Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtani és Vízgazdálkodási Tanszék

Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtani és Vízgazdálkodási Tanszék

SZOLNOKI CSERKÉSZTÁBOR (Vízgazdálkodás beadandó dolgozat)

Előadó: Dr. Vermes László

Készítette: Pauló Róbert Okl. IV./4

Szolnoki Cserkésztábor

Készítette: Pauló Róbert

Tartalomjegyzék Műszaki leírás oldalszám 1. A tanulmányterv célja....................................................................................... 4 2. Természeti adottságok és adatok.................................................................... 4 2.1. Elhelyezkedés, fekvés................................................................................... 4 2.2. Domborzat..................................................................................................... 4 2.3. Talajtani viszonyok..................................................................................... 4 2.4. Éghajlati viszonyok..................................................................................... 4 2.5. Ökológiai viszonyok.................................................................................... 5 3. A cserkésztábor funkcionális ismertetése....................................................... 6 3.1. Az tábor célja és létesítményei................................................................... 6 3.2. Közlekedés a területen belül....................................................................... 6 3.3. A tábor tervezett területi megoszlása....................................................... 6 4. Vízrendezési munkák......................................................................................... 7 4.1. Felszíni vízelvezetés.................................................................................... 7 4.2. Drénezés......................................................................................................... 7 5. Vízhasznosítási munkák................................................................................... 7 5.1. Talajvízgyűjtő medence (talajkút) tervezése........................................... 7 5.2. Öntözés tervezése......................................................................................... 7 5.3. Tereprendezés................................................................................................ 7 6. Egyéb tervezett munkák.................................................................................... 8 6.1. Fásítás tervezése........................................................................................... 8 6.2. Egynyári és évelő dísznövények kiültetésének tervezése....................... 8 6.2.1. Egynyári dísznövények.......................................................................... 8 6.2.2. Évelő dísznövények................................................................................ 8 7. Számítási és rajzi mellékletek.......................................................................... 9 7.1. Mértékadó vízhozam számítása racionális méretezési módszerrel..... 9 7.1.1. A p valószínűségű csapadékintenzitás meghatározása................... 9 7.1.2. A mértékadó fajlagos vízhozam (qm) számítása............................... 9 7.1.3. A mértékadó teljes vízhozam (Qm) számítása................................... 9 7.2. Földmedrű befogadó csatorna méretezése................................................. 10 7.2.1. A csatorna hidraulikai méretezése....................................................... 10 7.2.2. A tervezett befogadó csatorna keresztmetszete................................. 11 7.3. Talajvízgyűjtő medence (talajkút) tervezése........................................... 11 7.3.1. A talajkút átlagos mintakeresztszelvénye és hossza....................... 11 7.3.1.1. A vízmennyiség tervezése............................................................. 11 7.3.1.2. A mesterséges tó főbb méreteinek ábrázolása.......................... 12 7.3.2. A talajkútba érkező Qt talajvízhozam kiszámítása......................... 12 7.4. Tereprendezés tervezése................................................................................ 13 7.4.1. A medencéből kitermelhető földmennyiség (Vf).................................. 13 7.5. Lecsapoló drénhálózat tervezése................................................................ 14 7.6. Csévélhető esőztető szárnyvezeték tervezése........................................... 14

2/19



7.7. Szárnyvezeték tervezése............................................................................... 14 7.7.1. A szórófejek vízhozama és nyomásmagassága.................................. 14 7.7.2. A szükséges hidráns nyomás (Hh) és a szárnyvezetékek vízhozama (ΣQ = Qsz)...................................... 16

Megvalósíthatósági tanulmány 1. 2. 3. 4.

Projekt változatok értékelése............................................................................ 17 Ajánlati változat tartalmi ismertetése............................................................ 17 Tábor megvalósításának folyamata, szakaszai és szereplői....................... 18 Tervek szakember szükséglete........................................................................... 18

Mellékletek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Domborzati térkép Talajtani térkép Tervezett felszín Elrendezési vázlat Vízrendezési munkák helyszínrajza Vízhasznosítási munkák helyszínrajza Földmunkák kiszámításához szükséges magassági értékek Excel táblázata (utalás a 13. oldalon a 7.4.1.-es pontban)

3/19



Műszaki leírás 1. A tanulmányterv célja A tanulmányterv célja, hogy figyelembe véve a lehetőségeket – úgy mint domborzati, talajtani és éghajlati viszonyok – egy lehetséges megoldást bemutasson a sok közül, mely segítségére lehet a beruházónak, hogy a későbbiekben elképzeléseit, céljait könnyebben megvalósíthassa.

