BÁRÁNDI ÉLET Ingyenes önkormányzati közéleti havilap
I. évfolyam 7. szám
2012. augusztus
Sikeres volt az I. Bárándi Kenyérfesztivál, megnyitotta kapuját a Balassa Iván Falumúzeum Beszélgetés Koroknai Bélával
Emlékszem, évekkel ezelőtt még egy vastelep csúfította a katolikus templom udvarát. A falu vezetése nem kevés munkával felszámolta a település akkori szégyenfoltját. Azóta a helyén sportpálya épült, amit zöldövezet ölel körbe. 2011-ben egy pályázat révén megújult a templom szomszédságában lévő katolikus plébánia épülete is, ahol ezt követően élénk élet vette kezdetét. Egy internetes közösségi oldalon szerveződő csoport a bárándi múlt feltárásának ötletével régi eszközöket, tárgyakat, fényképeket kezdett gyűjteni. Időközben az épület találó nevet kapott, Múltunk Házának keresztelték a lelkes és aktív, közösségi léttel megtöltő tagjai. 2012. július 7-én beérett a munka gyümölcse, megnyitotta kapuit a település neves szülöttjéről elnevezett Balassa Iván Falumúzeum, ami Báránd múltját hivatott bemutatni. Egyelőre egy írógépgyűjteményt és a településre jellemző paraszti kultúrát bemutató kiállítótermet tekinthet meg itt az érdeklődő látogató. De folyamatban van egy helytörténeti és egy mesterségeknek emléket állító terem berendezése is. Közben a helyi civil szervezetek példamutató összefogás keretén belül hónapokig szervezték az I. Bárándi Kenyérfesztivált, amelynek megtartása ugyancsak e jeles napra esett és sikerességéről sokat elmond, hogy még a legnagyobb kritikusok is elismerően szóltak róla. A Falumúzeum létrehozásának ötletgazdájával, az I. Bárándi Kenyérfesztivál főszervezőjével, Koroknai Bélával beszélgettem. Kezdjük a Múltunk Házával! Mit foglal magában ez az elnevezés? A Múltunk Háza közösségi helyszín, amelynek része a
néprajzi és helytörténeti gyűjtemény, turisztikai iroda, az írógépek, és része az oda szervezett programok is. Egy olyan hely, ahol az összekötő kapocs a múlt szeretete. Nagyon fontosnak tartom, hogy ápoljuk a múltunkat. Azt vallom, hogy ha a falunk múltját nem ismerjük, a jelenét nem töltjük meg tartalommal, a jövője is kétséges. A Múltunk Háza tehát egy összefoglaló név, több mint egy épület elnevezése. A felújított katolikus plébánia épületén belül jött létre a Balassa Iván Falumúzeum, amely otthont ad egy állandó bárándi vonatkozású néprajzi kiállításnak. Emellett az egyik teremben egy gazdag írógépgyűjteményt találunk, egy másikban pedig mesterségeket bemutató eszközök vannak. Ezen kívül turisztikai iroda is gazdagítja az épületet. A múzeum ötletgazdája te voltál. Ilyennek álmodtad meg? Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy egy olyan helyet teremtsünk a faluban, ahol összegyűjthetjük, bemutathatjuk a múlt helyi értékeit. Ez a munka elkezdődött, szerveződik az anyag, de a jelenlegi állapot nem végleges, a tervezés, az álom folytatódik. A most látható néprajzi rész kiegészül a Balassa Iván életét bemutató anyaggal, egy helytörténeti helyiséggel és négy mesterséget bemutató teremmel. Ez a négy szakma: a fodrászat, a méhészet, a szövés és a csizmadia mestersége. A mesterségek tárgyai, eszközei már helyet kaptak egy helyiségben, de az elrendezésük a szakember, a muzeológus feladata lesz. Tudni kell még, hogy ha hivatalosan akar működni a gyűjteményünk, akkor mindenképpen érdemes csatlakoznunk az Észak-Bihari Muzeológiai Szakszolgálathoz. A hivatalos múzeummá válásnak megvannak az előírt feltételei. Próbáltunk már ennek megfelelni, amikor a bárándi paraszti kultúrát bemutató kiállítóterem berendezésekor a kiállított tárgyakról szakember, Bihari-Horváth László muzeológus készítette a leltárt. A múzeummá váláshoz az Önkormányzatnak mint fenntartónak az anyagi segítsége is szükséges.
Folytatás a 8. oldalon
Bárándi Élet
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
Kedves Bárándiak! Eltelt egy újabb hónap, a július, amely bár sok esetben „holt szezonnak”, nyári pihenőnek tekinthető, kicsiny falunk esetében igen termékeny és eseménydús volt. Engedjék meg, hogy néhány mondatban összefoglaljam mi is történt velünk. Rögtön a hónap elején egy igen komoly rendezvénnyel örvendeztettek meg bennünket a helyi civil szervezetek, Koroknai Béla vezetésével. Ez volt az I. Bárándi Kenyérfesztivál, amely reményeink szerint hagyományt fog teremteni a település életében. Öröm volt látni, hogy ennyi embert, s főként bárándi embert megmozgatott az esemény. Községünk egy igazi gasztronómiai élménnyel gazdagodott, melynek megvalósulását első sorban a civil szervezetek tették lehetővé azzal, hogy januárban úgy határoztak, azt a nem nagy összegű támogatást, melyet az önkormányzat részükre juttatni tud, egy falurendezvény megszervezésére fordítják. És ezzel elindult valami, ami az egyébként néha-néha szétforgácsolódott településünket összefogni mutatta. Ez pedig a közös cél, a fesztivál volt. Úgy gondolom, hogy mindez példaértékű és előremutató lehet mindenki számára. Köszönjük tehát a civileknek a fáradhatatlan munkát, Bélának, hogy ezt mentorálta és öszszefogta, a település lakosainak, akik ehhez bármilyen formában akár anyagiakkal, akár a gyűjteményhez tárgyakkal, vagy egy-egy produkcióval hozzájárultak, vagy egyszerűen csak megtisztelték jelenlétükkel a fesztivált, s nem utolsó sorban az önkormányzatnak is, aki a megvalósítást lehetővé tette. Köszönjük! A július első fele is tartogatott még számunkra néhány örömteli pillanatot. Mindenek előtt azt, hogy a startmunka programunkhoz tartozó eszközbeszerzésünk közbeszerzése sikeresen lezárult, a pályázaton nyert közel 16 millió forint értékű eszközeink megérkeztek, s a fólia sátraink is felépültek, s megteltek növényekkel. A vasút utcai fóliánkban pedig hamarosan megindulhat a betakarítás is. Ezek a gépek és eszközök nagyban megkönnyítik majd és szakszerűbbé teszik a közmunkásaink munkavégzését. Nagy örömmel fogadtuk továbbá a hírt, hogy a tavalyi évben a gyerekek körében nagy népszerűségnek örvendő iskolaidőn kívüli szabadidős foglalkozást jelentő, szakköröket is tartalmazó pályázatunk is sikeresen "révbe" ért, s közel 25 millió forintnyi támogatást nyert. A Balassa Iván Művelődési Ház vezetőjének, Nyékiné Katona Hedvignek ezúton is köszönjük a pályázat megírását, bízunk benne hasonlóan sikeres lesz, mint az előző. Továbbá ezúton is köszönöm településünk pedagógusainak az eddigi közreműködésüket, s bízom, benne hogy jelen pályázatban is hasonlóan részt vállalnak, illetve remélem, hogy a gyerekek is hasonlóan pozitívan fogadják majd és vesznek részt a programokban.
2. oldal
2012. augusztus
Ezen kezdeti örömünket csak fokozta, hogy aláírásra került a könyvtár emeltének beépítésére, valamint eszközeinek fejlesztésére szolgáló nyertes pályázatunk támogatási szerződése is, így a munkálatok rövidesen elkezdődhetnek. A tetőtér megújul és teret biztosít majd a későbbiekben különböző programoknak, oktatásoknak és képzéseknek. A képviselő- testület döntése értelmében a Sport utca járhatóvá tétele is megtörtént, ami szintén fontos történése a hónapnak. Sajnálatos ugyanakkor, hogy jelenleg csak ekkora távolságot tudtunk rendbe tenni, de azt gondolom ez is mindenképp pozitívumként értékelhető, hiszen ezen utca az egyik legnehezebben megközelíthető utcák közé tartozott. Bízom azonban benne, hogy lesz még lehetőségünk útfelújításokra ebben az évben. Megértésüket és türelmüket is kérem egyúttal, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy jelenleg a közúthálózatunk elhanyagolt és rendezetlen. Dolgozunk ezen problémák lehetőségekhez mért orvoslásán is.
