Borsodszentgyörgy Község Önkormányzat GAZDASÁGI PROGRAMJA és FEJLESZTÉSI TERVE 2014- től 2019-ig terjedő időszakra
1
I. BEVEZETŐ A Képviselő-testület a falu eddigi fejlődésére, a korábbi évek önkormányzati működésére alapozva, a lakossági igényeket, az országos, valamint az európai uniós követelményeket, továbbá az idegenforgalom érdekeit figyelembe véve a 2014-2019 évekre szóló gazdasági programját a következők szerint határozza meg: II. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Borsodszentgyörgy település a tatárjárást követően jött létre. A község területe Arló határából szakadt ki, neve 1371-ben jelent meg először, ekkor még Alsó- és Felső-Disznósd néven. A falu neve 1629. évi feljegyzés szerint Zent/Georgfalu. A XVIII. század második felében kapta a Disznósd nevet. A nevéhez csatolt "d" betűnek kettős szerepe volt. Részben kicsinyítő képzőként szerepelt, másrészt a helynév mellett valamivel ellátottat, valamivel bővelkedőt jelentett. Ez esetben jó vadászterületet, vaddisznóban bővelkedő helyet. Eger ostromakor a törökök feldúlták a falut, a lakosság többsége elmenekült. 1784-ben a lakosság száma 556 fő. Az 1930-as években a település az ózdi járáshoz tartozott, a lakosság száma ekkor 1193 fő volt. 1935. április 1. napjától a község neve Borsodszentgyörgyre változott, melyet a falu védőszentjéről sárkányölő Szent Györgyről kapta. A településen élők többsége római katolikus, mely meghatározó a település hagyományai, szokásai szempontjából. A vallási ünnepek megtartására - húsvét, búcsú, pünkösd, karácsony - mind a mai napig nagy hangsúlyt fektet nemcsak az egyház, hanem maga a lakosság is. A település nevezetességei közül talán legjelentősebb a római katolikus templom. A templom alapkövét 1770-ben rakták le a község központjából északra, az Őrhegy aljában. Az oltárkép a község védőszentjét Szent György lovagot ábrázolja. Nevezetességek között említhető a Jézus Szíve kápolna, illetve a hősi emlékmű, melyet az I. és II. világháborúban elhunytak emlékére állítottak. III. HELYZETELEMZÉS 1. A település földrajzi elhelyezkedése, adottsága Borsodszentgyörgy község Észak-magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, közel a szlovák határhoz fekszik. A település a Bükk hegységben, erdőkkel körülhatárolt csendes völgyben található. A község zsáktelepülés, melynek következtében megközelítése csak Arló központjától nyugati irányban letérve lehetséges. Budapestről az M3-as autópályáról a 21-es, 23-as, majd a a 25-ös úton haladva, Arlónál letérve, onnan mintegy 6 km-re található. Miskolc felől a 26-os úton haladva közelíthető meg Ózdon és Arlón keresztül.
2. Főbb demográfiai jellemzők 2
a) Születések, halálozások számának alakulása (az elmúlt 4 évben)
Év 2011. 2012. 2013. 2014.
