Bevezetes a halózatók vilagaba
Tartalómjegyzék 1. A számítógép-hálózatok kialakulása ............................................................................................................................................... 2 ARPANET ......................................................................................................................................................................................... 2 NODE ............................................................................................................................................................................................... 3 Az IP címzés ......................................................................................................................................................................................... 4 Az IPv4 ............................................................................................................................................................................................. 4 Az URL portok ................................................................................................................................................................................. 5 2. A számítógép-hálózatok csoportosítása ......................................................................................................................................... 8 A) hálózatok méret szerinti felosztása ............................................................................................................................................ 8 PAN (Personal Area Network), .................................................................................................................................................... 8 LAN (Local Area Network), .......................................................................................................................................................... 9 MAN (Metropolitan Area Network), ........................................................................................................................................... 9 WAN (Wide Area Network, s nem World Area Network, mint azt sokan gondolják), ................................................................ 9 GAN (Global Area Network), ....................................................................................................................................................... 9 B) Hálózati topológiák ..................................................................................................................................................................... 9 Sín (busz) topológia: .................................................................................................................................................................... 9
Bevezetes a halózatók vilagaba Önmagában egy számítógép – legyen bármilyen gyors is – csupán azokkal az adatokkal végezhet műveleteket, amelyek háttértárolóin már rendelkezésre állnak, illetve amit a saját beviteli eszközei segítségével rögzíthetünk. A XXI. században viszont egyértelműen az információ vált hatalommá, így feltétlenül szükségünk van saját gépünkön kívüli adatokra, információkra.
1. A számítógép-hálózatok kialakulása A másik motiváció a számítástechnika hőskorában az akkori gépek szerény számítási kapacitása volt. Ezek voltak azok a hajtóerők, amelyek a hálózatok kialakulásához vezettek. De miért is olyan különleges a számítógépes hálózat? Hisz ekkorra már létezett megbízható vezetékes (telefon) és vezeték nélküli (rádió) hálózat is, és mindkettő képes volt a kétirányú adatátvitelre. Ezek területén az eltelt évtizedek inkább csak a technológiák tökéletesítését hozták: -
megjelentek a mobil távközlési eszközök, a televíziózás beindult, a telefonhálózaton lehetővé vált az adatközvetítés (telefax), a közvetített adat mennyisége növekedett, az adatátvitelt terhelő zaj szintje csökkent (minőségjavulás). A számítógépes hálózatok – melyek legnagyobbika az
Internet
– azonban minőségileg más. Hogy a különbséget értsük, ismernünk kell a kialakulását. Az is indokolja ennek részletesebb ismertetését, hogy kevés információval rendelkezünk róla annak ellenére, hogy sokan naponta használjuk. 204 millió E-mail egy perc alatt, 350GB adatforgalom a facebookon 1 perc alatt, 3600 fotó 1mp alatt az Instagramon.
A ’60-as években – egymásról nem tudva – több helyen dolgoztak a világban olyan technológia kialakításán, amely lehetővé tehette volna – elsősorban fizikai adatbiztonsági szempontok különböző okai miatt -, hogy több számítógép úgy tudjon együttműködni, hogy közülük egy vagy néhány kiesése esetén se kerüljön veszélybe a kívánt eljárás sikeres elvégzése, azaz se adatvesztés ne történjen, se végzetes leállás. A titkolózás oka – az akkori hidegháborús viszonyok között – elsősorban nem tudományos, hanem katonai volt.
