BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLKERESKEDELMI IRÁNYÍTÁS SZAK Levelező tagozat

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLKERESKEDELMI IRÁNYÍTÁS SZAK Levelező tagozat

HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÓDSZEREK A 2008. ÉVBEN ÁTSZERVEZÉSRE KERÜLT ITD HUNGARY ZRT. TŐKEBEFEKTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN

Készítette: Barkócziné Magyar Veronika

Budapest 2010

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés _____________________________________________________________ 3 1

Kereskedelemfejlesztés és befektetés-ösztönzés a nemzetközi gyakorlatban_____ 5

2

ITD Hungary Zrt. mint közhasznú társaság- alapítástól napjainkig __________ 7 2.1.

A Társaság jogállása ________________________________________________ 7

2.2.

Az ITD Hungary története ___________________________________________ 8

3

Gazdasági környezet _______________________________________________ 12

4

Az ITD Hungary tevékenysége _______________________________________ 15 4.1

Az Alapító Okirat szerint alapfeladata:________________________________ 15

4.2

Versenytársak ____________________________________________________ 16

4.3

Az ITDH közhasznú alaptevékenységei________________________________ 21

4.3.1 Befektetés-ösztönzés ____________________________________________________ 21 4.3.1.1 FDI – beáramló működőtöke _________________________________________ 21 4.3.1.2 ITD Hungary az FDI folyamatokban ___________________________________ 22 4.3.1.3 Ágazati prioritások _________________________________________________ 23 4.3.1.4 A befektetés-ösztönzés hagyományos módszerei__________________________ 24 4.3.1.5 A befektetés-ösztönzés új módszerei ___________________________________ 25 4.3.2 Üzletfejlesztés _________________________________________________________ 31 4.3.2.1 A kereskedelemfejlesztés hagyományos, a nemzetközi gyakorlatban is széles körben folytatott módszerei __________________________________________________________ 32 4.3.2.2 Az üzletfejlesztés új módszerei _______________________________________ 35

5

6

Belföldi regionális hálózat és a külpiaci szervezet________________________ 47 5.1

Belföldi regionális hálózat___________________________________________ 47

5.2

Külpiaci szervezet _________________________________________________ 48

Javaslatok-Összegzés ______________________________________________ 50

Irodalomjegyzék ______________________________________________________ 53

2

Bevezetés

1989. október 23-án Magyarország sorsfordulóhoz érkezett. A demokratikus jogállamot, a köztársasági államformát, piacgazdaságot deklaráló, a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát biztosító alkotmánymódosítás egy ma is tartó folyamat kereteit határozta meg.

A rendszerváltás következtében elsőrendű feladattá vált a

gazdaság átalakítása, a demokratikus követelményeknek megfelelő intézményrendszer kialakítása. Piacgazdaságunk alapjainak megteremtése a Szovjetunió és a szocializmuson alapuló ideológiai, gazdasági rend, a kétpólusú világ felbomlása, a világpolitikai, gazdasági, katonai, hatalmi paletta teljes átrendeződése, a globalizáció világméretűvé válásának, Európa térképének újrarajzolódása időszakában, az Európai Unió kibővítésével párhuzamosan zajlott. Magyarország sikere nagymértékben attól függött és függ ma is, hogy hogyan tudja kiaknázni e folyamatok kezdeti szakaszában játszott katalizátor szerepből adódó előnyöket az ország mindenkori vezetése. A magyar vállalkozói réteg nagy része tőkeszegény. Bár a nagyvállalatok tőkeellátottsága mára sokat javult, a kisvállalatok versenyképes feltételekkel még mindig nem tudnak tőkéhez jutni, ezért a külföldi működő-tőke bevonására van szükségük, amit elsősorban technológiai korszerűsítésre, fejlesztésekre költenek. Tehát nem mindegy, hogy az ország tőkevonzó, tőkemegtartó képességét

milyen

gyorsan

tudja

megteremteni,

majd

fenntartani.

Milyen

hatékonysággal tudja a mindenkori kormány megválaszolni a felmerülő kérdéseket, megoldani a problémákat? Mennyire tud csábító környezetet teremteni a gazdaság szereplői számára? Mennyire tudja pontos információval ellátni a kis és nagy, hazai és külföldi befektetőket? Milyen módon reagál a piac jelzéseire. E feladat és tevékenység komplexitása miatt a gazdasággal kapcsolatos teendők operatív ellátását professzionális, állami tulajdonú, az államigazgatás rendszerében közvetlenül a kormányzati szervek alá tartozó, de a napi politikától magát függetleníteni képes, a kormányzati döntésekre hatni bíró, nem nyereségorientált szervezetekre volt célszerű bízni.

3

Ebben a környezetben, e követelmények kielégítésére a magyar kormányzatok ország stratégiájuknak megfelelő prioritások figyelembevételével alapítottak és alakítottak át az egyes részfeladatokra specializálódott közhasznú szervezeteket. A kormányzatok a világ minden részén központi források biztosításával és felhasználásával támogatják a vállalkozói szféra befektetéseit. A nemzetközi mintát követve, az átalakulás időszakában hazánkban is létrehozták a nemzetközi tőke vonzása, a

magyar

kereskedelem

ösztönzése

céljából

a

Magyar

Befektetési

és

Kereskedelemfejlesztési Ügynökséget röviden (angol megfelelőjének kezdőbetűiből: Investment and Trade Development Agency áll össze neve) ITD Hungary-t. Dolgozatomban szeretném bemutatni ezt a céget, amely a magyar kollektív exportösztönzés megtestesítője. Bemutatom a szervezet tevékenységének történetét, küldetését, hasznos szerepét az ország gazdasági életében, különös tekintettel a 2008-as átszervezését követően. Az ITD Hungary 2008. január elsejével fontos mérföldkőhöz érkezett, az addigi nonprofit közhasznú társaságból egy zártkörűen működő részvénytársasággá alakult, amely az állami támogatás mellett saját bevételre is építhet. Ez az addigi kötöttséget a mindenkori felelős minisztériumtól meglazította, így a döntéseiben is nagyobb önállóságot nyert a szervezet. A bevételi forrás az addigi teljesen ingyenes szolgáltatás helyébe lépő, új hatékonyabb, minőségében jobb fizetett szolgáltatásokból tevődik össze. Az új működési forma és a költségtérítéses tevékenységek létrejötte új kereskedelemfejlesztési és befektetés-ösztönzési eszközök bevezetését eredményezte. Jelen dolgozatom célja, hogy bemutassam a hagyományos és a 2008. januárjával bevezetett, új módszereket. Elemezni kívánom mindezek pozitív hatását és eredményeit az üzletfejlesztés és a befektetés-ösztönzés területén. AZ ITD Hungary dolgozójaként saját tapasztalataimat, és javaslataimat is leírom a dolgozat végén, az összefoglalóban.

4

1

Kereskedelemfejlesztés és befektetés-ösztönzés a nemzetközi gyakorlatban

Már

az

1950-es

években

megjelentek

az

exportfejlesztésre

szakosodott

kereskedelemfejlesztési ügynökségek, mert felismerték, hogy szükség van segítségre a hazai cégek külpiacra juttatásában. Míg korábban ennek célja az importkiváltás is volt, ez lassan eltűnt, hiszen a ’60-as évektől egyre kevesebb jelentősége lett a bilaterális egyensúlyoknak. A mai napig is az a tendencia, hogy a kereskedelemfejlesztési ügynökségek arra koncentrálnak, hogy az exportot, a beszállítói kapcsolatokat fejlesszék, elősegítsék a globális outsourcing tevékenységbe való bekapcsolódást, s a nemzetköziesedés elősegítésére a tőkekivitelt is támogassák. Ma a világ 150 országában működik állami kereskedelemfejlesztési ügynökség, s csak néhány kivétel van, ahol szövetségi tartományi szintű nem állami intézmények (Németország), vagy -a sajátos történelmi múlt miatt- kereskedelmi kamarák (Ausztria) végzik ezt a tevékenységet. A kereskedelemfejlesztési intézmények nemzetközi szervezete a World Trade Promotion Organisation, WTPO, amelynek 150 tagja van benne az ITD Hungary-vel. Közel három évtizede ismerték fel a kormányok, hogy szakosodott befektetésösztönzési intézményre van szükség a működőtőke vonzásáért folyó egyre éleződő versenyben. Az elmúlt években is több ország liberalizálta az FDI szabályozást, sokan csökkentették adóikat. Az OECD „International Investment perspectives: 2006 c. tanulmánya szerint mára a befektetés-ösztönzési politika a kormányok stratégiájának homlokterébe került. Mivel - egy-egy régión belül- a feltételek hasonlóak, s a pénzügyi ösztönzők tekintetében az egyes országok mozgástere viszonylag csekély, így a befektetéseket

ösztönző

intézményrendszer,

annak

felkészültsége,

lehetőségei,

szolgáltatásai kiemelt szerephez jutnak e tevékenység sikerességében. A befektetés-ösztönzési szervezeteknek ma már nemzetközi szervezete van, a World Association of Investment Promotion Agencies, WAIPA, amely több mint 200 tagot számlál.

5

Az országnak legjobban megfelelő befektetés-ösztönzési és kereskedelemfejlesztési politikára nincs általános recept, de számos nemzetközi intézmény foglalkozik a „good practice”-ek gyűjtésével és elemzésével.

6

2

ITD Hungary Zrt. mint közhasznú társaság- alapítástól napjainkig

2.1.

A Társaság jogállása

Azt ITD Hungary jelenleg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézményeként működik. A társaság működési formája 2008. január 1-vel átalakult non –profit közhasznú zártkörűen működő részvénytársasággá. A tulajdonos a Magyar Állam és a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium gyakorolja. A társaságot a vezérigazgató irányítja illetve bizonyos az Alapító Okirat által meghatározott döntési jogköröket a tulajdonos gyakorol. A tulajdonos ezen túlmenően ellenőrzi a közhasznú szerződésben vállalt feladatok teljesítését. Az ITD Hungary működése és ügyvezetése felett a Felügyelő Bizottság gyakorol kontrollt, mely tagjait a tulajdonos delegálja. Működését a közhasznú szervezetekről szóló törvény szabályozza. Az intézmény finanszírozását a tulajdonos által jóváhagyott üzleti terv szerint 40 % ban a minisztérium látja el, 30 % -ot a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretéből kap a szervezet, míg a maradék 30% a cég saját bevétele. Az ITD Hungary Zrt. egy zártkörűen működő non-profit közhasznú társaság. Ennek a működési formának köszönhetően a következők vonatkoznak a cégre, az 1997.évi CLVI. a közhasznú szervezetekről szóló törvény értelmében: „A társaság, olyan jogi személyiségű, non profit szervezet, amely üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat. A működése során termelődő nyereséget csak közhasznú célra fordíthatja. Nem gazdasági társaság, hanem gazdálkodó szervezet, de tevékenységére a Gazdasági társaság szabályai a megfelelő eltérésekkel vonatkoznak. Valamely állami, vagy önkormányzati feladat ellátására létrehozott non profit szervezet működésének alapfeltétele a szervezet konkrét feladatát meghatározó közhasznú megállapodás.

Az

államháztartás

valamely

alrendszerével,

vagy

központi

kormányzattal, elkülönített állami pénzalappal, helyi illetve helyi kisebbségi önkormányzattal kell a közhasznú társaságnak szerződést kötni.

7

A közhasznú szervezet törvényességi felügyelete az ügyészség feladata, a pénzügyi felügyeletet az adóhatóság, a költségvetési támogatások vonatkozásában az ellenőrzést az Állami Számvevőszék, illetve szerződés alapján a támogatást nyújtó fél gyakorolja.”

2.2.

Az ITD Hungary története

A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt. (angol megfelelőjének rövidítése ITDH) jelenleg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézményeként működik. A szervezetet 1993-ban, európai mintát követve hívták életre. Az ITD Hungary feladatköre, szervezeti felépítése oly módon alakult ki, hogy a kereskedelemfejlesztés, befektetés-ösztönzés és a gazdasági külképviselet feladatait ellátó mindenkori illetékes minisztériumok (Külkereskedelmi Minisztérium /KkM/, Kereskedelmi Minisztérium /KeM/, Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma /NGKM/, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium /IKM/, Ipari Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium /IKIM/, Gazdasági Minisztérium /GM/, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium /GKM/) a felsorolt feladatok döntő többségének ellátását 1989. óta fokozatosan a szervezet jogelődeire ruházták át. Az első – a jelenlegi ITD Hungary elődjének tekinthető – szervezet minisztériumi háttérintézményként alakult 1991. január 1-jén, HIT Hungarian InvestcenterTradeinform Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Vállalat néven. A cél egy olyan bázis létrehozása volt, amely a tervgazdaság kötelékeiből kiszabadult, folyamatosan liberalizálódó gazdaságpolitika keretében, a magyar vállalatokat megfelelő piaci információkkal látja el, és tájékoztatást nyújt a külföldi vállalkozóknak a magyarországi befektetési lehetőségekről. Tevékenységében

a

követségekhez

tartozó

kereskedelmi

kirendeltségekre

támaszkodott. A Kereskedelmi kirendeltségek feladata a ’60-as évektől az állami külkereskedelmi vállalatok ügyeinek intézése a külpiacokon, illetve kétoldalú kereskedelmi gazdasági megállapodások teljesítésének támogatása volt.

