BŰNMEGELŐZÉSI TANÁCSOK

B‐A‐Z Megyei Rendőr‐főkapitányság

BŰNMEGELŐZÉSI TANÁCSOK “ Az óvatosság még ha túlzott volna is, mindig figyelmet érdemel, mert a túlzott merészség több kárt okozhat, mint a túlzott óvatosság” /Deák Ferenc/ TARTALOMJEGYZÉK Bevezető I. Gépjárműveink védelméről Hogyan vásároljunk egy autót? Szgk. vásárlásakor gyanús körülmények A gépkocsi kulcsának ellenőrzése Rendszámtábla ellenőrzés Betörési nyomok és jegyek A forgalmi engedély ellenőrzése Hogyan tartsunk meg egy autót? Melyek a védelem lehetőségei? II. Lakásbiztonság 1. Mechanikai védelem Bejárati ajtók Ajtólap megerősítése Ajtópánt megerősítése Ajtótok megerősítése Zárszerkezetek Zárbetét típusok Törésellenállás Zárfúrás elleni védelem Savazás elleni védelem Álkulcsos nyitás elleni védelem TESZT ‐ Tudatosan védekezik‐e Ön a betörés ellen? Családi‐ és hétvégi házak védelme Családi házak védelme Hétvégi házak védelme 2. Elektronikai védelem Mikor hatásos a riasztórendszer? Jó tanácsok otthonok védelme érdekében HÁZILELTÁR III. Óvakodjunk a zsebesektől! IV. A betörő és a sértett kockázata Ezzel a kiadvánnyal szeretnénk tippet adni önnek, hogy önmagát és tulajdonát hatásosan meg tudja védeni a bűnelkövetőktől. Ebben az ön viselkedése ugyanolyan fontos szerepet játszik, mint a techni‐ kai betörésgátlók ésszerű elhelyezése. A kiadványt azoknak ajánljuk, akik szeretnének megismerkedni az olyan lehetőségekkel, módszerekkel melyek alkalmazásával vagyonbiztonságuk növelhető és a figyelemfelkeltésen túl részletesebb tájékoztatást szeretnének kapni a megelőző vagyonvédelem fontosságáról.


BEVEZETŐ Azt talán nem kell bizonygatni, hogy személyünket és értékeinket ma kevésbé érezzük biztonságban, mint néhány éve, ezért egyre nagyobb figyelemmel fordulunk az önvédelem eszköztára felé. Az egyik legfontosabb kérdés vagyontárgyaink megfelelő védelme lett. Mára talán mindenki számára világossá vált, hogy a korábban általánosan használt biztonsági elemek és szerkezetek némiképp elavultak. Szerepüket korántsem tudják betölteni a mai kihívásokkal ‐ beha‐ tolásokkal ‐ szemben. Ezért szinte természetesen vetődik fel a kérdés, különösen ott, ahol már tör‐ tént “esemény” ismerős körben, hogy mit kell tennem annak érdekében, hogy nagyobb legyen a biztonságom, de mindenekelőtt a biztonságérzetem. Különös jelentőségű ez a kérdés ma, amikor nem egyszerűen a bűnözés terjedéséről, a “vagyon” megszerzéséről van szó, hanem a tulajdonnak nevezhető bármely kis érték megvédéséről is gondos‐ kodni kell. Talán kijelenthető, hogy elmúlt az úri betörők, a zárkulccsal próbálkozó, maguk után lehe‐ tőleg nyomot nem hagyó behatoló korszaka. A ma bűnözésére jellemző, a vandál, erőszakos, rombo‐ ló betörés, amelyben ha értéket nem is tulajdonítanak el, de tönkre tehetik egy egész élet munkáját, amely akár az újrakezdésig visszavetheti életünket. Manapság egyre többet hallhatunk a vagyon elle‐ ni bűnözés növekedéséről, a nap mint nap szaporodó betörésekről, és egyre többször vetődik fel a kérdés: Mit tegyünk azért, hogy családunkat, értékeinket nagyobb biztonságban tudjuk? A hozzáértő szakemberek tanácsainak megszívlelésével máris sokat tett biztonságáért, és ez egy fo‐ rintjába sem kerül. Amennyiben magasabb fokú védelmet igényel, akkor az anyagi helyzetéhez és veszélyeztetettségi fokához mért megoldást e kiadvány alapján megtalálhatja. A kiadványban szerep‐ lő javaslatainkkal is szeretnénk ‐ a Rendőrség részéről ‐ a megelőző vagyonvédelem szolgáltató jelle‐ gét erősíteni, és bízunk abban, hogy a Módszertani Füzetben foglaltak megismerésével saját tapasz‐ talataik hasznosításával sikerül megelőzni a vagyon elleni támadásokat, elkerülni a sértetté válást. A Győr‐Moson‐Sopron Megyei Rendőr‐főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya “A rosszban csak utána hisz az ember” /Sartre/

I. GÉPJÁRMŰVEINK VÉDELMÉRŐL VÉDJE A GÉPJÁRMŰVÉT AZ AUTÓTOLVAJOK ELLEN! Az autósok többségénél gondot okoz, hogy miképpen védjék gépkocsijaikat az autótolvajok ellen. Kérdésként merül fel, hogy melyek azok az eljárások, eszközök és berendezések, amelyek a legalkal‐ masabbak a gépjárművek lopás és fosztogatás elleni védelmére és mi az, amit az autóriasztókról tud‐ ni kell.


A gépjárművédelem kérdéskörét már a gépkocsi vásárlásakor célszerű tárgyalni, mivel a használt autók vásárlása “népszerű hazárdjáték” lehet, kellő szakértelem nélkül. Előfordulhat, hogy jóval a vásárlás lebonyolítása után tudjuk csak meg, hogy nem stimmel az alváz, vagy a motorszám, “megfia‐ talították az autót”, vagyis átütötték a gyártási évet, de beszélhetnénk a műszaki érvényességi címke vagy a forgalmi engedély hamisításáról, fiktív, nem létező, “ál” eladókról és cégekről. Egy gépkocsi vásárlónak napjainkban ‐ ha nem szakértő ‐ rendkívüli körültekintéssel kell az adásvételt lebonyolítania. E módszertani füzet összeállításával szeretnénk Önnek segítséget nyújtani, illetve olyan tájékoztatást adni, amely eredményesen hozzásegíthet mindenkit a gépjárművásárlás, valamint a már tulajdo‐ nunkban lévő személygépkocsi hatékony megvédése érdekében. HOGYAN VÁSÁROLJUNK MEG EGY AUTÓT? A vásárlásra készüljön fel, és ha kiválasztotta a gépkocsit, tanulmányozza az adott típusra vonatkozó katalógust, illetve beszéljen olyan szakemberrel, aki az adott autót jól ismeri (hol található a gk. alváz‐ és motorszáma, melyek a jellegzetességei stb.). Csak az igazolt tulajdonostól szabad vásárolni és óva‐ kodni kell a közvetítőktől, illetve a megbízásból eladóktól. A gépkocsi okmányait mindig alaposan vesse össze a járművön található adatokkal. A gépkocsi átvétele előtt, a vásárlás során célszerű magával vinni egy szakembert, aki segít az adatok ellenőrzésében. Vásárláskor ne legyen túlságosan jóhiszemű és udvarias. Legyen meg Önben az “egészséges bizalmatlanság”, és bármilyen kétsége merül fel, kérjen tanácsot! A vásárlást ne kapkodja el! Az autó “megvárja” Önt, ha az eladó is komolyan gondolja. A SZEMÉLYGÉPKOCSI VÁSÁRLÁSAKOR GYANÚS KÖRÜLMÉNY: ha az alvázszám nem egyezik meg a forgalmi engedélyben rögzített adatokkal, ha az indítókulcs nem eredeti, hanem másolat, ha az eredeti kulcs nem nyit az autón minden zárat, ha az ablakon, vagy ajtókereteken, illetve az ajtó zárszerkezetén rongálási nyomok található, a csomagtartó vagy ajtózár hiányzik, ha a tanksapka zárját kicserélték, a zár hiányzik, vagy rongálási nyomokat mutat, ha az autó ajtajának lemezén, a zár környékén fúrási nyomokat lehet felismerni, ha a gyújtáskapcsoló vagy ajtózár csak lazán van behelyezve, esetleg mozog, ha az autó kormánya törött, vagy rongált, ha a gépjárműre felszerelt rendszámtáblán feltűnően sok fúrási nyom található, ha a gépjármű okmányain hamisítási nyomok fedezhetők fel. A GÉPKOCSIKULCS ELLENŐRZÉSE: Nagyon fontos, hogy a gépjármű vásárlása előtt vizsgáljuk meg az autó kulcsait, tekintettel arra, hogy a leggyakoribb elkövetési módszer a reszelt kulccsal történő lopás. Ha gyári kulcsot az eladó nem tud mutatni, tüzetesebben nézzük át az autót és tekintsük ezt gyanús körülménynek.