Születések száma (fő) 10 17 5 9
Halálozások száma (fő) 13 21 21 19
b) Népesség kor szerinti megoszlása 2014. január 1-jén
Kor szerinti csoportosítás 0-3 4-6 7-14 15-18 19-60 61Összesen
Korcsoport
Fő
Megoszlás %-a
Gyermek és fiatalkorú
199
16,4
Munkaképes korú Idős korú Összesen
734 283 1216
60,3 23,3 100
Fő 36 24 77 62 734 283 1216
3. Infrastruktúra helyzete A községben az infrastrukturális fejlettség jó. · Kiépített a villany, ivóvíz- és gázhálózat, vezetékes telefon, kábeltévé és internet, · A kommunális hulladékkezelés központosítottan megoldott. · Az utak portalanítottak, gondozottak - A települést busszal lehet elérni, mely Ózd városból indul Legfontosabb tervek között szerepel a szennyvízhálózat kiépítése, a még nem portalanított utcaszakaszok aszfaltozása. 4. Vállalkozási tevékenységet végzők száma, összetétele 2014-ben Ágazat
Vállalkozások száma
Ipar
1
Építőipar Mezőgazdaság, erdő- és vadgazdálkodás
2
Távközlés, közlekedés Kereskedelem
5
Vízgazdálkodás Egyéb anyagi (egyéni vállalkozók)
8
Egészségügy, szociális, kulturális
1 17
Összesen:
3
5. Az önkormányzat által ellátott feladatok és működtetett intézmények, humán erőforrások alakulása A) Az önkormányzat által ellátott kötelező feladatok: a) ivóvízellátás: Északmagyarországi Regionális Vízmű Kft-vel kötött szolgáltatási szerződés alapján a településen minden pontján elérhető az egészséges ivóvíz b) óvodai nevelés: intézményfenntartó társulás keretében a Balatoni Közös Napköziotthonos Óvoda tagintézménye működik a településen c) egészségügyi alapellátás: 1 háziorvosi körzet, területi ellátási kötelezettségre kötött szerződés vállalkozó háziorvossal, önálló védőnői körzet d) szociális alapellátás: az 1993. évi III. tv-ben és 1997. évi XXXI. tv-ben előírt szociális alapfeladatokról a közös önkormányzati hivatal útján gondoskodik e) közvilágítás: a település minden pontján kiépítve, közszolgáltatási szerződés alapján f) közutak és köztemető fenntartása: közutak gondozása folyamatos, köztemető nincs a községben g) szilárd- és nem közművel összegyűjtött hulladék elhelyezése: mindkettő megoldott szolgáltatási szerződés alapján B) Az önkormányzat által ellátott önként vállalt feladatok: a) Felekezeti temető rendben tartása, melynek üzemeltetését az önkormányzat átvállalta a római katolikus egyháztól b) Idősek Klubja nappali ellátást nyújtó szociális intézmény működtetése 16 férőhellyel c) Civil szervezetek támogatása d) Integrált Közösségi Szolgáltató Tér támogatása C) Az önkormányzati intézmény- és feladatstruktúra: a) Oktatás, nevelés: Balatoni Közös Napköziotthonos Óvoda Borsodszentgyörgyi Tagóvoda 2 óvodai csoporttal b) Egészségügy: 1 háziorvosi körzet 2010. évben épített korszerű épületben elhelyezve, önálló védőnői szolgálat c) Szociális ellátás: az 1993. évi III. tv-ben és 1997. évi XXXI. tv-ben a településre kötelezően előírt feladatok ellátása a közös önkormányzati hivatallal, Idősek Klubja intézmény fenntartásával, és az Ózd Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodások által (gyermekjóléti szolgálat, családsegítés, házi segítségnyújtás) megoldott d) Kultúra: Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (színpad, nézőtér, klubhelyiség, teleház, könyvtár) e) Sport: sportpálya és öltöző fenntartása
4
Megnevezés
Mutatószám
Szociális ellátásban részesülők száma (fő)
271
- aktív korú nem foglalkoztatottak
60 82 129 754
- lakásfenntartási támogatás - rendszeres gyermekvédelmi támogatás
Munkaképes korú lakosság száma (fő) 6. Környezeti állapot Levegő
