Biológia, egészségtan

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 Email: [email protected]

Biológia, egészségtan

Helyi tanterv

Biológia 5-8. évfolyam

Alapelvek, célok Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományos műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. Több más műveltségi területtel együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait. A műveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlődés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. A környezettudatos, a természet kincseit védő, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelősség kialakításához járul hozzá. A műveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelősségére is. A műveltségi terület keretei között a természeti és technikai problémák társadalmi viszonyokat is figyelembe vevő megoldására nevelhetjük a tanulókat, aktív, viszonyaikat változtatni képes, kritikus, kreatív emberekké formálva őket. Az Ember a természetben műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka feladata, célja sokrétű: ⋅

a diszciplínáktól független általános természettudományos fogalmak, eljárások és szemléletmódok formálása;

⋅ ⋅

készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása;

⋅ ⋅

az életre vonatkozó tudásrendszerek alakítása;

a tudomány, a tudományos kutatás mint társadalmi tevékenység bemutatása; a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása;

⋅

a tudomány és technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő meggyőződések formálása;

⋅ ⋅

a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozásának erősítése;

⋅

az életben nélkülözhetetlen s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás); a természettudomány szerepének megismertetése a társadalmi folyamatokban, a személyes sorsok alakulásában, nevelés arra, hogy az így szerzett tudás felelős cselekvésben nyilvánuljon meg;

⋅

a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedő alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása. (A magyar vonatkozások, s ezek európai kapcsolatainak kiemelésével.) Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás a természeti folyamatok, összefüggések s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Az értelmes tanulás feltétele, hogy a tanulók megismeréssel kapcsolatos beállítódásait a tudás önálló, tevékeny formálásának lehetőségébe és fontosságába vetett meggyőződés határozza meg. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. Az értelmes tanulás során létrejövő tudásrendszernek alkalmasnak kell lennie környezetünk jelenségeinek előrejelzésére, magyarázatára, s alkalmazhatónak kell bizonyulnia a mindennapi tevékenységek során. A 7–8. évfolyamokon a természettudományos nevelés eredményeként kialakul a gyerekekben az általános, az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggő döntésekben használható tudás. A biológiai és egészségtani műveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátságait, az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élővilág egységét, fejlődését és rendszer-

213

Helyi tanterv


szerű „működését”, az élőlények állandóságát és változékonyságát. Ezek az ismeretek a természet szeretetére, meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív környezetvédelemre nevelhetnek. Az e területen megszerzett műveltség fontos eszköze lehet annak a törekvésnek, melynek hatására a tanulók tudatosan törekednek az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályok betartására. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről 2. Természettudományos megismerés 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről ⋅ ⋅

Anyag

⋅ ⋅

Információ

⋅ ⋅

Idő és mozgás

Energia A tér A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum

⋅ Rendszer ⋅ Az élet A természet megismerésével kapcsolatos fejlesztési folyamatokat a közoktatás egyes szakaszaiban írjuk le. A táblázat első oszlopában jelezzük, hogy az adott sorban szereplő fejlesztési feladatok milyen kiemelhető fő fogalom vagy tevékenység köré szerveződnek. Ezzel nem a tananyagot, az oktatás tartalmát akarjuk kizárólagos módon meghatározni, inkább ama szűkebb tudásrendszer magját alkotó fogalmakat, tevékenységeket jelezzük, amely köré a fejlesztési feladatok, tevékenységek épülnek.

Fejlesztési feladatok 5-6. évfolyam 1. Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Tudomány – technika– társadalom A tudományos vizsgálódások kérdésfeltevéseinek és eredményeinek tudatos összekapcsolása a témához illeszkedő technikai és társadalmi kérdésekkel. Természet Az embernek mint a természet szerves részének kezelése a természeti folyamatok elemzése során. A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése. Az e körben felmerülő problémák felismerése, megoldási módok keresése. Tudomány, tudományos világkép, a tudomány természete Az egyéni és a tudományos el-képzelések összehasonlítása, a tudományos vizsgálódások hatékonyságának, fontosságának, fejlődésének izgalmas, kaland jellegének érzékeltetése, megláttatása. Tudománytörténet A tudománytörténet néhány nagy alakjának élettörténetével, munkásságával, eredményeivel való ismerkedés.

2. Természettudományos megismerés A természet megismerése . Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányított rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. Megfigyelés, kísérletezés, mérés

214

Helyi tanterv


Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldásokhoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata. Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata csoportmunkában. Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása Bekapcsolódás a tanár által ajánlott ellenőrző kísérletek eredményeinek elemzésébe. A megfigyelések, tapasztalatok, megszerzett ismeretek és azok előzetes elképzelésekhez való viszonyának saját szavakkal történő nyelvileg helyes megfogalmazása és írásban való rögzítése. Az előzetes elképzelések, előrejelzések, valamint a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Törekvés ezeknek az eltéréseknek a magyarázatára.

3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Rendszer Konkrét példákon annak demonstrálása, hogy egy rendszer egységes „viselkedést” produkál, a környezetében valamilyen funkciót tölt be, szerkezete van. Az eljárás alkalmazása elsősorban életközösségek bemutatása során . Állapot, változás, folyamat A tanult körben a természeti rendszerek (élettelen és élő), elemeik állapotainak, változásaiknak, a rendszerekre jellemző folyamatoknak a bemutatása, összehasonlítása. Egyensúly A fogalom bevezetése egyszerű mérésekkel, kísérletekkel. Irányítás, vezérlés, szabályozás A természetben, elsősorban az életközösségekben szerepet játszó néhány szabályozási folyamat részletesebb elemzése, a fogalmak meghatározása nélkül. Az élet Az életjelenségeken alapuló élet-értelmezés használata az élővilág, a Föld folyamatainak elemzése során. Evolúciós szemlélet Az élővilág relatív állandóságának, valamint változásának, a hosszú időszakok alatt lezajló átalakulásnak az elfogadása, az öröklődés lehetséges szerepének felismerése. Az élővilág szerveződési szintjei Fokozatos ismerkedés a rendszertani egységekkel: sejtalkotó, sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet (egyed), ökológiai rendszer fogalmakkal, konkrét esetekben a hierarchikus szerveződés felvázolása. Életközösségek leírására vonatkozó módszerek elsajátítása, alkalmazása konkrét leírásokban. Az élővilág rendszerezése Nagyobb „osztályok” nevének és egymáshoz való viszonyaiknak az alkalmazása az ismeretszerzés során a hierarchikus osztályozásra vonatkozó tudás használatával. Életműködések A növényi és az állati anyagcsere összehasonlítása. Az öröklődés és a szaporodás összekapcsolása. Az ember egészsége Az emberi szervezet felépítésének és működésének alapszintű ismerete, a rendszerszerűség belátása. Az egyes szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségeinek, a megelőzés és a gyógyítás mindenki számára elsajátítandó módozatainak ismerete. Fenntarthatóság , környezet védelme A környezetet leggyakrabban szennyező anyagoknak és forrásainak azonosítása, a szennyezéshez vezető emberi tevékenységek felismerése a környezetben. Általános problémaérzékenység minden megismert területen. A szennyező anyagokkal való óvatos bánásmód megismerése. A természet jövőjéért, fenntarthatóságáért érzett felelősség vállalása, a környezet, s különösen a talaj, a víz, a levegő és a táj értékeinek védelme, megóvása.

215

Helyi tanterv


Fejlesztési feladatok 7-8.évfolyam 1. Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Természet A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása az egységet kifejező, átfogó tudásrendszerek (pl. atomelmélet), az általános fogalmak (pl. anyag, energia, kölcsönhatás, információ), az univerzális (pl. megmaradási) törvények segítésével. Tudomány, tudományos világkép, a tudomány természete A tudomány elhelyezése a megismerési folyamatban, amelyben a világról tudományos és nem tudományos modellek sokaságát alkotjuk meg. A tudományos fejlődés elméletirányítottságának érzékeltetése, láttatása sok-sok példán keresztül. Az empíria ellenőrző, a tudás adaptivitását lemérő, valamint a rejtett elképzelések megfogalmazását, felszínre hozását segítő szerepének felismerése. Tudománytörténet Nagyobb összefüggő tudománytörténeti folyamatok megismerése, elemzése. Szerepük tanulmányozása az emberiség fejlődése szempontjából. 2. Természettudományos megismerés A természet megismerése A tudományos ismeretszerzés iránti határozott igény kialakítása. A tudományos ismeretek alkalmazása egyre tudatosabban a folyamatok magyarázata és eredményeik előrejelzése során. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések önálló rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. Megfigyelés, kísérletezés, mérés A megfigyelés, a kísérlet és a mérés eszközként történő alkalmazása a tudományos elképzelések formálása, a modellekkel végzett munka és a problémamegoldás során. Kísérletek, megfigyelések, mérések önálló vagy csoportmunkában történő tervezése, kivitelezése és értékelése. Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban Önálló forráshasználat. A számítógépes, illetve multimédiás eszközök használata. Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása Az ismert területeken az előzetes tudást használó osztályozás, rendszerezés. A megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatok áttekinthető rendezése, a vizsgálódások eredményeinek pontos megfogalmazása. A vizsgálatok, kísérletek során nyert adatok ábrázolása különféle diagramokon, grafikonokon, illetve a kész diagramok, grafikonok adatainak leolvasása, értelmezése. A művelődési anyaggal kapcsolatos egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák, kapcsolási rajzok készítése és a kész ábrák, rajzok értelmezése. 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Információ A biológiai információ jelentőségének felismerése példák segítségével. Rendszer Rendszer és környezet magasabb szerveződési szintként való egységesülését bemutató elemzések konkrét természettudományos és technikai példákon. Ökológiai rendszerek vizsgálata. Állapot, változás, folyamat, A lineáris és a körfolyamatok felismerése, összehasonlítása, példákon való elemzése. Egyensúly Az egyensúly jelentőségének felismerése a rendszerállapot megőrzésében. Egyensúlyra vezető biológiai folyamatok bemutatása. Irányítás, vezérlés, szabályozás A fogalmak meghatározása, természeti, technikai jelenségekhez való hozzárendelése, az élő szervezetekben lejátszódó szabályozási folyamatok elemzése. Az élet