A gyári kulcsoknál azt kell tudni, hogy a műanyag részére, vagy a fémszárra beütik a gyártó cég nevét, vagy címét. Például a Mercedesek kulcsának az oldalán “csillag”, az Opelén “vil‐ lám”, a VW, vagy Audi nevek a kulcs műanyag fején találhatók. Amennyiben semmiféle jelzés nincs a kulcson, akkor másokat, melyről magyarázatot kell kér‐ ni az ela‐dótól. A másolt kulcsot célszerű a gépkocsi valamennyi zárjában kipróbálni, hogy azok mindegyikét működteti‐e. Ez azért szükséges, mert a zár alapján való kulcskészítések esetén többször elő‐ fordul, hogy az így készült kulcs a gépkocsi zárszerkezeteinek nem mindegyikét működteti. A RENDSZÁMTÁBLA ELLENŐRZÉSE A lopott gépjárműveket gyakran más rendszámtáblával látják el. Célszerű megvizsgálni adott esetben, hogy az előző rendszám porlenyomata fellelhető‐e. Az esetleges betű, vagy számle‐ nyomatokból következtetni lehet az eredeti rendszámra. Ezen kívül a gépjárművön és a rend‐ számtáblán lévő szennylenyomatok egy nem sokkal korábban végrehajtott rendszámtábla‐ cserére engednek következtetni. Például a csavaroknál rozsdafolyásos rendszámtábla fényes csavarokkal van felfogatva, eset‐ leg több fúrási nyom látható a rendszámtáblán, ami annak többszöri alkalmazására utal. BETÖRÉSI NYOMOK ÉS JEGYEK: A gépjármű átvizsgálásakor célszerű tüzetesebben megnézni az ajtókat, illetve a zárakat, hogy betörési nyomok észlelhetőek‐e. Ahhoz, hogy kulcsmásolatokat tudjanak készíteni a zárról, a gépjárművet valamilyen szerszámmal fel kell nyitni és egy zárat kiszerelni, ha nem a tanksap‐ ka kifeszítését alkalmazzák. Gyakori elkövetési módszer ‐ tudva azt, hogy a gépkocsi összes zárja egy kulccsal nyitható ‐, hogy a gépkocsi tanksapkáját feszítik ki, majd ehhez a zárhoz reszelnek kulcsot, amivel az au‐ tót ellopják. Ennek során gyakran sérülések keletkeznek az ablaküvegen, az ajtókereten, tömítéseken, aj‐ tózárakon. Ezeket a rongálásokat nem egyszer csak beható vizsgálatok során lehet felismerni. Néhány gépjármű típust az ún. “zárhúzóval” nyitnak ki. Ennek során egy dugóhúzóhoz hason‐ ló szerkezettel az ajtózárat kihúzzák, és ez alapján elkészítik a kulcsmásolatot. E művelet so‐ rán a zár környékén egy kör alakú sérülés keletkezhet, de előfordulhat, hogy a zárat nem megfelelően rögzítve helyezik vissza a helyére és mozog. Általában a jobb oldali zárbetétet húzzák ki. A FORGALMI ENGEDÉLY ELLENŐRZÉSE: Az első oldal a személyi lap, melyen a tulajdonos adatai vannak. Ebből kiderül, hogy magán‐ személyről, vagy jogi személyről, azaz cégről van szó. A tulajdonosok számát is elárulja ez a lap. Ennek a lapnak a belső oldalára kerülnek a hivatalos feljegyzések, melyek megkönnyítik a személyi azonosítást. A tulajdonos anyja neve, születési helye, magánjogi korlátozások, mint például lízing esetén a lízingelő cég eladási korlátozása a lízing lejártáig. A forgalmi engedély személyi lapjából kétféle van forgalomban:


1. Magyar Népköztársaság és 2. Magyar Köztársaság feliratú. A forgalmi engedély másik lapja a törzslap, amely a gépjárműre vonatkozó adatokat tartal‐ mazza. Ezen a lapon található a nyomtatott sorozatszám is, melyet a személyi lapra kézzel vezetnek fel. A mindkét lapon lévő sorozatszámot hasonlítsuk össze, melynek egyezniük kell. A közeljö‐ vőben várhatóan bevezetésre kerül a gépjármű törzslap, mely nélkül tulajdon átruházás nem történhet. Az új, jelenleg használatos állandó forgalmi engedély 1982. januárjától van forgalomban, mű‐ anyag tokban két egymástól elválasztott papírlap, melyet “D”, “E”, “F”, “G”, “H” sorozatjellel és hat számmal láttak el. A személyi lap adatait a használt kocsi vásárlásakor egyeztetni kell az eladó személyi igazol‐ ványának adataival, így kiderülhet az esetleges csalás. Több tulajdonos esetén a személyi lap valamennyi adatait tartalmazza. Az adatokból az is ki‐ derül, ha más a tulajdonos és más az üzembentartó. Ezt követően a forgalmi engedély törzslapján található alváz‐ és motorszámot kell összeha‐ sonlítani a gépkocsin található adatokkal. A motor‐ és alvázszámot csíkozott sorokra írták, hogy a hamisítás észrevehető legyen. Az alvázszámot ‐ a nemzetközi ISO szabvány szerint ‐ egy 17 karakterű betű‐ és számkombi‐ náció tartalmazza. Az első 3 szám az alvázszám 1., 2., 3., tagja az úgynevezett WMI kód, azaz a gyártó ország kódja. Például ZAR = Alfa Rómeó JDA = Daihatsu WFO = európai német Ford ZFA = Fiat VFI = Renault VF3 = Peugeot VF7 = Citroen JMZ = Mazda JHM = Honda WAU = Audi UU1 = Dacia KLA‐ = Daewoo KHM = Hyundai XTA = Lada WDB = Mercedes Benz JMB = Mitsubishi XTB = Moszkvics, Aleko JN1 = Nissan, Japán WOL = Opel WSS = Seat TMB = Skoda


JSA = Suzuki, Japán JT1 = Toyota WVW = Volkswagen, stb. A következő 6 szám‐ és betűkombináció a gyári leírási kód. Ezek tartalmazzák a karosszéria kivitelt, a motort, a sebességváltót stb., a járműre jellemző műszaki adatokat. Az utolsó nyolc számjegy a sorozatszám, azaz az előbb ismertetett márkájú és kivitelű kocsi‐ ból hányadik legyártott darab. Ez a kocsi egyedi száma, ami a többitől megkülönbözteti. Az autók ilyen adatait az évente megjelenő személygépkocsi alvázszám ismertető katalógus részletesen leírja, ennek segítségével elemezhető a gépkocsi minden adata, a gyártási évtől a motor hengerűrtartalmáig. Példaként vizsgáljunk meg egy teljes gk. alvázszámot: VF1BA0F05SD06621 VF1: Renault BA0: Megane Típus F: A motor 1,6 literes katalizátoros befecskendezős 0: kivitel 0 alap 5: 5 fokozatú váltómű S: Gyártási év kódja D: Gyártóüzem Douai 096321: sorozatszáma a gyártásban A motorszámok ugyanilyen felépítésűek, leírják a motorblokk típusát, működési elvét (dízel, Ottó), az üzemanyag‐égetés elvét (porlasztós, befecskendezős), utal a szám a hengerűrtarta‐ lomra. Tehát ha vásárláskor a motorszámmal, alvázszámmal manipulálnak, az a megfelelő márka‐szerviz segítségével könnyen kideríthető. Ha leellenőriztük az összes adatot, a motor‐ és alvázszámot összehasonlítottuk és minden rendben volt, ekkor következik a legnehezebb feladat, az okmányhamisítások felismerése. Természetesen a profi hamisítók “termékeit” szakértő is gondos vizsgálat alapján tudja kiér‐ tékelni, azonban a durva kaparások, törlések, más tintával történő beírást gondosabb szem‐ revételezéssel mi is kiszűrhetjük. Jó, ha tudja: ha az okmánypapírt ultraviola fényben vizsgáljuk meg, az nem lumineszkál, ha‐ nem sötét marad. Jellemző, hogy a hamis okmányok előállítói általában nem tudnak ok‐ mánypapírhoz jutni, ezért közönséges fehér papírra készítik az okmányokat. Az ilyen papír UV. fényben erősen világit. HOGYAN TARTSUNK MEG EGY AUTÓT? Annak ellenére, hogy a rendőrség évről‐évre eredményesebb a gépkocsilopások, feltörések, illetve bűnözői csoportok felderítésében, tovább nő ‐ méghozzá jelentősen ‐ gépkocsijaink veszélyeztetett‐ sége.


Európában a gépkocsilopások terén Anglia a listavezető, ahol minden 100.000 lakosra 1034 gépjár‐ műlopás és önkényes elvétel jut. Bűnügyi statisztika szerinti sorrendet vizsgálva Angliát Svédország, Franciaország és Németország követi a gépjárműlopások terén. Ebben a felsorolásban Magyarország a 18‐20. helyen áll, ami 100.000 lakosra vetítve 195 gépjármű‐ lopást és önkényes elvételt jelent. A gépkocsilopások közel 70%‐át Budapesten követik el, mivel itt található a legtöbb közterületen parkoló autó, s ez tipikusan közterületi bűncselekmény. Az lenne a legjobb, ha mindenkinek telne a legdrágább riasztók valamelyikére, az autó nem maradna őrizetlenül, és ha megszűnne a közterületi parkolás, mert akkor nehezebbé válna a tolvajok dolga. Ám ez csak ábránd, így maradnak a száraz és sokatmondó statisztikai adatok. Tavaly összesen 14 413 személygépkocsit loptak el az országban, melynek kevesebb, mint 15%‐át sikerült csak megtalálni. Megyénk területén közel állandó ezen jellegű bűncselekmények elkövetése, 1997‐ben összesen 122 db autót tulajdonítottak el, túlnyomórészt Győrben. Az autótolvajlás mostanára jól szervezett iparág, amelyben a “szakemberek” más‐más területre specializálódtak. Egyesek a lopott autókat külföldre csempészik, mások itthon helyezik azokat újból üzembe, és vannak, akik lopott autókba totálkáros autók adatait építik be. A legnagyobb veszélyben mindig a legdivatosabb gépjárművek vannak, mivel a piaci igények megha‐ tározzák a tolvajok működését. Arra nincs hivatalos adat, hogy az ellopott autók közül mennyi marad Magyarországon és mennyi kerül külföldre. Becslések szerint az autólopások kb. 30%‐a biztosítási csalás, 30‐35%‐át kicsempészik az országból, főként a volt Szovjetunió tagállamaiba, a volt Jugoszlávia területére, de már Ázsiában, vagy az arab országokban is találnak rájuk vevőt. 25‐30% a számlás forgalomba helyezés, amikor azt hamis vámpapírokkal legalizálják, és 10%‐ban az autó alkatrészként szolgál tovább. Az 1996‐os toplista érdekes képet mutat. Vezet a Lada, melyekből több mint kétezer darab esett a tolvajok prédájául. Második helyen áll a Volkswagen, bronzérmes a Mercedes. Ezeket követik sor‐ rendben az Opelek, BMW‐k, a Fordok, a Trabantok, a Fiatok és őket követik az Audik. A lista végén a Suzuki áll, melyekből több mint négyszázat tulajdonítottak el. MELYEK A VÉDELEM LEHETŐSÉGEI? Az köztudott, hogy a gépjárművek kifosztásának, ellopásának megakadályozására tökéletes módszer nincs. Sok ötletes szerkezet és berendezés létezik, melyek megnehezítik, meghosszabbítják a jármű‐ be való behatolást, visszariasztják a tolvajokat, vagy megteremtik a tettenérés lehetőségét. Elméleti‐ leg sokféle eljárás, eszköz és berendezés létezik. Egyfajta védelmi rendszer nem képes olyan fokú biztonságot nyújtani, amelye kizárólagosan támasz‐ kodhatunk. Először a mechanikai védelem feltételeit kell megteremtenünk, ugyanis az elektronikus autóőrző riasztóberendezések nem képesek meggátolni a feltörést, vagy a kifosztást, csak jelezni tudják a nem kívánatos tett elkövetését. A jól megválasztott mechanikai eszközök alkalmazása hatékony módszer lehet a megelőzésben, mivel minden olyan módszer jó, ami nehezíti a tolvajok munkáját, így nem lehet felesleges még a legegy‐