2. Természeti adottságok és adatok 2.1. Elhelyezkedés, fekvés A mintegy 27,2 hektáros terület Szolnok és Újszász között helyezkedik el. A tábor a 32-es főútról viszonylag könnyen megközelíthető. A Tiszától majd 17 kilométernyire nyugatra található. A keleti féltekén szikes növénytársulás, nyugatabbra haladva fűzes-nyáras csoportok (erdőfoltok) és szántóföldek határolják.

2.2. Domborzat A terület ÉK-i irányba enyhén lejt. A legmélyebb részen alig süllyed a felszín 86,8 m alá, és a legmagasabb részen is éppen csak meghaladja a 88,8 m-es tengerszint feletti magasságot.

2.3. Talajtani viszonyok A helyszín talajtani térképén jól látható, hogy a terület túlnyomó része savanyú feltalajú mélyszikes, sőt szikes folt is található. Az ezen a területen kialakításra kerülő talajkút vize ezért minden valószínűség szerint nem lesz túl jó minőségű, és az erdősítést is lehetőleg kerülni kell.

2.4. Éghajlati viszonyok A csapadékviszonyok az alföldi klímának megfelelőek, mintegy 593 mm, melynek 62 %-a (368 mm) a tenyészidőszakban hullik le. Igen nagy ingadozást mutatnak a csapadékos és száraz évek. A legnedvesebb években sem esik több mint 900 mm, és ilyenkor a talajvíz a felszínhez igen közel helyezkedik el (az alacsony részeken). Párolgás tekintetében a vízfelületek és a vizenyős részek párolgása legalább 311 mm-rel több, mint a sokévi csapadékösszeg, és ez a biológiailag drénezett területeken még jelentősebb.

4/19



Az évi középhőmérséklet 10,8 °C, legmagasabb júliusban a hőmérséklet: 21,8 °C, legalacsonyabb januárban: -1,4 °C. A tenyészidőszak hőösszege meghaladja a 3200 °C-ot, a napfényes órák száma pedig eléri a 2070 órát évente (sokévi átlagban).

2.5. Ökológiai viszonyok Élővilág-védelmi szempontból a tábla kevésbé értékes környezetben található. A közvetlen hatásterületen országos vagy helyi jelentőségű védett természeti érték nincs. A térségben a tervezett vízrendezési munkákra érzékeny, olyan életközösség vagy fajpopuláció nincs, amelynek védelme érdekében szükséges vagy javasolt lenne a tervezett beruházás leállítása. A vegetációt főleg a mezőgazdasági kultúra képezi: szántó, régebbi gyümölcsös, továbbá meglévő csatornák szegélynövényzete és gyomnövényzete. Az eredeti vegetáció maradványaként gyep, néhány szürkenyár (Populus canescens) és fekete nyár (Populus nigra) is előfordul. Az elhanyagoltság miatt a környéken folyamatosan képződnek illegális szemétlerakó helyek, itt a felszín devasztált (szétrombolt), a növényzet ruderális jellegű, a faunában pedig csak a zavarást tűrő fajok fordulnak elő. A terület természetvédelmi értékszáma: 1. Mint látható, a közvetlen hatásterület természetvédelmi értékszáma kicsi, ennek ellenére fontos tervezési szempont, hogy a vízgyűjtő természeti értékei nagyobb védelmet kapjanak. Így élővilág-védelmi szempontból is fontos a kiviteli terv készítőinek figyelmét felhívni arra, hogy az építkezés kapcsán kivágásra ítélt fák kitermelése csak szaporodási időszakon kívül, tehát július 15. és február 15. között történhet. A beruházónak, illetve a kivitelezőnek gondoskodni kell a kivágott fák megfelelő minőségű és mennyiségű pótlásáról, továbbá a devasztált felszínről kiinduló gyommaginvázió megakadályozása érdekében az építkezéssel roncsolt felszínek mielőbbi visszagyepesítéséről vagy művelésbe vonásáról.

