1
BÁNKI DONÁT ÁLTALÁNOS ISKOLA LOVÁSZPATONA PEDAGÓGIAI PROGRAM
2013.
1
2
TARTALOM BEVEZETÉS A legfontosabb intézményi adatok
2. 2.
AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI 1. Az intézmény környezete – tárgyi feltételek 2. Személyi feltételek 3. a. A tanulólétszám alakulása 3. b. Iskolánk eredményességének mutatói 4.Szülői háttér – a tanulók szociális háttere 5.Hagyományos rendezvények, programok 6. Az intézmény irányítása
3. 3. 4. 5. 5. 5. 6. 6.
I. NEVELÉSI PROGRAM 7. 1. Pedagógiai alapelvek 8. 2. Feladatok, eszközök, alkalmazott eljárások 9. 3. Célok és feladatok az egyes műveltségi területeken 10. 4. A fejlesztéshez szükséges erőforrások 12. 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 13. 6. Közösségfejlesztés 14. 7. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek 15. 8. A tehetség, képesség kibontakoztatása 16. 9. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 17. 10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 17. 11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 18. 12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 19. 13. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái 19. 14. A tanulók fizikai állapota 20. HELYI TANTERV 1. Tanulói óraszámok a közoktatásban 2. A tanulók értékelése 3. Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladat meghatározása 4. A továbbhaladás feltételei 5. Tanulói és tanulást segítő taneszközök 6. Az általános iskola feladatai 7. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei 8. Óraterv C / SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK Záró gondolatok Záradék
31. 31. 32. 38. 39. 39. 40. 46. 47. 48. 52. 53.
2
3
„Az iskola dolga: hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” ( Szent-Györgyi Albert )
I. BEVEZETÉS
A XX. század második felétől állandó változás jellemzi az európai társadalmakat. E dinamika a korábbi, évszázadokon át tartó, generációról generációra formálódó viszonylagos stabilitással szemben az egy emberöltőn belül is nap – nap után észlelhető felgyorsult idővel, eseményekkel, történésekkel való szembenézésre, alkalmazkodásra, értékelésekre, döntésekre készteti a társadalom tagjait. Ebben a folyton – folyvást változó, megújuló világban az oktatásnak óriási szerepe van. Demokráciánk erősödése nagymértékben összefügg gazdaságunk eredményességével és fejlődésével. Az iskolai oktatás tartalmának és módszereinek elő kell segítenie a világgazdaság modernizációs áramlatainak megfelelő ismeretek, készségek és képességek kialakulását. Jelenlegi feladatunk az önmagunk meghatározása, definiálása, egyéni arculat kialakítása. Ebben a munkában a XX. századi reformpolitikák törekvéseire támaszkodunk. Iskolánk programja arra hivatott, hogy megfogalmazza az általános követelményekkel egybevetve a helyi igényeket, pedagógiai elképzeléseket, elgondolásokat, amelyek a folyamatban résztvevők szükségletének megfelelnek, s a rendszerszintű célokkal összhangban vannak. A legfontosabb intézményi adatok az alapító okirat alapján Az intézmény neve: Bánki Donát Általános Iskola székhelye, címe: 8553 Lovászpatona, Kossuth Lajos utca 50. telefon/fax sz. : 89/ 345-082 tagintézmény : Vajda Péter Általános Iskola címe : 8552 Vanyola, Petőfi utca 24. Telefon/fax : 89 / 345-438 Az alapítás éve : 1999. Az intézmény jogelődje : Közös Fenntartású Általános Iskola Lovászpatona 3
4
Az alapító okirat kelte : 2010. Az intézményt alapító szerv : Lovászpatona, Nagydém, Vanyola községek Önkormányzati Képviselő-testülete Fenntartója és felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény típusa : általános iskola Az intézmény alaptevékenysége: -Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó általános iskolai oktatás - integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása, - enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált iskolai oktatása - befogadó pedagógiai gyakorlatot folytató referencia intézmény -Napközi otthoni és tanulószobai ellátás kiegészítő tevékenysége: - Iskolai intézményi étkeztetés Az intézmény beiskolázási körzete: Lovászpatona, Nagydém, Vanyola községek területe. Az intézmény igazgatója: Némethné Tibold Szilvia – magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit a vezetői feladatok ellátásával a fenntartó bízott meg 2015. augusztus 31-ig.
II. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI 1. Az intézmény környezete – tárgyi feltételek 1. 1. Általános helyzetelemzés
Veszprém megye északi sarkában a Kisalföld, a Sokorói dombság és a Bakony lábai által határolt területen található a két község. Lovászpatona 1400, Nagydém 400, Vanyola 700 lelkes település . Földrajzi elhelyezkedésük sok hátránnyal jár. A közlekedés rossz, csak közúton közelíthetők meg. A legközelebbi városok 25 km-re Pápa, és a 40 km-re elhelyezkedő Győr. Lovászpatona, a Somogyi grófok majd az Esterházyak birtoka volt évszázadokon át. Tehetős, gazdag település. A második világháború után a fejlődés lelassult. Az elmúlt néhány évben jelentős fejlődés tapasztalható. Megoldódott a vezetékes víz, a telefon bekötés, a gáz bevezetése, a szemétszállítás. Sajnos az infrastruktúra fejlődése mellett fokozatosan nő a munkanélküliség. A falu lakosságának összetételében az utóbbi években jelentős átrétegződés következett be. A periférián élők száma jelentősen megnőtt. A szociálisan 4
5
hátrányos helyzetűek és az alacsonyan képzettek, illetve képzetlenek száma magas. Az intézmény épületei egy 13 hektáros parkban találhatók. Így sportpályáink szép környezetben helyezkednek el. A sétautak is jól hasznosíthatók sport céljára. Az óvodások részére játszóudvar került kialakításra, mely a kisiskolásoknak is játéklehetőséget nyújt. A régi fémből készült udvari játékokat 2009-ben EU szabványos fajátékok váltották fel, s azóta folyamatosan újabb játékokkal bővül. Az épület a Somogyi, majd a pápai Esterházy család vadászkastélya volt. Ebből adódik, hogy nem iskolának épült, így termeink mérete nagyon eltérő, sok a kis alapterületű, szükségtanterem. A szép kialakítás, ezért némi kárpótlást ad. Belső magasságuk nagy, több teremben is boltíves. Fűtésük, karbantartásuk, takarításuk költségei magasak. A főépületben 8 tanterem, 1 tornaszoba, 2 öltöző, 1 számítógépes terem, nevelői és igazgatói szoba, ügyviteli helyiség, aula, tároló és mosdók találhatók. Az iskola aulája alkalmas ünnepségek megrendezésére is. Külső tatarozás 15 éve volt, belső felújítás folyamatos a költségvetés függvényében. 2. Személyi feltételek Az iskola dolgozóinak száma 23. Ebből főállású pedagógus 17 fő, óraadó 2 fő. A nevelő - oktató munkát 1 fő iskolatitkár segíti. Technikai dolgozó ( takarító ) 2 fő állású, 1 részmunkaidős. Intézményünk személyi feltételei biztosítottak az integrációs nevelés eredményes megvalósítására. Szakos ellátottságunk jó, több diplomával rendelkező nevelők tanítanak, akik nagy gondot fordítanak az önképzésre és a továbbképzésre. Továbbképzéseknél előnyben részesítjük az újabb szakképzettség szerzésére irányulókat, pl.: másoddiploma szerzés. Minden nevelő megismerkedett a kooperatív pedagógiai, projektpedagógiai módszerrel, végére részt vett az IPR-re hangoló továbbképzésen, alapfokú számítástechnikai végzettséggel. A főállású pedagógusok mellett logopédus és tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár segíti az oktató-nevelő munkát. Az intézmény minden pedagógusának feladata: • Önképzés, továbbképzéseken, bemutató tanításokon való részvétel, • Országos, helyi belső mérések alapján elemző munka, célok megfogalmazása, • Reális fejlesztési célok megfogalmazása, • Erősíteni amiben „jók vagyunk’, • Önálló tanulási, jegyzetelési technikák tanítása, 5
6
• • • • •
Információszerzés,- és feldolgozás, Kommunikációs képességek erősítése, Szociális kompetenciák fejlesztése, Oktatás-szervezési formák, módszerek alkalmazása, Az integrált nevelés megvalósítását szolgáló segédletek fejlesztése, adaptálása, • Kapcsolattartás a partnerekkel ( esetmegbeszélés, tréning ).
Az iskola tárgyi feltételei: tornaszoba, számítástechnika terem. Minden szükséges dokumentum szakkönyv, lexikon, kötelező és ajánlott olvasmány, folyóirat - a tanulók rendelkezésére áll. A különböző tantárgyak oktatásához szükséges eszközállomány megfelel az integrációs oktatás-nevelés bevezetéséhez. 3. A tanulólétszám alakulása 2007-2008. 2008-2009. 2009-2010. 2010-2011. 2011-2012. 2012-2013.
Lovászpatona 176 178 172 164 166 158
Vanyola
28 23
Az iskola tanulóinak létszáma évről évre csökken. Tanulóink más és más környezetből jönnek, eltérő szocializációval rendelkeznek, ezért céljaink meghatározásánál ezt vesszük figyelembe. 3.1.
Célrendszer
Program célja: Tudatos pedagógiai munkával törekszünk a nevelési és oktatási tevékenységünk innovációjára. Lépései : - Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartása. - Minden gyermek számára biztosítja a lehetőséget képességei kibontakoztatásához. - Az otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti. - A szülő, a család partnerként résztvevője az iskolai folyamatoknak, szoros a család - iskola - gyermek közötti kapcsolat, kommunikáció. - Iskolánk együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli intézménnyé válik. - Az oktatásban érintett intézmények együttműködése szorosabbá válik, illetve létrejön. - Pedagógusaink állandóan gazdagítják pedagógiai és módszertani repertoárjukat. 6
7
3.1.1. Neveléssel kapcsolatos • • • • • • • • •
Házirendben megfogalmazottak tudatos gyakoroltatása. Napirend, szokásrend kialakítása (pl. iskolába érkezés időpontja, stb.). Kulturált étkezési szokások elsajátítása. Közösséghez való alkalmazkodás normáinak elfogadása. Magyarságtudatuk erősítése, hazafias nevelés Beszédkultúra, szókincs, beszédhangnem, kifejezésmód fejlesztése. Tárgyi környezetük védelme, óvása. Használati tárgyaik, ruházatuk, tanszereik megbecsülése. Személyiségük fejlesztése (kitartás, akaraterő, stb. erősítése). Társaik munkájának, alkotásainak megbecsülése. • Egészségügyi ismeretek (WC használat, tisztálkodás, stb.) elsajátítása.
