AZ Z ELHÍZÁS, ÉS A KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓFAKTOROK

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44

A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG IV. KONGRESSZUSA

AZ ELHÍZÁS,

ÉS A KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓFAKTOROK

PROGRAM

ELŐADÁSKIVONATOK GYŰJTEMÉNYE 2010. március 26-27. A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG IV. KONGRESSZUSA, 2010. MÁRCIUS 26-27. S1


A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) IV. Kongresszusa

Az elhízás, és a kardiovaszkuláris rizikófaktorok

2010. március 26-27.

Magyar Telekom Székház, Budapest, I. Krisztina krt. 55.

FŐVÉDNÖK: DR. SÓLYOM LÁSZLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE

VÉDNÖKÖK:

A

DR. PÁLINKÁS JÓZSEF MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ELNÖKE

DR. HABIL. KISS ISTVÁN A MOTESZ ELNÖKE

A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG IV. KONGRESSZUSA, 2010. MÁRCIUS 26-27. S2


A Kongresszus elnöke: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. a MOMOT elnöke Pest Megyei Flór Ferenc Kórház 2343 Kistarcsa, Semmelweis tér 1. Tel: 06 28 506-800

A Kongresszus titkára és tudományos információ: Dr. Simonyi Gábor a MOMOT alelnöke Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Tel: 06 28 507-600 E-mail: [email protected]

A Kongresszus Tudományos Bizottsága: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. Prof. Dr. Farsang Csaba Dr. Becske Miklós kandidátus Dr. Pécsvárady Zsolt kandidátus Dr. Meskó Éva kandidátus Dr. Vass László Ph.D.

Szervező Bizottság: Dr. Bonta László Kis Beatrix Gémesiné Lőrincz Márta Dr. Tóth Edit Ph.D. Németh Piroska E-mail: [email protected] Akkreditáció: folyamatban A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG IV. KONGRESSZUSA, 2010. MÁRCIUS 26-27. S3


A Kongresszus főrendezője: Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT)

Társrendező: Magyar Kardiometabolikus Centrum Hálózat

A Kongresszus szervezője: Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság Telefon: 06-28-507-645, Fax: 06-28-507-745 Szervező: Dr. Simonyi Gábor, Dr. Tóth Edit Ph.D. E-mail: [email protected], [email protected]

Regisztráció: Németh Piroska E-mail: [email protected] Internet: http://www.momot.hu

Helyszíni regisztráció: 2010. március 26. (péntek) 2010. március 27. (szombat)

08.00 - 19.00 08.00 - 13.00



A KONGRESSZUS TÁMOGATÓI Kiemelt támogatók:

HUNIKO KFT Támogatók:

,



TUDOMÁNYOS PROGRAM

2010. március 26. PÉNTEK

10.00

MEGNYITÓ Dr. Bedros J. Róbert Ph.D., a kongresszus elnöke

10.30

KARDIOVASCULARIS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK I. A szimpatikus túlsúly esszenciális hypertoniában betöltött szerepe és anyagcsere vonatkozásai EGIS SZIMPOZIUM Üléselnök: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. Prof. Dr. Farsang Csaba Szent Imre Kórház A szimpatikus túlsúly és az esszenciális hypertonia kapcsolata, a stressz szerepe. Terápiás megoldások. Dr. Alföldi Sándor Ph.D. Szent Imre Kórház A szimpatikus túlsúly húgysavanyagcsere vonatkozásai. A hyperuricaemia nemcsak magas szérum húgysavszint Dr. Simonyi Gábor, Dr. Medvegy Mihály Ph.D., Dr. Bedros J Róbert Ph.D. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Szimpatikus túlsúly 2-es típusú diabetesben. A glukóz-anyagcsere három alapvető rendellenességének befolyásolási lehetősége kombinációs kezeléssel

11.40

SZÜNET


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 12.00

KARDIOVASCULARIS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK II. Üléselnök: Dr. Simonyi Gábor Dr. Pados Gyula kandidátus Szent Imre Kórház, Lipid Részleg Az obezitás és a kardiometabolikus rizikó. Új trend:”low carb – high protein diet” Prof. Dr. Préda István Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Tanszék, Állami Egészségügyi Központ A non-invazív szív-CT képalkotás és kardiovaszkuláris rizikó: a coronária kálcium és intrathoracalis/intrapericardiális zsírszövet CT kimutatásának jelentősége

13.00

EBÉD

14.20

KARDIOVASCULARIS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK III. Üléselnök: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. Dr. Kiss Róbert Gábor Ph.D. Állami Egészségügyi Központ

A cardiovascularis prevenció új antithrombotikus lehetőségei Prof. Dr. Matos Lajos Szent János Kórház Viszony vagy iszony. Szépségipar és egészség

15.20

SZÜNET

15.50

SZABAD ELŐADÁSOK I. Üléselnök: Dr. Becske Miklós kandidátus Dr. Pécsvárady Zsolt kandidátus Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Szubklinikus inflammatio a kardiovaszkuláris betegségekben


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 Dr. Medvegy Mihály Ph.D.1, Dr. Simonyi Gábor1, Dr. Szűcs Endre2, Szakolczai Krisztina3, Trembickij Gábor4, Szóró Júlia4, Dr. Bauernfeind Tamás2, Dr. Szedlák Miklós1, Dr. Bedros J Róbert Ph.D.1, Prof. Dr. Préda István2 1 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, 2HM. Állami Egészségügyi Központ, 3Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete, 4Semmelweis Egyetem, TDK hallgató A kamrai depolarizáció és repolarizáció quantifikálható, non-Q típusú szívinfarktusra utaló információi Dr. Hubina Erika Állami Egészségügyi Központ Az étvágy és a jóllakottság szabályozása Dr. Vass László Ph.D., Dr. Becske Miklós kandidátus Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Patológia/Citopatológia Osztály, Fül-orr-gége és fej-nyaksebészeti Osztály Testkép, önértékelés és a parotis patológiája 16.50

SZÜNET

17.10

SZABAD ELŐADÁSOK II. Üléselnök: Dr. Vass László Ph.D. Dr. Jósa Valéria, Dr. El-Khoffash Amina, Dr. Mónos Mónika, Dr. Szilvágyi Anikó, Dr. Becske Miklós kandidátus Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Fül-orr-gége és fej-nyaksebészeti Osztály Az obezitás fül-orr-gégészeti vonatkozásai és lehetséges terápiás megoldásai Dr. Nemes János Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Szemészeti Osztály Az elhízás és a szembetegségek Dr. Halász Adrienn Ph.D., Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Lehet az elhízás fertőző? Dr. Haraszti László Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Pszichiátriai Osztály Kirekesztve


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 Dr. Zombori Zoltán Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Onkológiai Osztály Az onkológus szerepe a primaer preventio-ban és a gyógyult daganatos betegek életmódi vezetésében

18.20

SZÜNET

19.00

FOGADÁS



2010. március 27. SZOMBAT 09.00

SZAKDOLGOZÓI SZEKCIÓ I. Üléselnök: Dr. Balogh Zoltán Dr. Balogh Zoltán Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Irányelvek a munkahelyi elhízás megelőzésére Ágoston Gézáné Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Táplálkozási szokások. Felmérés a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház dolgozói köréből Andics Melinda Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Központi Dietetikai Szolgálat Az élelmi rostok bemutatása és kedvező hatásaik az úgynevezett civilizációs betegségekben Németh Piroska Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Diéta és Mozgás

10.00

SZÜNET

10.30

SZAKDOLGOZÓI SZEKCIÓ II. Üléselnök: Gémesiné Lőrincz Márta Bognár Krisztina Érd Megyei Jogú Város Szakorvosi rendelőintézet, Védőnői Szolgálat Gyermekkori elhízás megelőzése – a védőnő lehetőségei Dudok Tiborné Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Sebészeti Osztály Obes betegek hasfali sérvműtét utáni ápolási problémái

A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG IV. KONGRESSZUSA, 2010. MÁRCIUS 26-27. S 10