5/19



3. A cserkésztábor funkcionális ismertetése 3.1. Az tábor célja és létesítményei A tábor célja elsősorban a gyerekek nyári táboroztatása, ezen belül a gyerekek sportolási, pihenési, szórakozási és egyéb rekreációs céljainak megfelelő feltételek megteremtése. A tábor területén található létesítmények: - sportlétesítmények: - focipálya (gyepes) - teniszpálya (salakos) - csónakázótó - kiszolgáló létesítmények: - ebédlő - szálláshelyek - egyéb: csónakház - egyéb felületek: - gyepes játszó- és sportfelületek - virágágyi kiültetések - eredeti és ültetett erdőfoltok - parkoló és járdafelületek

3.2. Közlekedés a területen belül A cserkésztábor a 32-es főútról könnyen megközelíthető az ide érkező gyerekeknek és családjaiknak. A táboron belül a főbb létesítményeket burkolt járdafelületek kötik össze, így azok rossz időjárási viszonyok között is biztonságosan elérhetők.

3.3. A tábor tervezett területi megoszlása Az összterület megközelítőleg 27,2 ha, ebből: - burkolt felületek (utak, épületek, sportpályák) majd 2 ha (7,3 %), - fás, erdővel borított felületek mintegy 3,6 ha (13,2 %), - eredeti lágyszárú vegetációval borított felületek közel 19,4 ha (71,3 %), - rekreációs és öntözővizet szolgáltató felületek csaknem 2,2 ha (8,1 %).

6/19



4. Vízrendezési munkák 4.1. Felszíni vízelvezetés A tábor területére hulló csapadék elvezetése érdekében a keleti mezsgyére tervezek egy földmedrű befogadó csatornát, melynek még a területre érkező, úgynevezett tranzit vízhozamot is el kell tudni vezetnie. A felszíni vízelvezetési munkák részeként a leendő sportpályák és lakóépületek helyén feltöltést végzek, hogy elkerüljem a felszíni vizek megjelenését egy esetlegesen a terepalakulatokból adódó mélyedésben.

4.2. Drénezés A drénezésre kerülő terület mintegy 2,3 ha a tábor ÉNy-i részén a sportpályák alatt. Ez a rész ugyanis – mint különösen igénybevett terület – feltétlenül igényelné a műszaki víztelenítést. A drénezés révén a beszivárgó, már felesleges csapadéktöbblet elvezetése válik lehetővé a magasabbról érkező káros talajvíztöbblet elvezetésével egyetemben. Különösen fontos ez azért, mert itt a terület lejtése (a feltöltésből adódóan) szinte 0 %.

5. Vízhasznosítási munkák 5.1. Talajvízgyűjtő medence (talajkút) tervezése A terület- és vízhasznosítási munkák részeként kerülne kialakításra a tábla DK-i, mélyebben fekvő részén egy közel 2,2 ha felületű talajvízgyűjtő medence. Főleg pihenés és sport céljára lenne megfelelő, öntözésre – nem túl jó minőségű vize miatt – kevésbé, de a gyepfelületek öntözéséhez még felhasználható. Esetleges tűzoltáshoz viszont kiváló.

5.2. Öntözés tervezése A sportpályák területére mozgatható csővezetékes esőztető öntöző berendezést tervezek, míg az eredeti lágyszárú vegetációval borított játszó és sportterületet csévélhető esőztető berendezéssel öntözöm.

5.3. Tereprendezés A talajvízgyűjtő medencéből kikerülő földből (elsősorban a humuszrétegből) feltöltésre kerül a sportpályák és lakóépületek területe. Ez mintegy 11000 m3 föld megmozgatását (feltöltését) jelenti. Ezáltal a feltöltött terület egységesen 88,0 méter körüli lesz.

7/19



6. Egyéb kapcsolódó munkák 6.1. Fásítás tervezése A terület DNy-i részén található eredeti 3,6 ha-os erdőfolton kívül a terület többi részén is találhatók kisebb- nagyobb facsoportok. Ezek fajai a már leírtak szerint fekete nyár (Populus nigra), található még nagy számban fehér fűz (Salix alba), fehér nyár (Populus alba) és keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia). A telepített fajok közül a legfontosabbak a szélfogó hatásukért a sportpályák környékére ültetett jegenyenyár (Populus nigra ’Italica’), a lakóépületek köré ültetett erdei fenyő (Pinus sylvestris), és a talajkút partjára ültetett szomorú füzek (Salix alba ’Tristis’).