216

Helyi tanterv


Az életjelenségek mélyebb alapjainak, az élő szervezetekben zajló folyamatoknak a megismerése, ezzel az életfogalom jobb megalapozása. A növények és a fotoszintézis földi élet folyamataiban játszott kritikus szerepének megismerése, elemzése. Evolúciós szemlélet Ismerkedés az evolúciós gondolattal s annak kapcsolódásával az élővilág rendszerezéséhez. A lamarcki fejlődéstani elveknek megfelelő naiv elképzelések visszaszorulása (a szerzett jegyek nem öröklődő jellegének elfogadása). Az öröklődés, valamint az evolúciós folyamatok értelmezésében a teleologikus értelmezések visszaszorulása, az ezzel kapcsolatos elképzelések feldolgozása, kritikája. Az élővilág szerveződési szintjei A szerveződési szintek közötti funkcionális kapcsolatok felismerése, ezek elemzése, az így szerzett tudással önálló ismeretszerzés a témában. Az élővilág rendszerezése Az összes ország megismerése. A hierarchikus rendszerezés (osztályozás) elveinek használata a fajokkal és csoportjaikkal kapcsolatos tanulási folyamatokban, problémamegoldások során. A rendszerezés alapjaival, fő szempontjaival kapcsolatos kérdések felvetése (a külső szempontokkal szemben a belsők előtérbe kerülése, a fejlődéstörténeti osztályozás igényének megfogalmazása). Életműködések A víz, az ásványi sók, a szén-dioxid, az oxigén és a fény szerepének megértése a növényi életműködésekben; a megfelelő folyamatok elemzése. A szexualitás szerepének elemzése az evolúció folyamatában. Az ember egészsége Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt fontosabb hatásainak megismerése. Az alkohol, a drogok, a gyógyszerek (kábítószerként történő fogyasztásuk esetén), a dohányzás egészségkárosító hatásainak megismerése. Az öröklődés és egészség közti kapcsolat felismerése, öröklött kockázatok, betegségek létének tudatosulása, e tudás alkalmazása a jövőkép formálásában (pl. családalapítás, gyermekvállalás). Fenntarthatóság, a környezet védelme Törekvés a fenntartható fejlődés biztosításával kapcsolatos problémák enyhítésére, megoldására, ehhez az összes természettudományi tantárgyban megszerzett ismeret, képesség felhasználása. Anyagés energiatakarékos szemlélet kialakítása a hétköznapi életben az iskolai lét során.

Időkeret:

Évfolyam Heti óraszám

5.

6.

7.

8.

1

1,5

1,5

1

Évi óraszám

37

56

56

37

5. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 óra Gyümölcseink és zöldségféléink és legfontosabb károsítói Háziállatok Ház körül élő állatok

időkeret: 12 óra időkeret: 12 óra időkeret: 13 óra

217

Helyi tanterv

TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK Gyümölcseink és zöldségféléink és legfontosabb károsítói Fejlesztési területek: Lényegkiemelés képességének fejlesztése. Megfelelő tanulási technika elsajátítása. Kommunikációs képesség fejlesztése. Különböző szempontok szerinti csoportosítás, öszszehasonlítás. Környezettudatos magatartás képességének kialakítása.

Egészséges életmód iránti igény kialakítása


TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA A szilvafa szervezeti felépítése, gyökérzete, törzse, lombkoronája, virágja, csonthéjas termése. A szilva kártevője a szilvamoly, az ellene való védekezés. Az almafa főbb részei, a metszéssel alakított lombkorona jellegzetessége. Az almatermés kialakulás és felépítése. Az almamoly fejlődése, kártétele, az ellene való védekezés formái. A szőlő szervezeti felépítése. A bogyótermés részei. A szőlő gombakártevői. A paprika és a paradicsom szervezeti felépítése, a bogyótermésük jellegzetességei, főbb termesztési körzetei hazánkban. A sárgarépa, petrezselyem, fejes káposzta, vöröshagyma és a burgonya szervezeti felépítése, a felhasználásra kerülő növényi részek jellegzetességei (főgyökér, levél, hagyma, gumó). A legismertebb rovarkártevő a cserebogár, testfelépítése, szaporodása, kártétele. Termesztett gyümölcseink és zöldségféléink jelentősége az egészségmegőrzésben és az egészséges táplálkozásban. A környezetbarát növénytermesztés főbb ismeretei.

A TOVÁBBFEJLESZTÉS ALAPJAI Ismerjék a témakörben bemutatott zöldség- és gyümölcsfélék jellegzetes szerveinek felépítését és nevét Ismerjék a tananyagban szereplő termesztett növények fő termesztési körzeteit, a zöldség és gyümölcsfélék igényeit az élettelen környezeti tényezőkkel szemben (talaj, tápanyagok, hőmérséklet, víz). Szerezzenek tapasztalatokat az ember környezet-átalakító munkájáról, a vadon élő, ősi zöldség- és gyümölcsfélék és a belőlük kinemesített fajták összehasonlításával. Ismerjék a lakóhelyük környékén termesztett leggyakoribb zöldség- és gyümölcsféléket. Tudják a zöldség és gyümölcsféléink károsítóinak a nevét (cserebogár, almamoly, szilvamoly, káposztalepke, peronoszpóra) és kártételüket. Szerezzenek tapasztalatokat a környezetbarát növénytermesztés alapjairól, a biokertészet és a biológiai növényvédelem lényegéről.

ELVÁRHATÓ MAXIMUM Tudják egyszerű vázlatrajzzal ábrázolni a tanult zöldség- és gyümölcsfélék termését és egyéb szerveit. Legyenek képesek a megismert növényeket megadott szempontok szerint összehasonlítani, csoportosítani, az azonosságokat és különbségeket felismerni (gyökérzet, szár, levél, terméstípus, környezeti igény). Tudják, hogy a tudomány fejlődésével az ember képes bizonyos növényi tulajdonságok megváltoztatására (pl. a termés nagysága, íze, alakja stb.). Szerezzenek gyakorlatot a növényi részek vizsgálatában és az ehhez szükséges eszközök biztonságos használatában. Ismerjék a kártevők elleni védekezés szükségességét, a vegyszeres és a környezetbarát növényvédelem különböző formáit. Tudják a tananyagban szereplő zöldség- és gyümölcsfélék jelentőségét az egész-

218

Helyi tanterv

Háziállatok Fejlesztési tek:

terüle-

Önálló szövegfeldolgozás.

A kommunikációs képesség fejlesztése. Környezettudatos magatartás képességének kialakítása.


A házi sertés, a szarvasmarha, a házityúk ősei, a háziasításuk folyamata. A háziállatok őseinek élőhelye és főbb tulajdonságai. A tananyagban szereplő háziállatok testfelépítése, életmódja (táplálkozása), szaporodása. A háziállatok tartásának, tenyésztésének alapismeretei: tartási körülmények, takarmányozás. Az állattenyésztéssel kapcsolatos legfontosabb állatvédelmi szabályok.

Ismerjék meg a tananyagban szereplő állatok testfelépítését, életmódját, szaporodását. Tudjanak a megismert háziállatok közül azonosságokat és különbségeket keresni. Tudják a legfontosabb testrészek, szervek nevét. Tudjanak néhány példát mondani arra, mely tulajdonságokban hasonlítanak a háziállatok az ősi fajokra. Ismerjenek meg példákat a testfelépítés és az életmód kapcsolatára Szerezzenek tapasztalatokat az ember tenyésztői munkájáról a vadon élő ősök és a belőlük kinemesített háziállatok összehasonlításával. Szerezzenek ismereteket az állattartás legfontosabb állategészségügyi és környezetvédelmi követelményeiről. Tudják, hogy a tenyésztői munka során az ember a házi-

ségmegőrzésben és az egészséges táplálkozásban. Legyenek képesek az ismeretterjesztő irodalomból (könyvek, lexikonok stb.) önállóan is információkat szerezni. Tudják a témakörben elvégzett megfigyelések, kísérletek, eredményeit, tapasztalatait elemezni, azokat szóban, írásban saját szavaikkal kifejezni. Ismerjék fel és nevezzék meg a háziállatokat egyegy jellegzetes szervezeti sajátosság alapján, (pl. koponya, fogazat, végtag). Legyenek képesek a megismert háziállatok főbb tulajdonságait különböző szempontok alapján (kültakaró, mozgás, szaporodás, táplálkozás) csoportosítani. Legyenek képesek egyszerű vázlatrajzokkal kifejezni a legfontosabb szervezeti sajátosságokat (pl. patás végtag, összetett gyomor, redős és gumós zápfog, kapirgáló láb, toll). Tudják a tananyagban szereplő háziállatok jelentőségét az egészséges táplálkozásban. Ismerjék meg a lakóhelyük környékének jellegzetes háziállatait, az állattenyésztés

219

Helyi tanterv

A kutya, a macska, az egér, a Ház körül élő állapatkány, a füstifecske, a házi veréb tok testfelépítése, életmódja, szaporodása. Fejlesztési terüleA különböző kutya- és a macstek: kafajták haszna a ház körül. Az ember egészségét is veszélyeztető Önálló ismeretszer- állatok (egér, patkány, házilégy) zés képességének elleni védekezés különböző formái. A városok különböző élőhelyei kialakítása. és az itt megtelepedő állatok megismerése. Információgyűjtés, rendszerezés. A kommunikációs képesség fejlesztése.