ARPANET Az ún. „csomagkapcsolásos” technológia a hadászati tevékenység során azzal az előnnyel jár, hogy az információkat egyenként értelmetlen részekre bontják, és azok – előre nem szabályozott, csak a hatékonyságot (gyorsaságot) szem előtt tartó, szinte véletlenszerűen kialakuló – utakon jutnak el a címzett géphez, ahol megfelelő sorrendbe ismét összeállítva az
információ kinyerhető; illetve egyszerre több helyen is a folyamat – szinte egy időben – egymástól függetlenül végrehajtható. Három ilyen kutatási projekt ismert: -
1961-67: Massachusetts Institute of Technology (MIT) (USA) számítógép hálózati kutatási projekt 1962-65: Rand Corporation (USA) „védelmi” célú kutatási projekt 1964-67: National Physical Laboratory (Nagy – Britannia) hálózati kutatási
projekt
Az 1967-es év hozta meg az áttörést: a Tenessee állambeli Gatlinburgben tartott konferencián Larry Roberts nyilvánosságra hozta az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network (ARPANET): Fejlett Kutatási Projektek Ügynöksége hálózata) első koncepcióját. Ez már a ma is használt IP logikája szerint épül fel. Valójában a projekt a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA): Védelmi Fejlett Kutatási Projektek Ügynöksége) keretében folyt. 940
N2
N4
SR I
UTAH
PDP10
N3 UCSB
360 N1 UCLA
Signal 7 The ARPA Network 1969 december
1. ábra. A kapcsolati elv eredeti vázlata
4 node
Az első dokumentált tényleges kapcsolatot 1969. szeptember 2-án, az University California Los Angeles (UCLA) intézményében hozták létre mindössze két számítógép között, ezzel igazolva az elméletek helyességét.
NODE Szakmai fordítás „In communication networks, a node (Latin nodus) is either a connection point, a redistribution point, or a communication endpoint (e.g. data terminal equipment). The definition of a node depends on the network and protocol layer referred to. A physical network node is an active electronic device that is attached to a network, and is capable of creating, receiving, or transmitting information over a communications channel. A passive distribution point such as a distribution frame or patch panel is consequently not a node.” „Egy kommunikációs hálózatban a NODE (latin nodus) egy kapcsolódási pont, útvonalválasztó pont vagy egy kommunikációs végpont (mint egy adatterminál). A NODE definíciója függ a hálózati és protokoll réteg általi meghatározástól. A fizikai hálózati NODE egy aktív elektronikus eszköz, amely csatlakozik egy hálózathoz és alkalmas információk leadására, fogadására vagy átvitelére a kommunikációs csatornán keresztül. Egy passzív elosztási pont, mint pl. egy hálózati keret önmagában nem node.” A hálózatfejlesztés – részben a katonai kutatásoktól elszakadva – az egyetemek közötti számítógépes összeköttetés létrejöttéhez is vezetett. Így 1971-re már az USA keleti és nyugati partvidéke között is felállt a kapcsolat. Mivel a számítógépes kommunikációban sokszor fordul elő az, hogy egy-két percig rengeteg a feldolgozni való adat, majd jó sokáig szinte semmi sem történik, ezért nem igazán szerencsés, ha két számítógép folyamatosan lefoglal egy vonalat. Ennek a
