Célok és feladatok Az iskolának, mint nevelő intézménynek kifejezett feladata, hogy feltárja a műveltség erkölcsi és vallási dimenzióit

VIZUÁLIS KULTÚRA

A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez és megítéléséhez, környezetünk értő alakításához. A tanórákon lehetőséget kell kínálnunk a tanulóknak arra, hogy megsejtsék és átéljék a világ szépségét, az élet örömét (Szent Ferenc gondolata szerint a világ szépségeiben megmutatkozó Isteni Szeretetet). A tantárgy feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése, a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez szükséges képességek fejlesztése. A művészeti nevelésnek értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet kell betöltenie, így képes kialakítani és formálni a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartást. A tantárgy feladata a vizuális megismerő képesség fejlesztése, a vizuális műveltség tudatos rendszerbe foglalása; s annak feltárása, hogy a keresztény művészet tartalmi és formai elemeinek, jel- és jelképrendszerének megismerése miként fejlesztheti a tanulók esztétikaierkölcsi-etikai normák iránti fogékonyságát. A tantárgy nemcsak a képző- és iparművészet területeinek a feldolgozásával foglalkozik, hanem tartalmai közé emeli a vizuális jelenségek, közlések olyan köznapi formáinak vizsgálatát is, mint a tömegkommunikáció vizuális megjelenései, a legújabb elektronikus médiumokhoz kapcsolódó jelenségek és az épített, alakított környezet. A képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra a vizuális kultúra tantárgynak olyan részterületei, amelyeknek a tartalmai végigkísérik a közoktatásban a vizuális nevelést, ám a különböző iskolaszakaszokban különböző módon kapnak hangsúlyt. Ezek a részterületek azonban a legfontosabb tartalmakat biztosítják csupán a fejlesztéshez, de hatékony fejlesztés csakis komplex feladatokban, egymással összefüggő feladatsorokban értelmezhető. A tantárgy oktatása tevékenység-, illetve gyakorlatközpontú, ahol alapvető fontosságú a játékos-kreatív szemlélet, illetve hogy a tantárgy tartalmainak feldolgozása komplex, folyamat-orientált megközelítésben történjen, így a projektmódszer eszközét is felhasználja a tanítás-tanulás folyamatában. A NAT fejlesztési feladatainak alapján a vizuális kultúra tantárgy gyakorlati tevékenységeinek fontos célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése, ezáltal a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. További cél tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (például látás, hallás, kinetikus érzékelés) kapcsolatát, amely a számítógépes környezet bevonásával képes egy újabb, „más minőségű” intermediális szemléletet is kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az őket érő a hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni, illetve segíteni a művészi és köznapi vizuális közlések pontos értelmezését, továbbá fokozni az alkotómunka során a vizuális közlés és kifejezés árnyalt megjelenítését. Meghatározó szerepe miatt fontos a vizuális környezet alapját képező épített környezet iránti tudatosság fejlesztése a tapasztalás, értelmezés, alkotás folyamatán keresztül. A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése, a kreatív képességek kibontakoztatása. Nagy hangsúlyt kap a kreatív problémamegoldás folyamatának és módszereinek tudatosítása, mélyítése. A fejlesztés célja az örömteli, élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret engedő alkotótevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotó magatartás kialakítása. Cél továbbá a problémamegoldó képesség erősítése, hisz a feladatok önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik, majd az egyre önállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig. A tanulók önismeretének, önkritikájának, önértékelésének fejlesztése kritikai szemléletmód kialakításával a gyakorlati tevékenységeken keresztül valósul meg, amelyek mindegyike – eredeti céljától függetlenül is – személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, a belső igényesség kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának fontos alapelve azonban, hogy a művészeti nevelés valójában művészettel nevelésként értelmezendő, hisz a közoktatásban a művészet nem lehet célja, csupán eszköze a nevelésnek, azaz egy közismereti tárgy közvetlen feladata nem lehet a „művészképzés”. A fenti célok és szemlélet megvalósítását segíti a kerettanterv, amely konkrét módszertani segítséget nem biztosít, hisz nem ez a feladata, de a fejlesztési követelmények részletezésével teszi konkrétabbá az elvárható fejlesztés irányát. A kerettanterv – némileg eltérően a NAT kompetenciafejlesztő kiindulópontjától – a vizuális kultúra részterületei szerint („Kifejezés, képzőművészet”, „Vizuális kommunikáció”, „Tárgy- és környezetkultúra”) szervezi a fejlesztés követelményeit. Az említett részterületeket további tematikai egységekre bontja, és ezeken belül fogalmazza meg a fejlesztés követelményeit, amelyekhez két évfolyamra ajánlott óraszámokat is feltüntet. Természetesen sem a tematikai egységek, sem a tematikai egységekbe foglalt tantervi követelmények sorrendje nem jelez semmiféle időrendi sorrendet vagy logikai kapcsolatot, illetve egy55

egy fejlesztési követelmény nem azonos egy-egy tanóra tananyagával. Az optimális tartalomtervezés a különböző tematikai egységek követelményeit összekapcsolja a tanórán, azaz a helyi tantervkészítés, még inkább a tanmenet-összeállítás folyamán a tematikai egységeket rugalmasan kell kezelni, a tanulásszervezés felépítésének logikáját követve felhasználni, az adott évfolyamra ajánlott óraszám figyelembevételével. Egy-egy tematikai egységen belül megjelenő fejlesztési követelmények nézőpontja a célzott tanulói tevékenység, amelynek megfogalmazása folyamat-centrikus. Ezen belül a sok esetben megjelenő konkrét példák segítik az adott követelmény pontosabb értelmezését, így támogatva a kerettantervet felhasználó szaktanárokat a tanmenet megtervezésében, illetve ötleteket adnak konkrét fejlesztő feladatok megalkotásához. A példák tehát természetesen nem kötelezőek, csupán a további tervezést segítik. A Mozgóképkultúra és médiaismeret a mozgóképi szövegértés fejlesztését és a média társadalmi szerepének, valamint működésmódjának a feltárását célozza. Ez az audiovizuális írás-, olvasástudás alapjainak az elsajátítását és a kritikai médiatudatosság fejlesztését jelenti. A médianevelés olyan képesség- és személyiségfejlesztő eszközrendszer, amely szükséges ahhoz, hogy az állampolgárok az információrobbanás és a modern piacgazdaság korában ténylegesen tudjanak tájékozódni és választani. Mivel a média erősen meghatározza, hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól, s hatása vetekszik a hagyományos szocializáció ágenseivel - a családéval és az iskoláéval -, a mozgókép- és médiaoktatás a demokráciára nevelésnek és olyan értékek elsajátításának az iskolája, mint a másság elfogadása, a kritikai gondolkodás vagy a tudatos választás képességének a fejlesztése. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során a tanulók felkészültséget szereznek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és olyan módszereket sajátítanak el, amelyek segítik őket abban, hogy nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. Mivel a média sajátos másodlagos valóságként mindennapi környezetünk elválaszthatatlan és folyamatosan változó része, a kritikai médiatudatosság fejlesztése az oktatás-nevelés minden szakaszában fontos. A médiára vonatkozó műveltség fejlesztése részben a művészetpedagógia eszközeivel történhet, de a média technológiai, gazdasági és társadalmi szerepe miatt szükséges más műveltségi területek ismeretanyagának, kreatív fejlesztési eszközeinek bekapcsolása is. Így a mozgókép-és médiaismeret szorosan kapcsolódik a Magyar nyelv és irodalom, az Ember és társadalom és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz is. Ezért a tartalmi fejlesztés kiemelt jelentőségű – összhangban a gyerekvédelem, az értékelvű pedagógia és a médiaműveltség fejlesztésére vonatkozó Európa Uniós ajánlásokkal. A vizuális kultúra fontosságát hangsúlyozza, hogy az információs csatornák gazdagodása a szöveges információ befogadás mellé felzárkóztatja a vizuális információk tudatos befogadásának fontosságát is, hisz az információk forrása és jellege alapján szöveg és kép együtt értelmezése napjainkban gyakoribb jelenség valós élethelyzetekben. A médiatudatosság fejlesztésének tehát egyre fontosabb aspektusa a vizuális megfigyelés és értelmezés segítségével megvalósuló médiahasználat és médiaértés. Ebből következően a tervezés során további fontos szempont, hogy 5–8. évfolyamon a mozgóképkultúra és médiaismeret bizonyos kapcsolódó fejlesztési követelményeit a vizuális kultúra tantárgy órakeretén belül kell végrehajtani. A Magyar nyelv és irodalom, valamint az Ember és a társadalom műveltségi területekről kiemelt és a Rajz és vizuális kultúra műveltségi területbe beépített témakörök más területeken is segítik a médiaszövegek jobb megértését, valamint az általános iskolai oktatás fejlesztési céljainak megvalósulását. Ennek megfelelően valamennyi évfolyamon megjelennek mozgóképkultúra és a médiaismeret témakörei, az 5-6. évfolyamon még kisebb, a 7-8. évfolyamon pedig magasabb óraszámmal. A 7. évfolyamot az Ember és társadalom műveltségi terület, a 8. évfolyamot a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület mozgóképes és médiaismereti tartalmai egészítik ki. A megemelt óraszám valamennyi évfolyamon lehetővé teszi az alaposabb megismerést, az elmélyült alkotómunkát is. Célok és feladatok „Az iskolának, mint nevelő intézménynek kifejezett feladata, hogy feltárja a műveltség erkölcsi és vallási dimenzióit.” (A katolikus iskola – Róma, 1977.) A vizuális nevelésnek a látható világ, a képi műveltség elmélyült megismerésére kell törekednie: a rajzórákon lehetőséget kell kínálnunk a tanulóknak arra, hogy megsejtsék és átéljék a világ szépségét, az élet örömét (Szent Ferenc gondolata szerint a világ szépségeiben megmutatkozó Isteni Szeretetet). A tantárgy feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése, a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez szükséges képességek fejlesztése. Lehetővé kell tennie a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világában való eligazodást. Érzelmekben gazdag tevékenységekkel fejlesztenie kell a tanulók képi-plasztikai ábrázoló, kifejező, közlő, konstruáló képességeit. A térszemlélet, a forma, a szín, és a szerkezeti érzék, az anyagismeret a tantárgy képességfejlesztő tevékenységei mellett a rajzórának a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldó-képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításához kell hozzájárulnia. A művészeti nevelésnek értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet kell betöltenie, így képes kialakítani és formálni a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartást. 56

A vizuális nevelésnek az alkotóképesség fejlesztése érdekében figyelembe kell vennie, hogy az 5–6. évfolyamon az integratív – képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik; a serdülőkor kezdetétől, a 7–8. évfolyamon viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Így a fokozatosan megjelenő realitás igényükkel egy időben az alsóbb évfolyamokra jellemző szabad önkifejezési formát az objektívabb kifejezésmód válthassa fel. A rajz tantárgy legfontosabb célja a tanulók látáskultúrájának fejlesztése. Ki kell alakítani a gyermekben egy tudatos szemléletmódot. Ennek segítségével képessé kell válnia az őt körülvevő világ vizuális információáradatának feldolgozására. A rengeteg külső ingert tudnia kell felfogni, értékelni, rangsorolni. A környezetét egyre kritikusabban vizsgáló kiskamasz rendkívül fogékony a látható világ jelenségeire. Ezt kell a rajztanároknak kihasználnunk a feladatok életszerű, könnyen érthető megválasztásával. Ez az egyik legfontosabb tantárgyi motiváció. Fontos eszköz abban, hogy a gyermek szívesen és lelkesen vegyen részt óráinkon. Ébren kell tartanunk az érdeklődését a világ sokszínűsége, értékei iránt. Képessé kell tenni a gyermeket a természet szépségének felismerésére, visszatükrözésére. A saját képességeivel párhuzamosan az alapvető vizuális jelekkel, eszközökkel és technikákkal is meg kell ismertetnünk a gyermeket. Így képessé válik az önálló megismerésre, befogadásra és alkotómunkára. Az alkotómunkában lehetőséget kell adnunk arra, hogy a neki megfelelő eszközökkel tudja magát tudatosan kifejezni. A tanuló kreativitását elősegítik az egyéni élményeken alapuló feladatok. Ilyenek például a családi események, iskolai rendezvények, sportesemények rajzi megfogalmazásai. Saját élményeinek vizuális formába öntésekor újra átélheti és értékelheti a megtörtént eseményeket. Törekedni kell arra, hogy a gyermek saját ötleteit megvalósíthassa a tanórákon. Az átlagosnál tehetségesebb tanulóknak differenciált feladatokkal kell biztosítanunk az előrehaladásukat. Ezek a feladatok összetettebb, nehezebb megoldási módokat kínálnak az arra képes alkotóknak. A művészettörténeti ismereteket konkrét feladatokkal kell kapcsolnunk a társművészetekhez. A történelem a magyar irodalom és az ének-zene tantárgyakkal együtt haladva, közösen kell felébreszteni a gyermekekben az egyetemes kultúrkincs iránti érdeklődést. Hazánk jelentősebb alkotásain keresztül reálisabb képet alakít ki szűkebb és tágabb környezetének viszonyáról. Az egyetemes, a nemzeti és a népi kultúra megismerésével egyre bővül, és színesedik a világról alkotott képe. Mindezek ismeretében egy környezetére igényes, annak értékeiért felelősséget érző magatartás kialakítása a célunk. Fejlesztési követelmények Oktató-nevelő munkánk során tapasztalhatjuk, hogy a tanulók különböző szinten képesek elsajátítani az új ismereteket. Ennek okai leginkább az egyéni fejlettségük különbségeiben és az adottságaik közti eltérésekben rejtőznek. Figyelembe kell vennünk az életkori sajátosságokat, hiszen a különböző korosztályoktól más-más színvonalú teljesítményt lehet és kell elvárnunk. A tanítási órákon mindezek tudatában kell fejlesztenünk a gyermekek képességeit. A befogadó és megismerőképesség mellett alapkövetelmény az alkotóképességek kibontakoztatása. A képességfejlesztés eredményességét nehéz rövid távon lemérni. Ezért célszerű hosszabb távon egy-egy (hasonló jellegű) visszatérő feladattal ellenőrizni munkánk hatékonyságát. A befogadás és megismerés képessége alapvető fontosságú, hiszen ez a korosztály rendkívül fogékony a vizuális ingerekre. A modern technika elterjedésével a mai tizenévesekre amúgy is hatalmas információhalmaz zúdul nap mint nap. Az audiovizuális és a számítástechnikai eszközök hatékonyabb és gyorsabb megismerést eredményeznek. Ezeket a virtuális ismereteket kell a bevált (hagyományos) technikai repertoárunkkal kombinálnunk. A gyermek figyelmét tudatosan irányítanunk kell a konkrét feladatokkal. Pontosan megfogalmazott, egyértelmű gyakorlatokkal jól alakíthatók, fejleszthetők a képességek. Ilyen feladatok például a közvetlen természetmegfigyelések, a beállítások utáni tanulmányrajzok. A modelleket nem elég síkban ábrázolni, plasztikai megoldásokra is szükség van. Nagyon fontos, hogy a gyermek kézbe vehesse, megtapogathassa az ábrázolt tárgyakat. A többféle érzékszervvel biztosabb, sokoldalúbb tudás birtokába juthat. A művészettörténeti tanulmányokhoz kapcsolódó feladatok a vizuális memóriát és az önálló ítéletalkotást segítik elő. Az egyes korszakok, stílusok alkotásainak elemzésével tovább bővül a gyermek szókincse, kifejezőkészsége. Jellemzően egyre bátrabban és reálisabban képes értékelni egyes esztétikai produktumokat. Ezt elősegítendő, az alkotó jellegű órák végén mindig hagyjunk időt a közös értékelésre. A gyermekek az elkészült munkák szóbeli, közösség előtti értékelését általában szívesen végzik. Nem a rajztartó mappának, vagy a tanárnak “termelünk” ugyanis, hanem magunk és egymás örömére. Közösségnevelő hatása elvitathatatlan a módszernek. Gyűjtőmunkákkal is sokat tehetünk a tanulók szélesebb látókörének kialakításáért. A környezetére nyitott, annak értékeire fogékony gyermek toleranciája és beleérző képessége is nagyobb, mint társaié. Közös programokkal, kiállítások látogatásával, sőt saját csoportos kiállítás szervezésével is remek csapatot hozhatunk létre. A közösségen belül az egyén könnyebben megtalálja helyét a társak kritikáinak segítségével. Az alkotóképességek fejlesztésénél kihasználhatjuk a korosztály fogékonyságát, érdeklődését az új technikák és tevékenységformák iránt. Egy látványosabb megoldás, vagy szokatlan nézőpont könnyen 57