szerűbb kormánykerékre szerelt úgynevezett esernyőnyél sem. Az ilyen mechanikai zárakkal felsze‐ relt autó nyitásához, elindításához ugyanis eszközök kellenek, a tolvajok pedig nem szeretnek nagy csomagokkal járni. A korszerű mechanikai eszközök közé tartoznak a különféle kerékbilincsek, kormány‐, pedál‐ és sebváltózárak, melyek alkalmazásával nagyfokú biztonságot érhetünk el. A kiépített mechanikai biztosítás után szükséges a gépkocsi elektronikai védelmi rendszerét megva‐ lósítani. Természetesen a védelem fokának gátat szabnak a viszonylag magas költségek, de az lenne az optimális, ha minden tulajdonos a legújabb riasztót tudná autójába beszereltetni. A gyártó cégek és a tolvajok ugyanis állandó versenyben állnak. Az új rendszerek megjelenését köve‐ tően igyekeznek a bűnözői csoportok megfejteni a technikailag újnak számító autóriasztók működé‐ sét, amihez időre van szükség. A leginkább elterjedt rendszer ‐ gyártótól függetlenül ‐ mindig azonos kódsorozatot bocsát ki, ame‐ lyet a vevő érzékel, majd a kódsorozathoz tartozó parancsot teljesíti (kikapcsol, ajtót nyit, stb.). Ezt használták ki egyes bűnözői körök, és olyan elektronikus berendezést építenek ki, mely alkalmas az ilyen egységek kódsorozatot kibocsátó gépjármű‐ és lakásriasztók, valamint egyéb rádiófrekvenciás távszabályzóval működtethető eszközök illegális vezérlésre. Ezért fontos, hogy a legkorszerűbb autó‐ riasztó típus közül válasszunk (pld. ugrókódos riasztócsaládok). A legnehezebben az immobilizerrel felszerelt autók lophatók el. Az elektronikus indításgátló (immo‐ bilizer) a gépkocsi‐eltulajdonítás megakadályozásának egyik leghatékonyabb módszere. A gyárilag beszerelt, illetve utólag szakszerűen beépített készülékek gyakorlatilag nem hatástalaníthatók, mivel az ajtók bezárásakor automatikusan működésbe lépnek és “elrontanak”, pontosabban átmenetileg üzemen kívül helyeznek több, a motor folyamatos működése szempontjából nélkülözhetetlen alkat‐ részt, vagy részegységet (indítómotor, gyújtás, motorvezérlés és üzem‐anyagellátó rendszer stb.) A vagyonvédelem másik megelőző hatású eszközcsoportja a különböző figyelemfelhívó és azonosító jelzések alkalmazása. A tolvajbandák az ellopott autókat átfestik, az alváz‐ és motorszámot átütik, a gépkocsit más rendszámmal adják tovább. A lopási szándék megelőzésére szolgál a gépkocsi ablak‐ üvegeinek szélébe (mechanikai eljárással) begravírozott, kicsinyített méretű rendszám, mely bizonyí‐ tó erejű azonosító jelzésként szolgál. Az ilyen “tetovált” gépkocsit, melynek ablakaiba eltávolíthatat‐ lanul beírták a valódi rendszámot, könnyű azonosítani és nem érdemes hamis rendszámmal újból forgalomba hozni. Ehhez hasonló módszer az UVSM (Ultra Viola Safe Mark), mikor speciális, szabad szemmel láthatatlan festékkel írják fel a gépkocsi karosszériájára, belső kárpitra, műanyag tartozékokra, titkos helyekre az azonosítási jeleket (rendszám, motorszám), ami ultraviola fény hatására lesz látható. Ez a festékréteg eltávolíthatatlan és az esetleges szétbontást követően is azonosítást tesz lehetővé. Nem szabad elfelejteni, hogy ezek a lehetőségek a jármű eltulajdonítását akadályozhatják meg, illet‐ ve a megtalálásban segíthetnek, de az autókifosztás ellen nem védenek. Sokan nagy értéket tartanak az autójukban. Nem egy esetben a tulajdonos szinte “páncélszekrénynek” használja kocsiját. Pénzt, különböző értékes tárgyakat, táskát tárol benne, könnyű zsákmányként a betörőknek. Egy tárgy kilo‐ pására ablak betöréssel 5 másodperc is elég lehet, így a riasztó is hatástalan. Csak egy megoldás léte‐ zik: Látható helyen ne hagyjunk semmit a kocsiban!


Következésképpen megállapítható, ne sajnáljuk pénzünket biztonsági berendezésre. Ezek nem kerül‐ nek annyiba, mint amennyi kárt egy‐egy kocsi megrongálása okozhat, arról nem is beszélve, hogy esetleg soha nem látjuk viszont keserves munkával megszerzett gépkocsinkat. A fent leirt, tények reméljük, ráirányítják a figyelmet a tulajdonosok egyéni gondosságának fontosságára is. “Elkerült bajokból tevődik össze a boldogság.” /Benjamin Disraeli/

II. LAKÁSBIZTONSÁG ELŐÍTÉLETEK 1. “Hozzánk nem törhetnek be, mert tőlünk nincs mit elvinni.” Szinte mindenki lekicsinyli az értékeket, amelyek otthon vannak. S aligha tudja egy betörés előtt, hogy értékes‐e az neki.

2. “Biztosítva vagyok, és a káromat a biztosítók megtérítik.” Sok betöréskárosult alul van biztosítva, mint ahogy azt később tapasztalja. A biztosítók csak az anyagi károkat tudják megtéríteni, a személyes emlékek, tárgyak nem pótolhatók.

3. “A betörők mindig éjjel jönnek, s olyankor én mindig otthon vagyok.” A betörők inkább napközben jönnek, délelőtt 09.00 és délután 15.00 között, amikor általában senki sincs otthon. Iskolaidőben, munkaidőben, bevásárlás alatt, vagy a hétvégén. Azonban mindezek előtt megfigyeléssel, vagy csöngetéssel ellenőrzik a lakók jelenlétét.

A VÉDELEM HÁROM IRÁNYA A védelem három fő iránya ismeretes, egyik a mechanikai, másik az elektronikai eszközök alkalmazá‐ sa, valamint a személyvédelem. 1. MECHANIKAI VÉDELEM A mechanikai vagyonvédelem rendszere minden bejutási lehetőségre kiterjed (az építménybe, lakás‐ ba), és csak olyan erős, mit az általa alkotott lánc leggyengébb szeme. Milyen a lakásunk mechanikai szilárdsága?


Amikor vizsgáljuk a lakás különböző be‐ és kijárati pontjait, azt kell értékelnünk, hogy mi, mint tulaj‐ donosok, milyen nehézségek árán tudnánk oda bemenni olyan esetben, amikor beletörött a zárba a kulcs, vagy ehhez hasonló eset történt. Ha mi könnyen behatolunk a lakásba, azt egy idegen is meg‐ teheti. Ezért elsősorban a bejárati ajtót vizsgáljuk, mennyire áll ellen az esetleges támadásnak. Milyen az ajtószárny, az ajtótok és a fal kapcsolata. Különösen fontos ezt megtenni a házgyári lakások bejárati szerkezeteinél, amelyek sajnos a rossz technológiai kiképzés miatt nem megfelelőek. Az ajtótok az ajtószárnnyal együtt néha beesik egy erősebb lökés következtében. Az ajtózárnak nemcsak nehezen nyithatónak, kulcsmásolás ellen vé‐ dettnek, hanem kellően masszívnak is kell lennie. Hiába viszont a cselnek és ennek egyaránt ellenálló zár, ha a zárnyelv egy gyenge ajtótokba süllyed, vagy maga az ajtólap túl puha. Amennyiben mindez rendben van, az ajtó pontos záródására összpontosíthatjuk figyelmünket, mert a hívatlan látogató megfelelő helyre illesztett pajszerrel a puszta kéz erejének sokszorosával kifeszítheti nyílászárónkat. (Kb. fél centiméter hézag már fogásra alkalmas lehet.) mi az ablakokat illeti, itt sajnos csak a szépség rovására lehetünk óvatosak, hacsak nem tudjuk megfi‐ zetni a drága biztonsági üvegeket. A leggyengébb láncszemet keresve az sem mindegy, mennyire sűrűn beépített területen fekszik a lakás. Egy ritkán beépített, kevéssé forgalmas helyen a falbontás is kézenfekvő módszer lehet, nem is beszélve a födém áttörésével történő behatolás lehetőségéről. Vizsgáljuk meg részletesen, mit is tehetünk lakásunk védelmének fokozása érdekében. BEJÁRATI AJTÓK

Természetesen tudjuk, hogy biztonságunkért áldoznunk kell, de hogy mi és mennyi a legcélszerűbb, a legoptimálisabb, hogy meddig éri meg a ráfordítás, milyen eszközöket kíván és tud erre a célra szán‐ ni, azt mindenkinek magának kell eldöntenie. Tartsuk azonban szem előtt: Utólag esetleg minden korábbi megoldás olcsóbb lett volna! A bejárati ajtóknak számtalan támadási pontja van. Biztonságukkal összefüggésben a következő négy elemet kell megvizsgálni: ‐ ajtólap ‐ pánt ‐ ajtótok ‐ zárszerkezet AJTÓLAP MEGERŐSÍTÉSE

Kritikus pontja a nyílászáróknak az ajtólap. Elterjedtek a kétszárnyas és az úgynevezett üreges ajtók, amelyek kétoldalt kívül és belül furnérlemezzel vannak borítva. A két lap között lévő hullámlemeznek vagy salakgyapotnak mechanikai értéke nincs. A gyenge szilárdságú ajtók ‐ mint azt a lakásbetörések számos esete mutatja ‐ erősebb nyomással beszakíthatók, berúghatók, vagy percek alatt átvághatók. Az ajtólapot helyénvaló ezért tömör anyag‐ ból készíttetni, avagy belsejét 6‐8 mm vastag betonvasszálakból kialakított rácsszerkezettel ellátni. Jó megoldás, ha az ajtólap belső oldalára acéllemezt rögzítenek. AJTÓPÁNT MEGERŐSÍTÉSE