8

1993. szeptember 1-jével a HIT Investcenter-Tradeinform Vállalat és az NGKM keretében működő Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség összeolvasztásra került. Az új szervezet neve Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (MBKF Rt.)

lett,

feladatainak

fókuszába

a

működő-tőke

vonzása

került,

a

kereskedelemfejlesztési tevékenység mellett. Az Rt részvényeinek 93%-val az IKIM, 7%-val a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt rendelkezett. A szervezet életében újabb mérföldkő 1997. július 1-je, amikor az Ipari Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (az IKM jogutódaként) átalakította a külföldi Kereskedelmi Kirendeltségek hálózatát. A korábbi nagy hálózat kettészakadt, külgazdasági attasé posztokra és összesen 46 kül- és belföldi irodát tömörítő Kereskedelmi Szolgálat irodahálózatra. A külföldi irodák száma 1998. folyamán, anyagi okok miatt 33-ra csökkent, a 8 regionális megyei iroda mellett. Ezzel a változással alakult ki az ITD Hungary szervezete, amely 2005-ig ebben a formában működött. Az irodahálózat folyamatos bővítésével kialakult a 16 belföldi regionális iroda, valamint külföldön 32 Kereskedelmi Szolgálati Iroda, ahol irodánként átlagosan 2-3 fő dolgozott. A regionális irodák illetékességi területe általában egy megyére terjedt ki, három megyét egy-egy szomszédos képviseleti iroda látott el, a Közép-Magyarországi Regionális Igazgatóság pedig Pest megye mellett Budapestért is felelős. A privatizációs törvény módosításának következtében 2002-ben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) és a Külügyminisztérium (KüM) 50-50%-os tulajdoni résszel lett tulajdonos az ITDH Kht-ban. A 2004-es kormányváltozást követően a szervezettel kapcsolatos koncepcióváltás eredményeképpen az ITDH Kht. 2005. januárjától visszakerült teljes GKM tulajdonlás és irányítás alá. Ennek oka az volt, hogy a két tulajdonos két irányból érkező irányítás nem optimálisan használta ki az ITDH Kht. erőforrásait a befektetés-ösztönzésre, a külgazdasági fejlesztésekre. 2005- ben a szervezet lényeges átalakításon ment keresztül. Létszámcsökkentés és szervezeti átalakítás történt, melynek keretében az ITDH budapesti állománya 100 főre csökkent, a megyei hálózat pedig regionális alapon szerveződött át. A budapesti 9

központban két szakmai igazgatóság jött létre, amelyek két tevékenységi alapon szerveződtek, úgy, mint befektetés-ösztönzés és kereskedelemfejlesztés. 2006. január 1jétől létre jött az új egységes külpiaci hálózat. A következő mérföldkő a társaság életében 2008-as év, amely szintén nagy átszervezést, megújulást hozott a cég életében. Ennek előzménye a 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról: „2007. június 1. után közhasznú társaság nem alapítható. A 2007. július 1-jén a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működnek tovább. A közhasznú társaság 2007. július 1-jét követő két éven belül társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át vagy jogutód nélküli megszűnését határozhatja el. A közhasznú társaság 2009. június 30-ig köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a cégbíróságnak bejelenteni.” Fenti törvény életbelépésével az ITDH Kht. átalakult non-profit közhasznú zártkörűen működő részvénytársasággá. 2008. január 1-től ITD Hungary Zrt. néven működik tovább. A cég számára nagy változást hozott a közhasznú társaságból önálló bevétellel rendelkező részvénytársasági formává alakulás. Bevezetésre kerülhettek bizonyos térítéses szolgáltatások, melyek révén bizonyos tekintetben önállóságot nyert a vállalat és erősödött a vállalati gondolkodás. A költségtérítéses szolgáltatások azonban, sok magyar vállalat nem tetszését váltja ki, hiszen ezeket a szolgáltatásokat az ITD Hungary korábban ingyenesen biztosította. Ellensúlyozásképp a térítéses szolgáltatásokat fokozatosan kellett bevezetni és ezzel párhuzamosan az ITD Hungary szolgáltatásainak pontosságán és hatékonyságán kellett javítani, hiszen ma már csak értékes információkért és kapcsolatrendszerekért lehet pénzt kérni. (ITD Hungary belső anyagok) A 2008-as átszervezés ennek jegyében történt. Jelen dolgozatommal szeretném az új ITD Hungary Zrt.-ét bemutatni, amely rengeteg változtatáson ment keresztül, hogy a fenti célokat elérje és minél inkább megfeleljen küldetésének.

10

A 2008 január elsejével életbe lépett változtatások természetesen még nem számolhattak a 2008 nyarán kirobbanó válsággal. Az átszervezést egy hosszadalmas átgondolás előzte meg, melynek célkitűzése a szervezet minél hatékonyabb működésének elérése volt. A válság új helyzetet teremtett, amelyhez a cég meglátásom szerint alkalmazkodni fog csakúgy mint a

2010 –es választásokat követően az új kormány, új vezetés

koncepcióváltáshoz is. A 2008/2009-ben hazánkat is elérő válsághullám hatására a befektetői érdeklődés csökkent. Az ITD Hungary Zrt. erre a helyzetre például, úgy reagált, hogy a „aftercare programot” (lásd befektetés-ösztönzés új módszereinél) megerősíti és az üzletfejlesztés területén a kkv szektor új piacszerzésére teszi a hangsúlyt.

11

3

Gazdasági környezet

Magyarország gazdasági környezetét egyértelműen meghatározza az alapanyag és energiaforrások hiánya, illetve az, hogy a gazdaság egy transzformációs struktúrával rendelkezik, azaz importra és az importtermékek feldolgozására, átalakítására állt be. Fizetőképes piacokért folytatott nemzetközi versenyben a közép és nagy vállalatoknak jobb, a kis és közepes vállalatoknak kevésbé előnyös pozícióik vannak. Látható, hogy a magyar vállalatok mozgástere elsősorban az EU, illetve a környező országok, de azon belül is 1500-2000 km-es rádiuszban található. A befektetőkért folyó verseny élesedik, ebben új szereplők agresszív megjelenése figyelhető meg: Kína, India, valamint az EU bővítéssel Románia és Bulgária, amelyek alacsonyabb költségű (bér, logisztika, infrastruktúra) ajánlatokat tudnak tenni, mint Magyarország. Magyarország versenyképességét a befektetések területén nemcsak versenytársak

nehezítik,

hanem

a

költségvetési

hiány

lefaragására

az új készített

konvergencia program intézkedései is, amelyek a vállalati terhek (4%-os szolidaritási adó), költségeinek növekedésével teszik kevésbé vonzóvá. Az export tekintetében a magyar piaci pozíciókra az nyomja rá a bélyegét, hogy kevés olyan márkás és ismert végtermék van, ami könnyen eladható és a magyar cégek nagytöbbsége

félkész

termékeket,

egységeket

gyárt,

amelyek

beépülnek

késztermékekbe. Bár a magyar export jelentősen bővült az utóbbi években a KKV-k aránya az exportban messze elmarad a gazdaságban betöltött szerepüktől, mivel vállalkozói ismereteik közül a külpiacra jutást elősegítő, nemzetközi üzleti kultúra elsajátításában való jártasságuk a leghiányosabb. Az ország legfontosabb külkereskedelmi partnere a rendszerváltás előtt a Szovjetunió volt. A 70’-es években a magyar export –import forgalom 35 a 80’-as években 30 százaléka ezzel az egy országgal bonyolódott le. 1989-től kezdődően ez az arány rohamosan csökkent és pár év alatt 10 százalék alá került. A nyugati országok elsősorban az Európai Unió országainak részesedése viszont folyamatosan nőtt. Az ország legfontosabb kereskedelmi partnerévé az egyesült Németország vált. Az ezredforduló környékén kivitelünk 40 százaléka, míg behozatalunk 29-30 százalékát biztosították

12

német vállalatok. Németországgal folytatott forgalmunk értéke mellett nem sokkal marad el Nyugat-Európa többi országával folytatott külkereskedelmünk értékétől. 2003-2004-ben kivitelünknek mintegy 80 százaléka irányult Nyugat-Európába, míg behozatalunk közel 70 százaléka származott ugyanonnan. Ehhez képest a világ többi része, beleértve a környező posztszocialista országokat- Az Egyesült Államokat, Oroszországot és Kínát, csak igen csekély mértékben részesedet forgalmunkból. Az ezredforduló utáni években a volt szocialista országokba irányuló export ismét megélénkült.

A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezetét az ipari termékek

túlsúlya azon belül a gépipar dominanciája jellemezte. A gépek és a szállítóeszközök a magyar kivitel 60 százalékát teszik ki. Ezek döntő hányadát 5 termékcsoport adja meg: híradástechnikai eszközök, villamos gépek és műszerek, energiafejlesztő gépek és berendezések, közúti járművek valamint irodai és gépi adatfeldolgozó berendezések. Jelentős még gyógyszeripar és vegyipari export is. (Romsics I., 2010) A

2004-es

Uniós

csatlakozás

természetesen

változást

hozott

a

külkereskedelmünkben. Külkereskedelmünk háromnegyedét, mintegy 102 milliárd eurót az Európai Unió tagállamaival (EU27), ennek jó háromnegyedét, 79 milliárd eurót a régi tizenötökkel (EU15), 23 milliárd eurót pedig a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott európai uniós országokkal folytatjuk. (Tury G., 2007) A magyar gazdasági kapcsolatok irányainak átstrukturálódását jelzi az a közel egy évtizedes folyamat, amely – mindenekelőtt az exportban – Közép- és Kelet-Európa országainak felértékelődését mutatja. Külkereskedelmünk jó ideje dinamikusabban nő az újonnan csatlakozott országok, mint az EU15 felé. 2007-ben az elmúlt időszak tendenciájának megfelelően a magyar külkereskedelemben az újonnan csatlakozott uniós tagországok növekvő súllyal, az EU15-ök pedig csökkenő részesedéssel szerepelnek. A magyar külkereskedelem európai beágyazottságát jelzi, hogy hosszú ideje összes kereskedelmünk (export + import) 74 százaléka az uniós országokkal zajlik. Az adatok és a tendenciák elemzésekor tudatosan használjuk a piac kifejezés helyett az országok megnevezést, lévén külkereskedelmünk meghatározó részét a hazánkban termelő külföldi transznacionális vállalatok tevékenysége adja. Ennek jelentős része ún. vállalaton belüli kereskedelem, amely számos esetben nem a külkereskedelmi statisztikában feltüntetett célország piacain talál gazdára, hanem reexport keretében továbbértékesítik.

13

A 2009 –es válság újabb változást idéz elő a kereskedelemben. Az elkövetkező pár év ennek köszönhetően fog alakulni. A kereslet csökkenése nyomán 2009-ben az export és az import volumene a kedvezőtlen feltételek miatt visszaesett. 2010-2011 folyamán megkezdődhet a lassú külső növekedés. A kilátások mindazonáltal a nemzetközi környezet alakulásának függvényében jelentős bizonytalanságot hordoznak magukban. A 2008. január 1-jével életbe lépett újítások már a válsághelyzetnek megfelelően alakultak. Bár ezeket az újításokat nem a válság függvényében gondolta ki az ITD Hungary vezetősége és tulajdonosai, mégis úgy érzem a társaság azt az oldalt kezdte meg inkább erősíteni fejlesztéseivel, amely ebben a kialakult helyzetben az ország gazdasági fejlődését leginkább szolgálja, vagyis az üzletfejlesztési részleget: a kis és közepes vállalkozókat. A vállalkozások több állami exporttámogatást igényelhetnek, ennek megfelelően a közeljövőben az ITD Hungary tevékenységében nagyobb hangsúlyt kap a vállalatok egyedi, cégre szabott kiszolgálása.