“beindítja” a gyermek fantáziáját. A színek, formák, a részletek aprólékos megfigyelése mellett a korosztályra jellemző egyfajta globális szemlélet. Ez azt jelenti, hogy a szerteágazó, bonyolultabb formákat gyakran tömöríti nagyvonalúan. Jól kihasználhatjuk ezt a redukciós feladatoknál. A gyermek lényeglátása határozottabb ugyanis a felnőttek sémákra épülő gondolkodásmódjánál. Sokkal nagyobb kreativitás jellemző rájuk, előszeretettel nyúlnak egyszerre több anyaghoz is, bátran keverve a technikákat. Ezért kell minél többféle módszert és eszközt adni a kezükbe. A látható világ tükrözése mellett fontosak az elsősorban a fantáziát igénybe vevő feladatok. Ezekben a gyermek rengeteg kötöttségtől mentesül, szabadabban alkothat. A reproduktív és a produktív jellegű munkáknak megfelelő részarányban kell jelen lenni pedagógiai programunkban. A tantárgy jellegéből adódóan az egyes tevékenységi formák az egész iskolaszakaszt átívelik, a fő különbség a megoldásban, a műveleti szintek fejlettségében mutatkozik. Célszerű bizonyos kulcsfeladatokat egy-egy tanév, sőt az egész négyéves periódus folyamán bizonyos változtatásokkal néha megismételtetni. Ezekkel a munkákkal hosszabb távon lemérhető a képességek tényleges fejlődése a tanulóknál. A tanmenet elkészítésénél érdemes először ezeket a kulcsfeladatokat eldönteni, és ezekre, valamint az évfolyamokra előre meghatározott művészettörténeti témakörökre felfűzni a konkrét tananyagot. Az értékelés Az elvégzett munka, a tanuló által nyújtott teljesítmény nagyon összetett eredmény. A tanulók teljesítménye több körülménytől függ: az óra milyenségétől, az adott tanítási anyagtól, a tanár magyarázatától stb. Két gyermek teljesítménye ugyanazon az órán is óriási különbségeket mutathat egymáshoz viszonyítva. Emellett gyakran tapasztaljuk, hogy ugyanaz a gyermek is nagy teljesítménybeli ingadozásokat produkál, látszólag megegyező feltételek és feladatok esetén is. Ráadásul a legtöbb gyermek más-más szintű vizuális intelligenciával bír. Ami az egyik tanulótól szép teljesítmény, az lehet, hogy egy tehetségesebbtől kevés lenne ugyanazon feladatnál. Ezért úgy célszerű mérnünk, hogy önmagához képest és társaihoz is viszonyítsuk a tanuló munkáját. Önmagához képest vessük össze korábbi munkáival a mostani teljesítményét. Egymáshoz képest bevált módszer az óra végi közös szóbeli értékelés. Ilyenkor kirakunk néhány rajzot a táblára, és demokratikus légkörben megvitatjuk melyik tetszik, és miért. Fontos, hogy ők válasszanak ki egy-egy alkotást, és megindokolják, hogy miért tetszik, vagy nem tetszik adott munka. Abban az esetben, ha nehezebb különbséget tenni a munkák közt segíthetünk az értékeléskor egy-egy szempont kiemelésével, pl.: “Melyik képen sikerült legélethűbben megrajzolni a tárgyakat?” Megkérhetjük őket, állítsák “erősorrendbe” a táblán lévő munkákat. A közös szóbeli értékelés közösségfejlesztő értéke is jelentős. Egy idő után, az osztály már követeli óra végén az értékelést, mert igénylik egymás véleményét, “tükrét”, sőt dicsőségnek tartják, ha munkájuk kikerül a táblára. Remek motivációs eszköz! Persze vigyáznunk kell arra is, hogy ne a személyeskedés vezesse a kritikusokat. Természetesen jegyeket is adnunk kell a munkákra. Alapvetően ilyenkor (is) kétféle teljesítményt értékelünk: – manuális – intellektuális. A manuális alatt a “kétkezi” alkotómunkát értjük. Az intellektuális pedig a megismerést kísérő verbálisan megfogalmazott tudást, munkát jelenti. Mindkettő nagyon fontos eleme a teljesítménynek, tehát értékelésnél szem előtt tartandó! A manuális teljesítmény (=alkotómunka) esetében a manipulációs képességet, kitartást, érzékelési-észlelési fogékonyságot, az esztétikai ítélőképességet értékeljük. Az intellektuális teljesítmény értékelésekor elsősorban a kreativitást, ötletességet, eszközgazdagságot vizsgáljuk. Az érdemjegy a kétféle teljesítmény közös értékét fejezi ki. A gyakorlatban az érdemjegy mellé egy-két rövid mondatban szöveges értékelést is adhatunk (pl a lap hátuljára). Így világosabban látja a gyermek, hogy miért kapta az érdemjegyet. A művészettörténeti részeket ötletes feladatokkal célszerű közelebb hozni a tanulókhoz. Emellett a témakörök végén, félévkor vagy év vége előtt egy-egy írásbeli számonkérést (témazáró dolgozatot) is beiktatunk. A dolgozat a tantárgyunk jellegéből adódóan inkább változatos feladatokból, mintsem unalmas kérdésekből álljon (Kösd össze az alkotókat a művekkel! Rajzold be a hiányzó tagolóelemeket a vázlatrajzba! Melyik stílus jegyeit ismered fel az oszlopfőn? stb.). Egyébként is célszerű szorgalmi és gyűjtőmunkákkal is motiválni a gyermekeket. A “pluszmunkák” külön értékelésével több lehetőséget kapnak azok a tanulók, akik szerényebb manuális képességeket örököltek. Mivel a teljesítmény rendkívül összetett produktum, nagyon körültekintően kell eljárnunk az értékelésekor. Pedagógiai szempontból szerencsésebb a bíztató jellegű, ösztönző értékelés. A gyakran megismétlődő túlságosan kritikus, elmarasztaló jellegű értékelés egy életre elveheti a gyermek kedvét a munkától. Inkább a pozitívumokat kell észrevennünk, hangsúlyoznunk a kiskamaszok alkotásaiban. Az esztétikai nevelés fontos része a művészettörténet füzet vezetése, mely minden diákunk számára kötelező. 58

A Vizuális kultúra heti és éves óraterve 5–8. évfolyam

A tantárgy heti óraszáma

A tantárgy éves óraszáma

5. évfolyam

2 óra

72 óra

6. évfolyam

2 óra

72 óra

7. évfolyam

2 óra

72 óra

8. évfolyam

2 óra

72 óra

59

5–6. évfolyam A fokozott realitásigény megjelenése az adott életkorban megalapozza a tanulók információk közti szelekciós képességét, és kritikai gondolkodást alakít ki. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő és személyiségformáló szerepe lehetőséget biztosít a kompetenciák legszélesebb körű fejlesztésére. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciájának folyamatos mélyítése lehetőséget teremt az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére. A testi és lelki egészségre nevelés feladata a vizuális kultúra tantárgynak is, hiszen a kifejező céllal születő alkotások létrehozásának folyamata a harmonikus személyiségfejlődéshez nagyban hozzájárul, a párokban és csoportban végzett tervező és alkotó munka elősegíti a másokért való felelősségvállalást, a másokkal való együttműködést. A módszerek és munkaformák sokszínűsége lehetőséget teremt a tanulás tanításának hatékony elősegítésére is. A forma és rendeltetés összefüggéseinek vizsgálata által, tárgyi környezetünk leírásával a hatékony, önálló tanulás módszerei, a rekonstruáló és konstruáló képességek fejlesztésével a kreatív problémamegoldás lépései tudatosulnak, mely hosszú távon a kezdeményezőképességet és a vállalkozói kompetenciát ösztönzi. A tervezés során kibontakozik a természettudományos és technológiai kompetencia, és előtérbe kerül a fenntarthatóság és környezettudatosság lehetőségeinek vizsgálata is. A vizuális kommunikáció területén a kép és szöveg lehetséges kapcsolatainak feltárása az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésének is terepet biztosít, a gyakorlati feladatok lehetőséget teremtenek a digitális kompetencia mélyítésére. A médiatudatosság kialakítása kiemelt fejlesztési cél, melynek kapcsán út nyílik a kritikus, értelmező gondolkodás és aktív állampolgárság megalapozására. A vizuális kultúra részterületei közül az 5–6. évfolyamon nagyobb arányban szerepelnek a „Kifejezés, képzőművészet” részterülethez kapcsolódó tartalmak, hiszen a megjelenő művészettörténet tananyagával bővülnek a fejlesztés követelményei. Ehhez hasonló a „Tárgy- és környezetkultúra” részterület tematikai egységeinek aránya is, hiszen az alsóbb iskolaszakaszhoz képest új feladatok jelennek meg: a tervezett alakított tér és az épített környezet szerkezeti, történeti tanulmányozása, mely a nemzeti és európai identitás mellett a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztését is szolgálja. E szakaszban a „Vizuális kommunikáció” részterület tartalmai a másik kettőhöz képest csekélyebb mértékben vannak jelen.

60

5. évfolyam Óraszám:

72/év 2/hét

Témakör sorszáma 1.

2.

3. 4. 5.

Témakör

Óraterv

Kifejezés, képzőművészet

22 10 12 18 6 6 6 20 10 10 7 7 5 72

Valóság és képzelet Stílus és mozgás Vizuális kommunikáció Idő- és térbeli változások Jelértelmezés, jelalkotás Kép és szöveg Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Tárgy és hagyomány Médiaismeret és mozgóképkultúra A média funkciói és működése Témazáró, összefoglaló órák Összesen:

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelet

Órakeret 10 óra

Az élményt nyújtó, személyes megnyilvánulások érvényesítése az alkotó folyamatban. A vizuális nyelv alapelemeinek ismerete és alkalmazása a kifejező alkotásokban. Különböző festészeti, grafikai és plasztikai technikák alapszintű alkalmazása.

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Személyes élmények, elképzelt történetek, érzelmek vizuális megjelenítése különböző eszközökkel az előtanulmányok során szerzett tapasztalatok alkalmazásával. Tér és sík megkülönböztetése, megjelenítése különböző méretű és formájú felületeken való komponálással.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

− A valóság, modell (pl. épített és természetes környezet, tárgyak, alakok) célirányos megfigyelése adott szempontok (pl. térbeli helyzet, arány, plaszticitás, színviszonyok) alapján, és ábrázolása síkban, illetve térben, különböző technikákkal (pl. grafika: ceruza, tus, pác, kréta, fotó, akvarell, tempera, mintázás, konstruálás). − Egyszerű téri helyzetek leírása (pl. formai, szerkezeti, felületi, tónusbeli), az adott valós látvány sajátosságaiból kiinduló kompozíció egy részletének képi igényű nagyítása, illetve kompozíciós variációk létrehozása, különböző színes technikákkal (pl. akvarell, temperafestés, pasztell-, olajkréta, vegyestechnika).

Magyar nyelv és irodalom: a műélvezet megtapasztalása.

Kulcsfogalma/ fogalmak

Matematika: pontos megfigyelés, lényegkiemelés. Ének-zene: zenei élmény feldolgozása. Dráma és tánc: dramatikus improvizációk irodalmi, képzőművészeti, zenei művek alapján.

Tömörítés, kiemelés, kompozíció, szín-, vonal-, formaritmus, variáció, színharmónia, színkontraszt, főszín, mellékszín, méretarány.

61


Előzetes tudás


Kifejezés, képzőművészet Stílus és mozgás

Órakeret 12 óra

Művészeti ágak és a képzőművészeti ágak legfontosabb megkülönböztető jegyeinek felismerése. Művészeti alkotások, vizuális jelenségek, látványok verbális leírása. A vizuális nyelv alapelemeinek megkülönböztetése és használata. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége, az érzékelhető tulajdonságok alapján az azonosságok és különbözőségek tudatosítása. A vizuális közlés különböző műfajú köznapi és művészi formáinak felismerése. A megfigyelt jelenségek térbeli helyzetének, arányainak, plaszticitásának és szín- és fényviszonyainak megfigyelése és ábrázolása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények − Személyes élmények, elképzelt történetek, érzelmek megjelenítése meghatározott művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek elemzése, és inspiráló, alkotó felhasználása által síkban és/vagy térben. − Az alkotómunkához kapcsolódva műalkotások megfigyelése alapján, művészettörténeti korszakok, (pl. őskor, ókori egyiptom, ókori görög és római, romanika, gótika, reneszánsz, barokk) stílusjegyeinek elemzése, összehasonlítása, művek tematikus csoportosítása (pl. műfaj, formarend, technika, kifejezőeszköz, tériség) szerint.

Kapcsolódási pontok Természetismeret: Az emberi test, testarányok. Mozgásképesség. Matematika: változó helyzetek, időbeliség. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történeti korok, korszakok. Magyar nyelv és irodalom: különböző kultúrák eltérő szemléletének megtapasztalása. Könyvtárhasználat. Ének-zene: zenetörténeti és zeneirodalmi alapismeretek a befogadói hozzáállás fejlesztése céljából.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Művészi kifejezés, látványelemzés, téri helyzet, plaszticitás, , kompozíció, takarás, pont, vonal, felület, forma, szín, tónus, irány, térbeliség, nagyság, kevert szín, tónus, szín-, vonal-, formaritmus. Vizuális kommunikáció Idő- és térbeli változások

Órakeret 6 óra

Érzékelhető tulajdonságok alapján azonosságok és különbözőségek tudatos felismerése, leírása. A közvetlen tapasztalatok útján szerzett élmények feldolgozása. Megfigyelt jelenség látványelemeinek megnevezése. Események, történések elmondása, részekre bontása, a jellemző fázisok megjelenítése. A természeti vagy épített környezet idő és térbeli változásainak sűrített megjelenítése. Szakrális események képsorozatban történő közlése, illetve képsorozatok olvasása



− Mozgásélmények megfigyelése valóságos vagy mozgóképi példák Magyar nyelv és irodalom: történet ideje, helyszíne, cselekmény kezdő- és alapján, a mozgássor fázisokra bontása (pl. mozgókép végpontja, elemek sorrendje. „kikockázása”). A mozgás megjelenítése vizuális átírással (pl. egyszerű tárgy-animáció, optikai játékok: pörgetős füzet). Természetismeret: mozgás és idő − Folyamat érzékeltetése bibliai témájú ábrázolásokon változása; ciklikus jelenségek. (eseménysorok: pl. kálvária-képek, karácsonyi ünnepkör jelenetei) 62

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az idő ábrázolása vizuális eszközökkel. Dráma és tánc: Mozgásfolyamatok, mozgássor. Informatika: adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése, használata. Matematika: változó helyzetek, időben lejátszódó történések megfigyelése, a változás kiemelése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Mozdulat, mozdulatsor, hely- és helyzetváltoztatás, állapotváltozás, folyamat, lassítás, gyorsítás, állókép, mozgókép, képkocka,


Vizuális kommunikáció Jelértelmezés, jelalkotás

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

Egyszerű vizuálisan értelmezhető jelenségek, jelzések, közlő ábrák értelmezése. Tájékozódás vizuális elemek alapján. Az egyszerű vizuális kommunikációt szolgáló megjelenések: jel, alaprajz, térkép értelmezése.