Erdős Zsuzsanna Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Egy extrém módon elhízott beteg 25 napos ápolása az Intenzív Osztályon Balpataki Erzsébet, Csirik Katalin Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Cardiális decompenzációban és obezitásban egyaránt szenvedő betegek ápolási nehézségei. Bárány Géza Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Az iszkémiás szívbetegség előfordulási aránya férfi horgászoknál 11.30

SZÜNET

12.00

AZ ELHÍZÁS, A SZÖVŐDMÉNYEK ÉS EZEK KEZELÉSI LEHETŐSÉGEI I. Üléselnök: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. Dr. Meskó Éva kandidátus Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Változatok egy témára Dr. Szépkúti Sándor, Dr. Bandur Szilvia Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Diabetológiai Szakrendelés Az antidiabetikus terápia és az obezitás kapcsolata Czeglédi Edit ELTE PPK Pszichológiai Intézet, Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék Az elhízott páciensek kezelési együttműködése növelésének lehetőségei pszichológus szemmel Dr. Krémer Ildikó, Dr. Katona Zsuzsanna Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Súlyosan elhízott betegek légzési elégtelenségének kezelése



Dr. Nagy Róbert1, Ács Rozália2 1 Szent László Kórház, 2Pest Megyei Flór Ferenc Kórház „ Ma van,… az a holnap”

13.00

SZÜNET

13.30

AZ ELHÍZÁS, A SZÖVŐDMÉNYEK ÉS EZEK KEZELÉSI LEHETŐSÉGEI II. Üléselnök: Dr. Simonyi Gábor Czeglédi Edit ELTE PPK Pszichológiai Intézet, Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék Telemedicina a testsúlymenedzselésben Dr. Kormos Katalin, Dr. Révész Edit, Dr. Csapó Zsolt Ph.D. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Sebészeti Osztály Az elhízás diagnosztikája, szövődményei és sebészi kezelésük Dr. Tordé Ákos, Dr. Fischer Gábor Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Urológiai Osztály Fournier gangrena sebészi kezelése - esetismertetés

14.10

TOMBOLA A KONFERENCIA ZÁRÁSA



ELŐADÁSKIVONATOK


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 A SZIMPATIKUS TÚLSÚLY ÉS AZ ESSZENCIÁLIS HYPERTONIA KAPCSOLATA, A STRESSZ SZEREPE. TERÁPIÁS MEGOLDÁSOK. Farsang Csaba

KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK I. A szimpatikus túlsúly esszenciális hypertoniában betöltött szerepe és anyagcsere vonatkozásai

Főv. Szt. Imre Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Budapest

EGIS SZIMPOZIUM Jegyzet:

A szimpatikus hiperaktivitás igazolódott időskori izolált szisztolés hypertonia esetén és különös jelentőséggel bír obesitashoz társult hypertonia, de normotenzív obesitas és krónikus, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás esetén is. A szekunder hypertoniák közül elsősorban a terhességi hypertonia jár szimpatikus hyperaktivitással. A szimpatikus aktivitás fokozódása hypertoniában nem korlátozódik a kórkép kezdeti stádiumára és a fiatalkori kórformákra, egyaránt szerepe van a hypertonia kialakulásában és fenntartásában. Számos adipocytokin, azaz a metabolikusan aktív visceralis zsírszövet által termelt fehérje köti össze az obesitast a szimpatikus aktivációval és az insulin rezisztenciával. A szimpatikus idegrendszeri aktiváció összefügg a keringő és szöveti angiotenzin II szinttel is. A fokozott angiotenzin II szint különböző mechanizmusokkal serkentheti a szimpatikus aktivitást. Számos adat bizonyítja, hogy környezeti stressz és genetikai tényezők hatására excesszív hypothalamikus szimpatikus aktiváció jöhet létre, ami elsősorban a tachycardiás, hyperkinetikus hypertoniások esetében játszhat fontos szerepet. Ennél gyakrabban előforduló mechanizmus az artériás baroreflex csökkent működése (károsodása) következtében kialakuló szimpatikus aktiváció. Primer hypertoniában tehát jellegzetes a baroreflex érzékenységének csökkenése, ami azt jelenti, hogy magasabb vérnyomásértékek esetén kezdődik az ellenreguláció. A balkamra hypertrophia progressziója vagy regressziója a vérnyomástól függetlenül is korrelál a cardialis szimpatikus idegrendszeri aktivitással. Mindezek alapján feltételezhető volt, hogy azok az életmódbeli változtatások és gyógyszerek, amelyek csökkentik a szívfrekvenciát és a szimpatikus aktivációt, azok megnyújtják a várható élettartamot. A béta-blokkolók és a centrálisan ható szerek új generációját képező imidazolin agonisták bizonyított, hogy csökkentik a plazma noradrenalin szintet, a noradrenalin kiáramlást és a perifériás szimpatikus idegrendszeri aktivitást. Az imidazolin I1 receptor agonisták (rilmenidin és a moxonidin) a nyúltvelő RVLM részén hatva csökkentik a perifériás arteriolákhoz menő sympathicus efferentációt, miközben a szívhez menő sympathicus aktivitást nyugalomban nem befolyásolják. Ennek következtében csökken a perifériás érellenállás, következményesen a vérnyomás, anélkül, hogy a perctérfogat érdemlegesen változna. Nem változik az ejekciós frakció vagy a pitvar-kamrai ingerületvezetés sem. A vesében fokozódik a nátrium- és víz visszaszívódás részint a sympathicus tónus csökkentése, részint közvetlen tubuláris I 1 receptor hatás következtében. A sympathicus aktiváció csökkentése miatt mérséklődik a plazmában a noradrenalin szint, csökken a vesék renin szekréciója. A rilmenidin kedvező metabolikus hatása révén csökkenti az insulin rezisztenciát, ugyanakkor nem rontja a lipid és cukorprofilt. Jelentős, hogy az ACE-gátlóval azonos mértékben csökkenti a mikroalbuminuriát is. A hazai multicentrikus vizsgálat (VERITAS) szerint az enyhe és középsúlyos hypertoniásokban mintegy 60-80%-ban normalizálta a vérnyomást és az ACE-gátlókhoz hasonló hatékonysággal csökkentette a balkamra hypertrophiát.

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 A SZIMPATIKUS TÚLSÚLY HÚGYSAV-ANYAGCSERE VONATKOZÁSAI. A HYPERURICAEMIA NEMCSAK MAGAS SZÉRUM HÚGYSAVSZINT Alföldi Sándor Fővárosi Szent Imre Kórház

KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZATOT KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK I. A szimpatikus túlsúly esszenciális hypertoniában betöltött szerepe és anyagcsere vonatkozásai EGIS SZIMPOZIUM

Jegyzet:

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________

Jegyzet:

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 SZIMPATIKUS TÚLSÚLY 2-ES TÍPUSÚ DIABETESBEN. A GLUKÓZ-ANYAGCSERE HÁROM ALAPVETŐ RENDELLENESSÉGÉNEK BEFOLYÁSOLÁSI LEHETŐSÉGE KOMBINÁCIÓS KEZELÉSSEL Simonyi Gábor, Medvegy Mihály, Bedros J. Róbert Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, V. BelgyógyászatLipidológiai Osztály, Kardiometabolikus Centrum Az előrejelzések szerint 2-es típusú diabetes mellitus gyakorisága - az elhízáshoz hasonlóan – az elkövetkezendő évtizedekben növekedő tendenciát mutat majd a népességben. Ismert, hogy a 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegek csak mintegy fele éri el a kívánatos HbA1c célértéket. A szimpatikus túlsúly számos káros anyagcsere-hatással bír. A bélben termelt inzulinotrop vegyületek, az inkretinek két legjelentősebb képviselője a GIP és a GLP-1. A GLP-1 jelentősen fokozza az inzulin szekrécióját, amely glukóz-dependens, azaz annál kifejezettebb, minél magasabb a vércukorszint, ezért csak nagyon ritkán okoznak hypoglykaemiát. A GLP-1 másik előnye, hogy – ellentétben a sulfonylureákkal - a korai inzulinválaszt is fokozza, és így jelentősen mérsékeli a postprandiális vércukorszintet, továbbá 2-es típusú diabetes mellitusban gátolja a glukagon elválasztását, és így csökkentve az étkezés után kialakuló hyperglukagonaemiát. A keringésbe jutott GLP-1-et 2-4 perc alatt elbontja a DPP-4 enzim, ezért a humán terápiában az egyik lehetőség, hogy szelektíven gátoljuk a DPP-4-et, amellyel meghosszabbítjuk a természetes inkretinek hatását. A DPP-4 gátló szerek egyike a sitagliptin, amely a DPP-4 enzim hatékony és igen szelektív inhibitora. Együtt adva a szitagliptint és a metformint, a 2-es típusú diabetes mindhárom metabolikus eltérésére kedvező hatást gyakorol. A kombinációs kezelés korai alkalmazásával preventív szemléletű kezelési stratégia bevezetése válik elérhetővé a 2-es típusú diabeteses betegek számára, a HbA1c célértékek hatékonyabb eléréséhez és fenntartásához.

KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZATOT KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK I. A szimpatikus túlsúly esszenciális hypertoniában betöltött szerepe és anyagcsere vonatkozásai EGIS SZIMPOZIUM Jegyzet:

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 AZ OBEZITÁS ÉS A KARDIOMETABOLIKUS RIZIKÓ. ÚJ TREND:”LOW CARB – HIGH PROTEIN DIET” Pados Gyula Szent Imre Kórház, Lipid Részleg Az intraabdominális obesitás szignifikáns összefüggést mutat a kardio –vaszkuláris – metabolikus kockázattal. A metabolikus szindromának is komponense, a 2005-ös IDF definíció szerint alapfeltétele. Kezelésében alapvető az energiabevitel csökkentése, de az utóbbi évtizedben a tápanyag összetételre vonatkozóan új trend bontakozott ki. A szénhidrát korlátozás jelentőségét Atkins és követői bizonyították, mások ezen belül a magas glikémiás indexű táplálékok csökkentését. A 20 éve szorgalmazott low fat diétával szemben metaanalizisekben szignifikáns testsúlycsökkenés különbség mutatkozott a low carb javára/pl. -4,02 kg differencia/fél év/. 12 hó után ez csökkent, de a betegek nagyobb része fél év után már nem tartja az eredeti diétát, így ezek „behavior vizsgálatnak” tekinthetők. A Nurses Health Study-ban a low carb diéta csökkentette legjobban a kardiovaszkuláris rizikót. Az utóbbi években főleg Astrupék bizonyították, hogy a high protein /low carb/ diéták a leghatékonyabbak/fehérje 25 %, szénhidrát 45 %/.A low fat diéta hypercholesterinaemia szempontjából eredményesebb. A fizikai tréning csak a zsírszövetből fogyaszt. A gyógyszerek közül egy év alatt az Acomplia s újabban a Reductil kiesett, mellékhatások miatt. Jelenleg csak a zsírfelszívódást gátló Xenical/120 mg/ „ ,alli” /OTC/ 6o mg/ van forgalomban. Gyomorszűkítő műtétek 40 kg/m2 –es BMI felett jöhetnek szóba.

KARDIOVASCULARIS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK II. Jegyzet:

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 A NON-INVAZÍV SZÍV- CT KÉPALKOTÁS ÉS KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓ: A CORONARIA KÁLCIUM ÉS INTRATHORACÁLIS/ INTRAPERICARDIÁLIS ZSÍRSZÖVET-CT KIMUTATÁSÁNAK JELENTŐSÉGE Préda István Állami Egészségügyi Központ A kardiológiai képalkotó eljárások egyik legfontosabb törekvése, hogy olyan vizsgálati módszereket alkalmazzunk, amelyek alkalmasak a vulnerábilis plaque korai és a coronaria meszesedés tünetmentes betegekben történő kimutatására. A coronariabetegség szűrésére használt módszerek közül, a coronaria-CT ma már kiterjedten használt a szívben található kalcium mennyiségi kimutatása. A coronariameszesedés, azaz a Ca-hydroxyapatit lerakódás a plaque fejlődés egy későbbi következménye. Valószínűleg összefügg a szöveti pH változással és a csont anyagcserében elsődleges szerepet játszó osteopontin hatásával. A 2000-es évek elejéig a coronaria CT klinikai alkalmazásában a legjelentősebb szerepet a coronaria Ca-score (Agatston score) jelentette. Epidemiológiai szempontból a coronaria artériákban lerakódott Ca mennyisége az életkorral párhuzamosan növekszik, a növekvés mértéke férfiakban az 50. életév, nőkben a 60. életév felett jelentős. A 65.életéve felett a coronaria Ca-tartalom növekedés (Agatstone score) férfiakban magasabb. A coronaria Ca mennyisége és heveny coronaria syndromák kialakulása között statisztikai összefüggés van, azonban a coronaria meszesedés lokalizációja és a kialakult szívizom infarktus helye között az összefüggés kevéssé szoros. A 64-szeletes, két sugárforrású (dual-source) CT és „prospektív EKG kapuzás” egyre kiterjedtebb alkalmazása serkentette a non-invazív CT coronarográfia kiterjedt használatát, és ez jelenleg már megközelíti, vagy bizonyos kérdéskörben, mint például plaque morfológia, vagy denzitás ábrázolása már meg is haladja az invazív coronarográfia hatásfokát. A koszorúserek anatómiai leképezésén kívül a modern technológia megteremtette a lehetőséget a nagyfelbontású képminőséget biztosító, és a szívizom perfúzió minden elemét felvonultató képalkotásnak. Jelenleg a SPECT és MRI módszerek segítségével elérhető diagnosztikus érzékenység és fajlagosság a modern CT módszerekkel is teljesíthető. A CT felvételezés és kiértékelés gyorsabb, és kisebb software igényű, mint a SPECT, vagy az MRI hasonló modalitása, és prospektív EKG kapuzás módszerével, sokkal kisebb sugárterhelést (1-4 msV) jelent, mint a szívizom SPECT módszere. „Dual source” felvételezés módszerével a coronaria stenosis és ennek mértéke, a plaque denzitása azaz kalcium és zsír tartalma, a szívizom funkciója (kontraktilitás, EF) a szívizom perfúziója, valamint a korábbi szívizomsérülésre jellegzetes „delayed enhancement” az MR képalkotáshoz hasonló érzékenységgel ítélhető meg. Ismert, hogy a hagyományos rizikófaktorok megléte, illetve a többszörös rizikótényezők fennállta összefügg a coronaria halálozással, azonban a magas Ca-score, mint önálló kardiovascularis rizikótényező az egyes rizikófaktoroknál jelentősebb veszélyeztető tényező. Legújabban, a CT vizsgálattal végzett subcutan, visceralis és pericardiális kvantitatív (volumetriás) zsírmeghatározás eredményei arra utalnak, hogy a rizikó stratifikációban hasonló, vagy jelentősebb szereppel bírhat, mint a coronaria Ca score. Az eredmények azt mutatják, hogy a CT-volumetriával intrathoracalis, vagy intrapericardialis zsírmennyiség félautomata 3D volumetriás meghatározása rutin vizsgálatként is alkalmazható, reprodukálható módszer. A magasabb intrathoracalis és intrapericardiális zsírtömeg gyakran magasabb triglycerid és alacsony denzitású lipoprotein szinttel, hypertoniával, megromlott glukóz toleranciával, vagy diabetes mellitussal és metabolikus szindrómával társul és egyidejűleg gyakori az intracoronariás Ca-tartalom fokozódása.

