VI. évfolyam
A Szent Mihály Plébánia Hírlevele
2009 Úrnapja
AZ ÚR NAPJA – VASÁRNAPJAINK MEGSZENTELÉSE Az ünnepekre nekünk, embereknek van szükségünk. Megállni a mindennapok rutinjában, mérlegelni, hogy igazából jó irányba haladunk-e, s egyáltalán minek mi az értelme az életünkben. Aki nem akar reflektálni ezekre, az valójában „struccpolitikát” folytat, vagyis „homokba dugja fejét”, hiszen fél szembesülni alapvető kételyeivel. Ennek hátterében sokszor az áll, hogy nincs biztos pont, amire támaszkodhatna. Ezzel szemben minden áldott vasárnap lehetne ténylegesen az Úr napja, amikor életünket az élő Isten fényébe állítjuk. Nem szabad hátat fordítanunk a ragyogó Istennek, mert úgy csak saját árnyékunkkal találjuk szembe magunkat. Egészséges bűntudata, és abból fakadó üdvös bűnbánata különben csak annak van, aki Isten fényében látja élete
árnyékát. A felszabadító hatású megbocsátást pedig az képes megtapasztalni, aki az élet Forrása fele fordul, úgymond „megtér”. Aki ismeri a Jézus Krisztusban emberré lett Istent, az nem fél megvallani elbukásait, hisz tapasztalja „Jóságos, szelíd Isten az Úr; irgalmas, szeret minket”. Az iskolaév lezárása alkalmat nyújt a számvetésre pedagógusoknak, szülőknek és gyerekeknek egyaránt. Mindenestre a mai, Úrnapjára eső vasárnapi szentmisén hálát adtunk a Te Deum laudamus kezdetű himnusz eléneklésével. Ugyanakkor üdvös megvizsgálni lelkiismeretünket abból a szempontból is, hogy a teremtő és gondunkat viselő Isten ajándékaival – legfőképpen az időnkkel és képességeinkkel – hogyan gazdálkodtunk. Dr. Thorday Attila, plébános
BARÁTAIMNAK TARTALAK TITEKET Részletek Dr. Kiss-Rigó László megyéspüspök Jézus mennybemenetelének ünnepén, a bérmálási szentmisén mondott beszédéből Kedves Bérmálkozók, kedves Testvérek! Bevallhatjuk őszintén mi, hitünket gyakorló katolikus keresztények is, hogy hitünknek vannak olyan pontjai, amit emlegetünk ugyan, de amit magunk se gondolunk át igazán. Így vagyunk talán Jézus mennybemenetelével is. Mit jelentsen Jézus mennybemenetele? Nyilván a mi technikailag fejlett világunkban sem arra gondolunk, hogy űrrepülővel felszállt és elment az ismeretlen messzeségbe. Ő nem azért ment el, hogy magunkra hagyjon. Jézus mennybemenetelét csak a föltámadása fényében érthetjük meg. Azt valljuk, hogy miután Jézust keresztre feszítve kivégezték, harmadnapra föltámadott, és húsvét hajnalán találkozott övéivel. Krisztus nem erre a földi életre tért vissza, hogy itt folytassa korábbi életét még néhány évtizedig, hanem megjelenésével csak azt bizonyítja, hogy legyőzte a halált. Ő már az élet teljességét éli, és ezáltal mi is élhetünk, ha őhozzá tartozunk. Tapasztaljuk, hogy a búcsúzás mindig szomorúsággal tölt el, főleg ha olyantól kell elválnunk, akit szeretünk. Ahogy énekeljük: „Búcsúzni mindig annyi, mint egy kicsit meghalni.” Ezt
tudva Jézus azt ígéri tanítványainak, hogy „szomorúságtok majd örömre fordul”. Miért jó az nekünk, hogy Jézus eltávozott e földi létből? Ha Jézus földi, fizikai jelenlétével csak azokkal találkozott volna, akik kortársai voltak, az bizony hátrányt jelente számunkra, akik több ezer évvel később és több ezer km-re távol élünk. Ám föltámadása és mennybemenetele révén bárki, bármikor élő kapcsolatba léphet Krisztussal. Olyan jeleket és eszközöket hagyott ránk, ami lehetővé teszi számunkra is halljuk személyes üzenetét, amit az egyház a Szentírás lapjain őrzött meg számunkra. A szentségek életadó kegyelme által pedig magához emel bennünket. Tehát a hitből fakadó szeretet cselekedetei révén mi is élő kapcsolatban élhetünk vele. Minden ember, aki gondolkodik, az tudja, hogy van Isten. A kérdés csak az, hogy mit tudhatunk kilétéről. Jézus által mi megismertük Isten mibenlétét, és tudjuk, hogy érdemes kapcsolatot tartani vele. A húsvéti idő vasárnapjain felolvasott evangéliumi szakaszokban e kapcsolatról hallhattunk. Jézus mondja: „Én vagyok a szőlőtő, ti vagytok a szőlővesszők”. Va-