6.2. Egynyári és évelő dísznövények kiültetésének tervezése Ezen lágyszárú dísznövények a lakóépületek (egynyáriak) és a játszóterek (évelők) környezetébe lettek tervezve, persze a növények igényeinek figyelembe vételével (öntözés és tápanyag-utánpótlás biztosítása). A nyári színfolt egyik jelentős meghatározói.

6.2.1.Egynyári dísznövények: Kerti muskátli (Pelargonium zonale), kis bársonyvirág (Tagetes patula), kúpvirág (Rudbeckia hirta), sétányrózsa (Lantana camara), kerti oroszlánszáj (Antirrhinum majus) és mályvarózsa (Althaea rosea).

6.2.2.Évelő dísznövények: Lángvörös kasvirág (Echinacea purpurea), sárga cickafark (Achillea filipendulina), pampafű (Cortaderia selloana), pálmaliliom (Yucca filamentosa), orvosi zsálya (Salvia officinalis)

8/19



7. Számítási és rajzi mellékletek A tábor teljes területe: Tö = 271.950 m2 ≈ 27,2 ha A terület a következőképpen osztható fel Burkolt felület: Erdőfelület: Mezőgazdasági jellegű felület (gyep): Vízfelület:

Tb = 2 ha Te = 3,6 ha Tm = 19,4 ha Tv = 2,2 ha

7.1. Mértékadó vízhozam számítása racionális méretezési módszerrel 7.1.1. A p valószínűségű csapadékintenzitás meghatározása ip = a · T-m Az összegyülekezési idő: Tgy = 60 perc → T = Tgy/10 = 6 A mértékadó csapadék valószínűsége: p% = 5 → vagyis a csapadékfüggvény állandói: a = 440 l/s · ha és m = 0,73 Tehát: ip = 440 · 6-0,73 = 118,96 → azaz kb 119 l csapadék érkezik a terület 1 ha-ára másodpercenként.

7.1.2. A mértékadó fajlagos vízhozam (qm) számítása qm = α s · i p Az αs lefolyási tényezőt súlyozott átlagolással határozzuk meg:

αs = (Tb · αb + Te · αe +Tm · αm)/(Tb+Te+Tm) αs = (20.000·0,4+36.000·0,07+19.400·0,25)/(20.000+36.000+194.000) = 0,236 Tehát qm = 0,236 · 118,96 = 28,084 l/s · ha

7.1.3.A mértékadó teljes vízhozam (Qm) számítása Qm = A · qm = (Tb+Te+Tm) · qm = 25 ha · 28,1 l/s · ha = 702,5 l/s A tervezett csatornát tehát minimum erre a vízhozamra kell méreteznünk, amellett hogy a számítások során a területen kívülről érkező úgynevezett trnzit vízhozamot (Qtr) is figyelembe vesszük.

9/19



7.2. Földmedrű befogadó csatorna méretezése Qm = 702,5 l/s Qtr = 900 l/s Az árvízhozam: Q = Qm + Qtr = 1602,5 l/s A továbbiakban tehát az a kérdés, mekkora csatornavízmélység szükséges másodpercenkénti 1602,5 l árvízhozam levezetéséhez.

7.2.1. A csatorna hidraulikai méretezése A csatorna vízhozama: Q = A · vk, ahol A a nedvesített keresztmetszet [m2] A szelvény-középsebesség: vk = k·R2/3·√2; ahol R a hidraulikai sugár [m] P (=k) a nedvesített kerület [m] A tervezett fenéksebesség: b = 0,6 rézsűhajlás: ς = 1,5 vízfelszín-esés: I = 0,001% Manning-féle símasági tényező: k = 50 A tervezett vízmélységet interpolálással határozzuk meg: Legyen h1 = 0,8 m → akkor A1 = b · h1 + h12 · ς = 0,6 · 0,8 + 0,82 · 1,5 = 1,44 m2 P1 = b + 2h1 · √(1+ς2) = 0,6 + 2 · 0,8 · √(1+1,52) = 3,48 m R1 = A1/P1 = 0,41 m c1 = k · R11/6 = 43,12 vk1 = c1 · √(R1 · I) = 43,12 · √(0,41 · 0,001) = 0,87 m/s Tehát: h1 = 0,8 esetén a csatorna vízhozama: Q1 = A · vk1 = 1,44 · 0,87 = 1,257 m3/s Mivel a h1= 0,8 m vízmélységhez tartozó vízhozam (Q1) esetén Q1 < Q → nagyobb vízmélységet kell tervezni. Legyen h2 = 1 m → akkor A2 = 2,1 m2 P2 = 4,206 m R2 = 0,499 m c2 = 44,556 vk2 = 0,996 m/s Q2 = 2,091 m3/s Mivel most Q2 > Q → a számítások alapján h-t 0,8 m és 1 m között kell megválasztani. 10/19



