BÉKESSÉG NÉKTEK! Kiadja: A MAGYARORSZÁGI SZABADEGYHÁZAK TANÁCSA

i.

l

Il .,

BÉKESSÉG NÉKTEK!

1978

Kiadja: A MAGYARORSZÁGI SZABADEGYHÁZAK TANÁCSA

r

Főszerkesztő:

PALOTAYSÁNDOR a Szabadegyházak Tanácsa elnöke

Főmunkatárs:

PóCSIKBÉLA

Munkatársak: Ifj. Almási Mihály

Fortin László Kornél Szigeti Jenő

Győri

A grafikákat Sebestyén J. András készítette

HU ISSN 0133-1930 Engedély száma: Á. E. H. 7327/77 Megjelent 11 OOO példányban, 15 (A/S) ív terjedelemben 77. K-656 Széchenyi Nyomda, Győr Felelős nyomdavezető:Horváth Imre

JlnuíR NAPOK 7-én 14-én 21-én 28·án

1 Vasárnap 2 3 4 5 6 7

Hétfő

Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

8 Vasárnap 9 10 11 12 13 14

Hétfő


15 Vasárnap 16 17 18 19 20 21

Hétfő


22 Vasárnap 23 24 25 26 27 28

Hétfő


29 Vasárnap 30 Hétfő 31 Kedd

A NAP kelte nyugta 0731 0728 0723 0716

16 10 1618 1628 1639

Ím Üjat kezdhetünk megint! Csadólatos az élet. De szent igéd szava szerint Ürunk a te beszéded marad csak változatlanul. Ég s föld elmúlik végleg. S mi újat kezdhetünk megint.

Újév Ábel Genovéva Titusz Simon Boldizsár Attila Gyöngyvér Marcell Melánia Ágota Ernő

Veronika Bódog Loránd Gusztáv Antal Piroska Sára Fábián Ágnes Artúr Zelma Timót Pál Vanda Angelika Károly Adél Martina János

3

=

~

I

,

.1

fEBRUÁR NAPOK

4-én ll-én 18-án

25-én 1 Szerda

2 Csütörtök 3 Péntek 4

Szombat


8 Szerda 9 Csütörtök 10 Péntek 11

Szombat

12 Vasárnap 13 14 15 16 17

Hétfő

19

Vasárnap

20 21 22 23 24 25

Hétfő

Kedd -Szerda Csütörtök Péntek 18 Szombat


26 Vasárnap

4

27

Hétfő

28

Kedd

ZI DlP A NAP kelte nyugta

0707 0657 0645 0633

1649 17 Ol 1712 1723

Ignác Karolina Balázs Ráhel Ágota Dorottya Tódor Aranka Abigél Elvira Bertold

Lídia Ella Bálint Kolos Julianna Donát Konrád Zsuzsanna Álmos Eleonóra Gerzson Alfréd Mátyás Géza Sándor Ákos Elemér

Téged dicsér teremtd lsten minden alkotásod. Az ember is. Ha szívét a bűn nem tartja gúzsba kötve: az ember is Téged dicsér teremtő lsten.

t

láRCIUS

311BP

NAPOK

A NAP kelte nyugta

4-én ll-én 18-án 25-én

06 20 17 33 0606 1743 05521754 05 38 1803

Szerda Csütörtök Péntek Szombat

Albin Lujza Kornélia Kázmér

5 Vasárnap

Adorján Leonóra Tamás Zoltán Franciska Ildikó Szilárd

l 2 3 4

6 7 8 9 10 11

Hétfő


12 Vasárnap 13 14 15 16 17 18

Hétfő


19 Vasárnap 20 Hétfő 21 Kedd 22 Szerda 23 Csütörtök 24 Péntek 25 Szombat

Gergely Krisztián Matild Nemzeti ünn. Henrietta Gertrúd Sándor József Hubert Benedek Izolda Ernőke

Gábor Mária

26 Vasárnap 27 Hétfő

Húsvét Húsvét

Kedd Szerda 30 Csütörtök 31 Péntek

Gedeon Auguszta Izidor Árpád

28

29

Március. Húsvét. Ki tudja hányadik már? . Olyan lesz most is, mint a többi? (Igyekszünk szépen űnnepelni.} Vagy eljössz végre hozzánk? Állj meg középen. s szólj ránk: békesség néktek! Itt vagyok.

5

,

,

áPllLlS NAPOK 1-én 8-án 15-én 22-én 29-én

l

Szombat

2 Vasárnap 3

Hétfő

4 Kedd 5 6 7 8



16 Vasárnap 17 18 19 20 21 22

Hétfő


23 Vasárnap 24 25 26 27 28 29

Hétfő


30 Vasárnap

6

30 nap A NAP kelte nyugta 0524 0510 0456 0443 0431

1813 1823 1833 1843 1852

Áprilisi ritmussal jár szivünk. Igéd nem változik. Ujjongva értünk, csodálunk, áldunk, majd meg magunkba fordulunk. Kértünk már tdled új szívet. Az új is ilyen változó min t ez az április?

Hugó Ferenc Richárd

Felsz. ünn. Vince Vilmos Herman Dénes Erhard Zsolt Leó Gyula Ida Tibor Anasztázia József Rudolf Andrea Emma Tivadar Konrád Csilla

,

'"

Béla György Márk Ervin Arisztid Valéria Péter Katalin

.......... --------------

1

líJUS NAPOK

A NAP kelte nyugta

6-án l3-án 20-án 27-én

0420 1902 0410 1912 0402 1920 03551928

1 2 3 4 5 6

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

7 Vasárnap 8 9 10 11 12 13

Hétfő


14 Vasárnap

I

31 nap

15 16 17 18 19 20

Hétfő


21 Vasárnap 22 23 24 25 26 27

Hétfő


28 Vasárnap 29 Hétfő 30 Kedd 31 Szerda

Kellene már és lehetne menni, vinni a Jóhírt. Ha tudjuk, tudja meg más is. hogy él az Or, Jézus [öltámadott. Lehetne és már kellene mennil Ámde erőnk nincs. Jöjj hát el hozzánk pünkösdi Lélek!

Munka ünn. Zsigmond Irma Flórián Györgyi Frida Gizella Mihály Gergely Ármin Ferenc Pongrác Szervác

Pünkösd Zsófia Mózes Paszkál Erik Ivó Bernát Konstantin Júlia Dezső

Eszter Orbán Fülöp Hella Emil Magdolna Nándor Angéla

'I I \ \

1\

"

I

'I:J/'

'. tr "

7

r

JÚliUS NAPOK 3-án lO-én 17-én 24-én

0350 0347 0346 0347

1935 1940 1944 1946 Tünde Anna Klotild

4 Vasárnap

Bulcsú Bonifác Norbert Róbert Medárd Félix Margit

6 7 8 9 10

Hétfő


11 Vasárnap 12 13 14 15 16 17 19 20 21 22 23 24

Villő


Antal Vazul Vid Jusztin Töhötöm

Hétfő


25 Vasárnap 26 27 28 29 30

Barnabás

Hétfő

18 Vasárnap

8

A NAP kelte nyugta

1 Csütörtök 2 Péntek 3 Szombat

5

j

30 nap

Hétfő

Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Arnold Gyárfás Rafael Alajos Paulina Zoltán Iván Vilmos János, Pál László Irén Péter, Pál Pál

Gyermeknap ismét. Szép a világ. Kitárja mindkét kezét és áld, megáld az Isten: gyermeket ád. Kékszeműt, szdkét. vagy épp barnát, feketét. Sehol nem találnád gyermeked párját. Őt áldd! Csodát tesz újra s újra: szép a világ.

31 nlp NAPOK L-én 8-án 15~n 22~ 29~n

Szombat

2 Vasárnap 3 4 5 6 7 8

Hétfő


9 Vasárnap 10 11 12 13 14

Hétfő

Kedd Szerda Csütörtök Péntek IS Szombat

16 Vasárnap 17 18 19 20 21

Hétfő

Kedd Szerda Csütörtök Péntek 22 Szombat

23 Vasárnap 24 25 26 27 28 29

Hétfő


30 Vasárnap 31

Hétfő

A NAP kelte nyugta 0350 0355 0402 0409 0417

1945 1943 1938 1931 1923

Jó igy Urunk! Jó, hogy itt a nyár, hogy váltják egymást az évszakok, hogya hideget jó napsútés.koveti. A fáradságos munkát jó, hogy szabadság váltja föl. Jó kicsit megpihenni.

Tihamér Ottó Kornél Ulrik Emese Csaba Cirill

Teréz Lukrécia Amália Lili Izabella Jenő

Örs Henrik Valter Elek Frigyes Emília IlIés Dániel Magdolna Lenke Kinga Jakab Anna Olga Szabolcs Márta Judit Oszkár

9

r

,t

RUBUSZTUS NAPOK

5-én 12-én 19-én 26-án 1 2 3 4 5


6 Vasárnap 7 8 9 10 11 12

Hétfő


31 DlP A NAP

kelte

nyugta

0426 1913 04351902 0445 1850 0454 1837

"Nemcsak kenyérrel él az ember." Te mégis nagy szereteteddel megáldod fáradt kezünk. Kenyeret nélkülöznünk nem kell az idén sem. Istenünk, - hogy jusson másnak is - tanits jól gazdálkodni kenyereddell

Péter Lehel Hermina Domonkos Krisztina Berta Ibolya László

,~

Emőd Lőrinc

\\

Tiborc Klára ,..-

13 Vasárnap 14 15 16 17 18 19

Hétfő


20 Vasárnap 21 22 23 24 25 26

Hétfő


27 Vasárnap 28 Hétfő 29 Kedd 30 Szerda 31 Csütörtök

10

Ipoly Özséb Mária Ábrahám Jácint Ilona Huba

v

-«:

~:~

AIk. ünn. Sámuel Menyhért Fülöp Bertalan Lajos Izsó Gáspár Ágoston Erna Róza Erika

..

~::; ~ ~

·Z~

~.::~ ~I':.~~, .. " I~ r" ~"""'" .,' •

'

c , •

r t fl,

l

;

~, ~/' '(/",'~t":' 'f

I /""

I I r

tI

•

SZEPTEIBER NAPOK 2-án 9-én 16-án 23-án 30-án

f

I

I

3D IBp A NAP kelte nyugta

0503 05 13 OS 22 05 32 0541

1823 18 10 1755 17 41 1726

1 Péntek 2 Szombat

Egyed István

3 Vasárnap

Hilda Rozália Vikt9r Zakariás Regina Mária

4 Hétfő 5 Kedd 6 Szerda 7 Csütörtök 8 Péntek 9 Szombat

10 Vasárnap 11 12 13 14 15 16

Hétfő


17 Vasárnap 18 19 20 21 22 23

Hétfő


24 Vasárnap 25 26 27 28 29 30

Hétfő


Vége a vakációnak. Megnyílnak az iskola kapui. Jó. vagy rossz kedvvel reggel útnak indul a gyermeksereg. Büszke s aggódó szivvel nézünk utánuk. Urunk, áldd meg gyermekeinket!

Adám Erik Teodóra Mária Kornél Szeréna Enikő

Edit Zsófia Diána Vilhelmina Friderika Máté Móric Tekla

Gellért Kleofás Jusztina Adalbert Vencel Mihály Jeromos

11

OHTÓBER NAPOK 7-én 14-én 21-én 28·án

1 Vasárnap 2 3 4 5 6

Hétfő

Kedd Szerda Csütörtök Péntek 7 Szombat

8 Vasárnap 9 10 II 12 13 14

Hétfő



22 Vasárnap 23 24 25 26 27 28

Hétfő



12

I

310DP A NAP kelte nyugta 05 51 0601 0611 0622

17 13 1659 1646 1634

Malvin Petra Helga Ferenc Aurél Brúnó Amália Etelka Dénes Gedeon Brigitta Miksa Kálmán Helén Teréz Gál Hedvig Lukács Nándor Vendel Orsolya Előd

Gyöngyi Salamon Blanka Dömötör Szabina Simon Nárcisz Alfonz Farkas

Áldott az ember. aki kezébe vette az Igét. S áldott az Ige! Embert formáló erő. Végy kézbe ma is bennünket! Várakozó szivvel hajlunk föléd. Reformáld botladozó életünk'

nOVEIBER NAPOK 4-én ll-én 18-án 25-én 1 2 3 4


5 Vasárnap 6

Hétfő

7 Kedd

30 nap A NAP kelte nyugta 0632 0642 0653 0703

1623 1614 1606 1559 Marianna Achilles Győző

Károly Imre Lénárd

NOSZF

8 Szerda 9 Csütörtök 10 Péntek II Szombat

Gotfrid Tivadar Réka Márton

12 Vasárnap

Jónás Szilvia Aliz Lipót Ödön Hortenzia

13 14 15 16 17 18

Hétfő


19 Vasárnap 20 11 12 13 14 15

Hétfő


26 Vasárnap 17 Hétfő 18 Kedd 19 Szerda 30 Csütörtök

A hálaadónapok időszaka lassan lejár. Letudtuk hát egy évre már az Úrnak tartozásunk. Vagy mégsem? Nem, ezt nem lehet! Isten továbbra is szeret: hálánk nem érhet véget.

Jenő

Erzsébet Jolán Olivér Cecília Kelemen Emma Katalin Virág Virgil Stefánia Taksony András

13

DECEIBER NAPOK 2-án 9-én 16-án 23-án 30-án

31IIP A NAP nyugta kelte 07 II 0719 0726 0730 0732

1555 1553 1554 1557 1601

1 Péntek 2 Szombat

Elza Aurélia

3 Vasárnap

Ferenc Borbála Vilma Miklós Ambrus Mária Natália

4 5 6 7 8 9

Hétfő


10 Vasárnap II 12 13 14 15 16

Hétfő


17 Vasárnap 18 19 20 21 22 23

Hétfő


Judit Árpád Gabriella Luca Szilárdka Johanna Etelka

Ádám, Éva

27 28 29 30

János Kamilla Tamás Dávid

31 Vasárnap

.~ /

/

Lázár Auguszta Viola Teofil Izidor Zénó Viktória

24 Vasárnap 25 Hétfő 26 Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

Lassan vége az évnek. Lassan te is megérted: éveid egyszer véget érnek. Hajtsd meg hát térded az előtt, ki e létnek határt vetett, s megérzed: csodálatos az élet!

Karácsony Karácsony

Szilveszter

14

r;:1

' oi •. !. i.

'!

,!

/KRÖNIKAj A SZABADEGYHÁZAK TANÁCSÁNAK HÍREI TANÉVNYITÓ ÜNNEPSÉG

Közös tanévnyitó istentiszteletet tartott a Baptista Teológiai Szeminárium cs a Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézete 1976. szeptember 25-én a kispesti baptista templomban. A tanévnyítón jelen volt Kovács András főelőadó, az Állami Egyházügyi Hivatal képviseletében, valamint dr. Kocsis Elemér, a Debreceni Református Teológiai Akadémia dékánja és dr. Fabinyi Tibor, az Evangélikus Teológiai Akadémia dékánja. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Laczkovszki János, a Baptista Egyház elnöke, majd a dékáni megnyitó beszédek hangzottak el dr. Nagy József, a Baptista Teológiai Szeminárium 'dékánja, illetve Szigeti Jenő, a SZET Lelkészképző Intézet dékánja részéről. Az alábbiakban e jelentésekből közlünk néhány részletet. ,,A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézetének tizedik tanévét nyitjuk meg. Az elmúlt tíz esztendőben a mustármagnyi kezdetből p-ümö!csöt termő fácska lett, és ezért méltó megemlékezni arról az útról, amin eljutottunk a mai tanévnyitóig ... Első feladatunk az volt, hogy megtanuljunk együtt dolgozni. Az elvi feltételeit biztosítva voltak, hiszen a Szabadegyházak Tanácsában együtt munkálkodó tagegyházak közösen vallják azt, hogya tanácsban való együtt munkálkodásnak semmiképpen sem célja a specifikumok ebnosása, vagy valamiféle elvtelen színk-

rétizmus ápolása ... A legnagyobb tagegyház is tiszteli a legkisebbnek is a hitbeli meggyőződését, kegyességi szokásait és szervezetí rendjét. Ezen az elven egyetlen szabadegyházi tagegyház sem kíván változtatni ... A Lelkészképző Intézetén belül jó kapcsolatainknak az az alapja, hogy nem valamilyen sehova sem tartozó, általános szabadegyházi lelkészeket akarunk nevelni, hanem minden segítséget megadunk ahhoz, hogy abban a tagegyházban, amelyik a tanulót küldte, annak a tagegyháznak az elvárásai szerint legyenek jó lelkipásztorok hallgatóink. Új tanév felé indulunk. Látjuk a megtett utat, és itt elsősorban Istennek vagyunk hálásak az elért eredményekért. Látjuk hiányosságainkat is, és őhozzá könyörgünk bűnbocsánatért.De látjuk feladatainkat is. Ezeket a feladatokat Isten erejével szeretnénk megoldani. Mimai lelkipásztorokat akarunk nevelni. Ehhez kérjük a tagegyházak. a gyülekezetek segítségét, államunk megértő támogatását, a tanárok fáradozásait és a tanulók szorgalmas munkáját." (Szigeti Jenő dékán megnyitójából) "A most felolvasott igét - Fil 3 :1214. - Pál apostol nem tanévnyitóra írta. De a teológiai hailgatók mégis úgy hallgathatják, mint nekik szóló tanítást ... Az új ismeretanyag befogadásának első feltétele az egészséges felejtés. A rengeteg ismeret, a sok élmény és érzelmi behatás tömkelegéből tudatosan ki kell választanunk azt, ami fontos, és a többit

15

sürgősen el kell felejtenünk, hogy újat tudjunk tanulni és befogadni. De ehhez a felejtéshez is bölcsesség kell ... Az új ismeretek befogadásának második feltétele és egyúttal lehetősége is: a teljes oda szánás, az összpontosított figyelem és a lankadatlan szorgalom ... Az intézeti tantervet és mindkét félév anyagát a tanári kar elkészítette. Ezt az anyagót jól meg kell tanulni. Ez nagyon komoly munkaprogram. De ez nem elég. Mert nem lehetünk csupán tanulmányaink és intézetünk keretei között mozgó emberek. Messzebb is kell tekintenünk! A ma keresztmetszete - amelyhez a közelmúlt napok is hozzátartoznak - szélesebb perspektívákat mutat nekünk ... A tennivalókat népünk és hazánk ügyében; a tennivalókat egyházunk ésaz evangélium ügyében ... Az új tanévben tovább akarjuk erősí teni a protestáns teológiai akadémiakkal való kapcsolatunkat ... Kapcsolatunkat a Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző

Intézetével szintén tovább akarjuk mélyíteni ... Isten adjon erőt és kegyelmet, hogy teljes igyekezetünk és nekifeszülésünk jó eredményt hozzon!" (Dr. Nagy József dékán megnyitójából)

JAPÁN VENDÉGEK FOGADÁSA

A Szabadegyházak Tanácsának etnoksége 1976. október 2-án fogadta azt a tizenegy tagú japán szabadegyházi delegációt, amely - a Keresztyén Békekonferencia megnivására - hazánkba érkezett, hogy megismerkedjék az itteni egyházi élettel. Szakács József, a H. N. Adventista Egyház elnöke ismertette a Szabadegyházak Tanácsa szervezeti összetételét, eddigi működését, és rövid összefoglalást adott a taeegvházak munkáiárát.

A Baptista Egyház részéről Laczkovszki János egyházelnök köszöntötte

Japán delegáció látogatása a Szabadegyházak Tanácsánál. 16

•I

t

delegdciót, majd dr. Nagy József dékán ismertette a baptista közösség életét, a mai világban betöltött szolgálatát. A küldöttség vezetője elmondta, hogy fl kelet-európai egyházakról eddig igen kevés információ érkezett Japánba. Azt ezonban tudják, hogy például Magyarorsuígon nagyon jó a protestáns egyházak közötti együttműködés. Náluk ugyanez a helyzet. Majd c Szabadegyházak Tanácsa részére emlékül átadott egy festményt, tV' neves mai japán művész alkotását. fl

TISZTELGő LÁTOGATÁS AZ ÁLLAMI

EGYHÁZÜGYI HIVATAL ELNÖKÉNÉL

PALOTAYSÁNDORLÁTOGATÁSA ESZTERGOMBAN A Szabadegyházak Tanácsának elnöke 1976. november 17~n, feleségévelegyütt - ifj. dr. Bartha Tibor lelkész meghívására - meglátogatta az esztergomi református gyülekezetet. Ott egy bibliaóra keretében tartott előadást a Szabadegyházak Tanácsa felépítéséről, életéről. Az előadást meghitt hangú megbeszélés követte. Palotay Sándor elnök előadása fő eseménye volt az esztergomi református gyülekezet ökumenikus bibliaóra -sorozatának, amelybe korábban egy-egy szolgálattal Győri Kornél és Szigeti Jenő SZETtitkárok is bekapesolódtak. MEGBESZÉLÉST FOLYTATOTT

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Miklós Imre államtitkárt - az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét -, az állam és az egyház közötti együttműködés fejlesztése terén végzett kiemelkedő munkája elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozatával tűntette ki. A kitüntetést Aczél György, a Minisztertanács dnökhelyettese nyújtotta át: jelen volt Győri Imre, az MSZMPKözponti Bizottágának titkára. A különböző egyházak jókivánságaibt fejezték ki ez alkalommal - táviratban és levélben egyaránt. A Szabadegyházak Tanácsa elnöksége, Palotay Sándor elnök, Hecker Frigyes metodista szuperintendens, Laczkovszki János baptista egyházelnök - 1976. október 29-én tisztelgő látogatást tettek az Állami Egyházügyi Hivatal elnökénél, és a Szabadegyházak Tanácsa elnöksége, tagegyházai, valamint saját egyházaik nevében jókivánságaikat fejezték ki Miklós Imre államtitkár úrnak. A találkozó körülményei és hangulata az állam és az egyházak közötti jó viszonyt tükrözte.

Palotay Sándor, a Szabadegyházak Tanácsa elnöke dr. Prőhle Károly profeszszorral, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkárával 1976. december 23-án. Számba vették az 1976. esztendő közösen végzett ökumenikus munkáját. Beszélgettek a jövőben elvégzendő feladatokról. Ugyanezen a napon fogadta Palotay Sándor elnök dr. Nagy Józsefet,a Kolozsvári Református Teológia professzotdt. A beszélgetésen jelen voltak a nevezetteken kivül még: Szakács József, a H. N. Adventista Egyház elnöke, Mészáros Kálmán, a Baptista Egyház alelnöke, és Dobner Béla, a Szabadegyházak Tanácsa titkára.

EUSMERT FELEKEZET Hazánkban újabb kisegyház rendezte államigazgatási helyzetét, vált törvényes, elismert vallásfelekezetté. A megjelent hivatalos közlemény szerint ,,Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke a Krisztusban

17

I ,

Hivő

Nazarénus Gyülekezeteket bemutató szervezeti szabályzat alapján, amelyben kinyilvánítják, hogy az állam törvényeit és rendeleteit megtartják, állampolgári kötelezettségeiknek eleget kívánnak tenní - a vallásszabadgyakorlásárólszóló törvény értelmében 1977. március 16-i hatállyal törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánította." Az Állami Egyházügyi Hivatalnak a nazarénus vezetőkkel és Palotay Sándorral, a Szabadegyházak Tanácsa elnökével együtt folytatott tárgyalások eredménye az, hogy a nazarénus gyülekezetek tagjai a hitbeli meggyőződésük konfliktusa nélkül megtalálták közigazgatási helyzetük rendezését (Békehírnök 1977. 14. szám, - Baptista Lelkésztájékoztató 1977. május, 57 -60. oldal).

NYÍLT ÉS ŐSZINTE VÉLEMÉNYCSERE

A Szabadegyházak Tanácsa elnökének, Palotay Sándornak a meghívására hazánkban tartózkodott 1977. március 23 - 25. között Edward Plowman baptista lelkész, a Christianity Today hírszerkesztője és dr. George Krisan ügyvéd, baptista diakónus. Az Amerikai Egyesült Államokból érkezett vendégeket fogadta mind a baptista, mind a metodista egyház vezetősége. A megbeszéléseken őszinte, testvéri véleménycsere volt a Szabadegyházak Tanácsa tagegyházainak életéről (Békehírnök 1977.15., 16. és 20. száma).

zásuk alkalmával különböző meghivásoknak tettek eleget. A delegáció minden tagja meghivat kapott a Baptista Világszövetség Miamiban tartott főtanácsülésére és a Washingtonban működő központi iroda megldtogatdsdra; dr. Oscar Romo igazgatótól az Amerikai Déli Baptista Szövetség Belmissziói Tanács központjába A tlantába, dr. Walter Smith alelnökto'7 a dr. Billy Graham Evangélizációs Társasággal történő megbeszélésre. Meghívást kapott a delegáció a Déli Baptista Szövetség Külmissziói Központjától, Richmondba, valamint a Kanadai Baptista Szövetségtől, de e két utóbbi meghívásnak az előző programok gazdagsága miatt most nem tudott eleget tenni. A delegáció Fülöp Árpád elnök meghívása alapján részt vett július 7-én Detroitban az Amerikai MagyarBaptista Szövetség évi konferenciáján is. Július 16-án Atlantában idős dr. Martin Luther King baptista lelkipásztor is fogadta a küldöttséget. Párizsban július 21-én a delegáció Palotay Sándor testvér vezetésével tárgyalást folytatott dr. Billy Graham evangélistával és dr. Walter Smith alelnökkel, akik ez időben Európában tartózkodtak. A megbeszélés homlokterében dr. Billy Graham testvérnek és munkatársainak Magyarországra tervezett látogatása volt. A tolmács szolgálatát dr. Haraszti Sándor testvér látta el (Békehírnök 1977. 31-34. szám).

------*------

Bátorság és vakmerőség LÁTOGATÁS AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Palotay Sándor, a Szabadegyházak Tanácsa elnöke, Laczkovszki János, a Baptista Egyház elnöke és dr. Nagy József prodékán 1977. július 4-től 21-ig mint egyházi delegáció az Egyesült Államokban tartózkodott. Testvéreink ez uta18

·.,i. l:

n

A lusta és a hitetlen ember azt mondja: oroszlán leselkedik az úton - nem megyek. A vak, fanatikus szerint nincs is oroszlán az úton, és könnyelműen elindul. Ezt az embert felfalja az oroszlán. Az igazán hivő ember azt mondja: ha ezer oroszlán is van az úton, Isten segítségével én indulok bátran. Ez az ember biztosan célba ér.

I

A megértés hídját építeni Az elmúlt 1971-es év szeptemberének első napjaiban a Szabadegyházak Tanácsa vendégeként Magyarországon járt dr. Billy Graham feleségével s néhány munkatársával. A világszerte ismert evanIéiista Palotay Sándor, a Szabadegyházak Tanácsa elnöke meghivásdt elfogadva érkezett országunkba (Békehírnök, 1977. 35. szám). A nevezetes vendég először járt Magyarországon. Szeptember 4- től IO-ig terjedő látogatása idejét hazánk nevezetességeivel, tájaival való ismerkedéssei töltötte el. Itt-tartózkodása idején fogadták magas rangú állami és egyházi vezetők, részt vett gyárlátogatáson, s megjelent az egyházi élet számos közösségi és gyülekezeti alkalmán. Természetesen a látogatást már jóval korábban kapcsolatfelvétel előzte meg. 1972- ben Clevelandben jött létre találkozás egyfelől dr. Billy Graham és belső munkatársai, másfelől az amerikai útján levő Palotay Sándor elnök és Laczkovszti János egyházeinök között. Dr. Walter Smyth ez év áprilisi látogatása idején a Szabadegyházak Tanácsa vezetőivel folytatott beszélgetésében már szóba került egy esetleges Billy Graham-látogatás kérdése. Dr. Walter Smytht fogadta Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, és igen nagy megértéssel szólt egy jövőbeni látogatásról. Az elmúlt nyár júniusában Párizsban már határozottan körvonalazódott ez a kérdés, amikor Palotay Sándor elnök az amerikai űtjáről hazatérő baptista egyházi delegációval együtt eszmecserét folytatott a tervbe vett látogatásról dr. Billy Grahammel. 1977. augusztus ll-én Palotay Sándor elnök levelet küldött dr. Billy Graham evangélistának, melyben meghívta magyarországi látogatásra. A cimzett elfogadta a meghívást, melyet levélben közölt. Igen sokat fáradozott ennek az útnak a megvalósításán dr. Haraszti Sándor testvér, az Amerikai Magyar Baptista

Szövetség titkára. A megelőző időszak ban különféle körökben igyekezett ébren

tartani ezt a gondolatot, melynek megvalósulásáért szívesen vállalt fáradságot, áldozatot. Helyénvaló, hogy szóljunk arról is, ennek a látogatásnak a létrejöttéhez feltétlenül szükség volt arra a rendezett, feszültségtől mentes kapcsolatra , mely az elmúlt időszakban államunk és az egyház között kifejlődött. Allami felsőbbségünk megértő, támogató hozzáállása döntő segítséget jelentett dr. Billy Graham látogatásának létrejöttéhez. Mielőtt vendégeink itt-tartózkodásának pergő ritmusú eseményeit elkezdenénk taglalni, szóljunk néhány mondatban arról, miként ívelt dr. Billy Graham eddigi életpályája . A világhírű vendég - teljes nevén dr. William Franklin Graham - 1918-ban az észak-karolinai Charlotte városkában látott napvilágot egy farmercsalád gyermekeként. Evangéliumi légkörben, imádkozó szülők mellett nevelkedett. Tizenhat éves korában tért meg, s miután elvégezte teológiai tanulmányait, lelkipásztorként működött. Evangélizálókészsége egyre szélesebb körök ben hamarosan ismertté lett. Először saját államában, majd a nagy kaliforniai metropolisban, Los Angelesben folytatott ilyen tevékenységet, mely az 1954es londoni evangélizációisorozatban tető ződött, Ezt sorra követték a világ legkülönbözőbb pontjain , olykor több százezres tömeg előtt tartott lélekmentő alkalmaik, melyet ők Crusade-nak (keresztes hadjáratnak) neveztek. Ezek közül kiemelkedik az 1973-as szöuli alkalom, ahol több mint egymillió volt a hallgatók száma. A számon tartott adatok tanúsága szerint már jóval meghaladja az egymilliót azoknak a száma, akik az ő felhívására fogadták el Jézus Krisztust. 1949 őszén mozgalmukbál szervezet is alakult, mely napjainkig dr. Billy Graham nevét viseli.

19

I Az 1977. szeptember 4-én Tahiban tartott záró istentisztelet vendégei közül (balról jobbra): dr. Haraszti Sándor, dr. Billy Graham, Grahamné asszony és Palotay Sándor.

Dr. Billy Graham evangélista igét hirdet Tahiban.

20

• i~ W

~;

",,".'

lj'

I

A Nap utcai istentisztelet vendégei (az

első

sorban balról jobbra): dr. Haraszti Sándor,

dr. Billy Graham, Grahamné, Palotay Sándor, dr. Bartha Tibor és dr. Walter Smyth,

Dr. Billy Graham szolgál a Budapest, Nap utcai kápolnában 1977. szeptember 4-én.

21

Az előrebocsátott életrajzi adatok magyarázatul szolgálnak arra, ha egyházi vezetők és egyszerű hivő emberek várakozással tekintettek ez elé a látogatás elé. A világsajtó képviselői is rendkívül nagy érdeklődéssel fordultak az esemény felé. A neves evangélista a Billy GrahamEvangélizáló Társaság vezető személyeivel szeptember 3-ának délutánján érkezett hazánk területére. A repülőtéren ünnepélyes fogadtatásban részesült. A kormányváróban Palotay Sándor, a Szabadegyházak Tanácsa elnöke köszöntötte az érkezetteket, melyre dr. Billy Graham hasonlóan szívélyesüdvözlő szavakkalválaszolt. Magyarországi tartózkodásuk ünnepélyes megnyitása szeptember 4-én 7 órakor a Nap utcai imaházban volt. A vendégek bemutatását követően köszöntések hangzottak el dr. Bartha Tibor püspök, az Ökumenikus Tanács elnöke, Alekszij Bicskov szovjetunióbeli vezető, az Európai Baptista Szövetségelnöke, Laczkovszki János, a Baptista Egyház elnöke, majd Palotay Sándor, a Szabadegyházak Tanácsa elnöke részéről. Ezt dr. Billy Graham evangélista válaszbeszéde követte. Az est második szakában a gyülekezet a vendég igehirdetők prédikációját halgathatta meg. Vendégeink nálunk eltöltött idejét igen zsúfolt program jellemezte. Szeptember S-én délelőtt a fővárossal ismerkedtek. Megtekintették a Halászbástyát, s néhányat a vár műemlékei közül, Ugyanebben az időben ellátogattak a Skála Áruházba. Hazánk egyéb tájai közül már vasárnap délután - hajóút közben - a Duna-kanyar elragadó szépségét, majd kedden kora délután a hortobágyi puszta életét tanulmányozhatták. Ezekben a napokban eleget tehettek magas rangú állami és egyházi meghívásnak is. Szeptember S-én fél 4-kor Mikl6s Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke fogadta dr. Billy Grahamet, 8-án délután 2 órakor pedig Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese hívta meg a Parlament épületébe. Hétfőn fél I 2-kor az Izraelita Hitközség vezetői látták vendégül, 6-a délutánján pedig a Debreceni TeológiaiAkadémián tett látogatást, 7-én 22

dr. Bartha Tibor rendezett fogadást a tiszteletére az Ökumenikus Tanácsnál, ugyanennek a napnak a délutáni óráiban dr. Cserháti J6zsef katolikus püspökkel lehetett találkozása. 8-án este az amerikai nagykövet rezidenciájára várták kíséretével, vendéglátóival együtt, 9-én este pedig a Szabadegyházak Tanácsa látta vendégül a Grand Hotelban. Palotay Sándor elnök ezen az alkalmon nyújtott át egy igen értékes festményt az evangélistának, amely a bibliai csodálatos halászat eseményét ábrázolja. Dr. Billy Graham feleségével együtt tartózkodott körünkben. Grahamné aszszony szeretetotthonokat keresett fel, s lslktpásztomék előtt tartott beszámolót életükről,

munkdjukrál.

Programja magában foglalt egyházi rendezvényeken, istentiszteleteken való részvételt is. S-én délután a Gizella úti pünkösdi kápolnában kibővitett ülést tartott a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa, amelyen egyebek között dr. Billy Graham is beszédet mondott. 8-án délelőtt a Székely Bertalan utcai adventista kápolnában került megrendezésre a Szabadegyházak Tanácsa keretén belül működő tanintézetek összevont évnyitó ünnepsége. A tartalmas együttlét főbb előadásai közül szükséges szólnunk dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök figyelmet érdemlő előadásáról, melyet dr. Billy Graham beszéde követett, melyben munkájának sok belső titkát föltárta. A megnyilvánuló érdeklődést tekintve kiemelkedő volt a Baptista Egyház tahi ifjúsdgi nyári üdültetésének záró istentisztelete. Palotay Sándor elnök vélekedése szerint 30 év óta ez volt a legnépesebb istentisztelet országunkban. Igen fegyelmezett, sokrétű hallgatóság előtt adta át Billy Graham testvér az Úr üzenetét. Bizonyára a megjelentek többségének a véleménye, hogy az alkalom légköre emlékezetes marad. Szeptember 6-án és 7-én vidéki gyülekezetekbe utaztak el testvéreink. Országunk két nagy centrumában, Debrecenben és Pécsett is áldott alkalmakat adott az Or vendégeink, talán elsőrenden Billy Graham szolgálataiáltal.

Szeptember 9-én 5 órakor újra zsúfolásig megteltek a Nap utcai kápolna hajói. Kedves vendégünk ekkor nyitotta fel közöttünk újra az Igét, hogy ezzel búcsúzzon el hallgatóságától. Palotay Sándor elnök hangja is áthatott volt a megindultságtól, amikor összegzést adott az eltelt napok hasznáról. Ezután felolvasta azt a felhívást, mely válasz volt James Carter, az Amerikai Egyesült Államok elnöke köszöntésére. Vendégeink 9-én a reggeli órákban intettek búcsút vendéglátóiknak a Ferihegyi repülőtéren. Ittmaradt azonban

közöttünk és bennünk él, amit rajtuk keresztül nyertünk Urunktól. Zárjuk szívünkbe azt a tüzet, mely Billy Graham testvérünket "csontjaiba rekesztett tűz ként" hajtja, hogy bizonyságot tegyen szerte a Világon. Nem felejtjük el Grahamné asszony kedves mosolyát, Archie Dennis lélektől áthatott művészi énekeit, dr. Haraszti Sándor színvonalas tolmácsi múködését. Kisérje imádságunk áldott munkájukat! Fortin László

-------------$------------Az igazságról és a hazugságról Józse! Attila 1937-ben Thomas Mann üdvözlésére írt versében írja: "Te jól tudod, a költő sose' lódít: az igazat mondd, ne csak a valódit, a fényt, amelytől világlik agyunk, hisz egymás nélkül sötétben vagyunk." A valódi nem biztos, hogy igaz. Jézus sem azt mondja, hogy ne hazudj, hanem azt, hogy a te szavad legyen úgy-úgy és nem-nem. A "valódit" mondva is lehet hazudni. Példa rá Ábrahám magatartása Egyiptomban (1 Móz 20). Abimelek azért kerül majdnem bajba, mert Ábrahám csak a valódit mondta és nem az igazat. Ugyanakkor Nátán feddő példázata a valóságban úgy, ahogyan Dávidnak elmondta, nem történt meg, mégis igaz volt (2 Sím 12:1-7). Mi sokszor ügyelünk arra, hogy szavaink igaznak hangoszanak, hogy formálisan ne hazudjunk, de nagyon sokszor mégsem mondunk igazat. A "valóság" sokszor az igazság látszata csupán. Érdekes, hogy nincsen ilyen parancsolat: .,ne hazudj", csak az van megírva, hogy felebarátod ellen ne tégy hamis tanúbizonysálOt. Vagyis felebarátodról ne csak a valóságot mondd, hanem az igazat. es mivel nem látok a másik ember szívébe, ez a parancsolat arra is kötelez, amit Luther Márton a Kis ICátéban így fogalmazott meg: "Istent félnünk és szeretnünk kell, hogy felebarátunkat bazugságba ne keverjük, el ne áruljuk, háta mögött meg ne szőljuk, se rossz hírét ne költsük, hanem inkább mentsük, jÓ! mondjunk róla, és mindent javára magyarézzunk. "

'"

23

t

AZ ÖKUMENIKUS TANÁCS HÍREI KERESZTYÉN HIT ÉS TÁRSADALMI HALADÁS A Keresztyén Békekonferencia Munkabizottsága az NDK-beli Regionális Bizottság meghívására 1976. október 1-6-ig Bad Saarowban, a "Zur Furche"-otthonban ülésezett. Az ülést a mozgalom elnöke dr. Nyikodim leningrádi és novgorodi metropolita vezette. Köszöntő szavaiban többek között ezeket mondta: "Nekünk, keresztyéneknek a keresztyén hit elkötelezettséget jelent az életre, a teljesség felé való fejlődésben, az életet és megváltást adó Teremtő nevében . . . A történelem példákkal szolgál a teljesség felé való fejlődésre, az eschatologia pedig a Krisztussal való találkozásra szólít a teljesség pillanatában, amikor Pál apostol szavai szerint lsten lesz minden rnindenekben." ,,Keresztyén hit és társadalmi haladás - a keresztyének békéért és igazságosságért való szövetségben" - volt a referátumok fő témája. A referátumok alapján beható vita folyt a keresztyén hit és a teológiai felismerések fontosságáról a keresztyének társadalmi döntéseiben; A társadalmi haladásért vívott harc ma azokra a sokrétű feladatokra összpontosul, amelyek a világbéke megteremtésével. fenntartásával és megerősítésével, valamint a társadalmi igazságosság érvényesítésévei kapcsolatosak. A KBK kezdettől fogva, vallásra és világnézetre való tekintet nélkül, minden jóakaratú ember harcostársának tekintette magát. Ezért tá· mogatja ma is az 1977. június 6-lD-ig - Pimen pátriárka kezdeményezésére a vallásos embereknek a tartós békéért, a leszerelésért és a népek közötti igazságos

24

kapcsolatokért Moszkvában tartandó világkonferenciáját, és ennek támogatására szólít fel minden egyházat és hivő keresztyént. A KBK valamennyi vezető testületében és bizottságában felkészül a világkonferencia tematikájára, hogy hiteles hozzájárulást nyújthasson a konferenciához. Közben figyelembe veszi azokat a lehetőségeket is, amelyek az Európai Bíztonsági és Együttműködési Konferencia eredményeként nyíltak meg az európai enyhülés számára. Igyekszik minden tőle telhetőt megtenni azért, hogy az enyhülés folyamata az egész világra kiterjedjen. Dr. Tóth Károly, a KBK főtitkára átfogó jelentésében méltatta a KBK jó együttműködését ökumenikus mozgalmakkal és világi béke szervezetekkel. Kijelentette: "Az együttműködésre való eme felhívások nem maradhatnak válasz nélkül a keresztyének részéről ... Egyre sürgetőbb az a kérdés, hogy az egyházak és a keresztyének képesek-e érdemi választ adni tetteikkel és magatartásukkal a marxisták együttműködésre szólító felhívására."

ÖKUMENIKUS IFJÚSÁGI NAGYGYŰLÉS

Az Európai Ökumenikus If/úsdgi Tandcs ez évi közgyűlését a Német Szövetségi Koztársaságban (Höchst-Odenwald) tartotta 1976. október 10-16-ig. Tizenkilenc európai országbol összesen 80 kaldött vett részt a nagygyűlésen. A Magyarorszdgi Egyházak Ökumenikus Tanácsát két református lelkész (Hézser Gábor és ifj. Tarr Kálmán) és egy baptista lelkész (ifj. Almási Mihály, a

"''''gi''

m~

SZET küldötteként) képviselte. A negye- t DM'".""",. Varsában dik magyar küldött (Görög Tibor, evangérendezett konferenciájáról, a különböző világvallások 1977-re tervezett moszkvai likus lelkész) a Keresztyén Békekonfebeke-viíágkonferenciáiának: előkészületeirencia képviseletében volt jelen. ről, az európai országok keresztyén ifjúA szekciá, valamint plenáris ülések jó sági szervezeteinek munkájáról. alkalmaknak bizonyultak a véleménycseA 14-i fogadésan fÖlszólalt dr. Helmut rére, az ökumenikus együtt munkálkodás, Hild egyházelnök (Hessen, Nassau}, válaa gazdasági, társadalmi, politikai problémint a jelenlevő ifjúsági szervezetek vezemák és általában a keresztyén iffúság mai tői. Kartherina Focke miniszterasszony kérdéseinek megbeszélésére. levélben köszöntötte a nagygyűlést. Beszámoló hangzott el az Európai If-

Az Európai Baptista Szövetség Ifjúsági Tanácsának ülése az NSZK-ban. Magyar résztwevő

ifj. Almási Mihály testvér.

EVT· KOLDÖTTSÉG MAGYARORSZÁGON A Magyarországi Egyházak OkumelIIItUS Tanácsa elnökének, dr. Bartha rlbor püspöknek a meghívására 1977. áplilii 13. és 18. között látogatást tett MalJ'IIOrSZ'ion az Egyházak Világtanácsa ..Vtigmisszió és evangélizáció"-bizottsá· ",k küldöttsége. A küldöttség egyik .... és vezetője dr. Emilio Gastro proIaaor, uruguayi származású metodista

lelkész, a Világmisszió és Evangélizáció Bizottság igazgatója, a másik pedig Ion Bria romániai ortodox professzor, a bizotts'g genfi irodájának munkatársa volt. A küldöttség magyarországi tartózkodása során találkozott és megbeszélést folytatott az Ökumenikus Tanács elnökségének tagjaival, a tagegyházak vezet6ivel, professzoraival és lelkészeivel. Dr. Bartha Tibor elnöklete mellett került sor az els6 találkozóra az Ökumenikus Tanács elnökségének tagjaival. Ez

25

alkalom, amelyen a Szabadegyházak Tanácsa részérol Palotay Sándor elnök, Laczkovszkt János baptista egyházelnök, Hecker Frigyes metodista szuperintendens, dr. Nagy József baptista dékán vett részt, arra szolgált, hogy a felek kölcsönösen tájékoztassák egymást arról, hogyan látják a misszió és evangélizáció tárgykörében folytatandó további eszmecserék főbb súlypontjait.

A Szabadegyházak Tanácsában számos tagegyház vezetői és képviselőijelen létében Palotay Sándor elnök fogadta a vendégeket. A megbeszélés középpontjában a Krisztus melletti személyes döntés fontossága állt - az evangélizáció és misszió összefüggésében.

------*------

Az Egyházak Világtanácsának konzultációja a szocialista országok egyházi küldötteinek részvételével a Margitszigeten. ÖKUMENIKUS AKTIVITÁS Az Ökumenikus Tanács elnöksége 1976. december 20-án, dr. Bartha Tibor elnök vezetésével ülést tartott. Az Ökumenikus Tanács korábban úgy határozott, hogy lépéseket tesz az ökumenikus együttműködés keretének bővítésére olyan felekezetekkel, amelyek előzőleg

nem voltak tagjai az Ökumenikus Tanácsnak. A Magyarországi Bolgár és Román Ortodox Egyház az egyházfőhatósági lag illetékes szófiai, illetve bukaresti Patriarkátus egyetértésével az Ökumenikus Tanács tagegyházává vált. A Magyarországi Szerb Ortodox Egyház mint vendég, az Unitárius Egyház pedig mint megfigyelő vesz részt az Ökumenikus Tanács mun-

kájában. Ennek megfelelöen a Magyarországi Román Ortodox Egyházat dr. Mészáros Tivadar püspöki helynök, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat Jordan Mitzov főlelkész, a Magyarországi Szerb Ortodox Egyházat Vujisics Dúsan püspöki helynök, az Unitárius Egyházat pedig dr. Ferenc József képviselte az ülésen. Dr. Bartha Tibor püspök áttekintést adott az ökumenikus munkáról. Dr. Tóth Kdroly, a Keresztyén Békekonferencia fötitkára a mozgalom munkájáról tartott tájékoztatót és ismertette az V. Keresztyén Béke-világgyűlés 1978-ra tervezett összehívásának eló'készületeit. Felszólalt dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök és Palotay Sándor, a Szabadegyházak Tanácsa elnöke. Dr. Pr6hle Károly, az Ökumenikus Tanács főtitkára ismertette a költségvetést és beszámolt az Ökumenikus Iroda működéséről. Az ülés Laczkovszki János baptista egyházelnök imádságávalért véget.

KOWZSVÁROTT DfsZDOKTORRÁ AVATTÁK

Dr. Káldy Zoltán evangélikus püspököt. Az Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai FlSiskolán 1977. január 21-én ökumenikus ünnepély keretében, igen jó l6Jkörben folyt le a díszdoktorrá avatás. Ezen az alkalmon más megbecsült személyek is megkapták ezt a kitüntetlS elis· merést.

.

A Szabadegyházak Tanácsa tagegyháai szivblSl örülnek e kitüntetésnek, és szeretettel köszöntik az evangélikus egyház püspök-elnökét.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ VIII. BUDAPESTI ZSINATA

Miután a VII. Budapesti Zsinat befejezte 12 éves tevékenységét, 1977. január

l2-én összealt a VIII. Budapesti Zsinat. Az el6z6 zsinat zároalésén elhangzottak a beszámolók a VII. zsinat 12 esztend6 alatt elért eredményeir61. Ez alatt a tizenkét év alatt készalt el ugyanis az új bibliaforditás, az új Egyházi Törvénykönyv és Végrehajtási Utasitésa. ezalatt történt a kollégium épaleteinek felújftása, ekkor épűl: az tJrbottyáni Szeretetotthon új pavilonrendszere és a nyfregyházi Magdaiéneum új otthona. Ezalatt kezdte meg munkáját a Református Teológiai Doktorok Kollégiuma és a Közép· kelet-európai Reformáció Kutató Intézet. Ebben az id6szakban jelent meg a teljes Szentfrás magyarázata, a legjelesebb bibliatudósok tollából, s a gályarabok törté· netér61 két könyv keralt a Doktorok Kollégiuma munkatársainak tollából az érdekl6d6k kezébe. A VIII. Budapesti Zsinat alakuló alé· sén megválasztotta egyházi elnökéal dr. Bartha Tibor paspököt, világielnöké· al pedig dr. Zsebők Zoltán f6gondnokot. Alelnökéal Ráski Sándor paspök6t és dr. Esze Tamásf6gondnokot választották. Az űlesen megjelent és felszólalt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházagyi Hivatal eln6ke, valamint jelen volt dr. Pozsonyi László f6osztályvezet6. Eljöttek a hazai 6kumené tagegyházai· nak kald6ttei és a kalföldi egyházi képvi· sel6k. A Szabadegyházak Tanácsa tagegyházait Palotay Sándor eln6k képviselte.

TESTV);;RI KONZULTÁCIÓ Az Egyházak Világtanácsa vezetöi és a kelet-európai szocialista országokban élő tagegyházak képviselői között testvéri konzultációra került sor Budapesten 1977. március 29-31. között. Az Egyházak Világtanácsa részéről dr. R. Scott érsek, a központi bizottság elnöke, dr. Ph. Potter fötitkár és dr. Konrad Raiser társfőtitkár, hét szocialista országból, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, 27

i

I

' .. I i•' •

i

:

Lengyelországból, Magyarországról, az NDK-ból és a Szovjetuniőből 27 tagegyház képviselői vettek részt a talalkozón. A román tagegyházak képviselőiJustinian pátriárka elhunyta és temetése miatt nem lehettek jelen. A résztvevők üzenetben fejezték ki részvétüket és vigasztalódást kértek Istentől a Román Ortodox Egyház vezet őinek. A vendégeket fogadta Aczél György, a Magyar Népköztársaság kormányának miniszterelnök-helyettese, és Miklos Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Fogadást adott a résztvevők tiszteletére az Ökumenikus Tanács is, amely a konzultáció vendéglátója is volt. A Szabadegyházak Tanácsát Palotay Sándor elnök, a Baptista Egyházat pedig Laczkovszki János egyházelnök képviselte a konzultáción. Palotay Sándor testvér megbeszélést folytatott dr. Ph. Potter fő titkárral és a Békehírnök számára egy interjút készített vele a Szabadegyházak Tanácsa tagegyházait érintő kérdésekről (Békehírnök 1977.16. szám).

VALLÁSSZABADSÁGI VILÁGKONGRESSZUS 1977. március 21-23-a között tartották az első vallásszabadságí kongresszust Amsterdamban, amelyen az állam és az egyház kapcsolatát vízsgálták meg. A kongresszus egyík kezdeményezője és szervezője a H. N. Adventista Egyház Generál Konferenciájának Euro-afrikai Divíziója volt. A tanácskozáson több neves közéleti személyiség is részt vett, így többek között dr. Theo C. van Boven, akit most jelöltek az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Bizottságának igazgatójává. Neves egyházi személyiségek is jelen voltak a tanácskozáson. A Vatikánt Msgr. Pietro Pavan képviselte, az Egyházak Vi· lágtanácsát pedig dr. Philip Potter főtit kár. Lengyelországból, Jugoszláviából és

28

Romániából is hívtak meg előadókat. A Nemzetközi Vallásszabadságí Szövetség főtitkárának meghatározása szerint hármas célja volt a tanácskozásnak: feltárni a vallásszabadság kérdésében létező nézeteltéréseket, elismerni a jóakaratú vallásszabadságí törekvéseket és fokozni az ez irányban megnyilvánuló munkálkodást. A kongresszus egyik fő referátumát dr. Philip Potter tartotta ,,A vallásszabadság ökumenikus perspektívában" címen.

A VILÁGVALLÁSOK KONFERENCIÁJA

1977. június 6-10. között került megrendezésre Moszkvában. Magyarországot a konferencián 19 főből álló kűl döttség képviselte. A magyar egyházi küldöttség tevékenységéből külön kiemelkedett dr. Bartha Tibor református, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, dr. Tóth Károly zsinati főosztályvezető, a Keresztyén Békekonferencia főtitkára, dr. Ijjas József kalocsai érsek, valamint dr. Salgó László budapesti főrabbi tevékenysége és felszólalása . .Palotay Sándor, a Szabadegyházak Tanácsa elnöke is részt vett ebben a küldöttségben, s a konferencia munkájáról a Békehirnokben számolt be (1977. 26. szám - Vö. Theológiai Szemle 1977. 7-8. szám).

A KERESZTYÉNY BÉKEKONFERENCIA

HÍREI A KBK Nemzetközi Titkársága 1977. január 10 -13. között Prágában tartotta ülését. Az ülésen kidolgozták a mozgalom 1977·es végleges akciótervét. tekintettel a Vallásos Békeerők Moszkvai Világkonferenciájára, melyet 1977 júniusában tartanak.

Az Afrikai Keresztyén Békekonferencia előkészítő. ülését 1977. január 25-26-án tartották Dar es-Salaamban, a Luther Ház üléstermében. Az ülésen a KBK alelnöke, dr. Richard Andriamanjato (Madagaszkár) elnökölt. Az ülés feladata volt a küszöbönálló Afrikai Keresztyén Békekonferencia előkészítése, amely 1977. december 19-21. között kerül megrendezésre Freetownban, Sierra Leonéban (Nyugat-Afrika). Az ülésen jelen volt dr. Tóth Károly, a Nemzetközi Keresztyén Békekonferencia főtitkára is.

l

* A KBK elnöke, Nyikodim leningrádi és novgorodi metropolita meghívta a mozgalom alelnökeit és főtitkárát Leningrádba. és ott megbeszélést folytatott velük 1977. február 34n. A KBK elnökének egészségi állapotára való tekintettel az előállott helyzetben megtették a szűk séges intézkedeseket. A találkozó résztvevői áttektntettek a mozgaiom 1977. évi tevékenységének tervét, és az V. BékeviJággyűlésre vonatkozó elképzeléseket. Erre 1978. június 22-29. között kerül sor Prágában.

* A Keresztyén Békekonferencia magasabb kategóriába sorelását kérték az ENSZ-ben. A mozgalom 1973 óta tanácskozási joggal rendelkezik a világszervezet Gazdasági és Társadalmi Tanácsának nem kormány szintű szervei sorában. A tanács 1977. február 7-ll. között New Yorkban tartott ülésén úgy határozott, hogy a KBK eddigi munkája alapján kéri az új státust, mivel mindig hathatósan támogatta az ENSZ faji megkülönböztetés elleni és leszerelési politikáját. Az ajánlás végső elfogadásáról a Gazdasági és Társadalmi Tanács 1977 tavaszán tartandó nagygyű lésén döntenek, aminek értelmében a KBK megfigyelőt küldhet a tanács minden teljes ülésére, és határozatait írásos formában terjesztheti fel.

Nemzetközi bizottság alakult a fajüldözés ellen, és Párizsban tartotta első ülését 1977. március 1-2-án a dél·afrikai fajüldöző rendszer bűntetteinek kivizsgálására. Erre az ülésre a Keresztyén Békekonferenciát is meghívták, s igy a mozgalmat Roger Parmantier francia lelkész és dr. H. Mitzenheim egyházi főtanácsos (NDK) képviselte.

* A nagy-britanniai regionális bizottság Suttonban tartotta ülését 1977. március 12-én. Feladatának tekintette, hogy megismertesse a mozgalom legfontosabb feladatait az angol közvéleménnyel: a harmadik világban tett erőfeszítéseket a felszabaditásért, valamint az enyhülés és leszerelés érdekében végzett fáradozásokat.

* Az Európai Egyházak Konferenciájának és a Keresztyén Békekonferenciának egy közös bizottsága ülésezett Bécsben 1977. március 23-26. között. A gyűlésen mintegy 20 személy vett részt, egyenlő arányban mindkét szervezetből. Társelnökként dr. Vitold Benediktovich professzor (Lengyelország), továbbá Klaus Kemper főtanácsos (NSZK) szolgáltak. A találkozó célja az volt, hogy kicseréljék tapasztalataikat, összhangba hozzák tevékenységüket és tanulmányozzák a közös kérdéseket, és megvizsgálják a tevékenységre indító azonos feladatokat.

'" A KBK munkabizottsági ülését a mozgalom afrikai barátainak meghívására 1977. április 22-27. között tartottik Kenyában, a Nairobi melletti Limuruban. Előadást tartott J. B. K. Mwara kenyai külügyminiszter-helyettes és BurgessCarr kanonok, az Össz-afrikai Konferencia fő· titkára. Az ülésnek két fontos napirendi pontja volt: az 1977. december 14-21. között a nyugat-afrikai Sierra Leonéban megren29

!

dezésre kerülő Afrikai Keresztyén Békegyűlés és az 1978-ban Prágában tartandó

sán mondott köszönetet a meghívásért és a kitűnő szervezésért.

V. Keresztyén Béke-világgyűlés előkészí· tése. A munkabizottság a főtémát "Isten szolidaritásra való felszólítása - keresztyének a békéért, igazságosságért és felszabadulásért" címmel jelölte meg, melynek bibliai vezérigéje ez lesz: ,,Hogy lábunkat ráigazítsa a békesség útjára" (Lk 1:19). Dr. Tóth Károly beszámolt a mozgalom munkájáról, dr. Bartha Tibor püspök pedig a nairobi városi tanács fogadá-

A Vallásos Békeerők Világkongresszusát 1977. június 6-la. között tartották Moszkvában. Palotay Sándor, a Szabadegyházak Tanácsa elnöke a hazai egyházak magas szintü egyházi képviselőivel együtt részt vett a világkongresszuson,

Összeállította: Pócsik Béla

Lelki környezetvédelem Kirándulni mentünk a Budai-hegyekbe. órákon át kerestünk "tisztást", ahol nem a szemét. Közben szidtuk csendes dohogással a rendetlen, felelőtlen embereket, és fontolgattuk a környezetvédelem szükségességét. Miért szemetelnek az emberek? Mert rosszak, vagy szándékosan gonoszok? Nem. Csak azért, mert így kényelmesebb, gondtalanabb, kint az erdőben úgysem látja senki, nem is nekünk kell takarítani, mint otthon. Végre találtunk egy kis tiszta domboldalt. Leültünk. Örültünk a fénynek, a csendnek, az égnek meg a virágoknak. Jól éreztük magunkat. Zajongtunk, ettünk, letapostuk a füvet, letéptük a virágokat, és mi is szemeteltünk. Aki utánunk jön, annak messzebb kell keresni a tisztást. Sokat beszélünk a környezetvédelemről, mégis sokat szemetelünk, mert olcsóbb eldobni azt, ami nem kell, piszkítani a vizet, a levegőt, irtani a csendet. Drágább megszűr ni a szennyezett vizet, ami pusztítja az életet és összegyűjteni a szemetet, megszüntetni a port. a füstöt - és nehezebb is. Istenem! - Add, hogy lássuk, hogy szükség van lelki környezetvédelemre is, hogy több legyen a tiszta szívű, nyílt tekintetű ember. A lelkiek területén is olcsóbb szemetelni, eldobni szavakat, gyanúsításokat, rosszindulatú rágalmaink szemetét. Kényelmesebb is. Ez is megfér a csendes, dohogó kereséssel. amikor tisztásra volna szükségünk, és ha távozóban hátra-hátranézünk. mi is otthagyj uk magunk után a szemetet. Gondatlanul szétszórt szavainkat, rosszindulatú cselekedeteinket, szívünk zaját, ami mind-mind szennyezi körülöttünk a világot. -i -ő sűrű

30

HÍREK A , BAPTISTA EGYHÁZ ", ELETEBOL GYÜLEKEZETEINK ÉLETÉB6L "Így illik nékünk . . ." - Híradás néhány

SALGóTARJÁNI KÖRZET Minden gyülekezetben öröm a bemerítés. Igy van ez a salgőtarjáni körzetben is. Istennek hála, 1976-ban többször is megmozdult a víz. Július 4-én a nógrádmegyeri imaház bemerítőmedencéjében egy fehérruhás, augusztus 8-in a salgotarjáni ímaházban két fehérruhás követte az Úr Jézust a hullámsírba. A bemerítések által a lucfalvai gyülekezet három, a mátraszőlősi kettő, a salgótarjáni egy tagot nyert. Nőgrádmegyeren Dobner Béla fóti, Salgótarjánban Hetényi Attila Budapest, Wesselényi utcai lelkipásztor szolgált alkalmi igehirdetéssel. Az alámerítéseket Szikigyi Sándor körzeti lelkipásztor végezte. ,,Eltemettettünk tehát a bemerítés által a halálba, hogy amiképpen feltámadt Krisztus a halálból az Atya dicsősége által, úgy mi is új életben járjunk" (Róm 6:4). ,,Akik Krisztusra bemerítkeztetek, Krisztust öltöttétek magatokra" (Gal 3:27). Adja az Úr, hogy így legyen!

bemerítésről -

KÉTEGYHÁZI GYÜLEKEZET

"Öröm lesz a mennyben egyetlen bű nös megtérésén" - igérte a mi Urunk. Ez az öröm tízszeres volt Kétegyházán július l R-án, amikor tíz hemeritend/i állt a vízzel telt medence elött, hogy Ura iránti engedelmességét bemerítéssel is bizonyítsa. Az igehirdetésben Kiss Emil békéscsabai lelkipásztor Mt 28:16-20 alapján hirdette, hogy lsten akarata: a tanitványok Jézustól kapott feladata másokat is tanítvánnyá tenni. Ezt azért lehet, mert Jézus Krisztus ígérete szerint velünk van. Rusz Demeter, a kétegyházi gyülekezet lelkipásztora végezte a bemerítés szolgálatát, melyet a kézrátétellel folytatott könyörgés és úrvacsoraosztás követett. Urunk tartsa meg, és növelje a fiatal palántákat! Példájuk legyen buzditá a tétovázók felé: érdemes Jézus Krisztust követni!

GALGAGUTAI KÖRZET Nagy örömben volt része a galgagutai körzet testvériségének 1976. augusztus

31

~

,.

15-én, mert hat fehér ruhás testvér állt a és az ünneplő gyülekezet előtt, hogy az Úr Jézus melletti döntését bemerítkezésével is megpecsételje. Délelőtt imaáhítatot és délután a bemerítést Nemeshegyi Gyula helybelilelkipásztor végezte, az Igét pedigegésznap Békefi Pál ny. lelkipásztor hirdette. A délelőtti igehirdetésben (Mt 3 :1317) többek között a következőket hallhattuk: "Amikor a fehérruhások bemerítkeznek, olyan esemény történik a hitéletükben, ami az Úr Jézusnális megtörtént, aminek a megtörténéséhez az Úr Jézus nagyon határozottan ragaszkodott. Helytelen elképzeléssel ábrázolják az Úr Jézus bemerítkezését, s festik meg úgy, hogy bokáig érő vízben áll, és Bemerítő János egy kagyló vízzel a fejét leönti. Ezért nem kellett volna a Jordánhoz mennie, mert egy kagylónyi vizet másutt is találtak volna. Ű azért ment a Jordánhoz, hogy teljesen alámerítkezzen. Az ő bemerítkezése egyben jelképe is volt az érettünk való halálának ... Abemerített hívők boldogan mondhatják, hogya bemerítésben egyek az Úr Jézussal. bemerítőmedence

Az Úr Jézus bemerítkezése nemcsak az Atyáért történt, hanem érettünk is. Ezzel példát mutatott Jézus. Neki nem volt mit megbánni, nem volt miből megtérni. Mégis beállt a bűnösök közé. Az úr azzal, hogy bemerítkezett, szebbbizonyítékát adta alázatos lelkületének, mintha szép szavakkal bizonyítgatta volnaazt ... Az Úr Jézust igazán az követi, aki az ő lábnyomába lép. Ilyen lépés a bemerítkezés. Ez a láncszem az ő követésében. Ahogy egy láncszem hiánya megakadalyozhatja, hogy a vödör üdítő vizet merítsen, ugyanígy a bemerítés elmaradása is áldásoktól foszt meg!" BÉKÉSI GYOLEKEZET Békésen 1976. szeptember 5-én örömünnepe volt a gyülekezetnek, amikor 10 fehér ruhás hitvalló testvér bemerítkezés-

32

sel pecsételte meg hitét. A szomszédos körzetekből négy, Békésről hat lélek énekelte: ,,Nagy napom, szép napom, lemosta Jézus bűnömet!" Az igehirdetés szol· gálatát Fóris István testvér, a törökszentmiklósi körzet pásztora végezte Kol 3 :117 alapján. Többek között hangoztatta, hogy az új tagok a fehér ruhával együtt öltsék föl a szeretetet, mint amely a tökéletesség kötele. A bemerítést a gyülekezet pásztora, Papp József testvér végezte. RÁKOSPALOTAI GYÜLEKEZET

A rákospalotai gyülekezetnek áldott napot ajándékozott a mindenhatá Isten. 1976. október 24·én három újonnan megtért testvér részesülhetett a Jézus Krisztus által rendelt bemeritesben. Mint egy nagy újszövetségi hiradás hatott a gyülekezetre és a vendégekre az a tény, hogy az egyik bemerítkező tizenéves volt, a másik testvér a negyedik évtizedet is meghaladta, a harmadik hitvalló pedig az ún. "bibliai kort" (70-80 esztendő) megértek közül való. Igen, a megtérés ideje soha nem korai, ha valóságos, de amíg él az ember, addig még nem is késő. A szőlőmunkások példázatát idézte a lelkipásztor ezzel kapcsolatosan. Isten olyan kegyelmes, hogy aki alkonyatkor szegődik szolgálatába,annak is megadja azt, amit ígért, sőt többet, mint amennyi jog szerint járna. Aki vi· szont már ifjúkorában odaszentelte magát az Isten országa munkájára, az tartsa kúlönleges ajándéknak a lehetőséget, hogy még mieldtt tönkretette volna életét a bűn, ő már ott élhet a kegyelem oltalma alatt. A bemerítés napjának délelőttjén tett vallást hitéről két testvérünk is. Bizonyságtételük szívből fakadó, őszinte vallomás volt arról a nagy változásról, amely végbement a szivuk ben, a gondolkozásukban és az életükben. Nagy lelkesedéssel énekelte - könnyek között - a gyülekezet a közismert éneket: "Öröm van a mennyben egy bűnös felett, ha megterve hazaérkezett."

Az ünnepi istentiszteleten Cserhalmi Imre lelkipásztor testvér hirdetett Igét, a bemerltést pedig a gyülekezet pásztora,

Gerzsenyi Sándor testvér végezte. "Légy hű mindhalálig,és néked adom az életnek koronáját!"

A szegedi körzet új tagjai bemerítésük

Dobner Béla lelkipásztor bemerítést véflIeZ Fóton.

*

előtt

- 1977. május 8-án.

Dobner Béla Jenő nyugalmazott lelkipásztor utolsó szolgálata: Péter nevű unokájáért imádkozik a bemerítés után Foton, 1976. június 6-án. 33

Őrségváltások gyülekezeteink élén - Híradások lelkipásztor-beiktatásokról ÖRÖMüNNEPBÉKÉSEN Nemcsak a békésiek, hanem minden örömnapja volt 1976. július ll·e, amikor Papp József volt komlói lelkipásztor beiktatására került sor. Urunk megáldotta népét, és a Körösvidéki Egyházkerület legnagyobb gyülekezete néhány hónapos várakozás után kaphatott lelkipásztort. Papp József testvér már ez év februárjában átvette a gyülekezet vezetését, és júniusban családjával együtt új szolgálati helyére költözött.

jelenlevő

UJ LELKlPÁSZTOR A SZOKOLYAI KÖRZETBEN

Hargas Gyula volt felsőpetényi lelkipásztor testvér egyházkerületi elnök beiktatása 1976. szeptember 26-án történt. Sok áldásban és örömben gazdagalkalma volt ez a szokolyai körzet testvénségének. Az imaórai buzditást ifj. Lakati Ádám testvér mondta. A délelőtti igehirdetést Háló Gyula egyházkerületi titkár testvér végezte: ,,Nehémiós cselekvő együttérzése" témakörben. A beiktató istentiszteleten Laczkovszki János egyházelnök testvér hirdette az igét Fil3:7-14 alapján. Hargas testvér Máté 20:28 alapján tett bizonyságot küldetéséről. "Szolgálni jöttem közétek! Példaképem a szolgáló Jézus Krisztus", Ezt követően a köszöntések hosszú sora hangzott el. KOMLÓI LELKlPÁSZTOR-BEIKTATÁS A komlói körzet 1976. november 6-án iktatta be új lelkipásztorát, Szilágyi Sándor testvért.

34

Az igehirdetést és a beiktatás szolgálatát Mészáros Kálmán alelnök testvér végezte. Többek között hangsúlyozta, hogy: "Légy példa a hívőknek . . ." (1 Tim 4:12-16). Az áldáskérő ima után Papp József békési lelkipásztor, aki 12 évig pásztorolta a komlói körzetet, átadta a szőszéki bibliát a Fil 4:3 versét olvasva: ,,Igen kérlek téged is, igaz szolgatársam, légy segítségül ezeknek, mint akik az evangélium dolgában együtt viaskodtak velem ..." Szilágyi Sándor testvér a 37. zsoltár 3. verse alapján körvonalazta, miként látja a rá váró szolgálatot: az Úrban bízva, jót cselekedve, e földön lakozva hűsége sen akar élni, Isten dicsőségére és a rábízottak javára. A gyülekezet nevében S. Nagy Lajos presbiter azt az igényt fejezte ki, hogy "Jézust akarjuk látni .. ." Köszöntötték az új pásztort a körzet nevében, a szomszédos gyülekezetek nevében, a római katolikus, a református és az adventista egyház részéről. Levélben küldte el jókívánságait a Komlói Városi Tanács V. B. elnöke, a Hazafias Népfront városi Bizottságának elnöke, a megyei egyházügyi titkár és még sokan. Sokatmondó volt az egyik levél megállapítása: Komló hegyei alatt még sok szén van. Ha az összes szenet felhozzuk is, attól sok meleg lehet ugyan, de csak külsőleg. Fáradozzunk együtt azon, hogyaszívekben is meleg legyen. LELKlPÁSZTOR-BEIKTATÁS TAffiTÓTFALUN Ötömnap volt a tahitótfalui körzet számára 1977. február 6., amikor beiktatta szolgálatába Révész Józseflelkipász· tor testvért. A délelőtti istentiszteleten a gyülekezet és a körzet köszöntötte őt.

A szegedi körzet új lelkipásztorát, Révész Árpád testvért köszönti a gyülekezet volt pásztora, Győri Kornél. A beiktatást Laczkovszki János egyházelnök végezte 1976. június lJ-án.

Laczkovszki János egyházelnök beiktatja a rákoscsabai gyülekezet lelkipásztori szolgálatába Mészáros Kálmán testvért, egyházunk alelnökét - 1976. július 31-én. 35

Az igehirdetést Balog Miklós volt lelkipásztor végezte. A gyülekezet alakulatainak az üdvözletei után a körzet gyülekezetei is bekapesolódtak a köszöntök sorába. Délután Laczkovszki János egyházelnök testvér az Ef 4:1-15 alapján figyelmeztette a lelkipásztort és gyülekezetet kötelességeik teljesítésére: ,,Isten rendelt pásztorokat a Krisztus testének építésé-

re". Ez igék gyakorlati megmagyarázása után következett a beiktatási cselekmény. Révész József testvér bizonyságtételéhez a Jer 38:7-13 verseit olvasta fel. Balog Miklós testvér a Józs 1:18 igeverssei köszöntötte utódját. Balog Miklósné testvér arra figyelmeztette a lelkipásztor' nét, hogy a szeretetet egyforma mértékkel mérje mindenkinek.