A településen nem működik olyan megfigyelő rendszer, amely folyamatosan pontos képet tudna adni a levegő minőségi állapotáról. A község közigazgatási területén egy baromfifeldolgozó üzem működik, amely azonban nem okoz légszennyezést. A település fő szennyező forrásai a közlekedés, és a lakossági környezethasználat (fűtés, gaz és tarlóégetés). Jelentős levegőállapot minőséget befolyásoló tényező a településen a téli időszakban történő lakossági fűtés során történő kibocsátás. A gépjármű forgalom okozta imissziós hatásokról mérési adatok nem állnak rendelkezésre, zsáktelepülés jellegéből adódóan a községben átmenő forgalom nincs, ezért a közlekedés okozta légszennyezés mértéke alacsony. A 4/2002 (X.7.) KvVM rendelet 1. és 2. számú mellékletének figyelembe vételével a település az 10. zónába tartozik. Ez alapján a település levegőjének állapota megfelelőnek minősül. Víz A környezetvédelem egyik legfontosabb feladata a víz védelme. A település közigazgatási területén belül található jelentősebb források, felszíni vízfolyások: -
Szentgyörgy patak, mely a falut kettészelve Arló községben a Nádasd patakba folyik bele Teresznek patak, mely a község területén a Szentgyörgy patakba folyik bele
Településünk nincs csatornázva. A település közigazgatási területen belül nem található rekultiválandó hulladéklerakó, így annak talajvíz-szennyező hatásával nem kell számolnunk. Gondot okoz az illegális szennyvízkibocsátás, mely szennyezi a patakok vizét és veszélyezteti annak élővilágát. Csapadékvíz elvezetése nem mindenhol megoldott. Gondot okoz a belvíz a település nagy részén. Talaj A termőföldek mezőgazdasági művelésre bár alkalmasak, de a terméshozam alacsony. A külterületi részeken a legelők inkább az állattenyésztésnek kedveznek. A talaj erdőtelepítésre és takarmánynövény termesztésre alkalmas. A természet állapota A település –földrajzi fekvéséből adódóan – zöldfelületi szempontból ideális területen fekszik. A település külterületének egy része a Tarna-vidéki Tájvédelmi Körzethez tartozik. A település mindmáig legnagyobb értéke a tiszta levegő, a hegyek és erdők. Az erdőállomány többnyire cserből, bükkből, tölgyből, akácos és fenyves fafajokból áll. Az erdőterületek vadakban gazdagok, ezért vadgazdálkodásra alkalmas.
5
Zöldterület-gazdálkodás Mind a turisztikai fejlesztések, mind a kikapcsolódásra alkalmas, frissebb levegőjű lakókörnyezet kialakítása megkívánja a település parkosítását, a bel- és külterület fásítását. A települési közterületek rendezett képet mutatnak, 2010. évben jelentős parkosítás történt, lombhullató fák ültetésével, köztéri padok és szemétgyűjtők kihelyezésével. 2014. évben szabadidő park került átadásra, játszótéri eszközökkel, pihenő padokkal, fák ültetésével. A templomkert, iskolakert parkosított, nagy zöld területtel rendelkezik. Épített környezet A település földrajzi fekvése, területi elhelyezkedése egyértelműen meghatározza és behatárolja a település szerkezetét. A faluképet a természeti elemek mellett alapvetően az épített környezet határozza meg. A községben a kialakult lakóterület hagyományos, családi-házas beépítésű egy- és kétszintes lakóépületekkel, előkerttel és rendezett udvarral. 7. A település hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere A település az Ózd Többcélú Kistérségi Társulás tagja. A társuláshoz 17 település tartozik, melyekkel az önkormányzatnak jó kapcsolata van. Szorosabb együttműködése a kistérségen belül az un. „Nádasd-völgyi” önkormányzatokkal van: Arló, Járdánháza, Borsodnádasd. A központi háziorvosi ügyeletet a fent említett másik három településsel együtt látja el az önkormányzat. Regionális szervek közül kiemelkedő kapcsolata van az önkormányzatnak a: - kormányhivatallal, mely többek között az önkormányzat törvényességi felügyeletét is ellátja, - magyar államkincstárral, - járási hivatallal, elsősorban a közcélú foglalkoztatás területén. Nemzetközi kapcsolatai közül fontos szerepet játszik a település életében a két szlovákiai testvértelepülés Path és Balogfalva. Közös kulturális és sportrendezvényekkel gazdagítjuk egymás életét. 8. Az előző ciklusban megvalósult és az előző ciklusból áthúzódó, folyamatban lévő fejlesztések a) Európai Uniós támogatással megvalósult fejlesztések Fejlesztés megnevezése
Összege (E Ft)
Településrekontrukció az árvíz sújtotta Borsodszentgyörgy településen (Szőlősvölgy és Hadnagy utak felújítása, cspadékvíz elvezetés)
32.935
