B E L E G I P I T Y P A N G Ó V O D A

BELEGI PITYPANG ÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013

Belegi Pitypang Óvoda

Intézmény OM azonosítója: 202213

Készítette:

Szabó Gáborné óvodavezető

Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások

Véleménynyilvánítók: Molnárné Vlaszák Krisztina ………………………………………… Nevelőtestület nevében

PH.

Vajda Piroska …………………………………………… Szülői szervezet nevében

Szabó Gáborné ……………………………… Intézményvezető

Egyetértését kinyilvánító: Tamás Csaba ………………………………………………. Fenntartó részéről Hatályos a kihirdetés napjától: 2013. szeptember 02. A dokumentum jellege: Nyilvános

2

Belegi Pitypang Óvoda TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS.....................................................................................................................5. 1. Programválasztás...........................................................................................................5. 2. Névválasztás………………………………………………….………………………...6. I. TÖRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK…………………………………….….….7. 1. A közoktatási intézmények rendszerszerű működését szabályozó törvények……..7. II. AZ INTÉZMÉNY ADATAI………………………………………………….….…7. 1. Az óvoda alapvető adatai…………………………………………………………..….7. 2. Az intézmény tevékenysége……………………………………………………….…...8. 3. Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenységek……………..8. III. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA……………………………………………………....9. 1. Helyzetkép……………………………………………………………………………....9. 1.1. Személyi feltételek……………………………………………………………….…...10. 1.2. Tárgyi feltételek………………………………………………………………….…..10. 2. Gyermekkép……………………………………………………………….…………...11. 3. Óvodakép…………………………………………………………………….………...11. 4. Nevelésfilozófiánk………………………………………………………………….…..13. 5. Az óvodai élet megszervezése……………………………………………….………....16. 5.1. Mindennapi tevékenységek a tervezésben………………………………….………16. 5.2. A nevelés időkeretei……………………………………………………………….....17. 5.3. A pedagógiai munka dokumentumai……………………………………………….19. 6. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei ……………………………...19. 7. Az óvoda kapcsolatai…………………………………………………………………..20. 7.1. Az óvoda és család kapcsolata………………………………………………………20. 7.2. Az óvoda és iskola kapcsolata ……………………………………………………....21. 7.3. Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság………21. 7.4. Egészségügyi szervek: gyermekorvos, fogorvos, védőnő…………………………..21. 7.5. Fenntartó……………………………………………………………………………...21. 7.6. Családsegítő, Szociális és Gyermekjóléti szolgálat………………………………....21. 7.8. Cigány Kisebbségi Önkormányzat……………………………………………….....22. IV. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI…………………………..……22. 1. A játék………………………………………………………………………………..…22. 2. Munka jellegű tevékenységek……………………………………………………………...25. 3. Tanulás……………………………………………………………………………..…...27. V. MŰVELTSÉGTARTALMAK………………………………………………………29. 1. A külső világ tevékeny megismerése……………………………………………….....29. 3

Belegi Pitypang Óvoda 1.1. Matematika………………………………………………………………………..…30. 2. Mese-vers, dramatizálás………………………………………………………………………32.

2.1. Anyanyelvi nevelés ………………………………………………………………….33. 3. Ének-zene, énekes játékok ……………………………………………………………34. 4. Rajzolás, mintázás, kézi munka………………………………………………………36. 5. Mozgásfejlesztés………………………………………………………………………..37. VI. AZ ISKOLAI ÉLET MEGKEZDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FEJLETTSÉG JELLEMZŐI…………………………………………………………………………….39. VII. A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSÉNEK, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE ………..41. 1. Személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program (Óvodai integrációs program) szerinti nevelés ……………………………………………………………….42. 2. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése………………………43. 2.1. Érzékszervi fogyatékos gyermek befogadása……………………………………...45. 2.1.1. Gyengénlátó fogalma, jellemzői…………………………………………………...45. 2.1.2.Az enyhe fokú hallássérülés fogalma és jellemzői………………………………...48. 2.2. A pszichés fejlődés zavaraival küzdőgyermek befogadása……………………….51. 2.2.1. A tanulási zavar fogalma és jellemzői………………………………………….....51. 2.2.2. A részképesség-zavar................................................................................................51. 2.2.3. Együttműködési lehetőségek …………………………………………………......53. 2.3. A tehetséges gyermekek …………………………………………………………….54. VIII. GYERMEKVÉDEM ……………………………………………………………...55. IX. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK…………………………………………..57. X. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA………………………………57. FELHASZNÁLT IRODALOM ………………………………………………………...58.

4

Belegi Pitypang Óvoda BEVEZETÉS

„ A jó óvoda az, ahol nyugalom van, de nem csend és fegyelem. A jó óvoda az, ahol legfőbb érték minden gyermek kíváncsisága, kezdeményezése, de főleg játéka, mint a nem tudatos tanulás folyamata. A jó óvoda az, ahol a ráfigyelés, az odafigyelés, a gyermeknek lehetőség, a felnőtteknek kötelesség.” ( Hűvös Éva )

Nevelőtestületünk munkáját, eredményeit adjuk át e programban, mely magába foglalja mindazt, amit óvodapedagógusaink az óvoda nevelési eszményeivel, pedagógiai elgondolásaival és az ezek megvalósítását szolgáló eszközökkel kapcsolatban fontosnak tartanak. Megújítva mindazokkal az ismeretekkel, amelyek a jövő század embere számára nélkülözhetetlenek. Az óvodában elkezdett személyiségfejlesztés, a tudatosan tervezett, szervezett, irányított pedagógiai munka egész életre kiható, meghatározó, felelősségteljes vállalkozás. Közös célunk a program megvalósításával, a korai fejlődés tudatos támogatása prevencióval és komplex személyiségfejlesztéssel. Óvodánk eredményes működésének feltétele, hogy a szülők magukénak érezzék az intézmény programját, azzal azonosulni tudjanak, a sikeres együttmunkálkodás érdekében.

1. Programválasztás Személyes felelősségünket mélyen átérezve az óvodai programunk megírása során, igyekeztünk körültekintően eljárni:      

lehetőségeink szerint megismerkedtünk sokfajta minősített programmal figyelembe vettük helyi sajátosságainkat / személyi - tárgyi vonatkozásokban egyaránt /, anyagi lehetőségeinket és jövőbeli elképzeléseinket, több éves, évtizedes elméleti és gyakorlati ismereteinket, tapasztalatainkat összegezve készítettük el saját helyi programunkat. Az óvodai nevelési program elkészítésekor figyelembe vettük az Óvodai nevelés országos alapprogramját (a továbbiakban: Alapprogram). az Alapprogram mellett figyelmet fordítunk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésére a kultúrájuk ápolására magyar nyelven, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésére (enyhe fokban testi-, érzékszervi-, értelmi-, beszéd- és pszichés fejlődési zavar) 5

Belegi Pitypang Óvoda 

Nagy hangsúlyt fektetünk az integrációs felkészítés (esélyteremtő nevelés) megszervezésére, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása történik,

2. Névválasztás „…Mert te nem vagy ritka Mert te nem vagy drága Csak az árokpartról Nézel a világba Mintha kis nap sütne Orcád oly szép sárga Te pitypang, Te pitypang virágja. …Pedig hogy meggyúrtunk Hogy agyontépáztunk Te kezes, te kedves Falusi pajtásunk Hófehér lelkedet Szétfújtuk a nyárba Te pitypang, Te pitypang virágja. …Köszönöm azt a kis Könnyű gyermekséget Köszönöm hogy itt vagy …Csak nevess rá bátran Mezítlábos árva Te pitypang, Te pitypang virágja.” ( Szép Ernő )

„A gyerekeknek két dologra van szükségük: gyökerekre és szárnyakra." A gyökeret a szülői ház jelenti, a családi háttér, s az a szeretet és gondoskodás, melyet magukkal hoznak a közösségbe kerülve. Óvodánk feladata, hogy a nevelés és oktatás területén minél magasabb színvonalon biztosítsa azokat a szakmai, anyagi és személyi feltételeket, melyek elengedhetetlenek a képességek kibontakoztatásához, a tehetség felszínre hozásához - költői képpel élve: a „szárnyaláshoz”. Kötelességünk, hogy a gyengébb képességű, hátrányos helyzetű, kevésbé szilárd „gyökerű” gyermekek számára 6

Belegi Pitypang Óvoda esélyegyenlőséget biztosítsunk. Nevelési filozófiánkat mi sem jelképezhetné jobban, mint ez az egyszerű és a maga nemében mégis páratlan kis virág, aki erős gyökereivel szilárdan kapaszkodik a földbe, de amikor elérkezik fejlődésének csúcspontja, útra kel és magasan szárnyal a szélben….

I. TÖRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

1. A közoktatási intézmények rendszerszerű működését szabályozó törvények 2011.04.25. Magyarország Alaptörvénye 2011.évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet Óvodai nevelés országos alapprogram 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet 1. melléklet A Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének irányelve 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/D§(4) LXXIX.1993.törvény a közoktatásról 95.§-a (1) közlemény melléklete A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló óvodai integrációs program 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve 2003. évi CXXV. törvény Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 149/1997. (IX.10.) Kormány Rendelet A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatás módosításáról

II. AZ INTÉZMÉNY ADATAI 1. Az óvoda alapvető adatai Neve: Az intézmény székhelye: Címe: Az intézmény fenntartója címe: OM azonosító: Törzsszáma: Bankszámlaszáma:

Belegi Pitypang Óvoda Beleg 7543 Beleg, Rákóczi u. 163. Beleg Község Önkormányzata 7543 Beleg, Kossuth u.97. 202213 808873 11743033-15808873 7

Belegi Pitypang Óvoda Adószáma: Alapító okiratának száma, kelte: Működési körzete: Csoportszám: Felügyeleti szerve:

15808873-1-14

2012.december 20. Beleg Község teljes közigazgatási területe 1 csoport Fenntartói felügyeletet Beleg Község Önkormányzatának Képviselő- testülete látja el. A törvényességi felügyeletet Ötvöskónyi-Segesd Községek körjegyzője látja el. Szakfelügyeletet a hatályos jogszabályok szerinti szerv látja el. Maximális gyermeklétszám: 25 fő Tűzvédelmi szempontból az óvoda épületének besorolása: „D”

2. Az intézmény tevékenysége Az ellátandó tevékenységek leírása az Alapító Okirat szerint: Alaptevékenység TEÁOR 851020 Óvodai nevelés 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gondozásba vett- enyhe értelmi fogyatékkal, érzékszervi fogyatékkal (gyengén látó, enyhe fokban hallássérült) küzdő gyermekek nevelése az oktatási miniszter által kiadott irányelv szerint 851013 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás 890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok Óvodai fejlesztő program (IPR) Hároméves kortól a családi neveléssel együtt megalapozza a gyermekek személyiségének és képességének fejlődését, gondoskodik a nevelésről és felkészíti a gyermekeket az iskolai oktatásra. A gyermekeknek napi háromszori étkezést biztosít.

3. Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenységek Szakfeladat száma: 562912 562913 562917 889921

Megnevezés: Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Szociális étkeztetés 8

Belegi Pitypang Óvoda III. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA 1. Helyzetkép Az óvodai nevelés a köznevelési törvény hatálya alá tartozó nevelési-oktatási rendszer része. A nevelő munka három éves kortól, az iskolai érettség eléréséig, legkésőbb, nyolc éves korig tarthat. Az ötödik életévtől folyik a felkészítés az iskolai életmódra, melyben a gyermekek kötelesek részt venni. A társadalmi- gazdasági környezetben fellépő változások alapvető hatással vannak az óvodák életére. Az egyik legfőbb probléma az óvodaköteles korú népesség folyamatos csökkenése, mely komoly gondot okoz mind a nevezett korosztály megfelelő számú intézményi férőhelyeinek fenntartásában, mind a pedagógusok foglalkoztatásában. Míg húsz évvel ezelőtt a nagy létszámú korosztályokat 4-6 csoportos óvodakomplexumokban látták el, csoportonként azonos életkorú gyerekekkel, mára, a demográfiai változások hatására az óvodai csoportok összetétele megváltozott, sok helyütt a vegyes, illetve részben vegyes korösszetételű csoportok jellemzőek. Emellett az egyre szaporodó családi, társadalmi gondok (családok felbomlása, szegénység, munkanélküliség terjedése) is erőteljesen befolyásolják az egyes intézmények lehetőségeit és célkitűzéseit. A gazdasági folyamatok kedvezőtlen hatásai szintén nehéz helyzetbe sodorják az állami finanszírozású közoktatási intézményeket. Beleg a Dél-Dunántúli Régióban, Somogy megyében, Belső-Somogy déli részén, a Balatontól 70 km-re található település, amely a Dombóvár - Gyékényes vasútvonal mellett, Nagyatádtól 10 km-re, a megyeszékhelytől, Kaposvártól 35 km-re fekszik. A község kis lélekszámú, kb. 660 fő. A munkavállalók közül sokan járnak Nagyatádra dolgozni, a Kaposváron dolgozók pedig a menetrend szerint induló vonatokkal jutnak el munkahelyükre. A lakosság zöme alacsony iskolázottságú, jellemző a munkanélküliség, a családok elszegényedése. A roma lakosság jelentős része kizárólag segélyből él, és az egyetlen lehetőség számukra a közfoglalkoztatásban való részvétel. A faluban két élelmiszerüzlet áll a lakosság rendelkezésére, intézmények - posta, iskola (csak alsó tagozattal), óvoda, orvosi rendelő, fiók gyógyszertár, polgármesteri hivatal, közösségi ház, kultúrház, könyvtár található. Óvodánk Beleg község központjában helyezkedik el, gyönyörű park szomszédságában, ideális környezeti feltételekkel. Az egykori uradalmi kastély épülete az 1970-es évektől funkcionál óvodaként. Egy nagyobb beruházás keretében 2006-ban került sor az épület részleges korszerűsítésére, felújítására, akadálymentesítésére.

