állásfoglalások elkészítésére;

·

párbeszédet ösztönöz a nonprofit szektoron belüli és azon kívüli szervezetek között.

Az ernyőszervezetek tevékenységeiktől függetlenül a következő szerepeket látják el: ·

összefogó erőként definiálják önmagukat az egyes szakmacsoportokon belül, illetve regionális, vagy országos szinten;

·

érdekartikuláló, érdekképviselő, nyomásgyakorló csoportként lépnek fel a döntéshozói, érdekegyeztető fórumokon;

·

a társadalmi és civil kontroll intézményeként végzik tevékenységüket;

·

szakmai‐módszertani szolgáltatásokat (információ, tanácsadás, képzés, forrásszervezés, stb. biztosítása) végeznek tagszervezeteik számára, illetve lehetőségeiktől függően „piaci szereplőként” is értékesítik szabad kapacitásaikat;

·

a szektor fejlődésének, fejlesztésének elkötelezett harcosai, készek és képesek, a hazai és nemzetközi kapcsolataikat ennek szolgálatába állítani.

www.korics.hu




5.2. Best practice (legjobb tapasztalatok) Megvalósult összefogások 5 .2. 1. Ág az ati eg yüttműk ödé s – Civil Fo glalkoz tatási Műhe ly A civil együttműködés kutatás kapcsán számos sikeres példával lehet találkozni. A nonprofit szakirodalom kiemelkedő eredményként értékeli a Civil Foglalkoztatási Műhely megalakulását. A létrejött szervezet ágazati alapon a foglalkoztatás alapú nonprofit ernyőszervezetek támogatását összefogását, és érdekképviseletét látja el. A Civil Foglalkoztatási Műhelyt (CFM) 2003 júliusában kezdte meg működését hat országos hatókörű foglalkoztatási célú ernyőszervezet alapításával. A CFM célkitűzései a következők: ·

az ágazati civil párbeszéd kereteinek megteremtése, kiszélesítése illetve továbbfejlesztése;

·

az állami és nonprofit szektor egyenrangú, politika‐mentes együttműködésének kialakítása, fenntartása;

·

a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) döntései társadalmi támogatásának növelése, a megvalósításban való együttműködés kiteljesítése;

·

az érintett szervezeti kör bevonása az ágazati döntés‐hozatalba és döntés előkészítésbe;

·

az érdekképviselet, a civil kontroll lehetőségének biztosítása, a nonprofit szervezetek jelző szerepének elősegítése, tudatos használata;

·

folyamatos információ és kapcsolattartás biztosítása a foglalkoztatási célú civil szervezetek jelző szerepének elősegítése, tudatos használata;

·

folyamatos információ és kapcsolattartás biztosítása a foglalkoztatási célú civil szervezetek részére;

·

működő

országos

hálózat

kialakításának

elősegítése,

partnerkapcsolat

építése,

és

folyamatos fejlesztése; ·

az ágazatot reprezentáló ernyőszervezetek közötti együttműködés növelése;

·

az összehangolt szakmapolitikai képviselet intézményesítése;

·

szakmai és területi rendezőelvek alapján a civil foglalkoztatási szervezetek hálózatba szerveződésének elősegítése, és az ennek megfelelő szintű társadalmi párbeszéd, fórumok kialakítása.

A CFM tevékenységét félévenként változó soros elnök irányítja, akit a résztvevő szervezetek delegálnak. A CFM bármely érdeklődő számára nyitott, új tagok felvételére az alábbi kritériumok alapján kerül sor: ·

foglalkoztatási célú civil szervezet, tevékenységét alapító okirata szerint a szakképzés, alternatív munkaerő‐piaci szolgáltatás, érdekképviselet érdekében végzi;

·

az NCA nyilvántartási rendszerében országos hatókörű minősítéssel rendelkezik.

A CFM arra törekszik, hogy a különböző munkaerő‐piaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetekkel partneri viszonyt alakítson ki mikro‐ és makroszinten egyaránt. Nagyon fontos, hogy a CFM létrejöttét és kezdeti működését éppen a SZMM – illetve jogelődje, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium ‐ támogatása tette lehetővé. Ugyanakkor, az egyáltalán nem szokványos, hogy ennek ellenére igen kemény és következetes tárgyalópartnert kapott az SZMM a civil

www.korics.hu




képviselők személyében. Az együttműködést a minisztériumtól és kormánytól függő változatos formákban megvalósuló, kiemelkedően hatékony kooperáció jellemzi. A párbeszéd jellege hasonló a civil‐civil együttműködés terén is. Kezdetben a forrásokért folytatott verseny jellemezte a szervezeteket, köztük az érdekérvényesítés szintereit adó szervezeteket is. Ilyen közegben nehézségekbe ütközött az együttműködés. A 2002. évtől elkezdődött a párbeszéd intézményes kereteinek kialakítása. E keretek között formálódhatott az együttműködés az érdekek és értékek mentén. Minőségi változást eredményező fejlődés jellemezte a 2005. évet, amikor a CFM megkerülhetetlen partnerré vált számos szakmapolitikai kérdésben. A III. Civil Foglalkoztatási Konferencia előtt megállapodás aláírására került sor a munkaügyi miniszter és a CFM tagszervezetei között a foglalkoztatási civil érdekegyeztetési rendszer teljes körű kiépítéséről. A megalakulást követő eredmények: A CFM a szakmai fejlesztő munka és az érdekegyeztetés elismert bázisává vált a tárca és intézményei, valamint az érintett civil szervezetek körében. Az ágazati civil adattárban 300 szervezet regisztráltatta magát, és vesz részt alkalmanként a foglalkoztatáspolitikai stratégiai anyagok véleményezésében. További eredmények: ·

a CFM közreműködésével új munkaerő‐piaci program került kidolgozásra a szolgáltatást végző civil szervezetek humánerőforrás‐ és szervezetei kapacitás bővítése, valamint a közszolgáltatás‐ellátásban való részvételének elősegítése céljából;

·

a

közszolgáltatás‐ellátásban

való

részvételi

jog,

pénzügyi‐szervezeti

kereteinek

megerősítése a foglalkoztatáspolitika egészében; ·

a nonprofit szektor erősödött a munkahelytermésben;

·

térségi együttműködés kiszélesítése civil részvétellel, a foglalkoztatási partnerségek, a hálózatok és a konzorciumok tevékenységében;

·

az érdekképviselet, a civil kontroll teljes körű rendszerének kiépítése, a jelző szerep kiterjesztése, a joggyakorlás garanciáinak biztosítása.

Összességében megállapítható, hogy a szervezet sikerességét nem a szervezet organikus fejlődésében kell keresni A CFM a már meglévő igényekre válaszul jött létre, megalakulásának alapját az alulról jövő, egyéni kezdeményezés adta.

www.korics.hu




5 .2. 2. T erül e ti alapú eg yüttműk ödé s – B ud ape st X III. k erül eti önko r mán yz ata A területi alapú együttműködés egyik eklatáns példája a Budapest XIII. kerületében lezajlott folyamat, melynek a helyi civil szervezeteken túl a kerületi önkormányzat is aktív szereplőjévé vált. A civil szervezetek térségi, települési megszerveződését nagy mértékben segíti, ha létezik külső motiváció. Ezt a legtöbb esetben a helyi önkormányzattal való együttműködés jelenti. Helyi szinten az önkormányzat a civil szervezetek legfontosabb támogatója, közös érdek a vele való jó kapcsolat kialakítása és ápolása. A civil és az önkormányzati szféra közötti bizalmatlanság, sokszor azon alapul, hogy nem ismerik egymás működési logikáját. A kooperáció sikeres megvalósulásában kulcsfontosságú az önkormányzati civil referens személye. A kerületben a fenti probléma felismerése vezetett el oda, hogy az önkormányzat civil referense kezdeményezte a helyi civil szervezetek összeírását, azzal a céllal, hogy további együttműködést tudjon

kialakítani

a

szektor

résztvevőivel

(egyesületek,

alapítványok,

civil

közösségek,

közalapítványok). Az önkormányzat civil politikájának, vagyis a kerületi civil szervezetekkel kapcsolatos terveinek és intézkedéseinek összességét számos, a rendszerváltozást követően kialakult ok és okozat befolyásolta. Az egyik ilyen, hogy a rendszerváltozást követően sem az önkormányzat (a kormányzat) nem tudott mit kezdeni a civil szervezetekkel, nem tudta értelmezni feladatukat, szerepüket.

A

szemléletváltás

tulajdonképpen

az

önkormányzat

szolgáltató

közigazgatási

szerepének kialakításakor történt, mivel ekkor került a szektorban rejlő kihasználatlan erő felismerésre. Az együttműködés kialakulásának első lépése az önkormányzat feladataihoz illeszkedő civil szervezet támogatása. A következő lépés az olyan programok támogatása, melyekben a civil szervezetek és az önkormányzat együttműködés keretében valósítják meg a program célját. Az önkormányzat az egységes pályázati rendszer kidolgozásával egyre több civil szervezettel került kapcsolatba, melynek következménye volt a civil referensi munkakör kialakítása. Az önkormányzat következő előnyökre tett szert a civil szervezetekkel történő együttműködés során: ·

a helyi demokrácia erősödése;

·

hatékonyabb együttműködés a helyi polgárokkal;

·

a civil szervezeteknek az önkormányzat kötelező és önként vállalat feladatainak ellátásába történő bevonása;

·

a feladatellátások együttműködési szerződések keretében történő megvalósítása;

·

az önkormányzat kommunikációja és a lakosság informálása gyorsabban és hatékonyabban történik.

Az önkormányzattal való együttműködés a civil szervezetek számára is előnyként jelent meg: ·

információhoz való hozzájutás;

·

a támogatásokhoz való hozzájutás esélyének növekedése.

Az önkormányzat a kilencvenes évektől kezdve két cél megvalósítására törekedett. Az egyik cél a megfelelő mértékű támogatás biztosítása, másik egy civil fórum létrehozása volt. A támogatások www.korics.hu




elosztását

kezdetben

közalapítványokon, majd

a

képviselő‐testületen

keresztül

próbálták

megoldani. A civil fórumba pedig több civil szervezet képviselője került meghívásra. Az együttműködés alapdokumentuma: a civil koncepció A civil koncepció nem más, mint „a civil szféra és az önkormányzat kapcsolatát, partneri viszonyát rögzítő, a képviselő‐testület által jóváhagyott dokumentum, amely afféle szándéknyilatkozatként tartalmazza az önkormányzat közép‐ és hosszú távú civil politikájának főbb elemeit.” A koncepció elkészítésekor az önkormányzat a következő két feltételt határozta meg: 1. a civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel csak akkor lehet sikeres, ha a civilek látják, hogy az önkormányzat valóban komolyan veszi őket; 2. a civil koncepciót nem az önkormányzat, hanem a civilek készítik el. A koncepció négy pilléren nyugvó együttműködést fogalmazott meg az önkormányzat és a civil szervezetek között: 1. civil támogatási rendszer; 2. civil érdekképviselet; 3. kommunikációs csatornák az önkormányzat és a civil szektor kapcsolatában; 4. civil ház. Az első pillér a támogatási rendszer kiépítése, melynek értelmében egy olyan támogatási rendszer kerül megvalósításra, mely a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett, civil szervezetek véleményét kikérve, politikailag semleges módon, esélyegyenlőség alapján több lábon áll. A legnagyobb újdonságot a több lábon álló rendszer jelenti, melyben a civil szervezetek három helyről kapják a támogatást. Az egyik a Civil Pályázati Alap, a másik az önkormányzati közalapítványok által kiírt pályázatok, míg a harmadik az együttműködési célok megvalósítására szánt támogatás. Az önkormányzat a civilekkel kapcsolatos minden intézkedéskor három alapelvet vesz figyelembe: kiszámíthatóság,

nyilvánosság,

objektivitás.

A

támogatások

két

formája

alakult

ki

az

önkormányzatnál, az egyik az eszközök rendelkezésre bocsátása, a másik pedig irodai szolgáltatások civil kártya révén történő kedvezményes biztosítása. A második pillér a helyi szintű civil érdekképviselet. Az érdekképviselet kialakítása a külső és belső, valamint a közvetlen és közvetett fogalompárok mentén került kialakításra. A belső érdekképviseletet az önkormányzaton belül a civil referens és a társadalmi kapcsolatokért felelős alpolgármester látja el, míg a külső szervezet a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat. Közvetlen érdekképviseletként a civil kerekasztal fóruma szolgál, míg közvetlen kapcsolatként a polgármestert segítő Civil Tanácsadó Testület került kialakításra. A Civil Koncepció a Civil Kerekasztalt jelölte ki, mint a civil vélemények közvetlen képviselőjét. A Kerekasztal kilenc tevékenységi kör mentén hozott létre műhelyeket, melyben az egyes civil szervezetek önszerveződés révén jönnek össze, tevékenységükről évente a műhelyek vezetői jelentést küldenek a Kerekasztal titkárának. Az érdekképviselet nyitottságát és elfogadottságát jelzi, hogy az egyes műhelyek nem csak elnököt, hanem úgynevezett „delegáltakat” is választanak, akik a Civil Tanácsadó Testületben is ellátnak feladatokat, valamint a Polgármesteri Hivatal irodavezetőivel közösen végzik a szakmai anyagok elkészítését.

www.korics.hu




A harmadik pillért a kommunikációs csatornák képezik az önkormányzat és a civil szektor kapcsolatában. Az önkormányzat az állami intézményrendszerben elfoglalt szerepe miatt igyekszik saját eszközeit a civil szektor rendelkezésére bocsátani. Ennek a következő formáit tudta biztosítani: 1. internet; 2. nyomtatott sajtó; 3. televízió; 4. mobil kommunikáció; 5. egyéb formák. Az internetes megjelenést az önkormányzat a saját oldalán biztosítja az egyes szervezeteknek, a honlapon továbbá a civil szervezetek működése szempontjából fontos jogszabályok, nyomtatványok is megtalálhatóak. A fejlesztési elképzelések között szerepel a pályázati információk megjelenítése, és az elektronikus ügyintézés. A nyomtatott sajtó tekintetében a helyi lapok mellékletében kerülnek bemutatásra a civil szervezetek, valamint tervek között szerepel egy a lakosság számára készülő információs kiadvány is a helyi civil szervezetekről. A zárt láncú kerületi televízió közvetíti a Kerekasztal üléseit, és beszámol a helyi rendezvényekről, eseményekről. A mobil kommunikáció terén az önkormányzat már évek óta SMS‐ben értesíti a civil szervezeteket az egyes pályázati felhívásokról, valamint tervben van a hiánypótlásról, és pályázat eredményről szóló SMS‐ben történő értesítés. Az egyéb formák között szerepel a Civil Sarok rendezvénysorozat, melyben az egyes szervezetek mutatkoznak be. A negyedik pillér a civil ház. A civil ház egy olyan, a civil szervezetek igényeinek, elképzeléseinek figyelembevételével kijelölt helyen létrehozott komplex intézmény, ahol a civil szervezetek elláthatják munkájukat és egyúttal alkalmas kapcsolatteremtésre is. A civil ház, mint intézmény létrehozása komoly anyagi terhet jelent az önkormányzatnak, így a megvalósulásáig civil szobák (helységek) és civil kártya segítségével próbálja áthidalni a megvalósításig tartó időszakot. Az Önkormányzat és a civil szektor együttműködésének céljai Az civil koncepció a célokat a rövid‐, közép‐ és hosszú távú megközelítésen túl eszmei célok alapján is megfogalmazta. Eszmei célok: 1. a demokrácia elmélyítése, a „mentális rendszerváltozás” folyamatának erősítése; 2. a közügyek intézésének demokratikusabbá, polgárközelibbé, átláthatóbbá tétele. Rövidtávú célok: 1. kiszámítható, objektív, nyilvános helyi civil támogatási rendszer kidolgozása; 2. a civil szerveztek egymásra találásának elősegítése; 3. a civil szervezetek és „természeteses szövetségeik” (vállalkozók, iskolák, egyházak, stb.) egymásra találása. Közép‐ és hosszú távú elképzelések: 1. a civil Kerekasztal működésének megszilárdulása; 2. kommunikációs csatornák kialakítása;

www.korics.hu




3. civil ház létrehozása; 4. a civilekkel foglalkozó személy‐ és eszközállomány bővítése.

5 .2. 3. Fe jér me gyei Ci vil Sz er vez e tek Region ális Szö ve ts ége (C ISZ) A Civil Szervezetek Regionális Szövetsége10 a taglétszámát tekintve a Közép‐Dunántúl egyik legnagyobb civil szervezete, egyelőre az egyetlen olyan civil szövetség a régióban, amely egy megyényi területet átfogva fejt ki aktivitást. A Társadalmi Egyesülések Fejér Megyei Szövetségének jogutódjaként a CISZ a 90‐es években közel 100 megyei civil szervezet társulását jelentette. Főbb jellemzői: ·

civil szolgáltató feladatkör;

·

helyet és szakmai szolgáltatást nyújtó Civil Szolgáltató Központ (CISZOK);

·

Székesfehérvári Civil Érdekegyeztető Fórum (CÉF) elindítása;

·

2002‐től kistérségi program (fórumok és tájékoztatók);

·

humán feltételek és szakmai szolgáltatások: MEH illetve egyéb pályázati programok.

2005‐től a Civil Házat korábban működtető Székesfehérvár MJV Önkormányzata kilépett a társulásból, 2008‐ban a megyei önkormányzat tett ugyanígy. A civil szolgáltatások köre bővült, ám az érdekképviseleti munka háttérbe szorult. A tagszervezetek inkább a koordináció és az információáramlás biztosítását várták el a CISZ‐től, a szakmai segítségnyújtás mellett. Mivel ezeket a feladatokat a CISZ – a megnövekedett taglétszám miatt is ‐ csak korlátozottan tudta csak ellátni, folyamatosan jelentek meg versenytársként az alternatív nonprofit szövetségek, ernyőszervezetek. 2008‐ban megérett az idő a szervezeti reformra, ennek fő pontjai: ·

regionális szervezetté alakulás;

·

önkormányzati kapcsolatok rendezése;

·

új, korszerű és akadálymentesített Civil Ház létrehozása;

·

helyzetfelmérés, elégedettség‐vizsgálat, majd hosszú távú (2020‐ig tartó) stratégia megalkotása.

A tagszervezetek, mint az a helyzetfelmérésből kiderült – részben a tatai helyzethez hasonlóan – a pályázati tevékenység támogatását és a civil érdekvédelem ellátását igénylik leginkább a Fejér megyei ernyőszervezettől. Emellett nem elhanyagolható a CISZ által megvalósuló információhoz jutás és kapcsolatrendszer fontossága, a szakmai segítségnyújtás mellett. A pénzügyeket tekintve 1998‐2005 között folyamatos bővülés volt a jellemző, ugrásszerű növekedés 2004‐től következett be, az NCA beindulásával illetve 2005‐2006‐ban a PHARE helyi demokráciát erősítő programjával. 2004‐2008 között a CISZ különféle szakmai programokra az NCA–tól 30 pályázaton 78 millió forintot 10

A Fejér megyei ernyőszervezetet részletesen bemutató, és annak 2009‐2020 közötti stratégiáját tartalmazó dokumentum,

mely

sok

szempontból

kitűnő

példát

mutathat

a

Tatai

Civil

Ernyőszervezet

számára,

a

http://www.cisz.hu/doksi/strategia_cisz.pdf webhelyen érhető el. www.korics.hu




pályázott meg, és 44 millió forintot nyert el. Az NCA forrás aránya 26‐44% között mozgott, kivételt a 2007‐es év jelentett, ekkor a szövetség 92%‐ban NCA forrásból működött.

Mint azt stratégiai

tervében a szervezet megfogalmazta, a régiós átalakulással a CISZ lehet Közép‐Dunántúl legfőbb civil ernyőszervezete, ezáltal a Közép‐Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács legfontosabb civil tárgyalópartnere. A jelenleg 86 tagszervezettel rendelkező ernyőszervezet szervezeti felépítése (ez a stratégiai terv tanúsága szerint átalakításra vár): ·

3 főállású munkatárs (irodavezető, programszervező)

·

7 fő általános elnökség

·

3 fő felügyelőbizottság

·

megbízásos tanácsadó, informatikus, könyvelő

Legfőbb tevékenységek: ·

fórumok, workshopok szervezése

·

továbbképzések (Korosztályi támogató háló, Hogyan alakítsuk sajtókapcsolatainkat?,Ifjúsági szervezetek, Civil társadalom, nonprofit szervezetek)

·

konferenciák (Önkéntesség éve 2001., Civil Egészségnap, Szociálpolitikai Konferencia, Területfejlesztés és a civil szervezetek, A civil szervezetek és az információs társadalom kihívásai, Civil Foglalkoztatási Műhely, NCA elektori választás)

·

civil adatbázis építése

·

hírlevél

·

NCA tájékoztatás

·

civil könyvtár

·

eszközbérlési lehetőség

·

jogi, pályázati tanácsadás

·

gazdálkodási, pénzügyi tanácsadás

·

CISZOK honlap működtetése (www.cisz.hu)

·

Civil a pályán című, regionális kéthavilap

·

Kistérségi hétvége, ProHáló programok

·

Irodai szolgáltatások (szkennelés, nyomtatás, internet‐hozzáférés)

·

Tanácsadás (pályázatírás, jogi, pénzügyi kérdések, informatika, projekttervezés, szervezetalapítás)

5.3.

A legjobb tapasztalatok összefoglalása

Ágazati együttműködés A civil együttműködéssel foglalkozó szakirodalom általában fontosnak tartja a szervezetek közötti együttműködést a versengéssel szemben. Ennek legfőbb indoka, hogy mindig lehet olyan kooperációs formát találni, ami mindegyik fél részére előnyössé teszi az együttműködést. A fenti www.korics.hu




példa is ezen alapul, melynek közös pontja a foglalkoztatási célú tevékenység, a nonprofit szektorra jellemző nagymértékű kapcsolati tőke, mint erőforrás felhasználása kihasználása a közös célok kialakítása és megvalósítása során. A fenti példában jól látható, hogy a szervezetek kapacitás bővítése nem csak emberi és tárgyi eszközökben nyilvánul meg, hanem a szektoron belüli és kívüli lehetőségekben

is.

Az

együttműködés

további

előnye

a

bizalom

kialakítása,

amelynek

eredményeként újabb projektek és programok kerültek elindításra. A feltételek rendelkezésre állása szintén meghatározó tényezője a fenti együttműködés alakulásának. A közös múlt, a jó munkakapcsolat és a szakmai érettség mindenféleképpen alapfeltétele annak, hogy a szervezetek ne kizárólag befelé koncentráljanak, hanem egy „ügy” mentén alakítsák ki az együttműködésüket. A bemutatott együttműködésben a résztvevők nem csak adnak a CFM‐nek, hanem kapnak is segítséget, támogatást, beleszólást a CFM és FMM munkájába, ennek következtében megvan az az egyensúly, ami fenntartja a struktúrát. Ahhoz, hogy ez a dinamikus változékonyság megmaradjon ‐ ami elengedhetetlen az együttműködéshez – a „szövetség” tagjainak és szervezeteiknek hitelesnek kell lenniük, hiszen csak így tudnak egy olyan vezető mögé állni, aki kellőképpen tudja mobilizálni és használni a szervezetek erőforrásait. A CFM és az ernyőszervezetek kapacitásának, speciális tudásának köszönhetően kényszerítő erővel hat az állam feltételteremtő, fejlesztő tevékenységének növeléséhez, amely tovább erősíti a civil szféra társadalmi aktivitását és önszerveződését. Területi alapú együttműködés Az önkormányzat és a civil szektor együttműködése a lakosság körében kedvező fogadtatásra lelt. A civil szervezetek elkezdtek hinni az önkormányzatban, mint partnerben, ennek legfőbb bizonyítéka a Civil Koncepció megalkotása volt. A civil szervezetekkel közösen kidolgozott pályázati rendszer működik és egyre több szervezet, készít nagyszabású programokat a pályázatokon elnyert pénzekből. A fenti sikerek ellenére az önkormányzati és a civil szektor képviselői tudják, ahhoz, hogy a koncepcióban megfogalmazott célok megvalósuljanak 10‐15 évre is szükség lehet, hiszen nem csak anyagi jellegű fejlesztésekről, hanem szemléletváltozásról is szó van. A másik kockázati tényező pedig a politikai önmérséklet kérdése, vagyis a koncepciónak a választási eredményektől függetlenül szükséges

megvalósulnia.

