A pestszentlőrinci főplébánia időszakos kiadványa
2017. Pünkösd
szív-hang Mária Szeplőtelen Szíve Római katolikus Főplébánia 1181 Budapest, Batthyány utca 87/b. Tel.: 290-3036 Fax.: 290-3036 XXI. évfolyam/2. szám
Mottó: “Jöjj Szentlélek-isten, jöjj s áraszd ki a mennyekből fényességed sugarát!” Veni Sancte Spiritus
Tartalom Pünkösdi szikrák
1
Velünk történt Szenvedéstörténet egy szereplő
Pünkösdi szikrák
A
mikor a tábortűz vagy a kandalló mellett a játékos tűz mutatványában gyönyörködünk, talán ritkán gondolunk arra, hogy valójában milyen veszélynek tesszük ki magunkat. Annak ellenére sem akarunk lemaradni erről a látványról, hogy talán saját tapasztalatunk is van már arról, milyen hirtelen talált az ölünkbe egy-egy kisebb vagy nagyobb szikra. A lángnyelvek játékának szemlélése jobban érdekel minket, mint az, amit eredményezhet.
szemével - Passió 2017
2
Lőrinci házaspárok lelkigyakorlata
5
A Szent József búcsú személyes üzenete7 Emberközelben Márton atya - Az istenszeretettől a felismert hivatásig
8
Helytörténet Historia Domus - 14
11
Plébániánk hírei, információi
12
1
Velünk történt
Velünk történt
Valahogy így érezhetjük magunkat Pünkösdkor is: a Szentírás elbeszéléseit mi is csodálkozva hallgatjuk anélkül, hogy komolyan foglalkoznánk azzal, hogy a Szentlélek lángja a mi életünket is átjárhatja. Pedig Pünkösdkor az apostolokat a Szentlélek olyannyira betöltötte és lángra lobbantotta, hogy mindenki csodálkozott, aki látta és hallotta őket. Ehhez képest mi is legfeljebb csak csodálkozva hallgatjuk az erről szóló elbeszélést ahelyett, hogy komolyan elgondolkodnánk rajta. Egy lényeges részlet, ami nem kerülheti el figyelmünket: az apostolok megrendülten élték át a húsvéti napokat. Az események megrendítő
ereje kizökkentette őket az ünneplés megszokott rendjéből. Pünkösdkor Jézus ígéretében bízva hittek abban, hogy a Vigasztaló érkezése nem lesz kérdés. Mint ahogy az sem kérdéses, hogy a Szentlélek ereje nem csak az apostolok szívében, de bennünk is tud tüzet gyújtani, amitől otthonosabban és tettre késznek érezhetjük magunkat a világban. Így mi is mindarról tanúságot tudunk tenni - mindenki csodálkozására -, amit látunk és hallunk, vagyis Atyánk gazdagságáról és a teremtett világ csodájáról. Tampu-Ababei József plébános
Szenvedéstörténet egy szereplő szemével Passió 2017
A
Csíksomlyói Passió hosszú évek óta egyik legmeghatározóbb része a húsvéti szertartás-sorozatnak plébániánkon. Az erdélyi eredetű misztériumjáték előadása a régi vallásos hagyomány felelevenítésének egyik szép példája. Az előadás sajátossága, hogy néhány jelenet a padok között játszódik: az ünneplő tömeg közöttünk vonul be Jeruzsálembe, az ördögök a templom különböző pontjain bukkannak fel, Jézus pedig szintén közöttünk cipeli keresztjét, sodródva az őt ütlegelő katonák tömegében. Önkéntelenül részeseivé válunk a történetnek, de mindenki másként éli meg ezt a személyes megszólítást. Vannak, akik már a kezdetektől nézői a misztériumjátéknak; vannak, akik idén először tekintették meg az előadást; és vannak azok, akik a legközvetlenebb módon érezhetik át az előadás lelki tartalmát – maguk a szereplők. Mély és elgondolkodtató élmény részesévé válni a nagyheti szertartás-sorozat legfájdalmasabb jelenetének.