Magyarázó rajzok, képes használati utasítás pontos értelmezése. A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata. A keresztény jelrendszer legfontosabb elemeinek ismerete

Ismeretek/fejlesztési követelmények − Az vallási ikonok képi jelrendszerének (ikonográfia, attribútumok) megismerése, alkalmazása − A legfontosabb egyezményes vizuális jelek, jelzések, szimbólumok (pl. tájékozódás, közlekedés, cégérek, parancsikonok) gyűjtése, értelmezése. − A közösség számára fontos, nem vizuális jellegű információk (pl. események, időpontok, tevékenységek, jellemzők) képi tömörítése, direkt jellé (pl. piktogram, jelzőkártya) alakítása, használatba helyezése (pl. ismert útvonal rajzán vizuális jelzések kialakítása). − A számítástechnika képjelei („ikonok”)

Kapcsolódási pontok Természetismeret: Tájékozódás természetes és épített környezetben; Jelek, jelzések felismerése és értelmezése. Földrajz: tájékozódás, térrajz, útvonalrajz, térképvázlat. Magyar nyelv és irodalom: szöveg és kép viszonya. Ének-zene: zenei olvasás és írás: kotta. Informatika: rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Használati utasítás, jel, jelentés, egyezményes jelzés, jelrendszer, piktogram, embléma, ábra, vizuális sűrítés, kiemelés, séma.

63


Vizuális kommunikáció Kép és szöveg

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

Az emberi gesztusok, mimika, mozdulatok értelmezése. Alapfokú jártasság dramatikus játékformákban. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző beszédmód eszközeinek alkalmazása. A szóhasználat és testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben.


Vizuális sűrítés és kiemelés fogalmának ismerete, megfelelő alkalmazása. Kép és szóbeli vagy írott szöveg együttes alkalmazása a jelentésmódosulások megfigyelésének céljával.



− Szöveg és kép együttes megjelenésének tanulmányozása (pl. plakát, képregény) után, az alkotóelemek variálásával a vizuális és verbális üzenet jelentésváltozásának megértése céljából, szabad játékos feladatokkal (pl. adott kép szövegaláírásának megváltoztatása, azonos szövegek különböző képekhez rendelése). − Hang és kép együttes alkalmazása (pl. árnyjáték, dramatikus játék), szabad asszociációk megfogalmazása a létrejött üzenetek kapcsán. − „Képes Biblia”

Magyar nyelv és irodalom: szöveg és kép viszonya.

− Korábban készített saját alkotás továbbgondolása, felhasználása alkalmazott grafikai feladatként (pl. DVD-borító, képernyővédő, arculati elem), vagy képgrafikaként.

Informatika: multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből.


Ének-zene: zenei stílusok és formák. Dráma és tánc: nem verbális kommunikációs játékok.

Hang-, szöveg- és képkapcsolat, üzenet, reklámhordozó, kiemelés, alkalmazott grafika.


Tárgy- és környezetkultúra Órakeret Tervezett, alakított környezet 10 óra Építmények, építészeti alkotások típusainak, funkcionális térrészeinek megnevezése. Térbeli formák kiterjedésének, méretének, téri helyzetének megállapítása. Előzetes tudás Környezetalakítás egyszerű eszközökkel. Eszköz nélkül, illetve kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Egyszerű téri helyzetek leírása, megjelenítése. Térkapcsolatok, térbeli viszonyok, A tematikai egység térbeli tagolódások létrehozása. Különböző korok és kultúrák tárgyi és épített nevelési-fejlesztési környezetének vizsgálata értelmezés céljából, meghatározott szempontok alapján. céljai Változatos anyag- és eszközhasználat a tárgykészítés során. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok − Egyszerű tértervezés és téralakítás meghatározott célból (pl. védelem, Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelemi szakralitás, figyelemfelkeltés, emlékállítás, interakció) különféle korszakok. eszközökkel (pl. rajzos vázlat, magyarázó rajz, fotómontázs, modellezés) és anyagokkal (pl. agyag, karton, fa, gipsz, drót, textil, talált tárgyak) történeti korok legfontosabb alátámasztó-teherhordó Természetismeret: Az ember (pl. oszlop, pillér, fal) és térlefedő (pl. gerenda, födém, boltív, hatására bekövetkező változás a táj boltozat, kupola) lehetőségeinek, illetve alaprajzi elrendezéseinek képében. megfigyelésével. A természeti és mesterséges, − Egyszerű műszaki jellegű ábrázolás segítségével (pl. alaprajz, technikai és épített. metszetrajz, vetületi ábrázolás) saját tervezés (pl. tárgy, környezet) megjelenítése szabadkézi rajzban. − A közvetlen környezetben található tárgyak (pl. bútor, szerszám, jármű, Magyar nyelv és irodalom: szerkezet, öltözék, hangszer), épületek (pl. lakás, pályaudvar, különböző kultúrák eltérő létmódja, templom, iroda, istálló, garázs, víztorony, palota, színház, múzeum) szemlélete. Könyvtárhasználat. elemzése forma és rendeltetés, valamint a díszítés kapcsolatán keresztül, az összegyűjtött információk alapján. − Egyszerű épület /épületcsoport/ makettjének készítése 64

Technika, életvitel és gyakorlat: tervezés, anyagalakítás.



Előzetes tudás


Matematika: Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével. A tér elemei, síkbeli, térbeli alakzatok. Geometriai modellek. Épület, építmény, téri helyzetek, építészet, alaprajz, homlokzat, forma, funkció, alapanyag, gazdaságos anyaghasználat, elemző- magyarázó rajz, kézműves technika, sorozatgyártás,

Tárgy és környezetkultúra Tárgy és hagyomány

Órakeret 10 óra

Megadott szempontok alapján tárgyak, anyagok csoportosítása. A különböző anyagokról szerzett tapasztalatok szóbeli megfogalmazása. Tárgyak, épületek, műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése. Eszköz nélkül és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Alapvető manuális készségek működése az anyagalakítás során. Lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység építészeti sajátos jegyeinek értelmezése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények − Lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység építészeti jellegzetességeinek, viseletének, és kézműves tevékenységének megismerése, elemzése (pl. skanzen vagy helytörténeti kiállítás látogatásával, vagy gyűjtött képek alapján). − Létrehozott vagy talált tárgyak díszítésének megtervezése és kivitelezése különféle díszítőelemek (pl. növényi, állati, geometrikus motívumok) gyűjtése, megfigyelése, tanulmányozása után, oly módon, hogy a díszítmény összhangban legyen a tárgy formai, funkcionális és társadalmi üzenetével, illetve az alkotó személyes közlési szándékával. − A népi kultúrában fellelhető szakralitás (ősi rítusok és keresztény hagyományok)

Kapcsolódási pontok Hon- és népismeret: család és lakóhely, falvak és városok. Magyar nyelv és irodalom: népköltészet. Könyvtárhasználat. Természetismeret: környezettudatosság, fenntarthatóság. Ének-zene: népzene. Dráma és tánc: népszokások. Technika, életvitel és gyakorlat: hagyományos foglalkozások, szakmák.


Népművészet, mesterség, hagyományos kézműves technika, forma, funkció, alapanyag, gazdaságos anyaghasználat,

65

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Médiaismeret és mozgóképkultúra A média funkciói és működése

Órakeret: 7 óra

A média összetevői. Saját élmények és tapasztalatok összevetése a média által megjelenített világokkal. Információgyűjtésre alkalmas eszközök használata. A lényeges információ felismerése. A média szerkezetének, jellemzőinek, funkcióinak alaposabb megismerése. A médiafogyasztási szokások felmérése, a helyes értékrend kialakítása. Médiatudatosság kialakítása a személyes preferenciák érvényre juttatásával. Részvétel a nyilvánosságban, különösen a hálózati kommunikációban: bejelentkezés, hozzászólás, kép, hang, információs adatok közlése a közösségi portálokon, fórumokon - a személyes adatok védelmének figyelembe vételével. A nyilvánosság veszélyeinek feltárása.



A média funkcióinak megfigyelése, felismerése. Informatika: A közönség médiafogyasztási szokásainak tanulmányozása megadott az internet, a szempontok alapján, az eredmények lejegyzése. keresőprogramok használata, Részvétel a nyilvánosságban, a hálózati kommunikációban multimédiás szöveg Anyaggyűjtés keresőprogram használatával. előállítása Az életkori sajátosságoknak és elvárható tájékozottságnak megfelelő vita a média használatával kapcsolatos megfigyelések alapján a média társadalmi Magyar nyelv és irodalom: szerepéről, működésmódjáról – különösen: a saját tartalmak közzétételéről, a könyvtárhasználat, irodalmi személyes adatok védelméről. alkotások elemzése Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A lényeg kiemelése írott, látott és hallott szövegekből. Technika: Hogyan befolyásolja a média használata a napirendemet. a kommunikációs eszközök Saját médiahasználati szokások kritikus megfigyelésére alapozó tudatos fejlődése játék, mű- és műsorválasztás. − információ, kommunikáció, szerkesztettség, terjesztés, internet, elektronikus és írott Kulcsfogalmak/ sajtó, mobil, hitelesség, nyilvánosság, egyirányú, kétirányú és többirányú fogalmak kommunikáció, honlap, tévésorozat, videojáték, reklám, sms, plakát, video-levél Ajánlott műtípusok, művek, alkotók A különböző korok és kultúrák feldolgozását kronologikus megközelítésben végezzük, az alábbi műtípusok, művek, alkotók bemutatása ajánlott: az őskor, az ókori Egyiptom, Mezopotámia, Görögország és Róma művészete, megalitikus építészet (pl. Stonehenge), őskori mágikus ábrázolás (pl. altamirai barlangrajz); ókori egyiptomi és mezopotámiai sírtípusok és templomok (pl. Kheopsz piramisa, Zikkurat – Ur, karnaki Ámon-templom), faragott mészkőszobor az ókori Egyiptomból (pl. Írnok szobor, Nofretete fejszobra), halotti kultusz tárgyai (pl. Tutanhamon arany halotti maszkja), az ókori Egyiptom ábrázolását bemutató falfestmény vagy dombormű (pl. Fáraó vadászaton – thébai falfestmény), az ókori görög és római templom (pl. athéni Akropolisz: Parthenon, Erektheion; Pantheon), ókori színház, amfiteátrum (pl. Colosseum), görög és római emberábrázolás (pl. delphoi kocsihajtó, Szamothrakéi Niké, Laokoón-csoport, római portrészobrok típusai), fekete- és vörösalakos vázakép, római mozaik. A válogatás fontos szempontja, hogy a bemutatott művek az egyetemes művészettörténet legjelentősebb és tipikus műveivel szemléltessék a témát, illetve hangsúly kerüljön a magyar művészet- és építészettörténetben megtalálható leglényegesebb példákra is. A fentebb ajánlott műveken és alkotókon kívül adott témák szemléltetésére további műtípusok és művek is felhasználhatók. Különösen érvényes ez akkor, ha az adott témát nem kronologikus, hanem tematikus megközelítésben dolgozunk fel, vagy ha nem elsősorban művészettörténeti, hanem nyitottabban értelmezett kultúrtörténeti, építészet- és tárgytörténeti tartalmakat mutatunk be. Ezekben az esetekben a válogatás további fontos szempontja, hogy az adott téma függvényében a magas művészet, az európai keresztény művészet, és a populárisabb irányzatok egyformán szemléltessék az adott tartalmat, hogy tértől (pl. Európán kívüli kultúrákból származó művek) és időtől (pl. akár kortárs művek) független példák mutassák be az adott tananyagot. Fontos továbbá, hogy a vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra részterületek szemléltetéséhez a kortárs kultúrából, a történelmi korokból, illetve a közelmúltból származó példákat is felhasználhatjuk. 66

− − − − − − − A fejlesztés várt eredményei az 5. osztály végén

− − − − − − − − −

A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján. Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban. Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése. A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját jelzésrendszerek kialakítása. Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során. Szakrális (ősi és keresztény) kifejezési formák felismerése, megkülönböztetése Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása. Néhány rajzi és tárgykészítési technika megfelelő használata az alkotótevékenység során. Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel. A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása. A kiemelt alkotások felismerése, egy-két mondatos jellemzése. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos megfogalmazása. Fontosabb szimbolikus, vallási, és kulturális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. A médiaeszközök jellemzőinek ismerete, a helyes médiafogyasztási szokások tudatosítása. Adott médiaszöveg karakterének, beszédmódjának megfigyelése, felismerése. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

A továbbhaladás feltételei Legyen képes személyes élményeit rajzban megfogalmazni. Legyen képes megfigyelt jelenségek térbeli helyzetének, arányainak, plaszticitásának és szín- és fényviszonyainak megfigyelése és ábrázolására. Ismerje fel a mindennapokban használt vizuális jelek jelentését, alakítson ki saját jelrendszert. Legyen képes események, történések részekre bontására, rajzos elmesélésére. Használja megfelelően a tanult rajz- és festőtechnikákat. Legyen képes a kép és a szöveg összekapcsolásával egy (könyv-,CD-, stb.) borítót megtervezni. Ismerje fel az őskori és ókori korok stílusjegyeit, a művészeti alkotások kiemelt példáit, ezekhez legyen képes fogalmakat kapcsolni.

67


72/év 2/hét


2.

3. 4. 5.

Témakör

Óraterv

Kifejezés, képzőművészet

Vizuális kommunikáció Idő- és térbeli változások Jelértelmezés, jelalkotás Kép és szöveg Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Tárgy és hagyomány Médiaismeret és mozgóképkultúra A médiaszövegek jellegzetességei Témazáró, összefoglaló órák

22 10 12 18 6 4 8 20 10 10 7 7 5

összesen:

72 óra

Valóság és képzelet Stílus és mozgás


Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelet

Órakeret 10 óra

Az élményt nyújtó, személyes megnyilvánulások érvényesítése az alkotó folyamatban. A vizuális nyelv alapelemeinek ismerete és alkalmazása a kifejező alkotásokban. Különböző festészeti, grafikai és plasztikai technikák alapszintű alkalmazása.

Előzetes tudás


Személyes élmények, elképzelt történetek, érzelmek vizuális megjelenítése különböző eszközökkel az előtanulmányok során szerzett tapasztalatok alkalmazásával. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról.



− A valóság, modell (pl. épített és természetes környezet, tárgyak, alakok) célirányos megfigyelése adott szempontok (pl. térbeli helyzet, arány, plaszticitás, színviszonyok) alapján, és ábrázolása síkban illetve térben, különböző technikákkal (pl. grafika: ceruza, tus, pác, kréta, fotó, akvarell, tempera, mintázás, konstruálás). − Szabad asszociációs és vizuális játékok adott témára (pl. fogalom, jelenség, hang, szín, mozgás, gondolat, érzés, tárgy, cselekvés). Az előhívott impressziók megjelenítése síkban, térben, időben. − Irodalmi, zenei, filmes élmények felidézése, s a létrejött személyes tartalmak megjelenítése a kifejezési szándéknak megfelelő anyagok, eszközök, méretek felhasználásával (pl. színes, grafikai technika, mintázás, konstruálás, installáció talált tárgyakból, fotó).

Magyar nyelv és irodalom: a műélvezet megtapasztalása.


Matematika: pontos megfigyelés, lényegkiemelés. Ének-zene: zenei élmény feldolgozása. Dráma és tánc: dramatikus improvizációk irodalmi, képzőművészeti, zenei művek alapján.

Tömörítés, kiemelés, kompozíció, szín-, vonal-, formaritmus, variáció, színharmónia, színkontraszt, főszín, mellék/kiegészítő szín, komplementer, méretarány.

68


Kifejezés, képzőművészet Stílus és mozgás

Órakeret12 óra

Előzetes tudás

Művészeti ágak és a képzőművészeti ágak legfontosabb megkülönböztető jegyeinek felismerése. Művészeti alkotások, vizuális jelenségek, látványok verbális leírása. A vizuális nyelv alapelemeinek megkülönböztetése és használata. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozási képessége, az érzékelhető tulajdonságok alapján az azonosságok és különbözőségek tudatosítása.