Most már a Sport utca is járható
Ha már orvoslásról beszélünk szükségszerű megemlítenem egy - a hónap végén történt - eseményt is. A bárándi gyógyszertár üzemeltetője hirtelen bekövetkező betegségre tekintettel átmenetileg bezárta a patikát, azonban a háziorvosok és a TÁMASZ készséges együttműködésével úgy vélem sikerült megfelelően kezelnünk a kialakult helyzetet, s biztosítanunk a folyamatos gyógyszerellátást a településen. További sikerként könyvelhetjük el a hónapban – szintén az egészségügyhöz kapcsolódóan- az egészségház felújításának nyertes pályázatát, melynek köszönhetően közel hétmillió forintból sikerül a védőnők székhelyeként funkcionáló és a gyermekek ellátását biztosító ingatlant az elkövetkező hónapokban kívül-belül megújítanunk. Nemcsak az elavult nyílászárók, a belső és külső burkolatok, valamint a tető, hanem a kerítés és a környezet is megszépül. Tájékoztatni szeretném továbbá a Tisztelt Lakosokat, hogy az elkövetkező napokban kerül beüzemelésre a
mint most a fiam, 2012. augusztus sokat kijártam www.barand.hu weblapon a „panaszláda”, amely a kéA másik kérdés már egy kicsit összetettebb. Minsőbbiekben lehetőséget biztosít Önöknek a szabad véle- denekelőtt nem tartom jónak és célravezetőnek, hogy ménynyilvánításra, az esetleges bejelentések megtételé- közösségi oldalakon sokan úgy nyilvánítanak véleményt, re. hogy egyáltalán nincsenek tisztában a tényekkel és az Sokan nem akarják felfedni a személyüket, azonesetleges lehetőségekkel. Mert ugye illegális és önkéban a vélt, vagy valós sérelmüket orvosolni szeretnék. nyes lakásfoglalásról csak akkor beszélhetünk, ha az Erre a későbbiekben lehetőségük lesz az internet adta adott házban székelő semmilyen jogcímen nem rendelkelehetőségek által. Gondolva azonban azokra is, akik az zik tartózkodási joggal. Amennyiben ez történik, az illeírásos papíralapú formát részesítik előnyben, vagy nincs tékes hatóság- jegyző, rendőrség, valamint a bíróságlehetőségük internet használatára, a Polgármesteri Hiva- foganatosít eljárási cselekményeket a tulajdonos kérésére. Nagyon fontos momentum, amit a jogszabály kiemel, hogy csak a lakás tulajdonosa élhet kérelemmel. A polgármester csupán ugyannyi joggal rendelkezik, mint bármely más ember, hogy jelzéssel él az illetékesek felé, illetve amennyiben tudomása van róla, a tulajdonost tájékoztatja erről a tényről. A jogcím is egy fontos kérdés. Fontos, hiszen aki bármilyen formában él a szabad mozgáshoz való jogával s akár tulajdonosként, akár bérlőként, akár használóként tartózkodik a lakásban, az már nem önkényes lakásfoglaló. Tehát az, hogy valaki beköltözik valahova, még nem biztos, hogy illegális, s okot adhat bárminemű intézkedésre. Amennyiben tehát valaki úgy véli, hogy a szomszédságában hasonló eset áll fenn, kérjük, mindenképp jelezze az illetékesek felé. Jelen cikkemben próbáltam az elmúlt hónap történéseit röviden összefoglalni, a TiszElkezdődött a paradicsomok és paprikák szedése a Kaba felé talál- telt Lakosokat az elmúlt hónapban leginkább ható fólisátorban foglalkoztató kérdéseket megválaszolni. Mindezeket figyelembe véve mondhatjuk tehát, tal fogadóhelyiségében is leadhatják észrevételeiket, tel- hogy egy mozgalmas júliust hagyunk magunk mögött. jesen névtelenül a kihelyezett ládába. Mindazok akik azonban személyesen is szeretnének megkeresni, bármilyen jellegű problémával, azt most már nem csak a csütörtöki napon, hanem kedd délelőtt is megtehetik, hiszen a fogadóórám is bővült. Sokakat foglalkoztatott az elmúlt időszakban a lovas nap megrendezése körül kialakult körülmények, valamint az önkényes lakásfoglalók körüli problémák is. Az ezekkel kapcsolatosan megindult találgatásokat szeretném pontosítani az alábbiakban annak érdekében, hogy mindenki pontos információkat kaphasson ezekről is. A lovasnap megrendezésére a sportpályán került sor, elsősorban azért, mert az ügyben érintett felek, úgymint az Önkormányzat, mint tulajdonos, a SAFKE , mint jelenlegi bérlő és a Sportegyesület, mint használó, egyhangúan hozzájárultak. Véleményem szerint, egy ÖnÉrik a paprika a fóliasátorban kormányzati fenntartású – márpedig a sporttelepet jelenleg az Önkormányzat tartja fenn - ingatlant kisajátítani Kívánok mindenkinek további kellemes nyarat! nem lehet. Legalábbis abban az értelemben, hogyha egy Megtisztelő figyelmüket köszönve, civil szervezet használhatja, ugyanannyi joggal használhatja a másik is. Negatívan megkülönböztetni senkit nem Dr. Kovács Miklós lehet. Azt gondolom, hogy az Önkormányzat eddig is polgármester viselte a karbantartási költségeket, ugyanúgy, mint a többi ingatlana esetében, így ez a közeljövőben sem fog Báránd, 2012. augusztus 5. változni. Bárándi Élet
Vargáéknál é
ÖNKORMÁNYZATI HELYI SZEMLE ÚTJÁN HÍREK g a világ ...ÖNELLÁTÁS Amikor akkora voltam,
3. oldal
Bárándi Élet
ÖNELLÁTÁS ÚTJÁN
TENNIVALÓK AUGUSZTUSBAN A gazdaságban. A tarló és ugar szántását folytassuk. Muhart takarmánynak lekaszáljuk és szénának elkészítjük. Borsót, babot, lencsét learatjuk és kicsépeljük. Takarmányrozsot őszi bükkönnyel, vagy borsóval keverve, korai tavaszi etetésre most kell elvetni. A dohánylevelek szedése és szárítása is megkezdendő. Veteményeskertben. A paradicsom és a paprika szedését megkezdjük. A korai tavaszi zöldségnek való petrezselymet már el lehet vetni. A korai burgonya már szedhető, úgyszintén a zöldbab,borsó és mindenféle főzelék. Gyümölcsösben. A gyümölccsel megrakott gallyakat alá kell támogatni. A letermett málnahajtásokat tövükben le kell vágni, hogy a fiatal hajtások annál jobban fejlődjenek. Szőlőben. A koránérő fajtákat leszedjük. Védekezzünk a szőlőt pocsékló madarak ellen. Kapálunk, kötözünk és a hó vége felé csonkázunk (a szőlő lombtömegének a ritkítását jelenti - a szerk.), hogy a nap jobban érje a fürtöket és azok gyorsabban érjenek. Ha szükséges, a peronoszpóra ellen mégegyszer permetezünk. Virágos kertben. Az öntözést folytatjuk, az elvirágzott szárakat levágjuk. Magnak meghagyott szárakat beéréskor, mielőtt a mag kihullana, leszedjük és szellős, száraz helyen utóérleljük, azután kicsépeljük és zacskókba rakva, névvel megjelölve raktározzuk. E hó elején még bármilyen évelő magot vethetünk, s ha azokat gondosan
2012. augusztus
kezeljük, öntözzük, azok őszig megerősödnek. Vékony rőzsetakaró mellett jól áttelelnek és tavasszal szétültethetők. E hónap a dugványozás időszaka. A pincében. A hordókat töltögessük fel. Az állatok körül. Az igásjószág takarmányozására fordítsunk nagy gondot, mert most sokat dolgozik. A baromfiudvaron. A mezőgazdaságban a tarlók és a friss szántások alkalmas területek a legeltetésre, amelyek sok ingyenes eleséget szolgáltatnak. A tojástermelés ilyenkor már megcsappan, mert a tyúkok kezdenek vedleni, s ezen idő alatt nem tojnak. Gondot kell fordítani arra, hogy a vedlési időszakot minél jobban megkurtítsuk. Ezt bő etetéssel, hidegebb időben pedig tengerivel, vagy egyéb olajos takarmányok adagolásával érhetjük el, mert ezek révén sok meleget termel a szervezet. A méhesben. Ajánlatos a méheket augusztusban is etetni, mert a telelés első feltétele, hogy a család sok fiatal méhhel menjen neki a télnek. (Forrás: Kincses Kalendárium, 1939.)
A MAGYAR NÉP REGULÁI AUGUSZTUSRA Ha ezen a napon szép az idő, akkor Augusztus 10: hosszú, nyugalmas őszre, vénasszonyok nyarára lehet számítani. Az esőtől azonban „lőrinces” lesz a dinnye. Augusztus 21: Bertalan napja sok helyen már az ősz kezdetét jelentette.