2
„Nem könnyű feladat magunkra venni ezeket a szerepeket. Mi mind arra kaptunk meghívást, hogy az egymás iránti szeretetet képviseljük a hétköznapokban, a Passió legtöbb szereplője pedig ezzel teljesen ellentétes viselkedést tanúsít.” Az előadás előtti beszélgetés során közösen tudatosítjuk magunkban, hogy a következő másfél órában félre kell tennünk személyes meggyőződéseinket, és – mintegy kilépve hétköznapi énünkből – értékítéletünkkel teljesen összeegyeztethetetlen gondolkodásmódot képviselünk majd a színpadon. Ez egy hivatásos színésznek egészen megszokott átalakulás, részünkről azonban igen mély odafigyelést és komoly felkészülést igényel. Csendes és viharos jelenetek váltakoznak, sajátos dinamikát kölcsönözve az előadásnak. Egyik pillanatban Jézust dicsérő tömegként állunk a színpadon, üdvrivalgásunk a templom
leghátsó sorába is elhallatszik, pár perccel később pedig mi magunk vagyok azok a tanítványok, akik félelemből megtagadják mesterüket, és hallgatásukkal ítélik el őt. Egyszer segítségéért fohászkodunk, később pedig halálát kívánjuk Pilátus házában. Az előadást záró Ómagyar Mária-siralom a misztériumjáték legcsodálatosabb jelenete. Nézőként és szereplőként egyaránt átérezzük a fiát sirató anya fájdalmát. Elcsendesül a színpad, már csak a mécsesek világítanak, és csendben elgondolkodunk a történteken. Évről évre újra átéljük, hogy az emberi meggondolatlanság mennyi fájdalmat okozott a Szűzanyának. Átgondoljuk, hogy vajon a mi életünkben mik azok a szavak vagy tettek, amelyek fájdalmat okozhatnak valaki másnak. Az előadás csendes kivonulással zárul, a szereplők percekig szótlanul gyülekeznek a templomon kívül. A misztériumjáték legfontosabb záró-momentuma, hogy közösen letegyük a Passióban játszott szerepeinket – azokat a “jel-
mezeket”, amelyeket nem szívesen viselnénk a hétköznapok során. Személyes szenvedéstörténetünk ez, ahol szerepünkkel azonosulunk, az előadás végén pedig a jelmezzel együtt szerepeinket is visszaadjuk Biblia-beli tulajdonosaiknak.
„Letesszük Ádám hiúságát, Júdás önzőségét, a farizeusok félelmét. Letesszük a katonák kegyetlenségét, a leprások hálátlanságát és a tanítványok hűtlenségét.” A Passió szereplői mi magunk is lehetnénk, a mai korra átültetve. Éppen ezért fontos tudatosítanunk, hogy kibújva jelmezünkből, értékes tulajdonságainkat erősítve egy új, tiszta ruhát öltsünk magunkra, amelyben a feltámadt Krisztust köszönthetjük Nagyszombaton, és életünk minden napján. Szöveg: Taigiszer Mónika Fotók: Taigiszer Márton
3
Velünk történt
Velünk történt
Lőrinci házaspárok lelkigyakorlata
H
ázasságban, életkorban és egyfelé tartó püspök atya elfogadta a felkérést, tudtam, Isten közösségben is jelentős idő, amikor az kegyelmi ajándéka lesz ez a lelkigyakorlat. Nem ember 25 évet tudhat maga mögött. A Jézus a véletlen műve az sem, hogy Abi atyának ez az Szíve Nővérek sokrétű küldetéssel érkeztek egy szabad hétvégéje volt a nagyböjtben, így Magyarországra, missziójukban kiemelkedő együtt lehettünk Vele is a teljes hétvégén. szerepet kapott a családpasztoráció. Ennek megvalósításában mi, lőrinci házaspárok különösen is nagy ajándéknak tekintjük, hogy a Jézus Szíve Családi Tábor mellett, – ami egy nyári program a családoknak –, évről évre megszervezték nekünk a Nővérek a téli lelki töltekezés lehetőségét is. Kezdetben Dobogókőn, a Manréza lelkigyakorlatos központban gyűltünk össze. Később Máriabesnyőre „költözött” a házaspárok lelkigyakorlata, de voltunk Leányfalun, a Szent Gellért LelkigyaElőadások előtt a gyülekezőt énekekkel segítette Püspök atya korlatos Központban is. Ami mindegyikben közös