2 gyis aki nincs vele kapcsolatban, annak élete terméketlen, színtelen, száraz. De aki élő kapcsolatot tart vele, az minden nehézség ellenére megtapasztalja a boldogságot életében. Van életcélja, színesebb, teljesebb az élete. Igazán emberként élni ugyanis csak az tud, aki Istennel éli mindennapjait. Más alkalommal Jézus így vallott önmagáról: „Én vagyok a jó pásztor”. Igen, Jézus olyan vezető, aki nem a zsebét akarja megtömni, nem a népszerűséget keresi. Nem úgy kell őt követni, mint a buta reklámokat, a majomkodó sztárokat vagy a demagóg politikusokat. Mi nem ezeknek, hanem Jézusban hiszünk, mert ő egyenként, személy szerint ismer bennünket, és életét áldozta értünk. Ismerjük Jézus mondását: „Én vagyok a világ világossága”. Aki az ő tanítását ismeri, vagyis szavának fényében akar tájékozódni az életben, az megteheti. Aki viszont nem ismeri az ő szavát, az a sötét éjszakában világtalanként tapogatózik. Jézusról azt is valljuk, hogy „Ő az út, az igazság, az élet”. Tény, hogy sok út van az életben, bármelyiket járhatjuk. Isten szabadnak teremtett bennünket. Ám ha nem Jézus útját követjük, akkor zsákutcába jutunk. Másrészt, aki nem Jézusban keresi az igazságot, az bohócot csinál magából. Egyik legszebb hasonlatát szintén ezekben a hetekben hallhattuk: „Nem mondalak titeket szolgának, beosztottaknak, hanem barátaimnak tartalak titeket”. Ezáltal felhatalmaz bennünket, hogy mi is Jézus barátainak tartsuk magunkat és egymást. Ezért érdemes kapcsolatot tartani vele; persze nem kötelező, de mily’ nagyszerű, hogy lehetőségünk van rá! Hinni tehát nem azt jelenti, hogy Isten létezését tudomásul vesszük, hanem egyre inkább igyekszünk megismerni őt, és válaszolunk szeretetére. A bérmálkozókat kiskorukban nem kérdezték meg szüleik, hogy marxisták, buddhisták, hinduk vagy keresztények akarnak lenni, hanem megkapták ajándékba ezt a lehetőséget. A bérmálkozás azt jelenti, hogy azt a szeretetet, amit szüleiktől, hitoktatóiktól, lelkipásztoruktól, az egyház egész közösségétől kaptak, azt immár tudatosan felvállalják és viszonozni akarják. Hűséget fogadnak annak a Jézusnak, aki bizalmat előlegezett nekik. Éppen ennek kifejezéseként most megújítják keresztségi fogadalmukat.
Kiss-Rigó László püspök úr és Thorday Attila plébános bérmálkozóinkkal: Bauer Iván, Bodó Anna, Tari Máté, Bauer Magdolna, Czibere Péter
MÉTÁZÓINK SIKERE BUDAPESTEN Ez év május 9-én rendezték meg a XII. Szentjánosbogár métabajnokságot, amelyen szentmihályi fiataljaink is részt vettek. Az Árpád-híd pesti hídlábától egy órányi gyorsított menet után értünk a helyszínre, a Hajógyári szigetre, amelyről kiderült, hogy nem is olyan kicsi, ha meg kellett találnunk a bajnokság helyszínét. A csapattagok ugyanis rövid tanácskozás után elfogadták a javaslatot, hogy gyalog menjünk, és a megtakarított pénzen inkább fagyizzunk egyet.
Meccs utáni fénykép az egyik ellenféllel
A szervezők négy korosztályra osztották a csapatokat. Szent Mihály serege a serdülők között versenyezhetett öt másik csapattal. Hamarosan kiderült, hogy megérte a sok, Szalai István hitoktató vezette edzés, ugyanis minden ellenfelünket nagy különbséggel győztük le. Egyetlen szépséghibája volt szereplésünknek: minden csapatban vegyesen voltak fiúk és lányok is, csak a mienkben nem. Ugyanis a csapat lánytagjai az utolsó pillanatban lemondták a részvételt. Emiatt már a kizárás veszélye is fenyegetett minket, de a szervezők elfogadták azt a kompromisszumot, hogy csapatunk nem tizenegy, hanem csak kilenc taggal lép fel. (Itt szeretném a csapat nevében is kérni a szentmihályi lányokat, a jövőben ne hagyják cserben a csapatot.) Örömömre szolgált együtt lenni a csapattal és látni, hogyan biztatják egymást. Jó volt látni, hogy a nehezebb meccseken is be merték állítani a gyengébb csapattagokat is, hogy ők is élvezhessék a játékot. Mindent összevéve megérdemelten kapták kézhez a győzteseknek járó ajándékpólókat. Ha lehetőség adódik, jövőre is elmegyünk, de akkor már egy korosztállyal feljebb. Szeretnénk azonban, ha lenne utánpótlás csapatunk is. Tehát hívjuk a fiúkat és lányokat, csatlakozzanak hozzánk. Végezetül a győztes csapat tagjai: a csapatkapitány Both Vilmos, valamint Baricsa Zoltán, Bauer József, Bodó Norbert, Bóka Gábor, Both Szilveszter, Horváth Martin, Kasza Bence, Kaszab Tamás, Szabó Szebasztián, Tóth Benjamin, Varga Imre. Bauer Ferenc