Veteménykerti tapasztalat A zöldségeskertben használt talajtakarás nekünk is bejött. A töveknek állandóan nedves lesz a földje, ha sikerül elég vastag réteggel körbetakarni. Gondoljunk csak bele! Egy régebb óta földön fekvő fatuskó alatt mindig nyirkos a föld, még akkor is ha sosem locsoltuk. Azt azért ne higgyük, hogy nem igényel gondozást ez a takaró. Idővel ez a réteg vékonyodik. Vastagítanunk kell, mert csak így érjük el a kívánt eredményt. A takaró füvet a szél elfújhatja, ezért érdemes rá földet is szórni. Hasznos frissen kaszált fű-
A hernádszentandrási példa Több olyan település is van hazánkban, amelyek a fejlődés felé vezető úton akár mintául is szolgálhatnak szeretett falunk számára. Mivel Bárándon is elkezdődött a mezőgazdasági fóliasátrakban a haszonnövények termesztése, ezért gondoltam érdemes egy 4. oldal
vel takarnunk, ez tömörebben fed, mint a száraz széna. A takaróréteg alá jó ha teszünk fahamut, mert sok ásványi anyagot tartalmaz és gazdagítja a földet. Előnye a módszernek, hogy így kevesebb gyom nő. Gondoskodásunkat a növények bővebb terméssel hálálják meg. Kevésbé gyakorlott kertészek számára a cukkinit és a céklát javasoljuk, itt garantált az eredmény, ezek könnyen termeszthető növények, jó termésben lesz részünk. A cukkínit már csak jövő tavasszal vethetjük, de a cékla még mos is ültethető. Sok sikert kívánunk mindenkinek. Szigetiné Veres Judit kicsit olyan falvak után kutakodni, ahol már előrehaladottabb állapotban járnak e téren. Így akadtam rá Hernádszentandrásra, amely a biotermesztés hazájaként híresült el az országban, ezért is nevezik magukat BioSzentandrásnak. A közel 500 fő lakost számláló Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település a Hernád-völgyben található. Három folyó veszi körbe: a Hernád, a Kis-Hernád és a Bársonyos csatorna. A faluban mindössze két kisbolt és egy kocsma található, más üzlet nincs. A település hátrányos helyzetét kiválóan példázza, hogy 1989-ben a medréből kilépő Hernád elpusztította a fél falut, 1994ben pedig a helyi iskolát is bezárták.
Bárándi Élet
ÖNELLÁTÁS ÚTJÁN
Régebben más településekhez hasonlóan Hernádszentandrás is agrártelepülésnek számított. Folyóit vízimalmok ölelték körbe, ahol helyben meg is őrölték a kiváló minőségű földjükön termett gabonát. De a nyolcvanas években dohányt is termesztettek itt. A módszerváltás (a rendszerváltás találóbb elnevezése) azonban itt is a pusztítást hozta magával, Hernádszentandrás mezőgazdasága hanyatlásnak indult. Nemrég azonban a település a kiváló adottságait felismerve újra sikeres agrárvállalkozásba kezdett. 2010-ben zöldségtermelő biokert létesítésére adtak be pályázatot, amin nyertek is 28 millió forintot. A település honlapjára feltöltött információkból kiderül, hogy az elsődleges cél az volt, hogy olyan programot indítsanak, amely lehetővé teszi a már meglévő csekély jövedelmek kiegészítését és az önellátást is. A programban résztvevők ugyanis közösen termelnek zöldséget, emellett megtanulhatják a kertgazdálkodás és az egészséges étkezés alapjait is. A biokert-gazdálkodásra bárki jelentkezhetett, aki vállalta, hogy hétvégenként részt vesz egy másfél éves képzésen, rendszeresen műveli saját kertjét, tevékenykedik a hernádszentandrási közösségi Mintakertben. Üveges Gábor polgármester bevallása szerint a legnehezebb a kezdet volt, mert csak nagyon kevesen hittek a program sikerességében. Egy 30 fős csapat azonban hitt abban, hogy ez egy utolsó esélye lehet a településnek a megmaradásra. A jelentkezőkből összeálló „kiscsapat” összetételét illetően vegyes képet mutatott. Voltak köztük fiatalok, idősek, munkával rendelkezők és munkanélküliek egyaránt. A gödöllői egyetem egyik oktatójának az útmutatása alapján szerszámokat, vetőmagokat, a kert elindításához szükséges eszközöket vásárolva belevágtak a programba. Ezen kívül kerestek a professzor mellé egy szakmai irányítót. Olyan helyi agrárszakértőt, akit ismernek és elfogadnak a hernádszentandrási biocsapat tagjai. A gazdálkodás 6000 négyzetméteren a település központjában kezdődött, ahol a szükséges fölmunkák és talajelőkészítés után fóliasátrakat állítottak, azaz kiváló helyszínt teremtettek a melegházi és szabadtéri kultúrák termesztésére egyaránt. A program sikerességét jelzi, hogy újabb 1,5-2 hektáros önkormányzati terület bevonását tervezik, s már ássák a második
2012. augusztus
kutat is. Ez ugyanis a Hernád völgy másik nagy kincse. Itt bárhol ásnak le, ivóvíz jön fel. A vízre pedig szükség van, a fóliákba ugyanis csepegtető öntözést terveznek. Az első gazdálkodási évben a megtermelt javakat a biocsapat tagjai hazavihették. A hernádszentandrásiak azonban nem érték be ennyivel, elkezdtek a piacra is termelni. Ehhez non-profit kft-t alapítottak, logót terveztettek, márkát építenek és folyamatosan zajlik az értékesítési kapcsolatok felderítése. 2011. szeptemberében felavatták a saját biokonyhájukat is, ahol azokat a zöldségeket dolgozzák fel, amelyeket a korábban kialakított biokertben termeltek meg. Ezen kívül a környékbeli éttermeket is ellátják friss, szezonális áruval. Ezek mellett kialakítottak egy megrendelési rendszert, egy internetes zöldségboltot is, ahol lehetőség nyílik a hernádszentandrási biokert minőségi zöldségeinek a megvásárlására, megrendelésére. A webshop a www.bioszentandras.hu internetes oldalon érhető el. A település vezetője szerint a program nem csak gazdasági hozadékkal jár. Két éve még felverte a gaz a portákat. Ma ilyet alig látni, s zöldséggel foglalkozik az is, aki nem nevezett be a programba. A biokert ráadásul nem csupán plusz jövedelmet és közös élményeket adott, de hitet is a falunak. Ma már komoly identitásképző a biogazdálkodás, a szentandrásiak összetartóak lettek. BioSzentandrás előtt távlati célok állnak. A bevételt egyelőre gondosan visszaforgatják, ugyanis további fejlesztéseket kívánnak megvalósítani. A faluvédő körgátat rendszeresen kaszálni akarják, mert a szándékok szerint a biomassza fűti majd az őszi fóliasátrakat, s nekiláttak az éttermek folyamatos ellátásához szükséges terménytároló létrehozásának is. A falu feldolgozott termékekről beszél, saját márkás szörpökről, lekvárokról álmodik. A közelmúltban Báránd 70 millió forintot nyert pályázat útján fóliasátras növénytermesztésre. A lakosság közül csak kevesen hisznek a program sikerességében. Hernádszentandráson is így kezdődött egy sikertörténet. A folytatás hogyléte csak rajtunk múlik…
5. oldal
(www.fuszereslelek.blog.hu és www.bioszentandras.hu nyomán Erdős Zsolt)
Bárándi Élet
HELYI SZEMLE
2012. augusztus