3.1.2. Oktatással kapcsolatos: • Matematikai alapkészségek • Helyesírás javítása • Áttekinthető füzetvezetés, külalak • Szövegértés • Olvasási technika fejlesztése • Beszédkészség fejlesztése • Helyes tanulási szokások kialakítása • Írás eszközszintű használata 3.1.3. Speciális céljaink: • Az esélyegyenlőséget megvalósító iskolai nevelés és oktatás megvalósítása. •
Az egyéni különbségekre alapozott a gyermekekhez igazodó gyengeségeket, erősségeket feltáró nevelés, melynek a gyermek cselekvő részese.
•
Az egyéni képességek, a részképesség hiányának feltárása, ezek fejlesztése, mérések végzése, egyéni fejlesztő terápia.
•
A továbbtanuláshoz szükséges alapkompetenciák megszerzése.
•
Érdekesebbé, elmélyültebbé, tenni az oktatást. A tanulók motiváltságának a növelése.
7
8
•
A korszerű ismeretek oktatásával, a kompetenciák fejlesztésével korunk elvárásaihoz igazodva segítjük gyermekeink boldogulását.
•
Maradjanak hosszabb ideig az iskolarendszeren belül, tanuljanak szakmát minél többen !
• Új tanítási és tanulási módszerekre van szükség, az informatikai ismeretek bővítésére, az új tanulási technika beépítésére a tanórai munkába, valamint hasznos szabadidős tevékenységek kialakítására. •
Önmaguk, egymás elfogadtatása, ezáltal a másság elfogadtatása, tudatos vállalásának erősítése.
• A nemzeti összetartozás érzéseinek erősítése, bekapcsolódás a Határtalanul programba. • Minden gyerek megkapja azt a pedagógiai gondoskodást, amely adottságai kifejlesztéséhez szükséges. • Az iskola és a szülő nevelési elvének egymáshoz közelítése. • A nevelő-oktató munkánkban egységes értékelési rendszer kidolgozása. 3. 2. Az iskolába való bekerülés elősegítése 3. 2. 1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése Az iskola és az óvoda között jó munkakapcsolat alakult ki az évek során. A kölcsönös tájékozottság az együttműködés feltétele. Az együttműködés formái: - munkaértekezleteken az alapdokumentumok tanulmányozása, a nevelési programban, - meghatározott célkitűzések összehangolása, - közös értekezletek tartása (év eleji, év végi), - a leendő 1. osztályos tanító néni látogatása az óvodában, Az iskolában és az óvodában dolgozó pedagógusok tapasztalatot szereznek a nevelési program megvalósításának hatékonyságáról. Az így szerzett tájékozottságot az óvónők felhasználják arra, hogy beszélgetések során konkrét útbaigazítást adjanak a gyermekeknek és szüleiknek az iskolai élet várható követelményeiről az osztályban, a napközi otthonban. A tanító és a napközis nevelő építhet a már kialakított szokásokra (tisztálkodás, étkezés, napos-rendszer, névnapok, játékok stb.) és ezzel töretlenül vezethetik tovább az óvodában kialakult közösségeket. A gyermekek alapos megismerését célzó programok: - munkaértekezletek, - februárban a leendő első osztályosok ellátogatnak szüleikkel együtt az iskolába, (tájékoztatás, közös játék és kézműves foglalkozás) - a leendő első osztályos tanító néni részvétele az óvodai szülői értekezleteken, - a leendő1. osztályos tanító néni látogatása az óvodában,- az óvónők és a 8
9
leendő első osztályosok részt vesznek egy tanítási órán - az óvodások és az alsó tagozatos iskolások közös kulturális, sport és kézműves foglalkozásai szakmaközi megbeszélések a két intézmény gyermekvédelmi felelősei és a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak részvételével. A kapcsolat ütemezése, látogatások: Az óvoda és az iskola közötti együttműködés célja a nevelési folyamat zökkenőmentes átmenetének biztosítása. A dokumentumok tartalmazzák a személyi kapcsolatokban történő realizálódást, a látogatások tartalmát. 1. Az éves terv egyeztetése szeptemberben. 2. Kooperatív részvétel a munkaértekezleteken, szakmai megbeszéléseken. 3. Aktív részvétel az óvodások és az alsó tagozatosok közös programján, a leendő első osztályos tanító néni és a leendő napközis nevelő. 4. Kooperatív részvétel a munkaértekezleteken, szakmai megbeszéléseken. 5. Aktív részvétel az óvodások és az alsó tagozatosok közös programján. 6. Látogatásaik az óvodai csoportokban, mely látogatások a kialakult tevékenységi formák és a gyermekek megfigyelésére irányul. 7. Séta alkalmával ismerkedés az iskolával, környezetével. 8. Közös kulturális, sport és kézműves foglalkozásokon való részvétel. Kiemelt pedagógiai feladatok Szülői igény, de a nevelés-oktatás feladata is, megteremteni azokat a feltételeket, amelyek biztosítják a gyermekek egyenletes fejlődését. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nincsenek birtokában azoknak az alapkészségeknek, amelyek a személyiség fejlődéséhez létfontosságúak. Az alábbi elemi alapkészségek fejlesztése közös célunk az iskolára készülés és az iskolába lépés időszakában: - szocializáció, - írásmozgás koordináció, - beszédhang-hallás, - relációs szókincs, - elemi számolási készség, - tapasztalati következtetés, - tapasztalati összefüggés megértés, 4. Szülői háttér – a tanulók szociális háttere Településeink földrajzi helye meghatározza fejlődési lehetőségeit. Távol a várostól, minimális a helyi munkavállalási lehetőség. Ezért a szülők százalékarányát tekintve sok a munkanélküli, az alacsonyan kvalifikált. A mindennapi megélhetésért küzdve igénytelenek az alapvető erkölcsi normák iránt. Gyermekeink több mint fele jelentős szociális, műveltségi hátránnyal küzd. A tanulók magatartása a társadalomban, a családban lévő feszültségek hatását erősen magán viseli. Az ingerszegény környezet, a művelődési lehetőségek 9
10
hiánya mind-mind hátrányosan befolyásolják mind a szülők, mind a tanulók szociális fejlődési lehetőségeit. Gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tanulók 62%-a, halmozottan hátrányos 41%-a. Cigány származású a tanulók 59 %-a. Nem ösztönzik gyermekeiket a jobb eredmény elérésére, megelégednek az elért teljesítménnyel. Nem támasztanak gyermekükkel szemben követelményt. Nem érték a tudás, nem tűznek ki célokat a gyermekeik elé, nincs kialakított jövőképük. Idővel a gyermek is a szülők életvitelét követi. A családok lakáskörülményei gyakran nem teszik lehetővé a nyugodt tanulást, pihenést. A tanulási kudarcok sokszor magatartási problémákat is előidéznek. A tanuló fegyelmezetlen viselkedésével, magatartási kihágásaival próbálja felhívni magára a figyelmet. Ezek a tanulók nem csak társaikkal nem tudnak megfelelő kapcsolatot teremteni, de a felnőttekkel, a szüleikkel is tiszteletlenek. A problémák megoldásához nagy szükség van a pedagógusok és a szülők közti együttműködésre. Ez a szülők passzivitása, olykor az iskolával szembeni támadó hozzáállása miatt sokszor nehezen oldható meg. Szülői értekezletre, fogadóórára nem járnak, az ellenőrző bejegyzéseit nem írják alá. E problémák léte miatt vált szükségessé az integrációs képesség-kibontakoztató pedagógiai rendszer, hogy e tanulók is megkapjanak minden segítséget képességeik kibontakoztatására, megfelelő kompetenciák elsajátítására. 5. Hagyományos rendezvények, programok Intézményünk felvállalta és vállalja, hogy a település fontos kulturális centruma is, hiszen a községi, állami és egyházi megemlékezések, ünnepélyek állandó résztvevője, szervezője és lebonyolítója – nagyon sokszor helyszíne is. Természetesen programokat szervezünk a nemzeti ünnepeken, emellett az intézmény sokéves hagyományainak megfelelően kiemelt rendezvényeink is vannak: • A leendő tanító néni látogatása a nagycsoportban az óvodában, • Óvodásaink fogadása az első osztályban, • Szeptember végén iskolai szintű túranap a Bakonyba, • Határtalanul kirándulás ( Szlovákia, Erdély, Kárpátalja ) • Nemzeti összetartás napja ( kiemelten a határainkon túl élő magyarok ) • Télapóvárás, • Intézményi szintű karácsony, • Farsang a Diákönkormányzat és a Szülői közösség szervezésében, • Országjáró kirándulások, • Madarak és Fák napja, • Hősök napján megemlékezés, • Mesemondó verseny a környező települések tanulói résztvételével, • Május 1-i sport- és családi nap, 10
11
• • • • • •
Diákönkormányzati rendezvények, Évzáró, Ballagás, Kézműves alkotótábor 2 évente júniusban, Közreműködés az augusztusi falunap rendezvényén, Nemzetközi akciók ( kézmosás-, föld-, környezetvédelmi nap, stb)
6. Az intézmény irányítása Az intézmény irányítását az igazgató végzi egy igazgatóhelyettessel és a tagintézmény-vezetővel. A vezetőség tagjai még az alsós munkaközösség vezetője, a diákönkormányzatot segítő nevelő, a közalkalmazotti tanács vezetője. A vezetőség részt vesz a tanulókkal kapcsolatos döntések előkészítésében, a szakmai munka ellenőrzésében és tervezésében. Az intézmény működésének rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. IPR program 2009. szeptemberétől bekapcsolódtunk esélyegyenlőséget biztosító integrációs programba. IPR vezetője : Szenténé Bácsi Zsuzsanna. Munkacsoportjaink : IPR Team, óvoda-iskola átmenetet segítő, pályaorientációs. Munka megbeszéléseinket hetente tartjuk. Havonta intézményi szinten. A munkaközösségek Intézményünkben 2 munkaközösség működik: alsó tagozatos és osztályfőnöki. Az alsós munkaközösség a tanév során 4 alkalommal tart foglalkozást. Figyelemmel kíséri az első évfolyam munkáját, bemutató órákat szervez. Kapcsolatot tart az óvodával; a továbbképzéseket koordinálja; lehetőséget biztosít az új módszerek megismerésére. A megjelenő új tankönyvekről tájékoztatást ad. A pályakezdő nevelőknek minden segítséget megad. DIFER mérést – értékelést elvégzik, kielemzik. Közösen kidolgozzák az egyéni fejlesztési terveket a HHH-s tanulók esetében. Figyelemmel kísérik az SNI-sek tanulmányi előmenetelét. Az osztályfőnöki munkaközösség előkészíti és megszervezi a tanulmányi versenyeket és felméréseket. Pályaorientációs foglalkozásokat tart, rendezvényeket szervez. Bemutató órákat szervez, véleményez, értékel. Tájékoztatja a tanulókat a különféle pályázati lehetőségekről. Tanulmányi versenyekre felkészítést megszervezi. Segíti a HHH-s tanulók felzárkóztatásának megvalósítását.