Összességében

mind

a civil

szervezetek, mind az

önkormányzat pozitívan nyilatkozott a szervezetek közötti együttműködésről. A Fejér Megyei Civil Szervezetek Regionális Szövetsége a taglétszámát tekintve a Közép‐Dunántúl egyik legnagyobb civil szervezete, egyelőre az egyetlen olyan civil szövetség a régióban, amely egy megyényi területet átfogva fejt ki aktivitást. Nagy tapasztalatra tett már szert működése során, helyzete gazdasági‐társadalmi szempontból stabilizálódott a kisebb hullámvölgyek ellenére is. A szervezetfejlődés 2008‐ra olyan szintet ért el a felvállalt feladatoknak és a tagszervezetek számának köszönhetően, hogy a szervezet a megyei szintről a regionális szint irányába kíván terjeszkedni. Az általa gyűjtött tapasztalatok lehetnek –tevékenységi körük, helyzetük hasonlósága okán‐ a legjobb tapasztalati példák a tatai ernyőszervezet számára, eltérő méretük ellenére is.

5. A helyi ernyőszervezet létrehozásának alapjai Tatán

www.korics.hu




A tatai ernyőszervezet létrehozását alapvetően négy témakör befolyásolja. Az első kérdés a szervezet céljainak, érvényességi körének meghatározása, azaz a szervezet stratégiájának megfogalmazása. A második terület az ernyőszervezet működési‐szervezeti terét határolja be, a harmadik a szervezet létrehozásának pénzügyi vonzatait vizsgálja, míg a negyedik a szervezet létrehozásának jogi kereteit érinti. Mint azt az interjúm során megkérdezettek elmondták, a civilek sokszor saját maguk számára sem fogalmazzák meg világosan céljaikat, és azt, hogy milyen rendszerben kívánják elérni azokat, ehhez átfogó, rendszerszemléleti megközelítésre van szükség. Tata városában már voltak, illetve szórványosan léteznek ernyőszervezet létrehozására történő kísérletek. A Tatai Civil Társulás vezetője által életre hívott és néhány évig működő Taktus kezdeményezés főként egy rendezvény‐összehangoló próbálkozás volt a város nonprofit szervezetei, egyházközségek, múzeumok, könyvtárak között, hogy programjaik időben ne ütközzenek. Komárom‐Esztergom Megyében a Civil Szolgáltató Központ (CISZOK) feladatkörét a United Way‐ Vértes Vidéke Alapítvány látja el, melynek küldetése a megyei civil szervezetek fejlesztése, munkájuk módszertani segítése, adománygyűjtés révén példaértékű közösségi programok anyagi támogatása, a jótékonyság, a karitatív kultúra terjesztése, erősítése. Noha honlapja szerint tevékenységi köre a nonprofit tanácsadás, a képzések, a kiadványszerkesztés, a szakmai segítségnyújtás, ezeket az ernyőszervezeti feladatokat valójában csak Tatabányán és kistérségében képes hatékonyan ellátni, Tatára valójában nem terjed ki a szervezet hatóköre kielégítő mértékben. Kérdőíves felmérésünk is megerősíti, hogy a város nonprofit szervezetei nem elégedettek az együttműködés jelenlegi kereteivel és eredményességével, és majdnem háromnegyedük fontosnak tartaná a városi szintű ernyőszervezetben való kooperációt. (17. ábra )

nem érzem szükségét ilyen kezdeményezésnek 9%

elégedett vagyok a jelenlegi helyzettel is 25%

fontosnak tartanám 66%

17.ábra : tatai civil szervezetek véleménye az együttműködés ernyőszervezet formájában való kiszélesítéséről

A jelenleg még bejegyzés nélkül működő, Tata nonprofit szervezeteit összefogó Tatai Civil Társulás az egyesületté alakulásban és az ernyőszervezetként való működésben látja a helyi civil szféra www.korics.hu




további erősítésének lehetőségét. Ehhez persze szükséges egy visszacsatolás is a helyi civil szféra irányából, azzal kapcsolatban, mi az, amit egy tagszervezet elvárna egy ernyőszervezettől, és mi az amit nyújtana a többi tagszervezet részére.

25 20 15 10 5 0

18. ábra : A Tatai Civil Ernyőszervezet leendő szolgáltatásai iránti igény

Mint a grafikonból (18. ábra ) kiderül, a legtöbben a pénzügyi adminisztráció szakértelmet igénylő feladatában szeretnének segítséget kapni az ernyőszervezettől és az adótanácsadás is előkelő helyen végzett. Mindez egybevág azzal a megállapítással, hogy a szervezet gazdasági‐pénzügyi adminisztrációja az esetek csaknem egyharmadában a vezetőre hárul, a vezetők csaknem fele pedig könyvelői segítség nélkül látja el ezeket a teendőket. A pályázatfigyelés – pályázatírás – pályázati tanácsadás feladatkör szintén szakember bevonásával oldható meg hatékonyan, amire viszont a szervezetek nagy részének nincs kapacitása. Ezen két feladatkör az, amelyre egy fő szakképzett alkalmazott felvételét javasoljuk, az interjúkban tett állításokkal egybehangzóan. A jelenlegi szervezettségnél magasabb fokot csak akkor lehet elérni, ha valaki munkaidőben, tiszteletdíj mellett, és megfelelő infrastruktúra mellett végzi az ernyőszervezet dolgainak egyengetését. Ahogy az interjúkban elhangzott, a jelenlegi „magból” is lehet olyan személyt találni, aki szakértelme és civil kapcsolatrendszere miatt alkalmas erre a feladatra, és azt hajlandó is lenne elvállalni.

A további, magas érdeklődésre számot tartó lehetséges ernyőszervezeti funkciók; a civil szórólapok készítése és a közös kommunikáció, a közös marketingtevékenység, honlap készítése és fenntartása, valamint a közös rendezvényszervezés nem feltétlenül igénylik tartósan szakképzett www.korics.hu




munkaerő alkalmazását. Az ernyőszervezet viszont megteremti annak a lehetőségét, hogy a jelzett területeken kompetenciákkal, tapasztalattal, illetve megfelelő technikai eszközökkel rendelkező tagszervezeti tagok és önkéntes segítők nagyobb hatékonysággal hangolják össze tevékenységüket, az esetleges igénybe vett szolgáltatások (eszközök bérlése, kiadványok nyomtatása, stb.) esetén pedig közös fellépéssel mennyiségi kedvezmények érhetőek el. E területeken sem kell a tatai civileknek a nulláról indulniuk, inkább a meglévő funkciók és adottságok további, ernyőszervezeti szinten történő összehangolása szükséges: ·

rendezvények helyszíneként, illetve a Tatai Civil Ernyőszervezet majdani központjaként rendelkezésre áll a Tatai Civil Társulás elnöke által üzemeltetett BorDó Ház;

·

a Tatai Civil Társulás, a Víz‐Zene‐Virág Egyesület által szervezett rendezvények, valamint a Tatai Sokadalom nagy érdeklődésre tartanak számot, a jelenlegi tapasztalatok alapján kijelenthetjük, kiállták az idő próbáját;

·

közös alkalmi, illetve rendszeres kiadványok megszerkesztésében is alkalmazhatóak a múltban összegyűjtött tapasztalatok (ilyen a civil almanachként a Tatai Civil Társulás gondozásában megjelenő Kézfogás, vagy a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság folyóirata);

·

a társszervezetek segítőinek igénybevétele szűkebb körökben már olajozottan működik, így a

Zöld

Sziget

Kör,

vagy

a

Fiatal

Utazók

Klubja

kiemelkedően

aktívak

a

rendezvényszervezésben a kölcsönös segítségnyújtásban, ezen humán erőforrások városi, vagyis ernyőszervezeti szintre emelésére van szükség; ·

az információáramlás személyközi formája a rendezvényszervezés mellett a virtuális térben való aktív részvétellel erősíthető. Jelenleg Tata Város hivatalos honlapja és a TCT elnöke által üzemeltetett tataiak.hu weboldal biztosít információkat a város civil szervezetei számára. A tatai civil internetes hírforrás és vitafórum akár egy minimális szakértelemmel és pénzügyi ráfordítások nélkül létrehozható blog oldal segítségével is biztosítható, amennyiben az folyamatosan releváns információkkal frissül. A fiatalabb korosztály bevonása, megszólítása, önkéntesként való mozgósítása internetes közösségi oldalakon (Facebook, Iwiw) keresztül minimális energiabefektetéssel és nulla költséggel megoldható.

Mélyinterjúink során, melyet a város közösségi életében kiemelkedően aktív tizenkét különféle célú és hatókörű szervezet vezetőjével, vezetőségi tagjával folytattam le, feltérképeztem az egyes szervezetek illetve azok vezetőinek hajlandóságát a Tatai Civil Ernyőszervezet keretében végzett feladatokhoz való hozzájárulásra. A válaszokat a 10. táblázat foglalja össze.

www.korics.hu




19. táblázat: A civil ernyőszervezet potenciális tagszervezetei és az általuk támogatott feladatkörök Lehetséges ernyőszervezeti tevékenységi kör

A feladatban részt venne Tata‐Tóvárosi Vízisport Egyesület, Tatai Civil Társulás (TCT), Esőemberekért Egyesület, Tatai

pályázati tanácsadás; pályázatfigyelés

Vendégvárók

Céhe,

Kenderke

Néptánc

Egyesület, Zöld Sziget Kör TCT,

Tatai

Vendégvárók

pénzügyi adminisztráció; pénzügyi és könyvelési Néptánc Egyesület tanácsadás; adótanácsadás civil tréningek, szervezése

kommunikációs

Céhe,

Kenderke

tréningek Tatai Vendégvárók Céhe, Magyary

Zoltán

Népfőiskolai Társaság

közös marketingtevékenység és kommunikáció

Tata‐Tóvárosi

Vízisport

Vendégvárók

Céhe,

Egyesület, Kenderke

Tatai Néptánc

Egyesület, Peron Music Alapítvány TCT, Peron Music Alapítvány, Magyary Zoltán

civil folyóirat, újság elindítása

Népfőiskolai Társaság

helyi TV‐ben civil műsor létrehozása civil szórólapok készítése, terjesztése honlap létrehozása és fenntartása

Peron Music Alapítvány TCT, Peron Music Alapítvány TCT Tata‐Tóvárosi

Vízisport

Egyesület,

TCT,

Nemzetség a Fiatalokért, Tatai Vendégvárók Céhe,

közös rendezvények szervezése

Egressy

Kórus,

Kenderke

Néptánc

Egyesület, Peron Music Alapítvány, Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság

Fiatal Utazók Klubja, Zöld Sziget Kör, Magyary Zoltán

társszervezetek igénybevétele

önkéntes

Népfőiskolai

segítőinek Vendégvárók Egyesület,

Társaság,

Céhe,

TCT,

Kenderke

Magyary

Zoltán

Tatai

Néptánc Népfőiskolai

Társaság TCT,

infrastruktúra, tárgyi eszközök közös használata

Nemzetség

a

Fiatalokért,

Tatai

Vendégvárók Céhe, Nemzetség a Fiatalokért, Tatai Vendégvárók

egyéb (civil érdekvédelem, az önkormányzattal Céhe, TCT, Fiatal Utazók Klubja, való kommunikáció javítása, összehangolása)

Egyéb elvárt ernyőszervezeti feladatok között úgy az interjúkban, mint a kitöltött kérdőíveken többen említették az önkormányzattal való kommunikáció javítását, összehangolását, a civil www.korics.hu




érdekképviselet erősítését a város működésében. Az önkormányzatban és a polgármesteri hivatalban sok, korábban a civil szervezetek életében aktívan részt vevő személy dolgozik, ám a kommunikáció ennek ellenére sem működik kellőképpen gördülékenyen. Mint önálló hatalmi ág, az önkormányzat félti saját érdekeit, azonban a civil partnerek bevonása a döntéshozatalba a helyhatóságot nemhogy gyengítené, hanem erősíti, szélesebb legitimációt, civil hátteret biztosítva számára. Az interjúk során elhangzott, hogy évente, félévente önkormányzati‐civil kerekasztal megszervezése javíthatna az együttműködésen. Természetesen az együttműködés szintje sem mindegy: fontos, hogy az önkormányzat számára világossá váljon, nem csak ruhatárosként, önkéntes rendezőként számíthat rendezvényein a nonprofit szervezetek tagjaira. A helyhatóság részéről a civilekkel éreztetni kell, hogy szükség van rájuk, szakértelmükre, kapcsolatrendszerükre, elszántságukra, lelkesedésükre, arra, hogy szeretnék hozzáadni a tudásukat a saját élhető környezet kialakításához. A kapcsolatok új alapokra helyezésének mérföldköve lehet a város stratégiai tervének, a Magyary‐terv fejezeteinek megvalósításában való civil partnerség.

www.korics.hu




6. A Tatai Civil Ernyőszervezet részvétele a Magyaryterv megvalósításában A

Magyary

Zoltán

Társadalom‐

és

Településfejlesztési,

Igazgatásszervezési

és

Helyi

Gazdaságfejlesztési Terv 2008‐ban született hosszú távú stratégiai tervdokumentum, amelyet a mindenkori városvezetés vezérfonalként használhat, és az alkotók szándéka szerint ötvenéves keretbe foglalja a jelenlegi és a következő generációk feladatit a település gazdasági‐társadalmi fejlődése érdekében. A Magyary‐terv öt nagyobb programcsomagot tartalmaz, amelyeknek szervezője, irányítója, kezdeményezője az önkormányzat, de amelyeknél az önkormányzat a civil szervezetek részvételére is számít, mint a dokumentum fogalmaz: „több mint félszáz civil szervezetre támaszkodva indulunk a közvetlenebb demokrácia felé.” Ez azt is jelenti, hogy minden civil szervezetnek szerepe van lehet a Magyary terv megvalósításában, amennyiben szándékukban áll a bekapcsolódás. A terv vitairata 2007 őszén került közzétételre, majd lakossági fórumokon, találkozókon, egyeztetéseken finomítva, több mint négyszáz írásos észrevételt felhasználva született meg a végső változat. E példaértékű kezdeményezés sikeréhez azonban a város civil társadalmának minél szélesebb körű, folyamatos részvételére kell építeni, hogy a megfogalmazott célkitűzések a lakosság elégedettségére és a társadalmi szervezetek támogatásával, elfogadásával valósulhassanak meg. A fejezetben megvizsgálom, hogy a Magyary tervben meghatározott egyes fejezetek, célkitűzések mellé mely feladatkörbe, ágazatba tartozó aktív tatai civil szervezetek állíthatóak, melyek akár több évtizedes szakértelmükkel, kapcsolatrendszerükkel, lokálpatrióta elhivatottságukkal lehetnek az önkormányzat partnerei a fejlesztési elképzelések véghezvitelében. Minden egyes részprogram esetében áttekintem: ·

a

már

megvalósult,

vagy

megvalósulás

alatt

álló,

civil

partnerséggel

létrejövő

programpontokat; ·

a jövendőbeli civil partnereket, akik a mélyinterjúk, illetve a kérdőívünkre adott válaszaik során érdeklődést mutattak a város hosszú távú stratégiai terve mentén történő együttműködésben;

·

valamint azokat a szervezeteket, akik ugyan nem küldték vissza kérdőívünket, de adatbázisunk szerint aktívak és fő tevékenységi körük illeszkedik a Magyary‐terv bizonyos programpontjaihoz.

A funkcionális megközelítés‐kapcsolódás okán vannak szervezetek, amelyek minden programnál kaphatnak feladatot, illetve részesei lehetnek a megvalósításnak. Ilyenek például a népfőiskolai társaságok, hiszen mivel minden szektornak, ágazatnak lehetnek képzési vonatkozásai, feladatai. Az áttekintést diagram teszi könnyebbé. (19. ábra ) Az Önkormányzattal való együttműködést a Tatai Civil Ernyőszervezet működési tervében szereplő, félévi, vagy negyedévi rendszerességgel megrendezendő Önkormányzati Civil Kerekasztal keretein belül képzeljük el, itt a helyhatóság illetékeseivel a TCE elnöksége állapodik meg az ellőttük álló stratégiai célok megvalósításában való kooperációról. www.korics.hu




Ezen átfogó elképzelések operatív tervbe történő átültetése, a konkrét feladatok, rövidtávú célok meghatározása ágazati szinten kell, hogy történjen, itt a TCE egyes, a Magyary‐terv projektjeiben részt venni kívánó szervezeteinek képviselői dolgoznak együtt az önkormányzat illetékeseivel. A Magyary‐terv és a majdani Önkormányzati Civil Kerekasztal már körvonalazta a megvalósítandó célokat és az abban való civil részvételt, az operatív terv az egyes programokra önkormányzati oldalról rendelkezésre álló forrásokat állítja párba a civilek részéről rendelkezésre álló kompetenciákkal, készségekkel, kapcsolatrendszerrel, lefektetve a mind a lakosság, mind a helyhatóság, mind a civil szervezetek számára gyümölcsöző együttműködés alapjait. I.

Mikoviny Sámuel vizek és zöldfelületek program I./1. Tata az élő vizek városa program

A konkrét feladatok közt szerepel az Öreg‐tó és a Cseke‐tó sokrétű rekreációs hasznosítása, a Kristály‐fürdő és a Fényes‐fürdő megújítása, a vízimalmok közül minél többnek eredeti működésében való helyreállítása, a Tatai Élő Vizek Múzeumának, egy Malommúzeumnak és egy Halászati Múzeum létrehozása. A város és a környezet világörökséggé nyilvánítási programjának, menetrendjének elkészítése mellett a természetes vizek hasznosítása a turizmusban, vizisportban, gyógyászatban. A programban jelenleg is folyik civil egyesületek, alapítványok részvétele, mely a jövőben kiterjeszthető, hiszen a tatai civil szervezetek közt nagy számban találunk a környezetvédelem területén aktív csoportokat. A vizisport és a halászat az a két kapcsolódó terület, ahonnan a legtöbb szervezetet érdemes a terv megvalósításába bevonni. ·

A folyamatban lévő, illetve megvalósult, civil részvételű projektek: o

Az Által‐ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség 1994‐ben jött létre. Ebben a társulásban ma már 23 önkormányzat, 20 gazdasági társaság és 12 nonprofit szervezet működik együtt. A Szövetség tervei között szerepel Gerecse–Tata néven natúrpark létrehozása, mely a Gerecse több ezer hektárnyi hegyvidékére, az Által‐ ér vízrendszerére és Tata turisztikai vonzerejére épülne.

o

A Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület a Nemzeti Fejlesztési Terv AVOP‐ban nyert el 720 ezer forintot arra, hogy Ismerd meg környezeted! címmel bemutassa Az Által‐Ér vízgyűjtő területének és a neszmélyi Radvány‐sziget múltját és jelenét egy idegenforgalmi jelleggel is használható kiadványban.

o

Tatai Öreg‐tóért Közalapítvány: az önkormányzati képviselő‐testülete a tatai Öreg‐ tó

vízminőségének,

ökológiai

stabilitásának

helyreállítása,

természeti

és

kultúrtörténeti értékeinek megőrzése, a fenntartható idegenforgalmi fejlesztések környezetvédelmi feltételeinek megteremtése érdekében, valamint az ehhez nélkülözhetetlen társadalmi‐gazdasági összefogás elősegítésére hozta létre és működteti a szervezetet. ·

potenciális civil partnerek: Tata és Környéke Vendégvárók Céhe (turizmusfejlesztés); Tatai Sporthorgász és Környezetvédő Egyesület; Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület; Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület; Magyar Madártani Egyesület Komárom‐ Esztergom megyei csoportja (a Vadlúd Sokadalom szervezője).

www.korics.hu




további lehetséges partnerek: Arany Ponty Horgászegyesület; Pusztavámi Festékgyári‐tó

·

Horgász Egyesület; Fürdővárosi Egyesület.

I./2. Tata zöld táj program Az alprogramok közt szerepel zöldfelület‐hálózati rekonstrukció, egységes tatai zöld táj létesítése. Park‐ és tájrehabilitáció összekapcsolva a sportolási lehetőségek bővítésével és az Élő Vizek Városa Programmal. Az épített és a természetes környezet szebbé tételéért több szervezet munkálkodik, az ő lelkesedésük és tapasztalatuk nagyban segítheti a terv véghezvitelét. ·

A folyamatban lévő, illetve megvalósult, civil részvételű projektek: o

A Természetes Életmód Alapítvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv KEOP‐ban nyert el 42 millió forintot az Agostyán ‐ Ágoston‐ligeti erdei iskola fejlesztésére 2009‐ben.

o

M.S. Környezetvédelmi Közalapítvány: az önkormányzat által alapított szervezet megszűnését

a

megszüntetését tekintettel

képviselőtestület kezdeményezte

arra,

hogy

a

2008. a

december

31‐i


közfeladat

ellátásának

hatállyal Megyei

biztosítása

történő

Bíróságon, más

módon

hatékonyabban megvalósítható, a megszűnt közalapítvány vagyonát a környezet‐ és természetvédelmi alap javára fordítja, és erről a nyilvánosságot tájékoztatja. ·

potenciális civil partnerek a kérdőívünket kitöltők köréből: Tata és Környéke Vendégvárók Céhe (turizmusfejlesztés); Tatai Sporthorgász és Környezetvédő Egyesület; Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület; Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület; Magyar Madártani

Egyesület


megyei

csoportja;

Fiatal

Utazók

Klubja

(köztisztasági, környezetvédelmi akciók); Tiszta Forrás Egészség‐ és Környezetvédő Egyesület. ·

további lehetséges érdekeltek: a tervezett Vadaspark projekt megvalósítása a Tatán és környékén működő, nagy számú vadásztársaság bevonásával képzelhető el. (Császári Gazdák Vadásztársasága; Dunaszentmiklósi Rákóczi Vadásztársaság; Egyetértés Vadásztársaság; Jószerencsét Vadásztársaság; Kaliber Vadásztársaság; Papp Mihály Lábatlani Bérkilövő Vadásztársaság; Tata Öregvár Vadásztársaság; Tatai Bérkilövő Vadásztársaság; Tatai Szent Hubertus

Vadásztársaság;

Új

Élet

Vadásztársaság.)

Továbbá:

Tappancs

Állatotthon

Alapítvány; Agostyán Barátainak Egyesülete; Fácánoskert Lakópark Egyesület (városi zöldfelület

karbantartása);

Gazdaképző

Alapítvány

(mezőgazdasági

tájrehabilitáció);

Alapítvány a Jövő Agrárértelmiségéért; Megalódusz Sportegyesület. II.

Fellner Jakab településfejlesztési program

II/1. és II/2. Tata Szíve, valamint Tatai és tóvárosi főutcák és főterek fejlesztési program

www.korics.hu




A programok célja a város köz‐ és zöldterületeinek, épített örökségének megóvása és rehabilitációja. potenciális civil partnerek a kérdőívünket kitöltők köréből: Fiatal Utazók Klubja

·

(köztisztasági, környezetvédelmi akciók); ·

további lehetséges érdekeltek: Tatai Építész Egylet; Tatai evangélikus kistemplomért Alapítvány; Tata Barátainak Köre; Helytörténeti Egyesület.