és odaadjam a lustának, nem tartom igazságosnak. Álljunk csak meg egy kicsit! Te is elveszed tőlük a mézet. És te sem a lustákat rabolod ki, hanem a dolgos méheket. Ezt igazságosnak tartod? Nos igen, a beavatatlan szemnek úgy tűnhet. A méh háziállat és az ember nélkül, gondoskodás nélkül életképtelen. Sok a kártevőjük, élősködőjük, amitől meg kell óvni. A tehenet is megfejjük és ha jól gondoskodunk róla, akkor meghálálja. Én is megvédem a családjaimat a betolakodó darazsaktól, élősködő atkáktól, cickányoktól. Lakást biztosítok nekik, hogy higiénikus környezetben éljenek és megfelelő legelőre viszem őket, hogy tudjanak dolgozni. Ennek fejében ők a bőséges mézhozamukból nekem is juttatnak. Soha nem rabolom le őket, csak a feleslegükből kapok. Ez az egyensúly lényege. Szavaidból azt szűröm le, hogy jó viszonyban vagy a méheiddel. Legalábbis te próbálnál jó kapcsolatot ápolni velük. Kár, hogy ők ezt nem így gondolják. Ha jóban lennétek, akkor nem csípnének mindig össze. De mondhatjuk azt is, hogy elég érdekes módon fejezik ki hálájukat a háziállataid. Viccet félretéve! Milyen növények nektárját gyűjtik a méheid? Térjünk vissza az idei szűk esztendőre. A repce az első méhlegelő ahonnan a méhek kellő mennyiségű nektárt Kiss Tibor faragott méhészcímere Réti-Szabó Sándor gyűjthetnek. A tavalyi száraz esztendő nem kedvezett a munkáját dícséri repce kelésének. Ritka és gyenge volt, sok gazda kitárAzt tudom, hogy ha nyár, akkor Kiss Tibi méhészke- csázta. A megmaradt repcetáblákat pedig óriási vadkár érte. Kevés volt a repce, de így is sikerült pergetni egy dik. Meg most már azt is tudom, hogy ilyenkor nincs kevés, de jó minőségű repce mézet. Ezt a fajta mézet főideje cikket írni sem. Májustól augusztus közepéig tart a méhészet termelő leg cukorbetegeknek, fejlődésben lévő kamaszoknak, része. Az év többi hónapjában erre készülünk, ezt várjuk, sportolóknak, gyomorpanaszokkal küszködőknek ajánezért dolgozunk. Ezek a méhészet „aratási” hónapjai. lom a magas szőlőcukor és vitamin tartalma miatt. Repce Feltornyosodik a munka és másra ilyenkor nem koncent- után akácra szoktam vándorolni. Az első állomásom a rálunk. Minden perc számít, utolsó pillanatokban kell Nyírségben van. A másik vándortanyámat pedig a szlodönteni. Minden rossz döntés termelési kieséssel jár. Ha vák határ közelében szoktam felállítani. Sajnos április 10 hamarabb pergetünk az a baj, ha egy-két napot várunk, környékén az országos fagy 70 %-os fagykárt okozott az akkor az is problémát okozhat. És ugye ott van az időjáakácerdőkben és a gyümölcsösökben. Mérlegelnem kelrás, ami minden mezőgazdasági munkát befolyásol. A lett, hogy vállalom-e a vándorlás költségeit, vagy ezen a méhészkedés a mezőgazdaság különös ága, mert az állat- pénzen itthon szaporítok. Végül az utóbbi mellett döntöttenyésztés része, de mégis szorosan kapcsoló- tem és úgy néz ki jó döntést hoztam. Valamennyi akácdik a növénytermesztéshez, tehát nagyban függ az időmézünk lett az itthoni akácvirágokról, de ezt nem vettük el, hanem összevártam az olajtök és a vadvirágok nektárjárástól. ját, amiből különlegesen finom vegyes mézünk lett. Ezen Az nem volt most valami kegyes hozzátok. 2012 nemes egyszerűséggel a katasztrófa éve volt. A a nyáron a méheknek gyorsan kellett dolgozniuk, mert a katasztrófát pedig át kell vészelni és tanulni kell belőle. nagy kánikula sok virágot lesütött. Ez nem hangzik valami jól. Mi történt pontosan? A vegyes mézről mit érdemes tudni? A méhek teleltetésével meg voltam elégedve, egy csalá- A vegyes méz is megkristályosodik, de mivel sokféle vidom sem pusztult el a hideg tél ellenére. Mindezt annak rág nektárjából tevődik össze, sokkal egészségesebb, mint köszönhetem, hogy bőséges, 20 kilós téli mézkészletet a homogén jellegű akác. Az akácméz azért közkedvelt, hagyok nekik. A gyenge, rosszul dolgozó családokat elmert színe vízszerű, áttetsző, íze semleges, később kristápusztítom. Amely család nem dolgozott rendesen, szorlyosodik. Köhögésre tökéletes. Őseink a mézet sokféle galmasan a nyáron, az a telet nehezen vészeli át. Így lesz módon használták, de erről majd később szeretnék egy gyenge. A gyengeség pedig betegségek melegágya, ami cikket írni. elfertőzheti az egészséges családokat. Ráadásul a lusta A napraforgó virágzását is kigubbadt szemekkel fihajlamát is örökíti. Nem szoktam kísérletezgetni, teljesen gyelted. felesleges. Ha az egyik évben nem hajlandó dolgozni, Hirtelen indult meg a napraforgó virágzása. A napraforakkor már a másikban sem fog. Azt pedig, hogy elvegóra nem kellett vándorolnom, mert a környéken volt gyem a jól dolgozó családoktól az eleséget Lapunk olvasóinak a visszajelzése alapján kijelenthetjük, hogy újságunk egyik legkedveltebb rovata a Helyi szemle, amely egy riport erejéig a településünkön gazdálkodó lakosokat keresi fel. A rovat állandó szerzője Kiss Tibor, akinek a nyara a méhészetről szól, nem pedig az újságírásról. Gondoltam meglátogatom két pergetés között, hogy meséljen nekünk most ő a méhészetről, mint gazdálkodási formáról.
6. 7. oldal
Bárándi Élet
HELYI SZEMLE
annyi, amit berepültek. Az idei napraforgó után szépen virított a faluban a japán akác és rokonai. A vadvirágok és a virágoskerti növények is jó pollen és nektár források. Ezek mézét én már bent hagyom nekik téli eleségnek. Augusztusban már csak arra kell vigyáznom, hogy legyen kellő fiasítás és az atkapopuláció egyedeit elpusztítsam. Az atkák Ázsiából érkeztek hazánkba az 1970-es években. Pillanatok alatt elszaporodnak és teljesen legyengítik az egész családot. Folyamatosan védekezni kel ellene.
Kiss Sarolta, Báránd legifjabb méhészpalántája
Mióta méhészkedsz? 1989-ben kezdem el a méhészkedést apukám segítségével, aki Rácz Gyula bácsitól tanulta a szakmát. Sokat olvastam és tanultam méhész szakkönyvekből, folyóiratokból. 1995-ben OKJ vizsgát tettem az agráregyetem egyik tanfolyamán, ami intenzív volt és kőkemény. Dr. Wladimir János egyetemi docens tanított. Tanár úr öt év múlva egy fél éves méhészmester felkészítő kurzusra invitált, amit egy évre rá mestervizsga követett. A megyében az első mesterek között végeztem.
2012. augusztus
A méhészkedés kemény fizikai munka ezért segítség nélkül nem megy. Kicsi párom Hédi is OKJ-s méhész, nagyon szereti a pergetést és az ő dolga a palackozás, értékesítés. Anyukám is rajong a kicsi bogarakért, apukámmal mai napig szorgoskodnak. Sajnos be kell vallanom, hogy már több mint 20 éve méhészkedem, de még nagyon távol érzem magam az igazi mesteri értékrendhez. Gyakran túlvállalom magam más munkákkal, ami a méhészetben elengedhetetlen precízség rovására megy. Az idén megfogadtam, mint minden évben, hogy csak a méhészetre fogok koncentrálni. Ahhoz képest úgy tudom, hogy krumplit és fokhagymát is termelsz a földeden. Némi gondozást és időbeni ráfordítást az is igényel. Van egy kis földem a szőlőskertben, ott fokhagymát, vöröshagymát, krumplit termesztünk. Nagyon szeretek csereberélni. Most is szereztem öt birkát. Krumplira cseréltem. Segítenek legalább majd a méhészet körüli fűnyírásban. A cseresznye nem volt sok az idén és az alsó ágakat meg is dézsmálták a „fára mászó seregélyek”. A szilva jónak ígérkezik, elsősorban cefrézni fogom, mert a lekvártól romlik a fogam, fáj a hasam, a pálesz viszont vérnyomáscsökkentő és fertőtlenítő. Télen a pincében gombatermesztéssel bíbelődtem. A szőlőskerti gazdálkodás-önellátás véleményem szerint csak akkor lesz sikeres, ha az Önkormányzat és a gazdálkodók összeülnek és kitalálják, hogyan lehet a csőszrendszert, mezőőri szolgálatot visszaállítani. Nagy feladat, de amíg ez nincs megoldva, addig a semmirevaló, gátlástalan egyedek - akik csak a betakarításban jeleskednek - elveszik az iparkodó, szorgalmas embertársaink kedvét a termeléstől. A helyzet az, hogy tudjuk kik ezek, de a tettenérés számít a rendőrségnek. Ha a rendőrséget kihagyjuk a számonkérésből - aminek nagy híve vagyok és gyakorlom is - akkor mi magunk keveredhetünk törvénysértésbe. Jó egészséget minden becsületes lakosunknak!
HIRDETÉS Eladó igényesnek egy elektromos robogó. Tel: 06/54-466-212
Erdős Zsolt
Az újsággal felmerülő problémáit jelezze nálunk. (06-70-392-3165) Újságunk lapszámait elektronikus formában is lapozgathatja az interneten, a www.barand.hu weboldalon.