9

Belegi Pitypang Óvoda Az óvoda 25 férőhelyes, egy vegyes életkorú csoporttal működik, kihasználtsága az utóbbi években 98-120%-os. Magas a roma származású, a hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Az utóbbi években jelentősen nőtt a szülők körében a munkanélküliség. Ami a makrostruktúrában megjelent, az tükröződik az óvoda mikro-struktúrájában is. Mindazok a körülmények, melyek a falu és lakosságának megváltozását eredményezték, érzékelhetővé váltak óvodán belül is. Az óvodai felvételkor kiemelt helyen kezeljük azon gyermekek felvételét, akik nehéz szociális helyzetben vannak. Ugyanakkor igyekszünk helyet biztosítani azoknak a gyermekeknek is, akiknek szülei sokat dolgoznak azért, hogy megteremtsék anyagilag a biztonságos hátteret, és gyermekükre éppen emiatt kevés idejük marad. A felgyorsult életvitel, a hajszolt életmód sok negatív hatást mér a családokra. Tapasztalataink azt mutatják, hogy megnőtt a magatartási-, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek száma. Sok a beszédhibás és kommunikációs zavarral óvodánkba kerülő kisgyermek. Elemezve eddig alkalmazott módszereinket, megismerve a pedagógiai és pszichológiai kutatások újabb eredményeit, arra a következtetésre jutottunk, hogy egyre inkább szükséges a gyermekek egyénre szabott fejlesztése. Az egyéni értékeket tiszteletben tartva ma már természetes, hogy sokféle úton elérhető a kitűzött cél. Olyan szemléletű nevelési programot kerestünk, melynek megvalósításában nevelőtestületünk kellően elhivatott, emellett alkalmas a helyi értékeink megóvására.

1.1 Személyi feltételek Óvodánkban a nevelőmunkát két fő felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógus végzi, egyikük feladatköre kiterjed az óvodavezetői tevékenységek ellátására is. Pedagógiai munkánkat egy fő utazó logopédus, és egy fő fejlesztő pedagógus segíti. Az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak - két fő dajka, és egy fő konyhai kisegítő - nagyban hozzájárulnak a nevelés eredményességéhez. Intézményünkben minden dolgozó rendszeres belső és külső továbbképzéssel, önképzéssel igyekszik színesebbé, hatékonyabbá tenni munkáját. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek növekvő száma miatt egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a roma kisebbségi nevelés feladataira, a másság elfogadására. Továbbá fontos feladatunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek céltudatosabb fejlesztése, a hátrányok kompenzálása, egyénre épített fejlesztési tervek készítése, a szülői házzal való kapcsolattartás tartalmasabbá, rendszeresebbé tétele.

1.2. Tárgyi feltételek Az épület nagyobbik részében egy csoportszoba található a hozzá kapcsolódó étkezővel (amely alkalmanként foglalkoztatóként is funkcionál), valamint egy tágas öltözővel, és egy felújításra szoruló mosdóhelyiséggel. Az épület másik részét a melegítőkonyha, a hozzá 10

Belegi Pitypang Óvoda kapcsolódó, helyi általános iskolások számára fenntartott étkezőhelyiség és mosdó, valamint egy iroda, és dolgozói öltöző alkotja. Az ételt a Kutasi Önkormányzat konyhájáról szállítják intézményünkbe. A tornaszoba hiányát a korszerű, változatos mozgáslehetőséget biztosító játékokkal felszerelt tágas óvodaudvarral kompenzáljuk, illetve alkalmanként ellátogatunk az iskola tornatermébe a gyerekekkel, hogy kielégítsük természetes mozgás- és játékigényüket. Az óvoda udvarán lévő játszóhelyeket, az épületben található helyiségeket a hatályos rendeletnek megfelelően, a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszköz és felszerelés jegyzékének megfelelően igyekszünk alakítani, bővíteni.

2. Gyermekkép A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Az óvodás gyermek személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért elsődleges és elengedhetetlen, hogy őt érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Az érzelmi nevelés feladataiként törekedni kell a szeretet és kötődés képességének fejlesztésére, a mások iránti tisztelet és megbecsülés érzésének kialakítására, fejlesztésére, az ösztönök és érzelmek irányításának fejlesztésére, az érzelmi zavarok tompítására, leépítésére. Óvodánkban nyugodt, kiegyensúlyozott, boldog gyermekkort megélő gyermekeket szeretnénk nevelni,  akik pozitív énképpel rendelkeznek, érdeklődőek, nyitottak az őket körülvevő világra és ahhoz a későbbiek folyamán, adekvát módon alkalmazkodnak.  aki érzelmekben gazdag, a településéhez kötődő, a környezetében jól tájékozódó, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó, és együttműködésre képes.  akik számára a szabad játék a legfőbb élményforrás.

3. Óvodakép Óvodai nevelésünk a családi nevelés kiegészítője, biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Funkciója: óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő. Óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösséghez történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. 11

Belegi Pitypang Óvoda Egy olyan óvoda,  amely megfelelő személyi, tárgyi feltételeket biztosít azért, hogy a gyerekek jól érezzék magukat és fejlődésük (testi, lelki, szociális) zavartalan legyen.  amely biztosítja a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyerekek önazonosságának megőrzését és az integráció lehetőségét.  ahol a gyermekeket, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkör, megbecsülés, tisztelet, bizalom, elfogadás veszi körül, egyedi személyiségként tartják számon őket és egyenlő hozzáférést biztosítanak számukra.  ahol minden gyermek életkori és egyéni sajátosságainak, képességeinek megfelelően, sokoldalúan, harmonikusan fejlődik.  ahol a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, életkori sajátosságaira építve biztosítanak változatos tevékenységeket, melyen keresztül tapasztalatokat szerezhetnek természeti és társadalmi környezetükről és megalapozzák környezettudatos magatartásukat.  ahol meglévő korábbi tapasztalataikat egyéni képességeikhez igazítva differenciált formában rendszerezik, bővítik.  ahol fejlődésüket nem sürgetik, alkalmazkodnak a gyermekek egyéni érési üteméhez, és optimális feltételeket biztosítanak kiteljesedésükhöz.  ahol önkifejező, önérvényesítő törekvéseiket segítik.  ahol a szabad játék túlsúlyban van a gyermekek tevékenységei között.  ahol az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, a gyermekek meghallgatására, kérdéseinek támogatására és a válaszok megadására figyelmet fordítanak.  ahol a szolgáltatást igénybe vevők reális igényei kielégítést nyernek.  ahová a szülők pozitív meggyőződésből hozzák gyermekeiket, a gyermekek szívesen, örömmel járnak, és jól érzik magukat.  ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógusok, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt.  ahol valamennyi munkatárs folyamatosan együttműködik és összehangolja tevékenységét a befogadó nevelés érdekében.  ahol a multikulturális, interkulturális nevelés a befogadó pedagógiában természetes szemlélet.

12

Belegi Pitypang Óvoda 4. Nevelésfilozófiánk A mai gyermekek szükségletei, az egyén boldogulásához szükséges személyiségjegyek hangsúlyai változhatnak a társadalmi folyamatok hatására. A változásokhoz való alkalmazkodás pedagógiai hangsúlyváltozásokat is eredményez. Nevelésfilozófiánk lényege, hogy:  a teljes személyiség hat a teljes személyiségre; 

az ismereteket a gyermek már meglévő tudásrendszerébe helyezve, több oldalról megközelítve, más területekhez kapcsoltan kell biztosítani;



a tapasztalatszerzés minél több érzékelési terület bekapcsolásával történjen;



az óvodapedagógusnak úgy kell közvetítenie a kultúrát, hogy ezáltal az óvodás gyermekek érzelmileg, erkölcsileg, szociálisan és értelmileg gazdagodjanak. Úgy kell vezetnie a gyermeket az iskola küszöbéig, hogy legyen felkészülve az új feladatra, miközben boldog gyermekkorát megőrzi.

Célunk az óvodás korú gyermekek fejlődésének támogatása, személyiségük sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése (szellemi, erkölcsi, biológiai). Feltételrendszerünk a tevékenységek tudatos befolyásolásával segíti a személyiség kibontakoztatását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, nembeli, érési, vérmérsékleti különbségekre és a családok értékrendjének sokféleségére. Alapvető feladatunknak tekintjük:  a személyiség harmonikus fejlődésének a segítését, figyelembe véve a gyermekek erősségeit és esetleges hiányosságait.  Ezen belül feladatunk az egészséges életmód alakítása,  az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés,  az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.  Beletartozik azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek nevelése is, akik enyhe fokban érzékszervi fogyatékosak, beszéd fogyatékosak, enyhe értelmi fogyatékosak, tanulásban akadályozottak, vagy enyhe testi fogyatékkal élnek. Fontosnak tartjuk azokat a személyiségtulajdonságokat, amelyek az egyén saját lehetőségeinek felismeréséhez, önmegvalósításához leginkább szükségesek:  pozitív énkép, önérvényesítő képesség,  saját szükségleteinek megfogalmazása, kielégítése,  érzelmi gazdagság,  kulturált magatartási szokások, önfejlesztő magatartás,  másság tolerálása, társakkal való együttműködés,  a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, a kreativitás képessége,  a művészetek, a természeti, társadalmi környezet iránti érzékenység. 13

Belegi Pitypang Óvoda Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága az érzelmek dominanciája, tevékenységüket is ez hatja át. Ezért fontos, hogy már az óvodába lépéskor és már azt megelőzően is kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. (befogadás) Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái integráns egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Az érzelmi alapigények kielégítése, pl. a biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek a környezet iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni, és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Azok a gyerekek pedig, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek (agresszivitás, gátlás), különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek.  A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetre és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje, becsülje azt.  Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.  A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.  A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelt képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével. Az érzelmi nevelés feladatai:  A szeretet és kötődés képességének fejlesztése  A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése  Az élménybefogadás képességének fejlesztése  Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése  Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése  Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése

A sajátos tevékenység-rendszerrel és a gyermeki szabadság biztosításával alakítjuk ki a szocializáció szempontjából fontos szokásokat, magatartásformákat:  a kompromisszumok, konszenzusok és az önérvényesítés stratégiáinak megtanulását  a kontaktuskeresést, a kommunikálást és a társalgás technikájának elsajátítását  a társas konfliktusokban a megoldások keresését a felnőtt kevés segítségével 14

Belegi Pitypang Óvoda   

az én - kép, önismeret, önértékelés fejlesztését, én realizálást, az önszabályozás, az önkontroll alakítását a közös tevékenységekben az igényeknek, elképzeléseknek megfelelő szervezési teendők vállalását a gyermekek játékszükségletének kielégítését, az önkifejezés és az együttműködés kiteljesedését.

Az értelmi fejlődésben a gyermekek eltérő tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésére és kíváncsiságára építve a cselekvés, tevékenység, a beszéd és a gondolkodás egységét biztosítva fontosnak tartjuk:  az utánzásra épülő tanulással együtt, a felfedezéseket, a próbálkozásokat, az élethelyzetekben, tevékenységekben történő felismeréseket, a pszichikus funkciók intenzív fejlődését;  a hagyományok ápolását;  a természet, az élőlények szeretetét és védelmét, a környezettudatos magatartásra nevelést.  az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat! A roma származású gyermekeknek lehetőséget biztosítunk, hogy anyanyelvüket a nap bármelyik szakában használják (pl.: roma nyelvű dalokat hallgassanak). A tiszta beszéd elsajátításában, megértésében segítségül hívjuk a nonverbális kifejezőeszközök gazdag tárát (mimika, gesztikuláció, erőteljesebb karmozdulatok).  a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit folyamatosan biztosítsuk.  az óvodapedagógus folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről, és ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére.  a kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást.  minden gyermek képességét önmagához - a saját lehetőségeihez - viszonyítva igyekezzen fejleszteni.

Fontosnak tekintjük az egészséges testi és lelki fejlődést:  az egészséges életmód szokásainak kialakítását  a szükségletek és a mozgásigény kielégítését  az egészség óvását, védését, az egészséges életvitel megalapozását,  az esetleges hátrányok korrekcióját speciális szakemberek bevonásával. Ennek megfelelően feladatunk a gyermekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető individuumhoz és szociális lényhez, az életkori sajátosságok és az egyéni szükségletek, különbségek ismeretében közelíteni. 15

Belegi Pitypang Óvoda A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnőttekkel és a gyerekekkel, azaz bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata, olyan sajátos nevelési feladat, melynek színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a kedvező környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul.

5. Az óvodai élet megszervezése A tervezés tudatos, átgondolt folyamat, melynek során számításba kell venni, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme és fejlődési dinamikája más és más lehet. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. Komplexitása abban rejlik, hogy a gyakorlatban a gyermeket érő élmények, tapasztalatok egyszerre, egy időben és sokoldalúan jelentkeznek. Így kell tervezni és megvalósítani is. Minden esetben az egyéni és az adott csoport eredményeire alapozottan tevékenységet tervezünk. Célszerű összeállítani egy ötlettárat, amit a 4 évszak és az ünnepek köré csoportosítunk. Javasolt a pedagógusok módszertani szabadságának érvényesítésével a kompetencia alapú programcsomag tématerv javaslatainak beépítése. A helyi sajátosságokat is figyelembe kell venni, mint pl.: a rét közelsége, kerti-, mezőgazdasági munkák, állattartás. Konkrétan tervezni kéthetes periódusban optimális, felhasználva a gyermekek spontán ötleteit és tapasztalatait. Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből kiindulva a neveléstanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve szükséges tervezni. A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzünk meg.

5.1. Mindennapi tevékenységek a tervezésben A mindennapi tevékenységek közül speciális helyet foglal el a hetirendben megjelölt mindennapos testnevelés, a gyertyás mese és az anyanyelvi nevelés, melyek beépülnek a heti rendbe és a foglalkozások rendszerébe. Az anyanyelvi nevelés olyan tevékenység, ami az óvodai nevelés teljes egészét áthatja, sohasem korlátozódhat egyetlen foglalkozás időtartamára, egész napos tevékenység. A gyermekek általában új élményekhez jutnak a hétvégén, ezért nagyon alkalmas a hétfői nap arra, hogy megismerjük, megtudjuk mi foglalkoztatja őket, s ezt a tervezés során számításba vegyük. Csupán azzal, hogy időt és lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek a beszélgetésre, önmaguk kifejezésére, máris sokat tettünk a bátor, önálló mindennapi kommunikáció kifejlődése érdekében. 16

Belegi Pitypang Óvoda A játék a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését jelenti, ezért fontos és hangsúlyos helye van a nevelésen belül. Tervezni a konkrét foglalkozásokat szükséges, a további mindennapi tevékenységeket nem. Az ének-zenei nevelés és kultúra fejlesztése, a rajzolás, ábrázolás szintén megtalálható a mindennapi tevékenységek között. A foglalkozások megvalósításának időtartamát mindig a gyermekcsoport összetétele és figyelmének tartóssága, motiváltsága határozza meg. Óvodai nevelésünk alapelvei:       

Tevékenykedés, Játékosság, Következetesség, Testi, érzelmi biztonság, Gyermekközpontúság, Rendszeresség, rugalmasság, Differenciálás.