Napközi Otthonos Óvoda épületenergetikai fejlesztése
20.395
Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok – lokális színterek Lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztése (kisbusz beszerzése)
9.180 12.700
b) Start munkaprogram keretében megvalósult eredmények, fejlesztések - átlag 40 fő alkalmazása közmunka keretében - fejlesztések, felújítások: gépek, berendezések tárolására 2 db kültéri fedett tároló, zöldség- és 6
gyümölcs tároló és pince, fóliasátor, színpad építése - eszközök beszerzése: MTZ típusú traktor és utánfutó, fűnyíró, aprító berendezés vásárlása - patakmeder tisztítása kézi erővel c) Kazánprogram keretében megvalósult fejlesztések - az önkormányzat székhelyén, iskolában, idősek klubjában biomassza kazánok beépítése, kazánházak bővítése és felújítása, fatárolók építése 9. A település jelenlegi állapotában meglévő gyenge és erős pontok ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
Kedvezőtlen demográfiai folyamatok: a halálozás meghaladja a születések számát; a lakosság természetes fogyása jellemző Magas az eltartottak korúak (60 év felettiek és 14 év alattiak) aránya, Elöregedő népesség magas az elvándorlás
szabad és olcsó munkaerő kapacitás Magas az erdősültségi arány és további területeken várható erdőtelepítés. Az erdőkben vadgazdálkodás folyik. A település területe alkalmas lehet környezetgazdálkodási programokban való részvételre. Jelentős fakitermelő kapacitások működnek. fontos szerepet tölt be a szolgáltató szektor, bár aránya elmarad az országostól. Magas a kereskedelmi vállalkozások aránya, ezek között az élelmiszer jellegű üzem és üzletek dominálnak.
Alacsony a foglalkoztatottak aránya az összlakosságon belül Alacsony átlagjövedelem a térségben Kedvezőtlen mezőgazdasági adottságok, alacsony aranykorona érték, magas lejtésviszonyok. Jellemzően kisgazdaságok működnek, a termelői és értékesítési együttműködések ritkák. A nehézipari tevékenység fokozatos leépülésével (kohászat, bányászat, cementgyár) húzó ágazat nélkül maradt a térség. Az idegenforgalmi infrastruktúra, szálláshelyek koncentráltsága.
Az övezet kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik. Változatos természeti környezet, tájvédelmi körzet van a területén, gazdag védett növény- és állatvilággal. Adottság vadász-, lovas-, és falusi turizmusra, téli sportok, magas átlagéletkor alapszolgáltatások helyben elérhetők jól működő civil szervezetek 16 éve eredményesen működő Erdőbirtokossági Társulás az országos átlagnál jobb közbiztonság magas színvonalú, oktató-nevelő munka vonzó a környező települések számára is
Üzleti szolgáltatások korlátozott mértékben vehetők igénybe. A térségben alacsony a vállalkozási aktivitás, Alacsony a tőkeellátottság, a mikro- és kisvállalkozások jellemzőek A település elhelyezkedése kedvezőtlen, a térségben periférikus helyzetben terül el. A szennyvíz hálózat kiépítettsége hiányzik. Társulások létrehozása sok akadályba ütközik
7
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
A természeti környezet felértékelődése, a környezettudatos magatartás előretörése, a természetvédelmi területek jelentősége felértékelődik. A biológiai és ökológiai gazdálkodás termékei iránti kereslet növekszik a hazai és európai piacokon.
A hátrányos helyzetű csoportok aránya nő A társadalmi integráció kedvezményezett csoportjai nem motiválhatók a fejlesztési programokban való részvételre. A képzett munkaerő elvándorlása fokozódik a megfelelő minőségű munkahelyek hiánya következtében.
A Közös Agrárpolitika révén megnyíló támogatási formák többletforrást jelentenek a település gazdálkodóinak. A gazdasági együttműködések (integrátor szervezetek, új típusú szövetkezetek) szerepe felértékelődik. A turizmus alternatív formái (öko-, falusi-, természetiturizmus) felértékelődnek.
A természeti-környezeti értékek károsodnak az ökológiai szemlélet, valamint a megfelelő infrastruktúra hiánya következtében. A térségi közlekedés fejlesztése késik, elmarad.