Hirdessen Ön is a Bárándi Életbe! Hirdetési áraink: - Apróhirdetés: 100 karakterenként 500 forint - Apróhirdetés azok számára, akik otthon előállított, otthon termelt terméket hirdetnek és hirdetésük feladásakor bemutatják őstermelői igazolványukat: 100 karakterenként 250 forint - Negyed oldalas hirdetés: 3000 forint - Fél oldalas hirdetés: 5500 forint - Egész oldalas hirdetés: 10000 forint Hirdetését a Balassa Iván Közművelődési Intézményben adhatja fel, Nyékiné Katona Hedvignél. 7. oldal
Bárándi Élet
Folytatás a címlapról
INTERJÚ
2012. augusztus
alkotni. Sokan nem tudják, ezért fontosnak tartom megemlíteni, hogy a költségvetés összeállításakor az Önkormányzat300.000 forintot juttatott összesen a 19 civil szervezetnek, amit azok felajánlottak a Kenyérfesztivál költségeinek a fedezésére. Természetesen ehhez járultak még a magánszemélyek és egyesületek anyagi és természetbeni (munka, anyag) felajánlásai, amelyet itt is szeretnék a magam és a szervezők nevében megköszönni. Mennyi időt vett igénybe a szervezés? Attól függ, minek a szervezéséről beszélünk. A Múltunk Háza 2011 nyarán bontotta ki szárnyait, a Kenyérfesztivál kb. 5 hónapos szervezést igényelt. A civil szervezetek vezetőivel havonta összeültünk és megbeszéltük, hogy milyen fázisában állunk a szervezésnek, kitől mit várunk, mit szeretnénk csinálni. Az utolsó egy hónapban már hetente találkoztunk. Forgatókönyvet írtunk, és ennek alapján osztottuk ki egymás között a feladatokat. Kellett is, hiszen nagy fába vágtuk a fej-
Kik segítettek, kik vettek részt a Múltunk Háza létrehozásában? Nagyon sokan segítettek: lelkes magánszemélyek, önkéntesek, azok családtagjai, és barátai, majd a civil szervezetek. Szám szerint meg nem adható, hány ember mondhatja el, hogy köze van a Ház kialakulásához: idejével, munkával, ötleteivel, tárgyi eszközökkel segítette a létét. Mint a fa lombja, terebélyesedtünk, és én erre nagyon büszke vagyok, hogy ilyen sok ember azonosult az elképzeléseinkkel. A szerveződő múltkutatás hatására az egyik internetes közösségi oldalon alakult egy Múltunk Háza Baráti Kör, amelynek már 500 tagja van. Három embert név szerint megemlítenék. Az egyik Bihari-Horváth László szakszolgálat-vezető muzeológus, aki a szakmai segítséget adta. A másik két ember pedig Berdéné Marika és Csétei Anita. Ők voltak azok, akikkel - mondhatjuk -, vállvetve vittük előre az ügyet, akik kiemelkedően sokat segítettek. A kiállított eszközökön, tárgyakon kívül rengeteg Az I. Bárándi Kenyérfesztivál díjazottai: fénykép is összegyűlt, amelyek Báránd régmúltját elevenítik fel. A kiállítás megnyitóján elhangzott, Bográcsos étel kategória: I. Bárándi Citerások hogy a jövőben további tervek vannak a fényképek II. Csillagvirág Hagyományőrző Műhely felhasználásával kapcsolatban. Mik is ezek pontosan? III. Bárándi pékség Kb. 1000 darab régi bárándi fényképet gyűjtöttünk öszsze. Ezeket megpróbáljuk rendszerezni, majd őket felKemencében sült kalács, sütemény, stb I. Pásztor Anna és a nagymamája használva szeretnénk egy könyvet kiadni Báránd múltja II. Együtt- egymásért egyesület képekben címmel. A gyűjtést folytatjuk, még mindig III. Köz-rabszolgák várjuk a régi fényképeket. Nyitva tartási időben is beKülöndíj: hozhatják a tulajdonosaik a Múltunk Házába, de interneten is el lehet hozzánk juttatni azokat. Továbbra is várjuk Bográcsos kategóriába: Horgász egyesület Kemencés kategóriába: Jó barátok csapata a tárgyak és eszközök felajánlását is, hiszen a gyűjteDíjat kaptak a mobil kemencések. mény sosem végleges és lezárt. A néprajzi kiállítás megnyitójának a napján került Abszolút győztes a Lovas Egyesület. megrendezésre az I. Bárándi Kenyérfesztivál. Eléggé ki volt már éhezve a lakosság egy színvonalas rendezszénket; egyidejüleg három dolgot futtattunk: folyt a vényre. Három hét távlatából, hogyan látod? Sikeres gyűjteményszervezés, a rendezvényszervezés volt az I. Bárándi Kenyérfesztivál? és a kemencék építése. Mindegyik önmagában is emA mai napig megállítanak az utcán, hogy gratuláljanak. bert próbáló feladat. Mondhatom, hogy sikeresen megKöszönik a szép napot, az élményt. Voltak, akik a hőség ellenére reggeltől estig részt vettek az eseményeken. csináltuk, amit felvállaltunk. Azt lehet tudni, hány ember segített a szervezési és a Rengeteg munkám van benne, de nem csak engem illet lebonyolítási munkálatokban? az elismerés: mind a 19 civil szervezet hozzájárult ahTöbb száz ember segített, nem is volt könnyű őket koorhoz, hogy sikeres legyen a rendezvény. A legnagyobb dinálni. A rendezvény napján is kb. 80-100 emberre sikert az jelzi majd számomra, ha jövő tavasszal azért állítanak meg az utcán, hogy mikor lesz a II. Kenyérfesz- esett valamilyen feladat: parkolás, székek, asztalok, sáttivál és mit tehetnek érte. Már most biztos vagyok benne, rak biztosítása, az árusok, főzőhelyek elhelyezése, a fellépők irányítása, étkeztetése…Soroljam? Sokan voltunk, hogy lesz ilyen, mert kell a folytatás. Kell a közös cél, a nézők és szereplők egyaránt; sok feladatot kellett ellátni, közös munka. sok mindenről kellett gondoskodni. Azon voltunk, hogy Én is úgy látom, hogy a rendezvény egyik fontos üzenete az összefogás volt. A civil szervezetek megmutat- minél kevesebb zökkenővel menjenek a dolgok, hogy a nézők a szerteágazó háttérmunkából minél kevesebbet ták, hogy együttműködve nagyot lehet alkotni. vegyenek észre. Évek óta főszervezője vagyok a Sárrét Íze Fesztiválnak Nagyrábén, ami egymillió forint körüli költségvetéssel működik. Ehhez képest mi szinte aprópénzből csináltuk meg a fesztiválunkat. Az összefogás ereje tette lehetővé, hogy kevés pénzből nagyot tudtunk 8. oldal
Bárándi Élet
INTERJÚ
2012. augusztus
Azon túl, hogy hasznos, mert bárki, bármikor beüze- Akik nem értenek a kemencékhez, felfűtésükhöz, azok melheti, impozáns látványt nyújt a Múltunk Háza ud- pár nappal előtte szóljanak nekünk, ha használni akarják. varán épült kemenceegyüttes. Erről A Múltunk Háza nyitvatartási rendje Mi segítünk nekik ebben, biztosítunk egy embert, aki ért a felfűtémit érdemes tudni? Hétfő: 7:30 – 14:00 sükhöz. Kedd: 13:00 – 19:00 A kemencék építése is több hónapot Szerda: 7:30 – 14:00 vett igénybe. Ennek a felépítésében is A jövőre nézve milyen tervek Csütörtök: 13:00 – 19:00 több száz ember vett részt. Volt, aki vannak? Fog folytatódni a sikerPéntek: 7:30 – 14:00 téglát ajánlott fel, volt, aki üveget, történet? faanyagot, fűmagot, cserepet és még sorolhatnám. Nagy szükség volt a A régi, nagyobb mezőgazdasági felajánlásokra, mert szinte a semmiből eszközöknek szeretnénk egy külső Az I. Bárándi Kenyérfesztivál kezdtük el az építését. Mindig akadt bemutatóhelyet csinálni, ami - a számokban: olyan is, aki elfuvarozta a felajánlott kemencéhez hasonlóan - az udvaranyagokat. Papp Berti meg egy gyö- 19 csapat nevezett be a főzésbe . 36 színpa- nak egy meghatározó része lesz. nyörű tetőt ácsolt. Ha azt nézzük, ak- di produkció több mint 200 fellépőjét lát- Az udvar feltöltését is be kell fejezhatta a felállított Folklór Nagyszínpadon a kor ez önmagában egy több százezer közönség. 19 civil szervezet és sok-sok civil ni, amihez még földre van szükséforintos felajánlás. Köszönet minden szervezethez nem tartozó önkéntes dolgogünk. Ezután a fásítást, füvesítést segítségért. szeretnénk folytatni, hogy egy igazott a rendezvény sikerességén. zán kellemes környezetben működHangsúlyoznám, hogy nem magunknak építettük, hanem jön a Múltunk Háza, ahová szívesen jönnek az emberek: a falunak. Szeretném, ha az emberek használnák ezeket a helyiek és idegenek egyaránt. A Kenyérfesztiválnak pekemencéket, szeretném, ha egyfajta közösségi térként dig folytatódnia kell. funkcionálna, ahol jól éreznénk magunkat. Ezért is tart Én már úgy tudom, hogy meg is van a jövő évi Keazóta is folyamatosan a kemencék környékének a rendenyérfesztiválnak az időpontja. zése: padkát, ülőhelyeket alakítunk ki. Egyvalamire viJól tudod, 2013. július 6-án lesz. szont szeretnék megkérni mindenkit. Vigyázzunk rájuk!