14

4

Az ITD Hungary tevékenysége

4.1 Az Alapító Okirat szerint alapfeladata: „A magyar gazdaság fejlődésére jelentős hatást gyakorló, közvetlen gazdálkodási érdekeltséget meghaladó külgazdasági törekvések, valamint az azzal összhangban levő üzleti elképzelések megvalósításának támogatása és a külföldiek magyarországi befektetéseinek – a magyarországi gazdasági környezet széleskörű, szakmailag megalapozott bemutatásával történő – előmozdítása.” Az ITDH alapvető feladata, hogy piaci lehetőségeket tárjon fel, potenciális üzleti partnereket keressen a magyar vállalatok közvetlen vagy közvetett külpiaci megjelenéséhez,

illetve

segítse

Magyarországra

áramoltatását.

a

külföldi,

közvetlen

Tevékenységének

befektetési

középpontjában

a

célú

tőke

befektetés-

ösztönzés és a kereskedelemfejlesztés, tőkekihelyezés és a kis- és középvállalkozók segítése áll. E tevékenységek szorosan összefüggnek, s így ezen feladatok egységesen, az ITD Hungary keretein belül való végrehajtása lehetővé teszi a szinergiahatások kihasználását. Feladatai sikeres ellátásához az ITD Hungary sokrétű eszközrendszert fejlesztett ki az elmúlt években. Az ITD Hungary, mint állami ügynökség a külföldi befektetők magyarországi letelepítésében évente 30-40%-os részt képvisel, azaz a piac meghatározó szegmensét. A szolgáltatásait igénybevevő külföldi cégek színes képet mutatnak, a multinacionális cégtől a kisvállalatig. A külföldi befektetőkért folytatott verseny a régióban, elsősorban az EU tagállamokban jelentősen nő. Ennek megfelelően az ITD Hungary befektetésösztönzésének proaktív jellege erősödik, azaz nem passzívan várja a befektetőket, hanem elébük megy. A piaci igények alakulását tekintve a befektetések terén elmondható, hogy a befektetések volumene csökkenő tendenciát mutat, azaz egyre kisebb a befektetni kívánt érték, viszont növekvő tendenciát mutat a nagyobb hozzáadott értékű tevékenységek

15

aránya, amelyek elsősorban a magyar tudásbázis kihasználását célozzák. (Call centerek, Shared Service Center-ek, K+F tevéknységre fókuszáló beruházások) Export

promócióban

az

ITD

Hungary

partnerkörét

elsősorban

a

kis-és

középvállalkozások teszik ki, részesedésük az exportban kb. 20%, a fennmaradó részt a multinacionális cégek képviselik. Több ezer magyar KKV-nak éves szinten ajánl a szervezet programokat, pályázati lehetőségeket a piacszerzés érdekében. Éves szinten 40.000 vállalati megkeresést kezel a vállalat a külpiaci, a regionális és a budapesti központban együttesen. Adatbázisain keresztül céginformációkat, piaci lehetőségeket, tenderfigyelést biztosít számukra. A programok között kiállítások és üzletember találkozók is szerepelnek. 2007. évben a cég nagymértékű, működésének minden területét érintő változáson ment keresztül, melyet külső környezeti (piac, szabályozórendszer, tulajdonosi szerkezet) és a szervezeten belüli igények mozgattak. Célja továbbra is az államigazgatás elvárásainak való megfelelés mellett a szervezet működését üzletszerűvé tenni, a versenyszféra változó, magas szintű kihívásainak megfelelni. Ezekre, a kihívásokra készült el az új középtávú üzleti stratégia, mely az ITD Hungary egész működését átfogó, markáns fejlesztési célokat tűzött ki az üzleti hatékonyság javítására. Az ITD Hungary tevékenysége a 2007-es évben nagymértékben bővült a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által delegált, megfogalmazott új feladatokkal illetve 2009től a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak megfogalmazott külpiaci stratégia is a szervezet tevékenységi körét gyarapítja.

4.2 Versenytársak Az ITD Hungary mikrokörnyezetének vizsgálatakor a szervezet sajátos tevékenysége miatt először Magyarország és a környező versenytárs országok befektetés-ösztönzési szempontból releváns jellemzőit elemzem.

16

Magyarország legfontosabb versenytársai Csehország, Lengyelország és Szlovákia. Ennek oka az, hogy a Kelet-Európában befektetni kívánó vállalatoknak általában nincs szilárd elhatározásuk arról, hogy a térség mely országában kívánják megvalósítani projektjüket, a döntésüket az befolyásolja, hogy melyik ország tudja a legoptimálisabb feltételeket biztosítani számukra. A befektető számára az ország kiválasztásában az egyik kulcsfontosságú versenytényező az egyes felhasználók és partnerek igényeinek megfelelő gyorsaságú és megbízhatóságú kiszolgálása és a rugalmasság. A három versenytárs ország Lengyelország, Csehország és Szlovákia - az EU csatlakozási tárgyalások lezárásának idejére az eszközök területén ledolgozta hátrányait, sőt előnyre tett szert. Megteremtették az ipari parkok, a gazdasági övezetek hálózatát, kialakították a közvetett (adótípusú) és a közvetlen támogatásokat, megszilárdították a programirányító hatóságok közötti együttműködést, bevezették az ún. egyablakos ügyintézési módot. Ahogy a továbbiakban kiderül az ITD Hungary 2008 –as átszervezésével nálunk is működik az élőregisztrációs rendszer az egyablakos kiszolgálás. A teljesség igénye nélkül az országok befektetés ösztönzési rendszerei közötti különbségek: -

a támogatható projektek minimális értékei (nagysága) általában alacsonyabbak, mint a magyar gyakorlatban

-

a külföldi beruházókat a szomszédos országokban rugalmasabb ügyintézéssel segítik; az állami szervek és a hatóságok koordinációja hatékonyabb. (pl. Csehországban a beruházási pályázatokat folyamatosan és rövid időn - 30 napon - belül bírálják el, míg például Lengyelországban időszakos bírálati rendszer működik. Szlovákiában az elmúlt időszakban a beruházásokhoz szükséges engedélyek számát jelentősen csökkentették és az ügyintézés folyamatosan egyszerűsödik;

-

versenytársainknál

támogatási

igényt

nem

utasítottak

vissza,

míg

Magyarországon ez sajnos meglehetősen gyakori. Az ITD Hungary legfontosabb versenytársai a már említett országokban működő hasonló szervezetek, elsősorban a Csehországban működő Vállalkozási és Beruházástámogatási Cseh Ügynökség (Business and Development Agency-CzechInvest), a 17

Lengyelországban működő Lengyel Információs és Külföldi Beruházási Ügynökség (Polish Information and Foreign investment Agency – PAIiIZ) és a Szlovákiában működő Szlovák Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (Slovak Investment and Trade Development Agency –SARIO). A különböző befektetés-ösztönzési szervezetek célja országuk pozitív színben való feltüntetése. Ezt a versenytársak különféleképpen teszik. A köztük lévő legfontosabb hasonlóságokat és különbözőségeket a következő táblázatban foglaltam össze: Alapítás éve Jellege Felügyeleti szerve Finanszírozási forrása Terv szerinti feladatai

ITD Hungary. 1993 marketing és tanácsadó ügynökség Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

CzechInvest 1992

költségvetés

költségvetés

egyes, hazai forrású pályázatok befogadása

marketing és tanácsadó ügynökség Ipari és Kereskedelmi Minisztérium

PAIiIZ 1991 marketing és tanácsadó ügynökség Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

SARIO 1996 (jogelődje) marketing és tanácsadó ügynökség Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

költségvetés

költségvetés

a befektetési támogatások koordinálása

SK képviselete a nemzetközi szervezetekben a kereskedelemfejlesztés és a tőkebevonás területén EU Strukturális Alapokból származó és hazai forrású beruházási támogatások pályázatainak kezelése

a hazai forrású és az EU Strukturális alapokból származó beruházási támogatások pályázatainak kezelése

18

- befektetésösztönzés - aftercare - kereskedelemfejlesztés -befektetésösztönzés -aftercare Feladatai

-kereskedelemfejlesztés -tőkekivitel elősegítése beszállítói programok

- fejlesztési célú tevékenység – finanszírozásra alkalmas projektek előkészítése és realizálása - ipari ingatlanok fejlesztése

- befektetésösztönzés

- befektetésösztönzés

- aftercare

- aftercare

- exportösztönzés

- exportösztönzés

- részvétel a kormány iparpolitikájának kialakításában - EU Strukturális Alapokból származó és hazai forrású beruházási támogatások pályázatainak kezelése beszállítói programok

Szolgáltatásai

- tájékoztatás

- tájékoztatás

- tájékoztatás

- tájékoztatás

- tanácsadás

- tanácsadás

- tanácsadás

- tanácsadás

- partnerközvetítés

- partnerközvetítés

- partnerközvetítés

- partnerközvetítés

- pályázatbefogadás

- segítség hatósági ügyek intézésében

- információs egyablak

- segítség engedélyek beszerzésében - információs és pályázatkezelési egyablak

- információs egyablak

További versenytársunk még Ukrajna, hiszen még nem tagja az Európai Uniónak, ezáltal képes nem EU konform befektetés ösztönzési támogatásokat nyújtani. Üzletfejlesztési szempontból a magyar exportőrök pozícióit új versenytársak, főleg ázsiai eredettel nehezítik, akik messze versenyképesebb árakon forgalmaznak. A Világbank vállalkozói környezetet vizsgáló listáján Magyarország 2007-ben a 45. helyet foglalja el. Előrébb mint a Csehország de hátrébb mint a Szlovákia. A rangsor szerint javulás történt a külkereskedelem területén, a cégalapítás területén. További, kisebb mértékű pozitív változás történt a munkaerő-szabályozás, a befektetők védelme és a tulajdon-nyilvántartás területén. 19

Negatív változás következett be azonban az adózás, a hitelhez jutás és a vállalkozás megszüntetése esetében Helyezésünk javult, de ez nem Magyarország érdeme, a körülöttünk lévők értek el jobb helyezéseket. Különösen az ázsiai országok törnek előre. Véleményem szerint ezeket a tényeket/tendenciákat figyelmeztető jelnek kell tekintenünk. Az ITD Hungary számára a fenti okok miatt mindkét területen mind a befektetésösztönzés, mind az üzletfejlesztés területén az erősen célzott programok és szolgáltatások

kínálnak

kitörési

lehetőséget.

Az

ITD

Hungary

az

ország

versenyképesebb helyzetéért abban tud hozzájárulni, hogy szolgáltatásai minőségén javít.

Ebben példát lehet venni versenytársaink módszereiből. Hozzájuk mérten

javíthatunk

a

felgyorsításával

rugalmas

kiszolgáláson.

mindkét

területen

Az

adminisztráció

fejlesztésekre

van

leegyszerűsítésével

szükség.

Az

eszközök

kialakításában a minőségi munka kell, hogy első helyen szerepeljen. Dolgozatom fókuszában álló 2008-as átszervezés ezt a célt tűzte ki maga elé.

20

4.3 Az ITDH közhasznú alaptevékenységei 2008. január elsejével életbe lépett változtatások az ITD Hungary tevékenységében szükségessé váltak, hiszen a gazdasági környezet is megváltozott. A minél hatékonyabb munka érdekében új módszerek bevezetése vált esedékessé illetve egyes módszereket meg is kellett szüntetni. Ennek megfelelően a következőkben csoportosítom a hagyományos és új módszereket a befektetés-ösztönzés és az üzletfejlesztés területein.

4.3.1 Befektetés-ösztönzés 4.3.1.1 FDI – beáramló működőtöke Mielőtt rátérnék

a befektetés-ősztönzés

elemeinek részletezésére, az országba

áramló FDI adatokról illetve forrásokról szeretnék szót ejteni, hiszen ebben a pontban nem mindegy hogyan, miként és honnan érkezik országunkba a tőke, illetve mely ágazatokba érkezik.

A rendszerváltást megelőzően 1-2 politikailag kívánatos befektetést engedélyeztek. Ezt követte egy komoly dilemma, mégpedig a privatizáció lebonyolításával kapcsolatosan. Mivel nem volt magyar tőke, úgy kellett privatizálni, hogy az hosszútávon működőképes legyen a technológia és a piac szempontjából egyaránt. Ekkor indultak meg a külföldi országok Magyarország irányába. Rossz példaként említem meg Szlovákiát, ahol kuponos privatizációt hajtottak végre, melynek lényege, hogy az állami vagyont szétosztották az állampolgárok között, így mindenki kapott egy keveset. A magyarországi privatizáció körülbelül 1995-1996-ig, amikorra az állami javak elhatárolódtak. Ekkora eldőlt, hogy Magyarország egy stabil politikai és beruházási környezet. A gazdasági átalakulás kezdete óta Magyarországra érkezett külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya 2009. szeptember végén 60,4 milliárd euró volt. (NFGM honlapja: Áttekintés az aktuális müködőtöke-beáramló folyamatokról cikk, 2010) Ennek 77%-a az Európai Unióból, ezen belül is Németországból, Hollandiából, Ausztriából és Franciaországból származik. Az unió országain kívül számottevőek még

21

az USA-ból hazánkba érkező közvetlen tőkebefektetések. Németország az, ahonnan a legnagyobb volumenű FDI érkezik hazánkba. A

beáramló

működőtőke

jellemzői

megváltoztak

az utóbbi

években.