Legyen h3 = 0,9 m → akkor A3 = 1,755 m2 P3 = 3,845 m R3 = 0,456 m c3 = 43,896 vk3 = 0,938 m/s Q3 = 1,646 m3/s Mivel Q3 ≈ Q → elfogadhatom, hogy a vízmélység 0,9 m legyen, de ez grafikus interpolálással is kiszámítható lett volna. ( h = 0,89 esetén a Q = 1,605 m3/s, ami közelebb van, de nem baj, ha egy kissé túltervezem.)

7.2.2.A tervezett befogadó csatorna keresztmetszete

7.3. Talajvízgyűjtő medence (talajkút) tervezése A méretezés során a legfontosabb feladat a földmedrű medencébe érkező Qt talajvízhozam kiszámítása. Ehhez kell megterveznünk a tó átlagos mintakeresztszelvényét és L hosszát is ismernünk kell.

7.3.1. A tó átlagos mintakeresztszelvénye és hossza A nyugalmi talajvízszint és a vízzáró réteg távolsága: H = 5 m A vízszint csökkenés (leszivárgás): ∆H = 0,5 m A vízzáró réteg és a medencében a mértékadó vízszint távolsága: D0 = 4,5 m (H – ∆H)

7.3.1.1. A vízmennyiség tervezése Az évi átlagos csapadékmennyiség: 593 mm A tenyészidőszak (ápr.1.-szept.30.) hőösszege: > 3200 ºC → táblázat alapján (példatár 174. oldal) a talajkút tervezési mélysége 2,5 m (ht)

11/19



7.3.1.2. A mesterséges tó főbb méreteinek ábrázolása A tó hossza: L = 260 m Helyszínrajz:

A-A metszet:

7.3.2. A földmedrű medencébe érkező Qt talajvízhozam kiszámítása Qt = k · {(H2 – D02)/2lh} Az átlagos szivárgási tényező: k = 0,4 m/d = 4,63·10-6 m/s A leszívási hatótávolság: lh = 3000 · ∆H · √k lh = 3000 · 0,5 · √4,63·10-6 = 3,23 m Tehát : Qt = 0,4 · {(52 – 4,52)/(2 · 3,23)} = 0,294 m3 az 1 m hosszú medencefal vízhozama naponta, és Qt összes = Qt · 2L = 0,294 · 520 = 152,88 m3/nap. Legfeljebb ennyi víz használható fel naponta öntözésre a talajkútból.

12/19



7.4. Tereprendezés tervezése A medence földmunka igénye: Vf. Ezt a kitermelt Vf földmennyiséget fel tudom használni a tereprendezés során a tábor létesítményeinek területén feltöltésre.

7.4.1. A medencéből kitermelhető földmennyiség (Vf) A medence átlagmélysége: d = M – Mf (M = 87,55) A mélyedés terepmagassága: Mm = 86,8 m A talajvízszint átlagos mélysége: Mt = Mm – 0,5 = 86,3 m Az alapsík mélysége: Mf = Mt – ht = 83,8 m (ht-t lásd 7.3.1.1.) Tehát d = 87,55 – 83,8 = 3,75 m A víztükör szélessége: bv = 130 m A rézsűszög: ς = 8 (van hely a lejtéshez és biztos ami biztos) Fenékszélesség: b = bv – 2ςd = 70 A trapéz alakú mintakeresztszelvény területe (Am): Am = {(b + bv)/2} · d = {(70 + 130)/2} · 3,75 =375 m2 Tehát Vf = Am · L = 375 m2 · 260 m = 97.500 m3 Azaz körülbelül ennyi földet tudok kitermelni a talajkút létesítésekor.