"Onnepre jöttünk" ARATÁSI HÁLAADÁS (1976) A medgyesegyházi körzet;,két gyülekezetében emlékeztünk meg hálaadással Istenünk gondoskodó szeretetéről. Öröm· mel láttuk, hogy újra lesz kenyerünk. Isten gondoskodott rólunk. Milyen sokan nélkülözik a mindennapi kenyeret! Míg sok helyen éhen halnak, kenyérhiányban szenvednek, nekünk újra adott Isten, nagyon kegyelmesen. Két gyülekezetben emlékeztünk meg az aratás nagy és szép munkájáról. Hálát adtunk a kenyérért, az aratókért, akik a munkát végzik. Azt is megláttuk, hogy milyen nagy különbség van a régi aratási munka és a ma végzett munka között. A ma aratása a gépek segítségével könnyebb és eredményesebb. Az első ünnepi istentiszteletünk Medgyesegyházán volt július 25-én, ahol Istenünk üzenetét dr. Szakács Imre, a budai gyülekezet lelkipásztora, országos titkár testvér tolmácsolta. Augusztus 8-án Almáskamaráson emlékeztünk meg a befejezett munkáról. A búza betakarítva, kenyerünk biztosítva. Arra emlékeztet ez az alkalom, hogy egyszer életünk aratása is eljön. Igét hirdetett Rusz Demeter testvér, a kétegyházi körzet lelkipásztora. Énekszámok, szavalatok, bizonyságtételek tették teljessé ezt az alkalmat is. Mind a két helyen bekapcsolódott az igehirdetés szolgálatába Patai József testvér, a körzet lelkipásztora. Isten áldása legyen az elvégzett munkán! 36

,,HAJLÉKUNK NEMZEDÉKRÖL NEMZEDÉKRE" A pesterzsébeti gyülekezet november l4-én ünnepi istentisztelet keretében emlékezett alapításának 90., valamint az imaház építésének 70. évfordulójára. A kettős évforduló ünnepi istentiszteletén az imádság, az Ige hirdetése, valamint a megtett út ismertetése került - gyakorlatunk szerint ~ az első helyre. Az imaórán ifj. Zentai László beretytyáújfalui lelkipásztor buzdította agyülekezetet hálaadásra. A délelőtti ünnepi igehirdetésrea gyülekezet elöljárósága a Szabadegyházak Tanácsa elnökét, Palotay Sándor testvért hívta meg. Mélyenszántó igehirdetése által meggazdagodott a gyülekezet. Igeszolgálatában I Jn 1:5-10 igeversek alapján a hivők lelki közösségének lényegéről, az egyházi élet területén fel-felbukkanó helytelen egységtörekvésekről, valamint az Ige szerinti, lelki közösség vállalásából fakadó feladatról és felelősségről adott igei tanítást. Rámutatott arra is, hogya bűn a vallásos mezben is mindig a lelki egységet bontó, az embert egymással szembeállító erő. A lelki közösség fennmaradásánakés létjogosultságának nélkülözhetetlen bázisa: a Krisztusban maradó egység. A Jézus Krisztust követő lelki közösség, gyülekezet csak akkor töltheti be Isten akarata szerint az ember javának munkálását, ha Jézus Krisztus vérében

Goldie testvér prédikál Újpesten 1977. április 23-án. Tolmácsol Vadász János testvér.

Az újpesti gyülekezet zenekara szolgál - vendégeink örömére. 37

I

" f

~. ..

I

megtisztulva, akaratának megvalósításában:a jónak cselekvésében lesz eggyé. Ezt követően Zentai László testvér, a gyülekezet presbitere jubileumi emlékezésben ismertette a gyülekezet megalakulásának és fejlődésének a történetét és az imaház építésével kapcsolatos eseményeket. . Gyülekezetünk első anyakönyvének tanúságaszerint Csete Lajos testvért és feleségét, Csobai Zsuzsannát 1876·ban meritette be Nagyszalontán Meyer Henrik. 6k voltak az akkori Erzsébetfalvi Baptista Gyülekezet alapító tagjai. A kezdetí idők lelkipdsztori szolgálatait id. Udvarnoki András,Csopják Attila, Bodoki Lajos, Tomi Lajos és Orosz István testvérek végezték. Az önálló gyülekezet első lelkípásztora Alexovics György volt. 6t követték: Szilágyi Gábor, Adler Ferenc, Beharka Pál, Bányai Ferenc, Bretz Emil, Cserepka János és Kalkó József testvérek. A pesterzsébetí testvéregyházak nevében Virágh Gyula evangélikus esperes testvér köszöntötte a jubiláló gyűlekeze tet a Zsid 12:1-3 verseialapján, az ökumenikus testvéri együtt munkdlkodás áldásait külön is kiemelve. A délutáni istentisztelet igehirdetésének szolgálatát dr. Nagy József testvér, a szomszédos kispesti baptista gyülekezet lelktpdsztora. a Baptista Teológiai Szeminérium dekania végezte. A Kol 2:6-7 Ige alápján rámutatott arra, hogy a gyülekezet hitbeli meggyökerezésének és tovább épülésének előfeltétele, hogy amint vette Jézus Krisztust, az Urat, úgy járjon benne a szolgálat útján. Maróti János diakónus testvér történelmi beszámolójában vázolta azokat a szolgálati teruteteket. amelyekben - a gyülekezet 90 esztendős történelme során - a gyülekezet tagjainak aktivitása tükröződik.

Szebeni Olivér saioszentpéteri, valamint ifj. Zentai László berettyóújfalui lelkipásztorok hálaadással emlékeztek az anyagyulekezetre, ahol a szolgálatra való elhívásukat kapták.

38

A jubileumi ünnep áhítatához és ünnepélyességéhez nagyban hozzájárult a jól felkészült énekkar szolgálata, valamint az alkalmi költemények elmondása. Az áldásokban gazdag ünneplés a gyülekezet lelkipásztorának, Laczkovszki János testvér zárószavaival fejeződött be. Tekintetünknek oda kell irányulnia a golgotai keresztre, amelyen lsten e föld kerekségén élő emberiség iránti szeretetét nyilvánította ki. Ennek a szeretetnek a megértése és elfogadása szabja meg Isten népének a feladatát és szolgálatát ezen a földön, a minden idők gyülekezeteinek jelenében. Hűséges és szolgálatrakész elő deink élete serkentsen minket is jót cselekvő és áldozatkész szolgálatra. A FELÚJfTOTI JÓZSEF UTCAI IMAHÁZ A Budapest, József utcai gyülekezet testvérisége ünnepi istentisztelet kereté· ben, 1977. február 5-én adott hálát a ká· polna belső felújításáért. Laczkovszki János egyházelnök testvér hirdette az igét l Kir 8 fejezet alapján. Igehirdetésében hangsúlyozta azt a tényt, hogy az imádság avatja ternplommá a felépített vagy elkészített hajlékot, függetlenül attól, hogy egyszerű vagy műszaki gonddal kivitelezett-e. Elmondta, hogy példaadónak tartja azt a munkakedvetésáldozatkészséget, amellyel a gyülekezet tagjai végezték a felújítást. A tervet Gere József testvér, az Építésügyi Bizottság titkára készítette. Gerő Sándor, a gyülekezet lelkipásztora az ősi templomavató liturgiához tartozó 24. zsoltár alapján szólt kiváltságunkról és felelősségiinkről. Kiváltságunk, hogy a dicsőség királya velünk akar lakni, helyet kér magának az ő templomában. Ha azonban nem a tiszta Igét hirdetjük, ha nem publikánus módján közeledünk hozzá, ezzel kirekeszthetjük, elzárhatjuk az útját. Feladatunk tehát felismerni őt és befogadni, nem csupán a templom falai közé, hanem a szívünkbe, az életünkbe is.

, DIAKÓNUSAVATÁS RÁKOSPALOTÁN Szép örömünnepe volt a rákospalotai gyülekezetnek 1977. február 6-án, amikor négy fiatal elöljáró testvért diakónussá avattak a délutáni istentisztelet keretében. Ezen a napon mind délelőtt, mind délután Kiss Emil békéscsabai lelkipásztor hirdette az Igét. Az avatási ünnepen a diakónusi szolgálatról szőlt, az l Tim 3:8-13 igeversek alapján. Ismertette a diakőnusi szolgálat személyí feltételeit, és buzdított a kitartó, felelősségteljes munkára.

A kézrátétellel történő imádkozás alatt hat testvér állta körül az avatandó elöljárókat: a gyülekezet három presbitere, a vendég lelkipásztor, a Diakónus Bizottság képviselője, valamint a helyi lelkipásztor. Ezt megelőzően a négy fiatal testvér szép bizonyságot tett az ünneplő gyülekezet előtt. Mind a helyi diakónusok, mind pedig a szomszédos gyülekezetek képviselői igei köszöntésekkel erősítették az újonnan avatottakat. lelkesítve őket a szent szolgélatra.

A Pestlőrinci Baptista Gyülekezet új kápolna és lelkipásztorlakás építéséhez kezdett. Az újonnan vásárolt telken 1976. november 9-én kezdték meg az előmunkálatokat, és 1977. augusztus 3-án ünnepélyes keretek között helyezte el az alapkövet Révész László helyi lelkipásztor, a Baptista Egyház alelnöke. - Képünk az első kapavágást mutatja.

--------------*--------------

39

r

Képek a Baptista Teológiai Szeminárium életéből TESTVÉRILÁTOGATÁS Dr. J. Hughey és J. D. Hopper. a Déli Baptista Szövetség képviselői a Teológiai Szemináriumban 1976. november 9-én szívélyes légkörben találkoztak az intézet tanáraival és hallgatóival. Nagy érdeklődés kísérte testvéreink egyikének élménybeszámolóját, amit az alábbiakban kivonatosan ismertetünk : Dr. J. Hughey élménybeszámolója

- "A világ egyharmadán élő baptistákról szeretnék szólni nektek úgy, ahogy én megismertem és látom őket. A legelső ilyen vonatkozású emlékeim egy amerikai 100-lS0 tagú kis falusi gyülekezethez kapcsolódnak. A lelkipásztor havonta csak egyszer tudott meglátogatni bennünket, ennek ellenére minden vasárnap megtartottuk az istentiszteletet, amikor is a lelkipásztor távollétében kisebb csoportokra oszolva tanulmányoztuk Isten Igéjét. Később egy kisvárosba költöztünk. Itt a gyülekezetnek 500-600 tagja volt. Míg a faluban csak egy imatermünk volt, új helyünkön a közösségi nagyterem mellett sok kisebb szoba tette lehetővé az alapos és elmélyült bibliaköri munkát. Innen mentem a teológiai szemináriumba, majd ennek elvégzése után először szülő hazámban, majd a világ más országaiban szolgáltam az Úr ügyét. 1961-ben visszatértem Amerikába, azóta egy 5000 lelket számláló gyülekezethez köt állandó tagségern. Hamarosan beléptem egy missziói társaságba, amelynek azután 1964-ben vezetője is lettem. Gyülekezetünk és az általam vezetett missziói társaság a Déli Baptista Szövetséghez tartozik, amelynek 12 millió bemerített tagja van. Vajon valamennyien élenjáró keresztyének? Ezt nem állíthatom, de azt igen, hogy II túlnyomó több40

ség ilyen. Ezek teljes mértékben azonosulnak a Déli Szövetség evangélizáló és missziói törekvéseivel, amelyek olyannyira jellemzők e testületre. Két esztendeje a Déli Szövetség egy 25 éves missziói tervet tűzött célul maga elé: valamennyi komoly keresztyén testülettel összefogva el kell juttatni az evangéliumot a világ minden emberéhez. Hiszem, hogy ez a cél megfelelő lelki beállítottsággal és minden rendelkezésünkre álló eszköz igénybevételével elérhető. Úgy vélem, hogy e nemes cél számotokra sem idegen, és teljesítéséből tehetségetek szerint kiveszitek majd a részeteket. De fordítsuk most már figyelmünket Európára. Ez az egyetlen kontinens, ahol jelenleg nem növekszik a baptisták száma. Csak Romániában, Spanyolországban meg még egy-egy helyen van némi növekedés. Másutt inkább fogyást tapasztalunk. Mi lehet ennek az oka? Sokan kérdezik ezt napjainkban. A kifogástalan választ én sem tudom, de megkísérlem, hogy néhány tényezőre fölhívjam figyelmeteket ... Köztudott az a tény, hogya szekularizáció Európában a legelőrehaladottabb. Épp ezért, ha csak hagyományainkban vagyunk baptisták, a szekularizáció folyamata hamarosan fölfal bennünket. Az előbbiekhez csatlakozik az a megállapítás, hogy míg a világ rohamosan fejlődik, sok gyülekezet változatlanul ugyanaz, mint ami tegnap, sőt tegnapelőtt volt. Talán túlságosan kötődünk régi intézményeinkhez, egykor bevált módszereinkhez. Talán nem vagyunk eléggé tettre készek, s ezért tétlenségünk a gát. Vagy ha némelyek tettre készek is a szolgálatban, még mindig vétkesen tétlenek az imádságban. A forrongó Közel-Keleten missziőnk még nagyon fiatal, nem csoda tehát, hogy itt nagyon kevés baptista van. Ezen

Dr. A. R. Goldie előadást tart a Baptista Teológiai Szemináriumban. - Tolmácsol dr. Haraszti Sándor.

Vadász János testvér vizsgázik a Baptista Teológiai Szemináriumban 1977. május 2-án. 41

t

a területen egyébként is nehéz a munka. A legfőbb akadály az arab-izraeli ellentét ... Libanonban a polgárháború vérzivataros napjaiban több baptista misszionárius mindvégig hűséggel helytállt felelős őrhe lyén. Jómagam is megfordultam ott ez év januárjában és augusztusában. Még néhány szót hadd széljak Indiáról és Bangladesrdl. Indiában nagyon sok baptista él, számuk azonban még így is elenyésző a lakosság ropppant tömegéhez képest. A baptizmus itt elsősorban a kaszton kívüliek, az ún. érintetlenek körében terjed. Az alkotmány szerint ugyan minden ember egyenlő, a hagyományok azonban még eddig makacsul megőrizték az embertelen megkülönböztetést. A baptisták

tehát elsősorban a megvetett, kitaszított szegényeket szólítják meg az evangéliummal. Megható és tanulságos látvány, hogy azok, akik megtérnek, az istenfiúság tudatával együtt emberi tartásra is szert tesznek, és minden nehézséget leküzdve megindulnak a kulturális fölemelkedés útján. Bangladesben kevés baptista él. Ezeknek azonban jó nevet szerzett a világ baptistáitól érkező számtalan segély. A cselekedetekben megmutatott hit gyümölcseként az itt élő emberek körében egyre növekszik az evangélium iránti érdeklődés.

Bejártuk a világ egyharmadát. Baptista szemmel néztünk körül benne. Kívánom, hogy legyen hasznos számotokra mindaz, amit elmondottam,"

Adventi teológusnap a Pestimrei Baptista Gyülekezetben. - A teológusok férfikara énekel.

--------------*----------------'-

42

NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINK Amire szívesen emlékezünk Palotay Sándornak, a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa elnökének és Laczkovszki Jánosnak, a Magyarországi Baptista Egyház elnökének meghívására 1976. szeptember 15-20. között Budapesten ülésezett az Európai Baptista Szövetség Tanácsa. A nagy jelentőségű eseménysorozatra mintegy nyolcvan külföldi vendég érkezett, köztük olyan jelentős egyházi vezető személyiségek, rnínt Alekszej Bicskov, az Európai Baptista Szövetség elnöke, a Szovjetunióban élő baptisták szövetségének főtitkára; dr. Gerhard Claas, az Európai Baptista Szövetség főtitkára; dr. Ronald Goulding. a Baptista Világszövetség főtitkár-helyettese.

Az Európai Baptista Szövetség Tanácsában képviselteti magát a földrész színte valamennyi baptista egyháza, amelyek összességükben mintegy 1,5 millió gyülekezeti taggal számolnak. A Tanács szoros kapcsolatot tart a 130 országban 34 millió baptistát képviselő Baptista Világszövetséggel. Meglátogatta a konferenciát dr. G. G,. Williams, az Európai Egyházak Konferenciájának főtitkára. A megnyitó ünnepségre az Evangéliumi Pünkösdi Közösség új székházának kápolnájában került sor. Az ünnepségen részt vett Straub István államtitkárhelyettes, az Állami Egyházügyi Hivatal Protestáns Főosztályának vezetője. Laczkovszki János, a Baptista Egyház elnöke - megnyitó beszédében - köszöntötte többek között Palotay Sándort, a Szabadegyházak Tanácsa elnökét, valamint Bakos Lajos püspököt. azÖkumenikus Tanács képviselőjét. A plenáris ülések mellett sor került az EBSZ elnökségének és végrehajtó bizottságának külön tanácskozásaira is, 16-án és 18-án este pedig ünnepi istentisztele-

ten vettek részt a vendégek, együtt a nagy-budapesti gyülekezetek tagjaival. Az EBSZ Tanácsa, amely először ülésezett szocialista ország területén és amelyen minden eddiginél nagyobb számban vettek részt a tagegyházak képviselői, ülésén számba vette a szövetség valamennyi fontos problémáját. Különösen is foglalkozott az időszerű társadalmi és nemzetközi kérdésekkel. Nagyra értékelte a helsinki konferencia záróokmányában foglaltakat, és felszólította a tagegyházakat a különböző társadalmi helyzetű és politikai beállítottságú országok békés egymás mellett élésének és az építő együttműködésének a támogatására. Foglalkoztak az ülésen az 1977-ben Moszkvában megrendezendő Vallásközi Konferencia előkészületeivel. Számba vették a soron következő európai baptista kongresszus és a világkongresszus előkészítéséből a Tanácsra háruló feladatokat is. Az ülés résztvevői huszonnégy magyarországi gyülekezetben tettek látogatást, ill. végeztek szolgálatokat. Mindenütt tapasztalták a vendégszeretetet, és a gyülekezetek életéről, a többi protestáns egyházzal való testvéri együttműködésről, valamint a magyar állam és az egyházak között kialakult jó viszonyról is jó benyomásokat szereztek. A Tanács záróülését hétfőn, 20-án sajtókonferencia folytatta. A zárófogadáson jelen voltak az Állami Egyházügyi Hivatal képviselői: Madai András főosztályve zető-helyettes és Kovács András főelő adó; D. dr. Bartha Tibor református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke; D. Káldy Zoltán, az Evangélikus Egyház elnök-püspöke, valamint a Szabadegyházak Tanácsa tagegyházainak vezetői.

43

I

* Dr. Goulding testvér, a Baptista Világszövetség főtitkár helyettese Baranyay Mihály nyugalmazott teológiai igazgatóval beszélget az Európai Baptista Szövetség tanácsülésének egyik szünetében.

* Bicskov testvér, az Európai Baptista Szövetség elnöke a sajtóképviselők bizottsági megbeszélésén.

* Derűs búcsú a jól sikerült Európai Baptista Szövetség budapesti tanácsülése után a Ferihegyi repülőtéren.

44

Céltudatos

együttműködés

Az Európai Baptista Szövetség budapesti tanácsülése megbízta Alekszej Rieskovot, az EBSZ elnökét - aki egyúttal a Szovjetunióbeli Evangéliumi Keresztyén Ossz-szövetségí Tanácsnak a főtitkára -, hogy az 1977-ben Moszkvában megrendezésre kerülő Vallásközi Konferencián képviselje az európai baptistákat. A Valláskézi Konferencia Előkészítő Bizottsága 1976. szeptember 28-30. között ülést tartott Moszkvában. Ezen a megbeszélésen elfogadták a Magyarországi Baptista Egyház által készített és az

Gazdagodó A Szabadegyházak Tanácsa elnökének, valamint a Baptista Egyház elnökségének meghívása alapján április 22. és május 5. között hazánkban tartózkodott dr. Walther H. Smyth, a Billy Graham Evangéliumi Társaság alelnöke, dr. A. R. Goldie, a Kanadai Baptista Szövetség titkára, valamint dr. Haraszti Sándor, az Amerikai Magyar Baptista Szövetség Irodalmi és Missziós Bizottságának elnöke. A vendégeket április 26·án fogadta hivatalában Palotay Sándor, a Szabadegyházak Tanácsa elnöke. Ezen a találkozón és eszmécserén jelen volt a Szabadegyházak Tanácsa elnöksége, valamint a Baptista Egyház elnöksége. Látogatást tettek a vendégek a Debreceni Református Teológiai Akadémián is, ahol fogadta őket drs. Kürti László fő· igazgató és dr. Kocsis Elemér dékán. A vendégek - Palotay Sándor és Laczkovszki János, valamint más hazai egyházvezető testvérek társaságában - találkoztak az akadémia tanári kar ával, ahol is szívélyes véleménycsere alakult ki. Dr. Goldie titkár ez alkalommal előadást tartott a tanári kar jelenlétében az akadémia halÍgatéinak "A szollíáló egyház egy pluralisztikus világban' címmel (Békehírnök 1977. 21. 22. és 23. szám). Előadása hű-

EBSZ budapesti ülésénjóváhagyott tanulmányt, és azt a Vallásközi Konferencia hivatalos dokumentumanyagai közé sorolták. Az Előkészítő Bizottság elnöke, Juvenalij metropolita az alábbi levelet intézte - A. Bicskov által - Laczkovszki János egyházelnök testvérhez: "Szívélyes köszönetemet fejezem ki a Moszkvában 1977-ben tartandó vallásközi konferencia tanulmányanyagáért, amelyet a Magyarországi Baptista Egyház készített. "

lehetőségek séggel tükrözte azt a szabadegyházi. illetve baptista álláspontot, amely a magyar protestantizmusban a szolgáló egyház és a diakóniai szolgálat meghatározások által nyert megfogalmazást és amely - ezen túlmenően - a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje által biztosított bázisként az állam és az egyház szétválasztásának bibliai tényét is tükrözi. Dr. A. R. Goldie előadást tartott a Baptista Teológiai Szemináriumban is, ahol találkozott a tanári karral és a Szabad egyházak Tanácsa Lelkészképző Intézetének tanáraival, valamint a két intézet diákjaival. Itt került sor május 2-án Hunter Vadász János Los Angeles Alhambra-i baptista lelkész szakvizsgájára. Hunter Vadász János azzal a kéréssel fordult ugyanis hazai illetékeseinkhez, hogy a budapesti Baptista Teológiai Szemináriumban szerezhessen lelkészi képesítést. Kérése teljesítését lehetővé tette egyrészt az amerikai, kanadai és magyarországi baptista egyházaknak az utóbbi években kiszélesedett jó viszonya, de ezen túlmenően a. Magyárok Világszövetségének egyházi területen kifejtett hasznos tevékenysége is. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke május 3·án fo-

45

1

Palotay Sándor, a Szabadegyházak Tanácsának elnöke fogadta dr. A. R. Goldie testvért, a Kanadai Baptista Szövetség titkárát és Vadász János testvért az Egyesült Államokból, aki 1977. május 2-án szerzett lelkészi diplomát a Baptista Teológiai Szemináriumban. Palotay testvér köszönti a vendégeket.

Laczkovszki János testvér, a Baptista Egyház elnöke köszöntését mondja Vadász János testvér szakvizsgája után. 46

.t

I

gadta a Kanadai Baptista Szövetség titkárát. Ezt követően egy külön alkalommal dr. Szabo Zoltán, a Magyarok Világszövetségének főtitkára fogadta dr. Gotdie és dr. Haraszti Sándor lelkészt Palotay Sándor elnök, valamint Laczkovszki János egyházelnök társaságában. Az Ökumenikus Tanács tagegyházai-

nak képviselői május 2-án találkoztak vendégeinkkel. A testvéri beszélgetésen jelen volt többek között dr. Prdhle Károly főtitkár és dr. Ottlyk Ernő evangélikus püspök. Egyházunkat e fogadásen Laczkovszki János egyházelnök, dr. Nagy József dékán és Győri Kornél teológiai tanár képviselte.

* Dr. A. R. Goldie testvér köszönti a Szabadegyházak Tanácsának elnökségét.

* Vadász János testvér és felesége.

47

.' BAPTISTA VILÁGHÍRADÓ A BVSZ által javasolt feladatok a következo három missziói munkaévre: 1977/78: ,,Megújult emberek a bibliatanulmányozás által" 1978/79: ,,Megújult emberek a bizonyságtételre és a szeretetszolgálatra" 1979/80: .Kűldetésűnk a föld végső határáig: megújult emberekként egy új világért"

NÖVEKEDÉS A FÜLÖP-SZIGETEKEN 1972-ben még csak 15 700 baptista élt a Fülöp-szigeteken. 1975-ben mintegy 5000 hitvallót merítettek be, és ezzel az összlétszám elérte a 25 OOO tagot. Azóta még nincsenek újabb részletes adataink, de a jelek szerint a bemerítések száma tovább növekedett. - (Wort und Werk) ,,EVANGÉLIUMI MÓDON ÉNEKELNI AMÁBAN" NDK-beli testvéreink 1976. októberben,Magdeburgban tartották meg 3. egyházzenei konferenciájukat, amelyen mintegy kétszázan jelentek meg, több lelkipásztor, egész sor karvezető, mindenekelőtt azonban sok énekkari tag. A résztvevők többsége a fiatalabb korosztályhoz tartozott. A konferencián szó volt az evangéliumi éneklésről a mában, az igeszerű és ugyanakkor időszerű éneklésről és ezzel összefüggésben a jó és egészséges énekkari és ifjúsági éneklésről. A konferencia során örvendetes egyetértés alakult ki olyannyira, hogy végül joggal állapították meg; A legkevésbé sem helytálló az a nézet, hogy az ifjúság a jövo gyülekezete, az idősek csak a tegnapé, mert a gyülekezet jelene mindkét nemzedék szétválaszthatatlanul! Az időszerű evangéliumi éneklésről szóló főreferátum föltárta, hogy (1.) mi-

48

ben különbözik az énekkari és az ifjúsági éneklés, viszont mi az, amiben kiegészíthetik egymást, rnít tanulhatnak meg és vehetnek át egymástól; (2.) mi korunkban az evangéliumi éneklés rendeltetése és a tartalma, s hogy e két tényezőt egyenlő mértékben kell figyelembe venni. Az előterjesztést öt munkacsoportban dolgozták föl. A különféle tapasztalatokat, kérdéseket, kétségeket, gondolatokat és lehetőségeket kötetlen beszélgetés formájában vitatták meg. Nemcsak zeneelméleti és teológiai problémákat tárgyaltak meg, hanem olyan köznapi és gyakorlati kérdéseket is, hogy miként és hol lehetséges egy beat szerű zenekar (band) szolgálata és mely területek azok, ahol nem látszik kívánatosnak. Vajon egy ilyen együttes zenéléséhez föltétlenül és szükségszerűen hozzátartozik-e a fölfokozott hangerő, vagy más játékméd is lehetséges ... Minden csoportban építő, eszméltető és gyümölcsöző volt a megbeszélés. A konferencián természetesen nemcsak beszélgettek az éneklésró1, hanem énekeltek és énekeket hallgattak. Magdeburgi és potsdami énekkarok és ifjúsági énekesek jól előkészítetten és harmonikusan együtt munkálkodva adták elő a szemléltető zenei példákat a konferencia résztvevőinek. Különösen fölemelő volt a záró istentisztelet, ahol a gyülekezet is sokféle módon bekapcselédhatott az éneklésbe. - (Wort und Werk) NEVES VENDÉG BUCKOWBAN Az Orosz Orthodox Egyház Moszkvai Patriarkátusának berlini és közép-európai exarchája, Filaret metropolita a múlt év novemberében meglátogatta az NDK-beli Buckowban levő baptista teológiai szemínáriumot. A professzorokkal és a tanárokkal való szívélyes együttlét során a metropolita előadásban ismertette egyháza történetét és az orthodox hitélet szellemiségét, - (Wort und Werk)

,

, I

RÜSCHLIKONI PÁRBESZÉD 1976 decemberében véget ért az 19';3-ban megkezdett teológiai párbeszéd a Reformátusok Világszövetsége és a Baptista Világszövetség között, A megbeszélés lefolyásáról és eredményeiről szóló jelentéssel mindkét világszövetség vezető testülete tanácskozni fog a közeljövőben. Várható, hogy az RVSZ Végrehajtó Bizottsága ez év augusztusában Skóciában a jelentések alapján kialakitja állásfoglalását. A legutóbb - Rüschlikon/Svájcban megtartott ülésszak témái a következők voltak: "A Szentlélek, a keresztség és a tagság Jézus Krisztus egyházában". - ,,Jézus Krisztus egyházának szolgálata és szolgálatok az egyházban". - ,,Az egyház helyi és egyetemes összefüggésekben". A megbeszélések egyik résztvevője dr. Rudolf Thaut, a hamburgi baptista szeminárium igazgatója többek között így nyilatkozott: ,,Az előttünk levő kérdésekről nem akadémikus módon tárgyaltunk, hanem úgy, hogy a hangsúlya gyülekezetet meghatározó körülményeken és munkán, valamint a gyülekezetek érdekében általunk végezhető szolgálaton volt. Épp ezért reméljük, hogy mindkét világszövetségben a gyülekezeteket is érdekelni és foglalkoztatni fogja. Ez segítségükre lesz majd nemcsak abban, hogy egymást jobban megértsék, hanem abban is, hogy fölismerjék egyenként, milyen föladatot kaptak a gyülekezet Urától, s így képessé legyenek egy jobb együtt munkálkodásra az evangélium tolmácsolásában." Bár a megbeszélések a két világszövetség megbízásából folytak, kizárólag euró-

pai résztvevői voltak. Református részről R. Smith, az RVSZ genfi stábjától, továbbá D. M. Cressy cambridge-i profeszszor, dr. K. Blei, a hollandiai Haarlemből és dr. Czeglédy Sándor debreceni professzor volt jelen, baptista résztől dr. R. C. Goulding, a BVSZ európai titkára, továbbá négy professzor: dr. Penrose St. Amant és dr. G. Wagner, a rüschlikoni szemínáriumból, dr. J. Reinling Hollandiából és a már említett Thaut testvér vett részt a tanácskozásokon. - (Wort und Werk) A NÉMET BAPTISTÁK Új HITVALLÁSA Az európai német nyelvterületen élő baptista hivők felülvizsgálták hitvallásaikat. Elhatározták, hogy közösen újat készítenek, amelynek csak az alcíme "Hitvallás", a főcíme : "Számadás a hitről" ("Rechenschaft vom Glauben"). Az első tervezetet már többekkel véleményeztették. Ennek nyomán készült a második tervezet, amelyet a szövetségi közgyűlé sek megvitatnak. Az így fölvetődő kérdéseket azután kisebb szakcsoportokban dolgozzák föl. A hitvallás elfogadása után 1978-ban elbúcsúznak a régi hitvalIásoktól. Egyidejűleg elkezdik a Melléklet szerkesztését, amely a hitvallás egyes tételeit a bibliai összefüggésekre utalva magyarázza, kiegészíti és egyúttal kitekintést is ad. - (Die Gemeinde) . Összeállitotta: Győri Kornél

*

Az orgonáról Kálvin a templomban nem szerette az orgonát. A Sámuel első könyvének 18. fejezetéhez írt prédikációjában így szól: "Nevetséges és esetlen utánzása a pápának, ha azt hisszük, hogy nemesebbé tesszük az istentiszteletet az orgona behozatalával. Elég az egyszerű, szívből jövő, anyanyelven zengő ének." - Méliusz Juhász Péter pedig ezt mondja: "az orgonamuzsikákat pedig, mint amelyek az Antikrisztus táncos miséjéhez YaIók, a bálványképekkel együtt kivetjük!" - Ök sem érthettek mindenhez! 49

I

Akik elvégezték futásukat DOBNER BÉLA JENŐ 1905-1976 Dobner Béla Jenő ny. lelkipásztor 1976. július 13-án, 11 éveskorában, hoszszú szenvedés után meghalt. Elköltözött Urához, akit egész életében hűségesen szolgált. Utolsó éveit a sok-sok szenvedés tette nehezen elviselhetővé. A tengernyi szenvedés között az Úrban talált megnyugvást és az Úrtól nyert erőt a súlyos kereszt hordozásához. Szolgálatában fáradhatatlan, komoly, imádkozó felesége mindig biztos erőforrás volt. Már kora gyermekségében találkozott a baptista felekezettel. Édesapja, Dobner János, a budapesti Wesselényi utcai imaházba tévedt be. Abban az időben ott Meyer Henrik testvér prédikált. Édesapja megtérésének történetét halálának hetében mondta el, és azt, hogy hatéves múlt, amikor először önállóan, hangosan imádkozott, valami különös élmény indításából, a Wesselényi utcai imaházban. így édesapjának Isten felé indulása meghatározta az ő életútját is. Kispesten, 1922. december 31-én, hitének vallomására bemerítkezett Csörgő Bálint által. 19212S-ig kereskedősegéd. Ezzel az idővel párhuzamosan már mint evangélista is munkálkodik a baptista közösségben. Ez idő ben Sátoraliaúihelyte hívják meg prédikátornak. 1926-30-ig szemináriumban készül a szent szolgálatra. 1930-33-ig Almosdoa, 1933-43-ig Derecskén, 1943-49-ig Szatmárnémeti és körzetében végzi a lelkipásztori szolgálatot. 1949-ben Erdélyből visszajön, és mint országosmisszióslelkész végzi szolgálatát. 19S0-től nyugdíjba vonulásáig, 1966-ig, a fóti gyülekezetben és körzetében dolgozik. Nyugdíjas éveit a rákosszentmihályi gyülekezetben töltötte, kitartó, buzgó munkában, míg erőt érzett a szolgálatra. Temetése 1976. július 16-án volt; az ország szinte minden területéről eljöttek

so

a szolgatársak, a gyülekezetből a testvérek: aki szerette és aki áldást nyert igehirdetéseiből. Dobner Béla Jenő testvér kívánsága az volt, hogy temetésén nai szolgáljanak a vigasztalás igéivel. Szücs Józse! rákosszentrnihályi lelkipásztor imádsága útán Dobner Béla fóti lelkipásztor olvasott igét (2 Tim 4:1-2a, 6-Sa). Az igeolvasás után dr. Nagy Józse! imádkozott. "Áldott legyen az lsten neve, hogy ilyen áldott életű embert adott nekünk, és hogy ő a mi Édesapánk! Hirdetem hát itt, az ő koporsójánál Isten üdvözítő szeretetét a Jézus Krisztusban. Vallom azt, hogy Jézus Krisztus a feltámadás és az élet. Hirdetem, hogy boldogok azok, akik az Úrban haltak meg, mert cselekedeteik kísérik őket. Hirdetem, hogy aki hisz az Úr Jézus Krisztusban, az ha meghal is, él. Hányszor hallottam a feltámadás emlékünnepén az ő bizonyságtételében nagy erővel hirdetni ezt!" Az igehirdetés után Laczkovszki János testvér, a Baptista Egyház elnöke emlékezett meg a lelkipásztor-közösség és az egész baptista közösség nevében az elhunyt Dobner Béla Jenő testvér munkásságáról. "Lelkes igehirdető és gondos pásztor volt. Fogékony volt az újra, de mindvégig meggyőződéses baptista módján munkálta az evangélium megújító szolgálatát. A gyülekezeti szolgálat hűséges végzése mellett az SO"ilS években egyre jobban bekapcsolódott az országos közösségi munkába is. Több területen is tevékenykedett. Ezek közül kiemelkedik a Jőtékonyügyi Bizottságban és az Ellenőr ző Bizottságban való tevékenysége, titkári, illetve elnöki minőségben. E téren végzett munkái közül is kiemeljük a kiskő rösi szeretetház korszerűsítését.

Egyházunk vezető testületének hoszszú időn át tagja volt. Odaadó, hűséges munkájára mindig számíthattak munkatársai és az egyház vezetői. Dobner Béla Jenő testvérünk általment a halálból az életre! Legyen dicső ség Istennek, aki ezt a diadalmat adja nekünk, a mi Urunk Jézus Krisztus áltat"

A sírkertben Dobner Győző, a neszmélyi körzet lelkipásztora szolgált az Igével, elköltözött testvérünk fia a 2 Kor 4:16-18 alapján. Aztán az évfolyamtársak nevében Vass Ferenc lelkipásztor testvér búcsúzott, hálaadással emlékezve az együtt eltöltött szolgálati évekre.

BÁNYAI FERENC 1890-1976 Fiatalon hallotta meg a megváltó kegyelem hívó szavát, aminek - méltatlanságának tudatában - engedelmeskedett. A lelki közösség megbízásai egymást követték életében, és ő egész szívvelszolgált Istennek és egyházának; erejének, tudásának, buzgalmának és szeretetének javaival. Sokat küzdött? Igen, lsten országa terjesztéséért, a közösségi élet békességéért, bátran, bárkivel. Sok öröme volt? Igen, együtt örült az utaikat megjobbítőkkal, a melegszívű munkatársakkal és minden örvendezővel. Gyakran bánkódott? Igen, mert tövisként hatottak reá az önző emberek, de fájt neki a mások terhe, bánata is. Minthogy közösségí lélek volt, nem élt egyedül. Gondolatai a magányból is kitörtek a nagy család felé: imádságában magához ölelte lelki testvéreit. A nyitott ajtó és a nyitott szív embere volt. Amíg köztünk járt, tisztelettel néztünk reá, mert tudtuk, hogy fátyolos szemmel, hajlott háttal és reszkető hanggal is zászlótartó ő. Es jólesett a zászlótartó mellett állni. Késő vénségében hangzott felé a testi bilincsekből fölszabadító mennyeí hívás. . Csak-a felkészültlélek tudott ilyen feszült figyelemmel várni a hazahívó szőra, Bányai Ferenc 1890. október 3-án született Kolozsvárott, Már itt kezdett baptista imaházba járni, majd Budapestre kerülve, 20 éves korában merítkezett be a Nap utcai gyülekezetben. Udvarnoki András lelkipásztor mellett bontogatta szárnyait, aki nagy hatással volt reá. Az első világháborúból sebesülten tért haza, ennek "emlékét" viselte a karján egy éle-

ten át. 1924-ben megválasztották a nagy lendülettel kibontakozó iffúsági szövetség utazó titkárának. Ez a munkakör szívügye lett, őt pedig csaknem minden baptista gyülekezetben megismerték és megkedvelték. Abban a napjainkig kiható nevelő munkában, amit Somogyi Imre, Bányai Ferenc és Pannonhalmi Béla neve jellemez, Bányai Ferenc az állhatatos, gyakorlati keresztyén szolgálat példaképe lett. Lelkipásztori szolgálatát 1929-ben kezdte el a pesterzsébeti (akkor erzsébetfalvai) gyülekezetben, majd 1940-től a budapesti Józse! utcai gyülekezetben folytatta. E munkakörében a Teológiai Szemináriumban végzett tanfolyama és önművelés segítette. Országos kiterjedésű munkája az ifjúsági szövetségró1 a miszsziói bizottságra helyeződött át, először titkára, majd elnöke lett. Erdekes, hogy az általa szorgalmazott és létrehozott ifjúsági kerületek később a mai egyházkerületek mintájává váltak. Evekig tagja volt az egyház gazdasági hármas bizottságának Somogyi Imrével és id. Szegedi Györggyel. Az árvaház felügyelője volt 1943-1950-ig. A második világháború utáni újjáépítésben Somogyi Imre mellett oszlopos szerepet vállalt. Ott találjuk a Szabadegyházak Szövetsége vezetőségé ben is, ahol négy évig alelnökként képviselte közösségünket, 1914-ben kötött házasságot a sepsiszentgyörgyi Molnár Juliannávtű, Öt gyermeke közül csak egy maradt életben idős napjaira. Mind felesége, mind Jenő fia megbecsült munkása a baptista közösségnek, Bányai Ferenc 1958-ban vonult nyu51

,t

galomba, s további éveit Szabadság-hegyi otthonában töltötte, valamint az Alsáhegy utcai gyülekezet meleg testvéri körében. 1976. szeptember 4-én egy baleset szövődményei következtében csendesen elhunyt. Bányai Ferenc testvér temetésén a gyászistentiszteleten dr. Szakács Imre egyháztitkár hirdette a vigasztalás igéit, a Jn 14:1-4 versek alapján. A sírnál pe-

dig Laczkovszki János egyházelnök szólt a gyászoló gyülekezethez a 90. zsoltár alapján. Mindkét Ige Bányai testvér kedvelt igeszakasza volt. Az elhunyt szolgatárs életét Mészáros Kálmán alelnök méltatta. Mennyei Atyánk vigasztalását -kívánjuk a gyászoló családnak és a hozzátartozóknak:, minden megszomorodott szívnek.

MARGITAl LAJOS 1900-1976 1976. szeptember 21-én utolsó útjára kísértük Margitai Lajos nyug.lelkipásztor testvérünket a váci temetőben. Korán árvaságra jutott, de életét felkarolta az isteni kegyelem. Tizenhat éves korában, engedve az Űr hívó szavának, Debrecenben pecsételte meg hitét bemerítkezéssel. Teológiai tanulmányait 1924ben fejezte be. Ekkor a mátészalkai körzet meghívta lelkipásztorának. Ebben a körzetben munkálkodott 26 évig. Szolgálata során sok küzdelemmel kellett találkoznia, az akkori idők üldözéseit is megízlelte. Ám mindig mellette állt hűséges Ura, aki a mellé rendelt feleség kitartása és szeretete által segítette a szolgálatban. Hét gyermekük született, akik közül az elsőszülöttet 14 éves korában temették el. Szolgáló életét Isten áldása kísérte.

Bizonyságtétele nyomán nagyon sokan hithez jutottak, elfogadták az Urat. Munkálkodása során hét helyen épült imaház. A mátészalkai körzet pásztorolása után Balkányba költözött. Itt érte a hirtelen érkező súlyos betegség. Vácott lakó leánya révén került a váci kórházba, ahonnét haza is hívta az Űr. A gyászistentiszteleten Kovács Imre ny. egyházelnök testvér hirdette a vigasztalás igéjét. Margitai testvér életét Mészáros Kálmán alelnök testvér méltatta. A Tiszántúli Egyházkerület lelkipásztorai és a mátészalkai körzet nevében Hajnal József egyházkerületi elnök búcsúzott a kedves szolgatárstól. Isten adjon vigasztalást az itt maradt özvegynek és az egész gyászoló családnag.

* Dunántúli lelkipásztorok Kaposvárott Barabás János mártírprédikátor sírjánál. 52

HÍREK A H. N. ADVENTISTA EGYHÁZ ÉLETÉBŐL ORGONAAVATÁS A BUDAPEST, NAGY IGNÁC UTCAI GYÜLEKEZETBEN A Budapest, Nagy Ignác utcai gyülekezet 1976. szeptember 4-én avatta fel a gyülekezet új orgonáját. Az ünnepségen ifjú Murányi Arpád szólaltatta meg az új hangszert. Tóth Béláné és Wendler Tibor testvérek dicsőítették énekszólókkal Istent. Az Igéből Zarka Dénes testvér, a gyülekezet lelkipásztora szólt. A 100. zsoltár alapján a hálaadásra szólította fel a gyülekezetet, kiemelve azt, hogya tapasztalatoknak azt az énekét, amit Isten országában fogunk énekelni, itt kell megtanulnunk. A délutáni órát a gyülekezet bibliakörének beszámolója tette ünnepélyessé. MAGYAR ÖSZTÖNDfJAS A COLLONGES-I ADVENTISTA TEOLÓGIAI FŐISKŰLÁN 1976. június 4-én Palotay Sándor testvér vezetésével Szakács József és Zarka Dénes testvérek látogatást tettek európai adventista lelkészképző intézetekben. A látogatás alatt megállapodás született, hogy az Egyháztanács ösztöndíjasokat küld a collonges-i, marienhöhei, valamint a newboldi adventista főiskolákra. Az Euro-afrikai Divízió vezetőinek külön kérésé volt az, hogy az adventista egyház magyarországi vezetősége azok közül javasoljon ösztöndíjasokat. akik a Debreceni Teológiai Akadémián eredményes vizsgát tettek és lelkészi oklevelet szereztek. 197 6 áprilisában tett vizsgán az adventista hallgatók közül Szilvási József érte el a legjobb eredményt, ezért a H. N. Adventista Egyház Egyháztanácsának javaslatára ő kapott egyéves tanulmányi ösztöndíjat az Euro-afrikai Divíziótól.

Szilvási Józsefet elutazása előtt fogadta Palotay Sándor testvér, a Szabadegyházak Tanácsa elnöke. Testvérünk szeptember 21-én utazott el. Az intézet illetékeseitőlkapott híradás szerint testvérünk jó eredménnyel folytatja tanulmányait.

VESZPRÉMI IMAHÁZAVATÁS 1976. október 16-án avatták fel a H. N. Adventista Egyház új veszprémi imaházát, melynek előkészítéséhez az Egyháztanács jelentős anyagi támogatással járult hozzá, de a gyülekezet és a környező gyülekezetek testvérisége is nagymértékben kivette részét a munkából. Az új imaház avatásakor Zarka Dénes testvér hirdette az Igét, míg az avató imádságot Oláh Károly testvér mondotta. Az ünnepségen részt vett Ócsai Sándor, Pintér Vencel és Molnár András testvér is. Az új, szépen berendezett, tágas imaház módot ad arra, hogya veszprémi gyülekezet megújult erővel végezze bizonyságtevő szolgálatát. Imádkozzunk értük, hogy ezt a feladatot hűségesen teljesítsék. AZ EURO-AFRIKAI DIVÍZIÓ BIZOTTSÁGA 1976-BAN AZ AUSZTRIAI INNSBRŰCKBAN TARTOTTA 6-IK EURO-AFRIKAI DIVÍZIÓBIZOTTSÁGIÜLt:SÉT A testvéri találkozón 40 ország 16 uniójából mintegy 60 képviselő volt jelen, köztük a magyarországi adventisták delegációja, Szakács József egyházelnök és Árvai Henrik területi elnök. A fontos tanácskozáson a Generál Konferencia részéről G. Ralph Thompson alelnök és B. E. Seton titkár vettek részt. Oszinte örömet jelent számunkra, hogya

53

legutóbbi unióválasztás óta minden divízióbizottsági ülésen képviseltette magát egyházunk. Az innsbrucki ülés fő témája az evangélizáció volt. PRÉDIKÁTOR- ÉS VÉNAVATÁSOK 1976. október 9-énMiskolconavatták lelkésszé Nagy Sándor testvért, a szerencsi körzet lelkipásztorát. A bensőséges ünnepen Szakdcs József, Oláh István, Oláh Károly, valamint Agárdi I stván testvérek szolgáltak a közelről és távolról összesereglett testvériségnek. AZ ŐSZI TISZTVISELŐÉRTEKEZLETEK Az Egyháztanács tervei alapján a téli hónapokban az ország különböző körzeti központjaiban 'gyülekezeti tisztviselő tanfolyamokat szerveztünk. Az első ilyen tanfolyam október 10-én Miskolcon volt, Míg a rákövetkező héten, október 17-én

a budapesti körzet tisztviselői Budapesten találkoztak. Az elhangzó előadások összefoglaló témái.Az egyhéz küldetése. - Diakóniai szolgálatunk. - A misszió mai problémái. Az előadásokat az Egyháztanács tagjai és a lelkészképző tanárai tartották. AZ ADVENT KÓRUS EGYHÁZZENEI ÁHÍTATA 1976. október 30-án a Budapest, Székely B. utcai gyülekezet helyiségében az Advent Kórus egyházzenei áhítatot tartott. Az ünnepélyes alkalomra a budapesti és a vidéki gyülekezetekből sokan eljöttek. A kórus Handel, Brahms, J. S. Bach, Gárdonyi Zoltán, Lisznyal Gábor műveibó1 énekelt. Közreműködött Tóth Zsigmondné testvérnő (Orosháza), Egyed Józse! testvér (Szolnok). Az Advent Kórust Halász Istvén testvér vezette. Az ünnepségen a reformáció 456. évfordulójáról emlékeztünk meg. Szakdcs Józse! testvér Igét hirdetett, míg a reformáció történeti jelentőségéről Szigeti Jent5 tartott előadást.

Az Advent Kórus és Zenekar nagy sikerű egyházzenei áhítatot tartott.

ERDÉLVI LÁSZLÓ úTJA HAMBURGBAN

i

Ii I I

Erdélyi László testvér feleségével együtt az Egyháztanács megbízásából a divízió meghívása alapján Hamburgban, a H, N. Adventista Egyház kiadóhivatalának könyvtárában végzett kutatást a magyarországi adventista misszió kezdetével kapcsolatban. Ismeretes, hogy a magyarországiadventista misszió kezdete a hamburgi misszióközpontból kiküldött misszionáriusok munkájához kapcsolódik. A Magyarországon végzett munkáról adott jelentések is ide érkeztek be. A kutatás célja az volt, hogy az eddigi ismereteink hézagjait a Hamburgban található anyaggal kitöltsük. A régi iratokból sok új, érdekes adat birtokába jutottunk fotokópián megörökítve. Levélben is köszönetünket fejeztük ki a kiadóhivatal vezetőinek, akik készségesen bocsátották rendelkezésünkre a birtokukban levő anyagokat. Erdélyi testvérék meglátogatták a darmstadti lelkészképző intézetünket és a Stimme der Hoffnung stúdióját, ahol európai adventista történeti anyagót bocsátottak rendelkezésünkre. FOGADÁS AZ ÁLLAMI EGYHÁZOGYI HIVATALBAN

Miklá« Imre államtitkár 1976. december 23-án Szakács József testvért, egyházunk elnökét hivatalában fogadta. A fogadáson jelen volt Palotay Sándor, a Szabadegyházak Tanácsa elnöke is. •BIZOTTSÁG ALAKULT AZ ÖKUMENIKUS KÉRDÉS TANULMÁNYOZÁSÁRA Az Egyháztanács és az Euro-afrikaí Divízió korábbi megegyezése alapján 1976. november 29-től december 2-ig vendégünk volt dr. J. Zürcher, a Divízió titkára és O. Bremer területi titkár. Látogatásuk célja az úgynevezett ökumenikus kérdés tisztázása volt, amelynek érdeké-

ben bizottság alakult. A bizottság tagjai a Divízió részéről dr. J. Zürcher ésO. Bremer, a magyar egyház részéről Szakács József, Szigeti Jenő és Szó1lősi Árpád volt. Fordító: Zarka Dénes volt. ORSZÁGOSLELKÉSZÉRTEKEZLET 1976. december l-én a Divízióképvijelenlétében országos lelkészértekezletet tartottunk. A lelkészértekezletre meghívtunk több gyülekezetvezetőt és vént, az igehirdetőket. valamint az Egervári Oszkárék csoportja által küldött levél aláírói közül 27 testvért. Dr. J. Zürcher testvér az értekezlet résztvevői előtt részletesen ismertette a tanulmányi bizottság munkáját és az általuk készített tanulmányi anyagot és határozatot. Az értekezlet résztvevőinek lehetőségük volt minden egyes pontnál megtenni észrevételeiket és elmondani kérdéseiket, amelyekre Zürcher testvér válaszolt. Minden egyes pontot szavazattal erősített meg az országos lelkészértekezlet. Jelentősnek tartjuk azt, hogy az elhangzott kérdések és megjegyzések,valamint az egyöntetű szavazat azt bizonyítják, hogy testvéreink előtt világossá vált egyházunk határozott állásfoglalása az ökumené kérdésében (Békehírnök 1977.8.9.10. és 12. száma). selőinek

ÉV VÉGI EGYHÁZTANÁCSI ZÁRÓÜLÉS Az Egyháztanács 1976. december 30án év végi záróülést tartott, amelyre meghívta mindkét Egyházterületi Bizottságát is. Szakács József testvér ismertette az elmúlt év munkáját és eredményeit. Ölömmel állapította meg, hogy a fennálló problémák ellenére is áldásokban volt részünk, és tapasztaljuk azt, hogy testvéreink is egyre világosabban látnak és készek az egyházvezetéssel a közös munkára. Beszélt az előttünk álló év feladatairól, terveiről.

55

A MEGVÁLTÁS TÖRTÉNETE címen tartott a budapesti központi kápolnában egyházzenei áhítatot március 26-án az Advent Kórus. A vetített képekkel kísért, színvonalas ünnepélyt nagy érdeklő déssei fogadták testvéreink és nagyszámú vendégeink is. A központi kórust a Generál Konferencián kint járt és újjászervezett férfikórus tagjaival egészítettük ki és így 75 tagú énekkar dicsőítette Istent. Az összekötő szöveg a megváltási tervet foglalta össze és különös hangsúlyt kapott benne Jézus visszajövetele és a hármas angyali üzenet. Az összekötő szöveget Rozmann Károlyné állította össze, és Zarka Dénes, Oláh Károly, Kakula Ildikó és Romhányi Erzsébet mondták. A bevezető igeszolgálatot Szakács Józse! testvér tartotta. Az est rendezője Halász István testvér volt.

NYÍRBOGDÁNYBAN 25 éves jubileumi ünnepséget tartott a gyülekezet április 2-án. Szakács Józse! egyházelnök és Oláh Károly főpénztáros testvérek emlékeztek meg a gyülekezet 25 éves történetéről, bátorító testvéri szavakat intézve a testvérekhez, további hűségre és szolgálatra kérve őket. TEROLETI VÁLASZTÓKONFERENCIÁK A H. N. Adventista Egyház Országos Elnöksége 1977. május 5-8. között, egyházunk szervezeti szabályainak megfelelő en egyházterületi választókonferenciákat tartott. A Tiszavidéki Egyházterület választókonferenciája Debrecenben, a Dunamel1ékié pedig Balatonlel1én került megrendezésre. A konferenciáknak az volt a feladatuk, hogy programot adjanak a következő konferenciai időszakra, mérleget készítsenek az eddig végzett munkákról, hitelesítsék az egyház alkalmazottait, valamint megválasszék a tisztségviselőket. A konferenciák elfogadták azt a javaslatot, hogy a magyar uniónak az 1957~s elismertetésünk szerinti státusa szerint három terület szerveződjön. En56

nek megfelelően a következő bizottságokat választották a konferenciák. A Déli Egyházterület elnöke Árvai Henrik, titkár-pénztárosa Fazekas Károly, kerületvezetői Fehér János, Jávor István, nem lelkészi állományú tagjai: Glavák László, FUlöp Mihály és Katona István. A Központi Egyházterület elnöke Zarka Dénes, titkár-pénztárosa Halász István, kerületvezetői:

Pintér Vencel. Szigeti Jenő és álloményű tagjai: Kéri Géza, Nagy János, Wendler Tiborné. A Tiszavidéki Egyházterület elnöke Szöllősi Árpád, .titkár-pénztárosa Agárdi István, kerületvezetői: Ócsai Sándor és Pásztor Ottó, nem lelkészi álloményú tagjai: Kisgyörgy Illés, Szabó Attila, Tóth Ferenc. A választókonferenciákon 250 külnem lelkészi

dött, lelkész és egyházi alkalmazott vett részt. A konferencia határozatait, beszámolóit a Lelkésztájékoztató 1977 . május havi számának mel1ékleteként Ebenhaézer címen jelentette meg az egyház, melyben hitet tesz arról, hogy mindeddig megsegítette az egyházat az Űr. AZ ŰJ TERÜLETI BIZOTTSÁGOK MUNKAKEZDÉSE A megválasztott, új egyházterületi elnököket május 12-én az elnökség tagjaival együtt hivatalában fogadta Palotay Sándor testvér, a Szabadegyházak Tanácsának elnöke. A három új terület közösen tartotta első, alakuló ülését május 18-án. Szakács Józse! testvér, az Egyháztanács elnöke vázolta az egyházterületek előtt ál1ó tennivalókat. A bizottsági ülést meglátogatta Palotay Sándor testvér is. A MAGYARORSZÁGI H. N. ADVENTISTA EGYHÁZ ELISMERTETÉS~NEK

20. ÉVFORDULÓJA A H. N. Adventista Egyház 1977. június 23-án ünnepelte elismertetésének 20. évfordulóját. Az ünnepség délelőttjén az Egyháztanács ünnepi tanácsülést tartott, amit országos lelkészértekezlet követett. A délutáni órában hálaadó istentiszteleten

Teológiai konferenciát rendezett 1976. november 30. és december 2. között Budapesten az ökumené kérdéséről aH. N. Adventista Egyház. - Dr. J. Zürcher és O. Brerner bevezető tárgyalásokat folytatott a teológiai bizottság és az Egyháztanács tagjaival.

Dr. J. Zürcher zati javaslatát.

előterjeszti az

országos lelkészértekezletnek a teológiai bizottság határo-

57

A két egyházterület kibővített egyháztanácsi ülésen vitatta meg az 1977-es esztendő terveit. emlékeztek meg az egyház vezetői, lelkészei, igehirdetői és gyülekezeti küldöttei a neves évfordulóról. Ezeken az alkalmakon Arvai Henrik, Erdélyi László, Szigeti Jenő és Szőllősi Arpdd hirdetett Igét. Ismertetések hangzottak el az elmúlt húsz esztendő eseményeiről, eredményeiről.

A hálaadó napot egy ünnepség fejezte be, melyen az elnökség vendégei között köszönthette az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét, Miklós Imre államtitkár urat és munkatársát, dr. Pozsonyi László f60sztályvezető urat. A Szabadegyházak Tanácsát Palotay Sándor elnök, Laczkovszki János, a Baptista Egyház elnöke, valamint Hecker Frigyes metodista szuperintendens képviselte. Jelen voltak a Lelkészképző Intézet tanárai is az ünnepségen, A külföldi adventista uniók képviseletében Lovas Gáspdr, a szlovákiai terület elnöke és dr. Z. Lyko, a lengyelországi H. N. Adventista Egyház főtitkára volt jelen az ünnepségen, akik felszólalásukban testvéri köszöntéseket tolmácsoltak. Levélben több hazai és külföldi egyházi sze-

58

mély üdvözölte az ünnepséget, így többek között B. J. Kohler, a Generál Konferencia s. pénztárosa és felesége, dr. J. Zürcher, az Euro-afrikai Divízió titkára, M. Böttcher, az NDK H. N. Adventista Egyház elnöke, O. Sladek, a csehszlovák adventisták elnöke,M. Kulakov, a szovietUnióbeli adventisták képviselője. Az ünnepségen Zarka Dénes ismertette D. dr. Bartha Tibor református püspöknek azt a levelét, amelyben mint a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke a többi között a következőket írja: ,,Az ünnepi évforduló alkalmával örömmel emlékezem meg arról, hogyaH. N. Adventista Egyházat - noha tény, hogy nem tagja a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának - több területen a testvéri együttműködés szálai kapcsolják egybe annak tagegyházaival. Nagyra értékeljük, hogy közösen részesedhettünk a Bibliatanács munkájában, a keresztyén békemunkában és a népünk életében végzett munkában és a népünk életében végzett szolgálatban." Az ünnepi

, megemlékezést az egyház részéről Szakács Józse! egyházelnök tartotta, míg a Szabadegyházak Tanácsa részéről Palotay Sándor. Az ünnepségen felszólalt Miklós Imre államtitkár úr is, akinek beszédét a jelenlevők nagy érdek1ődéssel és egyetértéssel fogadták. Ebben többek között hangsúlyozta az államtitkár: ,,Az állam és az Adventista Egyház viszonyának alakulása igazolta hazánkban azokat, akik évtizedekkel ezelőtt vállalták azt az utat, amely akkor inkább lehetőség· és reménység volt. Ez az út a közös erőfeszítések révén szélesebbé, jobbá, biztosabbá vált. Az idő igazolta a kölcsönösen előlegezett bizalmat. A lelkészek és a hívek egyre szélesebb körben ismerik fel, hogy a lelkiismereti szabadság, a vallás szabad gyakorlása a szocialista társadalmunk lényegéből következik, hogy lehetséges az állammal való rendezett, jó viszony fenntartása anélkül, hogy hitelveiket, vallásos meggyőződésüket fel kellene adni." Az Egyháztanács, a lelkészek, valamint a gyülekezet küldöttei egyhangú szavazattal fogadták el az ünnepi nyilatkozatot. Június 27-e és július 1. között tartotta az Euro-afrikai Divízió rendes nyári értekezletét, melyen a magyar egyházat Sza· kdcs Józse! egyházelnök és Zarka Dénes főtitkár képviselték. Az ülésen a soron következő tennivalók mellett megvitattak több szervezeti kérdést is. Többek között a nők lelkésszé szentelésének kérdése, valamint az elválás és új házasság kérdése került részletes megvitatásra. Az ülésen minden népi demokratikus ország képviseltette magát.

kömyékből

érkezett adventista gyülekezetvezetókkel együtt ők is egy-egy Igével köszöntötték az ünneplő gyülekezetet. A felavatási szertartást Szakács Józse! egyházelnök vezette, és Oláh Károly fő pénztáros imádságával adták át az új imaházat a mindenható Istennek és a medgyesegyházi gyülekezetnek. Az igehirdetéseket Szakács József egyházelnök, Oláh Károly országos főpénztáros, Arvai Henrik egyházkerületi elnök és Szőllősi Arpád egyházterületi elnök végezte. LÁTOGATÁS A H. N. ADVENTISTA EGYHÁZ GENERÁL KONFERENOÁJÁNÁL

Palotay Sándor, a Szabadegyházak Tanácsa elnöke beszámolót tartott a H. N. Adventista Egyház Egyháztanácsának 1917. július 21-én tartott ülésén arról a fogadásról, amelyet a Generál Konferencia elnöksége adott tiszteletére, washingtoni látogatása alkalmával. E látogatásra R. H. Piersonnak, a Generál Konferencia elnökének 1976. májusi látogatásakor történt személyes meghívása alapján került sor, Palotay Sándor elnök elmondotta, hogy a megbeszélés homlokterében állt a H. N. Adventista Egyház helyzete Ma· gyarországon, az államhoz és a Szabadegyházak Tanácsához való viszonyában. Az ökumenizmus kérdésében is egyező. nek találták a nézeteket a Generál Konferencia vezetői és a Szabadegyházak Tanácsa elnöke. Szigeti lenti

IMAHÁZAVATÁS MEDGYESEGYHÁZÁN

------*-----

Imaházavató istentisztelet volt Med· gyesegyházán 1977. július 16-ín. A 300 ezer forint költséggel kialakított szép kápolnában egyben a gyülekezet alakulásának SO. évfordulóját is megünnepelték. Az ünnepi alkalmon részt vett az evangélikus és baptista egyház is, és a

Hasonmások Nekünk Krisztus hasonmásaivá kellene lennünk, de ez alól mi egy életen át menekülünk. Ezért Isten a másik emberben a saját óemberem hasonmását állítja velem szembe - figyelmeztetőül!

59

J i

HÍREK A METODISTA EGYHÁZ ÉLETÉBŐL ORSZÁGOS PRESBITERÉRTEKEZLET A MAGYARORSZÁGI METODISTA EGYHÁZBAN

A Magyarországi Metodista Egyház szokásos presbiterértekezletét tartotta Budapesten, február 22-25-ig. Az értekezlet helye az egyház felsőeId5sori központja volt, és a gyülekezetek vezet5 és Ielelős presbiterei, valamint az egyház lelkészei vettek részt rajta. Az értekezlet központi témája volt: a gyülekezet, a Krisztus testének építése. A téma igei-teológiaibevezetése után különböző el&dások kapcsolódtak ehhez a problémakörhöz, amelyek megvitatása során a résztvev5k áttekintették az egyház életének és bizonyságtételének, szolgálatának különböző területeit. Az értekezlet meghívott vendége volt Palotay Sándor, a Szabadegyházak Tanécsának elnöke is, aki szintén előadást tartott, majd különböző időszerű kérdésekre válaszolt. A megbeszélések eredményessége és légköre ismét bizonyította, hogy az ilyen értekezletek nagyon hasznosak a metodista egyház szolgálatának és belső egységének megerősítése végett. A METODISTA EGYHÁZ KÖZÉP- ÉS DÉL-EURÓPAI CENTRÁLKONFERENCIÁJA

A Metodista Egyház Közép- és Déleurópai Centrálkonferenciáia 8. rendes ülésszakát tartotta március 15-20-ig a svájci Zofingenben, A Centtálkonferencia tagjai közé tartoznak: Lengyelország, Csehsztovákia, Magyarország, JugoszlávÍll, Ausztria, Svájc metodista egyházai és az algérÍlli missziákerúlet. Mindegyik megnevezett egyház több képviselővel vett részt a konferencián. A MagyarMetodista Egyház képviseletében Hecker Frigyes 60

ssuperintendens és Wladár Antónia szolnoki lelkész tartozott a konferencia tag. jai közé. A konferencia elnöke volt F. Sch1fer DD zürichi püspök. Vendégként részt vettekrajta:H.Hiirtel (NDK), C.Sommer, H. Sticher (NSZK), O. Borgen (skandináv), P. A. Washbum (USA) metodista püspökök, valamint H. Sloan, az irországi metodista egyház vezetője. A konferencia témája volt: ,,Mindenben nálákat adjatok, mert ez az Isten akarata tihozzátok". A konferencia elfogadta az új liturgiát, amely a kerület egyházai számára készült. Határozatot foga· dott el arra nézve, hogy a gyermekeket "hitbeli megtapasztalásuk és felfogóképességük szerint, előzetes lelkigondozói beszélgetés után" úrvacsorához lehet bocsátani. Az illetékes bizottság előkészitO mun· kája és javaslataalapján a konferencia felvette az egyházrendbe az újrafogalmazott "Szociális alapelveket". A konferencia újjáválasztott tisztségviselOi között megerősftette Hecker Frigyes szuperintendens végrehajtó bizottsági tagságát és Wladár Antónia lelkészt is beválasztotta a végrehajtó bizottság tagjai közé. Ezen kivül Hecker Frigyes szuperintendenst az Európai Centralkonferenciák Tanácsának rendes tagjai közé is beválasztották. A METODISTA EGYHÁZ KÖZGYűLÉSÉT

1977. június 22-25. között tartották Budapesten a központi - felsőerdósori gyülekezetben. A közgyűlés vendége volt dr. Schiifer zürichi püspök, akit vendégilllátott Palotay Sándor, a Szabadegyházak Tanácsa elnöke, és az egyházi élet különböző - hazai és nemzetközi vonat-

kozású - időszerű kérdéseiről folytatott megbeszélést vele. A közgyűlés mindenekelőtt Hecker Frigyes szuperintendens jelentését hallgatta és vitatta meg. A szakbizottságok részletes jelentést adtak elvégzett mun-

kájukról. A közgyűlés különösen behatóan foglalkozott a Kaposszegcsőre tervezett szociális otthon kérdésével, valamint azokkal a kéziratokkal, amelyek a jövőben kiadandó sajtó kiadványok anyagát képezik.

HÍREK AZ EVANGÉLIUMI PÜNKÖSDI KÖZÖSSÉG ÉLETÉBŐL BESZÁMOLÓ KÖZGYŰLÉS

1977. február 25-26-án a közösség gyülekezeteinek küldöttei, lelkipásztorai és a központi tanács tagjai beszámoló közgyűlésen értékelték a közösségi munka 1976. évi eredményeit és problémáit Deák József egyházelnök, Tóth László alelnök és Makovei János titkár testvérek beszámolói alapján. A közgyűlés napirendje magába foglalta a soron következő legfontosabb közösségi feladatok megbeszélését is. Megtisztelte látogatásával közgyűlé sünket Palotay Sándor elnök úr is, a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa részéről. Ez alkalommal külföldi vendégeink is voltak: Bo Homberg, Ake Burnberg, Lars Hörnberg és felesége, Chernel Gyula svéd, valamint R. Mackish és felesége amerikai testvérek személyében. ERŐSÖDŐ TESTVÉRI

KAPCSOLATOK Közgyűlésünk alkalmával itt tartózkodó külföldi vendégeinket fogadta hiva· talában Palotay Sándor elnök úr, a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának elnöke, Deák József egyházelnök és Tóth László alelnök testvérek kíséretében. A beszélgetés nyílt és testvéri légkörben érintette a svéd pünkösdi testvérek-

kel fenntartott és egyre erősödő kapcsolataink további alakulását, a kölcsönös látogatások lehetőségét, valamint a kölcsönös sajtópublikációk szükségességét és lehetőségét. A XI. PüNKÖSDI VILÁGKONFERENCIA A világkonferencia szervezői már a vezérgondolat megjelölésével - "AZ IGAZSÁG LELKE" - utaltak arra, hogy a Szentlélek munkáiához hozzátartozik az igazság megismerése és hirdetése életünk minden terűletén. Külön öröm számunkra, hogy ezen a fórumon - minden egyéni érdektől mentesen - ismertették a Magyarországi Pünkösdi Közösség egyházi életének körülményeit, cáfolva mindazokat a rosszindulatú híreszteléseket, melyek a "földalatti egyház" létjogosultságát próbálták alátámasztani. Meggyőző - és általánosan elfogadott - eldadást tartott e témakörben J. Wildrianne testvér, aki korábban látogatást tett Magyarországon és személyesen is megismerhette körülményeinket. Avilágkonferencián - mely 1976. szeptember 27-től október 2-ig tartotta ülését - a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsát Palotay Sándor elnök úr, az Evangéliumi Pünkösdi Közösséget Deák József egyház elnök testvér képviselte.

61

JUBILEUMI ELŐKÉSZÜlETEK Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség 1978 februárjában 'ünnepli - szervezett közösségi életének - 50. évfordulóját. A jubileumi évforduló alkalmával ünnepi megemlékezésekre és közösségi alkal· makra kerül sor, melyek szervezését és előkészítését a legutóbbi beszámoló közgyűlésen (1977. február 25-26.) megválasztott jubileumi bizottság végzi.

Új IMAHÁZ TÁPIÓSZENTMÁRTONBAN Az 1977. esztendőt már az új imaházban köszöntötte a Tápiószentmártoni Pünkösdi Gyülekezet tagsága. Az új épület még 1976 IV. negyedévében elkészült, külön örömünkre igaz testvéri összefogással, mert a szerénységében is nagyon szép épületet Marosi Béla testvér tervezte és ő volt a kivitelezés felelős vezetője is. Igen sokat tett az imaház felépítéséért Klement István testvér, a gyülekezet helyi megbízottja. Az ünnepélyes megnyitás alkalmával jelen voltak és az Igével szolgáltak:

C. Chaix (Franciaország), Deák Józsefelnök, Tóth László alelnök testvérek és Makovei János, a helyi gyülekezet lelkipásztora. Palotay Sándor elnök úr, a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának elnöke táviratban köszöntötte ez alkalomból az egybegyűlteket.

LÁTOGATÁS FÖLDRENGÉS UTÁN

Közismert tény, hogy 1977. március 4-én este hatalmas földrengés rázta meg Románia egy részét és a fővárost, Dukarestet. A földrengést követően - rövid látogatásra - Bukarestbe utazott Makovei János titkár testvér, aki arrálszámolt be, hogy a megrendítő esemény komoly és őszinte összefogást váltott ki hivőkhöl és nem hi~'őkből egyaránt . . . A földrengés okozta kár mintegy 10 miltiárd lejre tehető, a Román Pünkösdi Közösség 1 millió lejjel járult hozzá a helyreállító munkdhoz, Makovei János az Evangéliumi Pünkösdi Közösség titkára

-------------$------------AZ EVANGÉLIUMI PÜNKÖSDI KÖZÖSSÉG KÜLFÖLDI KAPCSOLATAIRÓL A Magyar Evangéliumi Pünkösdi Közösségnek az 1977. esztendő más országok pünkösdi népével való testvéri kapcsolatainak továbbépítésében nagyon pozitívnak mondható. Főképpen vonatkozik ez a megállapítás a svéd és norvég hittestvéreinkkel való kapcsolatainkra. De ugyanezt mondhatjuk az Egyesült Államokban élő hittestvéreinkkel kapcsolatban is. Svédországból, Norvégiából és Amerikából voltak több alkalommal közöttünk az elmúlt esztendőben vezető tisztséget betöltő atyafiak. Ez év februárjában tartotta közösségünk országos beszámoló közgyűlését.

62

Közgyűlésünk színvonalát emelte az is, hogy Svédországból Bo HÖRNBERG, Ake BOBERG és Lars HÖRNBERG lelkipásztorok voltak jelen. Amerikai testvéreink részéről Robert MACKISH, az Assemblies of God kelet-európai missziós titkára. Látogatást tett még nálunk a Norvég Pünkösdi Közösség külügyi titkára, Tom ERLANDSEN, valamint Angliából John WILDRIANNE lelkipásztor és missziós titkár két lelkipásztor társával. Meghívott vendégeinknek lehetőség adódott arra is, hogy jobban betekinthessenek közösségünk életébe, annak mindennapi dolgaiba, problémáiba is. Testvéreink meghallgatták tárgyalásainkat, kérésünkre felszólaltak és bizonyos kérdések rendezéséhez meglátásaikat, tapasztalataikat is közölték velünk.

-

- - - _ ..

_---------

Robert Mackish, az Assemblies of God (USA) képviselője igét hirdet a februári országos beszámoló közgyűlésen. Tolmácsol Simonfalvi Lajos testvér.

Bo Hörnberg jönköpingi lelkipásztor (Svédország) szolgálatot végez a közgyűlésen.

63

* Svéd vendégek úrvacsorakészietet ajándékoznak a Gizella úti gyülekezetnek.