Ma

Magyarországon a kis tőkeigényű, ám sok, jellemzően kvalifikált munkahelyet teremtő, szolgáltató típusú beruházások előretörése tapasztalható, amely követi a hazai társadalmi változásokat is. A főleg az ICT, közüzemi szolgáltatások, szállítás és turizmushoz kötődő szolgáltatásokba történő befektetések továbbra is nagyobb arányban nőnek a termelési ágazatoknál. 2007-ben az SSC szektorba jelentős számú befektető érkezett Magyarországra. Ennek hatására a szolgáltató központokban alkalmazható munkaerő kínálata, elsősorban Budapesten jelentősen csökkent. A vidéki városok iránt ugyan nő az SSC-befektetők érdeklődése, de a cégek többsége még mindig első helyen Budapestet vizsgálja. (Rétfalvi, 2008) A leginkább kihelyezett tevékenységek a logisztika és az üzleti (nagyrészt pénzügyi, SSC, Call Center) szolgáltatások. A szolgáltató szektor növekvő tendenciája független a gazdasági válságtól. A rendelkezésre álló adatok alapján, a gazdasági válságnak nincs olyan hatása, amely a működőtőke-beáramlás ágazati összetételében statisztikailag is kimutatható változást okozna. A rendelkezésre álló adatok szerint, 2009 első három negyedévében a feldolgozóiparba összesen 363 millió euró, míg a szolgáltató ágazatokba 786 millió euró működőtöké áramlott részvény és egyéb részesedés formájában. Tehát, a külföldi befektetések több mint fele a szolgáltató (kereskedelem, javítás, pénzügyi tevékenység és egyéb gazdasági szolgáltatás) ágazatokban valósult meg. 2009-ben pl. a Vodafone és az IBM is bővítette magyarországi tevékenységét, míg a British Petrol új befektetőként érkezett. A gyógyszeripar, kutatás-fejlesztés vonatkozásában is több jelentős beruházási döntés született az elmúlt hónapokban: az Egis gyógyszertechnológiai kutató-fejlesztő bázist épít Budapesten, míg a TEVA Gyógyszergyár Zrt. gödöllői gyárát bővíti. (www.nfgm.gov.hu/sajtoszoba/ujs_/mukodot_trendek.

Népszabadságnak

adott

válasz: működő tőke, trendek, egyedi kormánydöntések)

4.3.1.2 ITD Hungary az FDI folyamatokban Az ITD Hungary naprakész információt szolgáltat a magyar befektetési lehetőségek iránt érdeklődő külföldi vállalatoknak. Tájékoztatást nyújt a befektetési környezettel kapcsolatos általános jogi, adózási, pénzügyi szabályokról, sajátosságokról. Segít a

22

zöld-, illetve barnamezős beruházások, valamint a vegyes vállalatok beruházási döntéseinek előkészítésében, részt vállal a megfelelő partner felkutatásában. Az ITD Hungary a külföldi tőke Magyarországra vonzásával segíti a régióink fejlődését.

A

régiók

igényeitől

függően

foglalkozik

a

térségre

vonatkozó

projektmenedzsmenttel, településmarketing szemináriumok szervezésével és ipari parkok kapacitás-hasznosításával. Az egyre aktívabb magyar befektetők számára jogi és gazdasági

információt

nyújt,

konferenciákat

szervez

a

külföldi

befektetési

lehetőségekről. Az ITD Hungary közvetítésével 2009-ben összesen 894 millió eurónyi befektetés érkezett Magyarországra, 27 pozitív befektetői döntés révén, 5.461 új munkahelyet teremtve. 2008-ban 30 befektetői döntés 8.094 munkahelyet teremtett 1,55 milliárd euró értékű beruházás keretében (ez tartalmazza a 825 millió euró értékű Mercedesberuházást is, amely mintegy 2.500 új munkahelyet teremt majd). (ITDH belső anyag)

4.3.1.3 Ágazati prioritások A befektetés-ösztönzési munka hatékonyságát segíti a szervezet ágazati szemlélete, amelynek révén az egyes befektetési projektekkel egy-egy ágazatra szakosodott projektmenedzser foglalkozik, aki jól ismeri az adott ágazat hazai helyzetét, az abban működő cégeket és potenciális beszállítókat, így professzionális segítséget tud nyújtani a befektetőnek. Külön figyelemmel kezeli a következő ágazatokat: -

járműipar (autógyártás és újabban a repülőgépipar),

-

elektronika,

-

informatika és telekommunikáció,

-

biotechnológia,

-

gyógyszergyártás

-

megújuló energia és környezetvédelmi ipar

Tudásalapú ágazatok közül:

-

SSC

-

ICT

-

Logisztika

-

Biotechnológia

23

Véleményem szerint a fenti ágazatok mellett fontos lenne még megvizsgálni, hogy milyen további szektorokban lehet versenyképes Magyarország, pl. média (filmstúdiók létrehozása), gyógyturizmus.

4.3.1.4 A befektetés-ösztönzés hagyományos módszerei Az ITDH befektetés-ösztönzési feladata a potenciális befektetők felkutatása, beazonosítása, információval való ellátása, meggyőzése és kiszolgálása.

Egy-egy

befektetői megkereséstől kezdődő eseménysort, amely a beruházás megvalósításán túl az aftercare tevékenységet is magában foglalja, az alábbi projekt menedzsment folyamatábra keretében valósítja meg. A folyamat első fázisa a hagyományos akvizíciós, promóciós, információs tevékenység, amelyben az ITDH és a külpiaci hálózat jelentős szerepet játszik, míg a második fázis -az implementáció- keretében eddigi pozíciója csak egyes esetekben volt meghatározó. Itt megy végbe a cégalapítás, az engedélyezések, a kivitelezés, a munkaerő felvétel, az infrastruktúrafejlesztés, stb. A harmadik fázis -az aftercare- egy olyan elem, amely idáig csak ad-hoc módon működött, és amelynek újra-kidolgozása és bevezetése azonnali feladat. Az „aftercare”, mint önálló tevékenység a befektetők megtartására, problémáik orvoslására, a profit újra befektetésére és további befektetésekre, az elégedettségi érzés fokozására lesz markáns hatással.A célzott partnerkeresés kiemelt feladat, melynek részeként az ITD Hungary külföldi szemináriumokat szervez, illetve vesz részt, hogy felkutassa a potenciális befektetőket. 2. számú ábra: Befektetési projektmenedzsment

24

B efe kte té si P ro je ktm en e d zsm e n t F ela d ato k

romóció, óció,ak akvizíció vizíció I.I.PProm roadsho w, szem inárium , telephely-

E szkö z ö k

/cég-/beszállítói/egyéb inform ációs adatbázis, együttm uködés a külpiaci hálózattal, stb.

Impplem lemen entáció táció II.II.Im

III.FFoollo lloww- u -upp, ,aafterc ftercare are III.

engedélyek beszerzése, partnerek (jogi/H R -/ingatlanszakértok, kiv itelezok, potenciális ügyfelek és beszállítók stb.) felkutatása, közbenjárás tám ogatásokért, stb.

EE

KK

a m agyarországi újrabefektetések ösztönzése kom m unikációs tev ékenységgel, közv etítéssel a K orm ányzat és a befektetok között

DD

É ves ü g yfélk ö r

T öbbszáz általános érdeklodo T öbbszáz általános érdeklodo 60-80 helyszíni látogató 60-80 helyszíni látogató

30-40 projekt-m egv alósítás 30-40 projekt-m egv alósítás

K ezdetben kb. 10 nagyberuházó K ezdetben kb. 10 nagyberuházó

M u n k aero ig én y

30 fo + külpiaci hálózat + külsosök 30 fo + külpiaci hálózat + külsosök

30 fo inform ációs egyablak kezelésére 30 fo inform ációs egyablak kezelésére

külso senior team külso senior team

T ám o g ató ren d s zer

CC

RR

MM

Az ITDH évente átlagosan 300 befektetési projektet kezel, melyekből átlagosan 20 % valósul meg.

4.3.1.5 A befektetés-ösztönzés új módszerei A beáramló működő tőke struktúrájában súlypontváltásra van szükség; nem cél a továbbiakban versenyezni az olcsó munkaerőt kereső befektetésekért. A nagy multinacionális vállalatok már jelen vannak Magyarországon, ma a kis-és közepes vállalkozókra kell kiemelt figyelmet fordítani. A promóciós és akvizíciós tevékenységen túl nagyobb energiát fordít az ITD Hungary a projekt menedzsment második fázisára, az „adminisztrációs egyablak” megvalósítására, amelynek keretében a befektetőket mind a támogatási, mind pedig az engedélyezési, letelepedési fázisban kijelölt cégmenedzserekkel segíti. Nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a follow-up és az after-care tevékenységre; elemezni kívánja a tervezett, de nem megvalósult befektetések okait, továbbá a már letelepedett beruházók közérzetét javító adminisztratív segítséget nyújt számukra, véleményüket, javaslataikat továbbítja a hatóságok felé, s nem utolsósorban ösztönözni kívánja újra-befektetéseiket.

25

Fokozott figyelmet fordít a társaság arra is, hogy a tervezett befektetések egy jelentős részét az elmaradottabb régiók felé terelje, ahol különösen az új munkahelyeket létrehozó beruházásokat várják. Célként tűzte ki, hogy az önkormányzatokat, ipari parkokat segítse a beruházások fogadásában, közvetít köztük és a külföldi, telephelyet kereső beruházók között. Véleményem szerint ez a tevékenység nagy jelentőségű, hiszen már nem elég a befektetőt az ország általános előnyeiről meggyőzni, hanem egy-egy régiót, várost is vonzóvá kell tenni. Ennek feltételeit meg kell teremteni, s ehhez az ITD Hungary proaktív módon úgy tud hozzájárulni, ha információkkal, javaslatokkal segíti akár az ipari parkok, akár egy város vezetését, hogy milyen pótlólagos infrastruktúra vagy szolgáltatás megteremtésére lenne szükség, hogy sikerrel meggyőzhető legyen a befektető, hogy az adott térséget válassza. Jó példa erre a SSC központok számára új helyszínek fogadóképessé tétele a már szinte telített Budapest helyett. A társaság a befektetés-ösztönzési tevékenységében egyre nagyobb szerepet szán a pro-aktív promóciós eszközöknek: az utóbbi években fejlesztésre kerültek a beruházók magasabb

szintű

kiszolgálását

eredményező

adatbázisok,

korszerűsítették

az

ügyfélkövető rendszert. Az átszervezést követően fokozott figyelmet fordít a cég a már letelepedett beruházók által végrehajtott bővítésekre, nyereségük újra-befektetésének ösztönzésére, illetve beruházásaik magasabb szintre emelésére (termelő beruházás mellé szolgáltató központot, kutatás-fejlesztési bázist hozzanak). ¾ Egyablakos rendszer Az ITD Hungary a Strukturális Alapokból (SA) származó forrásokból megkezdte az emelt szintű pro-aktív beruházás-ösztönzési tevékenység továbbfejlesztését, melynek egyik legfontosabb eleme az egyablakos rendszer bevezetése. Ennek lényege, hogy a befektetés- és exportösztönzéshez kapcsolódó összes tevékenység egyetlen szerv, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozzon. A szolgáltatásnak fel kell ölelnie valamennyi olyan támogatást, információt és kijárási jellegű tevékenységet, amely a hazai vállalkozókra és a külföldi befektetőkre háruló anyagi és adminisztratív terheket csökkenti. A cél az, hogy az egyablakos ügyintézés - az információs és adminisztrációs egyablak - a projekt menedzsment keretében egységes egészként működjön.

26

Az információs egyablak minden befektető részére nagyrészt már működik. 2007ben az ITD Hungary továbbfejlesztette az információs egyablakos szolgáltatást, hogy a Magyarországon kormányzati szerveknél, ill. intézményeknél lévő adatbázisok az ITDH-n belül is elérhetőek legyenek. Az előző fejezetben is kiderült, hogy versenytársaink a Cseh, Szlovák és lengyel befektetés-ösztönzés már sikeresen alkalmazta ezt a rendszert, bevezetése nálunk is nagyon időszerűvé vált. ¾ Implementációs szolgáltatás Az ITD Hungary egyablakos befektetési projektmenedzsment szolgáltatásának részeként bevezette az „implementációs szolgáltatás” csomagot, amelynek célja a Magyarországon beruházásukat megvalósító külföldi beruházó cégek segítése a befektetés realizálódásának gyorsítása és a befektetői elégedettség növelése érdekében. E folyamat során a munkaerő toborzásban, a különféle építési, környezetvédelmi, stb. engedélyek, valamint vízumok beszerzésében, beszállítók felkutatásában nyújt segítséget a befektető ügyfeleknek. Továbbá a cégalapítással és a külföldi beruházás során foglalkoztatandó külföldi munkaerő magyarországi letelepedésével kapcsolatos egyéb ügyintézést is koordinálják a projektmenedzserek, akiknek személyes közbenjárásával felgyorsítható, megkönnyíthető a külföldi beruházások megvalósulása. A tevékenységet az ITD Hungary a központban dolgozó és a belföldi hálózat munkatársainak szoros együttműködésével, mind a regionális, mind pedig az országos intézmények vonatkozásában végzi. ¾ Az egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló támogatási rendszer Az egyedi kormánydöntéssel kínált támogatásokra jogosult potenciális befektetők kezelését is az ITDH egyablakos rendszerébe célszerű bevonni. A legnagyobb befektetőknek szükséges a legteljesebb körű, minőségi szolgáltatást nyújtani. Az egyablakos rendszer kiterjesztését jelentené, ha az EKD-rendszer igénybe vételére jogosult befektető valóban egy helyen kapna meg minden szolgáltatást, s csak akkor kellene minisztériumi szintű tárgyalásokat folytatnia, ha a befektetési projekt abba a fázisba kerül, amikor meghatározható, hogy mely társtárcáktól, milyen támogatásokra tart igényt. Az ITDH tájékoztatná a GKM-et a projekt lényeges elemeiről, a befektető támogatási igényeiről, s már előzetesen kezdeményezhetné a GKM, a társtárcák és az MFB közti koordinációt, amelyhez az ITDH partnerkénti elfogadottsága szükséges. 27

