Célok és utak. I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM MÁRCIUS Galgagyörki Napló

I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM – 2011. MÁRCIUS

Galgagyörki Napló Célok és utak Sokat gondolkodtam, miről lehetne és kellene írni így a tavasz közeledtével, a tél utolsó rohamait eltűrve. Várva a természet újjászületését, remélve azt, hogy ez a tavasz elhozza kis falunk újjászületését is. Míg gondolkodtam, mit írjak mások döntöttek helyettem. Nyemecz Peti hívott, hogy valamely „falujáért tenni akaró polgár” felgyújtotta a temetők feletti száraz füves, bokros részt, és ha nem teszünk semmit, leég mindkét temető környéke. Pétert már ekkor megkérdezte pár ember, mit tegyünk…hívjuk a tűzoltókat vagy mi legyen? Sajnos senki sem azzal kezdte…csak miénk ez a temető, menjünk ki és oltsuk el mi a tüzet, mert mire a tűzoltók kiérnek, talán a temetők is leégnek. Így maradtunk ketten, kimentünk, eloltottuk. Külön köszönöm így utólag is annak a györki polgárnak, aki gondoskodott az esti programunkról és megnyugtatnám a Rákóczi út lakóit - akik felett a tűz égett -, csak mi jöttünk lefelé terepjáróval, nem a „kommandósok”, aludjanak nyugodtan… A kis esti program előtt azon gondolkodtam, ismét arról kellene írni, mennyire fontos az, hogy végre közösen dolgozva és összefogva olyan célokat érjünk el, amelyre minden galgagyörki ember büszke lehet. Nem tűztünk ki a közösség elé nagy dolgokat ebben az évben, egy lekövezett iskolaudvart és egy lecsempézett óvoda teraszt. Ha ebben az évben ezt együtt megtesszük, akkor azt gondolom sikerül majd elindulnunk egy olyan úton, amely elvezet az „élhető és szerethető faluhoz”, mint célhoz. Nem akarok szájbarágósan megint arról értekezni, mindenkinek van unokája, vagy gyermeke aki ezekbe az intézményekbe jár, nem akarom azt ecsetelni, hogy ha a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben pénzzel nem is tud mindenki segíteni, a munkáját akkor is adni tudná a közös célért. Ehelyett inkább elmesélek egy történetet egy kusza úthálózat megjárásáról, amely elvezetett egy célhoz. Sokan emlékeznek talán még arra, 2005-ig volt sportélet Galgagyörkön. Ha tömegeket nem is mozgattunk meg, akkor is kéthetente 50-100 ember lejött meccset nézni, beszélgetni, közösségi élményt megélni. Tudom a sport nem iskola, nem óvoda, nem templom, nem alapvető dolog egy falu életében, de akkor is valami, ami egy működő közösséghez tartozik. Sajnos akik az egészet mozgatták 2005-re belefáradtak, abbahagyták. Így valamivel ismét kevesebb lett a falu. 2008-ban néhányan elindultak egy ösvényen. Ezek a galgagyörki polgárok hittek abban, hogy közösen dolgozva, a gyerekekre építve elérhető az, hogy működjön ismét valami ebben a faluban. Nem máról-holnapra akartak eredményt, tudták, hogy a sikerhez munka, alázat és idő kell. Érték őket kudarcok is, de nem adták fel. Hetente jártak le saját idejükben edzéseket tartani fiúknak, lányoknak. Pénzt adtak a felszerelésekre, szponzorokat kerestek, hogy működjenek a csapatok, szülőket győzködtek, hogy fontos a sport. A „mag” – Baradlai László, Berényi Zoltán, Deme Csaba, Katona

László, Nagy Attila, Oláh Csaba, Plesz György – mellé időközben kapcsolódtak lelkes szülők is. Ezek az emberek, hitték azt, hogy a közösen végzett munkának eredménye lesz, hittek a saját és mások gyermekeiben. Ha nem is világraszóló, de azért a környéken „elhíresült” kistérségi sportrendezvényeket szerveztek, két kézilabda és négy futballcsapatot edzettek, hordtak Nagymarostól-Aszódig rendezvényekre. Ez a közösség úgy érezte többre is képes és a gyermekeink is többre képesek. Még több munkát, pénzt és energiát fektettek be. A hasonló gondolkodású acsai szülőkkel együttműködve létrehozták a váci kézilabdaklub acsai leány fiókcsapatát és elindították a pest megyei bajnokságban a 13 évesekből álló fiú utánpótláscsapatot. Sok „tamáskodó”, a közösségi összefogás eredményességét el nem hívő „szurkoló” óvta őket: ebből nem lesz eredmény, csak nagy vereségek. Ezek az emberek nem adták fel, dolgoztak tovább, mert hittek a gyerekekben, egymásban és az elvégzett munkában. Ma ott tartunk, hogy ennek a két kis falunak a közös csapata vezeti a futballbajnokságot, megelőzve olyan csapatokat, amelyek városnyi gyerektömegből válogathatnak, a miénktől jóval több pénzből gazdálkodhatnak. Gyerekeink és így a „mi kis falunk” is megelőzte többek között Gödöllőt, Pécelt, Isaszeget, Dunakeszit. Amellett, hogy mérhetetlenül büszkék lehetünk rájuk, ők és a csapatot, a közösséget működtető felnőttek példát is mutatnak nekünk. Megmutatták, hogy nem kell kishitűnek lenni, nem vagyunk másodrendű falusi polgárai ennek az országnak, ha közös és értelmes célokért összefogunk, ha képesek vagyunk együtt dolgozni, ha nem rémülünk meg az első kudarctól, ha mindegyikünk ad valami a célért – munkát, energiát, segítséget vagy pénzt ki-ki tudása és lehetőségei szerint akkor a kusza úthálózatot bejárva elérhetjük a célt, amit kitűztünk magunk elé. Ne legyünk kishitűek, higgyünk magunkban és egymásban! AKARJUNK TENNI! Matejcsok Zsolt polgármester “Az utakat sokáig nem érti meg az ember. Csak lépdel az utakon és másra gondol. Néha széles az egyik út, aszfaltos, néha rögös, barázdás, meredek. Az utakat sokáig csak alkalomnak tekintjük, lehetőségnek, melynek segítségével elmehetünk a hivatalba vagy kedvesünkhöz vagy a rikkantó tavaszi erdőbe. Egy napon megtudjuk, hogy az utaknak értelmük van: elvezetnek valahová. Nemcsak mi haladunk az utakon, az utak is haladnak velünk. Az utaknak céljuk van. Minden út összefut végül egyetlen közös célban. S akkor megállunk és csodálkozunk, tátott szájjal bámészkodunk, csodáljuk azt a rejtelmes rendet a sok út szövevényében, csodáljuk a sugárutak, országutak és ösvények sokaságát, melyeken áthaladva végül eljutottunk ugyanahhoz a célhoz. Igen, az utaknak értelmük van. De ezt csak az utolsó pillanatban értjük meg, közvetlenül a cél előtt.” (Márai Sándor: Ég és Föld – Az utak)

Galgagyörki Napló – I. évfolyam 1. szám – 2011 március

2. oldal

A kisebbségi önkormányzatok hírei Cigány Kisebbségi Önkormányzat - lejegyezte: Radics Zsoltné Oláh Emese CKÖ tag Cigány Kisebbségi Önkormányzat beszámolója a 2010. évi eseményekről és a 2011. évi tervekről A 2010 októberi választásokkor 10 képviselőjelölt indult el: Pikács Tibor, Oláh Kálmán, Radics Csaba, Oláh László, Berger Vince, id. Pikács Imre, Oláh János, Oláh Ottó, Pikács Imre, Radics Zsoltné. A négy megválasztott képviselő: Oláh Kálmán (elnök), Pikács Tibor (elnökhelyettes), Radics Csaba és Radics Zsoltné – mindannyian a Pest Megyei Roma Polgárjogi Mozgalom jelöltjeiként kerültünk be. A kisebbségi önkormányzat jogait és kötelezettségeit a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény határozza meg. Ennek alapján a kisebbségi önkormányzat kötelező feladata különösen a helyi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskörök ellátása, valamint a rendelkezésre álló források keretei között a kisebbségi oktatás és nevelés, a helyi írott és elektronikus sajtó kiadás, a hagyományápolás és közművelődés. A fentiek alapján értelemszerűen NEM FELADATA a helyi kisebbségek szociális problémáinak megoldása, mivel nem rendelkezik ehhez szükséges döntési hatáskörrel, sem anyagi forrással. A 2010 októberében megválasztott CKÖ összesen 52.655,Ft-tal vette át a cigány kisebbségi önkormányzatot. 2010 október óta további 83.000 Ft kölcsönt kellett kérjünk a nagy Önkormányzattól. Kiadásaink a mikulás csomag vásárlásból, a CKÖ tulajdonában álló gépkocsi kötelező biztosításából, útielszámolásból, pályázati regisztrációból, és az iskolások Néptáncantológia rendezvényre való eljutásának támogatásából tevődik össze. A korábbi években minden kisebbségi önkormányzat az államtól alaptámogatásként 560.000 Ft-ot kapott. Ehhez kapcsolódott a 2008-ban bevezetésre került feladatalapú támogatás, mely által akkor a CKÖ 67.000 Ft

többlettámogatást kapott. A 2009-2010-es években ez az igény nem lett benyújtva. 2010 decemberében újraszabályozták a kisebbségi önkormányzatok támogatását. Ennek alapján az alaptámogatás és a feladatalapú támogatás egymáshoz viszonyított aránya: 1/3-ad – 2-/3-ad. Az alaptámogatást 2011 februárjában meg is kapta a CKÖ, ami összesen 209.000 Ft volt (ebből már vissza is fizette a nagy önkormányzat részére a 83.000 Ft kölcsönt) A feladatalapú támogatás feltétele a CKÖ tényleges működését bizonyító, 2010 áprilisától született testületi jegyzőkönyvek megküldése a támogatási szervhez. Ezzel sajnos gond van, mivel már 2008-ban sem születtek jegyzőkönyvek, 2009-ben sem, 2010-ben csak az új CKÖ megalakulását követően. Ennek ellenére a feladatalapú támogatás igénylése benyújtásra került, de nem valószínű ennek pozitív elbírálása, ezért valószínűleg az alaptámogatásból megmaradt 130.000 Ft-ból gazdálkodhatunk 2011-ben. A 2011. évi terveinket nagyban befolyásolja anyagi helyzetünk, ezért nagyobb programokat nem tudunk megvalósítani. 2011 februárjában beindult a cigány tánc oktatás, ezt szeretnénk tovább folytatni. Idén is tervezzük támogatni mind az óvodát, mind az iskolát, meg kívánjuk ajándékozni a 14 év alatti gyerekeket mikulás csomaggal, és támogatjuk a helyi újság megjelenését. A CKÖ februárban pályázatot nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztérium „Komplex gyermek- és ifjúságfejlesztő szakmai tevékenységek programok megvalósításának támogatására”, melyben kertművelő eszközökre, virágmagokra, palántákra pályáztunk. A pályázat elbírálása április végén várható.

Német Kisebbségi Önkormányzat - lejegyezte: Nyemecz Szandra elnök A Német Kisebbségi Önkormányzat szeretné felhívni a lakosság figyelmét, hogy német nyelvtanfolyam indul! "A nyelvtanulás életünk bármely szakaszában élvezetes időtöltés lehet. Számos haszna van: elősegíti a személyes fejlődést, élménytelibbé teszi az utazást, és új karrierlehetőségeket nyit meg előttünk .A nyelvismeret külföldi utazásainkat emlékezetesebbé teheti. A nyelvtanulás továbbá már önmagában is jó agytorna, serkenti az agyműködést és bizonyítottan jó hatása van a memóriára és a kognitív készségekre. Globalizált világunkban a nemzetközi együttműködés egyre nagyobb teret kap, a nemzetközi kommunikáció egyre fontosabb szerepet játszik a társadalomban, ezzel együtt az idegen nyelvet beszélő munkaerő iránti kereslet is növekszik. A nyelvismeret sok munkahely esetében követelmény, de jelentős előnyt jelent

számos területen, így a közszolgálatban, a kereskedelemben és a tömegtájékoztatásban is. Elősegíti a földrajzi mobilitást, növeli esélyeinket a külföldi munkaerőpiacon." (Európai Bizottság) Bárki, bármely korosztály jelentkezhet, a csoportok kezdő szinttől indulnak. Az önkormányzat a tanár útiköltségét, és az óradíj felét állja, a tankönyvet, és az óradíj másik részét a tanulók. Március 12-én szombaton 3 órakor megbeszélést tartunk az iskolában, ahová mindenkit - eddig jelentkezettet és nem jelentkezettet - szeretettel várunk! Itt beszéljük meg a pontos összeget, az időpontokat, a csoportbeosztást és azt, hogy kinek mi a célja a nyelvvel (mert a tanárnő ez alapján állítja össze az anyagot). A gyerekek és a felnőttek különböző csoportokban lesznek, és szombatonként több órában tervezzük indítani a tanfolyamot.