Megjegyzés: A geodézia tárgyon tanultak alapján 1x1 cm-es négyzetrácsot szerkesztettem a domborzati térképre, és interpolálással kiszámítottam a rácspontok tengerszínt feletti magasságát. Ezt követően az így kapott koordinátákat összevetve a tervezett felszín értékeivel kiszámítottam a bevágás, illetve feltöltés mértékét, melyet igyekeztem egyensúlyba hozni, de még így is 618 m3 földet kell a területre hozatnom. Mellékeltem a magassági értékeket tartalmazó Excel táblázatokat is. A továbbiakban inkább az ott kapott értékekkel számolnék, a bevezető részben is (5.3.) az így kapott értékeket tüntettem fel.

13/19



7.5. Lecsapoló drénhálózat tervezése A drénezett terület: T = 5,2 ha A csövek átlagos fektetési mélysége: d = 1,4 m A drének közötti szívótávolság (L) meghatározása: L = √{(8k·he·h)/q + (4k·h2)/q} k = 0,4 m/d he = D0/2 = 4,5 /2 = 2,25 m h = 0,5 m q = 0,007 m/d Tehát: L =√{(8·0,4·2,25·0,5)/0,007+(4·0,4·0,52)/0,007} = 23,9 m a szívók távolsága.

7.6. Csévélhető esőztető szárnyvezeték tervezése A műveletlen „szikesen” a minél esztétikusabb rét fenntartásához és egyfajta „gyepes” játszó és sportfelület kialakításához a területet időnként (3 hetente) csévélhető esőztető vízágyukkal beöntözöm. Az öntözés adatai: - öntözési norma: h = 30 mm - öntözési forduló: T = 21 nap - öntözőgép típusa: MIDIROT-75 - rendelkezésre álló nyomásmagasság a szórófejnél: Hsz = 45 m - fúvókaátmérő: d = 23 mm Az adatokból következően az öntözési sugár: 40,75 m.

7.7. Szárnyvezeték tervezése A gyepes játszó- és sportfelületek fenntartásához, ápolásához öntöző szárnyvezetéket terveztem.

7.7.1. A szórófejek vízhozama és nyomásmagassága Adatok:

D = 85 mm (szárnyvezeték átmérője) λ = 0,032 ( szárnyvezeték csősúrlódási tényezője) n = 8 db (szórófejek száma) l = 18 m (szórófejek egymástól való távolsága) df = 8,5 mm = 0,0085 m (fúvókák átmérője) µ = 0,93 (szerkezeti tényező) Q1 = 1,2 l/s = 0,0012 m3/s (az első, a betáplálástól legtávolabbi szórófej elérendő vízhozama)

14/19



A szórófejek vízhozama: Q = µ ·Af · √(2gH) A8,5 = (d2 ·τ)/4 = (0,00852 · τ)/4 = 5,67 · 10-5 m2 H = Q2/(µ2 · Af2 · 2g) → H = C · Q2 → C = 1/(µ2 · Af2 · 2g) = 18,33 ms2/dm6 Tehát a nyomásmagasság a legelső szórófejnél: H1 = C · Q1 = 18.33 ms2/dm6 · 1,22 dm6/s2 = 26,4 m A szárnyvezeték hidraulikai méretezéséhez: hv = B · l · Q2 (nyomásveszteség), ahol B = (16λ)/(D5 · τ2 · 2g) = 596,5 s2/dm6 = 59,65 · 10-5 s2/dm6 Szórófej száma 1. szórófej 1-2. között 2. szórófej 2-3. között 3. szórófej 3-4. között 4. szórófej 4-5. között

Nyomásveszteség Nyomásmagasság Vízhozam [l/s] [m] [m] 1,2 0,015 1,2 26,415 1,2 0,078 2,4 26,493 1,202 0,139

7. szórófej 7-8. között 8. szórófej

26,88

1,21

27,269

6,017 1,22 7,237

0,248

5. szórófej 5-6. között 6. szórófej 6-7. között

26,632

3,602 1,205 4,807

0,389 0,562 27,831 0,77 28,601

8-hidráns között 0,507

1,232 8,469 1,249 9,718

15/19



7.7.2.A szükséges hidráns nyomás (Hh) és a szárnyvezeték vízhozama (ΣQ =Qsz) Hh = H8 + hv8;h = 28,601 + 0,507 = 29,108 m a szükséges hidráns nyomás. ΣQ = Qsz =9,718 l/s a szárnyvezeték teljes vízhozama. A számítások alapján látható, hogy a szórófejek vízhozama nem egyforma → legkisebb: Q1 = 1,2 l/s → legnagyobb: Q8 = 1,249 l/s A legnagyobb eltérés: ∆Q% = 4,08 % Mivel a megengedhető legnagyobb eltérés általában ∆Qmax = 20 %, ezért ebből a szempontból a vizsgált szárnyvezeték megfelelő. A szárnyvezeték teljes hossza: Lsz = l0 + 7l = 135 m → l0 = l/2 = 9 m