KARDIOVASCULARIS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK II. Jegyzet:

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 SZUBKLINIKUS ELTÉRÉSEK ÉRBETEGSÉGEKBEN Pécsvárady Zsolt Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Az atherosclerosis okozta cardio-vascularis megbetegedések jelentős terhet jelentenek az egészségügynek. Nyilvánvaló, hogy terápiás gondolkodásunknak a megelőzés irányába kell elmozdulnia. Az atherosclerosis pathomechanizmusának pontosabb megismerése segíthet ebben. Jelen ismereteink alapján ez egy igen komplex folyamat, mely az endothel- és vascularis diszfunkció részeként az értónus, a haemostasis, a gyulladásos folyamatok kóros eltérését eredményezi, vascularis remodelinghez, plaque rupturához vezethet. Kialakításukban számos faktornak van szerepe, melyeknek ismerete pontosíthatja a beteg rizikóstátusát, s befolyásolhatja, célzottabbá teheti a terápiájukat. Fentiek alapján új megközelítésben vizsgálhatunk olyan rizikófaktorokat, mint a hypertonia, a diabetes mellitus vagy az obesitas. Új vizsgálómódszereket alkalmazhatunk, új kóroki faktorok kerültek felismerésre, melyek sokszor már a szubklinikus stádiumban is eltérést mutathatnak. A perifériás érbetegség vizsgálatának nemzetközileg elfogadott, s magyar CV prevenciós ajánlásban is elvárt módja a boka/kar index meghatározása. A jól számszerűsíthető módszer jó korrelációt mutat a betegség súlyosságával, előrehaladottságával. Újabb módszer az artériás merevség (stiffness) mérése a pulzushullám sebességének mérésével, mely a vascularis dysfunkció, az érfali remodelling jelzője lehet még a manifeszt érbetegség megjelenése előtt. Széleskörű használatát a műszerek, módszerek nem teljes kompatibilitása akadályozza. Mérhetjük az endothel dysfunkciót (flow, mediálta vasodilatáció, laser doppler stb. ) A laborvizsgálati módszereket a korábban említettek alapján az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: - Gyulladásos markerek: C-reaktív protein, Interleukin-6, Sejt adhesiós molekulák – CAM -, fehérvérsejtszám, beta 2 mikroglobulin, myeloperoxidase, TNF alfa, - Thrombosis markerek: Fibrinogen, D-dimer, vWF, tPA, PAI-1 - Lipoprotein markerek: LP (a), - Oxidative stress markerek: Glutathion peroxidase 1 aktivitás, 8-iso-prostaglandin F2alfa, vitamin C - Matrix remodeling: Matrix metalloproteinases és gátlói - Angiogenesis: VEGF, Angiopoietin, Tie1-2 receptor - Egyéb markerek: Homocysteine, ADMA Fontos megjegyezni, hogy az érbetegség lehet nem csupán az artériás, hanem a vénás oldalon is. A krónikus vénás betegség, vagy annak súlyos formája az ulcus cruris pathomechanizmusa sok tekintetben hasonló az artériás oldalon tapasztaltakkal. A fehérvérsejt, mint a vénás keringést akadályozó, a vénafal és a billentyű endothel rétegének károsító tényezője több mint egy évtizede elfogadott. A fehérvérsejt és az endothel interakciója, a fentebb említett markerek nem kis részének szerepe itt is kimutatható. Mindezek megerősítik, sőt kiterjesztik annak a gondolatnak a létjogosultságát, hogy a kórélettani folyamatok a teljes érrendszert érintik. Számos új, illetve új megvilágításba került terápiás lehetőség áll részletes vizsgálat alatt, illetve alkalmazzuk már ma is. Remélhetőleg a mind korábban, még szubklinikus stádiumban megkezdett, s talán a jelenleginél célzottabb, személyre szabottabb terápiával csökkenthetjük a kórkép magas morbiditási és mortalitási mutatóit.

SZABAD ELŐADÁSOK I. Jegyzet:

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 A KAMRAI DEPOLARIZÁCIÓ ÉS REPOLARIZÁCIÓ QUANTIFIKÁLHATÓ, NON-Q TÍPUSÚ SZÍVINFARKTUSRA UTALÓ INFORMÁCIÓI 1 Medvegy Mihály, 1Simonyi Gábor, 2Szűcs Endre, 3Szakolczai Krisztina, 4Trembickij Gábor, 4 Szóró Júlia, 2Bauernfeind Tamás, 1Szedlák Miklós, 1Bedros J. Róbert, 2Préda István 1 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház 2 Honvédelmi Minisztérium, Állami Egészségügyi Központ 3 Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete, 4 Semmelweis Egyetem, Tudományos Diákkör Cél: Az EKG-n pathológiás Q hullámot nem eredményező szívinfarktust követően (NQMI) elemezni a testfelszíni potenciál mapping görbéket, hogy azok mutatnak-e quantifikálható eltéréseket. Betegek és módszer: 71 (48 ffi kor: 41-75, átlag 61 év) NQMI (26 anterior, 45 inferior) betegnél már panaszmentes stádiumban (akut ischaemiás EKG eltérés sem volt már az EKG-n) a depolarizációt, míg a fenti csoportból az utolsóként vizsgált 42 betegnél (27 férfi, 45-86, átlag 64 év, 16 anterior, 26 inferior lokalizáció) a repolarizációt elemeztük testfelszíni potenciál térképezéssel (a coronarográfiát és esetleges revascularizációs beavatkozást megelőzően). Kontroll: 24 egészséges egyén (16 férfi, kor: 17-38 átlag 31 év). Az izopotenciál térképek megfelelő szakaszain belül az időben egymást követő maximumok és minimumok legnagyobb értékeinek hányadosát (Max/Min) értékeltük. Eredmények: Depolarizáció: normal 0,97 ± 0,30, anterior NQMI: 0,84 ± 0,31, inferior NQMI: 1,72 ± 0,59. Repolarizáció: normal: 1,45 ± 0,43, anterior NQMI: 0,54 ± 0,08, inferior NQMI: 3,50 ± 0,51. Az anterior és inferior lokalizációhoz tartozó értékek mind a depolarizáció, mind a repolarizáció alatt egymástól és a normál kontroltól szignifikánsan (p<0,05) különböztek. Következtetés: NQMI-ban igazolhatók quantitativ depolarizációs és repolarizációs eltérések.


_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 AZ ÉTVÁGY ÉS A JÓLLAKOTTSÁG SZABÁLYOZÁSA Hubina Erika Állami Egészségügyi Központ

MSH elválasztását. Ezáltal csökken az étvágy. Ezzel ellentétesen az éhségjelzések (vércukorszintcsökkenés, ghrelinszintemelkedés) fokozzák az NPY aktivitását, a hypocretin/orexin és MHC elválasztását, valamint gátolják

Az utóbbi évtizedekben az energia-bevitel és annak szervezeten belüli felhasználásának szabályozása a

a POMC, TRH, és CRH szekrécióját. Így fokozódik az étvágy és csökken a metabolikus ráta.

tudományos érdeklődés középpontjába került. Ennek fő

Egyre nő azoknak a fehérjéknek, receptorok-

oka az, hogy az obesitas a legfőbb egészségkárosító té-

nak, géntermékeknek a száma, amelyeknek jelentőséget

nyezővé vált a gazdaságilag fejlett és közepesen fejlett

tulajdonítanak az étvágyszabályozásban és ezek egyben

országokban, és gyógyszeres kezelésében kézenfekvő az

potenciális lehetőséget jelentenek az elhízás kezelésében.

étvágy szabályozásában szerepet játszó neurohormonális

A jövő útja az elhízás gyógyszeres kezelésében talán a

tényezők terápiás felhasználása, farmakológiás befolyá-

kombinált vegyületek bevezetéséhez, az úgynevezett in-

solása. Míg a kettes típusú cukorbetegség gyógyítására

tegrált neurohormonális kezeléshez vezet, ahol két vagy

több különböző támadáspontú gyógyszercsoport áll ren-

több komponens kedvező hatása összeadódik, kiküszöbö-

delkezésünkre (számtalan kombinációs lehetőséget bizto-

li egymás mellékhatását, vagy akár megakadályozza a re-

sítva), addig az elhízás kezelésére jelenleg nincs igazán

zisztencia kialakulását.

hatékony gyógyszerünk. Az eddigi próbálkozások kudar-

Az előadás foglalja össze az eddigi ismeretein-

cát többek között a készítménnyel szembeni rezisztencia

ket az étvágy fiziológiás szabályozásában szerepet játszó

kialakulása, vagy a súlyos mellékhatások jelentkezése

perifériás és központi tényezőkről, valamint a rendszer

magyarázhatja.

patológiás elváltozásairól elhízás esetén.