3. oldal

I. évfolyam 1. szám – 2011. március- Galgagyörki Napló

Célunk, hogy mindenki élvezze a nyelvtanulást, izgalmasak, játékosak, kreatívak legyenek az órák, és a nyelvérzék nélküliek is örömüket leljék a nyelvtanulásban. A kiválasztott tanár nyelviskolában tanít, fiatal, kedves, dinamikus, és a legmodernebb, legkreatívabb módszereket ismeri a nyelvtanításra. Szeretné élvezetessé tenni az órákat videókkal, kártyákkal, képekkel, szituációs és izgalmasabbnál izgalmasabb játékokkal. Mindenkinek szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy az induló tanfolyam városi, és magán órákhoz viszonyítva jelentősen olcsóbban indul, így ha valaki már régebben tervezte, vagy a jövőre halogatja a nyelvtanulást, akkor érdemes most elkezdenie. MÁRCIUS 12.-ÉN 3 ÓRÁRA MINDENKIT SZERETTEL VÁRUNK AZ ISKOLÁBA! Erre a megbeszélésre mindenki, aki a tanfolyam résztvevője kíván lenni jöjjön el, hiszen a tanulók létszámától függ a képzés ára! További teendőinkkel kapcsolatban tájékoztatni a lakosságot:

is

-10.000 forinttal támogattuk a Néptáncantológia rendezvényt - támogatjuk a nyelvtanfolyam indítását - támogatjuk a helyi újság megjelenését - a jövőben szeretnénk hozzájárulni a falu szépítéséhez, német jellegű programok szervezéséhez, a helyi zenészek támogatásához, a helyi gyerekek támogatásához, illetve a jövőben induló nyelvi táborhoz is A nyelvi tábor az iskolás gyerekek részére kerül megrendezésre a nyár folyamán, angol-szlovák-német nyelven, kiegészítve mindezt helyismerettel, túrákkal, kirándulásokkal, akadályversenyekkel, számháborúkkal. A tábor célja új módszerek alkalmazásával játékos módon megtanítani a nyelvet. A táborról a későbbiekben adunk tájékoztatást. Plesz Györgynek köszönhetően a helyi könyvtár német könyvekkel is gazdagodott. Ezúton is köszönjük neki!

szeretnénk

Szlovák Kisebbségi Önkormányzat - lejegyezte: Szlifka József elnök Az előző, még Galgagyörki Hírek néven megjelent lapban tájékoztattuk a Kedves Olvasót, hogy – elsősorban nyugdíjasok részére – kezelői szintű számítógépes tanfolyamot szervezünk. Beszámolok arról – örömmel! -, hogy a tanfolyam február 14-én elkezdődött, túl vagyunk 6 foglalkozáson. A résztvevők száma 12 fő, az átlag életkor 63 év. Ebből is látszik, hogy az idősebb generáció is fogékony az újra, ha velük is törődik valaki. Élvezzük Lőrik László tanár úr előadásait (lehet, hogy Ő nem annyira ). Sokan sajnáljuk, hogy nem kezdtünk már régebben ezzel foglalkozni.

Vállalásunknak megfelelően március végén – április elején (hétvégi napon) a község bel-és külterületén szemétgyűjtést szervezünk közösen a másik két kisebbségi önkormányzattal. E munkába szeretnénk bevonni a civil szervezeteket, vállalkozásokat, valamint településünk intézményeit is. Mivel a következő Galgagyörki Napló április 10-én jelenik meg, már most kérjük a lakosságot, hogy minél többen kapcsolódjanak be a szemétgyűjtésbe, melynek pontos dátumáról plakátok segítségével, valamint a kisebbségi önkormányzatok vezetői, civil szervezetek vezetői és az intézményvezetők által tájékoztatjuk Önöket!

NÉPTÁNCANTOLÓGIA 2010 – lejegyezte: Nyilas Mária Még egy utolsó gondolat erejéig szólni kell a Néptáncantológiáról! Mint arról már értesülhettek a Galgagyörki Hírek olvasói, 2011 februárjában élménylátogatást tettünk a Budapesti Operettszínházban. A felnőtt és a gyermek néptáncantológia előadásaira összesen több, mint 30 gyermeket vittünk el szponzorált formában, jónéhány felnőtt is velünk tartott. Pár sorban visszaadni azt az élményt ami ott éri az embert szerintem képtelenség. Mindkét nap „Farsang farka” rendezvény volt az Operettszínház előtt, élő térzene, néptáncosok gyönyörű viseletekben táncoltak az utcán, így hatalmas tömegen át jutottunk a színház bejáratáig. Furcsa volt a csendesen robogó buszról leszállva ebbe a kavalkádba csöppenni, de kellően felkészült az ember fia és lánya arra, ami a zárt falak mögött zajlott. Az Operettszínház színpadán egymást váltották a nívósabbnál nívósabb csoportok és produkciók, széttapsoltuk a tenyerünket – merem remélni nem csak illendőségből! Vasárnap a mi muzsikusaink is színpadra álltak – püspökhatvani fiúk mellett 2 galgagyörki, Blaskó Tamás és Filó Tamás harmonikások is. Nekik nyereményvagy jutalomjáték volt ez a fellépés, néptáncosok között a népzenei produkció üdítő színfolt volt. (Kattogtak is a

mobiltelefonok fényképezői a tilalom ellenére! ) Úgy hallottam, fellépésük példaértékű, néptáncantológián ilyen még nem volt! A mai tinik ideáljai – Dolhai Attila, Mászáros Árpád Zsolt, Bereczki Zoltán – állnak estéről estére azon a színpadon, ahol ők muzsikáltak, a mai sikerdarabok – melyekre jegyet venni nem könnyű feladat – színhelye az, ahol meghallgathattuk őket. Bízom abban, hogy a sok, támogatással eljutott, zömmel zenét tanuló gyermek nem csak élvezte, de sokat is tanult a produkciókból. Láthatták, hogy a kitartás, a szorgalom, munka milyen eredményeket hozhat, láthatták hogy ha összekapaszkodnak, összefognak, egymásra figyelnek, s ha mindenki végzi a dolgát – lépi a megfelelő lépéseket a megfelelő helyen -, akkor micsoda produktum, eredmény születhet/születik! Köszönet a gyerekek nevében a szponzoroknak, hogy lehetővé tették az élménygyűjtést! Galgagyörk Ifjúságáért Alapítvány: 25.000 Ft, Galgagyörki Hagyományőrző Népdalkör Egyesület: 20.000 Ft, Galgagyörki Nyugdíjas Egyesület: 15.000 Ft, Gárdonyi Géza Általános Iskola SZMK: 12.260 Ft, a Cigány, a Német, a Szlovák Kisebbségi Önkormányzatok 10.000 – 10.000 – 10.000 Ft.


4. oldal

Civil szervezetek hírei Galgagyörki Sportegyesület – lejegyezte: Plesz György elnök Indul az U13-as Pest megyei bajnokság a gödöllői csoportban is, melyben jelenleg a Galgagyörki SE csapata - amelyben acsai és galgagyörki gyermekek fociznak - az első helyen áll. Az elkövetkezendő hónap mérkőzései: Mikor 2011.03.13 2011.03.20 2011.03.27 2011.04.03 2011.04.10

vasárnap vasárnap vasárnap vasárnap vasárnap

Kezdés 10:00 10:00 10:00 10:00 10:00

Hol Galgagyörk Galgagyörk Galgagyörk Isaszeg Galgagyörk

Csapatok Galgagyörki SE - Mogyoród KSK Galgagyörki SE- Kistarcsai SC Galgagyörki SE - Kerepesi SBE Isaszegi SE - Galgagyörki SE Galgagyörki SE - Hévízgyörk SC

Minden szurkolót szeretettel várunk, jöjjenek és biztassák a gyerekeket!

Nyugdíjas Egyesület – lejegyezte: Holányi Mihály elnök 2011 február 19-én a Budapesti Láng Művelődési Ház „nyugdíjas nótaénekes” meghívásnak tettünk eleget, ez az Egyesületünk életét szebbé, tartalmasabbá tevő zeneszerető gyerekeinknek is szólt. Fellépett kis vonós együttesük (Juhász Gábor, Deme Dalma, Blaskó Norbert), valamint harmonikások: Hidvégi Bálint, Blaskó Tamás, Filó Tamás. Műsoruknak nagy sikere volt, visszatapsolással örvendezett a közönség! A meghívó művészek és Egyesületünk is köszönetét fejezi ki a felkészítő tanároknak! A fellépő művészek műsora után bál kezdődött, ahol mindenki jól érezte magát, mulatott, táncolt. Késő éjszaka értünk haza Galgagyörkre. Köszönet

a szülőknek és nagyszülőknek, akik kocsikkal segítették az utazást! A műsor teljes anyagát – ami 6 órát tesz ki DVD-n megvásárolhatják Egyesületünk fotósánál Király Lászlónál 1.500 Ft/ db áron. Hagyományápolás és örökítés céljából a Galgagyörki Nyugdíjas Egyesület eszközgyűjtést szervez: régi aratási eszközök, cséphadaró. három ágú favilla, szelelő- rosta, stb Az Egyesület vezetősége előre is köszönni a gyűjtésben tenni akarók és tudók segítségét! FOTÓK: Király László

Vers mindenkinek – Tóth Árpád: Láng Eldobtam egy gyufát, s legott Hetyke lobogásba fogott, Lábhegyre állt a kis nyulánk, Hegyes sipkájú sárga láng, Vígat nyújtózott, furcsa törpe, Izgett-mozgott, előre, körbe, Lengett, táncolt, a zöldbe mart, Nyilván pompás tűzvészt akart, Piros csodát, izzó leget, Égő erdőt, kigyúlt eget;

De gőggel álltak fenn a fák, És mosolygott minden virág, Nem rezzent senki fel a vészre, A száraz fű se vette észre, S a lázas törpe láng lehűlt, Elfáradt, és a földre ült, Lobbant még egy-kettőt szegény, S meghalt a moha szőnyegén. Nem látta senki más, csak én.

5. oldal


Intézményi hírek A Liget Óvoda eseményei – lejegyezte: Sóti Mihályné intézményvezető Köszönjük a Szülőknek! 1980-tól személyes tapasztalásom alapján mondhatom, hogy a szülők mindig folyamatosan támogatták az óvodát. Társadalmi munkával, tárgyi eszközökkel, pénzbeli adományokkal járultak hozzá településünk óvodájának fenntartásához, fejlesztéséhez. Néhányat kiemelnék közülük: teljes kerítés kiépítések, terep átalakítások, facsemeték többszöri ültése, mászókák gyártása, telepítése, gázvezeték árkának kiásása, ingyenes homokszállítás, új ablakok ára, falak, nyílászárók felújításai, takarítás, rendezvények szervezése, kisebb javítások, fogyóeszközök biztosítása stb. A mindenkori segítséget irányunkba tanúsított elismeréseként és a jó kapcsolat bizonyítékának könyveltük el. Ebben az évben is szép példája összefogásunknak a 2011. január 29-én szombaton megrendezett Farsangi Bál és röviddel utána a pénzbeli és munkaóra felajánlások óvodánk teraszának felújítására. Terveink eddig mindig megvalósultak. Bízom abban, hogy fenntartónknak módjában áll ez irányú ígéretét megtartani és a helybéli gyermekek óvodai környezete tovább szépül és egyre biztonságosabb lesz. Óvodánk életéről bővebb információ, képek, video: www.gyorkovi.hu . 2011 március 14-én hétfőn és 19-én szombaton az óvoda ZÁRVA tart!

Szájról szájra! A szájról szájra járó hír segíthet a legtöbbet. Fogjunk össze a galgagyörki gyerekekért! Már három éve gyűjtögetjük az óvodában a vonalkódokat: FŐZZÖN JÁTSZÓTERET DELIKÁT 8 JÁTSZÓTÉRÉRT Minél többen szállnak be a településen a gyűjtésbe, annál nagyobb az esély a győzelemre! Egyetlenegy vonalkód se vesszen kárba, kérjük, juttassák el azokat az óvodába. FELHÍVÁS! Kezdeményezésre gyűjtést indítunk az óvoda teraszának biztonságossá, esztétikussá tételére, leburkolására, melyet anyagi nehézségek miatt eddig nem tudtunk megvalósítani. Kérünk mindenkit, hogy lehetőségei szerint támogassa ezt a kezdeményezést - pénzadománnyal - az óvodában írásban is rögzítjük! -, melyet a Galgagyörk Ifjúságáért Alapítvány számlájára lehet átutalni vagy befizetni (Takarékszövetkezet: 65900183 – 13016397). Utalás, banki befizetés esetén írják a közlemény rovatba: "óvoda terasz" ÉS/VAGY - munkával (feliratkozási lehetőség az óvodában!). A felajánlott, befizetett összegekről a kuratórium elnöke, Sóti Mihályné adójóváíráshoz szükséges igazolást tud kiállítani! Felajánlásaikat előre is köszönjük!

A Gárdonyi Géza Általános Iskola közleményei - http://www.gyorksuli.hu/ Lejegyezte: Skuczi Erika igazgató, Nyemecz J. Mária iskolatitkár A 2011.02.12-én megrendezett farsangi bál - melyen a 8. osztályosok szalagavatójára is sor került - jó hangulatban telt el. A bál színvonalát emelte a sok-sok ötletes jelmez és a 8. osztályosok nyitótánca, melyet Bátyiné Nyemecz Julianna tanított be. Köszönjük a szülők segítségét, hozzájárulását!