II./3. A megérkezés helyei, tematikus útvonalak program Az alprogram fókuszában a turizmusfejlesztés, egy‐egy adott témához kapcsolódó útvonalak létrehozása áll. A Tata és Környéke Vendégvárók Céhe a vendéglátósok összefogásával a beutaztató turizmus előremozdításával foglalkozik. Több más szervezet jelezte, hogy segítene a város kulturális örökségének bemutatásában, ifjúsági táborok szervezésében, szállások biztosításában. ·

potenciális civil partnerek a kérdőívünket kitöltők köréből: Tata és Környéke Vendégvárók Céhe (turizmusfejlesztés, turisztikai desztináció‐menedzsment, a beutaztató turizmus erősítése); Nemzetség a Fiatalokért Társaság (szállás, táborok szervezése).

·

további lehetséges érdekeltek: Helytörténeti Egyesület; Tata és Környéke Gasztronómiai Egyesület.

II./4‐II./6 programok: alközpontok fejlesztése, rehabilitációja, helyi identitás erősítése Az épített és a természetes környezet szebbé tételéért több szervezet munkálkodik, az ő lelkesedésük és tapasztalatuk nagyban segítheti a terv véghezvitelét. A helyi identitás erősítésében valamennyi kulturális örökséggel foglalkozó szervezet partner lehet. ·

potenciális civil partnerek a kérdőívünket kitöltők köréből: Tata és Környéke Vendégvárók Céhe; Nemzetség a Fiatalokért Társaság; Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság.

·

további lehetséges érdekeltek: Tatai Építész Egylet; Tatai evangélikus kistemplomért Alapítvány; Agostyán Barátainak Egyesülete; Fellner Jakab Kulturális Egyesület; Fácánoskert Lakópark Egyesület; Helytörténeti Egyesület.

II./8. Tata közlekedésének rekonstrukciója, akadálymentesítési programja A közlekedési, közútfejlesztési programpontok mellett az alprogram tartalmazza a város akadálymentesítési elképzeléseit, ehhez érdemes a város testi, vagy szellemi fogyatékkal élőket képviselő támogató szervezeteivel felvenni a kapcsolatot. A közterületi akadálymentesítés kérdésének lehetséges érintettjei az időskorúak és kisgyermekek gondozását célul kitűző csoportosulások. ·

potenciális civil partnerek a kérdőívünket kitöltők köréből: Háztűz‐őrző Nők és Anyák Egyesülete;

·

további lehetséges érdekeltek: Gyermekeink biztonságáért korszerű Neveléséért Alapítvány; Esőemberekért Egyesület; ÉFOÉSZ KEM Megyei Értelmi Sérültek és Segítőik Egyesülete;

www.korics.hu




Sorstársak Klub; Tata Városi Nyugdíjas Klub Egyesület; Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Tatai Csoportja; Városi Nyugdíjas Klub Közhasznú Egyesület. III. Öveges József oktatási, kulturális, sport, család‐ és ifjúsági program III./1. Tudásalapú városfejlesztés – Tata iskolaváros fejlesztési program Ezen program a város oktatási és nevelési célú intézményeinek korszerűsítését, esélyegyenlőségen alapuló fejlesztését célozza az óvodáktól a gimnáziumon át a felnőttképzésig, beleértve a művészeti oktatást is. A sporttevékenységek támogatása is ezen alprogramba tartozik. A lehetséges partnerek és érdekeltek köre, ‐köszönhetően annak, hogy magas számú oktatással és sporttal foglalkozó szervezet működik aktívan a városban‐ igen tág, így itt a csoportosítást tevékenységi körönként végeztem el. ·

óvodai, bölcsődei nevelés: Bartók Béla úti Óvodás gyermekekért Alapítvány; Bölcsödei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Tata Egyesület; Gyermekkert Alapítvány az Új úti Óvoda gyermekeiért; Kálvária utcai Óvodáért Alapítvány; Korszerű Óvodákért; Piros Bölcsőde Gyermekeiért Alapítvány Közhasznú Szervezet; Tata Kertvárosi Óvoda Gyermekeiért Alapítvány; Juniorka Alapítvány.

·

alap‐ és középfokú oktatás: Dyslexiás, Dyscalculiás gyermekekért alapítvány, Ex Animo Oktatási

Közhasznú

Alapítvány;

Iskola

a

gyermekekért;

Jázmin

Alapítvány;

Kőkút

Képességfejlesztő Alapítvány; Színes Iskola Alapítvány. ·

diáksport: Bázis Gyermek és Ifjúsági Egyesület; Karatékák a Tömegsportért; Kenguru Diáksport Egyesület; Kőkuti Általános iskola Kőkúti Sasok Diáksport Egyesülete; Kőkúti Iskolaszék Alapítvány; Kökúti Testnevelés Tagozati Alapítvány; Palánták Utánpótlás Nevelő Sportegyesület; Tatai Kistérségi Diáksport Bizottság.

·

felnőtt‐ és művészeti képzés, egyéb oktatáshoz kapcsolódó tevékenységekkel, ifjúsággal foglalkozó szervezet: Esély az első Munkahelyre Alapítvány; Képességfejlesztés 1990/98 Alapítvány; Tatai Kenderke Alapítvány; Magyary Zoltán Népfőiskolai társaság; Magyar Piarista Diákszövetség tatai tagozat; Tatai Református és Keresztyén Ifjúsági Egyesület; Tatai Gimnázium Öregdiákjainak Egyesülete; Tata és Környéke Eszperantó Egyesület; DOTIS Alapítványa;

·

sportélet: Tatai Tömegsport és Tájfutó Egyesület; Szeretetért Harmóniáért Sportért a tradicionális Japán kultúrán keresztül Aikido Alapítvány; Tata‐tóvárosi Vízisport Egylet; Tatai Sárkányhajó és Természetjáró Egyesület; Viking Vitrolás Egylet; Tatai Titánok Teke Klub; Tatai Tömegsport Egyesület; Tatai Sportegyesület; Tatai Shotokan Karate SE; Tatai Polgári Sportegyesület; Tatai Polgári SE Íjász Szövetség; Tatai Jógaegylet; Tatai Honvéd Atlétikai Club; Tata Városi Tenisz Klub Sportegyesület; Tata Súlyemelő Sportjáért Alapítvány; Tata Mustangs American Football Team; Silver Harcművészeti SE; Postagalam SE; C‐22 Postagalambsport Egyesület; Lénárd Team Tata Kerékpáros Duatlon és Triatlon Sport Egyesület; Kadett Vízisport Egyesület; High Voltage Sporttánc Egyesület; 2001 Tenisz Klub.

III./2. Tata a kultúra városa program www.korics.hu




Az alprogram a kultúrának, mint Tata húzóágazatának fejlesztését célozza. A nagyszabású programok során megvalósul a világi és egyházi, a „magas” és a népi kultúra együttműködése. Fontos cél a sportkultúra feltámasztása, a kultúrának a turizmus szolgálatába állítása. ·

potenciális civil partnerek a kérdőívünket kitöltők köréből: Tatai Civil Társulás, Víz‐Zene‐ Virág

Fesztivál

Egyesület;

Peron

Music

Alapítvány;

Pötörke

Néptáncegyüttes

és

Népművészeti Egyesület; Kenderke Alapítvány; Majki és Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság; Tata és Környéke Vendégvárók Céhe (kulturális turizmusfejlesztés). ·

További potenciális érdekeltek: Tatai Tv Közalapítvány; Tatai Zenebarátok Egyesülete, Numi‐Torem Finnugor Egyesület; Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Tatai Szervezete; Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete; Fiatal Zenészekért Egyesület; Helytörténeti Egyesület Concerto Zenei és Művészeti Kht; Agostyáni Kulturális Egyesület; valamint a városban különféle formában működő hét kórus.

www.korics.hu




III./3. Tata gyermekbarát és ifjúsági programja A fő célkitűzés A város biztonságosabbá és barátságosabbá tétele a kisgyermekek számára, új közösségi helyek kialakítása a fiatal korosztályoknak. ·

potenciális civil partnerek a kérdőívünket kitöltők köréből: Karatékák a Tömegsportért; Kenguru Diáksport Egyesület; Kőkuti Általános iskola Kőkúti Sasok Diáksport Egyesülete; Kőkúti Iskolaszék Alapítvány; Kökúti Testnevelés Tagozati Alapítvány; Palánták Utánpótlás Nevelő Sportegyesület; Zöld Sziget Természetvizsgáló Kör; Fiatal Utazók Klubja; Háztűz‐ Őrző Nők és Anyák egyesülete.

·

további lehetséges érdekeltek: Esőemberekért Egyesület Palánták Utánpótlás Nevelő Sportegyesület. Kőkúti Iskolaszék Alapítvány; Kökúti Testnevelés Tagozati Alapítvány Kenguru Diáksport Egyesület; Bázis Gyermek és Ifjúsági Egyesület; Bartók Béla úti Óvodás gyermekekért Alapítvány; Bölcsödei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Tata Egyesület; Gyermekkert Alapítvány az Új úti Óvoda gyermekeiért; Kálvária utcai Óvodáért Alapítvány; Korszerű Óvodákért; Piros Bölcsőde Gyermekeiért Alapítvány Közhasznú Szervezet; Tata Kertvárosi Óvoda Gyermekeiért Alapítvány; Juniorka Alapítvány. Iskola a gyermekekért; Jázmin Alapítvány

III./4. „Magyar gyümölcs – Magyar kert –Magyar táj” program A természet, a táj és az agrárium értékét középpontba helyező alprogram. ·

potenciális civil partnerek a kérdőívünket kitöltők köréből: Tata és Környéke Vendégvárók Céhe (turizmusfejlesztés); Tatai Sporthorgász és Környezetvédő Egyesület; Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület; Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület; Magyar Madártani

Egyesület


megyei

csoportja;

Fiatal

Utazók

Klubja

(köztisztasági, környezetvédelmi akciók); Tiszta Forrás Egészség‐ és Környezetvédő Egyesület; ·

további

lehetséges

érdekeltek:

Megalódusz

Sportegyesület,

Gazdaképző

Alapítvány

(mezőgazdasági tájrehabilitáció); Alapítvány a Jövő Agrárértelmiségéért. IV. Esterházy Gazdaságfejlesztési Program IV./1. Munkahely‐teremtési program Az alprogram célkitűzése munkahelyteremtés az egész városban, a kis‐ és középvállalkozások, családi gazdaságok folyamatos támogatása, erősítése. ·

·

potenciális civil partnerek a kérdőívünket kitöltők köréből: Tata és Környéke Vendégvárók Céhe (helyi vendéglátók összefogása, civil képzések); Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság (felnőttképzés és munkaügyi tanácsadás); további lehetséges érdekeltek: Esély az első Munkahelyre Alapítvány;

IV./3. Tatai mező‐ és erdőgazdálkodás fejlesztési program ·

potenciális civil partnerek a kérdőívünket kitöltők köréből: Tatai Sporthorgász és Környezetvédő Egyesület; Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület; Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület; Magyar Madártani Egyesület Komárom‐Esztergom megyei

www.korics.hu




csoportja; Fiatal Utazók Klubja (köztisztasági, környezetvédelmi akciók); Tiszta Forrás Egészség‐ és Környezetvédő Egyesület. ·

további lehetséges érdekeltek: Császári Gazdák Vadásztársasága; Dunaszentmiklósi Rákóczi Vadásztársaság;

Egyetértés

Vadásztársaság;

Papp

Vadásztársaság;

Mihály

Lábatlani

Jószerencsét

Bérkilövő

Vadásztársaság;

Vadásztársaság;

Tata

Kaliber Öregvár

Vadásztársaság; Tatai Bérkilövő Vadásztársaság; Tatai Szent Hubertus Vadásztársaság; Új Élet Vadásztársaság.) Továbbá: Tappancs

Állatotthon Alapítvány; Gazdaképző

Alapítvány

(mezőgazdasági tájrehabilitáció); Alapítvány a Jövő Agrárértelmiségéért; IV./4. Turizmusfejlesztési program

A történeti örökségre, a táji, természeti értékekre alapozva,és a kistérségi kapcsolatokra is építve fogja össze a korábbi programpontokban már említett célokat. ·

potenciális civil partnerek a kérdőívünket kitöltők köréből: Tatai Civil Társulás, Víz‐Zene‐ Virág

Fesztivál

Egyesület;

Peron

Music

Alapítvány;

Pötörke

Néptáncegyüttes

és

Népművészeti Egyesület; Kenderke Alapítvány; Majki és Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság; Tata és Környéke Vendégvárók Céhe (kulturális turizmusfejlesztés). ·

További potenciális érdekeltek: Tatai Tv Közalapítvány; Tatai Zenebarátok Egyesülete, Numi‐Torem Finnugor Egyesület; Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Tatai Szervezete; Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete; Fiatal Zenészekért Egyesület; Helytörténeti Egyesület Concerto Zenei és Művészeti Kht; Agostyáni Kulturális Egyesület; valamint a városban különféle formában működő hét kórus.

V. Giesswein Sándor Szolidaritási Program V./1. Szolidaritási és Szociális Program a Tataiakért A civil szféra támogatásával, bevonásával meg kell erősíteni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a rászorulókkal közösen lehet kialakítani a társadalomba való reintegrációt, a szociális és egészségügyi biztonság átfogó rendszerét. Ezen alprogram a különféle okból hátrányos helyzetű polgárok megsegítését tűzi ki célul. ·

potenciális civil partnerek a kérdőívünket kitöltők köréből: Háztűz‐őrző Nők és Anyák Egyesülete; Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tatai Csoportja; Magyar Vöröskereszt Tatai Csoportja;; Otthon Segítünk Szolgálat; Segítség a segítőknek Alapítvány az Alapellátó Intézmény támogatására; Sorstársak Klub; Szőlőtő Éljünk Józanul Egyesület;

·

További potenciális érdekeltek: ÉFOÉSZ KEM Megyei Értelmi Sérültek és Segítőik Egyesülete; Sorstársak Klub; Tata Városi Nyugdíjas Klub Egyesület; Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Tatai Csoportja; Városi Nyugdíjas Klub Közhasznú Egyesület; Szívesen Élni Egyesület; Tata város szociális háló alapítvány; Esőemberekért Egyesület; Nagycsaládosok Tatai Egyesülete.

V./2. Család‐ és gyermektámogatási program www.korics.hu




A program a gyermekek és az ifjúság támogatását, a családalapítás segítését tűzte ki célul. ·

potenciális civil partnerek a kérdőívünket kitöltők köréből: Háztűz‐őrző Nők és Anyák Egyesülete; Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tatai Csoportja; Magyar Vöröskereszt Tatai Csoportja; Otthon Segítünk Szolgálat.

·

További lehetséges érdekeltek: Bartók Béla úti Óvodás gyermekekért Alapítvány; Bölcsödei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Tata Egyesület; Gyermekkert Alapítvány az Új úti Óvoda gyermekeiért; Kálvária utcai Óvodáért Alapítvány; Korszerű Óvodákért; Piros Bölcsőde Gyermekeiért

Alapítvány Közhasznú Szervezet; Tata Kertvárosi Óvoda Gyermekeiért

Alapítvány; Juniorka Alapítvány. Dyslexiás, Dyscalculiás gyermekekért alapítvány, Ex Animo Oktatási

Közhasznú

Alapítvány;

Iskola

a

gyermekekért;

Jázmin

Alapítvány;

Kőkút

Képességfejlesztő Alapítvány; Színes Iskola Alapítvány; Nagycsaládosok Tatai Egyesülete.

V./3. A város a tatai idősek szolgálatában program A program az idősgondozást, segítést helyezi új alapokra. ·

A lehetséges érdekeltek: Tata Városi Nyugdíjas Klub Egyesület; Városi Nyugdíjas Klub Közhasznú

Egyesület;

Tata

Helyőrség

Nyugállományúak

Klubja;

Pedagógusokért

‐

nyugdíjasokért Alapítvány.

V./4. Tatai Egészségügy Fejlesztése Program ·

potenciális civil partnerek a kérdőívünket kitöltők köréből: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tatai Csoportja; Magyar Vöröskereszt Tatai Csoportja;

·

További lehetséges érdekeltek: Tata Barátai a Városi Kórházért; Természetes Életmód Alapítvány; Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesülete Helyi Szervezete.

www.korics.hu




20. ábra : A Magyary‐terv és a lehetséges civil kooperáció

www.korics.hu




www.korics.hu




7. Az ernyőszervezet stratégiája Egy újonnan alakuló szervezet létrehozásakor az egyik legjelentősebb feladat a szervezet stratégiájának világos meghatározása. A stratégiaalkotást a szakirodalom két egymással ellentétes logikai gondolatmenetből származtatja. Az egyik az építő jellegű gondolkodást tükrözi, hiszen megvizsgálja, mik azok a feladatok, célok, jövőképek, melyeket a szervezet el szeretne érni. Ezzel ellentétes, de semmiképpen nem ellentmondó az a gondolatmenet, ahol a lehetséges kockázatok minimalizálása érdekében a stratégiaalkotó megfogalmazza azokat a szervezet fejlődése szempontjából fontos eseményeket, állapotokat, melyeket a szervezet biztosan nem akar megvalósítani, hiszen ezek bekövetkezése veszélyeztetné a szervezet eredeti célját. Ahhoz, hogy a meghatározásra kerüljön az ernyőszervezet stratégiája szükséges a szervezet általános céljának megfogalmazása. A célok meghatározása előtt érdemes összegyűjteni azokat az indokokat, amelyek Tatai Civil Társulást jelen tanulmány elkészítésére ösztönözték. Az ernyőszervezet létrehozását alátámasztó okok: ·

az önkormányzati támogatások hatékonyabb felhasználása; a civil kezdeményezések és tevékenységek bővülése városi érdek.

·

a civil szervezetek egyenként nem, vagy csak kevésbé képesek növelni az adományozói forrásból származó bevételeiket;

·

működési források bővítése érdekében a pályázati intenzitás növelése szükséges;

·

a szervezetek nem mindegyike rendelkezik megfelelő szakmai, technikai és pénzügyi forrással a pályázatok benyújtásához;

·

a civil szervezetek tagságának és önkéntes segítőik bővítése szükséges, a társadalmi bázis kiszélesítése;

·

az ernyőszervezet marketing eszközökkel tudja segíteni a civil szervezetek működését;

·

a tatai nonprofit szervezeteknek, habár van hatékonynak tekinthető kapcsolata a hasonló profilú térségi civil szervezetekkel, az mégis inkább csak alkalomszerű együttműködésben merül ki.

Az ernyőszervezet céljai Az

ernyőszervezet

célja

a

Tatán

nyilvántartott

nonprofit

szervezetek

összefogása

és

érdekképviselete, a helyi lakosság és a civil szektor együttműködésének javítása, a település fejlődésének elősegítése, ezen belül is az alábbi célok megvalósítása: ·

a településen be nem jegyzett társulások, körök és egyéb társadalmi csoportok bejegyzésének – igény szerinti ‐ szakmai segítése;

·

a közös programok révén a civil szervezetek taglétszámának és önkéntes segítőinek növelése;

·

a civil szerveztek pályázati aktivitásának növelése, a pályázati forrásokhoz való jutás megszervezése;

·

közös fenntartású szakmai, technikai források megteremtése;

·

közös marketingtevékenység megszervezése;

·

a tagszervezetek növekvő társadalmi támogatottságának elősegítése;

·

az önkormányzati támogatás hatékonyabb felhasználása;

·

az adományozói forrásból származó bevételek növelése;

·

hatékony kapcsolat építése a hasonló profilú térségi civil szervezetekkel;

www.korics.hu




·

hatékony együttműködés a Magyary‐terv megvalósításának érdekében;

·

összehangolt civil érdekképviselet és partnerség az önkormányzattal.

A fenti két kiinduló pont értelmében elsődleges feladat a stratégiaalkotásnál, hogy kiknek és kiért szól

a

szervezet.

Az

ernyőszervezet

funkciójából

adódóan

lehet

ügyfél‐,

önkéntes‐,

kedvezményezett‐, adományozó központú. A megfogalmazott cél ismeretében a szervezetnek elsődlegesen az ügyfél/kedvezményezett oldal felé kell orientálódnia, mivel az ernyőszervezet alapvető célja mindvégig a tagszervezetek működési hatékonyságának javítása. A szervezetnek minden Tatán bejegyzett vagy a városban feladatot ellátó civil szervezet tagja lehet. A tagság feltételei, hogy a tagszervezet: ·

tevékenységét Tata közigazgatási területén végezze;

·

fizesse be tagdíját, vegyen részt az ernyőszervezet évi két taggyűlésén.

Ahhoz, hogy a szervezet hosszú távon fenn tudjon maradni nem elegendő csak a források felkutatására összpontosítania, hanem érdemes a szervezet minden szintjén meghatározni a teljesítményértékelés alapjául szolgáló stratégiai célokat. A korszerű menedzsment technikák közül az egyik leghatékonyabbnak vélt Balanced Scorecard alkalmazásával a következőképp néz ki az ernyőszervezet stratégiai térképe:

www.korics.hu




21./a. táblázat : Az ernyőszervezet stratégiai térképe Stratégiai célok

Eredmények

Pénzügyi nézőpont A források nettó összegének növelése Bevételek és kiadások egyensúlyba tartása

Külső növekedés, önkormányzati támogatásoktól való fokozatos függetlenedés, belső stabilitás

Ügyfelek Ismertség növelése Magas szintű termékek és szolgáltatások előállítása

Ügyfelek elégedettsége Piaci növekedés

Információ az eredményekről Ügyfelek/tagok megtartása Jó minőség, gyors ügyfélszolgálat Belső folyamatok A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó

Minőségi

hozzájáruláson

folyamatok szervezése

kulcsfolyamatok kialakítása Hatékony

Forráselosztás

és

alapuló

esélyegyenlőséget

belső

biztosító

pályázati rendszer kiépítésével civil programok kerülnek megvalósításra. Nagyobb

összegű

pályázati

források

rendelkezésre állása;

Forrásgyűjtés

Hosszú

távú

programok

megvalósítása

folyamatosan biztosítható; Stabil humán‐ és eszköz erőforrás rendelkezésre Adományozói közösség építése

állása; Civil koncepció céljai és feladatai támogatásban részesülnek A civil szervezetek és az adományozók közötti kommunikációs rendszer kiépítése;

Információ feldolgozás és kommunikáció

Lakosság folyamatos informálása; Önkormányzat

és

civil

szektor

közötti

kommunikációs csatornák kiépítése;

www.korics.hu




21./b.: táblázat: Az ernyőszervezet stratégiai térképe Stratégiai célok

Eredmények

Lakosság

számára

ingyenes

szolgáltatások

bővülése;

Termékfejlesztés

Lakosság igények felmérésével a feladatokhoz szükséges erőforrás összpontosítás történik

Önkéntesek/munkatársak toborzása

az önkormányzat, és a civil szektor részére

egyes

szervezetek

közötti

kommunikáció A

kommunikációja a lakosság irányába Tájékoztatási és visszajelzési rendszer kialakul

Ügyfélszolgálat

Az

Javul a civil és önkormányzati szervezetek

A források hatékonyabb felhasználásával többlet tevékenységek valósulnak meg a településen

meglévő

következetesen

szolgáltatásokat értékelő

kialakítása

folyamat

Szolgáltatások

fenntartása,

minőségének

javulása

Tanulás és fejlődés Képzés és fejlesztés Technológia fejlesztése Nyílt és hatékony kommunikáció

Tagszervezetek önkénteseinek hatékonyságának és motivációjának növekedése

Tagszervezetek elégedettségének növekedése

A létrehozandó civil szervezet nem árnyékszervezetként működik a többi civil szervezet felett, hanem a civil élet aktív résztvevőjeként határozza meg magát. Az ernyőszervezet küldetését a következő képen lehet megfogalmazni: „A tatai civil ernyőszervezet küldetése, hogy kiváló növelje a civil társadalom működésének eredményességét, és megfeleljen a legmagasabb szintű elvárásoknak a nonprofit és a profit‐ orientált szektornak egyaránt. Az adományozó csoportnak a megfelelő információt szolgáltasson a támogatásuk eredményéről, lehetőséget biztosítson a nonprofit szervezeteknek, a marketing, az ügyfélszolgálat és az ismertség növelése terén, és mindezt a szerveztek és az önkormányzat számára a leginkább költséghatékony módon tegye.” Az egyes nézőpontok más‐más oldalról közelíti meg a küldetést. Az első a pénzügyi forrásokat nyújtó adományozók (elsősorban az önkormányzat) megőrzésére, míg a másik a tagszervezeti oldal kielégítésére törekszik. A fenti táblázatból kitűnik, hogy magas szintű szolgáltatásokkal az adományozók megőrzése lehetővé válik, míg a tagszervezetek kielégítése jórészt a pénzügyi források rendelkezésre állásától, valamint a megfelelő információs szolgáltatástól függ. A következő nézőpontok elsősorban a belső folyamatokra utalnak, ahol meghatározásra kerül, hogy milyen www.korics.hu




működési folyamatokban kell jól teljesítenie a szervezetnek. Végezetül meg kell határozni, hogy hogyan kell a szervezeten belüli humán erőforrást fejleszteni, miként kell kommunikálniuk és együttműködniük, ahhoz, hogy megvalósítsák a küldetésüket. 22. táblázat: Az ernyőszervezet létrehozásának SWOT analízise Erősségek · ·

a

·

az infrastruktúra hiánya;

szolgáltatások;

·

a rendszeres működési feltételek hiánya;

az egyes tagok különböző értékeit, tudását

·

nincs

és

helyi

Gyengesége közösségeknek

potenciálját

nyújtandó

kamatoztatni

jobb

lehet

a

szervezet munkájában; ·

humáninfrastruktúra

mennyiségben; ·

közös politika és megközelítés kidolgozása a negatív társadalmi és politikai jelenségekkel

megfelelő

az anyagi infrastruktúra gyengesége miatt hiányos kommunikációs lehetőségek;

·

működési költségek hiánya.

szemben; ·

egymás kölcsönös érzelmi támogatása;

·

megnő az érdekérvényesítő képesség;

·

megnő az erőforrások mennyisége;

·

megnő az erőforrások diverzitása;

·

időszakos kapacitástöbblet kihasználása;

·

adakozók könnyebb felkutatása.