3
HISTORIA DOMUS (2.) is tett Szentmihályon, megnézte, hoAz előző számban tett ígéregyan is halad az új templom és plébánia temhez híven folytatódik tehát a építése. Gyula bácsi többször is elszeged-szentmihályi plébánia mondta ekkor Kovács atyának, hogy Historia Domusának, egyes ese„Kérlekszépen boldog öreg korom van, boldog ményeinek feldolgozása és közléöreg korom van.” Másnap két rendőr pese itt a Búzaszömben. Ebben a dig már azzal a hírrel kopogtatott be részben még mindig a Gímes Gyula Kovács atyához, hogy Gímes atyát atya plébánossága idején történt több kézszúrással gyilkolták meg események közüli válogatást olDobó utcai lakhelyén. Erről a szörnyű vashatják. eseményről az atya a Historia Do1960-ban állították fel a még musban részletesen, korabeli újság1957-58-ban kapott szobrokat a cikk- mellékletekkel számol be. kápolnában illetve annak udvarán. A plébánia élete igen sokszínű volt Egy feszület, Krisztus feltámadáGímes Gyula plébánossága idején. Sosát ábrázoló szobor, Jézus Szíve, kat olvashattam az elsőáldozásokról, továbbá két angyalt formázó és bérmálkozásokról, papi összejöveteFourrier Szent Péter (kalocsai nővélekről, a búcsúkról, lelki gyakorlatokrek alapítója) műkőből készült ról, a nagy sikert arató vetítettképes szobra került Szentmihályra. Daraelőadásokról, valamint a különböző bos szobrászművész alkotásai volfelújítási munkákról is (villanyvezetés, tak ezek, melyek 1930-ban készülGímes Gyula plébános festés, vakolatjavítás stb.), melyek a hítek, és egy a korábban a Kalocsai (1948-1988) vek áldozatos munkáját dicsérték. Nővérek vezetése alatt álló 1981-82 telén például szentmihályi újszegedi óvoda tulajdonát képezték. Az óvoda renoválása során a tervek szerint pusztulás- asszonyok fáradtságos munkával készítettek a kápolna ra voltak ítélve az alkotások, ám egy óvónő közbenjárása számára kalocsai mintájú terítőket. De ez csak egy példa a segítségével végül ajándékként kerülhettek falunkba. A sok közül, amelyet kiemeltem, mégis jól mutatja, milyen felállításuk után 10 évvel később, 1970-ben pedig a fontos is egy egyházközösség életében az, hogy kétkezi szentmihályi lelkészséget Dr. Udvardy József, püspök úr munkával, önfeláldozó segítségünkkel még inkább segítsük plébániánk életét, szépülését, fennmaradását. Habár plébániai rangra emelte. A Historia Domus részletesen beszámol a Gazdasági leghőbb vágya, a templomépítés nem teljesült plébánosNépkör zászlajának történetéről is, melynek másolata ma sága idején, áldozatos munkájával azonban megteremtetis templomunk egyik ékessége. „A zászlót a budai Jópásztor te egy egyházközösség alapjait, és mindent elkövetett Nővérek készítették ezer pengőért. A zászlót az idők folyamán az azért, hogy a szentmihályi hívek méltó helyen és méltó iskolában őrizték. Az ötvenes években eltávolították onnan. Ek- módon élhessék, gyakorolhassák hitéletüket. kor a lelkész átvette és a kápolna fiókos szekrényében őrizte.” lejegyezte: Bende Tünde Egészen 1982-ig őrizte ott, ekkor ugyanis a Móra Ferenc Múzeumnak adományozta, miután a múzeum ez év májusában „muzeális tárgyak iránt érdeklődött”. Még ugyanebben az évben Gímes atya azzal a kéréssel fordult a Csanádi Püspöki Hatósághoz, hogy Ságváritelepet is elláthassa, továbbá azt javasolta, hogy Ságváritelepet egyház-kormányzatilag Szentmihályhoz csatolják. Kérésére „a válasz negatív volt.” 1987. május 3-án mutatta be Gímes atya az aranymiséjét. A szentmise a kápolna udvarán volt megtartva a hívek nagy számának köszönhetően. Új korszak következett be a plébánia életében 1988 őszén, „amikor Gyulay Endre Megyéspüspök Úr, a hívei körében megöregedett plébánost nyugállományba helyezte, és utódjául Dr. Kovács László, teológiai tanárt nevezte ki.” Gímes Gyula Májusban Jegyes Hétvégét tartottunk, amely alkalmas készületi atya tragikus körülmények között hunyt el 1991. auguszforma a tartós és boldog házaséletre. tus 6-án, 77 éves korában. Augusztus 5-én még látogatást
4
„PALÁNTA” NAPKÖZI-TÁBOR Szeretettel várunk óvodás és iskolás gyerekeket a plébánia Közösségi Házában!