¾ CRM (Customer Relationship Management) rendszer Az ügyfélkövető rendszer a növekvő számú ügyfél kiszolgálását és nyilvántartását is javítja, amely 2006. végén bevezetésre került az EU forrásoknak köszönhetően. A CRM rendszer egyben elősegíti a követhető projekt menedzsmentet. Segítségével az ITD Hungary kollegái tudni fogják, hogy a befektetőt mi érdekli, eddig kikkel tárgyalt, és mit mondott, milyen válaszokat kapott. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a vele foglalkozó projektmenedzser távollétében érdemben más is tudjon foglalkozni a befektetővel. (Rétfalvi, 2008) ¾ Aftercare tevékenység A nemzetközi befektetési trendeket szem előtt tartva, melyek szerint a befektetések egyre nagyobb aránya származik újra-befektetésekből, az ITD Hungary az egyablakos szolgáltatási modell részeként célul tűzte ki az aftercare tevékenység folyamatos megvalósítását. Ennek lényege a már letelepedett befektetők megtartása, újabb beruházásokra való ösztönzése, továbbá közérzetük javítása. A folyamatos és legfelső szintű kapcsolattartás egyfajta párbeszédet, egyben bizalmat teremt, az ITD Hungary és a befektető között. A kiemelt befektetők észrevételeit, problémáit közvetíti az ITD Hungary a kormányzat felé, ezzel biztosítva a befektetői vélemények visszacsatolását, elégedettségük növelését. A magyarországi befektetés-ösztönzés célja a hazánkban már letelepedett külföldi beruházókkal kapcsolatban, hogy megismerje fejlesztési szándékait, elősegítse beruházási elképzeléseik megvalósítását. Az ITD Hungary arra törekszik, hogy a hazánkban jelen lévő feldolgozóipari multinacionális vállalatok, stratégiai befektetők tevékenysége feljebb kerüljön az értékláncon, és minél mélyebben beépüljön a magyar gazdaságba, például K+F tevékenységek, szolgáltató és regionális központok létrehozásával.

Ilyen

módon

csökkennek

e

magyarországi

tevékenységek

megszűnésének, tőlünk keletebbre telepítésének a kockázatai. A szervezet további feladatai e területen a Magyarországra települt cégek külföldi beszállítóinak

megkeresése,

tájékoztatása

a

befektetési

környezetről,

a

nem

Magyarországot választó befektetőkkel döntésük okainak lehetőség szerinti tisztázása, illetve erről a magyar gazdaságpolitikai vezetés folyamatos tájékoztatása, a Magyarországon már letelepedett cégek számára ágazati konzultációk, gazdasági

28

fórumok, szakmai szintű egyeztetések, aktuális problémáik feltárása és megoldása érdekében. A 2008/2009-ben kirobbanó válság a befektetés-ösztönzési kedvet csökkentette. Véleményem szerint, ha nincs új befektető, akkor a már itt lévők újra-befektetését kell ösztönözni, éppen ezért e negatív válsághatás orvoslására a legmegfelelőbb módszer az aftercare program. ¾ Befektetőbarát Önkormányzat Program Még be nem vezetett új program a Befektetőbarát önkormányzat program. Magyarország gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében kiemelten fontos, hogy hazánk továbbra is vonzó befektetési célpont maradjon, és a magyarországi települések felkészültek legyenek a hazai és nemzetközi beruházások A program során minden, a téma iránt érdeklődő település számára a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, valamint az ITD Hungary Zrt. szakmai segítséget nyújt abban, hogyan tehetik vonzóvá településüket a hazai és nemzetközi cégek számára, milyen módon tudnak nyílt és építő párbeszédet folytatni a befektetések hatásairól helyi szinten. (Rétfalvi, 2008)

A 2008-ban bekövetkezett világméretű válság a befeketetés-ösztönzés területén is változást idézett elő. Az előrejelzések szerint 35% körüli lesz a globális FDI csökkenés. Ez a helyzet leginkább a térségben Lengyelországot és Magyarországot érinti. A válság súlyosbítja a befektetési kedvet az egész világon. Kevesebb a mozgótőke, így a befektetőkért folyó küzdelem is kiélezettebbé válik. Valószínűnek tartom, ha a válság elhúzódik, a régió iránti érdeklődés, azaz a közép-európai országok iránti érdeklődés általánosan lecsökken és az uniós tagországok új belépő tagjai illetve a nem uniós tagországok a Balkán erős versenytársaként jelennek meg. Úgy érzem az ITD Hungary eszköztára az utóbbi években nagyon sokat javult. Előtérbe került, az egyedi ügyfélmenedzsment, a befektetők személyes megkeresése és kiszolgálása illetve az adminisztráció leegyszerűsítése, sokat jelentett az elmúlt években elért sikerekben.

29

Véleményem szerint a fent leírt befektetést ösztönző eszközökön túl a kommunikáción és a PR tevékenységen lehetne illetve kell még javítani. Az ITD Hungary megítélése, ismertsége külföldön elég jónak mondható. A befektetni kívánó külföldi cégek általánosságban jobban ismerik a szervezetet mint a hazai kis és középvállalkozók. Ennek ellenére úgy gondolom marketinggel és a PR eszközökkel ezt az ismertséget, hazánkról alkotott kép javítását tovább lehet fokozni. A kommunikáció javításával is sokat segíthet az ITD Hungary a befektetésösztönzésben. Talán apróságnak tűnhet, de mégis személyes tapasztalatom szerint nem mindegy milyen benyomást tesz az első telefonnál megszólaló szakember a befektetni kívánó külföldire. A hasonló adottsággal rendelkező országok környezetünkben, hasonló ösztönző eszközökkel várják a befektetőket. A válság, mint korábban leírtam még inkább kiélezte a versenyt, éppen ezért az ITD Hungary dolgozói számára szerintem elengedhetetlen a folyamatos tréning a kommunikáció terén is. Félévente, évente hasznosak lennének a kommunikációt fejlesztő tréningek a befektetés-ösztönző részlegen. A megfelelő kommunikáció mellett elengedhetetlennek tartom, hogy a dolgozók magas fokon beszéljenek idegen nyelveket.

Természetesen a betöltött pozíciókban elvárt

követelmény a nyelvtudás, de véleményem szerint a nyelvtudás folyamatos karbantartást igényel, így a különösen a befektetőkkel személyes kapcsolatban lévő menedzserek, de a többi kollega részére is állandó nyelvtanfolyamot biztosítanék, amely szinten tartja nyelvtudásukat. A kommunikáció a nyelvtudás mellett az a bizonyos első jó benyomás a protokollismereteken is múlhat. Az ITD Hungary külön részleget tart fenn a protokoll számára, az ő segítségükkel, fontosnak tartanám, hogy évente tartsanak felkészítést minden dolgozó számára, hogy a különböző országokból érkező vendégeket, a potenciális befektetőket a messzemenőkig udvariasan tudják fogadni. Ehhez elengedhetetlen a vendég országának szokásainak jó ismerete.

30

4.3.2 Üzletfejlesztés Az üzletfejlesztés keretében az ITD Hungary a kormány külgazdasági stratégiájának megfelelően a magyar kis- és középvállalatok külpiaci megjelenését, megerősödését segíti elő. Rendszeresen támogatja magyar vállalatok részvételét külföldi, nemzetközi kiállításokon és vásárokon, folyamatos tájékoztatást nyújt a célország jogi, politikai és gazdasági hátteréről. Az ITD Hungary támogatása különösen olyan ország relációknál fontos, ahol a célország törvényi szabályozással, adminisztratív intézkedésekkel ellehetetleníti a külföldi vállalatok egyéni piaci megjelenését. Kereskedelemfejlesztés területén tevékenységének fókuszában a vállalatokra szabott szolgáltatás áll, mind a külföldi befektetők, mind a magyar vállalatok egyedi igényeinek megfelelően. A 2008 márciusában bevezetett ágazati ügyfélmenedzsment program ehhez nagyban hozzájárul. A program célja a jelentős exportpotenciállal rendelkező magyar kkv-k bevonása a személyes ügyfelek körébe, továbbá cél e cégkörnek a külpiaci versenyképességének megismerése, illetve igényeik feltérképezése a magyar kereskedelemfejlesztés területén. Az ITD Hungary 2008-as átszervezést megelőzően minden megkeresésre azonos energiával reagált, ugyanakkor kimutatható volt, hogy a szolgáltatásaikat igénybevevők nem azonos exportpotenciált képviseltek. Az indokolatlan munka kiszűrése, az eredményes tevékenységre való koncentrálás, az adófizetők pénzének hatékony felhasználása érdekében (rész)költségtérítéses szolgáltatásokat vezetett be a cég. Ingyenes szolgáltatásaihoz való hozzáférést 2007-től kezdődően honlapjukon történő regisztrációhoz köti. Az ingyenes szolgáltatások határát a mai ITD Hungary szolgáltatás szintjénél húzza meg és az afölötti mennyiségű és magasabb hozzáadott értékes szolgáltatásért 30-50% résztérítést kér el. Mindez orientálja a cégek igényeit és minőségi elvárást támaszt az ITDH és KGSZ hálózat dolgozói felé. Továbbra is kulcsszerepe van az egyedi kereskedelemfejlesztési pályázati rendszer működtetésében, amely a magyar termékek és szolgáltatások külpiaci versenyképességének javítását, a vállalkozói szféra exporttörekvéseit és ezekkel összhangban lévő üzleti elképzelések megvalósítását kívánja elősegíteni.

31

Az exportfejlesztés során a kormány gazdaságpolitikai prioritásainak megfelelően elsősorban a magasabb hozzáadott értéket termelő és innovatív szektorokat célozza meg, folytatja termékprogramjait. Elősegíti a nemzetközi ágazat-specifikus kiállításokon való magyar részvételt, amiben hatékonyabbnak tartja az egységes arculattal, „Magyarország ernyő” alatti kollektív megjelenést.

4.3.2.1 A kereskedelemfejlesztés hagyományos, a nemzetközi gyakorlatban is széles körben folytatott módszerei -

Kiállítások és egyedi pályázatok

-

Partnerközvetítés

-

Üzletember-találkozók lebonyolítása

-

Beszállítói konferenciák szervezése

-

Kiadványok készítése és terjesztése

-

Információ-szolgáltatás

-

Tenderfigyelés

¾ Kiállítások és egyedi pályázatok A kiállítási pályázati rendszert egységesítve, a preferált kiállítások listáját az egyedi pályázati rendszerbe építette be a szervezet. Így egyszerűbbé, áttekinthetőbbé vált a rendszer és egyértelműen magasabb támogatásban részesülnek a külkereskedelmi stratégia prioritásaiban szereplő, illetve az ágazati és relációs szempontból fontos helyszínek legrangosabb nemzetközi rendezvényeinek magyar résztvevői. Vállalati megelégedettség mérése: a korábbi bevált gyakorlatot követve a kiállításokon résztvevők – úgy a kereskedelemfejlesztési pályázatok útján támogatott, mint a kollektív standokon kedvezményesebb kondíciókkal résztvevő cégek – a rendezvényeket követően kérdőívet állítanak ki, melyben beszámolnak a megjelenés céljáról, a célok megvalósulásáról, elért illetve várható üzleti eredményeikről, kollektív megjelenésnél a szervező munkájáról, ITD Hungary munkájával való elégedettségükről, jövőbeli elképzeléseikről, igényeikről. Az értékeléseket rendezvényenként összesítik, és figyelembe veszik a következő év programjának összeállításánál.

32

Kiállításokon való kollektív megjelenés Az ITD Hungary korábbi évek tapasztalatai alapján választja ki azokat a nemzetközi jelentőséggel bíró kiállításokat, melyek iránt kiemelkedő vállalati érdeklődés mutatkozik. Nemzetközi ágazat-specifikus kiállításokon, ahol számos magyar cég mutatkozik be, hatékonyabbnak látszik az egységes arculattal való kollektív megjelenés. Ezeken a rendezvényeken a marketingmix egyéb elemeinek felhasználásával, kísérőrendezvények szervezésével, célzott partnerkereséssel, beterelő propagandával, speciálisan az adott rendezvényre készített kiadványokkal tovább növelhető a vállalkozók hatékony, sikeres megjelenése. ITD Hungary információs standján az ITD Hungary kiutazott megbizottja ellátja a kiállításra nem utazó cégek képviseletét, partnerközvetítő tevékenységet végez és általános információt ad az országról. ¾ Partnerközvetítés A partnerközvetítés célja, hogy a hazai vállalat új vevőkre találjon, ügynököket szerezzen a termékének. A partnerközvetítés az a tevékenység, amelyben egy meghatározott termék piacra juttatása érdekében, adott országban potenciálisan érdekelt üzleti partnereket kutatunk fel. E tevékenységünkben kulcskérdés a külpiaci hálózattól kapott információ, hiszen ők rendelkeznek olyan adatbázisokkal, amelyből az importőrök, disztribútorok, áruházláncok stb. beszerzői beazonosíthatóak.