11
12
-Szülői munkaközösség Tagjait a tanév első szülői értekezletén választják a szülők. A munkaközösségbe minden osztályból 2-2 főt delegálnak. A gyermekek létszámától függően mindhárom községből. Segítik a gyermek programok, kulturális és sportrendezvények lebonyolítását ( jótékonysági bál, farsang, Mikulás, gyermeknap, stb.)
III. NEVELÉSI PROGRAM NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, NEVELÉSI-OKTATÁSI CÉLOK, FELADATOK
„Az iskola az a hely, ahol a műveltség módszeres és kritikus elsajátítása által formálódik a teljes ember. Az iskolának az a dolga, hogy a diákokat értelmének gyakorlására késztesse, fejlesztve az értelemmel az összefüggések tisztázására és az igazság fölfedezésére irányuló képességét és kibontakoztatva a tapasztalásra, továbbá az átélt bizonyosságok megragadására irányuló érzéket. Feltárja a műveltségnek erkölcsi és vallási dimenzióit, megmozgatja az egyén lelkét.”
( Ancsel Éva ) 1. Pedagógiai alapelvek A nevelésben a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, egyéni képességeinek kibontakoztatását. Különös tekintettel a HHH-s tanulókra. Az iskolai nevelő-oktató munka keretében: Szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismerése, megőrzése, tiszteletben tartása. Határon túli magyarok kultúrájának megismerése ( néptánc, népdal, képzőművészet, viselet, használat tárgyak,…) Nemzeti összetartozás érzésének erősítése. Az európai és nemzetközi törekvések ismerete, más népekkel, kiemelten a kisebbségekkel szembeni tolerancia (cigány). A demokratikus magatartásformák kialakítása. A környezetvédelem lehetőségeinek ismerete és gyakorlása. A hátrányos megkülönböztetés tilalma.
12
13
Célok Intézményünk célját a következőképpen fogalmaztuk meg: A település egyetlen oktatási intézménye lévén fontos elvárás velünk szemben, hogy minden gyermekünk továbbépíthető tudáshoz jusson, minden iskolatípusra fel kell készíteni tanulóinkat. Humánus, emberközpontú intézmény szeretnénk lenni, amelynek kiemelt feladata a szociális hátrányok ledolgozása, kiscsoportos vagy egyéni foglalkozások során. ( felzárkóztatás – tehetséggondozás ) A nevelés terén érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkör kialakítása. A játék személyiségformáló erejének kihasználása. A tanítványok személyiségének kialakításában való aktív részvétel, hogy harmonikus, önmagát érvényesíteni tudó, cselekvő, gondolkodó, az egyetemes erkölcsi értékekkel bíró és azt elfogadó személyiség legyen. Olyan emberek kiművelése, akik tudatosan élnek, képesek a rossz és a jó megkülönböztetésére, harmóniára törekednek. Életigenlő, konfliktust feloldani tudó. Az ismeretanyag megértése és alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása. Saját egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása, a munkamemória kapacitásának növelése, az ismeretek előhívásának gyorsítása. Az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátítása. Törekvésünk, hogy a tanulók alapvető képességei, készségei minél magasabb szintre fejlődjenek. A tantárgyak ismeretanyagát a tanítási órákon sajátítsák el. A tanítási órákon kívüli foglalkozásokon alakítsunk ki olyan életritmust, szokásokat, melyek a családi nevelés hiányosságait ellensúlyozzák és segítik a gyermekek beilleszkedését más közösségekbe. Közvetítendő legfontosabb értékek: humanizmus tudás tolerancia kommunikációs kultúra felelősségérzet, felelősségvállalás tisztelet, hagyományápolás a környezet tudatos szeretete, védelme. Célok 1. Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése. 2. Alapkészségek megerősítése, pótlása 3. Az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése 4. Integráció és képesség kibontakoztatás ( SNI, HHH ) 13
14
5. A helyi tanterv eredményeinek elemzése alapján, az elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatása, lehetőség teremtése ahhoz, hogy a tanuló elérje a helyi tanterv elvárt követelményszintjét. 6. Olyan készség és képességfejlesztés, amely később a további sikeres tanulás előfeltétele lehet. 2. Kulcskompetenciák fejlesztése Feladatok • Az alapozás folytatása • Felzárkóztatás • Fejlesztés • A tanulók közötti különbségek mérése • Fejlesztésközpontú folyamattervezés • A fejlesztő tevékenység az egyes gyerekek adottságaihoz, egyéni szükségleteihez, aktuális állapotához igazítva - mindenkinek a neki megfelelő gondoskodást igyekszünk nyújtani • Eltérő tanulási eljárások alkalmazása – differenciálás • Fejlesztésorientált, gyermekközpontú, személyiségfejlesztő, prognosztizáló, visszajelző, megerősítő, motiváló értékelés Kiemelten fontos fejlesztési feladatok • az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása • az információszerzés-, és feldolgozás képességének fejlesztése • a kommunikációs képességek erősítése • a szociális kompetenciák fejlesztése • a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás kialakítása • problémamegoldó gondolkodás fejlesztése A fejlesztési területek kijelölése Az OKM által legfontosabbnak tartott területek: • Matematikai kompetenciák • Kommunikáció / szövegértés, szövegalkotás A fejlesztés célterületei 2.1. Kompetenciák - kompetenciakomponensek Matematika A kompetencia készség és képességterületei: A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematikaspecifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese" (Vidákovich Tibor, 2004). 14
15
Készségek • Számlálás, számolás • Mennyiségi következtetés • Becslés, mérés • Mértékegységváltás • Szöveges feladat- megoldás Gondolkodási képességek: • Rendszerezés • Kombinativitás • Deduktív következtetés • Induktív következtetés • Mennyiségi következtetés • Érvelés, következtetés Kommunikációs képességek Nyelvi képességek • Nyelvi fejlettség • Relációszókincs • Szövegértés • Szövegértelmezés • Olvasási sebesség • Térlátás • Térbeli viszonyok • Hosszúságbecslés • Rész-egész észlelése • Észlelési képesség Tudásszerző képességek Feladatmegoldó képességek • Reakcióidő • Számolási képesség • Műveletvégzési sebesség Problémamegoldó képesség • Problémaérzékenység • Problémareprezentáció • Eredetiség • Kreativitás Tanulási képességek • Figyelem • Rész-egész észlelés • Memóriaterjedelem • Asszociatív memória • Értelmes memória • Feladattartás • Tanulási sebesség 15
16
Matematikai készség és képességfejlesztés feladatai • A természetes szám fogalmának kiépítése tízezres számkörben • A számfogalombeli hiányosságok feltárása (számok alakja, összehasonlítása, kerekítése, ábrázolása számegyenesen) • A biztonságos eligazodás segítése a tízes számrendszerben • A biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségek kialakítása, fejlesztése • (mérések, mértékváltások) • A sík- és térbeli tájékozódás fejlesztése • A geometriai szemlélet alakítása alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal • A probléma –megoldó képesség fejlesztése tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával • A valószínűségi szemlélet megalapozása a valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel • Konkrét példákkal, szituációkkal alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról. Személyes kompetenciák fejlesztése • Az ítélőképesség, az erkölcsi érzék fejlesztése • A tanulók ön-és világszemléletének, világképének formálása • Az önálló olvasmányválasztás igényének felkeltése • A konfliktuskezelés képességének fejlesztése • A konstruktív, környezettel harmonikus életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása • Önkifejezés, önellenőrzés, hibajavítás • Önmegfigyelő, önértékelő képesség fejlesztése • Önismeret, emberismeret fejlesztése • Önbizalom, ötletesség, a belső képek, képzetek előhívásában • Képzelet mozgósítása (pl. kreatív szövegformálás) • Az esztétikai fogékonyság növelése A kognitív kompetenciák fejlesztése • Az önművelésnek igényének, az élethosszig tartó tanulás, az önálló ismeretszerzés képességeinek kialakítása • A kreatív, kritikus, problémamegoldó, fogalmi gondolkodás, a nyelvi problémamegoldás a logikai viszonyok felismerésének, az értelmezés, az indoklás, a bizonyítás képességének fejlesztése • Az alkotóképesség, a képzelet fejlesztése • Az emlékezet fejlesztése • A tanulás képességének fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák megtanítása: 16
17