Fontos szempont a tok és az ajtószárny közötti kapcsolat, a pántok milyensége. Régebben a bejárati ajtólap, valamint a tok erős diópántokkal kapcsolódott egymáshoz. Ezt az utóbbi időben esztétikai okokra, beállítási nehézségekre való hivatkozással megszüntették, azóta befúrós pántokat alkalmaz‐ nak. Az így felszerelt ajtók ellenállása gyenge, gyakorlatilag könnyen kifeszíthetők. A pántokat jelentős nyomaték terheli, ezért a tokszerkezetben és az ajtólapon célszerű ezeket megerősíteni (pl. hegesz‐ téssel átmenő kapupántcsavarral). Javasolt ezenkívül a pántoldali rész ellenállóságának növelésére külön kiemelést gátló csapok felsze‐ relése. Ez úgy működik, hogy az ajtólap élére szerelt csak nyitáskor elhagyja a tokra szerelt zárólemezt, csukáskor pedig visszanyomul a fészekbe. Mindez merevíti az ajtó dió‐, illetve forgópánt felőli oldalát, és megakadályozza az ajtólap függőleges elmozdulását, kiemelését. AJTÓTOK MEGERŐSÍTÉSE

Az ajtólap erősebbé tételével még korántsem teremtettük meg a bejárati ajtónk teljes biztonságát. Az ajtólap és a falszerkezet közötti kapocs, az ajtókeret védelme éppen ezért lehet a legnehezebben megoldható és a legigényesebb feladat. Sorba véve a teendőket, először önmagát a keretszerkezetet kell merevvé, szilárdabbá alakítanunk. Ezt elérhetjük egy teljes körbefogó borítással, vagy úgy, hogy a keretelemeket is összetartva egybefogjuk a falazattal. Lényeges, hogy a szerelő kötőelemek megfele‐ lő szilárdsággal bírjanak, lehetőleg külső oldalról rejtettek, láthatatlanok legyenek. Ha ezt nem tudjuk szerkezeti kialakítás miatt megoldani, akkor is célszerű, hogy kívülről kiszerelhetet‐ len kapupánt csavarokat alkalmazzunk. Fontos a szerelés befejezése után egy fedő réteget képezni a szerelvények eltakarása érdekében. ZÁRSZERKEZETEK

Attól függően, hogy az ajtólapba süllyesztett, vagy annak belső felületére szerelt zárrendszerről van szó, megkülönböztethetünk bevéshető és rászegezős zárakat, de ezeket fő és kiegészítő zárként is említhetjük. A betörési kísérleteknek igazán jól ellenálló bejárat bevéső zárakkal csak akkor alakítható ki, ha vas‐ tag, tömör fából készült, vagy acélerősítésű biztonsági ajtót vásárolunk. igaz, hogy ez az átlagosnál többe kerül, de a biztonságunk érdekében megéri. Más esetekben ki kell békülnünk a vasrudazat látványával, vagy a pénztárcánkat megint csak erősen megterhelő védőburkolat készíttetésével. Nagyon fontos kérdés továbbá, hogy hány pontos a zárszerkezetünk. Ez vásárláskor elkerülhetetlen fogalom, ami azt jelenti, hogy bezárás után mennyi zárási ponton reteszelődik az ajtónk legalább 18 mm mélységben. A zárási irányok száma viszont ennél szigorúbb követelményt elégit ki. A négy irányba záródó szerke‐ zetnek kétoldalt, lent és fönt is kell rögzítenie, de négypontosról beszélhetünk akkor is, ha egy irány‐ ba mozog mind a négy retesz. Ekkor azonban lényeges a zsanér oldali védelemről is külön gondos‐ kodni. Mérvadó ebből a szempontból a biztosítók álláspontja. Egyéb feltételek mellett akkor beszélnek tel‐ jes körű mechanikai védelemről, ha legalább kétirányú, négypontos zárásról van szó, és a pontok között legalább 30 cm a távolság. Ezeket a főzárakat általában az ajtóval együtt kapjuk, vagy vásároljuk. Az ajtóba beszerelik, de ha nem, kialakítják a férőhelyet. Természetesen nem elhanyagolható, hogy a zárszerkezet mennyire biztonságos, de a lehetőségek ezen a téren az ajtóval együtt adottak. Ma már természetes, hogy a főzár működtetését általában valamilyen hengerzárbetéttel oldják meg, és célszerű olyan minőségűre cserélni, ami biztonsági elvárásainknak jobban megfelel.


A további biztonságnövelés érdekében szükséges megtennünk, hogy a főzár védelmét szolgáló biz‐ tonsági zárpajzsot szerelünk fel az ajtóra. Az ajtónk főzárja mellé mindenképpen szükséges legalább egy kiegészítő zárat is felszerelni, már csak a biztosító elvárásai érdekében is. Különösen terjedőben vannak az úgynevezett több ponton záródó heveder‐, vagy pántzárak. Ezeknek az eszközöknek abban van a jelentőségük, hogy az ajtólapot vízszintes irányba is megtámasztják. Ezek a zárak képesek megnövelni az ajtó zárási biztonságát, de csak akkor, ha az ajtót a falazathoz, vagy a falazathoz szilárdan szerelt zárólemezhez tudják rögzíteni. Az ajtólap szerkezeti kivitelének is kellő szilárdságúnak kell lennie ahhoz, hogy ne lehessen se a pánt alatt, se felette áttörni. Lakótelepi lakások esetében a hevederzár alkalmazása a legolcsóbb és az egyik legjobb megoldás, amit a biztonság növelése érdekében megtehetünk. Új zár vásárlása előtt gondoljuk át, hogy milyen az ajtónk, mi magunk, vagy szerelővel akarjuk‐ e fel‐ szereltetni. Ezek meghatározhatják azokat a szempontokat, amelyek alapján kiválasztjuk a zárat. Ha úgy döntünk, hogy saját magunk vágunk bele a szerelésbe, minden esetben célszerű és szükséges a szerelési útmutató, esetleg szerelősablon segédletet beszerezni, vagy azt a vásárlás helyszínén át‐ nézni. A legtöbb, korszerűen kiszerelt zárhoz ma már ilyen utasításokat, felszerelési sablonokat mel‐ lékelnek. Ezzel elkerülhetjük, hogy a későbbiek során akár hibás felszerelésből, akár helytelen beállítás miatt bármilyen problémánk, esetleg vitánk keletkezzen. Szerelés előtt gondoskodjunk megfelelő szerszá‐ mokról, hogy a munkánkat ne kelljen félbehagyni, és nyitott ajtóval újabb lehetőséget adni az idege‐ neknek, magunknak pedig további gondokat okozni. Érdemes azonban arra is figyelni, hogy milyen az a zárbetét, amit a zárhoz mellékelnek. ZÁRBETÉT TÍPUSOK

A leginkább használatos zárbetét típusok közül, talán a legismertebb a lamellás és a csapos zárbetét, valamint a hazai gyártmányú mágneses cilinder. A lamellás zárbetétek, mint az áruk is mutatja, a cilinderesekkel ellentétben a legolcsóbbak, és egyben csak a legszerényebb biztonsági követelmé‐ nyeket elégítik ki. Ezek igen egyszerű eszközökkel és gyorsan felnyithatók, így nem jelentenek komoly akadályt egyetlen behatolni szándékozó előtt sem. A nyitás leggyakoribb eszköze az ún. álkulcs, mivel a kulcsvariációk száma alacsony. Általánosan ismert az úgynevezett csapos zárbetét, amely a különböző méretű zárócsapokkal, ellen‐ csapokkal és az azokat tartó rugósorral biztosítja, hogy csak a hozzá illő kulccsal lehessen működtetni. Az utóbbi idők fejlesztései során növekedett a lehetséges változatok száma. Jelenleg már egy cilinde‐ ren belül akár három csapsorral rendelkező betéteket is forgalmaznak. Ezeket az ún. zárfésűvel vagy pixellel nem lehet nyitni. Természetes, hogy minél régebben ismert egy biztonságtechnikai szerkezet, annál nagyobb a valószínűsége, hogy esetleges gyengeségei is ismertté válnak, illetve a felnyitását szolgáló eszközök is rendre finomodnak, üzembiztosabbak lesznek. Álkulccsal történő illetéktelen behatolásnak igen jól ellenálló, a hazai gyártású mágneses zárbetét, mely kulcsának másolása szinte lehetetlen, de legalábbis sok ráfordítást igényel. Bár említettük már, hogy a betörések túlnyomó százaléka, vandál, erőszakos eszközökkel, módsze‐ rekkel, a nyílászárók megbontásával történik, mégis kitérnénk néhány fontos kritériumra, amely a cilinderbetétek meghatározó jellemzője lehet. TÖRÉSELLENÁLLÁS

A drasztikus zárfeltörés igen elterjedt, immáron csaknem klasszikusnak nevezhető. Lényege, hogy kialakításuk gyenge pontiját ismerve (a ház felfogó keresztmetszetének elvékonyítása), ha hozzáfér‐ hető a zárbetét, erősebb fogóval vagy egyszerűen egy erőteljes kalapácsütéssel a kiálló fele letörhe‐ tő. A megmaradó belső félzárbetét az ajtó belseje felé belökhető, és a nyitva marad zárnyíláson ke‐


resztül az ajtó kinyitható. Ez a nyitási módszer az ún. hengerzártörés és kb. 30 másodperc alatt az elkövető lakásunkba juthat. Ez a nyitási lehetőség a kialakítás sajátosságától és a helytelen szerelés‐ ből is adódhat. A módszer alkalmazását a külső oldalról is lecsavarozható egyszerű zárpajzsok, vagy leszerelés nélkü‐ le túlságosan hosszú kilógó zárbetétek elősegíthetik. Ehhez már 4 mm túlnyúlás is elegendő. Alkalmazzunk inkább olyan biztonsági, belső oldalról szerelhető zárpajzsokat, amelyeknek a vastag‐ sági méretük teljesen takarja a zárbetétet. ZÁRFÚRÁS ELLENI VÉDELEM