A legjelentősebb művészettörténeti stíluskorszakok és irányzatok elemi ismerete legjellemzőbb műtárgyain és szimbolikus tárgyain keresztül, gyakorlati feladatok előkészítő szakaszába ágyazottan. A vizuális nyelv alapelemeinek és azok egymáshoz való viszonyának értelmezése. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról. Ismeretek/fejlesztési követelmények


− Különböző mozgások (pl. emberi, állati, ipari, gépi, mechanikai, kémiai, földrajzi, biológiai) megfigyelése és rögzítése egy vizuális látványban, felhasználva megadott művészettörténeti alkotások inspiráló hatását. − Az alkotómunkához kapcsolódva műalkotások megfigyelése alapján, művészettörténeti korszakok, (pl. a romanika, gótika, reneszánsz, barokk) stílusjegyeinek elemzése, összehasonlítása, művek tematikus csoportosítása (pl. műfaj, formarend, technika, kifejezőeszköz, tériség) szerint. − Képek, látványok, médiaszövegek, események (pl. műalkotások, fotók, filmek, élmények, álmok, közösségi alkalmak) szöveges leírása, a vizuális közlés köznapi és művészi formáinak azonosításával. A leírás alapján személyes feldolgozások megjelenítése síkban, térben vagy időben (pl. festés, plasztika, parafrázis, intermediális: pl. fotográfia, kinetikus, installációs, environment, eseményművészet) a tárgyalt művészettörténeti korszak inspiráló felhasználásával.

Természetismeret: Az emberi test, testarányok. Mozgásképesség. Matematika:változó helyzetek, időbeliség. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történeti korok, korszakok. Magyar nyelv és irodalom: különböző kultúrák eltérő szemléletének megtapasztalása. Könyvtárhasználat. Ének-zene: zenetörténeti és zeneirodalmi alapismeretek a befogadói hozzáállás fejlesztése céljából.


Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Művészi kifejezés,arányrendszer, kompozíció, képkivágás, képsík, képi és optikai helyzetviszonylat, takarás, pont, vonal, felület, forma, faktúra, textúra, szín, tónus, irány, kiegészítő szín, kevert szín, kontraszt, tónus, szín-, vonal-, formaritmus.

Vizuális kommunikáció Idő- és térbeli változások

Órakeret 6 óra

Érzékelhető tulajdonságok alapján azonosságok és különbözőségek tudatos felismerése, leírása. A közvetlen tapasztalatok útján szerzett élmények feldolgozása. Megfigyelt jelenség látványelemeinek megnevezése. Események, történések elmondása, részekre bontása, a jellemző fázisok megjelenítése. A természeti vagy épített környezet idő és térbeli változásainak sűrített megjelenítése. Természettudományos és technikai megfigyelés és gondolkodás fejlesztése.



− Mozgásélmények megfigyelése valóságos vagy mozgóképi példák alapján, a mozgássor fázisokra bontása (pl. mozgókép „kikockázása”). A mozgás megjelenítése vizuális átírással (pl. egyszerű tárgyanimáció, optikai játékok: pörgetős füzet, zootrop szalag).

Magyar nyelv és irodalom: történet ideje, helyszíne, cselekmény kezdőés végpontja, cselekményelemek sorrendje.

69

− A természet, (pl. növény, időjárás, ember, táj, állat) az épített környezet (pl. épület, település, híd) időbeli folyamatainak, változásainak (növekedés, pusztulás, fejlődés, lebomlás, öregedés, penészesedés, rozsdásodás) megfigyelése, modellezése (pl. hószobor, anyag változása kitéve az időjárásnak) személyesen választott cél érdekében (pl. emlékek felidézése, napi tevékenység tervezése). A folyamatok dokumentálása, ábrázolása saját készítésű fotókkal, képekkel, szöveggel.


Természetismeret: mozgás és idő változása; ciklikus jelenségek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az idő ábrázolása vizuális eszközökkel. Dráma és tánc: Mozgásfolyamatok, mozgássor. Informatika: adatok csoportosítása, táblázatba rendezése, használata.

Mozdulat, mozdulatsor, hely- és helyzetváltoztatás, állapotváltozás, folyamat, fázis, valós idő, lassítás, gyorsítás, állókép, mozgókép, képkocka, tárgy-animáció, zootrop-szalag.


Vizuális kommunikáció Jelértelmezés, jelalkotás

Órakeret 4 óra

Előzetes tudás

Egyszerű vizuálisan értelmezhető jelenségek, jelzések, közlő ábrák értelmezése. Tájékozódás vizuális elemek alapján. Az egyszerű vizuális kommunikációt szolgáló megjelenések: jel, alaprajz, térkép értelmezése.


Magyarázó rajzok, képes használati utasítás pontos értelmezése. A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata. Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények − Képes (pl. fotósorozat), rajzos használati utasítás létrehozása az előzetesen értelmezett képi utasítások (pl. műszaki berendezések üzembe helyezése, tárgyak összeszerelése, Lego) tanulmányozásának segítségével. Az utasítás kipróbálása, ellenőrzése, a visszacsatolás után módosítás a felmerült problémák alapján. − A legfontosabb egyezményes vizuális jelek, jelzések, szimbólumok (pl. tájékozódás, közlekedés, cégérek, parancsikonok, attributumok) gyűjtése, értelmezése. A közösség számára fontos, nem vizuális jellegű információk (pl. események, időpontok, tevékenységek, jellemzők) képi tömörítése, direkt jellé (pl. piktogram, jelzőkártya) alakítása, használatba helyezése (pl. ismert útvonal rajzán vizuális jelzések kialakítása).

Kapcsolódási pontok Természetismeret: Tájékozódás természetes és épített környezetben; technikai eszközök működésének megfigyelése. Jelek, jelzések felismerése és értelmezése. Földrajz: tájékozódás, térrajz, útvonalrajz, térképvázlat. Magyar nyelv és irodalom: szöveg és kép viszonya. Ének-zene: zenei olvasás és írás: kotta. Informatika: rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása. Matematika: Tájékozódás. Objektumok alkotása. Rendszeralkotás.


Használati utasítás, jel, jelentés, egyezményes jelzés, jelrendszer, piktogram, embléma, ábra, vizuális sűrítés, kiemelés, séma.

70


Vizuális kommunikáció Kép és szöveg

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Az emberi gesztusok, mimika, mozdulatok értelmezése. Alapfokú jártasság dramatikus játékformákban. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző beszédmód eszközeinek alkalmazása. A szóhasználat és testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben.


Vizuális sűrítés és kiemelés fogalmának ismerete, megfelelő alkalmazása. Kép és szóbeli vagy írott szöveg együttes alkalmazása a jelentésmódosulások megfigyelésének céljával. A különböző kommunikációs felületeken megjelenő reklám hatásmechanizmusának értelmezése és alkotó használata. Médiatudatosság kialakítása a személyes preferenciák érvényre juttatásával.



− Hang és kép együttes alkalmazása (pl. árnyjáték, dramatikus játék), szabad asszociációk megfogalmazása a létrejött üzenetek kapcsán. (Betlehemes báb-, illetve árnyjáték) − Reklámhordozó felületek (pl. folyóirat, póló, reklámszatyor, kitűző, hűtőmágnes) gyűjtése, csoportosítása, értelmezése a reklámkészítő szándéka és kifejezésmódja közötti összefüggés alapján. − Korábban készített saját alkotás továbbgondolása, felhasználása alkalmazott grafikai feladatként (pl. DVD-borító, képernyővédő, arculati elem), vagy képgrafikaként. − Nem mozgóképi reklámhordozók (pl. CD-borító, plakát, csomagolóanyag, termékcimke) tervezése, kivitelezése szabadon választott technikával (pl. digitális képszerkesztéssel, kollázs technikával vagy élőképben), a reklám hatásmechanizmusának tudatos használatával. Kulcsfogalma/ fogalmak



Magyar nyelv és irodalom: szöveg és kép viszonya. Ének-zene: zenei stílusok és formák. Dráma és tánc: nem verbális kommunikációs játékok. Informatika: multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből.

Hang-, szöveg- és képkapcsolat, kommunikációs csatorna, üzenet, reklámhordozó, reklámfelület, szlogen, médium, manipuláció, képi valóság, fikció, vizuális és verbális sűrítés, kiemelés, alkalmazott grafika. Tárgy- és környezetkultúra Órakeret Tervezett, alakított környezet 10 óra Építmények, építészeti alkotások típusainak, funkcionális térrészeinek megnevezése. Térbeli formák kiterjedésének, méretének, téri helyzetének megállapítása. Környezetalakítás egyszerű eszközökkel. Eszköz nélkül és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Egyszerű téri helyzetek leírása, megjelenítése. Térkapcsolatok, térbeli viszonyok, térbeli tagolódások létrehozása. Szerkezetek és térmodellek állékonyságának (statikájának), teherbírásának megfigyelése. Különböző korok és kultúrák tárgyi és épített környezetének vizsgálata értelmezés céljából, meghatározott szempontok alapján. Változatos anyag- és eszközhasználat a tárgykészítés során.

Ismeretek/fejlesztési követelmények − Egyszerű tértervezés és téralakítás meghatározott célból (pl. védelem, szakralitás, figyelemfelkeltés, emlékállítás, interakció) különféle eszközökkel (pl. rajzos vázlat, magyarázó rajz, fotómontázs, modellezés) és anyagokkal (pl. agyag, karton, fa, gipsz, drót, textil, talált tárgyak) történeti korok legfontosabb alátámasztó-teherhordó (pl. oszlop, pillér, fal) és térlefedő (pl. gerenda, födém, boltív, boltozat, kupola) lehetőségeinek, illetve alaprajzi elrendezéseinek megfigyelésével. Egyszerű műszaki jellegű ábrázolás segítségével (pl. alaprajz, metszetrajz, vetületi ábrázolás) saját tervezés (pl. tárgy, környezet) megjelenítése szabadkézi rajzban. 71

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelemi korszakok. Természetismeret: Az ember hatására bekövetkező változás a táj képében. A természeti és mesterséges, technikai és épített.

− A közvetlen környezetben található tárgyak (pl. bútor, szerszám, jármű, szerkezet, öltözék, hangszer), épületek (pl. lakás, pályaudvar, templom, iroda, istálló, garázs, víztorony, palota, színház, múzeum) elemzése forma és rendeltetés, valamint a díszítés kapcsolatán keresztül, az összegyűjtött információk alapján. − Egy választott tárgy vagy épület átalakítása, áttervezése, modellezése meghatározott célok érdekében (pl. álcázás, transzparencia, figyelemfelkeltés, megváltozott környezeti hatás: árvíz, hó, napfény, közösségi esemény) a történeti korok, európai és Európán kívüli, illetve a modern társadalmak tárgyi környezetéből hozott példák elemzéséből származó tapasztalatok alapján, a gazdaságos anyaghasználat érvényesítésével.



Magyar nyelv és irodalom: különböző kultúrák eltérő létmódja, szemlélete. Könyvtárhasználat. Technika, életvitel és gyakorlat: tervezés, anyagalakítás.

Matematika: Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével. A tér elemei, síkbeli, térbeli alakzatok. Tárgyak tulajdonságainak vizsgálata. Geometriai modellek. Épület, építmény, téri helyzetek, építészet, alaprajz, homlokzat, forma, funkció, alátámasztás, térlefedés, oszlop, pillér, fal, gerenda, födém, boltív, boltozat, kupola, térmodell, térkonstrukció, alapanyag, gazdaságos anyaghasználat, elemző- magyarázó rajz, kézműves technika, sorozatgyártás, design.

Tárgy és környezetkultúra Tárgy és hagyomány

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás

Megadott szempontok alapján tárgyak, anyagok csoportosítása. A különböző anyagokról szerzett tapasztalatok szóbeli megfogalmazása. Tárgyak, épületek, műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségeinek jellemzése. Eszköz nélkül és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Alapvető manuális készségek működése az anyagalakítás során.


Lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység építészeti sajátos jegyeinek értelmezése. A közvetlen környezetben található tárgyakon, épületeken a forma, a rendeltetés és a díszítmény kapcsolatának megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

− Lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység építészeti jellegzetességeinek, viseletének, és kézműves tevékenységének megismerése, elemzése (pl. skanzen vagy helytörténeti kiállítás látogatásával, vagy gyűjtött képek alapján). − A mai életbe, életformába illeszthető, hagyományos kézműves technikával (pl. szövés, hímzés, nemezelés, lemezdomborítás, papírmerítés) készített tárgy (pl. iskolaszer, öltözet, hangszer, játék, kisbútor) létrehozása, meghatározott tulajdonos (pl. adott személyiség, életkor, nemek, foglalkozás) vagy funkció (hétköznapi, ünnepi) számára, a környezettudatosság lehetőségeinek figyelembevételével. − A népi vallásos ábrázolások elemzése, „parafrázis” (átirat) készítése − Különböző történeti korok (pl. népvándorlás kora) és kultúrák (pl. Európán kívüli) sajátos, legjellemzőbb szimbolikus tárgyainak, épületeinek felismerése és elemző vizsgálata.

Kapcsolódási pontok Hon- és népismeret: család és lakóhely, falvak és városok. Magyar nyelv és irodalom: népköltészet. Könyvtárhasználat. Természetismeret: környezettudatosság, fenntarthatóság. Ének-zene: népzene. Dráma és tánc: népszokások. Technika, életvitel és gyakorlat: hagyományos foglalkozások, szakmák.


Népművészet, mesterség, hagyományos kézműves technika, forma, funkció, alapanyag, gazdaságos anyaghasználat, formaredukció, díszítmény, motívum, formaritmus, környezettudatosság, társadalmi üzenet. 72



Médiaismeret és mozgóképkultúra A médiaszövegek jellegzetességei

Órakeret: 7 óra

A médiaszövegek mindig konstruáltak. Jelek, jelrendszerek, kódok használata. A jelrendszerek térbeli szinkronitása vagy eltérései Szövegtípusok (pl. gyermekműsor, gyermekújság, képregény, animációs film,…) Médiaszövegek olvasásának gyakorlása kreatív feladatokkal. Adott médiaszövegek felidézése, elmesélése és lejegyzése. A fogyasztási döntéseinkben fontosak a reklámok, de gyakran visszaélnek vágyainkkal. A médiaszövegek többnyire jövedelemszerzés vagy/és befolyáshoz (hatalomhoz) való jutás céljából készülnek. Eltérő valóságértelmezések (egyszerű szituációk, történetek összevetése más-és más médiumokból származó, ugyanazt az eseményt, történetet feldolgozó szövegekben).