volt: évről évre nagyszerű előadásokat hallhattunk a hitünkHogy mi is történt, az események felidézékel kapcsolatban. Egyéni hitünket megerősítő, sében segít Kriszti és Peti, akik a közösségünk de egyben közösségünket építő együttléteket él- legfiatalabb családos csoportjának, a Szent Anna hettünk át ezeken a hétvégéken. Házaspároknak és Szent Joachim közösségnek tagjai. szól ez a hétvége, hogy Istennel járva a házasság útját, kapcsolatunkat fejlesztő, segítő pillanatoMeglepően sokan voltunk, kb. harminc házaskat is megéljünk. pár. A Szent Anna és Szent Joachim közösségből Mára már kialakult váza, menete van a hét- rajtunk kívül Eszter és Bence vettek részt. A lelvégének, mely sok-sok év tapasztalatából, gya- kigyakorlaton nem csak előadások voltak, hanem korlatából formálódott. Talán ezek miatt volt kiscsoportos beszélgetések is, így lehetett isviszonylag könnyű elfogadnom a Nővérektől merkedni, kapcsolatot építeni, sok jó hívő emberérkező kérést, hogy az idei lelkigyakorlat meg- rel találkozni, tapasztalatot cserélni. Számunkra szervezését elvállaljam. Amikor sikerült hely- sok archoz most már egy név és egy személyiség színt, időpontot találni, amikor Székely János is tartozik. A helyszín, a máriabesnyői Mater
4
5
Velünk történt
Velünk történt
Csúcs és forrás Salvatoris Lelkigyakorlatos Központ (salvator nővérek volt zárdája) ideálisnak bizonyult. A hétvége programját a nagy tudású Székely János püspök Úr előadásai uralták, amit a sok egy helyben ülés ellenére is mindannyian nagyon élveztünk. Számtalan példaértékű történettel színesítette előadását, például szenvedés, házassági konfliktusok, gyereknevelés, élet védelme, teremtés, mennyek országa, megbocsátás témakörökben. Volt kerekasztal beszélgetés, ahol feltehettük kérdéseinket a Püspök Úrnak. Többek között megtudhattuk, mi a véleménye az iszlámnak Jézusról, hogyan vélekedik a kereszténység Mohamedről, Keresztelő János vajon Illés reinkarnációja-e, miért szólíthatjuk mégis “atyának” a papokat, ha Jézus kifejezetten kéri, hogy ne tegyük, mi a különbség a polgári és a szentségi házasság között, jó-e a családfagyógyítás. A lelkigyakorlatot a bevezető gondolatok után szentségimádással kezdtük. Szombaton este csoportokat alkotva izgalmas játékban vehettünk részt, amit kötetlen beszélgetés, agapé követett. Vasárnap két házaspár tett tanúságot
6
(egy szentségi házasságban elő és egy házasság rendezése végéhez érkező pár - szerk.), a szentségi házasság mellett; itt többen a zsebkendőjük után kaptak. Szombaton és vasárnap is püspöki szentmisénk volt, Abi atya koncelebrálásával. A záró, megosztó kör alkalmával ismét előkerültek a zsebkendők; mindenki nagyon megerősítőnek és tanulságosnak tartotta a hétvégét. Jól összekovácsolta a közösséget, ezt tanúsíthatjuk. A Pestszentlőrinci Főplébánia nagyon szerencsés, hogy ilyen sok jó hívő házaspár tartozik hozzá. Szeretettel: Kriszti és Peti Szeretném megköszönni a Nővéreknek, hogy figyelemmel kísérik közösségünk életét, érezték az igényt erre a lelkigyakorlatra, és tanácsaikkal, eszközökkel segítették ennek megszervezését. Annak ellenére, hogy az utolsó napokban betegségek, balesetek miatt voltak olyan házaspárok, akiknek le kellett mondaniuk a részvételt, 29 házaspárral tudtunk részt venni ezen a lelkigyakorlaton. És ez 29 családot jelent, ahol a szülők hitükben, szeretetükben, egymáshoz és Istenhez való elkötelezettségükben megerősödve térhettek haza a hétköznapokba és közösségünkbe. A mai családellenes világban ezért kimagaslóan nagy ajándék egy ilyen hétvége, kívánom, hogy sokáig tudjunk ebből az erőforrásból meríteni! N.F.M.