Az étvágy és a jóllakottság szabályozása igen összetett. A folyamatban számos perifériás és központi tényező vesz részt, amelyek bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással. Emellett a rendszer kóros körülmények között eltérő módon viselkedhet. Az étvágyszabályozás fő koordinátora a központi idegrendszer. Szabályozó funkcióját úgy tölti be, hogy a külvilágból és a belső miliőből érkező jelzéseket hangolja össze a szervezet energiaellátottságának függvényében. A külső környezetből érkező ingerek a táplálékkal kapcsolatos szenzoros élmények (íz, szag, látvány stb.). A belső környezetből származó jelzések egyrészt a táplálék elfogyasztása után jelentkező GI-szignálok (GI- és hasnyálmirigyhormonok), másrészt a szervezet energiaállapotáról tájékoztató adipositas- (leptin, inzulin) jelzések. Ezek az információk az ARC-ban integrálódnak egyéb hypothalamicus, supra-hypothalamicus (önjutalmazó rendszer, tanulás-emlékezés) jelekkel. A központi szabályozás fő elemei a neuropeptiderg, a monoaminoerg és az endocannabinoid rendszert. A neuropeptidergiás rendszer részét képezik az orexigen (NPY, AgRP, orexin-A, MHC) és anorexigen (POMC, CART, TRH, CRH, oxitocin) peptidek. A jóllakottsági


_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________

jelzések tehát a GI-rendszerből csökkentik a NPY/AgRP neuronok aktivitását és fokozzák a POMC neuronok α-


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 TESTKÉP, ÖNÉRTÉKELÉS ÉS A PAROTIS PATOLÓGIÁJA Vass László, Becske Miklós Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Patológia/Citopatológia Osztály, Fül-orr-gége és fej-nyaksebészeti Osztály Sialoadenosis olyan nyálmirigy betegség, mely általában kétoldali, a fültőmirigyet érinti. A szimmetrikus duzzanat hátterében a nyálmirigy serosus acinus sejtjeinek megnagyobbodása áll, ez akár „mérhető” kritériuma is a patológiai megítélésnek. Ismert, hogy kialakulhat senyvesztő betegségek, cirrhosis, alkoholizmus, alultápláltság, hormonális egyensúlyzavar mellett. Említik előfordulását metabolikus syndroma mellett is. Elhízást követően kialakult bulimia is okozhat nyálmirigy elváltozást, leggyakrabban a kemény szájpad kis nyálmirigyeiben. A klinikai és a morfológiai kép itt is sialoadenosis. Esetünkben „kozmetikai” késztetés – szépség versenyen történő részvétel – fogyási kényszeren keresztül vezetett a bulimiához, ez kétoldali torzító parotis – és nem kemény szájpadon észlelhető duzzanatot okozott. A viselkedésmód indítékául szolgáló lehetőség azonban éppen az arc deformálódása miatt nem vált elérhetővé.


_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 AZ OBEZITÁS FÜL-ORR-GÉGÉSZETI VONATKOZÁSAI ÉS LEHETSÉGES TERÁPIÁS MEGOLDÁSAI Jósa Valéria, El-Khoffash Amina, Mónos Mónika, Szilvágyi Anikó, Becske Miklós Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Fül-orr-gége és fej-nyaksebészeti Osztály Az obezitás immár nemcsak az USA-ban népbetegség, hanem hazánkban is egyre rosszabb adatok látnak napvilágot. Felismerése nem okoz nehézséget, kezelése viszont annál nehezebb feladatként tornyosul a gyakorló orvos előtt. Az USA-ban évente több mint 100 milliárd dollárt fordítanak a betegség megelőzésére, kezelésére. Magyarországon a férfiak 62,9%-a, a nők 49%-a tekinthető túlsúlyosnak. Számos tanulmány igazolta az obezitás és meghatározott betegségek, mint pl. hipertónia, cukorbetegség, iszkémiás szívbetegség, hiperlipidémia vagy akár daganatos elváltozások (kolon tumor, emlő daganat) közötti összefüggést. Előadásunkban feltárjuk azokat az anatómiai eltéréseket, amelyek következtében az obez betegeknél sleep apnoe alakul ki. Az össznépességre vetítve az incidencia 2-4%, a 30 és 60 éves férfiak esetében ez 22,5-szeresére növekszik. Az obstruktív alvás apnoe külön jelentőségét az adja, hogy több kórkép prevalenciáját növeli, illetve kezelési kilátásait rontja (pulmonális hipertónia terápia rezisztens hipertónia hátterében, stroke és infarktus halálozási gyakorisága stb.). A kezelési lehetőségek közül kiemeljük a sebészeti megoldásokat, amelyeket napjainkban már, osztályunkon is, radiofrekvenciás készülékkel végezzük, amely csökkenti a posztoperatív morbiditást, és gyorsabb felépülést tesz lehetővé. Ez az új műtéti megoldás lehetővé teszi, hogy a szövetekbe vezetett tű segítségével magas hőfokot hozzunk létre, amelynek hatására a szövetek zsugorodnak, ugyanakkor a felszíni struktúrák (nyálkahártya, ízlelő bimbók) nem sérülnek. Több beavatkozásra is szükség lehet az ideális állapot eléréséhez. Ezzel a műtéti megoldással több, mint 50%-ban lehet csökkenteni a betegek panaszait, emellett a korábbi műtéti megoldásokhoz képest a posztoperatív morbiditás is kisebb.

SZABAD ELŐADÁSOK II. Jegyzet:

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 AZ ELHÍZÁS ÉS A SZEMBETEGSÉGEK Nemes János Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Szemészeti Osztály Az elhízás népbetegség a fejlett országokban, ugyanakkor a szembetegségek kialakulásában játszott szerepéről kevesebbet lehet tudni. Számos egyéb szembetegség mellett az elhízást kapcsolatba hozták az időskori szürkehályog, a zöldhályog, az időskori maculadegeneráció (AMD) és a diabeteses retinopathia kialakulásával. Bár kimutatható összefüggés az időskori szürkehályog és az elhízás között, pontos patomechanizmus nem tisztázott, beleértve a különböző cataracta altípusokkal való összefüggést. Hasonlóképpen nem tisztázott a glaucomás látóideg károsodás és az elhízás közötti összefüggés, annak ellenére, hogy bizonyítottnak tűnik az elhízás során kialakult emelkedett szemnyomás. Az AMD és a diabeteses retinopathia esetében is igen szoros összefüggés igazolható az elhízással. Az obesitas egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, ezért nagyon fontos a szembetegségekkel való kapcsolatának pontosabb tisztázása.


_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 LEHET AZ ELHÍZÁS FERTŐZŐ? Halász Adrien, Bedros J. Róbert Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Az obezitás prevalenciája folyamatosan emelkedik, így napjaink egyik alapvető civilizációs betegségévé vált. Az Egészségügyi Világszervezet az elhízást, mint világjárványt a legsúlyosabb közegészségügyi fenyegetésnek ítélte. Az obezitás etiológiájában már korábban is ismert volt a genetika, a szociális magatartás és a kulturális tényezők hatása, de a pathogén korokozók szerepére csak az utóbbi évtizedekben derült fény. Az elmúlt két évtizedben hét kórokozót igazoltak, melyek állatokban elhízást okoztak. Az első ismert, obezitást kiváltó ágens a szopornyica vírus (Canine distemper) volt. A Rous asszociált vírus csirkékben eredményezett megnövekedett testzsír felhalmozódást és hyperlipidaemiát, a lovakat fertőző Borna vírus patkányokban, míg a Scrapie ágens rágcsálók obezitásának hátterében állt. Ezek a kórokozók a központi idegrendszert károsítva okozzák a zsírtartalom jelentős növekedését. Állatkísérletekben SMAM-1 avian adenovírus, és két humán adenovírus, adenovírus 36 (Ad-36) és Ad-37 fertőzés zsírszövet felszaporodást eredményezett. Igazolták, hogy a SMAM-1 és az Ad-36 elhízást, megnövekedett zsírraktározást emberekben is okozhat. Az Ad-36 fokozza a preadipocyták differenciálódását érett zsírsejtekké, serkenti a triglicerid akkumulációját, valamint növeli a zsírsejtek inzulin érzékenységét, glükóz felvételét és gátolja a leptin mRNS expresszióját. Az elhízás sikeres kezeléséhez és prevenciójához elengedhetetlen a pathogén kórokozók szerepének pontos ismerete.