A gyermekcsoportok kialakítása vegyes életkor alapján történik, figyelembe véve:     

az adott évben beíratott gyermekek létszámát, a törvényben meghatározott maximális létszámot, a szülők igényeit, a sajátos nevelési igényű gyermekek létszámát, fejlettségi szintjét, a Nevelési Tanácsadó ill. más szakemberek javaslatát

5.2. A nevelés időkeretei A napirend, és a hetirend biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott légkört. A napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát a szokás- és szabályrendszer kialakításával segítjük elő. Az egészséges fejlődéshez szükséges a mozgásos tevékenység és a pihenés váltakozó biztosítása. A napirenden belül a legtöbb időt a szabad játék kapja, mert ez a gyermekek legfőbb tevékenysége. A gondozás és a szabadlevegőn való tartózkodás jól illeszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. Törekszünk a várakozások, monoton cselekedtetések kiküszöbölésére. A napirend szükség szerint változhat. (pl. ünnep, stb.) A napirend kialakításánál nagy hangsúlyt fektetünk:  a megfelelő időtartamú tevékenységformák tervezésére, biztosítására;  a kiegyensúlyozott légkörre;  a programok, foglalkozások rendszerességére, folyamatosságára; 17

Belegi Pitypang Óvoda  

az értelmes fegyelemre; az óvodapedagógus egyéni elképzeléseire, rugalmasságára.

Óvodánk reggel 7,00 órától, délután 17,00 óráig fogadja a gyermekeket. A szeptember 1-től május 31-ig terjedő időszak napirendjét a gyermek biológiai, társas szükségleteit szem előtt tartva az óvodapedagógusok alakítják ki. Figyelembe vesszük a gyermekek:  alvás- és mozgásigényét,  az étkezések rendszeres időpontját (tízórai 9,00; ebéd 12,00; uzsonna 15,15). Délelőtti tevékenységek  játék (csoportszobában, udvaron)  foglalkozások, kezdeményezések  séta, kirándulás  tisztálkodás, étkezés. Délutáni tevékenységek  fogmosás, pihenés  tisztálkodás, étkezés  játék (csoportszobában, udvaron) A nyári időszakban (június 1- től, augusztus 31- ig) a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó, tartalmas, gondosan megszervezett programokat tervezünk. Hetirend A napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. Nevelési év elején, a beszoktatás időszakában különösen alkalmazkodó, rugalmas. Lényeges, hogy mindenre jusson elegendő idő. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás a gyermek életének észrevétlen szabályozója. A tervezőmunka folyamán igyekszünk tudatosan egymásra építeni a nevelési területeket, kihasználni az ismeretszerzés komplexitását. A környező világ tevékeny megismerésének témái köré csoportosítjuk a különböző tevékenységeket. Figyelembe vesszük a :  gyermekek érdeklődési körét,  a spontán adódó lehetőségeket,  aktuális ünnepeket, hagyományokat,  az óvodapedagógus pedagógiai szabadságát. A mindennapos mozgás, és mese a gyermekek biztonságérzetét, természetes igényeinek kielégítését szolgálja. A meséhez tartozó ráhangoló szokás (gyertyagyújtás) segítségével 18

Belegi Pitypang Óvoda alakítjuk ki azt a bensőséges, varázslatos, nyugodt kapcsolatot, ami segíti a mese megértését a gyermeki képzelet, fantázia fejlődését. Feladatunk:  A napirend és a hetirend összeállítása, illetve összehangolása.  Rugalmas napirend mellett párhuzamos tevékenységek lehetőségének biztosítása.  Gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése.  A szülő kérésére tájékoztatás a gyermek fejlődéséről és javaslattétel a további fejlődéshez szükséges fejlesztési feladatokról.  Nevelőmunka folyamatos értékelése.

5.3. A pedagógiai munka dokumentumai  

 

Felvételi és Mulasztási Napló (vezetése napi feladat) Csoportnapló (vezetése napi feladat) Tartalma: Szabály és szokásrendszer, amely összefoglalja az adott évben az adott csoportra vonatkozó elvárásokat, normákat, célokat az óvodai élet tevékenységeivel kapcsolatban. Ciklus-tervek, két hétre lebontva segít a műveltségtartalmak komplexitásának, a témaegységek integrált feldolgozásának megszervezésében. A váratlan eseményekhez való igazodást a ciklusterv rugalmassága, a módosítás lehetősége biztosítja számunkra. Megvalósulás vagy értékelés a két hét alatt történt fontosabb – a csoport életében meghatározó jelentőségű – események összegzése. Éves terv az adott évben, az adott csoport részére történő anyaggyűjtést tartalmazza. Egyéni fejlődési lapok, a gyermekek megismerését, fejlesztését segítő feljegyzések. Gyermekvédelmi dokumentumok tartalma a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása.

6. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei Az óvodai ünnepek továbbra is kulcsfontosságúak maradnak a nevelőmunkában. Jó lehetőség a szülőkkel való kapcsolattartásra. Az ünneplés pedagógiai szempontból kiemelt lehetőséget kínál a nevelésnek, mert rengeteg a tevékenységet, esztétikai élményeket biztosít. Emellett elősegíti a közösségi érzések alakítását, a kooperáció és kommunikáció gyakorlását. Az ünnepek nagyobb aktivitásra, kreativitásra ösztönöznek, a hagyományok ápolására, kultúránk megismertetésére adnak lehetőséget. Az óvoda ünnepei, megemlékezései: mikulás, karácsony, farsang, húsvét, március 15-e, anyák napja, gyermeknap, évzáró. Esetenként a gyermekek név és születésnapjai . A nevelőtestület év elején közösen átgondolja és meghatározza, hogy az adott évben milyen formában tartja az ünnepeket, megemlékezéseket. 19

Belegi Pitypang Óvoda Feladatunk:  A ráhangolódás, az ünnepvárás érzelmi hangulatának megteremtése.  Az ünnepre készülés tevékenységeinek ütemezett megvalósítása.  A családok, nevelőpartnerek és civil szervezetek bevonása az óvodai ünnepek lebonyolításába. 7. Az óvoda kapcsolatai 7.1. Az óvoda és család kapcsolata A család a szocializáció első színtere. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A szülőknek jogaik és kötelezettségeik vannak gyermekeik gondozásában, nevelésében, fejlesztésében, iskolára való alkalmassá tételében. Ennek alapvető feltétele az egyenrangú partneri viszony, mely a kölcsönös bizalmon, tiszteleten és segítségnyújtáson alapul. Óvodánk családias, de nem válhat a gyermek családjává. Házirendünk tartalmazza a jogokat és kötelességeket, melyet a nevelési év első szülői értekezletén ismertetünk, és az öltözőben kifüggesztünk. A házirend egy példányát beiratkozáskor a szülőknek átadjuk. A szülőkkel való kapcsolatunkban: .  A kapcsolatunkat a tapintatra, az őszinte odafordulásra, az empátiára és a segítő szándékra építjük, és arra törekszünk, hogy ez tovább mélyüljön a közös programok, ünnepek alkalmával.  Tiszteletben tartjuk a családok vallásos érzelmeit, politikai álláspontját.  Mindaddig a családok magánügyének tekintjük az otthon történteket, amíg azt nem tapasztaljuk, hogy azok a gyermekek fejlődését, testi és lelki épségét veszélyeztetik.  A gyermekek nevelése a család joga és kötelessége, az óvoda kiegészítő, segítő szerepet tölt be.  Átmenetnek tekintjük az óvodai nevelést a családi és az iskolai nevelés között. A szülőket tájékoztatjuk a kimenő gyermekek aktuális fejlettségi szintjéről, fejlődési jellemzőiről.  Az óvodapedagógus megértő, türelmes, érzelmileg elfogadó partneri szerepet tölt be az együttnevelésben.  Az óvoda minden dolgozójával szemben egységes a követelmény és elvárás, hogy előítéletektől mentesen közeledjen a családhoz.  Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. 20

Belegi Pitypang Óvoda 

Tudatosan tervezzük és kezdeményezzük a kapcsolattartás hagyományos formáit a közös ünnepeket, a családlátogatásokat és a szülői értekezleteket, fogadóórákat, egyéni beszélgetéseket. Az aktuális tudnivalókat a faliújságon, vagy érkezéskor, távozáskor szóban tudjuk közölni.

7.2. Az óvoda és iskola kapcsolata Nevelési programunk megvalósításával kívánjuk elősegíteni gyermekeink iskolai beilleszkedését, az óvoda-iskola közötti átmenet megkönnyítését, zökkenőmentessé tételét. Ennek érdekében szoros együttműködést alakított ki a két intézmény. Kapcsolatunkat a kölcsönös nyitottság, a bizalom, egymás munkájának ismerete és megbecsülése jellemzi:  kölcsönös meghívások (évnyitó, ballagás, értekezletek…)  folyamatos kapcsolattartás a gyermekek leendő tanítóival  a nagycsoportosok ismerkedése az iskolával, a tanórákkal,  igény szerint közös rendezvények szervezése,  alkalmanként ellátogatunk az általános iskola tornatermébe, sportpályájára. 7.3. Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság Fejlettségi szint megállapítása és optimális fejlesztési lehetőségek megkeresése érdekében, és az iskolaérettségi vizsgálat végzése céljából utalunk gyermekeket Nevelési Tanácsadóhoz. Szakértői Bizottsággal az SNI gyermekek szakértői véleményének felülvizsgálata érdekében tartjuk a kapcsolatot. 7.4. Egészségügyi szervek: gyermekorvos, fogorvos, védőnő A helyi egészségügyi szervekkel való kapcsolattartásukat Együttműködési megállapodásban rögzítjük. 7.5. Fenntartó Az óvodavezető állandó meghívottja a képviselőtestületi üléseknek és községi szintű vezetői megbeszéléseknek.

7.6. Családsegítő, Szociális és Gyermekjóléti szolgálat Folyamatos kapcsolattartás a gyermekvédelmi szolgálat vezetőjével (óvodavezető, gyermekvédelmi felelős) Együttműködési megállapodás keretében történik az adott év feladatainak rögzítése. Probléma esetén jelzőrendszer működtetése, közös családlátogatás, szülői értekezlet szervezése, továbbá segítse a hároméves gyermekek felkeresését és beóvodáztatását. 21

Belegi Pitypang Óvoda 7.8. Cigány Kisebbségi Önkormányzat Együttműködési megállapodás keretében történik az adott év feladatainak rögzítése. A roma származású családokkal való kapcsolattartás kialakításához, fenntartásához való segítség kérése.

IV. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 1. A játék          

Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete, spontán szabad tevékenysége, örömforrása a játék. Integráló tevékenység, amelyet végigkísér a tanulás és a munka néhány jellemzője. A játék a spontán tanulás színtere. Egyes játékfajtákban külső cél nélkül reprodukálja a felnőttek munkáját, míg a barkácsolásban, konstruálásban törekszik „valaminek a létrehozására”. A gyermekek játék közben számtalan ismerettel, tapasztalattal gazdagodnak. A játékszükségletből fakadó eszközkészítés során a felnőtt segítségével technikai megoldásokat tanulnak meg. A gyermek a játékban számtalan információt ad önmagáról, belső világáról, kellemes és kellemetlen élményeiről. A játékban integrálja a külső- és belső világot, „híd” a képzelete és a valóság között. Itt alakulnak társas kapcsolatai, gazdagodnak szociális érzelmei és a világról szerzett tapasztalatai, ismeretei. Miközben játszik, különböző kommunikációs helyzetekbe kerül társaival és az óvodapedagógussal.

A szabad játék azt jelenti, hogy a gyermekek önként, spontán módon tevékenykednek. Ez időtartamban is meghatározó a nap folyamán. A szabad játékban, ugyanabban a tevékenységrendszerben az óvodapedagógus felajánlásai közül a gyermekek választhatnak, kezdeményezhetnek, melynek eredményeképpen játékban tanulnak. A gyermekek választása függ érdeklődésüktől és fejlettségüktől. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységeket a gyermekek ugyanúgy örömforrásként élik meg, mint a szabad játékot. A felajánlott tevékenységek az óvodapedagógustól tervszerű, következetes munkát igényelnek, a gyermekek a folyamatot önállóságuktól, kreativitásuktól függően szabadon alakítják. Ezek a tevékenységek a műveltségtartalmat tervszerűbben közvetítik kezdeményezett vagy irányított játék formájában.