problémának a feloldására irányultak a korai kutatások, majd így került kifejlesztésre az ún. csomagkapcsolt hálózat. Ebben az esetben a kommunikáció úgy történik, hogy az adatokat kisebb csomagokra bontják, amelyek mindegyikét megfelelő azonosítással látják el (küldő címe, célállomás címe stb.). Ezeket a csomagokat aztán a hálózat lebontja bitek sorozatára, amit a számítógépek a vonalra tesznek. A célállomások a bitekből és a csomagokból felépítik az eredeti üzenetet. Az 1960-as évek végén megtervezték a mai útvonalválasztók (router) elődjét, majd ezeket az USA négy egyetemén (három Kaliforniában, egy pedig Utahban volt) üzembe is helyezték. 1969. szeptember 2-án megszületett az ARPANET, amelyet akkor még telefonvonalak kötöttek össze. Az ARPANET fejlesztését erősen befolyásolták katonai célok is. Egyrészt hardverfüggetlen protokollok, másrészt olyan hálózat kifejlesztését kívánták meg, amely egy esetleges csapásmérő támadás után is üzemképes marad. A sikeres kutatómunka eredményét egy 1978-ban végrehajtott teszttel mutatták be, amelyben egy kaliforniai autópályán haladó kamionban elhelyezett számítógép rádióhullámok segítségével küldött adatokat egy közeli gazdagéphez (host). Az adatok az ARPANET-en keresztül az USA másik felébe, majd onnan egy műhold közvetítésével Londonba jutottak – sikerrel. Az ARPANET-et eredetileg csak az állományok átvitelére fejlesztették ki. A felhasználók azonban hamarosan elektronikus levelezést és levelezési listákat követeltek – és kaptak. Nyilvánvalóvá vált, hogy az ARPANET a tudományos együttműködés és haladás szempontjából nagyon fontos szerepet tölt be. Mivel azonban a hálózatot csak a Védelmi Minisztériummal szerződésben álló intézmények használhatták, ezért megoldást kellett keresni a többi egyetem számára is. 1983-ban, amikor a hálózatról leválasztották a katonai jellegű részt (MILNET), egyfajta „inter” „net” alakult ki, amelynek gerincét az ARPANET adta. Azonban a probléma továbbra is fennállt, mert az ARPANET eredetileg a Védelmi Minisztérium hálózata volt. Ezért az 1980-as évek vége felé a National Science Foundation (NSF – Nemzeti Tudomány Alapítvány) létrehozta az NSFNET hálózatot, amely az ARPANETet váltotta fel. Maga az ARPANET 1990-ben megszűnt. Ezzel lezárult egy korszak, amit Andrew S. Tanenbaum 1989-ben így jellemez: „Tíz évvel ezelőtt egy számítógép-hálózat még egzotikus kutatási területnek számított, amelyben legfeljebb néhány szakértő dolgozhatott-. Ma már szinte minden számítógép hálózatba köthető!” Az NSFNET (National Science Foundation Network) több bővítés után (optikai kábeleket fektettek le, újabb vonalakat hoztak létre stb., melynek eredményeként a hálózat sebessége a kezdeti 56kbps-ról 1995-re már 45Mbps-ra emelkedett) ma is az USA domináns gerinchálózata. Az NSFNET mellett jelentős részben már magáncégek hálózatain folyik a kommunikáció (AT&T,MCI,Sprint stb.).
Az IP címzés Internet címei IP címek. Ez lehet állandó (például cégeknél), vagy változó (egyszerű felhasználónak). A felhasználónak a szolgáltató meghatározott időre ad IP címtartományt.
Az IPv4 Az IP címek 32 bitesek (ezt 48-ra szeretnék bővíteni). Minél nagyobb egy szervezet annál nagyobb IP tartomány jut neki. A-E osztályozás. Megjegyzendő, hogy D, és E osztályok – ahogy az a táblázatból is kiderül – nem használhatók rendesen. A D csak multicast üzenetszórásra alkalmas, az E pedig csak kísérleti célokra van fenntartva.
Az IP címek osztályozása (A-E) Első bit
Alhálózati maszk
Első 8 bit
Címezhető hálózatok
Címezhető állomások
A
0
255.0.0.0
0-127
128/bájt
16777216
B
10
255.255.0.0
128-191
16384/2 bájt
65536
C
110
255.255.255.0
192-223
297152/3 bájt
256
D
1110
NINCS
224-239
NINCS. – Csak multicast üzenetszórásra használatos.
E
1111
NINCS
240-255
NINCS. – Csak kísérleti célokra használatos.
Az URL portok Ha a protokoll UDP, akkor ahhoz, hogy az adatok eljussanak az alkalmazásokig egy-egy külön porton kell átmenniük.