• Ismeretek, adatok, információk gyűjtése, célszerű, gondos elrendezése • Jegyzetkészítés tanári irányítással a szövegértés elemző műveleteire építve • Lényegkiemelés • Vázlatkészítés, ill. vázlatfelhasználás • Tömörítés, összefoglalás megértése és készítése adott szempont alapján • Gyakorlottság felelet, beszámoló, összefoglalás elkészítésébe Szociális kompetencia fejlesztése • A szolidaritás, szociális érzékenység az együttműködés, az empátia, kooperáció fejlesztése • A közösségi magatartás formálása • Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok felismerése, megértése, - erkölcsi választásokban - a jó és a rossz elkülönítése • beszélgetésben, vitában való részvétel: kapcsolatfelvétel,- tartás, saját álláspont előadása, megvédése, figyelem az ellenvéleményre együttműködés a társakkal, mások véleményének és érvelésének elfogulatlan és konstruktív megközelítése, Az alapozó, fejlesztő munka eredményes, ha a tanuló a beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése területén • tudja változatos kommunikációs helyzetekben egyszerű, érthető módon hatékonyan közölni mondanivalóját, • a közlés céljának és szándékának megfelelően használja a mondatfajtákat, • tudja elvégezni az alábbi szövegelemző eljárásokat: lényeg kiemelése, szöveg tagolása, téma megnevezése, tények, adatok kiemelése, a szóbeli összefoglalás elvégezése. • törekszik önkifejezésében a pontosságra, az érzékletességre, a mások számára érthető, nyelvileg is helyes beszédre, • tudatosan figyel a kulturált nyelvi magatartás kialakítására (megfelelő artikuláció, beszédtempó, hangmagasság, hangerő, hanglejtés alkalmazása), • figyel a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, Az olvasás, az írott szöveg megértése területén • tud különböző szöveget olvasni az életkornak megfelelő tempóban némán és hangosan, • ismert tartalmú szöveget értelmező hangos olvasással olvasni, • megismerkedik a szövegértési technikák alapjaival, • képes a szövegben kifejtett információk visszakeresésére, • a ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetésére, • a fontosabb gondolatok kiemelésére és összefoglalására, • gazdagodik az aktív és passzív szókincs különböző szövegösszefüggésben, • megtapasztalja az olvasás örömét, 17
18
•
meg tud fogalmazni néhány mondatos véleményt szóban és írásban az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről. Az írásbeli szövegek alkotása területén • megismeri az anyaggyűjtés és –elrendezés alapjait, különös tekintettel a gyermekek számára készült lexikonokból, szótárakból tanári irányítással, • tud rövidebb szöveget alkotni különböző szövegtípusokban, az alábbi műfajokban: rövid leírás kisebb elbeszélés néhány soros jellemzés, • meg tudja fogalmazni személyes és olvasmányélményeit • az életkornak és a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett az írásmódja • képes az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazására, • képes a jártasság szintjén a tanult leíró magyar nyelvtani ismeretek birtokában helyesen másolni, korosztályának megfelelő szöveget tollbamondás után helyesen leírni, • helyesen alkalmazza a tanult nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismereteket a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. A tanulási képesség fejlettségének területén • tud vázlatot készíteni tanári segítséggel, vázlatot felhasználni különböző műfajú szövegek megértéséhez és alkotásához. • gyakorolja az önálló feladatvégzés egyes lépéseit. 3. Feladatok, eszközök, alkalmazott eljárások Iskola • A különféle kommunikációs csatornákon nyert információk (verbális, vizuális, audiovizuális, informatikus) értelmezése, feldolgozása. • A kommunikációs készség, a gyors probléma felismerő és döntési képesség, a konfliktusok kezeléséhez és elviseléséhez szükséges készségek, valamint a kritikai gondolkodás és az együttműködési képesség kifejlesztése. • A tanulókban ki kell alakítani a megbízhatóságot, kiszámíthatóságot, • felelősségérzetet. • A gyerekek kommunikációs képességének a fejlesztése és az emberek közti sikeres érintkezés képessége. • A könyvtár szerepének erősítése az oktató – nevelőmunkában és a gyerekek • olvasóvá nevelésében. • A gyerekek mozgásigényének biztosítása, a sport megszerettetése, az egészséges életmód iránti igény felkeltése, a tehetséges tanulók versenyeztetése. • A természet szeretetére nevelés. • Szabadidő hasznos eltöltése. 18
19
• Az idegen nyelvi készségek kialakítása, fejlesztése. • Informatikai – számítástechnikai oktatás az 5. osztálytól kezdve. Nevelés terén: • hangsúlyt fektetünk a viselkedéskultúrára, a kommunikációs képességek és készségek javítására, • erősíteni kívánjuk az osztályközösségek szerepét a személyiség formálásában, • tudatosítjuk az egészség- és környezetvédelem fontosságát, • a felső tagozat évfolyamain kiemelten foglalkozunk a pályaválasztási feladatokkal, • iskolán kívüli tevékenységekkel ( tanulmányi kirándulások, táborok, • kulturális programok ) kiegészítjük a tanulók ismereteit, • az erkölcsi nevelés eredményessége érdekében igényeljük az egyházak segítségét ( hitoktatás ), • toleráns, a másságot tiszteletben tartó személyiségek fejlesztése, • sokoldalú feladatmegoldó gondolkodási képesség kialakítása, • demokratikus közösségi magatartás fejlesztése. Oktatás terén: 1-4.évfolyam • A tanulási motívumok: az örökölt tanulási motiváció megerősítése, a teljesítménymotivációk kialakítása, a tanítványi kötődés, mint fontos tanulói motiváció megerősítése, társakhoz való viszony ( segítőkészség, tisztességes versenyszellem ) fejlesztése. • Értelmi képességek: megismerési, kommunikációs és gondolkodási képesség fejlesztése. • Informatikai képesség: információk szerzésének, felhasználásának készsége. • Beszédértés, beszélgetési képesség fejlesztése. 5-8.évfolyam • A tanulási motívumok: a tanulási tevékenységet szándékos, céltudatos tevékenységgé kell alakítani. A tantárgyi kötődés rendkívül fontos, pályaorientáció. A tanulás értékének tudatosítása. • Értelmi képességek: megismerési, kommunikációs és gondolkodási képesség, a megfigyelések írásbeli lejegyzésének képessége. • Törvények, szabályszerűségek értelmezése. Ok – okozati, indoklási, bizonyítási képesség fejlesztése. Szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztése. Elvont gondolkodásmód, problémamegoldó képesség kiemelt fejlesztése. • Informatikai képesség: könyvtárhasználat képesség szintűvé alakítása. A személyi számítógép működtetésének és kezelésének elsajátítása. 19
20
4. Célok, feladatok az egyes műveltségi területeken : Anyanyelv és irodalom A magyar anyanyelv tanításának célja az életkori sajátosságokhoz igazodó értelmes, szép beszéd elsajátítása, az olvasás és írás eszközszintű használata és az ehhez szükséges készségek, képességek fejlesztése, anyanyelvi örökségünk, hagyományaink ápolása. A személyiség fejlesztése az anyanyelv, az irodalom eszközeivel. Matematika A matematika segítségével a gondolkodás merevségének oldása, a mindennapi életben szükséges mennyiségviszonyok és egyéb összefüggések felfedezése és befogadásának megteremtése. A fegyelmezett gondolkodásra nevelés. Élő idegen nyelv Alkalmazóképes nyelvtudás nyújtása, idegen nyelvi közegben eligazodás, ezáltal megismertetni egy nép kultúrájával, szokásaival, életével. Ember és társadalom Múltunk és jelenünk megismerésén keresztül a személyiség alakítása, az értékrend elsajátítása, nemzeti azonosságtudat erősítése, az alkotmányos alapjogok és kötelességek megismerése. Ember és természet Fejlessze és alakítsa a tanulók természeti környezethez fűződő ismereteit. Szerezzenek tájékozottságot a természet jelenségeiről, folyamatairól, törvényszerűségeiről és az ember jellemzőiről. Képesek legyenek harmonikus viszonyban élni a környezetükkel. Óvják a természeti környezetüket. Földünk és környezetünk A szűkebb és a tágabb környezetükből származó földrajzi ismeretrendszer segítse saját maga és embertársai helyének, szerepének, lehetőségeinek megértését, növelve a tanulók a természethez, a hazához, a környezethez való kötődést. Művészetek - Ének-zene Az aktív éneklés segítségével maradandó élmények nyújtása, az örömteli éneklés megteremtése. A népdalokon, népszokásokon, hagyományokon keresztül a szülőföld szeretetének, megbecsülésének elérése. A zene iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása.
