Bal- és jobboldali megújulás – Mit mutatnak a számok? A Fidesz–KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása
Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve az ellenzéki
összefogás
egyéni
országgyűlési
képviselőjelöltjeinek
összehasonlításával arra a megállapításra jutott, hogy a számok és adatok tükrében a Fidesz–KDNP-nek a „régi világ arcai a baloldalon” nem egy tényeken alapuló, hanem azon túli, de hatékonyan működő kommunikációs fordulata. Az IDEA elemzése adatok mentén bizonyítja, hogy az újoncok tekintetében éppúgy „frissebb” az ellenzék összefogás egyéni indulóinak listája, mint a 2014 vagy 2010 előtt már országgyűlési képviselők vonatkozásában. A Fidesz 106 jelöltje közül kilencvenhat tagja volt már a 2010-ben összeülő Országgyűlésnek is, ez a szám a jobboldal által „régi világnak” titulált ellenzék esetében harmincnégy. Ha további négy évvel visszalépünk az időben, akkor 2010-et
megelőzően
a
jobboldali
106
jelöltből
55
már
tagja
volt
a
törvényhozásnak, ez az összefogás jelöltjei esetében megint csak kevesebb, 36 ilyen jelöltet találunk soraikban. Nem csak átlagéletkorát tekintve fiatalabb az Összefogás, hanem köreiben töredéke a valaha kormányzati tisztséget viselők száma is. Az alábbi elemzés és adatok nem csak azt bizonyítják, hogy megújulás tekintetében az egyéni jelöltek vonatkozásában az Összefogás jobban áll, hanem azt is, hogy a kormánypárti baloldal címkézése hatékonyabb, mint az egyébként a számokból következne. Az ellenzéki oldalnak kevesebb, mint két hónapja maradt, hogy a számokban tükröződő megújulást szavazatokká alakítsa. Ugyanakkor, mint azt az utóbbi időszak ellenzéki botrányai bizonyították a hiteles megújulás megjelenítéséhez önmagukban az egyéni indulókra vonatkozó jellemzők és a régi személyzeti politikával részben szakító eljárások nem bizonyulnak elégséges eszköznek. 1
Megújulás-diskurzusok „Megújultunk” – kommunikálják a Magyar Szocialista Párt (MSZP) politikusai a nyilvánosság felé. A szándék világos, a kívánt eredményt – a 2002-2010-es kormányzás, illetve 2010-es történelmi vereség tükrében – viszont nem lehetséges négy év alatt elérni, már amennyiben a megújulás lehet egyáltalán egy lezárt folyamat. Az MSZP elnökségében és egyes szervezeti egységeiben is jelentős változások történtek, ugyanakkor a megújulás kevésbé csak generációs kérdés, sokkal inkább kulturális és közpolitikai innováció is. Mindezek együttesen is csak akkor működnek, ha a nyilvánosság visszaigazolja és respektálja azt. Az MSZP az utóbbiaknak egyelőre híján van, hiszen kevésbé a párton belüli innovációs folyamatok vagy a részbeni arculatváltás azok, amelyek a pártról szóló megújulás-diskurzus elemei, hanem sokkal inkább például a bajai videó vagy a Simon-ügy dominálják az MSZP „megújult vagy sem” közéleti diszkussziót. Ezek együttesen és külön-külön is azt mutatják, hogy a megújulás kérdése sok éven átívelő folyamat, nem egyszerűsíthető le személyi kérdésekre, azok viszont előfeltételi a további változásoknak. A Fidesz–KDNP ellenzékre irányuló kommunikációs támadása többek között az utóbbi ügyekre is fókuszál, azokat nem egyszerűen partikulárisnak, hanem baloldali rendszerhibának tudja be. Fordulatai úgymint „Gyurcsány-koalíció” vagy a „bukott baloldal” a személyi kérdésekre fókuszálnak, azon belül is az Összefogás márka alatt futók vezető politikusaira, már ami a közös lista első helyeit illeti. Valóban az első öt helyet tekintve kizárólag a PM-s Szabó Tímea az, aki a 2010 előtti politikai osztálynak és kormányzati garnitúrának nem volt tagja.
Megújulás és az egyéni képviselőjelöltek Az alábbiakban nem kívánunk ebbe a kommunikációs térbe beszállni, viszont a megújulás-diskurzushoz adatokkal járulunk hozzá, mégpedig abban a vonatkozásban, hogy a 2014. évi országgyűlési választás alkalmával az egyéni képviselőjelöltek vonatkozásában Fidesz–KDNP és az ellenzéki jelöltjei közül, ki volt, illetve jelenleg is képviselő, visel(t) kormányzati tisztséget, vagy éppen újonc az országos politikában, azaz 2010-2014 között vagy azt megelőzőem nem volt sem jelölt, sem képviselő. Hozzá 2
kell tenni, hogy a kapott képet árnyalja az, hogy a Fidesz–KDNP és az MSZP 2010-es frakciójának mérete meglehetősen eltér, ebből adódóan törvényszerű, hogy számos tekintetben a baloldali párt jobb „megújulás mutatókat” prezentál. Ugyanakkor előzetesen megállapítható, hogy míg az MSZP az összefogás egyetlen „régi” pártja, arányaiban náluk is legalább annyi új és fiatal jelölt van, mint az új pártok esetében (kivéve a PM). Míg az a Fidesz–KDNP egyéni képviselőjelöltjeinek átlagéletkora 51 év, addig az ellenzéki összefogásban résztvevők esetében 48 év. A legfiatalabb alcsoport a PM-seké, messze a legfiatalabb a 39 éves átlagéletkorral, míg a legidősebb a DK-é 54 évvel, amely pártot az Együtt (52 év), majd pedig az MSZP (48 év) követ.