A zárbetétek illetéktelen (különféle eszközök használatával történő) felnyitásának egyik lehetséges módja, hogy a zárást biztosító csapsorokat, vagy a csapokat tartó rugósorokat a zárbetét homlok oldala felől megfúrják. Ezáltal megszűnik a zárt állapot és akár a megmaradt, vagy az eltávolított elforgó hengerelemmel, illetve idegen szerszámmal a zár nyithatóvá válik. Ma már a legtöbb gyártó készít olyan szárbetéteket, amelyek szerkezeti kialakításuknál vagy anya‐ guknál fogva ellenállnak a zárfelfúrási kísérleteknek. A leghasználatosabb megoldás az, hogy a zártest és a zárhenger is tartalmaz olyan kemény betételemeket, amelyek ellenállnak a hagyományos fúró‐ szerszámoknak, vagy azokat kitérítik a fúrásirányból, esetleg fúrótörést okoznak. Készülnek olyan zárbetétek is, amelyek anyaga a fúró hatására szinte elkenődik, ily módon lehetetlenné téve a fúrha‐ tóságot. A különleges kivitelű zárbetétek természetszerűen egy drágább árkategóriába tartoznak, ám az ilyen erőszakos módszerekkel szembeni ellenállásuk miatt előnyük vitathatatlan. Ugyanakkor az előző behatolási módszer ellen alkalmazható biztonsági védőpajzsok is többnyire tar‐ talmaznak, vagy tartalmazhatnak felfúrás ellen beépített védelmet. Ezek a pajzsok is védenek a felfú‐ rás ellen, esetleg mindkettő alkalmazása dupla védelmet nyújt. SAVAZÁSSAL SZEMBENI VÉDELEM

A köztudatban elterjedt, hogy a zárbetétek illetéktelen nyitásának egyik módszere a savazás. Valóban elképzelhető, hogy egyes elemek anyaguktól függően különbözőképpen reagálnak a kellő ideig tartó savterhelésnek. Ez a módszer legfeljebb a zárbetétek elrontását eredményezheti, de nem jellemző, hogy így nyitnak ki ajtókat. A MABISZ által minősített zárbetétek minősége kizárja a savazást. Tervezési kitétel ugyanis, hogy a zárást biztosító elemeknek ilyen esetben is zárt állapotot kell tartaniuk. ÁLKULCSOS NYITÁSSAL SZEMBENI VÉDELEM

A zárbetéteket szokás jellemezni aszerint is, hogy mennyi egymástól eltérő zárlati variációt lehet ki‐ alakítani, azaz hány olyan különböző zár készthető, amelyekből egyik kulcsa sem nyitja a másik zárat. Ez is egy jellemző érve lehet a választandó zárbetétnek, hiszen minél nagyobb ez a szám, annál ke‐ vésbé fordulhat elő, hogy akárcsak véletlenül is egy idegen kulcs nyissa a mi zárunkat. A gyártók szerkezeteik kialakítása során kidolgozzák azokat az eszközöket is, amelyekkel szükség ese‐ tén ezeket fel lehet nyitni. Idővel, ha nem is tömegszerűen, de az igazán felkészült hozzáértők rendel‐ keznek ilyen eszközökkel. Az illetéktelen nyitáshoz a módszerek és eszközök tárháza egyre bővül. Manapság már egyik‐másik szabadpiacon különösebb keresés nélkül, sajnos már nálunk is hozzá lehet jutni ilyen eszközökhöz.


Gyakran felmerülő kérdés zárbetét vásárlásakor, hogy mi a teendő, ha a zárunkhoz tartozó kulcsunk esetleg elvész, vagy nem találjuk. KI, HOGYAN TUD SEGÍTENI? Erre a kérdésre nem túl egyszerű általánosan megfelelő választ adni. Egyes zárbetétek felnyitásához a gyártóknál rendelkezésre állnak erre a célra kifejlesztett eszközök, melyet titokként kezelnek, éppen az illetéktelen hozzáférés elkerülése érdekében. Amennyiben ilyen hengerzárral rendelkezünk, célszerű minden esetben egy kulcspéldányt olyan he‐ lyen elhelyezni, ahol azt biztonságban tudjuk, és szükség esetén rendelkezése állhat. Gyakran előforduló probléma, hogy zárbetétünk ‐ amelyik megbízhatóan működik ‐ egyik napról a másikra nem akar elforogni, akadozik, nehezen tudjuk a kulcsot beletenni, illetve kihúzni belőle, és úgy érezzük, hogy cserbenhagyott, amire eddig a biztonságunkat bíztuk, most tönkrement. Nem zárható ki, hogy egy ilyen mechanikai szerkezet is tönkremegy, azonban megelőzhetjük a bajt rendszeres karbantartással, tisztítással. Ne feledjük, a zárbetét egy igen sok, együtt mozgó alkatrész‐ ből összeállított szerkezet, amelyik igényli a megfelelő ápolást. Azért említjük a gondozást, mert sok‐ szor csak azt látjuk és gondoljuk, hogy mozgó alkatrészek vannak benne, tehát olajozással, zsírozással segíthetjük működését. Alapos tévedés! Pillanatnyilag tényleg segíthet, de az idő múlásával a besűrűsödő olaj is összegyűjt apró por‐, homokszemcséket, és ez lelassíthatja a zárbetét működését. Célszerű csak a zár lemezszer‐ kezetét zsírral, olajjal kezelni, míg a zárbetétet petróleumos átöblítéssel, kimosással tisztítani, vagy speciális, erre a célra gyártott sprayt használni. Ha a karbantartást félévente‐évente megtesszük, zárunk, zárbetétünk üzembiztos, tartós működéssel fogja ezt meghálálni. Manapság mindennél, így a biztonságtechnikai elemeknél is igaz, hogy a minőséget meg kell fizetni. TUDATOSAN VÉDEKEZIK‐E ÖN A BETÖRÉS ELLEN? Ön szerint elég biztonságos‐e lakása, gépjárműve? Tegye próbára magát tesztünk segítségével, és ha úgy érzi, valami hiányzik a megnyugtató védettségéhez, azt lehetőleg pótolja! Ha megfogadja taná‐ csainkat, nagyon sok kellemetlenségtől, anyagi veszteségtől óvhatja meg magát és környezetét. Min‐ den kérdésre több válaszlehetősége van. Válassza ki az Önre legjobban illő megállapítást, majd adja össze pontjait, és azután nézze meg az értékelést. Az otthona, személyei tárgyai és gépjárműve: 1./ Lakásának bejárati ajtaján található ajtózár... a. egy hagyományos ajtózár van rajta, mert ide úgyse tör be senki. b. külső ajtókon van biztonsági zár. c. bejárati ajtón korszerű biztonsági zár van, és mellette kiegészítő zár, illetve hevederzárat sze‐ reltettem fel. 2./ Ha otthon tartózkodik...


a. vagy belülről is kulcsra zárom az ajtót, mert csak úgy biztonságos, ha legalább a biztonsági láncot beakasztottam. b. nem mindig szoktam behúzni magam után az ajtót, különösen nyáron, nagy melegben, mert így jobban szellőzik a lakás. c. csak becsapom magam mögött az ajtót, esetleg ráfordítom a kulcsot, de biztonsági lánc nincs felszerelve. 3./ Ha elmegy otthonról... a. mindig bezárom az ajtót, de az ablakot jó időben nyitva hagyom. b. ha csak rövid időre megyek el otthonról, nem szoktam kulccsal zárni az ajtót, mivel kívülről nem kilincs, hanem gomb van, úgyhogy idegen nem tud bejönni. c. ha a lakásban nem marad senki, minden esetben az összes zárral zárom a bejárati ajtót, és az ablakot se hagyom nyitva. 4./ Ha idegenek csengetnek be, és valakit keresnek, vásárlást ajánlanak, telefonálni akarnak... a. beengedem őket a lakásba, mert bízom az emberekben, ebből baj még úgysem történt ve‐ lem. b. nem engedek be idegent a lakásba. c. csak akkor engedek be valakit, ha nem egyedül vagyok a lakásban, és kinézete alapján meg‐ bízhatónak tűnik az illető. 5./ Ha nem biztos abban, hogy megfelelő az otthonának védelme, kérne‐e tanácsot a rendőrségtől, vagy más biztonsági szakembertől? a. itt a környéken betörés még úgysem történt, miért pont az én lakásom lenne veszélyeztetve. b. majd ha egy‐két helyre betörnek a környéken, akkor elgondolkodom, hogy kell‐e a biztonsá‐ gom érdekében valamit tennem. c. természetesen informálódnék, és megpróbálnék az anyagi lehetőségeimhez legoptimálisabb megoldást keresni. 6./ Lakásának, garázsának kulcsait biztos helyen tartja? a. igyekszem vigyázni rá, mindig magamnál tartom a kabátom külső zsebében. b. olyan helyen tartom a kulcsokat, hogy a levélbedobó nyíláson keresztül se tudják kipiszkálni, a biztosnak hitt lábtörlő alá se szoktam elrejteni, és ha elhagyom a kulcsaimat, minden eset‐ ben lecserélem a zárakat c. természetesen vigyázok rá, mindig van tartalék kulcsom, de rá is írom a kulcstartóra a lakás‐ címet, hogy ha véletlenül elhagyom, vissza tudják hozni. 7./ Alkalmazná‐e azokat az egyszerű biztonsági eszközöket, melyek nem kerülnek sokba, és mégis fontos szerepük van a védelem kialakításában? (180 fokos kémlelőnyílás, ajtókiemelés gátló, biz‐ tonsági lánc) a. persze, elfér az ajtón. b. ilyen dolgok nem kellenek, úgysem véd meg a betörés ellen. c. felszeretetném őket, mert így ha kinézek, látom, hogy kik vannak az ajtó előtt, nem bújik‐e el valaki az ajtó mellett, és az ajtót se lehet leemelni a zsanérokról. Ha kinyitom valakinek az aj‐ tót, a láncot be tudom akasztani, és még így sem lehet egyből a lakásba bejönni.