Ebben az esztendőben közösségünk Központi Tanácsának több tagja svéd testvéreink meghívására részt vett a svéd déli, nagy nyári konferencián, és több nagy gyülekezetet is meglátogathattak. A látogatás fő célja az volt, hogy a Svéd Pünkösdi Közösségnek személyesen is megköszönjék azt a segítséget, amit a budapesti országos központ és kápolna felépítéséhez adtak. Ezt a nyári konferencián és a gyülekezetekben meg is tették, valamint köszöntést adtak át és igehirdetéssel is szolgáltak. A bennünket meglátogat ó testvérek kijelentették azt is, hogy van mit tanulniuk tőlünk. Hasonlóképpen mi is kijelenthetjük, hogy nekünk is van mit tanulni testvéreinktől. Ezt kijelenteni sem ők, sem mi nem szégyelljük, annál is inkább mondhatjuk ezt, mert mennyei Atyánk jónak látta azt, hogy minden ő tudományát és bölcsességét ne egy emberben, hanem sokunkban helyezze el. Nem hallgathatjuk el azt a tényt sem, hogy más országokban élő hittestvéreink-

kel való testvéri kapcsolatunk fejlÖdését, gyarapodását, egészséges növekedését nagymértékben elősegítette a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa elnöke, PALOTA y Sándor. Támogatásával elkezdhettük és befejezhettük kőzösségünk országos központjának és az ott létesült templom építésének munkálatait. Ehhez a nagy és anyagiakkal erősen terhelt munkához hathatós segítséget kaptunk külföldi, főképpen svéd és amerikai testvéreinktől. Amiben korábban még ők sem hittek, megvalósult. Igy most ennek a következménye az is, hogy sok külföldi vendége van közösségünknek, Látni akarják azt, amiről másoktól már hallottak. Mi pedig nagy örömmel és Isten felé hálaadással mutatjuk hozzánk látogató testvéreinknek azt, amit Isten nekünk, magyar pünkösdieknek ajándékozott. Deák József az Evangéliumi Pünkösdi Közösség elnöke

--------------*------------64

f

AZ IOEI TVDOMANYOK MÚHELYEIBEN

~

..

A Szabadegyházak Tanácsa keretein belül két teológiai intézet működik, Minden bizonnyal hallottunk már sokat róluk szóban is, valamint külőnféle tudósításokból. Most jó alkalmunk van rá, hogy megismerkedjünk munkájukkal, különösképpen azért, mert mindkét intézet nevezetes évfordulót ült.A Baptista Teológiai Szeminátium hetvenesztendős múlt, a Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézete pedig most zárta fennál/ásának első évtizedét. Kezdjük talán az ifjabbnál az intézetek közül. Most Szigeti Jenő, a SZET Lelkészképződékánja a beszélgetőpartnerünk, s készséggel ad számunkra tájékoztatást. Kérjük Szigeti testvért, beszéljen azokról a körülményektől, amelyek a Szabadegyházak Tanácsa LelkészképzőIntézetének megalakulásához vezettek! Hazánk tanuló ország, minden öt ember közül legalább egy rendszeres iskolai oktatásban részesül most is. Az általános műveltség ugrásszerűen növekedett a felszabadulás óta. Ez szükségessé tette, hogya szabadegyházi tagegyházak lelkészei is szakemberek legyenek a maguk területén. A Szentírás is azt mondja:"A lélek sem jó tudomány nélkül; és aki csak a lábával siet, hibázik." (Péld 19 :2) Tíz esztendővel ezelőtt - egymástól függetlenül - ennek az igazságára több tagegyház rádöbbent, és a Szabadegyházak Tanácsa kereste a mődot, hogy lehetövé tegye a magas színvonalú, minden igényt kielégítő lelkészképzést. Az igény a tagegyházakban született, viszont a megoldás több éves közös fáradozás eredménye. Ebben különösen Palotay Sándor testvér következetes munkálkodásának van nagy szerepe. aki hosszú éveken át fáradozott a lelkészképzés magas színvonalú formájának kialakítása érdekében. Tudna-e felidézni néhány jellemző mozzanatot az intézet 10 éves életéből?

,

l

I

Amikor először indult meg a Lelkészképző Intézetben a tanítás, a különböző tagegyházak hallgatói még bizalmatlanok voltak egymás iránt. Sokszor még a rendszeres munkára épülő teológusképzéstől is idegenkedtek. Mivel az intézetnek alapszabályban is rögzített alapelve az, hogy egymás hitét, szervezeti rendjét, kegyességi gyakorlatát a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartjuk, ez a gyanakodás nagyon hamar testvéri szeretetté és kölcsönös megbecsüléssé oldódott fel. A hallgatók jóbarátokká, egymást megbecsülő testvérekké lettek anélkül, hogy sajátos hitbeli látásukat feladták volna. Lehetne-e néhány mondatban képet kapnunk az intézet felépítéséről,munká járól? Miként érvényesülhet az egyes tagegyházak sajátos tanítása? Az intézet legfelsőbb irányítószerve az igazgatátanács. melynek elnöke a Szabadegyházak Tanácsa mindenkon elnöke. Az igazgatótanácsban minden részt vevő tagegyház egyenlő módon képviselteti magát, ez a legkisebb egyháznak is a többiekkel egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosít. A Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézete nem "szabadegyházi lelkeszeket" képez, hanem annak az egyháznak képez lelkészt, amelyik az intézetbe küldte a hallgatát. A lelkészi diploma is csak abban az egyházban érvényes, amelyik egyháznak tagjaként végezte a tanulmányait a hallgató. Az általános közös tárgyakat minden tagegyház igényeinek megfelelően speciális tárgyakkal egészíti ki, melyben sajátos hitbeli látását, szervezeti rendjét, gyülekezeti gyakorlatát oktatja hallgatóinak. Az Adventista Egyházban például minden hónapban egy külön speciális konzultációs nap szolgál arra, hogy a hallgatók a lelkészi szolgálathoz szükséges speciális ismereteket is elsajátítsák.

65

Felvetődik-e még valamilyen formában az "egykönyvűség" kisértése és lát-e ebben a kérdésben másik végletet?

Közös szabadegyházi hitnézetünk az, hogy a Biblia a Könyvek Könyve. Mi az intézetben a Biblia tiszteletére tanítjuk a hallgatókat. Azt szeretnénk, hogyha a hallgatóink a Könyvek Könyvét életük zsinórmértékének tekintenék. Természetesen a mi hallgatóink nem "egykönyvű" emberek, nem is szeretnénk ilyenekké nevelni, a többi könyvre is szükség van, csak más a szerepük, mint a Bibliának. Talán egy Spurgeon-anekdotával tudnám ezt a kérdést megválaszolni, amikor a nagy baptista szónokot megkérdezték egyszer, hogy olvas-e újságot, ő erre így válaszolt: ,,Az éjjeliszekrényemen megtalálhatják mindig az újságot és a Bibliát. A Biblia arra indít, hogy szüntelen imádkozzak, az újságból meg azt tanulom meg, hogy mi az, amiért imádkoznom és dolgoznom kell." Milyen a kapcsolatuk a testvérintézetekkel és a korszerű teológiai irányzatokkal? A különböző protestáns teológiákkal az elmúlt évtizedek során testvéri jó kapcsolatot építhettünk ki. Különösen elmélyült jó viszonyunk van a debreceni Református Teológiai Akadémiával, ahol módunk és lehetőségünk van arra, hogy hallgatóinkat a nálunk tanultakból főiskolai színvonaion levizsgáztathatjuk. Palotay Sándor testvér ennek az intézménynek tiszteletbeli tanára. örömmel mondhatom, hogy az elmúlt évben a budapesti Evangélikus Teológiával is elmélyült a jó kapcsolatunk. Nemcsak mi veszünk át hasznosítható jegyzeteket a többi protestáns teológiai intézménytől, hanem amiáltalunk kiadott, szabadegyházi tanárok által készített jegyzetekből is több protestáns teológián tanulnak. Miként látja a Lelkészképző Intézet jövőjét? A Lelkészképző Intézetben az oktatás levelező jellegű. Ez speciális oktatási és neve, lői feladatot ad számunkra. A következő évben szeretnénk az oktatást hatékonyabbá, elmélyültebbé tenni, szeretnénk új módszertani munkamódokat kipróbálni, de talán még ennél is fontosabbnak tartjuk azt, hogy a hallgatóinkkal a tagegyházakon keresztül még aktívabb, teljes kapcsolatot építsünk ki. Szeretnénk azt, hogy az új lelkészgeneráció maigondolkodásmódú, élő hitű, egyházához hűséges, képzett emberekből álljon. Éppen ezért kérjük a gyülekezeti tagok imádságát és segítő szeretetét. Amikor megköszönjük az alapos ismertetést, elmondhatj uk, hogy az elhangzott válaszok valóban érdekesek voltak, s szakszerű ismeretekkel gazdagodtunk a SZET Lelkészképző felő!.

Utunk továbbvisz, s már a Baptista Teológiai Szeminárium háza táján járunk. Mivel itt ebben az évben személyi változás történt az intézet vezetésében, ezért módunkban van, hogy mind a szelgálatát befejező, mind a most hivatalba lépett dékánnal találkozhassunk. Dr. Nagy József testvér mintegy harminc esztendő óta a szeminárium tanára. A mostani hároméves ciklus előtt már több ízben vezette a baptista közösség lelkészképzésének munkáját. Először hozzá kopogtatunk kérdéseinkkel. Örömünkre szolgálna, ha Nagy testvér beszélne nekünk arról, hogy miért az 1906. évet tekintjük teológiánk alapítási évének? Már 1895-ben, Udvarnoki és Balog testvérek Hamburgból való hazatértekor nyilvánvaló volt, hogy közösségünkben feltétlenül kivánatos volna a teológiai képzés. Már a század végén úgy a fővárosban, mint vidéken több tanfolyam lebonyolításra került. Ezek azonban csupán ideiglenes megoldások voltak, hiánypótló jelleggel bírtak. Minden bizonnyal befolyásolta a végleges intézet kialakítását az elismertek és el nem ismertek vitája, de az állami elismerés ügyének hosszas elhúzódása is. így a .Mísszíőiskola" létrejötte 1906-ig váratott magára. 66

Eredetileg milyen CéUal indult a képzés? Amint említettem, kezdetben és egészen az 1920-as évekig "Misszióiskolá"-nk volt, s csak azután vette fel a Baptista Teológiai Szeminárium nevet. A végzett hallgatók csak részben folytatták főhivatásként munkájukat. Az elismerés ténye mindenesetre megkívánta képzett lelkimunkások munkába állítását. Visszatekintve, nyugodt szívvelelmondhatjuk, hogy mostani célkitűzéseink csírájukban benne éltek az akkori szándékokban, s nekünk csak Istenünk iránti hálával szabad elődeinkre emlékezni. Mely időszakokat tekinthetjük a legnehezebb periódusoknak? Úgy vélem, hogy a két háború közel tiz esztendejét. óriásiak voltak háborús veszteségeink. A hallgatóknak hadszolgálatra kellett indulni, s a második világháborúban porig rombolódott szemináriumi épületünk is. Azt hiszem, nem szükséges ezután magyarázgatnom, hogy teljes szívvel a béke pártján állunk. Orientálódott-e a teológiai képzés felé?

időről időre

a

korszerű

teológiai áramlatok

Természetesen egyetlen intézet sem tudja kivonni magát a külső hatások alól. Az elévtizedekben a hamburgi, majd később angolszász hatások érvényesültek. A felszabadulás után nézeteink egyre közelebb kerültek a hazai protestáns egyházakéhoz,különösképpen a szolgálat, diakónia, valamint az ökumenikus irányzatok kérdésében. Nagy hatással volt reánk Barth Károly, a század nagy protestáns teológusa. Természetesen ismerjük az extra áramlatokat is, de ezzel együtt Bultmanntól, Robinsontól s tanítványaiktól elhatároljuk magunkat. A pozitív teológiai kutatás, Qumrán s a többi felfedezés tanulmányunk tárgyát képezi. Az új, divatos dolgokkal szemben óvatosak vagyunk. ső

Pályafutása során melyik teológiai területet érezte legközelebb önmagához? Fiatalon kezdtem a munkát, emellett számos más megbízás és feladat között oszlott meg erőm. Ezek egyre inkább világossá tették előttem, hogy inkább egy területre kell koncentrálnom. A rendszeres teológia mellett döntöttem, ezen belül is a szoteriológia áll a legközelebb hozzám. Hogy ez mennyire nem jelent elzárkózást, bizonyítja az, hogy emellett az ,,Egyház és társadalom" és a "Társadalomtudomány" stúdiumok gondozása is az én feladatom. Amit még az Úrtól kapott esztendőkbentehetek, ezeken a területeken szeretném továbbfolytatni. Mi pedig - búcsúzóul - azt kívánjuk, hogy a kegyelem Istene tegye nagyon általa kijelölt esztendőket!

termővé az

Csupán néhány lépés és már Hetényi Attila testvér viszi tovább a beszéd fonalát. Nyolc éve, hogy az ószövetségi tudományok oktatását elkezdte a szemináriumban. Az 1977-es év derekától pedig az ő vállain nyugszik a teológia vezetésének felelőssége. Beszéljen

terveiről,

az intézettel kapcsolatos szándékairól!

A dékáni megbízatást nem tekintem egyéni tervek megvalósítására adott lehetőség nek. Fokozott elkötelezésnek érzem inkább az intézet célkitűzéseinek munkálására. Úgy vélem, helyesebb tehát, ha e ponton arról a célkitűzésről szólok, amelyet maga a közösség szabott a teológiai képzés elé több mint hetven évvel ezelőtt. Azt hiszem, e mondatban két dolgot külön is meg kell magyaráznom. Az egyik az, hogy a célkitűzést miért a gyülekezetekre vezetem vissza, a másik, hogy miért beszélek több mint hetven esztendőről. E kettő összefügg egymással. A teológiai képzés céljainak kitűzésénél méltók lennének nagy elődeink, hogy tisztelettel öket említsük. Meggyőző désem azonban, hogy ők sokkal inkább felismerői és megfogalmazói voltak a közösség

67

egyetemes igényének, amelyről az imént Nagy testvér már szólt. Volt már szó az első jegyzett tanévet megelőző rövidebb-hosszabb kurzusokról is. Nem ezekre gondolva mondtam több mint hetven évet, hiszen én nem az intézetről beszélek, hanem arról a közösségi igényről, amelyért van az intézet. Es ez szükségképpen jóval régebbi nála. Ezzel azt is el kívántam mondani, hogy feladatomat megtisztelőnek tartom. Nagyszerű érzés időtálló, nemes célkitűzések szolgálatában állni. Ismertesse röviden az intézetben oktatott tárgyakat. Lesz-e változás ezek összetételében? A sokféle tantárgy (számuk harminc körül van) felsorolása nemigen adhatna hűséges képet. Ezért csoportosítom őket. öt tudományágban foglalhatók össze: ószövetségi tudományok, újszövetségi tudományok, rendszeres teológiai, gyakorlati teológiai és végül egyháztörténeti tudományok. Ezek közül például a gyakorlati teológiai tanszékhez a következő tárgyak tartoznak: homiletika, lelkipásztorkodástan, kateketika, liturgika, missziótudomány, egyházjog és alkalmazott lélektan. Külön meg kell említenem az öt tudományágba be nem sorolt zenei tárgyakat, amelyeknek a mi teológiai képzésünkben jelentős szerepük van, mint ahogy a zenélésnek is gyülekezeti életünkben. S hogy lesz-e változás a tárgyakat illetően? Nem. Tantervi reformról van ugyan sző, de a tárgyakat illetően nem tervezünk változást. A reform azt jelenti, hogy igyekszünk hasznosítani azokat az eredményeket, amelyek a tanulás és tanítás módszereit ma mindenfele forradalmasítják. Az előadások és a szemináriumszerű foglalkozások arányát például úgy szeretnénk megszabni a jövőben, hogy egyre több teret kapjon az aktív tanulás. Miben

mérhető

napjainkban a teológia és a közösség kapcsolata?

Említettem, hogy a teológia létrejöttében mílyen nagy szerepe volt a gyülekezetek összességének. Mióta áll az intézet, ez a szeretet azóta sem csappant. Voltak háborúk és ínséges idó'k, de a gyülekezetek saját nehéz helyzetükben sem feledkeztek meg a "prófétafíakről". Máig vannak a gondoskodásnak és figyelmességnek megható példái mind a gyülekezetek, mind egyének részéről. De a kapcsolatnak az áldozatkészség csupán egyik oldala. Azok a gyülekezetek, amelyekből bejöttek a hallgatók vagy a rájuk váró, pásztor nélküli gyülekezetek látható fígyelemmel kísérik a hallgatók sorsát és fejlődését. Ezt a fajta érdeklődést külön meg kellett említenem, de sietek hozzátenni, hogy gyülekezeteinkre általában jellemző az élénk érdeklődés munkánk iránt. Ismerni akarják a leendő lelkipásztorokat. Jól szolgálják ezt a teológusnapok. Ilyenkor a meghívó gyülekezetben a hallgatók végzik a szolgálatokat, beszámolnak tanulmányaikról, képet adnak az intézet életéről. A legációknak is fontos szerep jut a kapcsolattartásban, bár nem ez az elsődleges szerepük, Egyébként a teológusok minden évben más-más gyülekezetbe beosztva gyakorolják gyülekezeti tagságukat. Ez szintén hasznos a közösség és az intézet kapcsolattartásában. Végül nem hallgathatom el a kapcsolatnak egy speciális, hitbeli formáját, mert ennek igen nagy jelentőséget tulajdonítok: gyülekezeteink imádkoznak a teológia munkájáért. Az imádság titka és áldása mellett ez azt is jelenti, hogy a gyülekezetek velünk együtt felelősséget éreznek a jövendő lelkipásztor-nemzedékért. Sűrűn hangoztatjuk. hogy mindenféle iskola az életre nevel. Milyen visszajelzési módjai vannak nálunk annak, hogy ez megvalósult-e?

A kérdés jogos, és ha a visszajelzés lehetőségeire irányul, akkor könnyű válaszolnom. Mi egymást testvérnek szólítjuk, és ez nem egyszerűen a bibliai szóhasználat fenntartása, hanem nyílt, bizodalmas kapcsolat és közösség kifejezője. Ebben eleve adva van a visszajelzés sokféle lehetősége, amelyekkel élnek is gyülekezeteink. Ám ha a kérdés a

68

visszajelzés tartalmára irányul, akkor már nem könnyű felelnem, mert minden általánosításban szükségképpen jelen van némi igazságtalanság. Az itt-ott felmerülő fogyatékot nem hallgathatnám el, hiszen a rossz fokozottan hatékony, és abból a legkevesebbre is fel kell figyelni. Viszont éppen ez a fokozott odafigyelés az igazságtalanság azok iránt, akik állhatatosan és töretlen hűséggel munkálták vagy munkálják a rájuk bízott jót. Közülük nem egy kint a végeken, sok fáradsággal, kevés látható eredménnyel, éppen ezért jeltelenül. A szolgálatát hűséggel végző lelkipásztoron nincs semmi különösebben feltűnő. Minden testvéri visszajelzés jó és hasznos segítség. Köszönettel vesszük őket. Végül éppen e pontnál hadd térjek vissza célkitűzéseinkre! Szeretnénk, ha teológusainkból jó lelkipásztor és jó hazafi válnék. Olyan, aki hitben érett, a szent tudományokban és a mindennapi életben egyaránt jártas és aki minden jó cselekedetre felkészített. Míg megköszönjük Hetényi Attila dékán testvér mélyreható válaszait, elmondhatjuk, hogy gazdagabbak lettünk hasznos tudnivalókban. Közelebb kerültünk a feikeresett intézetekhez, s megerősödhettünk annak a tudatában, hogy imádságainkban újra és újra vissza ken térnünk munkájukra.

Fortin László

-------------* -------------

,

HIREK életéből

A Magyarországi Baptista Egyház zenei 1977. április 23-án, szombat este egyházzenei áhitatot tartott az újpesti gyülekezet. Az énekkar és a rézfúvósokkal kiegészült zenekar együttes szolgálata új színfoltot jelentett a hagyományos cappella és vonószenekari kíséretes mű vek mellett. A kórus barokk, klasszikus, mai magyar műveket és evangélizáciős énekeket adott elő. Élményt jelentett a gyerekek ének- és zeneszolgálata is. Vasárnap, 24-én a rákoscsabai gyülekezet énekkara a délutáni istentisztelet keretében Handel műveiből énekelt zenekari kísérettel. Több szóló- és kórustétel hangzott el a zeneszerző egyik legkiemelkedőbb művéből, a "Messiás" oratóriumból. Mindkét ünnepi alkalom vendége volt dr. A. R. Goldie testvér, a kanadai baptisták főtitkára.

*

Beharka Pál, Hégely Katalin, Lukács Géza és Mészáros Edit testvérek vezetésé-

vel 1977. április 2-től 8-ig Békéscsabán tartott karvezetőképző tanfolyamot a Kőrösvidéki Egyházkerület.

* 20 éves a Központi Énekkar. A kispesti gyülekezetben Pünkösd előestjén tartott bensőséges összejöveteli alkalmon emlékeztek meg az évfordulóról. Az énekkart Bányai Jenő és Horváth László testvér vezényelte, Beharka Pál testvér orgonaszólót adott elő és kísérte az énekkar szolgálatát. Igét hirdetett Győri Kornél lelkipásztor testvér.

*

Megjelent az Evangéliumi Vegyeskarak 1. pótfüzete. Kapható az Országos Központban (1062 Budapest, Aradi utca 48.); ára 15 Ft. Evangélizációs énekekkel, spirituálékkal, magyar művekkel gazdagítja énekanyagunkat ez az értékes kiadvány.

69

Karvezetői

tanfolyam - Beharka Pál zenetanár és tanítványai.

A Szabadegyházak Tanácsa Egyházzenei Tanfolyamán Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző, nyugalmazott zeneakadémiai tanár előadást tart - Újpest, 1977. február 8.

70

Az elmúlt nyáron hétről hétre másmás gyülekezet #énekkara szolgált Tahi üdülőtáborban. Uj énekeket is bemutattak, amit azután közös énektanulás követett.

szerző, nyugalmazott zeneakadémiai tanár: "Gyakorlati tanácsok: kilnezetóknek". Dr. Csomasz Tóth Kálmdn.profeszszor: "A Genfi zsoltárok". TrajtlerGtíbor orgonaművész: ,,Az evangélikus korrilmüvészet", Szak Antal zeneszerző, zenetanár: ,,A gregorián ének". Szigeti Jenó, a SZET-Ielkészképző dékánja: ,,A héber zene". Közreműködött Kovács Sándor, a Dohány utcai templom főkántora és Lisznyai Mária zenetanár.

* A SZET egyházzenei tanfolyarna hallgatói részére a tanfolyam vezetősége elő adássorozatot szervezett. Az előadók és témáik: Bárdos Lajos Kossuth-díjas zene-

* Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség zenei életéből Megalakult az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Központi Énekkara.Bemutatkozó szolgálatuk a Gizella úti új imaház avatása alkalmával a bel- és külföldi ven-

dégek elismerését váltotta ki. Az énekkar vezetői:

Schubert Mária és Bernhardt

Ildikó.

* Részlet Szak Antal: A Gregorián zene címu "A gregorián zene nemcsak a római katolikus egyház hivatalos liturgikus éneke; nemcsak a mai európai zene őstalaja és szülőanyja; nemcsak gazdag forrás későbbi egyházi és nem egyházi zene számára, hanem egy önmagában lezárt, igen magas szintű tiszta művészet gazdag tárháza is. (gy ír róla egy neves zeneesztétánk, Szabolcsi Bence: »Minden dallamszövés forrása és mintaképe, telített bő ség, túlcsorduló gazdagság ez a melodika, kisajtolt nedve elvirult világtájaknak, ezredéves szüret. Birodalma az emberi hang természetes dallamosságában gyökerező, örök törvények szerint tenyésző hullámzó melódia-erdő, az egyszólamú zene legdiadalmasabb kivirágzása. « Történetében négy nagyobb korszakot különböztethetünk meg. Az első a kialakulás kora; a keresztyénüldözések végétől (312) Nagy Szt. Gergely pápaságáig (590-604). Kevés biztosat tudunk ezen első korszak zenéjéről. Az egyházatyák és a hagyomány tanúsága szerint az első századok keresztyénel az istentiszteleteken sokat énekeltek. Valószínű-

előadásából

leg kialakult a liturgikus dallamoknak valamilyen gyűjteménye is, de ebből nem maradt ránk semmi. A második történelmi szakasz a virágkor, Nagy Gergelytől a 13. századig tehető. Bizonyítottnak vehető az a hagyomány, melyenagy pápának tulajdonítja az első összegezését és rendszerezését a meglevő dallamoknak és azok használatának. Ebben az időben éri el a gregorián ének a delelőjét: a római éneklésrnód és dallamok rohamosan terjednek el Itáliában, Angliában, Franciaországban, német földön. Ugyanebben az időben alakul ki és szilárdul meg Milánóban a gregoriánhoz hasonló ún. ambroziánus ének, mely Ambrus püspöktől származtatja a hirnnuszköltészet és a felelgetős éneklés bevezetését a liturgiába. A ll. sz. végéig terjedő idő gregorián termése a legértékesebb, legihletettebb. Ez az időpont egyúttal lezárását is jelenti a kottaírás fejlődési folyamatának: a dallamokat pontosan le lehet már írni vonalrendszerre, a hangközök egyértelmű jelölésével. Arezzói Guido végzett e téren jelentős munkát (t 1050?). 11

.1

Dr. Csomasz Tóth Kálmán professzor előadást tart a Szabadegyházak Tanácsa Egyházzenei Tanfolyamán.

Szigeti Jenő testvér, a Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézetének dékánja elő adást tart az egyházzenei tanfolyamon. 72

A 13. sz. végéig a dallamanyag növek-

nyomtatta ki De Medici bíboros a róla elnevezett gregoriánkiadást az így eltorzított dallamokkal. A múlt század közepe felé megindultak a paleográfiai kutatások: a régi kódexek tudományos kritikai tanulmányozása az ősi dallamok visszaállítását eredményezte. A solesmesi bencések írták be nevüket a gregoriánrestauráció történetébe mind elméleti, mind gyakorlati téren. A vatikáni kiadás már az így helyreállított dallamokat közölte. s azóta világszerte fokozódik az érdeklődés és megbecsülés e nemes zene iránt."

szik és konzerválódik, de az új művek már

nem árasztják a régiekben található egyszerűség és közvetlenség illatát. A nagyobb hangkőzök használata mind gyakrabbá válik, a formák keresettebbek lesznek. A harmadik korszak a hanyatlásé - a 19. sz. közepéig, A polifónia és a modernebb zene elhomályosítja a gregorián ének és éneklés hagyományait, a megváltozott ízlés és a hozzá nem értés nemcsak az előadásmódot rontotta el, hanem a dallamok megcsonkítását, átalakítását is eredményezte. 1614/15-ben

* Részletek Szigeti Jenő: A héber zene címu előadásáb61 Sraboksi Bence, a legnagyobb magyar zeoetárténész egyik - a bibliai zenéről tartott - ekladísPDan mondta: ,,Hiszek abban, hogy a dallamok élete nem évtizedes, hanem évezredes élet." Melyik Bibliát olvasó muzsikus ne tűnő dött volna azon, hogy milyen da1Iamra énekelték Dávid zsoltárait, vagy hogyan b a sntóéDekek JenwáJem romjai . . .? lIit mdImt az ótestamentumi ~ m-ntájPrÓI! A zene az élet részle. A héber lJa&yomány szerint az eISÓ miiwáz Jub4l'Olt. Lámek lill. Jubál De1e is talán azt jelenti, hogy .zeneszerszám". O 'Olt minden citerás (kinnor = citera) és fU1U1ás (upb) ősatyja (1 Móz 4:21). A bibliai kor emberének az éneklésre - éppúgy, mint ma is - sok minden okot adhatott. enekeItek búcsúzáskor (1 Móz 31 :26-27), a győzelem alkalmával (2 Móz 15:1-19). Miriám dobolt, táncolt és énekelt örömében. Debóra énekét is feljegyezte a Szentírás (Bir 5 :2-31). A siralom és a gyász is énekléssel és muzsikával járt. Ezekben az énekekben fÓKént a nÓK tűnnek ki (2 Móz 15: l Sám 18:6-7). Jefte bíró leánya dalolva, táncolva, zeneszóval fogadta a harcból hazatérő édesapját (Bir 11 :34). A nÓK szerepét az éneklésben és

Z."

a muzsikálásban csak a királyi udvarok kialakuló hivatásos énekesei szorítják háttérbe. Korábban a férfiak inkább a himnuszéneklésben és a körtáncban kamatoztatták zenei tudásukat. Helye van a munkában, a gazdagok Iakomáin az énekszónak, de külöoősen a vallásos kultuszban volt döntő helye az éneklésnek. Csak a nagy gyászban csendesedett el az ének. Jer. sir. 5 :14-15 igy írja le Izrael gyászát: ,,Nincsenek már a vének a kapuban. Nem muzsikálnak az ifjak. oda van szívünk öröme, Tánc helyett gyászolunk." Uyen. éneket és zeneszót elepesztő gyász lOIt a babiloni fogság, amikor az izraeliek a hárfákat a fűzfákra függesztették (Zsolt 137:2). A zsidó zene történetének első, általunk is jól regisztrálható fordulója a királyság megszűnésével következett be. A templomi kultusz kialakulása, a királyi udvarok zenei professzionalizálódása sok ősi formát elhalványított. Többek között háttérbe szorult a női éneklés. A korai időszakban az ének, a hangszeres zene és a tánc hármas egységét legtisztábban a nÓK képviselték. A hivatásos zenészek

73

1

"Eleveníts meg Igéddel !" Zsolt 119:25 A KIJELENTÉS NYOMABAN A fejlett technikával rendelkező ember rádiójeleket bocsát ki a világűrbe. Távoli civilizációk felé küldi hivásait, ismeretlen világok feleletére vár. Már ennyiből is látszik, hogy az embert belső kényszer hajtja. Szeretné feltörni saját zárt világának burkát: vágyik mást megszólítani és megszólításokat elfogadni. Az egyik legnagyobb kincsünk: az ember megszólítható és tud reagálni mások megszálitdsdra. Enélkül az értelmes emberi szellem távoli csillag, idegen, zárt világ maradna a másik ember számára. Igy viszont kiléphetünk elzártságunkból. Így nem vagyunk egymás számára idegenek, hanem ismerősök, sőt társak és barátok lehetünk. Közölni tudjuk magunkat egymással, és elfogadhatjuk mások közeledését. Ennek a kincsnek a legfőbb értékét az adja meg, hogy nemcsak egymás hivásait fogadhatjuk el, hanem Isten hivásait is. Az ember Isten képmására teremtetett, és ez többek között azt is jelenti, hogy az ember Isten számára is megszólítható. S ez nem csupán üdvösségünkre nézve fontos. Volt már, hogy puszta megmaradását is annak köszönhette a világ, hogy az ember meghallhatta Isten közléseit (l Móz 6:13-14). Ellenkező példaiskerül,amikor egy-egyközösség rajtavesztett, mert nem volt elégIsten számára megszólítható embere (I Móz 18:32). Azt az állapoto t, amikor az ember kész az Istentol eredő megszólítás elfogadására, hitnek nevezzük. Ilyen készségünket gyakran az jelzi, hogy feltárjuk előtte kérdéseinket. Kérdezünk, mert várjuk, hogy közölje magát velünk. A gyermek is akkor tanul legtöbbet, amikor kérdezni kezd. Kifogyhatatlanul záporoznak belőle a kérdések: Mi ez? Mi az? Ezekkel az első kérdésekkel még csak megragadni igyekszik a környező világot, de a későbbiekkel már a mélyükre akar hatolni: Miért? Hogyan? Nemcsak a gyermekre, a felnőtt emberre is jellemző, hogy kérdez. Éppen azért ember, mert kérdezni tud. Mert a titkok kutatásra ingerlik. Töprengéseink egy része a közvetlen tárgyi világra irányul: nem értem "a sasnak útját az égen, a kigyó útját a kősziklán, a hajó útját a mély tengeren" (péld 30:18-19). Az ilyen kérdések megfejtését a Teremtő a kutató emberi elme hatalmába adta. Amikor azt mondta: ,,hódítsátok meg a földet!", - az parancs is volt, meg a végrehajtásra képesítő áldás is egyszerre. És az ember ennek az áldásnak az erejével gyönyörű utat tett meg. Már a Biblia 75

első

lapjain olvasunk olyan jelentős pillanatokról, mint példáu1 amikor az ember kimerészkedik a természet adta rejtekhelyekből, és megindul a lakáskultúra kifejlesztésének útján. Vagy arról, hogy megszelídíti az állatokat és tenyésztésükkel próbálkozik. Majd azt, hogy zenélni kezd, és ezzel megindulnak a művészetek. Olvasunk a kézműipar és a technika kezdetéről is (1 Móz 4:20-22). A Biblia nem sokáig vesztegelhet ezeknél a kérdéseknél, hiszen természetéből adódóan más mondanivaló felé siet. Ha mégis jut egy-egymondata arra, hogy méltassa az emberi ismeretnek ezeket az istenáldotta eredményeit, amelyek megszélesítették életterünket, kitágították látókörünket, megnövelték életlehetőségeinket,akkor ezzel örök időkre példát ad arra, hogy az üdvösség útján igyekvő embemek is áldásul kell tekintenie a kultúra kincseit. Am az ember kérdéseinek csak egy része irányul a tárgyi világra. Másik része az élet céljáraés értelmére kérdez, vagy erkölcsi összefüggései után kutat, Ilyeneket kérdez: ,,Mi a neve (azaz lényege) Istennek?" (2 Móz 3:13), ,,Ki mehet fel az Úr hegyére?" (Zsolt 24:3), ,,Mi maga az ember?" (Zsolt 8:5), ,,Mit kell tennem, hogy üdvözüljek?" (Lk 18:19), ,,Ki szabadít meg engem?" (Róm 7:24). Csupa olyan kérdés, amelyre tévedhetetlen feleletet az ember nem adhat, mert kívül esnek az emberi észlelés és ismeret határain. Viszont mégsem mondhatunk le ezeknek a titkoknak a kutatásáról, mert akkor az emberi élet egy jelentős részéről mondanánk le. A kérdések beszűküleseaz ismeretek beszűküléséhez vezet. Az ismeretek beszűkülése pedig az élettér beszűküléséhez, Ha érdeklődési körünket leszűkítenénk az emberi megísmerés határáig, azzal tulajdonképpen a saját véges korlátaink mögé vonulnánk viszsza. A kijelentés elfogadásával viszont a végtelen felé tágulnak ismereteink és vele lehetőségeink. Hiszen az ember Isten számára megszólitható, ő pedig készséggel segítségére siet a mi erőtelenségünknek.Magasabbra kíván eljuttatni bennünket, mint ahová önerőnkből eljutni képesek volnánk. Az ő titkokat leleplező kegyelmi megnyilatkozását nevezzük kijelentésnek (latinosan: revelációnak) . A kijelentés során Isten tekintettel volt az ember korlátozott befogadoképességére, ahogyan a jó pedagógus is növendékének felfogóképességéhez szabja a közlésre szánt ismeretanyagot. Így a teljes igazságnak csak egy-egy mozzanatát közölhette Isten egy-egy kor emberével. De az ismeret folyamatosan bővíthető volt azáltal, hogy az egymást követő nemzedékek átvették egymástól a korábbiak hitörökségét, és ehhez tették hozzá a nekik juttatott újabb kijelentésanyagot, A teljes kijelentés tehát egy sok százados folyamat során, a kinyilatkoztatott részigazságok sorozatából jött létre, és Jézus Krisztusban teljesedett ki. Ezt a sok százados folyamatot nevezzük kijelentéstörténetnek. A kinyilatkoztatás történetiségéből válik érthetővé, hogy a hit valamely korábbi szakaszában hogyan férhetett meg egy-egy,ma már színte botránkoz-

76

1

tatónak ható mozzanat, mint például a vérbosszú intézménye. Isten türelmes nevelőnek bizonyult. Lépésről lépésre vitte előre az embert. Annyit közölt a kijelentésre szánt anyagból, amennyit az adott kor embere képes volt befogadni. A többiekre nézve a jobb reménység jegyében "tűrte erkölcsüket" (ApCs 13:18). Az istenismeret is ugyanilyen lassú fokozatossággal bontakozott csak ki. Izráel eleinte csak annyit tudott megérteni, hogy nem szabad más Istent imádnia, de nem is szükséges, hiszen életének minden területén uralkodik az Úr. Egy későbbi korban már azt is világosan felismeri, hogy az Úron kívül nincs is más Isten. Egy újabb nemzedék hite azt is megérti, hogy a többi népek sorsát is az egyetlen Úr irányítja. Spt végül azt is, hogy Isten az idegen népek iránt is irgalmas és szerető szívű.

A megismert kijelentés egy ideig szóbeli hagyományozás útján, hitből hitbe származott át. Sok mással együtt Nóé, Ábrahám és Jákób sem írta le a maga történetét. Kortársaik sem írtak róluk. Az utódok azonban megőriz ték emlékezetükben a korábbi nemzedékek életéről azt, amiben leginkább látható volt Isten keze. A hit emberei ugyanis nagyon korán felismerték, hogy Isten a történelem által is közöl önmagáról kijelentést. Eleinte a próféták sem írták le azt a kijelentést, amit hoztak. Illés és Elizeus szolgálatáról például csak annyit tudunk, amennyit a Királyok könyvének történelemírói feljegyeztek róluk. Csak a későbbi próféták jegyezték fel, vagy diktálták le prédikációikat. A legrégebbi úgynevezett írópróféta Ámósz, Hóseás és Ésaiás. A kijelentés írásba foglalása is hosszú történeti folyamat. Attól kezdve, hogy Mózes kőtáblára véste a Tíz Igét, a Jézus Krisztusról szóló apostoli bizonyságtételek feljegyzéséig több mint ezer esztendő telt el. A kijelentésnek az így létrejött írásbelifoglalatát Szentírásnak nevezzük. Közkeletű neve: Biblia. Ez a görög eredetű név magyarul azt jelenti, hogy kisebb terjedelmű könyvek.

Az irásba foglalásnál igen sokféle irodalmi műfai állt a kijelentés szolgálatába. Találunk idilli történetet és mord jogszabályt, verset, prózát, éneket és imádságot. Sőt elmélkedés, példázat, találós kérdés és tanmese is részt vehetett a kijelentés hordozásában. Ez adja a Biblia emberi arcát. Sokszínűsé get kölcsönöz, de félreérthetőséget is okoz egyszersmind (2 Pt 3:16). A felséges isteni tartalom magán viseli az emberi gondolattovábbítás sokféle gyengéjét. Isten segítőkész szeretete azonban vállalta ennek agyengeségnek sokféle kockázatát, csakhogy akaratát eljuttathassa a kérdező emberhez. A hit mindent megtalálhat benne, ami a helyes élethez és az üdvösséghez szükséges (Mik 6:8; 2 Pt 1:3). A kijelentett Ige természetesen próbaköve is lett az ember engedelmességének. Izráel például évszázadokig vergődött, mégsemtudott azonosulni Isten-

17

nek az idegen népek iránti szeretetével. Ezzel megpecsételte sorsát. A keresztyénség is sokat vívódott ezzel a kérdéssel (ApCs 11:1-18; 15:1-31), s nagy nyeresége lett, hogy magáévá tudta tenni. Az Ige, mint mindig, ma is döntésre hív!

Hetényi Attila a Baptista TeológiaiSzeminárium dékánja

A TELJ ES íRAs ,,A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy az Isten embere teljes mértékben alkalmas és minden jó cselekedetre felkészített legyen" (2 Tim 3:16-17).

I

A Biblia tartalma minden korban időszerű. Tanításai, tanácsai, útmutatásai vagy feddései hasznosak az Istent kereső ember számára. E könyvben

más vallások szent könyveítől eltérően nem az ember szol Isten felől, hanem Isten szól hozzánk, emberekhez. Ebben van a titka. A Bibliában Isten úgy szöl, hogy azt minden ember megértheti. Jézus Krisztus egyrészt azért is lett emberré, hogy Isten akaratát megértesse velünk.

A Biblia emberi nyelven íródott, lapjain több esetben emberi formában jelenik meg előttünk az örökkévaló Isten. Bár mindaz, ami emberi, csak tökéletlen lehet. Gyakran ugyanaz a szó különbözőképpen értelmezhető, nincsen minden egyes fogalomnak külön kifejező szava. A Bibliát ihletett emberek írták, ám nem az Isten gondolkozása és kifejezése módján, hanem az emberi kifejezés módján. Nem képviselhették Istent úgy, mint írót. Sokszor halljuk azt, hogy némely kifejezés méltatlan Istenhez. Isten amikor kinyilatkoztatja magát, belép a mi tér és idői világunkba. A Biblia írói Istennek írnokai voltak és nem tollai, s nem az Írás szavai ihletettek, hanem a szerzői. Az f!!.letettség nem

az emberi szavakra vagy kifejezésekre hat, hanem magára az embe"e. aki a Szentlélek hatásaaWtt jstenjpmdaWtokfal telik meg,: ,,Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó, hanem a Szentlélektől indíttatva szölottak az Istennek szent emberei" (2 Pt 1:21). Ezért hát isteni gondolatok áradnak a teljes Irasböl. Isten szava és megmentő akarata egyesül az emberi értelemmel és akarattal. így válik tulajdonképpen az ember szava Isten igéjévé. Az az Isten, aki az Igén át megnyilatkozott, ma is munkálkodik a Szentlélek által, hogy az ember számára az Írást közkinccsé tegye, azt megértesse. Aki őszintén és hűen törekszik az igazság megismerésére, annak a Lélek segít

78

e nemes törekvésben. Isten Lelke nélkül nem lehet Isten dolgait, ügyét, munkáját megérteni. Luther Márton mondotta: "Senki ember fia egy jótát nem lát meg a Bibliában Lélek nélkül, még ha kívülről mondaná is a szövegeket." Isten igéjének a megértése tehát nem emberi belátástól vagy'jóakarattól függ. Isten Lelke nélkül egyszerűen lehetetlen . "zenetét, gondolatait, az Isten cselekedeteit, 'sztustmintMegváltótelfogad~enki sem mondhatja Úrnak Jézust, hanem csak a Szentlélek által" (1 Kor 12:3). Ezért ha meg akarjuk érteni az Igét, belülről kell elcsende .. hogy Isten Lelke megvilágosítson, szemünk és ülünk megnyíljon a valóságára és a tetteire. "Benne" kell élnünk, hogy felismerjük azt, amit "szem nem látott, fül nem hallott ..." (1 Kor 2:9). A gyakorlat azt igazolja, hogy nem nehéz a Szentlélekről szólni, írni, de nem könnyű engedni neki és átadni magunkat naponként. Ö -- az istenség harmadik személye, aki Isten mélységeibe vezet, felfedi énünk titkait, büntet, vigasztal és új emberré formálJézusKrisztusban (1 Kor 2:10; Zsolt 139:23). Igaz, hogy sok próféciát tartal11U1z az Írás, és sok kérdésre ad feleletet, de mégsem arra adatott, hogy kíváncsiságunkat kielégítse, hanem hogy életünk célját megvilágosítsa (Jn S:39). Tűz és felhőoszlopként vezet a földi vándorutunkon, miként egykoron Izráel népét vezette Isten a pusztában Kánaán felé. A Bibliának csodálatos átalakító ereje van (ApCs 17 :11). Ha foglalkozunk vele és törekedürik megismerni ezt az erőt, szinte észrevétlenül formálja gondolatainkat és érzéseinket. E könyvön keresztül találkozik az ember Istennel, megismeri tulajdonságait, feltárul előtte Isten nagy szeretete, golgotai áldozatának nagysága és a megváltás titka. E könyv "él és megmarad örökk/' . Mi emberek olyanok vagyunk, mint a mező füve, mely ma van és holnap elszárad. Ha Isten igéjét nemcsak úgy olvassuk, mint egy érdekes könyvet, hanem mint Isten örökké időszerű üzenetét, és szívünkbe rejtjük, akkor Péter apostollal együtt elmondhatjuk: ,,kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van tenálad " (Jn 6:68).

Zarka Dénes a H. N. Adventista Egyház titkára

------------*------------

79

HOCjYAN ÉRKEZETT HOZZÁNK AZ ICjEl Kik voltak a Biblia első írói? Pontosan nem tudjuk! A kezdet homályba vész, itt csak találgatásokra vagyunk utalva. Az Ószövetség egyes régebbi szakaszai hosszabb ideig a szájhagyomány útján öröklődtek. Bár az írás tudománya nem volt ismeretlen az ószövetségi nép körében (Bir 8:14). Mózes könyvében találunk utalást arra, hogy az eseményeket feljegyezték (2 Móz 17:14). Vannak próféták is, akikről tudjuk, hogy leírták, vagy írásba diktálták prófétai üzenetüket (És 30:8; Jer 36:2). A babilóniai fogság előtti korban a föníciai írást használták. E klasszikus kor nyelve általánosságban az óhéber. Dávidtól Ésaiásig ez az élő nyelv. A Biblián kívüli írott emlékekből ismerhetjük meg ezt az írást: Mésa moábita király felirata, a Gézeri parasztnaptár, a Siloa-felirat és a lákisi levelek őrizték meg. A babilóniai fogság után a héber nyelvet kiszorítja az arám (káldeai). Ez új írás bevezetőjének Ezsdrást tartja a hagyomány. Ez az ún. kvadráns írás. Az a tény, hogy a héber nyelv megszűnt mint élő nyelv, s elterjedt az arám, ez szükségessé tette a héber mássalhangzók mellett a magánhangzók jelölését is. Ugyanis eddig a héber nyelv csupán mássalhangzókat használt a szavak és gondolatok rögzítésére. Ekkor alakult ki az a mód is, ahogyan a szentiratokat másolták és őrizték. Ezeket a feladatokat a masszoréták látták el. Gondos munkájukra jellemző, hogy megszámolták egy-egy szakasz, egy-egy könyv és az egész Ószövetség betűit. Bizonyos szavakról megállapították, hogy hányszor fordulnak elő a Tórában. Pontos másolástechnikai jelzéseket használtak. Jellemző, hogy érintetlenül megőrizték a párhuzamos szövegrészletek hagyományos eltéréseit is. Másutt ilyen pontos és szakszerű szöveghagyományozást aligha találunk! A szétszórtságban (diaszpórában) élő zsidóság igénye szűlte az Oszövetség görög fordítását. Ez i. e. a III. században keletkezett Alexandriában. A neve Septuaginta, a jele pedig: LXX vagy G. A név ahhoz a hagyományhoz kapcsolódik, hogy hetven zsidó rabbi külön-külön fordította az Ószövetséget héberről görögre, és fordításuk csodálatos módon egyezett. A Septuaginta jelentősége abban van, hogy nyelvi és fogalmi előzményt adott az Újszövetség megszületéséhez. Az Újszövetség nyelve a görög, annak is az ún. koiné változata, ami azt jelenti, hogy a hellenista hódítások nyomán a Földközí-tenger medencéjében élő népek mindegyike egy kicsit a maga dialektusában használta a görög nyelvet. Palesztinában nyilván a sémita beütésű görög köznyelv volt használatos. Ennek a kialakulásához járult hozzá az Ószövetség előbb említett görög fordítása is. Ezen a nyelven íródtak az evangéliumok és az apostoli levelek.

80

A János 3:16 GÖRÖG OL:

OiíTOIr "IAp ~Y4""'1tTf" CS 9fa, Ta" It6tTPO", tHT, TO" T/a" Ta" Jl""OYf";; l&oKf", í"cz "tir d "CtTTfÚOl" flr cWTcl" P~ d.".óA'Itczc dAA' 'XlI (.~" czl."co".

Hi!BEROL:

-'11 C?;v;:t-nt$ C'i)'~:' :l::t~ M~' M~:'~-'l~

'~N'-K~ ~~ t\1~~ "'r:t~-n~ ')i1-1'\t$ t~ ,~~ : c~iV .~" M:":~ .~

'3 t'~~1J,~

Az ószövetségi kánon kialakulása egy hosszabb folyamat volt. Az viszont bizonyos, hogy az ószövetségi gyülekezet már az i. e. I. században kialakította azt a mai formájában, csupán egyes könyvek maradtak még vitatottak: az Énekek éneke, a Prédikátor és az Eszter könyve. A jeruzsálemi templomnak i. sz. 70-ben történt lerombolása után azonban a zsidóság számára létfontosságúvá vált a kánon lezárása. Ez meg is történt az i. sz. 100 táján tartott jamniai zsinaton, amikor a vitatott könyveket is felvették a kánonba. Az újszövetségi kánon kialakulásának ideje az i. sz. III-IV. század. Siettette ezt az ún. eretnekmozgalmak erőteljes hatása. Markion római presbiter az összes zsidó elemtől meg akarta "tisztítani" a Bibliát. De hozzájárult a kánon lezárásához a legendás színezetű történetek, az apokrifus iratok elburjánzása is. Az első újszövetségi iratok a papirusztöredékek, a majuszkuláris (nagybetűs) és a későbbi minuszkuláris (kisbetűs) kéziratok. Nagyon hamar kialakultak a teljes Újszövetséget és a teljes Biblidt tartalmazó kódexek is. A IV. századból való Sinai Kódex, Vatikáni Kódex, s az V. századból való Alexandriai Kódex már a teljes Szentírást tartalmazza. A Biblidt, főképp az Újszövetséget ebben az időben a Közel-Kelet sok más nyelvére is leforditották. Ekkor készülnek a szír, kopt, etióp, örmény és az ólatin fordítások. Mivellatin nyelvű fordítással is sokan megpróbálkoznak, ezért egy ideig sokféle latin szöveg volt közkézen. Ezen igyekezett segíteni a korai egyház, amikor a IV. század végén Hieronymust bízta meg egy jó latin szöveg elkészítésével. Igy készül el a római egyház évszázadokon át használt Bibliája, a Vulgata. 81

A reformáció az Ige gyümölcse, ugyanakkor az Ige reneszánsza is. Hiszen a figyelem újra a Biblia felé fordul, méghozzá addig alig észlelt mértékben. 1522 tavaszánLuther tíz hét alatt lefordította az Újszövetséget német nyelvre. Teljesítménye páratlan! Ennyi idő alatt egyszeruen csak a szöveget is elég lemásolni valakinek. Luther naponta kb. tíz oldalt fordított le. Szótárai, kommentárai nem voltak. Segítői sem. Wartburg várában csak egészen szegényes segédeszközök álltak rendelkezésére. Mindössze egy görög eredeti szövege, egy latin Vulgatája volt, s talán beszerzett egy-két német nyelvű részfordítást. Az eredmény mégis lenyűgöző! Fordításának nyelve élőbeszéd. Mielőtt mondatait formába önti, ellenőrzi, nem a szemével csupán, hanem a füIével: hangosan elmondja. Mi magyarok is lassan így kerülünk a Biblia közelébe. Noha a középkorban idehaza is volt Biblia, de a Vulgata olvasásának előfeltétele a latin nyelv ismerete volt. A magyar nyelvű teljes Bibliának is megvan a maga előzménye és története. Erről azonban máshol olvashatunk. Isten gondos szeretete őrzi az Igét ősidők óta, hogy egyik nemzedék továbbadhassa a másiknak az ő szavát, a mindennap új mennyei üzenetét!

Hegyi András

"íRD MECi, AMIKET LATTAL..:' Bízhatunk-e a Szentírás szövegében? Jézus nem adott parancsot, hogy tanitványai könyvet írjanak életéről és munkásságáról, mégis a keresztyénség az írott Ige vallása. Minden szabadegyházi közösség Edouard Thouvenot-val (1855-1914), a neves francia protestáns teológussal együtt vallja, hogy "a Biblia egységes egész, egy élő organizmus, az üdvösség története . Bizonyára nagyon sok Bibliát kutató ember gondolkozott már azon, hogyan lett az elmondott bizonyságtétel, a prófétai szo, a Jézusról tanúskodó elbeszélés és az apostoli tanács írott igévé?Hogyan maradt ránk a Biblia, mint írásbafoglalt bizonyságtétel? Száz esztendővel ezelőtt vitatott kérdés volt, hogy tudtak-e írni az izráeli honfoglalás korában, vagy akkor, amikor a bírák uralkodtak. 1976 nyarán az izráeli Izbet Szarte helyiségben ásatások folytak, ahol többek között találtak egy cseréptáblát ötsomyi írással, összesen nyolcvan betűt. Az elhalvá- . nyodott írásjeleket gondos restaurálással '--- ammóniákfürdővel - tették láthatóvá. Az írásjelek megfejtését a magyar származású neves archeológus, J. Naveh professzor végezte el, aki megállapította, hogy a tábla egy írásgyakorlat, talán egy régen volt diák házi feladata, vagy írásminta egy az i. e. 82

XII. században élt írni-olvasni tanulónak. Ez a tábla a héber írás ez idő szerinti legrégibb emléke, mely azt bizonyítja, hogy a bírák korában egy kis izráeli földművesfaluban írni tanultak az emberek. S ez a kis táblácska egy régi bibliai történetet juttat eszünkbe. Gedeon a Jordánon túl üldözi a midiáni hadsereget. Amikor a Jordán gázlójához érkezik 300 fáradt harcosával, Szukkót lakóitól kenyeret kérnek, de a város vezetői és vénei gőgösen elutasítják a kérést. Ugyanígy tesznek Pénuéllakói is. Gedeon bosszút ígér a győztes harc után, amit azért is teljesítenie kell, hiszen becsülete forgott itt kockán. Bírák 8:13 szerint visszafelé Szukkótban egy fiúval találkozott, aki felirta számára a város vezetőinek nevét, hatvankét nevet. Scheiber Sándor profeszszor, aki erre az érdekes összefüggésre felhívta a figyelmet, arra utal, hogy a bírák korában tehát egy találomra elfogott héber gyermek is tudott írni. (Vö. Új Tükör 1977. áprilisi számával, ill. Baptista Lelkésztájékoztató 1977. májusi számának 67. oldalán található írással. - A Szerk.) De hogyan lett irott Igévé a Szentírás? A prófétai beszédek kezdetben csak nagy erővel, megrázó módon elmondott isteni üzenetek voltak. Ámós volt az első, aki Uzziás júdeai király idejében és II. Jeroboám izráeli király napjaiban - i. e. 760-750 között - először írta le prófétálásait.Jeremiás már mint írástudó ember kora értelmiségének egyik jeles, a királyok által rettegett képviselője volt. Mesterségének jegye, a papiruszlap és a fekete koromból készített tinta ott függött az övén. Ezt a koromtintát minden alkalommal vízzel kellett felhígítani (Jer 36:18), de szükség esetén le is lehetett mosni a papírról (4 Móz 5:23). A hivatásos írök ebben az időben egy övön csüngő tarisznyában hordozták mesterségük eszközeit (Ez 9:2). A Biblia kéziratainál tapasztalhatjuk, hogy ősi idők óta nagy hangsúlyt helyeztek a szepirásra ésa szöveghüségre, amit nagy gondossággal ellenőriztek. Féltő gonddal vigyáztak a tartós pergamenre írt tekercsekre. Harminc esztendővel ezelőtt ilyen elrejtett kézirat-kincset találtak Kirbet Qumránban, a Holt-tenger partján. Az itt talált tekercsek a legrégebbi ránk maradt bibliai kéziratok, melyek között i. e. a II. századból származó töredékeket is találtak. Az ókori irodalomnak egyetlen könyve sem rendelkezik olyan régiés nagyszámú szövegtanúval, mint az Újszövetség. A görög-római klasszikusok legrégebbi kéziratai 6-700 esztendővel későbbiek, mint a művek. Sok példát tudnánk erről említeni, de elég talán Platón írásaira gondolni, aki i. e. 347-ben halt meg, ugyanakkor a legrégebbi Platón-kézirat 895-ből. maradt ránk. A kéziratok mennyisége is óriási. Kurt Aland 1963-ban egy nagy műben vette számba a Biblia kéziratait. Ebben 76 papirusztekercset, 250 korai nagybetűs kódexet, 2646 későbbi kisbetűs kódexet, 1997 liturgikus használatra készített idézetgyűjteményt sorol fel. Ezek mind görög nyelvűek. A különböző nyelvű fordítások kéziratai szinte számbavehetetlenek. Aland jegyzéke szerint 1963-ban 4969 görög nyelvű kézírata volt ismert az Újszövetségnek. Ez a

83

, szám már azóta is szaporodott. Bár az Újszövetségnek egyetlen eredeti kéziratát sem ismerjük, mégis a legpontosabb szövegkritikai munkdval feltárt könyvként maradt ránk a Szentirás, a Könyvek Könyve. Bízhatunk-e az Újszövetség szövegében? A görög Újszövetség nem egészen 150 OOO szóból lill. Ha a közel 5000 kézirat szövegét összevetjük, akkor több mint 200 OOO változatot találunk. Mégis ez a tény az egyik legdöntőbb bizonyítéka az újszövetségi szöveg kritikai épségének. A szövegváltozatok ugyanis nem érintik az egész szöveget , hanem ugyanannak a helynek van rendszerint számos változata. Két kiváló angol szövegkritikus, Wescott és Hort számításai szerint az újszövetségi görög szavak 7/8-a mindenütt közös és minden kétely fölött áll. Az eltérések vizsgálata arról győzi meg a kutatókat, hogy az eltérések nagy százaléka a másolók nyilvánvaló tévedéséből származik, akik nem nagy intelligenciával rendelkező emberek voltak, és sokszor összetévesztették á hasonló hangzású szavakat, vagy a szokatlanabb formákat többször elértették. Így a variánsok legnagyobb része olyan grammatikai, helyesírási vagy szórendi eltérésből áll, mely egyáltalán nem érinti a szöveg értelmét. Ha ezeket a fordításban szinte feltüntethetetlen variánsokat leszámítjuk, akkor csak mintegy 200 olyan szövegeltérés marad a különböző kéziratok egybevetése után, amely a szöveg értelmét is érinti. Fontosabb, a szöveg tartalmát is érintő variáns csak 15 van, melynél nem lehet biztosan eldönteni, hogy mi lehetett a szöveg eredeti olvasata, de ezek közül egy sem érint valamilyen fontos bibliai igazságot. Ezért a hivő emberek és a racionalista tudósok lényegében egyetértenek a Biblia szövegét illetően. A variánsok a szöveg egy ezrelékét sem teszik ki. Összehasonlításul gondoljunk arra, hogy Az ember tragédiájának új, nemrég megjelent szövegkritikai kiadásában is lényegesen több helyen kellett az eredeti szöveget helyreállítani. Ezért joggal állapítja meg Vaccari, a neves római katolikus tudós: ,,Az Újszövetség szövege nemcsak lényegileg, hanem még mellékes dolgokban is sértetlen állapotban maradt ránk, és az eredeti jórészt biztosan megállapítható." Bízhatunk tehát a Biblia szövegében! Befejezésül Paul Voilaton (18411920) svájci protestáns teológusnak csaknem száz évvel ezelőtti szavait idézem: "Valóban tény, hogy tizennyolc évszázad múltán, annyi kutatás, vita és gyakran szenvedélyes támadás után az egyház, Isten egész földön szétszórt gyermekeinek hatalmas szava hirdeti, hogy az Ö- és Újszövetség szent iratai a keresztyénség kincsét jelentik, megtalálható bennük mindaz, ami szűkséges ahhoz, hogy megismerjük és elfogadjuk Krisztust, és rajta keresztül mienk legyen Isten, az igazság, az üdvösség és az örök élet. Ez a legnagyobb bizonyíték a Szentírás könyveinek hitelességére nézve" (La Bible, son autorité, son contenu et sa valeur, Lausanne, 1882. 101. oldal).

Szigeti

Jenő

a Szabadegyházak Tanácsa dékánja

Lelkészképző Intézetének

84

"HíRDESSÉTEK AZ EVANCjÉLlVMOT" Minden keresztyén egyház - ha különbözö hangsúllyal is - fontosnak tartja az evangélium hirdetését. Az evangéliumi egyházak s köztük a szabadegyházak nagyon lényegesnek, istentiszteletük középpontjának tekintik az igehirdetést, és emellett az evangélium mindenféle formában történő közlését és képviseletét is programjuknak tekintik. Ezt az álláspontot elvi és gyakorlati szempontok erősítik.

A legfőbb elvi szempont az Úr Jézus Krisztus szava iránti engedelmesség. A misszióparancsot az utolsó találkozás alkalmával adta Megváltónk tanítványainak: "Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek" (Mk 16:15). Az evangélium hirdetése tehát nem az apostolok vagy az egyházatyák kigondolt módszere a keresztyénség terjesztésére nézve. Az egyház feje, Jézus Krisztus parancsban adta minden benne hivőnek e feladat vállalását és teljesítését. Ez azt jelenti, hogy akkor vallhatjuk csak magunkat Jézus tanítványainak, ha ezt a parancsot magunkra nézve is elfogadjuk, Közelebbről nézve a misszióparancs lényege, hogy az evangéliumot, az üdvösségről szóló jó hírt kell hirdetni. Fontos tehát a tartalma és fontos a for-

mája is. Pál apostol a maga életében is átélte azt a kísértést, hogy másról beszéljen, hogy okos és szép dolgokat prédikáljon. Aztán egyszer világosan kifejtette álláspontját: ,,nem mentem, hogy nagy ékesszólással vagy bölcsességgel hirdessem néktek az Isten bizonyságtételét. Mert nem végeztem, ho~ egyébről tudjak ti köztetek, mint áJézus Krisztusról, mint megfeszítettről' (1 Kor 2:1-2). Ez tehát az evangélium magva és tartalma. Ezt kell hirdetni, más szóval: proklamálni, szólni, élni, megjeleníteni, hallható és elfogadható üzenetté tenni. Pál apostol ezt a misszióparancsot annyira komolyan vette, hogy az életét tette fel a feladat teljesítésére. Így nyilatkozott: ,,Jaj nékem, ha nem hirdetem az evangélíumot" (1 Kor 9:16b). Más szóval itt azt mondja, ,,mert szükség kényszerít engem", tehát nem dicsekvésból vagy kedvtelésből, hanem krisztusi parancs alapján és belső kényszerből fakad az evangélium hirdetésének minden módja. Az evangélium hirdetésének fontosságát jelzi Urunk magas igénye, amely a következőkben látható: ,,Elmenvén e széles világra" - így szól a parancs. Nem egy szűk kis kör kiváltsága ez, hanem a széles világ egész területére vonatkozik. Ez nagy felelős-

85

séget és fáradságos munkát jelent azoknak, akik komolyan veszik Uruk parancsát. Modern korunk napjaiban még mindig adós a keresztyénség e misszióparancs megvalósításában. Ezt a felelősséget még inkább aláhúzza az a kiterjesztés, hogy ,,minden teremtménynek" szóljon a jó hír. És itt nemcsak:a tőlünk távol eső, ismeretlen, talán még primitív népekre kell gondolnunk, hanem a közelünkben élő emberekre is, akik még nem hallottak az üdvösség üzenet éről. A Máté evangéliuma szerinti szöveg azt a kötelezést is hozzáteszi: "tegyetek tanítványokká minden népeket" (28:19). Az evangélium hirdetése tehát több, mint elmondani azt, amit tudok. Olyan erőkiáradást, olyan hatásfokot is jelent, amely képes más embereket is tanítvánnyá, Jézus követőjévé tenni. Ennek érdekében tehát nemcsak: az evangélizáció és az ébresztés az evangélium hirdetése - mint egyesek ezt tévesen gondolják és gyakorolják -, hanem odatartozik ez is: "tanítván őket", amely folyamatos, rendszeres és módszeres oktatást, ismeretközlést Jelent, annak érdekében, ,,hogy megtartsák mindazt, amit Jézus parancsolt' (Mt 28:20). Az evangélium hirdetése bizonyságtétel, tanúskodás is Jézus és az evangélium mellett. Az Apostolok Cselekedeteiben található változatban a távozó Jézus azt is mondotta övéinek: .Iesztek nékem tanúim . . . a földnek mind végső határáig" (l :8). Olyan szemtanúkra van szükség, akik szivesen és örömmel szólnak arról, "amit hallottunk, amit szemeinkkkelláttunk, amit szemléltünk és kezeinkkel illettünk az életnek igéjéről" (1 Jn 1:1). Emlékezzünk ismét Pál apostolra, aki ezt a hivatást, az evangélium prédikálását olyan komolyan vette, hogy ezt mondotta: ,,De semmivel sem gondolok, még az életem sem drága nékem, csakhogy elvégezzem az én futásomat örömmel és azt a szolgálatot, amelyet vettem az Úr Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról" (ApCs 20:24). Bárcsak mi is ilyen komolyan vennénk azokat a szolgálatainkat, amelyekkel részt vehetünk valami módon az evangélium hirdetésében és képviseletében! Néhány gyakorlati szempontot is hadd említsek meg az evangélium hirdetésének szolgálatával kapcsolatban. Pál apostol - noha igen bölcs és tudós ember volt - tudta, hogy nem a maga erejéből, hanem "az Isten Lelkének ereje által" vállalkozhatott arra, hogy "betöltse Krisztus evangéliumát" (Róm 15:19). Mi is csak ilyen lelkülettel és feltétellel vállalkozhatunk erre a szent munkára. Tapasztalatból tudjuk, hogy milyen gazdag áldása van az evangéliumnak. Ha ezt képviseljük, mi is elmondhatjuk, hogy ,,mikor hozzátok megyek, a Krisztus evangéliuma áldásának teljességével megyek" (Róm 15:29). Az evangélium hirdetésének és képviseletének minden formája azt a célt szolgalja, hogy "az evangélium igazsága megmaradjon számotokra" (Gal 2:5). Ezért mindnyájunknak szól az üzenet, hogy "a Krisztus evangéliumához méltóan viseljétek magatokat" (Fill :27).

86

t

Csak így remélhetjük, hogy olyan eredménnyel jár szolgálatunk, az evangélium hirdetése, hogy ,,miután hallottátok az igazság beszédét, üdvösségetek evangéliumát, hittetek is benne" (Ef 1:13). Oriásifeladat, amelyre az Úr Jézustól a misszióparancs alapján mi is elhivatást nyertünk. Nem is tudnánk azt másként vállalni, csak úgy, ha tudatosan él bennünk a misszióparancs mellé adott ígéret: "Imé én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig" (Mt 28:20). Ez a mi állandó reménységünk és erőforrásunk az evangélium hirdetésének szent feladatában.

Dr. Nagy József

MACjYAR B I B LIAFORDíTAsOK A mai nemzedék bibliás keresztyénei számára egészen természetes, hogy a Biblia magyar nyelvű fordítása van a kezünkben. Ha nem hallanánk róla, s nem lenne módunk annyiféle kiadású és fordítású Bibliát olvasni, eszünkbe sem jutna, hogy pl. az eredeti leveleket Pál apostol nem magyar nyelven írta. Pedig ahhoz, hogy ma a magyar nyelvet ismerő olvasó kezében anyanyelvén szólaljon meg Isten igéje, hosszú, fáradságos fordítói munkdra volt szűkség; Korábbi fejezetekből ismertté vált előttünk, hogy az Ószövetség eredeti nyelve a héber volt (néhány fejezete káldeai nyelven örökíttetett meg), az Újszövetség nyelve pedig görög. Mivel minden nyelv fejlődik, ma már a bibliai nyelvet sehol sem beszélik. A tudósok azonban - nagy fáradsággal - megtanulták ezt a holt nyelvet, és napjainkig is igyekeznek átültetni a ma beszélt, élő nyelvekre, hogy a világ minden nyelvén hirdettessék az örök evangélium. Bibliánk keletkezéséről hitvallásunk első szakasza a következőket mondja:

"Hisszük, hogy a Szentírás (az Ószövetség 39 és az Újszövetség 27 könyve) Isten kinyilatkoztatott Igéje. E műveta Szentlélektől ihletett emberek írásaiból az Egyház, a Lélek ösztönzésére és útmutatása szerint állította össze. Isten gondviselése a Szentírás könyveit - keletkezésük és továbbadásuk során - minden lényeges hibától megőrizte ..." Csodálatra méltó egy olyan könyv is, amely egy teljes emberélet gyümölcse. Mennyivel inkább a Biblia, amely 1600 esztendőn át készült. Közel 40 szerző írta: király, költő, fílozöfus, államférfi, barompásztor, vámszedő, halász, orvos - és a 66 könyv mégis egységes egészet alkot. Egyéb könyvek hamar időszerűtlenné válnak, hisz a tegnapi újság ma már elavult, de a Biblia mindig időszerű marad.

87

t

Ezt az időszerű, isteni üzenetet hordozó könyvet minden kor igyekezett a maga számára érthetővé tenni. Ez a magyarázata annak, hogy az általunk is jól ismert Károli Gáspár-fordítás előtt és utána is sok egyéb kísérletezés folyt a legutóbbi teljes fordítású Biblia megjelenéséig a ma beszélt nyelvre való átültetéssel. A reformáció óta Magyarországon az Újszövetségnek 25 fordítása jelent meg, ebből 20 protestáns és 5 római katolikus. A teljes Bibliának 7 fordítása van, ebből 5 protestáns és 2 római katolikus. Az összes bibliafordításokat számba véve a teljes Biblia az Újszövetség külön kiadásával együtt kb. 350 kiadásban és több millió példányban jelent meg magyar nyelven.

* Magyarországon először a Prágai Egyetem két volt diákja, Pécsi Tamás és Újlaki Bálint 1416-ban kezdik meg a fordítói munkát. Munkájuknak csak egy része maradt meg számunkra, az is másolatban az ún. ,,Huszita Bibliá"·ból. Az első nyomtatásban is megjelent fordítás 1533·ban Krakkóban látott napvilágot Komjáthy Benedek műveként, aki Pál apostol leveleit fordította magyar nyelvre. Három évvel később, 1536·ban pedig a pesti Mizsér Gábor nyomtatta ki Bécsben nyelvünkön a négy evangéliumot. A reformáció gyors terjedése új korszakot nyitott hazánkban a bibliafordításnak. Sylvester János 1541-ben Nádasdy Tamás nádor pártfogása és támogatása révén adja ki először a teljes Újszövetséget. Fordítása annyira népszerű volt, hogy 1574-ben újra kiadták kibővítve, képes iniciálékkal és fametszetekkel. Az első teljes bibliafordítás Heltai Gáspár nevéhez fűződik, aki saját nyomdájában, ahogyan elkészült az egyes részekkel, sorozatosan ki is adta. Néhány könyv kivételével valamennyi megjelent Kolozsvárott 14 év alatt, 1551 és 1565 között . . A teljes Biblia lefordításának szándékával fog hozzá a nagy munkához Méliusz Juhász Péter is, de rövid élete és sok nehéz feladata miatt az Ótestamentumból 5 könyvet készíthetett ell565-ben, két évvel később 1567-ben az Újszövetséget fordíthatta le. Dicséretére válik, hogy munkája jó magyarságával kiválik a korabeli fordítások közül. A próbálkozásokat Félegyházi Tamás Újtestamentum-fordítása zárja le, ami csak halála után, 1586·ban jelent meg Debrecenben. Mivel sok helyen ellátta magyarázatokkal - mint korábban Méliusz is -, ez olyan kedveltté tette, hogy népszerűségéért 1609-ben második kiadásban is megjelent.

*

A magyar nyelvű teljes bibliafordítás az "istenes vén ember", Károli Gáspár, gönci református esperes nevéhez fűződik. Fordítói előszavában azt írja, hogy közel három évig nagy fáradsággal, testi töredelemmel, de oly buzgó-

88

ságos szeretettel és nagy serénységgel munkálkodott a fordításon, hogy azt soha egy szempillantásig meg nem unta. Munkáját 1590·ben fejezte be és Vizsolyban nyomtatták ki. Ahogy elmondhatjuk általában, hogya Biblia volt a legnagyobb hatással az emberiség gondolkozására, a nemzeti irodalmak kíalakulására, ezt ugyanígy elmondhatjuk magyar vonatkozásban a Károlibibliára. Hiszen közel 400 éves történelme alatt több mint 300 kiadást ért meg. Több revízió után századokon keresztül formálja és őrzi a magyar nyelvet, mint a protestantizmus hivatalosan elfogadott Bibliája. A Kéroli-fordítas első revízióját Szenczi Molnár Albert végezte el. Az új kiadást tervezték, amikor ő Hanauban 1608-ban megtisztogatta a kifejezések dísztelen módját, kijavította a helyesírási hibákat és beiktatta a kimaradt verseket. E fordítás népszerűségét bizonyítja, hogy 1500 példányban gyorsan elfogy, s 1612-ben Oppenheimben újranyomják,.de kisebb alakban. Ennek a revíziónak volt még egy 1645 -öskiadása is, ami I . Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna rendelésére készült el. Majd 15 év múlva (1660-61) Váradon Szenczi Kertész Ábrahám is sajtó alá rendezi, de a török hadjárat miatt a félig kész példányokat a nyomdával együtt Kolozsvárra mentették át és ott is került kiadásra. Misztótfalusi Kis Miklós pedig azért került Amszterdamba nyomdasztanulónak, hogy a páratlan értékű könyvet sajtó alá rendezhesse. Az Üjszövetségből4 200, a teljes Bibliából 3500 példányt készített el a híres amszterdami nyomdájában. Eredetileg azzal a céllal fogott a munkához, hogy a Károlifordítás kisebb nyomdai hibáit kijavítsa, végül az egészet átnézte és a fordítást is javította. Ez a Biblia minden tekintetben felülmúlta az eddigi kiadásokat a szöveg hibátlanságával, a nyomás tisztaságával, dús aranyozásával és pompás kötésével. A másik említésre méltó revíziója a Károli-fordításnak a XIX-XX. század fordulójan volt, aminek eredményeként 1878-ban megjelent a revideált Új. szövetség és 1908-ban (1905-ös évszámmal) a revideált teljes Biblia. Közben 32 kiadás látott napvilágot, de csak 9 jelent meg ebból a fordításból Magyarországon.