Port szám
Szolgáltatás
80
http
21
FTP
23
Telnet
25
SMTP
70
Gopher
8080
Proxy
A 80-as évek végén az NSFNET-hez hasonló elvek alapján számos országban szerveződtek gerinchálózatok. Ezek mindenekelőtt a hatalmas információs és számítástechnikai erőforrásokkal rendelkező NSFNET-hez igyekeztek csatlakozni, de gyakran egymással is kiépítették közvetlen kapcsolataikat. Az utóbbi két évtizedben a távközlési cégek, kommunikációs vállalatok is meglátták az üzleti lehetőséget az internet technológiájú számítógép-hálózatokban, illetve a hozzájuk kapcsolódó alkalmazásokban (pl. számítógépek, adatbázisok távoli elérése (GOPHER), elektronikus levelezés (SMTP), adatállományok átvitele (FTP), szöveg-, kép,hanginformációk integrált továbbítása (http) stb. Így megjelentek az ilyen szolgáltatásokat kínáló üzleti vállalkozások, illetve ezek saját gerinchálózatai. Az internet legfontosabb szervező, összefogó ereje az Internet Society (ISOC). A társaság nyílt, tagja lehet bármely szervezet vagy magánszemély. Célja az internet technológiával történő információcsere összehangolása, fejlesztése. Az ISOC által felkért, nagy szakmai tekintéllyel rendelkező önkéntesekből áll az Internet Architecture Board (IAB), amelynek feladata, hogy állást foglaljon alapvető stratégiai kérdésekben, felelős a szabványok elfogadásáért, illetve a szabványosítást igénylő kérdések meghatározásáért és az internet címzési rendszer karbantartásáért. „A Budapest Internet Exchange („budapesti adatcserélő központ” vagy BIX) egy kapcsolati lehetőség a magyarországi érdekeltségekkel rendelkező internetszolgáltatók részére. A BIX létrehozásának célja az volt, hogy a magyar internetszolgáltatók közötti adatforgalom ne külföldön keresztül folyjon (szolgáltató1 → külföld1 → külföld2 → szolgáltató2), és ne terhelje mindkét szolgáltató külföldi vonalát, hanem a szolgáltatók közvetlenül, Magyarországon belül kapcsolódjanak egymáshoz, a külföldi út helyett egy helyi, nagy sávszélességű és ezzel együtt olcsóbb kapcsolaton. Fontos szempont volt az is, hogy az üzemeltető versenysemleges legyen, így került a tagok döntése alapján az Internet Szolgáltatók Tanácsa kezelésébe. A 2010-es évekre a BIX tagjai között számos külföldi internetszolgáltató is megjelent, jelentősen növelve ezzel a BIX-en elérhető hálózatok számát.”
172.
16.
254.
1.
10101100.
00010000.
11111110.
00000001
Az IP cím logikai címzést tesz lehetővé. 32 biten ábrázolt egész szám, azonban a könnyebb olvashatóság miatt 4db 8 bites (azaz 1 bájtos) részre bontjuk, amelyeket pontokkal választunk el egymástól.
A teljes IP cím 2 részre osztható: hálózat azonosító és állomás azonosító
A hálózatok routerének leggyakoribb IP címe: 192.168.0.1 A kapcsolódni képes számítógépek száma tette igazán ütőképessé az internetet. Ma már az alhálózati maszkokkal egyébként is megtöbbszörözhető IP-címzési struktúra 2564 gép címzésére alkalmas változatának átalakítására kell felkészülnünk – ugyanis elfogytak a címek. Nem is a gépek számát, inkább a növekedés ütemét szokás megadni: ez világszerte havonta 10%-os növekedésre taksálható. Az interneten nincsen központ, nincs „egy” központi gép. Minden, a hálózatra kötött gép egyszerre fő- és alállomás. Az internet tehát olyan elméleti szerveződése a számítógépeknek és telefonvonalaknak, amelynek bármely pontja képes kapcsolatot teremteni bármely másik pontjával. Ez egyrészt az internet szabadságát biztosítja, másrészt olyan új viselkedési attitűdök megjelenéséhez vezetett az utóbbi években, amelyek épp a szabadság megnyirbálására tett kísérleteket, a hálózati adatforgalom ellenőrzése kérdésének napirenden tartását eredményezték.
pl.
