BÖLCS DIÁKOK – ORSZÁGOS SZINTŰ VETÉLKEDŐ
I. FELADATLAP
CSAPAT NEVE:
CSAPATVEZETŐ TANÁR:
CSAPATTAGOK
2012–2013
BÖLCS DIÁKOK – ORSZÁGOS SZINTŰ VETÉLKEDŐ
2012–2013
I. FELADATSOR A székely, akármelyik vallás szertartásai szerint imádja is istenét, nagyon vallásos. Legalább két kimagasló és kitűnően gondozott épületet találunk minden faluban; egyik az istenháza, a másik az iskola. Meglátszik rajtuk, hogy a hány ember a faluban, annyi őrizője és gondozója. A templom a szó-szoros értelmében is kimagasló épülete a falunak, a mennyiben többnyire emelkedettebb helyre építették. Vallásosságukról tanuskodnak galambdúczos kapuiknak, úgyszintén a házak homlokzatának feliratai: Békesség a bemenőknek! E házat Isten segedelmével építette G.J. és hitestársa. […] A turista évszak beálltával a turista-sereg felkerekedik s a választott irányhoz képest Svjáczot, Tirolt, Stájerországot úgyszólván ellepi. A megszálló idegenek ezután a kinálvakinált élvezetek fejében a lakósokat a szó szoros értelmében kitartják; a lakósok az ezernyiezer idegenek költekezésén nemcsak élnek, hanem gyarapodnak is. A Székelyföld épen ilyen tárgya lehetne az érdeklődésnek, mert épen olyan szép és érdekes, mint azok. A székelyek az idegenek kiszolgálása, a természeti kincsek kiaknázása révén épen olyan állandó jövedelemhez juthatnának, mint a svájczi, tiroli és stájerországi lakósok. Ennek azonban szükségképeni feltétele volna a Székelyföld megismertetése és megismerése. (Hankó Vilmos: Székelyföld)
1. Melyik erdélyi magyar történelmi egyház számlálta a legtöbb hívet a jelenlegi Hargita és Kovászna megye területén együttvéve a mű keletkezésének időpontjában (1896-ban)? Nevezzetek meg öt olyan másik vallást, amelynek akkoriban éltek itt hívei! (Javasoljuk Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850– 2002 között című művének áttekintését.)
3 pont
2. Mely székelyföldi vártemplom része az UNESCO világörökségnek? Mutassátok be legtöbb 1000 karakter terjedelemben!
4 pont
3. Keressetek öt, a szövegben említettől eltérő típusú, galambdúcos kapura vésett feliratot! 2 pont 4. Nevezzetek meg legalább egy, a galambdúcos kapura jellemző motívumot, majd rajzoljátok ezt le grafitceruzát használva A5-ös méretű papírra!
2 pont
5. Melyik székelyföldi településen található napjainkban a legtöbb galambdúcos székely kapu?
1 pont
BÖLCS DIÁKOK – ORSZÁGOS SZINTŰ VETÉLKEDŐ
2012–2013
6. Hankó Vilmos műve az első olyan könyv, amely a régió népszerűsítésének, illetve a turizmus fellendítésének céljával jött létre. Véleményetek szerint aktuálisnak tekinthetők-e a turizmusra vonatkozó gondolatai, vagy azóta változott a helyzet? (1000–1500 karakter) 5 pont 7. Nemcsak tudósok, hanem művészek is igyekeztek azon, hogy a Székelyföldet és a székelyek hagyományait közismertté tegyék. Nevezzetek meg egy-egy ilyen zeneszerzőt és képzőművészt, illetve egy-egy olyan alkotásukat, melyek témája a Székelyföldhöz kapcsolódik!
3 pont
8. Készítsétek el a Székelyföld logóját úgy, hogy a vizuális megjelenítés utaljon a régió sokszínűségére, jellegzetességeire (természeti, kulturális, sport, gasztronómia stb.). Elfogadott formátumok: .jpg, .tiff, .bmp vagy .png. (A képet a megoldásokat tartalmazó dokumentumba ágyazottan, valamint – e-mailben – külön is kérjük csatolni.) Írjátok le maximum 500 karakter terjedelemben, hogy mire utalnak az általatok használt színek, szimbólumok és/vagy az egyéb elemek!