_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 KIREKESZTVE Haraszti László Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Pszichiátriai Osztály Az elhízottak iránti attitűd egyre inkább negatívba fordult, ami követhető a növekvő adminisztratív intézkedésekben és büntető szándékon keresztül. A kövérek kirekesztése a társadalomból hasonlóan történik, mint korábban a homoszexuálisok vagy a fertőző betegeké. Bár az elhízásért felelős tényezőket tekintve sötétben tapogatózunk, ennek ellenére a kövérek kirekesztve, büntetve vannak anyagilag, lelkileg egyaránt. Kettős mércével, kettős könyveléssel állunk szemben, egyik oldalról mindent megtesz a társadalom, hogy hizlalja tagjait, ha viszont meghíznak, akkor bünteti őket emiatt. E kettősség nem teszi lehetővé az elhízott állapot javulását, a hibáztatás frusztrációt és ellenirányú indulatot gerjeszt.


_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 AZ ONKOLÓGUS SZEREPE A PRIMAER PREVENTIO-BAN ÉS A GYÓGYULT DAGANATOS BETEGEK ÉLETMÓDI VEZETÉSÉBEN Zombori Zoltán Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Onkológiai Osztály A primaer preventio jelentősége egyre nagyobb, mind az életkilátások, mind a költséghatékonyság tekintetében. Sajnálatos tény, hogy olyan szakember, aki ezen a téren hiteles lehetne, igen ritka: ehhez ugyanis elengedhetetlen a káros szenvedélyektől való mentesség, a tudatos táplálkozás és a rendszeres testmozgás. A gyógyult betegek életvezetésében elsőrendű a kiújulás kockázatának minimumra való csökkentése. Ehhez tudniuk kell az immunvédekezést támogató és az azt károsító tényezőket, mind a táplálkozásban, mind a fizikai aktivitás viszonylatában. A gyógyult állapot fenntartásához ezen kívül nélkülözhetetlen a beteg szemléletmódjának szükség szerinti korrekciója is. Az orvos-beteg kapcsolat aszimmetriáját a lehetőségekhez mérten csökkenteni kell, így az orvosba vetett bizalom fenntartható. A napjainkban oly divatos táplálék-kiegészítők ismerete is kívánatos, hiszen kellemetlen helyzetet teremt egy ezen a téren jól képzett laikus és egy tájékozatlan orvos ismereti erőpróbája. Az orvos saját bizonytalanságát nem terhelheti a betegeire. A kivizsgálási körök ésszerű szűkítése szintén biztos szakmai tudást és felelősségvállalást igényel.


_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 IRÁNYELVEK A MUNKAHELYI ELHÍZÁS MEGELŐZÉSÉRE Dr. Balogh Zoltán Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Az elhízással foglalkozó nemzetközi szakmai szervezetek mind nagyobb figyelmet fordítanak a munkahelyi elhízással összefüggő szempontok feltárására és az ehhez köthető tudatos, szervezett intézkedések, stratégiák kialakítására. A szerző előadásában az Európai Unió területén kialakítandó szakmai együttműködések programjai mentén kívánja felvázolni a hazai megelőzés irányainak lehetőségeit szakdolgozói nézőpontból.

SZAKDOLGOZÓI SZEKCIÓ I. Jegyzet:

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOK FELMÉRÉS A PEST MEGYEI FLÓR FERENC KÓRHÁZ DOLGOZÓI KÖRÉBŐL Ágoston Gézáné Pest Megyei Flór Ferenc Kórház

Ma a Föld lakosságából mintegy 1,1 milliárd ember túlsúlyos a másik fele hasonló számban alultáplált. Szomorú tény, hogy a gyerekek körében megduplázódott az elhízás. Egészen fiatal korban 4-5 éves gyerekek orvosi kezelésre szorulnak. Felmérésem dolgozóink köréből rámutat a leggyakoribb helytelen táplálkozási szokásokra. • Túlzott fehérje bevitel • Nem változatos étrend • Túl fűszerezett ételek • Túlsúlyban a zsír a cukor • Rendszertelen fogyókúrák • Rendszertelen étkezések • Túlzott élvezeti cikkek fogyasztása Vannak, akik a hagyományos ételekre esküsznek, hiszen elődeink évekig éltek kolbászon és pálinkán, mi miért ne tehetnénk, míg mások a kifejezetten zsírszegény táplálkozás hívei. Ha az elhízás oka a táplálkozási szokásokban a „túlevésben” keresendők, szembe kell néznünk néhány törvényszerűséggel. Figyelembe kell venni, hogy a telített zsírsavakat csökkenteni kell, a telítetlen zsírsavak javára. Ha vitaminról van szó, akkor gyümölcsökről, zöldségekről, ételek sütési idejéről, elkészítési módjáról beszélünk. Nem mindenki szereti a friss zöldséget, gyümölcsöt, inkább szénhidrátot, kenyeret fogyasztanak, ami fokozhatja a betegségek kialakulását.


_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 AZ ÉLELMI ROSTOK BEMUTATÁSA ÉS KEDVEZŐ HATÁSAIK AZ ÚGYNEVEZETT CIVILIZÁCIÓS BETEGSÉGEKBEN Andics Melinda Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Központi Dietetikai Szolgálat

A táplálkozással foglalkozó tudomány mintegy fél évszázada jutott el odáig, hogy meghatározza az élelmi rostok mibenlétét és kutassa az egészségünkre gyakorolt hatását. A tudomány a rostoknak két csoportját különbözteti meg: az oldhatatlan és az oldható fajtákat. Ezen két csoport képviselői - megfelelő mennyiségben fogyasztva - kedvezően, valamint szerteágazóan hatnak egészségi állapotunkra. A rostszegény étrendről csak fokozatosan szabad áttérni a rostdús táplálkozásra, ilyenkor elengedhetetlenül fontos a megfelelő folyadékfogyasztás. Az élelmi rostok túlzott mennyiségben való bevitelének viszont káros hatásai lehetnek. Az elmúlt száz év során az európai ember táplálkozása igencsak rostszegénnyé vált. Ennek megannyi kedvezőtlen hatása van egészségünkre, közérzetünkre. Az elhízás, a cukorbetegség és a magas vérzsírszint kifejlődésében veszélyeztető tényező a rostszegény táplálkozás, valamint ezen életmód elősegítheti vastagbél tumorok és székrekedés kialakulását. Amennyiben törekszünk a zöldségfélék, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszerek ajánlott mennyiségben való fogyasztására, megelőzhetjük az előbbiekben említett betegségeket, valamint optimálisan befolyásolhatjuk a már kialakult rossz egészségi állapotot.


_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 DIÉTA ÉS MOZGÁS Németh Piroska Pest Megyei Flór Ferenc Kórház

A túlsúlyos emberek száma évről – évre nő hazánkban is. Az egészség része részben a tudatos táplálkozás, azonban ez önmagában nem elég, ehhez feltétlenül szükséges a mozgás is. A mozgásszegény életmód megváltoztatásával kapcsolatban a legfontosabb az elhatározás. A rendszeres mozgás élettani hatásai széleskörűek. A rendszeres edzés fokozza a szív és a tüdő teljesítő képességét, csökkenti a szívizomzat oxigén igényét, melynek különösen nagy jelentősége van a koszorúér betegségben szenvedők számára. A mozgásnak van még egy másik jó hatása is: a rendszeres mozgással izmok épülnek fel, az izmoknak energiára van szükségük a mozgáshoz, ezáltal a szervezet kevesebbet tud elraktározni. Előadás részletezi az optimális mennyiségű testzsír elégetéséhez szükséges időtartamot az edzés során. Előadásom célja: figyelemfelkeltés a mozgás jótékony hatására, mely életkórtól függetlenül bármikor elkezdhető.