Megfigyelő képesség fejlesztése.

Higiénés szabályok megismerése. Az állattartással kapcsolatos egészségvédelmi szempontok tudatos alkalmazása.. Környezettudatos gondolkodás kialakítása


állatok fontosabb jelentőségét lakótulajdonságait meg- helyük gazdasági változtatta. életében. Ismerjenek meg néhány ősi magyar háziállatfajtát (szürke marha, mangalica, rackajuh). Ismerjék meg a nagyüzemi állattartás legfontosabb szabályait és az állatok védelmére vonatkozó főbb ismereteket. Ismerjék meg a tan- Ismerjék fel a ház anyagban szereplő körül élő állatokat sajátos állatok testfelépíté- egy-egy sét, életmódját, sza- testfelépítés-beli jellegük (végtagporodását. fogazat, Tudjanak példákat ok, csőr) mondani a testfelépí- kültakaró, tés és az életmód alapján. közötti kapcsolatra. Tudják egyszerű Ismerjék meg a kutya vázlatrajzokkal és a macska tartá- kifejezni a tanult néhány sának körülményeit, állatok szabályait, a két sajátságos vonását. állatcsoport igényeit Legyenek képesek a mesterséges kör- a megismert állanyezettel szemben. tokat megadott Ismerjék meg a lakó- szempontok alapkörnyezetükben ján csoportosítani, azokat az állatokat, összehasonlítani, a melyek veszélyes azonosságokat és betegségeket is ter- különbségeket feljeszthetnek. ismerni testfelépíSzerezzenek tapasz- tésükben, életmódtalatokat a ház körül jukban és a szapoélő madarakról, rodásukban. ismerjék meg a ma- Tudják azokat a dárvédelem és a betegségeket, madártelepítés jelen- amelyeket a ház tőségét. körül élő állatok A helyi lehetőségek terjesztenek. függvényében vegye- Ismerjék a betegnek részt a madarak ségterjesztő állatéli etetésében és tokkal szembeni végezzenek madár- védekezés formáit. telepítési tevékeny- Tudják, hogy a ségeket (etetők, odúk természetes, biokészítése és kihelye- lógiai növényvézése a parkokban, a delemben az énelakóházak körül, kesmadaraknak gyümölcsösökben). fontos szerepe van. Szerezzenek ta-

220

Helyi tanterv


pasztalatokat arról, hogy az emberi települések környékén számos élőhely van, ahol bizonyos növények és állatok megtalálják életfeltételeiket. Ismerjék meg a várost mint sajátságos élőhelyet, és tudjanak néhány példát mondani az állatok (rozsdafarkú, fekete rigó, vörös vércse, nyest, róka stb.) alkalmazkodására a sajátos környezeti viszonyokhoz.

6. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 56 óra A hazai erdők élete A vizek, vízpartok életközössége A füves területek élete Hazánk nemzeti parkjai A hazai élővilág kutatóinak munkássága Egészségtan

TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK A hazai erdők élete Fejlesztési területek A környezetre kifejtett emberi és társadalmi hatások elemzése problémák felismerése, megoldási módok

TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Hazánk természetes és telepített erdői. Az erdők kialakulásának környezeti feltételei. A tölgyesek, bükkösök, fenyvesek földrajzi elhelyezkedése hazánkban. Az uralkodó fák szervezeti felépítése (gyökérzet, törzs, lombkorona, virágzat, ter-

időkeret: 14 óra időkeret: 14 óra

időkeret: 10 óra időkeret: 18 óra

A TOVÁBBFEJLESZTÉS ALAPJAI

ELVÁRHATÓ MAXIMUM

Tudják a természetes és a telepített erdők közötti különbség lényegét. Tudják a tölgy, a bükk, az erdei fenyő szervezeti felépítését, a törzs, a lombkorona, a levél, a virágzat és termés jellemzőit.

Ismerjék hazánk főbb erdőtípusait, a hegyvidéki és az alföldi tölgyeseket, a bükkerdőket, az őshonos fenyőerdőket, a láp- és ligeterdőket, továbbá mindezek kialakulásának környezeti

221

Helyi tanterv

keresése.

Szaknyelvi kommunikáció Eredményes tanulási stratégia kialakítása.

Megismert természeti törvényszerűségek alkalmazása az új ismeretek elsajátítása, összefüggések felismerése során. Az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásának felismerése.

A természet fenntarthatóságáért érzett felelősség kialakítása.


més). A tölgy, a bükk, az erdei fenyő alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A gombák fő jellemzői, táplálkozásuk, jelentőségük az erdő életében. A hazai erdők gyakori cserjéinek szervezeti sajátosságai, jelentőségük az erdő életében. A cserjék és a gyepszint lágy szárú növényeinek alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. Az erdő virágtalan növényeinek ( mohák, páfrányok) szervezeti felépítése, alkalmazkodásuk a környezethez. A virágtalan növények jelentősége az erdők életében. Az erdő gyakori emlősállatai közül a szarvas, a vaddisznó, a róka, a sün testfelépítése, életmódja, szaporodása. A tananyagban szereplő emlősállatok kapcsolata az erdő állataival és az élettelen környezeti tényezőkkel. A lombhullató és örökzöld erdőink néhány jellegzetes madarának testfelépítése, életmódja, szaporodása. A tanult madárfajok alkalmazkodása az élő és élettelen környezeti feltételekhez (csőr- és lábtípusok, táplálkozási és fészkelési módok, költöző és állandó madarak). A ragadozó emlősállatok és madarak jelentősége az erdő életközösségében. Az erdő ízeltlábú állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása (teljes átalakulás és átalakulás nélküli fejlődés). Az erdők talajának fő jellemzői, a természetes erdők talajának tápanyagképződése. A hazai erdőket sújtó környezeti ártalmak. Az erdők jelentősége és védelmük fontossága.

Értsék meg a gombák jelentőségét az erdők életében, tudják, hogy a gombák szervezeti felépítésükben különböznek a növényektől, állatoktól. Ismerjék a gyilkos galóca fő részeit. Ismerjék meg a gyakori cserjéink fő részeit (gyökérzet, ágak, galylyak,vesszők) és jelentőségüket az erdők életében. Értsék meg, hogy az élettelen környezeti tényezők közül a fény döntően meghatározza a különböző erdőtípusok szintezettség. Tudják, hogy az egyes szintekben a növények fényigényüknek megfelelően helyezkednek el. Ismerjék a mohák, zuzmók testfelépítését, jelentőségüket az erdők életében (táplálékbiztosítás, talajképződés, talajvédelem). Ismerjék meg az erdő gyakori emlősállatait (szarvas, vaddisznó, róka, sün) és madárfajait (feketerigó, széncinege, fakusz, csuszka, harkályfélék, héja, stb.). Ismerjék meg az erdő ízeltlábú állatai közül a szarvasbogár, a koronás keresztespók, az erdei vöröshangya testfelépítését, életmódját, szaporodását. Értsék meg, hogy a természetes erdőkben a talaj termőképessége (tápanyagkészlete) folyamatosan megújul. A témakörben megszerzett ismereteik alapján értsék meg, hogy az erdő élőlényei önmagukban nem élhetnek meg, életközösséget alkotnak.

feltételeit. Tudják a lomblevél és a tűlevél, a lombhullató és az örökzöld fogalom lényegét. Tudják a különböző gombafajok jelentőségét az anyagok lebontásában. Tudják néhány gyepszintben élő növény nevét és alkalmazkodásukat az élettelen környezeti tényezőkhöz. Értsék meg az öszszefüggést a lombkorona alakja, elhelyezkedése és az erdő fényviszonyai között. Tudják, hogy a megismert virágtalan növények spórákkal szaporodnak. Tudják a tanult madarak és az emlősállatok sajátos testfelépítését, életmódját, szaporodását. Ismerjék a madarak és az emlősállatok közös tulajdonságait. Tudjanak példákat mondani a megismert emlősállatok és madarak közül a tesfelépítés és az életmód közötti kapcsolatra. Kísérletek, megfigyelések révén szerezzenek tapasztalatokat az erdő talajának összetevőiről, a talajképződés folyamatáról. Tudják rajzban, írásban és szóban is kifejezni az erdőben élő élőlények testfelépítésének főbb jellegzetességeit. Legyenek képesek néhány egyszerűbb kísérlet, terepi vizs-

222

Helyi tanterv


Ismerjék meg a lakóhelyük környékén megtalálható természetes és telepített erdőket, tudják, mely emberi beavatkozások veszélyeztetik az erdő életét. Tekintsék fontos nemzeti kincsnek a hazai erdők életközösségeit.