A bálon készült fényképek www.gyorksuli.hu honlapon.

megtekinthetők

a


6. oldal

Iskola udvarának térkövezése Szülői kezdeményezésre gyűjtést indítottunk az iskola udvarának térkövezésére. Február végéig befolyt adományok, felajánlások:

NÉV Nyemecz Erzsébet Koczman László Petri Pálné Dános János Budai József Garaba Csaba Kaliczka Viktor Matejcsok Zsolt Finish-Trans Bt. (Nyemecz János)

CÍM Dózsa Gy. út 3. Mandulás u. 6. Falujárók útja 33. Vasút u. 19. Liget u. 6. Ady E. u. 11. Ifjúság u. 12. Mácsai út 47. Vasút u. 5/a

ADOMÁNY 1.000 Ft 50.000 Ft 1.000 Ft 2 munkanap 10.000 Ft 10.000 Ft 15.000 Ft 1 munkanap és 25.000 Ft 100.000 Ft

Továbbra is kérünk mindenkit, hogy lehetőségei szerint támogassa ezt a kezdeményezést pénzadománnyal vagy társadalmi munkával! Az adományokat az iskola titkárságán lehet befizetni. Átutalást is elfogadunk, melyet a Galgagyörk Ifjúságáért Alapítvány számlájára lehet teljesíteni. Bankszámla száma: TAKARÉKSZÖVETKEZET 65900183-13016397, a közlemény rovatba kérjük, írják be: „iskola térkő”. Felajánlásaikat előre is köszönjük! FAKITERMELÉS AZ ISKOLA JAVÁRA!

KÖSZÖNET

Március folyamán sor kerül az önkormányzat erdejében fatermelésre. A kitermelt fával a gázfűtést szeretnénk kiegészíteni, így is csökkentve az iskola kiadásait. Társadalmi munkába segítőket várunk e feladat hatékony végrehajtásához!

Az Általános Iskola fűtés-bővítésében végzett önzetlen társadalmi munkáért köszönet illeti Veres Miklóst , Skuczi Lajost, Molnár Balázst, Bátyi Mihályt, Nyemec Pétert és Knetik Lászlót! ÉRTESÍTÉS

Az eddigi jelentkezők névsora: - Madarász Attila: fűrésszel - Baradlai László - Dános János - Lőrik László - Berényi Zoltán - Fülöp Zsolt - Skuczi Lajos - Nyemecz Péter: fűrésszel, emberek szállítása a helyszínre - Garaba Csaba: a kitermelt fa beszállítása - Ifjúsági Klub tagjai Várjuk még apukák, nagyapák jelentkezését. Szükség lenne még fűrészre is. Kérjük, aki vállalta/vállalja, hogy fűrészgéppel segíti a fatermelést, a gépekbe való üzemanyagról is gondoskodjon! Jelentkezni az iskolában lehet: 27/563-740 Köszönjük!

Értesítjük a tanulókat és szüleiket, hogy 2011. március 14-e (hétfő) tanítási szünet! PAPÍRGYŰJTÉS Papírgyűjtést tartunk 2011.04.20-án (szerdán). Kérjük, háztartásukban gyűjtsék a papírt! Nagyobb mennyiség esetén jelezzék az iskolában, ha a szállítással kapcsolatban segítséget igényelnek! Köszönjük! HASZNÁLT ELEMEK Tegyünk környezetünkért! Használt elemeiket az óvoda, az iskola vagy a festék-háztartási bolt gyűjtőibe juttassák el!

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Március 10-én csütörtökön 14.00 órától a galgagyörki Gárdonyi Géza Általános Iskola Szlovák nyelvvizsgaversenyt szervez az iskolában. A versenyre 7. és 8. osztályosok jelentkeztek - nemcsak a mi iskolánkból, hanem a környékről is, ahol szlovák nyelvoktatás folyik! A verseny célja, hogy a gyerekeket mintegy "főpróba"- szerűen felkészítsük magára a vizsgára (más iskolák résztvevői, más vizsgáztatók) és ne az amúgy is elég drága nyelvvizsgán próbálják bontogatni a szárnyaikat. Ugyanúgy zajlik majd a verseny, mint a Rigó utcai állami nyelvvizsga, lesz írásbeli, labor és szóbeli vizsga független vizsgabizottság előtt. Ez a verseny természetesen NEM ad nyelvvizsgát csak tapasztalatokat a jövőre nézve. A versenyt az iskola SZMK szendvicsekkel és süteménnyel, valamint a helyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat 10.000 Ft-tal támogatja. És hogy milyen lesz a verseny? Milyenek lesznek a visszhangok? Megírjuk a következő számban! Zemenné Palecska Erika szlovák tanár

7. oldal


Ajánljuk magunkat Tanulók jelentkezését várjuk a galgagyörki Gárdonyi Géza Általános Iskolába! Várjuk gyermeküket egy jól működő, családias iskolába. Iskolánk előnyei: - szlovák nemzetiségi nyelvoktatás - alap-középfokú szlovák nyelvvizsgára való felkészítés - 3. osztálytól tanítjuk az angol nyelvet - az aszódi Podmaniczky Művészeti Iskola kihelyezett tagozatán zongora, népzene és képzőművészeti oktatás folyik - „BoGár” címmel matematikaversenyt rendezünk a Boronkay Gimnáziummal közös szervezésben - szakköreink: kézilabda, labdarúgás, néptánc, felvételi előkészítő 8. osztályosok számára. Tanulóink a központi felvételin és továbbtanulás után is jó eredményeket érnek el. Alapozza meg gyermeke jövőjét nálunk! Betekintés intézményünk életébe: http://www.gyorksuli.hu/ A 2011/2012-es tanévre az 1. osztályosok beíratása: 2011.04.14-én 8.00-tól 15.00 óráig és 04.15-én 8.00-tól 14.00 óráig. További évfolyamainkra is várjuk tanulók jelentkezését! Tel.: 27/563-740; e-mail: [email protected] Adója 1%-át „hazaadhatja”

Galgagyörk Ifjúságáért Alapítvány Adószám: 18684625-1-13 Galgagyörki Sportegyesület Adószám: 19179052-1-13 Galgagyörki Nyugdíjas Egyesület Adószámunk: 18717196-1-13 Galgagyörki Hagyományőrző Népdalkör Egyesület Adószám: 18716542–1–13 Pártoló tagdíj: 4.000 Ft/fő/év.


8. oldal

Önkormányzati hírek ÉTKEZÉSI LEHETŐSÉG Az Önkormányzat döntése alapján lehetőség van arra, hogy még több gyermek részesüljön iskolai étkeztetésben. Azok a tanulók, akiknek szülei gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, ingyen étkezésre jogosultak. A három és több gyermekesek a tényleges ár 50 %-át fizetik, ami 160 Ft/nap, a kedvezményekre nem jogosult tanulók 320 Ft/nap fizetnek. Alsó tagozatosok abban az esetben ebédelhetnek, ha napközisek. Felső tagozatosoknak nem kell napközisnek lennie ahhoz, hogy ebédet igényelhessen! Jelentkezés az iskola titkárságán személyesen vagy telefonon: 27/563-740. Az ebéd árát utólag kell majd csekken befizetni.

2011 április elsejétől felnőtt étkezésre is lesz lehetőség. Az ételt az óvoda konyhájáról lehet elvinni. Az ebéd ára 650 Ft lesz. Fizetni a hivatal pénztárából kapott csekkre kell a hónap elején - a leadott rendelés függvényében. A rendelés módja: - a rendelési szándékot a hivatalba jelezzék telefonon minden (megelőző) hónap 20-ig, hogy hány adagot kérnek, azt is szíveskedjenek jelezni! - a szándék alapján a hivatalsegéd kiviszi a rendelési lapokat, a csekket. - a csekket minden hónap 5-éig kell befizetni.

Az áprilisi étlapot összeállította: Kalocsainé Király Andrea.

Elegendő rendelés esetén akár a kiszállítást is megoldjuk!

ÉTLAP 2011.április 04.01. péntek Csurgatott tojásleves Pásztortarhonya Káposztasaláta 04.07. csütörtök Grízgombóc leves Sárgaborsó főzelék debreceni 04.13. szerda Tárkonyos raguleves Sörkifli

04.19. kedd Bableves Kakaós csiga 04.29. péntek ABC leves Zöldséges sertés rizottó uborkasaláta fenntartjuk!

04.04. hétfő Tejfölös gombaleves Burgonyás tészta savanyú uborka 04.08. péntek Rántott leves pirított kocka Rakott kelkáposzta 04.14. csütörtök Zöldségleves Töltött paprika

04.20. szerda Hagymakrém leves Rakott burgonya Céklasaláta

04.05. kedd Gyümölcsleves Rántott szelet rizi-bizivel céklasaláta

04.06. szerda Kolbászos lencseleves Máglyarakás

04.11. hétfő Csontleves Szárazbab főzelék Virsli pörkölt

04.12. kedd Meggyleves Sült tarja burgonyapürével Sült csemege uborka

04.15. péntek Magyaros burgonyaleves Sajtos-tejfölös lángos

04.18. hétfő Daragaluska leves Csirkepörkölt kagylótésztával savanyú uborka

04.27. szerda Májgaluska leves Zöldborsó főzelék vagdalt

04.28. csütörtök Frankfurti leves Meggyes pite

Ebéd megrendelhető: 27/563-750

Az étlapváltozás jogát

ÉRTESÍTJÜK A LAKOSSÁGOT, HOGY 2011 MÁRCIUS 16 ÉS ÁPRILIS VÉGE KÖZÖTT A KÉMÉNYSEPRŐ VÁLLALAT MUNKATÁRSAI JÁRJÁK TELEPÜLÉSÜNKET! KÉRJÜK, TEGYÉK LEHETŐVÉ MUNKAVÉGZÉSÜKET!

9. oldal


Önkormányzati hírek Ismételten az adósságkezelésről Az adósságkezelési szolgáltatás lakhatást segítő szociális ellátási forma. A jogosult három feltételnek kell egyidejűleg megfeleljen: 1. Egyféle tartozása meg kell haladja az 50.000 Ft-ot és legalább 6 havinak kell lennie, vagy díjtartozás miatt a szolgáltatását kikapcsolták 2. Családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg az 57.000 Ft-ot, egyedül élő esetén a 71.250,- Ft-ot. 3. Lakásának alapterülete nem lehet nagyobb: - 1-3 személy esetén 85 nm-nél - 4-5 személy esetén 100 m2-nél - 6 személy esetén 120 m2-nél Amennyiben a feltételek közül csak egy is hiányzik, a jogosultságot nem lehet megállapítani. Az adósságkezelésbe bevonható adósságtípus: vezetékes gázdíj, áramdíj, víz és csatornahasználati díj. A támogatás mértéke: az összadóság 75 %-át, de max 300.000,- Ft-ot, az önkormányzat rendez, a 25 %-át kell az ügyfélnek (részletekben is lehet) Az önkormányzat csak abban az estben fizet, ha az ügyfél a saját részletét már rendezte, és annak igazolását bemutatta a hivatalba. Benyújtandó dokumentumok: kérelem formanyomtatvány, jövedelemigazolások, amennyiben nincs bejelentett állása, akkor a munkaügyi központ igazolását, hogy regisztrált munkanélküli, lakás nagyságát hitelesen igazoló okirat, utolsó közüzemi számlák.

A Képviselő-testület 2011 február 25-i ülésén hozott döntései A testület módosította a térítési díjról szóló 3/2011. (I.29.) Kt. számú rendeletét. Vendég étkező esetén az ebéd térítési díja 650,- Ft/fő/nap. A Képviselő-testület elfogadta a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 9/2011. (II.28.) Kt. számú rendeletét. A rendelet értelmében a gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A gyermek szociális helyzete alapján való jogosultság. Annak jár, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 37.050,- Ft-ot, egyedül élő esetén a 39.900,- Ftot. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek jogosult ingyenes tankönyvellátásra, óvodai általános iskolai ingyenes étkezésre, évente két alkalommal kiegészítő támogatásra, melynek összege 5.800 Ft/alkalom. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás:

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelet hozzátartozó részére, aki a gyermek tartására köteles és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban részesül. Összege: 6.720,- Ft/hó Óvodáztatási támogatás: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek szülője részére, aki a három, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik a gyermeke óvodába járatásáról. Összege: 20.000,- Ft. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Azután a gyermek után adható, akinek gondozója időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve családjában az egy főre jutó jövedelem 42.750,- Ft alatt van, egyedülálló esetén 57.000,- Ft. alatt. Összege alkalmanként: 3.000 -10.000,- Ft. A támogatás természetbeni ellátás formájában is adható, kötelező természetben adni annak, akinek tartozása van az önkormányzat felé. Gyermekjóléti szolgálat: Az Önkormányzat a gyermekjóléti szolgálat feladatainak ellátását az „Együtt a Gyermekekért Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat útján biztosítja. Czerovszkiné Szokol Noémi családgondozó heti két alkalommal a Polgármesteri Hivatalban. A fenti ellátások iránti kérelmet az önkormányzat által meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez minden esetben csatolni kell a jövedelemigazolásokat, amennyiben nincs állása, akkor a munkaügyi központ igazolását, hogy regisztrált munkanélküli, továbbá a gyermekelhelyezésről, vagy annak beadásáról szóló bírósági dokumentumot. A testület elfogadta a házasságkötésről és egyéb családi eseményekről szóló 10/2011. (II.28.) Kt. számú rendeletét. A rendelet értelmében az önkormányzat által kijelölt házasságkötő teremben (Rákóczi u. 12.) történő házasságkötés és egyéb, az anyakönyvvezetőt igénylő családi esemény megtartása ingyenes. Az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül történő házasságkötésen és egyéb családi eseményen való közreműködés 10.000,- Ft. Szabados Adrienn jegyző „Együtt a gyermekekért” Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat félfogadási ideje: szerda: 8.00-16.00 és péntek 8.00-14.00 mobil: 30/497-74-89- Czerovszkiné Szokol Noémi Vargáné Szabó Gabriella védőnő fogadóideje szerda (mobil: 20/411-17-83) 9.00-10.00: tanácsadás várandós anyukáknak 10.00-11.00: gyermekorvossal közös tanácsadás egészséges gyermekeknek 11.00-12.00: önálló csecsemő-és gyermek tanácsadás


10. oldal

TALENTUM Igaz mese Beszélgetés Pál Katalinnal és Pál Lajossal Bekapcsoltam a diktafont. Fogadkoztam, hogy fél órányi beszélgetést rögzítek, abba sűríttetem velük életük történetét. 2 db A/4-es oldal … mi fér arra? Az Ő életük biztos nem! Nagy utazók Ők e világban, tele kalandokkal – melyek édesek … és keserédesek. Gondoltam sokat tudok már Róluk, most belátom, hogy nem eleget! Pál Lajos és Pál Katalin már egy évtizedet maguk mögött tudhatnak magyarországi lakosként, megérkezésük óta példaértékűen megmozdult, fellendült a környéken a népzenei, zenei élet. Hogy honnan érkeztek, s hogy hová tartanak… erről is kérdeztem őket.