10 2 16
1011
1943
számrendszer
számjegy helyi érték
bitek helyi érték 11101111
1111
0-9 0-1 0-9, A-F
1 1000
9 100
4 10
1 1
3 1
0 268435456
0 16
1 2
0 536870912
ez a maximum érték
1 32
0 4
1 1073741824
1 64
1 8
1 128 15 F
1 2147483648
1943
11 B
$E 1 8
1110 1 4
1111
tizenhatos
F 1 2
1 1
1 1 1 1. 134217728 67108864 33554432 16777216
239
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A B C D E F
1 524288
10 11 12 13 14 15
Hx
1 0 1 0 8388608 4194304 2097152 1048576
1 262144
0 131072
1 65536
2. A számítógép-hálózatok csoportosítása A) hálózatok méret szerinti felosztása PAN (Personal Area Network), azaz a személyes hálózat. Ebbe azoknak az adott személy által használt eszközöknek a hálózatát sorolhatjuk, amelyeket egymáshoz kapcsolva használ. Azaz például az otthoni személyi számítógép és a felhasználó által használt laptop, notebook, netbook stb. De nem csupán számítógépekről van szó, hanem olyan kiegészítő informatikai eszközökről, mint a PDA vagy a mobiltelefon, egyes „intelligens” háztartási berendezések stb. Szokás idesorolni a különböző, bluetooth alapon kapcsolódó egységeket is mint hálózati elemeket. A bluetooth rövid hatótávolságú, adatcseréhez használt, nyílt vezetéknélküli szabvány. Alkalmazásával számítógépek, mobiltelefonok (telefonkihangosítók) és egyéb készülékek között automatikusan létesíthetünk kis hatótávolságú rádiós kapcsolatot. Az 1.2-es verzió 1 Mbps-os, a 2.0-s Bluetooth pedig 3 Mbps-is adatátviteli sebességet tesz lehetővé a világszerte szabadon elérhető 2,4 gigahertzes frekvenciasávban. Európában és az Egyesült Államokban a 2,402 GHz és 2,480 GHz közötti 79 db 1 MHzes sávban, Japánban a 2,472 és 2,497 GHz közötti 23 db 1 MHz-es sávban működik. Az adatcsatorna ebben a sávban másodpercenként 1600-szor változik véletlenszerűen („szórt spektrumú frekvenciaugrás”). Egy hálózatban egy időben 1 „mester” eszközhöz legfeljebb 7 másik eszköz csatlakozhat. Az egymáshoz csatlakozott eszközök ún. personal area network-öt (PAN), más szóval piconet-et hoznak létre, ami például az egy szobában lévő eszközök által alkotott hálózatot jelenti (vagy az autóban a mobiltelefon és a fejhallgató közötti kicsiny hálózatot). A Bluetooth alacsony energiafogyasztása miatt különösen alkalmas hordozható eszközök számára. A Bluetoothnak nem jelentenek akadályt a falak. A készülékek osztályuktól függően az alábbi távolságon belül képesek kommunikálni:
Osztály
Teljesítmény
Hatótáv
1
100 mW (20 dBm)
100 méter
2
2,5 mW (4 dBm)
10 méter
3
1 mW (0 dBm)
1 méter
A név Harald Blätand (I. Harald dán király) dán király nevének angol változata, aki 958-tól, illetve 976-tól 986ig volt Dánia és Norvégia uralkodója, és nagyon szerette az áfonyát, ezért kék lett a foga. Harald arról volt nevezetes, hogy egyesítette a lázongó dán, norvég és svéd törzseket. Ehhez hasonlóan a Bluetooth-t is arra szánták, hogy egyesítsen és összekössön olyan különböző eszközöket, mint a számítógép vagy a mobiltelefon. A Bluetooth logója a H és B betűknek megfelelő skandináv rúnákat, a Haglazt és a Berkanant idézi.