Június 15-19: Játékos ismerkedés a cserkészettel. Játéktanulás, kézműveskedés, természetjárás, népdal-tanulás, szalonnasütés. Táborvezető: Bauer Magdolna. Költségek: egész napra 5.000 Ft., fél napra 4.000 Ft
Június 22-26: „Kukta”-tábor. Táborunkba olyan fiúkat és lányokat várunk, akik szeretnék megtanulni a főzés alapjait: egyszerű leveseket, második fogást, desszerteket is készíteni. Ismerkedünk a fűszerekkel, a tálalás módjaival, szalvétahajtogatással, stb. Táborvezető: Szakál Adél és Tourené Tihanyi Eleonóra. Költségek: egész napra 8.500 Ft, félnapra 7.000 Ft.
Június 29 – július 3: Sport-tábor: I. Szentmihályi kis-olimpia. Azon iskolás gyerekeknek ajánljuk, akik szeretnek métázni, focizni, ping-pongozni, petanque-ot játszani. Táborvezető: Bauer Ferenc Költségek: egész napra 6.500 Ft, félnapra 5.000 Ft.
Július 6-10: Kézműves-tábor I. A táborban résztvevő gyerekek készíthetnek papírsárkányt, origamit, papír szélforgót, sókerámiát, mozaikképet, bábut textilből, növényszövést, gyöngyöt fűzhetnek, nyomdázhatnak, önthetnek gipszet és batikolhatnak különböző technikákkal. Július 6-án az Aktor-Faktor Színtársulat „Indul a bakterház” című előadását nézzük meg a Belvárosi moziban. Július 9-én ellátogatunk a Heller Ödön Gyékényes Műhelybe, Tápéra. Táborvezető: Szakál Adél és Tourené Tihanyi Eleonóra. Költségek: egész napra 8.000 Ft, félnapra 6.500 Ft + 6db buszjegy vagy bérlet
Július 13-17: Sport-tábor II. Azoknak a gyerekeknek ajánljuk, akik szeretnek kerékpározni, tudnak vagy szeretnének megtanulni zsinórlabdázni, focizni, röplabdázni, kötelet húzni, trambulinon ugrálni, stb. Július 13-án a Csizmás kandúr című zenés mesejátékot nézzük meg a Belvárosi moziban. Táborvezető: Szakál Adél és Tourené Tihanyi Eleonóra. Költségek: egész napra 6.500 Ft, félnapra 5.000 Ft. Július 20-24: Úszás-tábor I. Táborunkba azokat az iskolásokat várjuk, akik tudnak vagy éppen most akarnak megtanulni úszni. A délelőtti órákban úszásoktatás, fürdés a Partfürdőn, délután sportprogram vagy kézműves lehetőség. A tábor ideje alatt – igény szerint – gyermekfelügyeletet is vállalunk a Közösségi Házban azok számára, akik nem klrik az úszást. Úszásoktató: Süveges Tamás, táborvezető: Szakál Adél és Tourené Tihanyi Eleonóra. Költségek: egész napra 11.000 Ft, félnapra 9.500 Ft. Július 27-31: Kézműves-tábor II. A táborban képeslapot készítünk, varrunk, mécsest készítünk, origamizunk, lesz körmönfonás, zászlót készítünk stb. Július 27-én a Csodálatos lámpás című zenés mesejáték megtekintése a Grim-Busz Színház előadásában a Belvárosi moziban. Táborvezető: Bauer Ami. Költségek: egész napra 8.000 Ft, félnapra 6.500 Ft. Augusztus 3-7: Úszás-tábor II. Táborunkba azokat az ovisokat és kisiskolásokat várjuk, akik tudnak vagy éppen most akarnak megtanulni úszni. A délelőtti órákban úszásoktatás, fürdés a Partfürdőn, délután sportprogram vagy kézműves lehetőség. A tábor ideje alatt – igény szerint – gyermekfelügyeletet is vállalunk a Közösségi Házban. Úszásoktató: Süveges Tamás, táborvezető: Szakál Adél és Tourené Tihanyi Eleonóra. Költségek: egész napra 11.000 Ft, félnapra 9.500 Ft.