¾ Üzletember találkozók szervezése Az üzletember-találkozók célja a magyar áruk potenciális importőreinek azonosítása, azokkal való kapcsolatfelvétel, személyes megbeszélés létrehozása. Az

üzletember

találkozó

a

nemzetközi

gyakorlatban

bevett,

hagyományos

kereskedelemfejlesztési eszköz. Mivel az ITD Hungary tevékenysége kizárólag a magyar export segítésére korlátozódik, ennek megfelelően az általa szervezett üzletember-találkozók esetében magyar terméket előállító vállalatok utaznak külföldre, és ott találkoznak helyi partnereikkel, amelyek a magyar áruk megvásárlásában érdekeltek.

Az

üzletember-delegációk

lehetnek

általános

jellegűek,

amely

rendezvényeken több, egymástól gyakorta távol eső szektor képviselői is megjelennek,

33

vagy szektoriálisak, azaz csak egy meghatározott szektor képviselői vesznek részt a programon (pl. gépjárműalkatrész-gyártók). Az ITD Hungary feladata a programok előkészítése, a kiutazó magyar vállalatok akvirálása, a helyszín és a technikai feltételek biztosítása, valamint az importőrök beazonosítása és meghívása. A szakmai programjaink esetében ITD Hungary-s tanácsadó vesz részt az üzletember-találkozókon, ahol nemcsak az általa előkészített program zökkenőmentes lebonyolítását biztosítja, hanem igény esetén személyes tanácsadással segíti a magyar vállalatokat a sikeres tárgyalások elősegítése érdekében. Az üzletember-találkozók eredményeinek mérése megelégedettségi kérdőívvel történik, amely egyrészt a program szervezésével kapcsolatos vállalati tapasztalatokat rögzíti, másrészt pedig rákérdez az üzletember-találkozón létrejött új, potenciális kapcsolatokra. ¾ Enterprise Europe Network Az ITD Hungary Euro Info Központja (EIC) még 2007-ben elnyerte az Európai Bizottság hivatalos vállalkozásfejlesztő hálózatának, az Enterprise Europe Networknek magyarországi működtetési jogát, A 2008-as évtől az EIC azaz Euro INfo Központ helyébe az Enterprise Europe Network röviden EEN lépett. Feladata, hogy közvetítse az EU vállalkozáspolitikáját a magyarországi kkv-k felé. A feladatok megvalósítása érdekében a központ a hálózat a következő tevékenységeket folytatja: tanácsadás és tájékoztató tevékenység: - az Európai Unió egységes belső piacát érintő jogszabályokról, - a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó Uniós előírásokról, - az áruk, szolgáltatások mozgásával kapcsolatos szabályozásról, - Magyarország számára nyitva álló EU-s programokban való részvétel feltételeiről; - szemináriumok szervezése és információs standok üzemeltetése; - kiadványok megjelentetése; - üzleti partnerközvetítés.

34

4.3.2.2 Az üzletfejlesztés új módszerei Regisztrációs rendszer és költségtérítés bevezetése Mielőtt még a cég újonnan bevezetett kereskedelemfejlesztési módszereiről írnék részletesebben le kell szögeznem, hogy ezek feltételei a regisztráció. Az ITD Hungary belföldi és külföldi hálózata korábban minden magyar vállalati megkeresést egyforma súllyal kezelt, ezáltal minden egyes tevékenységre fordított energia szétforgácsolódott. A 2008 január elsejével életbe lépett változtatások célkitűzése az volt, hogy a szervezet magasabb szintű szolgáltatás nyújtáson, egy reális exportpotenciállal rendelkező vállalati körnek. Ezt szolgálja első lépésben 2007. első negyedévétől kezdődően történő regisztrációs kötelezettség, ami alapfeltétele a szolgáltatások igénylésének, s egyben a hazai exportképes vállalati körről készülő adatbázis alapjául is szolgál. A bevezetett új módszerek és eszközök a kereskedelemfejlesztés területén lényegében a részben költségtérítéses szolgáltatások, amelyek eredményesebbnek bizonyulnak a 2008 előtti időszakban folytatott szolgáltatásoknál. A térítéses rendszer -2007. második felében került bevezetésre- a vállalatokat reális piaci igények meghatározására készteti, az ITD Hungary-t pedig színvonalasabb szolgáltatások végzésére orientálja. A költségtérítéses szolgáltatás bevezetésének fő célja jelenleg elsősorban nem a bevétel generálása, hanem a felesleges munka kiszűrése, a hatékony és szükséges tevékenységre való koncentrálás. Az ITD Hungary 2008 január elsejétől bevezetett ill. módosított szolgáltatásai:

-

Információszolgáltatás

-

tőkekihelyezés

-

beszállítói program

-

inkubációs program

-

ágazati ügyfélmenedzsment program

-

exportösztönzés egyéb új módszerei

35

¾ Információszolgáltatás (módosított formában) Az átszervezést követően az érdeklődő cégeknek az ITD Hungary honlapján regisztrálniuk kell magukat, hogy a számukra fontos információkat naprakészen megkaphassák. 2008 óta működik az Ügyfélkapcsolati és Tanácsadó Központ a cég ügyfélszolgálata, amely a cég ügyfélkörének tájékoztatást nyújt az ITD Hungary tevékenységeivel, szolgáltatásaival kapcsolatban. Népszerűsíti és terjeszti az ITD Hungary kiadványait. Általános információt ad a célországokról: technikai, vámügyi, jogi, adózási, vállalatalapítási, vállalkozási valamint különféle állami támogatási rendszerekkel kapcsolatos kérdésekben. A Help desk azaz ügyfélszolgálat tevékenysége díjtalan. Az ügyfélszolgálatra beérkező Uniós kérdésekben az EIC Enterprise Europe Network tagjai adnak választ. Közbeszerzési tenderfigyelő szolgáltatás Az előbb említett Enterprise Europe Network szolgáltatásai közé tartozik a közbeszerzési tenderfigyelő szolgáltatás. A vállalkozások, egyszeri regisztrációt követően heti egy alkalommal e-mailben, angol nyelven az általuk meghatározott kritériumoknak (pl. ország/ termék szolgáltatás) megfelelő tenderfelhívásokat és egyéb információkat. A szolgáltatás alapja Európai Unió közbeszerzési tenderadatbázisa, az interneten is elérhető TED adatbank, amely naponta több száz kiírással bővül. A feltételeket a cégek bármikor megváltoztathatják, így igényre szabott szolgáltatásban fognak részesülni. A szolgáltatás célja, hogy a vállalkozások sikeresen kapcsolódjanak be ajánlattevőként a közbeszerzési eljárásba. Világbankos tenderfigyelő szolgáltatás Az ITD Hungary a regisztrált magyar vállalatok számára részletes információt nyújt a Világbank által finanszírozott fejlesztési projektek kertén belül meghirdetett tenderekről, sikeres részvétel feltételeiről. Cél a magyar vállalatok részvételének elősegítése a nemzetközi fejlesztési projektekben valamint a versenyképes magyar áruk és szolgáltatások piacra segítése a nemzetközi fejlesztés keretein belül.

36

Ágazat specifikus kiállítás információ nyújtása Az adott ágazatba tartozó regisztrált cégek folyamatos és ingyenes tájékoztatása a külföldi kiállításokról, hogy e cégek átfogó képpel rendelkezzenek az ágazatukba tartozó külföldi kiállításaikról Tenderinformáció Az Unióból és azon kívülről érkező vállalati tenderek a hetente megjelenő Üzleti Hírek c. hírlevélben kerülnek közzétételre. Az érdeklődők közvetlenül vehetik fel a kapcsolatot a tender kiírójával. Partnerkeresés hazai vállalatoknak Az ITD Hungary az érdeklődő, igénybevevő cég számára adatbázist állít össze a potenciális partnerekről az adott cég által meghatározott preferenciák segítségével. A kapcsolatfelvétel azonban már az adott cég feladata lesz. A cél az adott piacról származó partnerek felkutatása. Megfelelő partner könnyebb megtalálása. Uniós üzleti partnerkereső adatbázis működtetése Kis és közepes vállalkozások részére készült el az EU adatbázis, amelyet az EEN (Enterprise

Europe

vállalkozásoknak

Network)

regisztrációs

hálózat adatlapot

működtet. kell

Az

üzleti

kitölteniük,

partnert

amelyben

kereső részletes

információt adnak vállalkozásukról. A megadott adatok alapján számítógépes rendszer megkeresi az egymáshoz illő üzleti partnereket. A keresés eredményéről az EEN tájékoztatást kap, majd azt e-mailben továbbküldi a cégnek. ( az adatbázis csak az EEN számár érhető el, a cégek számára nem, ők csak a számukra érdekes cégekről kapnak információkat) A szolgáltatás célja az üzleti tevékenység fejlesztése, új üzleti kapcsolatok kialakítása. Partnerkeresés külföldi cégeknek A szolgáltatás abból áll, hogy az ITD Hungary megküldi a külföldi vevőcég számára a magyar exportőr/ gyártó címlistát a magyar export érdekében. Export célú partnerkeresés külföldön A magyar vállatok számára kialakított szolgáltatás: Az ügyfél által pontosan meghatározott igények alapján ellenőrzött válogatott ajánlati lista készítése, melyen 37

min. 5 max. 10 az export –termék iránt érdeklődő cég konkrét elérhetőségeit, kontaktszemélyeket tartalmazza. A cél a megfelelő piacról származó partnerek felkutatása, azonosítása. Üzleti Hírek –hírlevél Az ITD Hungary a regisztrált cégek számára hetente e-mailben megküldi a külföldi üzleti ajánlatokat. Az ajánlatok KGSZ irodákból, vagy más vállalkozásfejlesztési külföldi intézményektől ill. közvetlenül cégektől érkeznek ¾ Tőkekihelyezés támogatása A tőkekihelyezés az üzletfejlesztési szolgáltatások új iránya, illeszkedik az exportfejlesztési tevékenységhez. A tőkekihelyezési folyamat minden előrejelzés szerint a következő években tovább gyorsul. Emiatt indokolt, hogy a tőkekivitel támogatására nagyobb hangsúlyt fektessen a mindenkori ITD Hungary vezetése. Szervezettebb, hatékonyabb tervszerűbb foglalkozást igényel ez a terület. A tőkekihelyezés elősegítése érdekében az ITD Hungary dokumentálja, és adatbázisba rendezi a beruházási lehetőségeket, tájékoztatja azokról a magyar vállalatokat, igény esetén konkrét információt, logisztikai segítséget ad, illetve közreműködik az üzlet lebonyolításában. A magyar vállalkozások külföldi beruházásainak lehetőségét növelik a 2001-ben megnyitott romániai és szerbiai irodák. Az ITD Hungary 2004 óta már nemcsak a külföldi befektetési lehetőségeket, hanem azokat potenciális magyar befektetőket is felkutatja, akik érdeklődésére az adott projekt számíthat. A szolgáltatás amelyet az ITD Hungary tőkekihelyezés érdekében nyújt a következő: Akvizíciós célpont keresése, ami magában foglalja az adott cég számára az általa megjelölt érdeklődési körben a privatizációs tenderek figyelését ill. a megadott szempontok szerinti felvásárlásra javasolt cégek kiválasztását. A szolgáltatás célja elősegíteni a magyar cégek külpiaci terjeszkedését, profitszerzését. A magyar vállalkozások célpiacai első sorban a balkáni országok, KeletEurópa. A célországok közül kiemelten kezelendő Szlovákia, Oroszország és Ukrajna, valamint a délkelet-európai piacok (Románia, Bulgária, Szerbia-Montenegró, Horvátország).