22

Belegi Pitypang Óvoda Fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése, mely az óvodapedagógus a nevelőmunkát segítő nem pedagógus alkalmazottakkal való együttműködés kapcsán valósíthat meg. Ennek során  mintaértékű kommunikációval, metakommunikációval, megfelelő csoportlégkör biztosításával, segítő, támogató attitűddel, differenciálás módszerével,  multikulturális- interkulturális szemlélettel, a közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyermekekkel való közös formálásával, a gyermeki véleménynyilvánítás és döntésképesség erősítésével,  a konfliktus helyzetek megoldási lehetőségeinek biztosításával él az óvodapedagógus. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítást. A játék nem csak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos helyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról a játékon keresztül szerezhet legtöbb ismeretet. Jót és jól játszani ez a gyermekek dolga az óvodában. Játékformák: gyakorló játék, szimbolikus és szerepjáték, barkácsolás, szabályjáték. A játék feltételei: A gyermek alapvető játékfeltételeinek biztosítása a felnőtt feladata; óvodában az óvodapedagógusé, dajkáké, otthon pedig a szülőké. Az objektív és szubjektív feltételek biztosítása segíti a személyiség optimális fejlődését. Objektív feltételek  Játékidő: Az elmélyült játék kialakulásához lényeges a minél hosszabb, megszakítás nélküli idő biztosítása. Ne legyen „üresjárat”, hosszú várakozási idő, ne kelljen a játékot hirtelen abbahagyniuk a gyerekeknek.  Játékhely, játéktér: A csoportszoba, udvar adott méretéhez igazodva fontos, hogy a gyermekek méreteit, tevékenységeit figyelembe véve rendezzük el a bútorokat, eszközöket, játékokat. Figyelembe kell venni az adott óvodai csoport gyermekeinek létszámát, összetételét, korát, érdeklődési körét a csoportszoba elrendezésekor.  Játékeszközök, játékszerek: Az előre gyártott játékszerek és bármilyen eszköz, anyag, tárgy, amivel játszani lehet (játékeszközök) azért legyenek a csoportszobában, hogy az óvodások játszhassanak velük! Legfontosabb követelmények: tartós, tisztítható, esztétikus, motiváló hatású; színben és méretben, funkciójában feleljenek meg a gyermekek igényeinek. Figyelembe vesszük a kedvelt játéktémákat, játékfajtákat, a gyermekek életkorát, a fiúk-lányok arányát. 23

Belegi Pitypang Óvoda Szubjektív feltételek A gyermekek ismerete: A játék az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze a személyiségfejlesztésben; ehhez feltétlenül szükséges az egyén (gyermek) és a csoport ismerete. A tájékozódás szempontjai:  a csoport összetétele (éltkor, nemek aránya, létszám);  az egyén élményanyaga, tapasztalatai (szociális háttér, család összetétele, szociokulturális háttér, nevelési attitűd…);  a gyermekek egyéni fejlődési üteme, folyamata (anamnézis), társas kapcsolatai (szociometria). Az óvodapedagógus egyik alapvető feladata, hogy jól ismerje meg a gyermekeket, vegye figyelembe az eltérő egyéni sajátosságokat. Az óvodapedagógus egyénisége: A jó óvodapedagógus:  szereti a gyermekeket, őszinte, jó megfigyelő, következetes, megértő,  vezetési stílusát a demokratikusság jellemzi, nevelési attitűdje meleg-korlátozóengedékeny,  irányítási stílusát a játékfajtától függően változtatja; közvetett módon minta, példa; közvetlen módon javaslatot, ötletet ad,  szívesen kapcsolódik be a gyermekek játékába, ha szükségét látja. Ösztönző pedagógiai légkör: Biztonságot adó, nyugodt, derűs légkör kialakítása az óvodapedagógus feladata. Minden gyermekhez külön kulcs, bánásmód szükséges ahhoz, hogy fejlődését elősegíthessük. Biztosítani kell:  a gyermeki önállóságot: önmaga elégíthesse ki szükségleteit, bontakoztathassa ki rejtett adottságait, választhasson a felkínált lehetőségek sokaságából;  a játék kiemelt jelentőségét figyelembe vevő állandó napirendet.

Az óvodapedagógus feladata:  Megfigyelni a gyermekek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai érdekében és szükség esetén, indirekt módon befolyásolni.  Minél több időt, alkalmat és lehetőséget kell biztosítanunk az elmélyült szabad játékra, mert az életre nevelés a játékból indul ki és a játék segítségével teljesedik ki.  A játéktevékenységhez szükséges feltételek, ötletek és eszközök biztosítása  Egy közös szokás- és szabály rendszer kialakítása a csoportra és udvari életre lebontva egyaránt. Ez segítheti a gyermekek eligazodását, segítheti a felnőtteket (óvodapedagógus, dajka) a gyermekekkel való bánásmódban. 24

Belegi Pitypang Óvoda  

Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználásával hozzájárulni a játék fejlesztéséhez. A roma gyermekeket megismertetjük a társakkal való együttműködés formáival; növeljük a kudarctűrő képességüket; egészséges versenyszellemet alakítunk ki bennük. Fokozottabb hangsúlyt fektetünk az élmény és ismeret nyújtására, a verbális kifejezőkészség fejlesztésére, pontosítására (játékeszközök nevei, játékszabályok megfogalmazása, cselekvések megnevezése, egymással való kommunikáció); Kompenzáljuk a hagyományos roma nevelési módszereket (ráhagyás, tárgyi jutalmazás…)

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  Változatos tevékenységek gyakorlásával fejlődik önismeretük, kialakul bennük az együtt játszás igénye.  A játszócsoportok között jó társas kapcsolat alakul ki, ahol egymás játékát kiegészítik, segítik, problémahelyzetek megoldására vállalkoznak.  Megismerkednek a játékok, építőelemek tulajdonságaival (szín, alak, forma, nagyság), a velük való tevékenység során fejlődik finommozgásuk.  Szerepjáték során képesek szerepeket vállalni, megosztani, arról lemondani, alkalmazkodni egymáshoz, betartani a játékszabályokat.  Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák.  Bonyolult építményeket képesek kreálni.  Élvezik a szabályjátékokat, és képesek azok betartására.  Gyűjtőmunkák (séták, kirándulások) során megismerkednek a természet „kincseivel”, azokkal játszanak, alkotóan tevékenykednek.

2. Munka jellegű tevékenységek

A munka jellegű tevékenységek pedagógiai funkciója a gyermekek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése. A személyiségfejlesztés e fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutat. A munka az óvodás gyermekek számára őrizze meg játékos jellegét. E területen érzékelhetjük közvetlenül az erőfeszítés és az eredmény kapcsolatát, beláthatóságát, elérhetőségét a gyermekek számára. Ez a folytonos visszajelzés motiválja, ösztönzi, megerősíti a gyermekeket. Az óvodában végezhető munkafajták tényleges munkavégzést, azaz tevékenykedtetést jelentsenek. A gyermekek minden munkát végezhessenek el, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. Valamennyi munka jellegű tevékenységet lányok és fiúk egyaránt végezhetnek:  Önkiszolgálás (étkezés, tisztálkodás, öltözködés, rendrakás), naposi munka 25

Belegi Pitypang Óvoda 

 

Segítés az óvodapedagógusnak és más felnőttnek a csoporthagyományok ápolásához kapcsolódó munkában (ünnepi készülődések, takarítás, díszítés, terem átrendezése, meglepetések, ajándékok készítése, stb.) Alkalmi megbízatások a játékban megjelenő, önmaguk és társaik valós szükségleteit kielégítő munkák, amelyeket alkalmanként önként vállalnak Környezet és növénygondozás (virágöntözés, gereblyézés stb…)

Célunk:  a tapasztalatszerzés és a környezet megismertetése,  a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok – kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság- alakítása,  a közösségi kapcsolatok és a kötelességteljesítés alakítása, a saját maga és mások elismerésére, megbecsülésére nevelés. Feladatunk:  A gyermekek önkéntességét, megismerési vágyát, nyitottságát, aktivitását, érdeklődését tudatosan használjuk fel nevelési céljaink megvalósításához, hogy a munka jellegű tevékenység pozitív élmények átélésének forrása legyen.  A munkavégzés során biztosítsuk a teljes önállóságot (önállóan legyen választható, a biztonságot nyújtó felnőtt mellett).  Váljon a csoport számára magától értetődő, természetes dologgá, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges és mindenki a kedvének, egyéniségének, képességének megfelelő munkát végezheti.  A munkavégzés rendszeres, folyamatos legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba.  A munkamegosztás során tanuljanak meg maguk dönteni, feladataikat egymás között megosztani.  A gyermekméretű eszközök biztosítása, amelyekkel a munka baleset nélkül végezhető és a csoportszobában kijelölt helyük van.  A munkavégzés ösztönzése, értékelése.  A feladatok differenciálása (a nagyok vállaljanak kötelezettségeket, törekedjenek az eredményes munkavégzésre, küzdjék le az akadályokat)  Az emberi munka jelentőségének, az alkotás szépségeinek bemutatása  A gyermekek önálló, szükségletekből fakadó munkavégzésének támogatása, a gyermekek próbálkozásainak segítése, a túlvédés és aktivitásuk fékezésének elkerülésével. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  A rájuk bízott feladatot, munkát önállóan, szívesen végzik.  Figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére, tisztaságára  A munka elvégzésére való törekvés által kitartóak, türelmesek lesznek, fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük. 26

Belegi Pitypang Óvoda  

Kialakul a munka iránti tisztelet, megbecsülés fontossága, hasznossága, a dolgozó ember iránti tisztelet. Munkavégzéshez szükséges eszközöket önállóan használják.

3. Tanulás A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik az óvodáskorban. A gyermekek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben újabb és újabb felfedezéseket tesznek, azaz tanulnak. A játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólag az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. A nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül, spontán vagy irányított módon tanuljanak a gyermekek. A közvetlen környezet folyamatos megfigyelése a több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés központi kérdése a tanulási folyamatnak. Kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyermekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk a tanulási tartalmakat. Azok a tapasztalatok, melyeket óvodás korban szereznek a gyermekek, hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. Szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyenek részt a folyamatban a gyermekek, ne csupán külső motiváció késztesse őket erre. A korszerű óvodai tanulás jellemzői:  Épít a gyermeki kíváncsiságra, felhasználja aktivitását, értékeli a kreatív megoldásokat,  Játékba integrált, cselekvéses gondolkodási formák lehetőségeit teremti meg,  Egyénhez mérten értékel, örömteliséget biztosít, felhasználja a meglévő ismereteket,  Egyformán tartja jelentősnek a különböző képességeket, készségeket és a meglévő tudást,  Folyamatosan és fokozatosan várja el az együttműködést, a feladattartást, az irányíthatóságot. Alkalmazott módszerei:  Egyéni munka  Kiscsoportos foglalkoztatás  Frontális foglalkoztatás  Differenciálás, tapasztalatszerzés, cselekvéses tanulás

27

Belegi Pitypang Óvoda Célunk:  elsősorban nem az információk bővítése, hanem a gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességeik fejlesztése.  a gyermekek igényeihez, egyéniségeihez, teherbíró képességéihez igazodó tanulási keret és forma megválasztása. Feladatunk:   

        

Figyelembe venni az életkori és fejlődési sajátosságokat, egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységet biztosítani. Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek kínálása, Elősegíteni a tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák gyakorlását, a természetes beszédkedv és kommunikációs kedv fenntartását. A tanulást támogató környezet megteremtése során építeni a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Biztosítani a felfedezés lehetőségeit és erősíteni a kreativitás. Személyre szabott, pozitív értékeléssel segíteni a tanulást, illetve az iskolai beilleszkedést. Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) Kielégíteni a gyermek megismerési vágyát, kíváncsiságát, sokoldalú érdeklődését. Lehetőséget adni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit. A gyermekek önállóságát, figyelmét, kitartását, pontosságát, feladattudatát fejleszteni. Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtani segítséget a gyermekeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerhetik. A differenciált képességfejlesztés mellett folyamatos készségfejlesztés

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  Az egyszerű feladatokat megérti.  Ha a helyzet megkívánja, kivárja, amíg rá kerül a sor.  Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt.  Feladatai végrehajtásában kitartó.  Szándékos figyelmének időtartama életkorának megfelelő.  Él benne az iskola, a tanulás utáni vágy.  Tevékenységének eredményét reálisan értékeli.  Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére. 28

Belegi Pitypang Óvoda  

Munkatempója, feladattartása életkorának megfelelő. Szándékos figyelemre képes.

V. MŰVELTSÉGTARTALMAK 1. A külső világ tevékeny megismerése A külső világ megismerésének első forrása a gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb világ. A természeti és a társadalmi környezetben lezajló bármely jelenség, történés, folyamat sokféle információt hordoz, amelyet a felfedező, probléma-érzékeny gyermek megtapasztalhat. Célunk:  A gyermekeknek segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy a világot megismerjék és megértsék a maga egészében.  A gyermekek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerezzenek a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezetről.  A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva.  Megláttatni, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása, védelme szempontjából. Feladatunk: A szülőföld, hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások, tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása.  rendelkezzenek elemi ismeretekkel önmagukról és családjukról;  szerezzenek tapasztalatokat, ismereteket az évszakok, napszakok váltakozásairól; azoknak az élőlényekre gyakorolt hatásairól;  ismerkedjenek meg az alapvető közlekedési szabályokkal és a helyes viselkedési módokkal;  tapasztalják meg a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és térbeli viszonyokat; váljanak képessé a térben és a síkban való eligazodásra;  A tapasztalásokon alapuló megismerés, információ értés sokoldalú biztosítása, ezáltal a gyermekek aktív és passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, fogalombővítés, a beszéd, a mondatalkotás és a kontextusos beszéd gyakorlásának támogatása.  Elősegíteni a környezettudatos magatartás megalapozását (környezetvédelem),  Támogatni a biztonságos életvitel szokásainak alakítását ( egészségvédelem),  Elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközt (hozzáférést, biztonságos elhelyezést) biztosítani a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre.  Segíteni az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvéseket.  Megismerni és elfogadni gyermekeink multikulturális és interkulturális értékeit. 29

Belegi Pitypang Óvoda A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:         

A gyermek életkori sajátosságainak megfelelően meg tanul tájékozódni és eligazodni a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben. Megismeri a község nevezetességeit, intézményeit, azok rendeltetését. Különbséget tud tenni az évszakok között. Meg tanulja értékelni a természet szépségét, annak növény- és állatvilágát, óvja és védi, gondozza azokat. Pozitívan fejlődik a tenni akarása, a munkához való viszonya, nő feladattudata, kitartása. Megnevezi testrészeit, azok funkcióit, tudja ápolásuk fontosságát. Ismeri lakóhelye, születési helye nevét, lakcímét, ismeri szülei, testvérei nevét, foglalkozását. Meg tanulja értékelni és védeni az egyes környezeti elemeket, mint a talaj, a víz, a levegő, az élővilág. Ismeri a napszakokat, hónapok neveit.

1.1. Matematika Az egész óvodai élet alkalmas arra, hogy a gyermekek matematikai tapasztalatokat szerezzenek, és számtalan lehetőség kínálkozik a fejlesztésre és az ismeretek tevékenységben való alkalmazására is. Az óvodapedagógus feladata, hogy felismerje a tevékenységek során a matematikai jelenségeket és elősegítse a tevékenységben való alkalmazás és a fejlesztés lehetőségeit. Négy-ötéves korban már igénylik és képesek az óvodapedagógus által irányított kisebb-nagyobb csoportokban a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. Célunk : A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok- okozati összefüggések felismerése, megtapasztalása, a logikus gondolkodás megalapozása, a bennünket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, tapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva. A matematikai nevelés tartalma Az óvodában minden szituációban, tevékenységben adottak a lehetőségek matematikai tapasztalatok szerzésére. Melyek:  tájékozódás a térben, téri irányok ismerete  tér, sík, mennyiség szemlélet  személyek, tárgyak összehasonlítása, tulajdonságai, válogatása, hozzárendelése, osztályozása, összemérése, számlálása tevékenységekben, spontán helyzetekben, a játék szabadságát biztosítva, a direkt beavatkozásokat elkerülve A matematikai tapasztalatokat bármely tevékenységben bővíteni lehet: szabályjátékokban, társasjátékokban, térben, élethelyzetekben. 30

Belegi Pitypang Óvoda A csoportszobában elhelyezett eszközök, tárgyak, berendezések alkalmasak az azonosságok, különbségek felismertetésére, csoportosításokra, a sorba rendezésre, matematikai műveletek végzésére. A hozzárendelést, a halmazalkotást a gyermekek egész nap gyakorolják a játékeszközök jelek alapján történő elrakásával. A mérésekre, becslésekre a mérőeszközök használatára bármely tevékenység alkalmas a nap folyamán. Az építőkockák és más építőelemek a spontán tapasztalatokat bővítik és jól használhatóak a térbeli matematikai játékokhoz.