Visk P.K.: Mindketten Viskről származunk (Ukrajna, Kárpátalja, Huszti járás – szerk.). Lajos bátyja, Károly igazi őstehetség volt, az egész zenei élet tőle indult el Visken: oktatott, a helyi zenei élet vezetője volt, a keze alatt rengeteg zenekar és zenész nevelkedett ki. A mi családunkban senki nem foglalkozott zenével, én Károly hatására kezdtem zenét tanulni általános iskolásként. Zongoráztam. Lajos csak később kezdett a zenével foglalkozni. Mi magyarok kisebbségen voltunk Ukrajnában, úgyhogy megtanultuk azt, mit jelent a kisebbségi kultúrát ápolni. Ezért szorgalmazzuk ezt itt Magyarországon is. P.L: Későn kezdtem zenével foglalkozni. Azt láttam, hogy ez egy igen kemény munka, a bátyám igen megdolgozik a lagziban, a bálban… Zeneoktatás igazából nem volt, a bátyám ment oda ahová hívták, felült a kis biciklijére, lekottázta azt, amit kértek – ugyanis kotta sem volt! -, nem volt számára probléma hogy egy Beethovent vagy egy Mozartot vagy egy népdalt! Lekottázta, s ott rögtön meg is tanította. Ha csak a magam osztályáról beszélek, az 1951-es születésűek mind kiváló zenészek lettek – mindennek ellenére. Mifelénk úgy van, hogy az embernek van egy „rendes” végzettsége, egy egyetem, pl. a falusi kántor az magyar nyelv és irodalom tanár, az iskola igazgatója matematika szakos tanár és kiváló harmonikás, stb. Több lábon kell állni. Tudni kell énekelni, zenélni, táncolni és még valami mást is… ez nem nagy kunszt! Ez a természetes.

Tempó P.L.: Hétfőn egész nap tanítunk, este 6-tól 8-ig kórust vezetünk, kedden egész nap tanítunk, majd este az aszódi kórust vezetjük, utána este 9-ig a püspökhatvaniakkal dolgozunk, szerdán egész nap tanítunk, este Veresegyházán hagyományőrzés Széphalmi Zoltán örökös aranysarkantyússal, ez így megy a hét minden napján. Hétvégén fellépés, zsűrizés vagy utazunk Kárpátaljára, nem hagyhatjuk az otthoniakat! Visszajárunk tanítani, a portát rendbe rakni. Otthon még keményebben dolgoztunk – hiszen fiatalabbak is voltunk.

P.K.: Valahogy a génjeinkbe bekódolták, hogy ott a nagy Szovjetunióba csak úgy tudsz megmaradni, ha következetesen csinálod a magad dolgát! Legyen az tanítás, házimunka, földművelés, család, bármi. Az hogy válás!? Az nem divat mifelénk! Amikor Magyarországra kerültünk s Hévízgyörkön elkezdtem tanítani, akkor otthagyott a gyerek, mondta a szülője, hogy nem bírja a tempómat. Én meg elcsodálkoztam, hogy hogy nem bírja? Én itt még visszafogtam magamat! Változtatnom kellett, változtam is nagyon sokat, nem tudok a szerint a követelményrendszer szerint dolgozni, mint otthon. Ha én otthon azt mondtam a gyereknek, hogy fekete, akkor az fekete volt. A szülő teljes mértékben ránk bízta a gyereket. Ha azt mondtam a gyereknek hogy most ezt csináld, akkor azt csinálta. S nem jött a szülő másnap, hogy jaj hát elfáradt a gyerek, nem bírja, vagy nem volt sikerélménye, most akkor talán hagyjuk abba.. Nem is értettem itt, mi az hogy sikerélmény? A gyereknek az a kötelessége, hogy tanuljon. Aztán jön a sikerélmény! Az én lányom úgy ment zongoraórára (Pál Eszter zongoraművész, népi ének tanár), hogy kitámasztotta a lábával az ajtót, hogy ő márpedig nem megy! Mert hogy ez munka, nem is kicsi munka. Győzködtem, hogy még ezt az órát próbáljuk meg, még ezt… és egyszer csak nem kellett neki mondani, hogy menni kell, hanem ment. Nem kell mindenkinek zenésznek lennie. Ha van valami plusz – mint a zene –, azon keresztül megszokja, hogy van egy kötelesség, egy feladat. Fontos hogy ehhez társuljon a szülő részéről számonkérés. Így egy idő után a gyerek megszokja, hogy feladata van, neki is van kötelessége. Ennek mind előnyét élvezi majd tanulmányai és élete során! P.L.: Én kettő infarktus és egy bypass szívműtét boldog tulajdonosa vagyok és ugyanannyit dolgozom, ha nem többet, mint azelőtt. Megtanultam dolgozni, hogy kötelességem van a saját fajtám előtt. Legyen az magyar, cigány, szlovák nemzet, azt meg kell tanulni tisztelni, de azt csak úgy lehet, hogy megtanulom a kultúráját. Én azért erőltetem, szorgalmazom, hogy restauráljuk a szlovák dalokat, dallamokat – már vagy 60-at! -, meg vegyük már fel a népviseletet… mert sokaknak bizony eszükbe sem jutna, utána meg hú de jó, de szép, de gyönyörű. P.K.: Hangsúlyozom: nem mindenkiből kell zenészt nevelni. Az általános alapműveltséghez, kultúrához hozzátartozik, hogy zenéljen vagy sportoljon vagy …. Valamit csináljon, de ne üljön délutánonként órák hosszat a számítógép előtt! Mi ezt a vonalat képviseljük és ettől nem tágítunk! P.L.: Mert nem is tudunk máshogy dolgozni!

Péterfalva P.K.: Felsőfokú végzettségem után tanítani kezdtem, Lajos

11. oldal


számos-számtalan végzettsége után a Kijevi Opera karnagya lett – képzelheted mit jelentett ez egy kárpátaljai magyar gyereknek! A karrierje kezdetén a szülei lebetegedtek, ő pedig letette a karnagyi pálcát és hazajött a szüleit ápolni és tanítani kezdett. Aztán összeházasodtunk és nem ment vissza. Viskről Péterfalvára – ami 5 km-re van a magyar és a román határtól is - már együtt mentünk tanítani, Lajos ott volt zeneiskola igazgató 14 évig. Nem is a zeneiskola volt az igazi kihívás! Péterfalvának volt egy nagyon jól működő TSZ-e – Ukrajnában is országos szintű volt! -, s ez a TSZ működtetett egy 100 tagú népi együttest. (Péterfalvát egyébként kb. akkora léptékűnek képzeld, mint Püspökhatvant!) 50 fő táncossal, 50 fős kórussal, zenekarral, ruhatárral…. 1993-ban e népi együttessel kaptuk a Pro Cultura Hungarica díjat, amit még Andrásfalvy Bertalan adott át. Lajos közben vezette Ungváron a Megyei Szimfonikus Zenekart, a Járási Kamarazenekart, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán óraadó tanár volt…

kellett menni, haza, megünnepelni, díjat átvenni…. Voltunk vagy 500-an. Az „Európa Díj a népművészetért” díjat Helmut Kohl kancellár tanácsadója jött átadni. Hazajöttünk és meséltem egyik tanítványomnak Kékesi Petinek, hogy hol jártunk és mit kaptunk, ő erre megkérdezte, hogy ők mikor lesznek Európa Díjasok? Mondtam, hogy nemsokára, csak gyakorolni kell!

Mivel Lajos volt a zeneiskola igazgatója engedélyt kaptam – illegálisan –, hogy a Kodály módszer szerint tanítsak. Kaptunk ellenőrzést, nem tudták hová tenni az általunk alkalmazott módszert, de látták az eredményt, így hát békén hagytak minket. Nehéz körülményeik között hatalmas eredményeink voltak Valóban nehéz idők jártak: az én férjem igazgatóként, tanárként másfél évig úgy ment be dolgozni, hogy senkinek nem tudott fizetést adni, beleértve magunkat is! (Ezt azt hiszem itt Magyarországon el sem tudjátok képzelni! És ez akkor országszerte így volt nálunk, nem helyi jelenség volt!) Senki nem hagyta ott a tanítást, mindenki végezte a munkáját, hangsúlyozom: másfél évig volt ez az állapot. Mi sem tudtuk hogyan tovább? Üzemanyagkereskedelemmel kezdett foglalkozni, mindenki ezt csinálta akkor, aki életben akart maradni. Felvásárolta az üzemanyagot, elvitte a határhoz, eladta, majd újabb fuvar. Nappal meg tanított. Utána pékséget csináltunk az udvarunkon, nappal tanítottunk, éjszaka meg … Hajnalban amikor elment a szállítóautó akkor átöltöztünk … és kezdődött a nap. Aztán eljött az a pont, hogy nem bírtuk tovább. A gyerekeink akkor már Magyarországon tanultak, az otthonunk azonban ott volt, ott van! Őrlődtünk, hogy otthagyjuk vagy cserbenhagyjuk az ottaniakat, mégis léptünk! Pénteken még mindketten letanítottuk az óráinkat, szombaton már Magyarországon voltunk, hétfőn munkába álltunk a Podmaniczky Művészeti Iskola tanáraiként. Ezek nem könnyű döntések voltak!

Eredmények P.K.: Alig jöttünk el Kárpátaljáról, kaptunk egy levelet, hogy 1500 pályázóból – hangzási pályázóból – elsők lettünk Európában, Európa Díjat kaptunk. Fel se tudtuk fogni! Hamburgban van egy Alfred Töpfer Alapítvány, ők Európa kisebbségeit pályáztatják. Küldeni kell egy hangzó anyagot, hogy így énekelsz, úgy zenélsz… Az MTA egykori tagjának, Kriza János néprajzkutatónak a lánya, Kriza Ildikó felvette egy munkánkat és a tudtunkon kívül elküldte Hamburgba. Így lettünk mi 2000-ben – tudtunkon kívül – pályázók … és egyedüli nyertesek! Pedig az már annak az időszaknak a felvétele volt, amikor nem volt fizetés! P.L.: Szóval alig, hogy Magyarországra jöttünk, vissza

P.K.: 15 éve csinálunk Péterfalván nyári táborokat, ezt Rónai Lajossal kezdtük el, akkor még nem is gondoltuk, hogy Rónai Lajos igazgatónk lesz! A 15 évnek köszönhető, hogy szeptembertől hivatalosan is van magyar népzene oktatás Péterfalván! Ez egyedülálló! Aszódról vittem a tantervet, lefordították ukránra, s már bizonyítványt kapnak a gyerekek! Mi Kárpátalján kisebbségben éltünk és megküzdöttünk a fennmaradásunkért. Milyen érdekes párhuzam: Galgagyörkön alig hogy megérezték a veszélyét annak, hogy elveszíthetik a zenei képzést, rögtön megmozdult a falu, a szülők! Mert fontosnak érzik! Ha van egy ilyen nagy kényelem az embereken, akkor úgy elvannak, de amint megérzik a veszélyt akkor mozdulnak, feltéve ha értéknek tartják azt, amit elveszíthetnek!