Az NFC (Near field communication) egy rövid hatótávú kommunikációs szabványgyűjtemény okostelefonok és hasonló (általában mobil) eszközök között, egymáshoz érintéssel vagy egymáshoz nagyon közel helyezéssel (maximum pár centiméter) létrejövő rádiós kommunikációra. Alkalmazási területe a kommunikációs kapcsolatok létrehozásához szükséges adatcsere (például bonyolultabb, magasabb szintű kapcsolatok, WiFi, Bluetooth, beállítási adatai) gyorsítása, valamint az eszközök közötti azonosítási folyamat (pl. mobiltelefon - headset) gyorsítása, elvégzése. NFC kapcsolódás lehetséges egyszerűbb, passzív, energiatáplálást nem igénylő eszközzel is, az úgynevezett NFC „tag”-gel. Ez esetben az NFC tagen tárolt információkat (pl. URL cím, vCard, szöveg) aktív eszköz segítségével lehet leolvasni. Felhasználási területek: Az NFC egy olyan RFID rendszer, ami kétirányú kommunikációt tesz lehetővé a végpontok között, ellentétben az olyan korai rendszerekkel, mint például az érintésmentes okos kártyák, melyek csak egyirányú kommunikációra (olvasás) alkalmasak. Kereskedelem Az NFC eszközök kiválóan használhatóak érintésmentes fizetési eszközként, elektronikus jegyként valamint helyettesítik vagy kiegészítik a mobil fizetési megoldásokat. Utóbbira jó példa a Google Wallet szolgáltatása, ahol a felhasználó bankkártyájának adatait egy virtuális pénztárcában tárolják és NFC kompatibilis eszközzel használva érintésmentes fizetésre használható a MasterCard PayPass termináljain. Bluetooth és WiFi kapcsolatok segítése
Az NFC nagyon alacsony sebességű adatátvitelt tesz lehetővé, de a kapcsolat extrém gyorsan jön létre két NFC kompatibilis eszköz között, ezért az NFC kiválóan alkalmas WiFi és Bluetooth eszközök gyors összekapcsolására, párosítására, kiváltva a lassú, nehézkes azonosítási folyamatot. Ebben az esetben az NFC kapcsolat csak a kapcsolat létrehozásában tölt be szerepet, a későbbiekben a kommunikáció, adatcsere már a gyorsabb adatátvitelt biztosító kapcsolaton (WiFi, Bluetooth) történik. Személyes használat Az NFC-t gyakran használják olyan szolgáltatásokban, alkalmazásokban, ahol személyes adatokat, fotókat, egyéb fájlokat lehet cserélni más felhasználókkal. Egyre gyakoribb felhasználási terület a mobiltelefonos multiplayer játékok kapcsolódási funkciójaként használt NFC azonosítás. Személyazonosítási megoldások Az NFC Forum ajánlása szerint az NFC kompatibilis eszközök képesek lehetnek személyazonossági okmányok, belépőkártyák helyettesítésére. Mivel az NFC rövid távolságú, titkosítási lehetőséget biztosító szabvány, fejlettebb megoldásokra ad lehetőséget, mint a korábbi RFID lehetőségek.
LAN (Local Area Network), azaz a helyi hálózat. Az egy épületen, épületcsoporton, illetve néhány száz méteren belül elhelyezkedő, hálózatban összekapcsolt szerverek, személyi számítógépek, más informatikai eszközök összessége. Ilyen más eszközök lehetnek például a hálózaton csatlakoztatott perifériák (jellemzően a nyomtatók). Egy intézmény, gyár saját hálózata, mely önállóan menedzselt. Rendszerint további külső kapcsolattal rendelkezik nagyobb hálózatok irányába.