A Szent József búcsú személyes üzenete
A
z ünnep fontos része életünknek. Talán már klisének hangzik, mégis jó odafigyelni az ünnepre, mert annak művészete van. Készülni kell rá. Legyen az akár egy kisebb családi ünneplés, vagy sokaságot mozgató esemény. Májusban pedig bőven akad alkalom az emelkedettebb eseményekre. Anyák napja, Gyermek nap, Majális… A Majálisról először Szinyei-Merse híres festménye jut eszembe, aztán a tömegeket a szabadba vonzó sörpados, kolbászos, vidámparki elemekkel, zenével tarkított program. Idén mélyebb értelmet is nyert számomra május 1. Nem csak égi Édesanyámra, Máriára tekinthettem rá, hanem az ő jegyesére, Szent Józsefre is. Varjú Imre atya meghívott, hogy együtt ünnepeljünk munkás Szent József, kápolnája névadójának ünnepén. Megkért, hogy vegyem ki a részem a szentmiséből, főleg az evangélium utáni és a könyörgés előtti részből. Így mielőtt elhangzott volna az első lorettói litánia, József életszentségét vizsgáltam. Ajándék volt számomra, mert az első gondolatok után, amik inkább könyvszagúak és megszokottak voltak, a Szentlélek rámutatott olyan pontokra, melyeket jó elsajátítani. Az egyik, hogy a ”Jézus arcú” József nevelte a ”József arcú” Jézust. Míg előtte növekedett az Úr Jézus, ő is növekedett Benne. Hogyan tudom ”nevelgetni” Jézust az életemben, hogy az Ő arcvonásai egyre jobban megjelenjenek rajtam? A másik, hogy a munkám lehet a szol-
gálatom, amely az életszentségre vezet, hogy a jézusi arcvonások kialakuljanak. A monotonná váló mindennapi rutin csodálatos eszköz ahhoz, hogy megéljem a tanítványságomat. A harmadik, hogy milyen szép, bevezeti a jegyesének, Máriának a hónapját! Szinte kézen fogva vezeti az Egyház elé, hogy vele és általa imádkozzon. Legyek én is többször Mária mellett, mert általa is mélyebben megismerhetem az Urat! A készület után nagy élmény volt számomra látni a tele templomot, a hívek seregét: időset és fiatalt egyaránt, akik együtt ünnepelnek, énekelnek. Biciklivel mentem a szentmisére, kikerülve a zöldterületeken építkezőket, akik sátrakat állítottak. Itt, az Ibolya utcában is épült valami, valami sokkal több: az élő Egyház. Azt külön megjegyezném, hogy amikor meghallottam, hogy kármelita nővérek is jönnek, megdobbant a szívem. A kármeliták közel állnak hozzám, a szívemben hordozom őket. A szentmise után a testünket is tápláltuk finomabbnál finomabb falatokkal és ízes borral is. Ebben is benne volt a testvérek szíve-lelke. Hálás vagyok Istennek, hogy alkalmat ad a közös ünneplésre, találkozásokra. Hálás vagyok Neki az Ibolya utcai közösségért és Imre atyáért is. Mert közösségeink olyanok itt Pestszentlőrincen, mint testben a lélek. Lejtényi Emánuel atya
Már három éve a szív-hang szolgálatában Köszönetet mondunk a Királypapír Plusz Kftnek a nyomdai segítségért, amivel segítik plébániai újságunk megjelenését.