5 Augusztus 10-14: „Iskolárahangoló” tábor. Elsősorban a szeptembertől iskolába induló gyerekeket és kisiskolásokat várjuk, de mellette is lesz játékos gyerekfelügyelet más korosztályúak számára. A tábor idején nem írni, olvasni, számolni tanulnak a gyerekek, hanem olyan készséges fejlesztésére törekszenek, amelyek egy elsősnek nagy segítséget nyújtanak iskolai tanulmányainak megkezdésénél (pl. tanulnak közlekedni, figyelemfejlesztő játékokat játszanak, verses-mesés foglalkozások, stb.). Táborvezető: Csompilla M. Éva tanítónő, iskolanővér a Karolinában. Költségek: egész napra 6.500 Ft, félnapra 5.000 Ft. Aug. 17–19. Játékos napok. Táborvezető: Szalai István Költségek: egész napra 4000 Ft, félnapra 3000 Ft. Aug. 24-29: Bevezetés a cserkészetbe. A cserkészet iránt érdeklődő gyerekeket várjuk ebbe a táborba. Lesz filmvetítés, játéktanulás, kézműveskedés, természetjárás, népdal-tanulás, szalonnasütés. Táborvezető: Bauer Magdi. Költségek: egész napra 7.000 Ft, félnapra 5.500 Ft. A fent megjelölt költségek az adott időszakra, általában az 5 hétköznapra összesen vonatkoznak (tehát napi 1-2ezer forint étkezéssel!) mindez jelképes összeg, amihez adományokat is szívesen fogadunk a pedagógusok javára. A foglalkozások a megjelölt napokon 8 órakor kezdődnek. A félnapos program 13 óráig tart, és ellátásként magában foglalja a tízórait és ebédet. Az egésznapos program 16 óráig tart, és tízórait, ebédet, és uzsonnát biztosítunk. Mivel a meleg ebédet hozatjuk, a jelentkezés és a táborköltség be-
Minden hívőben él a vágy, hogy érinthesse Üdvözítőnknek, Jézusnak „lábnyomát”. A szentföldi emlékhelyek segítenek visszaidézni Jézus életét, egy-egy fontos cselekedetét. Minden Krisztus-követő meghívást kapott arra, hogy környezetét Isten országává, „szent földdé” tegye. Ezt a jézusi szeretet elsőségével, áldozatos tetteivel, kap-
fizetésének határideje legkésőbb az előző hét szerdája a Közösségi Házban. Elérhetőségek: Szakál Adél (20/204 15 52), Tourené Tihanyi Eleonóra (30/227 27 71), Bauer Ferenc (30/322 29 67), Bauer Ami (30/260 39 24), Bauer Magdi (30/ 259 38 96), Csompilla M. Éva (30/677 86 97). A felhívásban megjelent illusztrációkat Falcione Sarolta, a Karolina Iskola tanárnője készítette, amit ezúton is köszönünk.
Úton-útfélen Nyári tábor 13–18 évesek részére Nemsokára beköszönt a nyár, és vele együtt a nyári szünet. A táborunk nem csupán ország- és, természetismeretet nyújt, hanem a keresztény értékek az életforma megélésének a színhelye is. Szeretnénk összekovácsolni egy csapattá a gyerekeket a játékok és kirándulások során, hogy jobban megismerjék egymást. Az esti tábortüzek, a nagy túrázások, és a sok-sok játék, kacagás színesíti majd táborunkat, miközben felfedezzük Börzsöny természeti szépségeit. A tábor időpontja: 2009. július 13-19 Helye: Vámosmikola (Börzsöny) Utazás: Vonattal, busszal Jelentkezési határidő: június 29 A részvételi díj teljes összege tartalmazza az utazást, szállást, étkezést, belépőket. Ez jelenleg 16.000 Ft, de a pályázat és a plébánia hozzájárulásával ez biztosan kevesebb lesz. Jelentkezés: Bauer Annamáriánál (Mobil.: 30-260-39-24)
csolatainak lelki gazdagságával teheti meg. 2008-ban, a Biblia évében elindult az a kezdeményezés, hogy a Somló-hegy vidékén egy 13 km hosszú, 3 települést (Kolontár, Devecser, Borszörcsök) érintő zarándok-ösvény készüljön, amely lehetőséget ad Jézus életéről elmélkedni. Egyúttal saját életünket is végiggondolhatjuk a születésünktől kezdve a halált legyőző jövőnkig. Talán kevesen tudják, hogy (volt) iskolánk névadója Gárdonyi Géza, Devecserben volt kántortanító az 1991-82-es tanévben. Ő írta a „Fel nagy örömre, ma született…” kezdetű mindmáig használatos karácsonyi, egyházi éneket. Terveink szerint Június 28 - július 1 között a plébános a ministránsokat viszi
a Balatonpartra nyaralni és a Jézus-ösvény bejárására. Hasonlóan, július 12-15-én Szalai István hitoktató és néhány szülő kíséretében a hittanosok egy csoportja látogathat el a Balatonfelvidékén kialakított „tanösvényre”, hogy a Jézus-korabeli Szentföldet megismerjék.