8./ Van‐e kutyája a kertben, mely jelzi, ha idegen közeledik, illetve szereltetett‐e fel a lakásába vagyonvédelmi riasztó rendszert? a. kutya van a háznál, ezért más nem kell, mert úgyis olyan hamis, hogy attól senki nem tud be‐ jönni. b. kutyám nincs, és riasztórendszer sincs felszerelve, mert ezekkel csak gond van, illetve drága. c. van felszerelve vagyonvédelmi riasztórendszer, mert egy esetleges betörés során jóval na‐ gyobb veszteség érhet (pótolhatatlan családi ékszerek, értékek stb.), mint amekkora beruhá‐ zást jelent a védelmi rendszer kiépítése. 1) Ha gépkocsijából kiszáll... a. soha nem hagyok értékeket látható helyen, nehogy feltörjék a gépkocsit. b. amikor csak rövid időre szállok ki az autóból, benne szoktam hagyni a táskámat, mert ilyen rövid idő alatt úgysem lopja el senki. c. bekapcsolom a riasztót, ezért ha valami baj van, úgyis megszólal. 2) Ha gyalogosan közlekedik, pénztárcáját... a. általában a farzsebemben, vagy a kabátom külső zsebében tartom, hogyha fizetni kell, köny‐ nyen elő tudjam venni. b. mindig figyelek arra, hogy pénzem lehetőleg kabátom belső zsebében, zárt helyen, vagy tás‐ kában szorosan a testhez szorítva legyen. c. nem szoktam különösebben figyelni az ilyen dolgokra, ezért már elő is fordult velem, hogy el‐ lopták a pénztárcámat. 3) Ha hosszabb időre elmegy otthonról.... a. ugyanúgy bezárom az ajtót, mint máskor. b. becsukom az ajtót, de szólok a szomszédoknak, és megkérem őket, hogy figyeljenek a lakás‐ ra, amíg nem vagyok otthon. c. gondosan bezárom a lakást, a nyílászárókat, majd megkérem a szomszédot, vagy a baráto‐ mat, hogy minden nap vegye ki a postámat, ne tűnjön fel senkinek, hogy üres a lakás. Idő‐ kapcsolóval ellátott lámpát használok, mely éjszaka világit. 4) Gépkocsiját hogyan védi a tolvajoktól? a. a kormányzárat mindig használom, de más mechanikai, vagy elektronikai védelem nincs a ko‐ csiba építve. b. kormány vagy mechanikus sebváltózárat vettem, amit mindig használok. c. indításgátló, illetve elektronikus riasztó van beépítve a kocsiba, és mellette mechanikai esz‐ közöket is alkalmazok. 5) Milyen lakásriasztó rendszert tart a legbiztonságosabbnak, legalkalmasabbnak? a. amelyiket a legtöbben használnak. b. mindig a legújabb típust. c. a szabotázsvédett, rendőrség és MABISZ által minősített riasztórendszert, amely betörés ese‐ tén közvetlenül a rendőrségi ügyeleten jelez.


6) Ha ismeretlen lakónak vélt személyt lát csomagokkal ‐ TV, bútorok, képek ‐ közlekedni a lép‐ csőházban... a. biztos új lakó költözködik a házba, nem szoktam megfigyelni, ki, mit csinál. b. megjegyzem a személyleírásukat, felírom a szállító gépjármű rendszámát, és ha gyanúsan vi‐ selkednek, azonnal értesítem a rendőrséget. 7) Esetleges betörés esetén vagyontárgyairól, értékeiről tudna‐e részletes felsorolást adni? a. biztosan fel tudnám sorolni, milyen értéktárgyak tűntek el. b. az értékeimről házi leltárt készítettem, a típus illetve szériaszámok feltüntetésével, és a fon‐ tosabb dolgokról fényképem is van. Most adja össze pontjait! Összes pont: ÉRTÉKELÉS: 0‐12 pont: Nagyon könnyű azt gondolni, hogy “ez velem nem történhet meg”, de a lopások, betörések statisztikai adatai folyamatos emelkedést mutatnak, és ez valószínűleg továbbra is így lesz, ha Ön nem tesz megfelelő lépéseket a megelőzés érdekében. Azt tanácsoljuk, hogy kérjen tanácsot a rendőrségtől, vagy biztonsági szakemberektől, és alkalmazza azokat a mód‐ szereket, lehetőségeket, melyeket a kiadványban részletezve megtalál. 13‐21 pont: Ön nyilvánvalóan gondolt már arra, hogy biztonságosabb legyen otthona, gép‐ járműve, de van még hely, ahol fejleszteni lehet. Alkalmazza gyakorlatban, a Módszertani Fü‐ zetben leirt javaslatainkat akkor is, amikor elhagyja otthonát, gépkocsiját, vagy idegeneknek válaszol az ajtónál. 22‐30 pont: Gratulálunk! Ön a bűnözők legnagyobb ellensége. Nyilvánvalóan tudatosan fi‐ gyelmet fordít arra, hogy értékei biztonságba legyenek. A pontszáma azt jelzi, hogy fizikai biz‐ tonsága, védelmi rendszere megüti a mércét, és megtesz mindent, amit józanésszel megtehet a bűncselekmények megakadályozására. Legyen körültekintő, éber, és ne váljon indokolatla‐ nul derülátóvá. CSALÁDI ÉS HÉTVÉGI HÁZAK VÉDELME A családi és hétvégi házak között vagyonvédelmi szempontból az a különbség, hogy amíg az előbbi állandóan lakott, addig az utóbbi csak időszakosan. A vagyonvédelmet ennek megfelelően kell meg‐ szervezni. A kétfajta épület védelmi jellegében található közös elem. Mindkét esetben a tervezés fontos szempontja a bejárati ajtó, a nyílászárók elhelyezkedése. Ajánlatos ezeket úgy megtervezni, hogy feltűnő legyen a szomszéd, vagy a járókelők számára, ha idegen vagy bárki, szokatlan módon megközelíti a házat. A nyílászárók esetleges roncsolódása messziről látható legyen. A szilárd kerítés, bár a behatolást nem akadályozza meg, nehézséget okoz a betörőnek, ha olyan zsákmányt visz, amelyet nem dobhat át a kerítésen. Lassítja a távozást, menekülés esetén növeli a tettenérés veszélyét.


CSALÁDI HÁZAK VÉDELME A családi házas övezetek veszélyeztetettebbek, mint a bérházak. A bérházak közül is a körfolyosós épületek biztonságosabbak a lakók szempontjából, mert valószínűbb, hogy valahonnan kíváncsi te‐ kintetek követik az idegent. A behatolás “nagymesterei” számára ugyan valószínűleg nem létezik abszolút akadály, de a felméré‐ sek során kiderült, hogy a többség megnevezett néhány olyan berendezést, amelyik okozott már gondot számára. A mechanikus eszközök közül többen említették az erős svájci, angol, kétpántos osztrák, illetve a korszerű kódos zárakat. A másik póluson jelképes ellenállásúnak tartják az egyszerű címerrel eltakart hagyományos zárakat. A megkérdezett elkövetők egy része a fizikai védelmet szolgáló eszközökről is azt állította, hogy azok korszerűsége jelentősen összefügg ellenálló képességükkel, de az elektronikus jelzőberendezésekről még általánosabban ugyanez a vélemény mondható el. Akad egy‐két válaszoló, aki már azt a helyszínt is elkerüli, ahol “kis fehér dobozt lát” sárga fénnyel, de a kicsit felkészültebbek már nagyjából tudják, hogy melyik régebbi típusú érzékelőket lehet mágnessel semlegesíteni, és melyik központ az, amelyik önálló akkumulátoros, így átvágás esetén is vészjelzést ad (szabotázs védett). Az ablakok támadása családi házakban különösen gyakori. Bármely típusú ablakon ‐ legyen az nyiló‐, bukó‐, forgó‐, toló‐, vagy zsalus ‐ nagyon könnyű kinyitni az eredetileg rászerelt zárat, ha nem gon‐ doskodunk mechanikai zárszerkezet felszereléséről. Nem lehet biztonságban aludni nyitott ablak mellett sem a földszinten, sem az emeleten, ahol akár erkélyről, létráról, fáról, vagy bármilyen más módon elérhető az ablak. Mindenféleképpen gondos‐ kodnunk kell a megfelelő védelemről. Ez lehet elektronikus védelem, valamint mechanikai védelem. Rácsot kell szerelni az ablakra. A rács általában a bezártság érzését kelti, ezért sokan idegenkednek e megoldástól, csakhogy a rács lehet a környezetbe illő, díszes kialakítású is, vagy ollós rács, amely el‐ húzható. A rácsozatok kialakításakor ügyelnünk kell arra, hogy legalább egy ablakrács, vészkijárat céljából ‐ csak belülről ‐ biztonsági zárral legyen felszerelve. Minden rudat és rácsozatot belső oldalról kell rög‐ zíteni, ahol sokkal nehezebb hozzáférni, vagy kiszerelni azokat. Új ház építésekor legjobb a rácsokat legalább 15 cm mélyen és 20 cm‐enként, falazókörmökkel a falba rögzíteni. Helytelen azokat a fakeretre felfogatni facsavarral. Mit sem ér a vastag rács, ha nincs jól rögzítve. Különösen az alagsori és a pinceablakokat kell ráccsal védeni. Költséges, de hathatós védelem, ha a földszinti ablakokat áthatolásgátló üvegből készítjük. Megoldást nyújthat még, ha ultraerős betörés‐ védelmi és biztonsági ablakfóliákat alkalmazunk. Ezen ablakfóliák magukba foglalnak egy egyedülálló poliészter, mikro‐vékony rétegből álló szerkezetet, amely szaktó és áttörésgátló “pajzsot” képez az ablakok, illetve az ajtók üvegfelületein, segítve ezzel a betörők és a vandálok elleni védekezést. Az erkélyeket, balkonokat megközelítve, könnyen juthatunk a lakásba az üveg betörése után. Bizton‐ ságos megoldás az erkélyre szerelt rács. Itt csak a rácsszerkezet gondos megnevezésére és felszerelé‐ sére szeretnénk felhívni a figyelmet. A padlásablakon zajtalanul, a cserép felszedése nélkül is bejuthat a betörő a ház tetőterébe. Meg‐ könnyíti a dolgát a közelben hagyott létra. Ha a létrát gondosan elzárjuk az esőcsatornán is felmász‐ hat az elkövető, de ezt a kockázatot már ritkábban vállalják. Az üres családi házba bejutott betörő, már szabadon dolgozhat, hacsak nem működik az épületben jelzőrendszer, amely megfelelő helyen riaszt.