Történelem, társadalmi és − Az emberek viselkedésének megfigyelése a valóságban és a filmeken, állampolgári ismeretek: illetve a televíziós műsorokban a megadott, majd a tanulók által Társadalmi témák vizuális önállóan javasolt szempontok alapján. Azonosságok, eltérések megjelenítése. regisztrálása, azok lejegyzése. − Helyszín- és időviszonylatok, illetve karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben. Lényeges információk, Magyar nyelv és irodalom: Nyelvi és nem nyelvi kódok, tények azonosítása mindennapi közlési − Annak megfigyelése, felismerése, hogy a szöveget milyen szándékkal fogalmazták meg. (Miért van annyi reklám a világban? Vajon mit lehet, helyzetek, meggyőző kommunikáció. A nyomtatott és mit nem lehet vagy nem érdemes reklámozni? Mi a reklám célja, és az elektronikus szövegek szerepe és hatása?) jellemzői. Gyakori − Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének szövegtípusok. Ábrák, képek, megtervezése az életkornak megfelelő szinten (story-board, animáció, illusztrációk kapcsolata a interjú). szöveggel. Könyvtárhasználat − Sztereotípiák és konvenciók azonosítása a mozgóképi . szövegkörnyezetben. műfaj, szerző, műsortípus, konvergencia, interaktivitás, haszonelvűség, közönség, Kulcsfogalmak/ közszolgálati/kereskedelmi/közösségi média, reprezentáció, médiaerőszak fogalmak

73

Ajánlott műtípusok, művek, alkotók A különböző korok és kultúrák feldolgozását kronologikus megközelítésben végezzük, az alábbi műtípusok, művek, alkotók bemutatása ajánlott: az ókeresztény és a bizánci művészet, a román kor, a gótika és a reneszánsz művészete, ezen belül: korai keresztény és bizánci templom (pl. Sant’ Appolinare in Classe, Hagia Sophia), a bizánci táblaképek (ikonok), népvándorlás kori tárgy (pl. nagyszentmiklósi kincs, honfoglaláskori öltözet, tarsolylemez), románkori és gótikus templom, székesegyház (pl. pisai dóm, jáki bencés apátsági templom, amiens-i székesegyház, nyírbátori református templom), a Magyar Szent Korona és koronázási palást, épületdíszítő és oltárszobrok a középkorból (pl. V. Stoss), gótikus freskó és oltárkép (pl. Giotto, M.S. Mester), gótikus üvegablak (pl. chartres-i katedrális üvegablakai), reneszánsz palota (pl. Palazzo Pitti, Palazzo Rucellai), a reneszánsz mesterei (pl. Michelangelo B., Leonardo da Vinci, Raffaello S., A. Dürer), valamint Miskolc és környezetének korabeli templomai. A válogatás fontos szempontja, hogy a bemutatott művek az egyetemes művészettörténet legjelentősebb és tipikus műveivel szemléltessék a témát, illetve hangsúly kerüljön a magyar művészet- és építészettörténetben megtalálható leglényegesebb példákra is. A fentebb ajánlott műveken és alkotókon kívül adott témák szemléltetésére további műtípusok és művek is felhasználhatók. Különösen érvényes ez akkor, ha az adott témát nem kronologikus, hanem tematikus megközelítésben dolgozunk fel, vagy ha nem elsősorban művészettörténeti, hanem nyitottabban értelmezett kultúrtörténeti, építészet- és tárgytörténeti tartalmakat mutatunk be. Ezekben az esetekben a válogatás további fontos szempontja, hogy az adott téma függvényében a magas művészet, az európai keresztény művészet, és a populárisabb irányzatok egyformán szemléltessék az adott tartalmat, hogy tértől (pl. Európán kívüli kultúrákból származó művek) és időtől (pl. akár kortárs művek) független példák mutassák be az adott tananyagot. Fontos továbbá, hogy a vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra részterületek szemléltetéséhez a kortárs kultúrából, a történelmi korokból, illetve a közelmúltból származó példákat is felhasználhatjuk. − − − − − − −

A fejlesztés várt eredményei a 6. év végén

− − − − − − − − − − − −

A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása a személyes élmény megjelenítésében. Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban. Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése és egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése. Magyarázó rajz, képes használati utasítás készítése. A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját jelzésrendszerek kialakítása. Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során. Szakrális (ősi és keresztény) kifejezési formák felismerése, megkülönböztetése, a funkciónak megfelelő Téralakítás saját elképzelés alapján Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása. Néhány rajzi és tárgykészítési technika megfelelő használata az alkotótevékenység során. Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel. A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása. A kiemelt alkotások felismerése, egy-két mondatos jellemzése. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos megfogalmazása. Fontosabb szimbolikus, vallási, és kulturális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. A médiaeszközök jellemzőinek ismerete, a helyes médiafogyasztási szokások tudatosítása. Adott médiaszöveg karakterének, beszédmódjának megfigyelése, felismerése. A reklám manipulatív szándékának felismerése. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról. 74

A továbbhaladás feltételei Legyen képes személyes élményeit több technikával is megfogalmazni. Ki tudjon alakítani egy külső vagy belső teret a saját elképzelése alapján. Használja megfelelően a tanult rajz- és festőtechnikákat. Legyen képes egy megfigyelt vagy elképzelt mozgás, időbeli változás ábrázolására. Ismerje fel egy-egy reklám manipulatív szándékát. Legyen képes egy képes magyarázó rajz és egy reklámplakát létrehozására. Meg tudja különböztetni a középkori művészeti korokat, fel tudja ismerni a középkori művészeti alkotások kiemelt példáit, ezekhez legyen képes fogalmakat kapcsolni.

75

7–8. évfolyam Mivel a vizuális kultúra tantárgy legfontosabb célja ebben az iskolaszakaszban is a vizuálisan, illetve vizuális művészi eszközökkel megismerhető világ vizsgálata, az esztétikai, művészeti nevelés kulcskompetencia fejlesztésének feladatát képes leginkább közvetíteni. E megismerési folyamatban különösen fontos szerepet nyer, hogy a tantárgy nem csupán a megfigyelés, értelmezés, azaz a befogadás tevékenységeinek segítségével kívánja teljesíteni ezt a feladatot, hanem csakúgy, mint az alsóbb iskolaszakaszokban, egy produktumokat létrehozó, szorosan kapcsolódó alkotótevékenység segítségével. E tevékenység különösen fontos, mert az alkotófolyamat során az önálló tanulói utak bejárásával a hatékony és önálló tanulás támogatásának is megteremti a lehetőségét, továbbá ez az összetett megismerési és fejlesztési folyamat fokozottan segíti az önismeret és önértékelés képességének a fejlesztését, ennek segítségével ebben az iskolaszakaszban különösen fontos jelentőséget nyerhet az adott tantárgy és a pályaorientáció kapcsolata is. Ebben az időszakban különösen fontos továbbá a vizuális nevelés értékközvetítő és értékteremtő hatásának személyiségformáló ereje, így továbbra is nagyban segítheti a testi, lelki egészség megteremtését és fejlesztését. Mivel a vizuális kultúra tantárgy hagyományosan erős kultúraközvetítő szerepben van, így a történeti korok művészetének megismerése erősítheti a nemzeti öntudatot, illetve a történeti példák esztétikai preferenciái a szociális kompetenciák fejlesztését is támogathatják. A vizuális kultúra tantárgy kevéssé hagyományos, azonban szükség szerint korszerű tartalmai a képzőművészeten kívül a vizuális kommunikáció és a tárgy- és környezetkultúra, amelyek határozott célul tűzik ki a médiatudatosság fejlesztését, illetve a fenntarthatóság, környezettudatos szemlélet erősítését. A vizuális kultúra részterületei közül ebben a szakaszban a gyerekek természetes érdeklődését és szükségletét is kielégítve, a „Vizuális kommunikáció” részterület fejlesztési feladata veszi át a főszerepet, illetve a „Kifejezés, képzőművészet” részterületnek a modern művészet és kortárs kultúra által közvetíthető tartalmai kapnak fontosabb, kiemelt szerepet, míg a „Tárgy- és környezetkultúra” részterület követelményei az építészettörténet összegző jellegű megközelítését és a környezettudatosság erősítését tűzik ki célul. A médiatudatosság fejlesztésének egyre fontosabb aspektusa a vizuális megfigyelés és értelmezés segítségével megvalósuló médiahasználat és médiaértés. Ebből következően a mozgóképkultúra és médiaismeret bizonyos vizuális kultúrához kapcsolódó fejlesztési követelményei is itt jelennek meg, külön tematikai egységekben.

76

7. osztály Óraszám:

72/év 2/hét


2.

3.

4. 5.

Témakör Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése A művészi közlés, mű és jelentése Vizuális kommunikáció Magyarázó képek/rajzok Mozgóképi közlés Montázs Vizuális kommunikációs formák Mozgóképkultúra és médiaismeret Reprodukálás és ábrázolás – a mozgókép kettős természete A kiemelés (hangsúlyozás) alapeszközei a mozgóképi ábrázolásban, az írott és az online sajtóban A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban Médiakörnyezet és a nyilvánosság A médiamodellek és intézmények Reklám és hír a hagyományos és az új médiában Médiaszövegek létrehozása Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Az épített környezet története Témazáró, összefoglaló órák


Előzetes tudás


Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése

2 2 3 3 2 7 20 10 10 5

Órakeret 6 óra

Érzelmek, hangulatok megfogalmazása egyéni szín- és formavilágban. A kifejezésnek megfelelő kompozíció használata.

Látványok, jelenségek asszociatív megjelenítése, kifejező feldolgozása színes technikákkal (pl. akvarell, temperafestés, fotókollázs/montázs, pasztell, vegyes technika), különböző színérzet (pl. hideg, meleg), illetve különböző ábrázolási rendszerek (pl. perspektíva, axonometria) használatával.


12 4 8 14 4 4 4 2 21 2

Látvány plaszticitásának és színviszonyainak, érzelmi hatásainak megfigyelése és kifejező ábrázolása. Színtani alapok kifejező használata és ismerete. Önkifejezés alkalmazása az alkotó-tevékenységekben. Vizuális-esztétikai jellegű szempontok érvényesítése az alkotásokban. Különböző festészeti, grafikai és plasztikai technikák kifejezési szándéknak megfelelő alkalmazása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények −

Óraterv

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: verbális közlésformák, a műelemzés verbális módszerei.

Megjelenítés, vizuális átírás, stilizálás, kiemelés, kompozíció, színritmus, vonalritmus, formaritmus, felületek (textúra, faktúra)

77

Kifejezés, képzőművészet Órakeret A művészi közlés, mű és jelentése 12 óra Művészeti és a képzőművészeti ágak legfontosabb jegyeinek megkülönböztetése a műelemzés során. Művészeti alkotások, vizuális jelenségek, látványok verbális és képi Előzetes tudás elemzése. A vizuális kifejezés eszközeinek használata. Vizuális esztétikai jellegű értékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve érvényre juttatása az alkotó feladatokban. A tematikai egység A vizuális közlés különböző műfajú köznapi és művészi formáinak árnyalt nevelési-fejlesztési megkülönböztetése. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Időmeghatározás. Művészeti − Az alkotómunkához kapcsolódva műalkotások megfigyelése korstílusok és irányzatok kötődése a alapján, művészettörténeti korszakok, stílusirányzatok társadalmi, kulturális háttérhez. stílusjegyeinek elemzése, összehasonlítása, művek tematikus csoportosítása (pl. műfaj, formarend, technika, kifejezőeszköz, Magyar nyelv és irodalom: a művészeti tériség, mű célja: pl. mágia, szakralitás, megörökítés, ágak mellérendelt viszonyainak provokálás, tanítás) szerint. megtapasztalása. Könyvtárhasználat. − A keresztény művészet megjelenései a 19. században Ének-zene: művészettörténeti és (preraffaelita, nazarénus mozgalmak) zenetörténeti összefüggések. Tematikai egység/ Fejlesztési cél



Művészi kifejezés, látványelemzés, téri helyzet, vetület, képsík, axonometria, egy iránypontos perspektíva, képzőművészeti műfaj, plaszticitás, arányrendszer, kompozíció, képkivágás, síkbeli és téri helyzetviszonylat, takarás, felület, forma, faktúra, textúra, szín, tónus, irány, térbeliség, formatömeg, főszín, mellékszín, kevert szín, színkontraszt, tónus, szín-, vonal-, formaritmus

Vizuális kommunikáció Órakeret 4 Magyarázó képek/rajzok óra A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata. Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása. Nem vizuális természetű információk érzékletes képi megfogalmazása. Időbeni folyamatok értelmezhető vizuális megjelenítése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények − Pontosan értelmezhető információközlések képes és rajzos használati utasítások megfogalmazásával, kivitelezésével (pl. kitalált, „képtelen tárgyról”) a különféle jelentésmódok, ábrázolások megfigyelésének céljával.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Szöveg és kép viszonya. Nyelvi és nem nyelvi kódok mindennapi közlési helyzetekben. Meggyőző kommunikáció. Matematika: Rajzolt, illetve tárgyi jelek értelmezése. Rendszeralkotás: elemek elrendezése különféle szempontok szerint.


Földrajz: a mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések Egyezményes jel, jelzés, saját jel, jelzés, jelrendszer, tér-idő változás,

78


Vizuális kommunikáció Mozgóképi közlés

Órakeret 4 óra

Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján. Időbeli folyamatok, változások megfigyelése, ábrázolása. Tervvázlatok készítése. Mozgások megfigyelése, megjelenítése. Időbeni folyamatok értelmezhető megjelenítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények − A mozgóképi nyelv alapjainak, működésének értelmezése, majd kreatív alkalmazása összetettebb feladat kapcsán (pl. story-board, kamerába vágott videoanyag készítése megadott fogalomból vagy fotográfiákból kiindulva), mely a médium sajátos (nyelvi) működésének felismerését célozza meg.

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: cselekmény, jelenet, feszültség, konfliktus, fordulópont; díszlet, jelmez, kellék, fény- és hanghatások. Magyar nyelv és irodalom: elbeszélő, cselekmény, epizód, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés; szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, jelenet, konfliktus, feszültség, tetőpont, fordulópont.



Technikai kép, optikai játék (taumatróp, zootróp, fenakisztoszkóp), retinális utóképhatás, a mozgás illúziója,

Vizuális kommunikáció Montázs

Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján. Időbeli folyamatok, változások megfigyelése, ábrázolása. Tervvázlatok készítése. Reflektálás filmes élményekre. Szabad asszociáció. Időbeni folyamatok értelmezhető megjelenítése. A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása.



− Térben és időben egymástól távol eső elemek, részletek, motívumok egységes egésszé szervezése új információközlés, alkotás létrehozása, különféle technikával megvalósított konkrét feladatmegoldás érdekében.(pl. fotókollázs, vagy „montázs-film” meglévő, „talált” mozgóképi részletek „összeszerelésével”)


Órakeret 4 óra

Dráma és tánc: ellentét és párhuzam, a feszültségteremtés eszközei. Magyar nyelv és irodalom: a kompozíció meghatározó elemei; különböző nézőpontú elbeszélés; cselekmény, epizód, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés; szerkezet, a cselekményt alkotó elemek; ismétlés, szórakoztató irodalom, filmes feldolgozások.

Montázs és gondolkodás, montázselv, tér-idő szervezés, (mozgóképi szerkesztés/montázs)

79


Órakeret 3 óra

Vizuális kommunikáció Vizuális kommunikációs formák

Fényképek, újságképek, reklámképek csoportosítása adott szempontok alapján, olvasása, értelmezése.

Előzetes tudás

A tematikai egység A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények


− A verbális és a vizuális kommunikáció közötti lényegi különbségek felismerése és megfogalmazása kreatív gyakorlatok tanulságaiból levonva (pl. képek szóbeli leírásával, „közvetítésével” történő rekonstruálással) − Vizuális kommunikáció megjelenési formái a keresztény hitéletben (média-jelenlét, vallási anyagok médiumai)

Magyar nyelv és irodalom: Nyelvi és nem nyelvi kódok, mindennapi közlési helyzetek, meggyőző kommunikáció. A nyomtatott és az elektronikus szövegek jellemzői. Gyakori szövegtípusok. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel. Matematika: Rendszeralkotás - elemek elrendezése; rendszerezést segítő eszközök (pl. táblázatok).


A kép „működése”, állókép és mozgókép különbözősége, televízió, internet, gesztusnyelv, közlekedési tábla, térkép, plakát


Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei Reprodukálás és ábrázolás – a mozgókép kettős természete

Órakeret 2 óra

A reprodukálás, a technikai úton rögzített kép/hang és az ábrázolás fogalmának ismerete.

Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) A tematikai egység szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a nevelési-fejlesztési céljai mozgóképi írás-olvasás tudás fejlesztése. Alapszintű mozgóképnyelvi tájékozottság megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények − A mozgóképi közlés kettős természetének, azaz egyszerre ábrázoló és reprodukáló alaptulajdonságának megtapasztalása és tudatosítása (pl. mobiltelefonnal rögzített képek vagy híradórészletek tanulmányozása alapján).


Dokumentum, fikció, reprodukció, ábrázolás, valóság.

80

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom; ének-zene; dráma és tánc; vizuális kultúra: az elbeszélő, előadó kifejezési szándékának szubjektív nézőpontja.


Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai −

Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei A kiemelés (hangsúlyozás) alapeszközei a mozgóképi ábrázolásban, az írott és az online sajtóban

Órakeret 2 óra

A művészeti alkotások és a médiaszövegek egyaránt konstruált textusok. A művek (irodalmi, képzőművészeti, zenei alkotások) és a médiaszövegek nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos néhány fontos alapfogalom (pl. ismétlés, motívum, kompozíció) ismerete, helyes alkalmazása élőszóban. Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasás tudás fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Napilapok, magazinok, hírportálok, címlapok és belső oldalak rendjének megfigyelése, a nyomtatott és online sajtó szövegeinek megkonstruálása során alkalmazott fontosabb figyelemvezető, kiemelő eljárások tudatosítása érdekében (pl. címrend, betűméret, tipográfia, szín és folthatások, tördelés, írott szöveg és képi illusztráció viszonya, képaláírás, linkek, felnyíló/futó ablakok, hang-és képanyagok).