Feladatunk:  Olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését és alkalmazását  Problémahelyzetek teremtése  A gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés biztosítása  Elősegítjük a tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák gyakorlását a tevékenységhez kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezését, mondatba foglalását  A tevékenységek szervezése során minden esetben támaszkodniuk kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire.  A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani.  A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  Felfedezik és megismerik az egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket, mennyiségi viszonyokat, matematikai fogalmakat, melyek környezetükben rejlenek.  Matematikai helyzetről, problémákról el tudják mondani gondolataikat.  Képesek igaz-hamis állítások elmondására.  Képesek logikai műveletre: összehasonlítás, megkülönböztetés, sorba rendezés, kiegészítés, 10-ig számolás, relációk stb.  Biztonsággal tájékozódnak a térben.  A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.  Megkülönböztetik a jobb-bal irányokat, értik a relációs jeleket, kifejezéseket, (pl. alá, fölé, közé stb.) 31

Belegi Pitypang Óvoda 2. Mese-vers, dramatizálás

A mese és a vers az anyanyelv közegén át, emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. A mese a legtágabb értelemben tanít. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapi mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek értelmi- érzelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában- tájékoztatja a gyermekeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonyulásairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. Oldja a szorongást, az indulatok feldolgozására, belső képteremtésre tanít, mely nélkül lehetetlen az olvasóvá válás, mely az irodalmi nevelés távlati, lényegi feladata. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés és az elalvás előtti mesélés között. Fontos, hogy minden nap meséljünk vagy verseljünk valamilyen formában a nap bármely szakában, az eddigi gyakorlatnak megfelelően. A mese-vers kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja, de kapjon helyet a klasszikus, kortárs és migráns irodalom is. Célunk: A gyermeki önkifejezés, a beszédészlelés - megértés - reprodukció fejlesztése, az irodalmi fogékonyság megalapozása, a multi- és interkulturális nevelés megvalósítása.

Feladatunk:  Mindennapos mesélés, mondókázás, verselés és az ehhez szükséges oldott légkör biztosítása.  Annak lehetővé tétele, hogy a gyermekek a mese- és versélményeiket vizuális alkotásokban, barkácsolási tevékenységekben, játéktevékenységekben, bábjátékkal kifejezésre juttassák, ezzel elősegítve önkifejezésüket.  Biztosítani a gyermekek által használt eszközök hozzáférhető és biztonságos elhelyezését  A családi házzal való együttnevelés során az otthoni mesélés verselés jelentőségét tudatosítani.  A magyar népmesék, a klasszikus és kortárs irodalmi művek mellett,- a csoport összetételét figyelembe véve - a mese és vers anyagának megválasztásánál a multi - és interkulturális nevelés megvalósítására is kell törekedni.  Megfelelő anyagmegválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi - stilisztikai eszközeinek kihasználásával segíteni a gyermeki - kommunikáció fejlődését, fejlesztését.

32

Belegi Pitypang Óvoda A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  A gyermek szívesen mond spontán módon verset, mesét, mondókát - "befogadóból" maga is "előadóvá" válik.  Az élmény a gyakoriság hatására játékában, nyelvi kifejezőképességében tapasztalható.  Szívesen vesz részt a dramatikus játékban, bábozásban, saját maga is szívesen kezdeményezi ezeket.  Betartja a nevelés és mese alatti viselkedés érvényes szabályait.  Várják, igényelik, szívesen ismételgetik a verseket, meséket, örömmel báboznak, dramatizálnak.  Ismernek 10-14 mondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét, szeretik a könyveket, vigyáznak rá.  Fejlődik erkölcsi érzékük, fantáziájuk, képzeletük.

2.1. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás szoros kapcsolatban áll egymással. Az óvodai nevelés egészét átszövi, komplex folyamat, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az óvoda fejlesztési feladatainak a család és a környezet megismeréséből kell kiindulnia. A gyermekeket élményeikhez kapcsolódva, tapasztalatszerzéssel fejleszthetjük. Az anyanyelvi nevelés minden feladatot, tevékenységet áthatva segíti a gyermekek önbizalmának fejlődését, szociális kapcsolataik kialakítását, elősegíti zökkenőmentes iskolai tanulásuk megkezdését. Célunk: az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében.

Feladatunk:  Beszélgetésre alkalmas, nyugodt légkör biztosítása.  Arra neveljük a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket.  Képessé kell tenni őket egymás meghallgatására.  A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése, a beszédszínvonal fejlesztése, a szófaji gazdagság megalapozása. (Képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni).  A beszédmegértés, beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása. Inspiráljuk kérdésekre a gyermekeket, s ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg. 33

Belegi Pitypang Óvoda        

Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakításán munkálkodni. Fejleszteni a gyermekek nyelvi készségeit (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, valamint összefüggő beszédét) Elősegíteni a kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerését és használatát, egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés alkalmazásával. Az óvodapedagógusok és egyéb pedagógiai munkát segítő alkalmazottaink kommunikációja, bánásmódja modell értékű és összehangolt legyen. Együttműködni a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció érdekében. A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség és képességfejlesztés megvalósítása. Ismerkedjenek meg az etnikumhoz tartozó gyermekek a roma népköltészettel, és a roma származású írók, költők alkotásaival (mesék, versek, elbeszélések). A migráns gyermekeket - differenciált módon- támogatni a magyar nyelv elsajátításában.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:         

Bátran örömmel nyilatkoznak meg, örömmel mondják el élményeiket Képesek arra, hogy másokat is meghallgassanak Képesek a kialakult beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, a jól érthető és megfelelő tempójú beszédre. Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, mimikával kísérik. Tisztán ejtenek minden beszédhangot. Önállóan képesek mese-versmondásra, dramatizálásra. Képekről cselekvéseket, történéseket leolvasnak. Észrevesznek, felfedeznek ok - okozati összefüggéseket. Képesek a közléseket, jeleket felfogni és arra megfelelő módon reagálni.

3. Ének-zene, énekes játékok Óvodai életünk során, a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközei a gyermekek zenei képességeinek, (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) zenei kreativitásuknak és önkifejezésüknek.

34

Belegi Pitypang Óvoda Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy a séták, kirándulások. Tehát ez a feladat sem korlátozható csupán a foglalkozások időtartamára. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, körjátékozásra. A foglalkozásokon inkább összefoglaljuk, elmélyítjük a gyermekek ismereteit és alkalmat adunk képességeik fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, körjáték vagy a mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A zene egy nép kultúrájának sajátos része, amellyel a kötődések, az identitás megalapozható. Kodály útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelésre építve fejlesztjük gyermekeinket, kibővítve értékes zenei anyagú megzenésített versekkel és gyermekdalokkal. Célunk:  A gyermeki vágyak kibontakoztatása, az alkotókedv kialakítása, mélyítése, az éneklés és mozgás örömteli átélése közben.  Az éneklés, zenehallgatás, énekes játékok segítségével a gyermekek zenei képességeinek fejlesztése és zenei kreativitásának alakítása. Feladatunk:  Annak elősegítése, hogy a gyerekek örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan énekeljenek.  A megfelelő légkör, eszköz biztosítása az érzelmi motiváltsághoz.  A zenei tevékenységekkel elősegíteni a gyermekek kreativitását, önkifejező, önérvényesítő törekvéseit.  A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport összetételének és képességszintjének megfelelő válogatása.  A zenei nevelés során (közös éneklés, körjátékozás) éljék át a közösséghez tartozás, a közös élmény örömét.  Ismerkedjenek meg különböző népi ill. más hangszerekkel (ritmusérzékeltető, dallamérzékeltető hangszerek).  A zenehallgatás során kerüljenek kapcsolatba a gyermekek által is élvezhető komolyzenei művekkel.  Ismerjék meg a roma kultúra sajátos dallam-, ritmus-, és mozgáskultúráját, hangszereit.  A migráns gyermekek támogatása a magyar zenei kultúra megismerésében, tág teret engedve kreativitásuknak. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  A gyermekek érzékenyekké válnak, felismerik és megkülönböztetik a környezetükben található hangokat.  Felfedezik a hangok szépségét, élvezettel tudnak zenét hallgatni. 35

Belegi Pitypang Óvoda     

Önállóan és örömmel kezdeményeznek dalokat, mondókákat, játszanak dalos játékokat, tisztán énekelnek megszokott hangmagasságban és tempóban. Meg tudják különböztetni a dalritmust és az egyenletes lüktetést egymástól. Ismerik, megfelelően használják a zenei fogalompárokat, ismernek néhány hangszert és felismerik azok hangját. Különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaikkal együtt, egyöntetűen, esztétikusan végnek. Tudnak élvezettel, irányítás nélkül néhány dalos játékot.

4. Rajzolás, mintázás, kézi munka A rajzolás, festés, mintázás, kézi munka, olyan sokszínű tevékenység, amelyhez a feltételeket a nap folyamán állandóan biztosítanunk kell. Az alkotás élményét megélő gyermek számára kezdetben nem az eredmény, hanem a tevékenység a fontos. Ezeknek a tevékenységeknek van ugyan kézzel fogható, látható eredménye, de ennek értékelése csak a megerősítés, ösztönzés szándékával történik. A vizuális látásmód befolyásolása, az önkifejezés technikájának bemutatása, a műalkotások, népművészeti elemek megismerésének szervezése az óvodapedagógus feladata. A gyermekek munkáinak megbecsülését, tér, forma, szín képzeteinek gazdagítását, képi gondolkodásmódjuk fejlesztését szolgálja a környezet szépítésében, csoportszoba dekorálásában való felhasználásuk. A csoportszoba színvilága, a tárgyak legyenek mértéktartóak, ízlésesek. Az óvodapedagógus ízlése, mint modell, követendő példaként hat a gyermekekre. A csoportszoba külső megjelenésében is tükrözze az évszakot, a gyermekek speciális érdeklődését, a játéktevékenység témáinak alakulását. Célunk:  a gyermekek megismertetése a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival és az eszközök használatával, valamint igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására Feladatunk:  Személyi és tárgyi feltételek megteremtése a vizuális képességek, készségek fejlődésének érdekében.  A belső kép gazdagítása a mese, vers, ének, énekes játékok eszközeivel, a gyermeki ábrázolásra ösztönző alkotó légkör megteremtésével és változatos lehetőségek felkínálásával.  Ismerkedés különböző technikákkal, eszközökkel.  Egyéni képességek, fejlődési szintek figyelembe vétele.

36

Belegi Pitypang Óvoda        

Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, a környezet esztétikai alakítása és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. Az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás. A vizuális tevékenységekkel elősegíteni a gyermekek kreativitását, önkifejező, önérvényesítő törekvéseit. A gyermekek munkáinak megfigyelése, elemzése. A felhasználható anyagok folyamatos gyűjtése és tárolása. A roma gyermekeknek legyen lehetőségük arra, hogy az ábrázolási tevékenységek során megelevenítsék a kultúrájukhoz tartozó sajátos szín- és formavilágot. ismerkedjenek meg a romákra jellemző kézműves foglalkozásokkal, azok eredményével (pl. kosárfonás). Tág teret engedünk a migráns gyermekek kreativitásának, sajátos élményeik kifejezésének.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  Örömmel, saját kezdeményezésükre is ábrázolnak.  Képalkotásban egyéni módon, biztonsággal jelenítik meg ismereteiket, gondolataikat, szűkebb és tágabb környezetükből származó élményeiket, elképzeléseiket.  Örülnek alkotásuknak, a közösen elkészített kompozícióknak (téralakítás, építés, kollektív munka).  Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról és elfogadják mások véleményét.  Önállóan tudnak választani a megismert és elsajátított vizuális technikák közül és a természet "kincseit" felhasználva tudják céljukat kreatívan megvalósítani.  Meglátják környezetükben az esztétikai értéket.  Megjelenik képeikben a személyek, tárgyak térbeli ábrázolása.  Emberi alakot változatos formában jelenítenek meg, részformák megjelenítésére törekednek.  Képesek változatos színek, formák alkalmazásával ritmusos díszítésre.  Önállóan alkalmazzák a megismert technikákat, képesek egyszerű kiegészítő játékok, eszközök készítésére. 5. Mozgásfejlesztés Az egészséges életmódra nevelés, a testi fejlődés elősegítése érdekében a legfontosabb terület a gyermekek mozgásigényének kielégítése, a mozgás fejlesztése. Hetente egyszer ( az életkor és a gyermekek mozgásigényeinek figyelembe vételével) kötelező formában, illetve 5-10 perces mindennapos testnevelés formájában a csoportszobában vagy az udvaron. Szabad játék keretében a csoportszobában vagy a 37

Belegi Pitypang Óvoda levegőzés ideje alatt a szabadban (a gyermekek spontán kezdeményezésére, vagy az óvodapedagógus ajánlásával. Az általános életkori sajátosságok, óvodáskorú gyermekek fizikai, pszichikai tulajdonságainak, az objektív feltételeink ismeretében úgy határoztunk, hogy a kötelező formában tartandó, heti egy tornafoglalkozást egységesen, Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában című, óvodapedagógusok számára készített útmutatója alapján szervezzük meg. A testnevelés foglalkozások tartalma: A mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését, mely a mozgásműveltség alapja.  természetes, utánzó, játékos mozgások, mozgásos játékok;  prevenciós gyakorlatok szerekkel,  az udvari felszerelések, terepviszonyok kihasználása, az eltérő mozgásigényű gyermekek mozgásigényének kielégítése (lehetőségek szerint). A mozgásfejlesztés tartalma: A gyermekek mozgásigénye és készsége eltérő, ezért differenciálni kell időtartamban, mozgástempóban, mennyiségben.  Kondicionális képességek (erő és állóképesség),  mozgáskoordináció,  téri tájékozódó képesség. A mozgásfejlesztéshez hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítsuk a nap folyamán a spontán mozgáslehetőségeket, valamint a minél hosszabb ideig történő szabadlevegőn való tartózkodást a mozgásöröm változatosabb kiélése érdekében. Az aktív és passzív pihenés lehetőségének biztosítása serkentőleg hasson a gyermekek testi és szellemi fejlődésére. Lényeges az, hogy minden mozgásforma, amit a gyermekek képesek elvégezni a mindennapi testnevelésbe beépíthető. Az óvodapedagógus döntheti el, hogy a mindennapi testnevelés 1520 perce alatt mely mozgáscsoport gyakorlásával, esetleg mozgásos játékokkal tölti ki az időt. Célunk:  Az óvodás gyermekek mozgásra való ösztönzése, a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése,  Alakuljon térben való tájékozódása, helyzetfelismerése; testsémája, én-tudata, tanulja meg az egymáshoz való alkalmazkodást, az együttműködést.