Növekszik az aktív (lovas, kerékpáros- és vízi) valamint a termálturizmus népszerűsége. A faluszépítő, -megújító programok előtérbe kerülése A határon túli kapcsolatok kiaknázása, határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kialakítása
IV. Településfejlesztési stratégia (2015-2019) 1. Stratégiai elképzelések a) Kistérségi együttműködés Borsodszentgyörgy az Ózd Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozik. Az önkormányzat kötelező feladatai közül a családsegítő- és gyermekjóléti szolgáltatást, házi segítségnyújtást és belső ellenőrzést megállapodások alapján a Társulás végzi. Az Óvoda fenntartása tekintetében a Balaton-Mikófalva-Bekölce-Borsodszentgyörgy Intézményfenntartó Mikrotárulás tagja. A jövőben továbbra is fenn kell tartani a társulásokban való részvételt a feladatok hatékony és költségtakarékos ellátása érdekében. A területfejlesztési forrásokhoz csak régiós illetőleg kistérségi összefogással lehet hozzájutni, ezért ezen a területen különösen fontos az önkormányzatok együttműködése. (pl: szennyvízhálózat építése, csapadékvíz elvezetés) Máshol már működő, főleg munkahelyet teremtő megoldásak adaptálása (átvétele). b) Testületi tevékenység A választópolgárokkal, képviseleti és civil szervezetekkel, a nem önkormányzati gazdálkodó és más szervekkel együttműködve a község céljainak megfogalmazása és érvényesítése. Folyamatos kapcsolattartás a minél szélesebb tájékoztatás érdekében. Kiegyensúlyozott, a község működését, fejlesztését szem előtt tartó testületi tevékenység tovább folytatása. c) Közszolgáltatások fejlesztése, beruházások megvalósítása Közszolgáltatások színvonalának emelése, igény és lehetőség szerinti fejlesztése. 8
Költségvetési szervek hatékony működtetése, szolgáltató önkormányzat további működtetése. Szennyvízközmű terveinek készítése, előkészítő munkák, majd lehetőség szerint kivitelezése. Az úthálózat karbantartása, fejlesztése. További uniós források megszerzése intézmények felújítására, korszerűsítésére. Bentlakásos idősek otthona működtetéséhez hatástanulmány készítése. e) PR tevékenység, idegenforgalom Nyugodt, élhető élettér, a falusias jelleg megtartása, hagyományok ápolása. Az idegenforgalom minőségi fejlesztésének támogatása, a marketing tevékenység kialakítása. A falu idegenforgalmi adottságainak jobb hasznosítása, idegenforgalom-barát munkahelyteremtő ipari befektetések vonzása. Lovas turizmushoz és túraútvonalhoz történő csatlakozás lehetőségének megvizsgálása, és megfelelő szálláshelyek kialakítása. A 2014 évben önkormányzati támogatással megépült Barkó Ház népszerűsítése, programok szervezése, kiadványok szerkesztése. 2. A megvalósítás mechanizmusa A gazdasági program elkészülte önmagában még nem garancia arra, hogy a felvázolt célok meg is valósuljanak. Az elképzelések megvalósításának alapvető feltételei: a) A döntéshozók, (képviselők) és a végrehajtásban résztvevők elkötelezettsége a kitűzött célok iránt b) Szükséges dokumentumok, tervek megléte, elkészítése c) Finanszírozás lehetőségei, források felkutatása, biztosítása 3. Területrendezés, településfejlesztés - El kell végezni a településrendezési terv felülvizsgálatát, átdolgozását. - Környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási programok felülvizsgálata - Egységes településkép érdekében folytatni kell az utak, árokrendszer, átereszek felújítását, a közterületek parkosítását - A településen keresztülfolyó vízfolyások medrének rendbetétele, folyamatos karbantartása, a feltöltődés elkerülése érdekében a korábban épített gát előtti terület kitakarításának folytatása. Az így kialakított tó alkalmas lehet egyéb, turisztikai és gazdálkodási célra is. - A település csatornázását és a keletkező szennyvíz tisztítását meg kell oldani pályázati források igénybevételével. - Falusi turizmus fejlesztésének elősegítése. Az önkormányzat vonzó kulturális és egyéb programokkal, csereüdültetés szervezésével segíti a turisztikai szálláshelyet kialakítani szándékozó vállalkozók elképzeléseit. 