* A római katolikusok számára - a latin nyelvű liturgia miatt - nem volt annyira fontos a nemzeti nyelvre fordított Biblia. Ezért az eddigi fordítások protestáns próbálkozások voltak. Az első római katolikus magyar nyelvű fordítás 1626-ban Bécsbenjelent meg, Káldi György jezsuita szerzetes munkájaként. A protestáns fordítók a Biblia eredeti nyelvéről, Káldi György viszont a latin fordítás, vagyis a Vulgata alapján készítette el fordítását. Ennek a fordításnak a szöveghűség-

89

1 l

hez való gondos ragaszkodás lett a hibája, ami miatt sok helyen homályos és érthetetlen a szöveg. Többször újranyomják, s 1862-65-benAlliolijegyzeteinek magyar fordításával is ellátják a Káldi-biblia ősi szövegét. Csak 1927-34 között kerül sor arra, hogy a Szent István Társulat gondozásában egy fordító bizottság a Vulgata alapján, de az eredeti nyelv, a héber, arám és görög figyelembevételével elkészítse az újabb fordítást. Ennek a fordításnak óriási értéke lett a szöveghez készített, de annak terjedelménél is nagyobb magyarázó jegyzet. Szinte ez az első komoly magyar nyeívű kommentár is a bibliaolvasók számára. Az evangéliumok magyar szövege azonban már akkor sem volt megnyugtató a modern nyelvhez viszonyítva. Ezért a második világháború után az egyre sürgető igények kielégítésére születik meg előbb 1951·ben Rómában a Békés-Dalas néven ismert újszövetségi fordítás, amely azóta 5 kiadást ért meg. Majd 1973-ban hagyta el a nyomdát a Szent István Társulat Bibliafordító Bizottsága által elismerésre méltó módon készített teljes Biblia római katolikus fordítása.

* A közbeeső időben is szép számú protestáns fordítói munkákkal találkozunk. Az újjászületett hivő ember életének zsinórmértéke lett a Szentírás. Így nemcsak a prédikátorok, hanem az olvasni tudó, módosabb gyülekezeti tagok is igényelték volna a Bibliát. Az ellenreformáció tüze és agyászévtized pokoli kínja azonban a bibliafordító és -kiadói munkát is lebénította. Komáromi Csipkés György már 1675-ben lefordítja a Bibliát, de csak 1715-ben köthet szerződést hollandiai kiadóval 4000 példányra Debrecen város költségén. Három évvel később 1718-ban indítja el Lengyelországon keresztül az első szállítmányt, 2915 darabot, de sajnos a szepességi kamara lefoglaltatta, s az egri püspök rendeletére 1754-ben elégették. A megmaradt 905 darabot is csak 1789-ben sikerült hazahozatni Debrecenbe. A XVII. századi kisebb fordítások között találjuk Péchy Simon kéziratban maradt szombatos Bibliáját. Nagymegyeri Besnyei György az egész Szentírást lefordította 1737-ben, ami tulajdonképpen a Komáromi Csipkés-fordításnak a javítgatása, de csak kéziratban maradt ez is ránk. Említésre méltó Torkos András győri evangélikus lelkész munkája is, aki 1736-ban Wittembergben adta ki az Újtestamentumot. Aztán Szeniczei Bárány György sárszentlőrinci evangélikus esperes (Torkos Andrással együtt) lefordította az Újtestamentumot, ami 1754-ben Laubanban nyomtatásban is megjelent. A magyar protestáns bibliafordítók küzdelmes útját jáIják a XIX. század prédikátorai is. Ezt bizonyítják a Szepessy, Szabo, Tárkányi és Ballagi néven

90

ránk maradt részfordítások. Ezek mellett kiemelkedik Kámory Sámuel evangélikus lelkész munkája, aki a teljes Bibliát fordította le újra és 1870-ben Pesten ki is adta. Egy bő évszázadon keresztül Magyarországon is ismert lett a Biblia-kiadás nagy mecénása, a Brit és Kűlfoldi Bibliatársulat. Először 1832-ben nyújtott segítséget a Sárospatakon Nádoskay András által nyomtatott Újtestamentum megjelentetéséhez, majd ugyanott, 1835-ben a teljes Biblia kiadásához. A két világháború közötti időben előbb a református tudós lelkész, Czegledy Sándor adta ki újszövetségi fordítását két ízben is (1924, Győr - 1930, Budapest). Ezt követte az evangélikusteológiai professzor ,Masznyik Endre munkája (Budapest, 1925), majd Raffay Sándor evangélikus püspök fordítása (Budapest, 1929). Kolozsvárott 1937-ben. jelent meg nyomtatásban Kecskeméthy István újszövetségi fordítása. Ugyancsak tőle maradt ránk kéziratban a teljes Biblia fordítása is. Ilyen előzmények után, a Brit és Külföldi Bibliatársulat megbízása alapján jelenik meg Czeglédy Sándor és Raffay Sándor fordításában a teljes l3iblia 1938-ban. Végül pedig a felszabadulás után a Brit és Külföldi Bibliatársulattól a Magyar Bibliatanács vette át a Biblia kiadásának jogát. A Bibliatanács a protestáns teológiai akadémiák biblikus professzorai és tudós lelkipásztorai bevonásával Ó- és Újszövetségi Szakbizottságat alakitott 1947·ben. S e két szakbizottság gondos munkája nyomán, több próbakiadás után 1975-ben kezünkbe vehettük az új fordítású, teljes Szentírást. Mi pedig, mint olvasok, Isten iránti hálaadással köszönjük meg a fordítók és kiadók fáradozását, aminek folytán - reményünk szerint - hosszú időre mai irodalmi nyelven olvashatjuk Isten üzenetét. Mindezekért pedig "Övé a dicsőség és a hatalom örökkön, örökké, Ámene (1 Pt 5: ll).

Mészáros Kálmán a Baptista Egyház alelnöke

Felhasznált irodalom: 1. Baptista Hitvallás - l. tétel: A Szentírás. A Baptista Egyház AIapokmányai. Bp. 1974. 2. Király László: A magyar Biblia története. Theológiai Szemle 1976.214-215. oldal. 3. Dr. Szorenyi Andor: A Biblia világa. Ecclesia Kiadó. Budapest. 1966. 4. Újszövetségi Szakbizottsdg: Békesség az olvasónak! Újszövetségi próbakiadás előszava, Budapest. 1956. 91

A Magyarországi Baptista Egyház országos beszámoló közgyűlése

* Palotay Sándor testvér, a Szabadegyházak Tanácsa elnöke köszönti a baptista egyház közgyűlését -1977 . június 24-én.

A baptista egyház elnöksége. Laczkovszki János testvér, az egyház elnöke évi beszámolóját mondja az országos közgyűlés előtt.

92

Az országos közgyűlés vendégei: Edward Plowman baptista lelkész, a Christianity Today hírszerkesztője, Palotay Sándor testvér, a Szabadegyh&k Tanácsa elnöke és dr. George

Krisan ügyvéd, baptista diakónus.

Derűs

percek a közgyűlésen.

93

SZENTíRAs-ÉRTELM EZÖ IRANYZATOI< E témakörből szeretnék kiemelni egy-két érdekes kérdést, olyanokat, amelyekre feltétlenül meg kell találnunk a helyes válaszokat ahhoz, hogy megértsük és jól értsük Isten üzenetét. Mindenekelőtt vessük föl a kérdést: Szükséges-e egyáltalán értelmezni a Szentírást? Nem közérthető a Biblia? Vegyünk egy példát! A magyar hamu szónak megfelelő hangzású fmn kulmu szénát, polyvát, szemetet jelent. Másik rokon népünk hasonló hangzású szava lúgot. (Mi még érezzük a hamu és a lúg közeliségét .Jényegíleg" , mert emlékszünk arra, hogy néhány évtizede fontos mosószernek számított a hamu, de mi sem gondolunk hamura, ha a lúg szót halljuk kimondani - és mennyivel inkább elkülönül ez a két fogalom mondjuk kétszáz vagy félezer év múlva!) Ha a Halotti Beszéd ismert sorát idézzük: "pur es chomuv uogmuc", s a hamu helyett szénát vagy szemetet mondunk, érthető marad a mondat, de ha lúgot? Pedig hát a Halotti Beszéd nem is olyan régi! Mennyivel inkább jelentkezik az értelmezési probléma, ha a Biblia van a kezünkben a maga ősi, eredeti nyelveitől ki tudja hányszor "elrugaszkodott" értelmező fordításban. Nem azt akarom mondani, hogy aBibliát lehetetlen helyesen értelmezni, de azt igen, hogy nem lehet úgy olvasni, mínt egy napilapot, nem lehet elvárni tőle, hogy azonnal és teljesen érthető legyen. Nyilvánvaló, hogy a helyes értelem megtalálásában a teljes igazságra vezérlő Szentlélek lehet az egyetlen tökéletes kalauz, azonban nekünk is van tennivalónk. Missziónk kezdeti szakaszában sokan voltak, akik kizárólag azért tanultak meg olvasni, hogy maguk is atvehessék az Ige írott üzenetét. Nem a Szentlélek tanította őket olvasni, ezt nekik kellett megtenniük. Hányszor veszünk kezünkbe térképeket, időrendi táblázatokat, kortörténeti munkákat annak érdekében, hogy jobban értsük a Bibliát? Mindezekre akkor is szükségünk lenne, ha Mózes és Jézus Krisztus magyarul beszélt volna, ha a bibliai szerzők anyanyelve magyar lett volna, s ha a szöveg eredetileg is magyarul íródott volna! Bővíti a kört, hogy a Szentírás nagy része bizonyos alkalmakhoz kötődö beszédek kivonatos közlése. Vegyünk egy példát: Jézus egy-egy kíjelentésének az igazi értelmét az akkori hallgatónak könnyebb volt átvenni, mint amai olvasónak, aki egy tudósítás fordítását tartja a kezében. A hallgató látta a beszélőt, hallotta a hangját, érzékelte a hangszín és az arcjáték, a taglejtés és a hangerő, no meg a hangsúly által oly nagymértékben befolyásolt hangulatot, azt a légkört, amit a szavak elhangzása támasztott. Az elhangzó szö sokkal pontosabban értelmezhető, különösen akkor, ha figyelembe vesz-

94

szük, hogy az egykori hallgató hallhatta a korábbi beszédeket, ismerhette társai véleményét, röviden: benne élt abban a környezetben, amelyben megszületett a kijelentés. Különös, hogy a velünk szemben ilyen előnyöket élvező korabeli hallgatók sem mindig értik Jézust. Ez a megállapítás még a tanítványokra is igaz. Akkor is szükség volt értelmezésre, magyarázatra. Mennyivel inkább ma! A néger főember is igényelte a magyarázatot, Fülöp kérdésére adott válasza ezt világosan érzékelteti: ,,Hogyan érteném, ha nem magyarázza meg senki sem." Kell tehát értelmezni, kell magyarázni! Igen, de hogyan? A Szentírás-értelmező irányzatok közül az egyik - ma is akadnak hívei nem hajlandó csak arra, hogy mindent szó szerint értsen. Gyermeteg gondolkodásra vall az ilyen konok ragaszkodás a betűhöz, és ellenkezik a Szentírás tanításával, miszerint "a betű öl". Arról nem is beszélve, hogy nehéz dolog szó szerint érteni mondjuk a példázatokat, melyeket maga Jézus is értelmez, magyaráz. A Jónás jele, az Isten báránya, a szegeletkő, a szikla, a jó pásztor - és'sorolhatnánk végnélkül- szó szerinti értelmezésben egészen mást jelent, mint amit a Bibliában. Az Írás maga is értelmezi önmagát. Jézus értelmezi pl. Mözest (valasí törvény), a Tíz Ige egyik-másikat stb. A probléma nem mai keletű. Már az első századokban különbséget tettek a Biblia-magyarázók szó szerinti és ún. dologi (lényegi) értelem között. A II. századtól kezdve divatossá lett az allegorizálás. Azóta is sokszor kelt életre ez az értelmezési mód, amely bizonyos esetekben egyedüli helyes magyarázathoz vezet, legtöbbször azonban végzetesen elhomályosítja a valóságos értelmet és üzenetet, öncélú ügyeskedéssé válik, amikor mindig és mindenben megtalálni véli a Krisztusra vonatkozó szellemi utalást. Különösen veszélyes az allegorizálás, ha teljesen mellőzi az eredeti értelem adta értelmezési lehetőséget. Az antiochiai iskola mesterei kezdik hangsúlyozni a szó szerinti értelem föltárásához nélkülözhetetlen nyelvszokás, szövegösszefüggés, stílus, történelmi háttér stb. ismeretének szerepét. Természetszerűleg fáradságos munkát igényel minderre figyelni, egyszerűbb a fantáziára bízni az "üzenet" kihámozását. (Néha akkor is .fantézía-üzenetek" hangoznak aszószékekről, amikor az igehirdető meg van győződve arról, hogy ő a Szentlélek tolmácsa!) Az első keresztyének "foglalatosak voltak az apostolok tudományában" is a könyörgés mellett. Akár a tudomány, akár a könyörgés kap túlzott hangsúlyt (vagy túlzott mellőzést),tévútra vezethet! Igaz, hogy mit sem ér az Írás-tudománya Szentlélek nélkül, de az is igaz, hogy a kegyesség látszata sem ér semmit, s az is, hogy Istenre hagyatkozásunk hangoztatása nem eredményezheti azt, hogy tétlenségben üljünk! A Jelenések könyve végén olvasható bővítési és szűkítési tilalom kérügmatikusan (az üzenetre vonatkoztatva) is értendő! 95

A nyugati egyházatyák a IV. századtól kezdenek különös hangsúlyt tenni a mondatról mondatra (szóról szóra) történő magyarázás helyett a főgondo tatok (eszmei mondanivalá} föltárására. Fokozott mértékben érvényesül a kérügmatikai szempont, a kérdés tehát ez: Mit üzen ma nekünk ez az Ige? (Mintha mai igehirdetéseink a kérdés megválaszolására csak egy-két befejező mondatot hagynának, s elvesznének a részletekben, a magyarázkodásban, pedig a jó igehirdetés nagyobbik fele a mai üzenet! Csakhogy ennek átvétele valóban nem olyan egyszerű. Föltételezi az alapos, becsületes fölkészülést és a valóságos közösséget az Üzenetküldővel.) Hieronymus munkássága nyomán válik egyértelművé, hogy az eredeti nyelvek ismerete szinte nélkülözhetetlen a helyes értelmezéshez. Augustinus szerint is a szó szerinti értelem megállapítása az igehirdető első feladata. (Megjegyzem itt, hogy nem biztosítja feltétlenül az írásmagyarázat helyességét az eredeti nyelvek ismerete, s nem zárja ki a helyesség lehetőségét az, ha a magyarázó nem tud héberül vagy görögül, de nem lehet tőkét kovácsolni sem a tudatlanságból, sem a tudásból. Az biztos, hogy Isten elsőrenden alázatos és odaszánt életű embereket keres a szolgálatra, de nagyon hasznos lehet az ismeret, lásd Pál apostolt.) Luther, Kálvin és Melanchton is fontosnak tartja a Biblia-magyarázatban az eredeti értelem föltárását. Ugyanez jellemző az anabaptistákra is. A reformált egyházak kezdeti biblikus magyarázatait - különösen a XVIII. század ~égétől - fölváltja a racionalista gondolkodás nyomán kialakult értelmezés. Csak a XIX. század második fele hoz újabb biblikus fordulatot a protestáns teológiába. Említettem már a ma is kísértő két végletet: l. Mindent szó szerint, 2. mindent allegorikusan -lehetőleg Krisztushoz érkezve. Reális veszély manapság is a racionalista értelmezés, divatosabban szólva: sok igehirdető hajlamos arra, hogy "demitologizált Bibliát" (mísztíkus elemektől megfosztott vagy megtisztított Szentírást - A Szerk.) magyarázzon. Gyakori hiba a túlzott spiritualizálás is. A szellemvilág "berendezkedésére" vonatkozó erőlte tett következtetésekre gondolok, melyek bizonyos igék elvonatkoztatása útján keletkeznek. A helytelen, saját elképzeléseinket kivetít ő értelmezés veszélye különösen a prófétai könyvek értelmezésekor jelentkezik. Talán érezzük, hogy milyen nagy felelősség magyarázni, értelmezni a Szentirdst. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy jól értsük az Igét! Ne sajnáljuk az időt (olykor a pénzt egy-egy segédkönyv megvásárolására)! És ami a legfontosabb - éppen azért, hogy a Biblia-értelmezés mai dzsungelében el ne tévedjünk -, kérjük a Szentlélek segítségét! Ne legyünk "bölcsek", akik feltörjük a titokpecséteket, és megmagyarázunk mindent, hanem legyünk jó fülű és alázatos Sámuelek, akik talán először nem ismerjük meg Isten hangját, de aztán annál jobban megjegyezzük, s más hangra nem is va96

gyunk hajlandók figyelni. Engedjük, hogy az Úr maga törje le a pecséteket, s aztán mi, akiket szolgálatra méltat, legyünk alázatos látók és láttatók, hallók és továbbítók - az ő dicsőségére!

Ifj. Almási Mihály

ÉLET NYOMAI A HOLT-TENCjER PARTJAN Több mint harminc évvel ezelőtt, 1947 áprilisában beduin pásztorok agyagkorsókba rejtett ősi, bibliai tekercseket találtak a Holt-tengertől nyugatra elterülő mészkőhegyvidék egyik barlangjában. Aztán egy év telt el, míg a kéziratok sok viszontagság után végre a lelettel komolyan foglalkozó szakértők höz kerültek. A felfedezésről szóló hír szerte a világon lázba hozta a bibliai tudományok művelőit. Sokan kételkedtek a tekercsek eredetiségében, ezért nagy várakozás kísérte a régészek további kutatómunkáját.

TENGER

97

Ásatásokat végeztek számos barlangban és a közelükben fekvő Kirbet első évtized a tekercsek felkutatásának és múzeumi gyűjteményekben való elhelyezésének időszaka volt, s csak ezután vehette kezdetét a rendszeres közrebocsátás munkája. A lelet nagyon gazdagnak bizonyult. A tudósok 600-ra becsülik a barlangokban elrejtett kéziratos tekercsek számát, de ezekből mindössze tiz-egynéhány maradt fenn megközelítően teljes szövegében (pl. Ésaiás és Habakuk könyve). A többi tekercsből származik a csaknem tízezer kisebb-nagyobb töredék. Ennek a 600 kéziratnak jelentős része az Ótestamentum kánonizált könyveiből készült. Eszter könyvének kivételével mindegyik ótestamentumi könyv kéziratos tekercse fennmaradt - több példányban is. A prófétai könyvekhez és a zsoltárokhoz kommentárok is készültek. A kánoni könyveken kivül több, az Ótestamentum gyűjteményéből kirekesztett apokrif éspszeudepigrafikus mű kéziratait is őrizték (apokrif: elrejteni való - a Szentírásban nem szereplő, pl. Makkabeusok könyve stb. Pszeudepígrafikus: álfeliratú, pl. Hénoch jelenései stb.). Mindezeken a szent könyveken kivül a kéziratok legértékesebb részét az itt élt közösség saját eszmevilágát tükröző és eddig nem ismert művek alkotják (pl. A Közösség Szabályzata, vagy a Hadi Szabályzat, amelyet kezdetben az első soráról neveztek el: A Világosság fiainak harca a Sötétség fiaival ... ). A túlnyomó többségükben bőrből készült tekercsek mellett egy papirusz- és két réztekereset is találtak a régészek. A kéziratok másolói és elrejtői a barlangoktól nem messze feltárt Kirbet Qumrán-i település lakói, egy szigorú vallási közösség tagjai voltak, akik i. e. II. század közepétől i. sz. 68-ig éltek itt. De Vaux régész már a felfedezések kezdetén feltételezte, hogy az esszéneusok alkották a qumráni közösséget. E feltételezés azóta már történeti ténynyé vált. Az ásatások útján előkerült leleteken alapuló kormeghatározás és a földrajzi érv igazolták ezt a feltevést. Az esszéneusokról ugyanis három ókori író is beszámol műveiben:

Qumrán romjainál. A felfedezés utáni

id. Plinius, Philon és Flavius Josephus. Az idősebb Plinius (i. sz. 23-79), aki pogány római történetíró volt, ,,Historia naturalis" című munkájában így írt "Az esseniek nemzetségéről" : ,,Az Aszphaltitesz-tótól (a Holt-tengertől) nyugatra, de ennek ártalmas kimégis távolabb lakik az esseniek nemzetsége, kik a földkerekség összes többi népeitől eltérően, csodával határos módon, magánosan, pénztelenül, feleségek nélkül és lemondva a szerelem gyönyöreiről, csupán a pálmafák társaságában élnek. Számuk állandóan kiegészítődik az újabb jövevények tömegével, kik az életbe belefáradva, a sors viszontagságai ellen itt keresnek menedéket, azok között, kik megvetik az általános emberi szokásokat. Így él évszázadok ezrei óta (mert még kimondani is hihetetlennek tűnik!) ez az örökkévaló nép, melynél soha senki sem születik; mások életuntsága náluk ily termékennyé válik!" gőzölgéseitől

98

Flavius Josephus (i. sz. 37-95) ,,A zsidó háború" című művének II. könyve 8. fejezetében a három zsidó vallási irányzat egyikeként emliti az esszéneusokat, a farizeusok és a szadduceusok mellett. A zsidó történetíró nagy tájékozottsággal ismerteti az esszéneusok tanításait és szervezetét. Azt is tudja, hogy esszéneusok nemcsak a Holt-tengertől nyugatra élnek (vagyis Qumránban), hanem minden városban megtalálhatók követőik. Kiderül az is, hogy az esszéneusoknak létezik egy kevésbé szigorú irányzata, melynek tagjai a házasságban élést természetesnek tartják. Philon (i. e. 20- i. sz. 50), alexandriai zsidó filozófus szintén ír a qumráni közösségről "Quod omnis probus liber" című művében. Az eddig idézett ókori forrásokat, valamint a régészeti leletek kormeghatározását összevetve egyértelműen bizonyítható, hogy a kéziratos tekercsek az esszéneusoktöl származnak. Vajon kik voltak ezek az emberek, akik - rövid megszakításokkal- két évszázadon keresztül nemcsak itt éltek a pusztában, de csodálatos kultúrát is teremtettek? Az ószövetségi választott nép prófétáiban élt az ún. "puszta-ideál". Isten szavának közvetítői visszatekintenek abba a korba, mikor Izráel nomád ős atyái vándoroltak a sivatagban, s szövetséget kötöttek Istennel a Sinai-pusztában. A sivatag és a nomád élet ideálja a próféták szemében azért érték, mert ellentéte a városokban folyó istentelen, erkölcstelen életnek. Jeremiás beszél a rekabitdkrol, akik kimenekültek a civilizációból és a pusztában éltek, önmegtartóztatást gyakorolva. Ez utóbbi tulajdonság alapján a nazireusokat is megemlíthetjük, akik egy bizonyos időre (legalább 30 nap) tettek fogadást. A babiloni fogság utáni évszázadokban a törvényhez való betű szerinti ragaszkodás jellemezte a zsidóságot. Később a hellenizmus veszélyes és komolyellenfélként jelentkezett Palesztinában is. Először csak szellemi téren folyt a harc. Majd mikor IV. Antiochos Epiphanes (i. e. 175-164) szíriai Szeleukosz-király erőszakkal próbálta a zsidó népet eltántorítani hitétől, elemi erővel tört ki a felszabadító háború, melynek első vezére Júdás Makkabeus volt. A hadseregben ekkor már ott harcoltak az esszéneusok. A makkabeusi háború győzelemmel végződött. A győztes vezérek azonban nem elégedtek meg a függetlenséggel, hanem a környező kisebb népeket leigázták, felvették a főpapi címet, sőt később a királyi címet is, megalapítván a Hasmoneus-dinasztiát. A felszabadító mozgalom legjámborabb követői és harcosai nagyot csalódtak a Makkabeusokban - hiszen ők csak vallásszabadságot akartak -, s ezért szembefordultak velük. Az esszéneusok tiltakozásul kivonultak a pusztába, mely a Holt-tengertől nyugatra terül el. A hivatalos zsidóságtól való elszakadásuk i. e. 165-ben történt, a végső győzelem évében, amikor Júdás Makkabeus visszafoglalta Jeruzsálemet.

99

"

A régészek Kirbet Qumránban és a hozzá tartozó En Feskában három települési korszakot különböztetnek meg. Az első tulajdonképpen település előtti korszak. Jonathán uralkodása alatt (i. e. 160-142) történt a Júda sivatagába való kivonulás. Az esszéneusok csalódott és kiábrándult serege szakított azzal a bűnös világgal, mely szerintük Bélidlnak, a Sátánnak uralma alatt áll. A közösség tagjai szigorú önmegtagadást gyakorolva, bűnbánattal és imádsággal készítették elő Isten útját. Barlangokban és sátrakban éltek. I. Johannes Hyrkanos uralkodása alatt (i. e. 134-104) építették fel a mai Kirbet Qumránban a szerzetesi közösség központi épületének legnagyobb részét. II. Alexander Jannaios (i. e. 103-76) uralkodásától egész Nagy Heródesig (i. e. 37-4) egyre fejlesztették a központot, kiépült a Feska-forrás melletti mezőgazdasági központ, elkészültek a vízvezetékek, öntözőcsatornák és a rituális fürdésre szolgáló medencék. Nagy Heródes uralkodása alatt az esszéneusok körülbelül 40 évig nem lakták a központi épületet. Ugyanis ez a zsidó király valószínűleg kegyben tartotta a közösség tagjait, ezért azok úgy gondolták, most már bántatlanul élhetnek saját hitelveik szerint a városokban és falvakban. Ismét utalok Flavius Josephus idevonatkozó megjegyzésére. Az előbb említettek miatt a település második korszaka Archelaos (i. e. 4- i. sz. 6) uralkodása alatt kezdődött. A település harmadik korszaka i. sz. SO-68-ig tartott, melyben Kirbet Qumrán a szélsőséges nacionalista "zelóták'" befolyása alá került. A központi épületeket a rómaiak elleni háborúban megerősítették, s az ellenállásnak egyik főfészke éppen Kirbet Qumrán volt. I. sz. 68-ban azonban a rómaiak elfoglalták és lerombolták a szerzetesi közösség központi épületeit, és ez az az időpont, mely előtt a menekülő esszéneusok tekercseiket elrejtették a barlangokban. S bár az eddig leírtakból az esszéneusok szerzetesi közösségének néhány törvénye kiderült, mégis foglaljuk össze a legjellemzőbbeket. Nőtlenség és vagyonközösség. Mindkettő élesen elüt az ószövetségi ember általános felfogásától. Az ószövetségi ember ugyanis mindenekfelett becsülte a családot s a családon belül a minél több gyermeket. Gyermektelenül, utódok nélkül meghalni nagy boldogtalanságot és átkot jelentett. Másrészt az ószövetségi ember Isten áldását anyagi javakban mérte. Méga Messiástól is a paradicsomi állapotok helyreállítását várták. Ha ezeket megfontoljuk, akkor tudjuk értékelni az esszéneusok tisztaságát és szegénységét. Munka és imádság. Az ásatások során munka nyomai kerültek napvilágra: ipari műhelyek, másolótermek, ahol a tekercseket írták és a Feskaforrás melletti öntözéses mezőgazdasági termelés bizonyítékai. Az esszéneusok a napot imádsággal kezdték és imádsággal fejezték be. Egész évben minden este 3-4 órát a Szentírás tanulmányozásával töltöttek.

100

r

A közösség irataiból kiviláglik, hogy az esszéneusok saját közösségüket tekintették a Jeremiás és Ezékiel próféta által megjövendölt új szövetség képviselőinek. Azonban az általuk elképzelt új szövetség még szigorúbban körülhatárolt, mint az ószövetség, mert még a zsidók sem tagjai, vagyis "a Világosság fiai", míg a többi zsidó "a Sötétség fiai" közé tartozott. Ennek az új szövetségnek közvetítője, tanúj a és szabályainak kidolgozója az IgazságTanítója. Hogy ki volt ez a személy, nem tudjuk. Csupán annyi biztos, hogy Áronnak, közelebbről Szádók főpapnak családjából származó pap lehetett, aki Jonathán (i. e. 160-142) uralkodása alatt lépett föl. Az esszéneusok teljesen osztották a korabeli zsidóság Messiás-várását. A legrégebbi tekercs szerint (i. e, 150 körül) - még az Ószövetségnek megfelelően - az eljövendő Messids a Dávid házából származó király lesz. A későbbi qurnráni iratokban azonban már két Messiásról beszélnek: egy főpap Messiásrál, aki Áron családjából származik, és egy király Messiásról, aki Dávid fia lesz. Sőt szerepel egy Prófétának nevezett személy is, aki előhírnöke a két messiásnak. A messiások eljövetelét döntő harc előzi meg a ,jó szellem" és a "gonosz szellem" között: ez ,,A Világosság fiainak harca a Sötétség fiaival", melynek során Isten és az esszéneusok győzelmet aratnak, új ég és új föld keletkezik, megvalósul az Isten uralma a földön, s a gonoszok elnyerik méltó büntetésüket. Önként adódik a kérdés: hogy lehet az, hogy az újszövetségi szentírás még csak meg sem említi az esszéneusok nevét? Valóban nem említi, mégis van egy összekötő híd Kirbet Qumrán és az Újszövetség között: és ez Bemeritő János és tanítványai, akik közül az Úr Jézus az első apostolait elhívta. János és Qurnrán kapcsolatát az alábbiak bizonyítják: János neveltetése. Egészen bizonyos, hogy Jánost az esszéneusok nevelték, hiszen az ő szülei már idős emberek voltak (Lk 1:7, 80). Flavius Josephus szerint a qurnrániak "a házasságot megvetik, de idegen gyermekeket fogadnak magukhoz még zsenge korukban, amikor taníthatók - ezeket rokonaiknak tekintik, és a maguk erkölcseiben nevelik", János életmódja is arra utal, hogy hosszú időt töltött Qurnránban. Flavius Josephus megjegyzi, hogy az esszéneusok "a durva bőrt éppúgy dicséretesnek tartják, mint azt, hogy mindig fehér ruhát viselnek". Valamint azt is elmondja a zsidó történetíró korábban idézett művében, hogy akik kilépnek a rendből, senkitől sem fogadnak el táplálékot, így maguk kénytelenek gyűjtögetni. Ezek ismeretében már érthető Mt 3:4 - "Ennek a Jánosnak pedig teveszőrből volt a ruhája, dereka körül bőrövet viselt, és eledele sáska meg vadméz volt." János küldetése az útkészítés volt. Az evangélisták Ésaiás 40:3-5 verseit idézik. E versek szerint az útkészítés helye: a puszta. Az esszéneusoknak a Makkabeusokban való csalódás mellett ezek az ésaiási igék adtak ösztönzést a pusztába való kivonulásra, hogy ott Isten útjait előkészítsék. A Közösség 101

Szabályzata így szól erről: " ... váljanak ki (az esszéneusok) a gyalázatosság embereinek lakóhelyei közül, hogy a p,usztába vonuljanak, és ott építsék az Úristen útját, amint meg van írva ... ' Bemerítő János is így hitt útkészítő szerepében egészen addig, míg meg nem hallotta Isten elhívó szavát. Ekkor szakított a befelé forduló, az emberektől elzárkózó qurnrániakkal. A Közösség Szabályzata ugyanis kimondja: "A Sötétség fiaival tilos bármiféle felvilágosító vagy vitatkozó párbeszédbe bocsátkozni, és a Tan tanácsait a gyalázatosság emberei között rejtve kell tartani." Tehát János missziózásával automatikusan kizárta magát a qurnráni közösségből. Mint Isten prófétája már nem esszéneus, csak "volt esszéneus", Bizonyos, hogy Bemerítő János tanítványainak egy része esszéneus volt, akíkkel korábban évekig együtt volt Qurnránban, s akik lelkületükkel a legközelebb álltak az Újszövetséghez. Ezekből a tanítványokbóllettek később Jézus első apostolai: Péter, András, János stb. (Jn l :35-47). Közvetett mödon így értesülünk a Szentírásból az esszéneusokról. Az Újszövetség lapjain néhányszor találkozunk a "János-tanítványok"-kal. Ez a csoport eljutott Bemerítő Jánosig, de Krisztust még nem tudta elfogadni. Ezek az emberek esszéneusok voltak, akik közösségük ősi tanításaihoz való ragaszkodás miatt (melyből hiányzik a Szentháromság tanával együtt az egész krisztológia), minden jó szándékuk ellenére sem tudtak hinni. Ök kérték számon az Úr Jézustól: "Hogy lehet az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid pedig nem böjtölnekt! " (Mt 9:14). Pál apostol Efézusban találkozott olyan tanítványokkal, akik csak János keresztségében részesültek. Ezek közül néhányan Pál bizonyságtételére megtértek, Szentlelket vettek és bemerítkeztek az Úr Jézus nevére (ApCs 19:1-7). Így hát maradtak Efézusban és más helyeken is "János-tanítványok", vagyis esszéneusok. Közvetlenül így kapunk híreket az Újszövetségből az esszéneusokról. AKirbet Qumrán-i irodalom nem keresztyén irodalom, hanem az Ószövetség utolsó fejezete - lépcső, mely az Újszövetség kapujához vezet. Ezeknek a tekercseknek a tanulmányozása a Szentírás magyarázata,az ószövetségi szövegkritika, a vallástörténet és a héber nyelv fejlődéstörténete szempontjából hozott óriási eredményeket. Az eddig még nem publikált szövegek sok értékes adalékot nyújthatnak az intertestamentális (Ó- és Újszövetség közötti) kor jobb megismeréséhez.

Ifj. Nagy János

102

J

Felhasznált irodalom: Flavius Josephus: A zsidó háború - Budapest, 1964. Id. Plinius: A természet históriája (Historia naturalis) Kriterion, Bukarest, 1973. H. A. Sto/1:A holt-tengeri barlangok rejtélye - Budapest 1967. Bibliai Atlasz: Református Sajtóosztály kiadása; - Budapest, 1973.

Dr. Szörényi Andor: A Biblia világa - Budapest, 1966. In. Almási Mihály: És továbbment az 6 útján örömmel - Budapest, 1976.

A TESTTÉ LETT IqE Jn 1:14-17 A Szentírás egyik legfontosabb története az Ige testté létele. János evangéliumának prológusában bemutatja nekünk az Igét, aki már kezdetben volt, az Istennél volt, és Isten maga volt az Ige .Isten mindent az Ige által teremtett. Pál is így tesz róla bizonyságot: mindenek őáltala és őreá nézve teremtettek (Kol l :16). Ez a teremtett világ azonban megromlott a Sátán gonosz csábítása következtében, s az ember bűne miatt. Az embert és a földet a bűn átka sújtotta, mivel nem volt egy igaz ember sem (Róm 3:10-18). A bűn nagyon sok fájdalmat, könnyet és nyomorúságot hozott a földre. Dávid a bűnben való elbukása után keserű fájdalmában így kiált fel: "Egyedül te ellened vétkeztem és cselekedtem azt, ami gonosz a te szemeid előtt . ; . ímé én vétekben fogantattam és bűnben melengetett engem az én anyám" (Zsolt 51 :6-7). Rettenetes fájdalom gyötörte lelkét, mivel gonosz cselekedetével nagy szomorúságot okozott Istennek, és tehetetlenséget érzett a bűnnel szemben. Úgy érzi, hogy rajta csak az isteni könyörület segíthet, s ezért így kiált fel: "Tiszta szívet teremts bennem ó, Isten és az erős lelket újítsd meg bennem" (Zsolt 51 :12). Pál apostol pedig nagyon őszintén tesz vallomást erről: ,,Igaz beszéd ez és teljes elfogadásra méltó,hogy Krisztus Jézus azért jött a világra, hogy megtartsa a bűnösöket, akik közül első vagyok én" (1 Tim 1:15). Az Ige testté léteiének oka ezért az ember bűne, elesettsége és a bűn alatt való rabsága. Bár Sátán megrontotta az embemek az Istennel való kapcsolatát, de Isten az ő egyszülött Fiának odaáldozásával megmentette az embert a bűnból és annak következményeitól, s helyreállította a megromlott közösséget. 103

Lelkemben úgy él ez a kép, hogy Isten letekint a földre és látja az eláradó az emberek mérhetetlen gonoszságát. Hiszen testvér támad testvérre, az ember zsarnok módon nyomja el a másikat, kegyetlenség, paráznaság és különféle bűnök tették boldogtalanná az embert. Isten szíveszeretetre indult, és megszánta ezt a vergődő világot, a testté lett Igében megkezdte szabadító

bűnt,

művét.

Tehát azért jött Jézus, az Ige, hogy vele leszálljon Isten szeretete a földre (Jn 3:16). S ez a szeretet szemmelláthatóan és kézzelfoghatóan valósággá lett, amikor az Jézus Krisztusban me~elent. "És láttuk az ő dicsőségét~ mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét. Beteljesedett a próféta látása: "Imé a szűz fogan méhében és szül fiat és annak nevét Immánuelnek nevezik, ami annyit jelent, velünk az Isten" (És 7:14; Mt 1:23). Az emberi értelem számára nehezen érthető események fűződnek az Ige testté lételéhez. Egy egyszerű zsidó leányra a Szentlélek száll, és a Magasságosnak ereje által fogan méhében. Az angyalok, ezek a szellemi lények Jézus születésének pillanatában leszállnak az égi régiókból, hogy e csodálatos hírt elvigyék a bethlehemi pásztoroknak. Nagy örömhír ez! Isten kegyelmi ígéretének beteljesülése, amely elhangzott mindjárt a bűneset után az első emberpárnak, majd sokszor megismétlő dött a próféták által. János is nagy örömmel tesz bizonyságot erről, Nem mástól hallotta, hanem saját szemével látta, hiszen közöttük lakozott a testté lett Ige. Tanúja volt, amikor Jézus parancsolt a szélnek és a tengernek, amikor gyógyított és csodákat tett. Péterrel és Jakabbal együtt látta Jézus fenségét a megdicsőülés hegyén. Így mint szemtanú, jogosan beszélhet a megtestesült Igéről, Krisztusról és dicsőségéről. Jézus minden ténykedése a szeretet és kegyelem gyakorlása volt. Ellenségei a bűnösök barátjának nevezték - és igazat mondtak. Gondoljunk Zákeusra, a samáriai asszonyra és mindazokra, akikkel irgalmasságot gyakorolt az Úr. Mi is az ő teljességéből vettük a kegyelmet! S hogy a bűnét bánó embernek kegyelmet szerezzen, életét is odaáldozta a kereszten. Boldog az, aki befogadja a testté lett Igét és hálát ad érte Istennek!

Sárkány Mihály az Öskeresztyén Felekezet vezetője

A BEFOCjADOTT ICjE ApCs 17: 10-1 S Amikor még nem voltak nagy teljesítményű traktorok, sem sorvető gépek, a magvető vállára vette a zsákszerű alkalmatosságban elkészített vetőmagot és kiment vetni. Lassú, ütemes lépésekkel haladt, és közben erőteljes kar104

mozdulattal hintette maga előtt és körül a markába vett gabonamagot. Talán éppen egy ilyen magvető láttán mondta el Jézus Krisztus a magvetőről szóló példázatot (Lk 8:4-15). Ebben a példázatban beszél arról, hogy az elhintett mag milyen körülmények közé kerülhet. Említést tesz a keményre taposott útfélről, a sziklás és gyomos talajról, valamint ajó földről. A felsorolt talajtípusok továb,bivariációi adják az igehallgatók szívbeli állapotának rendkivül széles skáláját. A mag, az Isten Igéje (Lk 8 :11). Az Ige és a mag közötti hasonlóság abban a titkos életerőben van, mely mindkettőben rejlik. Pál apostol misszióútjai alkalmával bejárva Kisázsiát és Európa jó néhány városát, nagyon sokféle emberrel találkozott. Hallgatói nemcsak nemzetiségi szempontból (zsidó, görög stb.) különböztek egymástól, hanem az egyes tartományok sajátos kultúrájával átitatott lakosság területileg is nagy különb özőséget mutat. Megfigyelhetünk ezen túl egy tartományon belülhelységenkénti eltéréseket is. Végül ami igazán sokrétűvé tette hallgatóságát az, hogy egyénileg milyen visszhangot váltott ki belőlük a hirdetett evangélium. Alapigénkben a béreabeliek jellemzésére használ "nemesebb lelkű" megjelölés elsősorban általánosságban értendő, hiszen az összehasonlítás alapjául szolgaló thesszalonikai testvériség szívében is megvolt a készség Isten Igéje iránt. Pál így ír felőlük: &

... amikor hallgattátok az Istennek általunk hirdetett beszédét,-!J.!!llZ emberi beszédként fogadtátok be. hanem Is/en beszédeként, amintMgy valób!!.n az is annak ereje hat is bennetek, akikhl;itek"~ Thess 2:13).

l l I

I

1+

I

n

I

Mi késztette hát Lukácsot, aki a tudósítást leírta, hogy a béreabelieket megkülönböztesse Pál korábbi hallgatóságától? Milyen ismérvek alapján mondja, hogy Béreában jobb talajt találtak az evangehum szamara, tnlnt Thesszalonikában?_ Teljes készséggel fogadták az Igét (11). Nincsenek tele előítélettel. Nem névezik Pált fecsegőnek, mint az athéni Itlozófusok (ApCs 17:18). Megnyílnak az Ige előtt. Ma is azok a hivők cselekszenek jól, akik nem kritikiíSként hallgatják az igehirdetést. Akinek tele van szíve más gondolatokkaI, problémákkal, nem marad helye az Ige számára. Nem tudja hova raktározni az Igét. Meghallja ugyan, de ha elmegy, elfelejti, mint a tükörbe néző ember önmagát (Jak 1:24). Befogadóképességünk véges, ezért nagyon fontos, hogy a rendkivüli bő információáradatból, mely nap mint nap ér bennünket, helyesen válasszuk ki azokat, amelyeket érdemes tárolni, megjegyezni. Mindig vigyázzunk a fontossági sorrendre LLegyen az Ige , .... legfontosabb számu~a! ~..

_

-~---

105

I

Az Ige hirdetőinek, a mai magvetőknek nem szabad megfeledkezniük arról, hogy az ember szellemi befogadóképességére .szdmosjelentkező" mutatkozik mindennap. SzemIéletesen, egyszeruen, de célratörően tálalt mondanívalót tud befogadni a mai túlterhelt hallgató. Látszólagos érdektelenség esetén sem szabad lemondani az Ige hirdetéséről. Egyiptomi piramisokból előkerült gabonamagvak évezredek múlva is csíraképeseknek mutatkoztak. Az Ige életereje is megmarad és megfelelő körül· mények esetén Msőbb is képes csodát müvelnf Nagyon sok embemek élete derekán vagy mé később a róbák szenvedések által alkalmassá tett tala'· befo dott I e. 'c 'rázni a erme O Bódás János egyik versében találóan fogalmazza meg ezt:

+ .f!:

,,Mosolygok rajtad, mert tudom előre, hogy fogva vagy! Az Ige hatalom, s aki hallotta, nem szökhet meg tőle. Ott marad, lappang lenn a tudatodban, ha nem is tudod, s majd egyszer fellobban."

fN;;rófiüij!a7tínú7iiUiny;;fiic'7J;7;;Tiókőt1- ezt találjuk következő ismérvként feljegyezve a oereal5efíekroT. ID ebből az élő VÍzből iszik, soha nem szomjúhozik másra . Nagymamámtól hallottam, hogy fiatalasszony korában volt a gyülekezetükben egy idős, vak testvér, ,§oós bácsinak hívták. Ez a bácsi minden délelőtt elbotorkált ismerős testvérekhez, akikről tudta, hogy otthon találhatók. Velük olvastatott fel a Szentírásból naponta egy-egy szakaszt, saját lelki épülésére is. fgy jutott el egy alkalommal nagymamámhoz. Arra kérte, hogy olvassa el neki a 119. zsoltárt. A bácsi kérésének nem lehetett ellenállni és - bármilyen sok dolga is volt a 11 tagú család mellett - olvasni kezdte a kért fejezetet. Arra gondolt, hogy a közismerten hosszú zsoltárból néhány verset kihagyhat észrevétlenül, így hamarabb folytathatja munkáját. Alig kezdett el azonban a kihagyott szakasz után olvasni, megszólalt a bácsi: .Zsuzsam, várj csald Itt valami kimaradt." Nagymamám megszégyenülve kezdte olvasni akihagyott szakaszt és maradéktalanul felolvasta a zsoltárt. Soós bácsi, aki kívülről tudta a zsoltárok na részét é's fontosnak tartotta a na rikéiiti iblia-olvasást. Mi így o vassuk-e a Bibliát? Napjainkban számo l lia-o vasó útmutató áll rendelkezésre és különféle elmélkedések sem elő a módszeres Biblia-olvasást. Ezek mellett azonban fontos a Biblia·önálló tanulmányozása J~..:.. Csakúgy, mmt a tesh taplálkozásban annyíraelterjedt félkész és gyorsfagyasztott ételek fogyasztása mellett me 'ván'uk a házi készítményeket is, -rtl! Ja agu Itiink elő. Az önálló tanulffiáííYOiásldi1ŐiíÖseÖaI· kalmas arra, hogy meggyőződésÜnk megerŐsÖdjÖn. Béreában ez volt agya· korlat: hollgatták, befogadt4k és tanulmánxozták az Igét. Itt is bebízonyosoaotf, hogy a hit hallásból van, a haIIás pedig Isten Igéje által. 106

+

dz he befogadásának eredmén)!e. 1 befogadott Ige meg tudja tartani a ~t (Jak 1:21). AZOK,aIák igaz és jó szívvelhallgatják az Igét, meg is tartják és termést hoznak (Lk 8: 15). Kövessük mi is a béreabeliek nemesebb lelkületét, fogadjuk be az Igét, tanuljuk meg a zsoltárírótól: .Szivembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened' (Zsolt 119:11).

Tóth László az Evangéliumi Pünkösdi Közösség alelnöke

A

M ECjVETETT ICjE Jer 36

I

A Biblia azt tanítja Istenről, hogy ő a szeretet. Így tehát Istenről beszélni vagy a szerétetről beszélni, hasonló dolog. A szeretet mindig irányul valakire vagy valamire. Nincs cél nélküli, tárgytalan szeretet! De kit szeret Isten? A választ tudjuk: az egész világot, benne az embereket - téged és engem! (Jn 3: 16). Mi bizonyítja a szeretet valódiságát? Az, hogy aki szeret, az mindig ad! A legnagyobbat pedig az adja, aki önmagát tudja ajándékozni. Jézus Krisztusban Isten mindenkifelé kinyitotta a kegyelem drága ajtaját (Tit 2 :11). Bejöttél már ezen az ajtón? Vagy pedig azt mondod, hogy te nem törődsz Istennel, nincs szükséged a Bibliára? Isten régen is elmondta és ma is közli az ő akaratát" és üzenetét az emberrel. Döntő dolog, hogy milyen szívvel fogad· juk az Úr szavát? Örömmel, közömbösen, félelemmel vagy éppen gyilkos indulattal? Igénk szerint Jeremiás próféta üzenetet kap az Úrtól az egész nép, de első sorban a király Számára.Az Igét Báruk viszi tovább, mint az Úr szavának engedelmes eszköze. Mikeás szintén teljesíti a rábízott feladatot. A főemberek viszont megrettennek a küldött üzenettől. a király és szolgái pedig elutasítják, megvetik és elégetik Isten figyelmeztető szavát. Mi a magyarázat arra, hogy ugyanazt az Igét sokféleképpen fogadják az emberek? Az Úr igéjére, szent üzenetére mindi. szivűnk álla ta szerint válaszolunk.Ha a szívünk nincsen tele saját vágyainkkal, ha nem lakozik benne un, akkor mindig örömmel és hálaadással fogadjuk be az Úr szavát. Még akkor is, ha az aktuális üzenetben Isten éppen számon kér valamit. De ha a szívünk tele van önteltséggel, megtűrt - és mások számára remekül megmagyarázott - bűnökkel, akkor már mérlegre tesszük az Úr szavát. Ha egyezik elképzeléseinkkel, akkor \

I

107

nem tiltakozunk ellene, megtűrjük az életünkben. De ha megítél bennünket s elvetésre inti szívünk bálványait, akkor gyűlölettel, megvetéssel utasítjuk vissza! S milyen megdöbbentő, hogy éppen az veti meg és utasítja el a küldött Igét, akinek éppen szól! A király! Te nem ilyen lelkiállapotban vagy sok esetben? Életed különböző területein sikereket értél el, nagynak, királynak érzed magad. És akkor jön az Úr, elkéri tőled a legkedvesebbet, amiért talán mindent kockára tettél. Nem dobod te is tűzbe a kapott Igéket? Esetleg esztelen haragodban nemcsak az Igét, hanem annak továbbítóját is gyűlölni kezded. S amint a király halálra kerestette Jeremiást és Bárukot, ugyanígy te is szembefordulsz az Úr iránt engedelmes és neked szolgáló testvérnek! Azonban a királyok között voltak olyanok is, akiknek szívét összetörte az Úr üzenete. Gondolj csak Dávidra! Szülessen meg szívedben is a bűnbánati zsoltár, mert közel van az Úr a megtört szívekhez. De hiába égeted el, hiába semmisíted meg, Isten igéje legyőzhetetlen! A Jeremiás próféta könyvének 36. fejezete szerint a tűzbe dobott írás helyett más könyv íratott, s abba még több került bele Jojákim, júdeai király romlottságából. Lázadhatsz, szembe[ordulhatsz az Igével, Jézus Krisztussal, de ezeket az Úr mind számon kéri tőled, s még több lesz a rovdsodon. Aki pedig a szent szolgálatot vállalja, annak ahhoz kell továbbítani Isten üzenetét, akit megmutat az Úr. Valakinek a bűneit felfedni, ehhez az Úrnak van joga! Önmagad igazsásszerl;te1étŐJ hajtva ne menj sl;IJ!cihez! Gondolj arri:" hogy Jeremiás nem azokra nézett, akikhez küldte az Ur, hanem a"a, aki a megbízáSt adta! Ha viszont engedelmes vagy Istennek, az ő bűnt megítélő üzenetével sok szomorúsá ot és lelki otrelmet to sz okozni az embereknek. aza o es onmaga an bízó embernek ugyanis nagy szomorúságot okoz, ha Isten ítéletére ki kell engednie valamit a kezéből. Ha az Úrtól kaptad a mondanivalót, akkor légy bátor és erős, s azt add is tovább! (péld 28 :23). Hirdesd az Igét minden időben! Lehet, hogy fogság lesz osztályrészed, vagy megvetnek és kirekesztenek. De az Isten iránti engedelmesség olyan békességet ad, ami felülemel minden földi nyomorúságon! S ne félj, az Ur maga fog elrejteni téged, mert ő szemmel tartja a föld hűségeseit! Az idő múlásával változik a Sátán taktikája is. Ma már talán kevesen dobják a tűzbe a Bibliát. A gonosz viszont sokféle módon igyekszik elérni a célját, vagyis azt, hogy vessük meg az Igét, esetleg vegyük semmibe! A Sátán a világosság angyalának öltözik, és ő is igét súg a füledbe. Jaj annak, akit a Szentlélek nem tanít meg mindennap a jó és a rossz közötti kűlonbsegtetelre. Megpróbál a Sátán rábírni arra is, hogy maradjunk otthon akkor is, ha küld minket az Úr, és rábeszél a cselekvésre akkor, amikor csendben kellene lennünk. Mégis azt vallom, hogy a Sátán új módszereivel szemben Isten megtanít bennünket a bölcsességre, és a Szentlélek ereje által győzelmessé teszi harcainkat. 108

Aki megveti az Igét, Istent veti meg! Pedig olyan csodálatos, hogy még a legszigorúbb üzenetben is ott van ez a szó: ,,hátha"! Isten nem alkuszik meg a bűnnel (És l :13), szól, figyelmeztet és fedd többször is (Jób 33:14). Felfedi bűneinket és azok következményeit, de lehetőséget ad arra, hogy megtérve megjobbítsuk utainkat. Nagyon sokáig vár ránk, s nem látogat meg ítélettel (2 Pt 3 :9). Ne késlekedj hát te sem! Ha eddig félvállról kezelted Istent, felülbíráltad üzenetét, megvetetted szavát, még most sem késő, alázd meg magad s valld be: vétkeztem az Úr ellen! S Jézus Krisztus szelíden rád tekint, majd felemel és így szól: "Eredj el és többé ne vétkezzél! "

Mézes László

AZ ÉLETTÉ VALT I(jE Mt 7:24-29 Egy testvérünket látogattam meg. Sok szenvedésen, próbán keresztülment p-e ember. Néhány hónapja szívinfarktusa volt. Éppen lábadozni kezdett, már I újra járhatott a közösségbe. s most egy újabb szívgörcs megint let~rítet.!:.;. Beszélgetünk, ő ezt mondja: - Éppen azon gondolkoztam, hogy az orvos szava is olyan, mint az Isten igéje: Ha nem fogadunk szót, menthetetlenül utol érnek a következmények. M'ii'fdolgoztam, emelgettem, és sajnos, nem lett volna szabad. Ez a testvér betegsége folytán meglátott valamit, amit mi hivő emberek is olyan nehezen tudunk megérteni. Azt, hogy még hivő voltunk sem ment fel az akarat~~ás és engedetlensé következmén . lól. RáííK ugyamfgy Visszaszáll engedetlensé Un o . . . , másra! Isten igaz: saga szerint éppen azon a területen kell majd learatnunk a bűn keserű gyümölcseit, ahol azokat elkövettük. Ha nagyon elismert, sokakat megtérésre hívó szolgája volnék is az Úrnak, de gyermekeim nevelés~t elhanyagolnLJ!lJ.-'s nem törődnék velük olyan odaadassál, ahogyan azt egy gyermek igényli, akkor ennek következményeit előbb-utóbb látnom kell. "Eljön az árvíz és fújnak a szelek" a gyermekeimmel való kapcsolatomban is. Ha előbb nem, akkor kamaszodásuk idején össze fog dőlni ez a kapcsolat és "nagy lesz annak romlása". Ha késve is, de meg kell tanulnom, hogy a gyermeket nem elég a világra hozni. Isten azt kívánja, hogy igazi szülöí lelkülettel rendelkezzünk! Megtanuljam az apaságot úgy, ahogyan a mennyei Atyánál látom: nagy türelmű szeretettel, hordozással és meg nem lankadó törődéssel!

109

t

Egyéb irányú engedelmességem, hitem és "erényem" sem menti engedetlenségemet más dolgokban: a figyelmen kívül hagyott Ige súlyos következ:. ményekkel jár mindig azon a területen, ahol vétkeztem ellene! Az egyháztörténet példái is beszédesen tanítanak bennünket erre az igazságra. Mennyi jól indult, nagy áldással tevékenykedő evangéliumi mozgalomról tud a keresztyénség történelme! Emberek ezreit érték el az evangéliummal! De voltak területek, .zészkérdések", ahol az evangélium igazságát emberi okoskodással cserélték fel. Korabeli fílozófíaí irányzatoknak hódoltak be, vagy emberi becsvágy hamis indulata kezdte fűteni a mozgalom tevékenységét. "Fújtak a szelek és eljött az árvíz és beleütközött abba a házba" - s elmosta először azokat a sarkokat, amelyek emberi indulatokra vagy okoskodásokra épültek, és azután ezek magukkal rántották az egész épületet.

Viszont az Isten beszédének erős, megtartó hatalmát ismételten megtapasztalták azok, akik arraépítettek. Kritikus helyzetekben milyen jó volt az Igére támaszkodni! Ahol nem volt más reménység, csak az Úr beszédének útmutatása, ez megbízhatónak és szilárdnak bizonyult.

Ahogy az Ige iránti hűtlenséget a gyakorlat mutatja ki, úgy az Ige iránti engedelmességet is. Erre nézve hadd álljon itt egy példa. Egy flatalnak már éppen nem mondható házaspár gyermeket várt. A nagyobbak után még ráadás ajándéknak ígérkezett ez a pict. Azonban az édesanya egészségi állapota nagyon kétséges volt. Az ismerős hivő orvos ezt mondotta: - Mint orvos, nem mondhatok mást, az édesanya ezt a szülést nem éli túl. A két ember hazament, otthon térdre esve Uruk elé tárták ezt a dolgot. Ésaiás próféta könyvéből kaptak választ: ,,I!em veszedelemre szülnek, mert az Úr áldott népe ez, ivadélciIViíl egyutt" (És 65 :23). Ezt az Igét úgy vették, mint Isten szavát, kísértéseikben pajzsul tartották maguk elé. Sok kétség között, gyakran reszketve, még többet imádkozva - de álltak rajta. Aztán me!!:. született a kíslány. Ö is, an .a is e észsé s maradt. A kislány ma már iskolás, szüleine napon éntí öröme. Véletlen is lehetett ez - mondja a hitetlenkedő ember. A véletlenből viszont nem lehet rendszert csinálni, mert az természeténél fogva változó képet mutat. Isten igéjeazonban évszázadok Ótakipróbált alap. wx. mindir /ehetett támaszkodni. Hasonló eseteket bizonyára magunk is ismerünk és tapasztalunk. Biztos, hogy mi is álltunk már úgy, hogy nem volt más támaszunk, csak az Úr szava, s az szilárdan tartott minket. A magam életében is sokszor álltam ilyen fordulópoptpkon, ahol szinte vakon kellett indulnom valamerre, és senki sem tudta, hogy mit hoz a következő perc. Sohasem bántam meg, hogy az Igére támaszkodtam. Mert ha fújtak a szelek és eljött az árvíz - az Igére épült ház nem dó1t össze! Az idő változása mindennek megpróbálja az értékét. Isten a Jézus Krisztus110

ban fundamentumot vetett a megtartást kereső ember számára. Közel két évezrede idemenekül az, aki az életet és az üdvösséget keresi. S ez a szikla megáll!

Hecker Frigyes a Metodista Egyház szuperintendense

EL NE TAvazz A TÖRVÉNY KÖNYVÉTŐL! Isten szívében fogalmazódott meg és mint utasítást kapta meg Józsué: "El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról énel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, amint írva van abban, mert akkor leszel jó szerenesés a te utaidon és akkor boldogulsz" (Józsué l :8). Azóta is sokszor idézzük ezt az isteni utasítást, annak ellenére, hogy magának a törvény szónak nem túlságosan jó a visszhangjaa szívünkben. A törvény mögött a rideg igazságszolgáltatást látjuk és a paragrafusok alapján kiszabott itéletet. S vagy szánakozunk azon, aki az ítélet alá került, vagy pedig vigasztaljuk magunkat az apostoli kijelentéssel: "a törvény cselekvése által nem igazul meg egy ember sem" (Gal 2: 16). Ha pedig ez így van, akkor rábízzuk magunkat Isten kegyelmére, s amit a törvény által nem érhettünk el, azt kegyelemből fogjuk megkapni! Ha azonban a kegyelemre támaszkodunk, akkor arra is figyelnünk kell, hogy a kegyelem a Jézus Krisztus által adatott, aki azt mondta: "Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a próféták tanítását. Nem azért jöttem, hogy azokat érvénytelenné tegyem, hanem hogy betöltsem" (Mt 5: 17-19). Az Úr Jézus szavai sok emberben keltették azt a gondolatot, hogy Vele megszűnt az Ószövetség érvénye, tehát a Tízparancsolat érvénye is. A törvény betűihez ragaszkodó farizeusok és írástudók ezért felháborodottan utasították vissza az Úr Jézus egész megváltói mükösét, és azzal vádolták, hogy a törvényt semmibe vette. Ha az Úr Jézus nem azért jött, hogy a törvényt érvénytelenitse, akkor a törvény megmarad örökre, de csak azért, hogy zsinórmértékül szolgáljon az Isten akarata szerint való tiszta és szent élet megvalósításában. Isten törvényét a Szentírásból ismerhetjük meg. Nemcsak a Tízparancsolatot, hanem mindazon igéket Isten törvényének tekintjük, amelyek az üdvösség útján való járásunkat szabályozzák, és Isten akaratához igazítják az életünket. Teljes bizonyossággal valljuk ezt: ,,A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való neve111

Pcl

lJ rI/?

;/

'b'C

~

(\'1'2 G-1

~

(1,) Jj

@.'I~-(-I}

• ry,

'B ~(.

(~-cJ'lcq)

lésre; hogy az Isten embere teljes mértékben alkalmas és minden jó cselekedetre felkészített legyen" (2 Tim 3:16-17). Nagyon hálásak vagyunk a mennyei Atyánknak azért, hogy megorizte törvényét számunkra sok viszontagsagon és üldözésen keresztül az évszazadok viharaiban. Amikor még a római ouOda:löm jelentette a művelt és ismert világot, Juliánus császár kiadta a parancsot, hogy birodalmában az összes Bibliát fel kell kutatni és elégetni. Aki a parancs ellen vétett, halállal büntették. A XVIII. században az európai könyvkereskedők tekintélyes része úgy határozott, hogy nem árusítanak többé Bibliát. A belga könyvkereskedők esküvel is megerősítették ezt a fogadást. Ma arorszá on Nádasd ráf elkoboztatta a Bibliákat az 16oo-as évek közepén, és Trencsén város piacán ma yá a r va égette el. Mint érdekességet jegyezték fel a történészek, hogy amikor égett a máglya, egy félig égett lapot odasodort a szél a gróflábához. Gúnyos mosollyal vette kezébe az üszkös papírdarabot, aztán elfehéredve olvasta rajta ezt a mondatot : " ... az ember minden dicsősége olyan, mint a fű virága. Megszárad a fű és virága elhull. De az Úr beszéde megmarad örökké" (I Pt l :24-25). Nem sokkal utána Nádasdy grófot összeesküvés gyanúja miatt kivégezték. A Szentírás eedig.ma is ott van a kezü!1kb{.n, és ismerve az újabb és újabb kiadásokat és példányszamait, azt kell megállapítanunk, hogy a Xx. század végéhez közeledve a Szentirdsa reneszdnszdt éli. Ennek a magyarázata számunkra nagyon egyszerű: ezt a könyyet Isten al)q~!!Lés,gQllc1Q~l1Q1t aO:ÓJ,Jl.ogy,.~is legyen Bibli'!.LBatran vallhatjuk, hogy a Biblia üzenetei nem váltak idöszerű.tJCllfd'JsA Kísér egy élményem, amely az egyetemi tanulmányaim alatt vésődött a szívembe és nagyban hozzásegített ahhoz, hogy becsüljem és tiszteljem Isten törvényét a Szentírásban. Amikor először léptem be E egyetem hatalmas könyvtárába és megláttam a sok ezer kötet könyyet a méii.nyezetig érő 1201cokon, olyan kétségbeeséshez hasonló érzés lett úrrá rajtam. Akkor arra gondoltam, hogy~jobb lenne innen visszafordulni, hiszen ennyi jogi kön~vnek csupán az átolvasásához is egy élet kell, nemhogy a megtanulásához ... Ahogy nézegettem a könyveket, egyszer csak egy Bibliát pillantottam meg az egyik polcon. Nagyon kiváncsi lettem arra, hogyan kerül a Biblia a törvények és a paragrafusok könyvei közé. A rejtély akkor oldódott meg, amikor -a p'rofesszor magyarázni kezdett és megvigasztalta a hallgatóit, hogy ne ijedjenek meg a sok könyvtől. amit látnak. Ugyanis az idők folyamán ezeknek a könyveknek a legnagyobb része már hatályát vesztette..és kevés az, ami még érvényben van s tanulni is kell belőle. Elmondotta azt is, hogy az idők múlásával minden ember alkotta törvény elveszti az érvényét és újat kell helyette alkotni. Egy Töryéfi'~nxy viP I(§JU2@!J . _mondotta a professzor -. amelYik az évezredek során semmit sem vesztett érvén éből ez edi a Bibli. Ennek a onyvne egye en orvenyet sem ehet mellőzni. Sót, mindenfélé ~ nek a lényegét, amit emberek alkottak ezen a földön, belelcliet fogla~~ a 112

Biblia egyetlen mondatába, amit maga Jézus Krisztus mondott: "Amit akar· tok azért, hogy az emberek ti veletek . k mindazt ti is Úgy csele~ e 1ete azo .éul. ífé.,tdlL (Mt 7:12). Ha szabadsá·got a arsz, a or ne nyomj el máso t! Ha é ességet akarsz, akkor ne há· borAAss másokat! Ha szeretetet akarsz, akkor szeresd te is a másik embert! Minden ember alkotta törvénynek a gyökerei a Tizparancsolathoz nyúlnak vissza, mert ennek még egyetlen mondatát sem lehetett hatályon kívül helyezni. Ezek ugyanis erkölcsi törvények is, amelyekhez ha nem alkalmazkodnának az emberek, megszűnne az erkölcsös, tiszta, békés és biztonságos térsadalmi együttélés. Az emberek által alkotott törvények időtartama viszonylag rövid, mert ahogyan az emberek alkotják, ugyanúgy az emberek meg is változtatják azokat, ha a társadalmi vagy egyéb szempontok azt szükségessé teszik. A Szentirásban levő törvényeket Isten alkotta és ő fogja meghatdrozni azt is, hogy meddig maradjanak érvényben. Mire befejezte a professzor a magyarázatot, megértettem, hogy miért került odú Biblia a törvények és paragrafusok könyvei közé. Ennek az isteni törvénynek a könyvétől nem szabad eltávoznunk és nem szabad úgy gondolkoznunk, hogy mi az Ujszövetsegben vagyunk és nincs szűkségiink Isten törvényére. Vallanunk kell, hogy a lábunk szövétneke Isten igéje, amely tökéletes, szent és megeleveníti lelkünket! A Szentíras legutolsó könyvében is az úr törvényével találkozunk és egyben ezzel az ígérettel: boldogok, akik cselekszik parancsolatait, ,,mert joguk lesz az élet fájához, és bemennek a kapukon a városba" (Jel 22:14).

Dr. Szakács Imre a Baptista Egyház titkára

A BIBLIA A I<ÖNYVESPOLCON Amikor az evangéliumi mozgalmak elterjedésének az idején így kezdték nevezni a hívőket: bibliás emberek, bizonyára nem azért tartották őket bibliásoknak, mert esetleg a hivők otthonában láttak valahol a polcon Bibliát. A bibliás emberek azért kapták ezt a nevet, mert állandóan magukkal hordták bibliájukat; ha volt egy kevés idejük, olvasták, tanulmányozták a Szentírást, és igyekeztek bibliai módon is élni, a tanultak szerint járni. úgy tűnik, hogy napjainkban a nem hivő emberek között is szinte divat ~ .fubliáról beszé!!!J, és számtalan család könyvespolcán ott található ez a könJ:.v, talán éppen a legujabb fordításban. Egyeseknek már szép Biblia·gyűjteménye is van. Ott állnak sorban a különTeIe nyelvű bibliák, van a régi fóliáns

ott

---

113

t

mellett a legmodernebb szövegű, a nagy képeskönyv mellett a piciny zsebbiblia. Igen nemes lehet e gyűjtőszenvedély , megnyugtatónak tűnik, hogy több ember jut Bibliához. De vajon ugyanilyen arányban növekszik-e azoknak a száma is, akik valóban olvassák a Bibliát'l Nem csupan felsunes erdekíődés ez, amivél találkozunk? Csakugyan a lelki éhség és szomjúság diktálja, hogy a Biblia kézbe kerüljön? ~- .

egy;;

-

A könyvespolcok Brbliáj~-~sak dísztárgy, amely önmagában lehet nagyon érrekes, de ilyen módon nem tűnik ki valódi, belső értéke. Az olvasott Biblia fedele talán kopott, alapszélek gyűröttek, de éppen ez bizonyítja, hogy a benne élő Ige mindennapi táplálék, hogy e könyv gazdája rátalált a "szántóföldbe rejtett gyöngyre . . -

A Biblia irodalmi értékei kétségbevonhatatlanok. A Példabeszédek Könyvének tömör szellemességei meghokkentö gondolati mélységeket tükröznek. A Zsoltárok Könyvének antik versezetei csodálatos tisztasággal ragyogó költői művek. Az evangéliumokban olvasható jézusi példázatok - utolérhetetlen fordulataikkal - egyetlen olvasásra végérvényesen beivódnak az ember gondoIkozásába. Az apostoli levelekben benne lüktet a kor embereinek életritmusa, a keresztyén tapasztalatanyag évezredek hivőinek a magatartását formálja. Al- ősi és a kései próféciák csodás misztikuma szinte mágikus erővel hat ma is a jövőt kutató értelemre. Mindez igaz! Ám ha csak ennyit jelentene a Biblia vagy sorolnánk tovább hasonló jellegű értékeit, mélységeit és azt mondanánk, ez a Biblia - vajon felelnénk-e ezekkel a megállapításokkal arra a kérdésre, hogy miért írták a Bibliát, miért maradt ránk e drága könyv? A Biblia igazi értéke abban van. hogy általa mf!KjsmerhetjükIstent és ön.!!!fiiünkat. E könyv megmutatja az Istenhez vezető utat. Megismertet valós önmagunkkal; ráeszméltet arra, hogy bűnösek vagyunk. E nélkül a felismerés nélkül nincs megoldás számunkra. De tovább is visz az Ige. Elvezet az Úr Jézus Krisztusig, aki által feloldást nyerünk a bűnből. A Biblia járható utat jelöl meg, amelyen járva boldog emberekké leszünk, és életünk áldássá válik e világ számára. A Biblia túlmutat a síron is. Meggyőz afelől, hogy örök életünk van Istennél. Segít, hogy elérkezzünk örök otthonunkba. Olyan jó volna odakiáltani az embereknek: Vegyétek le a könyvespolcról a Bibliát és olvassátokI Tekintsétek tükörnek, amelyben magatokra fogtok rsmerru. Legyen lelki kenyeretek, amely megelégít, italotok, amely felüdít. ~Il!~ssátok titkait, ismerkedjetek mélységeivel, enge3jétek, hogy vtlágossaga oeragyogja egész életeteket. Hagyjátok, hogy vonzereje vezessen át e földi léten az örökkévalóságba. A könyvespolcokról kerüljön a Biblia a szívetekbe, az életetekbe !

------

Gerzsenyi Sándor 114

HoqYAN OLVASSUK A BIBLlÁT~ A Bibliát nagyon sokan elavult könyvnek tekintik, amely már nem illik a mai modern időkhöz. Ennek ellenére az az örök igazság, hogy a Biblia a Krisztus evangéliuma, Isten hatalma és ereje minden hivő üdvösségére (Róm 1:16; l Kor 1:18). Azoknak pedig, akik szabadulni szeretnének romlott lelkiállapotukból, az üdvösségre vezérlő drága segítőtárs. A Biblia, a Könyvek Könyve visszavezet az emberiség történelmének hajnaláig, de mondanivalója nem vesztette el jelentőségét és erejét napjainkban sem. Lapjai ugyan lassan már kétezer év óta lezártnak tekinthetők, mégis százmilliók olvasmánya marad az idők végéig. Az egész könyvön egy szellemiség vonul végig, annak ellenére, hogy szerzői a legkülönfélébb társadalmi körökhöz tartoztak, s hogy tartalma történelmi eseményekleírásától erkölcsi intelmekig átfogják az ember életének irányításához szükséges tudnivalókat. A híres francia szatirikus, Voltaire azt jövendölte, hogy a keresztyénség is és a Bibha is rövidesen múzeumi 'elüJekké lesznek. A Biblia azonban túlélte őt is, mint ahogy mindazokat, akik meg akarták semmisíteni. De a halálos ágyán Istent kereste ő is, csak már későn. Kétségbeesetten, békétlenül és kárhozata tudatában halt meg. Volt lakóhelye viszont a Bibliatársulat céljaira szol~l, és innen indul diadalútjára a Biblia több mint 1400 nyelvre lefordltva s a világon a legnagyobb példányszámú könyvként. Könyvtárunk ékessége a Biblia. Ez a könyv azonban mégis akkor a legértékesebb, ha nemcsak díszként gazdagítja - esetleg szép bőrkötésével - polcunkat, mert az igazán szép Biblia az agyonolvasott, lapjaira esett, s telejegy· 3etelt ~~li!: Hogy !lyen Bibliánk legyen, fogadjunk el néhány jó tanácsot. ~ Hogyan olvassuk aBibliát? \ Eiőkör is a Biblia a hivő ember számára !!!iE!l!.nnaei életkenyér (Jn 6:33, c::J48, 51). Ezt a kenyeret .EMontA. meg kell tehát szegnünk, mert enélkül " senyved a lélek. . Minél inkább megszeretjük az életnek ezt a kenyerét, annál inkább meggyőződésünkké válik Péter bizonyságtétele: "Uram, kihez mehetnénk? Örök élet beszéde van nálad" (Jn 6:68). Az írásnak 36 OOO ígéretével csodálatos távlatok nyílnak meg előttünk. Ezek az ígéretek azonban csak az éhesen kereső lelkek számára nyílnak meg teljes gazdagságukban. Bár az Ige kincseskamrája minden ember számára hozzáférhető, mégis a szomjazók és tudakozók jutnak le az isteni bölcsesség mélységeibe. (;). A bibliaolvasásraJdőt kell szánnunk. Talán ez ma az egyik legnagyobb neV hézségünk. Mindenre van időnk: a szórakozásra, pihenésre, a munkára, a tanulásra és
.