38

Belegi Pitypang Óvoda Feladatunk:  A gyermekek mozgásigényének, fejlettségének, terhelhetőségének megismerése.  A mozgásigény kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával.  Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása a mindennapi mozgásra, valamennyi gyermek számára.  A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek énhátárainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperációs képességek fejlődésének segítése.  Fokozottan ügyeljenek társuk testi épségére.  Fejlesztéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése.  A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének, a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével.  Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulásának támogatás.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  Igénylik, szeretik a mozgást, kitartóak a mozgásos játékokban.  Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban,  Tudnak környezetükben tájékozódni, ismerik az irányokat.  Kialakul testsémájuk, oldaliságuk.  Biztonságosan mozognak, tudják mozgásukat irányítani.  Nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzékelésük összerendezett.  Betartják a szabályokat, kialakul egészséges versenyszellemük, önfegyelmük, figyelmük megerősödik. VI. AZ ISKOLAI ÉLET MEGKEZDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FEJLETTSÉG JELLEMZŐI A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek, az érzékelés, az észlelés tovább differenciálódik:  téri észlelés fejlettsége  vizuális és az akusztikus megkülönböztető képesség  téri tájékozottság; térbeli mozgásfejlettség  testséma kialakulása 39

Belegi Pitypang Óvoda Az iskolaérettségnek, az iskolai életre való felkészültségnek testi, pszichés, szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek:  6 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás, teste arányosan fejlett, teherbíró.  Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb, erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika.  Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését képes szándékosan irányítani.

A pszichésen egészséges gyermeknél:  Kialakul az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés.  A közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama.  Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik megosztása és átvitele.  Kialakulóban van cselekvő szemléletes és képi gondolkodás. Az egészségesen fejlődő gyermek:  Érthetően, folyamatosan kommunikál, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni.  Minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot. Tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.  Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását.  Ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét. Felismeri a napszakokat, az öltözködés és az időjárás összefüggéseit, ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait.  Tisztában van a viselkedés alapvető szabályaival, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.  Elemi mennyiségi ismeretei vannak.

40

Belegi Pitypang Óvoda A szociálisan érett gyermek:  Több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségleteinek kielégítését.  Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásában, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.  A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására. Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. Az óvodai nevelési folyamat célja, feladata:  Az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.  A hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatos, speciális végzettségű szakemberek segítségével végzett korrekció a fejlettségi szint eléréséhez, melyet a befogadó intézmény elvárásként jelöl meg. VII. A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSÉNEK, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE A hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése miatt felerősödött a szükségletek kielégítésének szerepe és a differenciált fejlesztés igénye. A fejlesztés alkalma, tartalma és módszerei nagyban függnek a gyermekek egyéni adottságaitól, a hátrányos helyzet motívumaitól és az óvodapedagógus módszertani szabadságától. Célunk: az esélyegyenlőség biztosítása, hátrányok csökkentése, a leszakadás megelőzése. Feladatunk:  a szükségletek kielégítése terén az egészséges környezet megteremtése, a gyermekek megfelelő gondozottságának biztosítása, alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése, valamint a nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása.  A hátrányos helyzetű családok szociális juttatásokhoz való hozzásegítése, illetve lehetőségeinek megismertetése.  A pedagógiai tapintat elemeinek érvényesítése a gyakorlatban - a gyermek és a szülő méltóságának tiszteletben tartása.  A családlátogatások elfogadtatása, tapintatos végzése.  Figyelmes, tiszteletteljes, szakmailag kifogástalan színvonalú segítségnyújtás.  A gyermek érdekeinek szem előtt tartása.  A szülői problémák jelzéseinek figyelembevétele.  Toleranciával, empatikus magatartással partnerkapcsolat kialakítására törekvés a szülőkkel. 41

Belegi Pitypang Óvoda   



Minden kisgyermek számára a legoptimálisabb fejlesztést biztosító érzelmi légkör, stabil személyes kapcsolat megteremtése, amely az óvodai életükhöz szükséges. A teljesítőképességüket meg nem haladó elvárások támasztása a gyermekek felé. A tevékenységformák közül az egyes gyermekek számára a legmegfelelőbb kiválasztása, ennek alapján teljesítményének értékelése, ezzel a kompetencia élmény növelése. A gyermek igényének megfelelő testi, lelki törődés, biztatás, megerősítés nyújtása

Mindezek figyelembe vételével a tényleges feladatokat nem határozhatjuk meg. Ennek nyomon követésére a csoportnapló és a gyermeki fejlődés dokumentumrendszere ad tájékoztatást és ellenőrzési pontokat. A feltáró munka a beiratkozás, illetve a családlátogatás alkalmával kezdődik, melyet minden óvodába kerülő gyermeknél elvégez az óvodavezető. Szükség esetén jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálat felé. A fejlesztő- kompenzáló tevékenység az óvodai csoportokban, egyénileg illetve mikrocsoportosan történik. Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakember bevonásával, a szülővel és az óvodapedagógussal együttműködve történik. (logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, Szakértői Bizottság) Az óvodapedagógusok a megfelelő szintű szocializációval elősegítik a gyermekek zökkenőmentes beilleszkedését a közösségbe, fejlesztési tervet készítenek az indulási hátrányok leküzdésére. 1. Személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program (Óvodai integrációs program) szerinti nevelés A halmozottan hátrányos helyzetű (továbbiakban HHH) gyermekek fejlődésének és esélyegyenlőségének elősegítése érdekében biztosítjuk az oktatási és kulturális miniszter által kiadott Óvodai Integrációs Program szerinti nevelést.

Célunk:  Minden HHH gyermek már 3 évesen bekerüljön az óvodába.  Társadalmi beilleszkedés segítése, hátrányok csökkentése.

Feladatunk:  A korai beóvodázás elősegítése érdekében az óvodavezető kapcsolatot tart a védőnővel, a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Polgármesteri Hivatal ügyintézőjével.  Óvodánk 10 órás nyitvatartási idő alatt fogadja a HHH gyermekeket.

42

Belegi Pitypang Óvoda 

Nevelőtestületünk évente megtárgyalja a HHH gyermekek érdekében végzett tevékenységet. Év elején éves programtervet készítünk a HHH gyermekek óvodai integrációja érdekében és meghatározzuk a működtetni kívánt munkacsoportokat. Év végén összegezzük az eredményeket. Szükség esetén esetmegbeszélést tartunk.  A tudatos fejlesztés feltételeit korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazásával (differenciálás, kiscsoportos foglalkoztatási forma, drámapedagógia, szituációs játékok) végezzük.  A gyermekorvossal, fogorvossal, védőnőkkel Együttműködési megállapodásokban rögzítjük az együttműködés konkrét formáit. Ennek megfelelően történik a gyermeki fejlődés nyomon követése és szükség esetén a szakorvoshoz történő irányítás.  Az óvoda gyermekvédelmi felelőse (óvodavezető), rendszeresen részt vesz a Gyermekjóléti Szolgálat esetmegbeszélésein.  Annak érdekében, hogy a szülők hozzájuthassanak az őket megillető szociális ellátásokhoz, az óvodavezető rendszeres kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatal ügyintézőjével és a polgármesterrel.  A korai fejlesztés és a szakszolgálati ellátások mielőbbi igénybevétele érdekében az óvodavezető kapcsolatot tart a körzeti Nevelési Tanácsadóval.  A Sajátos Nevelési Igényű (SNI) gyermekek fejlettségi szintjének megállapítása és optimális fejlesztése érdekében az óvodavezető a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal tart kapcsolatot.  Óvoda – iskola átmenet támogatása együttműködési megállapodás alapján történik, mely az éves Pedagógiai Munkaterv melléklete.  Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés, szülők bevonása az óvodai tevékenységek, ünnepségek, rendezvények során.  A nevelési év végén összegezzük az adott évben a HHH gyermekek integrációja érdekében végzett tevékenységünket (Intézményi önértékelés).  Az eredményesség megállapításánál figyelembe vesszük az indikátorok teljesülését (beóvodázási arány DIFER mérés eredményei, megfelelő időben történő iskolakezdés). 2. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése Óvodánk a Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján, az alábbi gondozásba vett gyermekek integrált nevelését vállalja fel:  érzékszervi fogyatékos (gyengén látó, enyhe fokban hallássérült)  enyhe értelmi fogyatékos

43

Belegi Pitypang Óvoda Célunk a sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, valamint az SNI gyermekek szakszerű fejlesztése a Szakértői Bizottság Szakvéleményének megfelelően. A csoportban dolgozó óvodapedagógusok integráltan, a Szakértői Bizottság Szakvéleménye alapján, a többi gyermekekkel együtt fejlesztik az SNI gyermekeket. Óvodánkban egyik óvodapedagógus sem rendelkezik fejlesztőpedagógusi diplomával, munkánkat a területi Nevelési Tanácsadó logopédusa és fejlesztő pedagógusa segíti, heti rendszerességgel fejlesztő tevékenységet végez. Feladatunk:  A probléma észlelése (szűrés)  Szülők tájékoztatása és bevonása  Szakvizsgálat kezdeményezése  Az óvodapedagógus és a speciális fejlesztő együttműködése / egyéni fejlesztési terv szerinti differenciált foglalkoztatás  Folyamatos kapcsolattartás és konzultáció a gyermeket fejlesztő gyógypedagógussal és egyéb szakemberekkel Az SNI gyermekek befogadásának elvei:  Minden gyermek fejleszthető.  A fejlesztés során a gyermekek meglévő képességeiből kell kiindulni.  A részleges zavart szenvedett és késve jelentkező tünetek problémájával küzdő gyermekek fejlesztése segítő, támogató szemléletet igényel.  Az SNI gyermekek is különbözőek, egyediek, ezért sajátos nevelési megközelítést, egyéni bánásmódot igényelnek.  Az SNI gyermekek elsősorban gyermekek, és csak másodsorban SNI-ek, ezért részfunkcióik fejlesztésén túl az általános személyiségfejlesztésre is szükségük van.  Az SNI gyermekeknek ugyanúgy joguk van az érzések és tapasztalatok átéléséhez, mint társaiknak.  Szükségleteiket csak ők tudják érzékeltetni, értő figyelemmel kell feléjük fordulni.  Az SNI gyermekeknek, önmaguknak is kell cselekedniük önmagukért, az óvodapedagógus a feltételek megteremtésében segíthet.  Az SNI gyermeknek joga van sajátosságaihoz, az azokkal való teljes élethez, amely bizonyos speciális életmóddal jár együtt.  Minden SNI gyermeknek joga van – életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő szinten - tisztában lenni saját állapotával, jogaival, lehetőségeivel.  A gyermekek fejlesztése több irányból történik: lehet tevékenységorientált, spontaneitásból kiinduló, feladatorientált.

44

Belegi Pitypang Óvoda 



A gyermekek képességstruktúrája különböző területeken, más-más szinten állhat, e szintek ismeretei képezik az egyéni bánásmód, differenciálás, a feladatorientált fejlesztés alapjait. A feladatot és a személyes élményt egy szituációba integráló fejlesztés során az óvodapedagógus a személyiség minél több szféráját próbálja bevonni a fejlesztésbe.

2.1. Érzékszervi fogyatékos gyermek befogadása 2.1.1. Gyengénlátó fogalma, jellemzői A gyengénlátás részleges érzékszervi fogyatékosság, amely törvényszerűen semmiféle értelmi, mozgásos vagy egyéb károsodást nem von maga után. A gyengénlátó gyermek lehet harmonikus fejlődésű, sőt vannak, akik éppen a rajz, a képzőművészet területén a legtehetségesebbek. Az óvodai nevelés során sokszor még nem dől el biztosan, hogy az aliglátó gyermekek számára mi lesz az ismeretszerzés optimális formája, ezért számukra egyszerre kell biztosítani a látásos élményeket és az auditív és taktilis ingereket is. Gyógypedagógiai szempontból az a gyermek látássérült, akinek a látásteljesítménye (visusa) az ép látáshoz (visus: 1) viszonyítva – két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0–0,33 közötti. Gyengénlátó az a gyermek, akinek a visusa a számára adható legjobb korrekcióval (szemüveggel) 0,3 és 0,1 között van, tehát látásmaradványa az ép látásnak csak 10–30% - a. Gyengénlátó gyermek jellemzői:  a látássérült gyermekek körében az átlagosnál gyakrabban fordul elő részképességzavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), mozgásfejlődésük lassú, nagyés finommozgásaik koordinálatlanok,  A látássérültek esetében nehezített az utánzásos tanulási folyamat, melynek a kisgyermekek fejlődésében alapvető szerepe van, hiszen amit nem látnak, azt nem is tudják utánozni.  Gyakori, hogy a gyermekek szókincse szűkös, az általuk ismert szavak mögött pedig hiányos vagy torzult a tartalom.  A látássérült gyermekek szocializációja nehezebb, az előforduló viselkedési és magatartászavarok gyakran másodlagos lelki sérülések tünetei, amelyeket a gyermek nehézségeinek meg nem értése, a türelmetlenség, a túlzott elvárások, a halmozódó kudarcok okoznak.  A családok túlféltő vagy elutasító attitűdje is személyiségtorzító hatású lehet.