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom; énekzene; dráma és tánc; vizuális kultúra: a hangsúlyozás, nyomatékosítás eszközei a társművészetekben.


Ismétlés, közelkép, képkivágás, tempó, címrend, illusztráció, képaláírás


Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban

Órakeret 2 óra

Előzetes tudás

A dolgok elmondásának, megjelenítésének szükségszerű módja, a kihagyás, tér- és időváltások alkalmazása, az ehhez kapcsolódó konvenciók elfogadása.


Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasás tudás fejlesztése. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése.



− Művészeti példák (pl. képzőművészet, fotó, irodalom, zene) összevetésével a montázshatás általánosabb, emberi gondolkodást és kifejezést jellemző értelmének tanulmányozása − A montázshatás lehetőségei a kortárs keresztény művészetben (párhuzamosságok-egyidejűségek és folyamatok megjelenítései fotón és filmen)


Informatika: Digitális képek jellemzőinek megismerése, minőségének javítása. Képszerkesztő program használata. Műveletek képekkel: képszerkesztés, vágás. Magyar nyelv és irodalom; ének-zene; dráma és tánc: időbeli és térbeli változások kifejezései különböző eszközökkel. Könyvtárhasználat.

Montázs, szerkesztés, idő, tér, folyamatosság, ritmus

81

Médiakörnyezet és a nyilvánosság

Előzetes tudás

Személyes és közvetett kommunikáció megkülönböztetése. Minden médiumra kiterjedő, személyes médiahasználati tapasztalatok.


− −

−

A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A média. Az internet, a televízió, a videojáték (mozi, rádió, újság) szerepének meghatározása. A média használata a mindennapokban. A különféle médiatartalmak értelmezése, a média funkcióinak (megörökítés, tájékoztatás, vélemények befolyásolása, jövedelemszerzés, szórakoztatás, gyönyörködtetés, önkifejezés) azonosítása. A nyilvánosság jelentésének és jelentőségének meghatározása, szerepének tisztázása az egyes korokban és társadalmakban.

Informatika: Tájékozódás néhány online szolgáltatás céljáról lehetőségéről. Az internet kommunikációs szolgáltatásai (MSN, Skype, VoIP, chat, blog).


Média, tömegkommunikáció, médiahasználat, funkció, médiaszöveg. nyilvánosság.

Tematikai egység

A médiamodellek és intézmények


Annak megértetése, hogy miért jelenik meg a média közönsége kettős szerepben: mint vásárló és mint áru. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése.


− −

A média verseny. A médiapiacon az olvasóért, nézőért, felhasználóért folyó verseny szereplői, jellemzői és eszközei. A fontosabb médiamodellek (közszolgálati, kereskedelmi, közösségi média) és jellemzői, valamint azok megkülönböztetése. A médiaintézmények célközönségei (életkor, nem, végzettség, kulturális és egzisztenciális héttér, érdeklődés). A közösségi hálózatok funkciói, jellemzői. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Órakeret 3 óra

A médiakörnyezet szereplőinek azonosítása: a fogyasztók/felhasználók és a médiatartalom-előállítók. Információk saját környezet médiahasználati szokásairól.

Előzetes tudás

−

Órakeret 3 óra

Tematikai egység

Közszolgálati média, kereskedelmi média, közösségi média.

82

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: a beszélő és az elbeszélő szerep, a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözősége, a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérései.

Tematikai egység Előzetes tudás

A média társadalmi szerepe, használata – Órakeret Reklám és hír a hagyományos és az új médiában 2 óra A kereskedelmi kommunikáció (reklám) megjelenési helyeinek, alapformáinak ismerete. A hírgyártáshoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró, fotóriporter) ismerete. A „naiv fogyasztói” szemlélet átértékelése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények – A reklámok a hirdetés és a médiaipar jellemzői. – A hírgyártás folyamatának, szereplőinek azonosítása. – A hír, a kommentár és a hírérték fogalmának meghatározása. – A pártatlanság és korlátai. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: reklámhordozó felületek gyűjtése, csoportosítása, olvasása, értelmezése a reklámkészítő szándéka és kifejezésmódja közötti összefüggés alapján. Hír, kommentár, hírérték, hírverseny, pártatlanság, hírportál, közösségi oldal.

Médiaismeret és mozgóképkultúra Órakeret 7 óra Médiaszöveg létrehozása kommunikáció, world wide web, honlap, lájkolás,, blog, facebook, sms, plakát, Előzetes tudás reklám, videojáték, Médiaeszközök használata alapjainak elsajátítása (kép, mozgókép-és hangadatok rögzítése. A tematikai egység Tárgyak, helyzetek, témák lehető legkonkrétabb, játékos alkalmazásával néhány nevelési-fejlesztési beállításból álló értelmes mozgóképi szekvencia megtervezése (fotó, ill. fotósorozat, céljai mozgásérzetet keltő animáció készítése) egyszerűbb médiaszövegek létrehozása (pl. animációs film, diafilm, plakát, videó-levél) A képzelőerő fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Informatika: − A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, közrebocsátásával, Internetes portálok használatával (befogadásával) kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak elsajátítása, a mediatizált nyilvánosságot jellemző tények leírása az arra használata. Digitális prezentációk készítése alkalmas nyelvi apparátus célszerű használatával. Multimédiás dokumentumok − Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok alkalmazása, mozgóképírás. − Az életkori sajátosságoknak és elvárható tájékozottságnak megfelelő vita a elemei. média használatával kapcsolatos megfigyelések alapján a média Magyar nyelv és irodalom: A társadalmi szerepéről, működésmódjáról – különösen: helyesírás szabályai. A − - a médiahasználattal kapcsolatos függőségekről; − - a normaszegések (pl. nyílt vagy kódolt rasszizmus, médiaerőszak, testkép nyomtatott és az elektronikus szövegek jellemzői. normák) megjelenéséről; − - a médiafinanszírozással összefüggő kérdésekről; − A keret megválasztása az elbeszélő meghatározó eszköze a technikai úton rögzített képekkel történő kommunikációban − Az erőforrásbeli és szervezeti különbségek felismerése, tudatosítása az egyszerű médiaszöveg-készítés (pl. fénykép készítése, internetes blogolás), egy összetettebb produkció (pl. iskolai rádióműsor, saját honlap készítése és karbantartása) és egy széles nyilvánosságot célzó, ipari méretű produkció (pl. tömegtájékoztatás, műsorsugárzás) gyártása között, ismerkedés a csoportmunka egyes tevékenységeivel. A médiaszövegek értelmezése alapján feltevések, állítások megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, a közlő (szerző, médiaintézmény) szándékairól (elsősorban a korosztálynak megfelelő videojátékok, reklámok, internetes portálok és animációs filmek segítségével). Kulcsfogalmak/ fikció, jelek, jelrendszerek, kódok, szerkesztettség; terjesztés, célcsoport szövegtípusok, fogalmak digitális szerkesztés (editálás), beolvasás (capture), kiírás (exportálás), 83 Tematikai egység/ Fejlesztési cél


Tárgy- és környezetkultúra Órakeret 10 Tervezett, alakított környezet óra Közvetlen környezet vizuális megfigyelése alapján tapasztalatok megfogalmazása. Azonosságok és különbségek célirányos megfogalmazása a megfigyelés és elemzés Előzetes tudás során. Egyszerű téri helyzetek értelmezése vizuálisan és szövegben. Tárgyakkal, épületekkel kapcsolatos információk gyűjtése. Egyszerű tárgykészítő technikák alkalmazása. Tervvázlatok készítése. A tematikai egység Megfigyelések alapján a vizuális közlések érdekében különböző rajzi technikák nevelési-fejlesztési alkalmazása. Tárgykészítő, kézműves technikák megfelelő alkalmazása. A választás céljai lehetőségének mérlegelése a feladatok meg-oldása során felmerülő ötletek között. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Matematika: Síkbeli és térbeli alakzatok. − Tárgytervezés (pl. öltözék kiegészítő, csomagolás) Vetületi ábrázolás. − Mintatervezés megadott cél érdekében (pl. embléma pólóra a vallási toleranciáért, dekoratív falfestmény - szakrális Technika, életvitel és gyakorlat: jelképek felhasználásával - az iskola ebédlőjébe). Szükségletek és igények elemzése, − A környezettudatos élet lehetőségeinek összegyűjtése a tevékenységhez szükséges információk közvetlen környezetben, a keresztény attitűd kiválasztása, tervezés szerepe, érzékeltetésének lehetőségei jelentősége, műveleti sorrend betartása, eszközhasználat.


Biológia-egészségtan: Környezet fogalmának értelmezése. Helyi természet- és környezetvédelmi problémák felismerése. Környezettudatos magatartás, fenntarthatóság. alaprajz, metszetrajz, vetületi ábrázolás, műszaki jellegű ábrázolás, vonalfajta, környezettudatos magatartás, környezetvédelem.


Tárgy- és környezetkultúra Órakeret Az épített környezet története 10 óra Tárgyak, épületek vizuális megfigyelése adott szempontok alapján. Azonosságok és Előzetes tudás különbségek célirányos megfogalmazása a megfigyelés és elemzés során. Tárgyakkal, épületekkel kapcsolatos információk gyűjtése. Épített, tervezett környezet értelmezése különböző módon. Különböző korú és típusú A tematikai egység tárgyak, épületek felmérése, elemzése, értelmezése különböző szempontok alapján. nevelési-fejlesztési Az építészet térszervező és tömegalakítást szolgáló eszközeinek megértése. Elemzési céljai szempontok megfelelő érvényesítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és − Tárgyak, épületek összehasonlító elemzése a történeti változást állampolgári ismeretek: épületek, vagy a földrajzi elhelyezkedést jól szemléltető szempontok használati és dísztárgyak megfigyelése. szerint (pl. anyaghasználat, funkció). – Az építészet történetében megjelenő alapvető térszervezést és Hon- és népismeret: Néprajzi tömegalakítást (pl. alaprajztípusok, alátámasztó elemek, tájegységek, nemzetiségek. térlefedések) szolgáló építészeti megjelenések összegzése a fontosabb építészettörténeti példák alapján. Földrajz: A természeti környezet és a (a példák a templom- és más szakrális rendeltetésű kultúra összefüggései, kulturális régió. épületekből válogatva)


Technika, életvitel és gyakorlat: lakókörnyezet és életmód; tárgyak, szerkezetek, rendeltetése. Építészeti elem, közösségi és személyes tér, alaprajztípus, osztatlan és osztott (vagy egyszerű és bővített) tér, fő-, oldal-, kereszthajó, apszis, dongaboltozat, keresztboltozat, oszloprend, masztaba, piramis, akropolisz, amfiteátrum, bazilika, palota, kúria, 84

Ajánlott műtípusok, művek, alkotók A különböző korok és kultúrák feldolgozását kronologikus megközelítésben végezzük, az alábbi korszakok, műtípusok, művek, alkotók bemutatása ajánlott: a manierizmus, a barokk, a rokokó, a klasszicizmus, a romantika és a XIX. századi realizmus legjelentősebb alkotásai, a nemzeti művészetünk virágkorának legfontosabb alkotó, alkotásai (pl. Michelangelo, Leonardo, El Greco, Bernini, Caravaggio, Bruegel, Rubens, Rembrandt, Velazquez, Vermeer van Delf, a Szent Péter –bazilika, a versailles-i palota, fertődi Eszterházykastély, Chalgrin, Goya, Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Canova, David, Hild József, Barabás Miklós, Delacroix, Turner, Millet, Daumier, Steindl Imre: Országház, Esztergomi Bazilika, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Izsó Miklós, Madarász Viktor, Székely Bertalan), valamint Miskolc és környezetének korabeli templomai. A válogatás fontos szempontja, hogy a bemutatott művek az egyetemes művészettörténet legjelentősebb és tipikus műveivel szemléltessék a témát, illetve hangsúly kerüljön a magyar művészet- és építészettörténetben megtalálható leglényegesebb példákra is. A fentebb ajánlott műveken és alkotókon kívül adott témák szemléltetésére további műtípusok és művek is felhasználhatók, így a keresztény művészet kiemelkedő alkotásait célszerű visszatérően elemezni. Különösen érvényes ez akkor, ha az adott témát nem kronologikus, hanem tematikus megközelítésben dolgozunk fel, vagy ha nem elsősorban művészettörténeti, hanem nyitottabban értelmezett kultúrtörténeti, építészet- és tárgytörténeti példákat mutatunk be. Ezekben az esetekben a válogatás további fontos szempontja, hogy az adott téma függvényében a magas művészet és a populárisabb irányzatok egyformán szemléltessék az adott tartalmat, hogy tértől (pl. Európán kívüli kultúrákból származó művek) és időtől (pl. akár kortárs művek) független válogatás mutassa be a témát. Fontos továbbá, hogy a vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra részterületek szemléltetéséhez a kortárs kultúrából, a történelmi korokból, illetve a közelmúltból származó példákat is felhasználhatjuk (pl. építészet alaprajzi, alátámasztási és térlefedési változásai).

A fejlesztés várt eredményei a 7. osztály végén

Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása. A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében. Érzelmek és hangulatok megfogalmazása kompozícióban, színben és formavilágban. A tömegkultúra és a magaskultúra megkülönböztetése. Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő szándéknak megjelelő értelmezése, és következtetések megfogalmazása. Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű értelmezése. Mozgások, időbeni folyamatok megjelenítése. Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb következtetések megfogalmazása. Több jól megkülönböztethető technika, médium (pl. állókép-mozgókép, síkbeli-térbeli) tudatos használata az alkotótevékenység során. A médiatudatos gondolkodás megalapozása a vizuális kommunikációs eszközök és formák rendszerezőbb feldolgozása kapcsán. A mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszervező alapeszközeinek felismerése. Mozgóképi szövegek megkülönböztetése a valóság ábrázolásához való viszony, alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint. Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése. A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése, rövid jellemzése. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása. Egyszerű médiaszöveg létrehozása. A vizuális elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról. Keresztény (szakrális) szempontok érvényesítése elemzéseknél, vizuális és kommunikációs értékrend kialakításánál

85

A továbbhaladás feltételei Legyen képes személyes élményeinek hangulatát a megfelelő kompozícióval, szín- és formahasználattal rajzban megfogalmazni. Egy-egy alkotáson keresztül meg tudja különböztetni a magas- és a tömegkultúra jellemzőit. Legyen képes időbeni folyamatok értelmezhető ábrázolására. Használja megfelelően a tanult rajz- és festőtechnikákat. Legyen képes a különböző tartalmú képek összekapcsolásával önálló jelentés létrehozására, montázs készítésére. Ismerje fel a mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszervező alapeszközeit. Legyen képes egy egyszerű médiaszöveg létrehozására. Meg tudja különböztetni az újkori művészeti korszakokat, ismerje fel az újkori művészeti alkotások kiemelt példát, ezekhez legyen képes fogalmakat kapcsolni, röviden jellemezni.

86


72/év 2/hét


2.

3.

4. 6.