A vizek jelentősége az A vizek, vízpartok élővilágban (a víz fizikai és életközössége kémiai tulajdonságai). A vizek néhány mikroszFejlesztési területek: kopikus méretű élőlényeinek főbb jellemzői (sejtek felépítése, alkotórészei, mozgásuk, Önálló tanulás képestáplálkozásuk, szaporodásuk, ségének fejlesztése. stb), jelentőségük a vizek életében. Kommunikációs kéA vízben és a vízpartokon pesség fejlesztése, élő lágy szárú növények (híszakkifejezések pontos nárosok, nád, sás, gyékény). használata. A vízpartok jellegzetes fás szárú növényei (füzek, nyárfák, égerfák), jelentőségük a vizek életében. Ok-okozati összefügA vizekben, vízpartokon gések feltárása. élő gyakori gerinctelen és gerinces állatok (orvosi pióca, Az élő rendszerre folyami rák, szitakötő, gyötrő jellemző folyamatok szúnyog, éti csiga, folyami bemutatása, összeha- kagyló, ponty, dévérkeszeg, leső harcsa, kecskebéka, barsonlítása. na varangy, stb.) testfelépítése, életmódja, szaporodása, Az életközösségekben

Ismerjék meg az élet szempontjából a víz jelentőségét az élővilág számára. Értsék meg, hogy a vizek mikroszkópikus élőlényeinek fontos szerepük van a vizek öntisztulásában. Értsék meg a vízben és a vízpartokon élő növényzet jelentőségét, tudják, hogy az állatok közvetlenül vagy közvetve a növényekre vannak utalva. Tudják a nád és a gyékény szervezeti felépítését (gyöktörzs, szár, levél, virágzat, termés). Ismerjék a vízpartok gyakori fáinak (fűzfa, nyárfa) szervezeti felépítését (törzs, lombkorona, virágzat,

gálat elvégzésére az erdő életének megismerésére. Tudjanak önállóan is megfigyeléseket végezni és tapasztalataikat szóban kifejezni. Tudjanak táplálkozási láncokat készíteni az erdő élőlényeiből. Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhelyük környéki erdők környezeti állapotáról, az emberi beavatkozások különböző formáiról, a szükséges védelmi intézkedésekről. Szerezzenek tapasztalatokat az erdő életével kapcsolatos ismeretterjesztő irodalom használatában. A rendelkezésre álló információkat használják fel önállóan is ismereteik bővítésére. Tudják, hogy a víz nélkülözhetetlen élettelen környezeti tényező, az élőlények fontos testépítő anyaga, továbbá, az álló- és folyóvizek fontos élőhelyek. Ismerjék meg, hogy az amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros moszat egyetlen sejtből áll, az életfolyamataikat (táplálkozás, mozgás, szapo-rodás) a sejtalkotók végzik. Élő anyag mikroszkopikus vizsgálatával szerezzenek tapasztalatokat a vizekben élő egysejtűek jellegzetes alakjáról, mozgásáról.

223

Helyi tanterv

szerepet játszó szabá- alkalmazkodásuk a környelyozási folyamatok zethez. bemutatása. A vizek, vízpartok szenynyezése, a vizes élőhelyek védelmének fontossága.

Logikus gondolkodás fejlesztése, rész- egész viszony felismerése.


termés). Ismerjék meg a vizek, vízpartok jellegzetes gerinctelen állatai közül az orvosi pióca, a folyami rák, a szitakötő, a gyötrőszúnyog, az éti csiga és a folyami kagyló testfelépítését, életmódját, szaporodását. Közvetlen megfigyelésekkel, vizsgálatokkal szerezzenek tapasztalatokat a gerinctelen állatok alkalmazkodásáról az élő és élettelen környezeti tényezőkhöz. Ismerjék meg a hazai vizek és vízpartok gerinces állatai közül a leggyakoribb halakat (ponty, dévérkeszeg, lesőharcsa), kétéltűeket (kecskebéka, varangy) és hüllőket (vízisikló, mocsári teknős). Szerezzenek tapasztalatokat a megismert állatok alkalmazkodásáról az élettelen környezeti tényezőkhöz. Tekintsék értéknek a hazai vizek őshonos halfajait, kétéltűit és hüllőit. Ismerjék meg a hazai vizek, vízpartok madárvilága közül a fehér gólya, a tőkés réce, a barna rétihéja testfelépítését, életmódját, szaporodását. Szerezzenek tapasztalatokat az élőhely (álló- és folyóvizek, mocsárrétek, láprétek) és az élőlények (gázló- és úszómadarak, ragadozó madarak, énekesmadarak) védelmének fontosságáról. Tudják, hogy az élettelen környezeti tényezők változásait csak tűrőképességük határain belül képesek elviselni. A vizek életközösség-

Ismerjék meg a hinarasok fontosságát, tudják néhány jellegzetes hínárféle testfelépítésének főbb jellemzőit (gyökérzet, szár, levél). Tudjanak példákat mondani a hínárfélék környezethez való alkalmazkodására. Értsék meg a parti öv növényzetének jelentőségét a partvédelemben, és a vizek tisztaságának megőrzésében, öntisztulásában. Tudják, hogy a vízparti fák védik a partot a víz romboló munkájától, az állatok számára búvóhelyül, fészkelőhelyül és táplálékul szolgálnak, árnyékolásukkal megakadályozzák a víz felmelegedését. Tudják, mely állatok fejlődnek átalakulás nélkül, átváltozással és teljes átalakulással. Ismerjék az egyes fejlődési szakaszok jellemzőit. Legyenek képesek azonosságokat és különbségeket keresni a megismert gerinctelen állatok testfelépítése és a környezethez való alkalmazkodása között. Tudják a gerinctelen állatok jelentőségét a vizek életközösségében. Tudják a megismert halak, kétéltűek, hüllők kültakarójának, mozgásának, szaporodá-

224

Helyi tanterv


ének megismerése alapján értsék meg, hogy csak bizonyos fokig képesek öntisztítással a szennyezések káros hatásait megszüntetni. Tekintsék értéknek a vizes élőhelyeket, és a hazai természetes vizek őshonos élővilágát.

sának, légzésének és testhőmérsékletének jellemzőit. Értsék meg, milyen összefüggés van a lerakott peték (ikrák), tojások száma és az állatok ivadékgondozása között. Tudjanak azonosságokat és különbségeket megállapítani, összefüggéseket keresni, általánosításokat végezni a megismert fajok jellegzetességeiből. Tudjanak a megismert madárfajok alapján példákat mondani a testfelépítés és az életmód közötti összefüggésekre (úszóhártyás végtag, gázlóláb, fogóláb, hosszú, hegyes csőr, lemezes csőr, tépőcsőr). Ismerjék meg a madarak vonulásának okait, összefüggéseit az élettelen és az élő környezeti tényezők változásával. Tudják, hogy a vizek, vízpartok élőlényei is életközösséget alkotnak, azaz növények és az állatok között szoros kapcsolatok alakultak ki. Értsék meg, hogy a vizes élőhelyek élőlényei alkalmazkodnak az élettelen környezeti tényezőkhöz (a talajhoz, vízhez, a levegőhöz, a hőmérséklethez, a fényhez). Megszerzett ismereteik alapján tudjanak táplálkozási láncot készíteni a vizes élőhelyek élő-

225

Helyi tanterv

A hazai füves területek kiA füves területek alakulásának környezeti felélete Hazánk nemzeti tételei. Az őshonos füves terüleparkjai tek földrajzi elhelyezkedése. A hazai élővilág kuA rétek típusai: sziklagyetatóinak munkássága pek, homokpuszták, szikes puszták, mocsárrétek, láprétek, hegyi rétek. A másodlagos rétek. Fejlesztési területek: A fűfélék közös tulajdonságai, sajátos alkalmaz. kodásuk a környezeti feltételekhez. A száraz rétek gyakori növényei: angolperje, , mezei Természeti törvényzsálya. szerűségek alkalmaA nedves rétek növényei: zása. mocsári zsurló, réti boglárka. A füves területeken élő gerinctelen állatok közül a Hatékony, önálló sáskák, szöcskék, tücskök és a testfelépítése, életmódja, tanulás. szaporodása. A rétek ízeltlábú állataiIgényes önkifejezés. nak alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A füves területek gerinces állatai közül a fürge gyík, a vakond, a mezei nyúl, a mezei pocok , az egerészölyv testfelépítése, életmódja, szaporodása. A füves területek életkö-