._115

V

/

nek ítélt a Krisztus ismeretének páratlan gazdagságáért (Fil 3:8-10). Ma a legtöbb munka elvégzése hosszas iskolázást, előtanulmányt, sőt állandó továbbképzést igényel.: Állandóan szükség van új ismeretek megszerzésére, hogy a rohamosan fejlődő életkövetelményeknek eleget tudjunk tenni. Vajon az örök életre való felkészülés nem éri-e meg azt a legalább néhány perces napi igeolvasást? Ne elégedjünk meg csupán a bibliolvasó naptárak, vezérfonalak egy· vagy néhány sornyi igéjével, hanem törjünk jó darabot az élet kenyeréből! Evezzünk a mélyre! Sokan panaszkodnak, hogy a Biblia nehéz olvasmálJX. Nem lehet belőle egyszerre sokat megemé~!!tl!i. Nehezen vagy egyáltalán nem érthető részek találhatók benne. Kétségtelen, hogy a Szentírás nem könnyű fajsúlyú regény, sőt - "bolondság azoknak, akik elvesznek" (1 Kor 1:18).

A Biblia mggértéséhez viszont elsősorban nem egyetemi képzettségre és nem is f.eltétlenül teolói;ai képesitesre van szü's.sés-hanem ,!azIstenb!!l való Lélekre . Pál sem úgy akar szólni, mint amelYre emberi bölcsesség tanította meg, hanem mint akit a Szentlélek tanított meg. A testi ember nem értheti meg Isten Lelkének nagyságos dolgait (1 Kor 2: 12-14; 3: 1-2). Az Igéből minél többet olvasunk, erősödünk, gyarapodunk belőle, annál inkább kitisztullátóhatárunk és világossá válik az, ami kezdetben még rejtve volt értelmünkelől.

@

'i)

@

Ezért szükséges, hogy imádkozva olvass ' Mivel az Írás a Szentlélek ihletése alapján író o Tim 3: 16), így csak ő adhat világosságot annak helyes megértéséhez. Adjunk időt arra, hogy a Szentlélek az Ige által beszélhessen velünk. S miután szólt, beszéljünk mi is yel~. Köszönjük meg az áldást és kérjük, hogy segítsen az olvasott üzenetet a szívünkbe vésni és tettekre váltani. Hiszen a Szentlélek örömével befogadott Ige teremhet gyümölcsöt (1 Thess 1 :6; Kol 1:6). Ugyanakkor az igeolvasás alatt Isten elke dol ozik ra 'tunk. Pörölyként zúzza szé " " .. . Ha figyelmesen olvassuk aBibliát ,felfedezzük, hogy menthetetlenül elveszett bűnösök vagyunk. Hiába szépítjük magunkat, védekezünk az igazság ellen, a Biblia tükörként határozottan rámutat szellemünk, lelkünk bűnös, gyarló és torz állapotára. Ám ugyanakkor a vigaszt, a reménység szavait is elénk tárja: "aki hisz a Fiúban, annak örök élete van" (Jn 3:36).

Olvassuk rendszeresen a Bibliát! Nem találomra kinyitva és az éppen föllelt Igét Isten ajándékaként, aznapra szóló vezérfonalként véve, hanem ~ egy bibliai könyvet folyamatosan olvassunk végig. Tegyük ezt a reggeli csönaességben, amikor még friss értelemmel és a napi gondoktól mentesenemészt· hetjük meg az Igét.:J:Ia zrae lal e a ta a an t amíg a nap elmelegedett, elolvadt és megbűzhödött az (2 Móz 16:21 lva' . , ~~=·ti

116

imádság az egész napra kihat. Nem lenne annyi vereség a keresztyének életéíJen, ha minden reggel ennének az életkenyérből és a lélek szomját oltanák az Istennel való beszélgetésben.

Amint megszoktuk, hogy egész életünkön át naponta rendszeresen, meghatározott időben táplálkozunk, így igényli a lélek is az Igét. S ne gondoljuk, hogy ha egyszer végigolvastuk aBibliát, ismételt olvasása már nem ad új mondanivalót számullkTa. Olyan az Ige, mint a csiszolt gyémánt: ahányszor kézbe vesszük, minden oldalról új fényben ra o felénk és sohasem tudunk betelni vele. Istennek egy á ott em ere atvankiléncszé;til1lulmányoztá vé.&!La Szentírást, és mindig örönunel fedezett fel abban valami újat, amit mintha sohasem vett volna észre azelőtt. Ezért ne csak olvassunk, hanem jegyz eteljünk is Bibliánkba! Húzzuk alá a fontos igehelyeket, keressünk párnuzamos igéket, összefül:l:ő l:ondolatokat és jelöljük meg azoifN~~csak a térképen, a Bibliában is lehet jelmagyarázat. Az igazán ,,kiolvasott Bibliában csak a tuíajdonosa ismeri ki magát. In~ " könyvünkl kább legyen egy "munkabibliánk" és egy "ünnepi

-

A világon egyetlen erkölcsi intelem, nevelő, javító szándékú iromány nem tudja elérni a szívben azt, amit az Ige, mert mögötte az élő lsten áll (l Thess 2:13; 2 Tim 3:16-17; Zsid 3:12). Ezért fogadjUK a Le7ek üzenetét gyermekies bizalommal és sohasem dacos ellenállással. Higgyük, hogy Isten minden ígérete igen és ámen. Ne szégyenítsük meg Istent, amikor például ~ dalmaskodásokkal nem adunk hitelt igéjének, melyhen arról biztosít, hogy neki gondja van reánk. Legyen bennünk az Ige erőnek, jeleknek és csodáknak a forrása (l Thess l :5; l Kor 2:4, Róm 15:19).

t

Olvassuk a Szentirdst mély dtélessell Minél mélyebben hatolunk a föld méhébe, annál gazdagabb Jelőhelyeket fedezünk fel ásványi kincsekből. Minél mélyebbre evezünk az Ige tengerén, annál nagyobb lesz kivetett hálónk fogása (Lk 5:1-10; 2:19; Zsolt 119). Mit olvassunk a Bibliából? Aki először ismerkedik ezzel a könyvvel, annak ajánljuk az evangéliumokat, különösen Lukács és János evangéliumát. Azután olvassuk az.}.postolok Cselekedeteinp.k könyvét, az apostoli leveleket, az ószövetségi történeti könyveket, a .,!soltárokat és utoljára a prófétai könyveket. Ne kezdjük a bibliaolvasást Dániellátásaival vagy a Jelenések könyvével! Ismereteink, látásunk idővel mindjobban szélesednek, s ha ennek ellenére nem értünk meg valamit, akkor forduljunk ismerős lelki emberekhez, azonban ügyeljünk arra, hogy ,,hitünk ne emberi bölcsességen, hanem Istennek erején nyugodjék" (l Kor 2:5). Ma a vallásos irodalom szédítő méreteket ölt: mindenki Jánálja a maga port~káiát. Ezért hát ,,meglássátok, hogy senki n~, legyen, aki bennetek zsákmányt vet a bölcselkedés és az üres csalás által (Kol 2:8).

117

,,Mert lesz idő, amikor az egészséges tudományt el nem szenvedik ... és az igazságtól elfordítják fülüket, de a mesékhez odafordulnak. De te józan légy mindenekben. .. (2 Tim 4:3-5). Lehet, hogy találunk látszólagos ellentmondásokat a Bibliában. Ilyenkor olvassuk el az elŐzŐ részt ts az utána kÖvetkezŐ részt is, hogy összefüggésbén, esetleg párhuzamos helyekkel kiegészítve a maga teljességében álljon előttünk a probléma. Vigyázzunk arra is, hogy ne legyünk a betű szolgái (2 Kor 3:6). Ne fogadjunk el könnyen olyan irdsmagyardzatot, amely ellenkezik eddigi látásunkkal. .Mindent vizsgáljatok meg, és ami jó, azt tartsátok meg" (l Thess 5 :21). Tanuljunk meg sok igeverset kívülről! Egy-egy sokatmondó Ige váljék a nap, a hét jelszavává. Mint a gyöngyszemet, füzzük láncba, és ezek lesznek a nyomorusag, szenvedés, a betegség, csapás idején a legértékesebb kincseink.

+

Végül még egy kérdés: milyen fordítást olvassunk? Ma már többféle fordítás áll rendelkezésünkre. Aldásos és hasznos, ha többféle fordítást használunk! Ugyanaz az Ige szinte más értelmet kap más kifejezésekkel és új gon
.Míután Isten sok rendben és sokféleképpen szólt régen az atyáknak a próféták által, ez utolsó időben Fia által szólott nékünk" (Zsid 1:1). ,,Annak okáért szükséges nékünk a hallottakra figyelmeznünk, hogy valaha el ne sojortassunk '~t~sid 2: 11. Drága örökséget vettünk át azoktól, akik életüket is álaozták a Sz~p.tírásért. Sok évszazadon keresztül megtapodták a ,,két hű tanúbizonyság egyikét, az Igét. Követőit üldözték, máglyára vetették. Ám az Ige diadalmasan halad útján és éppen a mai régészeti ásatások, kutatások igazolják lépten-nyomon az Ige igazságát. Palesztinában napvilágra kerülnek a Bibliában megnevezett városok, helységek. Ösrégi feliratokban, építészeti emlékeken mind több személy nevével találkoznak az Ó- és Üjszövetségből. A jámbor meséknek tartott események, helyek és személyek egyszeriben történelmi tényekké váltak. Sőt a kutatások eredménye bizonyos bibliai események jobb megértéséhez vezetett. A világban nagy figyelemmel kísérik ezeket a kutatásokat, amelyek a Könyvek Könyvének diadalútját segítik elő. Befejezésül a sok nyilatkozatból, mely az Írás felett vagy felől már elhangzott, idézzük az anltol író és szatirikus Muggeridge vallomását: "Az Újszövetség szavai mögött egy ember áll ... akinek a tanításai emberöltőről ember61tőre világítani fognak ... Mint öregedő és jelentéktelen kortárs csak azt mondhatom, széjjelnéztem közelre s távolra, saját fejemen és szívemen belül

118

és kívüllelkiismeretesen, de ezen az egy emberen és szavainkívül nem találtam semmit sem, ami feletet adhatna a mi szomorú, agyongyötrött jelenünk dilemmájára. Ha az ő világossága kialszik, akkor legalábbis ami engem illet, számomra nincs más fény többé." Bár tartoznánk mi is ahhoz a szent nemzedékhez, amelynek anyja bethániai M,jl.:iiLvolt, aki "a jobb részt választotta, mely el nem vétetik tőle".

Dr. Vigh János az Isten Egyháza

vezetője

--------------* --------------

A sajtkukac tanítása Egy öreg pásztortól egy nagy, kerek gomolyatúrót kaptam. Viccelődtünk. - Bátyám, van-c kukac a sajtban? - hallgatott. Letettem az asztalra a kedves ajándékot és tovább ugrattam az öreget. - No nézzük, mozog-e? - Ekkor megszólalt: Kár a próbáért. - Miért? - kérdeztem. - Mert a gomolya friss, no meg a kukacoktól még egy sajt sem mozdult meg. -Miért nem, János bátyám? - faggattam tovább, kíváncsian várva a pásztorbölcsességet. - Mert a kukacok - bármennyien vannak is - nem egy irányba húznak.

*

A prédikáció és a szamár Egyszer Sundar Singet, a híres evangélistát egyik tisztelője hálálkodó szavakkal fogadta. - "Testvér, milyen csodálatos volt a legutóbbi prédikáció. A gondolatok mélysége, az előadási mód nagyszerűsége,mind-mind utolérhetetlen!" A záporozó, dicsérő jelzők hallatán az evangélista először mcsolygott. majd harsányan nevetni kezdett. A dicsérő ember ajkára fagytak a szavak, majd néhány perc után a még mindig hahotázó evangélistától ezt kérdezte zavartan: - Miért nevet a testvér? - Már hogyne nevetnék ~ hangzott a válasz -, hiszen amit elmondott, az éppen úgy hangzik, mintha virágvasárnap valaki a hozsannázó tömegből azt a szamarat dicsérte volna, aki Jézust a hátán hordozta.

119

1

Dr. Billy Graham prédikál Tahiban.

* Archie Dennis énekel Tahiban.

120

Látogatás a Debreceni Református Teológiai Akadémián 1977. szeptember 6-án. Graham testvér üdvözli dr. Kürti László püspököt.

Hajnal József egyházkerületi elnök köszönti Graham testvért és ajándékot ad át részére a Hortobágyon. 121

ÉVFORDULÓK, MEGEMLÉKEZÉSEK A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM EVFORDULÓJA A világtörténelem egyik legnagyobb eseménye: 1917. november 7-én, Szentpétervárott győzött a Lenin által irányított, az oroszországi munkások és parasztok által megharcolt szocialista forradalom. Ez a 60. évfordulójához érkezett forradalom már a kirobbanása napján érzékeltette világot átformáló jelentősé gét. John Reed - a 90 éve született amerikai újságíró - a "Tíz nap, amely megrengette a világot" című híres riportkönyvének előszavában ezt írta: "Bárki bármint vélekedjék is a bolsevizmusról, tagadhatatlan, hogy az orosz forradalom az emberisé~ történ~!Jnének egyik legnagyobb esemenye ... Ez a győztes forradalom lerombolta a régi társadalmi rendet, melyben az egyház is összefonódott a cári hatalommal milliók elnyomására és kizsákmányolására. Ugyanakkor ez a forradalmi nép

értékek alkotói. Megoldódtak a fájdalmas és drámai nemzetiségi kérdések. A hajdani can Oroszország népei hatalmas szövetségi államban egyesültek, létrejött az emberek új történelmi közössége - a szovjet nép. Az elmúlt hat évtized alatt világossá vált az a tény is, hogy ez a forradalom

nem akart bezdrkázni a nemzeti keretek világába. A világforradalom része,

szűk

lángot gyújtó szikrája lett. A forradalom fontos következménye, hogy megváltoztak a világ erőviszonyai, létrejött és állandóan fejlődik a szocialista világrendszer. Európában, Ázsiában, Amerikában és Afrikában győztes szocialista forradalmak viszik tovább a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméit. Megváltozott a világ térképe, gyarmati sorban sínylődő országok egész sora szabadul fel és nyeri el nemzeti függetlenségát.

lerakta egy új, emberséges társadalmi rendnek, a szocializmusnek az alapjait.

E forradalom fáklyája hazánknak is világitoft. Utmutatásait és tanulságait né-

Ebben a forradalomban benne volt a korábbi szabadságharcok, forradalmak és politikai erőfeszítések minden pozitívuma. Viszont a korábbi forradalmak csupán az egyik elnyomó társadalmi rendnek a másik elnyomó hatalommal való felváltását eredményezték. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a kizsákmányoló társadalmi rendet a proletariátus hatalomra juttatásával, az általános és szükséges emberi jólétet munkáló szocialista társadalmi renddel váltotta fel. Ennek a politikai forradalomnak törvényszerű folytatása volt a kulturális forradalom. A Szovjetunióban egy nemzedéknyi idő alatt teljesen és mindörökre megszabadultak az írástudatlanság súlyos terhétől. A dolgozó emberek ma a kulturális élet tevékeny résztvevői, szellemi

pünk megértve elsőként követte a történelmi példát, és 1919-ben kivívta a Tanácsköztársaságot. A reakció erői megbuktatták ezt a demokratikus államot, s majdan a Vörös Hadsereg katonái 1945 tavaszán országunknak is elhozták a szabadságot, és történelmünk gyökeresen új fejezetét nyitották meg ezzel. ~vről évre kegyelettel emlékezünk a szabadságunkért életüket áldozó hősökre. akik azért ontották vérüket, hogy mi emberhez méltóan élhessünk.

122

A békés egymás mellett élés elvét, a szovjet békepolitikát fogalmazta meg Lenin a "Békedekrétum".ban. A Szovjetunió ma is elsőként küzd a szocialista országok közösségével és szerte a világon minden jóakaratú és békét szerető emberrel együtt a békés egymás mellett élés ki-

terjesztéséért, tartóssá tételéért, a fegyverkezési hajsza korlátozásáért, a leszerelésért, és a mindent elpusztító világháború veszélyének elhárításáért. ,,Mivel nyilvánvaló, hogy az eddig elért eredményeink szorosan összefüggenek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével, az elért eredmények áldásáért őszinte szívvel adunk hálát mennyei Atyánknak. Tudatában vagyunk annak az alapvető különbségnek, ami az ateizmus és az Isten-hit között fennáll, de a szocializmus gazdag eredményei az elismerésen túl, hálára is késztetnek minket. Mivel az emberiség üdvének a munkálása mellett Istentől kapott feladatunk a világ békéjének és az emberiségjavának a munkálása is, örömmel veszünk részt egyházi életünk sajátos módján azoknak acélkitűzéseknek megvalósításában, amelyek szeretett hazánk további építését, népünk életszínvonalának emelését, valamint a társadalmi igazságosság megvalósítását eredményezik" (Laczkovszki

János - Békehírnök, 1977. 45. szám). E jeles évfordulónál kifeiezzűk azt a teológiai látásunkat, hogy a szociológiai struktúrák, vagyis a társadalmi rendek nem végérvényesen meghatározott keretek, s főként nem "kinyilatkoztatott" isteni rendelések. Történeti létük van, s a folyamatos fejlődés és változás dinamikus folyamatában vannak. Isten egyebek között azért ajándékozott meg bennünket értelemmel és lelkiismerettel, hogy az ember ezeket a közösségi, történeti kereteket, rendeket, struktúrákat szakadatlanul és mindenki érdekében átalakíthassa, formálhassa és fejleszthesse. Jobb és igazságosabb struktúrák munkálása - a keresztyének részére is állandó diakoniai megbizatás ebben a világban. Az isteni szeretetből táplálkozó szeretetünknek nemcsak a személyeséletkapcsolatokban, hanem a társadalmi, gazdasági és politikai struktúrák tágabb és bonyolultabb területén is tevékenykednie, szakadatlanul munkálkodnia kell!

LENIN-BEKEDIJAT KAPOTT KÁDÁR JÁNOS Az MSZMP Központi Bizottságának első

titkárát 1977. június 2-án nemzetközi Lenin-békedíjjal tüntették ki. Ezt ,,A népek közötti béke megszilárdításáért" alapított nemzetközi díjat Nyikolaj Blohin akadémikus, a Nemzetközi Leninbékedíj Bizottság elnöke adta át az MSZMP KB székházában. A MagyarNépköztársaság kiemelkedő párt- és állami vezetőjének, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom jeles képviselőjének ítélték e magas és megtisztelő kitüntetést "nagy hozzájárulásáért a béke, a népek közötti kölcsönös megértés és együttműködés megszilárdításának nemes ügyéhez". Blohin akadémikus a köszöntő beszédében - többek között - a következőket mondotta Kádár Jánosnak: ,,Nincs magasztosabb és humánusabb cél, mint a béke és a nemzetközi biztonság lehető legteljesebb megszilárdítása, a háború végleges küktatása az államok közötti

kapcsolatokból • • • Az önnek adományozott kitüntetés személyes érdemeinek méltó megbecsülése. s egyben elismerése annak, hogy az egész magyar nép jelentősen hozzájáruIt a világbékéért vívott közös harc ügyéhez." Mi, egyházi emberek is örülünk ennek a kitüntetésnek. Hogy valaki egészen szűk körben a béke eszköze lehet, elismerésre méltó, hasznos tevékenység! Még inkább, ha valaki nemzetközi viszonylatban fejthet ki eredményes munkát a világbéke megszilárdítása érdekében. A békeharc áldozatot, nagy erőfe szítéseket igényléS eredménye méltó az elismerésre! Mi is részt kaptunk a béke szolgálatában, emberi jólétünk gyümölcseinek közös megterrnelésében, szocialista hazánk építésében. Ezt hivéSk és nem hivők - mint szövetséges társak tehetjük. Erre a szövetségi politikára maga Kádár János hívott meg minket: ,,Az emberek lelkébe nem lehet belátni.

123

Azt hiszem azonban, hogy hazánkban nem kevés a hivő ember. Amikor egyetemes összefogásról és szocialista szervezeti egységről beszélünk, rájuk is gondolunk - mindnyájunknak össze kell tartanunk!" Ennek a szövetségi kapcsolatnak nem kizárólagos feltétele az ideológiai egység. A világnézeti ellentétek fölött is átívelő gyakorlati összefogásról van szó fIZikai létünk gazdagodása érdekében. A magyar kommunista párt ,,a hivők felé kinyújtott kéz politikáját" gyakorolja. Azok a hazai és világméretű feladatok, amik hazánk népére hárulnak, s az az igei látásunk, amely a szolgálat teológiájában tisztult meg, arra késztet bennünket, hogy fogjuk meg a felénk kinyújtott kezet. Hiszen több mint 30 esztendő tapasztalatai igazolják, hogy sok jó, nemes, és fIZikai létünkre nézve áldásos dolog született ebből az összefogásból. Az évek során pedig világosan felisrnerhettük, hogy az osztályharc nem a hivők és nem hivők között húzódik, hanem a társadalom haladó és visszahúzó erői között. A Lenin-békedij átadásának ünnepélyes perceiben Kádár Jánosnak, a kitüntetettnek szavaiban ott volt - egy villanásnyira - az egyházak békeszolgálatának elismerése: "Aki társadalmi tevékenységet folytat, és olyan átfogó célért akar tenni valamit, mint a béke védelme és megszilárditása, az soha nincs egyedül. S ha én valamit tehettem a béke ügyéért, csak azért tehettem, mert nem elszigetelten, s nem egyedül dolgozom ••• Hazánk-

ban százezrek, milliók: munkások, parasztok, értelmiségiek, egyházi személyiségek, férfiak és nők, idősek és fiatalok küzdenek a békéért ••• Magyarországon az emberek e kitüntetést sajátjuknak tekintik. Valahogy úgy fogják fel - szerintem igen helyesen -, hogy ezt a kitüntetést a mi népünk kaRta. Ez végtelenül jóleső érzés számomra ' - mondotta válaszbeszédében Kádár János. Ez a kitüntetés nemzetközi elismerés volt. Kádár János fáradhatatlan tevékenységet fejt ki a béke megszilárditása és a világ valamennyi népe közötti barátság érdekében. Következetesen fellép a kü· lönböző társadalmi rendszerek és állami berendezkedésű országok közötti együttműködés és baráti kapcsolatok fejlesztéséért. Többek között erre irányultak erő feszitései a világ számos országában tett látogatásai során, S erről tanúskodnak azok a megbeszélések is, amelyeket a hazánkba látogatott külföldi állami és politikai személyiségekkel folytatott. Elete és tevékenysége immár több mint 45 éve elválaszthatatlanul összeforrt a magyar munkásmozgalommal. Következetesen sikraszáll amellett, hogy a békéért és a szocializmus felépítéséért folytatott küzdelem a magyar nép felemelkedésének egyik döntő feltétele. Ezt látva hálaadással valljuk, hogy a világ és hazánk békessége - gyülekezeteink békessége is. Országunk jóléte - gyermekeink, gyülekezeti tagjaink jóléte. A mi békességünk és jólétünk!

HÁLAADÁS A HARMINC ESZTENDOERT Hazánk felszabadulása előtt a Szabadegyházak Tanácsához tartozó tagegyházak tagsága sérelmes megkülönböztetésben részesült, s hitük megvallásában és gyakorlásában akadályozott közösségek voltak. Meyer Henrik, a hazai baptista misszió jeles úttörője már az 1870-es években küzdött e hátrányos megkülönböztetés megszűntetéséért, akisegyházak és felekezetek egyenjogúságáért. Ez viszont abban a régi társadalomban csupán egy-egy alternativa megváltoztatását jelentette volna. Az egész társadalom gyö· 124

keres megváltoztatására volt ahhoz szűk ség, hogy országunkban minden ember, így a kisegyházak tagjai is elnyerjék szabadságukat és törvényes jogaikat. Az új társadalmi rendben hazánkban az állam és az egyházak kapcsolatát fő· ként két fontos dokumentum szabályozza: aMagyar Népköztársaság Alkotmánya és az állam és az egyházak között megkötött egyezmények. Mindkettő jogokat és kötelességeket tartalmaz, melyeket mind az állam, mind pedig az egyházak 7Z elmúlt harminc esztendő alatt töreked·

\

tek megtartani és gyakorolni. Igyalaku/hatott ki mindkét fél számára az épirö és hasznos kapcsolat. Az alkotmány és az egyezmények tisztázták, hogya szocialista állam nem kíván beleszólni az egyházak teológiai kérdéseibe. a hit dolgába és a hivők kegyességi gyakorlatába. Az egyházak zavartalanul végezhetik lelki tevékenységüket. Ugyanakkor az egyházak nem gátolják a szocialista igazságok térhódítását és a társadalom átalakulását. A hivő emberek, az egyházi közösségek elismerik, hogy a politikai és gazdasági hatalom gyakorlása nem az egyház feladata, hanem a szocialista állame. Igaz, hogy az egyezmények megkötése idején (1948-1950) a szabadegyházi közösségek nem tudtak mindenben élni a felkínált lehetőségekkel, bizonyos fokig óvatosak és tartózkodóak voltak. Gyakorlatban ezek a közösségek nem is kötöttek egyezményt, hanem az évek folyamán felismerték a szocialista állam humanitásdt, s a Szabadegyházak Tanácsának és a haladó szellemű felekezetvezetők irányításával ma már érvényesnek veszik magukra nézve is a történelmi egyházakkal megkötött egyezmények alapelveit. A harmincéves határkőnél természetszerűleg vetődik fel a kérdés, hogy mi indokolta az egyezmények megkötését. Az első fontos felelet erre, hogy lezárult egy korszak. A régi, elnyomó társadalmi rendet felváltotta az egyenlőséget és az emberi felemelkedést munkáló szocialista társadalmi rend. A harc elddlt, s az uralkodó osztály és vele együtt az uralkodó egyház elvesztette hatalmát. Megtörtént az állam és egyház szétválasztása, s ebben az új helyzetben új alapokra kellett helyezni az állam és az egyházak kapcsolatát. Bár a mi közösségeink a felszabadulás előtt sem jártak az uralkodó egyház jogarával, hiszen a kisemmizettek és a szegények egyháza voltunk inkább, megtűrtek, sőt üldözöttek voltunk abban a társadalmi rendben. A Szentíráshoz ragaszkodó gyülekezeti és szervezeti életünk szelleme pedig mindig sokkal közelebb állt egy új, humánus társadalmi rend létrejöttének támogatdsához, mint a

régi elnyomó osztály uralmának szolgálatához. A második lényeges válasz az, hogya kisegyházak felemelése s a törvény előtt való egyenlővé tétele az új társadalmi rendnek a lényegéből következett. "A felszabadulás előtt nemcsak azért üldözték és tekintették másod-, harmadrendű állampolgároknak a kisegyházak tagjait, mert ezt a kizsákmányoló államhatalommal összefonódott ún. történelm í egyházak így igényeltek, hanem azért is, mert tagjainak többsége a kizsákmányolt, elnyomott osztályokból került ki. Üldözött helyzetük része volt az osztályelnyomásnak ... A szocialista társadalom és államhatalom az első, amely a dolgozók, a többség oldalán áll, érdekeit védi, és ezért az egyházakhoz való viszonya is minőségileg más minden korábbi idő szakhoz képest." (Miklós Imre) Igy hálaadással állapíthatjuk meg, hogy az állam és egyházak közötti rendezett, korrekt viszonya szocialista Magyarországon alakult ki. A harmadik döntő felelet az imént felvetett kérdésre az, hogy az ideológiai különbözőségek ellenére vannak olyan objektív okok, melyek minden jóakaratú ember összefogását igénylik. Nem lehet abszolutizálnunk azokat az ideológiai külonbségeket, melyek a vallásos és nem vallásos embereket egymástól elválasztják. Itt és most élünk. S ez azt jelenti, hogy állandóan vannak olyan tennivalók - hazánkban és világméretekben egyaránt -, melyek közös munkára, együttes erőfeszítésekre késztetnek bennünket. Szinte nehéz lenne elsorolni azokat a feladatokat, amelyekben hivők és nem hivők hasznosan és eredményesen munkálkodhatnak együtt. Ilyenek pl. a nemzeti értékek védelme, népünk jólétének fokozása, a környezetvédelem, az emberi jogok védelme, a szociális igazságok érvényre juttatása. a béke munkdlása és a háború rémének távol tartása. Az elmúlt időszak tapasztalatai azokat igazolják, akik bölcsen fáradoztak az állam és az egyházak rendezett kapcsolatának kiépítésén. Ebben a társadalomban nem kívülállók vagyunk, s nem a stadion 125

nézőteréről nézzük a mérkőzést. Részesei vagyunk ennek az új rendnek, segitünk a munkában, kűzdűnk a harcában, s megkülönböztetés nélkül élvezzük áldásait. Bár ennek a társadalmi rendnek az ideológiáját nem fogadtuk el, de nem is kellett elfogadnunk. azonban humanitását becsüljük, s az emberiség földi javáért való minden korábbi erőfeszítést meghaladó fáradozását és elért eredményeit elismerjük és megköszönjük. Ez a társadalom, amelyik ennyit tett és tesz folyton értünk, méltó az elismerésreés a további támogatásra! Most hálát adunk Istennek azokért a személyekért, akik annak idején a feléjük kinyújtott kéz felé léptek, a gazdag 30 esztendőért, és azért a szolgálatért, melyre Isten ebben az országban méltatott minket! Előttünk ragyogJézus Krisztusnak az arca, aki azért jött, hogy szolgáljon ebben a világban és adja életét váltságul sokakért. Az indítást és az erőt tőle vesszük, s kívánunk odalépni arra a küzdátérre. ahova mások is oda/épnek más szellemí töltéssel, más inditékokkal, de ugyanazért a célért: az ember javáért!

Pócsik Béla

HAROM E:VFORDULÚ A magyarországi szabadegyházi közösségek közjogi helyzetének felszabadulás utáni alakulásában jelentős események évfordulóira emlékeztünk az elmúlt esztendőben. Az első esemény ~ egy törvény. Harminc esztendővel ezelőtt, 1947-ben tárgyalta és fogadta el az országgyűlés

az 1947: XXXIII. törvénycikket. mely megszüntette a bevett és elismert egyházak közöttí különbséget. Ezzel a törvénynyel az új magyar állam jogi egyenlőséget teremtett a szabadegyházak és a történel-

mi egyházak között. Ortutay Gyula a törvénycikk indoklásáhan elmondta. hogy ennek a törvényjavaslatnak már az első világháborút követően is meg volt az aktualitása, hiszen a régi állapot ,,a demokratikus jogfejlődéssel s a mai korszelIemmel össze nem egyeztethető és a vallásszabadság és az egyenlő elbánás elvét sértő állapot" volt. A Magyarországi Metodista Egyházat 1947. október 31-i hatállyal nyilvánította a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 120000/1947. II. rendelete ,,az állam védelme és felügyelete alatt álló törvényesen elismert vallásfelekezet"-nek. Szécsey János szuperintendens 1950-ben a következőket mondta a magyar meto.dista egyház egyenjogúságáról a népi demokráciában: "Mi ebben az államban élünk, benne szolgálunk az evangéliummal. Ez a vallásszabadság nemcsak az egyház hivatalos szerveinek mozgási és cselekvési szabadsága csupán, hanem minden egyháztagé is." (A magyar protestantizmus öt éve 119. old.) A magyarországi H. N. Adventista Egyházat húsz esztendeje, 1957 márciusában az Állami Egyházügyi Hivatal 1957-166-1/Eln. sz. határozata ,,a törvényes rendelkezések értelmében törvényesen elismert vallásfelekezetnek " nyilvánította. Ez a határozat a magyarországi adventisták ötvenesztendős törekvésének megvalósítója volt. Az 1907. december 11-15-i kolozsvári konferencia határozta el először, hogy .szervezésí szabályainkat tudomásulvétel ésjóváhagyás végett a minisztériumhoz bemutatjuk". A válasz mindig elutasító volt. Amit az úgynevezett "keresztyén Magyarország" a keresztyénség nevében elutasított, azt a más ideológiájú szocialista Magyarország valóra váltotta. (-i

-------------*-------------

126

-ő)

Emlékezzetek elöljáróitokra ! Somogyi Imre neves egyházvezető halálának 25. évfordulója alkalmából egyházunk elnöksége ünnepi megemlékezést tartott az óbudai köztemetőben. A csöndes őszi délután szomorú hangulata ülte meg a szíveket, amint ott álltunk a sír körül, és talpunk alatt meg-megzördült a lehullt falevél. Emlékeztünk. Rokonok és ismerősök, barátok, harcostársak. lelkipásztorok és teológusok - hálaadó szívvel köszöntük meg Istennek azt a sok-sok áldást, amelyet Somogyi Imre testvér személyében adott baptista közösségünknek. Laczkovszki János egyházelnök testvér emlékbeszédében többek között a következőket mondta: ,,Az elmúlt fél évszázad magyarországi baptista történetének kétségtelenül egyik legnagyobb egyénisége volt Somogyi Imre. A tíztalentumosok képviselője ként: az egyházelnök, az egyházpolitikus, az igehirdető, a lelkipásztor, a költő, az író, a szerkesztő, az egyháztörténész, a baptista apologetika művelője és az alliance-ökumené erős oszlopa - valamennyi talentumát jól kamatoztatva forgatta. Egy emberöltőn át sokféle egyházi tisztséget hordozott, s valamennyit becsülettel betöltötte. Elődeink igei alapvetése. példaadó, hűséges életmagatartása olyan útmutatás, amely minket is kitartó és áldozatkész szolgálatra serkent, tudván azt, hogy az Ur nevében végzett szolgálatunk nem hiábavaló még akkor sem, ha más a vető és más az arató. Somogyi testvér ránk maradt szellemi hagyatéka ma is áldás lelki kőzösségünk sok területén." Mészáros Kálmán alelnök testvér történelmi megemlékezésében elmondta: .Sornogyi Imre neve üstökösként kúszott fel a magyarországi baptista misszió egére ... Az elköltözése is üstököséhez hasonlított, hisz amilyen gyorsan jött, úgy el is távozott. Elégett, de hála érte, nem hiába, és ez is honorárium az Ur szolgálatában. Míg égett, nem füstölt, ha-

nem világított. Vezetett egy országos hírűvé nőtt nagy gyülekezetet és egy egész közösséget. sőt - ezen túlmenő en - szervezte a Szabadegyházak Szövetségét is. Állandóan írt, szerkesztett. Versei, tárcai, riportjai több lapban állandóan megjelentek. Vallásos irodalomban végzett munkája felől önálló könyvei és füzetei tanúskodnak. Földi életét óriási dinamikával futotta be, sok küzdelem, sok kezdeményezés, segítőkészségének és talentumainak meg nem szűnő kamatoztatása közepette. Termékeny szellemének ránk hagyott emlékei bizonyítják, hogy gazdag tehetségével, szervező erejével mily rendkívüli módon szolgálta közösségiink felemelkedését, amiért nagyon hálásak vagyunk gondviselő Istenünknek." Az emlékkoszorúkon a következő igeverseket olvashattuk: "Aki győz, oszloppá teszem azt az én Istenemnek templomában, és onnét ki nem jő" (Jel 3:12). "Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti . jutalmatok bőséges a mennyekben" (Mt 5:12). "Aki nékem szolgál, megbecsüli azt az Atya" (Jn 12:26).

(Az alábbi megemlékezést Somogyi Imre testvérünk halála 25. évfordulója alkalmával, 1976. szeptember 14-én öt napilap közölte: a Dunántúli Napló, a Pest Megyei Hírlap, a Békés Megyei Népújság, a Hajdú-Bihari Napló és a Szolnok Megyeí Néplap.}

SOMOGYI IMRE Huszonöt évvel ezelőtt, 1951. szeptember 14-én halt meg 57 éves korában Somogyi Imre költő, író. Simon tornyán született 1894 októberében. Gyulán lett tisztviselő, az 1918-as forradalom idején Gyula város rendőrka pitánya. A Magyar Tanácsköztársaság idején Békés vármegye direktóriumának tagjaként tevékenykedett: emiatt bebörtönözték. A börtönben ismerte meg a

127

baptista vallásfelekezetet, s 1922-től baptista lelkészként működött előbb Gyulán, majd a fővárosban. Teológiai oklevelét az Egyesült Államokban szerezte meg, s 1939-től haláláig a baptista egyház vezetőjeként dolgozott. Eredeti hangú verseket is írt; első verseskötete - Hullócsillagok címmel 1909-ben, 15 éves korában jelent meg,

s ezt követte 1926-ban a Hárfahangok cíkötete. Érdekes tanulmányt írt 1933ban a szektakérdésről, 1941-ben pedig Kossuth amerikai útjáról. Egy 1947-ben megjelent tanulmányban - A vallásszabadság Magyarország történetében címmel - az állam és az egyház viszonyának alakulását vizsgálta, sok érdekes adalékkal. mű

Tízéves a Baptista Egyház Alapokmányai A Baptista Egyház fölszabadulás utáni életének egyik legjelentősebb eseménye volt az 1967. május 25-26-án megtartott országos választó közgyűlés. Ekkor került ugyanis sor az egyházunk hitvallását és egyházszervezeti szabályait rögzítő két alapokmány ismertetésére. A Baptista Hitvallást és a Baptista Egyházszervezeti Szabályzatot a gyülekezetek küldöttei lenyűgöző egységben, ellenszavazat nélkül fogadták el, s tették így kötelező érvényűvé mindazok számára, akik a Magyarországi Baptista Egyház tagjainak vallják magukat. Mi indokolta e jelentős alapokmányok létrehozását? Röviden: a külső, társadalmi körülmények és a belső, egyházi jelenségek sajátos együtthatása. Az 1945. évi fölszabadulással véget ért az a sok évtizedes időszak, amelyben egyházunk legjobbjai arra kényszerültek, hogy képességeik, erejük és idejük jelentős részét a közösségünket méltán megillető jogokért folytatott - sajnos meddő küzdelemre fordítsák. A fölszabadulás egy csapásra megteremtette annak lehetőségét - amit azután nem sokkal később az 1947. évi 33. törvény és az 1949. évi Alkotmány jogilag is biztosított -, hogy egyházunk a többi felekezettel egyenrangú tényezőként illeszkedjék be hazánk új társadalmi rendjébe. Ez a lehetőség s ez a jog mintegy önmagában hor128

dozta azt a késztetést - amit azután a 60-as évek közepe táján az egyházi ügyeinkkel foglalkozó állami tisztségviselők nyíltan föl is tártak előttünk -, hogy mutatkozzunk be, ismertessük meg önmagunkat. A múltban rólunk kialakított hamis kép helyett adjuk meg hű önarcképünket, mondjuk meg érthetően: honnan jöttünk, mit hiszünk és vallunk, milyen keretek közt éljük meg hitünket. A külső társadalmi igénnyel egyidejű leg egyházi életünk nyugtalanító tünetei - az egyes hitelvi és szervezeti kérdésekben megmutatkozó bizonytalanságok egyre növekvő száma - követelően sürgették a fönti kérdések megválaszolását. Első pillantásra úgy tűnt, hogy mi sem könnyebb ennél, hiszen volt hitvallásunk, sőt még szervezeti szabályzatunk is 1905-ből, az állami elismertetés idejéből. Tehát: némi kiigazítás után újra kell nyomatni megfelelő példányszámban az elfeledett iratokat, s egyszeriben kielégül a külső és belső igény egyaránt. Ez az út azonban járhatatiannak bizonyult. Az 1905-ös alapokmányok vizsgálata során kiderült ugyanis, hogy nem egyházunk közönye, hanem formai és tartalmi elavulásuk okozta azt, hogy kikoptak a használatból. A régi hitvallás alapos nyelvi átdolgozás után még úgy-ahogy megfelelhetett volna a mai igényeknek. A római egyház szellemi uralma által meghatározott

Osztrák- Magyar Monarchia viszonyai között fogant régi szervezeti szabályok helyett azonban föltétlenül új iratra volt szükség, olyanra, amely megfelelő keretet biztosít küldetésünk betöltéséhez a mában. Ilyen előzmények és megfontolások után került sor az alapokmányok megalkotására. Hogyan jöttek létre az alapokmányok? A Hitvallás megalkotása egyéni kezdeményezésből indult ki. (E sorok írója egy 1961-ben kelt dolgozatban részletesen föltárta egy új és egységes baptista hitvallás megszövegezésének indokait, sőt 1965-ben egye tárgyban tartott előadá sában már az Egyházszervezeti Szabályzat megalkotásának időszerűségét is fölvetette.) Később az Irodalmi Bizottság keretében folyt tovább az előkészítő munka 1966 őszéig. 1966 végén az egyház elnöksége az Irodalmi Bizottság tagjainak és munkatársainak egy részével, valamint a teológiai tanárokkal együtt hozzáfogott egy olyan irat megalkotásához, amely a készülőben levő Hitvallás mellett egyházunk történetének rövid leírását és az új Szervezeti Szabályzato t is magába foglalja. A szervezeti kérdések azonban természetüknél fogva rendkívül szerteágazóak, s ráadásul az évtizedek során kialakult íratlan szabályok sokszor nem álltak összhangban egymással, ezért az új szabályok írásba foglalása csak vontatottan haladhatott előre. Bár az Alkotmányozó Bizottság munkájának fontossága mindenki előtt nyilvánvaló volt, de azt is be kellett látnunk, hogy emiatt mégsem szünetelhet heteken át az egyház vezetése és a Teológiai Szemináriumban az oktatás. Ezért Palotay Sándornak, a SZET elnökének tanácsára az Alkotmányozó Bizottság a részletmunkák elvégzésére tagjainak sorából kiküldte a Gerzsenyi Lászlo, Gerzsenyi Sándor és Györi Kornél testvérek ből álló munkabizottségot. Nevezettek azt a megbízást kapták, hogya kéthetenként tartandó teljes ülések k özöttí időszakban fejlesszék tovább a már meglevő szövegeket; figyelembe véve más egyházak fo-

lyamatban levő törvényalkotását és a vonatkozó állami törvényeket, fogalmazzák meg és terjesszék az Alkotmányozó Bizottság elé az egyes fejezetek megvitatásra érett szövegtervezetét. Az Egyházszervezeti Szabályzat megszövegezésével párhuzamosan és hasonló munkamódszerrel készült el a Baptista Hitvallás végső szövegtervezete is. Az alapokmányok szövegtervezetét természetesen még. a lelkipásztorok is megkapták véleményezésre az utolsó simítások előtt. Sok helyütt a gyülekezeti vezetéségek is megvitatták atervezetet. A beküldött észrevételek, megjegyzések gondos és körültekintő feldolgozása után került sor arra, hogy az alapokmányok javasolt szövegét az Alkotmányozó Bizottság az országos közgyűlés elé terjessze elfogadásra. Az alapokmányok öt hónap alatt nyerték el végső formájukat. Ha e rendkívül rövid idő alatt elkészült iratokról - amelyek immár tíz év próbáját kiállották - egészében és részleteiben jót mondhatunk, az annak köszönhető, hogy létrejöttük során a Szentlélek hathatósan munkálkodott népe javára. Megadta az erőt, kipótolta az ismeretek és tapasztalatok hiányát, s kirendelte - nemcsak egyházunkban, hanem azon kívül is azokat az embereket, akik jóindulatukkal, gondolatébresztő kérdéseikkel és tanácsaikkal segítették e munka megvalósulátás. Az alapokmányok megfogalmazásával és elfogadásával azonban még nem tettünk meg mindent, ami e téren kötelességként hárul reánk. Mi a további feladatunk az új alapokmányokkal kapcsolatban? Első feladatunk a szövegek megismerése. Aki csak szolgál közösségünkben, egy se hagyja elolvasatlanul e nagy jelentőségű és eligazító iratokat, amely tetszetős kötésben, mérsékelt áron bárki által megvásárolható. Szükséges az is, hogy ne restelljük megtanulni az alapokmányokba foglaltakat. Nem ellenünkre, hanem értünk írattak meg, miért ne sajátítanánk el a lehető legjobban? (Gépkocsit nem vezethet 129

senki a közlekedés rendjének alapos ismerete nélkül. Felelős gyülekezeti szolgálatot - "balesetmentesen" - betölthete valaki a közösség hitelvi és egyházszervezeti szabályainak beható ismerete nélkül?) A megismerést és az elsajátítást az alkalmazás koronázza meg. Ez igaz egyházunk alapokmányaival kapcsolatban is. Az alapokmányok bevezetője gyanánt közölt tanulmány, a baptizmus rövid története kiválóari megfelel arra a célra, hogy általa az érdeklődóknek, időseknek és fiataloknak egyaránt átfogó és áttekinthető képet adjunk múltunkról és küldetésünkről e jelenvaló világban. A Baptista Hitvallás hitünk és bizonyságtételünk summája. Ezért igazat kell adnunk Békefi Pál nyugalmazott teológiai tanár testvérnek, aki azt mondta: .mínden lelkipásztor erkölcsi kötelessége, hogy egy ~ven belül végig magyarázza a hitvallás cikkelyeit gyülekezetében". Be-

750 éve, 1226. október 3-án halt meg Giovanni Benardone - Assisi Ferenc. A 26 éves korában megtért ifjú Istennek áldozta életét, s a szegénység vállalásával, az ige tanulmányozásával tűnt ki korának keresztyénei közül, Szent élete sok követőt vonzott maga után;a Ferenc-rend megalapítója lett.

*

1527. január 5-én hajtották végre a halálos ítéletet Mantz Félixen, az egyik legkiválóbb anabaptista mártíron. A Zwingli táborából induló (l523) ifjú ember társaival együtt jutott el hamarosan a hitvalló keresztség tanításáig és gyakorlatáig. Hűségének jutalma ezen a földön a vízbe fojtás, de a mennyben a győzelmi korona lett. (Békehírnök, 1977. január 2. SZ, 7.1.)

* 130

széljünk e hitigazságokról minél többet egymás közt és a bibliaórákon. Ne kelljen ily panaszt mondania rólunk az Urnak: "Elvész az én népem, mert tudomány nélkül valól" (Hős 4:6) A Baptista Egyházszervezeti Szabályzat ugyan nem alkalmas a szószéki használatra, de vezetőségi megbeszélésen, gyülekezeti tanácskozáson helye van és szükséges is, hogy megismerje a gyülekezet. Csak így válhat a rend és az összhang munkálójává. Mível minden szónál többet ér a példa. ezért a megismert szabályokhoz mi magunk mindig alkalmazkodjunk. Nem félelemből, de a lelkiismeretért. A gyülekezetek küldötteinek a szavazásra fölemelt fehér megbízólevelekkel egykor kimondott látványos "igenje" váljék igenné most már a szem elől elrejtett cselekvésekben is - a Hegyi Beszéd tanácsa szerint. Győri

Kornél

Sattler Mihály anabaptista mártírt 1527. május 21-én végezték ki. A volt rendfőnök megismerkedve az anabaptistákkal 1525-ben csatlakozott hozzájuk. Oldözések ellenére is hűséges maradt hitéhez, gyülekezeteket alapított a Neckar folyó mentén. A "Schleitheimi· hitvallás"-t az ő indítványára szerkesztették, hogy tisztázzák magukat és nézeteiket a reformáltak és katolikusok előtt. Alig két évet munkálkodott Sattler Mihály. Az elő-ausztriai Rottenburgban vették el életét azok, "akik a testet megolhetík" .

*

Beethoven, Ludwig von 150 éve halt meg, 1827-ben. A klasszikus zenének ez a géniusza az egyén küzdelmeiről, örömeiről a közösséggel, testvériséggel, a természettel összefüggésben beszél. Csodálatos alkotásai ma is magukkal ragadják

hallgatóit. Ismert énekeink közül az .Jsten dicsősége" az ő műve.

*

Ady Endre 1877·ben született. A 20. század magyar költészetét forradalmasították versei, ő egyik legnagyobb nemzeti költőnk. Vallásos verseit szivesen hallgatjuk és szavaljuk gyülekezeteinkben. Az évforduló kapcsán sok ismertetés. értekezés jelent meg személyéről.

'*

Száz éve, 1877. február l-én nyitották meg Budapesten az első baptista imaházat a Dohány utcában. Ez a későbbi Wesselényi utcai gyülekezet elődje. Helyén előt te táncterem volt, testvéreink az Ur templomává tették.

'*

1877 nyarán alakult az első baptista énekkar Budapesten. Meyer Henrik fáradságos munkával teremtette meg az azóta kivirágzott énekkari kultúra alapjait. Alapvetése jó volt, hiszen alig van gyülekezetünk. ahol ma ne lennének Istent dicsőítő énekesek. Első énekeik a következők voltak: "Szép hajnalcsillag tündököl ..." és "Ajánljad a te utadat ..."

'*

A első diakónusavatás Nagyszalontán 1877. november I-én volt. Kornya Mihály és Tóth Mihály voltak az első diakő nusok, akiknek avatását Rottmayer János és Fritz Oneken jelenlétében Meyer Henrik végezte. í

*

Novák Antal száz éve halt meg, 1877. december l 7-én. Ez az egyszerű gyomai szabámester l 865-től terjesztette a Bibliát a Brit és Külföldi Bibliatársulat megbizásából. Róttmayer János bizonyságtétele nyomán tért meg, és l870-ben bemeritkezett. Eszköze lett Kornya Mihály és társai megtérésének. Élettörténetének feltárása még várat magára.

Nagy Pál I 877-ben, 100 éve született. Hosszú ideig volt a "Baptista Hitközség, Budapest" elöljárója. Az árvaházban a gyermekeket tanította, lapszerkesztésben és az anyakönyvezésben is dolgozott.

*

Kristóf Domokos 1886. július 20-án, 90 éve született. A kolozsvári egyetemen magyar-történelem-földrajz szakos tanári diplomát szerzett. 1917-ben bemerítésévei is vallást tett hitéről. A Nap útcai gyülekezet evangélistája, majd a József utcai gyülekezet pásztora lett. A Baptista Teológiai Szeminárium megbecsült tanára volt 1920- tól .haláláig. Sok közegyházi tisztség viselője volt. 1939. szeptember 7·én halt meg.

*

75 éve szűletett Szabó László, 1902. [ebruár.i-án. A rákospalotai, majd dr. Somogyi Imre halála után a Nap utcai gyülekezet lelkipásztora volt. Közösségünk elnöke volt 1951-től /96/-ig. Az ő elnöksége alatt, 1955 dszén vette fel egyházunk a Magyarországi Baptista Egyház nevet.

*

1902-ben, Ocsán hozták létre a bap· tista hitelveket és az egyházi szervezet leírását. Az ún. "Ócsai hitvallás" lett az alapja a baptisták 1905-ös állami elismerésének. Nyomtatásban "Hitvallomása és szerkezete a keresztelt keresztyén gyülekezeteknek, melyeket közönségesen baptistáknak neveznek" címmel jelent meg. Ennek utóda a 10 éves, 1967-ben elfogadott Baptista Hitvallás és Szervezeti Szabályzat. Kiss Emil

131

Emlékezzünk Martin Luther Kingre! Tíz esztendővel ezelőtt, 1968. április 4-én Memphisben meghalt Martin Luther King, a montgomeryi Dexter Avenue baptista gyülekezet lelkipásztora. A néger prédikátor életét alattomos orvgyilkos puskagolyója oltotta ki. Georgia államban, Atlantában született 1929. szeptember IS-én. Mindössze 39évet élhetett a földön. Az erőszakmentes ség élharcosát megölte a vele szemben álló gonosz gyűlölet ereje. Ekkor már neve ismert volt az egész világon. Küldetéssel született. Isten akaratának hirdetőjévé kellett lennie nemcsak a baptista imaházak és templomok szószékein, hanem mindenűtt, ahová elküldő Urának megbízása vezette. Rövid életének végtelen hosszú utat kellett megtennie. El kellett indulnia egy járatlannak - és a fennálló társadalmi rend miatt -, járhatatlannak ítélt úton. Reménységgel kellett szembenéznie a reménytelennel, megvalósulhatónak kellett hinnie a lehetetlennek látszót. De elindult a számára kijelölt úton, mert M. L. King a hit embere volt. Meggyőződött az Ur Jézus evangéliumának igazságáról, amely szerint a szelídek fogják örökölni a földet, és mindazok, akik fegyvert emelnek, fegyver által kell elveszniük. Mélységesen hitt minden emberi személynek méltóságában. Abban, hogy kivétel nélkül mindnyájan lsten gyermekei vagyunk. Vallotta, hogy az embereket sohasem bőrének szine alapján kell megitélni, hanem életének, jellemének tartalma szerint. Benső félelemmel, sok titkos vívódással állt rá pályájára, hogy az Isten szeretetével, az Ur Jézus evangéliumának fényével Igazságot hirdessen a sötétségben. Vállalta Istentől megszabott küldetését, mert olyan élő közössége volt megváltó Urával, hogy lehetetlen volt a megbízatásra nemet mondania. Halálának tizedik évfordulóján emlékezzünk King testvérunkre. Szükséges jobban megismernünk korunknak ezt az egyik legnagyobb Istenadta emberét, aki olyan hirtelenül és tragikusan tűnt el a világ küzdőteréről. Életének útja nyitott könyv. Nincsen rejtegetnivalója. Mindig és mindenben igyekezett Isten akarata szerint cselekedni. Jellemére és gondolkodására mutat önmagáról szóló elbeszélésének őszinte szava. Amikor meghívást kapott a montgomeryi baptista gyülekezett ől lelkipásztori szolgálatra, izgalommal készült itt elmondandó első prédikációjára. Foglalkoztatta, hogyan tudna a legjobb hatást kelteni.a művelt és magas értelmiségi fokú gyülekezetben. "Azt mondtam magamban: Tartsd Martin Luther Kinget a háttérben és helyezd Istent az előtérbe, akkor minden a legnagyobb rendben lesz. Ne felejtsd el, te csupán csatornája vagy az evangéliumnak és nem forrása." Nagyon jól tudta, ha ezt a lelkészi meghívást elfogadja Délen, akkor szembe kell néznie a faji elkülönítés minden tragikus összefüggésével. Életének minden jelentős döntése előtt alázatos imádságban Isten útmutatását kérte. Igy emlékezik vissza sorsának válaszút előtti idejére: "Kétfelé húzott a szívem. Egyrészt vonzott a lelkészi munka, másrészt az oktatási munka is kedves volt számomra." A lélek és a komolyság legteljesebb mércéjével mérlegelte a jelzett gyülekezet meghívását, és 1954. szeptember elsején beköltözött a lelkészi lakásba, és elkezdte szolgálatának végzését. Tudta tehát hová megy és mi várhat rá ezen a helyen, mégis vállalta a terheket és nyomorúságokat rejtő holnapot.

132

King édesapja Atlantában az EbenEzer elnevezésű baptista templom lelkésze jelenleg is. A rá bízott gyülekezetnek mintegy négyezer tagja van. Szilárd jellemű, határozott ember, akire hallgatnak, akinek tanácsait elfogadják. Atlantában az "öreg King" vezette azt a harcot, amely a néger tanítóknak a fehér tanítókéval egyenlő béréért folyt. Ilyen örökséget kapoi:t M. L King édesapjától. "Sohasem tudtam alkalmazkodní az elkülönített várószobákhoz, az elkülönített étkezőhe lyekhez, az elkülönített pihendszobákhoz, egyrészt azért, mert ez az elkülönített hely mindig rosszabbul volt felszerelve, mint a fehéreké, másrészt pedig maga az elkülönítés gondolata támadást jelentett önérzetem és emberi méltóságom el/en." Montgomeryben lelkészi munkája mellett hamar csatlakoznia kellett a Szines Bőrűek Haladásáért Küzdő Országos Szövetség helyi csoportjához, ahol egy év múltával beválasztották a végrehajtó bizottságba. Itt szemtől szembe került azokkal a faji problémákkal, amelyek az egész közösséget sújtották. Ennek a szövetségnek törekvései azonban alig vitték előbbre a faji elkülönítés sürgető kérdéseinek megoldását. Egy csapásra mindent megváltoztatott és új irányt adott ebben a küzdelemben Rosa Parks asszony magatartása. Ugyanis 1955. december l-én egy néger varrónő, Rosa Parks asszony Montgomery belvárosában felszállt a Cleveland sugárúti autóbuszra. A fárasztó napi munka után hazafelé tartott és leült a fehéreknek fenntartott ülések mögötti sorba. Rövid idő múlva a buszvezető felszólította a három másik néger utassal együtt, hogy menjenek hátra, és adják át helyüket a felszálló fehéreknek. Parks asszony nem engedelmeskedett, és ezért letartóztatták. A bíró Rosa Parks asszonyt bűnösnek mondta ki és tíz dollár büntetésre, valamint a tárgyalási költségek megtérítésére ítélte. Parks asszony nem fogadta el a bírói ítéletet. Fellebbezett. Letartóztatásának és elítélésének híre felrázta a négereket. Ez az eset érlelte meg a néger vezető egyéniségekben, hogy a négereknek bojkottálniuk kell az autóbuszokat. Azonnal szervezkedni kezdtek, és az alábbi szövegű felhívást tették közzé: "Hétfőn, december ötödikén ne utazz autóbuszon, se munkába, se a városba, se iskolába, se bármilyen más helyre. - Hétfőn este hét órakor gyere el nagygyűlésre a Halt Street-i baptista templomba, ahol további eligazítást kapsz." A tervezett bojkott nagyszerűen sikerült. December 5-én hétfőn nem ültek autóbuszra a négerek. Eddig az események spontán alakultak, most azonban úgy látták a néger vezetők, hogy eljött az áttekinthetőbb rendszer és irányítás bevezetésének az ideje. Délután három órára Roy Bennet több embert összehívott, hogy megszervezzék az esti tömeggyűlést. Ezen a megbeszélésen határozták el, hogy egy alkalmi szervezetet állítanak fel, a csoport lelkesedéssel fogadta. A következő feladat az volt, hogy megválasszák az új szervezet tisztségviselőit. Bennet föltette a kérdést, kit jelöljenek elnöknek. Rufus Lewis: "Elnök úr, szeretném az új szervezet elnökének M. L. King tiszteletestjelölnÍ." Néhány perc alatt a jelenlevők egyhangúlag megválasztották M. L. Kinget elnöki tisztre.

133

"Ez a lépés váratlanul ért - mondja King. - Olyan gyorsan történt minden, hogy még annyi időm sem maradt, hogy meggondoljam." Az új szervezet nevét: A ,,Montgomeryi Megjavitó Társaság" elnevezésben látták elfogadhatónak, eredeti angol nevének rövidítése: MIA. (Ma Atlantai Déli Keresztyén Vezetők Konferenciája, melynek elnöke Ralph Abemathy, Martin Luther King barátja és harcostársa. - A Szerk.) Este a nagygyűlésen az új elnöknek kellett beszédet mondania. Ez azt jelentette, hogy élete sorsdöntő beszédének elkészítésére mindössze húsz perce maradt. Erről így emlékezik M. L. King: ,,A gondolatra, hogy milyen korlátozott idő áll rendelkezésemre és mik lehetnek ennek a beszédnek kihatásai, félelem fogott el. Minden héten legalább IS órára volt szÜkségem, hogy elkészítsem vasárnapi prédíkácíómat. Most pedig azzal az elkerülhetetlen feladattal néztem szembe, hogy szinte semennyi idő alatt egy olyan beszédet készítsek, amelytől azt várták, hogy irányítást adjon egy népnek, amelyet egy új és eddig még senki által sem szabályozott, de az igazságért lobogó szenvedély itatott át. Tudatában voltam annak is, hogy riporterek és televíziós hírszerzők lesznek jelen, ceruzájukkal és karnerájukkal, hogy szavaimat rögzítsék, és az egész országban elterjesszék. Elhatalmasodott rajtam a szorongás, úgy éreztem, alkalmatlan vagyok erre a feladatra. Ebben a szorongásos állapotban az eredeti húsz percből már öt percet pazaroltam el, és semmi más eshetőségern nem maradt, mint imával fordulni Istenhez. Röviden, egyszerű szavakkal arra kértem, áIiítsa helyre lelki egyensúlyomat és legyen velem most, amikor útmutatására nagyobb szükségem van, mint ennek előtte bármikor." Isten meghallgatta King imádságát. Ezen a nagygyűlésen beszéde egyszerre volt harcos és nyugalmat, józan elhatározásokat teremtő. Sorsdöntő beszédét így fejeztebe: "Ha bátran fogtok tiltakozni, ám ugyanakkor megőrzitek emberi méltáságotokat és keresztyént szereteteteket, akkor a majdani generációk történelemkönyveiben a tortenészek ennél a fejezetné! megállnak egy pillanatra, és azt irják majd: Volt egy nagy nép - egy fekete nép, amely új értelmet és méltásdgot injekciózott a civilizáció vénáiába. Ez a mi kihivásunk és a mi mindenek fölött álló felelősségünk." M. L. King nevét akkor ismerte meg a világ, amikor sikerült győzelemre vezetnie az alabamai Montgomery város néger lakosságának 382 napig tartó autóbuszbojkottját. Az USA legfelsőbb bírósága hatálytalanította a buszutasok közötti különbségtételre vonatkozó rendeletet. Nagyon hosszú volt ez a harc. Nehezítette az erőszakmentesek küzdelmét saját népük egy részének meg nem értése. A fehérektől naponta többször kellett fenyegetéseket, trágárságokat, nyomdafestéket nem tűrő gyalázatos beszédeket hallania. A telefon az éjszakák nagyobbik részében állandóan csöngött. Kezdetben alig törődött a megfélemlftésekkel. Lassan azonban körülfonta a gyűlöletnek gyilkos ereje és rádöbbent arra, hogy valami katasztrofális dolog történhet vele. Félelmeiről legjobb barátjának, Ralph Abernathy lelkésznek beszélt, aki igyekezett megnyugtatni, Egyik éjszaka egy dühös hang ezt mondta a telefonba: ,,Ide figyelj nigger, most már végleg elegünk van belőled. Méga jövő hét előtt sajnálni fogod, hogy betetted a lábad Montgomerybe." Nem tudott visszafeküdni. Nyugtalansága egyre fokozódott, teljesen elveszítette bátorságát. "Ugy döntöttem, hogy bajommal Istenhez fordulok. Fejemet kezemre hajtottam, és a konyhaasztalra borulva hangosan imádkoztam." Isten nyugalmat adott zaklatott szívének és a következő belsőhang-biztatást vélte hallani: ,,Állj ki a tisztesség, állj ki az igazság mellett, és Isten mindig a te oldaladon lesz." Azonnal megszűnt erre minden félelme, és készen volt bármivel szembenézni. Harcai során a sző erejével rábírta mindazokat az erőszakmentes küzdelemre, akik vezetőjüket látták benne. Igy történt ez később Birrninghamben is: ,,Mi nem ütöttünk vissza, de nem is fordultunk vissza. A tüntetők tartották magukat az erőszakmentes séghez. Ennek a határozottságnak és hősiességnek a láttán az ország lelkiismerete mé-

134

lyen megrendült, és harcunk a különböző fajhoz és hithez tartozó tisztességes amerikaiak közös harca lett." Az erőszakmentesség hatalmas követelés. ami az ésszerűségreés az igazságra apellál. Ha viszont durván visszautasítják, nem alakul át lemondássá és passzivitássá. M. L. King mindhalálig tisztán, következetesen állt az erőszakmentes küzdelem élén. Kimagasló tevékenysége elismeréseként tíz alkalommal diszdoktorátussal, 1964-ben Nobet-bekedilkü tüntették ki. Ennek ellenére huszonnégyszer börtönbe vetették, több ízben kíséreltek meg merényletet ellene, bombát dobtak házára. Küldetése túlnőtt népének a faji megkülönböztetés elleni erőszakmentes harcának vezetésén. Elítélte a vietnami hábo,rút. l 965-től külpolitikai kérdésekkel is egyre erőteljesebben foglalkozott. Több ízben kijelentette, hogy a háborúban látja a társadalmi haladás egyik fő akadályát. Az ilyen igaz szavú ember útban van olyan társadalomban, ahol elnyomás, kizsákmányolás, faji elkülönítés lehetséges. Előttünk, hivő emberek előtt azért is felejthetetlen dr. M. L. King alakja, mert Istenbe vetett élő hittel, imádkozó élettel, Jézus Krisztustól tanult szertltettel igyekezett szolgálni népe között és a világban. Szuhay-Havas Ervin írja: .Kinget látszólag könnyű bírálnunk. Bírálhatjuk idealizmusát, az utolsó pillanatig tanúmott. szinte kétségbeesett lojalitását, Tamás bátyai kapcsolatát a Kennedy- és a Johnsan-kormányzattal. ékesszólásának néha üresjáratszeTÚmondatait, Harcát azonban az angol nyelv» uphillfight nak, dombnak felfelé vívott harc « -nak nevezi - és joggal. Látnunk kell, hogy néger Mózesként nem valami szelid Jordánon, nem önmagától szétvdlá Vörös· tengeren kellett átvezetnie népét, hanema gyűlölet folyamának régi indulatoktól és mai problémáktól szennyezett zavaros vizein. Lehetetlen nem értékelnünk megható tisztaságát és tisztességét, amely törvényszerűen vezette el a montgomeryi buszboikottát a délkelet- ázsiai rablóháború elleni tiltakozásig. " Tíz év múlt el King halála óta. Az Úr Jézus szavai jutnak eszünkbe: "Ha a gabonamag el nem hal, egymaga marad, ha pedig elhal, sokgyümölcsöt terem." - Mártírhalála ma is megremegteti szívünket. Azért utazott Memphisbe, hogy részt vegyen a sztrájkoló néger köztisztasági alkalmazottak felvonulásán. Egy motel erkélyén állt, amikor James Earl Ray, a rovott múltú gonosztevő és bérgyilkos golyója kioltotta életét. Munkában, ereje teljében érte az erőszakos halál. "Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért" (Jn 15:13). Dobner Béla Felhasznált irodalom: 1.

Másokért - Min
2.

Martin Luther King: Nem hallgathattarn. - Martin Luther King műveiből válogatta és a;s: utószót írta: Szuhay-Havas Ervin. - Budapest, 1973.

3.

Békehírnök, 1971. július 15. szám.

135

Martin Luther King-emléktemplomok

Az impozáns debreceni refonnátus templom. Felszentelte dr. Bartha Tibor püspök 1975. október 31-én.

A vecsésievangélikustemplom. Felszentelte dr. Káldy Zoltán püspök 1971. október IQ-én. 136

A szegedi baptista kápolna belülről. Felavatta Laczkovszki János 1973. június 2-án.

egyházelnők

-------------*-------------

Dr. Billy Grahamék látogatása az Egyesült Izzóban - 1977. szeptember 9-én. 137

DIAKÓNIA EGYHÁZUNK DIAKÓNIÁJÁRÓL Az egyház életével és szolgálatával kapcsolatosan többször felvetődik az a kérdés: ,,Hogyan végezheti el az egyház Urától kapott szolgálatát, tőle telhetően a legjobban." A mit és hogyan, valamint a tartalom és forma a gyakorlatban nem választható el egymástól. A felismert jót jól végezni olyan igei követelmény, amit az egyház semmiképpen nem hagyhat itgyelmen kívül. Eppen ezért elsősorban szükséges - a teljes Szentírás tanításának fényében - az egyház szolgálatának egy-egy részletére is fokozottabban odaI'lYelni. Ilyen részfeladat egyházunk diakóniai szolgálata is. ,,Nagyon világos és keresztyén életünkben ezt naponként átéljük, hogy a szolgálat sohasem jelenti a kiszolgálás praktikumát és nem jelenti a szolgaságmegalázó állapotát." (palotay Sándor - Békebírnök, 1977.37. szám) Bevezetőül hadd idézzek néhány gondolatot arról, hogy milyen szempontokat kell az egyháznak szem előtt tartania szolgálatában: ,.Az egyház szolgálata voltaképpen a szolgáló Krisztus szolgálata. E hitbeli meggyőződés alapján mindig azzal a felemelő, lelkesít6, hálára és örömre indító érzéssel készülhetünk és indulhatunk a szolgálat végzésére, hogy ez a szolgálat voltaképpen az Űr Jézus Krisztus szolgálata. Ez egyfelől azt jelenti, hogy az egyházban és egyházon folyamatosan végbemegy, eseményként történik Krisztus szolgálata, miközben ő Szentlelke és Igéje által gyűjti, oltalmazza és őrzi a maga kiválasztott gyülekezetét - másfelől pedig: az egyház hálából az Űr Jézus benne történ6 és rajta végbemen6 szolgálatáért maga is örömmel és odaadással szolgál Krisztusnak, a Tőle kapott megbízatás szerint: "Vesztek erőt, miután a Szentlélek eljön reátok, és lesztek nékem tanúim ..." (ApCs l :8). ,,~letbevágóan fontos, a szolgálat egész menetében, és folyamatában alapvetően döntő jelentőségű követelmény az, hogy a Krisztus által megszabott sorrend érvényesüljön. Ez a sorrend hármas tagozani. Szentlélek er6Yétel - tanúságtétel. Ez a Krisztus által megjelölt sorrend s ennek a sorrendnek a betartásán áll vagy esik az egyház szolgálata. Csak a Szentlélektől vett erővel történő tanúságtétel lehet gyümölcsöző és hiteles!" (Dr. Bakos Lajos: Az egyház szolgálatának szempontjai. Teológiai Szemle 1974. 5-6. szám 138. oldal).