20
21
Vizuális kultúra - Rajz A környezetünkből érkező információk, a képi világ értelmezése, ábrázolása és az ábrázolási technikák, módszerek elsajátítása. Élménynyújtás a befogadással, az önmegvalósítással és az alkotással. A vizuális művészeti képességek, készségek fejlesztésén keresztül a személyiség alakítása, az önmegvalósításra való törekvés segítése. Néprajz Kezdő szakaszban négy évfolyamon folyik. A néphagyományok, a kézművesség ( tárgyi néprajz ), parasztregulák, szokások megismertetése. A határainkon túl élő magyarok szokásaival, életével ismerkedés. Informatika Tudjon információt különféle formában kifejezni. Szerezzen tapasztalatokat a hagyományos és az új technológiákon alapuló informatikai eszközök és információhordozók használatában. Szerezzen jártasságot a könyvtárhasználatban. Életvitel és gyakorlati ismeretek A tanulók felkészítése a köznapi életben előforduló általános gyakorlati ismeretekre és készségekre, amelyek birtokában eredményesen szervezhetik mindennapi életüket. Olyan ismeretek, készségek elsajátítása, amelyek alapul szolgálnak a szakmai képzéshez, a pályaválasztáshoz. Testnevelés, sport A testnevelés kiemelt célja az életkorra, fejlettségre jellemző mozgásszükséglet, aktivitás kielégítése, a mozgásfelkészültség, az erőnlét, az ügyesség és az állóképesség fejlesztése a tanulók egészségének megőrzése céljából. A kiegyensúlyozott testi-lelki fejlődés mellett teret biztosítani a mozgáskultúra kialakításának, a sport megszerettetésének. A tánc tanítása nemzeti kultúránk, hagyományaink megismeréséhez járuljon hozzá. Fejlessze a tanulók testi, térbeli biztonságát, harmonikus, összerendezett mozgását. A környező országok néptáncos hagyományainak megismerése ( különös hangsúllyal a határon túli magyarok szokásaira ). 5. A fejlesztéshez szükséges erőforrások Anyagi: A gazdálkodást továbbra is az észszerűség, a takarékosság kell, hogy jellemezze. Fokozottabban élünk azokkal a pályázati lehetőségekkel, melyek lehetővé teszik céljaink elérését. Pályázatok és fenntartói segítséggel fejlesztettük iskolánk számítógépes parkját: új és nagyobb teljesítményű gépeket szereztünk be. Folyamatosan pótoljuk az elhasználódott szemléltetőeszközöket, a térképállományt megújítjuk. 21
22
6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Teret adunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának. Fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, akaratukat. Igyekszünk hozzájárulni életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, bevéséséhez. Figyelembe vesszük, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet egyéb fóruma is. Iskolánkban a tanítás két helyi tanterv alapján történik (általános iskola, eltérő tantervű tagozat). 6-10 éves korosztály tanítása során az alapozó jellegből adódóan figyelembe kell vennünk a gyermekek aktuális fejlettségét és szükségleteit. 10-12 éves korosztály tanórai nevelésének az első négy évfolyamon szerzett ismeretekre, kialakított szokásokra kell épülnie. Az átmenet problémái a tanulók folyamatos nyomon követésével könnyíthetők. Minden tantárgy tanulása során az a cél, hogy szívesen tanulja a diák, tanulja meg a tanulás sajátos módjait, tanuljon meg tanulni és ennek birtokában jusson el saját képességei maximumához. 13-14 éves korosztály továbbépítkezik a megszerzett ismeretekre. Felkészít a középiskolára. A tehetséggondozás fontos szerephez jut. Tanórán és iskolán kívüli tevékenységnek az iskola nevelési és oktatási céljai megvalósításának elősegítését kell szolgálnia, lehetőség a tehetséges gyermekek fejlesztéséhez, illetve a lemaradók felzárkóztatásához. Színes, sokoldalú iskolai élet fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, életmódot, világszemléletet alakít ki. - Napközi- tanulószoba : a tanulás és a szabadidő hasznos, kultúrált eltöltése, és ezek feltételeinek megteremtése. A tanórákra való felkészülés, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás színtere. A csoportokban a tanuláson kívül zene- ének- tánc, rajz-technika, sport, kirándulás – séta foglalkozásokon vesznek részt tanulóink. - Könyvtár : az iskola könyvtárát 15 éve összevonták a községi könyvtárral, így ritkábban tudnak élni ezzel az ismeretszerzési lehetőséggel.. - Korrepetálás- egyéni fejlesztés : az iskolánkba járó gyerekek 60%-a jelentős szociális hátránnyal küzd. Halmozottan hátrányos tanulók esélyegyenlőségének biztosítása céljából bekapcsolódtunk az integrációs és képességfejlesztő programba. Felzárkóztatásukhoz korrepetálások, speciális foglalkozások nyújtanak segítséget és lehetővé teszik a hátrány minimálisra csökkentését. Tantárgy felosztás szerint hetente felzárkóztatást tartunk az alsó és felsőtagozatban. A szaktanárok segítségével bővíthetik, gyakorolhatják az ismereteket. Az integrációs és képesség kibontakoztató program keretében havi 100 óra egyéni fejlesztést is tartunk. 22
23
Intézményünkben az osztálylétszámok lehetővé teszik, hogy minden szaktanár jól ismerje tanítványainak képességeit, illetve részképesség zavarának okait. Egyéni bánásmódot alkalmaznak minden tanulóval szemben. Előtérbe kerülnek a megértést segítő szemléltető eszközök, számítógépes programok. - Szakkör : A tehetséggondozás és a versenyekre való felkészítés szakköri formában folyik. Jelenleg angol, citera, gitár és természetvédelmi szakkör működik heti rendszerességgel. A pedagógusok segítségével olyan ismereteket szerezhetnek, amelyek a versenyeken, vagy a magasabb iskolai fokozatban a könnyebb beilleszkedést szolgálják, illetve a tanulók személyiségét színesítik. Egyéni bánásmód, változatos munkaformák ( múzeum-, színház-, kiállítás-, mozilátogatás, filmelemzés, vetélkedők, vitafórumok stb. jellemzik ). - Tanulási időn túl igénybe vehető szolgáltatások : Reggeli ügyelet, térítés ellenében étkezés, tankönyv ellátás ; évente rendszeres szemészeti, fogászati és szakorvosi vizsgálatok megszervezése. 6. Közösségfejlesztés Diákönkormányzattal közösen szabadidős tevékenységek kialakítása. Hetente péntek délután tartják a foglalkozásokat. A programok összeállítását a tanulók végzik a segítő tanár felügyelete mellett. A közösségformálás egyik színtere, különböző korú gyerekek közös tevékenysége. Választható órán foglalkozunk alsó tagozaton néprajzzal. Jelenleg a hagyományőrzés, a paraszti regulák gyűjtése, megismerése a feladatunk. Ehhez fűződő dalok, táncok, használati eszközök megismerése. A közösen végzett gyűjtő munka, tanulmányi kirándulások keretében az egymáshoz tartozás, a munkamegosztás, alkalmazkodás, kreativitás kerül előtérbe. A gyermekek személyiségének teljesebbé, színesebbé tétele, praktikus tudás szerzése a cél. Fontos a pedagógus irányító munkája, szervező készsége, találékonysága, empátiája. Az itt szerzett ismeretekre építünk a nyári kézműves táborban és a felső tagozaton a hon-és népismeret órákon. Minden kolléga részt vesz a munkában a kézművesek mellett. A személyes példaadás mellett fontos a jókedvvel végzett munka, a kötetlen beszélgetés. Szeretnénk elérni, hogy a tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg egymást. Nyári programok megszervezése: táborozás, túrázás, kézműves tábor. Hasznos szabadidős tevékenységek nyújtása, a helyes időgazdálkodás, egészséges táplálkozás a cél. Bábszínház, mozi, színházlátogatás: minden tanuló jusson el évente egy előadásra. ( alsó tagozat bábszínház, felső tagozat közeli, esetleg egy fővárosi színház) 23
24
7. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek Az iskola feladata, hogy szoros kapcsolatot építsen ki a hátrányos helyzetű gyerekek szüleivel és fogadtassuk el velük, hogy kötelezettségeik vannak gyermekeikkel szemben. Feladatunk a szülők és a tanulók tájékoztatása. Kiemelt figyelmet fordítunk a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű tanulókra. A Nevelési Tanácsadó javaslata alapján a szakértői véleménnyel rendelkező tanulóink esetében 4 – 8. évfolyamig felmentést kapnak az idegen nyelv értékelése alól. A dyslexiás és dysgráfiás gyermekeknél az írásbeli munka értékelésénél figyelembe vesszük a részképesség zavarát ( hosszabb idő az írásbeli munkáknál, helyesírás értékelése ). Heti 8 órában ( 5 óra Lovászpatonán – 3 óra Vanyolán ) logopédus foglalkozik velük. A sajátos nevelési igényű tanulóink oktatása integrálva folyik. Egyéni fejlesztési terv alapján. Minden évfolyam számára biztosítjuk korrekcióra az időkeretet. Az egyéni fejlesztést tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos pedagógus végzi. Az osztályvezető pedagógusok napi kapcsolatban állnak a szülői házzal, ismerik a családi hátteret, a lehetőségeket. Tolerancia, empátia, türelem hatja át a tevékenységüket a szakmai tudás mellett. Látókörük szélesítéséért évente egy alkalommal kirándulást szervezünk hazánk távolabbi tájainak történelmi, természeti, földrajzi értékeinek megismertetésére. Mindezekkel szeretnénk elősegíteni, hogy a tanulóban kialakuljon egy olyan jövőkép, amely ösztönöz a becsületes, eredményes munkára. 8. A tehetség, képesség kibontakoztatása A tehetséggondozás iskolánkban nem kötelező ( választható ) tanórai foglalkozások, szakkörök, énekkari, művészeti, sport foglalkozások keretében zajlik. Választható tantárgyként 1 – 4. évfolyamon néprajzot, néptáncot oktatunk. A jelentős roma kisebbség miatt a tananyagban illesztve roma népismeretet is tanítunk. A tehetséggondozást szolgálja a csoportbontás is az idegen nyelv, magyar nyelv, informatika oktatásánál, melyet szintén a választható órakeretből biztosítunk. - Szakkör : A tehetséggondozás és a versenyekre való felkészítés szakköri formában folyik. Citera, gitár, angol és természetvédelmi szakkör működik heti 1 – 1 órában. A pedagógusok segítségével olyan plusz ismereteket szerezhetnek, amelyek a versenyeken, vagy a magasabb iskolai fokozatban a könnyebb beilleszkedést szolgálják, illetve a tanulók személyiségét színesítik. Egyéni bánásmód, változatos munkaformák ( múzeum-, színház-, kiállítás-, mozilátogatás, filmelemzés, vetélkedők, vitafórumok stb. jellemzik ). 24
25
Célunk a tartalmas, igényes szabadidő eltöltés iránti igény felkeltése. Eredményessége mérhető, hisz évek óta szerepelnek sikeresen versenyeken, illetve ünnepélyeken. Látogatják a könyvtárat, színházat. Énekkar : évtizedek óta működik iskolánkban. Itt az ünnepi alkalmakra, versenyekre való felkészülés mellett a népdalok megszerettetése, a néphagyományok megőrzése a feladatunk. Zeneértő és szerető emberek kiművelése a cél. Sport tevékenység: a tanulók sikerélményhez juttatása, megmérettetése. Iskolánkban működik diák sportkör, atlétika mellett a labdajátékok szerepelnek a programján. Célunk, hogy minden gyermek naponta végezzen testmozgást ( tanórai és tanórán kívüli tevékenységként ). Kiemelt feladatnak tartjuk az egészséges életmódra nevelést, amiben a rendszeres testmozgás szerepe nagyon fontos. Verseny eredményeink bizonyítják, hogy ebben a tanulásban kevéssé sikeres tanulóink itt sikerélményhez juthassanak. 9. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A leszakadó réteg gyermekeinek támogatása, fejlődésük fokozott figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés kezdeményezése. Évenkénti felmérés alapján a rászoruló tanulókat különböző juttatásokban ( ingyenes és kedvezményes étkezés, tankönyvtámogatás, kirándulási támogatás…) részesítjük. Az intézményben ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik ( 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 6.§ (3 ) bekezdés. Feladata a gyermekek körében minden év október 1-vel a veszélyeztetett tanulók nyilvántartásba vétele, azok rendszeres látogatása. Kapcsolattartás a szülőkkel, a gyámhivatallal és a családsegítő szolgálattal. Szükség esetén intézkedést kezdeményez. Osztályfőnököket elkíséri a problémás családok látogatásakor. Fogadóórát tart, ahol gyermek, szülő felkeresheti. Minden pedagógus feladata a gyermekek fejlődését veszélyeztető okok felderítése, káros hatások megelőzése, illetve ellensúlyozása. Szükség esetén intézkedést kezdeményez. Káros szenvedélyek megelőzése érdekében felvilágosító előadásokat, vetélkedőket tartunk. Bekapcsolódtunk a DADA programba. Ennek koordinátora a diákönkormányzat segítő pedagógus. Veszélyhelyzetek felismertetése, viselkedési minták megtanítása ( önvédelem ). Munkánkban támaszkodhatunk az iskolaorvosra, a helyi védőnőre. Szoros kapcsolatot tartunk a Családsegítő Szolgálattal, közös családlátogatás. Rendszeresen esetmegbeszélésen beszéljük meg a felmerülő problémákat és keressük a megoldás lehetőségét.