6
VOLT EGYSZER EGY ISKOLA… Azaz van még, talán pár napig. Köztudott, hogy megszűnik a szentmihályi Gárdonyi Géza Általános Iskola, és helyét egy alapítványi iskola veszi át, melyhez településünknek, és gyakorlatilag falunk gyermekeinek semmi köze nem lesz. A tanári kar egy részének lesz munkahelye másutt, van, akinek nem. Kárba vesz a szép nagy épület, a gondozott udvar, a viszonylag új tornaterem. Olyan gyerekek fogják használni, akik nem Szentmihályon élnek, de még szerencse, hogy nem az enyészetnek lesz átadva az épület. Ősztől ezek az új tanulók buszozhatnak ki, mi pedig buszozhatunk be a városba, kísérhetjük, félthetjük gyerekeinket. Kár, hogy az iskola megmaradását pártoló emberek tevékenysége nem vezetett eredményre. Szentmihálynak 1909 óta van saját iskolája, és 1928-ban felépíttettük a jelenlegi, Gárdonyi Géza utcai épületet, mert szükség volt rá. Talán sokakban felmerül a kérdés: Miért volt jó a helyi iskola száz évig az itt élő emberek gyerekeinek, és miért vált divattá, hogy a tanköteles gyerekeket az utóbbi években a városba íratják? Van elég gyerek, minden évben összejöhetne a faluból egy osztályra való elsős, hiszen az új osztással a falu jelentősen bővült. Idén tizenöt gyerek ballagott a helyi óvodából, és még jónéhányan vannak azok, akik helyi lakosok, de máshová jártak óvodába, és idén lesznek tankötelesek. A helyi iskolaépület szép, a városi poros-füstös környezetben lévő kaszárnyák fel nem vehetik vele a versenyt. Iskolánkba a tanárok a városból járnak ki tanítani, valamennyien oktattak már Szegeden is, van kellő tapasztalatuk, (és ezután ők is ott lesznek majd valamelyik városi iskolában, ahol a mi gyerekeink tanulnak!) Vajon a falunkban élő, de a városban tanuló gyerekek könnyebben boldogulnak majd az életben?
A bölcs gyermekpszichológus, dr. Vekerdi Tamás sorait nem lehet elégszer hangsúlyozni: „… pusztító divatként söpör végig a szülők világán az a téves gondolat, felismerés, hogy a mai rohanó, teljesítményelvű világban a tanulást nem lehet elég korán kezdeni. Ez természetesen tévedés. Nem abból lesz az irigyelt topmenedzser, akinek topmenedzser-képzését megkezdték már az óvodában idegen nyelvekkel, dzsúdóval, karatéval, netán lovaglással és tenisszel, hanem abból, aki teljes értékű kisgyerekkort tölthetett el, és ugyanígy persze további életkorokat is, kisiskolás, kamasz, majd ifjúként. Ami megint csak azt jelenti, hogy érzelmi biztonságban nőhetett fel, spontán utánzással tanult kisgyerekkorában, és nem túl korán tanítva, javítgatva. Mindennap volt ideje a szabad játékra, a rohangálásra a szabad levegőn, és megkapta mindennapos meseadagját is.” Egyes városi, már a hat éves gyerekeket is felvételiztető, már az első nap teljesítményt elváró jelenlegi „sztáriskolák” vajon ezt az érzelmi biztonságot nyújtják-e egy kisgyerek számára? Amikor iskolába indítja a szülő a gyermekét, természetesen azt mondja: ott és addig tanulj, ahol és amíg orvos vagy jogászdoktor nem lesz belőled. Mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha azt mondaná: legyél akár varrónő vagy autószerelő, tűzoltó, vagy vadakat terelő juhász, csak legyél BOLDOG gyermekem! Május 30-án ballagtak falunk nagycsoportos óvodásai. A kis ballagók az ünnepségen egy-egy léggömböt kaptak a kezükbe, melyet egyszerre elengedtek. A tizenöt lufi a város felé szállt. A szülők szeméből kicsordult a könny, és az óvónéni is párás szemmel mondta: „látják, mind a város felé mennek, ahogyan a mi gyerekeink is…” Reméljük, hogy megtalálják a számításukat valamely városi iskolában, majd felnőve a boldogságukat doktorként vagy kétkezi munkásként. Molnárné Szekeres Judit
A SZENTMIHÁLYI ISKOLA TÖRTÉNETE Szentmihályon az első állandó iskola az 1873-74-es tanévben indulhatott meg, a város által emelt végleges épületben. A későbbiekben a középső iskola néven közismert tanintézmény az 1960-as évek elejéig funkcionált. (Jelenleg kocsma működik falai között.) A második iskolaépület, az alsó iskola 1909-ben épült. Az idén 100 éves iskolában Tarnai József tanító és felesége tanítottak utoljára az 1965-66-os tanévben (többek között e sorok íróját is), s halálukig ott laktak, az 1980-as évek elejéig. Az épület magántulajdonban van, s fájdalommal látjuk, hogy az enyészet lesz rajta úrrá. A harmadik, jelenleg is iskolaként működő épületet, melyet új iskolaként ismerünk, 1928-ban építették és adták át. Elnevezése dr. Petri Pál Állami Elemi Népiskola volt. Épült Gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter iskolaépítési programjában. (Az alföldön 5000 tantermet létesített az,
aki a trianoni békediktátum utáni tragikus helyzetben éppen az iskolák építésében, a nép szellemi fölemelkedésében látta a jövőt.) Iskolánk a Gárdonyi Géza nevet 1945 után vette föl. Úgy gondolom valamennyiünket érzékenyen érintenek ezek a sorok, hiszen a falu apraja-nagyja a fent említett iskolák valamelyikében, vagy mindegyikben tanult. A 2009-es évet a gyász éveként írhatjuk a 2300-as lélekszámú falu történetében. Elvesztettük, mert elvették tőlünk az utolsó iskolaépületünket is. Ezért nemcsak magunkat okolhatjuk. Az 1990-es évek elején úgy tűnt föllendül az iskola élete. Az Antall-kormány programjának keretében kaptuk az új tornatermet. Az igazsághoz tartozik, és meg kell említeni, hogy a szentmihályiak egy része a 90-es években valóban elkezdte gyermekét Szegedre járatni iskolába. Valahogy ez divatba jött. Nem becsülték eléggé saját településük iskoláját?