Veszélyek

Lehetőségek

·

a tagszervezetek megszűnése;

·

pályázati forrásokhoz történő hozzájutás;

·

alacsonyabb szintű szolgáltatások jöhetnek

·

a civil szervezetek olcsóbb fenntartása;

létre, mint amire eredetileg kitalálták a

·

szervezettebb működés, „civil felvirágzás”

szervezetet;

·

további településekről is csatlakoznak a

·

az adományozók és a partnerek kereshetnek szabadpiaci

alternatívát

az

szervezethez; ·

együttműködésre;

térségi kapcsolatok erősödnek: a működési kör kiterjesztése a Tatai Kistérségre;

·

anyagi lehetőségek szűkösek;

·

nonprofit szervezetek vezetői nem lesznek

városvezetéssel és a tagszervezetek közt a

képesek belátni az együttműködés előnyét;

Magyary‐terv

politikai felhangot kap a szervezet.

érdekében.

·

www.korics.hu

·

Civil


partnerség

a

lépéseinek

mindenkori megvalósítása



8. Az ernyőszervezet szervezeti felépítése Ebben a fejezetben a szervezet gyakorlati működéséhez optimális szervezeti forma kerül meghatározásra. A szervezeti forma kialakításnál figyelembe kell venni a piaci és kulturális környezetet, a szervezet méretét, adottságait, telepítésének helyszínét. A legtöbb induló vállalkozás, szervezet a költségcsökkentés érdekében minél alacsonyabb létszámba szeretné ellátni feladatait. A fenti stratégia ismeretében a szervezetnek a következő alkalmazottakkal érdemes rendelkeznie az indulás időszakában: ·

1 fő elnök;

·

1 fő pályázati és pénzügyi tanácsadó, ügyintéző;

·

3 fő, különféle tevékenységi körökért (sportügy és természetvédelem, kultúra és oktatás, szociális ellátás és egészségügy) felelős alelnök.

A szervezeti forma meghatározásakor legtöbbször a jogi keret kerül meghatározásra. A stratégiából adódóan az ernyőszervezet funkcionális szinten három területre összpontosít. Az egyik az adományozói oldal, a másik a tagszervezetei oldal, a harmadik pedig az ernyőszervezet működéséhez köthető. A szervezeti forma kialakításával egyúttal a szervezeti kultúra11 is meghatározásra kerül, legalábbis azok a szervezet‐specifikus tényezők, amelyek meghatározzák milyen érintkezési és függési pontok alakulnak ki a szervezet tagjai között az adott struktúrában.

Küldöttek

Elnök

Pályázati és pénzügyi koordinátor

sportügyi és természetvédelmi alelnök

kulturális és oktatási alelnök

szociális és egészségügyi alelnök

21. ábra: Az ernyőszervezet szervezeti felépítése

11

„A szervezeti kultúra nem más, mint a szervezet tagjai által elfogadott, közösen értelmezett előfeltevések, értékek,

meggyőződések, hiedelmek rendszere” (Bakacsi Gyula, 2002) www.korics.hu




A szervezet irányítása A küldöttség A Tatai Civil Ernyőszervezetnek minden tatai civil szervezet tagja lehet, melyekből 1‐1 fő delegált küldöttként kerül nyilvántartásba. A küldöttek az egyes tagszervezetek vezető, vagy kijelölt képviselői lehetnek. A küldöttek évente két alkalommal üléseznek. Kétévente az évzáró taggyűlésen elnököt, évente alelnököket választanak maguk közül. A Tatai Civil Ernyőszervezet küldöttjeinek jogai: ·

a szervezet ülésein tanácskozási, javaslattételi, szavazati joggal részt vehet, bármely tisztségviselő

választásában

részt

vehet

és

bármely

tisztségre

jelölhető,

illetve

megválasztható. ·

a küldöttek egy‐egy mandátummal rendelkeznek;

·

a küldöttek részt vehetnek az ernyőszervezet rendezvényein és tevékenységében, valamint igénybe vehetik az általa nyújtott szolgáltatásokat.

A Tatai Civil Ernyőszervezet küldöttei tevékenységüket a Működési Szabályzatban foglaltak szerint folytatják. A tagsági viszony a következő esetekben megszűnik: ·

a tagsági viszony törléssel, kilépéssel szűnik meg;

·

a küldöttek sorából törölni kell azt a tagot, aki tevékenységével az Ernyőszervezet érdekeit figyelmeztetés és felszólítás ellenére sérti, a Szabályzattal ellentétes tevékenységet folytat;

·

a küldöttségi jogviszony törléssel történő megszüntetéséről, az elnökség javaslata alapján a küldöttség többségi szavazattal dönt;

·

a küldöttségi jogviszony az Ernyőszervezet határozatának meghozatala napján szűnik meg.

A Tatai Civil Ernyőszervezet küldöttjeinek feladatai: ·

az elnök megválasztása;

·

tagközgyűlés előkészítése, előterjesztett dokumentumokról és határozattervezetekről a tagság tájékoztatása;

·

taggyűlés határozatképességének biztosítása;

·

kezdeményezhetik küldöttgyűlés összehívását.

Elnök Az elnök a taggyűlések közötti időben az alelnökökkel közösen képviseli a szervezetet. Az elnök ellátja a küldöttközgyűlés és az elnökségi ülés összehívásával és levezetésével kapcsolatos feladatokat, valamint felügyeli az elnökség határozatainak végrehajtását. Munkáját társadalmi tisztségként végzi és elsősorban a szervezet lobby tevékenységével foglalkozik. Az elnök gyakorolja az alelnök felett ‐ a kinevezés és felmentés esetét kivéve ‐ az egyéb munkáltatói jogokat, megbízási jogviszony esetén pedig ‐ e jogviszony létesítésének és megszüntetésének esetét kivéve ‐ a megbízó irányítási jogait. Az elnök feladatai: ·

a taggyűlési napirendi pontok összeállítása;

·

a küldöttközgyűlés határozatai végrehajtásának figyelemmel kísérése;

·

a küldöttközgyűlés elé kerülő előterjesztések előzetes megvitatása;

www.korics.hu




·

a szervezet tevékenységéről szóló éves beszámoló elkészítése és a küldöttközgyűlés elé terjesztése;

·

a szervezet éves pénzügyi beszámolójának, valamint közhasznúsági jelentésnek az elkészítése, küldöttközgyűlés elé terjesztése;

·

az éves költségvetési tervezet, a végrehajtására vonatkozó beszámoló valamint a közhasznúsági jelentés elkészítése és küldöttközgyűlés elé terjesztése;

·

a szervezet szakmai tevékenységének irányítása;

·

döntés a tagszervezeteknek nyújtandó pályázati és egyéb támogatásokról;

·

a tagfelvételi kérelmek elbírálása és a szervezet tagjairól tagjegyzék vezetése;

·

az elnöké az alelnök munkatervének kidolgozása, küldöttközgyűlés elé terjesztése és végrehajtása.

A szervezet sikerességét meghatározza a jó vezető kiválasztása, ezért a szervezet kialakításakor olyan vezetőt ajánlott kijelölni, aki ismeri és alkalmazni tudja a korszerű vezetéselméleti és gyakorlati módszereket, aki érdekei kielégítése helyett értékein keresztül közelít munkatársaihoz, magasabb rendű célokat és vonzó jövőképet vázol eléjük, és mindezt karizmatikus személyiségével teszi hitelessé. Alelnökök Az alelnököt is a küldöttség választja az elnök javaslatára. Megbízatása szintén két évre szól. A társelnök az elnök távollétében vagy eseti megbízása alapján irányítja az elnökséget és képviseli a szervezete. Az alelnökök feladatai: ·

képviseli a szervezetet bíróság, más hatóság vagy szervezet továbbá az elnök által adott eseti kell megbízás alapján egyéb hivatalos rendezvényeken;

·

a szervezet program jellegű tevékenységének megszervezése és végrehajtása;

·

forrástermelés a programokhoz;

·

közreműködés a szervezet éves munkatervének meghatározásában, és felelős annak program szintű pénzügyi és szakmai megvalósulásáért;

·

vezeti és irányítja a programiroda munkáját;

·

a szervezet belső működési rendjének meghatározása;

·

közvetlen kapcsolatos a szakértői szinten dolgozó munkatársakkal, segíti őket feladataik megvalósításában, és közreműködik a programokhoz kapcsolódó logisztikai és irodai feladatok ellátásában;

·

kapcsolattartás az együttműködő partnerekkel;

·

a programokhoz kapcsolódó kérdésekben tájékoztatást ad az érdeklődők számára.

Tekintettel arra, hogy a Tatai Civil Ernyőszervezet a legkülönfélébb szakterületekről érkező, eltérő tevékenységi

köröket

fog

össze,

javasoljuk,

hogy

az

alelnökök

külön

szakterületeket

reprezentáljanak. Személyének kiválasztásakor lényeges szempont az adott tevékenységi kör beható ismerete, rálátás a tevékenység végzésével járó feladatokra, anyagi és személyi feltételekre, problémákra, végül, de nem utolsósorban fontos a személyes kapcsolatrendszer megléte is az adott szakterületeken,

www.korics.hu

„ágazatokban”

tevékenykedő

nonprofit


szervezetek

tagságával,

önkéntes



segítőivel, önkormányzati kapcsolattartóival és lehetséges szponzoraival. A tevékenységi körök megoszlásának egy lehetséges változata: ·

sportügyi és természetvédelmi alelnök o

feladata

a

kapcsolattartás

a

szabadidős,

és

versenysport,

valamint

a

környezetvédelem, környezeti nevelés terén tevékenykedő tagszervezetekkel és egyéb szervezetekkel, ezek összefogása, közös érdekeinek artikulálása. ·

kulturális és oktatási alelnök o

feladata a kapcsolattartás a kultúra, a vallás, és hagyományőrzés, az oktatás, nevelés, valamint a speciális szabadidős tevékenységek terén tevékenykedő tagszervezetekkel és egyéb szervezetekkel, ezek összefogása, közös érdekeinek artikulálása.

·

szociális és egészségügyi alelnök o

feladata a kapcsolattartás a szociális ellátás, rászorulók támogatása és az egészségügy terén tevékenykedő tagszervezetekkel és egyéb szervezetekkel, ezek összefogása, közös érdekeinek artikulálása.

Pályázati koordinátor A pályázati koordinátor fizetett munkavállalóként a következő feladatokat látja el: ·

ernyőszervezet tagszervezeteivel való kapcsolattartás;

·

pályázatfigyelés, pályázati tanácsadás;

·

pénzügyi adminisztrációs teendők támogatása. A felmerülő problémák, kérések kezelése, az ernyőszervezet és tagszervezetei részére;

·

A

forrásszerzés, adakozók felkutatása, támogatókkal való kapcsolattartás, tájékoztatás.

szervezet

emberi

erőforrásai

természetesen

további

tagokkal

(például

könyvelővel,

kommunikációs menedzserrel) bővíthetőek, amennyiben ezt a felvállalt feladatok indokolják.

www.korics.hu




9. A Tatai Civil Ernyőszervezet működési terve A Tatai Civil Ernyőszervezet működési terve olyan tervdokumentum, melynek készítésekor figyelembe vettük a város nonprofit szervezeteinek feltárására vonatkozó adatokat, a város fejlesztési dokumentumait. A működési terv a megalakulást követő évekre lebontva került meghatározásra, annak érdekében, hogy folyamatos fejlődés lehetősége és a szervezetek integrálása is megvalósuljon. A 2009‐2012 évekre kiterjedő működési terv egyfajta váz lehet a sikeres működés megalapozásához, a civil kiteljesedéshez. Külön kiemeljük az első év – melynek 2009‐et tekintettük – szervezetalapítással, a működés elindításával kapcsolatos teendőit. Alapítás lépései 1. Előzetes egyeztetés Egy, vagy több informális találkozó során a Tatai Civil Társulás tagjai ·

értékelik a Körics Euroconsulting Civil Ernyőszervezet létrehozása Tata városában című tanulmányának megállapításait;

·

egyeztetést folytatnak a jövőbeli tisztség‐ és feladatvállalásokról;

·

felkérik

az

alkalmasnak

ítélt

szervezetek

vezetőit

a

majdani

ernyőszervezethez

tagszervezetként való társulásra. 2. A bírósági bejegyzést megelőző munka lépései: A megalapításhoz nélkülözhetetlen egy ügyvéd és egy könyvelő segítsége, egyesület alapításához minimálisan 10 tagra van szükség. ·

Az alapszabály kialakításánál elkerülhetetlen lépés a leendő tagokkal egyeztetni minden fontosabb pontját. Tanulmányunk 4. számú melléklete tartalmazza a Társadalmi szervezet létrehozásához szükséges iratmintákat (alapító okirat, SZMSZ, a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem);

·

A tagsági díjak összegét meg kell határozni. E feladathoz tanulmányunk 10. c. fejezete ad támpontot;

·

Elkészül a majdani elnök és alelnökök tisztség‐elfogadó nyilatkozata;

·

Az ingatlan használatáról biztosító megállapodás megszületése.

3. Alapító közgyűlés megszervezése és levezetése: Az alapító közgyűlésen minimum 10 személynek kell részt vennie. A zökkenőmentes levezetés érdekében szükséges a jegyzőkönyv és a jelenléti ív előkészítése. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az alapító tagok megismerjék az alapszabályt. ·

jelenléti ív aláiratása a résztvevő alapító tagokkal;

·

jegyzőkönyvvezető és hitelesítők megválasztása;

www.korics.hu




·

egyesület megalapításának, alapszabály, tisztviselők (elnök, alelnökök), tagdíjak megszavazása;

·

közgyűlés után jegyzőkönyv kinyomtatása, aláíratás a hitelesítőkkel.

4. Bírósági bejegyzés: Ennek feltételeit Az ernyőszervezet létrehozásának jogi keretei című fejezet tartalmazza. Miután a Komárom‐Esztergom Megyei Bíróságra eljutottak a szükséges iratok, Harminc napon belül a Bíróság válaszol a végzésről, a képviselő címére küldött ajánlott levéllel. 5. További adminisztratív teendők a. Adószám megszerzése Az

APEH

weboldaláról

letöltött

07T201‐es

nyomtatvánnyal

lehetséges.

ezt az egyesületi székhely területileg illetékes APEH ügyfélszolgálatra kell kitöltve, 2 példányban eljuttatni, a jogerősen lepecsételt végzéssel és annak egy másolatával, valamint az aláírt alapszabállyal. b. Bankszámla létrehozása A bankszámla kialakításához az egyesület bankszámlája felett majdan rendelkező, alapszabályban meghatározott tisztviselőknek szüksége van egy‐egy közjegyzőnél hitelesített "aláírási címpéldány" nevű okiratra. c. KSH‐ba történő bejelentkezés Le kell tölteni a 10‐es számú pótlapot a ksh.hu honlapról, kinyomtatni, kitölteni az egyesület adataival, majd elküldeni a KSH területileg illetékes igazgatóságára. d. Pénzkezelési szabályzat és SZMSZ kialakítása Ezek kialakítása, a tagokkal való egyeztetés során jön létre. Tanulmányunk 4. számú melléklete tartalmazza a Társadalmi szervezet létrehozásához szükséges iratmintákat (alapító okirat, SZMSZ, a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem).

.

www.korics.hu




23.táblázat: A Tatai Civil Ernyőszervezet Működési Terve

Tevékenység

2009

1. A civil szervezetek

2010‐től kiegészülve


Információs szolgáltatás, képzések, és

·

közös programok előkészítése;

szakmai fejlődését

a szervezetek szakmai fejlődését,

·

a civil‐civil és a civil‐önkormányzat

segítő

kapcsolatrendszerük bővülését

kapcsolatrendszerek létrehozása,

tevékenységek

elősegítő találkozások szervezése;

erősítése fórumok szervezésével,

megvalósítása; kistérségi megbízottak,

a tagszervezetek és az ernyőszervezet

kerekasztalok létrehozásával, a

szövetségek, szervezetek,

tevékenységének nyilvánossá tétele

tapasztalatok összegzésével és

önkormányzatok, térségi menedzserek

projekttervező alkalmak elindítása,

közreadásával

bevonásával;

·

· ·

közös pályázati projektek tervezése,

·

részvételi hajlandóság, projektötletek

·

a kistérségi civil szövetség létrehozási feltételeinek előkészítése;

·

közösségi fejlesztő programok

NCA tájékoztatók, találkozók szervezése;

és lehetőségek felmérése (TÁMOP, TIOP, NCA, NKA projektek lehetőségei, stb.) 2. Tagszervezeteknek

·

pályázati koordináció, tapasztalt

nyújtott

pályázatíró és pénzügyi tanácsadó

szolgáltatások

kiválasztása és szerződtetése; ·

·

információtechnológia biztosítása (telefon, fax, internet, fénymásoló);

·

honlapon való megjelenés biztosítása;

információátadás mind a tagok, mind a partnerek felé

www.korics.hu



·

további szolgáltatások kedvezményes biztosítása.


Tevékenység

2009

3. Tanácsadási

·

szolgáltatások

pályázatírás, forrásteremtés

2010‐től kiegészülve ·

jogi tanácsadás;

tanácsadás; ·


internet tanácsadás;

·

szervezetfejlesztési tanácsadás;

közhasznúsági jelentések elkészítésének segítése.

4. Fórumok, előadássorozatok:

·

pénzügyi és könyvelési tanácsadás;

·

adótanácsadás;

·

Új Magyarország Fejlesztési Terv;

·

helyi foglalkoztatásról: önkéntes

·

EU‐s kapcsolatok kialakítása, fejlesztése

·

civilek a településfejlesztésben

·

a helyi TV‐ben „civil” műsor kialakítása

·

civil folyóirat vagy újság elindítása;

·

megyei hírlapokban – civil hírek

munkaerő segítése;

5. Kommunikáció,

·

Magyary‐terv Civil Részvétel Fóruma

·

erőteljes induló kampány a TCE‐hez

sajtóinformációk

történő csatlakozás előnyeiről ·

honlap készítése, karbantartása;

·

civil szórólapok terjesztése;

·

megjelenés a helyi sajtóban és televízióban

www.korics.hu




Tevékenység

2009

6. Kapcsolattartás,

·

kapcsolatépítés:


civil–önkormányzati kapcsolatok

·

teleházak tájékoztatása;

elmélyítése: önkormányzati

·

az országos civil érdekképviselettel való

kerekasztal ·

együttműködés;


Kapcsolattartás a kistérségi megbízottakkal;

·

a kistérségben és a megyében működő

Regionális, nemzetközi szervezetekkel való együttműködés;

nonprofit szervezetekkel való együttműködés, érdekképviselet; együttműködés a Közkincs Kerekasztallal 7. Rendezvények:

·

8. Részvétel a

Tatai Civil Napok: a Tatai Civil

·

Magyary‐Díj a tatai civil szféráért: a

Ernyőszervezet ünnepélyes

városért legtöbbet tevő civil vezető

bemutatkozása

hagyományteremtő kitüntetése

·

Nagy Tatai Sportnap

·

Magyar Boldogok és Szentek Napja

hét: utcazöldítés, természetvédelmi

(kórustalálkozó)

előadások, szemétszedés

·

Európai Autómentes Nap

·

A TCE vezetősége negyedévi

·

·

Tatai Civil Stratégia létrehozása az

Önkormányzati‐civil kerekasztal során

Önkormányzattal közösen a Magyary‐

megvalósításában:

tekinti át az elkövetkező 5 év

terv megvalósításában való civil

programjait

partnerség érdekében

egyeztetések elindítása a Magyary‐terv

·

Négyéves Önkormányzati‐Civil

alprogramjaiban való részvételről

együttműködési operatív terv

(Magyary – körök)

megalkotása a 2010‐2014‐es ciklusra vonatkozóan

www.korics.hu


Kistérségi Civil Bál

·

Az operatív terv fokozatos

Környezetvédelmi Világnap – Tatai Zöld

Magyary‐terv

·

·


megvalósítása

10. A Tatai Civil Ernyőszervezet Pénzügyi terve Elkészítettük az ernyőszervezet 2009‐2012‐es időszakra vonatkozó előzetes, becsült pénzügyi tervét. Tekintve, hogy egy előzetes tanulmányról van szó, ahol számos, még nem ismert tényezővel kell számolnunk, az itt feltüntetett összegek csupán becslések, tájékoztató jellegűnek tekintendők. Pénzügyi

modellünkben

a Tatai Civil Ernyőszervezet

2009.

szeptemberi

megalakulásával

kalkuláltunk, és egy optimista forgatókönyvvel, amely a tagszervezetek számának folyamatos növekedésével, valamint sikeres pályázati tevékenységgel számol.

B ev é teli old al A pénzügyi terv a 2009‐2012‐es évekre vonatkozóan mutatja be az ernyőszervezet bevételeit és ráfordításait. Először a bevételi oldalt tekintjük át. A szervezet működése során a bevételek hat forrás között oszlanak meg. Mint az a 14. táblázatban látható, a Tatai Civil Társulás működése során folyamatosan kapott önkormányzati támogatást a Civil Napok rendezvénysorozat lebonyolítására, ezzel a – jövőben, ernyőszervezeti formába átalakulva ‐ is számolunk. A Tatai Civil Társulás korábbi pályázati tevékenységét szintén a 14. ábrán láthatjuk,– melyeken be nem jegyzett szervezet lévén ‐ egyes bejegyzett tagszervezetei segítségével pályázott. 24. táblázat: A Tatai Civil Társulás pályázati tevékenysége A pályázat

Megpályázott

Elnyert

összeg

összeg

Társulás programjai és működtetése

3.000.000

3.000.000

2006.

Civil Nap

300.000

300.000

Polgármesteri Hivatal

2007.

Tata és kistérsége Civil Napok

430.000

200.000


2008.