_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 GYERMEKKORI ELHÍZÁS MEGELŐZÉSE – A VÉDŐNŐ LEHETŐSÉGEI Bognár Krisztina Érd Megyei Jogú Város Szakorvosi rendelőintézet, Védőnői Szolgálat A gyermekkori kövérség a gyerekek 35 %-át érinti. Kialakulásáért felerészt a környezeti tényezők a meghatározók. Az elhízás megelőzésének egyik lehetősége a helyes táplálkozási szokások kialakítása már gyermekkorban. A védőnők várandós nőkkel, családjukkal, és a gyermekekkel születéstől az iskolai tanulmányok megkezdéséig (illetve az iskolavédőnők a középiskolai tanulmányok befejezéséig) állnak kapcsolatban. Számos alkalommal van módunk a családok étkezési és életmódbeli szokásairól tájékozódni, valamint a jó irányba terelni őket. Az ifjú családok étkezési szokásainak reformálására kiválóan alkalmas a várandósság fogékony időszaka. Az egészséges táplálkozási szokások kialakítására már csecsemőkorban törekedni kell. Az anyatejes táplálás fontossága kiemelten hangsúlyos. AWHO ajánlásainak megfelelően a 6 hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálást propagáljuk. A hozzátáplálás mentet is lényegesen befolyásolja a későbbi ízlés kialakulását. Nagyon fontos a csecsemő, majd a kisded szigorúan betartott étrendje után a felnőtt étrendre való áttérés időszaka. A mozgásfejlődés támogatása csecsemőkorban kezdődik. A későbbiekben sem szabad gátolni a gyermekeket a bennük lévő mozgásigény kielégítésében. Az óvodákban, iskolákban egészségnevelő programokon, foglalkozásokon tudunk a gyermekekre hatni a táplálkozás, a testmozgás témakörében. A duci csecsemőből és kisdedből kövér, beteg felnőtt lehet. Jobb ezt inkább megelőzni a helyes étkezési szokások és életmód kialakításával, mint a későbbiekben keserves fogyókúrával sanyargatni az esetleg már lelkileg sérült, kövér gyereket.

SZAKDOLGOZÓI SZEKCIÓ II. Jegyzet:

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 OBES BETEGEK HASFALI SÉRVMŰTÉT UTÁNI ÁPOLÁSI PROBLÉMÁI Dudok Tiborné Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Sebészeti Osztály Az elhízás felesleges zsírtömeggel jellemezhető állapot, mely Magyarországon is népbetegségnek számít, s melyet a WHO 1998-ban krónikus betegséggé nyilvánított. Az elhízásnak számos szövődménye van, ezek egyike a hasfali sérv, a köldöksérv. A hasfali sérvek nagyobb része, korábban végzett műtétek hegében kialakuló un. hegsérv. Gyakrabban látjuk gyulladással gyógyult műtéti sebekben, fonalkilökődés után, zsíros hasfalú kövérebb betegeken. Túl a szubjektív panaszokon - esztétikai zavar, fájdalom, ruhaviseleti problémák -, veszélye a benne elhelyezkedő hasüregi tartalom károsodása (bélműködési zavar). Műtéti megoldása ajánlatos, kizáródás esetén életmentő szándékkal, azonnal javasolt. Előadásom témája a műtéten átesett túlsúlyos betegek szükségleteinek kielégítése közben felmerülő ápolási problémák, nehézségek, valamint az ápoló munkáját megnehezítő tényezők. Műtét után a beteg nagyobb figyelmet igényel, hiszen gyakoribbak a társult – cardiovascularis, légzőrendszeri, anyagcsere betegségek. Az ápolás során speciálisabb problémákkal találjuk szembe magunkat, melyek megoldása mind a beteg, mind az ápoló szempontjából fontos.


_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 EGY EXTRÉM MÓDON ELHÍZOTT BETEG 25 NAPOS ÁPOLÁSA AZ INTENZÍV OSZTÁLYON Erdős Zsuzsanna Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály A 250 kg testsúlyú (BMI 80) férfi beteget széndioxid retenció okozta tudatzavar miatt, respiráltatás céljából vettük át osztályunkra. Az artériás vérgáz értékei globális légzési elégtelenséget mutattak. Tartós lélegeztetés miatt gégész által sebészi tracheostoma készült. Ezt követően próbáltunk fokozatos gépszüneteket beiktatni. A leghosszabb idő 48 óra volt, de minden alkalommal ismételt súlyos respiratorikus acidosis miatt a respiráltatást folytatni kényszerültünk. Ápolásunk 18. napjától általános állapotában és tudatállapotában fokozatos hanyatlás mutatkozott. A lélegeztetését szüneteltetni nem lehetett. Ápolásának 25 napja során forgatása és mobilizálása nagyfokú fizikai erőt igényelt. Az ápolástechnikai eszközök alkalmazhatósága beszűkült, mivel ezeket az eszközöket az átlag populációhoz szabták. Ez az eset a mindennapos ápolási tevékenységeink átgondolását és átszervezését tette szükségessé. Az ilyen betegek ápolása során a jelenlegi fekvőbeteg finanszírozási rendszerben nem érvényesíthetők a magasabb ráfordítások. Ennek megfelelően a kezelési költségek is magasabbak.


_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 CARDIÁLIS DECOMPENZÁCIÓBAN ÉS OBEZITÁSBAN EGYARÁNT SZENVEDŐ BETEGEK ÁPOLÁSI NEHÉZSÉGEI Balpataki Erzsébet, Csirik Katalin Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Háttér: A kardiális decompenzáció (jobb szívfél elégtelenség) egyik klinikai tünete az alsó végtagok oedémája. Obezitásban ez további problémákat okoz: lokális izzadmányképződést, magának az oedémának a nehezebb megítélését és végső soron fokozott mértékű kifekélyesedést. Cél: vizsgálni, hogy azonos súlyosságú kardiális decompenzáció eseteiben a lábszároedéma hajlam fokozott-e. Módszer: Kardiális decompenzáció (NYHA III. stádium /kis terhelésre is nehézlégzés/) miatt felvett 12 obes (BMI>30, 8 ffi, 56-78, átlag 66 év) és 12 nem obes (BMI<25, 6 ffi, 46-80, átlag 62 év) betegnél vizsgáltuk a lábszároedémának a beteg távozásakor bekövetkezett állapotát (nem változott, mérsékelten, ill. jelentősen csökkent, megszűnt). Az orvos által előírt medikáción felül minden esetben fokozott gondossággal végeztük a láb bőrének az ápolását: az izzadmány óránkénti leitatását, a láb felpolcolását, aktív mozgatását. Eredmények: Az oedéma változását táblázatban adjuk meg: obez betegeknél csak kisebb mértékű oedéma csökkenést sikerült elérni. Nem változott Obez 2 Nem 0 obez

Mérs. csökkenés 7 1

Jelentős Megszűnt csökkenés 2 1 6 5

Következtetés: kardiális decompenzáció miatt kezelt obes betegnél a lábszároedéma hajlam fokozott, és emiatt fokozott gondot kell fordítani a láb bőrének ápolására is.


_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 AZ ISZKÉMIÁS SZÍVBETEGSÉG ELŐFORDULÁSI ARÁNYA FÉRFI HORGÁSZOKNÁL Bárány Géza Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Háttér: Az iszkémiás szívbetegség (ISZB) egyik ismert rizikófaktora a stressz. Hypotézis: A horgász emberek általában nem „stresszelnek”, viszont többet vannak a szabad levegőn, a napi rendszeres mozgás is biztosított, általában több halat esznek, ezért kevesebb közöttük az ISZB-s beteg. Cél: A horgászok között felmérni az iszkémiás szívbetegség gyakoriságát. Módszer: Randomszerűen a 45-70 év közötti populációból 100 horgász (heti átlagban több, mint 15 óra horgászás) és 100 nem horgász ismerősömnél az autoanamnézis és az orvosi dokumentációk alapján megítéltem, szenved-e ISZB-ben. Az ISZB diagnózist akkor fogadtam el, ha emiatt (vagy ennek gyanúja miatt) szívkatéterezés, vagy infarktus miatt kórházi kezelés történt. Eredmények: A horgász csoportban 12, a nem horgászok között 18 esetben fordult elő ISZB (nem szignifikáns különbség). Következtetés: a tendenciaszerű különbség feltevésünk mellett szól, hogy a horgászok kevésbé szenvednek ISZB-ben. A csökkentebb stressz lehetősége mellett felmerül a nagyobb arányú halfogyasztás kedvező hatása is.