25
26
10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók: - Fejletlen kognitív képességek ( képzelet, koncentráló képesség hiánya vagy alacsony volta, emocionális problémák megléte ) - Dislexia - Disgráfia - Discalculia Magatartás zavarok miatti problémás tanulók: Regresszív és depresszív viselkedés Agresszív tanulók Évente két alkalommal felmérjük a tanulócsoportokban a tanulási problémával küzdő tanulók állapotát, a Nevelési Tanácsadó, illetve a Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatára küldjük őket. A felzárkóztató program folyamata: 1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése 2. Képességek felmérése iskolába lépéskor- prevenció 3. Képességek felmérése az iskoláztatás folyamán 4. Megfigyelés 5. Dokumentumelemzés 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése 7. Egyéni képességfejlesztés 8. Differenciált tanóravezetés 9. Korrepetálás 10. Napközi 11. Mentesítés bizonyos tárgyak, ill. értékelési módszerek alól 12. Tanulás módszertan tanítása 13. Tréning ( tanulástechnika, relaxáció,stb) 14. Speciális szakemberhez történő irányítás 15. A fejlesztés hatékonysága, értékelés 16. Tesztek újrafelvétele 17. Dokumentumelemzés 18. Megfigyelés 19. Tanulmányi eredmények elemzése 20. Beszélgetés 11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrány hatása széles körben és változatos formában jelenik meg az intézményünkben. Az okok jelentős része a családban keresendő. Családon belüli hatásokról akkor beszélhetünk, ha a szülők elváltak, válófélben vannak, stb. Káros hatása lehet a gyerekekre a környezetében élő családtagok 26
27
személyisége, deviáns viselkedése, erkölcsi értékek mellőzése vagy tagadása. Veszélyeztető szerepe lehet a különböző szenvedélyek rabjainak. Gátolják a gyermek fejlődését az egymással és gyermekeikkel szemben közömbös, túlzottan elfoglalt szülők. Családon kívüli negatív hatásokkal számolhatunk, csavargó, bűnelkövető gyermekekkel kerül kapcsolatban. A szociális és kulturális hátrányok csökkentése érdekében a minisztérium által kiadott pedagógiai rendszert vezettük be a képesség-kibontakoztató és integrált nevelés alkalmazásával. Célunk, olyan szociális ismeretek, motívumok, képességek, készségek rendszerének kiépítése, erősítése, amely elősegíti a szociális viselkedést. ( a gyermek önismeretét, saját magával szembeni elvárásait, önbizalmat, pozitív szemléletmódot, fejlett kommunikációt; igényt az egészséges életmódra. Eszközei: differenciált tanulásszervezés, kooperatív, projekt módszer, drámapedagógia. ) Célunk, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel segítsünk a szociálisan rászoruló gyerekek helyzetén. A nehéz anyagi körülmények között élő családok számára az anyagi és természetbeni juttatások hozzáférhetőségét. Feladataink: • Tájékoztatás az igényelhető támogatásokról, a segély lehetőségekről. Nyomtatványok kitöltésében segítünk. • Támogatjuk a hátrányos tanulók versenyeztetését, kirándulását, táborozását. • Pályázati lehetőségeket keresünk. • Szabadidős programokat szervezünk. • Hátránykompenzációs tevékenységeink során fontos feladatnak tartjuk, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinkat: tankönyvtámogatásban részesítsük, napközis ellátást biztosítsunk, kötelező felzárkóztató foglalkozásban -, ösztöndíj pályázatokon vegyenek részt. Intézményünk eddig is sokat tett a szociális hátrányok enyhítéséért. A napközis és tanulószobai foglalkozások megszervezése és a korrepetálás mellett a szociális hátrányok enyhítését szolgálják az alábbi tevékenységeink is: felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése; pályaorientáció felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, családlátogatásokon; helyi, regionális, országos támogatások megszerzése ( Cinka Panna cigány tanulók ösztöndíja, Útravaló ösztöndíj, integrációs program ); motiválás arra, hogy a gyermekek napközis ellátást igényeljenek; kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel, az áthelyező bizottsággal; a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása; táborozási hozzájárulások; pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon.
27
28
12. Nemzetiségi oktatás Beiskolázási körzetünkben nagyszámú a roma kisebbség, mindhárom településen működik a kisebbségi önkormányzat. Sajnos tanulóink és már a szülők sem ismerik a hagyományaikat, nyelvüket. A tanítványainkkal néhány jellegzetes szót, mondatot megismertetünk. ( A használati tárgyak, jellemző foglalkozások cigányul. ) Tananyagainkba beépítetten tanítunk roma hagyományokat ( 1 - 4. évfolyamon néprajz, ének, irodalom – 5 - 8. évfolyamon irodalom, ének, történelem tantárgyak keretében ). Programjainkat is színesítjük a roma hagyományokkal pl.: tánctanítás, koncertek – autentikus roma zene - karaoke verseny, mesemondóverseny, kulturális bemutató, stb. ). Rendszeres kapcsolatot ápolunk a kisebbségi önkormányzatokkal, azok rendezvényein részt veszünk. Lovászpatona községben német kisebbség kis számban él. Az ő hagyományaikat főként német nyelvi órákon ismerhetik meg a tanulók. 13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A köznevelési törvényben előírt taneszközökkel intézményünk rendelkezik, kivéve azokat a felszereléseket, eszközöket, melyeket a szaktantermek, orvosi szoba hiánya miatt nem szereztünk be. ( rajzasztal, saválló tanulói asztalok, orvosi szoba felszerelése…) Tantermeink a XXI. századi oktatásnak megfelelnek, a tantermeinkben van interaktív-tábla, számítógépeink korszerűek, minden helyiség rendelkezik internet elérhetőséggel. Pályázatok segítségével szemléltető eszközöket szereztünk be. 14. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái A tanuló kötelességeit tartalmazza a Kt. 12.§ (1) bekezdése. Új elemként jelent meg, hogy a tanuló kötelessége életkorához és fejlettségéhez igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön az iskolai közösségi élet szervezésével összefüggő feladatok ellátásában, saját környezetének, az általa alkalmazott eszközök rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában. Kötelessége, hogy megtartsa az iskolai szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat. Diákönkormányzat Az oktatás-nevelés segítője, támogatója azáltal, hogy a tanulók szabadidejét hasznosan töltik ki. Hatékonyan tevékenykednek: 28
29
a helyi hagyományok ápolása ( mesemondó, szavalóverseny, virágkötészet, origami…) fejleszti a tanulók kreativitását, öntevékenységét, önállóságát, felelősségérzetét egészséges életmódra nevelés játék, sport tevékenység. Szülő kötelességeit a Kt. 14.§ (2) bekezdése tartalmazza. A szülő kötelessége, hogy • gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. • biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá a tankötelezettségének teljesítését. • figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy a gyermek teljesítse a kötelességeit, és adjon meg ehhez minden tőle elvárható segítséget. • rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében. • tiszteletben tartsa az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanuló társai emberi méltóságát. Szülői közösség A szülői ház igényeinek felmérése, közös a gyerekek jövőjéért érzett felelősség, optimizmus, kölcsönös bizalom. A család alapvető szerepet játszik a gyermeknevelésben, a személyiség kialakításában, a szocializációjában. Az iskola és a szülői ház között olyan kapcsolat kiépítésére törekszünk, hogy segítsék céljai elérésében. Partnerek legyünk e felelősségteljes, közös munkában. 15. A tanulók fizikai állapota Intézményünkben évek óta folyik a tanulók fizikai állapotának mérése, tanévente két alkalommal ( tanév elején, tanév végén ) végezzük el a Fitszoft mérést. A tanulók fizikai állapotának javítása, szinten tartása kiemelt feladatunk. Felmenő rendszerben vezetjük be az alsóban a heti 4 testnevelés+ 1 néptánc órát, felsőben a heti 5 testnevelés órát. Emellett heti 4 órában sport foglalkozást tartunk. A köznevelési törvénynek megfelelően a heti 5 órás testnevelést fogjuk megvalósítani felmenő rendszerben.