Tata és kistérsége Civil Napok

200.000

200.000

Dátum

A benyújtott pályázat célja

NCA ÖNSZ

2007.


kiírója

A civil szervezetekhez hasonlóan, az ernyőszervezet esetén is kiemelkedően fontosak a pályázati úton elnyert támogatások. A pénzügyi tervek összeállítása során azzal kalkuláltunk, hogy a 2010‐ ben munkába álló szakképzett pályázatíró alkalmazottnak köszönhetően a 2011‐es év elején már részesül az ernyőszervezet az adott időszakra kiírt NCA és egyéb pályázatokból. Ezen okból tekinthető kritikus időszaknak az első év, mikor az ernyőszervezet pályázati koordinátor munkatársa már alkalmazásban van, azonban a remélhetőleg minél nagyobb számú elnyert pályázatból leghamarabb 2011 elejétől folyik be pénz. Ebben az évben, a hiány fedezeteként

www.korics.hu



szükség van egy induló támogatásra, mely szponzori, illetve tagszervezeti támogatással képzelhető el, továbbá a város önkormányzatától ‐ amennyiben belátja az ernyőszervezet létrehozásának fontosságát, a civil szféra erősítésének hosszú távú előnyeit ‐ is érdemes erre az időszakra támogatást kérni. Az ernyőszervezethez csatlakozni kívánó civil szervezetek bizonyos összegű tagdíj fejében részesülnek a szervezet által nyújtott szolgáltatásokból. A tagdíj mértékének meghatározásánál egy már működő példát vettünk alapul: a Civil Szervezetek Fejér Megyei Szövetsége tagszervezetei 6.000 Forint éves tagdíj fejében részesülhetnek a megyei ernyőszervezet és annak civil szolgáltató központja által nyújtott szolgáltatásokból. Az egy szervezetre eső éves tagdíjat így mi is ekkora összegként vettük számításba, természetesen a szervezetek által fizetendő tagdíj a Tatai Civil Ernyőszervezet vezetésének döntése alapján differenciálható az egyes tagszervezetek között aszerint, hogy újonnan belépők, vagy régi tagok, illetve taglétszám, szervezetméret alapján. Induláskor húsz tagszervezettel számoltunk, mely a működés során folyamatosan növekszik, ezáltal pedig a tagdíjakból befolyó bevétel is emelkedik. Az egyéb bevételek között a lakosságtól és a vállalkozásoktól befolyt adományok, illetve a felajánlott személyi jövedelemadó 1 százaléka jelennek meg. A jogszabályi előírások értelmében a civil szervezet az alapítástól számított két évben nem jogosult a felajánlott személyi jövedelemadó 1 százalékára, ezért a 2011. évi felajánlásokat 2012‐ben utalja át az adóhatóság a szervezet részére.

Kiadási ol dal Az ernyőszervezet közhasznú tevékenységének ráfordításai között az egyik legnagyobb összeget a bér‐ és járulék költségek jelentik. A szervezetnek a 2009‐es alapítás és tőkegyűjtés után 2010‐től alkalmaz egy, pályázati koordinátort heti 20 órás munkaviszonyban alkalmaz. Az alkalmazott béreként bruttó 97 ezer forintot számoltunk. A munkáltatói költségek részletes kimutatása a 15. táblázatban található.

www.korics.hu



25. táblázat: Munkáltatói kiadások Béralap összesen

72.000

Járandóság összesen

72.000

Adóalap

72.000

Nem lineáris adó előírás

12.960

Adókedvezmény

0

Adójóváírás

0

Adóelőleg összege

12.960

Nyugdíjjárulék 9.5%

0

Nyugdíjjárulék 1.5%

1.080

Magánnyugdíj befizetés 8%

5.760

Term. egész. biz. jár. 4%

2.880

Pénzbeni egész biz. jár. 2%

1.440

Munkavállalói járulék 1.5%

1.080

Levonás összesen

25.200

Kifizetett összeg (kerekítve)

46.800

Munkáltatói költségek: Járandóság összesen

72.000

Munkaadói járulék

2.160

Egészségügyi hozzájárulás

891

TB. Nyugdíjbiztosítás (24%) TB term. eb. jár.(4.5%)

17.280 3.240

TB Pénz.eb.jár.(0.5%)

360

Szakképzési hozzájárulás:

1.080

Összes munkáltatói költség:

97.011

Ez a szám a későbbiek során növekedhet a szervezet által ellátandó feladatok körének bővülése esetén. A béreket egészítheti ki a bizonyos feladatok esetén fellépő megbízási díj (például szakértő, előadó megbízása esetén). Az indulás évében az alapításhoz szükséges ügyvédi és egyéb költségként 1.500.000 Forinttal számoltunk, míg 2010‐től egy könyvelő havi 20.000 Forint díj fejében segíti a szervezet munkáját. Irodaszer‐, banki költség és egyéb kiadások címén első évben 10.000 Forinttal számoltunk, mely a működés során folyamatosan növekszik. Az

ernyőszervezet

működéséhez

szükséges

infrastrukturális

feltételek

biztosítása

és

megteremtése jelenti a kiadások másik fő kategóriáját.

www.korics.hu



A Tatai Civil Ernyőszervezet székhelye a korábban a Tatai Civil Társulásnak és számos civil rendezvénynek otthont adó BorDó Ház lesz. A helyszín 800 Ft +20% ÁFA díjért állhat az ernyőszervezet rendelkezésére a délutáni‐esti programokhoz, melyek gyakoriságát modellünkben a következőképpen számítottuk: első évben heti 3, második és harmadik évben pedig – a növekvő taglétszámnak, programkínálatnak és érdeklődésnek köszönhetően ‐ heti 4 alkalom. A Bordó Házban kap helyet a szervezetek adminisztrációját, pályázati tevékenységét segítő alkalmazott, délelőttönként heti 5 órában, 4 alkalommal (a gyakorlati szempontok és az egyéni igények alapján természetesen a heti 20 óra más formában is elosztható). A tagszervezetek számának és igényeinek növekedésével, közös projektek indításával a későbbiekben úgy az alkalmazottak létszáma, mint az általuk a civileknek biztosított fogadóidő bővíthető. A délelőtti alkalmakra 600 Ft +20% ÁFA/5 óra díjjal számoltunk. Az alkalmazott munkavégzéséhez telefon, valamint egy darab számítógép szükséges internet‐ kapcsolattal, nyomtatóval, fénymásolóval. Utóbbi eszközöket a kezdeti időszakban a Bordó Ház vezetője hajlandó a TCE rendelkezésére bocsátani. A működés kezdeti éveiben érdemes a saját eszközpark létrehozásába is beruházni, akár pályázati, vagy szponzori támogatás igénybevételével Az egy fő alkalmazott munkavégzési célú (mobil)telefonhasználatára havonta bruttó 3000 Forinttal számoltunk. A ráfordítások másik csoportját az ernyőszervezet által lebonyolított programok költségei jelentik. Emellett a szervezet működési költségei, valamint a marketing tevékenység ‐ egy százalék kampány, honlapkészítés és fejlesztés, kiadványok szerkesztése ‐ költségei szintén a ráfordításként érvényesíthető kiadások között szerepelnek. Ezek közül első évben főként a marketing kiadásokra helyezzük a hangsúlyt, kiemelve a Tatai Civil Ernyőszervezet elfogadtatásának, előnyei megismerésének fontosságát a lakosság, a potenciális tagszervezetek és a városvezetés számára.

www.korics.hu



26. táblázat: A Tatai Civil Ernyőszervezet pénzügyi terve 2009‐2012 (az adatok modellezésen és becsléseken alapulnak, tehát tájékoztató jellegűek.)

Kiadás

‐ ‐

egy fő alkalmazott félállásban könyvelő irodaszer+banki költség ügyvédi díj induló tőke helyiség bérlet (napközben) helyiség bérlet (esti programok) alkalmazott telefonköltsége marketing költség Összesen

2009 ‐ ‐ 10.000 150.000 200.000 ‐ ‐ 16.000 80.000 456.000

2010 1.164.000 240.001 15.000 ‐ ‐ 141.120 149.760 48.000 50.000 1.807.881

2011 1.164.000 240.002 20.000 ‐ ‐ 141.120 199.680 48.000 50.000 1.862.802

2012 1.1640.00 240.003 25.000 ‐ ‐ 141.120 199.680 48.000 50.000 1.867.803

40.000 ‐ 200.000 ‐ ‐ 400.000

150.000 1.150.000 225.000 100.000 ‐ ‐

180.000 ‐ 250.000 100.000 2.000.000 ‐

210.000 ‐ 275.000 100.000 2.500.000 ‐

‐ 640.000 184.000

‐ 1.625.000 1.119

20.000 2.550.000 687.198

25.000 3.110.000 1.242.197

Bevétel tagdíj indulási támogatás önkormányzati támogatás szponzorok saját pályázatok induló tőkéhez való hozzájárulás SZJA 1% Összesen Egyenleg

www.korics.hu



11. Az ernyőszervezet létrehozásának jogi keretei A Tatai Civil Ernyőszervezet létrehozására a 6/1989 (VI.8.) IM rendelet a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló rendelet előírásait szükséges figyelembe venni. A törvényi előírás alapján az ernyőszervezet bejegyzése az alábbi lépések alapján történhet: Bejegyzés A szervezetet a Komárom‐Esztergom Megyei Bíróságon kell bejegyeztetni a következő adatok figyelembevételével: a. nyilvántartási szám, b. lajstromszám, c. sorszám, d. a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről szóló határozat száma, jogerőre emelkedésének napja, e. a társadalmi szervezet neve, f.

a társadalmi szervezet székhelye,

g. a társadalmi szervezet képviselőjének neve, h. a társadalmi szervezet képviselőjének lakóhelye, i.

a társadalmi szervezet célja, valamint célja szerinti besorolása,

j.

az alapszabály kelte,

k. áttétel, felfüggesztés, megszűnés; Az ernyőszervezet nyilvántartásba vételhez csatolni kell a „A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétel iránti kérelem” elnevezésű dokumentumot, melyet az 1. számú melléklet tartalmaz. A kérelemhez szintén csatolni szükséges: a. a társadalmi szervezet alakuló ülésének jegyzőkönyvét, b. a társadalmi szervezet alakuló ülésének jelenléti ívét a tagok nevével, lakóhelyével és aláírásával, c. a társadalmi szervezet alapszabályát (minta 2. számú mellékletben található), d. a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát, e. a székhely használat jogcímét igazoló okirat másolata, f.

szükség szerint a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát,

g. szükség szerint a társadalmi szervezet alapszabályának a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét. A megyei bíróság írásban tájékoztatja a szervezet létrehozásáról szóló bírósági határozatot.

www.korics.hu



Utószó A civil szervezetek vezetői, tagjai és a terület életét ismerő szakemberek, politikusok egyaránt tudják, hogy a civil és az állami‐önkormányzati szektor egyenrangú partneri együttműködése meghatározó jelentőséggel bír társadalom egészében. A nonprofit szerveztek nagy része úgy véli, hogy létük, működésük fontos, ezért mindenféleképpen szükség van állami támogatásra. A pénzügy támogatás tekintetében még a civil szektor irányába nyitott önkormányzatok sem tudnak megfelelő forrást biztosítaniuk a helyi civil szervezetek működéséhez. Annak érdekében, hogy a civil szervezetek vállalt és az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatait el tudja látni a két szektor együttműködése szükséges. A megfelelő forma kialakítása mindig felveti azt a kérdést, hogy melyik szervezet milyen mértékben és mennyire eredményesen tudja érdekeit a forrásszerzés során érvényesíteni. A civil szervezetek ernyőszervezete a helyi önkormányzattal közösen nem csak a forrásszerzésben, hanem az önkormányzati döntéshozatalban, a szakbizottságokba való bekerülésével pedig az előkészítő folyamatokban is a lakosság érdekeit tudja képviselni. A kérdés minden esetben az, hogy az együttműködés pusztán csak formalitás, vagy valóban kellő súllyal és hatékonysággal valósul meg. A civil szervezetek az önkormányzattal kiegyensúlyozott együttműködés megvalósításának folyamatában meg számos kihívással néznek szembe. A tanulmány célja az volt, hogy bemutassa miként képzelhető el egy együttműködés a helyi civil szervezetek és az önkormányzat között, anélkül, hogy az bármelyik helyi szervezetre indokolatlanul nagy szervezőmunkát hárítana. A tanulmányban felvázolt együttműködési minta lehetőséget biztosít az eltérő nagyságú és súlyú civil szervezetek közötti együttműködésre. Az ernyőszervezet nem kizárólag a költségek csökkentését hivatott elérni, hanem az újonnan koncentrálódó társadalmi bázissal, melyet a tagszervezetek jelentenek újabb és újabb források megszerzésére összpontosít. Az ernyőszervezet feladata, hogy a helyi lakosságot aktív városfejlesztési szereplővé tegye, hiszen a szervezetek tehetnek a legtöbbet a lakosság aktivitás növelésért, tudatformálásáért, és a társadalmi szolidaritás erősítéséért.

www.korics.hu



Mellékletek 1.sz. melléklet: a kérdőívet kitöltő tatai civil szervezetek összefoglaló adatai

Szervezet célja

Szervezet célcsoportja

Éves kiadások 2008‐ban (Ft)

1%‐os bevétel 2008‐ban (Ft)

Adományból származó bevétel 2008‐ ban (Ft)

Tagok száma (fő)

Főállásban foglalkoztat ottak száma (fő)

Önként esek száma (fő)

Benyújtott pályázatok száma

1989

szociális ellátás, többcélú adományozás

Minden korosztály

2.300.000

0

400.000

6

6

34

0

Otthon Segítünk Szolgálat

2004

szociális ellátás, segítség a kisgyermekes szülőknek

1‐6 éves gyermeket nevelő családok

30.000

0

0

7

0

7

0

Kőkúti Sasok DSE

1992

sport, oktatás, szabadidős tevékenységek

6‐14 évesek

nincs adat

0

0

230

0

20

0

1975

kultúra, sport, szabadidő, és egyéb tevékenységek a település érdekében

Minden korosztály

nincs adat

0

0

30

0

20

0

A szervezet neve

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tatai Csoport

Fiatal Utazók Klubja

www.korics.hu

Alapítás éve



Szervezet célja





Tagok száma (fő)




1983

sport, oktatás, szabadidős tevékenységek

6‐14 évesek

nincs adat

0

0

3200

0

60

0

Tatai Tömegsport és Tájfutó Egyesület

2004

sportélet: versenysport és utánpótlás‐nevelés

ifjúsági és szenior is

2.714.000

445.980

0

198

0

198

4

Fácánoskert Lakópark Egyesület

2007

lakóhelyi érdekvédelem

22‐80

nincs adat

0

0

52

0

0

0

Tatai Református és Keresztyén Ifjúsági Egyesület

1989

kultúra, vallás, szabadidő

19‐25

0

0

0

30

0

10

0

2005

oktatás, szabadidő, környezetvédelem, élővilág szeretetére való nevelés

Minden korosztály

240.000

0

0

23

0

0

0

Alapítás éve

Tatai Kistérségi Diáksport Bizottság

A szervezet neve

Komárom‐Esztergom Megyei Díszmadártenyésztők Egyesülete

www.korics.hu



Szervezet célja





Tagok száma (fő)




1992

környezeti nevelés,oktatás, szabadidő, környezetvédelem, kutatás, kirándulások szervezése

Minden korosztály

3.000.000

130.000

0

100

0

20

8

Szeretetért Harmóniáért Sportért a tradicionális Japán kultúrán keresztül Aikido Alapítvány

1993

sport, kultúra,szabadidő

4‐70

nincs adat

nincs adat

nincs adat

nincs adat

0

nincs adat

0

Tatai ás Sporthorgász és Környezetvédő egyesület

1929

sport, szabadidő, környezetvédelem

6‐100

18.920.000

421

0

15

5

2000

kultúra, szabadidő; kórusművek előadása

14‐60

2.122.000

30

0

5

0

Alapítás éve

Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület.

A szervezet neve

Tatai Esterházy Énekegyesület

www.korics.hu


0

687.000


Szervezet célja



2005

gyermekek napközbeni ellátása, gyereknevelés, gyerekprogramok, kultúra, oktatás

0‐6 és szülők

Tata‐tóvárosi Vízisport Egylet

1992

sport, szabadidő

Tatai Gimnázium Öregdiákjainak Egyesülete

1989

1964

Alapítás éve

Háztűz‐őrző Nők és Anyák Egyesülete

A szervezet neve

Tata és Környéke Eszperantó Egyesület

DOTIS Alapítványa

www.korics.hu

1990

Tagok száma (fő)




11.661.000

25

3

40

6

0‐100

420.000

34

0

2

0

kultúra, oktatás, szabadidő, a volt diákok összefogása

18‐100

769.000

0

0

226

0

15

0

kultúra, nyelvoktatás, nemzetközi kapcsolatok

14‐100 év

527.000

0

0

201

0

20

1

oktatás támogatása ösztöndíjjal

Tatai Gimnázium Öregdiákjain ak Egyesülete tagjai

191.000

40.404

nincs adat

nincs adat

0

7

0





Szervezet célja





Tagok száma (fő)




1993

kultúra és nemzetközi kapcsolatok

3‐40

527.000

nincs adat

nincs adat

2000

0

20

5

2007

sport

9‐100

1.790.000

40

0

5

2

1970

hagyományőrzés, hagyományápolás, kultúra, szociális ellátás a tatai honvédek és családjuk számára

honvédségi nyugdíjas, családtag

3.941.000

231.300

240

0

28

3

1969

kultúra, szabadidő, a numizmatika megismertetése

18‐100

70.000

0

0

40

0

0

0

2008

hobbi, szabadidő, a vasút értékeinek bemutatása, népszerűsítése

0‐100 év

126.000

0

0

18

0

0

0

Alapítás éve

PERON MUSIC alapítvány

Tatai Sárkányhajó és Természetjáró Egyesület

A szervezet neve

Honvéd Bajtársi Klub Tata

Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Tatai Szervezete

Gerecse Vasútmodellező közhasznú Egyesület

www.korics.hu



Szervezet célja





Tagok száma (fő)




1999

szakmai érdekképviselet a vállalkozáson belül

18‐70 év

103.000

0

0

13

0

0

0

”EGRESSY KÓRUS TATA” ALAPÍTVÁNY

2002

kultúra, szabadidő

0‐100 év

826.000

50

0

50

0


1997

turisztikai összefogás a térségben

0‐100 év

nincs adat

nincs adat

nincs adat

95

1

18

9

C22 Postagalmbsport Egyesület

1930

postagalambok tenyésztése, röptetése

30‐86 év

700.000

nincs adat

nincs adat

13

0

12

0

1991

egyházi élet, nyári táborok, egyházközség műemlék épületeinek felújítása

20‐65

3.000.000

0

3.000.000

nincs adat

0

11

0

Alapítás éve

Tatai Mezőgazd. Zrt. Dolgozóinak szakszervezete

A szervezet neve

Tata Eklézsia Alapítvány

www.korics.hu



Szervezet célja





Tagok száma (fő)




1996

népi kultúra terjesztése, néptánc‐oktatás

15‐45

1.845.000

0

0

27

0

10

1

Tatai Titánok Teke Klub

1993

szabadidősport

25‐70

600.000

0

0

20

0

2

0

Magyar Vöröskereszt Komárom‐Esztergom Megyei Csoport

1881

szociális ellátás

0‐99

nincs adat

nincs adat

nincs adat

1050

1

159

0

Képességfejlesztés 1990‐98 Alapítvány

1991

oktatás

általános és középiskolai diákok

nincs adat

nincs adat

nincs adat

300

0

30

3

1989 (Tata: 1994)

keresztény, keresztyén hagyományok ápolása

25.000

0

0

50

0

10

0

A szervezet neve

Alapítás éve


Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Tatai Csoportja

www.korics.hu

A fiataloktól a nyugdíjasoki g



Alapítás éve

A szervezet neve

Magyar Piarista Diákszövetség Tatai Tagozata

Szervezet célja


alapvetően a Tatai, vagy más Piarista Gimnázium öregdiákjai

1989 (Tata: 1999)

hagyományápolás kultúra


1995

népfőiskolai képzés, munkanélküliek segítése

Polgárőrség Tata

1990

bűnmegelőzés, vagyonvédelem

minden korosztály

1960

kulturális, szabadidő programok nyugdíjasoknak

nyugdíjasok

Városi Nyugdíjas Klub

www.korics.hu

A fiataloktól a nyugdíjasoki g





Tagok száma (fő)




10.000

0

0

14

0

5

0

55.044.000

189.000

0

116

10

30

8

330.000

0

0

18

0

0

0

1.000.000

nincs adat

0

243

0

0

2


2. melléklet: Tatai nonprofit szervezetek 1%‐os SZJA‐ból származó bevételei 2006‐2007 között, Forintban (Forrás: APEH) SZJA 1%‐ra jogosult szervezet neve és címe: A BARTOK BÉLA UTI OVODÁS GYERMEKEKÉRT ALAPITVÁNY 2890 TATA BARTOK B. UT 7/A

2007

281.103

289.416

80.506

100.168

136.991

76.257

23.538

40.403

DYSLEXIÁS, DISCALCULIÁS GYERMEKEKÉRT ALAPITVÁNY 2890 TATA VÁGÓ U 17/A

229.751

182.529

EGRESSY KÓRUS TATA ALAPÍTVÁNY 2890 TATA ARANY JÁNOS UTCA 46

170.319

167.999

ÉRTED‐VELED ALAPITVÁNY 2890 TATA MALOM ÚT 35.

203.665

429.338

ÉRTÉKKÖZVETÍTÉS ÉS KÉPESSÉGFEJLESZTÉS ALAPÍTVÁNY 2890 TATA KOSSUTH TÉR 11

380.495

48.008

ÉRTÜK‐VELÜK EGYESÜLET 2890 TATA ÚJ ÚT 21.

215.211

0

30.320

19.503

ESŐEMBEREKÉRT EGYESÜLET 2890 TATA FÜRDŐ U. 24

391.385

454.309

FELLNER JAKAB KULTURÁLIS ALAPITVÁNY 2890 TATA VÁRALJA UT 4.

308.451

469.363

FIATAL ZENÉSZEKÉRT ALAPITVÁNY 2890 TATA KOSSUTH TÉR 10

528.563

580.838

GAZDAKÉPZŐ ALAPITVÁNY 2890 TATA UJ UT 19

193.238

429.910

GÉNIUSZ TATA VÁROSI SAKK EGYESÜLET 2890 TATA ADY ENDRE 12 GYERMEKEINK BIZTONSÁGÁÉRT ÉS KORSZERŰ NEVELÉSÉÉRT ALAPÍTVÁNY 2890 TATA FÜRDŐ U 11 HÁZTŰZ‐ŐRZŐ NŐK ÉS ANYÁK EGYESÜLETE 2890 TATA VERES P. UTCA 2

240.442

292.899

286.350

489.728

0

734.697

A TISZTA BESZÉDÉRT TATÁN ALAPITVÁNY 2890 TATA FÜRDŐ UTCA 21 BERTA SHOTOKAN KARATE SPORTEGYESÜLET 2890 TATA KOMÁROMI U. 91. 3 5 121 DOTIS ALAPITVÁNY 2890 TATA TANODA TÉR 5

ESÉLY AZ ELSÖ MUNKAHELYRE ALAPITVÁNY 2890 TATA TANODA TÉR 5.

HONVÉD BAJTÁRSI KLUB TATA 2890 TATA ADY UT 12‐14

0

142.313

ISKOLA A GYERMEKEKÉRT ALAPITVÁNY 2890

300.694

400.247

JÁZMIN ALAPITVÁNY 2890 TATA JÁZMIN U.23

532.103

485.465

JUNIORKA ALAPITVANY 2890 TATA BACSO B 66

191.341 206.753

279.589 173.521

KÁLVÁRIA UTCAI ÓVODÁÉRT ALAPÍTVÁNY 2890 TATA KÁLVÁRIA UTCA 5

www.korics.hu

2006



KARATÉKÁK A TÖMEGSPORTÉRT ALAPITVÁNY 2890 TATA VÁRALJA U 12

18.437

43.824

KÉMÉNYSEPRÖK DOLGOZOI ALAPITVÁNYA 2890 TATA TÁRKÁNYI UT 2.