45

Belegi Pitypang Óvoda Az óvodapedagógus feladatai:  A gyermek rendszeresen viselje szemüvegét, vagy más segédeszközét. A segédeszköz tisztán tartása, illetve ennek tanítása is a napi szintű feladatok közé tartozik  Óvodába kerüléskor és minden alkalommal, amikor a kisgyermek ismeretlen, új környezetbe kerül, elengedhetetlen a terep bemutatása, megismertetése, a feltűnő támpontok megfigyeltetése, a veszélyes helyek megjelölése, lehetőség szerint a veszélyforrások kiküszöbölése.  Az óvodában a szakszerű pedagógiai megfigyelés során derüljön ki a látássérülés ténye, ha gyermek látásteljesítménye a gyengénlátás felső határa közelében van, vagy olyan lassú, fokozatos látásromlással járó szembetegségben szenved, amelyet óvodába kerüléséig nem vettek észre, nem diagnosztizáltak. Gyanújelek, amelyekre az óvodapedagógusoknak oda kell figyelniük:  A gyengénlátó gyermek közelről néz! Mindent, alaposabban meg akarnak vizsgálni, a szemükhöz emelnek, vagy odahajolnak hozzá, olyan közelről nézve azt, amely távolság egy felnőtt ember számára már nagyon zavaró.  Gyakrabban esnek el ép látású társaiknál.  Nehezen találják meg azt a tárgyat, amelyet keresnek, vagy amely leesett, és kikerült látóterükből.  Nekimennek az akadályoknak, ismeretlen terepen nehezen tájékozódnak.  Felborítják a társaik által épített várat, házat, egyebet. A lábuk elé kerülő szétszórt játékot, cipőt nem veszik észre.  Nem szívesen járnak lépcsőn, a felnőtt kezébe vagy a korlátba kapaszkodnak, nem mernek váltott lábbal lépni.  Elbizonytalanodnak a fényerősség hirtelen változásakor.  Csak akkor ismerik meg a személyt, aki feléjük közeledik, ha megszólal, vagy már elég közel ér.  Nem találják játszótársaikat, ha azok gyorsan mozognak a játszótéren.  Nem vagy nem jól reagálnak a gyerekek és a felnőttek hanggal nem kísért metakommunikációjára, mimikájára.  Gyakran ferdén tartják a fejüket, hunyorítva vizsgálnak meg tárgyakat.  Sokszor feltűnően fáradékonyak. Óvodapedagógus teendői:  A gyermekcsoport, dolgozói közösség felkészítése, a tárgyi környezet kialakítása a gyengénlátó gyermek fogadására.  Az óvodapedagógus a sikeres integráció kulcsszereplője! Fontos az általános elméleti felkészültsége, elfogadó, empatikus, de követelményeket állító személyisége, gyakorlati tapasztalata a látássérült kisgyermekkel való foglalkozás során! 46

Belegi Pitypang Óvoda A gyermekcsoport felkészítése:  A sérült látású gyermek nehezebben, másként tájékozódik, többet segítsék, mutassanak meg neki mindent.  Nem kell mindig a kezét fogni, ha már megismerte a környezetét, ez inkább akadályozza önállósodását!  A gyermekek érzelmi „ráhangolódása” pl. a szembekötősdi játék vagy letakart tárgyak felismerésével, esetleg hangszerek megszólaltatása, kitalálása, ha háttal vannak a gyerekek. A nagyobbak megpróbálhatják tapogatással felismerni egymást. Érdekes lehet számukra a „Hol szólsz, kispajtás?” - játék. Óvodáskor végére elvárható:  a másságot elfogadó, természetesnek tartó, segítőkész magatartás a sajátos nevelési igényű társaik felé.  Megszokottá kell válnia számukra, hogy gyengénlátó társuk nem mindig követi mozgásukat, nem érti jelzéseiket, nekik ütközik, kisebb kárt okoz, bizonyos játékaikban, a közös tornázásban csak korlátozottan vesz részt.  El kell fogadniuk, hogy a gyengénlátó gyermek bizonyos tevékenységekhez több segítséget kap a pedagógustól, hogy mindent közelről néz és hosszasabban vizsgál( a játékokat, rajzokat, társai arcát is, mintha mindent birtokolni akarna), esetleg közelebb ül a szemléltetéshez. Tudniuk kell, hogy csak így ismerheti meg a világot. A tárgyi környezet kialakítása: 

Stabil állapotú, sérülésmentes (nem szálkás!) bútorok elhelyezése, a rend fenntartása, visszaállítása.  A gyermek szekrénye, törülközője, fogkeféje, jele, stb. könnyen megtalálható és számára is jól érzékelhető helyen legyen, (általában a sor szélén).  Visszhangos, zajos környezetben – főleg a beszoktatás idején – lehetőleg csak rövid ideig tartózkodjon a látássérült gyermek, mert zavarja a tájékozódásban, félelmet kelt benne.

Együttműködési lehetőségek: 



Az óvodapedagógusok a Gyengénlátók Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményétől kaphatnak segítséget a gyengénlátó gyermekek befogadásához, fejlesztéséhez. Az intézmény integrációt segítő gyógypedagógusai konzultációs lehetőségeket biztosítanak, melynek során személyre szóló tanácsokkal látják el az óvodapedagógusokat, valamint rendszeresen tartanak egynapos ingyenes továbbképzéseket számukra. Az óvodapedagógus legfontosabb szakmai segítője az a látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus, aki a gyermekkel foglalkozik. Az ő habilitációs, 47

Belegi Pitypang Óvoda

 





rehabilitációs szemlélete, a sérülés specifikus módszerek alkalmazásában való jártassága nagy segítséget jelenthet az óvodapedagógus számára. A pedagógiai munkát segítő dolgozók (dajka stb.) felkészítése . Az SNI gyermek szülei és az óvoda folyamatos kapcsolattartása segíti, hogy a gyermek fejlődése, szembetegségének alakulása, a szükséges beavatkozások az óvodapedagógus és a család számára folyamatosan ismertté váljanak, illetve, hogy a látássérült gyermek szülei minél reálisabb elvárásokkal kezdjék az óvodai életet. A gyógypedagógusok egyéni és csoportos foglalkozásokat tartanak a gyermekeknek, ahol játékos formában látásnevelés központú komplex fejlesztést végeznek, kiegészítve, de semmiféleképpen nem helyettesítve ezzel az óvodai csoportmunkát. Folyamatos kapcsolattartás a többi gyermek szüleivel a gyengénlátó gyermek beilleszkedéséhez nyújt segítséget.

2.1.2.Az enyhe fokú hallássérülés fogalma és jellemzői Az emberi hallás meghatározott magasságú és hangerejű levegőrezgéseket képes hangként felfogni. Az ún. hallásküszöb azoknak a hangoknak az érzékelését jelenti, amelyeket még éppen meghallunk. Az igen nagy hangerejű hangok fájdalmat, kellemetlen érzést váltanak ki, mivel elérik az ún. kellemetlenségi, illetve fájdalomküszöböt. Az emberi hallásmező a hangerő szempontjából tehát a hallásküszöb és a kellemetlenségi, illetve fájdalomküszöb között helyezkedik el. Hallássérülés esetén a hallásküszöb megemelkedik, a gyermek csak a valamilyen mértékben erősebb hangokat hallja meg, vagy meg sem hallja azokat. Az ép hallású személy hallásküszöbe 0 és 10 decibel (decibel: a hangerősség mértékegysége, jele: dB) hangerő között található, A hallássérülteknél ez 30–100 vagy még ennél is nagyobb 110–115 decibel közötti értéket mutathat. Az emberi fül a 20–20 000 Hz közötti hangmagasságok észlelésére képes (a hangmagasság a rezgésszámtól függ, mértékegysége a Hertz/Hz). A beszédhangok a 300 és 4000 Hz közötti területen találhatók. Hallássérült gyermek jellemzői:  A hallássérült gyermek a hallássérülés súlyosságától függően a beszédet halkabban, torzabban vagy alig hallja, még akkor is, ha hallókészüléket visel.  Nagyothalló gyermekeknél általában magától megindul a természetes beszédfejlődés, a beszédfelfogásban elsődlegesen a hallókészülékkel megtámogatott megmaradt hallásra támaszkodnak. Számukra a szájról olvasás csak kiegészítő információs forrásul szolgál.

48

Belegi Pitypang Óvoda 



A hallássérülés elsődlegesen a beszéd megtanulására hat ki, ennek üteme lassúbb, mint a halló gyermekek esetében, s sok esetben speciális gyógypedagógiai segítséget igényel. Speciális esetet képeznek azok a gyermekek, akiknek csak az egyik fülét érinti a hallásveszteség. Bármilyen súlyos is az egyik fül sérülése, ők boldogulnak az egészséges hallószerv segítségével, csupán az ültetésnél kell arra gondolni, hogy a jó fül essen a csoport, a pedagógus felé, s az irányhallás okozhat számukra problémát.

A hallássérült gyermek által használt speciális eszközök:  A hallássérült gyermekek hallókészüléküket állandóan (kivéve bizonyos tevékenységeket, pl. alvás, úszás) viselik a megállapított erősségi fokozaton beállítva. Feltétlenül jelezni kell, ha a készülék használata során valamilyen rendellenesség lép fel!  Hatékony segédeszközük lehet az adó-vevő készülék. Ez egy mikrofonnal ellátott adóból (melyet többnyire a pedagógus visel), illetve egy vevő készülékből (a gyermek viseli) áll, amely a gyermek hallókészülékéhez csatlakozik. A készülék nem erősít többet a gyermek hallókészülékénél, de csak a hasznos jelet (az adót viselő hangját) erősíti fel, a környezeti zajokat nem, vagyis jobb hallási feltételeket teremt. Előnye az is, hogy a nagyobb távolságból jövő beszédet ugyanúgy erősíti, mivel az adót viselő szája és a mikrofon közötti távolság nem változik. Gyanújelek, jelek amelyekre az óvodapedagógusoknak oda kell figyelniük:  a gyermek nem figyel a zajokra, az emberi beszédre,  beszédfejlődése nem indul el, vagy késik,  ha gyakran visszakérdez, pontatlanul ért utasításokat, figyelmetlennek tűnik.  a szülőktől kapott információkra a gyermek hallássérüléséről: milyen fokú; mit és milyen távolságból hall; mikor keletkezett; bekövetkezése előtt beszélt-e már a gyermek?  a gyermek milyen mértékben támaszkodik a szájról olvasásra, s hogy hogyan helyezkedjen el a hallássérült gyermekkel való kommunikáció során az információk minél teljesebb körű biztosítása érdekében. Óvodapedagógus teendői:  A szájról olvasás megkönnyítése azáltal, hogy a pedagógus minden fontosabb közlésnél a hallássérült gyermek felé fordul.  A természetes artikuláció, mimika, gesztusok, normális beszédtempó.  Az óvodapedagógus mindig győződjön meg arról, hogy a gyermek megértette-e az utasítást, illetve a mondanivaló lényegét. Ha a hallássérült gyermek elsőre nem érti meg a közlést, akkor sokat segíthet a megismétlés, az átfogalmazás, a rá-, illetve bemutatás. 49

Belegi Pitypang Óvoda 









 

Ösztönözheti a hallássérült gyermek beszédfejlődését sok vizuális szemléltetéssel (pl. mesekép sor, fénykép, rajz, tárgy stb.) gyermek nyelvi szintjének megerősítésével (ismétlés), hiányos közléseinek kiegészítésével (a közlés színvonalának emelése), és hogy sokat beszél hozzá ugyanúgy, mint a halló gyerekekhez. Már a felvétel előtt ismerkedjen meg a hallássérült gyermekkel, vizsgálja meg a csoportszoba akusztikai környezetét, és ha szükséges, gondoskodjon a zajok tompításáról. Hozzászólásaiból tükröződjön, hogy a hallássérült gyermek a közösség szerves része, egyenrangú, értékes személyiség, így az elfogadás a gyermekek számára semmiféle problémát nem jelent. Fel kell készülni a hallássérült gyermek fogadására és felkészíteni az intézménybe járó halló gyerekeket, szüleiket és az óvoda dolgozóit. Lehetőség szerint az előkészítést gyógypedagógus végezze. El kell mondani a befogadó gyermekeknek, hogy a hallókészülék mi célt szolgál, és milyen módon kommunikálhatnak sikeresen nyelvi nehézségeket mutató társukkal (vele szembe fordulva, természetes artikulációval beszéljenek, és kerüljék a túlzott hangerőt). Hallássérült gyermeket az óvodai élet minden területén vonjuk be, vegyen részt minden tevékenységben! A nyelvvel és hallással kapcsolatos területeken kívül minden más vonatkozásban elvárható tőle az életkorának megfelelő viselkedés.

Együttműködési lehetőségek:  A hallássérült gyermekek szakértői vizsgálatát a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság [Budapest 1147, Cinkotai út 125–137. Tel.: 1/251-93-42] végzi el.  Az óvodapedagógus munkájának a szülők lehetnek a legnagyobb segítői. Rendszeres megbeszéléseik alkalmával megoszthatják egymással a gyermekkel kapcsolatos tapasztalataikat (mit tapasztal az óvodapedagógus, másképpen történik-e otthon, stb.). Az óvodában sorra kerülő témák, versek, mesék, játékok ismeretében a szülők otthon is megerősíthetik a foglalkozások anyagát, segítve ezzel hallássérült gyermekük fejlődését.  A gyermeknek nyújtott gyógypedagógiai segítség mértékét a hallássérült gyermek aktuális szükségletei határozzák meg és a hallássérülésből adódó nyelvi és tanulási nehézségek korrekciójára terjed ki egyéni foglalkozások keretében.