4. A helyi adópolitika célkitűzései - A településen bevezetett helyi adók mértékének évenkénti felülvizsgálata. - A be nem vezetett helyi adók bevezetési lehetőségének szakmai, a lakosság és a vállalkozások teherbíró képességét figyelembe vevő felmérése - A helyi adóból fennálló követelések (kintlévőségek) hatékonyabb behajtása. 5. Közszolgáltatások biztosítása A települési önkormányzati közszolgáltatásokat a költségvetési szervek (nevelési, szociális, egészségügyi intézmények, valamint a közös önkormányzati hivatal) nyújtják. A szolgáltatók helyzete, az általuk nyújtott szolgáltatások színvonala átlagos, fejlesztésük természetes igény. 9
A meglévő intézményhálózat szervezeti keretei adottak, jelentősebb átszervezés a demográfiai adatok jelentős változása, központi támogatás csökkenése esetén indokolt. A közös önkormányzati hivatal közigazgatási közszolgáltatásokat nyújtó önkormányzati költségvetési szerv. Követelmény a magas szakmai színvonal, az önkormányzati jellegű feladatok eredményes ellátása, az ügyfélbarát, gyors, jogszerű, szakszerű, ugyanakkor méltányos, indokolt esetben megfelelően szigorú hatósági ügyintézés, a tájékoztatás és a felvilágosítás fokozása. A közszolgáltatások színvonalának emelése érdekében szükséges az iskola épületének energia hatékonyabbá tétele nyílászárók cseréjével és külső szigeteléssel, az iskolai udvar csapadékvíz elvezetésének megoldása, a konyha bővítése, ebédlő kialakítása 6. Vagyongazdálkodás Az önkormányzati ingatlanvagyon gyarapítása és hasznosítása a cél. Az önkormányzati vagyon gyarapítási lehetőségeinek a feltárása (EU támogatások, és pályázati lehetőségek stb.) és az ahhoz szükséges önerő biztosítása. A saját bevételek növekedése teremthet forrást a fejlesztésekhez. A saját bevételek körében meghatározóak a helyi adókból származók, illetve az ingatlanvagyon bérbeadása, értékesítése. Az önkormányzati vagyon forgalomképtelen törzsvagyon részének (pl. utak, közterületek, intézmények) funkciója a közszolgáltatások biztosítása, amelynek állagát javítani, értékét lehetőség szerint növelni kell (karbantartással, felújítással, beruházással). Az önkormányzat vagyona tartósan nem csökkenhet, a forgalomképes vagyon hasznosításából származó bevételeket vagyonszerzésre, beruházásra kell felhasználni 7. Munkahelyteremtés, foglalkoztatás elősegítés -A járási hivatal járási munkaügyi kirendeltségével történő együttműködés és kapcsolattartás. - Az álláskereső lakosok továbbképzési lehetőségeinek segítése. - A település és annak környéke munkaerő-piaci és munkahely kínálati helyzetének a felmérése. - A képzésben résztvevő intézményekkel történő kapcsolatkialakítás és kapcsolattartás. - A településen működő vállalkozások önkormányzattal történő együttműködési lehetőségének bővítése, folytatni szükséges a közcélú foglalkoztatást. 8. Egyéb elképzelések - Testvértelepülésekkel meglévő kapcsolat ápolása - A kistérségi társulásban résztvevő önkormányzatokkal a közös együttműködés lehetőségeinek a bővítése - A lakossággal és a civil szervezetekkel történő együttműködés megtartása és kibővítése - Az ártalmatlanításra kerülő települési szilárd hulladék mennyiségének csökkentése (komposztálás, hulladékudvar működtetésével). Záradék: Borsodszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testülete a gazdasági programot és fejlesztési tervet elfogadta a 23/2015.(III.23.) sz. határozatával. Borsodszentgyörgy, 2015. március 25. Németh Gyula polgármester 10