Erdős Zsolt
Múltunk Háza képekben
9. oldal
Képek: Szoboszlai István
I. Bárándi Kenyérfesztivál képekben
10. oldal
Képek: Szoboszlai Gergő, Szoboszlai István
Bárándi Élet
HAGYOMÁNYAINK RÉGEN ÉS MA
2012. augusztus
Beszámoló a Csillagvirág Hagyományműhely nyári táboráról Idén június 28-tól július 6-ig tartott a nyári táborunk. A a kenyértésztánkat. tábort egy alapos és mindenre kiterjedő szervezőmunka A második napon, szombaton délelőtt ismét játszottunk, előzte meg. délután kézműveskedésbe fogtunk. A lánykák jegykenTöbb alkalommal összeültünk és pontról pontra átbedőket hímeztek, a fiúk faragtak, véstek. Este az egyes széltük a tábor programját, a szükséges eszközök beszer- csapat elkészítette a slambucot és vendégül látta a tábozését és a tábor során adódó feladatok lebonyolítását. A rozókat. A kettes csapat mosogatott. A táborozók egy feladatok megoldása egyre egyszerűbb, hiszen a régi kis része, a Nyitnikék citeraegyüttes kötelességének eleget műhelytagok már részben felnőttek, így egyre több feltéve részt vett a Betyárfesztiválon Püspökladányban, adatot elvállalnak és így egyre több programmal szolgálahonnan nagy örömünkre elhozták a különdíjat. Vasárhatunk a táborozóknak. Nagy segítségünkre van még nap kerékpártúrára mentünk Sárrétudvariba, ahol Hajdú Irénke néni alapos gyűjtőmunkája, amit ezúton is köszöBalázs bőrkovácsmester és kedves felesége fogadott nünk és minden kis csírát is, amit elültetett bennünk! A bennünket az otthonában, de előtte letettük a tejet altatni. hagyományőrzés csíráit, ami nélkül ez a tábor sem jöheBalázs segítségével minden táborlakó elkészíthette a tett volna létre! Köszönjük Irénke néni! Az idei tábosaját bőrkarkötőjét. Éva rövid ízelítőt mutatott a csodálarunkhoz is ő biztosította számunkra a részletes játéktos kalocsai hímzéseiből és bevezetett minket a csipkegyűjteményt és a hagyományok pontos megélésében is kötés rejtelmeibe. A haza vezető úton tettünk egy kis az ő ismereteit használhattuk. kitérőt és egy kedves családnál megnézhettük hogyan, A tábor ismét az iskolában kapott helyet, aminek nagyon örültünk, hisz mi sem gyermekbarátibb környezet, mint maga az iskola. Ezúton is köszönjük Erdeiné Hákli Ildikó igazgató asszonynak! A hét során voltak ismétlődő mindennapos feladatok. Minden reggel gyülekező volt és ismertettük az aznapi programokat, feladatokat. Reggelente népdalokat tanultunk és a tábor végére már egész szép kis csokorra valót énekeltek a gyerekek. A meleg délutáni napokon Irénke néni mesét olvasott a gyerekeknek, amit ámulattal hallgattak a bábmúzeum varázslatos környezetében. Az első napon gyülekező után a táborozókkal megbeszéltünk néhány alapvető információt, ismertettük a házirendet, röviden bemutatkoztunk, majd ismerkedésre szolgáló népi játékokat játszottunk, így játékosan megismerhettük egymást. Délután a táborozókat csoportokra osztottuk és megkapták a csoportos feladatokat, amiket részben a hét végére, részben a hét során kellett megoldaniuk. A nap végén szalonnát sütöttünk. Minden csoport kapott egy szócsoportot, amit bele kellett szőni a csatkiáltásukba, egy népdalt aminek a dallamára kellet a csapatindulót megírni, egy mesét aminek bemutatására bármilyen technika segítségéve az utolsó záró napon került sor, és egy ételnevet. Az ételt a hét során egy este kellett elkészíteni mindenkinek az adott napon, és az őket követő csapat aznap mosogatott a vacsora után. És minden reggel egy-egy csapat a megfelelő sorrendben öntözte a növényeket a Múltunk Háza udvarán. Természetesen, amit lehetett alapanyagokat a táborban készítettünk el. Így került sor a második nap délutánján a tésztakészítésre. Délelőtt játszottunk, délután izgatottan várták a gyerekek a tésztakészítést. milyen körülmények között tartják a birkákat. Vettünk is A lányok, asszonyok hozzáláttak a tésztagyúráshoz. Elegy szép birkát a következő napi eseményünkhöz. Hétkészítettünk 1 kg csigatésztát, 4 kg lebbencstésztát és 2,5 főre népi lakodalmas játékok megélését terveztük, így kg széleslaskát. Közben beszélgettünk, énekeltünk. mikor hazaértünk Sárrétudvariból, vetélkedőkkel kiváAmíg a hölgyek a száraztésztákat készítették, a fiúk és lasztottuk a menyasszonyt és a vőlegényt. A gyerekek férfiak népi fajátékokat készítettek, amiket a tábor során nagy átéléssel vettek rész a játékokban és nagy küzdelnagy élvezettel használtak a gyerekek, és hozzákezdtek a mek között eldőlt a verseny. teknővájáshoz. A teknőt egész héten felváltva vájták és a Kenyérfesztiválon már ebben dagasztottuk 11. oldal
Bárándi Élet
HAGYOMÁNYAINK RÉGEN ÉS MA
Hétfőn korábban kezdődtek az események. Reggel hat órakor a fiúk és férfiak, na meg a kíváncsi lánykák hozzáláttak a birkavágáshoz, birkanyúzáshoz. Ahogy befejeződött a birka felaprítása, siettünk a táborba, mert hozzáláttunk a tyúkkopasztáshoz. A délelőtt folyamán megérkezett a vőfély és meghívta a vendégeket. A lányok felkötötték a vőfélybotra az addig elkészült hímzett kendőket. A kettes csapat hozzáfogott a lakodalmi menü előkészítéséhez. Délután már érezhető volt a finom birkapörkölt és a tyúkhúsleves illata. A lányok virágból koszorút készítettek a menyasszonynak és szépen felöltöztették. Elérkezett a nagy pillanat és a vőfély kikérte a menyasszonyt, elindult a násznép a mulatságra. A násznép a vacsora elfogyasztása után fergeteges mulatozásba kezdett. A nap végével felhevítettük az aludt tejet, majd másnap reggel ruhába kötöttük és felakasztottuk lecsöpögtetni. Kedden reggel ismét játékokkal indítottuk a napot és megérkezett Hajdúszoboszlóról Ági mama, aki csuhéazásra tanította a tábor apraját - nagyját. Ági mama türelmének és tudásának köszönhetően elkészültek a szebbnél szebb babák. Délután a kézműveskedéseké volt a főszerep. Ezen a napon már több kézművességre is sor került. A gyerekek sógyurmázhattak, gyöngyözhettek, nemezelhettek, hímezhettek, csomózhattak és a fafaragás sem maradhatott el. Szerdán délelőtt meglátogattuk Kovács Béláékat, ahol Évike bemutatta nekünk az állattartás rejtelmeit. Nagyon sok hasznos információt tudtunk meg, és bár voltak közöttünk városi gyerekek is, de a mi kis falusi gyermekeink is ámulattal hallgatták, hogy melyik állat mennyi időre ellik vagy fial, hány napra kelnek ki a baromfik, mennyi ideig és mekkora mennyiséget szopik egy kiscsikó és még sorolhatnám mennyi érdekes dolgot mesélt nekünk Évike, amit ismét csak köszönni tudunk. A délután során folytathattuk a kézműveskedést, és izgatottan vártuk, hogy megérkezzen a jurta, amit Nádudvarról kaptunk kölcsön. Izgatottan nézték a gyerekek ahogy összeállt a jurta és mindenki hazasietett, hogy elhozza a matracot plédet, párnát, mert ha egyszer van egy jurtánk és még sikerült is felál-
2012. augusztus
lítatnunk, azmár csak természetes, hogy benne alszunk! Vissza is jöttek a gyerekek és tizennyolcan aludtunk a jurtában. Természetesen két bátor férfi őrizte a nyugalmunkat! Köszönjük Tóth Istvánnak és Csuhai Bencének! Aznap este jó étvággyal ettük meg a hármas csapat által elkészített túróstésztát. Csütörtökön ébredés után mindenki kicsit összeszedte magát, megreggeliztünk és belemerültünk a játszásba. A játék végével még délelőtt megérkeztek Lévai Ági és Sass Ferenc Püspökladányból és moldvai zenét játszottak nekünk, amire mi táncoltunk. Délután folytattuk és igyekeztünk befejezni a kézműves munkáinkat, este pedig elfogyasztottuk a négyes csapat által elkészített nagyon ízletesre sikeredett paprikás krumplit. Péntek délelőtt már nem csak játszottunk, de akinek még maradt befejezetlen munkája az iparkodott befejezni azt, mert délután már a táborzárásra készültünk. Péntek délután kicsit összepakoltunk és mindenki izgatottan várta, hogy melyik csapat mivel rukkol elő. Fergeteges délutánunk kerekedett ki. A csapatok fantasztikusan oldották meg a feladatokat és mindenki nagyon jól szórakozott. A csatakiáltásokba beleszövendő szavakkal is boldogultak, pedig azok olyanok voltak, hogy madárinfluenza, csavarhúzó, szklerózis multiplex... A mesefeldolgozások is remekül sikerültek és hihetetlen fantáziával oldották meg a mesék előadását. Az előadások után megnéztük a tábor során elkészült munkákból létrehozott kiállítást. Mi sem zárhatta volna szebben a tábort, mint az, hogy a jurtában mindenki nagy örömére Réti Szabó Sándor mesejátékát nézhettük meg. Köszönjük Sanyi! A tábornak még alig lett vége, már kezdte a csapat a készülődést a Kenyérfesztiválra, ami szintén egy csodás nap volt számunkra. Remélem a táborba betekintést nyertek az olvasók a kis beszámoló által és jövőre még többen vesznek rész azokban a csodás pillanatokban, amiknek mi részesei lehettünk.