Ismerjék meg a hazai őshonos füves puszták kialakulásának környezeti feltételeit. Ismerjék meg a hazai rétek főbb típusait: hegyi rétek, sziklagyepek, homokpuszták, szikes puszták, mocsárrétek, láprétek kialakulásának környezeti feltételeit. Értsék meg, hogy a füves területek növényeinek, mely környezeti hatásokhoz kell alkalmazkodni. Tudják a nedves és a száraz rétek növényei közül az angolperje, a siskanád, a mezei zsálya, a mocsári zsurló, a réti boglárka szervezeti felépítését: a gyökérzet, szár, levél, virág, virágzat felépítését. Ismerjék meg a rétek gazdag állatvilága közül a sáskák, szöcskék, tücskök és a fecskefarkú lepke testfelépítését, életmódját, szaporodást. Szerezzenek tapaszta-

lényeiből. Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhely környéki vizes élőhelyek környezeti állapotáról, a különböző szennyezésekről és következménye-iről. Ismerjék meg, mely emberi beavatkozások veszélyeztetik a lakóhelyük környéki vizes élőhelyeket. Tudják a leggyakoribb szennyező forrásokat (bemosódó műtrágyák, vegyszerek, háztartási szennyvizek, ipari tevékenységekből származó szennyvizek). Tudják, hogy a másodlagos réteket az emberi tevékenység hozta létre, többnyire az erdőirtások helyén alakultak ki. Tudjanak példákat felsorolni az alkalmazkodás különböző formáira (mélyen elhelyezkedő gyökérzet, párologtatást csökkentő szervezeti sajátosságok, a talaj felszínéhez közeli rügyekből gyorsan kihajtanak). Tudjanak azonosságokat és különbségeket tenni az erdei pajzsika és a mocsári zsurló szervezeti felépítése és szaporodása között. Tudják a teljes átalakulás és a kifejlés közötti különbség lényegét. Értsék meg a füves területeken élő gerinctelen állatok jelentőségét az életközösségében.

226

Helyi tanterv

Analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése.. Az élővilág relatív állandóságának és változékonyságának bemutatása, evolúciós szemlélet kialakítása. Az emberi tevékenység hatásának felismerése, környezettudatosságra nevelés, problémaérzékenység kialakítása.


zössége, kapcsolatok az élőlények között, alkalmazkodás az élettelen környezeti tényezőkhöz. Táplálkozási lánc, táplálkozási piramis. A termelő, fogyasztó és a lebontó szervezetek az életközösségben. A füves területek pusztulásának okai. A füves területek védelme. Védett területek hazánkban. A nemzeti parkok jelentősége a természetvédelemben. A hazai biológiai kutatás kiemelkedő személyei. A tudománytörténet néhány nagy alakjának munkásságával való ismerkedés

latokat a réteken élő ízeltlábú állatok környezethez való alkalmazkodásának különböző módjairól (táplálkozás formái, kültakaró színe, szaporodás, a téli időszak túlélése stb.). Tudják a füves területeken élő gerinces állatok közül a fürge gyík, a vakond, a mezei nyúl, a mezei pocok, a hörcsög, az egerészölyv, és a vörösvércse testfelépítésének, életmódjának és szaporodásának sajátosságait. Ismerjék a rágcsáló, növényevő, ragadozó, mindenevő fogazatot. Megszerzett ismereteik alapján értsék meg, hogy a füves területek élőlényei is életközösséget alkotnak. Ismerjenek néhány példát a ragadozó állatok zsákmányszerzésének különböző formáiról. Ismerjék azokat az emberi beavatkozásokat, amelyek veszélyeztetik a füves területek életét: gyepfeltörés, vegyszeres rovar- és pocokirtás, a rétek, legelők elhanyagolása, túlzott műtrágyázás. Tudják a védett területek csoportosítását, a nemzeti parkjaink jelentőségét a táj természetes arculatának, tájképi elemeinek, őshonos élővilágának megőrzésében.

Tudjanak példákat mondani a megismert állatok alkalmazkodására a környezeti feltételekhez. Korábban megszerzett ismereteikre támaszkodva tudják a tanult állatokat különböző szempontok alapján csoportosítani (pl. testhőmérséklet, kültakaró, légzés, táplálkozás, fogazat, csőr-láb típusa stb.). Tudják, hogy az életközösségben a termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek együttesen biztosítják az életközösség anyagforgalmát. Szerezzenek közvetlen tapasztalatokat a lakóhelyük környezetében található füves területek életéről. Tudjanak táplálkozási láncot, táplálkozási piramist készíteni a füves területek élőlényeiből. Értsék meg a ragadozók jelentőségét a különböző életközösségekben. Értsék meg a környezetvédelem és a természetvédelem feladatait. Ismerjék meg a hazai élővilág híres kutatóinak tevékenységét. Legyenek képesek az ismeretterjesztő irodalomból önállóan is információkat szerezni. Tudják a megfigyelések, vizsgálatok kísérletek tapasztalatait szóban és

227

Helyi tanterv


írásban saját szavaikkal kifejezni. Egészségtan A táplálkozás Fejlesztési területek:

A változatos táplálkozás. A különböző tájak, népek étkezési szokásai, étrendjei (pl: mediterrán étrend). Fizikai és mentális Példák az egészséges étkezésegészség fogalmának re. Mit tartalmazzon az és összefüggésének egészséges étrend? Régi magyar ételek megismerése. újszerűsége. Élelmiszer-adalékok. Az egészségnek, mint értéknek az elfogadtatása.

A táplálkozás fontosságának felismertetése az egészség megőrzésében. Igényes önkifejezés vita, érvelés, meggyőzés.

A tanulók ismerjék fel a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás alapvető jelentőségét az egészség megőrzésében. Ismerjenek meg régi magyar ételeket és a környező népek egyegy nevezetes ételét. Tudjanak példákkal szolgálni az egészséges étrendhez. Legyenek tisztában az élelmiszerek legjellemzőbb tápanyagaival és a vitaminokkal. Tudják megítélni, hogy életkori tápanyagszükségletüket mennyi és milyen élelmiszer biztosítja. Tudatosuljon bennük, hogy bizonyos ételek, italok túlzott fogyasztása milyen következményekkel jár. Ismerjenek gyakoribb élelmiszeradalékokat. Válasszák a környezetbarát módon termesztett és csomagolt élelmiszereket. Legyenek képesek tápanyagtáblázatok segítségével különböző egészséges

228

Helyi tanterv


7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 56 óra Tájak és életközösségek A földi élővilág általános jellemzése Élőlények rendszerezése

TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK Tájak és életközösségek Fejlesztési területek: Környezettudatos gondolkodás fejlesztése.

Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

Önálló forráshasználat. Számítógépes és multimédiás eszközök használatának

időkeret: 27 óra időkeret: 15 óra időkeret: 14 óra

TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Az esőerdők kialakulásának környezeti feltételei és elhelyezkedésük a Földön. Az esőerdők jellegzetes növényei, szintezettsége. A dél-amerikai esőerdők jellegzetes állatai, azok testfelépítése, életmódja, szaporodása. Táplálkozási kapcsolatok az esőerdő állatai között. Az esőerdők pusztulásának okai, védelmük. A szavannák elhelyezkedése a Földön, a szavanna éghajlat jellemzői. A szavannák növényeinek alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. Az afrikai szavannák állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása. Táplálkozási láncok a szavannák élőlényei között.

A TOVÁBBFEJLESZTÉS ALAPJAI A tanulók ismerjék a trópusi övezet környezeti feltételeit, növényzeti öveit, ezek elhelyezkedését. Ismerjék az övezetesség okát. Ismerjék fel az esőerdő, szavannák, sivatag tanult élőlényeit. Tudják a tanult élőlények szervezeti, életmódbeli, táplálkozási tulajdonságait. Tudjanak táplálékláncokat készíteni. Ismerjék az esőerdős és szavannás pusztulásának, valamint az elsivatagosodás okait.

ELVÁRHATÓ MAXIMUM Legyenek képesek önállóan ismereteket szerezni, trópusi övezet élővilágáról. Tudják összehasonlítani az esőerdő, szavanna, sivatag környezeti feltételeit, növényzetüket. Ismerjék a szavannák típusait. Ismerjék és alkalmazzák az élőlények környezete és testfelépítése közötti összefüggést. Tudjanak példákat mondani a trópusi övezet körülményeihez való alkalmazkodásra. Ismereteiket felhasználva tudjanak azonosságokat és különbségeket felismerni élőlények, élőlénycsoportok között.

229

Helyi tanterv

gyakorlása.

Diagrammok, grafikonok adatainak leolvasása, matematikai törvényszerűségek alkalmazása.


A szavannák pusztulásának okai, az élővilág védelme. A szubtrópusi sivatagok kialakulásának környezeti feltételei, a sivatagok elhelyezkedése a Földön. A sivatagok jellegzetes állatainak alkalmazkodása a környezeti feltételekhez, a túlélés változatos formái.

A fenntartható fejlődés erkölcsi alapelvének elsajátíttatása.

Az egyensúly jelentőségének felismerése A mediterrán tájak elhelyezkedése a rendszer állapotá- a Földön. Az élőlények sajátos nak megőrzésében. alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A nyári nyugalmi állapot. A forró övezet és a mediterrán tájak termesztett növényei. A fogyasztás és a véges természeti erőforrások egyensúlyának bemutatása.