89.319

196.441

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS 1990‐1998 ALAPITVÁNY 2890 TATA KOSSUTH TÉR 11

508.079

645.349

KÉZ A KÉZBEN ALAPITVÁNY 2890 TATA ÚJ U 21

563.768

356.384

72.780

1.137.919

0

0

KORSZERÜ OVODÁNKÉRT ALAPITVÁNY 2890 TATA AGOSTYÁNI U 7

167.983

206.828

KÖKUT KÉPESSÉGFEJLESZTÖ ALAPITVÁNY 2890 TATA KÖKUT KÖZ 2.

997.991

1.263.416

12.376

0

KIS KAJAK‐KENUSOKÉRT ALAPÍTVÁNY 2890 TATA MADÁCH UTCA 5 KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYEI RÁKELLENES EGYESÜLET 2890 TATA ÚJ ÚT 92

KREATIV ZENEPEDAGÓGIÁÉRT ALAPITVÁNY 2890 TATA TÓPART SÉTÁNY 12

0

17.986

75.269

168.988

MAJKI NÉPFŐISKOLAI TÁRSASÁG 2890 TATA KALLÓ ÚT 12.

0

108.447

MEGALODUSZ SPORTEGYESÜLET 2890 TATA KAKAS ÚT 31.

73.591

5.086

MIRELTA SEGITŐ ALAPITVÁNY 2890 TATA SZOMÓDI ÚT 4

249.978

390.437

NUMI TOREM FINNUGOR ALAPITVÁNY 2890 TATA KESZTHELYI UTCA 10.1.LH.1/2

319.612

0

PIROS BÖLCSÖDE GYERMEKEIÉRT ALAPITVÁNY 2890 TATA ÚJ ÚT 14/A

186.413

0

PÖTÖRKE NÉPMÜVESZETI EGYESÜLET 2890 TATA VÁRALJA U 4

207 805

199.143

12.755

0

501.580

801.868

201.561

190.481

421.720

464.696

336.475

353.440

406.611

459.707

78.263

0

MAGISTER ALAPITVÁNY 2890 TATA BATTYÁN J. ÚT 9 MAGYARY ZOLTÁN NÉPFŐISKOLAI TÁRSASÁG 2890 TATA ÚJ UT 19

ROLKÓ‐DUDÁS ALAPITVÁNY 2890 TATA MŰVÉSZ KÖZ 3 RÓZSAKERESZTES REND 2890 TATA KASTÉLY TÉR 2 SEGÍTSÉG A SEGÍTŐKNEK ALAPÍTVÁNY AZ ALAPELLÁTÓ INTÉZMÉNY TÁMOGATÁSÁRA 2890 TATA PETŐFI SÁNDOR UTCA 16 SZAKMAI KÉPZÉSÉRT KÖZALAPITVÁNY 2890 TATA HŐSÖK TERE 9 SZERETETÉRT, HARMÓNIÁÉRT, SPORTÉRT, A TRADICIONÁLIS JAPÁN KULTURÁN KERSZTÜL ALA 2890 TATA KAKAS UTCA 75 SZINES ISKOLA CARL ROGERT SZEMÉLYKÖZPONTU ISKOLA ALAPITVÁNY 2890 TATA FÉNYES FASOR 1. SZŐLŐTŐ ÉLJÜNK JÓZANUL EGYESÜLET 2890 TATA ALMÁSI UTCA 24

www.korics.hu



0

5.669

TATA BARÁTAI A TATA VÁROSI KORHÁZÉRT ALAPITVÁNY 2890 TATA VÁRALJA UT 6.

309.820

248.831

TATA HELYŐRSÉG NYUGÁLLOMÁNYUAK KLUBJA 2890 TATA ADY UT 12‐14

117.642

0

70.607

148.812

TATA VÁROS SZOCIÁLIS HÁLÓ KÖZALAPITVÁNY 2890 TATA KOSSUTH TÉR 1.

803.705

743.428

TATA VÁROS VIZI ÉS SZABADIDŐSPORT ALAPITVÁNY 2890 TATA FALLER ÚT 3.

738.195

470.598

TATA VÁROSI NYUGDÍJAS KLUB 2890 TATA VÁRALJA U 4

161.662

128.121

1.108.186

1.564.772

2.696.191

2.581.827

33.885

97.212

TATAI EVANGÉLIKUS KISTEMPLOMÉRT ALAPÍTVÁNY 2890 TATA BÁRÁNY U 2

258.112

318.524

TATAI GIMNÁZIUM ÖREGDIÁKJAINAK EGYESÜLET 2890 TATA TANODA TÉR 5

20.445

4.801

TATAI HELYTÖRTÉNETI EGYESÜLET 2890 TATA ADY ENDRE UTCA 23

73.005

71.867

TATAI HONVÉD ATLÉTIKAI CLUB 2890 TATA MÁJUS 1.ÚT 4

60.401

28.792

0

46.816

65.894

45.165

109.783

372.737

30.001

39.029

TATAI MEGALODUSZ ALAPITVÁNY 2890 TATA KAKAS ÚT 31

383.005

502.007

TATAI ÖREG‐TÓÉRT KÖZALAPITVÁNY 2890 TATA KOSSUTH TÉR 1.

288.832

97.851

TATAI SPORT HORGÁSZEGYESÜLET 2890 TATA CSEKE LIGET

117.157

89.592

93.886

15.192

TATAI SZENT IMRE ALAPITVÁNY 2890 TATA BARTÓK BÉLA U 1

5.751

0

TATAI TELEVIZIÓ KÖZALAPITVÁNY 2890 TATA AGOSTYÁNI 1‐3

37.903

26.386

SZÖVETSÉG TATÁÉRT ALAPÍTVÁNY 2890 TATA AGOSTYÁNI ÚT 14.

TATA KERTVÁROSI ÓVODA GYERMEKEIÉRT ALAPITVÁNY 2890 TATA DEÁK F U 1

TATAI EKLÉZSIA ALAPITVÁNY 2890 TATA KOCSI UT 15. TATAI EÖTVÖS JÓZSEF TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY 2890 TATA TANODA TÉR/GIMNÁZIUM/ 2 TATAI ESTERHÁZY ÉNEKEGYESÜLET 2890 TATA KALLÓ UTCA 8

TATAI JÓGAEGYESÜLET 2890 TATA VÁRALJA UTCA 4 TATAI JÓZSEF ATTILA KÖZÉPFOKÚ KOLLÉGIUM BARÁTI KÖR EGYESÜLET 2890 TATA TANODA TÉR 5 TATAI KENDERKE ALAPITVÁNY 2890 TATA ALMÁSI U 24 TATAI MECÉNÁS KÖZALAPITVÁNY 2890 TATA KOSSUTH TÉR 1

TATAI SPORTEGYESÜLET 2890 TATA MÓRICZ ÚT 26

www.korics.hu



TATAI TÖMEGSPORT ÉS TÁJFUTÓ HONVÉD SPORTEGYESÜLET 2890 TATA MÁJUS 1. ÚT 53/B.2/2 TATAI VÁROSI TENISZ KLUB SE. 2890 TATA FEKETE UT 9

0

206.183

213.603

265.456

TATAI VASZARY JANOS TEHETSEG GONDOZO ALAPITVANY 2890 TATA ORSZAGGYULES 4

975.759

739.205

TATA‐TOVÁROSI VIZISPORT EGYLET 2890 TATA ALKOTMÁNY UTCA 2 TISZTA FORRÁS EGÉSZSÉG‐ ÉS KÖRNYEZETVÉDŐ EGYESÜLET 2890 TATA BOTTYÁN JÁNOS UTCA 42 TISZTA KÖZÉLETÉRT EGYESÜLET 2890 TATA EGYSÉG U 10

270.341

171.482

48.862

108.950

0

0

VASZARY ALAPITVANY 2890 TATA ORSZAGGYULES T 4 VASZARY JANOS ALTALANOS ISKOLA TORNATEREM ALAPITVANY 2892 TATA ORSZAGGYULES TER 4 VÍZ, ZENE, VIRÁG FESZTIVÁL EGYESÜLET 2890 TATA VÁRALJA ÚT 4

123.898

49.682

283.033

0

47.277

43.222

ZÖLD SZIGET KÖR

100.331

144.285

18.750.463

22.679.149

ÖSSZESEN:

www.korics.hu



3.melléklet: tatai szervezetek NCA‐pályázatai 2004‐2009 Év

Pályázó

Azonosító

2004

"Bartók Béla úti Óvodás Gyermekekért

00087112004B00

2004

"Egressy Kórus Tata" Alapítvány

00256112004B00

2004

"Jázmin" Alapítvány

00092112004B00

2004

"Kéz a kézben" Alapítvány

00010112004B00

2004


00149112004B00

2004

Aranykert Kulturális és Művészeti Egyesület

00253112004B00

2004


00189112004B00

www.korics.hu

Kiírás Az NCA közép‐dunántúli regionális kollégiumának működési pályázati felhívása Civil szervezetek menedzsment típusú (nem célszerinti) működési költségének támogatása Az NCA közép‐dunántúli regionális kollégiumának működési pályázati felhívása Az NCA közép‐dunántúli regionális kollégiumának működési pályázati felhívása Az NCA közép‐dunántúli regionális kollégiumának működési pályázati felhívása Civil szervezetek menedzsment típusú (nem célszerinti) működési költségének támogatása Az NCA közép‐dunántúli regionális kollégiumának működési pályázati felhívása


Kezelő Kért összeg

Elnyert összeg

Állapot

MAK

300 000 Ft

0 Ft

Elutasított támogatási kérelem

MAK

524 000 Ft

277 000 Ft

A támogatási szerződés lezárva

MAK

300 000 Ft

0 Ft


MAK

750 000 Ft

600 000 Ft


MAK

2 550 000 Ft

1 200 000 Ft


MAK

300 000 Ft

264 000 Ft


MAK

300 000 Ft

0 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2004


00025112004B00

2004

Értük‐Velük Egyesület

01282012004B00

2004


00004112004B00

2004


00666212004B00

2004

Fellner Jakab Kulturális Egyesület

00229112004B00

2004


00117112004B01

2004

Kis Kajak‐Kenusokért Alapítvány

00155112004B00

www.korics.hu

Kiírás Az NCA közép‐dunántúli regionális kollégiumának működési pályázati felhívása A közhasznú minősítéssel rendelkező országos hatókörű civil szervezetek Szja 1%‐os kampányainak támogatása Az NCA közép‐dunántúli regionális kollégiumának működési pályázati felhívása A civil szervezetek területi és szakmai együttműködésének fejlesztése, az ehhez szükséges feltételek javítása és az érdekképviseleti célú tevékenységek támogatása Civil szervezetek menedzsment típusú (nem célszerinti) működési költségének támogatása Az NCA közép‐dunántúli regionális kollégiumának működési pályázati felhívása Az NCA közép‐dunántúli regionális kollégiumának működési pályázati felhívása



Elnyert összeg

Állapot

MAK

523 739 Ft

0 Ft


MAK

500 000 Ft

500 000 Ft


MAK

6 640 000 Ft

5 000 000 Ft


MAK

2 309 000 Ft

2 309 000 Ft


MAK

50 000 Ft

0 Ft


MAK

7 000 000 Ft

1 500 000 Ft


MAK

635 000 Ft

400 000 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2004


00005112004B00

2004


00790212004B00

2004


00070112004B00

2004


00039112004B00

2004

Segítség a Segítőknek Alapítvány az Alapellátó Intézmény támogatására

00529212004B00

2004


00147112004B00

www.korics.hu

Kiírás Az NCA közép‐dunántúli regionális kollégiumának működési pályázati felhívása A civil szervezetek területi és szakmai együttműködésének fejlesztése, az ehhez szükséges feltételek javítása és az érdekképviseleti célú tevékenységek támogatása Az NCA közép‐dunántúli regionális kollégiumának működési pályázati felhívása Az NCA közép‐dunántúli regionális kollégiumának működési pályázati felhívása A civil szervezetek területi és szakmai együttműködésének fejlesztése, az ehhez szükséges feltételek javítása és az érdekképviseleti célú tevékenységek támogatása Az NCA közép‐dunántúli regionális kollégiumának működési pályázati felhívása



Elnyert összeg

Állapot

MAK

1 750 000 Ft

1 200 000 Ft


MAK

3 000 000 Ft

0 Ft


MAK

2 600 000 Ft

2 200 000 Ft


MAK

349 000 Ft

300 000 Ft


MAK

713 664 Ft

0 Ft


MAK

1 225 000 Ft

1 000 000 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2004

Tata Barátainak Köre

00105112004B00

2004

Tata Város Vízi‐ és Szabadidősportjáért Alapítvány

00219112004B02

2004


00232112004B00

2004


00145112004B00

2004

Tatai Kenderke Néptánc Egyesület

00100112004B00

2004

Tatai Megalódusz Alapítvány

00143112004B00

2004


00191112004B00

2004

Természetes Életmód Alapítvány

00677012004B00

www.korics.hu

Kiírás Az NCA közép‐dunántúli regionális kollégiumának működési pályázati felhívása Civil szervezetek menedzsment típusú (nem célszerinti) működési költségének támogatása Civil szervezetek menedzsment típusú (nem célszerinti) működési költségének támogatása Az NCA közép‐dunántúli regionális kollégiumának működési pályázati felhívása Az NCA közép‐dunántúli regionális kollégiumának működési pályázati felhívása Az NCA közép‐dunántúli regionális kollégiumának működési pályázati felhívása Az NCA közép‐dunántúli regionális kollégiumának működési pályázati felhívása Az NCA Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiuma működési pályázati felhívása



Elnyert összeg

Állapot

MAK

459 000 Ft

300 000 Ft


MAK

2 000 000 Ft

880 000 Ft


MAK

710 000 Ft

264 000 Ft


MAK

7 000 000 Ft

2 000 000 Ft


MAK

984 000 Ft

850 000 Ft


MAK

300 000 Ft

300 000 Ft


MAK

1 092 000 Ft

900 000 Ft


MAK

5 098 000 Ft

3 000 000 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2004


00194222004B00

2004


01254012004B00

2004


00526222004B00

2004

Tiszta Forrás Egészség ‐és Környezetvédő Egyesület

00157112004B00

2004


00455212004B00

2004

Víz, Zene. Virág Fesztivál Egyesület

00050112004B00

www.korics.hu

Kiírás Az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiumának pályázata civil szervezeti tagok, munkatársak képzésének támogatására A közhasznú minősítéssel rendelkező országos hatókörű civil szervezetek Szja 1%‐os kampányainak támogatása Az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiumának pályázata a civil szervezetek szakmai tanulmányútjainak támogatására Az NCA közép‐dunántúli regionális kollégiumának működési pályázati felhívása A civil szervezetek területi és szakmai együttműködésének fejlesztése, az ehhez szükséges feltételek javítása és az érdekképviseleti célú tevékenységek támogatása Az NCA közép‐dunántúli regionális kollégiumának működési pályázati felhívása



Elnyert összeg

Állapot

MAK

4 525 000 Ft

2 500 000 Ft


MAK

480 000 Ft

480 000 Ft


MAK

475 000 Ft

0 Ft


MAK

288 000 Ft

288 000 Ft


MAK

2 107 550 Ft

0 Ft


MAK

6 720 000 Ft

1 000 000 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2004

Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület

00250112004B00

2004


00320212004B00

2005


00196/11/05B00

2005

Agostyáni Kulturális Egyesület

00324/11/05B00

2005


00059/11/05B00

2005


00078/11/05B00

www.korics.hu

Kiírás Civil szervezetek menedzsment típusú (nem célszerinti) működési költségének támogatása Pályázat a civil szervezetek területi és szakmai együttműködésének fejlesztése, az ehhez szükséges feltételek javítása és az érdekképviseleti célú tevékenységek támogatására Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi II. fordulós működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása



Elnyert összeg

Állapot

MAK

372 000 Ft

294 000 Ft


MAK

4 115 000 Ft

0 Ft


MAK

750 000 Ft

555 000 Ft


MAK

230 000 Ft

100 000 Ft


MAK

2 550 000 Ft

1 665 000 Ft


MAK

300 000 Ft

140 000 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2005

Berta Shotokan Karate Se

00082/11/05B00

2005

ÉFOÉSZ Komárom Esztergom Megyei Értelmi Sérültek és Segítőik Egyesülete

00244/11/05B00

2005


00081/11/05B00

2005


00129/23/05B00

2005

Érted, Veled Alapítvány

00049/11/05B00

2005


00681/01/05B00

www.korics.hu

Kiírás Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma pályázati kiírása civil szervezetek nemzetközi szerepvállalásának támogatására Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása



Elnyert összeg

Állapot

MAK

497 000 Ft

120 000 Ft


MAK

1 050 000 Ft

0 Ft


MAK

1 310 000 Ft

485 000 Ft


MAK

947 925 Ft

450 000 Ft


MAK

349 000 Ft

0 Ft


MAK

3 825 000 Ft

1 000 000 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2005


01935/01/05B00

2005


00378/21/05B00

2005


00111/11/05B00

2005


01781/22/05B00

2005

Géniusz Tata Városi Sakk Egyesület

00306/11/05B00

2005


00238/11/05B00

www.korics.hu

Kiírás Az NCA Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiumának 2005. évi II. fordulós működési pályázati felhívása Az NCA Civil Önszerveződés, Szakmai és Területi Együttműködés Kollégiumának 2005. évi pályázati felhívása civil szervezetek szakmai együttműködésének előmozdítására Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiumának pályázati felhívása a civil szervezetek internet hozzáférésének és használatának támogatására Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi II. fordulós működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása



Elnyert összeg

Állapot

MAK

1 000 000 Ft

500 000 Ft


MAK

3 000 000 Ft

3 000 000 Ft


MAK

4 000 000 Ft

1 585 000 Ft


MAK

800 000 Ft

800 000 Ft


MAK

257 000 Ft

133 000 Ft


MAK

4 000 000 Ft

780 000 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2005

Kálvária Utcai Óvodáért Alapítvány

00190/11/05B00

2005

KARATÉKÁK A TÖMEGSPORTÉRT ALAPÍTVÁNY

00234/11/05B00

2005

Képességfejlesztés 1990‐ 1998 Alapítvány

00208/11/05B00

2005


00264/11/05B00

2005

Komárom‐Esztergom Megyei Rákellenes Egyesület

00198/11/05B00

2005


02588/22/05B00

2005

Magister Alapítvány

00307/11/05B00

www.korics.hu

Kiírás Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiumának pályázati felhívása a civil szervezetek internet hozzáférésének és használatának támogatására Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi II. fordulós működési pályázati felhívása



Elnyert összeg

Állapot

MAK

160 000 Ft

112 000 Ft


MAK

300 000 Ft

140 000 Ft


MAK

3 960 000 Ft

816 000 Ft


MAK

580 000 Ft

357 000 Ft


MAK

500 000 Ft

210 000 Ft


MAK

596 000 Ft

0 Ft


MAK

480 000 Ft

100 000 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2005


00044/11/05B00

2005


02051/22/05B00

2005


01630/23/05B00

2005


00222/11/05B00

2005

Nemzetség a Fiatalokért Társaság

00275/11/05B00

2005

Speedy Motorsport

00259/11/05B00

2005


00135/11/05B00

www.korics.hu

Kiírás Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiumának pályázati felhívása a civil szervezetek internet hozzáférésének és használatának támogatására Az NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiumának pályázati felhívása a civil szervezetek nemzetközi szerepvállalásának támogatására Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása



Elnyert összeg

Állapot

MAK

2 500 000 Ft

1 420 000 Ft


MAK

670 000 Ft

0 Ft


MAK

290 000 Ft

0 Ft


MAK

2 900 000 Ft

1 420 000 Ft


MAK

500 000 Ft

210 000 Ft


MAK

300 000 Ft

140 000 Ft


MAK

1 088 000 Ft

498 000 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2005

Szövetség Tatáért Alapítvány

00283/11/05B00

2005

Szövetség Tatáért Alapítvány

00179/11/05B00

2005


00086/11/05B00

2005


00139/11/05B00

2005

Tata Városi Tenisz Klub Sportegyesület

00050/11/05B00

2005

Tata‐Tóvárosi Vízisport Egylet

00187/11/05B00

2005


00329/11/05B00

www.korics.hu

Kiírás Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi II. fordulós működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi II. fordulós működési pályázati felhívása



Elnyert összeg

Állapot

MAK

300 000 Ft

139 000 Ft


MAK

300 000 Ft

0 Ft


MAK

556 000 Ft

237 000 Ft


MAK

2 000 000 Ft

459 000 Ft


MAK

700 000 Ft

220 000 Ft


MAK

584 000 Ft

155 000 Ft


MAK

845 160 Ft

100 000 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2005


02534/22/05B00

2005


00120/11/05B00

2005


00257/11/05B00

2005


00083/11/05B00

2005


00054/11/05B00

2005


01938/22/05B00

2005


00252/11/05B00

www.korics.hu

Kiírás Az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiumának pályázati felhívása a civil szervezetek internet hozzáférésének és használatának támogatására Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiumának pályázati felhívása a civil szervezetek internet hozzáférésének és használatának támogatására Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása



Elnyert összeg

Állapot

MAK

500 000 Ft

0 Ft


MAK

1 300 000 Ft

0 Ft


MAK

4 000 000 Ft

880 000 Ft


MAK

300 000 Ft

140 000 Ft


MAK

1 580 000 Ft

914 000 Ft


MAK

768 000 Ft

0 Ft


MAK

640 000 Ft

166 000 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2005

Tatai Polgári Sportegyesület

00182/11/05B00

2005


00310/11/05B00

2005


00195/11/05B00

2005


00168/11/05B00

2005

Tatai Vaszary János Tehetséggondozó Alapítvány

00322/11/05B00

2005

Természetes Életmód

01627/22/05B00

2005


01154/22/05B00

www.korics.hu

Kiírás Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi II. fordulós működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi II. fordulós működési pályázati felhívása Pályázat civil szervezetek 2005. évi személyi jövedelemadó bevalláshoz kapcsolódó általános, többcsatornás kommunikációs kampány kidolgozására és megvalósítására Civil szervezetek szakmai tanulmányútjainak támogatása



Elnyert összeg

Állapot

MAK

300 000 Ft

100 000 Ft


MAK

2 334 750 Ft

740 000 Ft


MAK

2 134 750 Ft

0 Ft


MAK

3 961 000 Ft

1 420 000 Ft


MAK

1 543 664 Ft

100 000 Ft


MAK

4 750 000 Ft

1 500 000 Ft


MAK

475 000 Ft

0 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2005


02672/22/05B00

2005


00334/21/05B00

2005


00568/01/05B00

2005


02036/01/05B00

www.korics.hu

Kiírás Az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiumának pályázati felhívása a civil szervezetek internet hozzáférésének és használatának támogatására Az NCA Civil Önszerveződés, Szakmai és Területi Együttműködés Kollégiumának 2005. évi pályázati felhívása civil szervezetek szakmai együttműködésének előmozdítására Az NCA Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiumának 2005. évi II. fordulós működési pályázati felhívása



Elnyert összeg

Állapot

MAK

782 000 Ft

0 Ft


MAK

2 454 070 Ft

2 454 070 Ft


MAK

5 500 000 Ft

1 500 000 Ft


MAK

3 800 000 Ft

200 000 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2005


00354/21/05B00

2005


00261/11/05B00

2005

Vaszary János Általános Iskola Tornaterem Alapítvány

00332/11/05B00

2005


00042/11/05B00

2005


00119/11/05B00

2005


02527/22/05B00

www.korics.hu

Kiírás Az NCA Civil Önszerveződés, Szakmai és Területi Együttműködés Kollégiumának 2005. évi pályázati felhívása civil szervezetek szakmai együttműködésének előmozdítására Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi II. fordulós működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐Dunántúli Regionális Kollégiumának 2005. évi működési pályázati felhívása Az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiumának pályázati felhívása a civil szervezetek internet hozzáférésének és használatának támogatására