Lovasnapot tartott a Sárréti Lovaskör is
A Csillagvirág Hagyományműhely tagja: Hevesiné Szabó Ildikó
Az őszi Sokan nem is gondolják milyen jó jól sikerült lovas nap után immár hatással van a ló a körülöttük lévők- második alkalommal rendeztünk Báre. Lovaglással gerincproblémákat rándon csikós és lovas találkozót. Ez gyógyítanak és előznek meg. A loa nap is az idei nyár legforróbb napvaglás segíti a tanulási képességek jai közzé tartozott. A hőség ellenére fejlesztését. Legfőbbképpen a konmégis sokan ellátogattak rendezvécentrálóképességre és az összesze- nyünkre. dettségre van serkentő hatással. A következő számokban indulhattak Ezért lenne jó, ha minél többen meg- versenyzőink: kezdő lovasok ügyestanulnának lovagolni. 12. oldal
ségi versenye, haladó lovasok ügyességi versenye (ezen a pályán már ugratást is láthattunk), fogathajtók próbatétele, síkvágta, csikósok megmérettetése, köcsögverés, érmével lovaglás, korsóvivés, szlalom, székfoglaló. A nap vidáman telt, sok szép eredmény született. Szigetiné Veres Judit
Bárándi Élet
HIT HIT--ÉLET
2012. augusztus
FELHÍVÁS! Az elmúlt évek gyakori helyi vízkár eseményei a települések vízrendezési és helyi vízkár-elhárítási feladataira irányították a figyelmet. Hazánkban a vizek kártételei ellen folytatott védekezés-az emberi élet, az egyéni és nemzeti vagyon biztosságának védelmére-folyamatos, költségigényes, de elengedhetetlen feladat. A védművek kiépítése, fenntartása mellett fel kell készülni a rendkívüli hidrometeorológiai helyzetre, a helyi vízkárok elleni védekezési munkákra is.
Fentiekre tekintettel felhívom tehát Báránd Község lakosságának figyelmét, hogy Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2004. (IV.20.) rendelete, a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról 4. § (1) bekezdése értelmében „A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.”
Az önkormányzatok vízgazdálkodási feladatait az önkormányzatokra vonatkozó rendeleteken túlmenően a vízgazdálkodásról szóló törvény határozza meg. Az önkormányzatok vízgazdálkodási feladatai elsősorban helyi erőkkel (saját erő, polgári védelem, tűzoltóság, stb.) oldják meg, azonban a helyi szakmai, technikai lehetőségeiket meghaladó igényű védekezés esetén a területileg illetékes vízügyi igazgatósághoz, vízgazdálkodási társulathoz fordulhatnak.
Tájékoztatom a lakosságot továbbá, hogy a belterületi vízelvezetők rendszeres karbantartásának elmulasztása esetén, a bekövetkező káresemény miatt az ingatlan tulajdonosa ellen közigazgatási eljárás kezdeményezhető. Ezért kérem a Tisztelt Lakosokat, hogy a belterületi vízelvezetők működőképességének biztosítása érdekében, a vizek kártételei elleni védelem érdekében az ingatlana előtti vízelvezetés feltételeit mindenki biztosítsa, az árkokat tartsa rendben!
A helyi vízkárok kialakulásának mértékét emberi beavatkozással csökkenteni lehet. A sikeres védekezés legfontosabb feltétele, a vízelvezető művek, üzemképes állapotban való tartása. E megelőző tevékenység által jelentősen csökkenthetőek a településen jelentkező károk. 13. oldal
Dr. Kovács Miklós polgármester
VI. Alföldi Citerás Népzenei Tábor Bárándi Citerás Egyesület céljai között szerepel a hagyományőrzés, hagyományápolás, kulturális örökség megóvása, szakmai továbbképzések, népművészeti táborok szervezése, lebonyolítása, nevelés, oktatás, képességfejlesztés.
Hisszük, hogy amikor a hagyományról beszélünk, akkor az önmagunk, saját kultúránk megismerése felé vezető úton járunk. Csak remélhetjük, hogy egyre többen és többen rádöbbennek a hagyomány megkerülhetetlenségére, ráeszmélnek, hogy a hagyományos kultúra nem a régmúlt emlékeinek raktározására szolgáló múzeum, hanem a tudatos változtatás igénye nélkül végrehajtott átörökítés. Saját kultúránk aktív átörökítésére nyílt módunk 2012. július 15.-e és 22 között. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával immár 6. alkalommal szerveztük meg az Alföldi Citerás Népzenei Tábort, ahol citera és népi ének oktatása folyt, azzal a céllal, hogy a tábor lakói ne elsősorban kottából, könyvekből, hanem személyes átadással tapasztalják meg a népdalok világát, arra hivatott emberektől, és egymástól tanulhassanak. Célunk a citerajáték éltetése, népszerűsítése. Július harmadik hetén a bárándi általános iskola adott otthont több mint harminc népi éneket és citerajátékot tanuló táborozónak. Nagy örömünkre szolgált, hogy a táborozóink között tudhattunk bárándi fiatalokat is! A tábor állandó programja volt a közös éneklés, melyen valamennyi táborozó részt vett. Ez a reggeli, illetve a délutáni foglalkozások előtt 1-1 óra időtartamban zajlott. Balázs Lilla és Berde Sarolta segítségével próbálhatták elsajátítani a résztvevők az alföld dalainak stílusos megszólaltatását. Tanítási célja az énekhang technikai adottságait (légzés, vokális hangzók, hangterjedelem, hangszín); az egyszerű, érthető és kifejező szövegmondás képességének; a népdalok memorizálási képessé-
gének; az énekelt népzenei karakterek megformálásához szükséges forma-, dallam- és tempóérzék; a helyes intonálási készségek fejlesztése volt. Az iskola azonban főként citeraszótól volt hangos. A citera nem olyan hangszer, amit könyvből jó tanulni (egyik sem az). Ugyanis a kottában leírt hangjegyek nem képesek visszaadni a citerajáték minden mozzanatát. A legcélravezetőbb a citerán "érzésből" játszani, ennél fogva a citerajáték tanításának nem alakult ki általánosan elfogadott módszertana. A tanulni vágyók a gyakorlottabb játékosoktól lesték el a fogásokat, s ha a "mester” megmutatta azokat, a többi már az ügyességen és szorgalmon múlott. A mi táborunk „mesterei” Széles András népzenész és zenepedagógus, kivételes tehetségű citeraművész, Népművészet Ifjú Mestere, Magyar Kultúra Lovagja, Balázs Lilla Enikő a Levendula Művészeti Iskola igazgatója, népzenetanár, Szabadbattyáni Pengetős Citerazenekar vezetője, a Népművészet Ifjú Mestere, Berde Sarolta népzenetanár, Vass Lajos Nagydíjas citerás és Berde Sándor- Bárándi Citeraegyüttes vezetője voltak. A citerások elé kitűzött cél az egyéni és csoportos, azaz kamarazenei hangzás – együtt zenélés kialakítása, ének – szöveg – hangszer kapcsolatának kialakítása mellett a hangszer tiszta hangzásának elérése - hangszer karbantartása, hangolása, húrozása. A kezdő csoportnál - akik most vették először kezükbe a hangszert - a tanítási cél a hangszerrel történő megismerkedés, a dallamok hangszeren való megszólaltatása, majd az ének hangszerrel történő kísérete volt. A már kissé régebben citerázók elkezdtek ismerkedni a szövegszerű játékmóddal, valamint a tánckísérethez szükséges ritmikai elemekkel Békés megyei dallamok segítségével. A középhaladó csoportban. A dunántúli szigetköz dallamaival ismerkedhettek meg, a tanulni vágyók. A dallamokon keresztül a Dunántúl egy részére jellemző énekléshez szükséges hangszerkísérettel. A haladó csoport az Alföld egy kevésbé ismert részére látogatott el a zene segítségével. Bácskai dallamokat tanultak a hét folyamán.