Témakör Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése A művészi közlés, mű és jelentése Vizuális kommunikáció Magyarázó képek/rajzok Mozgóképi közlés Montázs Vizuális kommunikációs formák Mozgóképkultúra és médiaismeret Reprodukálás és ábrázolás – a mozgókép kettős természete A kiemelés (hangsúlyozás) alapeszközei a mozgóképi ábrázolásban, az írott és az online sajtóban A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban A média kifejezőeszközei (2) A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése A média társadalmi szerepe, használata A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése A mozgókép működése Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Az épített környezet története Témazáró, összefoglaló órák


Óraterv 12 4 8 22 6 6 6 4 24 4 2 4 3 4 7 8 4 4 6

Kifejezés, képzőművészet Órakeret Érzelmek, hangulatok kifejezése 4 óra Látvány plaszticitásának és színviszonyainak, érzelmi hatásainak megfigyelése és kifejező ábrázolása. Színtani alapok kifejező használata és ismerete. Önkifejezés Előzetes tudás alkalmazása az alkotó-tevékenységekben. Vizuális-esztétikai jellegű szempontok érvényesítése az alkotásokban. Különböző festészeti, grafikai és plasztikai technikák kifejezési szándéknak megfelelő alkalmazása. A tematikai egység A kifejezésnek megfelelő kompozíció használata. Személyes gondolatok, érzelmek nevelési-fejlesztési vizuális megjelenítése a vizuális kifejezés alapvető eszközeinek segítségével. Önálló céljai vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: − Művészeti élmények (pl. zene, mozgás, médiajelenség) vizuálisan verbális közlésformák, a értelmezhető megjelenítése önkifejező asszociációs alkotások által műelemzés verbális módszerei. síkban, térben, időben (pl. zene hangulatát kifejező festészeti vagy plasztikai megjelenítéssel, talált tárgyakból készített installációval, Ének-zene: A zenei és vizuális fotókollázs technikával). élmények kapcsolata. − Keresztény művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása, Zenei kompozíció. átírása, parafrázis készítése (pl. színesből fekete-fehér vagy monokróm megjelenítés, sík alkotás térbelivé alakítása, kép Dráma és tánc: jelenetek, kiegészítése sajátos elemekkel vagy részletekkel, stílus- és mozgások, összetett mediális műfajváltás, idő és karaktercserék). művészeti hatások élményének feldolgozása. Megjelenítés, vizuális átírás, stilizálás, felületek (textúra, faktúra), parafrázis, Kulcsfogalmak/ mozgásfázisok, fotókollázs, montázs, vetület, Monge-vetület, horizont, nézőpont, fogalmak tapasztalati távlattan, perspektíva. 87

Kifejezés, képzőművészet Órakeret A művészi közlés, mű és jelentése 8 óra Művészeti és a képzőművészeti ágak legfontosabb jegyeinek megkülönböztetése a műelemzés során. Művészeti alkotások, vizuális jelenségek, látványok verbális és képi Előzetes tudás elemzése. A vizuális kifejezés eszközeinek használata. Vizuális esztétikai jellegű értékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve érvényre juttatása az alkotó feladatokban. Különböző ábrázolási rendszerek, színkontrasztok, felületi hatások felismerése, kifejező szerepük értékelése műalkotások tematikus elemzésén keresztül. A A tematikai egység megfigyelt jelenségek, műalkotások formai és színviszonyainak értelmezése vizuális nevelési-fejlesztési céljai és verbális módszerekkel. A legjelentősebb művészettörténeti stíluskorszakok és irányzatok legjellemzőbb műalkotásainak és szimbolikus tárgyainak azonosítása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok − Az alkotómunkához kapcsolódva műalkotások megfigyelése alapján, Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: művészettörténeti korszakok, stílusirányzatok (különösen a 20. század irányzatai) stílusjegyeinek elemzése, összehasonlítása, művek Időmeghatározás. Művészeti korstílusok és irányzatok tematikus csoportosítása (pl. műfaj, formarend, technika, kifejezőeszköz, tériség, mű célja: pl. mágia, megörökítés, provokálás, kötődése a társadalmi, kulturális háttérhez. Társadalmi témák keresztény tanítás) szerint. vizuális megjelenítése. − Személyes véleményt kifejező elemző jellegű vizuális megjelenítés adott témában (pl. felnőtté válás, tolerancia, szorongás) a kortárs Magyar nyelv és irodalom: a irányzatok példáinak felhasználásával (pl. fotóalapú, kinetikus, művészeti ágak mellérendelt installációs, environment, performansz / eseményművészet). viszonyainak megtapasztalása. − Képek, látványok, médiaszövegek, események (pl. műalkotások, fotók, filmek, élmények, álmok, közösségi alkalmak) önálló elemzése Könyvtárhasználat. a vizuális közlés köznapi és művészi formáinak Ének-zene: művészettörténeti és megkülönböztetésével, illetve az elemzés eredményének, a következtetéseknek a bemutatása szöveggel és képekkel (pl. szöveg zenetörténeti összefüggések. és illusztráció kapcsolatok létrehozása a szemléltetés érdekében). Informatika: Internetes portálok használata. Digitális prezentációk készítése. Művészi kifejezés, látványelemzés, téri helyzet, vetület, képsík, axonometria, egy Kulcsfogalmak/ iránypontos perspektíva, képzőművészeti műfaj, stíluskorszak, stílusirányzat, fogalmak intermediális kifejezés/műfaj, kortárs művészet. Tematikai egység/ Fejlesztési cél


Vizuális kommunikáció Órakeret Magyarázó képek/rajzok 6 óra A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó Előzetes tudás használata. Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása. A tematikai egység nevelési- Nem vizuális természetű információk érzékletes képi megfogalmazása. fejlesztési céljai Időbeni folyamatok értelmezhető vizuális megjelenítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Szöveg és − Nem vizuális természetű információk érzékletes megjelenítése kép viszonya. Nyelvi és nem nyelvi kódok mindennapi közlési helyzetekben. egyezményes jelzések használatával (pl. grafikonon, Meggyőző kommunikáció. Ábrák, diagramon), és/vagy saját jelzésrendszer alkalmazásával, a képek, illusztrációk kapcsolata a jelentésváltozatok megfelelő működésének tudatosítása szöveggel. Szó szerinti és metaforikus érdekében. jelentés.


Matematika: Rendszerezést segítő eszközök (fadiagram, útdiagram, táblázatok). saját jel, jelzés, jelrendszer, tér-idő változás, (grafikon), (diagram)

88


Vizuális kommunikáció Mozgóképi közlés

Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján. Időbeli folyamatok, változások megfigyelése, ábrázolása. Különböző mozgások vizuális rögzítése. Hang és kép együttes alkalmazása. Tervvázlatok készítése. Mozgások megfigyelése, megjelenítése. Időbeni folyamatok értelmezhető megjelenítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények − A mozgókép működésének, a mozgás illúziókeltésének értelmezése kreatív feladatmegoldás érdekében (pl. taumatróp fotokollázs technikával, rajzolt/fotózott zootróp-szalag készítése zootrópdobba/hengerbe). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Órakeret 6 óra

Kapcsolódási pontok Informatika: Egyszerű animációk. A hagyományos médiumok modern megjelenési formái.

Technikai kép, optikai játék (taumatróp, zootróp, fenakisztoszkóp), retinális utóképhatás, a mozgás illúziója,


Vizuális kommunikáció Montázs

Jelenségek megfigyelése adott szempontok alapján. Időbeli folyamatok, változások megfigyelése, ábrázolása. Különböző mozgások vizuális rögzítése. Hang és kép együttes alkalmazása. Tervvázlatok készítése. Reflektálás filmes élményekre. Szabad asszociáció. Időbeni folyamatok értelmezhető megjelenítése. A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények − A mozgóképi (tér-idő) szerkesztés jelentőségének, a montázs néhány alaptípusának felismerése, összehasonlítása konkrét rövidfilmek, illetve játékfilmrészletek (pl. Gaál István: Pályamunkások, Rodriguez: Desperado, Lang: M – Egy város keresi a gyilkost) elemzése, összehasonlítása kapcsán.


Órakeret 6 óra

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: ellentét és párhuzam, a feszültségteremtés eszközei. Magyar nyelv és irodalom: a cselekményt alkotó elemek; ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét; metaforikus jelentés; allegória, szimbólum;

(mozgóképi szerkesztés/montázs), leíró és szubjektív kép/nézőpont; lineáriscselekményábrázoló és párhuzamos montázs.

89


Vizuális kommunikáció Vizuális kommunikációs formák

Órakeret 4 óra

Fényképek, újságképek, reklámképek csoportosítása adott szempontok alapján, olvasása, értelmezése.

Előzetes tudás

A tematikai egység A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények


− A verbális és a vizuális kommunikáció közötti lényegi különbségek felismerése és megfogalmazása kreatív gyakorlatok tanulságaiból levonva (pl. képek szóbeli leírásával, „közvetítésével” történő rekonstruálással). − A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása, összehasonlítása a különféle vizuális kifejező eszközök, médiumok tudatosítása érdekében.

Informatika: Multimédiás dokumentumok elemei. Kommunikációs médiumok és szerepük. A hagyományos médiumok modern megjelenési formái.

A kép „működése”, állókép és mozgókép különbözősége, közvetlen és közvetett kommunikáció, tömegkommunikáció, távközlés, televízió, internet, gesztusnyelv, közlekedési tábla, térkép, plakát, képes forgatókönyv, fotográfia, mozgókép, (techno)médium.



Magyar nyelv és irodalom: A nyomtatott és az elektronikus szövegek jellemzői.

Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei Reprodukálás és ábrázolás – a mozgókép kettős természete

Órakeret 4 óra

A reprodukálás, a technikai úton rögzített kép/hang és az ábrázolás fogalmának ismerete.

Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) A tematikai egység szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a nevelési-fejlesztési céljai mozgóképi írás-olvasás tudás fejlesztése. Alapszintű mozgóképnyelvi tájékozottság megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények − A dokumentum és a fikció fogalmának magyarázata konkrét példákon keresztül (pl. Bunuel: Föld kenyér nélkül, Tarr Béla: Hotel Magnezit).


Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom; ének-zene; dráma és tánc; vizuális kultúra: az elbeszélő, előadó kifejezési szándékának szubjektív nézőpontja.

Dokumentum, fikció, reprodukció, ábrázolás, kettős természet, valóság.

90


Előzetes tudás


Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei A kiemelés (hangsúlyozás) alapeszközei a mozgóképi ábrázolásban, az írott és az online sajtóban

A művészeti alkotások és a médiaszövegek egyaránt konstruált textusok. A művek (irodalmi, képzőművészeti, zenei alkotások) és a médiaszövegek nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos néhány fontos alapfogalom (pl. ismétlés, motívum, kompozíció) ismerete, helyes alkalmazása élőszóban. Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasás tudás fejlesztése. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

−

Órakeret 2 óra


Mozgóképi szövegek (pl. filmetűdök, reklámok, klipek, előzetesek, animációs filmek) megfigyelése és elemzése annak tudatosítása céljából, hogy melyek a figyelemirányítás, kiemelés eszközei (legfontosabb motívumok ismétlése, közelkép, fény/szín, zenei hangsúlyok, kameramozgások, váltakozó beállítások tempója).

Magyar nyelv és irodalom; ének-zene; dráma és tánc; vizuális kultúra: a hangsúlyozás, nyomatékosítás eszközei a társművészetekben. Informatika: a hagyományos médiumok modern megjelenési formáinak megismerése, alkalmazása.



Ismétlés, közelkép, képkivágás, tempó, kameramozgás, címrend, tipográfia, tördelés, illusztráció, képaláírás, link, banner.

Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban

Órakeret 4 óra

Előzetes tudás

A dolgok elmondásának, megjelenítésének szükségszerű módja, a kihagyás, tér- és időváltások alkalmazása, az ehhez kapcsolódó konvenciók elfogadása.


Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasás tudás fejlesztése. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények −


A filmkép jelenidejűségének megtapasztalása, felismerése és a montázs alapfunkcióinak azonosítása a mozgóképi ábrázolásban (pl. a cselekmény folyamatosságának és ritmusának megteremtése, a mozgóképi szöveg jellemző terének és idejének létrehozása, jelentésalkotás) kreatív gyakorlatok kapcsán (pl. egyszerű történés vagy történet tervezése és felvétele „kamerába vágott” technikával), (pl. lineáris, párhuzamos montázs, flashback, flash forward).


Informatika: Digitális hangformátumok. Hang vágása egy hangszerkesztő program segítségével. Magyar nyelv és irodalom; énekzene; dráma és tánc: időbeli és térbeli változások kifejezései különböző eszközökkel. Könyvtárhasználat.

Montázs, szerkesztés, idő, tér, folyamatosság, ritmus, flashback.

91


A média kifejezőeszközei (2) Órakeret A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése 3 óra Az egyes médiumokban megjelenő médiaszövegek közötti különbségek érzékelése, Előzetes tudás médiaszövegek fikciós vagy dokumentum jellegének megfigyelése. Annak belátása, a mozgóképi és írott szövegek közti választás erkölcsi-esztétikai mérlegelést és értékelést igényel. A tematikai egység Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) nevelési-fejlesztési szövegértés képességének fejlesztése, önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális céljai írás-olvasástudás fejlesztése. A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. A tudatos szövegválasztás képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Annak tudatosítása és próbája, hogy noha a mozgóképi szövegeknek nincs minden Ének-zene: zenei stílusok, szövegre alkalmazható osztályozása, a filmek értelmezését, elemzését segíti a műfajok ismerete - dal, rendszerezés néhány alapszempontja (a valóságanyag természete, kánon, kórusmű, dokumentumfilm-fikció; az alkotói szándék és nézői elvárás – műfajfilm, szerzői szimfónia, más hangszeres film). és zenekari művek, opera. A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének meghatározása (a Dráma és tánc: alapvető nézők számára ismerős témák, szériaszerű filmalkotások, könnyen befogadható tánctípusok, táncstílusok ábrázolási konvenciók, illetve a személyesebb, a szerzővel azonosítható eredeti és kísérőzenéjük formanyelv használata). azonosítása, mozgás- vagy A meghatározó sajtóműfajok felismerése, alapvető jellemzőik tudatosítása mozgásszínházi formák (tudósítás, riport, publicisztika, kritika). megkülönböztetése



Előzetes tudás


Vizuális kultúra: Képzőművészeti ágak, az építészet, a design főbb jellemzőinek ismerete. Dokumentum, fikció, műfaji, western, sci-fi, melodráma, burleszk, thriller; szerzői, ábrázolási konvenció; tudósítás, riport, kritika, publicisztika.

A média társadalmi szerepe, használata A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése

Órakeret 4 óra

A médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak. A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjainak, kifejező eszközeinek ismerete. A metafora és a metonímia felismerése, alkalmazása. A hírműfajhoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró, fotóriporter) ismerete. Annak belátása, hogy a média nagyfokú társadalmi szerepet játszik; a szerep megítéléséhez elvi-erkölcsi alapon nyugvó mérlegelés szükséges. A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása. Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság megszerzése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése. Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Annak felismerése, hogy a médiaszövegek megformálásához („írásához”) és megértéséhez („olvasásához”) az adott médiumra vonatkozó nyelvismeretre van szükség, és a tömegkommunikáció médiumai más- és más jelrendszert, kódokat használnak írott, szimbolikus –, például egy képen látható tárgy – és technikai –, például a kameramozgás – kódokat).

92

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a médiumok hírei és a környezetben tapasztalt valóság összehasonlítása.

Annak tudatosítása, hogy a technikai úton rögzített képeket (is) alkalmazó kommunikáció sajátossága, hogy a képeken, mozgóképeken látható formáknak, motívumoknak nincs pontosan meghatározott értelme – a jelentés nagymértékben függ a befogadótól. A mágikus gondolkodás fogalmának vizsgálata, meghatározása (a tárgyak képének azonosítása az ábrázolttal, a kép és a valóság öntudatlan azonosítása).

Informatika: algoritmus kódolása a számítógép számára egyszerű programozási nyelven.