38

A magyar tőkekivitel állománya 2007-ig

forrás:MNB

¾ Beszállítói program – beszállítóvá válás elősegítése A Beszállítói Program célja a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése, technológiai színvonaluk, beszállítói képességük javítása - az erős beszállítói ipar kialakítása- és ezek eredményeként egyrészt a Magyarországon letelepedett nemzetközi nagyvállalatok integrálása a magyar gazdaságba, másrészt a beszállítók exportképessé válásának elősegítése. Így a hazai KKV-k megbízható, stabil, a nagyvállalatok követelményrendszerét megismerő és betartani képes beszállítókká válása egyszerre segíti a befektetések növelését (a nálunk letelepedett külföldi nagyvállalatok, ha beágyazódnak a magyar gazdaságba, befektetéseiket itt tartják, sőt bővítik) és az exportnövekedést (egyrészt a külföldi nagyvállalatok nagy része jelentős exportőr, tehát itt tartásuk az exportnövelést is szolgálja, másrészt a sikeres beszállítók nagyobb eséllyel léphetnek ki önálló exportőrként a nemzetközi piacra). A Beszállítói Program célja, hogy azoknak az első és második körbe tartozó hazai beszállítóknak

a

termékfejlesztéséhez,

technológiaváltásához,

beruházásaihoz

biztosítson megfelelő finanszírozási és szolgáltatási hátteret, amelyek a régióban működő feldolgozóipari nagyvállalatok és beszállítói integrátorok reális igényeire épülő fejlesztéseket kívánnak végrehajtani. A szándékok szerint a Program elő fogja segíteni a

39

hazai KKV-k regionális terjeszkedését, határokon átnyúló beszállítói kapcsolatok kialakítását is. A nemzetközi outsourcing tevékenység robbanásszerű növekedése jelentős, milliárdos értékű üzleti lehetőségeket teremt; számos nagyvállalat termelését még nem helyezi külföldre, de egyes elemek gyártását szívesen kihelyezi, bérgyártatást végez. Ez a sikeres bérgyártatás később stratégiai partnerséggel, vegyes vállalat alapítással végződhet. Az outsourcing igények kiszolgálásához, a match-makinghez szükséges a hazai kapacitások felmérése, a hazai beszállítókról készítendő adatbázis. Az ITD Hungary látja el a Beszállítói Program működtetésével kapcsolatos koordinációs, szervezési, kapcsolattartási feladatokat. A Beszállítói Program három fő részből épül fel; finanszírozási, hálózatépítési és szolgáltatási modulok. A finanszírozási modul keretében az ITD Hungary elsősorban kommunikációs feladatokat lát el, felhívja a figyelmet a támogatási lehetőségre, s különböző rendezvényein tájékoztatást ad a modul egyes elemeiről. A hálózatépítési modul elsődleges célja az integrátor és a hálózat tagjai közötti beszállítói lánc kiépítése. Az ITD Hungary ennek keretében rendszeres találkozókat szervez az integrátor nagyvállalatok és a nekik potenciálisan beszállító hazai KKV-k között. A szolgáltatási modul keretében az ITD Hungary –mind inkább bevonva a regionális irodahálózatot - tanácsadást végez, rendezvényeket szervez, Beszállítói klubot működtet, s bővíti a beszállítói adatbázist. ¾ Inkubációs program Az program olyan mikro- és kisvállalkozások külpiaci felkészítését szolgálja, amelyek most kezdenek exportálni vagy éppen csak odáig jutottak el, hogy szeretnének külpiacon is értékesíteni.

Részükre kéthavonta fórumot szerveznek, s az

oktatóprogramunkat, tanácsadást road-show jelleggel közelebb visszük a felkészítést igénylő vállalkozásokhoz. A részvevő cégeknek az ITD Hungary testre szabott javaslatokat kíván kialakítani annak érdekében, hogy alkalmassá váljanak az eséllyel történő külpiaci megjelenésre. A javaslatok olyan témakörökre vonatkozhatnak, mint

40

személyes konzultáció a problémás területek kiküszöbölésére, képzési, továbbképzési programokon való részvételre, az érdeklődő cégek figyelmének felhívása a pályázati források igénybevételére. A programok szervezésénél az ITDH regionális hálózatát, valamint a megyei kamarák szervezeteit igénybevételére van szükség. A

szolgáltatás

tartalmazza

a

befektetési

célországokban

inkubációs

irodák

működtetését, ezek szolgáltatásainak -térítés ellenében- igénybe vételét a célpiacon érdekelt magyar vállalkozásoknak. A szogáltatás célja a magyar vállalatok külpiaci terjeszkedése, tőkekiviteli lehetőségek üzleti kapcsolatok technikai feltételeinek erősítése. Astra Export Inkubációs program Az Astra Export Inkubációs program azokat a magyar kis és közepes vállalkozásokat kívánja támogatni, amelyek a hazai piacon már biztos pozícióval rendelkeznek, a termékük, vagy szolgáltatásuk alkalmas a külpiacon való megjelenésre, azonban jelenleg még nem, vagy csak alkalmi megbízásokat teljesítve exportálnak. A program több ügyfélcsoportra bontja a regisztrált cégeket: „EARTH” Az alapozó „EARTH” program azon vállalkozói kör számára ajánlott, amelyek az exporttal kapcsolatos általános (jogi, pénzügyi, gazdasági, marketing) és technikai ismeretekre és tapasztalatcserére van szükségük. A külpiacra lépés folyamatának legelején tartanak, de a cég működése a termékek v szolgáltatásaik alkalmassá teszik őket az exportra. „MOON” Egy –egy speciális területen még fejlesztésre szoruló, de alapvetően exportképes vállalkozás, a célpiac és a kezdő lépések meghatározásához van szüksége segítségre (marketing, termékfejlesztés) A „STAR” programban azon vállalkozások részvétele célszerű, amelyek felkészültek a külpiacra lépésre, de bővebb információra lenne szükségük egy-egy célpiacról, illetve a megfelelő külföldi üzleti partnerek megtalálásához igényelnek segítséget. „SUN ” A SUN módszer dániai export tanácsadók által kidolgozott, speciális üzleti stratégiai tervezést támogató kiscsoportos képzés. 41

A program célja, hogy a résztvevő cégek képviselői a csoport többi tagjának segítségével

felismerjék

vállalkozásuk

stratégiai

szempontból

kulcsfontosságú

fejlesztendő területeit, és a képzés végén cégre szabott külföldi piacra lépési akciótervhez jussanak. ¾ Ágazati ügyfélmenedzser program Az ITD Hungary Üzletfejlesztési Igazgatósága 2008-tól ágazati ügyfélmenedzsment programot indított. A program célja a jelentős (30 millió forint / 100.000 €) exporttal rendelkező magyar kis-, közepes valamint nagyvállalatok segítése külpiacra jutásukban. Az ITD Hungary szektoronként egy ágazati menedzsert key accountot jelöl ki, aki a személyes kapcsolatot tart fenn a cégekkel. A rendelkezésre állóadatbázis szerint ma Magyarországon 4000 ilyen cég van (bár jelentős hányaduk kb. 1500 cég multinacionális nagyvállalat vagy 100% -ban külföldi tulajdonban van). Az ITD Hungary a program indításakor úgy határozott, hogy a program ágazatsemleges lesz, azaz a megcélzott cégek minden hazai szektort lefednek, nincs ágazati priorítás. Az ágazati menedzser vagy "account managert" feladata a vállalattal való kapcsolattartáson túl, a koordinálás, a tapasztalatok összegezése, illetve az elért eredmények mérése. A tagokkal közösen kialakítják az adott piacon való megjelenés stratégiáját, melyet a külpiaci hálózat lehetőségeihez igazítanak, majd a társaság érdekelt irodái megkezdik a szóban forgó vállalat piaci betöréséhez szükséges előkészületeket. Az előkészületek sorába tartozik többek közt: az új piacteremtés tárgyát képező termék általános piaci helyzetének vizsgálata, import statisztikák, import szabályozások

vizsgálata,

az

importban

főbb

szerepet

játszó,

célországbeli

disztribútorok, ügynökök beazonosítása, a vállalati kiutazás, megbeszélés előkészítése, részvétel azok lebonyolításában, a programoknak az állami keretek között lehetséges, jogcímek szerinti támogatása, árubemutató szervezése a vállalattal közösen. Véleményem szerint az ITD Hungary ügyfélmenedzsment bevezetése rendkívül pozitív változást hozott a magyar üzletfejlesztési tevékenységben. Ezt a kijelentésemet a következő eredmények támasztják alá:

42

A 2008-as indulás óta az ágazati ügyfélmenedzsment program jelentős eredményeket ért el 2009 év végéig kb. 2000 vállalkozást látogatott meg a cég. Meglátásom szerint a program a személyes kapcsolat kiépítésével, elősegítette az ITD Hungary magyar cégek körében is a jobb megítélést, a személyes tanácsadással jelentősen tud a szervezet segíteni a cégek felkészülésében a külpiacra indulásuk kezdeti szakaszában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy rendkívül pozitív a visszhang a vállalkozások körében. A 2008 előtti relációs szemlélet helyett az adott szektort jól ismerő ágazati tanácsadók léptek az ország(régió) referensek helyébe. A kereskedelemfejlesztés szektorális súlypontot kapott. A program eredményei azt mutatják, hogy az exportőr kkv-k legfontosabb ITD Hungary-vel szemben megfogalmazott elvárása, hogy az ügynökség gyorsan szolgáltasson minél pontosabb információkat, találjon üzleti partnereket a cégek számára. Az ügyfélmenedzser céglátogatásai alkalmával nem közvélemény-kutatást folytat, nem egy –egy problémakörre fókuszál és legfőképp nem panaszgyűjtést végez, sokkal inkább mélyinterjúkat készít a cég exportterveiről. Az exportképességet alakító tényezőket összességében próbálja az ITD Hungary értékelni illetve a cégek vezetőivel, szakembereivel közös exportfejlesztési lehetőségeket dolgoznak ki. A program hatására a szakmai szervezetekkel, szövetségekkel, klaszterekkel is kiépült egy aktív és kölcsönösen támogató kapcsolat (minden olyan ágazatban, ahol ilyen szervezet létezik) Ez szintén a személyes felkeresés és ösztönzés eredménye. A céglátogatások eredményei azt mutatják, hogy a hagyományos iparágak nem tűntek el Magyarországon: élelmiszeripar, textilipar, fémmegmunkálás, klasszikus gépgyártás. Ezen cégek támogatása véleményem szerint a jövőbeni exportfejlesztés szempontjából nagyon fontosak, nem szabad elhanyagolni, hiszen jelentősen kiveszik a részüket a foglalkoztatásból. A hagyományos szektorok mellett megerősödött a tudásintenzív tevékenységet folytató kkv réteg. Első sorban a biotechnológia, ICT és környezetvédelem. A program feltérképezi a hazai kkkv-k exportirányait. Továbbra ia a legjelentősebb exportpiac Németország. Az ITD Hungary feladata, hogy a cégeket támogassa abban, hogy a németországi piaci pozícióikat meg is tartsák.

43

Németország után másodlagosan tervezett célország a tervezett exportcélországok közül Románia, majd harmadikként Oroszország. A program tapasztalatai alapján kiderült, hogy az eddig jól ismert hazai kkv exportpiacok mellett megjelentek Közel és Távol-Kelet (Törökország, Kína, Japán, Korea) ¾ Exportösztönzés egyéb új módszerei: Kereskedelemfejlesztési tanácsadás Ágazati

tanácsadó

által

megszerzett

tapasztalatok

alapján

általános

kereskedelemfejlesztési tanácsadás Egyéni vállalati tárgyalás-szervezés külföldön, magyar cég számára Kizárólag magyar vállalatok részére önálló vállalati bemutatkozás szervezése külföldön. A bemutatkozást a cég igénye alapján a külgazdasági irodával előre egyeztetett időpontban és helyen szervezi az ITD Hungray a cég preferenciái alapján. A szolgáltatás célja a piacra lépés elősegítése. Beszállítók elérése. Egyedi szakmai fórumszervezése külpiacon A szakmai fórum keretében egy adott cég termékeit, szolgáltatásait mutatja be az ITD Hungary megbízott képviselője a potenciális vevőknek vagy beszállítóknak. Ágazati üzletember találkozó külpiacon Azonos szektorba tartozó magyar vállalatok részére üzletembertalálkozó (röviden: ÜT) szervezése külföldön. AZ ÜT keretében adott szektorba tartozó magyar vállaltoknak szervez az ITD Hungary párhuzamosan tárgyalásokat. Az ÜT keretében Magyarország illetve az adott szektor rövid bemutatására kerül sor. Üzletember-találkozó szervezése külföldi igény esetén Adott szektorban, beazonosított célcsoport alapján az ITD Hungary külföldi igény esetén is szervez üzletember találkozókat magyarországi helyszínnel. Előnye, hogy a kis tőkével rendelkező magyar kis és közepes vállalkozások számára ezek a találkozók elérhetővé vállnak.

A találkozón az ITD Hungary a külföldi felkérés igényeihez

igazodva szervezi meg a one-on one tárgyalásokat. 44

Nemzetközi üzletember találkozó szervezése Uniós

támogatással

megvalósuló

nemzetközi

üzletember-találkozókon

magyar

üzletemberek delegációval vesz részt az ITD Hungary. Az eseményre rendszerint szakvásárok mellett kerül sor. A program a vállalkozások üzleti kapcsolatépítését segíti elő azáltal, hogy a résztvevőka kiállítás megtekintése mellett-előre egyeztetett időpontokban folytatnak kétoldalú tárgyalásokat, személyre szabott tárgyalási napló alapján. A már regisztrált cégek profilját a rendezvény hivatalos honlapján található elektronikus katalógus tartalmazza. A találkozó részvételi díja amely programonként eltérő lehet-tartalmazza a belépőjegyet, a személyes találkozó szervezési díját, a cégprofil megjelenését a katalógusban ill. technikai ellátást a vásár ideje alatt. A nemzetközi üzletember találkozón átlagosan több mint 20 ország partnerintézményei által akvirált, eseményenként átlagosan 200 cég vesz részt. Jelentkezhetnek a gyártók, a nagykereskedők és mérnöki tanácsadók is. Válság hatásai A válság negatív hatása az exportösztönzés területén sem maradt el: - Az exportképes magyar vállalkozások általános gazdasági helyzete romlott - A korábbi problémák a kkv-k esetében (eladósodottság, diverzifikáció hiánya) most fokozottan éreztetik hatásukat - Szűkülnek a jelenlegi exportpiacok, további piacok megszerzéséhez hiányzik a tőkeerő és a bátorság a magyar kis és közepes vállalkozók körében - Általánosságban elmondható hogy alacsony a magyar kkv szerktor önszerveződési szintje: kevés az életképes és hatékony szakmai szervezet, kevés az európai szintnek megfelelő klaszter működik hazánkban, amelyek véleményem szerint a közösség erejével, hatékonyabban tudna helytállni a nemzetközi piacon. Javaslatok az üzletfejlesztés területén: Véleményem szerint az alaptevékenységek átstrukturálására volt szükség Az exportösztönzés területén a cégre szabott, ágazati alapú ügyfélmenedzsment program bevezetésével ez meg is valósult.