MAN (Metropolitan Area Network), azaz a városi hálózat, amely az adott területen működő LAN-okat köti össze egy nagyobb egységgé. Nem feltétlenül a város szó a legkifejezőbb, hisz e fogalomhoz nem kapcsolódik. Jelentéstartalmában inkább az 1 és 50 km közötti teret átfogó hálózatokat szokás ekként nevezni. Egy ilyen hálózatban az alhálózatokon keresztül akár több tízezer számítógép összekapcsolása is megvalósulhat.
WAN (Wide Area Netwórk, s nem Wórld Area Netwórk, mint azt sókan góndólják), azaz nagy kiterjedésű hálózat. A legalább egy régióra, egy országra kiterjedő hálózatokat tekinthetjük ilyennek, de nem véletlen a névben előforduló gyakori tévedés, hiszen az internetet mint hálózatot is ebbe a kategóriába sorolhatjuk.
GAN (Global Area Network), azaz a globális hálózat, amelybe valóban minden korlátozás nélkül minden kommunikációs eszköz összeköttetése beleérthető, akár a műholdas kommunikáció, akár az űreszközök kommunikációs kapcsolatai (pl. Mars-szondák, vagy a
B) Hálózati topológiák A topológiák az egyes hálózati eszközök közötti fizikai összeköttetési módokat fejezik ki.
Sín (busz) tópólógia: A számítógépek egy gerincvezetékre csatlakoznak. Ennek előnye a csekély eszközigény, akis vezetékmennyiség, ám ma már ritkán találkozunk vele számos hátránya miatt: a gerincvezeték szakadása esetén (és ennek számít a lezáró impedancia kiesése is a hálózatból) működésképtelenné válik; mivel egy csatornán kíván valamennyi gép kommunikálni, ezért minél nagyobb az összekapcsolt gépek száma, annál valószínűbb az összeütközés, melyet az átviteli sebesség rovására lehet feloldani, és az átvitel hatékonysága is rohamosan csökken a gépek számának növekedésével.
4. ábra. Állomások összekapcsolása sín topológiában
A világ lakosainak két százaléka tudja megoldani Einstein
fejtörőjét
Sokan úgy tartják, hogy a következő fejtörőt Einstein írta még kisfiú korában. Néhányan viszont az Alice Csodaországban szerzőjének, Lewis Carrollnak tulajdonítják a feladvány kitalálását, bár egyik feltételezésre sincs semmilyen bizonyíték. Ennek ellenére a pokolian furfangos logikai feladványt rendszerint „Einstein fejtörőjének” hívják. Azt mondja a fáma, hogy csupán a világ lakosainak 2 százaléka tudja megoldani. A feladat Adva van öt különböző színű ház egy sorban. Minden házban más nemzetiségű lakó él. Mind az öt háztulajdonos egyfajta italt iszik, egy adott márkájú cigarettát szív, és egy bizonyos háziállatot tart. Mindegyik tulajdonosnak más a háziállata, más márkájú cigarettát szív, és más italt iszik. További tudnivalók
A brit a piros házban lakik. A svéd kutyákat tart háziállatként. A dán teát iszik. A zöld ház közvetlenül a fehér ház bal oldalán van. A zöld ház tulajdonosa kávét iszik. Az a tulajdonos, aki Pall Mallt szív, madarakat tart. A sárga ház tulajdonosa Dunhillt szív. A középső ház tulajdonosa tejet iszik. A norvég az első házban lakik. A Blends márkát szívó tulajdonos a macskatartó mellett lakik. A lovakat tartó tulajdonos a Dunhillt szívó tulajdonos mellett lakik. A Bluemasterst szívó tulajdonos sört iszik. A német Prince márkájú cigarettát szív. A norvég a kék ház mellett lakik. A Blends márkájú cigarettát szívó a vizet ivó tulajdonos mellett lakik.
A kérdés: ki tart halakat? A fejtörőben nincs semmi átverés, csupán logikára van szükség a megoldásához.