Annak felismerése, hogy míg a művek esetében a befogadó a szerző által megjelenített cselekményvilág eseményeiből maga konstruálja a történetet, a média direkt értelmezési kereteket kínál a fogyasztónak a közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére. Kérdések és állítások megfogalmazása a mediatizált kommunikáció egyirányú és/vagy interaktív jellegével kapcsolatban. Annak megismerése és aktuális médiaesemények feldolgozásával tudatosítása, miért és hogyan érvényesül a médiában a sztereotip megfogalmazás kényszere, milyen veszélyekkel járhat mindez. A nemeknek, foglalkozásoknak, életmódmintáknak, kisebbségeknek a tapasztalati valóságtól eltérő megjelenítésének felismerése a médiában, annak tudatosítása, hogy a médiaszövegek a közösség kulturális képviselői (reprezentánsai). A sztereotípia és a reprezentáció fogalmának meghatározása, annak érzékelése, miért problematikus hogy a világ nem olyan módon jelenik meg a médiában, mint a tapasztalati valóságban. Élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. hírműsorok, talk-showk, reality-showk, életmód magazinok, közösségi portálok alapján az azonosságok és az eltérések megfigyelése, megbeszélése). Azonos események eltérő megfogalmazásainak összevetése, ésszerű indoklás az egyszerűbb reprezentációk különbözőségeire (érdekek, nézőpontok, politikai és gazdasági érintettség), illetve műfaji, nyelvi különbségek feltárása a hírműsorokban, hírportálokon, napisajtóban). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szimbolikus kód, technikai kód, mágikus gondolkodás, értelmezési keret, egyirányú kommunikáció, interaktív kommunikáció, sztereotípia, reprezentáció.



Médiaismeret és mozgóképkultúra A mozgókép működése

Órakeret 7 óra

Médiaeszközök használatának alapszintű elsajátítása. Személyes-közvetlen kommunikáció verbális, vokális, és testbeszéddel történő jelzései - Milyen szempontok szerint különböztethetőek meg a mozgóképi szövegek egymástól? - Milyen eszközökkel tereli a mozgóképi szöveg szerzője a figyelmünket? Vajon miért érdemes ennek utánajárnunk? Mások gondolkodásának, érveinek, nézőpontjának, megoldási javaslatainak, értékeinek mérlegelése, az érzelmi intelligencia fejlesztése. A művekben a befogadó a szerző által megjelenített cselekményvilág eseményeiből maga konstruálja a történetet, ezzel szemben a média értelmezési kereteket kínál a fogyasztónak a történetjavaslatok értelmezésére.

Ismeretek/fejlesztési követelmények − Mozgóképi szövegek felidézése, a mozgóképi memória működtetése. − Egyszerű mozgóképi szövegek létrehozásának előkészítése és azok kivitelezése. − A kommunikáció és a nyilvánosság története legfontosabb mozzanatainak megismerése személyes beszélgetésekből, tanári előadásokból, statisztikai táblázatokból, lexikonból, könyvtárból, internetről. 93

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: a kommunikáció jellemzői, a műélvezet megtapasztalása.

− Egyszerű mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, alkalmazása a Dráma és tánc: jelenetek, mozgóképolvasás során. mozgások, összetett mediális − Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt emberi kommunikáció művészeti hatások értelmezése, kifejtése élőszóban és írásban. élményének feldolgozása,: − Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt egyszerűbb (teret és időt cselekmény, jelenet, formáló) képkapcsolatok értelmezése élőszóban és írásban. feszültség, konfliktus, − Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt kép- és hangkapcsolatok fordulópont; díszlet, jelmez, értelmezése élőszóban és írásban. kellék, fény- és hanghatások. − Mozgóképi szövegek értelmezése alapján feltevések, állítások megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, a közlő (szerző, médiaintézmény) szándékairól. beállítás, montázs, plánozás, filmtér, filmidő, animáció, digitalizálás, video és audiósáv Kulcsfogalmak/ (track), cselekmény, történet, elbeszélés, narráció, expozíció, konfliktus, fordulat, fogalmak epizód, lezárás, üzenet


Előzetes tudás


Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet

Órakeret 4 óra

Közvetlen környezet vizuális megfigyelése alapján tapasztalatok megfogalmazása. Azonosságok és különbségek célirányos megfogalmazása a megfigyelés és elemzés során. Egyszerű téri helyzetek értelmezése vizuálisan és szövegben. Tárgyakkal, épületekkel kapcsolatos információk gyűjtése. Egyszerű tárgykészítő technikák alkalmazása. Tervvázlatok készítése. Megfigyelések alapján a vizuális közlések érdekében különböző rajzi technikák alkalmazása. Tárgyak, épületek felmérése, elemzése, értelmezése különböző szempontok alapján. Elemzési szempontok megfelelő érvényesítése. A választás lehetőségének mérlegelése a feladatmegoldás során felmerülő ötletek között.

Ismeretek/fejlesztési követelmények − Tárgytervezés (pl. öltözék kiegészítő, csomagolás), tárgyalkotás (pl. saját amulett, egyszerű repülő eszköz) a vizuális felmérésből, megismerésből származó elemző tapasztalatok (pl. rajzos felmérés) alapján, a gazdaságos anyaghasználat érvényesítésével. − Épületek, tárgyak átalakítása, áttervezése meghatározott célok (pl. szakrális funkció, védelem, álcázás) vagy más funkció betöltése (pl. használati tárgyból személyes tárgy) érdekében. Egyszerű műszaki jellegű ábrázolás segítségével (pl. alaprajz, metszetrajz, vetületi ábrázolás) saját tervezés (pl. tárgy, környezet) megjelenítése szabadkézi rajzban, illetve az önálló tervezési, tárgyalkotó folyamat dokumentálása az ötlettől a kivitelezésig. − A keresztény szemléletű környezettudatos élet lehetőségeinek összegyűjtése a közvetlen környezetben.

Kapcsolódási pontok Matematika: Síkbeli és térbeli alakzatok. Vetületi ábrázolás. Technika, életvitel és gyakorlat: Szükségletek és igények elemzése, tevékenységhez szükséges információk kiválasztása, tervezés szerepe, jelentősége, műveleti sorrend betartása, eszközhasználat. Biológia-egészségtan: Minőségi tulajdonságok megkülönböztetése. Környezet fogalmának értelmezése. Helyi természet- és környezetvédelmi problémák felismerése. Környezettudatos magatartás, fenntarthatóság. Földrajz: védett hazai és nemzetközi természeti értékek.


Tervezési folyamat, felmérés, funkció, gazdaságos anyaghasználat, alaprajz, metszetrajz, vetületi ábrázolás, műszaki jellegű ábrázolás, vonalfajta, környezettudatos magatartás, környezetvédelem.

94


Tárgy- és környezetkultúra Az épített környezet története

Órakeret 4 óra

Előzetes tudás

Tárgyak, épületek vizuális megfigyelése adott szempontok alapján. Azonosságok és különbségek célirányos megfogalmazása a megfigyelés és elemzés során. Tárgyakkal, épületekkel kapcsolatos információk gyűjtése.


Épített, tervezett környezet értelmezése különböző módon. Különböző korú és típusú tárgyak, épületek felmérése, elemzése, értelmezése különböző szempontok alapján. Az építészet térszervező és tömegalakítást szolgáló eszközeinek megértése. Elemzési szempontok megfelelő érvényesítése.



− Tárgyak, épületek összehasonlító elemzése a történeti változást vagy a földrajzi elhelyezkedést jól szemléltető szempontok szerint (pl. anyaghasználat, különböző vallásokhoz kötődő épületek forma és funkció összefüggései).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: épületek, használati és dísztárgyak megfigyelése.

− Legalább egy, közvetlen tapasztalatok útján megismerhető néprajzi tájegység (pl. Tiszántúl – pl. Jászság, Bodrogköz) tárgykultúrájának (pl. épület, öltözék, használati tárgy) elemző vizsgálata és legfontosabb jegyei alapján megkülönböztetése más tárgycsoportoktól. − Szakrális elemek a népi tárgykultúrában

Hon- és népismeret: Néprajzi tájegységek, nemzetiségek. Hagyományos paraszti tárgykultúra. Földrajz: A természeti környezet és a kultúra összefüggései. Magyarország és a Kárpátmedence földrajza, kulturális régió. Technika, életvitel és gyakorlat: épületek, tárgyak, szerkezetek, rendeltetése. Ének-zene: népdalok, hangszeres népzene.


Építészeti elem, közösségi és személyes tér, alaprajztípus, használati tárgy, dísztárgy, rituális tárgy, viselet, népi kultúra, néprajzi tájegység, kézművesség, ipari formatervezés, organikus építészet.

95

Ajánlott műtípusok, művek, alkotók Az alábbi műtípusok, művek, alkotók bemutatása mindenképpen ajánlott: a XIX. század vége és a század fordulójának irányzatai: impresszionizmus, posztimpresszionizmus és a szecesszió (Manet, Monet, Renoir, Degas, Rodin, Cézanne, Van Gogh, Lautrec, Gaudi, Klimt, Lechner Ödön), 20. századi és kortárs irányzatok példái (pl. Eiffel, Gropius, Wright, Le Corbusier, Makovecz Imre, Moore, Munch, Matisse, Picasso, Duchamp, Chagall, Boccioni, Dali, Balla, Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Pollock, Warhol, Vasarely, Rippl-Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar, Ferenczy Béni, Borsos Miklós, Tornyai János, Kondor Béla), valamint Miskolc és környezetének korabeli templomai. A válogatás fontos szempontja, hogy a bemutatott művek az egyetemes és a keresztény művészettörténet legjelentősebb és tipikus műveivel szemléltessék a témát, illetve hangsúly kerüljön a magyar művészet- és építészettörténetben megtalálható leglényegesebb példákra is. A fentebb ajánlott műveken és alkotókon kívül adott témák szemléltetésére további műtípusok és művek is felhasználhatók. Különösen érvényes ez akkor, ha az adott témát nem kronologikus, hanem tematikus megközelítésben dolgozunk fel, vagy ha nem elsősorban művészettörténeti, hanem nyitottabban értelmezett kultúrtörténeti, építészet- és tárgytörténeti példákat mutatunk be. A válogatás további fontos szempontja, hogy az adott téma függvényében a magas művészet és a populárisabb irányzatok egyformán szemléltessék az adott tartalmat, hogy tértől (pl. Európán kívüli kultúrákból származó művek) és időtől (pl. akár kortárs művek) független válogatás mutassa be a témát. Fontos továbbá, hogy a vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra részterületek szemléltetéséhez a kortárs kultúrából, a történelmi korokból, illetve a közelmúltból származó egyházi példákat is felhasználhatjuk (pl. építészet alaprajzi, alátámasztási és térlefedési változásai).

A fejlesztés várt eredményei a 8. osztály végén

A kifejezésnek megfelelő kompozíció használata. Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata különböző célok érdekében. Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása. A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében. Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő szándéknak megjelelő értelmezése, és következtetések megfogalmazása. Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű értelmezése. Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb következtetések megfogalmazása. Több jól megkülönböztethető technika, médium (pl. állókép-mozgókép, síkbeli-térbeli) tudatos használata az alkotótevékenység során. A médiatudatos gondolkodás megalapozása a vizuális kommunikációs eszközök és formák rendszerezőbb feldolgozása kapcsán. A mozgások, az időbeniség vizuális megjelenítése. A mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszervező alapeszközeinek felismerése. Mozgóképi szövegek megkülönböztetése a valóság ábrázolásához való viszony, alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint. Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése. Tárgykészítő, kézműves technikák megfelelő alkalmazása. A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése, rövid jellemzése. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása. A vizuális elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról. Keresztény (szakrális) szempontok érvényesítése elemzéseknél, vizuális és kommunikációs értékrend kialakításánál

96

A továbbhaladás feltételei Legyen képes hangulatát bonyolultabb kompozícióval, szín- és formahasználattal rajzban (képben) megfogalmazni. A kifejezés érdekében alkalmazza pontosan és tudatosan a vizuális nyelv és kifejezés eszközeit. Legyen képes időbeni folyamatok értelmezhető megjelenítésére. Tudjon elemző rajzot készíteni összetett szerkezetű tárgyakról, épületekről. Meg tudja különböztetni a mozgóképi szövegeket a valóság ábrázolásához való viszony, alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint. Meg tudja különböztetni a századforduló és a XX. század művészeti korszakait, ismerje fel a kiemelt fontosságú képzőművészeti alkotásokat, ezekhez legyen képes fogalmakat kapcsolni, róluk rövid jellemzést adni.

A tankönyvválasztás általános szempontjai A szakmai munkaközösségünk a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszi figyelembe: –a taneszköz megfeleljen az iskolánk helyi tantervének; –a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható; –a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a vizuális kultúra tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra a tanév(ek) során; –a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; Előnyben részesítjük azokat a taneszközöket: –amelyek több éven keresztül használhatók; –amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; –amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); –amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; –amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal; A taneszközök A szemléletesség, a szemléltetés alappillére ennek a tantárgynak. A vizuális képességek fejlesztése csak úgy lehet hatékony, ha a hagyományos és a legkorszerűbb oktatási eszközök együttes alkalmazása élményszerűvé képes tenni a vizuális ismeretek, és képességek megszerzésének és fejlesztésének folyamatát. A motiváló értékkel is bíró, változatos, a multimédia eszközeit használó tanítási programok kidolgozása nélkülözhetetlen az eredményesség szempontjából. Szaktanterem A műhelymunka jellegű alkotó-alakító tevékenységhez, műalkotásokkal való ismerkedéshez motiváló miliőt a jól felszerelt, működő szaktanterem biztosíthat. Szükségesek a megfelelő sötétítést biztosító függönyök, a mobil - lehetőleg egyszemélyes - rajzasztalok (melyek egyaránt alkalmasak rajzolásra és tárgykészítésre), vízcsap, vetítővászon, megfelelő méretű tábla, tárolóhelyek a különféle papírok, anyagok, eszközök, szerszámok részére (ezek kerülhetnek a szaktanteremből nyíló szertárba is). Fontos, hogy legyenek installációk a tanulói munkák és művészeti reprodukciók bemutatásához. A szűkös időkeret hatékony kihasználása szinte megoldhatatlan a szaktanteremben megtalálható szemléltető eszközök, poszterek, modellek, interaktív tábla nélkül. A vizuális kultúra tantárgy eszközigénye, eszközhasználata nem luxus, hanem nevelő erő: alternatívát kínál a diákoknak a vizuális kiszolgáltatottsággal szemben a technikai eszközök értő, értékes, kultúrát építő használatára.

97

Tanári segédeszközök - A legfontosabb eszközünk az interaktív tábla, melyhez biztosítani kell a szélessávú internet-hozzáférést. - Az interaktív tábla fontos segédeszköz a szkenner és a digitális fényképezőgép, a digitális kamera, melyek segítségével elkészíthetők a szemléltető képösszeállítások, feladatlapok, megtekinthetők egyes médiatartalmak, csoportmunkában megvalósíthatóak az egyes gyakorlati feladatok - Sokszorosítási lehetőség (fénymásológép, scanner, nyomtató) - Szakmai kézikönyvek, művészettörténeti albumok. - Művészettörténeti képsorozatok, kép CD-k, DVD-k. Tanulói eszközök - Tankönyv, füzet, hagyományos és műszaki rajzlapok, rajzeszközök, (puha és kemény ceruzák, grafitrúd, toll), színes papírok, festék, legalább 12 színből álló tempera- vagy krétakészlet, ecsetek, olló, ragasztó, körző, vonalzó, valamint egy gyűjtődoboz a felszerelésük tárolására. A médiaismereti és mozgóképes tartalmak tanításához szükséges, hogy lehetőség szerinti élményszerű helyzeteket megteremtése, a kreatív gyakorlat. Ez nyitott, elemző álláspontot igényel a tanártól. A tanár nem kész, hanem bizonyos részében állandóan változó tananyagot közvetít. Igyekeznie kell a diákok tapasztalatait, tudását is beépíteni pedagógiai munkájába, ez a taneszközök, a tankönyv kiválasztását is megnehezíti. A tárgy tanításához szükséges filmek, televíziós műsorok, multimédia CD-k kiválasztása a helyi lehetőségekhez, aktuális eseményekhez igazítható. Beszerzését csak részben tudják az iskolák biztosítani, mindenképpen célszerű a tanulókat is bevonni a szemléltető eszközök bővítésébe. A tanórán bemutatott alkotások azonban példaként szolgálnak, a felhasznált anyagok kiválasztását tudatos tanári döntésnek kell megelőznie, a nevelési, oktatási célt kell szolgálnia.

98

Célok és feladatok Az iskolának, mint nevelő intézménynek kifejezett feladata, hogy feltárja a műveltség erkölcsi és vallási dimenzióit

Recommend Documents