Szalonna és a Kicsi P.K.: István (Szalonna) fiunk a Magyar Állami Népi Együttes vezető prímása, Eszter (a Kicsi) következetesen járja a főiskolákat, akadémiákat, tanul és tanít. Járják a maguk útját. Sokat dolgoztak érte. Most jön a siker. Pisti 4 hónapig Amerikában, utána Japánban, s már jó párszor zenélt Károly herceg külön meghívására. Eszter pedig – Kriza Ildikó nyomdokain  – suttyomban beadta a Zeneakadémia frissen indult népzene tanszakára a felvételi lapját, de Pistiét is .. így történt az, hogy Pistit felvették a Zeneakadémiára, közben maga sem tudta, hogy felvételizik…. A család a legfontosabb, mindenek felett az első. Bár bevallom, nagyon nehéz összeszervezni egy szimpla vasárnapi ebédet is vagy pár együtt töltött órát. Kívülálló gondolhatja, hogy ez így nem is család. Néha nem is a gyerekek elfoglaltsága miatt nem tudunk találkozni, mivel mi is igen intenzív életet élünk. Viszont van egy nagyon fontos kapocs: a zene. Ez az, ami összeköt minket. Vannak az évnek bizonyos szakaszai, melyek csak a családé! Ez a karácsony és a húsvét. Olyankor mind együtt vagyunk, otthon, Kárpátalján, rokoni körben. Amit csinálunk, ahogy élünk … A gyerekeink a visszaigazolás arra, hogy családunk van, hogy amit csinálunk azt jól csináltuk, jól csináljuk. Az Ő történetük könyveket töltene meg, kérdeztem is Katit, nem gondolta, hogy egyszer le kellene írni, meg kellene írni életük történetét? Mondta, majd ha nyugdíjas lesz, de gyűjti hozzá a cikkeket, anyagot, mindent eltesz precízen! Kikérdeztem iskoláikat és felsoroltattam velük díjaikat. Reménytelen vállalkozásnak érzem, hogy hiánytalanul mindet felsoroljam! A sok-sok képzettség-végzettség és díj mellett számukra mégis a legfontosabb a MUNKA. Hát arról írtam, így adván vissza azt, kik is Ők valójában. Mert ilyen egy igaz mese. lejegyezte: Nyilas Mária


12. oldal

Egyházi hírek Egyházi alkalmak Galgagyörkön Evangélikus Istentisztelet: minden vasárnap 11 órakor (Pintér János lelkész) Katolikus Szentmise: minden vasárnap 9 órakor (Kovács Zoltán plébános) Baptista Istentisztelet: minden vasárnap 14.30-kor (Urbán Gedeon lelkipásztor) Evangélikus Egyház hírei - lejegyezte: Pintér János lelkész Köszönjük az Önkormányzatnak és főleg azoknak, akik kitakarították azt a sok szemetet, amit a temetőből a kerítésen keresztül többen kidobáltak. Nyomatékosan kérjük, hogy a jövőben ezt senki ne tegye, hanem vegye a fáradságot és vigye a kijelölt helyre a szemetet. Mindenki törekedjen arra, hogy természetes magától elbomló - anyagokat hozzon a temetőbe. Ami pedig nem bomlik el, gyűjtse szelektíven! Vannak kihelyezve zsákok és felirat, hogy mit lehet bele tenni.

Ha a koszorúk kidobásra kerülnek - korábban presbiteri határozat volt, hogy mindenki maga gondoskodjon ezek elszállításáról, vagy ha már nem teszi, akkor kérjük ne mással keverve! - a gödör szélére, egy kupacba rakják! Úrvacsorai alkalmak: minden hónap első vasárnapján és a nagy ünnepek első napján.

Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól (Jn. 17,15) Ahogyan senki az emberek közül nem kérte Jézust, hogy meghaljon – még az ellenségei is inkább azt várták, hogy álljon az oldalukra, úgy nem valószínű, hogy bárki, akár a tanítványok közül egy is arra vágyott volna, hogy azonnal vegye magához az Atya. Persze, ha már meg kell halni, akkor jobb lenne azonnal ott folytatódnia az életünknek. Vagy ahogyan Pál apostol mondja: nem szeretném levetni a régit (vagyis nem szeretne meghalni), hanem rávenni az újat. Jézus imádsága, hogy kérnénk tőle az ellenkezőjét, hogy vegyen ki a világból, szólítson magához azonnal, a mi oldalunkról nem megalapozott. Mi itt a földön szeretnénk jobban és boldogabban élni, s ez természetes. De akkor honnan vette Jézus, hogy bárki is kérné az Atyát vegye el az életét? Hát nem tőlünk! Az Atya akaratába simul bele a Fiú kérése. Már hosszú idő óta meggyőződésem, hogy részünkről nem megalapozott énekelni akár temetésen is: elég immár! Legtöbben inkább arról igyekeznek meggyőzni, hogy a hozzátartozójuk még szeretett volna élni, még akkor is, ha mégoly nyomorult volt az élete. Aki pedig betegsége és nyomorúsága, akár nagy fájdalma miatt panaszkodik, akár joggal is, az sem halálát, hanem gyógyulását várja. Vedd el életemet – vegyél ki a világból – kérés részünkről nem megalapozott. Jézusnak felesleges volt kérnie az Atyát arra, hogy ne vegyen ki a világból hiszen mi is ezt szeretnénk. Amikor beszélek a gyerekeknek arról, hogy Jézus bármikor visszajöhet és akkor vége a világnak és egy új kezdődik, a legtermészetesebb reakció: jaj még ne jöjjön vissza, én itt szeretnék a földön élni! Ha az idős vágyakozik odaátra, akkor sem gondolja többnyire komolyan. Egyre inkább az az érzésem, hogy nem is biztos, hogy mindenki a mennybe szeretne jutni. Helyette itt szeretne boldogan és örökké élni, csak minden bajtól és gondtól mentesen. A Jehova tanúi hódításának épp ez a titka, mert ők ezt ígérik azoknak a szerencsétleneknek, akik itt szeretnének örökké inkább élni. Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. Jézus, amikor ezt kérte az Atyától, nem ígérte s nem is kérte, hogy hívei örökké hadd

maradjanak itt a világban. Mégis mindenkori és mai kísértése a hívőknek, hogy úgy rendezkedjenek be, mintha itt lenne a „maradandó városunk”. Ha pedig az ember csak arra koncentrál és arra vágyakozik ami még nincs, akkor pedig elszalasztja a jelen soha vissza nem térő alakalmait! Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. Ha a mondat első része részünkről nem is megalapozott, a második fele, ha már itt kell élnünk, nagyon is fontos. Több szempontból is. Mert ahogyan az Atya teljesítve a Fiú kérését megőriz és megóv a gonosztól, az példa a többieknek. Ha az Atya azonnal kivenné mindazokat akik éppen hisznek benne, akkor honnan látná a világ milyen Krisztus követőnek lenni. Egy részének olyan romantikus lenne, másik része nem látná, hogy mégis van eredménye ennek az imádságnak. De hogyan is őriz meg az Atya a gonosztól? Hát ugyanúgy, ahogyan a 12-őt. Csak annyi eredménye van ennek az „őrzésnek”, mint Jézus imádságának Péterért. Mit mond: imádkoztam érted, hogy el ne fogyjon a te hited. S hitnek nevezhető az amikor háromszor is megtagadja? Még egy mustármagnyi sem. De ez éppen alátámasztja Jézus korábbi mondatának helyességét: ha akkora hitetek lenne, mint a mustármag.... Szóval elég még kevesebb is, a mustármag túl nagy a mi hitünkhöz képest. De ebből viszont az látszik Isten igaza, amit a panaszkodó Pál apostolnak többször is elmondott: elég neked az Én kegyelmem. Jézus imádsága nyomán az Atya megtart mégis. De hogyan? Úgy hogy véget ér az életünk. Úgy hogy gyakran elkeseredünk. Úgy hogy gyakran nem értünk egyet és nem vagyunk egyek még Krisztusban sem. Úgy hogy túlzottan alkalmazkodunk a körülöttünk lévő világhoz, máskor pedig félünk mindentől és mindenkiben ellenséget látunk, de ezek a mélypontok mégis Hozzá visznek. Mi lenne, ha mi sokkal különbek lennénk mint a 12? Ki hinne szavainknak? Azt gondolnák joggal, hogy fényezzük magunkat. De így látva – mert nem lehet eltakarni! botladozásunkat még ebből is erőt nyerhet az, aki mégis ehhez az értünk imádkozó Krisztushoz ragaszkodik.

13. oldal


Sokan vannak, akik ezen a földön akarnak tökéletesek lenni, akik Jézus felszólítását úgy értelmezik - legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok tökéletes! - hogy mintha mi tökéletesek és bűntelenek tudnánk lenni. Ez a titka sok kisközösség térnyerésének, akik azt gondolják magukról hogy bizony ők részesültek a Szentlélek teljességéből. Hát nagyobbak és tökéletesebbek lennénk az apostoloknál, akik nem mindig és mindenben értettek egyet? Ha az apostolok a Szentlélek teljességét kapták volna, akkor semmi ellentét nem lett volna közöttük. Mint ahogyan itt is a Fiú az Atya akaratába teljesen belesimult s nem a mi kéréseinket tolmácsolta az utolsó éjszaka a főpapi imájában, hanem azokat kérte, amiket az Atya reá bízott, és ami valóban a mi üdvünket szolgálja. Ez nem jelenti, hogy nem kellene keresni és követni az akaratát és főleg nem kellene ismét és ismét kérni: legyen meg a Te akaratod, ahogyan a Fiú is ezt tette Lukács evangélista írása szerint. S miért is lenne nekünk könnyebb tiszta szívből ezt kimondani, mint Jézusnak? Nagyobbak és erősebbek lennénk mint Ő? Gyanús, hogy sokszor ezt gondoljuk igaz titokban. De hát a tanítványok is lebuktak, amikor Jézus háta mögött vitatkoztak. Megrövidült volna az Ő keze, vagy elromlott volna a hallása látása, hogy ilyenre vetemedik a mai tanítvány? Ha egy mai őrzéssel megbízott ember így vigyázna, ahogyan az Atya vigyáz ránk, hamar menesztenék. No így van sok ember az Istennel. Már régen menesztette, és más bizonyosabb és hatásosabb őrző után nézett. Ez pedig az ős ellenség. Az még nyakára is jár és erőszakkal is magához téríti sőt minden trükköt bevet, s mi Jézussal ellentétben be is dőlünk neki. S az Atya hagyja, ahogyan hagyta a tékozló fiút elmenni az atyai háztól. Bár figyelemmel kísérte minden lépését, és várta, hogy visszatérjen, de nem küldött utána fegyvereseket, nem hatalommal és erővel hívta és várta. Látszólag az Atya is csak így vigyáz és így tart meg s csak így teljesíti a Fiú kérését. Az Atya teljesítette a Fiú kérését és itt vannak a hívők a világban olyannyira berendezkedve, mintha soha nem lenne vége e világnak. S ennek mai és mindenkor valós kísértése, hogy mindenben alkalmazkodnak a világhoz. S ráadásul olyan formákat tartanak követendő mintának, ahol még kevésbé veszik komolyan a keresztyénségüket. Olyanoktól veszünk át dolgokat, akik előbbre vannak a szekularizációban. Ahelyett, hogy a meglévőket töltenénk fel valós emberi és főleg Krisztusi tartalommal. Ez pedig

nem más mint megbánás és megbocsátás. Olyan közösséget építenénk, ahol elismerik, ha tévednek, ahol közösen térdelnek oda az oltárhoz. Szükség van erre, mert az Atya nem szabadított meg végleg a gonosztól de ígérte, hogy nem hagy örökké a karmai között. Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. Végül még egy kérdés: hol a gonosz? Hát kirúgták a mennyből és itt van közöttünk és bennünk és gyakran mi észre sem vesszük. Vagy talán okosabbak lennénk és világosabb látással rendelkeznénk mint a sokat emlegetett Péter? Előbb az Isten szólt belőle – te vagy az élő isten Fia – majd a sátán: Isten ments, hogy meghalj! No de ezért tanított bennünket a Fiú így imádkozni: szabadíts meg a gonosztól. Nem kellene sokszor és többször kérni az Atyát nekünk is a Fiú nyomán, ha lennének „sátánmentes” napok vagy akár csak percek is életünkben. A kísértést nem ússza meg senki jobban, ahogyan a Mester megúszta. Még a kereszten függve sem vigasztalta senki, csak arra biztatták, amit ha reánk hallgat meg is tett volna: leszállt volna a keresztről, de akkor mi lenne a mi reménységünk. Ha csak ebben az életben bíznánk Krisztusban, minden embernél szánalomra méltóbbak lennénk. Végül Magassy Sándor néhány gondolata, ami ide tartozik: Jézus halával a “tanítvány”- /= választottai, az Ő Népe, a Gyülekezet/ új helyzetbe került, mivel Ő visszatér t a világból az Atyához! A választottai azonban itt maradnak. Ellenséges környezet veszi körül a tanítványt, mert - mint Hozzá tartozó - abban a kiváltságban részesül, hogy osztozhat URának sorsában /Mt 10,16-25/, ami itt konkrétan a világ gyűlöletének és a gonosz támadásainak, kihívásainak állandó veszedelmét jelenti . Ő már közvetlenül nem fogja fel ezeket a támadásokat; az Övéi kerülnek ezentúl “tűzvonalba”, állandó életveszélybe. - A tanítvány ugyan esendő, viszont nem e- világból való /16a/, ami azt jelenti, hogy “felülről született” /3,3/, a Lélek ajándékát /3,5-8/, az “Igét”, benne az “igazságot”, valamint a “megszentelődést” kapta és kapja Krisztusért ajándékul Istenétől /17.19/. Mivel a Fiú az Atyáé, a tanítvány pedig a Fiúé /10.11b/, a tanítvány nehéz küldetésének úgy tesz, eleget, hogy tudhatja: ebben a világban is Isten tenyerén él abban a bizonyosságban, hogy vele-érte küzdő URa imádsága kíséri küzdelmeit. Pintér János lelkész

Meditáció és tárlatvezetés Munkácsy Krisztus trilógiájánál Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány a Magyar Nemzeti Galériával és a Munkácsy Alapítvánnyal együttműködve hatrészes sorozatot szervez Munkácsy Krisztus trilógiájáról a Magyar Nemzeti Galériában. Felépítés: hatrészes programsorozat, melyből négy alkalom a görög katolikus, római katolikus, református és evangélikus felekezet püspökeinek tárlatvezetéséből és az ehhez kapcsolódó felekezeti böjti egyházzene bemutatójából áll. Két alkalom meditáció, melyen két kortárs zeneszerző a Munkácsy Trilógiáról szóló zenei alkotását adja elő, míg két neves teológus elmélkedéssel készül. 2011. március 12-én Vukán György Emerton-díjas zeneszerző, zongoraművész és Jelenits István piarista

szerzetes meditációján vehetnek részt, március 19-én tárlatvezetés dr. Fabiny Tamás evangélikus püspökünkkel, a zsidó-keresztény társaság ügyvezető igazgatójával és Finta Gergely orgonaművésszel, március 26-án tárlatvezetés Kocsis Fülöp görög katolikus püspökkel és a Szent Efrém Férfikarral – vezető: Bubnó Tamás. Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria A. épület Kezdési időpontok: 15 óra A belépés a kiállításra szóló belépőjegy birtokában biztosított. Előrendelni március 1-től lehet a Magyar Nemzeti Galéria honlapján.