A diakónia jelentése A gyakran használt "diakónia" szó jelentését keresve meg kell látnunk, hogy az egyházi szolgálatnak széles területe nyílik meg előttünk az egyházon belül éppúgy, mint az egyházon kívül, a mindennapi életben. Ezt a széles körű és nagy jelentőségű szolgálatot önmagukban sem a lelkipásztorok, sem a diakónusszolgálatra kirendelt egyének nem képesek elvégezni. Ehhez Krisztus egész gyülekezetének önkéntes, Lélektől indított aktív részvétele kell. Ahol az egyházban helyesen értelmezett és kiterjedt diakóniai munka 138

folyik, ott Jézus Krisztus hathatósan és érzékelhetően működik az egyház által, ebben a világban. A lelkipásztorok és az egyházi szolgálatra kirendelt egyének között bizonyára felvetődött már ez a kérdés: nem kell-e sokkal szélesebb területen látnunk az egyház feladatát, mint csupán a diakóniában. Jogos a kérdés és egyértelmű a felelet is, hiszen Jézus Krisztus a Szentlélek által hathatósan és érzékelhetően akar működni ebben a világban. Ha az egyház nem végez diakóniai munkát, nem ismerhető fel mennyei küldetése. Jézus Krisztus szavai szerint a tanítványság a szeretetközösségről ismerhető fel: ,,Arról ismerik meg, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok." Jól tudjuk, hogy itt nem ellenőrizhetetlen belső érzelmekről, hanem cselekedetekben megnyilvánuló szeretetről van szó. Azt jelenti ez, hogy Jézus Krisztus tanítása szerint a világ legkönnyebben a diakóniai munkában képes érzékelni a szeretetnek és a szeretet Istenének jelenlétét. Abban az üzenetben, amit az Űr a thiatirai gyülekezethez intézett, nagyra értékelte a szeretet és hit mellett, mint azok megtestesít6,iét, a szolgálatot: "Tudom a te ... szeretetedet, hitedet és diakóniádat ..." (Jel 2:19). Ahol tehát helyesen értelmezett diakóniai munka van, ott Jézus Krisztus nemcsak az egyházban, hanem az egyház által is működik. De mit nevezhetünk helyesen értelmezett diakóniának? Emberi vélekedés helyett állítsuk oda e szót az Ige mérlegére, és tegyük föl a kérdést: Mi a diakónia bibliai értelme? Vajon a mi gondolkodásunkban is azt jelenti-e, amit újszövetségi értelme mutat? A protestáns szóhasználatban korábban a diakónia alig jelentett többet, mint amennyit a diakónus szó, illetve a diakonissza munkakörök jelentettek. Ez summásan az egyház javaival való sáfárkodás!, az egyház beteggondozó szolgálatát és a vigasztalás területére vonatkozó igehirdetést jelentette. A diakonein ige a görögöknél - akiktől a keresztyénség átvette ezt a szót - szolgálni, rendelkezésre állni, szolgaként, kísérőként, házi alkalmazottként tevékenykedni jelentéssel volt használatban. A diakónia főnévi értelme: szolgálat, szolgálás, főként azok tevékenysége, akik mások parancsát hajtják végre. Az újszövetségi korban hamar kialakult a szónak az a jelentésköre. ami a későbbi századokban. csaknem kizárólagossá lett: diakónia - a diakónusok tiszte a gyülekezetben, diakóniát végezni (diakonein = diakónusi tisztet betölteni). ,,Akár szolgálóa szolgálatban, akár tanító a tanításban ..." (Rm 12:7). Vizsgálódásúnkban természetesen nem állhatunk meg a szónak e specialis jelentésénél, hanem - a szó újszövetségi használatában - vissza kell mennünk az eredeti értelméhez. Hiszen amikor az egyház evangéliumi bizonyságtételéről van 'ssö, akkor sem csupán a lelkészek, presbiterek, diakónusok igehirdetéséről szólunk, hanem számtalan bizonyságtevő képe is megjelenik elcSttünk. Az CS bizonyságtételük nélkül nem lenne eleven hitélet, csak holt egyháziság. Ugyanígy nem elégedhetünk meg azzal, hogy az egyházban csak a kirendelt diakónusok végezzenek diakóniai munkát. Kiílönben a keresztyénség legnemesebb krisztusi indulatát veszítené el: a szeretet mindent átható, elevenítő hatását. Hogy a diakóniának ezt a mindenkire tartozó ,,közügyi" értelmét megtaláljuk, azért kell tanulmányoznunk az újszövetségnek azokat a helyeit, ahol ebben az általános értelemben kap hangot a diakónia vagy diakonein szó. Jobb áttekinthetőség végett három főcsoportra szerétném osztani a vizsgálatra szánt Igéket.

l. Diakónia a gyülekezet belső életének építésében A közösségi élet fontos alappillére a szolgálat. Ebben Megváltó Urunk adja önmagát példaként. Az Ige szerinti mérték: ,,Aki köztetek nagy akar lenni, végezzen diakóniát!" (Mt 20:26). A naggyálevéskrisztusi útja ez. Minden hátsó szándék nélküli, őszinte szol-

139

gálatról beszél itt üdvözítő Urunk, és ebben önmagát adja például: ,,Az embernek Fia sem azért jött, hogy másokkal kiszolgáltassa magát - vagy megtartva a göcög szöt a magyar fordításban: nem azért jött, hogy Űt részesítsék diakóniában, hanem hogy O végezzen diakóniát." Amikor ezt mondta, azoknak az üdvössége volt szeme előtt, akikért élete feláldozásával végződik diakóniai szolgálata. ,,Az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért" (Mt 20:28). Az Újszövetség tanítása szerint a diakónia felölelte az egyház minden irányú szolgálatát. A kérdést közelebb hozva önmagunkhoz - abból az igecsoportból emelek ki néhány példát, amely szerint az Isten megigazító kegyelme által elhívott lelkipásztorok és egyéb gyülekezeti munkára kirendelt személyek "lelki" szolgálata is diakónia. Pál apostol pl. Mózes Tóra-közlő szolgálatát is diakóniának nevezi: ,,Ha pedig a halálnak betú1ckel kövekbe vésett szolgálata dicsőséges volt, úgyhogy Izráel fiai nem is nézhettek Mózes orcájára, arcának elmúló dicsősége míatt; hogyne volna még inkább dicsőséges a léleknek szolgálata?" (2 Kor 3:7 -8). Diakéniának tartja Pál az apostoli tisztséget is, amelyre Isten kegyelme által nyerhet elhívást az ember, amelyre a tizenkét tanítvány közül Júdás eltévelyedése folytán érdemtelen lett. "AtyámfJai, férfiak, szükség volt betelni annak az írásnak, melyet megjövendölt a Szentlélek Dávid szája által Júdás felől, ki vezetőjük lőn azoknak, akik megfogták Jézust; mert mi közénk számláltatott, és elnyerte ennek a szolgálatnak az osztályrészét; hogy elnyerje az osztályrészét e szolgálatainak és apostolságának, melytől eltévelyedék Júdás, hogy az ő saját helyére jusson" (ApCs 1:16-17,25). Más igék is bizonyítják, hogy a kegyelem evangéliumának hirdetését is diakóniának nevezi írásaiban Pál. ,,Annakokáért, mívelhogy ilyen szolgálatban vagyunk, amint a kegyelmet nyertük, nem. csüggedünk el ..." (2 Kor 4:1); "Senkit semmiben meg ne botránkoztassunk, hogy a szolgálatunk ne szídalmaztassék!" (2 Kor 6:3); "Amiért szenvedem ezeket is; de nem szégyenlem; mert tudom kinek hittem, és bizonyos vagyok benne, hogy ő az én nála letett kincsemet meg tudja őrizni ama napra" (l Tim 1:12). ,,Igazi keresztyén társadalmi feladatunk az, hogy megláttassuk az emberekkel Jézus Krisztusnak, az Ember Fiának dicsőségét, s hogy ne csak szóval, hanem mindennapi keresztyén életünk cselekedeteivel is hirdessük őt, hogy mmdazok, akik méf, nem hisznek őbenne, térdre borulva vallják színe előtt: Én Uram és én Istenem! ' (Alekszij Bicskov - Békehírnök 1977. 37. szám) Pálnak ebben a szolgálatban nem egyéni életének kérdései, hanem elhivatásának betöltése kerül előtérbe, élete kockáztatása árán is: "De semmivel sem gondolok, még az én életem sem drága nékem, csakhogy elvégezhessem az én futásomat örömmel, és azt, a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról" (ApCs 20:24). A 2 Kor 3:3 pedig azt a forgolódást nevezi diakóniának, amelynek nyomán gyülekezetek keletkeztek. "Akik felől nyilvánvaló, hogy Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével írva, nem kőtáblára, hanem a szívnek hústábláira." Amikor később differenciálódni kezdtek az őskeresztyén gyülekezetben a szolgálati területek, az igehirdetés a legfontosabb munkaterületek egyike maradt. ,.Mi pedig foglalatosak maradunk a könyörgésben és az igehirdetés szolgálatában" (ApCs 6:4). A további gondolatokat úgy foglalhatnám össze röviden, hogy az Újszövetség fogalmazásában mindazok munkássága diakónia, akik Isten szerétetétől áthatva szelgálnak a gyülekezet építése és az emberek javának munkálásában. "És ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul; A szentek tökéletesbítése céljából, szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére" (Ef 4:11-12). Apostoli, prófétai, evangélista, pásztori, tanítói szolgálat, mind-mind a szentek tökéletesbítését munkálja.

140

A diakónia gazdag tartalmának egy másik vonása azoknak a szolgálata, akik a gyülekezet belső építését végzik. Stefanás háznépéről csupán egyetlen mondatos, de nagyon tanulságos utalást olvasunk: "Intelek pedig titeket, atyámfiai, hiszen tudjátok, hogy Stefanásnak háznépe Akhája zsengéje, és ők a szenteknek való szolgálatra adták magukat" (1 Kor 16:15). A szeretetszolgálatnak ez a készsége könnyen elsorvadhat a gyülekezetekben, de fejleszthető is. Van igehely , amely a jótékonyságot nevezi diakóniának. ,,Mert nem igazságtalan az Isten, hogy elfelejtkezzék a ti cselekedeteitekről és a szeretetről, melyet tanúsítottatok az ő neve iránt, mint akik szolgáltatok és szolgáltok a szenteknek" (Zsid 6:10). Az ApCs 6:2-ben az asztalok körüli diakónia fordul elő és annyit jelent, mint az élet fenntartására való szükségletekről gondoskodni, az anyagi javakat szükség szerint elosztani mások között. Annak ellenére, hogy az első idők vagyonközössége nem állta ki az idők próbáját, és hogy a jakabi levélnek már élnie kell a ,,mutasd meg hitedet tetteidből" figyelmeztetéssel, mégsem vitatható, hogy az újjászületés természetéből önként következik a testvéri jótékonyság diakóniája. Az Úr Jézus követői között asszonyokat is találunk. Máté szerint Krisztus-követésük diakónia volt: "Volt ott sok asszony is, akik távolról figyelték mindezt. Ezek Galileából követték Jézust, és szolgáltak neki" (Mt 27:55). Az Újszövetségben a diakónia legtermészetesebb értelme a vendéglátással kapcsolatos. A bethániai vacsorán Márta felszolgált (diékonei): "Vacsorát készítettek ott neki, s Márta szolgált fel, Lázár pedig a Jézussal együtt ülők között volt" (Jn 12:2).A Lk 10:40ben pedig az ő vendéglátó-eledelkészítő egész foglalatosságát foglalja össze adiakonein ige: ,,Mártát pedig teljesen lefoglalta a sok felszolgálás. Ezért előállt Márta, és így szólt: Uram, nem törődöl azzal, hogya testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mondd hát néki, hogy segítsen!" Péter anyósáról azt mondja az Ige, hogy amikor elhagyta a láz, felkelt, és háziasszonyi diakóniát végzett a vendégek között. ,)ézus megérintette kezét, és elhagyta az asszonyt a láz, az pedig felkelt, és szolgált neki" (Mt 8:15). Az újszövetségi időben szokásos vendégszeretet szinte a fő biztosítéka volt annak, hogy az apostolok teljesíthessék a nagy misszióparancsot, annak hangsúlyozott földrajzi kitételével együtt: ,,Hirdessétek az evangéliumot Jeruzsálemtől elkezdve mind a föld végső határáig!" Az apostoli levelekben ezért foglalkoznak jó néhány esetben a vendégszeretet kérdésével. Ma összehasonlíthatatlanul más szociális körülmények között élünk. A keresztyén szeretetnek mégis sok kedves, hasznos és gyümölcsöző lehetősége van ezen a téren is.

2. Szeretetszolgálatunk a közegyhází, szociális diakóniában Ennek az összetett szónak: szeretetszolgálat, mind a két tagja a közösségi élet nélkülözhetetlen éltető elemét foglalja magában. Szeretet és szolgálat nélkül Isten akarata szerint közösségi életet élni nem lehet. Az egyháznak sokféle feladata van ezen a világon, ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy készen legyünk szolgálni anyagi, lelki és szellemi javainkkal. Az általános szóhasználattal szemben a speciálisan baptista értelmezést kutatva arra a felismerésre juthatunk, hogy már missziónk kezdetén hitvalló eleink nagyon is széles körű diakóniai munkát végeztek, bár ezt külön nem hangsúlyozták, és inkább szeretetszolgálatnak gondolták. Gyülekezeteink és egyházunk is önkéntes adakozásból tartja fenn magát. A hitünkről való bizonyságtételben nagy jelentősége van a szociális diakóniának. Hogy közösségünkben mennyire él ennek a tudata, arról tanúskodik két szeretetházunk, ahol hatvan öreg testvérünket gondozzák és a Teológiai Szeminárium, amelyben az Űr hívásának engedelmeskedő fiatal testvéreink a lelkipásztori szolgálatra készülhetnek fel. Gyüleke-

141

zeteink áldozatkészségén alapul a szórványsegély is. Hála legyen Urunknak, hogy közösségünkben megvan az áldozatkészség intézményeink fenntartására. Megtaláljuk gyülekezeteinkben a bibliai szegény özvegyre emlékeztetőket. s élnek bennünk a nemzedékeken át feledhetetlen adakozások példái, amelyek joggal idézik fel bennünk Jézus Krisztusnak a megkenetése alkalmával mondott szavait: "Amit ez az asszony cselekedett, azt is hirdetni fogják az ő emlékezetére" .(Mk 14:9). Vannak, akik maguk sem tartják számon jótéteményeiket. Viszont igeellenes szemléletre vall az, ha valaki csak haszonélvezője és nem tehervállalója kíván lenni a közösségí életnek. Az igazán istentisztelő élethez ugyanis hozzátartozik az áldozat is. A diakónia szép példáját mutatja be Pál apostol, amikor elmondja, hogy amakedonok keresztyénei szegénységben sínylődtek, mégis annyira kívánták a szeretetszolgálat istentiszteleti értékét. hogy "sok könyörgéssel kérték az apostolokat, engedjék ó'ket is csatlakozni a közegyházi diakónia kegyelmi közösségéhez" (2 Kor 8:1-4).

3. Szeretetszolgálatunk az egyház határain túl, a világ felé Az Úr Jézus emberré születésének hírül adásában az an~yalok Isten üzenetét közvetítik " . . . e földön békesség és az emberekhez jóakarat '. Ez azt jelenti, hogy Isten békejobbot nyújt a tőle elszakadt és vele szembefordult embernek. Isten a kezdeményező az emberrel való megbékélésben. amelynek alapja Egyszülött Fiának értünk hozott áldozata. "Mindez pedig Istentől van, aki minket magával megbékéltetett a Jézus Krisztus által, és aki nékünk adta a békéltetés szolgálatát" (2 Kor 5 :18). Hálasnak kell lennünk azért, hogy Isten a Krisztusban megbékéltetett minket önmagávaI..Ennek a hálának abban kell megnyilvánulnia, hogy mi is szent feladatunknak tekintjük a békéltetés szolgálatát. Jézus Krisztus földre jövetelével Isten a béke mellett döntött. Élni csak békében lehet ezen a földön. A béke munkálása - ember és ember között, nemzet és nemzet között - olyan feladata azegyháznak,amelyre Urától kapott parancsot. Istenfiúságunkat igazoljuk azzal, ha a jóakaratú emberekkel együtt munkálkodunk e világ békéjének fenntartásán. "Boldogok a békességre igyekezők; mert ők az Isten fiainak rnondatnak" (Mt 5 :9). A béke munkálása mellett a segítő szeretetszolgálatban is részt kell vállalnunk. A világban és világért folyó diakóniai szolgálat nem valami mai és emberi kezdeményezés. Az Úr Jézus segítőkészségében minden ember részesülhetett, tekintet nélkül vallási hovatartozására. Teljesítette a föníciai asszony kérését, meggyógyította a római százados szolgáját. Az Úr Jézus áldása mindig olyan mértékben áradt az emberre, amilyen mértékben szüksége volt arra a hozzá jövőnek. Nékünk nyitott szemmel, krisztusí lelkülettel és érzülettel kell járnunk a mindennapi élet területén is. Figyelmeztessen minket naponként az Ige és a Szentlélek arra a felelősségre, amelynek tudatában kell végeznünk társadalmi diakóniánkat. ,,A keresztyén egyházaknak nagyobb felelősségük van a mi időnkben, mint talán a történelem során valaha is volt. Mindenekelőtt egy olyan társadalomban élünk, ahol nincs többé elismerve egy egyénnek a privilégiuma, vagy egy institúciónak a privilégiuma, vagy valamilyen struktúrának a privilégiuma. A mi igei felelősségünk azt adja elénk, hogy mi ennek a világnak sója és világossága legyünk. Ez annyit jelent, hogy mi nem tudjuk magunkat elvonatkoztatni soha többé ennek a világnak a problémáitól. Vannak fízikaí és szociális szükségei az embernek, amelyeket ugyancsak ki kell elégíteni a spirituális szükségletek mellett és azok fölött. Krisztus azt mondta, hogy azért jöttem, hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdessem, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek, és a vakok szemeinek megnyílását, hogy az elnyomottakat felszabadítsam, és hogy hirdessem az Urnak kedves esztendejét. Az ember fizikai és szociális szükségeit nem lehet letagadni éppen ú~y, mint ahogyan nem lehet letagadni, hogy spirituális szükségei vannak az emberiségnek. ' (Dr. Billy Graham - Békehírnök 1977. 37. szám)

142

Az áldozatos lelkipásztori és diakónusi szolgálathoz is hozzátartozik, de a gyülekezetek tagjait is nevelnünk kell a diakóniának arra az ágára, amit úgy fogalmazhatunk meg, hogy a mások érdekeiért, javáért és üdvéért fáradozás. Ebből sok fény és áldás fakadhat az egyetemes emberiségre. Ahol ez hiányzik, ott a szűkkeblűség, önzés és az egymás sorsa iránti közöny lesz úrrá az emberen, és tudjuk, hogy ez rnilyen közösségromboló A diakóniának ebbe a csoportjába sok kis apró névtelen szolgálat tartozik, amelyekről többnyire nincs is emlékezés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy értéke sincs ezeknek a szolgálatoknak. A világban való diakóniai kötelezettségünkben észre kell vennünk embertársaink problémáit a gyülekezeten kívül is. Látnunk kell az emberiség égető terheit. A lelki vigasztalás, a hit és reménység táplálásával párhuzamosan gyakorolnunk kell magunkat a szeretetszolgálatban. Ne felejtsük el, hogy az utolsó ítélet idején hivőségünkről és szolgálóéletünk jó cselekedeteiről is számot kell adnunk az egyház Urának. A rászorulók életszükségleteiről való gondoskodás a diakónia egyik módja. Az ezzel kapcsolatos igeversekből tudjuk, hogy az Úr Jézus azonosítja magát éhező, mezítelen, szenvedő embertársainkkal. Urunk tanítása arra kell, hogy serkentsen minket: tegyünk jót nevében, kivétel nélkül, embertársainkkal. E földön sok még a könny. Nagyon sokan éheznek, sok a mezítelen, éhen halnak sokan, mert nincs meg a mindennapi kenyerük. A széles skálájú diakónia szőban a segélygyűjtés is benne van (ApCs 11:29). Természetes tehát, hogy egyházunk készséggel vesz részt olyan gyűjtésekben, amelyek a háborúk vagy a természeti katasztrófák sújtotta, szenvedő embertársaink megsegítése érdekében történnek. "Minden embernek, aki magát keresztyénnek mondja és akik a keresztyéni etika alapján arra vállalkoznak, hogy mások tanítójává legyenek, tudniuk kell, hogy az egyház történelmi küldetése nem szűkülhet le az alkalmi jó cselekedetek gyakorlására, a karitatív tevékenységre, hanem felelősséget kell hordozni egy olyan társadalmi struktura megteremtéséért, .amely igazságosabb alapokra helyezi az emberi együttélést, amely túlmutat az egy-egy ember közötti megbékélés gondolatán, felismerve korunk fennmaradásának egyetlen alternatíváját, a népek és nemzetek közötti béke állapotának szükségességét, a háború teljes és végleges elutasítását. Gondolkodásunkat és magatartásunkat az Ige Világossága, az Evangélium tölti meg tartalommal, de jelentős mértékben befolyásolja az a környezet, az a társadalom is, amelyben élünk, amelynek részesei vagyunk." (Palotay Sándor - Békehírnök 1977. 37. szám) Folytassuk tovább a szolgáló szeretet jó cselekedeteit! Tegyünk bizonyságot arról, hogy jól értjük az Úr Jézus tanítását és példaadását! Legyen hathatós bizonyságtétel a világért való szolgálatunkban az lsten szeretetének megélése! Legyen üdvös buzdítás Péter apostol igéje, aki igazi szélességben látta a diakóniát: ,,Ki milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak. mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai" (l Pt 4:10).

Laezkovszki János a Baptista Egyház elnöke

--------------*-------------

143

SZERETETSZOLGÁLAT A H. N. ADVENTISTA EGYHÁZBAN A H. N. Adventista Egyházban - éppen úgy, mint a többi szabadegyházi tagegyházban - bibliai tanításokon alapuló hagyománya van az idősekről. betegekről. elesettekről való gondoskodásnak. A felszabadulás után közvétlenül - amíg hazánk gazdasági életében nem következett be a fellendülés - Miskolcon például naponta százhúsz szegénynek adott ingyenebédet az adventista jóléti konyha. Ebből csupán mintegy 10-15% volt egyházunk tagja. Hálát adunk a mindenható Istennek, hogy ma már erre nincs szükség, mivel a szegénység gyakorlatilag megszűnt. Nincsenek saját hibájukon kívül szegény, éhező emberek. Vannak azonban magukra maradt idős emberek - ha nem is anyagi értelemben vett szegények -, de az Úr Jézus bejelentése szerint a mindenkor közöttünk élő ránk utaltak, hogy próbára legyen téve istenszeretetünk valódisága. Mert az lsten iránti szeretetünk legkézzelfoghatóbb próbája az ember iránti szeretetünk. Istenért tenni valamit mindig az ember közbeiktatásával lehet, de sohasem az ember megkerülésével. A mai életben annál magasabb szinten kell ezt cselekedni, amennyivel tartalmilag is megváltozott az emberek igénye. Ma - hazánkban - egyre kevesebben nyújtják kezüket egy darab kenyérért, mert "a bőség kosarából" immár mindenkinek jut. Annál nagyobb jelentősége van annak, hogy amit teszünk, azt hogyan tesszük. Aki kenyeret ad, annak szívet is adnia kell; szeretetet, hogy a kapott kenyér kővé ne váljék. Éppen ezért a jóléti szolgálat egyre inkább olyan diakóniai szolgálattá válik, amelyben az egész - a lelki, testi és szellemi - emberről való gondoskodás egy egységbe olvad. Az individuumra, a megismerhetetlen személyre és nem az általános, a sablon emberre kell, hogy irányuljon a diakónia szolgálata. Minden ember egy külön világ, és ahány ember, annyiféle probléma. A társadalom jóléte még nem oldja meg ezeket a problémákat. Intézményesen sem lehet megoldani az egyének problémáit. Ez azt jelenti, hogy az . intézményes szecialis intézkedéseket le kell bontani a gyakorlatban az egyénre irányuló szeretetszolgálatra. Nem feladatunk arról beszélni, hogy mit tesz társadalmunk ma az idős nemzedékért és a gyermekekért. Ha összehasonlítást teszünk, sokszor szégyenkeznünk kell. Egy vallásos közösség minden tanítása hideg, "zengő érc "-ként fog hatni az emberek számára, ha hiányzik az emberért végzett szolgálat Krisztus által bemutatott formája, aki .szerte járt, jót cselekedvén míndenekkel" . Nehéz beszélni arról, hogy mit teszünk másokért, anélkül, hogy ez ne tűnne ,,amit tesz a te jobb kezed, ne tudja a te bal kezed" krisztusi elv megsértésének. Csupán bátorításként szeretnénk elmondani mindazoknak, akik keresik a szolgálat ilyen útját, hogy a H. N. Adventista Egyház évi költségvetésében 500 OOO Ft jut szociális alapra. Ezen kívül az egyes helyi gyülekezeteknek külön segélyalapjuk van, amely a diakónia és a jóléti osztály rendelkezésére áll. A diakónusok - akik rendszeresen havonként, kéthavonként meglátogatják a hozzájuk beosztott testvéreket - jelentik a gyülekezet bizottságának, ha valahol segítségre szoruló testvért találnak. Ezután a jóléti osztály megvizsgálja, hogy milyen mértékű és természetű segítségre van szükség, Ha a megoldáshoz a gyülekezet teherbírása nem elégséges, akkor az egyhazterülethez. illetve az Egyháztanácshoz fordulnak segítségért. A segítség igénye nem mindig az anyagiakban jelentkezik. Van, amikor azt jelenti, hogy rendszeresen kell látogatni egy kórházban fekvő beteget vagy annak családját. Más esetben egy beteg otthonában kell hetenként kitakarítani, megfőzni, esetleg ebédet

144

vinni vagy bevásárolni. Ezt a szolgálatot hetenként beosztják egymás között a diakónusok, olykor az egész gyülekezet bevonásával. Azokat a testvéreket, akik betegség miatt nem tudják látogatni az istentiszteleteket, osztályuk vezetői keresik fel otthonukban szombatonként, hogy a heti Biblia-tanulmány anyagát közösen átvehessék. A lelkészek és gyülekezeti presbiterek, felszetentelt diakónusok elviszik a betegeknek az úrvacsorát, és így ezek a testvérek a gyülekezettel együtt tarthatnak a közös lelki áldások keresésében. Ez egyben élő összeköttetést teremt a gyülekezet és a magányosan élő hivő között. Gyülekezeteink viszonylag kis közösségek. Tagjaikat a közös életfelfogás, közös hitvallás, az istentiszteleteken és a közös szolgálatban való részvétel sok esetben baráti kapcsolatokhoz segíti. Ezekben a kapcsolatokban erőteljesen helyet kap az "őrálló" (Ezék 33:7) felelősségvállalása is, mint a diakóniai szolgálatnak legáltalánosabb formája. Rendszeres gyakorlat az, hogy a nyári üdülési idényben, a balatonlellei üdülőnkben olyan testvéreket üdültetnek a gyülekezetek, akik saját költségükön nem tudnának ide elmenni. Még az elmúlt 1977. évben is volt olyan testvér, aki életében először látta a Balatont, a gyülekezete jóvoltából. Az Ige azt mondja: "Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírokkal!" (Róm 12:15). Ott, ahol igazi szeretet van egy közösségben, a teljes örömhöz szükséges az is, hogy másoknak örömöt szerezzünk. Új módszerre kínálkozott lehetőség a budapesti gyülekezetek diakónia-jóléti szolgálatának végzésére. Ennek az új módszernek felismerésére két körülmény vezetett. Az egyik az, hogy egyházunk tassi szeretetotthonában korlátozott a férőhely, és nincs lehetőség arra, hogy valamennyi magányos testvérünk beutalást nyerjen. A másik körülmény pedig az, hogy többen nem is hajlandók arra, hogy otthonukat - ahol életük nagy részét leélték - felcseréljék. Valami megoldást kellett keresni. Ebben az évben Nagy-Budapest területén, ahol 9 gyülekezetünk van, az Egyháztanács és a gyülekezetek közös összefogásával egy új szociális intézkedéssel sikerült ezen a gondon enyhíteni. Az Egyháztanács két nőtestvért állított szolgálatba, akiknek az a feladatuk, hogya gyülekezetek beteg és magányos tagjait meglátogassák. Egy ilyen látogatás alkalmával diakóniai és szociális szolgálatot végeznek. Imádkoznak, lelki segítséget nyújtanak, de kitakarítanak, megfőznek, bevásárolnak és egyéb szükséges dolgot elintéznek. A két diakónus költségeihez hozzájárulnak a gyülekezetek is állandó havi összeggel. A Budapest, Nagy Ignác u. gyülekezet 500 Ft-Qt, Pestlőrinc havi 500 Ft-Qt, Bp. Á gyülekezet havi 1000 Ft-ot ad erre az alapra, természetesen azon kívül, amit rendszeresen saját szegényeikre és betegeikre költenek. Nem akar ez az új intézkedés a szeretetszolgálattal összefüggő kötelezettségek pénzbeli átvállalása lenni. Pénzen nem válthatjuk meg minden esetben kötelezettségeinket. Különösképpen nem váltható meg anyagi áldozatokkal a könyörületes szív, az irgalmasság. Az irgalmas samaritánus mindkettőt tette: őszinte részvétet, irgalmas, szerető lelkületet tanúsított, és anyagi áldozatot is hozott a bajba jutottért. Isten tőlünk is elvárja mindkettőt. A két új diakonissza hetenként beszámol a lelkészek és igehirdetők értekezletén tapasztalatukról. Itt kapják meg az újabb címeket, ahova a következő héten el kell menniük. A tapasztalat jó és követésre méltó. Kiterjesztését ajánljuk más testvérközösségeknek is. Szívesen közöljük másokkal is tapasztalatainkat. Nem lehetne ezt kiterjeszteni a közösségünk falain túl is? Erdélyi László a H. N. Adventista Egyház titkára

145

H. N. ADVENTISTA EGYHÁZ TASSI SZERETETOTTHONA Tasson, fővárosunktól mintegy 60 km-re van aH. N. Adventista Egyház Öregek Szeretetotthona. Itt találnak szerető, megértő gondoskodást egyházunk magukra maradt öregje i. A mintegy 600 nögyszögöl területen levő épületet 1959-ben vásároltuk. 1965/66ban bővítésre került sor. Jelenleg - az igényeknek megfelelőerr - további hozzáépítést folytatunk. Az épület központi fűtéssel van ellátva. A lakószobákból, betegszobából, ebédlőből és a hozzájuk tartozó kiszolgálóhelyiségekből álló otthonban 25-30 idős testvért gondoz a 9 alkalmazott. Az otthon havi költségvetése megközelíti a 60 ezer Ft-ot. Az orvosi felügyeletet a község orvosa tölti be, de az otthonnak képzett ápolónői vannak, akik az orvos irányításával ellátják a betegeket. Az otthon gondnoknője Bakos Józsefné testvérnő, helyettese: Bakos József testvér. A gondozottak napirendje a meghatározott közös elfoglaltságokon - áhítatokon, étkezési időkön - kívül kötetlen. Nyáron az otthon szép parkjában töltik a nap legnagyobb részét. A hosszabb téli estéket a nappalinak is használt ebédlőben beszélgetéssei. régi emlékek felidézésével és olvasással töltik. Kulturális igényeik kielégítését elsősor ban a tv és rádió, valamint könyvek szolgálják a heti- és napisajtóval. Reggel és este közös áhítatot tartanak az otthon lakói egy-egy alkalmazott vezetésével. Az egyházunkban szokasos istentiszteleti alkalmak idejére az ebédlőt rendezik át imateremrné, amelyben a községben lakó testvérekkel együtt, mintegy 60 tagot számláló gyülekezet éli közösségi életét. A gyülekezetet az 1977 májusában megtartott Egyházterületi Választókonferencia óta a Déli Egyházterülethez csatolta az Országos Elnökség, de a szornbati szolgálati beosztás a központból történik. A gyülekezet jelenlegi lelkipásztora Szabó Ödön ny. egyházelnök. saját kérése alapján. rnivel mindig szívügye volt az idősek lelkigondozása. Az otthon felügyeletét az Egyháztanács látja el. Örvendetes az, hogya gyülekezetek nagy része nem tekinti lezártnak öregjeik iránti kötelességük teljesítését azzal, hogy az Egyháztanácstól kapott beutalót átadhatták nekik. Figyelmük, szeretetük elkíséri őket új otthonukba is, és olykor egy-egy ajándékcsomaggal vagy látogatással fejezik ki testvérük iránti megbecsülésüket. Itt kell fiatal testvéreink figyeimét felhívni egy nagyon kedves szolgálatra. Nem lehet kifejezni annak jelentősé gét, ha a gyülekezetek a tassi szerétetotthon gondnokával összehangolva, tervet készítenének egy-egy ünnepélyes látogatásra. Azon túl, amit egy ilyen látogatás nyújthat az idős testvéreknek, maguk a fiatalok is sokat tanulhat nak azokból az élettapasztatatokból. amelyeket a hosszú évtizedek rejtenek. Ezeket a tapasztalatokat gyülekezetekben is hasznosítani lehetne a testvérek hitének erősítésére. Az Egyháztanács gondol arra, hogyaszeretetotthon lakói se maradjanak ki a fontosabb egyházi eseményekből. Elvittük testvéreinknek az 52. Bécsi Generál Konferencia felvételeit, valamint a Divízió és Generál Konferencia képviselőinek hazánkban tett látogatásairól készült felvételeket. Arra törekszünk, hogy idős testvéreink együtt éljenek egyházunkkal, hiszen többen vannak közöttük olyanok, akikgyülekezetalapítók voltak, akik több évtizedet tudhatnak maguk mögött, az Úr szolgálatában eltöltve. Ezek a testvéreink igénylik is a tájékoztatást. Vannak az otthonban nyugdíjas munkatársaink, egyházunk volt alkalmazottai vagy azok özvegyei. Jelenleg az otthonban él özv. Kovács Károlyné testvérnőnk, néhai nyugalmazott lelkész testvérünk özvegye. Ott él Malik Kálmán testvér feleségével együtt. Testvérünk hosszú éveken át volt egyházunkban kiadóhivatali alkalmazott. Alig másfél éve búcsúztunk Makai Imre testvértől és feleségétől, akik az evangélium szolgálatában öregedtek meg. Tassori várják a Feltámadás Urát.

146

Van egy magyar közmondás: "lakva ismerni meg egymást ". Ha a családi és a gyülekezeti közösségekre vonatkoztatva nagy jelentősége van az apostol szavainak: "Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét" (Gal 6:2), akkor egy olyan közösség lakóinak, akik egy élet harcai közben kialakított különféle jellemmel, természettel, lelkülettel kívánják az együttélésben szolgálni az Urat és készülni a J ézussal való találkozásra, naponta, újból és újból meg kell élniük az Igét, hogy Krisztus szeretetével betöltve, egymás áldására lehessenek. Ugyanez vonatkozik a gondozókra is. Isten különös kegyelmére és erejére van szükség egy olyan légkör kialakításához, amelyben lsten angyalai is szívesen időznek. Azok a testvéreink, akik arra vállalkoznak, hogy idős testvéreink életét tegyék szebbé, nemes szolgálatot végeznek. Nekik naponta van lehetőségük Jézus nevében "egy pohár vizet". szeretetet adni; derűt, fényt sugározni. Szép hivatás ez! Hisszük, hogy Krisztus figyeimét nem kerüli el az, ami az Ő nevében történik! Erdélyi László

VÉR + VÉR+ VÉR "Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért" (Jn 15:13) Sokat beszélünk arról, hogy Krisztus életét adta az emberért: vérét ontotta érettünk a Golgotán. Sokak számára ez a végtelen szerétet és nagy áldozatot jelentő isteni cselekedet kényelmes vánkosnak tűnik, amelyen semmittevésbe ringatják magukat, hiszen .Knsztus mindent megtett érettünk". Elfeledkeznek arról, hogy Krisztus vére által nem csupán bocsánatot nyerünk bűneinkre. hanem teljes szabadulást is a bűntől. Ez azt jelenti, hogy Krisztus nemcsak a bűn következményeitől szabadít meg bennünket, hanem magától a bűntől, a bűn szeretetétől is. Mivel a bűn alapeleme az önzés, ezért az az ember, akit Krisztus megváltott, megszabadul önző énjétől, és az a szeretet ébred szívében mások iránt, ami volt Krisztusban; vagyis egy ember csak annyi szeretetet fogott fel Krisztus szeretetéből, amennyit mások iránt ki tud nyilvánítani, mert Krisztus szeretete nem fagyasztható be; ha jelen van, akkor tovább is árad.

A Magyar Vöröskereszt Budapest VI. kerületi szervezete egyik aktívistája azzal a kéréssel kereste meg egyházunk központját. hogy egyházunk tagjai vegyenek részt a véradó mozgalomban. Tudomásunk van arról, hogy gyülekezeteinkben több testvér rendszeres véradó. Egyik budapesti testvérünk a felhívást követően 39 alkalommal adott már vért. A felhívást követően kértük gyülekezeteink tagságát önkéntes véradásra. A második alkalommal már 30 jelentkező volt. Május 5-én egyházunk szervezésében indult a második csoport a Péterfy Sándor utcai Véradó Állomásra; fiatalok és idősebbek. A gyülekezetekben tovább foly tatjuk a szervezést, és többen jelezték. hogy szeretettel és örömmel készek részt venni emberi életek megmentése érdekében a véradásban .

• 147

Adventista véradók a Péterfy Sándor utcai Véradó Állomáson - 1977. május 5-én.

148

Három deci vér sem hazát nem ment, de életet sem ad. Talán csak meghosszabbít egy életet, hogy egy életmű befejezettebb legyen; hogy egy gyermek tovább kaphassa az anyai szeretetet; hogy egy édesanya tovább örülhessen gyermekének. Talán csak néhány nap ráadást jelent, vagy csak órákat, esetleg perceket. De lehet, hogy ez a néhány perc az üdvösség megtalálását jelenti valaki számára, hogy megismerhesse a másik vér - Krisztus vére - erejét. Erdélyi László

SZERETETSZOLGÁLAT A magyarországi baptista gyülekezetek tagjait mindig érdekelte a szeretetszolgálat. A reánk bízott ilyen természetű feladato k között hazai missziónk kezdeti szakaszában első helyen menházaink , illetve szeretetházaink sorsa állt. Ha békesség lesz a földön és lsten kegyelméből megérjük az 1980. esztendőt, akkor lesz a kiskőrösi szeretetház felépítésének 75 éves jubileuma. Tehát ez az írás nem jubileumi megemlékezés, hanem emlékeztető beszámoló közösségünk diakóniai munkájáról. Érdemes odafigyelnünk arra, amit eleink tettek, mert olyan lélekkel végezték szolgálatukat, amelynek gyümölcse, áldása ma is meglátható. A törökszentmiklósi konferencia 1905. március 13-án elhatározta, hogy menházat épít. "A Szentlélek felindította a gyűlésen megjelent képviselők szívét ezen ügy megkezdésére azonnal adakozást tenni. Összejött ott azonnal 145 kor. 30 fillér. Ezzel elvben Menházaink alapköve letétetett.l'(l ) Létesítendő menházunk ügyében az országos bizottság négy tagja 1905. április 11én Kiskőrösre utazott, hogy a kiskőrösi gyülekezettel karöltve megnézzék a telket. "A ház felépítésére ingyentelket adott Turán testvér és neje. E telek 3 kis hold kiterjedésű és nagyobbrészt szőlővel van beültetve, melyen már a múlt évben is nagy termés volt. Igen közel van a vasúthoz és alkalmas fekvésével éppen meg fog felelni a célnak. Turán testvérék mindössze némi pénzjáradékot kötöttek ki maguknak holtuk napjáig, de különben a telket egészen a menház javára adták. Egyik idősb nőtestvérünk - özv. Farkas Istvánné - 4000 koronát ajánlott fel erre a célra, olyképpen mégis, hogy haláláig évi 5 százalék járadékot fizet neki az országos szövetkezet, de azután teljesen a menházé legyen a pénz." (2) Igy indult el első szeretetházunknak - a kiskőrösinek létesítése. A bizottság elhatározta azt is, hogy Hajdúböszörményben épít hasonló menházat az Úr segítségével. "Ott is a vasút mellett egy szép kerti telken, melyet azonban még megszereznie kell. Ha hívek leszünk, akkor nagy dolgokat fogunk látni." (3) Menházépítő elődeink a következőképpen indokolták a létesítmény szükségességét: ,,Elaggott és munkaképtelenné vált gyámok nélkül álló Testvéreink" otthont nyerjenek. (4) A tett halála az okoskodás - tartja a közmondás. Rengeteg nagyszerű kezdeményezést, kitűnő tervet, jó elhatározást pusztított el az okoskodás, az agyonbeszélés. Meghatódással és szerető megbecsüléssel emlékezzünk a kiskőrösi menház építésének elindítóira és kivitelező munkásaira. Náluk az elhatározást nem követték újabb megbeszélések. Nem hoztak lassító vagy módosító határozatokat, hanem szetényen munkához láttak. Seres Sámuel és Szabó András testvérek 1905. június 19-én délután Kiskőrösre érkeztek azért, hogy "Ezen kedves testvéreink személyesen jelen legyenek azon rég várt esetnél. Elérkezett ugyanis a fent nevezett napon az az idő, hogy a kiskőrösi menház építését megkezdjük." (5) 149

! II'

,,Este hat óra felé lehetett az idő, amikor az építés színhelyén megkezdődött a mi tiszteletünk Seres Sámuel testvér imája által." Enekelt a kiskőrösi énekkar, majd Seres testvér a 146. zsoltárt olvasta fel igehirdetése alapjául. Utána Szabó András testvér fejezte ki örömét: ,,Nagyon boldognak és szerenesésnek érzem magamat, hogy ezen szent ügy megkezdésénél jelen lehetek. Reménylem, hogy akik ide összegyülekeztek, szintén boldognak érzik magukat. Nem tudunk eléggé hálát adni Urunknak, hogy elérkezett az az idő is, mikor letehetjük Magyarországon az első menház alapkövét. Az összes testvérjeink örvendezni fognak, mikor megtudják, hogy mi történt ezen a napon Kiskőrösön. Ezen örömöknek az eleje, hála az Úrnak, a mienk. Egy menházat akarunk építeni, amely prédikálni fog az egész országnak" - mondta többek között Szabó testvér. (6) A kiskőrösi gyülekezet diakónusa, Pivarcsi testvér a következőkben összegezte mondanivalóját: "örömemet nem tudom kifejezni, hogya szegények, özvegyek, árvák és az elhagyottak menhelyet, nyugtot és pihenést fognak találni míközöttünk." (7) A kiskőrö si menház alaprajzát Sztankó György testvér készítette.

... ... - F 1.~\. Jeleztük már, hogy 1905. június 19-én kezdték meg "a 21 m 50 cm hosszú, 11 m széles 4 m magas, cseréppel fedett, e célnak megfelelő, szép" (8) épület munkálatait, és hetvenhét nap alatt, 1905. szeptember 12-ére elkészült! Ha mindent összegezve összehasonlítjuk az akkori építést és a mostanit, szomorúan kell elmondanunk, elődeink munkakészségéhez képest nehézkesen, kevés buzgósággal végezzük feladatainkat. Mintha hiányoznék az életünkből az a rajongó lelkesedés és reménykedés az Isten segítségében, ami hitvallása volt missziónk kezdeti szakaszainak. Ez azonban nem jelentette azt, hogy bármit is könnyen vagy könnyelműen vettek volna. Igazolja ezt a következő idézet. ,,Megérkezés után a bizottság megvizsgálta az épületet, az összes helyiségeket, a tetőzetet és bútorzatot. Megvizsgálás befejeztével a bizottság megelégedését fejezte ki, és a jelen levő Hrabovszki A. és Podobny építőmester testvérektől az épületet átvette."(9) ,,A Te szemeid e házra nézzenek éjjel és nappal" (Kir 8 :29), olvasta az igét 13-án reggel a menháznál imádkozásra alapul Szabó András testvér. 150

I ,

,

[

[

!

,,Ki gondolta volna ezelőtt egy évvel, hogy a mai napon egy ilyen menházat nyitunk meg Kiskőrösön. S íme az Or csodálatosan megajándékozta az ő népét egy szép épülettel. Kétség nélkül a Szentlélek buzdította az Úr népét ezen üdvös intézmény felállítására, mely az egész ország figyeimét magára vonja <,A szívből eredő, buzgó imák tanúskodtak a Szentlélek jelenlétéről és működéséről. A többiek közt kiváltképpen Balogh Lajos a menház igazgató-gondnoka mondott emelkedett hangon buzgó imát, ki annyira át volt hatva, hogy imáját sírva mondta el, de vele.együtt sírtak az összes jelenlevők. De nem a bánat könnyei voltak azok, hanem örömkönnyek hálából." (l0) Az imaórát követő istentiszteletet Udvarnoki András testvér tartotta: Igét olvasott Márk evangéliumából (l4: 1-11). Tanító mondanivalóját három főpontban összegezte. Beszélt a jó cselekedetek okairól, céljóról és módjáról. Szabő András záróimádsága után a .mcnhaz ünnepélyesen átadatott rendeltetésének". (ll) A Békehírnök október 15. száma közli, hogy "eddig tizenöt testvérünk van elhelyezve. Ezek tápláltatásukra köszönettel fogadunk el élelmiszereket ..." (12) Ebben az időben jelentős helyet foglal el alapnak "Misszió köréból" címíí rovataiban a menházakra adakozók névsora, pénzbeniadományoknak és különböző élelmiszereknek tételes felsorolása. Alkalmanként részletes ismertetés jelent meg a Békehírnök hasábjain a menházak életéről. Ezeknek a cikkeknek a csekély áldozatokat is őszinte köszönettel nyugtázó tartalma jó segítség volt a további áldozathozatalra. Ilyenek olvashatók: "Menházunk ügye az Urat szetető lelkek által folytonosan elősegíttetik. Nagy kiadásaink, melyek kezdetben minden ilyen alapítványnál elkerülhetetlenek, hű adakozók kisebb-nagyobb összegeik által mindig fedezve lehettek. Mióta menházunk szép és kedves családunkkal megtelt, hű adakozó szívek és kezek közreműködése folytán kicsiny kamrácskánk is megtelt élelmiszerekkel, úgyannyira, hogyha Urunk kérdezné tőlünk: ~Volt-e már valami fogyatkozástok'ss.Nyugodtan és örömmel ezt kellene felelnünkre-Semmi nem, Uram-g!" (13) Balogh Lajos menházi fő gondnok híradásaiban megjelenik az ápoltak köszönőszava. "Menházunk lakosai igen megelégedettek és örvendezők ottani helyzetökben. Nagyon háladatosak Isten iránt és az ő kedves népe iránt, amely nékik azon kedves alkalmat kieszközölte, általam a hű adakozók iránti köszöneteket és szívbeli üdvözletöket fejezik ki, amelynek eszközlésére, legközelebbi ottlétemben felszólítottak." (l4) Ebben az időben (l906. január) már minden hely foglalt Kiskőrösön. Az ápoltak száma 20 fő. A jelentkező pedig sok. Ez a tény sürgeti a törökszentmiklósi konferencia határozatának teljes érvényesítését: A másik menházat is fel kell építeni! Balogh Lajos főgondnokot bízta meg az "országos szövetkezeti bizottság, hogy gondoskodjon alkalmas helyről". Balogh Lajos a tettek embere volt. Megbízatásainak teljesítését nem halogatta. Az alkalmas hely megleléséről így írt az 1906. január 15-i Békehírnökben: "Megszereztetett a Hajdúböszörményben építendő menház részére az Úr segedelme folytán egy szép tágas hely, rnintegy 2000 négyszögöl terjedelmű, az Éden kertben nagyon szép és alkalmas helyen még az elmúlt esztendőben. Ezen helyre kellene egy másik menházat építeni. De ehhez nagyobb összeg kívántatna meg." A második menház építését azonban csak évek múltával tudják megkezdeni. A főgondnok ~ Balogh Lajos - nem csüggedt el a kényszerű várakozás miatt. Jól ismerte az ország testvériségének lelki és anyagi helyzetét. Tudta, hogy elhozza az Űr az alkalmas időt az építésre. Tudta azonban azt is, hogy ezt nem várhatja tétlenül. Az építendő menház ügyében segítségül hívja először a műl tat. Feleleveníti a kiskőrösi menház építését. A szeretetszolgálat elindításának vezérigéje volt a menház építésére a Példabeszédek 19: 17. "Kölcsön ád az Úrnak, aki kegyelmes a szegényhez, és az ő jótéteményét mepizeti néki." ,,Néhány évvel ezelőtt felindította az Ur az éj szolgáit, hogy a fenti igében felmutatott úton is eszközölj ék gyermekei részére az éj jótéteményét. Ugyanazon évben felépült 151

Kiskőrösön az első baptista menház .. .' (lS) Érvel az építés sürgőssége mellett az igével. "Míg időnk van, cselekedjünk jót mindenekkel (Gal 6:10). A jótéteményben pedig meg ne restüljünk." (Gal 6:9). Végül jó gyakorlati érzékkel kitűnő tervet javasolt a Békehírnökben az anyagiak megteremtésére. Példaként név szerint megemlíti Fekete Ferenc testvér és testvérnő "szép adományát, kik ezen szent ügyre 10001wronát ajánlottak, melyből 800 koronát már át is adtak. Kölcsönözzétek azon összegeket, melyeket kölcsönözhettek, hogy gazdagon kamatozva vehessétek azt vissza majd az Ö kezeiből!" (16) Ebben az időben már országosan elfogadott gyülekezeti gyakorlattá vált, "hogy az úrvacsora alkalmával havonta összejövő kisebb-nagyobb összegek'l-et a menházak javára beküldték. A főgondnok ezeknek a gyűjtések nek pontos beküldését kéri, mert ez alapja "a menházban levő testvéreink fenntartásának". Ugyanakkor a .Hajdúböszörményben építendő menházunk segélyezésére pedig kiváltképen felhívjuk éppen most ezen évben kedves testvéreink és barátaink, mint szinte gyülekezeteink figyeimét. Annyival is inkább, mivel a jövő hónapban, ha az Úr éltet és segít, ezen menházunk építését szándékozunk megkezdeni. Mivel még igen sok hiányzik azon megkíván ta tó öszszegből, melyre az építkezésnél szükség fog lenni, az Úrban való bizodalommal, mint legbiztosabb alaptőkével kezdjük meg az építkezést. Reméljük, hogy Urunk, kié az arany, ezüst, nikkel, réz és papírpénz, hajlandóvá fog tenni sok szíveket arra, hogy rendelkezésük alatt levő pénzeiket az Úr eme szent ügye előmozdítására hozzánk küldeni készek legyenek." (17) A pénz kevés volt ahhoz, hogy megkezdjék a második menház építését, ennek ellenére Istenben vetett hittel 1910. március 9-én letették a második baptista menház alapkövét Hajdúböszörményben. Ezen a jeles alkalmon Balogh Lajos, a hajdúböszörményi gyülekezet prédikátora és menházi főgondnok hirdette Isten igéjét a Máté 25: 31-46 versek alapján. Balogh Lajos hangsúlyozta igeszolgálatában, hogy az Úr Jézusba vetett hit a keresztyén élet alapja. Ennek a hitnek azonban gyümölcsökben, cselekedetekben kell megnyilvánulnia. Irgalmasságunknak és szeretetünknek cselekedeteiben legyen látható Jézus-követésünk. "Ha boldogok akarunk lenni, tegyünk boldoggá másokat." Az alapkőletételi ünnepséget változatossá tette a hajdúböszörményi gyülekezet énekkarának szolgálata. Végül Balogh Lajos ,,Isten iránti hálával és azon boldog reményben teszi le ezen menháznak alapkövét, hogy Isten ezen ügyet folyton előbb fogja segíteni, és hogy az Ö gyermekeit ennek fenntartására és segélyezésére hajlandóvá teszi". (l 8) Meg kell említenünk a történelmi hűségért és tanulságut is Balogh Lajos menházi főgondnok ügybuzgóságát és találékonyságát, amelyet amenházak létfenntartásáért végezni meg nem szűnt. Ésszerű példák használatával tette az egész ország Békehírnököt olvasó testvériségének gondjává a meglevő és épülő menházak sorsát. Egyik alkalommal a Békehírnök Iapjait a méhecskék szárnyához hasonlította, a segítséget küldőket pedig méztartalmú virágokhoz. "Mivel pedig ezen virágok - írja - sok részben igen távol vannak tőle (a gondnoktól), jó szárnyakra van szüksége, hogy ezeket felkereshesse. E tekintetben a kedves Békehírnök az ő páros hasábjaival erős és gyors szárnyakul szolgál néki. E szárnyak segítségével sok távol levő virágot felkeresett már. A tengeren túl levő Amerikában olykorolykor mily dús tartalmú virágokra talált. Úgyszintén szeretett hazánk egyes vidékein. Már szinte felismerte, hogy mely vidékeken nyílnak a legbecsesebb virágok, rnelyekről a szükséges készleteket beszerezheti. " (l9) A hajdúböszörményi konferencia 1910. október 4-én az itt felépült menház megnyitási ünnepével vette kezdetét. "Az épület földszintes, 4 méter magas belvilággal és szép, szintén magas tetővel, összesen 6 szobát, egy termet és egy gondnoki lakást a megfelelő karnarával foglal magában." (20) A megnyitási ünnepély a már jelzett napon, negyed ll-kor kezdődött. "Az isten-

152

f l' •

I l

f

• I

tiszteletet Udvarnoki András testvér vezette, és a gyakorlati keresztyénségről beszélt folyton tartó érdeklődés mellett, körülbelül 7-900 ember jelenlétében. Utána Szabó András testvér imádkozott, s azután a debreceni testvérek fúvószenekara elharsogta a ~Mennybéli felséges Isten«című éneket, gyakorlottságot bizonyító kezeléssel, szívre ható módon. Ennek végeztével Balogh Lajos testvér, mint amenházak főgondnoka, elmondotta a menház keletkezésének történetét és felolvasta azok neveit, kik adományaikkal ezt a művet létrehozni segítették." (21) A kiskőrösi menház 17 nap alatt épült fel, a hajdúböszörményi 219 nap alatt. A jelzett napokból vasárnapokon munkát nem végeztek. Csupán azért számoltunk minden elmúló napot, mert abban az időben a vasárnapi imaórákon megemlékeztek az özvegyekről, az árvákról, az elhagyatottakról. Annak ellenére, hogy az országban két baptista szövetség munkálkodott, az 1910. évi bemerítettek száma I 300-ra tehető. Az elmúlt idők szeretetszolgálatára való emlékezésünket újabb idézettel zárjuk. ,,Két menházunk van tehát az országban, de mindez csak a kezdetnek kezdete, mert az Űr segítségével még sokat kell létesíteni. A két menház nem képes befogadni a jelentkező munkaképtelen öreg testvéreket, de szükségünk van még árvaházra, szegény, gyenge özvegyeket foglalkoztató intézetre, bukott leányok menedékházára, betegápoló diakonisszakat képező, valamint misszionáriusíntézetre, iskolákra és egyébre." (22) A század elején így nyilvánult meg az akkoriban létesülő és már meglevő, gyorsan fejlődő gyülekezeteink diakóniai munkája. Terveik nagy részét lsten segítségével megvalósíthatták. Menházainkat ma szeretetházaknak nevezzük. Kiskőrösön és Hajdúböszörményben szeretetházainkban ma is kevés a hely. Sokkal több a jelentkező, mínt a meglevő férőhelyek száma.

A baptista egyház országos közgyűlése köszöntötte a szeretetházak gondnokait: Takács János és Mátyus Imre testvért.

153

Szocializmust építő hazánknak az elhagyott gyermekekkel, a tehetetlen öregekkel való törődésének kifejezésére alig találunk megfelelő szavakat. Manapság hazánknak minden pontján találunk szociális otthonoknak nagyszerűen berendezett épületeket. Teljes erővel arra kell törekednünk. hogy meglevő intézményeink a mai kor követelményeinek megfelelőek legyenek, hogy egyházi környezetet és lelkigondozást igénylő idős testvéreink jó otthont találjanak szeretetházainkban. Ehhez azonban szükséges az ország testvériségének folyamatos áldozathozatala. A szeretetházak ellátására és fejlesztésére elevenítsük fel vagy tegyük jobban szívügyünkké a havonkénti úrvacsorai perselypénzek beküldését. Az ország testvériségének áldozatkészségéről beszél az elmúlt évben Hajdúböszörményben felépült, korszerű, ebédlőt, konyhát, raktárakat és az emeleten gondozói lakásokat és irodákat magába foglaló épület. Legyen hitelódeink buzgósága, Istenben való reménysége és diakóniai munkája serkentő példa a ránk bízott szolgálat betöltésére. DobnerBéla Az idézetek jegyzéke:

(l) Bh. 1906. 26. oldal. - (2) Bh. 1905. 108. o. - (3) Uo. - (4) Uo. (5) Bh. 1905. 184. o. - (6) Bh. 1905.185. o. - (7) Uo. - (8) Bh. 1905.280.0. (9) Uo. - (l0) Bh. 1905. 281. o. - (ll) Uo. - (l2) Bh. 1905. 303. o. (l3) Bh. 1906.27. o. - (l4) Uo. - (l5) Bh. 1909.186. o. - (16) Bh. 1909. 188. 0.(l7) Bh. 1910. 58. o. - (18) Bh. 1910. 73. o. - (19) Bh. 1910. 170. o. (20) Bh. 1910. 296. o. - (21) Uo. - (22) Bh. 1910. 313. o.

-------------* -----------EGY "JÓ" KÁNTORRA A tanításhoz - mondja büszkélkedve -, Instrumentumra nincs szüksége neki. Nem támaszkodik fülénél egyébre ••• - Nocsak! Akkora botfüle van néki?!

Gerzsenyi Sándor

NE VÁRD AHOLNAPOT

Ma adj mosolyt -

derűt,

ne várd aholnapot: a holnap rejtve van .•• Mában van mindened, harcod, akaratod!

Ma még sokat tehetsz; ma még huD égi fény .•. minden rendbe jöhet de holnap ••• Ki tudja? Elnyelhet néma éj! Venyercsán László

154

A Baptista Egyház Hajdúböszörményi Szeretetházának új épületszárnya.

Laczkovszki János egyházelnök megnyitó beszédét mondja a hajdúböszörményi szeretetházban - 1977. június 29-én. 155

.Munkában él hitem" Ezt a fába faragott, hitvalláserejű tő mondatot olvastam Németh Kálmán szobája falán. Emlékeztetőül, intő, figyelmeztető üzenetként véste a művész, és mivel a fa nem olyan engedelmes, simulékony anyag mint a papír, a szót kell tömören, tisztán megfogalmazni. Ki is ez az ember, aki fába faragva vanja meg hitét? Életének eseményeit megtudhatjuk a Iexíkonokből, hiszen ő a mai magyar szobrászat egyik nagy öregje. Megtudjuk, hogy 1903. október ll-én a Tátra alján, Podolinban született, a gimnáziumot Iglón járta. A lexikon azt is feljegyzi róla, hogy a faszobrászat elméleti és gyakorlati kutatója, aki hosszú ideig a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora Vájt. Megmentette az enyészettől a nyírbátori Krucsay-oltárt (1737), mely a magyar barokk szobrászat egyik legkiválóbb alkotása. Ha valaki elzarándokol Főtra, talál a homokon egy szőlővel befuttatott házat, ahol mindenkit szíves vendégként fogadnak. Németh Kálmán háza ez. A kapu mögött tábla hirdeti: ,,Ne félj! Itt nincs harapás kutya".l!s hogy a látogató a szőlővel, gyümölcsfával beültetett kertben el ne bizonytalanodjon az első pár lépés után, egy fejfára rótt üzenetet is talál: "Isten hozott, béke veled". A művész mindenkit szíves szőval, szeretettel fogad egy kis beszélgetőre. Hallunk tőle a Tátra égbe nyúló faóriásairól, régvolt podolini, iglói történeteket abból az időből, amikor diákként szállásért, ellátásért turistavezetést válla1t a Magas-Tátrában. Apai ágon református családból származott, édesanyja katolikus volt. A fába vésett szentek szobrai előtt bölcs derűvel meséli, hogy amikor apja mérges volt, földhöz vagdaIta a szenteket, majd elszégyelIve magát, szepegő feleségét szelíd szóval így vigasztalta: ,,No, Julis, gyere, akasszuk vissza a szentjeidet". Németh Kálmán Fóton is már őslakosnak számít. A 20-as évek elején menekült ide nagYbátyjához, aki kántortanító volt. Elszegődött hozzá vincelIémek, elvégre a szőlő is fa, nemes vessző. Kora tavasztól késő őszig dolgozott, szelídítette a makrancos homokot. "Akkor szerettem meg a szőlőt - mondja - annyira, hogy most már nem bírok tőle szabadulni, szinte érzem a kacsait a hátamon, meg a lábamon, ahogy fogődzkod nak belém." Németh Kálmánt két világháború vihara tépte, de a jó fa a viharban nem törik eJ. Ö meggyőződését soha meg nem tagadta, gerincét nem törte meg semmi. Németh Kálmán a fa művésze, fóti otthonának minden zuga a fa dicsérete. Maga faragta bútorait, és bár készített szobrot márványból, kőből, bronzból is, de szerelmes matériája a fa maradt mindig. Mesterétől örökölt angol acélvésőivel bontja ki a fából a rejtőző formát. Tiszteli a fát, nemcsak a holtat, hanem az élőt is. Soha nem követ el rajta erőszakot. Fából faragta életművének jelentős részét. Tudja azt, hogy milyen fához mílyen forma illik és ő ezt a formát van hivatva kibontani. Zrínyi portréján az arc

156

Németh Kálmán művei markáns formáinak fensége szinte a kéreg alól bújik elő. Szobraiba belekomponálja az a görcsöket is. Azonosult az anyag törvényével. Egyéniségének lett része a fa. Ha megsimogatjuk a fát - szokta magyarázni a szépre éhes látogatónak -, sokkal melegebb a tapintása, mint a hideg kőé vagy a merev, élettelen műkőé. Egyéniségéből. szikár ősz alakjából is a megérett fák hangulata árad. Régen az ember faragó lény volt. A születő gyermeknek bölcsőt faragott az édesapa, a cseperedőnek hintalovat, az új házasnak ágyat, szög nélkül összeácsolt ládát, a halott kedvesnek fejfát. A fa bizalmas pajtása is, ezért vési bele a huszonöt, harminc centiméteres fatábláiba tömörre fogott életigazságait. Ezek a fába vésett mondások végigkísérik életművét. Együtt olvasva őket külőnős önéletrajzzá formálódnak, vallomássá az életről. ,,Igazmondásra csak igazmondássai lehet nevelni" - hirdeti az egyik. Hivő embereknek is megszívlelendő tanácsot is találunk közte: "A bűntől a mea culpa nem ment, csak egy tiszta élet". Vagy egy másik tábla: "Felesleges az imádság ott, ahol nincs értelem". Németh Kálmán háza is műalkotás. A második világháború alatt mindene elpusztult, munkáit, bútorait elhurcoltak. mindent elölről kellett kezdeni. Hetvenöt százalékos hadirokkantként, nyomorult állapotban tért haza és mindent újra kezdett. Három helyen is állást vállalt. Este dolgozók gimnáziumában tanított, nappal ácsokat, asztalosokat nevelt az anyag szeretetére az iparitanuló-iskolában. 18 évig az elöregedő gótikus szárnyas oltárok, barokk szobortorzók orvosa volt. Lakásában minden szobának, minden bútornak mondanivalója van, minden sarok üzenet az emberekhez. A szobrok , a fali domborművek együttesét egészítik ki a rnűvész által faragott ajtók, eredeti formájú csillárok, tálak, gyertyatartók, rnelyek sajátos atmoszférát teremtenek. A mesterség tiszteletére, az anyag szeretetére, a munka megbecsülésére tanítanak. Németh Kálmán életműve java termésének nyújt otthont a fehérre meszelt ház, amelyből a szelídség, erő és áhítat árad, és ebben van Németh Kálmán titka. Talán művészetének otthonhoz kötöttsége az oka. no meg alkut nem ismerŐ embersége. hogy kevés kiállításon láthattuk

évgyűrűket.

157

munkáit. Lényegében csak egy kiállítása volt 1965-ben, amit először csak egy hétre terveztek, de olyan sikere volt, hogy három hónapra meghosszabbították. A mester életműve, hangvétele, témaköre sokágú, hiszen a fák is sokfélelehetóséget rejtegetnek kérgük alatt. Nem idegen tőle a modern, konstruktív szemléletű kompozíció. Alkotásainak egy része viszont népi ihletésű. Parasztokat, munkásembereket ábrázol jellegzetes derűvel. Kifaragta a piacon áruló kofaasszonyt kakassal az ölében, az öreg kubikost ásóra támaszkodva. Az ő Pegazusa is ironikus alkotás: mellső lábán térdeplő sovány gebe, akinek abrakos tarisznyával tömték be a száját és szemére ellenzőt raktak. Itt látjuk az utcaseprőt is. Alatta felirat: "Tiszteletem az utcaseprőnek. mert elsepri a kultúrember szemetét." Németh Kálmán a szoborportréknak is mestere: Leonardo, Lyka Károly, Szabó Dezső vagy Petőfi arcmása erőteljes, maradandó értékű alkotás. Németh Kálmán ismeri a fa természetes szépségét, nem idegenkedik a merész ráfestésektől. Szobrainak formáit néhány piros, kék vagy fehér felülettel, bibliai kompozícióit itt-ott arannyal megeleveníti, ahogy ezt a régi korok mesterei is bátran alkalmazták. Németh Kálmán bibliás ember. Szorgalmasan forgatja egy több mint kétszáz éves, öreg váradi magyarázatos Biblia lapjait, de a Bibliáról alkotásai vallanak. Magát többször is "öreg Jézus-faragőnak" mondta és alkotásai tanúsítják, hogy nem véletlenül. Bibliai ábrázolásaiban erkölcsi elveket elevenít meg. Az égbe nyújtott kezű hatalmas "Corpus" kiáltás kegyelemért az embertelenségbőI. A "Ne ölj" törvénytáblára mutató prófétája híradás arról, hogy a béke ereje erősebb a legmodernebb fegyvernél. Mózes, az apostolok képe vagy az Urvacsora mind feledhetetlen alkotás. Németh Kálmán a béke embere és a zsoltáros szavai szerint ilyené a jövendő. Boldog ember ő, mert azonossá tudott lenni azzal, amit csinál. Az ő boldogsága az alkotó ember öröme, olyan emberé, aki kész mindenkivel megosztani ezt az örömet, aki ellátogat hozzá a fóti homokon álló, szőlővel befuttatott házába. Szigeti Jenő

HADŰZENET A DOHÁNYZÁSNAK A magyarországi baptista misszio megindutasakor a megtérők lemondtak a dohányzásról és a mértéktelen italozásról. Számos olyan bizonyságtételt ismertethetnénk, amelyek arról szálnak, hogy az Ige megismerése és a megtérőt támogató Szentlélek munkája nyomán hiábavalóságnak, káros szenvedélynek ismerték föl a dohányzást. Későhb a gyülekezethez való csatlakozás követelményévé vált a dohányzásról való lemondás. igy Magyarországon a baptisták - és a többi szabadegyházi közösségek tagjai - ma sem dohányoznak. A következő irás a dohányzás káros hatásairól szól - népszerü Jórmában. A nikotin különféle dohánynövények alkotórésze. Levegőn megbarnuló, lúgos kémhatású, erősen csípős ízű és dohányszagú folyadék. Nevét Jean Nicot francia diplomata után kapta. A dohánylevélből már közel 150 éve izolálták a nikotin nevű alkaloidát, me ly igen erős méreg, csupán néhány cseppje a bőrről felszívódva halált okozhat - a vegetatív idegrendszer izgatása, majd bénítása révén. Gyógyászati jelentősége nincs, de az élettani kutatásoknál ma is eredményesen használják. A dohány ismert aromáját 158

a levelekben levő gyanták és cukorjellegű anyagok adják. A dohányfüstbe szárazon párolva bekerül a nikotin is, melyet belélegezve csak egy cigarettából is már I-3 mgjuthat a szervezetbe, A halálos adag 20-60 mg, s így az erős dohányos naponta többszörös halálrnennyiséget "vesz magához". Gyakran fellépnek a szervezet vészjelei: szédülés, hányás, remegés, izzadás stb. formájában. A dohányosok szervezete idővel bizonyos védekezést alakít ki. A tüdő nem engedi át az egész dohánymennyiséget: egy része eloxidálódik, azaz a tüdőn át távozik a szervezetból. Egyes cigarettafajtákat szűrővel látnak el, hogy csökkentse a dohány belélegzését a tüdőbe. A krőnikus dohánymérgezés tünetei: álmatlanság, gyomor-bél panaszok. Egyetlen ellenszere a dohányzásnak a teljes abbahagyás, mert káros hatását a filter, vagyis a szűrő sem szünteti meg teljesen. Évszázadokon keresztül a dohányzást is úgy tekintették több országban, mint ma a kábítószer-használatot. Európa egyes részein börtönnel, kínzással, sőt halállal büntették még a XVII. században is. A szokás ennek ellenére terjedt, mert az eltiltás megokolása alaptalan és erőtelen volt, amint ezt minden dohányos önmagán bizonyíthatta. "Ez a szenvedély nehezebben oldható meg, mint pl. az alkoholizmus. Maga a cigarettázás egy egyszerű viselkedésminta, de a háttérben álló pszichés és szociológiai oko k igen bonyolultak. Régebben még helyes lehetett az a megállapítás, hogya nemdohányzók nagyobb önuralmú és határozottabb egyének, de ma már alig lehet a két csoport között személyiségkülönbséget kimutatni. A dohány aromája, a gomolygó füst látása, a nikotin serkentő hatása, a társasélet megnyilvánulásai mind hozzájárulnak a csábításhoz és a megszokáshoz. Igy lassan kialakul a dohánnyal szemben is egy függőség, főleg pszichésen, de esetleg napi nagy mennyiségnél élettanilag is, ezért hirtelen abbahagyásnál elvonási jelenségek mutatkozhatnak, még ha ezek sokkal enyhebbek is a kábítószerek elhagyásakor észlelteknél. " A gyermekek jelentős része már korán próbálkozik a cigarettázással, mert ezt látja a szülőktől és a felnőttektől, s mert az anyaga is könnyen beszerezhető. Az a kérdés, hogy van-e kiút abból a veszélyből. amelybe népünk a dohányzás káros élvezetével merült? A következőkben erre szeretnénk válaszolni. Egyéni és közösségi módon történnek próbálkozások a veszély csökkentésére, de vannak komoly törekvések a dohányzás teljes megszüntetésére -. Konkréttá vált az Utasellátó Vállalat Főigazgatóságának utasítása, miszerint az Utasellátó éttermeiben, a vasúti étkezőkocsikban, a hajóéttermekben az asztalok 25%-át a nemdohányzók részére kell fenntartani. A nemdohányzók asztalait nemzetközi jelzéssel - füstölgő cigaretta átlósan áthúzva - látják el. A szeszmentes bisztrókban, tejbárokban megtiltják a dohányzást, s ugyancsak tilos a füstölés a vállalatok munkahelyi büféiben, élelmiszert is árusító üzleteiben, a bisztró- és büfékocsikban. Még ezeknél is lényegesebbek és eredményesebbek azok a kísérletek, amelyek a dohányzás veszélyének leküzdéséért folynak mostanában a Kardiológiai Intézetben. Olvashatunk arról - az Egészségügyi Világszervezet hivatalos kiadványában -, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések a halálozási okok közőrt első helyen állnak a világon. A dohányosok közül háromszor annyian kapnak szívinfarktust, mint a nemd 0hányzók. Hazánkban 1971-ben az összhalálozások 53 %-át a keringési rendszer betegségei okozták, ezek közül is 40% volt ischaemiás szívbetegség következménye. Az idei cigarettafogyasztás Magyarországon eléri a 24 milliárdot. 10 éve még csak 18,5 milliárdot gyártott a honi ipar, s a prognózis szerint 1980-ra 28 milliárdra emelkedik az évi hazai fogyasztás. A dohányzás - sokaknál - már 13-15 éves korban kezdődik, és a 18-20 évesek 30-35%-ánál megrögzött szokássá válik. Dr. Hoffmann kardiológus szerint: "Alig akad felnőtt ember, aki ne lenne tisztában a dohányzás káros hatásaival, a dohányosok száma mégis nőttön nő. Pedig ha a dohányzás társadalmi veszélye nem is hasonlítható össze az alkoholizmussal vagy a kábítószerélvezettel, mégis mindezeket együttesen meghaladó elterjedése és intenzitása miatt 159

orvosi-egészségügyi szempontból egyre több ok sürgeti a leszokást. A leszoktatás elméletileg két módon képzelhető el: az egészségügyi felvilágosítás segítségével és kifejezetten orvosi tanácsra. Az előbbi eredményei egyelőre sajnos nagyon szegényesek." Ezután így folytatta: "Bebizonyosodott, hogy a dohányzás szokássá alakulásában legnagyobbrészt pszichés tényezők játszanak szerepet. Ennek megfelelően a leszoktatást is pszichológiai módszerekkel kíséreljük meg. Azokat az infarktuson átesett betegeket, akik annak idején dohányoztak, három hónappal a kórházból való távozásuk után ellenőrzésre hívjuk be. Amennyiben e komoly, életveszélyes figyelmeztetés után sem szoktak le, nyolc-tíz személyes csoportkezelésen vesznek részt. Ezeken a foglalkozásokon igyekszünk indirekt módon megtalélni minden olyan láncszemet, amely az illetőt a dohányzáshoz kapcsolja. Persze vannak olyanok is, akik még az életveszély ellenére sem mondanak le a dohányzásről. Azonban vannak eredményeink és szinte mindegyik betegünk valamivel már kevesebbet szív ..." A dohányzással szemben társadalmilag is fel kell lépni. Az Egészségügyi Világszervezet 1973-ban Brüsszelben dekrétumot adott ki, amelyben felhívta minden állam kormányát, egészségügyi szerveit, hogy félreérthetetlenül jelentsék ki: a dohányzás több okból is veszélyes és ártalmas az egészségre! Tiltsanak be minden közvetlen vagy közvetett reklámot, amely a dohányzást szolgálja. Államférfiak, ismert művészek példájukkal hassanak főleg a leginkább veszélyeztetett fiatalokra, hiszen minél korábban kezd dohányozni valaki, annál nagyobb a veszélye, hogy szenvedélyének áldozatul esik. Az Egészségügyi Világszervezet szerint kategorikusan ki kell jelenteni: aki szennyezí maga körül a levegőt, azt a környezetre ártalmas személynek kell nyilvánítani! Az Egészségügyi Felvilágositás 1975. novemberi-decemberi számában e kérdésben a jó példa fontosságáról jelent meg egy írás. Arról szél, hogy az orvosok példája - beleértve a vezető beosztásúakat is - mennyire befolyásolja az általuk gondozott betegek magatartását. Egy kibocsátott statisztika alapján megállapítást nyert, hogy "bár a megkérdezett 800 vezető beosztású orvos közül 300 nem válaszolt, s ha ezek többségét dohányosnak tekintjük is (feltehető, hogy ezeknek is csak 30%-a dohányzik), akkor is a 800-ból 492, tehát az abszolút többség (sőt a válaszadók 98,4%-a) a dohányzást az egészségre nézve károsnak tartja." Ezek után bízva reméljük, hogy a dohányzás elleni küzdelem sok embertársunkat ment meg e káros szenvedélytől, s a különböző helyiségek tiszta és füstmentes levegőjének győzelmével ér majd véget. Cserhalmi Imre

VIDÁMÍTVA SZOMORÍT Mielőtt néhány gondolatot elmondanánk - a Szentírás üzeneteként - az alkohollal kapcsolatosan, hadd szólaljon meg az orvos, aki egyben az Alkoholellenes Bizottság üléséről is hírt ad. Lássuk csak, mit mond: "Az idősebb nemzedék biztosan jól ismeri még a Dávid és Góliát történetét a Bibliából. A kicsi, de erős és okos Dávid - egyetlen parittyalövéssel terítette le a behemót, óriás Góliátot, és így megszerezte nemzetének a győzelmet. A Bibliában és a csodálatosan szép népregékben az a szabály, hogy mindig az igazság győz.