Környezettudatos A mérsékelt éghajlati övezetben magatartás formálá- kialakult lombhullató erdők földsa. rajzi elhelyezkedése, a környezeti tényezők jellemzői. A témakörnek meg- A lomberdők jellegzetes fás szárú felelő tanulási tech- és lágy szárú növényei. nikák bemutatása. A legjellemzőbb gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése, életmódja, szaporodása a lombhullató erdőkben. Az ismeretek pontos, szakszerű megfogal- Táplálkozási láncok a lombhullató mazásával a kom- erdők élőlényei között. munikációs képesség A lombhullató erdőket veszélyeztető környezeti tényezők. fejlesztése. A mérsékelt övezet gazdaságilag

Ismerjék a mediterrán terület környezeti feltételeit, elhelyezkedését, természetes növényzetét és termesztett növényeit. Ismerjék meg a mediterrán terület jellegzetes állatainak testfelépítését, táplálkozását.

Ismerjék a füves területek, lombhullató és tagja erdők elhelyezkedését, kialakulásának feltételeit, növényeit, jellegzetes állatait, ezek testfelépítését, életmódját, táplálkozását. Tudjanak táplálékláncokat alkotni. Ismerje az erdők pusztulásának okait, védelmének lehetőségeit.

Ismerjék fel az esőerdő védelmének, az elsivatagosodás megakadályozásának jelentőségét az emberiség jövője szempontjából. Tudjanak azonosságokat és különbségeket keresni lombhullató erdők, esőerdős és keménylombú erdők között. Ismerjék a mediterrán terület termesztett növényeinek felhasznált részeit, felhasználásának módját. Ismerjék a mediterrán terület forró nyaraihoz való alkalmazkodás formáit. Az állatok, növények jellemzésében, megismerésében alkalmazzák a környezet, testfelépítés közötti összefüggést. Ismereteiket felhasználva képesek legyenek az élőlények összehasonlítására, csoportosítására. Legyenek képesek önálló ismeretszerzésre. Ismerjék fel, hogy egyéni életmódjukkal is hozzájárulhatnak az erdők védelméhez.

Ismerjék fel az öszszefüggést a hideg övezet jellegzetes élőlényeinek testfelépítése, életmódja és a környezeti feltételek között. Legyenek

230

Helyi tanterv


jelentős termesztett növényei. A mérsékelt övezet pusztáinak földrajzi elhelyezkedése, kialakulásuk környezeti feltételei. A prérik, pampák, sztyeppék jellegzetes állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása. A füves puszták életét veszélyeztető környezeti tényezők. A tajgaerdők uralkodó fenyőféléi, a tűlevelű erdőkre ható élettelen környezeti tényezők (az évszakok jellemző időjárása, a tajgaerdők talaja). A tajgaerdők állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása. Táplálkozási kapcsolatok az élőlények között. A tundra övezet elhelyezkedése, jellegzetes élőlényeinek alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A patás állatok vonulásának okai. Az élettelen környezeti tényezők jellemzői a közép-európai magashegységekben.

A magashegységek jellegzetes növényei, állatai. A növényzet övezetes elhelyezkedésének okai. A sarkvidéki fagyos területek madarainak és emlősállatainak alkalmazkodása a zord viszonyokhoz. A környezeti feltételek (fényviszonyok, a víz nyomásváltozása, sótartalma, a tengervíz, hőmérséklete stb.) a tengerekben. A partközeli és a nyílt tengerek jellegzetes növényeinek és gerinctelen állatainak legfontosabb tulajdonságai. Táplálkozási kapcsolatok a tenger élőlényei között. Az óceánok, tengerek élővilágát veszélyeztető környezeti tényezők. A tengerek szennyezése. A földi élővilág álta- A környezet fogalma. lános jellemzése A legfontosabb élettelen környezeti tényezők: talaj, víz, levegő,

képesek önálló ismeretszerzésre.

Legyenek képesek a korábban megszerzett ismereteket a magashegységek növényzeti öveire alkalmazni.

Ismerjék a tundra és a sarkvidék környezeti feltételeit, elhelyezkedését. Ismerjék a tundra növénytakaróját. Ismerjék a tundra és a sarkvidék jellemző állatait, ezek jellemzőit. Tudjanak táplálékláncokat készíteni.

Korábbi ismereteiket tudják alkalmazni a plankton élőlényeire. Ismerjék fel a környezethez való alkalmazkodás okozta azonosságokat a tengeri állatok testfelépítésében. Ismerjék a tengerek élővilágának jelentőségét, a földi élet és az emberiség táplálkozási gondjainak megoldása szempontjából. Önálló ismeretszerzés.

Ismerjék a magassági övezetesség okait, a magassági növényöveket. Ismerjék a magashegységek jellegzetes növényeit, állatait, ezek jellemzőit. Ismerjék meg a tengerek környezeti feltételeit, ezek változását. Ismerje a plankton élőlényeit, jelentőségét. Ismerje a tenger jellemző növényeinek és állatainak tulajdonságát, a vízi életmódhoz való alkalmazkodást. Tudjanak táplálékláncot összeállítani. Ismerjék a tenger szennyező forrásait. Ismerjék a környe- Ismerjék fel és alzet fogalmát, az kalmazza az élőléélő és élettelen nyek környezeti

231

Helyi tanterv

Fejlesztési területek: Az előzetes ismeretek felhasználása, általánosítás, ok-okozati összefüggések keresése, felismerése. A tudományos ismeretszerzés iránti igény kialakítása. Kritikus gondolkodás fejlesztése.

Élőlények rendszerezése Fejlesztési feladatok: Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a tudománytörténeti folyamatok megismerése által. Tudományos ismeretszerzés iránti igény fejlesztése.

Tanulási módszerek fejlesztése. Irányított megfigyelés, megadott szempont szerinti összehasonlítás, analízis, szintézis alkalmazása az ismeretszerzés folyamatában. Evolúciós

szemlé-


fény, hőmérséklet. Az élettelen környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás néhány példája az élővilágban. A tűrőképesség fogalma. Tág és szűk tűrőképességű élőlények. Az életközösségek felépítése, a termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek. Az életközösségek önszabályozó működése. A természetes és mesterséges életközösségek. Az életközösségek anyagforgalma. A táplálkozási lánc és a táplálkozási piramis. A természetes és mesterséges életközösségek anyagforgalma. Az emberi tevékenységek hatása a bioszférára, az élőhelyek és az élővilág pusztulásának okai. A levegő, a víz, a talaj szennyezése és káros következményei.

környezeti feltételeket, a tűrőképesség fogalmát. Tudjanak példát mondani különböző tűrőképességű és környezeti tényezőt kedvelő élőlényre. Ismerjék a termelő, fogyasztó, csúcsragadozó, lebontó fogalmát, szerepét az életközösségekben. Ismerjék a tápanyagforgalom jellemzőit, tudjon táplálékpiramist alkotni, ismerje ennek jelentését. Ismerjék a természetes és mesterséges életközösségek jellemzőit, az életközösségek pusztulásának okait.

Az élőlények rendszerezésének főbb egységei, a faj, osztály, törzs fogalma. A sejtmag nélküli egysejtűek, a baktériumok felépítése, alakja, működése. A sejtmagvas egysejtűek. Az ostoros moszatok, papucsállatkák, amőbák főbb jellemzői. A gombák szervezeti felépítése, táplálkozása, működése. A növények általános jellemzői. A moszatok törzsei. A zuzmók, mohák, harasztok törzseinek főbb jellemzői, ismertebb fajai. A nyitvatermők törzsének jellemzői, a korábban megismert fajok közös tulajdonságai. A zárvatermők törzsének jellemzői, egyszikűek és kétszikűek osztályai. Az ismert fajok besorolása a főbb növénytörzsekbe, osztályokba. A szivacsok, csalánozók, gyűrűsférgek törzse, a törzsekbe tartozó fajok közös tulajdonságai.

Ismerjék a tudományos rendszerezés alapelveit, a főbb rendszertani kategóriákat, ezek egymáshoz való viszonyát. A tartalomban felsorolt rendszertani csoportokat tudják az alábbi szempontok alapján jellemezni: Testfelépítés, szaporodás, jelentőség. Ismerjék a telepes és hajtásos növények fogalmát. A tanult élőlényeket tudják besorolni a megfelelő rendszertani kategóriákba.

tényezőkkel szembeni igénye és élőhelye, valamint tűrőképessége és elterjedési területe közötti összefüggést. Tudjanak tűrőképességi grafikon rajzolni, a tűrőképességi grafikonról adatokat leolvasni, értelmezni. Ismerjék az optimum, minimum, maximum fogalmát. Ismerje és használja helyesen a bioszféra, biomassza fogalmát. A témakör ismereteit tudja alkalmazni az előző témakörben megismert életközösségekre. Ismeretei alapján tudja megmagyarázni, hogy a földi életközösségek védelme miért globális probléma. Önálló ismeretszerzés. Ismerjék a rendszertannal foglalkozó híres kutatók életét, munkásságát, a tudományos és mesterséges rendszerek közötti különbséget. Tudják az eddig részletesen nem tanult élőlényeket is rendszertani csoportba sorolni főbb tulajdonságai alapján. Tudják az élőlényeket rendszertani hovatartozásuk alapján fejlettségi sorba állítani. Tudják testfelépítésbeli különbségekkel magyarázni az egyes rendszertani csoportokba tartozó élőlények fejlettségi szintjét.