HÉTVÉGI HÁZAK VÉDELME A hétvégi házak, nyaralók ‐ a lakott területtől való távolság miatt ‐ teljesen kiszolgáltatottak a bűnö‐ zők kénye‐kedvének. Egyetlen biztos védekezés van az anyagi kár elkerülésére, ha legalább a téli idő‐ szakban semmiféle értékes holmit nem hagyunk a házban. Ha vannak a környéknek állandó lakói, az is csak akkor nyújt biztonságot, ha állandó rendszeres járőr‐ szolgálatot szerveznek. Ez önkéntes alapon ritkán sikerül, a fizetet őrszolgálat pedig igen költséges. A nyílászárók megerősítésével sem érjük el a kívánt hatást, hiszen az elkövető zavartalanul feszeget‐ heti akár fényes nappal is, reggeltől estig. Végül egy hagyományos őrző‐védő riasztóról kell még szót ejtenünk, amit a megkérdezett betörők többsége még ma is komoly akadályként emleget: A KUTYA

A házőrző kutya feladata civilizált vidéken nem az, hogy elfogja, vagy megharapja a behatoló embert, hanem az, hogy jelezzen. A kutya minden látogatót jelez, de másképpen ugat az idegenre, máskép‐ pen a családra, és a barátra. Fontos, hogy olyan fajta kutyát válasszunk, amely házőrzésre alkalmas. ELEKTRONIKAI VÉDELEM Az elektronikai védelem a mechanikai mellett a másik legfontosabb elem. Előnye, hogy az illetéktelen behatolás tényét hang‐ és fényeffektussal jelzi, fejlettebb rendszereknél pedig a rendőrségi ügyeletet értesíti és ezáltal megszakítja a bűncselekmény végrehajtását. Tudnunk kell, hogy az elektronikus védelmi rendszerek kiegészítik a védekezés hatásfokát, de nem helyettesítik a mechanikai eszközöket és az élő erős őrzést. A megszólaló riasztóberendezés az esetek túlnyomó részében elriasztja a betörőt. A behatoló ennek ellenére eredménnyel járhat, ha nem számít beavatkozásra, vagy mert bízik a gyorsaságában. MIKOR HATÁSOS A RIASZTÓRENDSZER? Ahhoz, hogy a riasztórendszerek hatásosak legyenek, a gyenge pontok szisztematikus elemzése szük‐ séges. Sikeres tervezéssel és telepítéssel csak akkor lehet számolni, ha a védett objektum adottságai‐ nak figyelembevételével a készülékek kiválasztását és telepítését hatósági bizonyítvánnyal és vizsgá‐ val rendelkező szakember végzi. A RIASZTÓK feladata a behatoló érzékelése. A biztosított objektumokat riasztóberendezések érzéke‐ lői őrzik, melyek a területre történő behatoláskor generált jelet továbbítanak a riasztóközpontba. Fontosabb érzékelők: akusztikus üvegtörés‐, üvegtörés‐ és testhangérzékelők, passzív infraérzékelők, fénysorompók, támadásjelzők, nyomógombok, mágneses‐ reed‐ és reteszes kapcsolóérintkezők, fal‐ bontás‐érzékelők, fémhangérzékelők, radardoplerek, stb. Az aktív infravörös jelzők adóval és vevővel működnek. A passzív infravörös jelzők az emberi test természetes hőkisugárzására reagálnak. Az ultrahangos jelzők az emberi halláshatár fölé eső hanghul‐ lámokat használják. A kombinált passzív infravörös‐mikrohullámú mozgásérzékelők csak abban az esetben váltanak ki riasztást, ha mindkét fizikailag alapvetően különböző rendszerek a mozgás hatá‐ sára működésbe lépnek. Ezek a jelzők a hamis riasztások szempontjából biztonságosak. Az üvegtörés


érzékelők a törés előtti feszítési vagy infrahangot is képes érzékelni és ekkor az elkövető még nem hatolt be az épületbe. A RIASZTÓKÖZPONT az érzékelők által továbbított valamennyi jelzést értékeli. A riasztást kívánó esetben gyorsan és megbízhatóan kerül sor az elektronikusan vezérelt riasztás kiváltására. Leghatásosabb módszer az ún. “csendes riasztás”, amikor a vészjelzés a helyszínen késleltetve érzé‐ kelhető, de a behatolás pillanatában vészjelzést ad a rendőrségi ügyeletre és rendőri intézkedés tör‐ ténik. Megyénk valamennyi rendőrkapitányságán üzemel ilyen jellegű fogadóközpont és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legnagyobb biztonság az ilyen rendszerek alkalmazásával érhető el. A Rendőrség részéről ajánljuk a nagyon körültekintő előkészítő munkát a behatolásjelző rendszerek telepítése előtt, referenciamunkák igénylését, lehetőleg közvetlen rendőrségi riasztás kialakítását, ebben kérjék a Rendőrség Bűnmegelőzési Szolgálatának segítségét. Bár sok mindent tehetünk annak érdekében, hogy megnöveljük önmagunk, otthonunk, irodánk vé‐ delmét, mégis legfontosabb, hogy mindennapos tevékenységünk során figyelemmel legyünk bizton‐ ságunkra. Ehhez szolgáljon néhány megszívlelendő jó tanács. “Az okos tanács nem gomba, hogy ott is teremjen, ahol nem vetették” /Jókai Mór/ TANÁCSOK OTTHONUNK VÉDELME ÉRDEKÉBEN AJTÓK

‐ Ellenőrizze le ajtaját és az ajtótokot, hogy javításra, kicserélésre szorulnak‐e? ‐ A bejárati ajtónak fémből, vagy tömör 45 mm vastag fából kell készülniük! ‐ Az ajtó közelében lévő ablakokat, vagy vékony panel‐kiegészítéseket ütésálló üveggel, illetve más szilárd anyaggal vagy kicsavarhatatlan csavarokkal kell megerősíteni! ‐ Az ajtókat nehéz csapozott vasalattal kell felfüggeszetni! Új ajtó beszerelésekor használjon minősí‐ tett ajtót! ZÁRAK

‐ Használjon erős reteszzárat vagy kapcsolózárat! ‐ Szereljen fel magas biztonsági fokú, fúrásvédett zárbetétet és védje azt törés ellen külső biztonsági pajzzsal! ‐ Csak ismert és leellenőrzött lakatos munkáját vegye igénybe! ‐ Gondoskodjon arról, hogy ha ajtaján nincs több irányba reteszelőzár, legalább két zár legyen felsze‐ relve, amely négy ponton záródik! ‐ A kiegészítő zárat az elsődleges zárnál lehetőleg 30‐45 cm‐rel magasabbra szerelje, kivéve a heve‐ derzárat, amelyet a főzár alatt 8‐10 cm‐re célszerű elhelyezni! ‐ A kiegészítő zár kiválasztásánál és szerelésénél vegye figyelembe a lakásban lakó gyermekeket is, hogy a zárat ők is könnyen tudják kezelni!


ABLAKOK

‐ Az ablakokra szerelhető biztonsági szerkezetek az ablak kivitelétől és helyzetétől függnek. Egy lakó‐ épület minden ablakát biztosítani kell, amelyek létrával közeli fákról, garázstetőkről, szomszédos lakások ablakaiból vagy tetőről leereszkedve elérhető. Ez utóbbi támadásnak legtöbbször a többeme‐ letes lakóépületek legfelső emeleti lakásai vannak kitéve. MÁS INTÉZKEDÉSEK

‐ Használjon széles látókörű optikai kitekintőt! ‐ Használjon időkapcsolót a lakás belső megvilágítására, ha hosszabb időre elhagyja! (Ez azt a látsza‐ tot kelti, hogy a lakásban tartózkodnak.) ‐ Este világítsa meg a bejárati ajtót és a nyílászárók előtti teret mozgásérzékelős lámpával! ‐ A világítótesteket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne legyenek könnyen elérhetők! ‐ A névtáblákra ‐ amennyiben nem szükséges ‐ ne használjon címeket (pl.: Dr.). ‐ Lakásában tárolt értékeket tárolja széfben vagy lemezkazettában! ‐ Távolítson el minden olyan tárgyat, ágat stb., ami meggátolná a ház környékének minél jobb átte‐ kinthetőségét! ‐ Értékeikről készítsen házileltárt mellyel szeretnénk Önöket segítséget nyújtani. TISZTELT HÁZILELTÁR TULAJDONOS! Az mindenki előtt ismert tény, hogy a legszigorúbb óvintézkedések ellenére sem lehet 100%‐os biz‐ tonsággal szavatolni a lopás és a betörés elleni védelmet. Tudja‐e, hogy: Megyénkben az elmúlt évben 2500 betöréses lopást követtek el. Naponta átlagosan 2 lakásbetörés történt. A lakásokban egyre több értéket műszaki háztartási tárgyakat, ékszereket, értékes ruhaneműket és okmányokat tartanak. Egy esetleges költözés vagy a rovatok kitöltését követően venni csak észre, hogy milyen vagyontárgyak vannak birtokában, amelyeknek védelméről gondoskodnia kell. ÍGY HASZNÁLJA HÁZILELTÁRÁT: A kitöltésnél soha ne tüntesse fel nevét és címét ! Törekedjék a maximális pontosságra a tárgyak jellemzőinek leírásakor ! A kitöltött HÁZILELTÁRÁT ne tartsa olyan helyen, ahol illetéktelen hozzáférhet ! Soha ne “dicsekedjék”, ne mutogassa a kitöltött leltárt senkinek ! Reméljük, HÁZILELTÁRUNK jól szolgálja biztonságát, növeli biztonságérzetét és az esetleges bajban is segít Önnek ! I. Szórakoztató elektronika, hírközlés (telefon, fax, számítógép, kommunikációs eszközök, erősítő, stb.)