50

Belegi Pitypang Óvoda 2.2. A pszichés fejlődés zavaraival küzdőgyermek befogadása (enyhe értelmi fogyatékos) 2.2.1. A tanulási zavar fogalma és jellemzői A tanulási zavar eredetét tekintve egyszerre több okra visszavezethető jelenségek gyűjtőfogalma, amelyek  túlnyomóan a fejlődés korai szakaszaiban a pszichikus funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) eltérő fejlődése következtében;  a súlyosság, tünetek és prognózis szempontjából különböző, időszakos, átmeneti vagy maradandó képességzavarok formájában alakulnak ki;  megjelenése a szociális, társadalmi elvárások hatására a későbbi fejlődésben, főként az óvodás és az iskoláskor időszakában, a beszéd-, a mozgás-, a rajz-, a magatartási és az iskolai tanulási teljesítményekben (olvasás, írás, helyesírás, számolás) mutatkozik meg;  másodlagos pszichés tünetek kialakulását eredményezhetik.  Óvodáskorú gyermeknél a tanulási zavar veszélyeztetettségéről beszélhetünk, amely a részfunkciók problémáiban nyilvánul meg. Ez azt jelenti, hogy ha az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, egyensúly, mozgás stb. képességek működése nem összehangolt, az megnehezíti az olvasás, írás, számolás elsajátítását. A tanulási zavarok típusai:  Részképesség-zavarok  Komplex tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia)  A viselkedés, az önértékelés zavarai

2.2.2. A részképesség-zavar  





A tanulási zavarok speciális alcsoportja Azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése, amelyek az észlelés, a mozgás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem és a gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel, és az idegrendszer összerendezetlen működésén alapulnak. Veszélyeztetettnek számít minden ötödik életévét betöltött olyan nagycsoportos, akinél felismerhető az alacsony szintű, vagy hibás mozgáskoordináció, az éretlen egyensúlyérzék, a szinte leállíthatatlan „mozgáséhség”, a ceruzahasználat éretlensége vagy hárítása, a finommozgások ügyetlensége és a rövid ideig tartó, könnyen elterelhető figyelem. Gyakori a bizonytalan testséma mellett a térbeli tájékozódás és a lateralitás (oldaliság) hiányos ismerete is. Az érintett gyermekek az óvodai (kezdeményező) foglalkozásokon is csak részben, illetve rövid ideig és esetleges aktivitással vesznek részt, emellett a nekik nem tetsző feladathelyzetekből gyorsan kiszállnak. 51

Belegi Pitypang Óvoda A részképesség-zavarok rendszere 1. A kognitív funkciók zavarai:  A percepció zavarai  Az auditív rendszer zavarai  Az egyensúlyrendszer zavarai  A vizuális rendszer zavarai  A taktilis-kinesztetikus (tapintás, sajátmozgás-érzékelés) rendszer zavarai 2. A figyelem zavarai 3. Emlékezeti problémák 4. A gondolkodás zavarai 5. A motórium zavarai:  A nagymozgások zavarai  A finommotorika zavarai  A cselekvés irányításának zavarai  Hiperaktivitás  Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia Az óvodapedagógus feladata:  a gyermekcsoport, a dolgozói közösség felkészítése, a tárgyi környezet kialakítása a tanulási zavaros gyermek fogadására,  Ha az óvodai csoportban olyan gyermeket talál, akinél vizsgálatai, megfigyelései alapján részképesség-hiányokat fedez fel, felkészültsége és tapasztalata szerint mérlegelnie kell, hogy a fejlesztést el tudja e végezni, vagy szakember segítségét kéri a fejlesztéshez.  ha a gyermeknek megfelelően ösztönző környezetet biztosít, a lemaradó funkciók egyik napról a másikra beérhetnek.  Kompetenciája mindenekelőtt a gyermeknevelésre terjed ki, valamint a családokkal való együttműködés kezdeményezésére, ápolására.  Az elfogadott általános elvárások: tolerancia, nyitottság, elfogadó attitűd, empátia, szeretetteljesség, következetesség stb.  Az óvodapedagógus vegye figyelembe a gyerekek egyéni fejlődési ütemét, képességét, tehetségét, szociokulturális hátterét, segítse tehetsége kibontakozásában, elmaradásainak fejlesztésében, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában.  Szükséges a gyermek és környezetének minél pontosabb megismerése, fejlődésének folyamatos nyomon követése, fejlődési ütemének rendszeres rögzítése.  Ismerje meg a gyermeket és annak környezetét, szociális hátterét.

52

Belegi Pitypang Óvoda 

Családlátogatás, során képet kap a gyermek környezetéről, a szülők nevelési felfogásáról, nevelési problémájáról, és nem utolsó sorban benyomásokat szerez a gyermekről.

2.2.3. Együttműködési lehetőségek Nevelési Tanácsadó: Gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus  Felméri a gyerek képességeit, részletes vizsgálatokat végez, amely alapján elkészíti a fejlesztési tervet, meghatározva a legfontosabb tennivalókat.  Aki az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkezik, segíti a fejlesztést, figyelemmel kíséri a gyermek haladását.  Közreműködése kiterjed az óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, amely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Logopédus  A részképességek körében is kiemelt jelentőségűek a beszédészlelés és beszédmegértés, a hangzódifferenciálás, a fonológiai tudatosság, figyelmi és emlékezeti teljesítmények, az észlelési szerveződés, a soralkotás és más megismerő funkciók. E funkciók hiányos vagy zavart működése indokolja személyének, jelenlétének fontosságát, hiszen e részképességek működési következményeként értelmezik a diszlexiát. Szülők  A részképesség-zavarok azonosítását segítheti a szülőkkel folytatott beszélgetés és folyamatos együttműködés.  Kisgyermekkori sérülések, súlyos magas lázzal járó betegségek okozhatnak kisebb idegrendszeri eltéréseket, amelyek az egyébként egészséges gyermek megfelelését akadályozhatják.  A családi anamnézis feldolgozása fontos lehet, mert a szakirodalom gyakran jelzi az öröklődés szerepét. Nagy segítséget jelenthet, ha a szülők elmondják, ami zavarja őket gyermekük fejlődésében, illetve amire felhívták már mások a figyelmüket.  Fontos, hogy a fejlesztés során sok személyes példamutatást lássanak a pedagógustól, sok biztatásra és türelemre van szükségük, hogy aktívan tudjanak részt venni a fejlesztés folyamatában, mert gyermekük problémájának realizálásában, a várható kilátások elfogadásában és saját kompetenciájuk, felelősségük megfogalmazásában többnyire bizonytalanok.  A szülők rendszeres és részletes felvilágosítása és állandó megerősítésük a fejlesztés ideje alatt segíti a gyereknek a családba és más közösségekbe való beilleszkedését is. 53

Belegi Pitypang Óvoda 

Együttműködésük elnyerésével lehet közös munkánk hatékony, ez pedig a gyerek közös fejlesztése miatt nagyon fontos.

2.3. A tehetséges gyermekek A tehetség sokféle területen mutatkozhat meg:  A gyermek tehetséges lehet általános értelmi képességei tekintetében;  Kiemelkedő lehet egy-egy speciális képessége (mozgás, zene, kézügyesség, társas készségek);  Kitűnhet társai közül kreativitásával, esetleg motiváltságával. Ezek a képességek már egészen kicsi korban is felismerhetők a környezete és a vele foglalkozó pedagógus számára. Felhívhatja erre a figyelmet a gyermek nagyon gazdag szókincse, gyors gondolkodása, emlékezete, kíváncsisága, esetleg szokatlan és nagyon jó ötletei, kreatív megoldásai, élénk fantáziája, vagy valamilyen területre kiterjedő különleges érdeklődése, s ezen a területen nyújtott teljesítménye. Ha a gyermek 'tehetség-gyanús', a szülő kérheti szakember tanácsát, erre megfelelő mérési eljárások állnak a pszichológusok rendelkezésére. Célunk: tehetségek kibontakoztatása, tehetséggondozás A tehetséges gyermekek fejlesztését elsősorban a gyermekek közötti különbözőségeket figyelembe vevő differenciált foglalkoztatással valósítjuk meg. Évente a - szülői igényekre alapozva, valamint a törvényi elvárásoknak megfelelve – lehetőség nyílik különböző fejlesztő programokon történő részvételre, kistérségi vers- és mesemondó verseny, rajzverseny.

Feladatunk:     

A tehetségek felismerése. A tehetségek gondozása az egyéni terv szerinti differenciált foglalkoztatással. Szülők bevonása a tehetséggondozásba. A tehetségek eljuttatása tehetségfeltáró eseményekre pl. rajzverseny, vers-és mesemondó verseny, gyermekfoci. A tehetséges gyermek általános fejlődésének követése – a kiemelkedően fejlett terület mellett minden területen fejlődjön.

54

Belegi Pitypang Óvoda VIII. GYERMEKVÉDEM Az óvodában:  a gyermekeket, vagy hozzátartozóikat hátrányos megkülönböztetés nem érheti származásuk, vagyoni helyzetük, bőrszínük, nemük, vallásuk, nemzeti, etnikai hovatartozásuk, politikai nézeteik alapján.  a gyermekekre vonatkozó védő - óvó előírásokat, a szülői jogokat és kötelességeket a Házirend tartalmazza.  a gyermekvédelmi munkát az óvodavezető látja el, tagja a Gyermekjóléti Szolgálat jelzőrendszerének, részt vesz annak esetmegbeszélésein, döntéseiben. Együttműködik a jelzőrendszer többi tagjával - családgondozóval, iskola gyermekvédelmi felelősével, védőnővel, háziorvossal, gyámügyi előadóval. Célunk:  az esélyegyenlőség és a gyermekeket megillető jogok biztosítása, az egyenlő hozzáférés, valamint a veszélyeztetettség megelőzése.  a befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése.  a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek, rendszeresen járjanak óvodába, ahol szükségleteik kielégítése, gondozásuk biztosítottá válik. Gyermekvédelmi feladatok:  Alapja a családlátogatás a gyermekek óvodába kerülésekor, melynek keretében szociokulturális háttérvizsgálatot is végzünk. Szükség esetén környezettanulmányt készítünk a családokról, és jelzéssel élünk a Gyermekjóléti Szolgálat felé, ahol döntést hoznak a család gondozásáról, támogatásáról.  A halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek esetében minden nevelési évben szükséges a családlátogatások elvégzése.  Az óvodapedagógusok megfelelő szintű szocializációval elősegítik a gyermekek zökkenőmentes beilleszkedését a közösségbe, fejlesztési tervet készítenek az indulási hátrányok leküzdésére és ennek megfelelően végzik személyiségfejlesztő tevékenységüket.  Nevelési, gondozási kérdésekben egyéni beszélgetéseket kezdeményeznek az óvodapedagógusok az érintett szülőkkel.  Folyamatos kapcsolattartás, információcsere az óvodavezető és a Gyermekjóléti Szolgálat között.  A rászoruló családok számára segítséget nyújtunk a szociális juttatásokhoz való hozzáférésben, illetve lehetővé tesszük azok megismerését.  Az óvodavezető figyelemmel kíséri, hogy a településen élő minden ötéves gyermek részesüljön óvodai ellátásban. 55

Belegi Pitypang Óvoda 

Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátását megfelelő szakember bevonásával (logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, Szakértői Bizottság), a szülővel együttműködve biztosítjuk.

Az óvodavezető feladatai:  Évente egy alkalommal értékeli a gyermekvédelmi munka eredményességét.  A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén szükség szerint segítséget nyújt a gyámhatóságnak, gyermekvédelmi szakembernek.  Tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős személyéről és elérhetőségéről, segítségére van a szülőknek problémáik megelőzésében és megoldásában. A gyermekvédelmi felelős feladatai:  A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkát az adott évre.  Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket.  Szükség szerint családlátogatások végzése védőnővel, családsegítővel.  A fogadó órák alkalmával a szülők rendelkezésére áll a felmerülő problémák és kérések megoldásában.  Segélykérő lapok kitöltéséhez segítséget nyújt, javaslatokat készít  Faliújságon a szülőket folyamatos tájékozatja az őket érintő témákban.  Folyamatos kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve az esetmegbeszélés résztvevőivel. Az óvodapedagógus feladatai:  Elősegíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését és járását.  Biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, szükség esetén védő – óvó intézkedésre javaslatot tesz.  A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a támogatáshoz való hozzájárulást javaslatával elősegíti.  A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket és okokat felismeri, és szükség esetén szakember segítségét kéri.  A feltáró munka után a felzárkóztatást, tehetséggondozást megtervezi, megvalósítja, a gyermekek fejlődési lapjain feljegyzést készít.  A szülőkkel megfelelő, együttműködő kapcsolatot alakít ki.  Közreműködik az településen belüli szociális szolgáltatások megszervezésében.

56

Belegi Pitypang Óvoda IX. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Az óvodai nevelési program érvényességi ideje: 2013. szeptember 02-től visszavonásig. Az óvodai nevelési program módosításának lehetséges indokai:  fenntartói, nevelőtestületi, szülői kezdeményezésre  törvényi változás esetén A program módosítását kezdeményezhetik:  A nevelőtestület (A nevelőtestületi kezdeményezésnek a 2/3-os többséget el kell érnie.)  A gyermekek nagyobb csoportját képviselő szülők.  A fenntartó (törvényi változás esetén, vagy a finanszírozással kapcsolatban). A program módosítását minden esetben írásban kell kezdeményezni!

X. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA A tájékoztatás, megismertetés formája, rendje: A fenntartó részére – jóváhagyásra - elküldésre kerül. A Szülői Közösség, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a szülők és érdeklődők számára a vezetői irodában megtekinthető egy példányban, előzetes időpont egyeztetés után. Tájékoztatás kérhető az óvodavezetőtől, és az óvodapedagógusoktól. A hozzáférhető elhelyezés biztosítása: A HNP egy példányát az irodában, mindenki számára hozzáférhető helyen kell elhelyezni!

57

Belegi Pitypang Óvoda FELHASZNÁLT IRODALOM Az óvodai nevelés országos alapprogramja (Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 1996.) Fábián Katalin: Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 1996. Dr. Nánási Miklós: Pedagógia 1971. Dr. Szüdi János: Óvoda a közoktatás rendszerében Havas Péter: A környezeti nevelés néhány pedagógiai elve és területei Az óvodáskor fejlesztőjátékai OKKER kiadó 1998. Dankó Ervinné dr.: Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban Dr. Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban 1998. Csoma Gyula: Pszichológiai alapismeretek 1995 Bencsik Endre: Pedagógiai pszichológia 1983. Óvodapedagógia, szerkesztette: Dr. Kovács György 1988. Fábián Katalin: A tevékenységeken alapuló szokásrendszer kialakítása. A gondozás és egészséges életmódra nevelés az óvodában 1998. Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program: tervezés, ünnepek, ünnepélyek, megemlékezések1998. B. Méhes Vera: Az óvodapedagógus és az óvodai játék 1982. Bihariné Krekó Ilona, Kanczler Gyuláné dr.: A környezeti nevelés lehetőségei, szervezése a tevékenységközpontú program keretében 1998. Lázár Péterné: A gyermekvédelmi munkáról, Óvodavezetők kézikönyve V. K. 1997. Bakonyi Anna: A család, mint óvodahasználó meghatározó szerepe a gyermeknevelésben. Óvodavezetők kézikönyve V. K. 1997 Az óvodai nevelés programja O.P.I. 1989. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítéshez szükséges előzetes információk, elemzések, értékelések. Óvodavezetők kézikönyve VII. k. 1998. Fábián Katalin: A helyi program az óvodavezetés oldaláról tekintve. Óvodavezetők kézikönyve VII.k. 1998. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? O.K.I. 1996. Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában Editia Musica. Budapest, 1974. Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei. Budapest, 1996. Porkolábné dr. Balogh Katalin: Komplex prevenciós óvodai program. Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Rt. 1999. Ábrahám Ferencné szerk.: Roma útmutató helyi óvodai programhoz. Szeged, 1999.

58