8 pont
II. FELADATSOR Ha már nagyon vágysz a szép után, s arra, hogy elfeledhessed az embereket: gyere, induljunk meg a Maroson fölfele. Dédánál még széles a völgy, de ha a bisztrai fűrészt elhagyod, s odaérsz, ahol a Galonya zöld vize a Marosba beleomlik: egyszerre köréd gyűlnek a hegyek. A folyó ott már alacsony és sebes. Kövek szűrik tisztára a vizét, a kövek közt pisztrángot láthatsz suhanni és lepényhalat. Az erdők lába lelóg a rohanó vízig, s otromba szürke sziklák hasadékaiból egy-egy törékeny kis nyírfa kihajol, s fehér törzsét az illanó tükörben megcsodálja. Ratosnyáig egyre szűkül a völgy, s tömöttödik két oldalon az erdő. A Zsisa vize már fenyők sorfala között zúdul a folyóba, s Ratosnyán túl a Lisztes csipkés gerince szinte fejed fölé tornyosul. Itt már illata van a levegőnek. Tavasszal nyír-, nyáron fenyő-, ősszel bükkfaillata. S ha szellővel találkozol, megérzed benne az epret, málnát, áfonyát, ami az üverekct tölti meg odafönt. Ha a kóbor plájon az Andrenyásza tetejére fölkapaszkodsz: magad előtt látod a mi szép hegyeinket mind, valamennyit. Keleten a Pietroszt, Cserbükköt, Kelement, délen az ilvai, bélbori, borszéki hegyeket, nyugat felé a görgényi gerincek szelíd láncait s északon a lapos tetejű Istenszékét. S magad alatt, mélyen ott láthatod a Marost, ahogy a szűk szorosban ideoda kanyarog, mint valami keskeny ezüstszalag. S éppen szemközt veled, a Szerecsen alatt, két éles hegy közé bezárva egy patak szalad belé a Marosba. Ez a Szalárd. Ott ered valahol messze fönt a görgényi gerinceken, és széles nagy területről harmincegynéhány patakocska vizét hozza magával. Körülötte, ameddig ellát a szemed, mindenütt erdő. Csupa erdő. És sehol tanyát, falut nem lát a pillantásod, kétnapi járóföldre sem. Ma már, sajnos, vasút visz arra. Dübörgő gyors, álmos tehervonat köpi a füstöt a hegyek között, korom piszkítja a Maros vizét, s a mozdonyfüttyöt iszonyodva visszhangozzák a sziklák. Bent, a Szalárd torkában fűrésztelep volt még nem is olyan régen. Ma már csak néhány ház romját találod ott és szemetet, piszkot, törmeléket, gazt. És sok-sok csalánt, ami az emberek után maradt.
BÖLCS DIÁKOK – ORSZÁGOS SZINTŰ VETÉLKEDŐ
2012–2013
Mert tudod, valahogy így van ez: az ember jár-kel a világban, mint valami nyugtalan vadállat, és valamit keres. De alighogy megtalálja, már hasznot akar belőle, és ezzel el is rontja a dolgokat. Mert a világ nem arra való, hogy hasznot hozzon valakinek. A világ arra való, hogy szép legyen, békés legyen, jó legyen. Hogy élni lehessen benne, fáradsággal, de haszon nélkül. Mert az élet értelme a szép. És a haszon a leghaszontalanabb szó, amit az ember valaha is kitalált. Pedig ma már annyira van vele, hogy ha valami szépet meglát, nyomban arra gondol: mi hasznom lehetne ebből? S ezért van az, hogy amit ilyen céllal fölépít, az hamarosan le is dől. Legtöbbször egy másik ember dönti le, aki irigyli a hasznot, és a helyén nem marad más, csak egy folt csalán: az ember örök nyoma. (Wass Albert: A funtineli boszorkány ) 1. a. Milyen kőzetből álló sziklák veszik körül az Istenszékét? 1 pont b. Hogyan keltkezett ez a kőzet? 2 pont c. Mire szokták használni napjainkban? 2 pont 2. Mi a tudományos megnevezése a szövegben említett lepényhalnak? 2 pont 3. A pisztráng és a lepényhal környezeti szempontból indikátoroknak számítanak. Soroljátok fel legalább négy olyan jellemzőjét e víztájnak, melyre az említett halak jelenlétükkel utalnak! 4 pont 4. Nevezzetek meg legalább két olyan fajt, amely pisztánggal táplálkozhat! 2 pont 5. Milyen hatása van az emberi szervezetre a tavasszal fogyasztott nyírfateának? Hát a fenyőnek mint az örökzöld éltető erőnek? 2 pont 6. Milyen geometriai alakzat írja le a fák struktúráját? Hol találunk még rá példát a természetben? 2 pont 7. Mi a málnavész és mikor "keletkezik"? 2 pont 8. „Keleten a Pietroszt, Cserbükköt, Kelement, délen az ilvai, bélbori, borszéki hegyeket, nyugat felé a görgényi gerincek szelíd láncait s északon a lapos tetejű Istenszékét” – olvashatjuk a fenti szövegrészletben. Melyik hegycsúcs a legmagasabb, illetve melyik medence fekszik alacsonyabban? 