45

Szerintem a belföldi egyedi ügyfélmendzsment programot ki lehetne terjeszteni a külgazdasági szakdiplomata hálózat tevékenységében is Itt is nagyobb hangsúlyt kaphatna a személyes kapcsolatfeltétel. Ez a személyes kontaktus megvalósulhatna kgsz-rendszeren kívüli, nem diplomata státuszú, de az adott külpiacot nagyon jól ismerő emberekre építve. Belföldön az európai uniós példát követve szükségesnek tartanám a kkv-szférában a klaszterek és konzorciális együttműködések kiemelt támogatását, megszervezésük segítését, kialakításuk elősegítését. A kiépült klaszterekkel ezt követően szoros együttműködésre lesz szükség az ITD Hungary és a szakmai szervezetek között. Véleményem szerint z ITD számára rendelkezésre álló uniós források felhasználásával számos olyan program is megvalósulhat, amelyre eddig nem volt forrás: pl. külpiaci program szervezése (kiállítások, egyedi üzletember találkozók) Szerintem a kiemelt ágazatok mellett szükséges lenne egy olyan program létrehozására, amely az eddig teljesen háttérbe szorított ágazatok és a bennük rejlő gazdasági potenciál felfedését célozzák meg. Szükségesnek tartom olyan ágazatok támogatását is akik még nem tudtak jelentős eredményt elérni legfőképp tőkehiányuk miatt.

46

5

Belföldi regionális hálózat és a külpiaci szervezet

Az ITD Hungary Zrt. budapesti központi irodájának tevékenységét 13 belföldi regionális iroda valamint 56 külpiaci iroda támogatja, erősíti. Az ITD Hungary működéshez elengedhetetlenek így szükségesnek tartom ezen irodák rövid bemutatását is.

5.1 Belföldi regionális hálózat Feladatuk: -

helyszín (és gyakran partner-) keresés konkrét befektetési szándékok fogadására,

-

beszállítói igények továbbítása az illetékességi terület vállalkozásai felé,

-

tanácsadás, információnyújtás a gazdasági élet szereplői számára EUszabályozás,

pályázat,

külkereskedelem,

tőkebefektetés,

partnerkeresés

területén, -

szemináriumok, konferenciák, üzletember-találkozók szervezése.

A belföldi hálózat is hatalmas változtatásokon ment keresztül, hisz az Európai Unió területi stratégiájának megfelelően az eddigi megyei alapú szerveződést regionális hálózati struktúrára módosult. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy bizonyos megyékből kivonult volna, mindössze a kor kihívásainak eleget téve alakult át a szervezet. Az ITDH regionális hálózata

Forrás: ITDH

47

5.2 Külpiaci szervezet 2005-ben megindult és 2006. január 1-jétől lépett életbe az egységes külpiaci hálózat, amelynek lényege, hogy az addig a követségeken külgazdasági attaséként dolgozók, valamint az ITDH külföldi irodahálózata egységes szervezetté alakult a nagykövetségek alatt diplomáciai státuszban, mint külgazdasági szakdiplomata. Az új felállásban 56 állomáshelyen 50 országban működik iroda. Fő célja a gazdasági, politikai és vállalati ügyek intézése. Feladata: -

A Magyarországra irányuló külföldi tőkebefektetések elősegítése, tájékoztatás, a vonatkozó hazai jogszabályokról és befektetési lehetőségekről;

-

központi vagy vállalati kereskedelemfejlesztési akciók szervezése; így különösen közreműködés bemutatók, vásárok, kiállítások, konferenciák, rendezvények, üzleti találkozók előkészítésében és lebonyolításában;

-

tájékoztató tevékenység a magyar vállalkozások részére a fogadó ország gazdasági, konjunkturális helyzetéről, az üzleti feltételek alakulásáról, a hatóságok és szakmai szervezetek előírásairól, banki és egyéb pénzügyi szolgáltatásokról, a fogadó ország általános kereskedelmi, fogyasztóvédelmi és versenyszabályozásáról,

a

bevitellel

kapcsolatos

speciális

előírásokról,

korlátozásokról; -

kapcsolattartás a fogadó ország szakszövetségeivel, kamaráival;

-

a tőkekihelyezéshez, a fogadó országban vegyes vállalat alapításához szükséges információk beszerzése, feldolgozása, szolgáltatása, piaci tanulmányok elkészítése;

-

piaci információ beszerzése az adott magyar exporttermék árviszonyairól, piaci értékesítési

csatornáinak

sajátosságairól,

a

helyi

importőrökről,

disztribútorokról; -

a

magyar

vállalat

helyi

piaci

stratégiájának,

termékstratégiájának

meghatározásához szükséges információk gyűjtése; -

a magyar vállalati érdekek képviselete a fogadó országban.

48

Az ITDH külpiaci hálózata

Forrás: ITDH belső anyag

Az ITDH külpiaci hálózatának részét képezik a határmenti irodák. A 8 képviseleti iroda, amely elsősorban a KKV-k piacra jutásában segédkezik, kizárólag helyi alkalmazottal, költségkímélő módon látja el tevékenységét. Ilyen jellegű képviseletek kialakítása akár távolabbi relációkban követendő példa. 6. számú ábra: Az ITDH határmenti hálózata

Forrás: ITDH belső anyag

49

6

Javaslatok - Összegzés

A ITD Hungary szervezet működésének elemzése során a következő észrevételeket tettem, amelyek személyes véleményem szerint hatékonyabban hozzájárulhatnának a szervezet küldetésének eléréséhez: ™ A két fő tevékenységi terület a befektetés-ösztönzés és kereskedelemfejlesztés, a valóságban nem mindig határolható el ilyen élesen, ez gyakran működési zavarokhoz vezet a két terület között. Az információ áramlás javítása és a csapatmunka természetessé tétele lehet csak garancia arra, hogy a jövőben ezek a zavarok megszűnjenek. Ehhez elengedhetetlenek a vállalati csapatépítő tréningek, illetve a konfliktust feloldó szabályozások kialakítása. ™ Az ITDH hazai ismertsége nem igazán kielégítő, ezen megfelelő PR munkával változtatni kíván a társaság. Külföldön jobban ismerik, hiszen, ha valaki bármely gazdasági jellegű ügyben információt, tanácsot kér, vagy partnert keres, az adott ország Magyar Nagykövetségén érdeklődik először, s innen automatikusan a KGSZ irodához, illetve az ITD Hungaryhez irányítják. Az ITD Hungary megítélése jónak, esetenként kitűnőnek mondható, különösen azok körében, akik személyes kapcsolatba kerülnek hazai vagy külföldi munkatársakkal. Számos visszajelzés szerint az irodák gyorsabban és rugalmasabban elégítik ki a külföldi partnerek igényeit, mint más hasonló szervezetek. Ez nem csak az országképet javítja, hanem sokszor döntő tényező abban, hogy egy potenciális befektető felveszi-e az országot a szóba jöhető befektetési helyszínek közé. ™ A magyar vállalatok elvárásainak nehezebb megfelelni, hiszen sokkal többet várnak, mint amennyit kapacitásunk enged, illetve gyakran hiszik, hogy elég egy rendezvényen megjelenni, s kevés előkészítést tesznek a siker érdekében. Az átszervezést követően bevezetésre került regisztrálási rendszer illetve a költségtérítéses szolgáltatások nagy részben kiszűrik a nem kellően exportképes cégek által generált feladatokat, így a működés hatékonysága javul.

50

™ Az ITDH megítélésének javításában nagy szerepet játszik, hogy egyre inkább a személyes kapcsolatot is igénylő tanácsadás az ágazati ügyfélmenedzsment program bevezetésre került. A program a személyes kontaktteremtésével nagyon sokat javított a szervezet megítélésén az elmúlt 2 évben. Az ágazati ügyfélmenedzsment programot meglátásom szerint még inkább cégre szabottan, egyedi szolgáltatásokkal kibővítve lehetne még hatékonyabbá tenni. Emellett a szakmai szervezetek, klaszterek segítségét is be lehetne vonni a munkába. ™ Az üzletfejlesztés területén kis létszámú rendezvényekre való koncentrációt erősíteni kell hiszen ezek a találkozók eredményesebbek. ™ A legnagyobb rizikó a kiszámíthatatlan üzleti környezet, az év közben hirtelen bevezetett új adónemek nagymértékben elbizonytalanítják a nagybefektetőket. Alapjaiban kérdőjeleződik meg a magyar gazdaság felé való hosszú távú elkötelezettségük. A befektetési kedv csökkenése egyrészt érinti a már itt lévő nagyvállalatok újra-befektetését, hiszen ne felejtsük el, hogy a jelenlegi FDI majdnem 50%-át a már itt lévő nagyvállalatok újra-befektetése teszi ki. A befektetés-ösztönzési környezet, az általános versenyképesség romlásával párhuzamosan célszerű lenne egy egységes kormányzati kommunikációs gyakorlatot

kialakítani,

amelyben

az

üzenetek

azokra

a

területekre

koncentrálnak, ahol Magyarország versenyképessége továbbra is jó, mint például: -

termelékenység növekedése

-

innováció

-

infrastruktúrafejlődés

-

szolgáltató központok létesítése ™ Magyarország versenyképességének növelése kiemelt feladat, amennyiben meg kívánjuk állítani a romló tendenciát, de a jelenlegi helyzet ennek nem kedvez. Míg más országok adót csökkentenek, Magyarországon adóemelés következett be az elmúlt években. A politikai bizonytalanság sohasem kedvez az üzleti környezetnek. Az elmúlt politikai időszak sajnos hozzájárult ahhoz, hogy a befektetők ne Magyarországot válasszák. Véleményem szerint az ITD 51

Hungary feladata lesz, hogy megnyugtassa a befektetőket e tekintetben. Az átmeneti helyzet stabilizálódni fog. Az ITD Hungary alapvetően a mindenkori magyar kormány által meghatározott feladatokat látja el. A gazdaságban állandóan bekövetkező változásokhoz igazodva eszközeit változtatja, de az alapvető célok nem módosulnak: mégpedig hogy a szervezet első sorban a külföldi tőke magyar gazdaságba történő bevonását, a magyar export fejlesztését, a vállalatok globális világgazdaságba való integrálódását, nemzetközi terjeszkedésüket, beszállítóvá válásukat, és nemzetközi versenyképességük erősítését szolgálja. Az ITD Hungary Zrt. küldetésének megfelelően a 2008-as átszervezésével alkalmazkodott az aktuális gazdasági környezethez,

piaci igényekhez, politikai

koncepcióhoz. A dominánsabb befektetés-ösztönzés helyébe mind inkább a magyar kis és középvállalkozók helyzetének javítása kerül. A hangsúly folyamatosan átkerült a kereskedelemfejlesztésre. A bevezetett új módszerek véleményem szerint kitűnően

alkalmazkodtak a

változásokhoz. Ezen eszközök közül a befektetés-ösztönzés oldalán az „aftercare program”, míg a kereskedelemfejlesztés területén az ágazati ügyfélmenedzsment program” a legeredményesebbek, amelyek valóban hatékonyabbá tették az ITD Hungary munkáját.

52

Irodalomjegyzék

1. 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről 2. 1997. évi CLVI. törvény indokolása a közhasznú szervezetekről 3. 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 4. ITD Hungary Zrt. - belső anyagok: 4.1.Rétfalvi György (ITD Hungary Zrt. vezérigazgató): 6/2008.számú Vezérigazgatói Utasítás a Szervezeti és Működési Szabályzatról 4.2. Rétfalvi György: Vezérigazgatói jelentés az ITD Hungary Zrt.2008.III.negyedévi tevékenységéről 13.old; 20.old; 45.old 4.3. Süveges Szabó László, Partnerségi workshop prezentáció, 2009 április 4.4. Túry Gábor, MTA Világgazdasági Kutatóintézet tanulmánya: A magyar külkereskedelem alakulása 2007-ben 4.5.Túry Gábor MTA Világgazdasági Kutatóintézet, tanulmány: A válság első éve A Magyar külkereskedelem alakulása 2008 szeptembere és 2009 augusztusa közt 5. Romsics Ignác, Magyarország története c. könyvsorozat 23. A harmadik magyar köztársaság 1989-2009, 2010, Budapest 72-79 old. 6. Antalóczy Katalin-Sass Magdolna, Befektetésösztönzés és Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz Külgazdaság, XLVII. évf., 2003. április, 1118.old.

7. www.kormanyszovivo.hu, Gazdasági válság és Magyarország cikk 8. www.nfgm.gov.hu/sajtoszoba/ujs_/mukodot_trendek Népszabadságnak adott válasz: működő tőke, trendek, egyedi kormánydöntések

53