II. Háztartási gépek, szerszámok (mosógép, fúrógép, önvédelmi‐ és vadászfegyver, stb...) III. Ékszerek, nemesfém‐ és műtárgyak (órák, értékes étkészletek, festmények, porcelánok, stb...) IV. Értékes ruhaneműk, szőnyegek (bundák, felöltők, perzsák, stb...) V. Okmányok felsorolása (személyes iratok, hitelkártya, csekkfüzet, betétkönyv, értékpapír) III. ÓVAKODJUNK A ZSEBESEKTŐL! A zsebesek jellegzetes alakjai a bűnözői körnek. Amikor hagyományos zsebtolvajokról beszélünk, akkor majdnem minden embernek a tolvajvilág“úriemberei” jutnak eszébe. Nem véletlenül, hiszen az igazi zsebtolvaj sohasem alkalmaz semmiféle erőszakot a kiszemelt dolog ellopása érdekében. Az elnevezés valójában kétfajta elkövetőt takar. Az egyik a valódi zsebes, aki kifinomult ujjaival dolgo‐ zik, míg a másik a zsebmetsző, aki különböző metsző‐, vágóeszközt vesz igénybe. A valódi zsebtolvaj hosszú idők kitartó munkájával fejleszti kézügyességét arra a szintre, hogy észre‐ vétlenül bele tudjon nyúlni a táskák, illetve a kabátok zsebeibe, és onnan az értékeket eltulajdonítsa. Nemcsak kézügyességüket fejlesztik, hanem néhány elkövető mesterségesen nyújtja ujjait. Találkoz‐ tunk olyan elkövetővel is, akinek középső ujja 14 cm hosszú, kétszer hosszabb, mint normális eset‐ ben. A profi zsebtolvaj egyedül dolgozik, de a többségük bűnszövetségben és általában már kialakult mód‐ szerek szerint tevékenykedik. A nagy tömegben, tömegközlekedési eszközre történő fel‐, illetve leszálláskor lökdösődni, tülekedni kezdenek és a szoros érintkezést kihasználva próbálják elemelni a pénztárcákat, értékeket. ‐ Mások kézben álcázott tárgyat tartva (pl. hatalmas reklámszatyorral, újságokkal) kutatnak értékeink után. Ezzel akarja a tolvaj a táskát, vagy a zsebet úgy eltakarni, hogy ne lehessen látni, amíg belenyúl. ∙ Egyesek látszólag zsebredugott kézzel állnak mellettünk, és a saját kivágott zsebükön át a kabátjuk‐ ból kinyúlva “dolgoznak”. ∙ Leggyakoribb a kézügyességgel elkövetett lopás, amikor a tolvaj többnyire a kézben tartott, vagy a földre helyezett táskából, illetve ruházatból veszi ki a kiszemelt tárgyat (a zsebtolvajok előnyösnek tartják a zipzáras vagy a mágneszáras táskákat, míg a csatos kivitelűvel nehezebben boldogulnak). A zsebmetszők vágóeszközt használnak, borotvát, szikét, fogót, speciálisan kifejlesztett egyéb eszközt észrevétlenül rejtenek el a kezükben. Azt is tudni kell, hogy ezzel a módszerrel történt bűnelkövetés leggyakrabban akkor fordul elő, ha nagy forgalmú helyen tartózkodunk és a bűnöző tudja, hogy köny‐ nyen eltulajdonítható érték van nálunk. Az erre specializált bűnelkövetők munkamegosztásban tevékenykednek. Van olyan elkövető közöt‐ tük, aki figyelmünket tereli el. A “fedező” a sértett mellett eltakarja a tolvaj kezét, valamint zsebeit. A “jelző”, akinek feladata, hogy kiszűrje a tömegből azokat, akik figyelik őket, és végül az “értékmentő”, aki a lopást követően a helyszínről eltünteti a lopott tárgyakat.


A zsebesek ellen senki sincs biztosítva. Bárki, bármikor áldozatává válhat a megszervezett akcióiknak. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt évben megyénkben több mint duplájára nőtt ezen cselekmények száma. A tolvajok bámulatra méltóan ügyes ujjai ellenére is léteznek hatásos lehetőségek a védelemre. ∙ Próbáljuk magunknál tartani testhez szorítva fontosabb értéktárgyainkat. ∙ A pénztárcát ellenőrizhető, biztos helyre tegyük (pl. a kabát belső zsebe, vagy olyan zárt táska, me‐ lyet a kézre erősítünk, viszonylag biztonságos tárolási helyek a ruházat alatt nyakba akasztott, vagy elől hordott táskák). ∙ Forgalmas helyen ‐ lehetőség szerint ‐ nézzünk körül, és ha hosszabb időn keresztül gyanúsan visel‐ kedő személyt látunk magunk mellett, tekintsük az figyelmeztetésnek. ∙ Ugyancsak figyelni kell, nincs‐e közelünkben olyan személy, aki zsebekre, táskákra néz, mely bizo‐ nyos esetekben arra irányul, hogy megtudják, hol tartjuk értékeinket. “.....a te biztonságod a mi biztonságunk, és ha már mindenképpen hibáznom kell, inkább essem a túlzott óvatosság látszatába, sem mint könnyelműnek bizonyuljak.” /Cicero/ IV. A BETÖRŐ ÉS A SÉRTETT KOCKÁZATA A tulajdonos saját biztonságát, a betörő a lebukás veszélyét kockáztatja attól függően, hogy milyen biztonsági rendszer működik az adott helyen. A BETÖRŐ MÉRLEGELÉSI SZEMPONTJAI A HELYSZÍN KIVÁLASZTÁSÁBAN. Angol kutatók ismertté vált bűnelkövetőket teszteltek arra vonatkozóan, melyek azok a csábító té‐ nyezők, amelyek a betörés végrehajtására motiválják őket. Módszerük a következő volt: kiválasztottak 36 házat, és egy lépésben haladó gépkocsiból járdaközelből úgy készítettek videó‐felvételeket, hogy a későbbi nézőnek az volt az érzése, hogy az épületeket maga szemléli az utcán jártában. A házak között akadtak egyedülálló épületek, de más különféle típusú házak is. Felkértek 40 fiatal és felnőtt korú betörőt, hogy nézzék végig a felvételeket, arra bíztatva őket, hogy “hangosan gondolkodva” fűzzenek megjegyzéseket a látottakhoz. Három szempont szerint kérték, hogy kommentálják az épületeket: ‐ a lebukás kockázata ‐ a várható zsákmány nagysága ‐ az épület biztonsági berendezései A fenti szempontok mérlegelése után kellett megmondaniuk, hogy hova törnének be. Sajátos ered‐ mények születtek. A hivatásos bűnözők mindenekelőtt a saját rejtőzködési lehetőségeiket, a szomszédok rálátását, a háznak az utcától való távolságát, a lakók otthonlétét (parkoló autók, fény az épületben), és a mene‐ külési lehetőségeket nézték. A bűnözők döntően a ház állapotáról, a kert ápoltságáról próbáltak következtetni a lakók tehetőssé‐ gére. A szegényesnek ható, félig szabadon álló házat a megkérdezetteknek csak 7,5%‐a, míg a telje‐


sen szabadon álló villákat 84,2%‐uk választotta volna a betörés objektumaként. A harmadik kérdésre csak részben tudtak érdemben válaszolni, mert pl. a zárak típusa az utcáról pon‐ tosan nem volt megállapítható. Leginkább az ajtók erősségére tettek megállapításokat. A LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK: A megkérdezetteknek több fotóra (információra) volt szükségük a pozitív döntéshez (betörni), mint a negatívhoz (nem betörni). Egyetlen negatív körülmény már visszatartotta őket a betöréstől, míg egyetlen pozitív önmagában nem volt elegendő. 70%‐ban a ház hátsó része, a kert, a szomszédok rálátása számított a betörők számára fontos kérdésnek. A tulajdonosok biztonsági költségráfordítása és a bűncselekménnyel okozott károk közötti arányok Megyénkben 1997‐ben 2500 betöréses lopás történt. A kárérték meghaladta a 200 millió forintot. Az egy bűncselekményre jutott átlagérték kb. 35 ezer forint. A legmagasabb egyedi kárérték elérte a 10 millió forintot. Ebből egyenesen adódik a következtetés, hogy különböző szintű biztonsági megoldá‐ sok alkalmazásával számottevő veszteségtől óvhatjuk meg magunkat és családunkat. Biztonságtechnikai befektetések az alábbi arányszámok szerint mérhetők: MECHANIKAI VÉDELEM: Hevederzár szereléssel együtt: 7.000 ‐10.000 Ft. Korszerűbb zár beszerelése 2.000 ‐11.000 Ft. Biztonsági zárbetét csere 1.000 ‐ 8.000 Ft Külső tok és zárfészek megerősítése 1.500 ‐ 4.000 Ft Ajtó‐megerősítés lemezburkolattal 20.000 ‐25.000 Ft. Rács felszerelése négyzetméterenként 2.000 ‐ 5.000 Ft. Fűrészellenálló lakatok 1.000 ‐ 4.000 Ft. Széthúzható úgynevezett “detektívrács “/négyzetméter 4.000 ‐10.000 Ft. ELEKTRONIKAI VÉDELEM: Elektronikai riasztórendszer 50.000 ‐ 200.000 Ft Közvetlen rendőrségi riasztás havi működtetési díja 2.000 ‐ 5.000 Ft. Az itt közölt árak természetesen csak nagyságrendek érzékeltetésére szolgálnak. Az egyes konkrét munkák esetén a szerelő cégek pontos költségvetést és árajánlatot adnak. A leírt számokból láthatjuk, hogy egy lakás biztonságtechnikai védelmének kialakítása nagy valószínű‐ séggel kevesebbe kerül, mint egy esetleges betörésből származó értékveszteség. TISZTELT OLVASÓ! Tanácsaink végére értünk és őszintén reméljük, hogy jól hasznosítható tippekkel láttuk el egyéni biz‐ tonságérzetük megteremtésére. A rendőrség mindig partnere Önnek a bűnözőkkel szemben, de a kölcsönös összefogás hatékonyabb eredményeket ígér.


A bűnmegelőzés alapvetően emberek közötti együttműködést feltételez. Mindannyian össze fogha‐ tunk és össze is kell fognunk a bűnözés csökkentésére irányuló erőfeszítésekben. Ezt pedig jobb, ha minél előbb megteremtjük, mert “a halogatás, időlopás” /Dickens/ viszont “gyönge szándékokat gyors megbánás kerülget” /T.S. Eliot/. Vigyázzunk arra, hogy közösségből ne váljunk közönséggé! Szerkesztette Simkó Imre r. őrnagy A szerkesztésben közreműködött Dudás Péter r. alezredes Felelős szerkesztő Dr. Kratkóczki Ferenc r. alezredes Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megyei Rendőr‐főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának Vezetője Lektorálta Cseke Ferenc r. alezredes BRFK Vagyonvédelmi Tanácsadó Szolgálat Szakmai védnök Dr. Berta László r. dandártábornok megyei rendőrfőkapitány Kiadja A B‐A‐Z Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány és a B‐A‐Z Megyei Rendőr‐főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály, 1997 Felelős kiadó Dr. Dobos László Bűnmegelőzési Alapítvány Kuratóriumának Elnöke ISBN 963 04 8775 6

BŰNMEGELŐZÉSI TANÁCSOK

Recommend Documents