4 pont 9. „…az élet értelme a szép. És a haszon a leghaszontalanabb szó, amit az ember valaha is kitalált. Pedig ma már annyira van vele, hogy ha valami szépet meglát, nyomban arra gondol: mi hasznom lehetne ebből?” Véleményetek szerint hogyan egyeztethető össze Wass Albert ezen gondalata Immanuel Kant német filozófus azon kijelentésével, miszerint „szép az, ami érdek nélkül tetszik”? (800–1000 karakter) 8 pont III. FELADATSOR Hát ilyen minden dolgok történtek Berecken. S mégis él a földön. Él valahogy, mert mindent együvé vetve, mégis jó helyen rakta meg a fészkét. Várak vigyáznak reá; rejtő hegyek és bújtató rengék vannak. Csak el kell indulni belőle Ojtoz felé, s azon gondolkozni, hogy Ádámnak ki volt a menye, már ott áll egy római őrhely s véle barátságban Beneturné vára, melyek közelről figyelik az utat. Messze felülről pedig, a Hosszú havas alól, a Hajdúk vára ügyeli, hogy valahol a távolban nem mutatkozik-e dúló ellenség vagy martalóc idegen. Tovább, hol már észak felé hajlik az út, ott jobbra s jól az út alatt, Leányvár rejtőzött el két havasi patak között, mintha azokra vigyázna, akik a háta megett az erdős hegyekben és rengékben bujdokolnak. Ha valaki ilyent cselekedni kényszerül, menjen is jól Leányvár háta mögé, egészen a Mogyorós nagy hegy alá. Arra a helyre, amelyet északról a megkutatók és a Nemere híres szele ellen is tömérdek módon födöz a hegy, s amelynek bujdosóját, ha úgy fordulna mégis, eldugja keleten a sóbérci lombos erdő vagy a feketehegyi
BÖLCS DIÁKOK – ORSZÁGOS SZINTŰ VETÉLKEDŐ
2012–2013
és a bernáthegyi fenyves. Ott, a Tekeres patak és a csecsemő Ojtoz pataka között, van egy kicsi ház, azaz egy kisded havasi mező. Olyan ez a mezei tisztás, mint egy tündérhoni kép, mit a vad természet maga alkotott, egy mosolygós percében. Tavasszal selymes, nyáron virágos; s ősszel ismét tavaszra emlékezik. Nincsen a szélessége csak valami ötven öl, de a hossza háromszor is annyi. Erdők szegik körül, mint valami ráma; a környékin havasi patakok folynak, sőt a téli hidegben robognak. Északi bütüben, a feje fölött, éppen utolsót nyújtózik a Mogyorós hegy, nehogy onnét lejöhessen valaki más, csupán a zerge. Bordás mezőnek hívják, mert a mellékin sok az óriás páfrány, amit mi ördögbordának szeretünk nevezni. Egy kicsi hajlék is vagyon rajta, északon, a hegy kárpitja alatt. De csak olyan hajlék, amiben szegény ember lakhatik, vagy pedig tündér. (Tamási Áron: Hazai tükör) 1. A mű első fejezétének ismeretében írjátok meg Bereck falu történetét alapításától 1848-ig! (Terjedelem: 800–1000 karakter; a bizonyíthatóan világhálóról vagy egyéb forrásokból származó szövegeket nem fogadjuk el.) 8 pont 2. A szövegben előforduló renge tájszó mára már kikopott a székely nyelvjárásból. Minek a megnevezésére használták? 2 pont 3. Hol fúj a nemere? Melyek ennek a jellemzői? 2 pont 4. Kerekítve körülbelül hány négyzetméter a szövegben említett mezei tisztás területe? 2 pont 5. Melyik hazai hegységet nevezték el a zergéről? (Adjátok meg a román és magyar megnevezéseit is!) Mikor és kinek a javaslatára hozták létre e hegység első természetvédelmi területét? 3 pont 6. Milyen vadvirág nyílik ősszel nagy mennyiségben hegyvidéki réteken? 1 pont 7. Az erdeipajzsika filogenetikai szempontból a valódi páfrányok egyik faja. Milyen hatású gyógyszert készítenek belőle illetve, hogyan nevezik a belőle kivont, hatóanyagot? 3 pont 8. Készítsétek el egy A4-es méretű lapra Bereck környékének kétnyelvű (magyar és román) földrajzi térképét 35 km-es körzetben! A térképen jelöljétek a környéknek legalább 5 turisztikai látványosságát (pl. híres várat, várromot, kastélyt, a környék valamely híres szülöttjének emlékházát stb.) Figyeljetek arra, hogy a térkép földrajzi szempontból reális legyen! 10 pont *** FORMAI KÖVETELMÉNYEK1 BETARTÁSA
1
10 pont
A megoldások első oldala a feladatlap első, a megjelölt adatokkal kitöltött oldala. Kérjük, a megoldásokat az egyes feladatsorokban megadott szövegrészletek, valamint a feladatok szövege nélkül, a megadott sorrendet megőrizve küldjék be (ez utóbbi kérés nem vonatkozik az olyan feladatok megoldásaira, melyeket külön lapra kell elkészíteni). A szövegformázásra vonatkozó követelmények a következők: betűtípus Times New Roman, betűméret 12 pt, igazítás sorkizárt, behúzás típusa első sor, értéke 1,25 cm.