Elnyert összeg

Állapot

MAK

2 881 000 Ft

2 881 000 Ft


MAK

300 000 Ft

140 000 Ft


MAK

1 348 250 Ft

100 000 Ft


MAK

2 365 000 Ft

1 494 000 Ft


MAK

500 000 Ft

214 000 Ft


MAK

720 000 Ft

0 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2006


00024/11/06B00

2006

Agostyáni Kulturális Egyesület

00177/11/06B00

2006


00206/11/06B00

2006


00022/11/06B00

2006

Desperado Motoros Club

00026/11/06B00

2006

Dyslexiás, Dyscalculiás Gyermekekért Alapítvány

00139/11/06B00

2006

ÉFOÉSZ Komárom Esztergom Megyei Értelmi Sérültek és Segítőik Egyesülete

www.korics.hu

00053/11/06B00

Kiírás Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása



Elnyert összeg

MAK

408 640 Ft

223 000 Ft

MAK

230 000 Ft

100 000 Ft

MAK

2 124 750 Ft

1 375 000 Ft

MAK

300 000 Ft

100 000 Ft

MAK

1 071 000 Ft

421 000 Ft

MAK

225 000 Ft

0 Ft


700 000 Ft

Elfogadott beszámoló, lezárt támogatási szerződés

MAK

1 000 000 Ft


Állapot Elfogadott beszámoló, lezárt támogatási szerződés Elfogadott beszámoló, lezárt támogatási szerződés Elfogadott beszámoló, lezárt támogatási szerződés Elfogadott beszámoló, lezárt támogatási szerződés Elfogadott beszámoló, lezárt támogatási szerződés

Év

Pályázó

Azonosító

2006


2006


00122/11/06B00

2006


01689/23/06B00

00567/23/06B00

2006


01833/01/06B00

2006


00741/01/06B00

www.korics.hu

Kiírás Az NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiumának 2006. évi pályázati felhívása a civil szervezetek nemzetközi szerepvállalásának támogatására Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma pályázati felhívása a civil szervezetek nemzetközi szerepvállalásának támogatására Az NCA Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiumának 2006. évi II. fordulós működési pályázati felhívása Az NCA Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása



MAK

3 450 000 Ft

Elnyert összeg

Állapot

400 000 Ft


MAK

580 000 Ft

274 000 Ft


MAK

1 500 000 Ft

0 Ft


MAK

2 300 000 Ft

1 300 000 Ft


MAK

4 000 000 Ft

0 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2006


00032/11/06B00

2006


00013/21/06B00

2006

Géniusz Tata Városi Sakk Egyesület

00154/11/06B00

2006

Gyermekeink Biztonságáért, Korszerű Neveléséért Alapítvány

00315/11/06B00

2006


00182/11/06B00

2006


00324/11/06B00

www.korics.hu

Kiírás Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Civil Önszerveződés, Szakmai és Területi Együttműködés Kollégiumának 2006. évi pályázati felhívása a a részvételi demokrácia és a demokratikus intézményrendszer feltételeinek támogatására Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi II. fordulós működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi II. fordulós működési pályázati felhívása



Elnyert összeg

MAK

3 300 000 Ft

MAK

4 000 000 Ft

3 000 000 Ft

Állapot Elfogadott beszámoló, lezárt támogatási szerződés

3 000 000 Ft


MAK

296 000 Ft

100 000 Ft


MAK

299 700 Ft

0 Ft


MAK

4 000 000 Ft

1 300 000 Ft


MAK

296 000 Ft

0 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2006


00002/11/06B00

2006

KARATÉKÁK A TÖMEGSPORTÉRT ALAPÍTVÁNY

00218/11/06B00

2006

Képességfejlesztés 1990‐ 1998 Alapítvány

2006


00059/11/06B00

2006


00221/11/06B00

2006


00102/21/06B00

www.korics.hu

00283/11/06B00

Kiírás Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi II. fordulós működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Civil Önszerveződés, Szakmai és Területi Együttműködés Kollégiumának 2006. évi pályázati felhívása a a részvételi demokrácia és a demokratikus intézményrendszer feltételeinek támogatására



Elnyert összeg

Állapot

MAK

270 000 Ft

0 Ft


MAK

300 000 Ft

0 Ft


820 000 Ft


MAK

2 728 000 Ft

MAK

601 840 Ft

100 000 Ft

MAK

305 123 Ft

192 000 Ft

MAK

2 085 320 Ft

0 Ft


Elfogadott beszámoló, lezárt támogatási szerződés Elfogadott beszámoló, lezárt támogatási szerződés


Év

Pályázó

Azonosító

2006

Kőkuti Általános Iskola Kőkuti Sasok Diáksport Egyesülete

00215/11/06B00

2006

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom‐Esztergom megyei Csoportja

00270/11/06B00

2006

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom‐Esztergom megyei Csoportja

00213/11/06B00

2006


00060/11/06B00

2006


01634/23/06B00

2006


2006

Nemzetség a Fiatalokért Társaság

www.korics.hu

00228/11/06B00

00305/11/06B00

Kiírás Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi II. fordulós működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma pályázati felhívása a civil szervezetek nemzetközi szerepvállalásának támogatására Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi II. fordulós működési pályázati felhívása



Elnyert összeg

Állapot

MAK

0 Ft


758 000 Ft

MAK

397 000 Ft

120 000 Ft


MAK

1 071 000 Ft

0 Ft


MAK

3 047 000 Ft

1 928 000 Ft


MAK

1 068 000 Ft

0 Ft


100 000 Ft


90 000 Ft


MAK

MAK

2 689 500 Ft

300 000 Ft


Év

Pályázó

Azonosító

2006

OMS‐Tata Vívó Sport Egyesület

00164/11/06B00

2006

Segítség a Segítőknek Alapítvány az Alapellátó Intézmény támogatására

00238/11/06B00

2006


00090/11/06B00

2006


00110/11/06B00

2006

Tatai Evangélikus Kistemplomért

00256/11/06B00

2006

Tatai Helytörténeti Egyesület

00141/11/06B00

2006

2006



www.korics.hu

00299/11/06B00

00176/11/06B00

Kiírás Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi II. fordulós működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása



Elnyert összeg

MAK

1 964 000 Ft

689 000 Ft

MAK

300 000 Ft

280 000 Ft

MAK

872 000 Ft

623 000 Ft

MAK

1 887 000 Ft

666 000 Ft

MAK

300 000 Ft

0 Ft


MAK

840 000 Ft

0 Ft


1 010 000 Ft


100 000 Ft


MAK

MAK

4 000 000 Ft

307 000 Ft


Állapot Elfogadott beszámoló, lezárt támogatási szerződés Elfogadott beszámoló, lezárt támogatási szerződés Elfogadott beszámoló, lezárt támogatási szerződés Elfogadott beszámoló, lezárt támogatási szerződés

Év

Pályázó

Azonosító

2006


01900/23/06B00

2006


00149/11/06B00

2006


01883/23/06B00

2006


00252/11/06B00

2006


00279/11/06B00

2006


www.korics.hu

00249/11/06B00

Kiírás Az NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma pályázati felhívása a civil szervezetek nemzetközi szerepvállalásának támogatására Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma pályázati felhívása a civil szervezetek nemzetközi szerepvállalásának támogatására Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi II. fordulós működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása



Elnyert összeg

Állapot

MAK

0 Ft


1 252 300 Ft

MAK

1 630 000 Ft

100 000 Ft


MAK

1 252 300 Ft

0 Ft


MAK

429 900 Ft

0 Ft


MAK

282 000 Ft

0 Ft


1 381 000 Ft


MAK

2 134 750 Ft


Év

Pályázó

Azonosító

2006


00235/11/06B00

2006


00258/11/06B00

2006


2006


2006


www.korics.hu

01873/01/06B00

01966/22/06B00

00672/22/06B00

Kiírás Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi II. fordulós működési pályázati felhívása Az NCA Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiumának 2006. évi II. fordulós működési pályázati felhívása Az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma pályázati felhívása a nyomtatott sajtótermék fejlesztésének támogatására (NCA‐CIV‐06‐ I) Az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiumának pályázati felhívása a civil szervezetek szakmai tanulmányútjainak támogatására (NCA‐CIV‐06‐ D)



Elnyert összeg

MAK

2 924 000 Ft

977 000 Ft

MAK

500 000 Ft

0 Ft


1 700 000 Ft


605 000 Ft


250 000 Ft


MAK

MAK

MAK

4 192 000 Ft

665 000 Ft

385 000 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2006


00745/01/06B00

2006


00685/22/06B00

2006


00532/21/06B00

2006


01645/22/06B00

www.korics.hu

Kiírás Az NCA Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiumának pályázati felhívása a civil szervezetek képzésének támogatására (NCA‐CIV‐06‐B) Az NCA Civil Önszerveződés, Szakmai és Területi Együttműködés Kollégiumának 2006. évi második pályázati felhívása a részvételi demokrácia és a demokratikus intézményrendszer feltételeinek támogatására Az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiumának pályázati felhívása a civil szervezetek 2006. évi személyi jövedelemadó bevalláshoz kapcsolódó helyi, regionális vagy speciális célcsoportokat megszólító kampány kidolgozására (NCA‐CIV‐06‐G)



Elnyert összeg

Állapot

MAK

5 291 796 Ft

0 Ft


MAK

3 850 000 Ft

0 Ft


MAK

990 440 Ft

0 Ft


MAK

4 855 000 Ft

0 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2006


00224/11/06B00

2006


00768/21/06B00

2006


00242/11/06B00

2006


00160/11/06B00

2006


00880/21/06B00

2007

"Kéz A Kézben" Alapítvány

NCA‐KD‐07‐P‐ 0087

www.korics.hu

Kiírás Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Civil Önszerveződés, Szakmai és Területi Együttműködés Kollégiumának 2006. évi második pályázati felhívása a részvételi demokrácia és a demokratikus intézményrendszer feltételeinek támogatására Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Közép‐dunántúli Regionális Kollégiumának 2006. évi működési pályázati felhívása Az NCA Civil Önszerveződés, Szakmai és Területi Együttműködés Kollégiumának 2006. évi második pályázati felhívása a részvételi demokrácia és a demokratikus intézményrendszer feltételeinek támogatására Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása



Elnyert összeg

MAK

355 000 Ft

207 000 Ft

MAK

963 000 Ft

0 Ft



Elfogadott beszámoló, lezárt támogatási szerződés Elfogadott beszámoló, lezárt támogatási szerződés

MAK

1 600 000 Ft

100 000 Ft

MAK

300 000 Ft

100 000 Ft

MAK

951 000 Ft

0 Ft


ESZA

400 000 Ft

120 000 Ft

Aláírt, megkötött szerződés


Év 2007

Pályázó Által‐ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség

Azonosító NCA‐KD‐07‐P‐ 0112

2007


NCA‐NK‐07‐C‐P‐ 0238

2007

ARANYKERT Kulturális és Művészeti Egyesület

NCA‐KD‐07‐P‐ 0795

2007


NCA‐KD‐07‐P‐ 0226

2007

ÉFOÉSZ Komárom‐Esztergom Megyei Értelmi Sérültek és Segítőik Egyesülete

NCA‐KD‐07‐P‐ 0726

2007


NCA‐KD‐07‐P‐ 0059

2007


NCA‐NK‐07‐A‐P‐ 0428

2007


NCA‐KD‐07‐P‐ 0372

2007


NCA‐ÖNSZ‐07‐A‐ P‐0146

www.korics.hu

Kiírás Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása Magyarországi civil szervezetek határon átnyúló civil kapcsolatainak támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása Magyarországi civil szervezetek nemzetközi szervezetekkel való együttműködésének támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása Civil együttműködések, érdekképviseleti és egyéb hálózati rendszerek létrehozása, fejlesztése



Elnyert összeg

Állapot

ESZA

3 478 800 Ft

1 320 000 Ft


ESZA

2 960 000 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

300 000 Ft

100 000 Ft


ESZA

1 071 000 Ft

400 000 Ft


ESZA

1 646 000 Ft

620 000 Ft

Lezárt

ESZA

578 880 Ft

180 000 Ft


ESZA

3 000 000 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

4 000 000 Ft

1 520 000 Ft

Lezárt

ESZA

3 000 000 Ft

0 Ft

Elutasított


Év

Pályázó

Azonosító

2007

HÁZTŰZ‐ÖRZŐ NŐK ÉS ANYÁK EGYESÜLETE

NCA‐KD‐07‐P‐ 0441

2007


NCA‐KD‐07‐P‐ 0054

2007


NCA‐KD‐07‐P‐ 0522

2007



2007


NCA‐NK‐07‐C‐P‐ 0873

2007


NCA‐NK‐07‐C‐P‐ 0874

2007


NCA‐ÖNSZ‐07‐B‐ P‐0051

2007


NCA‐CIV‐07‐A‐ 0054

2007


NCA‐KD‐07‐P‐ 0298

www.korics.hu

Kiírás Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása Civil együttműködések, érdekképviseleti és egyéb hálózati rendszerek létrehozása, fejlesztése Magyarországi civil szervezetek határon átnyúló civil kapcsolatainak támogatása Magyarországi civil szervezetek határon átnyúló civil kapcsolatainak támogatása Belföldi döntéshozó, tanácsadó szakért. testületekben részv. ill. szektorok közötti együttműk. tám. Civil szervezetek képzésének támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása



Elnyert összeg

Állapot

ESZA

1 775 550 Ft

550 000 Ft

Lezárt

ESZA

4 000 000 Ft

1 520 000 Ft


ESZA

4 000 000 Ft

3 300 000 Ft


ESZA

2 988 000 Ft

2 988 000 Ft

Lezárt

ESZA

2 695 000 Ft

1 300 000 Ft


ESZA

2 420 000 Ft

1 000 000 Ft


ESZA

500 000 Ft

500 000 Ft

Lezárt

ESZA

4 000 000 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

3 020 000 Ft

1 140 000 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2007

Numi‐Tórem Finnugor Alapítvány

NCA‐KD‐07‐P‐ 0431

2007

2007

2007

Tata és Környéke Vendégvárók Céhe Közhasznú Egyesület Tata és Környéke Vendégvárók Céhe Közhasznú Egyesület Tata és Környéke Vendégvárók Céhe Közhasznú Egyesület

NCA‐CIV‐07‐G‐ P‐0529 NCA‐KD‐07‐P‐ 0373 NCA‐CIV‐07‐A‐ 0220

2007


NCA‐CIV‐07‐B‐P‐ 0031

2007


NCA‐CIV‐07‐D‐P‐ 0032

2007



2007


NCA‐CIV‐07‐D‐P‐ 0161

2007


NCA‐KD‐07‐P‐ 0154

2007


NCA‐KD‐07‐P‐ 0852

www.korics.hu

Kiírás Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása Civil szervezetek interneten való megjelenésének támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása Civil szervezetek képzésének támogatása Civil érdekérvényesítést és a társadalmi nyilvánosságot szolgáló projektek támogatása Civil szervezetek szakmai tanulmányútjának támogatása Civil együttműködések, érdekképviseleti és egyéb hálózati rendszerek létrehozása, fejlesztése Civil szervezetek szakmai tanulmányútjának támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása



Elnyert összeg

Állapot

ESZA

350 000 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

200 000 Ft

200 000 Ft


ESZA

300 000 Ft

100 000 Ft


ESZA

1 759 400 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

524 400 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

204 000 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

3 000 000 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

303 500 Ft

0 Ft

Érvénytelen

ESZA

840 000 Ft

260 000 Ft


ESZA

4 000 000 Ft

1 520 000 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2007


NCA‐KD‐07‐P‐ 0063

2007


NCA‐KD‐07‐P‐ 0149

2007


NCA‐NK‐07‐C‐P‐ 0622

2007


NCA‐KD‐07‐P‐ 0217

2007


NCA‐KD‐07‐P‐ 0838

2007


NCA‐KD‐07‐P‐ 0703

2007


NCA‐KD‐07‐P‐ 0232

2007

Tatai Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület


2007



www.korics.hu

Kiírás Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása Magyarországi civil szervezetek határon átnyúló civil kapcsolatainak támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása Civil együttműködések, érdekképviseleti és egyéb hálózati rendszerek létrehozása, fejlesztése Civil érdekérvényesítést és a társadalmi nyilvánosságot szolgáló projektek támogatása



Elnyert összeg

Állapot

ESZA

300 000 Ft

100 000 Ft


ESZA

1 060 000 Ft

320 000 Ft


ESZA

2 419 000 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

307 000 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

1 896 222 Ft

0 Ft

Érvénytelen

ESZA

3 961 000 Ft

1 500 000 Ft


ESZA

860 000 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

2 078 000 Ft

2 078 000 Ft


ESZA

1 356 000 Ft

1 356 000 Ft

Lezárt


Év

Pályázó

Azonosító

2007


NCA‐NK‐07‐C‐P‐ 0042

2007



2007


NCA‐ORSZ‐07‐P‐ 0219

2007


NCA‐NK‐07‐G‐P‐ 0188

2007


NCA‐NK‐07‐C‐P‐ 0574

2007


NCA‐NK‐07‐C‐P‐ 0884

2007

Tiszta Forrás Egészség‐ és Környezetvédő Egyesület


2007

Tiszta Forrás Egészség‐ és Környezetvédő Egyesület

NCA‐KD‐07‐P‐ 0248

2007

Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület

NCA‐KD‐07‐P‐ 0621

www.korics.hu

Kiírás Magyarországi civil szervezetek határon átnyúló civil kapcsolatainak támogatása Civil együttműködések, érdekképviseleti és egyéb hálózati rendszerek létrehozása, fejlesztése Országos hatókörű civil szervezetek működési támogatása Magyar‐magyar, határon átnyúló civil együttműködések támogatása Magyarországi civil szervezetek határon átnyúló civil kapcsolatainak támogatása Magyarországi civil szervezetek határon átnyúló civil kapcsolatainak támogatása Civil együttműködések, érdekképviseleti és egyéb hálózati rendszerek létrehozása, fejlesztése Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezet működési támogatása



Elnyert összeg

Állapot

ESZA

1 336 500 Ft

600 000 Ft


ESZA

2 990 000 Ft

2 990 000 Ft


ESZA

1 700 000 Ft

1 700 000 Ft


ESZA

992 800 Ft

500 000 Ft


ESZA

1 365 000 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

2 850 000 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

2 708 000 Ft

2 385 656 Ft

Lemondott

ESZA

300 000 Ft

115 000 Ft


ESZA

1 041 800 Ft

0 Ft

Elutasított


Év 2008

Pályázó Által‐ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség

Azonosító NCA‐KD‐08‐0227

2008



2008

ARANYKERT Kulturális és Művészeti Egyesület

NCA‐KD‐08‐P‐ 0250

2008


NCA‐KD‐08‐P‐ 0190

2008

ÉFOÉSZ Komárom‐Esztergom Megyei Értelmi Sérültek és Segítőik Egyesülete

NCA‐KD‐08‐0042

2008


NCA‐KD‐08‐0041

2008


NCA‐KD‐08‐0118

2008


NCA‐KD‐08‐0104

2008


NCA‐KD‐08‐0216

2008

Kis Kajak‐kenusokért Alapítvány

NCA‐KD‐08‐P‐ 0382

www.korics.hu

Kiírás Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Települési/kistérségi szintű civil érdekérvényesítést és a társadalmi nyilvánosságot szolgáló projektek támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása



Elnyert összeg

Állapot

ESZA

3 555 400 Ft

1 390 000 Ft


ESZA

1 084 000 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

470 000 Ft

150 000 Ft


ESZA

1 040 000 Ft

0 Ft

Érvénytelen

ESZA

2 132 000 Ft

730 000 Ft


ESZA

6 919 000 Ft

2 790 000 Ft


ESZA

2 310 000 Ft

1 090 000 Ft


ESZA

4 500 000 Ft

1 520 000 Ft


ESZA

500 000 Ft

150 000 Ft


ESZA

600 000 Ft

180 000 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2008


NCA‐KD‐08‐0024

2008



2008


NCA‐CIV‐08‐A‐ 0098

2008


NCA‐ÖNSZ‐08‐B‐ P‐0023

2008


NCA‐NK‐08‐C‐P‐ 0289

2008


NCA‐NK‐08‐C‐P‐ 0323

2008


NCA‐ÖNSZ‐08‐C‐ 0103

2008


NCA‐KD‐08‐0346

www.korics.hu

Kiírás Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Civil együttműködések, érdekképviseleti és egyéb hálózati rendszerek létrehozása, fejlesztése Civil szervezetek kapacitásfejlesztésének, képzésének támogatása Hozzájárulás civil szervezetek belföldi döntéshozó, tanácsadó és szakértői testületekben történő részvételéhez illetve szektorok közötti együttműködés támogatása Magyarországi civil szervezetek határon átnyúló civil kapcsolatainak támogatása Magyarországi civil szervezetek határon átnyúló civil kapcsolatainak támogatása Legalább megyei szintű civil találkozó, egyeztető fórum megszervezése Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása



Elnyert összeg

Állapot

ESZA

5 297 000 Ft

3 300 000 Ft


ESZA

2 500 000 Ft

2 500 000 Ft


ESZA

3 922 000 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

468 000 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

1 400 000 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

2 000 000 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

1 500 000 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

4 000 000 Ft

1 410 000 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2008

OMS‐TATA Vívó Sport Egyesület

NCA‐KD‐08‐0099

2008

Színes Iskola Alapítvány

NCA‐NK‐08‐A‐P‐ 0226

2008


NCA‐KD‐08‐0210

2008


NCA‐CIV‐08‐A‐ 0577

2008


NCA‐KD‐08‐0259

2008



2008

2008

2008

Tata és Környéke Vendégvárók Céhe Közhasznú Egyesület Tata és Környéke Vendégvárók Céhe Közhasznú Egyesület Tata és Környéke Vendégvárók Céhe Közhasznú Egyesület

www.korics.hu

NCA‐CIV‐08‐D‐P‐ 0194 NCA‐CIV‐08‐A‐ 0156 NCA‐CIV‐08‐F‐ 0075

Kiírás Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Magyarországi civil szervezetek nemzetközi szervezetekkel való együttműködésének támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Civil szervezetek kapacitásfejlesztésének, képzésének támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Települési/kistérségi szintű civil érdekérvényesítést és a társadalmi nyilvánosságot szolgáló projektek támogatása Civil szervezetek szakmai tanulmányútjának támogatása Civil szervezetek kapacitásfejlesztésének, képzésének támogatása Civil szervezetek stratégiai tervezésének támogatása



Elnyert összeg

Állapot

ESZA

3 000 000 Ft

600 000 Ft

Szerződéskötés alatt

ESZA

600 000 Ft

480 000 Ft


ESZA

1 285 000 Ft

430 000 Ft


ESZA

3 048 900 Ft

0 Ft

Érvénytelen

ESZA

1 428 000 Ft

400 000 Ft


ESZA

363 052 Ft

363 052 Ft


ESZA

157 500 Ft

0 Ft

Érvénytelen

ESZA

1 230 089 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

3 882 120 Ft

0 Ft

Elutasított


Év

Pályázó

Azonosító

2008

Tatai Eötvös József Tehetséggondozó Alapítvány

NCA‐KD‐08‐0331

2008


NCA‐KD‐08‐P‐ 0405

2008


NCA‐KD‐08‐0274

2008


NCA‐KD‐08‐P‐ 0118

2008


NCA‐KD‐08‐P‐ 0203

2008


NCA‐KD‐08‐P‐ 0258

2008


NCA‐KD‐08‐0183

2008


NCA‐CIV‐08‐A‐ 0637

2008


NCA‐KD‐08‐0005

2008


NCA‐KD‐08‐0003

2008


NCA‐ORSZ‐08‐ 1172

www.korics.hu

Kiírás Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Civil szervezetek kapacitásfejlesztésének, képzésének támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Országos hatókörű civil szervezetek működési támogatása