16/19



Megvalósíthatósági tanulmány 1. Projekt változatok értékelése A terület igen nagy, a szükséges épületek illetve létesítmények többféle képen is elhelyezhetőek, de csak a legideálisabbnak lehet jelentősége. Szerencsés, ha az épület a legmagasabb, vagy majdnem a legmagasabb részen fekszik. A talajkútnak azonban a legalacsonyabb terület a kedvező. Igaz, hogy így nem a legjobb az általa adott öntözővíz minősége, de a terület domborzata ezt teszi ésszerűvé. A komolyabb gyepfelületek öntözéséhez amúgy is rendelkezésemre áll egy öntöző csatorna a nyugati mezsgyén.

2. Ajánlati változat tartalmi ismertetése A tervezés során sok szempontnak kell megfelelni a végleges tervnek, lehetőleg a legkevesebb kompromisszummal. A környezetvédelmi és műszaki előírásokon túl a tervnek tájrendezési szempontból is előnyösnek kell lennie, fontos a jó közérzet, a megfelelő optikai arányok biztosítása. A sportpályák és épületek területe feltöltésre kerül a talajkútból kikerülő földmennyiségből. Mivel a feltöltő föld minősége rosszabb, mint a feltöltendő terület termőrétege, ezért a feltöltendő terület termőrétegét előbb felszedjük, deponiáljuk, és miután elterítették a feltöltő földet, a termőréteg visszakerül. Az így kialakított felszín alig lejt, így viszont a szegényesnek mondható csapadék jobban hasznosulhat, mert nem folyik el azonnal. Viszont, hogy a terület ne legyen tartósan vízborítás alatt, a sportpályákat drénezem is. A magasabb területen megmarad az erdőfolt, sőt még pótlásra, sűrítésre is sor kerülhet. Ez javítja a klímát, csökkenti a zajt és a port, egyfajta játszó területet is biztosít. A legalacsonyabb részen kialakításra kerülő tó alkalmas lesz csónakázásra és más vízi sportolásra és rekreációra is, sőt csónakház is létesül a partján. A „parlagon” maradt területen játszótéri játékok kerülnek elhelyezésre, a tájat pedig facsoportok tördelik meg.

17/19



3. Tábor megvalósításának folyamata, szakaszai és szereplői 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8. 3.9.

Előkészületek: engedélyek beszerzése, vállalkozók felkeresése, ajánlatkérés, munkaszervezés, a beruházás megkezdése. Területrendezés: Fakitermelés, földmunkák, területrendezés, befogadó csatorna kiépítése, talajkút kialakítása Dréncsövek lefektetése Lakóépületek építése, közművesítés, területrendezés, törmelékelszállítás Sportpályák, gyalogutak kiépítése Az öntözőrendszer kiépítése Parkosítás: fa-, egynyári és évelőültetés Utolsó simítások, festések, berendezések elhelyezése, szükséges karbantartások, próbaüzem Cserkésztábor átadása.

4. Tervek szakember szükséglete Építész-, építő-, földmérő-, hidrológus-, agrár-, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök, valamint földmérési-, környezetvédelmi-, gépész-, útépító-, kertésztechnikusok, épületasztalosok, kőművesek, víz-, gáz- és villanyvezeték szerelők, ácsok, tetőfedők, hegesztők, szoba festő-mázolók, lakatosok és segédmunkások.

Mellékletek 8. Domborzati térkép 9. Talajtani térkép 10. Tervezett felszín 11. Elrendezési vázlat 12. Vízrendezési munkák helyszínrajza 13. Vízhasznosítási munkák helyszínrajza 14. Földmunkák kiszámításához szükséges magassági értékek Excel táblázata (utalás a 13. oldalon a 7.4.1.-es pontban)

18/19



Bírálat

19/19

Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtani és Vízgazdálkodási Tanszék

Recommend Documents