14. oldal

„Itt élned, halnod kell” 2011. március 15-én kedden az eddigiektől eltérő módon emlékezünk az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeire. Kiemelten fontos, hogy a napján tartjuk megemlékező ünnepünket, nem előtte, nem utána, hanem március idusán! Községi szintűvé szeretnénk tenni, megmozgatva a település lakóit. Az általános iskolások dramaturgiai mozzanatokkal készülnek, melyeket különböző helyszíneken adnak elő, így az ünneplők velük együtt mennek helyszínről helyszínre, hiszen akik 1848-ban átélték az eseményeket, azok sem egy színházteremben ülve nézték végig mindazt, ami történt. A 17.00-kor kezdődő megemlékezés helyszínei: - Pilvax kávéház (Főtér bisztró) - Egyetem (főút melletti kis park) - Landerer nyomda (általános iskola kapuja) - Nemzeti Múzeum (Művelődési Ház terasz)

- Városháza (Polgármesteri Hivatal udvara) - Nemzeti Színház (Művelődési Ház nagyterme). Ez követően ünnepi beszédet mond Matejcsok Zsolt polgármester. Az ünneplők levonulnak az emlékműhöz, elhelyezik a megemlékezés koszorúját, a lakosság virágot, gyertyát, mécsest. 17.00 és 17.30 között településünk pár méteres szakaszán forgalomelterelés lesz: a váci busz megállójának az utcájába terelik a forgalmat mindkét irányból. 2011.március 14-én a fenti helyszíneken főpróbát tartunk. Lőrik László ig.h., a műsor összeállítója, betanítója

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Közérdekű információk A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÜGYFÉLFOGADÁSI IDEJE hétfő és szerda: 8.00-16.00, péntek: 8.00-12.00 Polgármester fogadóideje: hétfő: 8.00-9.00 és péntek: 17.00-18.00 Jegyző fogadóideje: szerda 8.00-16.00 ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK TELEFONSZÁMAI Polgármesteri Hivatal: 27/563-750, 27/563-751 Iskola: 27/563-740, 27/563-741 Óvoda: 27/563-655, 27/563-656 A KÖNYVTÁR NYITVA TARTÁSA: hétfő: 8-10, kedd: 9-10, csütörtök: 13-16 A POSTA NYITVA TARTÁSA hétfő - péntek: 8.00-12.00 és 12.30-15.00 Dr. Berki Bereniké Zsanett fogorvos rendelése Püspökhatvanban (tel.: 27/329-684) hétfő és szerda: 7.00-13.00 kedd és csütörtök: 14.00-20.00 péntek: 8.00-14.00 - iskolafogászat Vác, Jávorszky Ödön Kórház központi telefonszáma: 27/620-620. MedCenter – Aszódi Szakorvosi Rendelő Intézet telefonszámai: 28/500-790 valamint 28/400-536

Dr. Juhász István háziorvos rendelése galgagyörki rendelő: 27/329-186 püspökhatvani rendelő: 27/816-179 mobil: 20/223-03-25 Galgagyörk 13.00-15.00: hétfő és péntek:, 9.00-11.00: szerda Püspökhatvan 8.00-10.00: kedd, csütörtök, péntek 8.00-11.00: hétfő 13.00-15.00: szerda 14.00-15.00: kedd Hétvégén és ünnepnapokon, valamint minden nap 17.00-tól másnap reggel 7.00-ig központi sürgősségi ügyelet hívható – Vác. Vezetékesről a 104, mobilról a 27/314-862-es számot tárcsázzák! Minden hónap 3. szerdáján a rendelés továbbképzés miatt elmarad. Dr. Mekler Róbert gyermekorvos rendelése mobil: 20/946-96-98 Galgagyörk H: 14.00-15.00, Sz: 8.00-9.00, P: 13.00-14.00 Tanácsadás: szerda 10.00-11.00 Püspökhatvan H+K:13.00-14.00, Sz: 9.00-10.00, P:14.00-15.00 Tanácsadás: hétfő 12.00-13.00 Acsa: H+P:10.00-11.00, K:12.00-13.00,Sz:13.00-14.00, Cs: 15.30-16.30 Tanácsadás: csütörtök 13.00-14.00

15. oldal


Kocsis István: Az alkotmányozás, illetve a jogfolytonosság-helyreállítás időszerű kérdései 1. Mit jelentett a magyar történelemben az alkotmányozás? Legtöbbször éppen a méltó választ jelentette a nagy fenyegetésekre… A biztonságos jövendő felé vezető út megépítését jelentette. Kemény, hosszú, de sikeres közjogi küzdelmeket kellene itt bemutatnunk, de ehhez nincs terünk. Elégedjünk ezért meg az újkor legnagyobb magyar királya, Mátyás törvényhozó szerepének a felidézésével. Mátyás király példája Az 1486. évi országgyűlésen Mátyás király kezdeményezésére olyan törvényeket fogadnak el, amelyeket méltán nevezhetünk rejtélyeseknek. Hisz e törvényekből azt a következtetést is levonhatjuk, hogy Mátyás, mint király felfoghatatlan céltudatossággal küzdött a királyi hatalom gyöngítéséért… Igen, döbbenetes, már-már felfoghatatlan, hogy mire készteti Mátyás ekkor az országgyűlést, milyen törvények megalkotására! Nagy jelentősége volt bizony már annak is, hogy Mátyás hagyta, hogy elvegyék tőle a nádor kinevezésének jogát: hogy sugalmazta a törvénycikket, mely szerint a nádor többé nem kinevezendő, hanem választandó, mégpedig az országgyűlés által. De „eltűrte” azt is, hogy a rendek által választott nádor kezében rendkívül nagy hatalom összpontosuljon. Nem marad el jelentőségben mindezek mögött az országgyűlés és a vármegyei közgyűlés hatáskörének a bővítése. Az 1486. évi dekrétum 60. törvénycikkének pedig felmérhetetlen a jelentősége. E törvénycikkben a vármegyei ispánok, illetve alispánok kinevezéséről és beiktatásáról van szó, azazhogy sokkal többről. Törvényerőre emelkedett, hogy a főispán többé nem választhat ki bárkit alispánnak, hanem csak az illető vármegyéből valamely jeles férfiút, de aki nem a király előtt tesz esküt, mint a főispán, hanem a vármegye közgyűlése előtt. És ezzel megszületik a vármegyei önkormányzat! A Mátyás király korában visszafordíthatatlanná vált az a folyamat is, amely során a Szentkorona-eszme kötelező erejű közjogi tanná alakult át. Mintha Mátyás számára nagyon fontos lett volna, hogy méltatlan utódai vagy bárki a jövendő méltatlan tisztségviselői közül ne tudjanak visszaélni a hatalmukkal: ezért a Szent Koronát mint jogi személyt a hatalom teljessége illesse, tagjainak egyike sem – se a király, se nemzet, és senki se a nemzet képviseletében – , bizony egyikük se törhessen a Szent Korona egész hatalmára, azaz teljhatalomra. A legfontosabb és legnyilvánvalóbb: Mátyás kezdeményezésére az országgyűlés olyan törvényeket fogad el, amelyek a súlyos drámai helyzetbe jutó magyar nemzet fennmaradásának közjogi garanciái. Mire tanít tehát minket Mátyás király? Arra, hogy az alkotmányozóknak elsősorban a jövendő gondjain kell tartaniuk a tekintetüket.

Mi lehet tehát a legfőbb célja a mai alkotmányozásnak? Ha a jövendőben súlyos drámai helyzetbe jut a magyar nemzet, akkor fennmaradásának, megtörhetetlenségének, megerősödésének legyenek meg a közjogi garanciái. Más megközelítést vállalva így kell feltennünk a kérdést: Mit kell tenniük a mai alkotmányozóknak annak érdekében, hogy a magyar nemzet többé ne kerülhessen olyan kiszolgáltatott helyzetbe, amilyenben az elmúlt nyolc esztendőben volt? 2. Forduljunk tanulságért ismét a magyar történelemhez: Nem tudhatjuk, mi történt volna, ha a mohácsi katasztrófa nem következik be, s ha Mohács után a magyar rendek nem választják meg Habsburg Ferdinándot (is) királynak. Lehet, hogy akkor valamelyik Budán székelő magyar király az ország határait biztonságban tudván, elszánta volna magát a közjogi küzdelmek eredményeinek eltörlésére, s abszolút monarchiává alakította volna át az országot? I. Ferdinánd az ország fővárosát képtelen megtartani, s később (bár sikerül az ellenkirállyal, Szapolyai Jánossal kedvező feltételekkel kiegyeznie) mint a Német-római Birodalom császára nem is akar magyar királyi székhelyén lakni: fontosabb számára a német-római birodalom, mint a magyar királyság; annak érdekeit nem is rendeli alá a magyar királyság felszabadítása nagy feladatának, a magyar rendi alkotmányt viszont szívesen felszámolná... Nem véletlen, hogy a magyar rendeknek a Szentkorona-tan védelmében, annak misztériumában megvalósuló egységét a Habsburg-korszak évszázadaiban az a rémálom szilárdítja meg, hogy a magyar király ellenségévé válhat a magyar államnak. Ekkor, a XVI. század harmadik évtizedében különös dolog történik: mind a fő-, mind a köznemesség abbahagyja a vezető szerepért folyó harcot, s egy igen erős hatalomnak adja át a vezetést. Ez az erős hatalom a magyar közjog. A közjogi tanná vált Szentkorona-eszmével, a Szentkorona-tannal legyőzhetetlenné erősített közjog. Történelmünkben ezután is meghatározóak a gazdasági és katonai erőviszonyok, de legmeghatározóbb a közjog. A magyar történelem ettől kezdve tulajdonképpen a XX. századig a közjog története, illetve a Szentkorona-tan története. A közjogi küzdelmek története. S ha nem így lett volna, a magyar állam valószínűleg már a XVI. században megszűnik létezni. Miért mondhatjuk, hogy a régebbi magyar történelemben áldásos szerepe volt a közjognak? Elsősorban azért, mert a törvénysértés jogot nem alapít elve alapján a magyar történelemben mindig helyreállt a jogfolytonosság, ami annyit jelentett, hogy az abszolutizmus megszűnése után a magyar nemzet hivatott képviselői országgyűlésen, illetve nemzetgyűlésen meg nem történtté nyilvánítottak mindent, ami az abszolutizmus idején a látszat-törvényhozás terén történt. Könnyen bizonyítható, hogy a Mohács utáni nehéz évszáza-


16. oldal

dokban a magyar államiság azért maradt meg, mert eleink a jogfolytonosságot sohasem mulasztották el helyreállítani.

magyar alkotmányt, valamint a magyar jogfejlődés alapelveit semmibe véve, idegen jogra, illetve jogelvekre hivatkoznak.

Jogfolytonosságot állított helyre a magyar nemzet I. Lipót korában (1687-ben), II. József után (1791-ben), 1867-ben, 1920-ban. A jogfolytonosság a magyar közjog múltjának, jelenének és jövőjének legfontosabb kérdése. A jogfolytonosság-helyreállítás pedig legaktuálisabb kérdése volt mindig, így a Trianon utáni években is a közjogi küzdelmeknek. 1918-ban, Károlyi Mihályék hatalomátvételekor megszakadt Magyarországon a jogfolytonosság. De az 1920–1926 közötti nemzetgyűlések a jogfolytonosságot helyreállították a magyar nemzet nevében. Az 1920–1926 közötti jogfolytonosság-helyreállító nemzetgyűlések jelentősége Milyen törvényes alapon hívták össze jogfolytonosság-helyreállító nemzetgyűlést?