Királypapír Plusz Kft. 1239 Budapest, Hősök tere 8. Tel.: 06 20 992 6957
7
Emberközelben
Emberközelben
Márton atya
Az istenszeretettől a felismert hivatásig Szeretlek, Uram. Nem kételkedve, hanem biztos öntudattal. Igéd átjárta szívemet s megszerettelek. Ég és föld és a bennük levő mindenség is minden oldalról azt kiáltják, hogy szeresselek. /Szent Ágoston/
Gy
erekként nem misézett a szobában, nem játszott ’paposat’ és fogalma sem volt róla, hogy egyszer majd ez lesz a hivatása. A családja nem élt buzgó vallásos életet, de fontosnak tartották, hogy a gyerekek misére, hittanra járjanak és Márton ministrált is. Sokáig világi életet élt. Úgy nőtt fel, hogy a családi házban egy asztalos műhely volt, ezért némi tudást elsajátított a szakmából. Középiskolás korában édesapja gazdálkodással is elkezdett foglalkozni. Iskola után a családi gazdaságban tevékenykedett, mert a föld jobban érdekelte, mint a tanulás. Közben dolgozott kőműves mellett, ácsként, asztalosként is, ha szükséges volt kiegészíteni a gazdálkodásból származó jövedelmet. Majd a családban történt súlyos nehézségek miatt biztos munkahelyre volt szüksége, ezért egy autógyárban vállalt munkát. Gyermekkorában – amíg a szigorú részleteket nem ismerte – nagyon vonzotta a szerzetesi életforma, de az évek múlásával már inkább családfőként képzelte el a szolgálatát. Aztán be kellett látnia, hogy őt senki nem vonzza annyira, mint Isten. Érezte, hogy nem tudna egyidejűleg egy családról is gondoskodni, és Istent is teljes szívvel szolgálni, mert Isten túlságosan lefoglalná. Sokáig nem hagyta nyugodni, hogy a szívét meg kéne osztania, miközben jó pár példát
8
látott arra, hogy ez sikerülhet. De akkor ő ezt miért nem látja megvalósíthatónak? Isten pedig időről-időre küldte hozzá az embereket, hogy segítsék őt a helyes döntésben. A nyergesújfalui plébánosuk nagy empátiával gondozta ezt a lassan bontakozó hivatást, de még nem hívő barátai is megjegyezték időnként: „Marci, miért nem mész el papnak?” Márton mindig is szeretett a szabadban lenni: dolgozni, kirándulni vagy csak szemlélődni. Egy sportbaleset utáni hosszú gyógyulása során Szent Ágoston Vallomások c. művét olvasva felismerte, hogy nincs egyedül a vívódásaival, olyan emberi vonásokat ismert fel Ágoston életében, melyek segítettek neki a nehéz döntésekben. Mire meggyógyult, már tudta, mi a dolga. Kilépett a gyárból és kérte a felvételét az esztergomi szemináriumba. Általában nem a harminc év felettiek jelentkeznek a szemináriumba. Könnyebbé vagy nehezebbé tette a helyzetedet, hogy minimum tíz évvel idősebb voltál a többségnél? Ha 18-20 évesen mentem volna oda, biztosan nem bírtam volna fél évnél tovább. Ugyanakkor a benti élet, a tanulmányi rend a 20 év körüli korosztálynak van kitalálva, és ez nehézséget jelentett számomra. Ehhez jött még a ’bezártság’ a városba, az épületbe, egy szigorú rendbe – az addigi életem teljes ellentéte; ráadásul az én mozgásigényem sokszorosa volt a lehetőségeknek (a szabadban töltött idő nekem nem azt jelenti, hogy egy apró, zárt kertben üldögélek). Könnyebbséget jelentett viszont, hogy a frissen megszerzett tudás már meglévő tapasztalatokra épült. Ettől nem csak mélyebb lett a