Aki a napokban, egyik állami intézményünkben végigélte az Alkoholellenes Bizottság szenvedélyektől egyáltalán nem mentes ülését, annak viszont arra a végkövetkeztetésre kellett jutnia, hogy a bölcs népregét, e kicsi, de erős és tehetséges Dávidot osztat160

I I

lanul eldobják. Úgy tűnt ugyanis, hogy az egyre falánkabb behemót Góliáttal, mister Alkohollal a legfondorlatosabb Dávid sem bír el. Azt mondják, hogy az életszínvonal növekedésével párhuzamosan szerte a világon növekszik az alkoholfogyasztás. Talán még egy kicsit büszkék is vagyunk arra, hogy e téren milyen szenzációsan előkelő helyre tornásztuk fel magunkat. Akad innivaló bőven, és akad nép is, aki felvásárolja. Hazánk minden egyes polgára - újszülöttől a matuzsálemig - évi 2200 Ft-ot áldoz az alkohol istenének, Bacchusnak. Átléptük az egy főre eső tisztaalkohol-fogyasztásban a bűvös tíz litert, és másodikak lettünk a borivók világranglistáján. De veszély fenyegeti az újságírók örökzöldnek hitt nyári témáját, a minduntalan felhánytorgatott nyári sörhiányt is. Ugyanis minden ellenkező híreszteléssel szemben, a derék jó borivó magyar ember az ötödik helyre itta fel magát a sörivók nemzetközi párviadalában. És rniközben nőtt a munkahelyi és közúti balesetek ~ az idős- és fiatalkorú alkoholisták -, a kórházi ápolást igénylő delirium tremensben szenvedő gyengeelméjűek száma az állami gondozásra szoruló gyermekekkel egyetemben; és míg az okos, tisztán látó Dávidok bizottságokban ülnek, röpiratokat és brosúrákat szerkesztenek, fújják az alkoholellenes küzdelern halk harsonáit, a röhögő óriás ott vigyorog szinte minden kirakatban, sőt a gyárudvarok és hivatalok büféinek pultjain is. Jó lenne tehát, ha az alkohol ellen küzdő okos kis Dávidok inkább a kissé hibbant Don Q.uijote jelrnezét vennék fel, hiszen szélmalomharcukat még a sikernek reménye sem kecsegteti. De talán még jobb lenne, ha egyszerre minden fellengzős érzelmi, számokban ki nem fejezhető mellékzöngétől mentesen kiszámítanánk az alkoholszámlán szereplő bevétel és kiadás egyenlegét. Talán ez a számtani művelet újra meghozn á a józan, okos és ügyes Dávid győzelmi esélyeit. a behemót, buta és kegyetlen Góliáttal szemben!" Eddig dr. Szendei Ádám professzor beszéde egyik reggeli rádióadásban (Kossuth rádió, 1976. január 6). S ehhez kapcsolódva szeretnénk megvallani hitünk látását az alkoholizmus területén. Hogy miért is isznak sokan mértéktelenül? Ahányelcsúszott sors, annyiféle felelet. Az iparban, a városi centrumokban dolgozó munkások hétszánua távol vannak meghitt otthonuktól és családi környezetüktől. S a hiányzó meleg környezetet szeretnék pótolni néhány pohár ital és alkalmi ismerős társaságával. Az urbanizáció során sokan városokba költöztek. kiszakadva az ősi fészekből. ahol annyi ismerős, rokon és barát vette körül őket. Az új környezetben nehezen megy a beépülés, lassan vagy egyáltalán nem alakulnak ki az emberi kapcsolataik, s ezért belső világuk sivárrá lesz. A "tömegmagányosság" korunk egyik betegsége. Sok ember között is - egyedül! És ez a magány lehet a lejtő felé sodró erő! Vannak, akik egzisztenciálisan rendülnek meg. A nyugati világban anyagi létbizonytalanság, környezetünkben a gyógyíthatatlan betegségek, családi összeomlások, házassági törések löknek e szenvedély örvényébe. A statisztikai mutató szerint az öngyilkosok között is nagy számban az alkohol hatása alatt szánják el magukat végzetes tettükre. Azok, akik kedvelik az alkoholt - s szinte naponkénti kísértésük -, ha ismerik a Bibliát, előszeretettel hivatkoznak Jézusra (Mt II :19; Jn 2:1-11), Pál tanácsára (l Tim 5:23), vagy arra, hogy az Irás beszél a bor vidámító hatásáról (Préd 10:16; Zak 10:7; Jób 1:18). Nagyon sokan azért isznak mértéktelenül, hogya bor mámorában felejtsék - legalább egy rövid időre -életük nyomorúságait, ne érezzék szívük sajgó fájdalmait. Az ilyenek mintha csak aBibliából olvasnák az utasítást: "Adjatok szeszes italt a veszendő nek és bort az elkeseredett embernek. Igyék, hogy megfeledkezzék szegénységéről, és ne gondoljon tovább nyomorúságára" (Péld 31 :6-7). Pedig a legtökéletesebb felejtés az Úrral való kapcsolatban van. Ö ilyen ígérettel vár: ,,Eltörlöm hűtlenségedet, mint a felleget, vétkeidet, mint a felhőt. Térj hozzám, mert megváltottalak!" (És 44:22). 161

A bor mámora után legfeljebb csak a keserű szájíz marad, de az Urnál tartós vigasztalás van: "Ahogyan az anya vigasztalja fiát, úgy vigasztallak én titeket" (És 66:13). Egy átduhajkodott éjszaka után még rnélyebben mar bele a sebes szívbe a csalódás, az elhagyottság, a szégyen.a bemocskolódás és a bűn gyötrő emléke. Aki viszont engedi, hogy Jézus megragadja és kiemelje a sáros veremből, az boldogan megteheti ezt: ,,Ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszüíve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának jutalmáért a Krisztus Jézusban" (Fil 3: 14). Vannak, akik egészségük, étvágyuk javitására fogyasztanak bort, s jó szentírási .recepmek" tekintik Pál apostol tanácsát: "gyomrodra és gyakori gyengélkedésedre való tekintettel - élj egy kevés borral is" (l Tim 5 :23). Egy tapasztalt testvér jóízű humorral így figyelmeztet: "Vigyázat, Pál orvosság gyanánt ajánlja Timótheusnak, ez pedig azt jelenti, hogy csak kávéskanállal - és használat előtt felrázandó!" Ugyanis a Szentírás egyértelműen figyelmeztet ebben a kérdésben. A próféták feddő szavakat mondanak a részegség ellen (És 5:11; 28:1; 56:12; Hós 7:5;Ám 2:8). Persze sokan kérdezik ilyenkor, hogy hol van a határ a mértékkel való fogyasztás és a részegség között? Mondják, hogy embere válogatja! Mindenesetre a közlekedésben a legkisebb mértékű fogyasztás is számít, és balesetnél növeli a felelősséget. Nyugodtan kimondhatjuk: amikor a legkisebb mértékben is hatása alá von, vérünket tüzesíti, tekintetünket fényesíti, hangunkat és kedélyünket emeli, akkor már nem a magunk józan, emberi kontrollja alatt vagyunk, és még kevésbé Jézus szellemének uralma alatt! A Biblia beszél az alkohol káros hatásának a gazdasági vetületéről is: szegénységbe visz (Péld 21 :17). Elvonja az anyagi fedezetet a család kenyerétől, kulturáltabb életszínvonalától. Nem jut nemes célokra, sőt még az Űr oltárának áldozatát is megrövidíti! A szeszes ital megháborítja, felzaklatja az ember idegrendszerét, izgágává tesz, s nemegyszer verekedésig és gyilkosságig sodorja áldozatát (Mt 24:49). Megcsúfolja emberi méltóságában, meggyalázza és szinte állati sorba zülleszti (Péld 20:1). Az Írás komoly óvása az ital miatt azért is elhangzik, mert az megmarja, megcsípi az embert egészségileg is (Péld 23:30-32). Hány erőteljes és egészséges szervezet ment tönkre már időnap előtt az alkoholizmus rabságában. Milyen súlyos betegségeknek lehet a forrása és mennyi idegbeteg, torzszülött és szellemi fogyatékos gyermek hordozza szüleinek, nagyszüleinek átkos örökségét! Az alkohol hatása alatt előfordulhat, hogy még a király is elfordítja az igazságot és nincs helyes ítélőképessége (Péld 31 :4-5). Ilyen állapotban fellengzős, nagy szavakat mondanak az emberek, szinte megvalósíthatatlan ígéreteket tesznek, lopnak, csalnak és hazudnak. Olyan dolgokat visznek végbe, amit józan állapotukban szégyellnek és utálnak! Érdemes még arról is szólni itt, hogy mennyi jó szándékú kísérlet történt már egyénileg és közösségileg arra nézve, hogy az alkoholizmus rabságából kiszabadítsák az ilyen megkötözött személyeket. Államunk törvényt is hozott az alkoholizmus ellen. Munkahelyen, sportlétesítményekben nem lehet italozni. Az árusítóhelyek 18 éven alulit nem szelgálhatnak ki szeszes itallal. A munkásbrigádok vállalják, hogy látogatják és segítik egymást, különösen a magányost, az ital kétes társaságába menekülőt. Kúrákka1 és gyógyszerekkel, egyéni fogadkozásokkal, büntetésekkel és megfélemIítésekkel értek már el részleges gyógyulásokat. Mert az alkoholizmus - súlyos betegség! Azonban erre is áll megmentő Urunk határozott üzenete: "Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek" (Jn 8:36). Ilyen Krisztus által megszabadult emberek ízlelgették már nemegyszer italboltok előtt elhaladva, hogy milyen áldott és valóságos ez a szabadság, mert immáron nem szükséges akár még kölcsönpénzen is szinte az eszméletvesztésig leinni magukat! A gyülekezet diakőnusai, presbiterei és pásztorai pedig semmiképpen sem lehetnek borivásba merült egyének! (l Tim 3:3,8) S talán mert valaki nem visel tisztséget az Ur gyülekezetében, szabadságot érezhet a szeszes ital fogyasztásához? Egyáltalán nem! 162

A részegség, az alkohol mértéktelen fogyasztása bűn, mely megrontja a Krisztussal való közösséget. a testvérrel, a szeretteinkkel és embertársainkkal való harmóniát! Ezért hát "ne részegedjetek meg, mert a borral léhaság jár együtt, hanem teljetek meg Lélekkel" (Ef 5:18).

Vigyázat, mert az alkohol vidámítva szomorít, mámorban úsztatva visz a kárhozat felé! Pőcsik

Béla

Hortobágyi látogatásuk során dr. Billy Graham Paiotay Sándor és dr. Haraszti Sándor társaságában lovas fogaton tesz körsétát 1977. szeptember 6-án.

Grahamné asszony a Halász· bástyán Budapest látképében gyönyörködik - 1977. szeptember S-én. Kíséretében Gerő Sándorné.

163

"Átélések jönnek feléd..." - A

hivő

ember élményei-

Somogyi János

Húsvéti locsolással kezd6dött. Likő rök, egyéb pálinkafélék izével akkor ismerkedett meg Szőke Pista. Tizennyolcadik évét töltötte be, és érettségi előtt állt. Megbukott az érettségi vizsgán. Előtte való estén az ivócimborák unszolására megivott öt deci pálinkát és másnap, amikor a vizsgabizottság elé kellett állnia, bambán, értelmetlenül nézett a kérdező tanárokra. Szűlei megdöbbentek, amikor hazament és mámoros fejjel elmondta, hogy mi történt vele. A szűldk néhány hét óta változást észleltek Pista magatartásában. Későn járt haza, de mégsem hitték volna, hogy idejét italozással tölti. Legutóbb az apja ugyan észrevette, hogy ivott, de ezt Pista azzal ütötte el, hogy egy iskolatársánál volt, akinek névnapját ünnepelték. Mikor ezért megfeddte az apja, Pista durván visszavágott. - Nézze apám! Nem vagyok már dedós gyerek, hát azt teszek, amit jónak látok! - Az apa is indulatba jött. - Mi akarsz hát lenni?! Útszéli csavargó? - Azzal ne törődjön apám! Valami csak leszek! Ha pedig nem tetszik, elköltözöm. Ez a válaszés magatartásmélyen megdöbbentette a szülőket. Hiába lépett fel az apa teljes szigorral, az még jobban elmérgesítette a helyzetet. Nem használt az anyai sírás, a hulló könnyek. Pista ko164

nok maradt. Érettségi pótvizsgára nem jelentkezett, abbahagyta a tanulást.

41'1/

/ li l

Ekkor indult el Pista lefelé a lejtőn. Minden szülői kérés ellenére egy napon elhagyta a meleg otthont, és egy iszákos társához költözött albérletbe. Az. látszott egész magatartásán, hogy az alkohol kiölte belőle a szülők iránti szeretetet, tiszteletet.

Fizikai munkát vállalt egy szállitávállalatnál, ahol a szobatársa is dolgozott. Mivel testi ereje bírta a szállítási munkát, jól keresett. Olyan brigádba került, melynek tagjai ugyancsak nem vetették meg az italt. Egy ideig jól ment a sorsa, csak az volt a baj, hogy italozása miatt - mivel több ízben nem jelent meg pontosan a munkahelyén -, fegyelmi bizottság elé állították, megrották. ami némi javulást eredményezett magatartásában, Amikor felettesei meggyőződtek arról, hogy a javulás útjára lépett, szellemi dolgozónak léptették elő, és a kirendeltség irodátába került. Ügyessege, felfogóképessége feltűnt a vezetőknek. Már öt éve dolgozott a vállalatnál mint fizikai munkás, így megbíztak benne. Ez lett a veszte! Egy napon megbízták a kirendeltség pénztárának kezelésével. A pénz az ördög leghű ségesebb buktató eszköze. Nem nagy összeg volt a pénztárban, de Szőke Pistának ez is elég volt arra, hogy megkísértse. Egy este magához vette az összeget. Azzal elindult a mulatókba barátjával. Nem telt el három nap, az utolsó fillérig elitták cimborájával a pénzt. A pénz elsikkasztásával Szőke Pista sorsa megpecsételődött. Ezek után már csak a börtön következett. Nyolchónapi börtönre, elzdrásra ítélte a bíróság. Ami· kor bevonult a börtönbe, fogolytársai gúnyosan azzal fogadták, hogy itt aztán nem lehet inni. - Elvonákúrára jöttél cimbora? Itt ugyan ki fog száradni a torkod! Valóban úgy lett. A nyolc hónap keservesen, de munkában telt el. Itt, józan állapotában eszébe jutott a szülői otthon melege, de olyan messze esett tőle, hogy nem érzett különösebb lelkifurdalást, amiért elhagyta őket. Amikor büntetése letelt, még pénzt is kapott, amit még szabadulása napján italra költött. Nem jelentkezett volt munkahelyén. Nem dolgozott. Egy ideig ivóbarátainál tartózkodott, mivel kölcsönöket is felvett tőlük, egy napon kirakták az albérletbdl: Koldulni kezdett. Különféle hazugságokkal állított be a lakásokba. és csak pénzt volt hajlandó elfogadni. Egy napon egy külvárosi lakásba csengetett be. Bűzlött a pálinkaszagtál.

Egy kislány nyitott ajtót neki. Mikor meglátta zavaros tekintetét, megijedt tőle.

- Nagymama! Egy ember van itt. Beengedjem? - Engedd csak be kislányom! Hadd lássam, kicsoda! - A nagymama szelid arccal jelent meg a szobában. - Ma még nem ettem. Eg:y kis kenyérre valót kérek. - Nagymama éles szeme belelátott Szőke Pista lelkébe. Sztnte katonásan ielentette ki, - Pénzt nem adok! Nem, hogy újból italra költse?! Mondja, miért iszik? Rendes fiatalembernek látszik. Nem gondolja, hogy tönkreteszi magát? Üljön le! Mindjárt hozok meleg kávét, kalácsot és egyen, ha éhes! Szőke Pistát meglepte ez a meleg fogadtatás. A kávé valóban jó volt, jólesett az alkoholos gyomrának. - Mibó1 él kedves fiatalember? Talán csak nem a koldulásból? Hisz maga erős, munkabíró ember? De úgy veszem észre, hogy maga iszik, alkoholista. Tudja, hogy milyen ártalmas az ivás az emberi szervezetre? Amikor azt mondiák, hogy .kedves egészségedre", akkor rontja vele az egészségét. Adok egy tanácsot. Kedves {Ulm, mondion le az ivásról. Legyen ismét rendes ember! - Nem tudok lemondani az ivásról felelte Szőke Pista. - Ha kocsma előtt megyek el, be kell mennem. Nem tudok ellenállni. Nincs erőm, hogy megtegyem! - Elhiszem fiam! El, hogy nincs ereje. Emberi erő nem elég! De van valaki, aki olyan erőt kölcsönöz, hogy lesz ereje. Aki ezt az erőt adja, az JÉZUS KRISZTUS. Szőke Pista tágranyílt szemekkel nézett a jóságos idős nénire. - Van egy tanácsom még - folytatta a néni. Ha kocsma előtt megy el, kezdjen így imádkozni: Úr Jézus Krisztus segits meg, hogy el tudjak menni mellette! Ezt mondja el többször, mindig, és meglátja, hogy Jézus Krisztus erősebb, mint az ördög, aki befelé igyekszik magát tuszkolni. Olyan jóságosan, olyan meleg, anyai hangon mondta ezt a nagymama, hogy 165

az elhangzottak belevágtak

Szőke

Pista

szivébe. - Köszönöm a tanácsot kedves nagymama! - állt fel. - Köszönöm, hogy Jézus Krisztust megismertette velem. - Már ekkor könnyek csillogtak szemében. Mikor kilépett a lakás ajtaján, úgy érezte, hogy valami nagy dolog tör· tént vele. Valami belülről megmozdult lelkében. Hónapok múltak el. Szőke Pista viszszakerült régi vállalatához. Szemmel lóthatóan megváltozott életmódja. Józanul járt be dolgozni. Senki sem tudta megváltozásának az okát. Csak ő, Széke Pista tudta egyedül. Keresni kezdett egy olyan közösséget, ahol Jézus Krisztusrol még többet megtudhat. Igy került kapcsolatba az evangéliumi közösséggel. A kocsmákat, a hárokat elkerülte, a közösséget pedig annál többet látogatta. Végleg szakított az itallal. Emiatt a társai ki is gúnyalták. Ő azonban ezzel már nem törő dött. Egy napon bűnbánó szivvel hazament a szülői hajlékba. Sírva kért bocsánatot szüleitől, akiket nagyon megszomoritott és meghántott. Mi mást tehet ilyenkor a szűld, mint hogy megbocsát hazatért gyermekének. Nagy volt az öröm! Sírtak mindnyájan. De ezek a könnyek már örömkönnyek voltak. Itthon a tékozló fiú, itthon, a szülői ház melegében. Szőke Pista letette vizsgáit. De nem felejtette el a nagymamát. Azt a kedves nénit, aki őt Jézus Krisztussal megismertette. Egy nap elhatározta, hogy felkeresi, hogy megköszönje jóságát. Még emléke-

zett a házra. Virágcsokrot vásárolt és elindult, hogy köszöntse azt, aki elindította élete nagy fordulópontjához. Becsengetett az ajtón. Egy fiatal lány nyitott most ajtót. - Kit keres? - kérdezte a jól öltözött Szőke Pistátál. - A nagymamát! A kedves nénit! Még egyszer szeretném lótni és megköszönni azt, amit velem tett. - A nagymamát? - szomorodott el a lány. - Sajnos, ő már két hónappal ezelőtt meghalt. - Meghalt?! - súgta maga elé Szőke Pista - Meghalt! - és könnyek szisárogtak a szemébe. - 6, de szerettem volna még egyszer lótni. Megcsókolni a kezét. Nagy hátáva! tartozom neki. - Sajnos, már nem lóthatja! Elment az örök hazába. S mit akart megköszönni neki? - Ő vezetett engem az Ür Jézushoz! Elvezetett a jó útra. És az Ür Jézus új embert formált belőlem. Ezt szerettem volna megköszönni neki. De hálát adok az Ümak. hogy ha már idelent nem kö· szonhetem meg jóságát az én jó útra vezetőmnek, tudom, hogy eljön az idő, amikor odafent megtehetem! - Isten vele! - köszönt el, és a virágcsokrot átadta a lánynak, - Vigye el kedves és tegye a nagymama sírjára. Tavasz volt, amikor ez történt. SzóKe Pista feltekintett a ragyogó napsugaras égre, és egy hálasóhajt küldött felfelé: - Köszönöm Uram! Köszönöm, hogy adtál eszközt az én megmentésemre.

Thurzó Józsefné

Salamon, az öreg sírásó egykedvűen méregette a hosszát, szélességét a porhanyós földnek, és hozzáfogott a sírásáshoz. Megszokta már, ez volt a kenyere. Volt is 166

munkája bőven, különösen így ősszel nagyon haltak az emberek. Az öregek - ha a nyarat végig is kínlódták - a nyers, ködös őszön igencsak megtizedelődtek.

l,

I: l

'~9

'7--

,;

ct;.,

t I

.»:

~

c-

>-

s

res? - kérdezte a jól öltözött ól. gymamát! A kedves nénit! r szeretném látni és megkoimit velem tett. ymamát? - szomorodott el a ~os, ő már két hónappal ez-

rt.

1. j. t t .

.

'-../

t '

T

It?! - súgta maga elé Szőke halt! - és könnyek szivárogbe. - 6, de szerettem volna látni. Megcsókolni a kezét. ,tartozom neki. " már nem láthatja! Elment ba. S mit akart megköszönni

nett engem az Úr Jézushoz! jó útra. És az Úr Jézus új tált belőlem. Ezt szerettem ~zönni neki De hálát adok ogy ha már idelent nem köneg jóságát az én jó útra vetudom, hogy eljön az idő, ent megteheteml - 'ele! - köszönt el, és a virágita a lánynak. - Vigye el ye a nagymama sírjára. ilt, amikor ez történt. Szőke ntett a ragyogó napsugaras tálasáhajt küldött felfelé: löm Uram! Köszönöm, hogy ",,,,,,od az én megmentésemre.

..

{

r',

r I

/,

i }

J T

tette. t;gy nap etnatarozta, nogy jetkeresi. hogy megköszönje jóságát. Még emléke-

'. Virágcsokrot vásárolt és el~ köszöntse azt, aki elinditotty fordulópontjához. BecsenItón. Egy fiatal lány nyitott

uu'u,

Thurzó Józsefné

Salamon, az öreg sírásó egykedvűen méregette a hosszát. szélességét a porhanyós földnek, és hozzáfogott a sírásáshoz. Megszokta már, ez volt a kenyere. Volt is 166

munkája bőven, külőnösen így ősszel nagyon haltak az emberek. Az öregek - ha a nyarat végigis kínlódták - a nyers, ködös őszön igencsak megtizedelődtek.

i

i

I

Marosán Jánosné

Kíváncsian kukucskált be az ablakon a kora reggeli napsugár, körülsimogatva melegével a szoba lakóját, Jánost. li mindebből nem sokat vett észre, fáradtan nézett maga elé, és próbálta rendezni gondolatait. Hosszú évek óta ez az első alkalom, amikor józanul szembe akart nézni önmagával és felmérni mindazt, amit kora ifjúságától kezdve eltékozolt. Hogyan is kezdődött? ... Mintha egy film pergett volna előtte, úgy látta saját magát, élete egy-egy állomását ... - Régen, egész kisgyerek korában elvitték őt egy istentiszteletre, ahol mindenki olyan szeretettel nézett rá. Egyegy néni megsimogatta göndör fürtű haját, s édességet nyomott a markába, kedvesen beszélt hozzá. Számára ez szokatlan volt, mert szülei körében csak a veszekedést, kiabálást hallotta egész nap, és kicsi gyermeki szívével érezte, hogy őreá senkinek sincs szüksége. Szívesen ment a szomszéd nénivel, valahányszor csak hívta magával, mert olyan jó volt érezni, hogy valaki őt is szereti. Gyermeki szíve egész melegével ragaszkodott mindenkihez, akitől csak szeretetet kapott. Sajnos nem túl sokáig élvezhette még e kis szeretetet sem, mert a szülők elváltak egymástól, és ez változást hozott az ő körülményeiben is. Eleinte anyjával volt, ahol nehéz anyagi körűlmények között éltek, és bizony még a legszükségesebbre is nehezen jutott. Első időkben még ott élt a szívében a kedves nénitől kapott szeretet, annak sok féltő, intő szava, de az idő múlásával egyre halványodott. Szinte egész nap egyedül volt - hiszen anyja dolgozott -, így mindig több és több ideje jutott a barátokkal együtt lenni. Előbb csak abban mutatkozott meg, hogy rosszabb jegyeket hozott az

iskolából, de később sok durvaság, csúnya beszéd, hazugság jellemezte az egykori kedves arcú, szelíd természetű kisfiút.

Egy napon azzal fogadta édesanyját, hogy nem tanul tovább a középiskolában, nem érdemes . . . Hiába volt minden rábeszélés, józan érvelés, egyszerűen nem ment többé az iskolába. Ezután kezdődött számára a lejtőnek útja, amit még akkor végtelen szabadságnak érzett. És pergett ... pergett tovább a film ... saját életének filmje. Látta magát a barátok között, kik minden rosszba belevitték ... a sok átmulatott éjszakát 169

-

\

r

n II II

!"":

a másnapi rossz közérzetet. Emlékezett a nagy űrességre, amit mindannyiszor érzett, valahányszor kijózanodott. Szeretett volna szabadulni, de nem tudott. Egy-egy pillanatra fölvillant a gyermekkori kedves élmény, amit a gyülekezetben átélt, hallotta lelkében az akkor énekelt énekeket, de ez röpke pillanat volt csupán, és minden ment ugyanúgy tovább ... Teltek az évek, az egykori göndör hajú, szelíd kisfiúból egy kiégett életű, cél nélküli fiatalember lett, akire már mindenki megvetéssel tekintett, hiszen mérhetetlen italozása miatt kerülte őt a környezete. A munkahelyét gyakran változtatta, a külseje is gondozatlan, ápolatlan lett, és senki sem gondolta, hogy a lelkében belül önmagát is megvetette és nagyon szenvedett. Egy hideg januári éjjel újra együtt mulatott a barátokkal, és hajnalban mámoros fejjel indult a több kilométerre levő lakása felé. Az úton furcsa rosszullét fogta el, szinte percek alatt ki is józanodott, amihez nagyon hozzájárult a hideg, metsző szél is. A rosszullét egyre fokozódott, már menni sem tudott, és halálosan kimerülve lerogyott az útszéli árok partjára. Ekkor már nagyon megijedt, mert tudta, ha nem jön számára segítség, itt hal meg. Nemsokára lépteket hallott, és ő reménykedve kiáltott: "Emberek, segítsetek!" - de azok csak ránéztek. és továbbsiettek, bizonyára azt gondolták, hogy csak a szesz beszél belőle. Még vagy kétszer próbálkozott és kiáltott, de a szél elvitte egyre halkabb hangját. Mikor már olyan rosszul lett, hogy úgy érezte, alig dobog a szíve - rendszertelenül vert -, a hideg verejték ömlött róla, akkor váratlanul egy ének hangja csendült fel lelkében, amit annak idején hallott, ott az Isten házában; "Jézus szíve megbocsájt, Vére töröl bűnt, hibát, Ha megvallod mind előtte Oszintén és igazán ..."

170

Előbb azt hitte, csak képzelődik, de az ének hangjai egyre áradtak felé,

"Jézus reád olyan régen vár Miért nem nyílik szíveden a zár? Mire vársz, hisz oly rövid földi életed Mi lesz, ha a kegyelmet így elveszted?" Úgy érezte magát, mintha valaki valóságban is felemelte volna, pedig ember nem volt a közelben. Pillanatok alatt tudatára ébredt, hogy ez a megfoghatatlan Erő csakis Jézus lehet, aki kéri az ő nagyon elrontott életét. Egyszerre vulkán módjára törtek fel a szavak nagyonnagyon mélyről: "Jézus, könyörülj rajtam, ha van számomra kegyelem, add azt most nékem!" Nevezhetjük csodának, ami azután történt. Lábai megerősödtek, a rosszullét fokozatosan elmúlt, szívét határtalan békesség töltötte be, és hazafelé indult. Otthon aludt egy keveset, de a reggeli napsugár már ébren találta. Leült, hogy szembenézzen önmagával, teljesen józanul kiértékelni azt, hogy tulajdonképpen mi is történt vele ezen a hajnalon. Itt a saját életének filmje megállt, és tudta, hogy ennek folytatása tőle függ, mert Isten a csodával határos módon mentette meg az éjjel, és kegyelmet nyújtott felé. Azután arra gondolt, hogy ki ő Isten előtt? Könnyei megeredtek, és olyan jó volt sírni ... sírni ... Minden könnycseppel könnyebb lett szívének nagy terhe, és helyette csodálatos öröm vonult be. Szabad lett ... igazán szabad az évek óta rabságban sínylődő fogoly! Már egy esztendeje, hogy megtörtőn tek ezek a dolgok. Igaz lett a drága Ige "Ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek." Azóta János kezében nem volt a boros pohár, de már nem is kívánja. Csak megvetéssel gondol az akkori önmagára. Micsoda valóságos szabadítás! Persze külseje is megváltozott. Szinte rá sem ismerni. Egy gondozott, jól ápolt fiatalember lett belőle. Munkahelyén rendesen dolgozik. Sőt átlagon felüli szorgalma, becsületes helytáJIása jutalmául kiváló dolgozó lett belőle.

t

Az a napsugár, ami ma besüt hozzá, teljesen más képet talál, mint annak idején. örömtől ragyogó arcú fiatalem-

bert, aki dicséri Urát, Szabadítóját, élete Megmentőjét!

Fortin László

A főutca kanyarulatában embercsoport bukkant fel, s hamarosan látni Iehetett, hogy temetési menet közeledik. Itt is, ott is kiskapukat nyitogattak. összesúgtak, megbámulták az emberek a hosszú fekete sort, s csak akkor mentek vissza az udvarokba, amikor a látvány egészen

eltűnt szemük elől, Négy fekete ló lépegetett az üveges kocsi előtt, díszes szerszámuk is, meg a szőrük is ünnepiesen fénylett. A fekete egyenruhás kocsisnak nem kis erőfeszítésébe került, hogy lassú menetre fogja a jól táplált állatokat. Most ezt kívánja az alkalom komolysága. A 10-

171

vak sötét bőrén szinte vibrált az idegesség. Ha rajtuk múlik, elröpítették volna a kocsit. Talán valami titokzatos módon megérezték, hogy annak, akit a kocsiban visznek, ez a menekülés útja ... A kocsi mögött két férfi fátyolos nénikét karol. Talán éppen az anya két fiával. Velük tart két fiatal lány , még tizenévesek. Unokái lehetnek az idősebb nő nek. A további kettő egy fiatal házaspár, aztán második, harmadik, s ki tudja még hányadik sor követi a szomorú járművet.

Nagy csendben megy mindenki a sorokban. Ha szólnak is egymáshoz, az csak afféle elfojtott suttogás. Egyszeregyszer a kocsi felől hangos sírás, zokogás hallható. Egy ilyen alkalommal hátrább egy főkötős asszony együttérzően felsóhajtott: - Istenem, Istenem! Nem fog már kora reggel a buszhoz szaladni! Inkább csak maga elé mondta, miközben a kendője kötését szorosabbra vette. Egyébként ő az elhunyt szomszédja, (gy nemcsak azt tudta, hogy kora reggel min-

dig szaladt a buszhoz, hanem azt is elmondhatta volna, hogy többnyire egy öblös, barna szatyor volt nála. Csalhatatlan szemével már réges-régen észrevette, hogy délután valami palack formájú tárgy nyomja ki a táska oldalát. Hányszor átugrott hozzájuk a rádióújságért vagy valami másért; úgy kezelték, mintha a családba tartozott volna. - Bözsi néni, befér-e valami a konty alá? - invitálgatték. No, persze, ő mindig szabadkozott, hogy ne kevesítsék a magukét. A végén aztán mindig felhajtotta velük. Néha megkérdezte, hogy ez milyen eszencia volt. De afelől soha nem

érdeklődött,

---

172

hogy honnan szerezték a szeszt. Tudnivaló, hogy aki laboratóriumban dolgozik, az könnyen hozzájuthat ilyesmihez. Hányszor mondta a férjének, amikor az kijózanodott: - Minek kell magad tökrészegre inni? Nézd meg a Kovácsékat, azok se vetik meg a jókat, mégse isszák le soha a sárga földig magukat. - A férje egy ilyen alkalommal azt mondta, hogy azok finom, úri népek, s az is meglátszik rajtuk, hogy a Piri hivő nevelést kapott ... Ezután a szomszédasszony már azt kezdte figyelgetni, hogy hány hivő van ott a gyászmenetben. Egy sovány testal-

l

katú, hatvan felé járó asszonyon kezdte a számolást. A szemei könnyesek voltak, a zsebkendőjét csak úgy kézben tartva vitte, hogy bármikor használhassa. Sehova nem nézett, csak mereven előre, túl az előtte menőkön. Még talán a fekete kocsin is túl. Igen, ő szerette ezt a Pirit. Kicsit nyelves gyerek volt, de mindig olyan talpraesetten szavalt. A bibliakörben az egyik legérdeklődőbb volt az összes között. Az igaz, hogy amikor kamaszodni kezdett, már többször elmaradt. Az anyja ilyenkor mindig védte, hogy most szakkör, most kötelező mozi- vagy színházelőadás volt. Még a tánciskola is "kötelező" volt! Egyszer benn a városban közismerten rossz hírű társakkal látta. Akkor nem tudta megállni szó nélkül: - Boriskám! - szólította meg istentisztelet után Piri édesanyját. - Nem kellene egyszer utánanézned a lányod dolgainak? Már úgy értem, hogy tényleg oda szokott-e menni, ahová mondja? Boriska szeme azt mutatta, hogy ezt kikéri magának, szóban azonban csak ennyit mondott: - Hogy képzeled te ezt? Tudod, hogy az milyen konfliktust okozna a gyereknél? Ha megtudná, hogy utána leskelődök, akkor törés keletkezne a kapcsolatunkban. Igen, Boriska olvasott egyet-mást bizonyos nevelési szakkönyvekből. szegénykém hozzáértőnek gondolta magát. Mit volt mit .tennem, visszavonultam. - . . . Tudod, csak aggódom, hogy egyre kevesebbet jön a gyülekezetbe. Nos, a szomszédasszony észrevette, hogy a lelkipásztor is ott menetel a sorban. A feleségével együtt mentek, inkább a sor vége felé. Nem volt ugyan könny a szemükben. de tényleg nagyon szomorúak voltak. A lelkipásztor homlokán mély redők sorakoztak egymás fölött, nagy gondja lehetett. Nem rokonuk az elhunyt, nem is tartozott a gyülekezethez. Jóllehet, nagyon ritkán a Boriska mama kedvéért elIátogattak az összejöveteIre. Mint most nyolc napja, húsvét első napján ... Igeolvasáskor suhogtak be - vonta még összébb az emlékezés redőit a pásztor. ~ Határozottan látszott, hogy enyhe

alkoholos alapozással jöttek. Az Úr feltámadásának igéjét olvasta, aztán az igehirdetése is erről szólt. Ma is maga előtt látja az arcukat. Alig észrevehető ajkbiggyesztés, bujkáló, gúnyos mcsoly. Ha rájuk nézett, úgy kellett magát éreznie, mint a képtelen dolgokat mondó ugrifüles gyereknek, akinek csak ennyit szólnak a csacsiságaira: "Na, ne mondd!" Mi tagadás, akkor ez a nézés egy kissé megerőt lenítette, s szinte kikel t magában ezekre a fölényes, pökhendi valakikre. Belülről csak hallotta a kérdést, hogy miként juthat ide valaki, aki egész gyermekkorát a közösségben töltötte el. Aztán jött a hír, hogy a Iocsolkodási koccintgatásoknál tévedésből metilalkoholból készítették a likőröket. Ketten belehaltak az ivótársak közül, másik kettő "csak megvakult". Ö akkor még nagyobb haraggal gondolt Piri asszonyra, aki a csodával határos módon csak elenyésző mennyiséget fogyaszthatott a gyilkos italból. Akkor a hírhozók szinte egymásnak adták a kilincset. Nemsokára már arról híreztek, hogy Piri asszony nem merte vállalni a felelősséget azért, amit előidézett, s megmérgezte magát. Tulajdonképpen akkor kezdett ráeszmélni, hogy nem haragudnia kellett volna erre az asszonyra, hanem valamiként segíteni rajta. S ha talán mások éppen most viselkednének megbotránkoztatóan, nem a megvetés, a felháborodás az ellenszer velük kapcsolatban. Piri asszonynál már csak menni lehet a koporsó után. Itt van Kornél is - állapította meg a szomszédasszony. Hogy megváltozott ez a fiú!? Mintha ma lett volna, amikor ez a gyerek még ittasan ordítozott késő este a cimboráival. Ez a jelenlegi Kornél azonban már egyáltalán nem emlékeztetett a szomszédasszonyban még élő korábbi önmagára. Vasalt öltönyben, gondozott külsővel lehetett látni a menetben. Szemében olyan szelídség tükröződött, ami még annak is különös lehetett, aki nem ismerte Kornél előéletét. Pedig a békés tekintet mögött most nem kis erők gyürkőztek. Kornél most saját maga ellen hadakozott. Semmiképpen nem akart elvállalni egy érzést, mely egy friss esetből 173

t

táplálta magát. Valaki iránt mélyen megkeseredett, s a legsúlyosabb ítéletet lett volna hajlandó kimondani fölötte. Vigyázott a tekintetére is, hogy az illető megpillantása ne gerjessze az előtérbe törekvő ellenszenvet. Igaz, hogy egykönnyen nem is láthatta volna a fejektől. mert közvetlenül a kocsi után, a férjével ment. Az elhunyt lánya, Boriska néni unokája, Nóra volt a kérdéses személy. Amikor a tragédiasorozatról tudomást szerzett, Kornél valami vezettetésfélét érzett meg önmagában, hogy fel kell keresnie Nőra ékat. Nem voltak távol egymástól, Nórát kiskorában sokszor elvitte a nagyanyja a bibliakörbe. Később meg párhuzamos osztályba jártak. Az édesanya látogatásakor volt kétnapos halott. - Nagyon boldogtalan vagyok ~ zokogta a fiatalasszony -, különösen , amikor tudom, hogy a férjem is állandóan iszik. Nem vagyunk még egyéves házasok sem, s volt már, hogy két napra is kimaradt. - Tudod Nóra, bizonyos vagyok benne, hogy neked is, meg a férjednek is

Jézus Krisztusra volna nagy szükségetek. (gy ő is megszabadulhatna a szenvedélytől, s te is boldog lehetné!. Nóra egy ideig kifejezéstelen arccal bámult maga elé, jó darabig csend volt. Aztán hirtelen felkapta a fejét, s úgy kiáltozott, mint egy eszelős. - Nem! Nem! Inkább legyen százszor részeges, mint hivő! Kornél tényleg nem emlékezik rá, hogyan jött el tőlük. Szörnyű vakság és keménység! - sóhajtotta, míg átlépte a temető küszöbét, aztán valami miatt megengesztelődött. - Ennél keményebb csak én lehettem, Jézus mégsem mondott le rólam. Enyhe földszagot hozott a légmozgás annak jeiéül, hogya föld kész magába fogadni a menekülőt. A halottasház mellett ásók, kapák pihentek; ÓK is segítettek benne, hogy Piri asszony megfutamodhasson vétkének földi következményei elől. Csak néhány lélekben volt ott a határozott érzés, hogy az igazi megoldás útja másfelé vezet.

Nyilaki L-né

Húsz éven keresztül éltünk drága férjemmel nagyon szép házaséletet. Mindent megadott számunkra az Úr, amire testileg szükségünk volt, csak éppen a legfontosabb hiányzott: Krisztusban nem tudtunk egyek lenni. Tizenöt év óta járok Krisztussa!. Nagyon sokszor elestem, de Ő mindig felemelt. Sokat könyörögtem azért, hogy lsten áldja meg az életünket gyermekekkel. Ezt a kérésemet lsten meg is hallgatta. Nagyon boldog voltam, amikor még a szívem alatt hordtam gyermekemet. Azt mondtam az Úrnak, hogy szeretném ezt a gyermeket igazán Neki adni és úgy nevelni, hogy az Úrnak is öröme lehessen benne. Isten ezt a kérésemet is meghallgatta, csak nem úgy, ahogy azt én gondoltam. Ugyanis az történt, hogy gyermekem - mielőtt megszületett 174

volna - elköltözött az Úrhoz. Nagyon nehéz volt ezt elviselni, de az Úr adott hozzá erőt. Azzal vigasztalt meg, hogy eszembe juttatta: én ajánlottam fel Néki. Megtérésemtől kezdve az volt szívem legfontosabb központi kér~se az Urtól, hogy férjem is fogadja el Őt személyes megváltójául. Ezért imádkoztam szüntelenü!. A könyörgésben sokszor meglankadtam, de lsten újra könyörült rajtam. Megláttam azt is, hogy férjem előtt a szóval való bizonyságtevésnek az ideje elmúlt, csak életemmel tehetek Krisztusról bizonyságot. Ehhez is naponként, sőt percenként kellett kérnem az erőt. Nagyon sok harc és kétségbeesés volt azért bennem, de Isten mindig adott új erőt. Férjem szíve igen kemény volt, nagyon ellenállt. Már-már úgy láttam, hogy hiá-

l l ~ ~

l

ba minden küzdelem. Egyik alkalommal kétségbeesve könyörögtem, és a következő Igét kaptam: "Az ércajtókat összetöröm és leütöm a vaszárakat" (És 45 :2). Ez az Ige újra felemelt, és erőt adott a továbbiakhoz. Ekkor már könnyebb volt a harc, a tusakodás, mert ott volt az igéret. Ha elcsüggedtem, az ígéret mellett mindig eszembe jutott az az Ige is, hogy "nem ember az Isten, hogy hazudjék". {gy folyt életünk tovább férjemmel csendes megértésben. Csak bennem volt örökös harc és könyörgés. Közben drága férjem megbetegedett. Gyógyíthatatlan bajt adott rá az Úr. De a szíve továbbra is kemény maradt, nem volt hajlandó meghallgatni a Krisztusról szóló bizonyságtételt. Ha testvérek meglátogatták, kedves volt velük, örült is látogatásuknak, de amikor elmentek, mindig azt mondta, hogy ne beszéljenek neki a bűnről és a megtérésről. nem tehet róla, de nem tud velük egyetérteni. Ez nekem mindig fájt. Nem tudtam mást tenni, csak folyton imádkoztam érte, hogy ne haljon meg addig, míg el nem fogadja Krisztust. Betegsége napról napra súlyosbodott. Az utolsó hetekben nagyon megcsendesedett. Űgy látszott, Isten kezdett benne munkálkodni. Már nem haragudott, ha Jézusról beszéltek neki. Sőt egyik alkalommal egy testvéremnek megmondta: tudja, hogy ő nagyon bűnös, de fogadjuk el őt úgy, amint van, nem tud más lenni. S még azt kérte, hogy bocsásson meg neki mindenki, mert nem haragszik senkire, nagyon szereti a "nagy családot" (a gyülekezetet). Néhány nap múlva be kellett vinni a kórházba és harmadnap, mikor bementem hozzá, már nem élt. Bennem akkor egy egész világ omlott össze. Ott álltam szívemben a nagy kérdéssel: Uram, hát mi történt? Hát hiába volt minden könyörgés és ígéret? Hát úgy ment el, hogy nem ismerhetett meg Téged? Nem tudom leírni a vergődést, ami akkor ment végbe bennem. A testi elválás nem volt számomra olyan kétségbeejtő fájdalmas, mint az a tudat, hogy akit szerettem, úgy ment el, hogy nem ismerte meg az Urat, nem fo-

~

~ ~

~ ~ 11.....

gadta el megmentő kegyelmét, nincs örök élete és nem fogok találkozni vele odaát. Itt maradtam egyedül a kétségek között. Isten testileg könyörült rajtam. A bajok, fájdalmak fölé emelt, percről percre adta drága erejét. Szívem mélyén mindig ott volt az Ige ,,nem ember 'az Isten, hogy hazudjék". De ott volt a nagy kérdés is, hogy akkor mi történt? Nagyon sokat tusakodtam, sírva könyörögtem, hogy Isten adjon eligazítást, megnyugvást. Reggeli csendességemben az aznapi Igét olvasva Isten olyan üzenetet adott, amit nem lehetett nem megérteni: ,,Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért; Hogy összetöré az érckapukat és a vaszárakat letördelé." Nem tudom leírni és soha elfelejteni azt az örömet, amit akkor éreztem. Hiszen az Úr ugyanazzal az Igével felelt, mint amit ígéretként kaptam. Isten újra igazolta önmagát. Tele van a szívem hálával Isten iránt. Igen, igen örvendezem - nem afelett, hogy drága férjemet elvesztettem, hanem afelett, hogy Krisztusnál újra találkozunk. Legyen áldott az Úr mindenért, jóért és rosszért egyaránt.

175

~

!

,

"Szdmban nevednek

. , tzevan , . . ."

)0

Ady Endre

AZ ÉLET KENYERE -Jn6:53Nincs élet abban, ki étel- s itallal nem él, vagy élve is halott, beteg. Hisz táplálékért küszköd minden élő, hogy abból nyerjen erőt, életet.

Nincs élete, ki ez étel- s itallal nem él, vagy élve is halott, beteg. Miért koplalnak mégis haldokolva övéi közt is hivő emberek?

Egykor testté lett Krisztusban az Ige, így Ő az Ige, s hangja szól felénk: egyétek testem és igyátok vérem szövetségemnek hű emlékeként!

Szövetséged újítsd meg újra Véle! Váltsághalálát ezzel hirdeted. Táplálkozz, testvér, s adj az éhezőnek szent Élet-Igét, lelki kenyeret! Balog Miklós

ÁLDOTT MAGASSÁG Fejed lehajtva maradj csöndben, veszteg, s helyed a mélységek porában keresd. Ö, mert kéklő magasságokban szárnyalni hiábavalóság tarka lepkéit űzve semmiképpen nem engedtetett meg neked. A te utad alázat útja: lefelé vezet, hol el kell veszítened lassan az életedet ... Minden magasság, mint hatalmas táma- boltozat, egyszer csak váratlan, orvul rád zuhan s eltemet; de áldott a magasság, hol egykor állt a Kereszt! Venyercsán László

KEZDET ÉS A VÉG

l

Makrokozmosz: mindenség, világegyetem. Organizmus, rend, ami betölt mindent, Teremtő hatalom földön és vizeken, E világegyetemben csodálom az Istent!

Mikrokozmosz: ember, lélek, kis világ, Szellemi élet, reménység, fény, örök lét. Az alkotás fáján az ember csak egy kis ág, S e két világban Isten, kezdet és a vég! Somogyi János

176

I

L_

I

ÁLOM Rettentő álmom volt egy éjjel. Ezernyi angyal harsonázott, hogy lábraálljanak mind a halottak, az élők pedig omoljanak alázattal a térdeikre. És láttam felém jönni az Élő Isten Egyszülött Fiát, kezében villogó ítélet-pallosával, s tudtam, hogy fölöttem is e1suhint vele hidegen, keményen s végzetesen. Akkor iszonyú borzadás fogta el a lelkem •.• Én egész életemben várva-vártam ezt az órát, az örök-nagy találkozót, most mégis halálos, sápasztó rettegésben segítségért sikoltozom, bele az összeomló mindenségbe, mert látom, hogy nekem, nyomorult bűnösnek, szánandó szegénynek nincs kegyelem, nincs irgalom többé sehol, soha. És kiáltoztam a hegyeknek: Essetek rám, zuhanjatok fölém, ti végtelen halmok, hogy ne keUjen a szemébe néznem, hisz ítélet lövell felém belőle. De a vén, komor hegyek mogorván visszadörögték: Nem! És kérleltem sírva a hömpölygő folyókat: Ti mélységes, nagy vizek, zúduljatok reám, borítsatok be teljesen,__örökre, hogy ne lássam Ot és O se lásson engem. De a folyók tarajos hullámai keményen visszacsattogták: Nem!! És fohászkodni kezdtem riogó rimánkodással a perzselő, rnennyet-földet hasogató villámokhoz: Ti roppant őserők, világ-villantó fények, vágjatok gyötrődő testembe-lelkembe, porlasszatok porrá, hamuvá, semmivé, mert jön, aki mindent lát, és félek a szemétől. De a hasogató villámok élesen reccsenték vissza: Nem!!! A felhőket is kértem, vinnének magukkal távoli, végtelen tereken kavarogni tova, rnind messzebbre attól, aki jött, hogy ítéljen elevent, holtat és engem is, a félelemtől immár se élőt, se holtat. De a szelek kacagva süvöltötték : Neeem! Aztán a földre huUtam és földindító szívfájdalommal, panaszlón esdekeltem : Földanya, fogadd fiad, kit emberré lenni szültél. Tárd ki tágöblű gyomrod, és zárj magadba némán, hogy bárki kérdi, hová lettem, ne tudja senki, merre mentem,

177

De Ő szelíden és szánón válaszolt nyomorult gyermekének: Nem, nem tehetem. S bármerre mentem, ezt felelték, e szörnyű szóval válaszoltak: nem, nem, nem tehetjük. És akkor tudtam már, hogy nincs menekvés, és akkor láttam már, hogy mégis elzúg fölöttem az a pallos, és örökre aláhull bús életem a szömyű kárhozatba, a feneketlen mélybe •.. Azután fölébredtem. Most minden nappalomban e szörnyű álom kísért, és bármit teszek, szólok, gondolok, e rémálom villan agyamba, óvón, örök jelként és örök példaként, hogy úgy vigyázzak, s éljek olyan szentül, jámboran, igazán, hogy soha-örökké valóra ne válhassék iszonyú álmom.

Gerzsenyi Sándor

SZÖVETSÉG "Megjelenék az Úr Ábrahámnak, s monda néki: É'n a mindenható Isten vagyok, járj énelőttem, és légy tökéletes. É's megkötöm az én szövetségemet énközöttem és teközötted . . ." (l Móz 17: 1--2)

A pusztában, mikor a célt nem láttam, csak hittem, az út nehéz volt, kevés a hitem, elém állt, s megszólított a Mindenható lsten: Járj előttem! Szemem vezessen! Légy tökéletes! Benned kedvem leljem! S mielőtt szóvá lett volna ami átvillant bennem, hogy nincs erőm, hogy lehetetlen, a Megfeszitettre mutatott, s szövetséget kötött velem. Bérces Judit

178

t

IMÁDSÁG HÁBORÚ UTÁN Uram, háborúból jövök én, Mindennek vége, vége: Békíts ki Magaddal.s magammal, Hiszen Te vagy a Béke.

Két rohanó lábam egykoron Térdig gázolt a vérben S most nézd Uram, nincs nekem lábam, Csak térdem van, csak térdem.

Nézd: tüzes daganat a szívem S nincs, ami nyugtot adjon. Csókolj egy csókot a szívemre, Hogy egy kicsit lohadjon.

Nem harcolok és nem csókolok, Elszáradt már az ajkam S száraz karó a két karom már, Uram, nézz végig rajtam.

Lecsukódtak bús nagy szemeim számára a világnak, Nincs már nekik látnivalójuk, Csak Téged, Téged látnak.

Uram, láss meg Te is engemet, Mindennek vége, vége, Békíts ki Magaddal s magammal, Hiszen Te vagy a Béke. Ady Endre

"A JÖVENDŐ A BÉKE EMBERÉÉ ... " Az ember múltját tudja. Jelenében sejti, mi az útja, Jövőjét

várja talán hittel, anélkül! . S ha messze ível, nem lát már célt, reményt, utat, Vergődő

szívvel jövőt kutat. A Titkot magának kérné! A jövendő a béke emberéé!

A tegnap titka ma valóság, Terhe már ember-húsába vág. Álmok dőltek porig romba, Talán eső helyett hullott bomba, Ember-kéz rombolt lenn és fenn. Átváltozik ajövő,lesz:jelen!

A remény így könnyé, vérré! Ajövendö a béke emberéé!

Hogy a múlt ne kísértsen majd, Ha a jelen újra ágakat hajt, Rejtsen már virág-rügyeket is, Hogy vesszen mind az átok-tövis, Hogy a szó legyen tiszta, igaz, A tekintet szívnek szóló vigasz, A kéz is mindig segíteni kész, Bár benne a világot égető vész!

Az öröm legyen bennünk életté! Mert a jövendő csak a béke emberéé! Makovei János 179

BI BLlAOLVASÁSKOR Sokszor nem értem utaidat Uram. Csak miértjeim vannak. Sötétek, komorak, egészen emberiek. Pásztorbotot adsz kedvelted kezébe és a pusztában hallgatag juhok közott magányos pásztorként kell tűrnie - elbujdosott Mózesként -, hatalmaddal keményen porbasújtva, melyből úgy látszik nincs kiút, ez a végleges isteni döntés. - Mégis;a pusztában jutott el

Mózes az Isten hegyéhez. Hórebnél talált megoldást és választ életsorsa nagy kérdéseire! - Ezekre gondolva megszentelt szívvel, áldott emlékezettel közeledem Istenem örök Igédhez, s értem a figyelmeztetést mely nékem is így szól ma örökösrendelésedben: Szent hely az, melyen te állasz, oldd le sarudat lábadról! Lovas András

ALÁZAT Míg tudom, hogy kinek néznek, És ismerem, mennyit érek, Fejem magasra emelem, Büszkeség tölti kebelem, Addig elképzelt trónomon, Csak önmagam magasztalom. Alázat nincsen bennem.

De ha érzem: érdemtelen, Karjain hord a kegyelem S az irgalom is mellém áll Az ítéletnek fórumán, Meghajtom földig a fejem, Bűnös voltom elismerem. Alázat tölti lelkem. Bérces Lajos

íRÁSA FÖLDÖN Hűtlen társa lett az emlékezet: meglopta az öreg éveket, csak eszmélő fiatal korából egy-egy emléknek kegyelmezett, A szeme is megunta a vártát, egyre jobban szürkül világa, nem merül el többé önfeledten Édesanyám a Bibliába ... Nem maradt benne más, csak szeretet a még fölismert kedvesek iránt, és mivel ez teljesen betölti, ő semmiben sem érez hiányt.

180

Nyárvégi nap volt•.• UIt akispadon, - a templomárnyék hosszúra nyúlt figyelmesen nézett le a földre önmaga elé. Lassan alkonyult ..• Az ismételt szelíd biztatásra így válaszolt: - Jó, jó, bemegyek, pedig mindent még nem olvastam el, várjátok meg ezt a keveset! - Aztán fölállt, kezünk után nyúlva. Már estharangszó hullt a csöndre, és megkongatta a gondolatot, hogy egyszer Jézus írt a földre! Lukátsi Vilma

BIBLIAOLVASÓ VEZÉRFONAL

1978

A Bibliaolvasó Vezérfonal fclbb adatai

(Jsszeállította:

GYORl KORNE:L Munkatársak voltak: - a reggeli és esti igék nyolcéves sorozatának összeállításában, valamint ószövetségi és technikai kérdésekben:

Hetényi Attila; - a vasárnapi imaáhítat ötéves sorozatának összegyűjtésében:

Balog Miklós, Fodor János, Háló Gyula és Pócsik Béla

* Az 1978. évi Bibliaolvasó Vezérfonal anyaga:

- a reggeli és esti igék nyolcéves sorozatából a

2. év;

- a vasárnapi imaáhítat ötéves sorozatából a

D év;

- a vasárnapi bibliaóra ötéves sorozatából a

II/II!' A év.

Il

* A Bibliaolvasó Vezérfonal idézőjelbe zárt igeszakaszaia Magyar Bibliatanács által kiadott új fordítás szövegét követik. Az új fordítás az Ószövetségnél a héber Biblia nemzetközileg elfogadott versbeosztását használja. Ez olykor eltér a ma még általánosabban elterjedt Károli-biblia számozásától. A Bibliaolvasó Vezérfonal az eltérő számozású szövegek idézése esetén mindkét számozást föltünteti. A Károli-fordításra utaló számozást az eddig megszokott módon, az új fordításra utaló számozast szögletes [ ] zárójel között közli.

182

I

I I

JANUÁR

l.hét

Reggeli igék:

l. V Újév napja Elhivatás áldáshordozásra 1 Mózes 12:1-9 2.H 1 Móz 6:9-22. 3.K 1 Kir 19:19-21. 4. Sz Mt 21:28-32. 5.Cs Gal 1:1-5. 6.P Gal 3:6-14. 7.Sz 2 Kor 13:11-13.

Elhivatás az élet megmentésére Elizeus prófétai meghívása Isten munkára lúv Jézus Krisztus elhívottja Ábrahám áldásának örökösei Apostoli jókívánság

Esti igék:

l. V Újév napja Jó kezdésünk záloga az O gyötrelmes indulása Máté 2:13-23 2. H 3.K 4. Sz 5. Cs 6. p 7. Sz

Zsolt 10:1-18. Jer 31:15-20. Lk 19:45-48. Zsolt 37:12-20,32-40. Hós 11:1-11. ApCs 14:1-7.

"Rád bízhatja magát a gyámoltalan" Rákhel könnyei "Törekedtek, hogy elpusztítsák" Az Úr védi az igazat .Egyiptomból hívtam ki fiamat" "Bizonyságot tett . . . igéje mellett"

Vasárnapi imadhitat:

Adjunk hálát Isten

őrző

kegyelméért! - Zsolt 91 :10. 11.

Vasárnapi bibliaóra: AZ ARANYBüRJú ÉS AZ Új TÖRVÉNYTÁBLÁK- 5 Móz 9:7-10:5. Aranymondás: Vigyázzatok, testvéreim, senkinek ne legyen közü-

letek hitetlen és gonosz szíve, hogy elszakadjon az élő Istentől

(Zsid 3:12) .

183

t

2. hét

JANUÁR

Reggeliigék:

8.V Aldozatos békeszeretet 1 Mózes 13:1-18 9. H 10. K 11. Sz 12. Cs 13.P 14. Sz

Róm 12:18-21. JÓeI2:18-27. Róm4:13-22. És 49:14-26. Jób 42:10-17. Jób 5:6-11, 16-27.

Minden tőled telhetőt a békességért Kegyelmiígéret Igéretre épített élet Isten nem felejti el övéit Kétszeres áldás Szövetség Istennel, frigy a természettel

Esti igék:

8. V

Jézus bemerítkezése Máté 3:13-17 9. H 2 Móz 29:1a, 4-9. 10. K Mk 8:31-38. 11. Sz 12.Cs 13. p 14. Sz

Jn 1:29-34. Mt 17:1-8. És 42:1-8. Jn 10:17-18.

Ószövetségi papszentelés vízzel és olajjal Jézus nem engedi magát feltartóztatni tisz: tének betöltésében Jézus kétségbevonhatatlan ismertetőjele Az égi hang bizonyságtétele Szolgám, akit szívemkedvel ,,Azért szeret engem az Atya ... "


Könyörögjünk gyülekezetünk békességéért! - Jn 14:27. Vasárnapi bibliaóra: AZ íGÉRET FÖLDJÉNEK KIKÉMLELÉSE - 4 Móz 13:2-14:3,26-38 [13:1-14:3,26-38J Aranymondás: Az emberektől való rettegés csapdába ejt, de aki az Úrban bízik, az oltalmat talál (péld 29 :25). 184

3. hét

JANUÁR Reggeli igék:

15. V Az Úr szövetsége Abrahámmal l Mózes 17:1-8,15-22 16. H 17. K 18. Sz 19. Cs 20. p 21. Sz

Ne hagyj el egy igét sem! Előtte járj, és betölti rajtad ígéretét Anyagiáldás a hűségesnek Néven szólít és vezet Te is fel vagyírva? Megigazítás hit által

Józs 8:30-35. l Kir 2:1-4. Józs 14:6-15. Jn 10:1-6. Lk 10:1. 17-20. Róm 4:1-8.

Esti igék:

15. V Jézus

győz

a kísértésben

Máté 4:1-11 Igével álcázott kísértés A látványosságra törekvés Sátán hitető módszere 18. Sz Neh 6:1-9. Ötször is visszatérő kísértés Kísértés embertársak által 19. Cs Neh 6:10-13. 20. P 2 Krón 26:3-10, 15-21.JÓI kezdte, rosszulvégezte 21. Szl Tim 1:18-20, Buzdítás a hitnek szép harcára 6:11-16. 16.H Gal 1:6-12. 17.K Jel 13:11-15.

Vasárnapi imaáhitat:

Imádkozzunk élő hitért! - Jn II :21.22. Vasárnapi bibliaóra:

A RÉZKÍGYÓ - 4 Móz 21 :1-9. (2 Kir 18:4). Aranymondás: Amint Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is fölemeltetnie (Jn ~14).

185

1

4. hét

JANUÁR

Reggeli igék:

22. V Közbenjáró könyörgés l Mózes 18:1-8, 16-33 23. H 24. K 25. Sz 26. Cs 27. p 28. Sz

Ám 3:1-8. l Móz 19:12-14. l Móz 19:15-25. És 30:8-17. 2 Móz 32:30-35. Zsolt 106:7. 19-23,45.

Szolgáival közli terveit Tréfak.ént kezelt ítélethirdetés Szent erőszak. amentésben Az Ige megvetőinek bűnhődése Mózes könyörög népéért ,,Elfordította pusztító haragját"

Esti igék:

22. V Tanítványok a küldetés útján Máté 9:35-10:16 23. H 24. K 25. Sz 26. Cs 27. p 28. Sz

Ez 34:1-10. Jer 50:4-7. Jn 4:31-38. Mt 10:16-27. Mt 10:28-33. Mt 10:37-42.

Felelősség a szétszóródásért Izráel eltévedt juhai Vegyétek észre a tennivalót! Felkészítés a szolgálatra Va1lásttenni életkérdés " ... nem méltó hozzám"


Imádkozzunk képmutatás nélküli szeretetért! - l Jn 3:18. Vasárnapi bibliaóra:

A MEGNYiLT SZEMŰ PRÓFÉTA - 4 Móz 22:1-20, 24:1-17. Aranymondás: Csillag jön fel Jákóbból,

királyi pálca támad

186

Izráelből

(4 Móz 24:17).

JANUÁR - FEBRUÁR

5. hét

Reggeli igék:

29. V Engedelmesség és bizodalom a hitpróbában 1 Mózes 21:5-8, 22:1-14 30. H 31. K 1. Sz 2. Cs 3. p

l Móz 18:10-15. 1 Sám 2:12-17,27-30. Jób 2:1-10. 1 Móz 22:12,15-19. És 45:14-25.

4. Sz Zsolt 146:1-10.

Az ÚR Izsákot ígéri Ábrahámnak Kit választasz,gyermekedet, vagyIstent? Hűség Istenhez a betegség idején Az engedelmesség jutalma Az ÚRban van szabadulásunk és dicsekvésünk Az ÚRban bízzatok!

Esti igék:

29. V Jézus hívja a megfáradtakat Máté II :25-30 30. H 1 Móz 26:34. 35. 27:46. 31. K Jób 7:1-11. 1. Sz Zsolt 31:10-14. 2. Cs Péld 30:7-9. 3. P .Dán 10:7-12, 15-19. 4. Sz Lk 14:15-24.

A viszályoscsaládilégkör megfáradást okoz Megfáradás betegségben "Bűnöm miatt megrokkant az erőm" Az anyagi szélsőségek megterhelhetnek Megpihenés az ÚRban idegfeszültség után Csonkabonkák meghívása


Magasztaljuk lelkünk dicső Pásztorát! - Mt 2:6:JeI7:16.17. Vasárnapi bibliaóra: MÓZES ÉS JÓZSUÉ ÖRSÉGVÁLTÁSA - 5 Móz 34:1-7; Józs 1:1-9. Aranymondás: Az sem számít, aki ültet, az sem, aki öntöz, hanem

csak az Isten, aki a növekedést adja (I Kor 3 :7).

187

,t

6. hét

FEBRUÁR

Reggeli igék:

5. V Felelősségérzet

az utódokért

1 Mózes24:34b-51, 60-67 6. H 7. K 8. Sz 9. Cs 10. P 11. Sz

2 Móz 2:1-10. Gyermekét rejtegette a veszedelem elől Ef 6 :1-4. Így bánj gyermekeddel! 1 Krón 28:9-12, 19-21.A gyermekét oktató atya Közbenjáró atyai ima Jób 1:1-5. ÓVatoskodó szülők Jn 9:18-23. 1 Sám 20:24b-31. Erőszakolt gondoskodni akarás

Esti igék:

5. V Isten országának helyes értékeléséről Máté 13 :44-46 6. H 7. K 8. Sz 9.Cs 10.P 11. Sz

Mt 6:19-24. Péld 8:11-21. Lk 5:1-11. Fil 3:1-11. Jel 21:9-12,21-27. Lk 10:38-42.

A földi javak és a mennyei kincs Drágagyöngynél nagyobb kincs Odahagyták mindenüket Krisztusért odahagyott önigazság A bűnben megmaradók kirekesztetnek A jó rész megmarad

Vasárnapi imaáhítat:

Imádkozzunk gyermekeink megtéréséért!

- Mt 15:21-28.

Vasárnapi bibliaóra:

ÁTKELÉS A JORDÁNON - Józs 3:1-4:9. Aranymondás: Ha vízen kelsz át, én veled vagyok,

és ha folyókon, azok nem sodornak el (És 43 :2).

188

I

t

FEBRUÁR

7. hét

Reggeli igék:

12. V Küzdelmes hivő élet 1 Mózes 26:12-32 13. H 14. K 15. Sz 16. Cs 17. p 18. Sz

2 Kor 6:1-10. Az ÚR szolgáinakáldozatos élete 1 Sám23:7-14, 19-24a. Ártatlanul üldözötten Ármányos munkatársak közt Dán 6:1-17 [2-18J. Dán 6:19-28 [20-29]. Megdöbbentőelégtételadás 4Móz 17:1-13 [).6-28] . Isten igazoljaövéit 1 Móz 21:22-34. Abimélek szövetsége Ábrahámmal

Esti igék:

12. V Bemerítő

János halála Máté 14:1-14

Bemerítő János nagyságának titka 13. H Jn 10:40-42. 14. K Mk 11:27-33. Vagy hinni, vagya nyilvánvaló tényt tagadni 15. Sz Jer 11:18. 19. 18:18-20.A feddő szolgálatveszélyei A tivornyázás szentségtörésrevisz 16. Cs Dán 5:1-9. Erőtelen menteni akarás 17. P Jn 19:1-16a. A prófétai feddés visszautasítása 18. Sz Am 7:10-17.


Könyörögjünk azért, hogy az ÚR maradjon velünk! -

Lk 24:29.

Vasárnapi bibliaóra: JERIKÓ ELFOGLALÁSA - Józs 6:1-16. 20. Aranymondás: Hit által omlottak le Jerikó kőfalai, miután körüljárták azokat hét napon át (Zsid 11:30).

189

8. hét

FEBRUÁR

Reggeli igék:

19. V Jákób álnoksága l Mózes 27:6-40 20. H 21. K 22. Sz 23. Cs 24. P 25. Sz

l Móz 28:1-4. Péld 6:12-19. Zsid 12:12-17. Zsolt 119:29-40. Fil 2:1-4. l Kir 3:3-15.

Meg nem érdemelt útravaló Az álnok embert gyűlöli az ÚR ,,Ne legyen senki ... közönséges lelkületű" Tartózkodás a hazugok útjától Ne nézze senki a maga hasznát ,,Megadom neked, amit nem kértél"

Esti igék:

19. V Alázatos és győzedelmes hit Máté 15:21-28 20. H És 56:1. 2, 6-8. 21. K 22. Sz 23. Cs . 24. P 25. Sz

Róm 15:8-13.

Bir8:22-27. 2 Krón 33:1-13. ApCs 15:6-21. Mk 9:14-29.

Isten temploma az idegenek előtt is nyitva áll ,A pogányok irgalmáért dicsőítik Istent" Alázat és nagyravágyás egy szívben Nagy felismerés alázatos szívvel ,,Hit által megtisztította szívüket " Hitben minden lehetséges


Könyörögjünk a férfi testvérekért! -

Péld 25:28.

Vasárnapi bibliaóra: A SIKEMIORSZÁGGYÜLÉS - Józs 23:1,24:1-29. Aranymondás: Az ÚRat, a mi Istenünket fogjuk szolgálni, és az ő szavára hallgatunk (Józs 24:24).

190

I I

FEBRUÁR - MÁRCIUS

9. hét

Reggeli igék:

26. V Jákób menekülése 1 Mózes 27:41-45, 28:5-22 27. H 28. K 1. Sz 2. Cs 3. P 4. Sz

1 Móz 29:1-12. 1 Móz 29:13-20. 1 Móz 30:25-36.43. 1 Móz 31:3-5,25-29. 1 Móz 31:36b-42. 1 Móz 31:43-54.

Jákób találkozása Rákhelle1 Jákób örömmel végzett szolgálata Jákób meggazdagodása Jákób elhagyja Lábánt Jákób perlekedése Lábánnal Békeszövetség

Esti igék:

26. V Jézus kerüli a botránkoztatást Máté 17:22-27 27.H 1Pt3:13-17. 28. K 1 Móz 43:15-25. 1. Sz 2 Móz 24:11-14. 2. Cs 1 Kor 8:8-13. 3. p ApCs 24:10-16. 4. Sz Róm 14:13-23.

Törekvésjó lelkiismeretre Lelkiismereti teher Ne tarts olyan kapcsolatot, mely botránkozásodra lehet! A testvérét botránkoztató vétkezik A botránkozás nélküli életet gyakorolni kell A keresztyén szabadság

Vasárnapi imaáhitat.

Imádkozzunk a magukra maradottakért! -

Préd 4:9-10.

Vasárnapi bibliaóra: GEDEONELHÍVÁSA- Bir 6:1-6,11-16,25-40. Aranymondás: Elfáradnak ~s meglankadnak az ifjak ...

De akik az URban bíznak erejük megújul (És 40:30.31). 191

tO. hét

MÁRCIUS

Reggeli igék:

5. V

Jákób tusakodása 1 Mózes32:1-12,22-30 [32:2-13, 23-3i] .

6. H 7. K 8. Sz 9. Cs 10. p

Rúth 1:1-8, 14-22. 2 Sám 12:15-23. Hós 12:2-6 [3-7]. 2 Kor 12:1-10. 1 Máz 32:13-21 [14-22]. 11. Sz És 51:7-16.

Szomorú visszatérés Dávid fölhagy az értelmét vesztett tusával Jákób tusájának prófétai értékelése A gyöngék ereje Engesztelő

ajándék

,,A gyötrelmes sóhajtozás elmúlik"

Esti igék:

5. V

A jómód akadály lehet Krisztus követésében Máté 19:16-26

6. H 7.K 8. Sz 9. Cs 10. p

Lk 10:25-37. 2Móz20:1-17. 1 Tim 6:6-11a. Jób 31:24-28. 4 Móz 22:15-18, 24:10. 11. 11.Sz 1 Tim 6:17-19.