1920-ban

a

„Alkotmányunk alapelveinek megfelelően az 1919. évi augusztus hó 7. napja óta alakult ideiglenes kormányok a nemzethez fordultak, hogy a nőkre is kiterjedő általános, titkos, egyenlő, közvetlen és kötelező választójog alapján válassza meg az akaratának képviseletére hivatott nemzetgyűlést. A nemzetgyűlési képviselőválasztások ennek folytán az ország mindazon részeiben megtartatván, amelyekben a választást ellenséges megszállás lehetetlenné nem tette, a megválasztott nemzetgyűlési képviselők az 1920. évi február hó 16. napján Budapesten az országgyűlés képviselőházának helyiségeiben egybegyülekeztek és nemzetgyűléssé alakultak.” A nemzetgyűlés az 1920: I. tc.-ben a magyar állami szuverenitás törvényes képviseletének nyilvánítja magát, olyannak, amely a magyar történelmi alkotmány értelmében az államhatalom gyakorlásának további módját is jogosult rendezni. A törvényhozó hatalmat fenti törvénycikk szerint a nemzetgyűlés gyakorolja, de csak ideiglenes törvényeket hozhat. Azok a törvények, amelyeket az 1920: I. tc. alapján (mint szükségjog alapján) alkot a „csonka” törvényhozás (nemzetgyűlés), addig maradnak hatályban, amíg az erősebb jog, a régi jog (mindaz, ami korszerű a történelmi alkotmányból) nem tud érvényesülni. A magyar nemzet jogfolytonosság-helyreállító képviselői leglényegesebbnek a következőket tartották: Ha a népszuverenitás elvével visszaélve bárki személy vagy csoportosulás, akármilyen szövetség vagy párt ügyes manipulációval rávehetné a magyar nemzet többségét még a Szentkorona-tan hatálytalanítására is, akkor nemcsak a jogfolytonosság nem lenne többé helyreállítható, de minden törvény, a legszentebbnek és legsérthetetlenebbnek nevezettek is, szánalmassá, megcsúfolhatóvá, megtagadhatóvá: nevetség tárgyává válnának. A jogfolytonosság helyreállítói szerint legsúlyosabban azok vétkeznek a magyar nemzet érdekei ellen, akik a történelmi

Az államfőkérdésről az 1920: I. tc. még csak a következőket mondja ki: „12. §. A nemzetgyűlés addig, amíg az államfői hatalom gyakorlásának mikéntjét ténylegesen rendezi és ennek alapján az államfő tisztét tényleg átveszi, az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással kormányzót választ.” A nemzetgyűlés később, az 1921: XLVII. törvénycikkben kimondja a Habsburg-ház trónfosztását, de azt is, hogy Magyarország államformája a királyság marad. A jogfolytonosság helyreállításának köszönhető, hogy Magyarországon nem juthat uralomra a fasizmus az ország német megszállásáig. Nem véletlenül nevezi John Flournoy Montgomery korabeli amerikai nagykövet Magyarországot oázisnak Hitler sivatagában. Montgomery egyébként külföldiként is felismeri a Szentkorona-tan jelentőségét, és összefüggést lát a Szent Korona tana és az általa Magyarországon tapasztalt „korszerűtlen” tolerancia között. Amit még fontosnak tartunk hangsúlyozni: A Trianon utáni kényszerpályáján a magyar politika a jogfolytonosság helyreállításával, a Szentkorona-tan megbecsülésével nemcsak a magyar trianoni pszichózis legyőzésének teremtette meg a feltételeit, hanem a magyar állam megerősödésének, valamint Trianon revíziójának is. A magyar külpolitika ki tudta harcolni, hogy az első világháború után deklarált és elfogadott elvei a világpolitikának a magyar nemzetre is vonatkozzanak. 1938 és 1940 között így szerezhette vissza a Trianonban elvett területek egy részét. Az etnikai határt húzták meg a magyar nemzet számára. Mindegy, kik döntőbíráskodtak. Akik döntőbíráskodtak, a Nemzetek Szövetsége helyett cselekedtek: úgy foglaltak állást, ahogy a Nemzetek Szövetségének kellett volna állást foglalnia, ha mer ragaszkodni az alapításakor meghirdetett elvekhez. (Azért is mindegy, kik döntőbíráskodtak, mert az etnikai elvet és az önrendelkezési jogot minden korabeli nagyhatalom elismerte.) 3. A jogfolytonosság helyreállításának kérdése 1990 után 1944 márciusában külföldi hatalom – a német harmadik birodalom – erőszakkal vonta ki Magyarországot a Szent Korona védőboltozata alól, de az 1945. évi nemzetgyűlés bizonyára mindent megtett volna, hogy ugyanúgy határozhassa meg a jövendő Magyarországa politikai életét, mint az 1920. évi nemzetgyűlés. De 1945-től 1990-ig a Szovjetunió hadseregének a fenyegető jelenléte tette lehetetlenné Magyarországon a törvényes jogalkotást. (1946-ban az államforma-változást elrendelő törvénycikket már Sztálin parancsára terjesztik elő.) Az 1944 márciusában megszakadt jogfolytonosságot ezért 1990-ben lehetett volna helyreállítani. Ám a rendszerváltoztatás hangadói a jogfolytonosság jelentőségét nem tudták felfogni: nem állították helyre a jogfolytonosságot, elfogad-

17. oldal


ták azt a kényelmesnek tűnő megoldást, hogy a történelmi magyar alkotmányjog helyét továbbra is a szinte ötletszerűen kölcsönzött és ötletszerűen – és persze gyakran – változtatott idegen jog foglalja el.

Vegyük itt figyelembe a Szent Korona tana bonyolult kérdésköreiből, hogy a valódi hatalommegosztást, a valódi alkotmányosságot, a magyar földtulajdon és a stratégiai fontosságú iparágak védelmét, valamint a mellérendelés elvének az érvényesülését miképpen teszi kötelezővé a Szent Korona tana…

1990-ben jogszerűen semmi mást nem lehetett volna tenni, mint helyreállítani a jogfolytonosságot. Miért nem állították helyre? Mi történt a rendszerváltoztatás éveiben? Van-e magyarázat arra, hogy semmibe lehetett venni mindazt, aminek a magyar nemzet a fennmaradását köszönheti? (Nehezíti a történetíró munkáját, hogy a rendszerváltoztatás hiteles forrásai – miképpen a Szovjetunió szétesésének hiteles forrásai is – egyelőre hozzáférhetetlenek. És az is nehezíti, hogy a nyilvánosság előtt nem azok szerepeltek, akik a „fordulat” stratégiáját és taktikáját kidolgoztatták, illetve kidolgozták.) A jogfolytonossághoz való ragaszkodásról egyébként senki sem állíthatta volna még csak azt sem, hogy magyar sajátosság. Van angol jogfolytonosság, van spanyol jogfolytonosság stb. A XX. század végi rendszerváltozások során helyreállították a jogfolytonosságot Romániában is, sőt Oroszországban is. És ma sem neheztel a világ sem az angolokra, sem a spanyolokra, sem az oroszokra, sem a románokra, mert nem mondanak le a régi közjogukkal való folytonosságról. A jogfolytonosság tagadása, a szerves jogfejlődés eredményeinek semmibevétele nagy károkat okozhat. Egy hasonlat talán rávilágít a kérdés súlyosságára: a szerves fejlődéssel kialakult magyar történelmi alkotmány helyett az idegenből kölcsönzött ún. chartális alkotmány választása olyan, mint az emberi szervezet esetében az eredeti szerv önkényes és önkéntes kicserélése műszervre… Nagyon sok kérdéssel összefügg a jogfolytonosság helyreállításának az elmaradása. Az egyik legsúlyosabb ezek közül: a magyar nemzet elsősorban a magyar hagyományokat legjobban őrző földműves réteg – a megalázott, kifosztott falusi magyarság – megerősödése által valódi győztesként kerülhetett volna ki a rendszerváltoztatás küzdelmeiből, ha nem marad el a jogfolytonosság helyreállítása, hisz a történelmi magyar alkotmány megakadályozta volna az élelmiszeripar privatizációját (külföldi versenytársaknak való átjátszását), valamint a spekulánsoknak kedvező kárpótlási törvényt. Elsősorban e kettőnek a következménye, hogy a magyar földnek és a magyar földműves munkájának nincs értéke. A magyar élet minőségében a nagy változás a második világháború után kezdődött. Megkezdődött a magyar nemzeti öntudat silányosodása, és ez az 1990. évi rendszerváltoztatás után tovább folytatódott. Miért? Mert a magyar nemzet nem hallgatott önvédelmi ösztönére, és elmulasztotta helyreállítani a jogfolytonosságot a történelmi magyar állammal. Bizony, a magyar nemzetnek 1990-ben a Szentkorona-tan szellemében, annak tantételei tiszteletben tartásával hozzá kellett volna kezdenie a jogfolytonosság helyreállításához…

Rövid kitérő a Szent Korona tanának vonatkozó kérdésköreiről A Szent Korona a magyar államhatalom legmagasabb rangú alanya. Ő a legfőbb személyiség a magyar közjog bonyolult világában. A Szent Koronában mint az államhatalom alanyában egyesülnek a végérvényesen megosztott törvényhozó és végrehajtó hatalom részesei: a mindenkori király és a mindenkori politikai nemzet. A Szent Koronát mint jogi személyt a hatalom teljessége illeti, sem a király, sem a politikai nemzet nem törhet a Szent Korona egész hatalmára, azaz teljhatalomra. Ezért legfőbb garanciája a Szent Korona a hatalommegosztás véglegességének, az alkotmányosság megtartásának. Senki és semmi nem egyenrangú vele: a király a maga korlátozott hatalmát csak addig tarthatja meg, amíg nem fordul szembe a főhatalom alanyával, a Szent Koronával. A királyt esküje és hitlevele és a hatalommegosztást kimondó törvények kötelezik arra, hogy ne törjön abba a magasságba, ahol a Szent Korona mint közjogi absztrakció áll. A királynak (vagy a köztársasági elnöknek mint a király jogutódjának) és a politikai magyar nemzetnek a lehetőségeit következésképpen az határozza meg – és nemcsak akkor, ha a hatalom akarásáról, hanem akkor is, ha például alkotmányozásról van szó! –, hogy a Szent Koronatanban az is benne van, hogy miképpen a király sem, a nemzet sem határozhatja meg a Szent Koronához való viszonyát. Azt jelenti-e ez, hogy a Szent Korona tana nemcsak a király, hanem a nemzet hatalmát is korlátozza? Igen, azt jelenti. És a gyakorlatban tulajdonképpen azt jelenti, hogy a nemzetnek nem áll jogában olyan hibákat elkövetnie, amelyek létében veszélyeztetnék. Például nem áll jogában idegen érdekeket a nemzeti érdekek fölé helyezni. Nem áll jogában szerves jogfejlődés eredményeképpen létrejött történelmi alkotmányát idegenből kölcsönzött alaptörvény-gyűjteménnyel felcserélni... De a Szent Korona nemcsak közjogi absztrakció, hanem élő organizmus. Test, melynek részei, tagjai vannak. Tagjai mindazok, akik részesei a törvényhozó és végrehajtó hatalomnak: a király és a politikai magyar nemzet: 1848-ig a nemesség – nemzetiségre és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül –, 1848, illetve 1867 után – származásra, felekezeti hovatartozásra és nemzetiségre való tekintet nélkül – az ország minden szavazópolgára. És természetesen mindegyiknek családtagjai, nemre való tekintet nélkül. Így is fogalmazhatunk: 1848-ban, illetve 1867-ben – az 1849ben megszakadt jogfolytonosság helyreállítása után – mindazon országlakosok a Szent Korona tagjaivá váltak, akik megfeleltek azoknak a követelményeknek, amelyek feltételei voltak a választójog gyakorlásának. Ma tagjai mindazok, akik leszármazottai a Szent Korona egykori tagjainak.


18. oldal

A Szentkorona-tagság miképpen határozza meg a magyar nép lelki életét, magatartását?

közjoggal, alkotmánnyal, közjogi intézményrendszerrel bíró államokban (így az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban) a népszuverenitás nem teljes, hanem korlátozott, hiszen az alkotmányt (legyen az írott, mint az Amerikai Egyesült Államoké, vagy történelmi, mint Angliáé) ezen országokban nem lehet megsemmisíteni (hatálytalanítani, kicserélni stb.) a népfelség elvére hivatkozva – és semmiféle népszavazás eredményére és semmiféle nemzetgyűlés vagy országgyűlés határozatára hivatkozva. Hasonlóképpen a II. világháború utáni Magyarországon sem lehetett volna a történelmi magyar alkotmányt megsemmisíteni.