megértés, de hatékonyabb lett az ismeretátadás. Az ember hitelességét többek között az adja, ha megélt dolgokról beszél… Igen, tudtam élethelyzetekhez kötni, amiről tanultunk, ami egy 20 éves ember esetén még nem feltétlenül van így. A tapasztalataim sokat segítettek abban, hogy át tudjam élni Krisztus tanítását, és az ne csak tananyag legyen a hittanórákon. Miért? Lehet csupán tananyag? A hitet ki lehet hagyni belőle? Nagy a különbség az iskolai és plébániai hittanórák között. Az előbbieken azért vesznek részt, mert kötelező, és akit nem érdekel, az nem is figyel oda (azért persze remélem, hogy így sem múlnak el nyom nélkül ezek az órák), de a plébániára azok jönnek (főleg a 18-25 évesekről beszélek), akiknek már van hitük, és még többet szeretnének tudni, akik meg is akarják érteni hitüket. Ösztönösen keresik az összefüggéseket – és én is jobban szeretem átfogóan látni az egészet, mint először a részletekbe belemenni.
Akkor te is a híveknek ahhoz a csoportjához tartozol, aki nemcsak hisz, de szereti érteni is, amit hisz, és örömmel veszi, hogy rendszer van a hitünkben? Te is úgy gondolod, hogy attól még, hogy az élő- és élettelen világ működésének egyre több törvényszerűségét ismerjük fel, muszáj, hogy legyen mögötte egy rendező erő, Aki mindezt létrehozta? Ebből írtam a szakdolgozatomat ’Teremtés és tudomány’ címmel, a természettudomány, a gondolkodás és a hit kapcsolatáról (a kiegészítés oka: a filozófia és a teológia is tudomány, ha ezt sokan nem is tudják, vagy kétségbe vonják). Az egyik, amit elemeztem, S. Hawking műve, ’A nagy terv’. A könyvben az egyik legnagyobb nehézséget okozó fejtegetése az, hogy Isten nem teremthette a Világot, mert az (az Univerzum) a fizika egyik törvényének (a gravitációnak) elkerülhetetlen következménye. Szerintem ez még látszólag sem mond ellent annak, hogy Isten teremtette a világot... Mindig
9
Emberközelben is biztos voltam abban, hogy bármekkora szeletet ismerünk és értünk is meg a világ rendjéből, attól még nem mi hoztuk létre… (Hát, ez a hit. Eljut odáig, hogy van egy nagy terv – viszont tagadja a tervező létét.) Korábbi műveiben Hawking is feltételezte, hogy lehetséges a teremtő Isten. Ezt pusztán értelmi belátással is elképzelhetőnek tartja. De hogy ki is ez a Teremtő, arról már furcsa dolgokat állított. Ez utóbbi már inkább hitbeli tapasztalatból ismerhető fel. Az említett könyvben végül mégis egy érthetetlen dolgot állít Hawking. Intellektuálisan eljut arra a felismerésre, hogy van egy nagy „terv” – viszont mégis tagadja a „tervező” létét. És nem érzi a szerző, hogy ez egy hatalmas ellentmondás? Sajnos nem. Ez a nagy problémája, ezt a kérdést járja végig újra és újra, és nem veszi észre a fától az erdőt. És ez nem azért van szerintem, mert nem hisz, hanem mert nem akar hinni. Az ilyen emberekben sokszor, talán a félelem munkál? Nem mernek dönteni, végérvényesen elköteleződni, mert akkor már ahhoz kellene tartaniuk magukat? Igen, a függetlenség. Nem is a szabadságra törekszünk, hanem a függetlenségre. Ez a kettő nem azonos. Mi a különbség? Van olyan emberi lény, aki független lenne? Ez igaz, valóban nincs, de mégis arra törekszünk! Függetlenségre egymástól, mindenkitől, még a Teremtőtől is. És akinek sikerül ezt elérni, az beleőrül a teljes elhagyatottságba. Mesélj az egyházközösséggel kapcsolatos tapasztalataidról!