29
30
1. 4 óra testnev.+ 1 óra néptánc 4 óra 2013testnev.+ 2014. 1 óra néptánc 4 óra 2014testnev.+ 2015. 1 óra néptánc 4 óra 2015testnev.+ 2016. 1 óra néptánc * piros a belépő
20122013.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
3 óra testnev+ 1 óra néptánc 4 óra testnev.+ 1 óra néptánc 4 óra testnev.+ 1 óra néptánc 4 óra testnev.+ 1 óra néptánc
3 óra testnev+ 1 óra néptánc 3 óra testnev+ 1 óra néptánc 4 óra testnev.+ 1 óra néptánc 4 óra testnev.+ 1 óra néptánc
3 óra testnev+ 1 óra néptánc 3 óra testnev+ 1 óra néptánc 3 óra testnev+ 1 óra néptánc 4 óra testnev+ 1 óra néptánc
5 óra 3 óra 3 óra 3 óra testnev testnev testnev testnev
5 óra 5 óra 3 óra 3 óra testnev testnev testnev testnev
5 óra 5 óra 5 óra 3 óra testnev testnev testnev testnev
5 óra 5 óra 5 óra 5 óra testnev testnev testnev testnev
A tanulók értékelése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) 30
31
A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon félévkor, év végén és második félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL A második év végén és harmadiktól-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Az első évfolyamon félévkor és év végén a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. A második - nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. 31
32
A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök a havi érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki. az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; 32
33
több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. 33
34
Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki képességihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, 34
35
vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelői figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 3. Az otthoni ( napközis, tanulószobai ) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: - a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; - az első-negyedik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; - az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; - a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egyegy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. 4.A továbbhaladás feltételei Az első évfolyamba lépés feltételei: - a törvényben előírt megfelelő életkor - óvodai szakvélemény - szülői nyilatkozat A beírás időpontja: a törvény szerint Az óvoda és az iskola közötti átmenetet elősegítik: - Tájékoztató szülői értekezlet a leendő első osztályos gyermekek szüleinek. - Óvodai foglalkozások látogatása a leendő első osztályt tanító pedagógus részéről. - Nagycsoportos gyermekek óralátogatása az iskolában. - A beilleszkedést segíti továbbá, hogy egy épületben, egy közös udvarban van az óvoda és az iskola.
35
36
Magasabb évfolyamba lépés - A közoktatási törvény értelmében az első évfolyamon a tanuló nem – csak a megengedettnél hosszabb mulasztás esetén, vagy a szülő kérésére ismételhet évfolyamot, ezért az 1. évfolyamon nem beszélhetünk továbbhaladási feltételekről. - Magasabb évfolyamba léphetnek diákjaink, ha a 2 – 8. osztályban az előírt tantervi követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítették. Az érdemjegyek kialakulásában a felmérők eredménye és a szóbeli feleletek érdemjegyei a döntők. - Iskolánkban a hagyományos tanév rendjét követjük, melyet az oktatási miniszter évente rendeletben határoz meg. - Valamennyi tantárgyból félévi és év végi értékelést és érdemjegyet kapnak tanulóink az érvényes KT alapján. 5. Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök Megnevezésre kerülnek a tantárgy tanulásához javasolt eszközök. Az írott eszközök; tankönyv (a tantárgytól függően többféle ajánlás is szerepel), munkafüzet, feladatgyűjtemény, tanári kézikönyv. Az egyéb taneszközök részletes felsorolását nem tartottuk szükségesnek, hiszen az adott iskola forrásának lehetőségei, de pedagógiai, didaktikai módszerek különbözősége is meghatározza a választást. 6. Az általános iskola feladatai A közoktatási törvény 26.§-a az általános iskola feladatait az alábbiak szerint határozza meg: „(4) Az általános iskolában alapfokú nevelési-oktatás folyik. (5) Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre.” Ezen alapvető követelményekre épül az alsó és a felső tagozat részletes feladatrendszere.
36
37
IV. HELYI TANTERV Tanulói óraszámok a közoktatásban 1 – 4. évfolyam Lovászpatonán Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Német Erkölcstan Matematika Környezetismeret Művészetek - Ének-zene - Rajz - Néprajz Technika-életvitel Testnevelés- néptánc Szabadon tervezhető óraszám összesen
1. 7+1
2. 3+1 4
1 4+1 1
1 4+1 1
3. 3 3+1,5 1 1 4 1+0,5
4. 3 3+1 2+1 1 4 1+1
4
4
4
4
1 5 2 25
1 5 2 25
1 5 3 25
1 5 3 27
1 – 4. évfolyam összevont ( közvetlen óra ) Vanyolán 1. közvetlen
Magyar nyelv és irodalom Német Erkölcstan Matematika Környezetismeret Technika Rajz Ének Testnevelés/ néptánc Korrepetálás összesen
4
1 2 1
2. önálló
4
2
közvetlen
4
1 2 1
3. önálló
4
2
közvetlen
4
1 2 1
4. önálló
4
2
közvetlen
4 2 1 2 2
önálló
3
2
1 1 1 3+2 1 9
1 9
1 9
1 12
37
38
5 – 8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Német nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia és egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Hon és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. 4+1 3 4 2
6. 4+1 3+0,5 3+1 2
7. 3+1 3 3+1 2
8. 4 3+1 3+1 2
1 2
1 2
1
1
1 1
2 2 1+0,5 1+0,5 1 1
1+0,5 1+0,5 2 2 1 1
+0,5 1 1 5 1 3 28
1 1 5 1 3 31
1
1 1 1 +1 1 5 1 2 28
Tanítási órán kívüli foglalkozások :
5 1 3 31
korrepetálás tehetséggondozás sportkör énekkar szakkörök
Szakkörök : angol nyelv természetismeret citera gitár Az általános iskola 1 - 8. évfolyamán az OM által javasolt Nemzeti Tankönyvkiadó akkreditált tantervét használjuk.
38
39
1-4. évfolyam Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék,- és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészséget fejleszt. Ez a szakasz a kíváncsiságra és az érdeklődésre épít, és az ezáltal motivált munkában fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét és előmozdítja érzelemvilágának gazdagodását. Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, közreműködik a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadhatnak. Tudatosítja a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, megerősíti a humánus magatartásmintákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. A pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. A fejlesztés kiemelt területei A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével és a mozgáskultúra megalapozásával; a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, az ezt elősegítő szokások alakításával; az érzelmi élet gazdagításával; az önismeret fejlesztésével, a reális önértékelés fejlesztésével, a társas kapcsolatok igényének erősítésével. A szocializáció folyamatának elősegítése: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák, megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a 39
40
differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés. A kommunikáció fej lesztése (kulcskompetencia, mely személyes- kognitív-szociális aspektusokkal egyaránt rendelkezik) Ko mmunikációs képességfejlesztés: • a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése, • a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata, • a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése, • a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével, • szövegtípusok interpretálása és alkotása, • a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása. A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének A kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezése Olvasás, írott szöveg megértése • Az értő, kritikai és kreatív olvasási képesség, az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás, különféle szövegeknek az olvasási célnak (információszerzés, tanulás, kedvtelés) megfelelő stratégiával való olvasása és értelmezése (szövegértés) • az olvasás iránti igény felkeltése • Szövegelemzési eljárások alkalmazása ( a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolat felismerése) • Az írott információk, adatok és fogalmak gyűjtése és feldolgozása tanulás és a tudás szisztematikus rendezése céljából Szóbeli szövegek megértése • Különféle közlések megértése különféle helyzetekben, és a közlés másokkal való megértetése • A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyeltetése, felfogása • A közlésekből ismeretek, információk szerzése • A verbális és nem verbális kódok feldolgozása, • Huzamosabb és rövidebb ideig tartó figyelemösszpontosítás és reflektálás az adott anyagra Részvétel a kommunikációs folyamatban Kultúrált nyelvi magatartásra, a köznapi kommunikációs helyzetekben való biztonságos eligazodásra való felkészítés 40
41
• Beszédkészség, az értelmes beszéd fejlesztése, az aktív szókincs gazdagítása • Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés fejlesztése • Kifejezőképesség A szóban és írásban megnyilvánuló önkifejezést elősegítő kommunikáció formálása, fejlesztése - gondolatok, olvasmányélmények, érzelmek, információk érthető közlése a beszédhelyzetnek megfelelően – kérdések megfogalmazása - a hallottak kiegészítése - tömör és világos kifejezésmód • Különböző célt szolgáló, különböző típusú szövegek megírása, az írás folyamatának ellenőrzése • A szituációhoz, címzetthez, témához való rugalmas alkalmazkodás • A köznyelvi normákhoz alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakítása • Az anyanyelvi írásbeliség normáinak megismerése, alapvető szövegtípusok elsajátítása • Rendezett, olvasható, esztétikai íráskép, az életkornak megfelelő írástechnika • A helyesírási készség elsajátítása és fejlesztése.
5-8. évfolyam Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás második szakasza szervesen folytatja az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Ez a szakasz egységes rendszert alkot, de – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Figyelembe veszi, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerezett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola ebben a szakaszban a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a további tanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét. E szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. 41
42
Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának ebben a szakaszban is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. A fejlesztés kiemelt területei A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatásával; az érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával; az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. A szocializáció folyamatainak elősegítése: az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítésével; az állampolgári ismertek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával. Az alapműveltség továbbépítése: a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával. Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül. A tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik. A tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikáció-írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés - és megjelenik a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés. A „tanulás tanulása”, az önálló tájékozódás, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is hozzájárul az alapműveltség továbbépítéséhez. A tanulói stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a kreativitás fejlesztése; az 42
43
írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. E szakaszban növekszik az együttműködésre építő (kooperatív-interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepe. Növekszik a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok aránya (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). Az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre. Ezért heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínál. Az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez és erősíti meg önbizalmukat. A tanulási folyamatban értik meg a tanulók a követelmények lényegét és ismerik meg önmaguk teljesítményének értékét. Közös követelmények Tantervünket a kerettanterv által megfogalmazott követelményekre építettük. A közös követelmények megvalósítását valamennyi műveltségi területre és pedagógiai szakaszra vetített pedagógiai feladatként értelmezzük. Területei: hon- és népismeret kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz környezeti nevelés kommunikációs kultúra testi és lelki egészség tanulás pályaorientáció. Hon-, és népismeret Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar férfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők sportolók tevékenységét, munkásságát. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, irodalmában, történelmében mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. A tanulók legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságukban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére. A hon-, és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb 43
44
környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak az életében. A tanulók ismerjék az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Szerezzenek információkat az emberiség közös (globális) – főleg Magyarországot közelebbről érintő – problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Legyenek érzékenyek a problémák lényege, okai, összefüggéseinek és megoldási lehetőségeinek a keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére; a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására; alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi–gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit.