Emlékeztetünk most arra, hogy a régi korokban azért volt sok a törvénytisztelő ember a Szent Korona országaiban, mert a Szentkorona-tan nem az alattvalói tudatot, hanem a Szentkorona-tagság közjogi fogalma meghatározta felelősségérzetet, valamint az egyenrangúság és a méltóságteljes magatartás kultuszát erősítette: mert az országlakosi magatartásban a mellérendelés és nem az alárendelés elvének az érvényesülését segítette elő. A Szentkorona-tagság fogalma összefüggésben van a Szent Korona tulajdonjogával, melynek alapelve: minden birtokjog gyökere a Szent Koronában van, következésképp a birtok a Szent Koronára száll vissza. A Szent Korona tulajdonjogának köszönhető, hogy Magyarország területén csak a Szent Korona tagjai (mai szóhasználattal: csak magyar állampolgárok) birtokolhattak földet. Látszólag ellentmond ennek az a tény, hogy a király külhonosnak is adományozhatott földbirtokot. Sok példát fel tudunk hozni erre. Az ellentmondást annak ismeretében oldhatjuk fel, hogy a külhonos megadományozása csak akkor vált érvényessé, ha őt a magyar országgyűlés honfiúsította: a megadományozott tehát csak mint a Szent Korona tagja (mint magyar állampolgár) válhatott Magyarországon földbirtokossá. Hozzá kell tennünk – ha már felvetettük ezt a fontos kérdést –, hogy a rendi társadalom megszűnése után a Magyarország területén lakó idegen állampolgárok is birtokolhattak földet, ha birtokjoguk nem sértette a Szent Korona tulajdonjogát... Annyian kérdezik mostanában, hogy a magyar termőföld a Szent Korona tulajdona-e, hogy még elmondjuk, miképpen védték meg a Szent Korona tulajdonjogát a magyar nemzetgyűlésnek a földbirtoklás kérdésével foglalkozó tagjai 1920-ban. Az 1920. évi XXXVI. tc.-re utalunk, amely a földbirtok megoszlását szabályozó rendelkezéseket tartalmazza, s amelynek ha ma is lehetne megfelelője, akkor úgy nevezhetnék el, hogy „törvénycikk annak megakadályozására, hogy a magyar termőföld – és a magyar gazdatársadalom – a tőke szabad áramlásának áldozatává váljon”. A leglényegesebb: külföldi spekuláns vagy – akármilyen befolyással és akármilyen vagyonnal bíró – pénzarisztokrata nem juthatott Magyarországon földbirtokhoz.

Hozzáfűzhetjük még ehhez: a rendszerváltoztatás mámorában a magyar nemzet észre sem vette, hogy az alkotmánymódosítások előterjesztői tulajdonképpen semmit sem vettek figyelembe abból a gazdag alkotmányjogi hagyományból, amely a magyar alkotmányos életet évszázadokon át eredményessé tette, valamint megbecsültté itthon és irigyeltté a nagyvilágban. Gondoljunk itt elsősorban a Szent Korona közjogi szerepének az „elfelejtésére”. Azoknak, akik az idegen közjogi intézményeket oly alázatossággal csempészték mindazon közjogi intézmények helyébe, amelyek szerves jogfejlődés eredményeképpen váltak részévé a magyar történelmi alkotmánynak, még az sem jutott eszükbe, hogy évszázadokon át a Szent Korona közjogi tana volt a magyar alkotmányosság legfőbb biztosítéka. A mai alkotmányozás legkényesebbnek tekintett kérdése Térjünk rá a ma, 2011-ben alkotmányozók gondjaihoz… Alkotmányozóink ha fel is fogják, hogy a jogfolytonosság helyreállításával teremthetik meg a feltételeit annak, hogy a magyar nemzet ne kerüljön vészesen kiszolgáltatott helyzetbe, azaz a magyar nemzet többé ne kerülhessen olyan helyzetbe, amilyenben az elmúlt nyolc esztendőben volt, nem szívesen beszélnek a jogfolytonosság helyreállításáról, azaz a méltán nagy hírű magyar közjogi hagyományokhoz való visszatérésről, mégpedig azért nem, hogy ne kelljen szembenézniük azzal a kérdéssel, hogy a magyar közjogi hagyományokhoz való visszatérés a miniszterelnöki (kancellári) rendszerrel való szakítást jelenti…

Mindeddig tulajdonképpen csak a földtulajdonjog kérdésével foglalkoztunk. Tegyük ezért nyomban hozzá a fentiekhez, hogy nemcsak a földtulajdon a Szent Koronáé, hanem a stratégiai fontosságú iparágak (régen pl. a bányaipar, ma pl. az élelmiszeripar vagy az energiagazdálkodás és a honvédelem megfelelő színvonalát biztosító iparágak) vagyona is. Jegyezzünk itt meg még annyit, hogy mennyivel gazdagabb lenne a mai magyar nemzet is, ha a rendszerváltoztatás utáni ún. privatizáció során, az illetékesek tekintetbe vették volna, hogy a Szent Korona tulajdonjoga szent és sérthetetlen.

A magyar közjogi hagyományokhoz való visszatérés: a jogfolytonosság-helyreállítása valóban azt jelentené, hogy a miniszterelnöki rendszert olyan elnöki rendszer váltaná fel, amelyben az államfő jogutódja annak a királynak, aki méltóképpen – mert az alkalmatlan király hatalmát hatékonyan korlátozó Szentkorona-tan szellemében! – megosztotta a nemzettel mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalmat, és ez az államfő, a köztársasági elnök a hatalommal annak ellenére nem élhetne vissza, hogy birtokolná a hajdanvolt magyar király hatáskörének a 90%át…

4. A történelmi magyar alkotmány megsemmisítésének hívei figyelmét először is a következőkre hívhatjuk fel: fejlett

(Mindebből, gondoljuk, nyilvánvalóvá vált az is, hogy amikor olyan köztársasági elnökről beszélünk, aki a király jogutódja, nem foglalunk állást a királyságnak mint államformának a visszaállítása kérdésében… Sem mellette,

19. oldal


sem ellene. Ha a jogfolytonosság-helyreállítás folyamatában sor kerül királyválasztásra vagy elnökválasztásra, akkor az a fő kérdés, hogy akár királynak, akár kormányzónak, akár elnöknek hívják, az államfő betölthesse azt a szerepkört, amely megfelel a magyar közjogi hagyományoknak.)

múltjában értékes. Ragaszkodnia kell a sajátosan magyar közjoghoz, a történelmi magyar alkotmányhoz, a Szent Korona tanához – semmi másra, mint önvédelmi ösztönére hallgatván, s kijelentvén, hogy ami történelme során a legveszélyesebb helyzetekben mindig megmentette, az nem megsemmisítendő, nem kicserélendő.

A jogfolytonosság-helyreállítással a kétharmados többséggel bíró országgyűlés tehát valóban elérhetné, hogy a magyar nemzet többé ne kerülhessen olyan kiszolgáltatott helyzetbe, amilyenben az elmúlt nyolc esztendőben volt, de az alkotmányozó országgyűlés szerepét nehezíti, hogy akit alkalmasnak tart arra az államfői szerepre, amely megfelel a magyar közjogi hagyományoknak, a mai miniszterelnöki rendszerben miniszterelnöki szerepet tölt be… Mindazonáltal csak látszatra drámai a helyzet, hiszen nincs komoly, elháríthatatlan akadálya annak, hogy a kétharmados többséggel bíró országgyűlési párt legtekintélyesebb politikusa vállalja azt a régi-új szerepkört, amely megfelel a magyar közjogi hagyományoknak… De a kétharmados többséggel bíró országgyűlés történelmi jelentőségű hibát is elkövethet, ha nem mer szembefordulni azzal a miniszterelnöki (kancellári) rendszerrel, mely iszonyatos károkat okozhat a jövendőben – olyan drámai helyzetben, amelyben ismét olyan politikus foglalja el a kancellári széket, aki kész szembefordulni nemzete érdekeivel. A miniszterelnöki rendszerről egyébként könnyű szívvel lemondhatunk. Bebizonyosodott, hogy a magyar nemzet képtelen méltóképpen élni saját alkotmánya, a szerves fejlődéssel kialakult magyar történelmi alkotmány nélkül. Az idegenből kölcsönzött kancellári rendszer okozta károk ma már felbecsülhetetlenek: a nemzet többségének elszegényedéséhez, illetve kiszolgáltatottságához vezetett, megteremtvén a feltételeket a magyar nemzetet kisemmiző privatizáció és a felelőtlen politizálás számára. (A miniszterelnöki rendszer egyébként akármelyik nemzet önvédelmét lehetetlenné teszi. A legerősebbét is. A nemzetállamok könnyűszerrel való megsemmisítése céljából találták ki? Ahol bevezetik, süllyed az alkotmányosság hajója még akkor is, ha az alkotmány épnek és sérthetetlennek látszik. Mint Nagy-Britanniában… Ünnepelte Nagy-Britannia népe, hogy ügyes csellel átjátszották a király hatalmát – hatalmának és hatáskörének 90%-át – a miniszterelnöknek, s diadalmámorában a nép észre se vette, hogy rejtélyes módon a 90% átalakult legalább 150%-ká? Melyik az a rejtély, amellyel egyetlen nép sem számol, amikor elfogadtatják vele a kancellári rendszert? E rejtély: a kancellári – miniszterelnöki – rendszer azért kevésbé demokratikus minden más rendszernél, mert a kancellár eleve és feltétel nélkül birtokolja a parlamenti szavazatok többségét. A 90% így alakul át legalább 150%-ká.) 5. A magyar nemzetnek nem szabad éppen azt a megoldást választania, amelyik együtt jár mindannak a tagadásával, ami

Nem könnyű felfogni, hogy a jogfolytonosság helyreállításának a kérdése miért nem vált a rendszerváltoztatás központi kérdésévé. Annak ellenére nem, hogy a jogfolytonosság helyreállítása, tudjuk, nem oldható meg egykönnyen, de még a helyreállításnak a tervezete sem vethető papírra egyik napról a másikra. (Mely időponthoz köthetik a magyarság képviselői a jogfolytonosság helyreállítását? A jogfolytonosság megszakításának napja előtti naphoz, azaz 1944. március 18-hoz.) Ami bizonyos: egyetlen percre, de csak egyetlen percre mindent érvényesnek kellett volna tekinteni, ami a jogfolytonosság megszakadása órájában érvényes volt. De a következő percben már el kellett volna kezdeni a hatalmas munkát, melynek során megítélhették volna a magyar nemzet ezzel megbízott tagjai – az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjai – , hogy a történelmi magyar alkotmányból mi vált korszerűtlenné, illetve mivel kell feltétlenül kiegészíteni. Ami bizonyosan nem vált korszerűtlenné: – olyan elnöki rendszer, amelyben az államfő (mindegy, hogyan nevezzük, köztársasági elnöknek, kormányzónak vagy másnak) jogutódja annak a királynak, aki méltóképpen – mert az alkalmatlan király hatalmát hatékonyan korlátozó Szentkorona-tan szellemében! – megosztja a nemzettel mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalmat, s aki a hatalommal annak ellenére nem élhet vissza, hogy birtokolja a hajdanvolt magyar király hatáskörének a 90%át… – erős országgyűlés, amely azáltal erős, hogy nem támogatja mindig és feltétel nélkül a köztársasági elnököt, de ha méltatlanná, illetve alkalmatlanná válik küldetése betöltésére, akkor éppen a köztársasági elnök az, aki a kényszerítő körülményekre hivatkozva feloszlathatja… – méltó felsőház, – valódi vármegyei önkormányzat… (A felsorolást folytathatnánk – több oldalon.) Értelemszerűen következik mindabból, amit fontosnak tartottunk elmondani, hogy ha a mai alkotmányozóink nem tagadják meg azt az alapelvet, amely évszázadokon át meghatározta a magyar jogfejlődést, azt az alapelvet, mely szerint törvénysértés jogot nem alapít, akkor nem tehetnek mást: szembe kell fordulniuk az idegen jogból kölcsönzött miniszterelnöki rendszerrel. A kétharmados többséggel bíró országgyűlés – megismételjük – történelmi jelentőségű hibát követne el, ha ezt az alapelvet mégis megtagadná, nem mervén szembefordulni azzal a miniszterelnöki rendszerrel, amely iszonyatos károkat okozhat a jövendőben – olyan drámai helyzetben, amelyben ismét olyan politikus foglalja el a kancellári széket, aki kész szembefordulni nemzete érdekeivel. (Budapest, 2011. január 31.)


20. oldal

„Itt élned, halnod kell” Tisztelettel adózva a múlt előtt 2011. március 15-én kedden 17 órára meghívjuk Önt a PILVAX KÁVÉHÁZBA (Főtér bisztró), majd azt követően az 1848-as forradalom és szabadságharc „helyszíneire”, hogy Ön is részese legyen e jelentős nap eseményeinek!

IMPRESSZUM A „Galgagyörki Napló” havilapot kiadja Galgagyörk Község Önkormányzatának képviselő-testülete. Megjelenik havonta, minden hónap 10. napján 350 példányban. Szponzorált oldal: Galgagyörki Napló I. évfolyam 1. szám – 2011. március/15-19. oldalak Sokszorosítás: Copyguru - 1082 Budapest, Baross u. 3. Internetes megjelenés: www.galgagyork.hu Lapzárta: megjelenés előtti hónap utolsó naptári napja. Lapfelelős: Nyilas Mária (20/440-74-54, [email protected])

Célok és utak. I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM MÁRCIUS Galgagyörki Napló

Recommend Documents