14. oldal
A készségszintű tudás csak rengeteg gyakorlás eredményeképpen valósulhat meg. Ezt az emberpróbáló, sokszor nem kis energiát, türelmet, kitartást, igénylő munkát csak a megfelelő meggyőződés, a hangszer iránti elhivatottság kialakításával lehetséges végrehajtatni. Ezért a sikerélmény lehetőségének megteremtésével megpróbáljuk tudatosítani a citerásokban, hogy a kitartó szorgalom meghozza gyümölcsét. Szombaton délután a tábor citerás és énekes tanárai valamint tanítványaik színes programkínálattal várták a látogatókat. Ezen az előadáson a táborozókból alakult alkalmi csoportok a hét folyamán megtanult népdalokból összeállított csokrukkal álltak a közönség elé. A hét folyamán magas színvonalú előadók által megtartott előadások segítségével bővíthették ismereteiket a táborunk lakói. • Galánfi András kivételes tehetségű előadóművésztől, Törő Gáborról és Hortobágyról, • Bencze Lászlóné Dr. Mező Judit nyugalmazott főiskolai tanár, népzenekutatótól, a Püspökladány és Beretytyóújfalu környékén végzett népdalgyűjtő munkájáról, halottunk. • Nauner-Agárdi Éva adjunktus a Nyíregyházi Főiskola tanár, akinek szakterülete a citera, népi kamarazene, Kodály Zoltán Nagyszalontai gyűjtéséből származó hangfelvételek segítségével mutatta be a jellegzetes alföldi muzsikát, valamint meghallgathattuk az eddig ismert legrégebbi citerás felvételt, majd az ő előadásában a tábor lakóinak énekhangjával is megszólaltattuk ezeket a dallamokat. • Kálmán Péter „Cucás” a Szeredás Együttes szakmai vezetője, ő az Alföld hangszereit és azoknak jellegzetes használati eseményeit, körülményeit mutatta be. • Gyönyörű Zsigmond és a földesi Szélrózsa Hagyományőrző Egyesület táncosai az Alföld tánckultúrájának, a táncok jellegzetességeinek, a táncrendek megismerésében voltak segítségünkre. A citerások is megtapasztalhatják azt az érzést – ami a vonósoknak többnyire természetes –, milyen is látni maga előtt a zenéjére mozgó táncos lábakat. • Vágó László népi iparművész, kivételes tehetségű bőrössel elutazhattunk Mongóliába. Betekinthettünk a jurtákba, az ottani használati eszközök elkészítésének módjába. • Garai Lajos csikós a Hortobágy örökös pásztora, a karikás ostor készítés mestere. Segített megismerni a karikás ostor részeit, a megnézhettük, hogy készül a karikás dereka, amit kötél köré 4, 6, 8, vagy
12, 24 esetleg 32 vékony szíjból, ágból fonnak. Vendégségben voltak nálunk a balmazújvárosi Himes néptáncegyüttes tagjai és vezetőjük Jeremiás Lajos. Csüllög Edina és Krajcsó Bence kivételes tehetségű citerások, valamint Jeremiás Ádám a Bakator zenekar hegedűse. Nyolc lovas is érkezett hozzánk a Hortobágyról. Ötven kilométer lovaglás után ők készítettek a táborozóknak igazi hortobágyi vacsorát. Nagy szertetettel, gyerekdalokkal, játékokkal és mesével fogadtuk a bárándi óvodásokat. Az óvodáskorú gyermekek megismerkedhettek a citerával, mint hangszerrel, és ki is próbálhatták azt. Az óvodáskorban megkezdett zenei nevelés során megszerzett élmények egész életre meghatározóak. A zene nevelőereje nagy jelentőségű. Táborozóink között tudhattunk két citerakészítőt is. GÁTS Tibor 1973 óta készít népi hangszereket, különféle citerákat, ütőgardont, kitűnő mesterségbeli felkészültséggel, magas színvonalon. Hangszereivel évek óta szerepel hazai és külföldi kiállításokon Népművészet Ifjú Mestere, népi iparművész, 1993-ban megkapta a NÉPMŰVÉSZET MESTERE címet. Munkáit rendszeresen bemutatják Frankfurtban a Nemzetközi Hangszervásáron . Másik citerakészítő a sárszentmihályi Kecskeméti Róbert Az ifjú citerakészítő által készített dunántúli hasas citera elnyerte a Magyar Kézműves Remek címet. Táborunk megvalósításához az NKA támogatása jelentette a biztos alappillérét. Hiábavaló lett volna azonban minden igyekezetünk azok nélkül a nagylelkű támogatók nélkül, akik ebben az évben is segítették törekvéseinket. Köszönettel tartozunk mindenkinek, aki segítő jó szándékkal fordult felénk! A citerás táborban eltöltött hét várható eredménye az, hogy a program résztvevői a hagyományhű magyar népzene és népi éneklési mód elsajátításával gazdagodtak, és az eltöltött egy hét alatt motivációt tudtunk nyújtani a résztvevőknek értékeink megőrzésére. „A magyar zenét nem mi találtuk ki. Meg van az már ezer éve. Mi csak ápolni, őrizni akarjuk a régi kincset, és ha olykor megadatik, gyarapítani.” / Kodály Zoltán /
15. oldal
Bárándi Citerás Egyesület
Bárándi Élet
KULTÚRA
2012. augusztus
A Balassa Iván Művelődési Ház és Könyvtár könyvtári részlegének fejlesztése a könyvtárak együttműködésén alapuló, korszerű infrastruktúra-fejlesztéssel. A könyvtár nélkülözhetetlen kiegészítő és támogató szerepet kell, hogy betöltsön az iskolarendszerű, illetve az iskolarendszeren kivüli oktatásban, ezért az egész életen át tartó tanulás egyik, fontos helyszíne kíván lenni. Ehhez járul hozzá az emeleti részen kialakítandó oktató terem, mely egyéb felnőttképzési terveinkhez szolgáltat majd helyszínt. A könyvtárhasználat beépítése az oktatásba, felkészíti a tanulókat arra, hogy az információs rendszereket iskolán kívül is kezeljék. Ehhez a könyvtárak szolgáltatói hálózatának továbbfejlesztésére és technológiai korszerűsítésére van szükség. Fontos, hogy az oktatás minden fázisában és formájában építeni lehessen a könyvekhez, cikkekhez, szakirodalomhoz, információkhoz történő lehető legszélesebb körű hozzáférésre és a hatékony, gyors szolgáltatásra. Ehhez nagy szükség van az alsóbb szintű könyvtárak rendszerbe kapcsolására is. Célunk, hogy a pályázati fejlesztéssel tanulási forrásközpont alakuljon ki, mely minőségi változást jelentene a könyvtár működésében. Az élethosszig tartó tanulás egyik fontos ismeretszerzési helyszíne a könyvtár, amely lehetőségeket biztosít bárki számára ahhoz, hogy információs tájékozottságukat megszerezzék, illetve kialakuljanak a teljes életpályát átfogó tanulási készségek. A fejlesztések szükségesek a feladatok sikeres elláA Báránd Községi Önkormányzat, mint pályázó, a tásához: hogy napjaink információra és tudásra alapoBalassa Iván Művelődési Ház és Könyvtár mint megvazott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alaplósító 7.999.961.- Ft 100%-ban támogatott vissza nem vető jártasságot biztosítsa, megteremtse az infrastruktutérítendő támogatást nyert infrastrukturális fejlesztésre. rális feltételeket a könyvtárak együttműködésén alapuló Pályázatunkban a formális, nem formális és informális szolgáltatások fejlesztéséhez, a könyvtárakban őrzött tanulást támogató tartalmakhoz és információkhoz törtédokumentumokhoz és információvagyonhoz történő, nő hozzáférés kiterjesztése érdekében a könyvtárak inhelytől és időponttól független, egyenlő esélyű hozzáféformációs és kommunikációs infrastruktúrájának fejlesz- réshez. tése volt a cél. A Bárándon élők hagyományos és online A fejlesztett könyvtár teret biztosít és egyre bővülő könyvtári ellátásának javítását tűztük ki feladatul. Növel- ismeretanyagot szolgáltat. Lehetőség nyílik így a specini kívánjuk a fogyatékkal élők esélyegyenlőségi lehetőális törődést igénylő egyének számára a fejlesztett eszségeit a hagyományos és online könyvtári szolgáltatások közökkel kiscsoportos formában való foglalkozásra is. igénybevétele tekintetében. A bővülő könyvtári kínálat, mint kézzel fogható, mint Célunk, hogy a település nyilvános könyvtáraként elektronikus formában lehetőséget nyújt az élethosszig biztosítsuk a feltételeit annak, hogy az érdeklődők lehető tartó tanulás megteremtésére. Kisebb közösségek szálegszélesebb köre számára elérhetővé váljon a magyar és mára nyílik tér, hogy egyénileg vagy csapatmunkában az egyetemes kultúra megismerése, a könyvtárakban valósítsák meg az egész életen át tartó tanulási folyamat őrzött dokumentumokhoz és információvagyonhoz törtéegyes elemeit. nő, helytől független, egyenlő esélyű hozzáférés. ErősíA projekt feladata, hogy - az esélyegyenlőség biztosítása teni kívánjuk a könyvtárak oktatási-képzési szerepét , mellett - saját könyvtári szolgáltatásainkat az interneten keresztül 24 órában elérhetővé tegyük az Kiadja: Balassa Iván Művelődési Ház és Könyvtár olvasók számára, virtuálisan közös katalógust és Főszerkesztő: Nyékiné Katona Hedvig elektronikus könyvtárat hozzunk létre, emellett Felelős szerkesztő: Erdős Zsolt kapcsolódunk az országos rendszerekhez is. Szerkesztőség címe: 4161 Báránd, Kossuth tér 11. E-mail:
[email protected] ISSN: 2063-3424 Nyomás: Hektográf Nyomda, Püspökladány
Nyékiné Katona Hedvig A pályázat megírója és projektmenedzsere