44
45
A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Kommunikációs kultúra A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Összetevői a szimbolikus (verbális, matematikai) jelek útján történő, a képi, valamint a mozgásban, a tevékenységben, a magatartásban megnyilvánuló kommunikáció képességei. Beletartozik ezekbe a metakommunikáció (a tekintet, a gesztusok, a testtartás, a hanghordozás, a mozgástér) alkalmazásának az ismerete is. A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják. Napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett „üzenetekből” merítjük, hanem mesterséges közvetítő rendszerek útján. A tömeges, passzív információfogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A különböző műveltségi területek feldolgozása során adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyermekeket, az ifjakat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a 45
46
környezet – elsősorban a házastárs, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezői és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyermekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol-, és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetekbe jutottakat. Megkerülhetetlen feladata az iskolának, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Tanulás A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Vegyen részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák a saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátítása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; az értő olvasás fejlesztése; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. A tanulás fontos színtere és eszköze lehet az iskolai könyvtár. A pedagógusnak fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Mindezekhez és az adott tartalmakhoz kapcsolódva gondosan válassza meg a fejlesztés tárgyi– cselekvéses, szemléletes–képi és elvont–verbális útjait. Pályaorientáció A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítani
46
47
kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának – a tanulók életkorának és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területen, ezzel is fejlesztve önismeretüket és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során eredményes és csak akkor, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A különféle kommunikációs csatornákon nyert információk (verbális, vizuális, audiovizuális, informatikus) értelmezése, feldolgozása. Az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátítása. A környezetvédelem lehetőségeinek ismerete és gyakorlása. 7. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei: A legfontosabb taneszköz továbbra is a tankönyv. A tankönyvválasztás szabadságából következik, hogy alaposan mérlegelni kell, melyik tankönyv felel meg leginkább. A tankönyvek kiválasztásánál alapvető szempontnak a következőket tartottuk: Megfelelnek-e az adott műveltségi terület követelményeinek, tevékenységeinek. Megfelelnek-e a tanulók fejlettségi szintjének és milyen mértékben szolgálják a követelményekben rögzített ismeretek, készségek, képességek fejlesztését. Járuljon hozzá a pedagógiai programunk megvalósításához. A tankönyvek tudományosak, ugyanakkor egyszerű nyelvezetűek, a tanulók életkorának megfelelőek legyenek. A szöveg tagolt; az ábrák közérthetőek; a képek világosak, áttekinthetőek legyenek. A lényeg lehetőleg kiemelt legyen, nyomtatásban is megnyilvánuljon. Legyen az egyes anyagrészek után összefoglalás. Mintafeladatokat is tartalmazzon, ami segít eligazodni a tanulónak és az őt segítő szülőnek. A tankönyvek ára arányban álljon a várható élettartamával. V. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK 1. Helyzetelemzés A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása integráltan folyik. Enyhe értelmi fogyatékos az, akit fejlődési zavar, akadályoztatottsága az idegrendszer enyhe vagy különféle eredetű örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével vagy funkciózavarával függ össze. Az eltérés minden pszichikai funkciót érinthet, így: érzékelés, figyelem, érzelmi, akarati élet, gondolkodás, emlékezet, viselkedés, magatartás, észlelés, képzelet, cselekvés. 47
48
A tanulók jellemzése A tanulók intelligenciája alacsony, szókincsük szegényes. A személyiségfejlődésben, motoros készségekben és a gondolkodási funkciók területén hiányosságaik vannak. Elmaradás tapasztalható az önálló tanulás képességében, az ismeretek elsajátításában. Írási, olvasási tempójuk lassú. Kísérő tünetként magatartási problémák is jelentkeznek náluk. Valamint a kedvezőtlen családi háttérnek is törvényszerű következménye a magatartási és érzelmi zavar. 1.1. Képzési specifikum: A fogyatékos tanulókat képessé kell tenni: környezetének alakítására, mások irányítására, együttműködésére, másokkal való kommunikációra megismerésre önmaga fejlesztésére. A fejlesztési munka egyéni vagy csoportos formában történik. 1.2. Az értékelés módjai 1.2.1. Magatartás Érdemjeggyel, szövegesen. Figyelembe vesszük az órai és az órán kívül tanúsított magatartást. Motiválunk sok dicsérettel. 1.2.2. Szorgalom Érdemjeggyel, szövegesen. Alapja az órára való felkészülés, órai aktivitás, versenyen való részvétel, elvállalt munka teljesítése. Személyre szóló szöveges értékelést tartjuk jobbnak. 1.2.3. Tantárgyi teljesítmény értékelés Egyéni, személyre szabott, differenciált értékelés. Valamint a tanuló önértékelése. Erre az igényt ki kell alakítani a gyerekekben. 2.A pedagógiai arculat megteremtése 2.1. A tanterv irányelvei a fogyatékos tanulók oktatásában, nevelésében A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT egységes követelményrendszerét és a 23 / 1997. (VI. 4. ) MKM rendelet A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveit kell alapul venni. Ennek során ezen tanulók fogyatékosságainak lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális szükségleteihez igazodva elsősorban a következő elvek alkalmazandók: 48
49
-A követelmények teljesítéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van. -Az előírás minimális teljesítményekre szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése. -Az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat a követelmények elérésében, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve. 2.2.2. A képzés során kiemelt értékek -A kommunikáció: A tanulásban akadályozott tanítványaink szociokultúrális környezete kedvezőtlenül befolyásolja a gyermek nyelvi magatartását. Nagy hangsúlyt helyezünk ezért a szabatos beszéd, a pontosan megfogalmazott írás igényére. Fontos továbbá a tiszteletadás és a távolságtartás kultúrált eszközeinek ismertetése. -A tanulás-önművelés: A legtöbbször jelenlevő kedvezőtlen családi millió miatt ezek igényét is nekünk kell kialakítani. A pozitív személyiség fejlődés a cél. -A magatartáskultúra : A magatartási problémák megoldásánál szem előtt tartjuk a megfelelő kapcsolatok, kötődések kialakítását. Fontos a türelem, a gyermekszeretet. Oldott légkör kialakítására törekszünk. Lényegesnek tartjuk az önfegyelem kialakítását is. -A mindennapok kultúrája: A gyermekekben megpróbáljuk az igényt kialakítani a helyes étkezési szokások, öltözködés, testápolás, családi érintkezés, az ünneplés, a háztartásvezetés terén is. Mindenek előtt fontosnak tartjuk a játékos oldott légkört az órákon, a játék alkalmazását a tanítási- tanulási folyamatban. A gyermekek motiválása ugyanis éppen a játék, a siker, a felfedezés öröme kapcsán érhető el. Együttműködő, szeretetteljes, de ha kell korlátozó és előítélet-mentes magatartással fordulunk tanulóink felé. Szeretnénk, ha az iskolából kikerülő tanítványainkat az állapotuknak megfelelő, teljesítőképességük felső határáig el tudnánk juttatni. -A környezet védelme: A természet szeretetére, védelmére is nagy hangsúlyt helyezünk. Az iskola tisztaságának védelme.
49
50
Egészségnevelési feladatok Helyes napirend kialakítása. Egészséges, vitamindús táplálkozás igényének felkeltése. Társadalmi beilleszkedés A tanulók a mindennapi együttélésben a társadalom által elfogadott értékeknek, normáknak megfelelő magatartási szokásokat sajátítsanak el. Ismerjék el és tudják értelmezni, hogy vannak egyéni és közösségi érdekek, érdekütköztetések, kompromisszumos megoldások. Tudjanak azonosulni az emberszerető, toleráns magatartással. Tevékenységeik, cselekedeteik során mutatkozzon meg az együttműködés, az önzetlen segítés, az egészséges versenyszellem a játékban, a tanulásban, a sportban. Gondolkodás és megismerés A megismerési és a gondolkodási képességük fejlődése érdekében munka és tanulási szokásokat sajátítsanak el. Tudjanak egyszerre két vagy több forrásból érkező információra figyelni. Hon-és népismeret Minden tanuló szerezzen ismereteket nemzeti kultúránk sajátosságairól, értékeiről és néhány kiemelkedő magyar személyiségről. Hazánk földrajzáról, történelméről, művészetéről. Vállalják a néphez, a hazához tartozást. Kapcsolódás Európához Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra iránt. Fogadják el a közös európai értékeket. Szerezzenek információkat az emberiség közös, Magyarországot közelebbről érintő problémáiról. Tudják igénybe venni az írott sajtót, a vizuális ismerethordozókat. Kommunikációs kultúra A kommunikációs kultúra áthatja az intézményes nevelés minden területét. A kommunikációs kultúra fejlődése segíti az önálló ismeretszerzést, a tudás gyarapítását, az egyén szocializációját, a társadalmi érintkezési formákat. Testi és lelki egészség A testi és lelki egészség megóvása. Az egészséget, a harmonikus életvitelt megalapozó szokások, tevékenységek kialakítása. Pályaorientáció Rendelkezzenek az életkoruknak megfelelő ismeretekkel a munkavégzésről. Fejlődjön önismeretük, önelfogadásuk. Alakuljon ki bennük reális elképzelés ( adottságuknak megfelelő pályaválasztás ).
50
51
Tanulás Sajátítsák el a tanulási és munkaszokásokat, módszereket. Tudjanak segítséget kérni, és igénybe venni. Szerezzenek gyakorlatot az önálló ismeretszerzést felnőttkorban is segítő intézmények használatában.
ZÁRÓ GONDOLATOK Intézményünk pedagógusainak alkalmassága, pozitív hozzáállása, jó szándéka a záloga annak, hogy helyi pedagógiai programunk, nevelési rendszerünk kiépüljön és működjön.
ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Hatályba lépés : 2013. szeptember 1. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítását – a törvényi szabályozáson túl – kizárólag a nevelőtestület 51%-ának kezdeményezésére lehet elvégezni. Indoka olyan lényeges változtatás lehet, amely döntően befolyásolja a célokat, az iskola szerkezetét, fenntartását. A pedagógiai program felülvizsgálatát a nevelőtestületnek 5 évente kell elvégeznie, melyet az igazgató kezdeményez.
51