1. táblázat: Az egyéni képviselőjelöltek átlagéletkora (év) Fidesz Közös lista - MSZP - Együtt - PM - DK
50,7 48,4 47,7 52,4 39,4 54
Míg a Fidesz–KDNP soraiban tíz jelölt van, aki először próbálkozik egyéni választókerületben, addig az összefogás soraiban hatvankettő. Utóbbiakat illetően méretéből adódóan számszerűleg az MSZP tudhatja maga mögött a legtöbb újoncot (41 fő). Ez a Fidesz tíz újoncához képest még az Együtt soraiban is eggyel több, ott 11 fő a politikai versenyben újonnan belépő.
3
2. táblázat: A Fidesz–KDNP és az ellenzéki összefogás jelöltjei és a képviselőség (fő)
Fidesz Közös lista
2010 előtt volt képviselő 55 36
2010-2014 között volt képviselő 96 34
Újonc 10 62
A Fidesz 106 jelöltje közül kilencvenhat tagja volt már a 2010-ben összeülő Országgyűlésnek is, ez a szám a jobboldal által „régi világnak” titulált ellenzék esetében harmincnégy. Ha még jobban visszalépünk az időben, akkor 2010-et megelőzően a jobboldali 106 jelöltből 55 szintén már képviselő volt, ez az összefogás jelöltjei esetében megint csak kevesebb, 36 ilyen jelöltet találunk soraiban. Amennyiben csak az MSZP-re fókuszálunk, úgy saját jelöltjei esetében is kisebbek ezek a számok, mint a Fidesz–KDNP esetében. A legnagyobb baloldali párt esetében 26 olyan jelölt van, akik 2010-2014 vagy 2010 előtt már országgyűlési képviselők voltak. Az ellenzéki oldalon a legtöbb újoncot nyilvánvalóan az MSZP állítja (41), de a PM nyolc jelöltje közül is négy először fut neki egyéni választókerületnek. A DK 18 egyéni jelöltje közül a 2010 előtti már országgyűlési képviselők száma hét, ehhez képest csak hat az újonc. Az Együtt esetében az előbbi három, míg tizenegy a teljesen új jelöltek száma.
3. táblázat: Az ellenzéki összefogás jelöltjei és a képviselőség (fő)
MSZP Együtt PM DK
2010 előtt képviselő 26 3 0 7
2010-2014 között volt képviselő 26 1 4 4
Újonc 41 11 4 6
4
Az sem meglepő, hogy az egyéni jelöltek közül csak az MSZP és a DK adott korábban kormányzati tisztséget betöltő jelöltet. Ez a szám (12 fő) így is töredéke a 25 jobboldali jelöltnek.1
4. táblázat: Kormányzati tisztséget viselt-e valaha? (fő) Fidesz Közös lista - MSZP - Együtt - PM - DK
25 12 7 0 0 5
Győztes csapaton ne változtass, vesztesen igen Az alcím első fele leginkább a Fidesz–KDNP álláspontját tükrözi – már ami az egyéni választókerületben indulók korábbi pozícióját illeti. A 106 indulója közül 96 már most ott ül az Országgyűlésben. Az ellenzéki összefogás ehhez képest átesett egy vérfrissítésen, hiszen nem csak átlagéletkorát tekintve fiatalabb, hanem körében töredéke a korábban kormányzati tisztséget viselők száma is. A fenti elemzés és adatok nem csak azt bizonyítják, hogy megújulás terén az egyéni jelöltek vonatkozásában az Összefogás jobban áll, hanem azt is, hogy a kormánypártiak baloldal címkézése – számos ezen elemzés keretein túlmutató szempont miatt – hatékonyabb, mint az egyébként a számokból
következne.
Tény,
hogy
a
fenti
számok
jelen
kampányban
és
nyilvánosságszerkezet közepette csak kis mértékben növelik a szavazatszerző képességet, mindenesetre a megújulás személyi feltételei 2014 tavaszára az egyéni választókerület indulóit tekintve előálltak.
A kormányzati pozíciót tágan értelmeztük: a miniszteri, államtitkári szerepvállalás mellett a szóvivőséget, kormánybiztosságot, és az államigazgatásban betöltött felsővezetői tisztséget is ide soroltuk (kormánymegbízott). 1
5