,,Mit tegyek .. f' Tartsd meg a parancsolatokat! A megelégedés áldása "Ez is bírák elé való bűn volna" Anyagi károsodás vállalása Isten szaváért Jó alap a jövőre


Könyörögjünk imaéletünk elmélyüléséért! - Mt 7:7. Vasárnapi bibliaóra: KICSINYSEREG, NAGY GYÖZELEM - Bir 7:1-22. Aranymondás: Nem vagyunk a meghátrálás emberei,

hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk (Zsid 10:39).

192

t

MÁRCIUS

1Lhét

Reggeli igék:

12. V Ézsaú és Jákób kibékülése l Mózes 33:1-16 13. H 14. K 15. Sz 16. Cs 17.P 18. Sz

Mt 5:21-26. l Móz 4:19-24. Péld 16:1-9. l Kir 12:20-24. 3Móz19:9-18. l Kor 1:10-17.

A gyilkossághoz vezető út A bosszút lihegő Lámek Az ŰR jóra igazgatja életünket Ne legyen testvérharc! ,,Ne légy haragtartó!" ,,Ne legyenek köztetek szakadások!"

Esti igék:

12. V A tanítványok jutalma Máté 19:27-20:16 13. H 14. K 15. Sz 16.Cs 17.P 18. Sz

Mt 6:16-18. Jer 39:15-18. Jób 30:26-31 :6. Mt6:1-6. Lk 6:20-29. 35. Jel II :15-19.

A titkon figyelő Atya nyilvánosan jutalmaz A nyilvános jutalmazás egy példája A számító kegyesség megcsalódhat A látszatkegyességelmarasztalása Prófétai befektetés - prófétai jutalom A végső jutalmazás ideje


Imádkozzunk megbocsátó le1kületért! -

Mt 6:12.'14.15.

Vasárnapi bibliaóra: AZ ÚRNAK SZENTELT GYERMEK - Bir 13:1-25. Aranymondás: Nem tisztátalanságra hívott el minket az Isten, hanem megszentelődésre (l Thes 4:7).

193

12. hét

MÁRCIUS

Reggeli igék:

19. Virágvasárnap Az Úr Jézus jeruzsálemi bevonulása Máté 21 :1-11 20. H 21. K 22. Sz 23. Cs

Zsolt 68:25-36. Zsid 9:11-14. Zsid 9:15-22. Zsid 9:23-28.

,,Hogyan vonultál be!" .Krísztus . . . nem e világból való" "Új szövetség közbenjárója lett" ,,Hogy sokak bűnét elvegye"

24. Nagypéntek Mt 27:15-26. 25. Sz Mt 27:57-66.

Vagy Krisztus, vagy Barabbás! A sír őrzése

Esti igék:

19. Virágvasárnap A templom (második) megtisztítása Máté 21 :12-17 20. H Ez 43:1-9. 21. K Agg 2:6-9. 22. Sz Jn 2:18-22.

.Köztük fogok lakni örökre" Nagyobb lesz a második ház dicsősége "Testének templomáról beszélt"

23. Nagycsütörtök Mt 26:26-34.

Az első úrvacsora

24. Nagypéntek És 52:13-53:12. 25. Sz Lk 23:54-24:2.

A félreismert Szolga diadala A legnagyobb csoda küszöbén


Könyörögjünk a gyülekezet tisztaságáért! - Ef 5:1-4. Vasárnapi bibliaóra:

SÁMSON BUKASA - Bir 16:4-31. Aranymondás: Mint a város, amelynek csupa rés a kőfala,

olyan az az ember, akinek nincs önuralma (péld 25 :28).

194

MÁRCIUS - ÁPRILIS

13. hét

Reggeli igék:

26. Húsvétvasárnap Az Úr Jézus föltámadása Máté 28:1-10

27.

Húsvéthétfő

28. K 29. Sz 30.Cs 31. p 1. Sz

Mt 28:11-15. Lk 20:27-40. l Kor 15:50-53. Jn 17:1-5. Mk 12:28-34. Róm 10:4-13.

őrség

megvesztegetése kérdés A föltámadás szükségessége Jézus örök életet ajándékozó hatalma Isten az élők istene A föltámadás-hit üdvszerző hatása

Az

Hitetlenkedő

Esti igék:

26. Húsvétvasárnap Krisztus föltámadásának tanúi l Korinthus 15:1-11

27.

Húsvéthétfő

28. K 29. Sz 30. Cs 31. p 1. Sz

Kol 3:1-4. Mt 16:21-24. Jn 21:15-19. Mk 16:14-18. ApCs 2:22-32. Zsolt 16:1-11.

"Feltámadtatok a Krísztussal" föltámadását MegjelentPéternek (Kéfásnak) ,,Megjelent magának a tizenegynek" "Valamennyien tanúi vagyunk" ,,Nem hagysz a holtak hazájában" Előre jelezte


Adjunk hálát a föltámadás reménységéért! - 1 Kor 15:35.36, 42-44, 53-57. Vasárnapi bibliaóra (sorozaton kívül):

AZ ÚR JÉZUS FÖLTÁMADÁSA - Mt 28:1-10. Aranymondás: Krisztus föltámadt a halálból, első zsengeként a halottak közül (l Kor 15:20). 195

14. hét

ÁPRILIS

Reggeli igék:

2. V Megtisztultan álljunk az ÚR elé 1 Mózes 35:1-7, 11-15 3.H 4.K

3 Móz 19:1-5. 1 pt 1:13-16. 5.Sz Józs 24:14-23. 6.Cs 1 Móz 35:9-15. 7.P És 57:15-19. 8.Sz Jel 4:1-11.

.Szentek legyetek!" Ne igazodjatok korábbi vágyaitokhoz ,,Az ÚRnak akarunk szolgalní" Isten válasza a jó közeledésre Megeleveníti az alázatosak lelkét Mennyei hódolat a Szent előtt

Esti igék:

2. V Az igazság

győzelme

Zsoltárok 1:1-6

3. H

2 Krón 18:1-5,34-19:2. A rossz barát rosszra visz 20:35-37. 4. K Neh 4:1-5. A csúfolódók széke átkot terem 5. Sz Józs 1:1-9. "Törvényérőlgondolkodj!" 6. Cs Péld 3:31-35. ,,Az igaznak lakhelyét megáldja" 7. P Jób 8:11-17. A gonoszok bizodalma, mint a pókháló 8. Sz ApCs 23:23-35. A gonoszok terve elvész Vasárnapi imadhitat:

Könyörögjünk megújulásért! -

2 Kor 5:17.

Vasárnapi bibliaóra: A MOÁBITA RÚTH - Rúth 1:1-8,14-2:1,4:13-17. Aranymondás: Derék asszonyt kicsoda találhat?

Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél (péld 31:10).

196

.'

I·

15. hét

ÁPRILIS

Reggeli igék:

9.V József és testvérei 1 Mózes 37:2-13,23-30,36 10. H II.K 12. Sz 13. Cs 14. p 15. Sz

1 Móz 3'7:31-35. lJn2:7-11. Jak 4:1-8. 1 Móz 4:3-15. 1 Móz 39:1-6. 1 Móz 39:7-9, 16-22.

Jákób gyásza A gyűlölet megvakít Az irigységmegrontja a közösséget Az irigységből gyilkosság származik József Potifár házában József megőrzi tisztaságát

Esti igék:

9.V A Teremtő és az ember Zsoltárok 8:2-10 10. H ll. K 12. Sz 13. Cs 14.P 15. Sz

Zsolt 115. 3 Móz 25:23-28. Jób 10:8-17. Jer 5:20-25. És 45:7-12. És 59:1-4,14-21.

Megemlékezik mirólunk Az úRé a föld és lakója Teremtő és teremtménye Isten hatalma és népének engedetlensége Jaj annak, aki alkotójával perbe száll! A bűn megrontja a közösséget


Imádkozzunk a népek békességéért! -

Mik 4:1-4.

Vasárnapi bibliaóra: SÁMUEL PRÓFÉTA -1 Sám 1:1-2, 8-11, 3:1-21. Aranymondás: Hogyan tarthatja tisztán életútját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igédet (Zsolt 119:9).

197

ÁPRILIS

16. hét Reggeli igék:

16. V Isten eszköze a fogságban 1 Mózes 40:1-23 17.H 18. K 19. Sz 20. Cs 21. p

Mt 26:47-56. Jer 19:14-20:6. 2 Kir 5:1-5. ApCs 16:16-25. Zsid 4:14-16.

22. Sz Zsolt 7:2-9.

Ártatlanul szenvedő Megvá1tó Fogságra vetett próféta Hűséges hitvallás minden körülményben A szenvedők dicséneke Járuljunk bizalommal könyörülő Urunkhoz! ,,Istenem, hozzád menekülök"

Esti igék:

16. V Az Istennek

tetsző kegyesség

Zsoltárok 15:1-5 17. H 18.K 19. Sz 20. Cs 21. p 22. Sz

És 33:13-24. Mt 5:17-20. Jer 7:21-28. Jób 35:1-8. Lk 14:7-14. Mk 12:41-44.

Ki lakhatik megemésztő tűzzel? A látszatkegyesség nem mehet be Nem áldozatot, engedelmességet kíván! A kegyességnem fegyver Isten ellen Istennek tetsző vendéglátás Istennek tetsző adakozás

Vasárnapi imadhttat:

Imádkozzunk, hogy megállhassunk a kísértésben! - Mt 26 :41. Vasárnapi bibliaóra: SAUL, IZRÁELELSÖ KIRÁLYA -1 Sám 8:1-7. 22,10:17-27. Aranymondás: Alázzátok meg magatokat az ÚR előtt, és ő felmagasztal titeket (Jak 4:10).

198

ÁPRILIS

17. hét

Reggeliigék:

23. V József fölmagasztalása l Mózes 41:1-16, 25-43

24. H 25. K 26. Sz 27. Cs 28. P 29. Sz

l Móz 41 :53-42:5. 2 Móz 2:23-3:15. l Kir 19:13-21. És 38:9-20. Zsid 2:5-9. ApCs 16:26-40.

Az események által igazolt álomfejtés

Bujdosóból népvezér Szántóvetöböl próféta Nyomorúságból áldás Szenvedésen át a dicsőségbe Napfényre hozza szolgái igazát

Esti igék:

23. V Az ÚR az én pásztorom Zsoltárok 23 :1-6 24.H 25. K 26. Sz 27.Cs 28. P 29. Sz

l Kir 17:1-7. Zsolt 94:12-23. 2 Kor 7:1-7. Zsolt 31:1-6, 20-25. ApCs 27:18-26. Ie121:1-8.

Nem szűkölködöm "Vigasztalásaid megvidámították lelkemet" Megvidámított lélekkel - nyomorúságban "Vezet az ö nevéért" Reménységgela halál árnyékának völgyében Az ÚR közösségeben


Adjunk hálát Isten megtartó szeretetéért! - ISir 3:22.23. Vasárnapi bibliaóra: DÁVID ÉS GÓLIÁT - l Sám 17:1-11,32-51. Aranymondás: Öltsétek magatokra az Isten fegyverzetét,

hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben (Ef 6:11).

199

18. hét

ÁPRILIS - MÁJUS

Reggeli igék:

30.V József megbocsátó és gondoskodo szeretete l Mózes42:6-8,45:1-18,46:1-7 1. H 2. K 3. Sz

1 Móz 42:9-17. 1 Móz 42:18-28. 1 Móz 43:1-15. ApCs 1:6-14. 1 Móz 44:1-34. 1 Móz 50:15-21.

\

Ijesztő vád alatt

József testvéreinek lelkiismereti terhe Jákób fiai újra Egyiptomba mennek Az Úr Jézus mennybemenetele Júda könyörgése Benjáminért A rossz szándékot jóra fordító ÚR

Esti igék:

30. V A bűnvallás áldása Zsoltárok 32:1-11 1. H 5 Móz 31:14-22. 2. K Jer 3:12-15. 3. Sz Esdr 9:5-15.

Bűnbánatra felhívó ének Ismerjük fel bűneinket! Esdrás bűnvalló imája

4. Cs - Mennybemenetel napjaFil 2:5-ll. 5. P Neh 9:7-19. 6. Sz Neh 9:22-37.

Bűneink hordozójának fölmagasztalása Az atyák bűneinek megvallása A léviták vallomása saját nevükben


Könyörögjünk mindennapi munkánk áldásáért! -

Lk 5:4-6.


DÁVIDÉS JÓNATÁNBARÁTSÁGA -l Sám 18:1-4, 19:1-10,20:24-43. Aranymondás: Van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél (péld 18:24).

200

Il {

4. Cs - Mennybemenetel napja5. P 6. Sz

I I

MÁJUS

19. hét

Reggeliigék:

7. V Mátyás apostollá választása Apostolok Cselekedetei 1:15-26 8. H 9.K 10. Sz ll. Cs 12. P 13. Sz

l Móz 24:10-27. 5 Móz31:1-8. l Sám 16:1-13. 2 Kor 3:1-6. Gal l :11-17. l Tim 2:5-7.

Választásjelkérés után Mózes és Józsué őrségváltása Dávid kiválasztása Isten tesz alkalmassá Pál elválasztása Az egyetlen közbenjáró apostola

Esti igék:

7. V Az Úr Jézus megígéri a Szentlelket János 14:15-26 8. H 4 Móz 9:15-23. 9. K Ez 35:25-29. 10. Sz ApCs 2:14-21. ll. Cs ApCs 16:6-10. 12. P l Kor 14:26-40. 13. SzEf 1:1-3, 11-14.

ÓSzövetségi vezérlők Prófétai ígéret ,,Kitöltök Lelkemből minden halandöra" Vezettetés a Lélek által A Lélek működése a gyülekezetben A Szentlélek, örökségünk záloga


Könyörögjünk új lelkimunkásokért! -

Mt 9:36-38.

Vasárnapi bibliaóra: DAVID NAGYLELKŰSÉGE - l Sám 26:3-25. Aranymondás: Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat jóval (Róm 12:21).

201

1

20. hét

MÁJUS

Reggeli igék:

14. Pünkösdvasárnap A Szentlélek kitöItetése Apostolok Cselekedetei 2 :1-13

15.

Pünkösdhétfő

16. K 17. Sz 18. Cs 19. P 20. Sz

ApCs 2:37-47. Zsid 10:1-18. l Thes 1:6-10. l Thes 4:1-8. 1 Kor 12:4-11. l Kor 14:1-19.

Az első gyülekezet születése A Lélek bizonyságtétele A Lélek öröme a szorongatásban is A Lélek megvetése szembefordít Istennel A kegyelmi ajándékok egy Lélektől erednek A gyülekezet építésére adott ajándékok

Esti igék:

14. Pünkösdvasárnap "Lelkem köztetek marad!" Aggeus 2:1-5

15. Pünkösdhétfő 16.K 17.Sz 18.Cs 19. p 20. Sz

Róm 8:1-13. Zak4:1-12. 1 Jn 3:19-24. Róm 8:14-17. 2 pt 1:16-21. 1 Kor 2:1-5.

A Lélek törvénye alatt Szolgálat a Lélek közösségében A Lélek Isten közösségének biztosítéka A Lélek az istenfiúság pecsétje A kijelentés forrása Léleknek és erőnek megmutatása


Adjunk hálát a Szentlélek munkájáért! - l Kor 12:12-21. Vasárnapi bibliaóra (sorozaton kívül):

A SZENTLÉLEK KITÖLTETÉSE - ApCs 2:1-13. Aranymondás: Nem a csüggedés lelkét adta nékünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság Lelkét (2 Tim 1:7).

202

í

l

MÁJUS

21. hét

Reggeli igék:

21. V

Az Ékes-kapu sántája Apostolok Cselekedetei 3 :1-10 22. H 23. K 24. Sz 25. Cs 26.P 27. Sz

És 35:3-10. Lk 6:12-19. Lk 13:10-17. ApCs 28:1-10. Jn 9:1-12. Mk 1:35-45.

.Szökellní fog a sánta" Sóvárgás gyógyulás után Jézus meggyógyít egy nyomorék nőt Krisztus követének szolgálata Máltán A vakonszületett gyógyulása Egy leprás megtisztítása

Esti igék:

21. V

Vágyódás Isten és temploma után Zsoltárok 42:1-6 22. H 23. K 24. Sz 25. Cs 26. p 27. Sz

Józs 22:21-34. Zsolt 43. Zsolt 61 :1-6. Zsolt 119:81-96. Agg 1:1-11. 1 Tim 2:8-15.

Példás ragaszkodás az ÚR oltárához A hit és reménység diadala Vágyódás Isten közelébe Sóvárgás az ÚR után Feddés a templomépítés halogatása miatt Férfiak és nők az istentiszteleten


Könyörögjünk betegeinkért! -

Jn II :3.


ABSOLON, A HűTLEN FIÚ - 2 Sám 15:1-14, 17:1-2, 18:5-15,33 [19:1]. Aranymondás: Gyalázatos az a fiú, aki bántalmazza apját, vagy elkergeti anyját (péld 19:26).

203

22. hét

MÁJUS - JÚNIUS

Reggeli igék:

28. V Péter megtérésre hívó beszéde Apostolok Cselekedetei 3:11-4:4 29. H 30. K 31. Sz 1. Cs

Róm 10:13-17. 2 Tim 1:15-18. 2 Thes 3:1-5. 1 Thes 1:1-5.

2. P 5 Móz 10:12-22. 3. Sz Agg 1:12-15.

A hit hallásból ered Vágyódás az elfordultak megtéréséért Könyörgés az evangélium terjedéséért Hálaadás az evangéliumhirdetés eredményeiért Intés a kiválasztottaknak Eredményes felhívás

Esti igék:

28. V Prófétai felhívás Isten dicséretére Zsoltárok 95:1-11 29. H 30. K 31. Sz 1. Cs

5 Móz 33:26-29. 1 Pt 2:11. 12. Róm 16:24-27. Jer 13:12-17.

2. P 1 Kor 10:23-11:1. 3. Sz 4 Móz 20:2-13.

" ... ő a mi Istenünk" A példás élet dicsőíti őt Istené a dicsőség Éljetek magasztalására, mielőtt sötétséget szerezne! Mindent Isten dicsőségére cselekedjetek! Méribá vizei


Imádkozzunk az igehirdetés eredményességéért! - És 48:17. 18. Vasárnapi bibliaóra:

SALAMON KÉRÉSE - 1 Krón 29:26-28; 2 Krón 1:1-13. Aranymondás: Ha valaki nem elég bölcs, kérjen bölcsességet Istentől ... és meg is kapja (Jak 1:5).

204

f

JÚNIUS

23. hét

Reggeli igék:

4.V Testvéri közösség a gyülekezetben Apostolok Cselekedetei 4:32-35,5:13-16 5. H 6. K 7. Sz 8. Cs

ApCs 4:5-22. ApCs 4:23-31. l Kor 1:1-9. 5 Móz 15:1-11.

9. P 2 Kor 11:5-15. 10. Sz Neh 5:1-13.

Péter és János a főtanács előtt A gyülekezet imádsága az apostolokért Hálaadás a gyülekezetért A testvéri közösség gyakorlati követelményei A mások jóvoltából élő gyülekezet Testvéri adósságrendezés

Esti igék:

4. V A

könyörülő

Isten dicsérete

Zsoltárok 103:1-22 5. H 1 Tim 1:12-17. 6. K Sof 3:14-20. 7.Sz Jer 33:1-11.

8. Cs 1 Sám 12:6-18. 9. P 2 Kor 1:8-11. 10. Sz Náh 1:1-8.

Az isteni irgalom magasztalása ,,Az ÚR közötted van" ,,Magasztaljátok, mert örökkévaló az ő kegyelme! Emlékeztetés Isten király voltára Hálaadás a szabadulásért Isten természetének prófétai jellemzése


Könyörögjünk, hogy legyen egészséges a lelkipásztorok és a gyülekezeti tagok kapcsolata! - Fil 4:13-18. Vasárnapi bibliaóra:

AZ ORSZÁG KETTÉSZAKADÁSA - 2 Krón 10:1-19. Aranymondás: A higgadt válasz elfordítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt (péld 15:1).

205

24. hét

JúNIUS

Reggeli igék:

11. V

Anániás és Szafira Apostolok Cselekedetei 5 :1-11 12.H 13. K 14. Sz 15. Cs

4Móz30:1-16 [2-17].AzÚrnaktettfelajánlás ApCs 4:34-37. Barnabás magatartása az anyagiakban l Móz 14:1. 2, ll-24. Istenre hagyatkozás anyagi téren 4 Móz 13:26-34, Istenre hagyatkozás helyett aggályosság 125-33] . 16.P 2Krón25:1-9.11. 14-16. "Tud az ÚR neked annál többet is adni!" 17. Sz 3 Móz 26:14-22. Az ÚR rendeléseinek megvetése: átok

Esti igék:

11. V

Az ÚR törvényének magasztalása Zsoltárok 119 :1-10 12.H l3.K 14. Sz 15. Cs 16. P 17. Sz

Zsolt 119:165-176. Zsolt 119:11-19. Zsolt 119:41-48. Róm 2:12-24. Róm 7:7-25. 2 Móz 22:20-23:3 [22:2123:3J

Az ÚR törvényének dicsérete A szívbe rejtett ige Ragaszkodás az ÚR törvényéhez Törvényismeret és törvényszegés Törvény és bűn Emberiességi törvények


Valljuk meg, hogy fukarságunkkal megnehezítettük a lelki munkát! - Neh 13:10-12. Vasárnapi bibliaóra:

ILLÉS A SZÁRAZSÁG IDEJÉN - l Kir 17:1--24. Aranymondás: Az ÚR őrzi a jövevényeket,

támogatja az árvát és az özvegyet (Zsolt 146:9). 206

JÚNIUS

25. hét

Reggeli igék:

18. V Az apostolok szabadulása Apostolok Cselekedetei 5:17-32 19. H 20. K 21. Sz 22. Cs 23. P 24. Sz

ApCs 12:1-17. ApCs 24:22-26. És 12:1-6. Jn 18:1-11. ApCs 25:23-27. 2 Thes 1:6-10.

Péter kimenekedése Bűnös kedveskedni akarás A szabadító Isten dicsérete Az önkéntes fogoly A feddhetetlen vádlott A gyötörteknek enyhülést ad Isten

Esti igék:

18. V A zarándokok öröme és békekívánata Zsoltárok 122:1-9 19. H 20. K 21. Sz 22. Cs 23.P 24. Sz

l Kir 8:22-30. l Kir 8:41-43. Mik 4:1-5. És 62:1-7. Kol 1:9-12. Fil 4:6-9.

Isten lakhelye a menny, nevéé a templom Imádság az idegenek meghallgattatásáért ,,Menjünk fel, hogy megtanítson utaira!" Buzdítás az ÚR városáért Könyörgés a gyülekezet növekedéséért Isten békessége


Adjunk hálát azért, mert igazán megismerhettük az Úr Jézust! - Lk 9 :18-20.

Vasárnapi bibliaóra: ISTENÍTÉLET A KÁRMELEN -l Kir 18:20-46. Aranymondás: Távol van az Ú~·~ a bűnösöktől,

de az igazak imádságát meghallgatja (péld 15:29).

207

JúNIus - JÚLIUS

26. hét

Reggeliigék:

25. V Gamáliel tanácsa Apostolok Cselekedetei 5:33--42 26.H 27.K 28. Sz 29. Cs 30. P 1. Sz

1 Krón 28:1-8. 4Móz 14:1-9. És 36:1-10. Jer 38:14-28. Józs 9:3-15. 4 Móz 23:27-24:9.

Dávid Izráel vezetőit istenfélelemre inti Józsué és Káleb békítő beszéde A rabsáké lázító beszéde Jeremiás tanácsa Sedékiásnak Döntés az ÚR tanácsa nélkül Aki ellentmond Isten tervének, átkot arat

Esti igék:

25. V Istennél van az áldás Zsoltárok 127:1-5 26. H 27.K 28. Sz 29. Cs 30. p 1. Sz

Zsolt 91 :1-16. 2Móz16:l-15. 2 Kir 4:42--44. 1 Sám 1:1-20. Zsolt 128. Péld 28:18-28.

"Oltalmam és váram,Istenem" ,,A kenyér, amelyet az ÚR adott" ,,Esznek és még marad is" Anna gyermeket kér az Úrtól Az istenfélők családi boldogsága ,,A hivő ember bővelkedik áldásokkal"


Adjunk hálát a hivő családokért! - Zsolt 128:1-6. Vasárnapi bibliaóra: ILLÉS ELRAGADTATÁSA - 2 Kir 2:1-18. Aranymondás: Mindnyájan el fogunk változni. Egyszerre, egy szempillantás alatt (1 Kor 15:51. 52).

208

JÚLIUS

27. hét

Reggeli igék:

2. V Az első diakónusok Apostolok Cselekedetei 6:1-7 3.H 2 Móz 18:17-23. 4.K 2 Krón 24:1-14. 5.Sz Neh 13:10-14. 6.Cs ApCs 13:1-5. 7.P 1 Tim 3:8-13. 8.Sz ApCs 21:8-14.

Segítők kirendelése Rest adománygyűjtők Megbízható adományelosztók Szolgálatikirendelés a Lélek szavára A gyülekezeti diakónusok Egy diakónus házának lelki légköre

Esti igék:

2. V Kiáltás a mélységből Zsoltárok 130:1-8 3. H 4. K 5. Sz 6. Cs 7. P 8. Sz

Könyörgésirgalomért J Sir 5:1-6, 16-22. 2 Krón 14:8-15 [7-14]. "Segélj meg minket, mert benned bízunk!" Szüntelen kiáltani kell Lk 18:1-8. Csak a szorultságbankeresték 2 Kir 3:1-12a. Idegen segélyforrás után jártak 2 Kir 1:1-8. 1 Jn 5:14. 15. Kiáltásunk nem hiábavaló


Könyörögjünk példamutató gyülekezeti elöljárókért! -1 Kir 15:11. 14. 15. Vasárnapi bibliaóra: NAÁMÁNMEGGYÚGYULÁSA - 2 Kir 5:1-27. Aranymondás: Én, az ÚR, vagyok a te gyógyítód (2 Máz 15:26).

209

28. hét

JÚLIUS

Reggeli igék:

9.V István elfogatása és megkövezése Apostolok Cselekedetei 6:8-7:2a, 51-60 10. H ILK 12. Sz 13. Cs

ApCs 7:1-16. ApCs 7:17-34. ApCs 7:35-43. ApCs 7:44-50.

István beszéde az ösatyákról István szavai Mózeselhivatásárói István a vándorlás tanulságairaemlékeztet István tanítása a mindenütt jelenvaló Istenről

14. p Lk 23:34.39-46. 15. Sz Bir 16:23-31.

A Megváltó halála Bosszúálló halál

Esti igék:

9.V A testvéri szeretet gyönyörűsége Zsoltárok 133:1-3 10. H ll. K 12. Sz 13. Cs 14. p 15. Sz

1 Móz 43:26-34. Egy testvéri találkozás 1 Sám 18:1-5. Testvéri-baráti szövetség Testvérszeretet és munkás élet 1 Thes 4:9-12. 2 Krón 13:1-12. A testvérharc nem lehet szerenesés 1 Kor 6:1-8. Szeretetlen testvérviszony 1 Kor 11:17-22,33.34. Áldatlan testvéri együttlét


Könyörögjünk mindhalálig tartó

hűségért!

- JeI2:lOb. ll.

Vasárnapi bibliaora: ÉSAIÁSELHÍVÁSA - És 6 :1-13. Aranymondás: Kit küldjek el, ki megy el követségünkben? Én ezt mondtam: Itt vagyok, engem küldj! (És 6:8).

210

l \

l

JÚLIUS

29. hét

Reggeli igék:

16. V A jóra fordított rossz Apostolok Cselekedetei 8:1-8

17.H ApCs 11:19-26. 18. K 1 Sám 25:14-19, 23-34. 19. Sz 4 Móz 22:41-23:12. 20. Cs 2 Kir 17:24-28. 21.P Róm 11:1-10. 22. Sz Róm 11:11-24.

Misszióúttá változott menekülés Jóra fordított veszedelem Áldásra fordított átok Megtéréshez vezető szorultság Isten áldást hozott elő Rosszból jó, jóból jobb

Esti igék:

16. V Ima a mindenható Istenhez Zsoltárok 139:1-18, 23. 24 17. H 18. K 19. Sz 20. Cs 21. p 22. Sz

2 Kir 6:30-33. Mt 6:5-8. Jel 2:12-17. Ám 9:1-10. Zsolt 94:1-11. Zsolt 26.

Az ÚR messziről érti szándékunkat Jól tudja, míelőtt kérnénk Ismeri és felfedi a bűnt Isten ítélete elől nincs hová rejtőzködni Balgaságúgy élni, mintha ő nem látna! ,,Próbálj meg URam!"


Adjunk hálát a Szentlélek vezetéséért! - 1 Jn 2:20. 27. Vasárnapi bibliaóra: A BABILONI FOGSÁG - 2 Krón 36:11-23. Aranymondás: Nem tartja meg haragját örökké,

mert abban telik kedve, hogy kegyelmet ad (Mik 7:18).

211

t

30. hét

JÚLIUS

Reggeli igék:

23. V Simon varázsló Apostolok Cselekedetei 8:9-25 24. H 25. K 26.Sz 27. Cs 28. P 29. Sz

Dán 5:9-17. 2 Kir 17:28-41. Bir 17:1-6. Bir 17:7-13. ApCs 13:6-12. 4 Móz 22:1-14.

Dániel visszautasítja Belsazárajándékát

új hit - régi erkölcsi szemlélet Lopott pénzből bálvány A megvesztegetett lévita Elimás, az Úr utainak elforgatója Aki pénzzel akarta befolyásolni a történelmet

Esti igék:

23. V "Népek prófétájává tettelek" Jeremiás 1:4-19 24. H 25.K 26.Sz 27. Cs 28. p 29. Sz

1 Sám 3:1-10. 4 Móz 27:15-23. lPt5:1-6. Ef6:11-l7. Mt 28:16-20. 1 Kor 15:54-58.

Személyesen hív az ÚR Alkalmas az, akiben Lélek van Pásztorságra, nem uralkodásra hívattunk Isten fegyvereivel járjunk Hatalmában bízva töltsük be küldetésünket Munkánk nem híábavaló az Úrban


Könyörögjünk azért, hogy az Úr Jézus legyen életünk alapja! - 1 Kor 3:10. ll. Vasárnapi bibliaóra:

A HÁROM IFJÚ BÁTOR HITVALLÁSA - Dán 3:1-30. Aranymondás: Isten a mi oltalmunk és erősségünk,

mindig biztos segítség a nyomorúságban (Zsolt 46 :2).

212

JÚLIUS - AUGUSZTUS

31. hét

Reggeliigék:

30. V

Az étióp főember megtérése Apostolok Cselekedetei 8:26-40 És 65:1-16. Zak 8:20-23. Róm 1:16.17. Gal 2:15-21. 1 Kor 7:17-24.

31. H 1. K 2.Sz 3. Cs 4.P

5. Sz ApCs 18:23-28.

,,Megkeresni hagytam magam ... " Prófécia a pogányok üdvkereséséről Az evangélium Isten üdvözítő hatalma A megigazított ember A megtérés és az életkörülmények kapcsolata A tanítás szerepe a lelki fejlődésben

Esti igék:

30. V Izráel elpártolása az ÚRtól Jeremiás 2:1-13 31. H 1. K 2. Sz 3. Cs 4.P 5. Sz

Zsolt 78:9-17. Zsolt 78:54-64. És 2:5-11. És 59:4-14. És 36:11-22. .Gal3:1-7.

Az ÚR csodái Egyiptomban és a pusztában Hűtlenség

Kánaánban A bálványozás ítélete Az elpártolt nép lelki képe A rabsáké lázító beszéde ,,Amit lélekben kezdtetek, testben fejeznétek be?"


Könyörögjünk az igeolvasás áldásáért! -

Róm 15:4.

Vasárnapi bibliaóra: DÁNIEL AZ OROSZLÁNVEREMBEN - Dán 6:1-23 [2-24]. Aranymondás: Csak Istennél csöndesül el lelkem. Tőle kapok segítséget (Zsolt 62:2).

213

Ir ~l

32. hét

AUGUSZTUS

Reggeli igék:

6.V Saul megtérése Apostolok Cselekedetei 9 :1-19a 7.H 8. K 9. Sz 10. Cs ll. p 12. Sz

ApCs9:19b-25. ApCs 9:26-30. Gall :18-24. ApCs 26:19-32. 2 Kor 5:16-21. 2 Tim 4:6-8.

Azonnal hirdette Jézust !zNem hitték, hogy tanítvány" Uldözőbő1 hithirdető

Engedelmesség a mennyei látás iránt Krisztus követségében A cél előtt

Esti igék:

6.V

Nem a templom tart meg, hanem a hit Jeremiás 7:1-11

7. H 8. K 9. Sz 10. Cs l1.P 12. Sz

Jer 7:11-15. Róm 9:30-10:3. l!s 58:1-4. l!s 58:5-14. Zak 7:1-7,11-14. Mt 23:1-3, 16-23.

Félelmetes példa Izráel a vétkes önigazság útján Föl nem jutó imádságok Az igaz istentisztelet ajánlása Nem böjtöt - jó erkölcsöket! Ezt cselekedni azt nem elhagyni!


Imádkozzunk az else') szeretet megújulásáért! - Jel 2:4-5. Vasárnapi bibliaóra: NEHl!MIAs ÖNZETLENVÁLLALKOzAsA - Esdr 1:1-6; Neh 1:1-4, 2:1-18. Aranymondás: Építsük fel Jeruzsálem várfalát, hogy ne gyalázhassanak többé bennünket (Neh 2:17).

214

33. hét

AUGUSZTUS

Reggeliigék:

13. V

Péter feltámasztja Tabitát Apostolok Cselekedetei 9 :36--43

14. H 15. K 16. Sz 17.Cs 18. p 19. Sz

Péter Liddában Sokak pártfogója Felkelt a halálos ágyról Akik sóvárogják a halált Az elhunytak sorsa Az első zsenge a halottak közül

ApCs 9:31-35. Róm 16:1-6. És 38:1-8. Jel 9:1-12. 1 Thes 4:13-18. 1 Kor 15:12-34.

Esti igék:

13. V Jeremiás elsiratja népét Jeremiás 8:18-9:1 fi8-23] . 14. H Jer 9:2-9 [l-8]. 15. K Jer 9:10-22 [9-2U . 16. Sz Jer 14:7-18.

Szívfacsaró romlottság A halott nép elsiratása Az ÚR eltiltja a prófétát a közbenjáró könyörgéstől

17.Cs Zak 5:5-1 l. 18.P És 22:1-14. 19. Sz Róm 9:1-5.

Az ítélet helye: Babilon Jeruzsálem megaláztatása Pál fájdalma népe miatt


Adjunk hálát a nótestvérek szolgálatáért! -

Péld 31 :10. 11.

Vasárnapi bibliaóra: ÉPÍTÖ EMBEREK - Neh 4:1-23. Aranymondás: Legyetek szilárdak, rendíthetetlenek ...

tudyán, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az URban (1 Kor 15:58).

215

34. hét

AUGUSZTUS

Reggeliigék:

20. V Péter igazolja a pogányok. bemeritésének jogosságát Apostolok Cselekedetei II :1-18 21. H 22. K 23. Sz 24. Cs 25.P 26. Sz

ApCs 10:1-8. ApCs 10:9-16. ApCs 10:17-23a. Apcs 10:23b-48. És 2:1-4. 2 Kir 5:15-19a.

Kornéliusz látomása Péter látomása Kornéliusz követei Péter Kornéliusz házában Prófécia a pogányok megtéréséről Elizeus megértésselfogadta a pogány Naámánt

Esti igék:

20. V Mivel dicsekedtünk? Jeremiás 9:23-24 L22-23] 21. H És 45:14-25. 22. K Zsolt 75. 23. Sz Bir 7:1-8. 24. Cs 1 Thes 2:17-20. 25. p 2 Kor 10:8-18. 26. Sz 2 Kor 12:11-13.

Az úRban szabadulmegés dicsekszikIzráel Isten a bíró, ki egyet megaláz,mást felmagasztal Az ember hajlamos még az Úrral szemben is dicsekedni DicsekedésKrisztusban Akit az Úr ajánl Az Úr szolgáinakajánlása a mi feladatunk

Vasárnapi imadhitat: Adjunk hálát Isten gondviseléséért! -

2 Kir 4 :1-7.

Vasárnapi bibliaóra: A SZEGÉNYEKPANASZA - Neh 5:1-13. Aranymondás: Boldog az, akinek gondja van fl nincstelenre, ha bajba kerül, megmenti az Ur (Zsolt 41 :2).

216

AUGUSZTUS - SZEPTEMBER

35. hét

Reggeli igék:

27.V I. Heródes Agrippa halála Apostolok Cselekedetei 12:18-24 28. H 29. K 30. Sz 31. Cs 1. P

És 48:1-11 . Jel 18:7-11, 14-24. l Kir 22:29-38. l Kir 16:1-7. Dán 5:18-31 n8-6:1]

2. Sz l Jn 2:18-23.

"Dicsőségemet másnak nem adom" Az Isten dicsőségét bitorló város veszte Pártütő élet után dicstelen halál A bukás oka . ,,Nem aláztad meg magad, noha mindezt tudtad" Az antikrisztusi lelkület ítélete

Esti igék:

27. V Isten és a bálványok Jeremiás 10:1-16 28. H 29. K 30. Sz 31.Cs I.P 2. Sz

És 46:1-13. 2 Móz 20:18-24. ApCs 14:8-20. Sof 1:1-13. Jer 14:1-9, 19-22. Jer 15:1-6.

A bálvány kudarco t vall .Ne csinálj mellém isteneket!" Visszautasított bálvá~rozás A bálványozó ,,hivők A nagy szárazság idején mondott könyörgés "Elhagytál engem, s bálványok után jártál"


Könyörögjünk áldozataink hűséges teljesitéséért! - 4 Móz 28:2. Vasárnapi bibliaóra: LELKI ÚJJÁÉpíTÉS - Neh 8:1-18. Aranymondás: Az Isten szerinti szomorúság megbánhatatlan megtérést szerez az üdvösségre (2 Kor 7 :10).

217

36. hét

SZEPTEMBER

Reggeli igék:

3.V Boldog szegények Máté 5:1-3 4.H 5.K 6.Sz 7.Cs 8.P 9.Sz

1 Kor 1:26-31. Neh 5:14-19. Zsid 10:32-36. Lk 19:1-10. Péld 28:5-11. Mt 6:25-33.

"Tekintsetek végigaz elhívottak során! " Áldozatvállalás istenfélelemből Hátrány vállalásalelki megfontolásból Akkor lelt üdvöt, mikor a kárt vállalta Jobb a kegyességgel párosult szegénység! Anyagiak és lelkiek krisztusi sorrendben

Esti igék:

3. V

Ki az átkozott, és ki az áldott? Jeremiás 17:5-10 4.H 5.K

Zak 5:1-4. Hós 10:12-15.

6.Sz 7.Cs 8.P 9.Sz

Ez 33:23-29. Ám 6:1-7. Hós 7:8-13. És 44:6-23.

Isten átokígérete megfogan a bűnösökön Áldás a megtérőknek - ítélet a magabiztosaknak Itéletmondás az elbizakodottak felett ,Jaj azoknak, akik gondtalanul élnek ... !" Az idegen segítség megcsal Az emberi alkotás sem megbízható!


Imádkozzunk gyermekeink ismeretben való növekedéséért! - Péld 13:1.

Vasárnapi bibliaóra: BEMERfTÖ JÁNOS SZÜLETÉSE - Lk 1:5-13, 18-20, 57-66. Aranymondás: En majd elküldöm követemet, aki egyengeti előttem az utat (Mal 3:1).

218

I 37. hét

SZEPTEMBER Reggeliigék:

10. V

I1.H 12. K 13. Sz 14. Cs 15. P 16. Sz

Megvigasztalt sírók Máté 5:4 Vígságra fordult könnyezés Mást is örvendeztető könnyhullatás Az aggódó szeretet vigasztalódása Esengés vigasztalásért Hathatós vigasztalás A hitetlenség megkésett sírása

Zsolt 126. 2 Tim 1:1-5. 1 Thes 3:1-8. Zsolt 119:20-28. 2 J\or 1:1-7. Mt 8:5-12.

Esti igék:

10. V Jeremiás a fazekasnál Jeremiás 18:1-12 I1.H Mik 4:6-13.

12. K És 44:24-45:6. 13. 13. Sz 2 Kir 6:1-7. 14. Cs Jer 44:26-30. 15. P Zak 2:1-5, 10-13 [2:5-9, 14-17]. 16. Sz Róm 9:14-29.

Istennek hatalmavanazítéletet kegyelemre fordítani Istennek hatalma van az embert eszközül venni Istennekhatalma vana természetitörvények felett Istennek hatalma van a történelem felett Isten újra kegyelmetadhat megítéltnépének Egy más értelmű fazekaspéldázat

Vasárnapi imaáhitat.

Adjunk hálát a

bűnvallás lehetőségéért!

-

Jak 5:16.

Vasárnapi bibliaóra: A MEGVÁLTÓ SZÜLETÉSÉNEK íGÉRETE - Mt 1:18-25. Aranymondás: Nevezd Jézusnak, mert bűneiből (Mt 1:21).

ő

szabadítja meg népét

219

I

!

38. hét

SZEPTEMBER

Reggeli igék:

17. V A föld örökösei Máté 5:5 18.H Zsolt 37:1-11. 19. K 4 Móz 12:1-16 fi2:1-13:I) . 20. Sz 4 Móz 14:39-45. 21. Cs Tit 3:1-3. 22. P Ef 4:1-3. 23. Sz Péld 16:16-20.

A szelídek öröksége A szelídet Isten védelmezi A vakmerők és erőszakosok elvesztették . örökségüket Gyöngédséget, szelídséget a régi gyűlölség helyére! Hivatásunkhoz a teljes szelídség illik A szelídek társaságakívánatos

Esti igék:

17. V

A hamis próféták leleplezése Jeremiás 23:16-32

18. H 19. K 20. Sz 21. Cs 22. P 23. Sz

Mt 26:14-25. Az áruló Júdás leleplezése 5 Móz 13:1-5 D3:2-6J. Ellenállás a hamis prófécianak Gal 2:1-10. Hitelesített bizonyságtétel A tévtanítók hatása 2 pt 2:1-3. A hűtlen szolgákbüntetése És 28:7. 14-22. Róm 16:17-20. Az ilyenek nem az ÚRnak szolgálnak


Könyörögjünk lelki kincseink

megőrzéséért!

-

2 Tim 1:14.

Vasárnapi bibliaóra: AZ IGE TESTTÉ LETT - Lk 2:1-20. Aranymondás: Üdvözítő született ma nektek,

az Úr Krisztus, a Dávid városában (Lk 2:11).

220

r

SZEPTEMBER

39. hét

Reggeli igék:

24. V Megelégített éhezők és szomjazók Máté5:6 25. H 26. K 27. Sz 28. Cs 29.P 30. Sz

És 44:1-5. Zsolt 63 :1-9. Mk 8:1-10. Jn 6:22-35. Lk 18:9-14. JeI7:9-17.

A megelégítés ígérete A szomjú lélek zsoltára Éhezők testi-lelki megelégítése Az epedő lélek Krisztusban elégül meg Egy sóvárgó lélek imája Ott nincs többé betöltetlen vágyódás

Esti igék:

24. V Jeremiás levele Babilonba Jeremiás 29:1-14 25. H 26. K 27. Sz 28. Cs 29.P 30. Sz

Jer 29:24-32. 1 Móz 41 :46-49. Eszt 2:21-23,6:1-10. ApCs 22:22-29. Róm 13:1-7. Ez 3:15-21.

Semája válaszlevele József, az Egyiptom javát munkáló vezető A hű alattvaló . Pál, a római polgár Engedelmeskedjetek a lelkiismeretért Aki elfogadja az intést, életet nyer


Könyörögjünk a világ éhezőinek megelégítéséért! - Zsolt 145:14-18. Vasárnapi bibliaóra:

AZ ÚR JÉZUS BEMUTATÁSA A TEMPLOMBAN - Lk 2:21-38. Aranymondás: Meglátták szemeim üdvösségedet,

amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára (Lk 2:30. 31).

221

, 40. hét

OKTÓBER

Reggeliigék:

l.V Boldog irgalmasok Máté 5:7

2.H Ruth 2:14-23. 3.K Mt 12:1-8. 4. Sz Mt 18:21-35. 5.Cs Róm 15:1-7. 6.P Jak 2:8-13. 7.Sz Lk 6:30-36.

Irgalmasságáért áldást nyert Az irgalmasság nem kárhoztat Egy irgalomra képtelen ember Másjavát keressed! Az irgalmasság fölénye Irgalmasan, mint mennyei Atyátok!

Esti igék:

l.V Az igaz prófétálás veszélyei Jeremiás 36:11-26 2. H

Ám 2:4.9-16. l Kir 18:1-15. 4. Sz Mk 5:1-20. 5. Cs Jer 36:27-32. 6. P Jer43:1-13.

s. K

7. Sz Jer 44:15-23.

Parancs a prófécia elnémitására " ... mégis megmutatom magam ma néki" Az igaz Segítő elutasítása Az elégetés nem teszi érvénytelenné az igét Az Egyiptomba elhurcolt Jeremiás szolgálata ,,Nem engedelmeskedünk neked"


Könyörögjünk, hogy

nagylelkűek

lehessünk testvéreink iránt! - Fil 2:4.

Vasárnapi bibliaóra: AZ EGYSZÜLöTT FIÚ AZ ATYA OLTALMÁBAN -Mt 2:1-23. Aranymondás: Nem érhet téged baj ...

mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon (Zsolt 91 :10. 11).

222

OKTÓBER

41. hét

Reggeli igék:

8.V

A tisztaszivtiek jutalma Máté 5:8 9. H 10. K ll. Sz 12. Cs 13.P 14. Sz

2 Kor 6:14-7:1. Tit 1:10-16. Jel 22:1-4. 15. Mt 23:25-28. És 1:10-17. zak 79-10, 8:16-17.

Tisztaságra kötelező ígéretek A tiszta szív hatása az ítéletalkotásra A tisztátalanok nem látják az ő orcáját Külsö és belső tisztaság Hogyan kell a szívet megtisztítani? Az éledő gonoszt már a szívben el kell fojtani

Esti igék:

8. V A segiteni kész Ebed-Melek Jeremiás 38:1-13 9. H 1 Sám 20:12-23. 10. K Jer 26:10-19. ll. Sz Zsolt 119:22-24. 61. 67-71. 12. Cs Jer 37. 13. P Zsolt 40:1-14. 14. Sz Jer 39:15-18.

Jonathán közbenjárása Dávidért szempont - különbözö ítélet

Különböző

Az ÚR törvénye és a vád alatt levő ember Jeremiás fogságba jut ,,Kivont a pusztulás verméből" A segítő szív jutalma


Adjunk hálát azért, mert láthatjuk az Űr Jézust! - Jn 12:20-23. Vasárnapi bibliaóra: AZ ÚR JÉZUS GYERMEKKORA - Lk 2:39b-52. Aranymondás: Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben (Lk 2:52).

223

42. hét

OKTÓBER

Reggeliigék:

IS. V A

békeszerzők

Isten fiai

Máté 5:9

16. H 17. K 18. Sz 19. Cs 20. P 21. Sz

l Sám 18:6-9. 29-19:7. Baráti közbenjárás Péld 25:15-22. A békességért tenni kell Jak 3:13-18. A békétlenkedő egyéb gonoszságra is kész 2 Sám 14:1-15. 21. Veszélyes békekövetsé~ben Zsolt 34:12-19. "Törekedj békességre! Ef 2:11-17. Megvá1tónk élte árán munkálta a békét

Esti igék:

IS. V Jeruzsálem bevétele Jeremiás 39:1-14 16. H 17. K 18. Sz 19. Cs 20.P 21. Sz

Ám 7:1-9. Zsolt 74:1-11. Jer 10:22-25. Zsolt 74:12-23. Jer 17:19-27. Mt 23:34-39.

A kegyelmi időnek is van határa

A romokban álló templom Jeremiás könyörgése

Ima az omladékok felett Lett volna szabadulás! Kárbaveszett segíteni akarás


Valljuk meg, hogy nem vagyunk készek a romlás építésére! - Neh 2:17-18. Vasárnapi bibliaóra: KÉszfTSÉTEK AZ ÚR úTJÁT! - Lk 3:1-18. Aranymondás: Eljön az, aki erősebb nálam ... Arra sem vagyok

méltö, hogy saruja sziját megoldjam (Lk 3:16).

224

OKTÓBER

43. hét

Reggeliigék:

22. V A nyolcadik boldogság Máté 5:10-12 23.H 24. K 25. Sz 26. Cs 27. p 28. Sz

JeI2:8-11. Jak 1:1-4. ApCs 17:1-9. Jer 26:1-9. Zsid 11:24-29. Kol l :24-2:3.

Igei felkészítés a szenvedésre A hitpróba célja Az igazság ellen szegülök ,Jgy háborgatták a prófétákat" Aki önként"állt a szenvedők közé Szolgálat és szenvedés

Esti igék:

22. V Vigasz és remény a szenvedésben Jeremiás Siralmai 3:22-24 23. H 24. K 25. Sz 26. Cs 27.P 28. Sz

Zak l :18-21 [2:1-4J. Bir 79-15. 2 Krón 20:1-13. 2 Krón 20:14-30. Zsolt 102:13-23. Jer 32:1-15.

Vigasztaló üzenet Bátorítás Reménykedő várás Hálaadás a beteljesült várakozás után Imádság a nyomorúság idején Kockázatos vásár


Könyörögjünk jó lelkiismeretért! -

ApCs 24:16.


AZ ÚR JÉZUS BEMERÍTKEZÉSE - Mt 3:13-17. Aranymondás: Engedj most, mert az illik hozzánk, hogy igy töltsünk be minden igazságot (Mt 3 :15).

225

OKTÓBER - NOVEMBER

44. hét

Reggeli igék:

29. Reformáció vasárnapja : A tanítványok hivatása Máté 5:13-16

30.H 31. K 1. Sz 2. Cs 3.P 4. Sz

2 Kor 4:1-6. Lk 10:1-16. 1 Kor 9:19-23. Fil 3:17--4:1. 2 Kor 2:12-17. 1 Kor 6:12-20.

Az evangélium világosságát hordozzuk Gyakorlati tanácsok Mindenki szolgája A mennyei polgárok élete ,,Krisztus jóillata vagyunk" ,,Dicsőítsétek testetekben és lelketekben! "

Esti igék:

29. Reformáció vasárnapja: Jertek, lássátok az ÚR tetteit? Zsoltárok 46 :2-12

30.H 31. K 1. Sz 2. Cs 3. P 4. Sz

I Kir 14:1-11. Jövendölés Jeroboám háza ellen 1 Kir 14:5. 6. 12-18. " ... csak benne találtatott jó" És 57:1. 2. ,,A veszedelem elől vétetík el az igaz" l Móz 5:21-24. ,,Istennel járt" Jer 4:15-28. Végzetes bölcsesség és tudatlanság 2 Móz 9:13-21. Az előre hirdetett ítélet


Könyörögjünk, hogy megmaradhassunk az igei tudományban! - 2 Thes 2:15-17.

Vasárnapi bibliaóra: ISTEN FIA DIADALMASKODIK A KfSÉRTÖ FELETT - Mt 4:1-17. Aranymondás: Mivel maga is kísértést szenvedett, tud segíteni azokon, akik kísértésbe esnek (Zsid 2:18).

226

I NOVEMBER

45. hét

Reggeliigék:

5. V Szózat a hazug áldozatok ellen Malakiás 1:6-14 6.H 1 Sám 10:7. 8. 13:40-14. 7. K Bir 13:15-23. 8. Sz 2 Sám 24:18-25. 9. Cs 1 Krón 22:6-13. lO.P 3Móz 17:1-11. 11. Sz 1 Kir 8 :62-66.

Elhirte1enkedett áldozás Hivő lelkület - őszinte áldozat Az ingyen kapott - nem áldozat! Áldozatot, szolgálatot tiszta kézből! Az áldoznivalót az ÚR adja az oltárra Áldozati örömközösség

Esti igék:

5. V Gájusz dicsérete 3 János 1-8 6. H Fil 2:19-24. Timóteus dicsérete 7. K Fil 2:25-30. Epafroditosz ajánlása 8. Sz Zsid 13:1. 2. Buzdítás vendégszeretetre 1 Móz 19:1-8. Az összeférhetetlen Diotrefész 9. Cs 3 Jn 9-15. 10. p 2 Sám 20:1. 2. 6. l4-22.Aki magát jelölte királyságra ll. Sz Mk 10:35-45. Krisztusi út az elsőségre


Könyörögjünk hálás leJkületért! - Zsolt 108:1-7.13. Vasárnapi bibliaóra: A KÁNAIMENYEGZÖ - Jn 2:1-12. Aranymondás: Jézus kijelentette benne (Jn 2:11).

dicsőségét, és

tanítványai hittek

227

46. hét

NOVEMBER

Reggeliigék:

12. V Prófétai üzenet a hűtlen papok ellen Malakiás 2:1-9 13.H 14. K 15. Sz 16. Cs 17.P 18. Sz

Hós5:1-7. Hós 5:8-15. Hós 4:1-10. Jn 9:24-41. Gal 2:11-14. Jób 42:7-9.

ítélethirdetés A hűtlenek ellen maga Isten harcol " ... mert megszűntek az Úrra figyelni" A vak hite és a lelki vezetők vaksága Szolgatársi feddés Isten elmarasztalja az üres bizonyságtételt

Esti igék:

12. V Orizzétek meg a hitet! Júdás 1-7 13. H 14. K 15. Sz 16. Cs 17.P 18. Sz

ApCs 14:21-28. Mk 10:46-52. Jer 21:1-10. 2 Móz 14:9-14. Mt 15:1-9. Zsolt 78:1-8.

Intés a hit dolgában Megtartó hit Aki hisz és hajt a szóra, él Hamari csüggedés A tévtanítás megerőtlenít ,'például vannak előttünk"


Valljuk meg, hogy a gyakorlati istentiszteletet elmulasztjuk! Jak 1:27.

Vasárnapi bibliaóra: A TEMPLOM ELSÖ MEGTISZTÍTÁSA - Jn 2:13-22. Aranymondás: Ne tegyétek az én Atyám házát kalmárkodás házává! (Jn 2:16).

228

NOVEMBER

47. hét ,

Reggeli igék:

19. V Az ÚR érkezése Malakiás 2:17-3:5 20. H 21. K 22. Sz 23. Cs 24. P 25. Sz

Az ŰR ítéletnapja Izráel történelmében Az Úr másodikeljövetelének előzményei

Sof 1:14-2:3. 2 Thes 2:1-12. Lk 17:20-37. Jel 19:11-16. Je1l9:17-21. Mt 13:47-52.

Miként jő el az Isten országa? Krisztus megjelenése Avadállat,a hamispróféta és követőik vége Nagytisztogatásnapja

Es(iigék.·

19. V A tévtanítók leleplezése Júdás 8-25 20. H 21. K 22. Sz 23. Cs

2 pt 2:10b-22. 1 Tim 1:1-11. 1 Tim 6:3-5. 20. 21. 2 Móz8:16-19 [8:20-23] 9:8-11. 24.P 1 Tim 4:1-5. 25.Sz 1 Tim 4:6-11.

A tévtanítók ismérvei A hamis tanítókat el kell némítani A felfuvalkodott zavarkeltók A mágusok megszégyenü1ése ÓVás a képmutató törvényeskedöktól A tévelygés ellenszere

Vasárnapi imaáhftat.·

Adjunk hálát énekkarainkért! -

Ef 5:18-21.

Vasárnapi bibliaóra.' A MEGVÁLTÓ ÉS NIKODÉMUS - Jn 2:23-3:21. testtől született, test az, és ami Lélekt61 született, lélek az (Jn 3:6).

Aranymondás: Ami

229

48. hét

NOVEMBER - DECEMBER

Reggeliigék:

26. V Visszaélések a templomi ajándékokkal Malakiás 3:6-12 27.H Agg 2:10-19. 28.K Hab 1:1-11. 29. Sz Neh 9:38, 10:28-36 [10:1. 29-34]. 30. Cs 2 Kir 13:14-19. I.P l Krón 11:15-19. 2. Sz Zsid 9:1-10.

Engedetlen élet A visszaélés büntetése Kötés a Törvény megtartására Prófétai harag az Isten iránti kisigényűségért Szokatlan áldozat Ma már más ajándékokkal járulunk Isten elé

Esti igék:

26. örökkévalóság vasárnapja ,,Hiszem a testnek föltámadását! " 1 Korintus 15 :35. 44-49 27. H 28. K 29.Sz 30. Cs I.P 2. Sz

Fill :19-26. Zsolt 49:2-16. Jn 5:17-23. Jn 5 :24-30. Jób 19:1-6, 21-27a. Tit 2:11-15.

Nem úr már rajtunk a halál Istenünk megvált a halálból "Életre kelti azokat, akiket akar" A sírban lévők meghallják a hangját Élő Megváltónk van Reménységgel várjuk öt!


Adjunk hálát a föltámadás reménységéért! -

1 Thes 4:13-14.

Vasárnapi bibliaóra: A sAMÁRIAI ASSZONY - Jn 4:4-42. Aranymondás: Aki abból a vizb61 iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik (Jn 4:14).

230

DECEMBER

49. hét

Reggeli igék:

3. Advent l. vasárnapja Adventi vigasztalás Malakiás3:13-4:6 [13-24] 4. H

Préd 8:11-15.

5. K 6. Sz 7. Cs 8.P 9. Sz

És 3:6-12 [5-11]. 1 Jn 4:13-21. Ez 9:1-11. 2Móz19:1-6. És 25:1-9.

Mintha Rem volna különbség igaz és rossz között! ÜLenet az igaznak Bizodalom az ítélet napjához Védelem az ítéletben Az elválasztás ígéi ,imé, akit vártunk!"

Esti igék:

3. Advent l. vasárnapja Isten közeledése a halál intésében : ,.Az éjjel elkérik tőled a lelkedet!" Lukács 12:13-21

4.H 5.K 6.Sz 7.Cs 8.P 9.Sz

2 Kir 5:20-27. 2 Krón 16:1-10. 2 Móz 16:16-21. 2 Móz 5:1-9. ~ Kor 13:1-10. Préd 12:1-9. 15. 16. [11:9-12:7,13. 14].

Alkalmatlan pillanat a vagyonszerzésre Bolond bizakodás Rendelkezés a kapzsiság kiküszöbölésére Gőgös hatalmasság "Önmagatokat tegyétek próbára" "Gondolj Istenre, míg időd van!"


Valljuk meg, hogy nem várjuk mindig az URat! -

Zsolt 130:5.

Vasárnapi bibliaóra: A KAPERNAUMI FŰEMBER FIÁNAK MEGGYÓGYÍTÁSA-Jn 4:46-54. Aranymondás: Hit nélkül senki sem lehet kedves Isten (Zsid 11:6).

előtt

231

50. hét

DECEMBER

Reggeli igék:

10. Advent 2. vasárnapja Adventi ígéret: Prófétát támaszt az ÚR 5 Mózes 18:13-19 I1.H 12. K 13. Sz 14. Cs 15.P 16. Sz

Jn 7:31-40. Lk 7:36-39. Jn 9:13-17. JeI3:7-13. Zsid 4:1-11. Zsid 1:1-3.

Akik. megsejtették az ígéret betelését Aki nem ismerte fel őt Akinek belső meggyőződése volt Ígéretek az ige megtartóinak Buzdító ígéret Nekünk általa szólott

Esti igék:

10. Advent 2. vasárnapja Isten közeledése az egyes emberhez: Többféleképpen szól az UR Jób 33:13-20 ll. H 12. K 13. Sz 14. Cs 15. p 16. Sz

1 Kir 19:9-18. 1 Sám 9:1-6. 14-20. Eszt 4:9-17. ApCs 18:1-11. 4 Móz 22:22-35. Zsolt 3:2-9.

Halk, szelíd sugallat üzenet próféta útján Prófétikus erejű biztatás Tanítás látomásban Tanítás rendkívüli jelenség által Megnyugtató tapasztalatok


Adjunk hálát közösségünk vezet6iért! -

Zsid 13:17. 18.

Vasárnapi bibliaóra: A BETESDAI BETEG - Jn 5:1-21. Aranymondás: Egészséges lettél, többé ne vétkezz, hogy valami rosszabb ne történjék veled (Jn 5:14).

232

1 DECEMBER

51. hét

Reggeli igék:

17. Advent 3. vasárnapja Az ŰR közeledése az ítéletben: ,,Eljön az ÚRnak a napja" Zakariás 14:1-9 18. H 19. K 20. Sz 21. Cs 22. p 23. Sz

Zsolt 96. Abd 1:15-21. ISir 2:1-7. rsn 2:8-17. És 10:20-27. 23-24. És 26:1-11.

,,Eljön, hogy megítélje a földet" ítéletnap a történelemben A végrehajtott ítélet "Beváltotta szavát ... " Az ítélet célja Az ítélet igazságottanít

Esti igék: 17.Advent3.v~napja

Adventi parancs: Munkálkodva várjátok az Urat! Lukács 12:35--48 18. H 19. K 20. Sz 21.Cs 22.P 23. Sz

Lk. 19:11-27. Róm 12:3-8. 4 Móz 32:1-15. 1 Thes5:1-11. Zsid 12:18-29. 2 rt 1:12-15.

Agirák [mínák] Kegyelmiajándékok sáfáraia gyülekezetben Kimaradnátok a munkából? Várjunk éberen és józanul! Szolgáljunk tetsző módon! Lankadatlan szolgálat


Adjunk hálát, hogy még vár az ítélettel az ÚR! - 2 pt 3:8-11. Vasárnapi bibliaóra: A HEGYI BESZÉD - Mt 5:1-2a, 7:21-29. Aranymondás: A sokaság álmélkodott tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van (Mt 7:28. 29).

233

f

DECEMBER

52. hét

Reggeliigék:

24. Advent 4. vasárnapja Adventi készenlét - A tíz nyoszolyólány példázata Máté 25:1-13

25. H Karácsony l. napja Mt 1:18-25.

"Velünk az Isten"

26. K Karácsony 2. napja 27. Sz 28. Cs 29. p 30. Sz

Róm 8:31-39. JeI19:6-10. 2 pt 3:11-16. Mt 24:3-14. Mt 24:21--44.

Vele együtt míndent Boldogok a hivatalosak Éber várakozásaz Űrra Figyelmeztető előjelek

,,Meglátják az Emberfiát eljönni"

Bsti igék:

24. V Szenteste ,,Hirdetek néktek nagy örömet" Lukács 2:1-20

25. H Karácsony l. napja Kibocsátotta Isten az O Fiát

Gal 4:1-7.

26. K Karácsony 2. napja

o.

27. Sz 28. Cs 29. p 30. Sz

Mik 5:2-5a -4a.J l Móz 3:8-15. l Jn 3:1-12. l Jn 5:18-21. Zsid 5:1-10.

Oa mi békességünk első igéret A teljesedés Isten Fia eljött Krisztus a testi létben

Az


Valljuk meg, hogy sokszor nem igeszert1 az ünneplésünk! - l Kor 10:31-33.

Vasárnapi bibliaóra: A NAIN! IFJO FÖLTÁMASZTÁSA - Lk 7:11-17. Aranymondás: Ahogy az Atya föltámasztja a halottakat. .. úgy a Fiú is életre kelti azokat, akiket akar (Jn 5:21). 234

, DECEMBER

53. hét

Reggeli igék:

31. V

Buzdítás az igazságban való megmaradásra 2 János 1-13

1.8 Újév napja 2.K 3. Sz

4. Cs 5.P 6. Sz

Jn 4:31-38. Jer 12:14-17. Gal 4:8-20. 1 Thes 3:9-13. Zsid 5:11-6:3. 1 Jn 5:11-13.

Éltető hivatás A hit építőleg hat Intés a hitben meghanyatlottakhoz Gyarapodás az Úr kegyelme által Avisszamaradottak dorgálása ,,Azért írtam, hogy higgyetek"

Esti igék:

31. V Óév estéje Isten csodálatos útjainak dicsérete Zsoltár 66:1-20

1.8 Újév napja 2.K 3.Sz 4.Cs

5.P 6.Sz

Józs 3:1-13. Jel 5:11-14. Zsolt 11:1-7.

Megtisztulás a holnap érdekében Mennyei hódolat a Bárány előtt A Szent megpróbálja az emberek fiait Dán 1:1-20. Bölcsen, de tisztaságban is Mt 5:38-48. Isten tökéletessége kötelez 3 Móz 20:7. 8. 22-26. Az ÚR szent, népe is az legyen!


Könyörögjünk napjaink bölcs számIá1ásáért! -

Zsolt 90:1. 2, 7-12.

Vasárnapi bibliaóra: A BÜNÖS NŐ - Lk 7:36-8:3. Aranymondás: A töredelmes és megtört szívet nem veted meg, Istenem! (Zsolt 51 :19).

235

A VASÁRNAPI BIBLIAÚRÁK Tf:MÁINAK, ALAPIGf:INEK ARANYMONDÁSAINAK TÁBLÁZATA

ss

II. AZ ÓSZ(JVETSÉGI KIJELENTÉS r(JRTÉNETE: ej Izráel nemzetté formalodásdnak kora:

Január 1.

Az aranyborjú és az új törvénytáblák - 5 Móz 9:7-10:5.

Arn:Zsid 3:12. 8. 15. 22. 29.

Az ígéret földjének kikém1elése - 4 Móz 13:2-14:3,26-38.

Arn:Péld 29:25. A rézkígyó - 4 Móz 21:1-9. (2 Kir 18:4). Am: Jn 3:14. A megnyílt szemű próféta - 4 Móz 22:1-2, 24:1-17. Arn:4 Móz 24:17. Mózes és Józsué őrségváltása - 5 Móz 34:1-7; Józs 1:1-9. Arn: 1 Kor 3:7.

Február 5. Átkelés a Jordánon - Józs 3:1-4:9. Am: És 43:2. 12. Jerikó elfoglalása - Józs 6:1-16. 20. Arn:Zsid 11:30. 19. A sikemi országgyűlés - Józs 23:1,24:1-29. Am: Józs 24:24. d) A bírák kora: 26. Március 5. 12. 19.

236

Gedeon elhívása - Bir 6:1-6,11-16,25--40. Am: És 40:30. 31. Kicsiny sereg, nagy győzelem - Bir 7:1-22. Arn:Zsid 10:39. Az ÚRnak szentelt gyermek - Bir 13:1-25. Am: 1 Thes 4:7. Sámsonbukása - Bir 16:4-31. Am: Péld 25:28.

26. (Húsvét) Az Úr Jézus föltámadása - Mt 28:1-10. Am: l Kor 15:20. Április 2.

9.

A moábita Rúth - Rúth 1:1-8,14-2:1,4:13-17. Am: Péld 31:10. Sámuel próféta - 1 Sám 1:1. 2, 8-11,3:1-21. Am: Zsolt 119:9. e) A királyság fénykora:

16.

Saul,Izráe1elsőkirá1ya-1

Sám8:1-7.22, 10:17-27.

Am: Jak 4:10.

23. 30. Május 7.

Dávidés Góliát -1 Sám 17:1-11,32-51. Am: Ef6:11. Dávid ésJonatán barátsága- 1Sám 18:1-4,19:1-10,20:24-43. Am: Péld 18:24. Dávid nagylelkűsége - 1 Sám 26:3-25. Am: Róm 12:21.

14. (Pünkösd) A Szentlélekkitöltése - ApCs 2:~-13. Am: 2 Tim 1:7. 21. Absolon, a hűtlen fiú - 2 Sám 15:1-14, 17:1-2, 18:5-15. 33. Am: Péld 19:26. 28. Salamonkérése - 1 Krón 29:26-28; 2 Krón 1:1-13. Am: Jak 1:5.

fJ A hanyatlas koraaz ország kettészakadása után: Június 4. ll. 18. 25.

Az országkettészakadása - 2 Krón 10:1-19.

Am: Péld 15:1. illés a szárazság idején - 1 Kir 17:1-'24. Am: Zsolt 146:9. Istenítélet a Kármelen - l Kir 18:20-46. Am: Péld 15:29. illés elragadtatása - 2 Kir 2:1-18. Am: 1 Kor 15:51. 52.

237

. I I

Július 2. 9.

Naámánmeggyógyulása - 2 Kir 5:1-27. Am: 2 Móz 15:26. Ésaiáselhívása - És 6:1-13. Am: És 6:8. gj A fogság időszaka:

16. 23. 30.

A babiloni fogság - 2 Krón 36:11-23. Am: Mik 7:18. A három ifjú bátor hitvallása - Dán 3:1-30. Am: Zsolt 46:2. Dánielaz oroszlánveremben - Dán 6:1-23 2-24 Am: Zsolt 62:2. hj A fogság utáni kor:

Augusztus 6. Nehémiás önzetlen vállalkozása - Esdr 1:1-6; Neh 1:1-4, 2:1-18. Am: Neh 2:17. 13. Építő emberek - Neh 4:1-23. Am: 1 Kor 15:58. 20. A szegények panasza - Neh 5:1-13. Am: Zsolt 41 :2. 27. Lelki újjáépítés- Neh 8:1-18. Am: 2 Kor 7:10. III. AZ ÚJSZ(JVETSÉGI KIJELENTÉS 1'tJRTÉNETE Aj A MEGVÁLTO OR JÉZUS KRISZTUS F(JLDI SZOLGÁLATA

Szeptember 3. Bemerítő János születése - Lk 1:5-13,18-20,57-66. Am:Ma13:1. 10. A Megváltó születésénekígérete - Mt 1:18-25. Am: Mt 1:21. 17. Az Ige testté lett - Lk 2:1-20. Am:Lk2:11. Az Úr Jézus bemutatása a templomban - Lk 2:21-38. 24. Am: Lk 2:30. 31. 238

,

)

l 1

l!

l

. Október 1. Az egyszülött Fiú az Atya oltalmában - Mt 2:1-23. Arn: Zsolt 91 :10. ll. 8. Az Úr Jézus gyermekkora - Lk 2:39b-S2. Arn: Lk 2:52. 15. Készítsétek az Úr útját - Lk 3:1-18. Arn: Lk 3:16. Az Úr Jézus bemeritkezése - Mt 3:13-17. 22. Arn: Mt 3:15. 29. Isten Fia diadalmaskodik a Kísértő felett - Mt 4:1-17. Arn: Zsid 2:18. November 5. A kánai 12. 19. 26.

menyegző

- Jn 2:1-12. Arn: Jn 2:11. A templom első megtisztítása - Jn 2:13-22. Arn: Jn 2:16. A Megváltó és Nikodémus - Jn 2:23-3:21. Arn: Jn 3:6. A samáriai asszony - Jn 4:4-42. Arn: Jn 4:14.

December 3. A kapemaumi főember fiának meggyógyítása - Jn 4:46-54. Am: Zsid 11:6. 10. A betesdai beteg - Jn 5:1-21. Arn: Jn 5:14. A hegyí beszéd - Mt 5:1. 2a. 7:21-29. 17. Arn: Mt 7:28.29. 24. A naim ifjú föltámasztása - Lk 7:11-17. Arn: Jn 5:21. 31. A bűnös nő - Lk 7:36-8:3. Arn: Zsolt 51:19.

Az Újszövetségi kijelentés története az 1979. évi Bibliaolvasó Vezérfonalban folytatódik.

239

FÁRADT KIÁLTÁS ERŐÉRT (Zsolt 127:1-2;Zsid 12:12) Eltört a bennem feszülő lendület, eltört Uram. Akaratos-akaratom (már egy hete is lehet) kétfelé-szédült, sérült akarat darab. Magatokkal visztek ti duzzadt percek, akiket egykor - magamra öltve én vittem tovább. Tovább! Nem bírtam már tovább cipelni ezt a szót. Most e bamba bámulást beismerő bólintással viszem Elé, Istenem elé, aki nem hagyott mindent legyőznöm, aki nem rakta velem a falat - hajnaltól éjszakáig körülkerítni mindent birtokomnak. Az én Istenem elé állok,

- ki Jézus Krisztus s az Ő szavára várok. Szavára várok, szóljon: szédült rohangászó! szedd össze akarat darabjaid, végy új lélegzetet, hited lángoljon újra, lépj rá velem az útra! Eltört életedet én kicserélem újra.

!

t,

l

Herjeczki Géza

(A hónapok verseit is Herjeczki Géza irta - A Szerk.)

240

, •

BÉKESSÉG NÉKTEK! Kiadja: A MAGYARORSZÁGI SZABADEGYHÁZAK TANÁCSA

Recommend Documents