232

Helyi tanterv

letmód kialakítása.

Elemző és problémamegoldó képesség fejlesztése. . A rendszerezés alapjaival kapcsolatos problémák felvetése, problémaérzékenység fejlesztése.


A puhatestűek törzse, a csigák, kagylók osztályának jellemzői. Az ízeltlábúak törzsébe tartozó fajok közös tulajdonságai. A rovarok, rákok, pókszabásúak osztályai. A tanult fajok besorolása a megfelelő rendszertani egységekbe. A gerincesek törzse. A halak, kétéltűek, hüllők, madarak és az emlősállatok jellemző tulajdonságai. A megismert gerincesek besorolása a megfelelő osztályokba. A tudománytörténet kiemelkedő alakjainak munkásságával való megismerkedés, szerepük tanulmányozása az emberiség fejlődésének szempontjából.

.

8. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 óra Az emberi test szerveződése A kültakaró és a mozgás Az anyagcsere Az ember szaporodása és egyedfejlődése Az idegi és a hormonális szabályozás

TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK

TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALA-

időkeret: 7 óra időkeret: 7 óra időkeret: 8 óra időkeret: 7 óra időkeret: 8 óra

A TOVÁBBFEJLESZTÉS ALAPJAI

ELVÁRHATÓ MAXIMUM

233

Helyi tanterv

POZÁSA Az emberi test szer- Az emberi test felépítése, sejtek, szövetek, szervek, veződése Fejlesztési területek: szervrendszerek, szervezet. Szervezetünk felépítéséhez Gondolkodási műveszükséges anyagok (nukleletek alkalmazása. insavak, fehérjék, zsírok, cukrok, szénhidrátok, Már megszerzett ter- ásványi anyagok és a víz). mészettudományos A vitaminok jelentősége, ismeretek tudatos csoportosításuk. alkalmazása. Sejtjeink közös jellemzője. Testünk fontosabb szövetei: hámszövet, kötőszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Az élőlények, mint nyílt rendszerek fogalmával való megismerkedés. .


Ismerjék a szerveződési szintek fogalmát egymásra épülését. Ismerjék az emberi szervezet legfontosabb tápanyagait, ezek jelentőségét az egészséges táplálkozásban. Ismerjék – vitaminok szerepét a szervezet egészséges működésében. Ismerjék – sejt felépítését, sejtszervecskék működését. Tudják – tartalomban felsorolt szöveteket az alábbi szempontok alapján jellemezni: - sejtjei - működése,feladata - elhelyezkedése.

A kültakaró és a mozgás Fejlesztési területek: Analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése.

Testünk kültakarója a bőr. A bőr felépítése és legfontosabb működései. Bőrünk egészségvédelme. A csontszövet tulajdonságai. Az emberi szervezet legProblémamegoldó gondolkodás fejleszté- fontosabb csontjai. se sematikus ábrák A csontok felépítése. értelmezése által. A csontok alakja, kapcsolódásuk különböző formái. A csontok és az izmok együttes működése a mozgás során. A leggyakoribb mozgásszervi betegségek.

Ismerjék a bőr rétegeit, részeit, védelmi működését. Ismerjék a csont és izom mozgásban betöltött szerepét. Ismerjék az emberi szervezet legfontosabb csontjait, a csontok felépítését, a csöves és lapos csontokat, az ízületek, az összenövést és a varratot. Ismerjék az izmok kapcsolódását a csontokhoz, az izmok szerepét.

A táplálkozás szervrendszere, és az emésztés folyamata. Fejlesztési területek: Az egészséges táplálkozás szabályai. Az ember légzőszerveinek Önálló forráshaszná- felépítése, az egyes szerlat a tanulási folya- vek működése. matban. A légzőszervek betegségei. A vér összetétele, az egyes

Ismerjék az anyagcsere részfolyamatait. Ismerjék az ember tápcsatornájának főbb szakaszait, ezek működését, emésztőmirigyeinket, emésztőnedveinket, ezek emésztésben betöltött szerepét. Ismerjék az ember légzőszervrendszerének részeit, működésüket, a

Az anyagcsere

Ismerjék fel, hogy a bonyolultabb testfelépítés tökéletesebb működést tesz lehetővé. Tudjanak több példát mondani szerveződési szintekre az emberi testből. Tudják, hogy melyik élelmiszerünk milyen tápanyagot és vitamint tartalmaz. Ismerjék és tudják elvégezni a tápanyagok kimutatását. Tudjanak egyszerű rajzokat készíteni legfontosabb szöveteinkről. Ismerjék fel az összefüggést a sejtek alapja, a szövet működése és elhelyezkedése között. Tudják, hogy az örökítőanyag sejtmagban helyezkedik el, és hogy tulajdonságaink kialakításáért a gépek a felelősek Ismerjék a bőr mint érzékszerv működését. Tudjanak vázlatos rajzot készíteni a bőrről, a csont hosszmetszetéről, az ízületről. Tudják a szövetekről tanultakat alkalmazni konkrét szervrendszereknél Ismerjék hajlító és feszítő izmok működését.

Tudjanak vázlatos rajzot készíteni a megismert szervekről. Ismerjék az anyagcsere részfolyamatainak egymáshoz való viszonyát. Az emberi szövetekről szerzett ismereteiket tudják alkalmazni az anyagcsere szervrendszereire. Tudják összehasonlíta-

234

Helyi tanterv


gázcsere helyét, légzőizmainkat, ezek működését. Tudják az emberi szív felépítését, működését, az erek típusait, a vérköröket. Ismerje a vér sejtes elemeit, a vérplazmát és ezek szerepét. Ismerjék az ember kiválasztó szervrendszerének felépítését, működését.

ni a vázizmok és belső szervek, valamint a szív izmainak felépítését, működését. Tudják lerajzolni az ember vérköreit, és kiválasztó szervrendszerét. Ismerjék fel mikroszkópos képen az emberi vér sejtes elemeit.

Az ember szaporodá- Az ember szaporodási szervrendszere, az egyes sa és egyedfejlődése Fejlesztési területek: szervek felépítése, működése. Az ember szaporodása, az Kritikus gondolkodás ivarsejtképződés, a megmegalapozása. termékenyítés, a zigóta beágyazódása. Kommunikációs ké- Az életjelenségek mélyebb pesség fejlesztése. alapjainak megismerése, az életfogalom A nemi hormonok jelentőEgészséges, harmoni- sége. kus életvitel iránti Az ember életkori szakaszai. igény kialakítása. A szaporodás egészségtana. Önfenntartó és fajfenntartó életjelenség

Ismerjék az ivaros szaporodás lényegét, a hímivarsejt és petesejt felépítését, termelődésének jellemzőit. Ismerjék a férfi és női szaporítószervrendszer részeit, működését. Ismerjék a nemi hormonok hatását. Ismerjék az ember születés előtti fejlődésének főbb jellemzőit, a magzati szerveket, ezek feladatát. Tudják az emberi élet szakaszait, ezek főbb testi és lelki jellemzőit.

Ismerjék az elsődleges és másodlagos nemi jelleg fogalmát. Ismerjék a menstruációs ciklus folyamatát. Ismerjék fel az összefüggést a női és férfi eltérő biológiai szerepe és szaporítószervrendszerének felépítése között. Ismerjék fel, hogy a létés fajfenntartás egymástól elválaszthatatlan jelenséget az élővilágban.

Az idegi és a hormo- Az életfolyamatok szabályozásának általános fonális szabályozás lyamata. Az agyvelő és a gerincvelő felépítése. Fejlesztési területek: Az érzékszervek jelentősége, a látás, a hallás, a

Ismerjék a belső környezet fogalmát. Tudják, hogy a szabályozás is életjelenség. Ismerjék szabályozás lépéseit. Tudják az agyvelő és gerincvelő felépítését

Tudjanak vázlatos rajzot készíteni az idegsejtről, a gerincvelő keresztmetszetéről, a szemről. Ismerjék az idegi reflexkör vázlatát. Érezzék a különb-

Tanulási technikák alkotórészeinek működése. Az ember vérkeringése, a fejlesztése. kis- és a nagyvérkör. A vérkeringés gyakori betegségei, az egészségmegőrzés szabályai. Lényegkiemelés kéA kiválasztás szervrendpességének fejlesztészere, az egyes szervek se. működése. A kiválasztó szervek betegségei.

Összefüggések megláttatása, problémaérzékenység fejlesztése.

235

Helyi tanterv

Problémaérzékenység szaglás, az ízlelés és a bőrérzékelés. fejlesztése. A feltétlen és a feltételes reflex. Vita, érvelés, meggyőAz idegi szabályozás zavazés. rai. Ábraelemzés. Az anyagcsere folyamatainak hormonális szabályoLogikai összefüggések zása. megláttatása. A hormonális szabályozás zavarai. Vezérlés, irányítás fogalmának meghatározása, természeti jelenségekhez való hozzárendelése

Egészségtan Fejlesztési területek:

Az ember és környezet kölcsönhatása. Problémaérzékenység. Globális és helyi problémák. Környezet és terméFenntartható fogyaszszetvédelem a mindennaptás értelmezése. okban. Kritikus gondolkodás. Véleménynyilvánítás.