7 Közben kormányok, önkormányzatok váltogatták egymást, s az oktatásügyben is egyre inkább a pénzügyi megszorító intézkedések lettek úrrá. Olyannyira, hogy a jelenleg – immár 7 éve – regnáló kormánypárt az oktatásügy tönkretételét tökélyre vitte: a kistelepülések sorra zárhatják be nagymultú iskoláikat. Egy neoliberális szemlélet jegyében, költségtakarékosságra, hatékonyságjavításra hivatkozva tönkreteszik azokat a falusi közösségeket, amelyek túlélték az elmúlt évszázadok viharait. Iskolánkban két éve nem indítanak első osztályt, mert úgymond nincs ki a kötelező létszám. Iskolánk elsorvasztási folyamatához még az is hozzátartozik, hogy önállóságát 2003 augusztus elsejével megszüntette az önkormányzat. Hozzácsatolták a kecskéstelepi Fekete István Általános Iskolához, méginkább beindítva iskolánk elnéptelenedési folyamatát. Szomorúan látjuk, hogy Szeged város önkormányzata mindig is mostohagyerekének tekintette Szentmihályt. Az önkormányzati képviselők többnyire nem a falu érdekeit képviselték
a város felé, hanem fordítva, a város érdekeit érvényesítették a településen. Fenti sorokat az is alátámasztja, a falu lakosait hivatalosan senki sem tájékoztatta iskolánk sorsáról. A Délmagyarország kb. 2 hónappal ezelőtti számából értesülhetett – már aki olvasta –, hogy az Evangéliumi Testvérközösség nevű gyülekezet veszi át az iskolát július elsejével. Állítólag a tulajdonjogot nem kapták meg, csak bérlik az épületet. Ki és mikor tájékoztatja a falut erről? Fogyatékos gyerekeket fognak itt tanítani, s már a gépkocsijukra van írva a Gárdonyi Géza utca neve, holott még a szentmihályi gyerekek tanulnak ott. Az a 60-70 jelenleg is ott tanuló gyerek kénytelen lesz Szegedre járni, naponta egy vagy több órát utazással tölteni. De ez, úgy tűnik, nem érdekli azokat, akik tehettek volna valamit az iskola megmentéséért. Mi szentmihályiak azonban bízunk abban, hogy nem véglegesen veszítettük el iskolánkat. Fejes Ferenc
SZENTMIHÁLYI UTCANEVEK 2. rész Szépírókról elnevezett utcáink Gárdonyi Géza (Agárd, 1863. aug. 3 – Eger,1922. okt. 30.) Eredeti neve Ziegler Géza volt, de magyarságtudatának kifejezéseként magyar nevet kívánt választani magának (Gárdonyi). Tanulmányai elvégzése után tanítóként dolgozott egy ideig, azonban az 1880-as évek második felében felhagyott a tanítóskodással és Budapestre ment, hogy íróként, újságíróként dolgozzon tovább. Újságírói tevékenysége az ország több pontjára kiterjedt. Munkatársa volt többek között a Szegedi Hírmondónak (1889) és a Szegedi Naplónak (1890-1891) is. 1897-től a feleségétől különválva Egerben telepedett le, ahol élete végéig lakott. Irodalmi tevékenysége szerteágazó volt. Írt verseket, novellákat is, de igazi sikert a regényeivel ért el. Főbb regényei: Egri csillagok (1901), A láthatatlan ember (1902), Az öreg tekintetes (1905), Isten rabjai (1908) stb. Egykori iskolán róla kapta nevét (Maxim) Gorkij (1868–1936) az orosz irodalom nagy alakja. Eredeti neve Alekszej Makszimovics Peskov. Élete fordulatokkal, és kalandokkal teljes volt. 1905-ben a bolsevikok oldalán (1905– 1917-ig a bolsevik párt tagja) a cárellenes forradalomban is részt vett. Novellákat, regényeket és színházi műveket írt. Legmaradandóbb alkotásának az Éjjeli menedékhely (1902) című drámáját tartják. Mikes Kelemen (1690-1761) székely nemesi család sarja. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc mellé került apródnak. A szabadságharc bukásáig annak részese volt, 1711-ben II. Rákóczi Ferenccel tartott külföldre. 1717-be a török szultán hívására kerültek Törökországba, ahol később Rodostóban telepedtek le. Ott írta a