10
Helytörténet
historia domus - 14
Nem sok idő ez a pár hónap egy ilyen nagy közösségben, mint a Pestszentlőrinci Főplébánia. Elsősorban a hittanos csoportokat ismertem meg, a kicsiktől a legnagyobbakig, de a házszentelések alkalmával volt alkalmam beszélgetni korombeliekkel és idősebbekkel is. Jól megértettem magam velük, és nagyon örülök, hogy hitbeli kérdésekről a saját korosztályommal is beszélgethetek. Személyesebben a fiatal ifiseket ismertem meg, akikkel többször is kötetlenül beszélgethettem, planetáriumba is elmentünk, filmeztünk, vacsoráztunk, játszottunk. Van, akit még a régi McCormick traktorom is nagyon érdekelne, ezért szívesen meglátogatna szülővárosomban, hogy ki is próbálhassa. B.O.E. *** Horváth Márton diakónus atya pappá szentelése 2017. június 10. szombat de. 1/2 11-kor lesz az Esztergomi Bazilikában. Újmiséjét templomunk búcsúünnepén mutatja be, június 24-én este 6 órakor. Foglaljuk imáinkba őt, és mindazokat, akik papi és szerzetesi hivatásban élnek.
1930. Szent Imre év. Az egész katolikus világ részt vett benne. Közös és helyi ünnepeken emlékeztek meg a liliomos királyfiról. Zarándoklatokat tartottak tiszteletére Máriabesnyőre, Esztergomba, Székesfehérvárra, amelyeken a plébániáról több száz hívő vett részt. Külön az elemi, külön a polgári iskolákban is ünnepélyt tartottak, ahol kb. 1200 gyermek járult szentáldozáshoz. Énekek, beszédek, szavalatok hangzottak el megemlékezésül. Az országos, Budapesten tartott megemlékezésen, mintegy 600700 pestszentlőrinci hívő vett részt. Itt augusztus 14-15-én tartottak hitközségi jubileumot. Augusztus 14-én este 8 órakor szentségimádás volt másnap reggel 8 óráig, zsúfolt templommal. Ez alatt 500-an gyóntak és 800-an áldoztak. Reggel 4 órától óránként szentmisét mutattak be, s a délelőtti 10 órás szentmisével zárult a jubileumi év. Újabb építkezések. Három új szobát építettek a káplán, a hitoktató számára, a cserkész-szobát pedig irodává alakították. A temetőben is 3 új ravatalozóval bővítették az eddigieket, a régieket pedig alaposan tataroztatták. Végre káplánt is kapott a plébánia, Bárány Dezső személyében. A tél közeledtével egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy segíteni kell az éhínség miatt, mert a karácsonyi csomagokkal célt nem érhettek. Plébános úr elhatározta, hogy december és január minden napjára mintegy 100-150 személy részére tartalmas, meleg levest fog biztosítani 20 dkg kenyérrel. Amikor megkezdték ezt az akciót, nem sokkal később már 300 ember jelentkezett az ételért.