és működését, az idegsejtek felépítését, működését. Ismerjék a feltétlen és feltételes reflex jellemzőit, központját, példákat. Ismerjék a környéki idegrendszer működését. Ismerjék az érzékelés szakaszait, érzékszerveink felépítését, működését. Ismerjék belső elválasztású mirigyeinket, ezek hormonjait, és hormonok hatását

séget vezérlés és szabályozás között. Tudják több konkrét példát át bemutatni a szabályozás lépéseit. Ismerjék Pavlov munkásságát, a feltételes reflex kialakításának mechanizmusát. Ismerjék az ingerület terjedésének módját. Ismerjék a testnövelő hormon, a tiroxin és az inzulin termelés zavarait kísérő betegségeket. Ismerjék a külső és belső elválasztású mirigyek fogalmát, hasonlóságokat, különbségüket, példákat.

Tudatosuljon a tanulókban, hogy az emberiség csak környezete összhangjával tud fennmaradni. Ismerjék meg a helyi és globális problémák fogalmát, ezek kapcsolatát. Ismerjék meg az emberi beavatkozás következményeit, és ezek hatását az emberi szervezetre.

Ismerjék fel lakóhelyük helyi problémáit, tudjanak és ismerjenek olyan lehetőségeket, melyekkel a káros határok kivédhetők. Legyenek képesek egyegy globális probléma bemutatására, önálló ismeretszerzésre, ismeretterjesztő anyagok feldolgozása.

Ismerjék fel, hogy a mozgás az egész szerAz egyén szerepének Mozgás és személyes vezet számára pozitív és felelősségének higiénia. Rendszeres test- hatású. Ismerjék a tudatosítása az egésmozgás és testápolás sze- mozgás szervrendszezség megőrzésében. repe az egészség megőrzé- rére káros viselkedési sében. Rendszeres test- módokat, a mozgás mozgás megtervezése. szervrendszerének leggyakoribb betegségeit, a megelőzés lehetőségét. Legyenek Szaknyelvi kommunitisztában az alapvető káció fejlesztése: Az emberi szervezetet higiénés szabályokkal. beszélgetés, vita, veszélyeztető meggyőzés, szituációs anyagok, tevékenységek játékok. szervezetre gyakorolt hatásának megismerése.

Mindennapi életük során tudatosan alkalmazzák a mozgásról és a testápolásról tanultakat. Tudják megmagyarázni a mozgásnak a szervezetre gyakorolt hatásait. Tudjanak érveket felsorakoztatni a rendszeres testmozgás szükségessége mellett. Fogalmazzanak meg pozitív vagy negatív kritikát eddigi életmódjukkal szemben. Tudjanak példákkal szolgálni az egészséges étrendhez. Ismerjék a régi magyar ételek elkészítésének újszerű módjait. Az egészséges táplálkozás szabályait igyekezzenek egyéni

236

Helyi tanterv


Függőségek egészségkárosító hatásának megismeré- Ismerjék az egészséges táplálkozás jellemzőit se. (Mit? Mennyit? Mikor? Hányszor?) Ismerjék az egészséges étrend Az öröklődés és az egés- összeállításának szabáIsmerjék az zség közötti kapcsolat lyait. emésztés szervrendszefelismertetése. rének főbb elváltozásait, ezek megelőzésének módját.

Pozitív beállítódás kialakítása. Konfliktustűrés, toleAz egészséges táplálkozási rancia fejlesztése. szokások, az egészséges étrend. Kitartás, akaraterő fejlesztése. Drogprevenciós szakemberrel való együttműködés (előadás, rendhagyó óra). Érzelmi azonosu- Egészségügyi szakember iskolaorvos) lás,empatikus képes- 8védőnő, ség, ítélőképesség előadása. fejlesztése. Egészségügyi szakember (védőnő, iskolaorvos) előadása. Legális és illegális drogok, függőség fogalma, törvényi szabályozás.

Ismerjék a drogokkal kapcsolatos törvényi szabályozás alapjait. Ismerjék a legális és illegális drogok szervezetre és személyiségre kifejtett hatásait. Tudatosuljon az egyéni döntés felelőssége. Ismerjék a segítségkérés módjait, lehetőségeit. Ismerjék azokat a kötelező és nem kötelező szűrővizsgálatok és védőoltásokat, amelyekkel a veszélyek megelőzhetők.

életük során és betartani. Ismerjék a táplálkozás főbb zavarait: anorexia, bulímia. Tudják megítélni, hogy életkori tápanyagszükségletüket mennyi és milyen élelmiszer biztosítja. Csoportmunkában legyenek képesek a droghasználat hátterében lévő okokat elemezni, grafikonokat, táblázatokat elemezni, azokból következtetéseket levonni. Elhárító viselkedési formák ismerete. Legyenek képesek a témával összefüggő grafikonok, táblázatok elemzésére. Ismerjék bizonyos munkahelyek, foglalkozások egészségügyi hatásait. Ismerjék a biológiai, pszichés és társadalmi nem kialakulásának hátterét, folyamatát. Ismerjék fel a nevelés és a személyes példa hatását a nemi szerepek elsajátításában. Ismerjék fel, hogy a családtervezés, és a fogamzásgátlás a férfi és nő közös felelőssége.

Felelősségteljes gondolkodás kialakítása.

Ismerjék a biológiai, pszichés és társadalmi nem fogalmát. Ismerjék a nemi szerepekhez tartozó viselkedési módokat. Ismerjék meg Szűrővizsgálatok és védő- a párkapcsolatok stabifeltételeit. oltások szerepe az egés- litásának Legyenek tisztában a zség megőrzésében. fogamzásgátló lehetőségeivel, az abortusz Önismeret, önkontkövetkezményeivel roll, önfejlesztés igénye. Kockázatértékelés és döntéshozatal.

237

Helyi tanterv


Az emberi szexualitás. A biológiai, pszichés és társadalmi nem fogalma. Párkapcsolatok stabilitásának feltételei. Családtervezés. Az abortusz egészségügyi és erkölcsi vonatkozásai.

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

Az ellenőrzés a tanítási-tanulási folyamat elengedhetetlen mozzanata. A tanár és a diák közötti kommunikációs folyamatban a visszajelzés tartalma győzi meg a tanárt addigi munkájának eredményéről vagy hiányosságairól, a visszajelzés vezérli a további munkát. Ezért a tanulók ismereteit, készségeinek, képességeinek fejlődését folyamatosan ellenőrizni kell. Az ellenőrzés módszerei kiterjednek az ismeretszerző tevékenységre, az ismeretek elsajátításának a mértékére és az alkalmazási készségre. A szóbeli feleltetés akkor hatékony, ha intellektuális tevékenységre készteti a tanulókat. Azok a jó tanári ellenőrző kérdések, amelyek megválaszolásakor az is kiderül, hogy a tanulóknak helyes képzetei alakultak-e ki, jól használják-e a biológiai szakkifejezéseket, értik-e az összefüggéseket. A szóbeli feleletek alapján szinte lehetetlen eldönteni, hogy a természettudományi megismerő tevékenység elsajátításában és alkalmazásában milyen szintre jutottak el a tanulók. Feltétlenül kell tehát adni olyan feladatokat is, mint például a tanulók számára ismeretlen élőlény leírása, vagy több ilyen élőlény összehasonlítása, csoportosítása. Az is teljes értékű felelet, ha egy egyszerű kísérletet sikerrel végeznek el. A szóbeli ellenőrzési módszerek többé-kevésbé szubjektívek. Nélkülözhetetlenek ezért a teljesítményértékelés objektívebb formái is. Fontos tudnunk, hogy az objektív teljesítményértékelés egyáltalán nem azonos az írásbeli feleltetéssel. Például a nyíltvégű kérdésekre készített fogalmazványok esetében sokszor igen nehéz eldönteni, hogy ismeretbeli, vagy fogalmazásbeli hiányosságból adódik-e a rossz válasz. Az országos mintán sztenderdizált feladatsorokból összeállított feladatlapok viszont objektív adatot szolgáltatnak a tanulók pillanatnyi tudásáról, de valós ismereteik megállapításához tesztek sorát

238

Helyi tanterv


kell alkalmazni. A tesztek azonban nem teszik fölöslegessé a tanulók szóbeli feleletét, a helyes képzetek kialakulását tükröző rajzos feladatokat és a vizsgálómódszerek gyakorlati alkalmazásában való jártasságot bizonyító tevékenységeket. Az ellenőrzésnek akkor van értelme, ha az együtt jár az értékeléssel. Az értékelés során a követelményekben rögzített „kell” értékeket viszonyítjuk a tanuló tényleges teljesítményéhez, a „van” értékhez. E két érték összehasonlításának eredménye az igazi visszajelzés a tanár számára. A tanulókat is minden esetben tájékoztatni kell erről az eredményről, de számukra ez a visszajelzés csak akkor iránymutató, ha ismerik a viszonyítási alapot, azaz a lehetőség szerint minél pontosabban tudják, hogy mit várunk el tőlük.

239

Biológia, egészségtan

Recommend Documents