velük együtt tartó kurucok és saját életükről tudósító fiktív leveleit, amely íróként tartják számon. Móricz Zsigmond (1879–1942) paraszti sorból származó író, újságíró. Szülei mindent megtettek annak érdekében, hogy gyermekeiket kiemeljék a paraszti sorból. Ennek érdekében taníttatták Zsigmondot is, aki újságíróként kezdte pályáját. 1908-ban került be a hírneves Nyugat című újság munkatársai közé, ahol az első világháború idején haditudósítóként is dolgozott, de egy ideig a főszerkesztője is volt. Verseket, novellákat, színházi darabokat, valamint számára nagy sikereket hozó regényeket is írt (Légy jó mindhalálig, Úri muri stb). Petőfi Sándor (1823–1849). népköltészetünk nagy alakja, akinek a neve összeforrt az 1848-as forradalommal. Kiskőrösön született szlovák származású (Petrovics család) családban. Sok helyen tanult az országban, majd mint vándorszínész szintén sokfelé járt. 1847-ben vette el feleségül Szendrey Júliát, akitőkl egy fia született (Zoltán). A forradalom részese, annak résztvevője volt (Nemzeti dal-t ekkor írta és szavalta el). A szabadságharc alatt Bem tábornok alatt szolgált. 1849-ben a segesvári csatában tűnt, vagy hunyt el. Legismertebb költeményei a János vitéz, Anyám tyúkja, Nemzeti dal. Tinódi Lantos Sebestyén (1505/1510–1556): Vándor énekes a XVI. században. Az országot járva lejegyezte a török ellenes harcok főbb eseményeit (pl. Eger ostroma). Énekeit lanttal kísérte, amelynek dallamát is ő maga írta. Valószínűleg ennek köszönhető a nevében szereplő Lantos melléknév. Költészetében szerepelnek biblikus témák, széphistóriák és a már említett török ellenes harcokat megörökítő énekek is. Költészetéért nemesi rangot kapott. Papp Róbert
8 Őskeresztény gyakorlat szerint nagyszombat éjszakáján keresztelkednek meg azok, akik saját elhatározásuk szerint akarnak az egyház tagjaivá válni. Így történt ez 2009 húsvétján is, amikor Hékédi Gyula, Horváth Martin, Varga Anna, Varga Imre kérték keresztségüket.
Plébániánk fenntartása a szentmihályiak közös ügye. Köszönjük mindazoknak, akik a házszentelések alkalmával, vagy azt követően postai csekken illetve banki átutalással befizették éves hozzájárulásukat. Azok pedig, akik még lemaradásban vannak, kérem, hogy ne késlekedjenek azt megtenni. Plébániánk OTP számlaszáma 11 73 50 05 – 20 49 80 92.
Zarándoklatot szervezünk Mátraverebély-Szentkútra. Indulás augusztus 15-én éjszaka (még hajnal előtt), hazaérkezés aznap este. Jelentkezni június 15-ig Bóka Sándornénál (62/419 246). A tanévet záró bűnbánati liturgia, gyónási lehetőség a templomban június 20-án, szombaton 18 órakor lesz. Egyúttal az októberi elsőáldozásra készülő gyerekek első szentgyónási alkalma. A Karitász-csoport ruhabörzéinek időpontja: június 27. július 25. szeptember 5 szombatonként 9–10 óráig a templomkertben.
A szentmisék rendje: Vasárnap 9 órakor Az aktuális hétköznapi miserend és más hirdetések a vasárnapi szentmise után kerülnek ki a templomtorony alatt levő hirdetőtáblára – ott egész hét során olvasható). Dr. Thorday Attila plébános elérhető a szentmisék előtt és után a templomban, és a 30/530-6201 telefonszámon.
Anyakönyvi hírek 2009. március–június ELHUNYTAK Április:
Biczók Lajosné Szabó Magdolna Fejes József
Május:
Toppantó Dezső
Június:
Sarkadi Gábor
HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Májusban:
Cser Viktória és Gyémánt János Bende Hajnalka és Nováki Lóránt
BÉRMÁLKOZTAK Bauer Iván Bauer Magdolna Bodó Anna Csúcs Ákos Czibere Péter Illés Tibor Tari Máté
A plébános távollétében a temetéssel, harangozással kapcsolatban bizalommal keressék Fejes Ferencet a Hasító u. 6 szám alatt vagy telefonon: 20/562 8557, aki a megyéspüspöktől engedéllyel rendelkezik temetés végzésére és áldoztatásra.
A Szeged-Szentmihályi Római Katolikus Plébánia Értesítője. Kiadja: a Szeged-Szentmihályi Római Katolikus Plébánia l 6710 Szeged, Palánta u. 2. Tel.: 62/427-466 l http://szeged-szentmihaly.plebania.hu l email:
[email protected] l Felelős kiadó: Dr. Thorday Attila plébános l Nyomtatás: SIGILLUM 2000 Bt., Kökörcsin u. 17.