Ebbe aztán bekapcsolódott a politikai község is. Így 1931. március21-ig a plébánia mintegy 48000 ebédet osztott ki, a község 40000-et. Ennek az akciónak a sikeres lebonyolításáért főként a káplán, Bárány Dezsőé az érdem, aki szakavatottságával, fáradhatatlanságával tűnt ki, mellette nagy számú női segítség váltotta egymást hetenként. Megmaradt a karácsonyi csomagok kiosztása is ruhákkal, fa- és szén tüzelőanyagok biztosításával. Az állami lakótelepen a Népjóléti Minisztérium külön akciót vezetett, ahol 500-600 fő kapott naponta ebédet. Ritka község volt, amely a lőrincihez hasonlóan sietett a rászorultak segítségére. 1931. Ha nem is a jubileumi évben, de elkészült Szent Imre szobra, Visnyovszky Lajos alkotása, amelyet a templom parkjában állítottak fel. Szerencsés egybeesés, hogy végre sikerült kivitelezni orgona felépítését is Riegler Ernő zeneakadémiai tanár tervei alapján, amelyet Barakovits János rákospalotai orgonaépítő állított fel. Így, október 18-án, a 9 órai szentmise alkalmával, dr. Hász István püspök megáldotta az orgonát, 11 órakor pedig sor került a szobor leleplezésére ünnepélyes külsőségek között. Püspök úr megemlítette, hogy egy magát megnevezni nem akaró személy 1000 kg kenyeret fog kiosztatni novemberben, mint Szent Imre adományát a rászorulók között. Ez november 5-én meg is történt. Sz. M.
11
Plébániánk hírei, információi
Gyerekszáj Misike hároméves, és hárman vannak testvérek. Egy alkalommal a nagynéni epret hozott nekik. Misike elővett három tányért az epreknek. A nagynéni megkérdezte: és anyu, apu? Nagy nehezen nekik is kerített még kettőt. Elkezdte igazságosan szétosztani az epreket testvérei között. Egy-egy szemet tett apu és anyu tányérjába is. - Ejnye Misike, hát miért kap anyu és apu kevesebbet? Mire Misike: Ők úgyis szeretik egymást, majd elosztják egymás között.
***
Misikét a reuma rendelésre vitte magával nagynénje. Misike: Miért kell nekünk a rendelésre menni? - Nem vagyunk betegek, csak egy receptért. Behívják a nagynénit, vele megy Misike. Mikor beérnek, se köszönés, se üdvözlés, csak ennyit szól: - Mi nem vagyunk betegek, csak egy recepcióért jöttünk. Meglepődtek, mosolyogtak, elkezdték kérdezgetni Misikét kora, neve, óvodája felől. Mire ő: - Mi nem azért jöttünk, hogy itt beszélgessünk, hanem, mint már mondtam előbb, csak egy recepcióért jöttünk. Olyan kacagás tört ki erre, hogy a kinn ülő betegek nem tudták mire vélni ezt a nagy vidámságot.
PLÉBÁNIAI HÍRLEVÉL Felelős kiadó: Tampu-Ababei József plébános Szerkesztő: Hős-Burucs Tímea Tördelő: Koppányi Viola
12
Nyári irodai-, mise- és gyóntatási rend (Pünkösdtől szeptemberig)
Nyári miserend: Hétfő:
7:30
-
Kedd:
-
18:00
7:30
-
Szerda: Csütörtök:
-
18:00
7:30
-
Szombat:
-
18:00
Vasárnap:
7:00, 9:00
18:00
Péntek:
Pünkösdi miserend:
- június 3. szombat 7:30 és 18:00 - június 4. vasárnap 7:00, 9:00, 10:30 és 16:00 (bérmálás!) - június 5. hétfő 7:30 (15:00 ünnepi mise Máriaremetén)
Úrnapi miserend:
- június 17. szombat 7:30 - június 18. vasárnap 7:00, 10:00 (+körmenet) és 18:00
Nyári gyóntatási rend: Előre egyeztetve, vagy: Hétfő, szerda és péntek: Kedd és csütörtök:
7:00
-
-
17:30
Nyári irodai szolgálat: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:
10:00 - 12:00
-
-
16:00 - 18:00
10:00 - 12:00
-
-
16:00 - 18:00
10:00 - 12:00
-
Munkatársak: Bakiné Ormai Edit, Fierer Zsuzsa, Lejtényi Emánuel, Nagyné Ficza Marianna, Taigiszer Mónika, Taigiszer Márton, Szilárdi Ferencné, Tampu-Ababei József Következő lapzárta: 2017. augusztus 25.