Elnyert összeg

Állapot

ESZA

5 414 400 Ft

1 810 000 Ft


ESZA

750 000 Ft

0 Ft

Érvénytelen

ESZA

5 197 000 Ft

1 620 000 Ft


ESZA

590 000 Ft

120 000 Ft

Szerződéskötési hiánypótlás alatt

ESZA

1 150 000 Ft

310 000 Ft


ESZA

500 000 Ft

190 000 Ft


ESZA

2 308 000 Ft

750 000 Ft


ESZA

628 010 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

3 482 000 Ft

1 450 000 Ft


ESZA

1 240 000 Ft

250 000 Ft

Szerződéskötés alatt

ESZA

6 109 720 Ft

1 900 000 Ft



Év 2008

2008

2008

2008

2008

2008

2009

2009

2009

Pályázó

Kiírás Civil szervezetek Természetes Életmód NCA‐CIV‐08‐A‐ kapacitásfejlesztésének, Alapítvány 0558 képzésének támogatása Civil szervezetek szakmai Természetes Életmód NCA‐CIV‐08‐D‐P‐ tanulmányútjának Alapítvány 0104 támogatása Civil együttműködések, Természetes Életmód NCA‐ÖNSZ‐08‐A‐ érdekképviseleti és egyéb Alapítvány 0225 hálózati rendszerek létrehozása, fejlesztése Magyarországi civil Természetes Életmód NCA‐NK‐08‐C‐P‐ szervezetek határon átnyúló Alapítvány 0460 civil kapcsolatainak támogatása Közép‐dunántúli regionális Tiszta Forrás Egészség‐ és NCA‐KD‐08‐P‐ civil szervezetek működési Környezetvédő Egyesület 0329 támogatása Közép‐dunántúli regionális Víz, Zene, Virág Fesztivál NCA‐KD‐08‐0291 civil szervezetek működési Egyesület támogatása 2004 – 2008 összesen: Közép‐dunántúli regionális Agostyáni Kulturális NCA‐KD‐09‐0395 civil szervezetek működési Egyesület támogatása Magyarországi civil Agostyáni Önkéntes Tűzoltó NCA‐NK‐09‐C‐ szervezetek határon átnyúló Egyesület 0221 civil kapcsolatainak támogatása Magyarországi civil Agostyáni Önkéntes Tűzoltó NCA‐NK‐09‐C‐P‐ szervezetek határon átnyúló Egyesület 0034 civil kapcsolatainak támogatása

www.korics.hu

Azonosító



Elnyert összeg

Állapot

ESZA

3 500 000 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

456 000 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

2 470 000 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

1 999 150 Ft

0 Ft

Elutasított

ESZA

655 000 Ft

290 000 Ft


ESZA

1 400 000 Ft

470 000 Ft


433 110 074 Ft

146 451 778 Ft

ESZA

273 000 Ft

0 Ft

Beérkezett

ESZA

472 000 Ft

0 Ft

Hiánypótlás alatt

ESZA

472 000 Ft

0 Ft



Év 2009

2009

2009

2009

Pályázó Által‐ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség Által‐ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség Által‐ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség ÉFOÉSZ Komárom‐Esztergom Megyei Értelmi Sérültek és Segítőik Egyesülete

Azonosító

Kiírás


Elnyert összeg

Állapot

NCA‐CIV‐09‐C‐ 0075

Civil szervezetek stratégiai tervezésének támogatása

ESZA

3 413 890 Ft

0 Ft

Beérkezett

ESZA

1 450 000 Ft

0 Ft

Beérkezett

ESZA

3 556 200 Ft

0 Ft

Beérkezett

ESZA

1 736 500 Ft

0 Ft

Beérkezett

ESZA

6 862 000 Ft

0 Ft

Beérkezett

ESZA

3 120 000 Ft

0 Ft

Beérkezett

ESZA

4 000 000 Ft

0 Ft

Beérkezett

ESZA

2 585 000 Ft

0 Ft


ESZA

2 500 000 Ft

0 Ft


NCA‐CIV‐09‐B‐ 0620

NCA‐KD‐09‐0456

NCA‐KD‐09‐0053

2009


NCA‐KD‐09‐0052

2009


NCA‐KD‐09‐0145

2009


NCA‐KD‐09‐0326

2009


NCA‐KD‐09‐0149

2009



www.korics.hu

Nyomtatott és elektronikus sajtótermék létrehozásának és fejlesztésének, valamint civil szervezetek interneten való megjelenésének támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Civil együttműködések, érdekképviseleti és egyéb hálózati rendszerek létrehozásának és működtetésének támogatása



Év

Pályázó

Azonosító

2009


NCA‐CIV‐09‐A‐ 0152

2009


NCA‐NK‐09‐C‐P‐ 0268

2009


NCA‐NK‐09‐C‐P‐ 0299

2009


NCA‐NK‐09‐C‐P‐ 0301

2009


NCA‐KD‐09‐0414

2009


NCA‐KD‐09‐0477

2009

OMS‐TATA Vívó Sport Egyesület

NCA‐KD‐09‐0244

2009


NCA‐KD‐09‐0206

2009


NCA‐KD‐09‐0201

www.korics.hu

Kiírás Civil szervezetek kapacitásfejlesztésének, képzésének támogatása Magyarországi civil szervezetek határon átnyúló civil kapcsolatainak támogatása Magyarországi civil szervezetek határon átnyúló civil kapcsolatainak támogatása Magyarországi civil szervezetek határon átnyúló civil kapcsolatainak támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása



Elnyert összeg

Állapot

ESZA

4 000 000 Ft

0 Ft

Hiánypótlás beérkezett

ESZA

1 500 000 Ft

0 Ft

Beérkezett

ESZA

2 000 000 Ft

0 Ft


ESZA

1 946 000 Ft

0 Ft

Beérkezett

ESZA

5 547 800 Ft

0 Ft


ESZA

3 570 000 Ft

0 Ft

Beérkezett

ESZA

2 200 000 Ft

0 Ft


ESZA

1 050 000 Ft

0 Ft

Beérkezett

ESZA

550 000 Ft

0 Ft

Beérkezett


Év

Pályázó

Azonosító

2009


NCA‐ÖNSZ‐09‐A‐ 0189

2009


NCA‐ÖNSZ‐09‐B‐ 0056

2009


NCA‐CIV‐09‐B‐ 0482

2009

2009

2009

Tata és Környéke Vendégvárók Céhe Közhasznú Egyesület Tata és Környéke Vendégvárók Céhe Közhasznú Egyesület


www.korics.hu

NCA‐CIV‐09‐A‐ 0151 NCA‐KD‐09‐0405


Kiírás Civil együttműködések, érdekképviseleti és egyéb hálózati rendszerek létrehozásának és működtetésének támogatása Civil szervezetek belföldi döntéshozó, tanácsadó és szakértői testületekben történő részvételének, illetve szektorok közötti együttműködéseinek támogatására Nyomtatott és elektronikus sajtótermék létrehozásának és fejlesztésének, valamint civil szervezetek interneten való megjelenésének támogatása Civil szervezetek kapacitásfejlesztésének, képzésének támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Civil együttműködések, érdekképviseleti és egyéb hálózati rendszerek létrehozásának és működtetésének támogatása



Elnyert összeg

Állapot

ESZA

2 488 512 Ft

0 Ft


ESZA

970 190 Ft

0 Ft


ESZA

2 535 900 Ft

0 Ft


ESZA

3 635 000 Ft

0 Ft


ESZA

660 000 Ft

0 Ft


ESZA

437 000 Ft

0 Ft



Év

Pályázó

Azonosító

2009


NCA‐CIV‐09‐A‐ 0043

2009


NCA‐CIV‐09‐B‐ 0392

2009


NCA‐KD‐09‐P‐ 0190

2009


NCA‐KD‐09‐0186

2009


NCA‐KD‐09‐0336

2009


NCA‐KD‐09‐0335

2009


NCA‐KD‐09‐P‐ 0167

2009


NCA‐KD‐09‐0056

2009


NCA‐KD‐09‐0004

2009


NCA‐KD‐09‐0017

www.korics.hu

Kiírás Civil szervezetek kapacitásfejlesztésének, képzésének támogatása Nyomtatott és elektronikus sajtótermék létrehozásának és fejlesztésének, valamint civil szervezetek interneten való megjelenésének támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása Közép‐dunántúli regionális civil szervezetek működési támogatása



Elnyert összeg

Állapot

ESZA

500 000 Ft

0 Ft


ESZA

170 000 Ft

0 Ft


ESZA

972 000 Ft

0 Ft


ESZA

4 563 000 Ft

0 Ft

Beérkezett

ESZA

590 000 Ft

0 Ft

Beérkezett

ESZA

1 150 000 Ft

0 Ft

Beérkezett

ESZA

980 000 Ft

0 Ft


ESZA

1 910 000 Ft

0 Ft


ESZA

2 996 000 Ft

0 Ft

Beérkezett

ESZA

1 120 000 Ft

0 Ft



Év

Pályázó

Kiírás Nyomtatott és elektronikus sajtótermék létrehozásának Természetes Életmód NCA‐CIV‐09‐B‐ és fejlesztésének, valamint 2009 Alapítvány 0929 civil szervezetek interneten való megjelenésének támogatása Országos hatókörű civil Természetes Életmód NCA‐ORSZ‐09‐ 2009 szervezetek működési Alapítvány 1138 támogatása Közép‐dunántúli regionális Víz, Zene, Virág Fesztivál 2009 NCA‐KD‐09‐0155 civil szervezetek működési Egyesület támogatása 2009‐ben, a tanulmány elkészültéig megpályázott együttes összeg:

www.korics.hu

Azonosító



Elnyert összeg

Állapot

ESZA

2 950 980 Ft

0 Ft

Beérkezett

ESZA

4 283 410 Ft

0 Ft

Érvényes

ESZA

1 500 000 Ft

0 Ft



87 216 382 Ft

4.sz. Melléklet

Társadalmi szervezet létrehozásához szükséges iratminták A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem I.

1.

a társadalmi szervezet neve: ....................................................................................................... ..............................................................

2.

a társadalmi szervezet székhelye: (irányítószám; község, város; kerület; utca, út, tér stb.; házszám; lépcsőház; emelet; ajtó) ....................................................................................................... ..............................................................

3.

a társadalmi szervezet képviselőjének neve:

_

....................................................................................................... .............................................................. 4.

a társadalmi szervezet képviselőjének lakóhelye: (irányítószám; község, _ város; kerület; utca, út, tér stb.; házszám; lépcsőház; emelet; ajtó)

5.

a társadalmi szervezet célja

_

....................................................................................................... .............................................................. 6.

az alapszabály kelte:

____ __ __ (év, hó, nap)

....................................................................................................... .............................................................. 7.

a társadalmi szervezet szervezeti egysége jogi személlyé nyilvánítása esetén

a)

a jogi személy szervezeti egység neve

_

....................................................................................................... .............................................................. b) a jogi személy szervezeti egység székhelye: (irányítószám; község, város; kerület; utca, út, tér stb.; házszám; lépcsőház; emelet; ajtó) ....................................................................................................... .............................................................. c)

a jogi személy szervezeti egység ügyintéző és képviseleti szervének neve:

www.korics.hu


_


....................................................................................................... .............................................................. 8.

közhasznú jogállás megszerzése esetén a közhasznúsági fokozat: ....................................................................................................... ..............................................................

9.

a társadalmi szervezetek szövetsége nyilvántartásba vétele esetén

a)

a társadalmi szervezetek szövetségét létrehozó társadalmi szervezetek neve: _ ....................................................................................................... ..............................................................

b) a társadalmi szervezetek szövetségét létrehozó társadalmi szervezetek _ székhelye: (irányítószám; község, város; kerület; utca, út, tér stb.; házszám; lépcsőház; emelet; ajtó) ....................................................................................................... .............................................................. c)

a társadalmi szervezetek szövetségét létrehozó társadalmi szervezetek _ nyilvántartási száma: ....................................................................................................... ..............................................................

II.

A kérelemhez csatolandó iratok: 1.

a társadalmi szervezet alakuló ülésének jegyzőkönyve

__

2.

a társadalmi szervezet alakuló ülésének jelenléti íve a tagok nevével, __ lakóhelyével és aláírásával

3.

a társadalmi szervezet alapszabálya

__

4.

a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak a tagság __ elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata

5.

a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolata

__

6.

szükség szerint a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a __ jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata

III.

7.

egyéb csatolt iratok

__

8.

szükség szerint csatolt pótlapok

__

A társadalmi szervezet csoportba sorolása a tájékoztató alapján:

__

Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy a társadalmi szervezetet nyilvántartásba venni szíveskedjék. ................................., 200..... év ........................ hó ....... nap. ..............................................................................

www.korics.hu



a társadalmi szervezet képviselője (kérelmező)

www.korics.hu



Pótlap a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez I/.../... ........................................................................................................................... .................. ........................................................................................................................... .................. ........................................................................................................................... .................. ........................................................................................................................... .................. I/.../... ........................................................................................................................... .................. ........................................................................................................................... .................. ........................................................................................................................... .................. ........................................................................................................................... .................. I/.../... ........................................................................................................................... .................. ........................................................................................................................... .................. ........................................................................................................................... .................. ........................................................................................................................... .................. I/.../... ........................................................................................................................... .................. ........................................................................................................................... .................. ........................................................................................................................... .................. ........................................................................................................................... ..................

www.korics.hu



Tájékoztató A

társadalmi

szervezet

az

alapszabályában

meghatározott

célja

alapján

a

következő

tevékenységeket folytathatja: 1. kulturális tevékenység (pl. művészeti tevékenység, kulturális örökség megőrzése, népművészet, hagyományőrzés, kisebbségi, nemzetiségi kultúra ápolása), 2. sporttevékenység (pl. sportélet támogatása), 3. szabadidős és hobbitevékenység (pl. öregdiákok, gyűjtőtevékenység), 4. oktatási tevékenység (pl. ismeretterjesztés, támogatás), 5. kutatási tevékenység (pl. természettudomány, társadalomtudomány), 6. egészségügyi tevékenység (pl. mentális és szenvedélybetegségek kezelése, lelkisegélynyújtás), 7. szociális tevékenység (pl. családvédelem, egészségkárosultak támogatása, idősek támogatása), 8. polgári védelmi, tűzoltási tevékenység, 9. környezetvédelmi tevékenység (pl. természeti környezet védelme, épített környezet védelme, állatvédelem), 10. településfejlesztési tevékenység, 11. jogvédő tevékenység (pl. állampolgári jogok védelme, fogyasztói jogvédelem), 12. nemzetközi tevékenység (pl. nemzetközi kulturális, baráti és cserekapcsolatok), 13. szakmai, gazdasági érdek‐képviseleti tevékenység (pl. munkavállalói érdekképviselet, szakmai érdekképviselet), 14. politikai tevékenység, 15. egyéb.

www.korics.hu



Alapító okirat (minta) Közhasznú egyesület alapszabálya Egyesület neve: Egyesület célja: Egyesület székhelye: Egyesület szervezete: Annak felsorolása, hogy milyen, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat az egyesület.* Az alapszabálynak tartalmaznia kell, hogy az egyesület: ‐

nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból,*

‐

vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez,

‐

gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja,

‐

közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Több tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén az alapító okiratnak tartalmaznia kell a vezető szerv: ‐

ülésezésének gyakoriságára – amely azért az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet – ülései összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára,

‐

a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére,

‐

ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző, a vezető szervektől elkülönült szerv / a továbbiakban: felügyelő szerv / létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint

‐

a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat. *

Egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a létesítő okiratnak rendelkeznie kell: ‐

a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 7. § (4) bekezdésében foglalt véleményezési jog gyakorlásának módjáról,

‐

abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják – a határozatképesség kivételével – az 1997. évi CLVI. törvény 7. § (2) bekezdés a/ pontjában foglaltakról,

‐

az 1997. évi CLVI. törvény 7. § (2) bekezdés b/‐d/ pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakról.

www.korics.hu



Jogszabály által alternatívaként előírt elemek: A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy – ennek felhatalmazása alapján – belső szabályzatának rendelkeznie kell: ‐

olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható,

‐

a vezető szerv döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,

‐

a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint

‐

a közhasznú szerezet működésének, szolgáltatási igénybevételi módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

Jogszabály által lehetővé tett tartalmi elemek: ‐

Ha nem a tagok összességéből áll az egyesület legfelsőbb szerve, a tagok által az alapszabályban meghatározottak szerint közvetlenül vagy közvetett úton választott testület.

‐

A legfelsőbb szerv összehívási jogának a tagok egyharmadához kötött arányától eltérő hányad megjelölése.

‐

Az ügyintéző és képviseleti szervek nem titkos szavazással való választásának lehetősége.

‐

Az egyesület évi költségvetésének megállapítása és az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalása hatásköreinek az egyesület legfelsőbb szervezetétől eltérő más szervére bízása.

‐

Az egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – a vagyonról szóló rendelkezés.

Az egyesület tagjairól készült nyilvántartás (mely nem nyilvános) az alapszabály mellékletét képezi.

www.korics.hu



Szervezeti és Működési Szabályzat (minta) A Tatai Civil Ernyőszervezet (továbbiakban TCE) egyesületi formában működik, vagyis jogi személy, ezért bírósági nyilvántartásba vételt igényel. Az TCE Tata civil szervezeteinek delegáltjai szabad akaratukból hozták létre. A parlament jóváhagyta a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvényt, amely elismeri, hogy a civil szervezetek, alapítványok erősítése, a szervezetek társadalmi szerepvállalásainak segítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és a munkamegosztás közös érdek. A Tatai Civil Ernyőszervezet létrehozásával elősegítjük a közös érdekeket szolgáló feladatok megoldását. A Tatai CE célja a színvonalas, összehangolt szervezeti munka biztosítása. A Tatai CE részese kíván lenni a településen azon fejlesztési folyamatoknak, amelyek a település és az itt élők javára válnak. Részt kíván venni információnyújtásban, véleményközvetítésben, valamint problémafeltárásban. A résztvevő tagok munkakapcsolatában elsődleges a stratégiai gondolkodás, a kölcsönösség, teljes körű együttműködés, kölcsönös tisztelet és bizalom. A Tatai Civil Ernyőszervezet meghatározása és ismérvei ·

A Tatai CE 2009. ……..….‐én alakult meg …… fővel a Tata Városban működő civil szervezetek delegáltjaiból.

·

A szervezet neve: Tatai Civil Ernyőszervezet

·

Székhelye:

A Tatai Civil Ernyőszervezet tagja lehet ·

A tatai civil szervezetekből 1‐1 fő delegált tag, mely személyek a település lakosságát képviselik.

A Tatai Civil Ernyőszervezet tagjainak jogai ·

A TCE ülésein tanácskozási, javaslattételi, szavazati joggal részt vehet, bármely tisztségviselő

választásában

részt

vehet

és

bármely

tisztségre

jelölhető,

illetve

megválasztható. ·

A TCE tagjai egy‐egy mandátummal rendelkeznek.

·

A tagok részt vehetnek az TCE rendezvényein és tevékenységében, valamint igénybe vehetik az általa nyújtott szolgáltatásokat.

A Tata Civil Ernyőszervezet tagjainak kötelezettségei ·

Tevékenységüket a jelen Működési Szabályzatban foglaltak szerint folytatják.

A tagsági viszony megszűnése ·

A tagsági viszony törléssel, kilépéssel szűnik meg.

www.korics.hu



·

A tagok sorából törölni kell azt a tagot, aki tevékenységével a TCE érdekeit figyelmeztetés és felszólítás ellenére sérti, a Szabályzattal ellentétes tevékenységet folytat.

·

A tagsági jogviszony törléssel történő megszüntetéséről, az elnökség javaslata alapján az TCE többségi szavazattal dönt.

·

A tagsági jogviszony a TCE határozatának meghozatala napján szűnik meg. A határozatról a tagokat írásban értesíteni kell.

·

Tagsági viszony megszűnése folytán az adott szervezetnek joga és kötelezettsége új tagot delegálni az TCE‐be.

Szervezeti felépítés Elnökség – Tagok (Küldöttek) Tatai Civil Ernyőszervezet ·

A Tatai Civil Ernyőszervezet legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttség, amely a tagok összességéből áll.

·

A Küldöttség évente legalább 2 alkalommal, illetve szükség szerint kell összehívni.

·

A tagoknak a Küldöttségi ülésre szóló meghívót, valamint a napirendet az ülés előtt 3 nappal kell megkapnia.

·

A Küldöttség döntéseit a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

·

A Küldöttség működésével kapcsolatos feladatokat 1 fő részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló, a titkár látja el.

·

A Küldöttségre a tagokon kívül további résztvevőket tanácskozási joggal meg lehet hívni.

·

A Küldöttséget az elnök, vagy az elnökség egy megbízott tagja vezeti.

·

A Küldöttség kötelező napirendi pontjai: Ø Napirend megvitatása, elfogadása Ø Az elnökség beszámolója, vezetőségválasztás esetén a választás lebonyolítása

·

A Küldöttség értékeli és megvitatja az előző ülés óta végzett munkát, meghatározza a következő időszak teendőit, az éves munkaprogramot és minősíti az éves beszámolót.

·

A Küldöttség bármely tagja jogosult a Küldöttséghez javaslattal fordulni. A Küldöttség ilyen esetben az elnök ismertetője után, egyszerű többséggel dönt a javaslat napirendre tűzéséről, vagy elvetéséről.

·

A Küldöttség üléseiről emlékeztetőt kell írni. Csatolni kell az írásban benyújtott előterjesztést, javaslatot, jelenléti ívet és titkos szavazás esetén a szavazatszedő bizottság által készített jegyzőkönyvet. Az emlékeztető elkészítése a titkár feladata.

A Tatai Civil Ernyőszervezet elnöksége ·

A Tatai Civil Ernyőszervezet elnöksége 5 tagú; 1 fő elnök, 3 fő alelnök, 1 fő titkár.

www.korics.hu



·

Az elnökség a Küldöttség által választott tagokból áll.

Az elnökség feladatai közé az alábbiak tartoznak ·

Irányítja a Tatai Civil Ernyőszervezet tevékenységét.

·

Meghatározza és folyamatosan végzi a két Küldöttségi ülés között jelentkező feladatokat.

·

Meghívások alapján részt vesz rendezvényeken.

·

Az elnökség tagjai a küldöttségi ülés előtt elnökségi ülést tartanak.

·

Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van.

·

Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazati egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

·

Az elnökségi ülésen szükség szerinti napirendi pont az elnökség tagjainak beszámolója két ülés közötti munkájáról.

·

Az elnökségi ülésről emlékeztetőt kell készíteni, melyhez csatolni kell a jelenléti ívet, valamint a beterjesztett írásos előterjesztéseket. Az emlékeztető elkészítése a titkár feladata.

A Tatai Civil Ernyőszervezet elnökének feladatai és jogai ·

A Tatai Civil Ernyőszervezet elnöke összehívja és vezeti a Küldöttségi ülést, valamint az elnökségi üléseket. Az elnökségi ülések között az elnökség nevében intézkedik és erről az elnökséget utólag tájékoztatja.

·

Irányítja és építi a Tatai Civil Ernyőszervezet tagságát, kapcsolatait.

·

Képviseli a Tatai Civil Ernyőszervezet a meghívásoknak megfelelően önkormányzati testületi üléseken,

illetve

bármilyen

rendezvényen,

amely

összhangban

áll

a

Tatai

Civil

Ernyőszervezet felvállalt feladataival, céljaival. ·

Jogosult minden olyan ügyben eljárni, amely elősegíti a Tatai Civil Ernyőszervezet törekvéseinek minél magasabb szinten történő megvalósítását.

·

Jogosult eljárni, állást foglalni – utólagos beszámolási kötelezettsége mellett ‐ minden olyan ügyben, amelyben megítélése szerint a döntés nem halasztható.

www.korics.hu



Civil Ernyőszervezet létrehozása Tata városában tanulmány

Recommend Documents