_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 VÁLTOZATOK EGY TÉMÁRA Meskó Éva Pest Megyei Flór Ferenc Kórház

Az utóbbi évtizedben mindinkább előtérbe került az elhízás jelentőségének felismerése. Ma már tudjuk, hogy az érrendszeri elváltozások önálló rizikófaktora az obesitas. A zsírszövet endokrin szervként működik, s ebben a funkciójában az abdominális elhízásnak kiemelt szerep jut. Tapasztalhatjuk, hogy az elhízás kórtünetéhez számos egyéb betegség társulhat. Az egyes gastroenterologiai kórképekben,- mint pl. a gastroesophagealis reflux, zsírmáj, cholelithiasis, a hasnyálmirigy betegségei, colorectalis tumorok-kapcsolatot találhatunk a kövérséggel. A túlsúlyos állapot, az immunológiai eltérések, veseműködés, gynecológiai problémák, mozgásszervi bántalmak forrása lehet. A kövérség, mint tünet, csak a jéghegy csúcsa, s tovább kell keresnünk a szövődmény tüneteit. A pathomechanizmus ismerete a prevenció lehetőségeit tárhatja fel.

AZ ELHÍZÁS, A SZÖVŐDMÉNYEK ÉS EZEK KEZELÉSE I. Jegyzet:

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 AZ ANTIDIABETIKUS TERÁPIA ÉS AZ OBEZITÁS KAPCSOLATA Szépkúti Sándor, Bandur Szilvia Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Diabetológiai Ambulancia Ismert adat, hogy a 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek 80%-a túlsúlyos vagy obez. A centrális típusú elhízás a diabétesz és a kardiovaszkuláris megbetegedések egyik legfőbb rizikófaktora, mely többek között - fokozott inzulinrezisztenciában, alacsony HDL koleszterin-, emelkedett triglicerid- és LDL koleszterin szintben, szisztolés hypertóniában, kifejezettebb oxidatív stressz-folyamatokban és endotheliális diszfunkcióban nyilvánul meg. A testsúly csökkentésével mind a diabétesz mellitusz kontrollja, mind a kardiovaszkuláris rizikó javul. Egy kontrollált tanulmányban a testsúly 10 kgos csökkentésével a HbA1c szint 1,1%-os, az éhomi vércukorszint 1,6 mmol/l-es, a trigliceridszint 0,5 mmol/l-es csökkenését, a HDL-koleszterinszint 0,1 mmol/l-es növekedését tudták elérni. A United Kingdom Prospective Diabetes Study eredményei szerint a HbA1c szintjét 1%-kal csökkentő beavatkozások jelentősen mérséklik a cukorbetegséggel összefüggő kockázatot. Így az összes diabétesszel kapcsolatos szövődmény kockázata 21%-kal, a cukorbetegség okozta mortalitás 25%-kal, az összmortalitás 17%-kal, az akut myocardiális infarktus kockázata 17%-kal, a microangiopathia kockázata 18%-kal csökken. Az ideális vércukorszintek elérését egyre növekvő számú hatásos antidiabetikus szer segíti, melyek közül többnek - pl. az inzulin-készítmények többsége, az inzulin szekréciót fokozó szerek, a thiazolidindionok - alkalmazásakor azonban mellékhatásként testsúlynövekedés jelentkezhet. Az így keletkező testsúlytöbblet okozta kardiovaszkuláris kockázat növekedés bizonyos esetekben kiolthatja a szénhidrát-anyagcserejavulás kockázatcsökkentő hatását. Az előadásban – néhány nagy multicentrikus vizsgálat eredményét összegezve - az antidiabetikus kezelési rendszerek testsúlyra kifejtett hatását összegezzük és egyben iránymutatást is szeretnénk adni, hogy milyen módon lehet jó anyagcserehelyzetet elérni a testsúly növekedése nélkül.


_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 AZ ELHÍZOTT PÁCIENSEK KEZELÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSE NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI PSZICHOLÓGUS SZEMMEL Czeglédi Edit ELTE PPK Pszichológiai Intézet, Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék Az elhízás sokféle és súlyos egészségügyi következménnyel jár együtt. Az elhízottak a legritkább esetben keresnek orvosi ellátást a súlyfeleslegük miatt, legtöbbször az elhízás kísérőbetegségei kapcsán kerülnek az egészségügyi ellátó rendszerbe. A konzultatív vizit során azonban rendszerint nincs lehetőség az elhízás átfogó kezelésére. Az orvosok gyakorta a „fogyjon le” és a „mozogjon többet” tanácsokkal látják el a pácienseket. Ezek azonban túl általános javaslatok, amelyeket megfelelő ismeretek és készségek híján a legritkább esetben sikerül tettekre váltani. A testsúlymenedzselés témájának konstruktív és bátorító szóba hozása azonban megteremtheti a támogató környezetet a változáshoz. Az előadás során bemutatásra kerül néhány gyakorlati irányelv, stratégia és technika, amelyek követése segíthet a családorvosoknak és a különböző területeken működő szakorvosoknak abban, hogy növeljék az elhízott páciensek kezelési együttműködését, súlycsökkentésre irányuló motivációját és hoszszú távú testsúlyszabályozásának sikerességét. A tárgyalásra kerülő témák a következők: a páciensbarát rendelő kialakításának szempontjai; a testsúllyal kapcsolatos irreális elvárások mérséklése; egyes, az elhízás viselkedésterápiás kezelése során használt technikák alkalmazása (pl. célállítás, formálás, készségfejlesztés). Bemutatásra kerül továbbá a minimális intervenció (Ainsworth és Youmans, 2002) módszere, amelynek elemei a következők: 1. felmérés, tudakozódás; 2. tanács; 3. egyetértés; 4. segítség; 5. nyomonkövetés.


_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 SÚLYOSAN ELHÍZOTT BETEGEK LÉGZÉSI ELÉGTELENSÉGÉNEK KEZELÉSE Krémer Ildikó, Katona Zsuzsanna Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Az elhízás okozta szervi károsodások között a pulmonális szövődmények kitüntetett helyet foglalnak el. A rekesz felnyomódása, az intrathorakális és intrapulmonális nyomás emelkedése, a légzésmechanika változása a statikus és dinamikus légzésfunkciós paraméterek beszűkülését, restriktív és obstruktív légzészavar kialakulását eredményezi. A gázcsere romlik, ennek következtében az elhízás miatt már eleve fennálló hypoxia és hyperkapnia progrediál, légzési elégtelenség alakul ki. Az kialakult légzési elégtelenség konzervatív eszközökkel nehezen uralható. A rendelkezésre álló eszközökkel a hypoxia ugyan enyhíthető, a hyperkapnia azonban hosszú távon megnyugtatóan nem csökken, sőt romlik, relatíve rövid idő alatt globális légzési elégtelenség alakul ki, lélegeztetés válik szükségessé. A súlyosan elhízott beteg lélegeztetése nem könnyű feladat. A kórélettani változások miatt eleve magasabb nyomásokat kell alkalmazni, a hyperkapnia miatt a tidal volumen az ideális testtömeghez nem illeszthető, magasabb volumenekkel kell lélegeztetni, amely az intrapulmonális nyomás további emelkedéséhez vezet ennek összes kedvezőtlen kis-és nagyvérköri keringési hatásával. További gondot jelent a tartós lélegezetés miatt szükségessé váló tracheotomia technikai kivitelezése, a kialakuló, részben a lélegeztetéssel, részben a kényszerű immobilitással összefüggő infekciók kezelése, a nem ritkán kialakuló szepszis uralása, az ideális lélegeztetéshez szükséges helyzetváltoztatások gyakorlatilag kivihetetlen volta. Mind-ezek miatt a kudarc, a beteg elvesztése nem ritka. A nehézségeket egy extrém mértékben elhízott, felvételekor 86 testtömeg-indexű, 43 éves férfi légzési elégtelenségének kezelésén keresztül mutatjuk be, akiről retrospektíve nagy valószínűséggel megállapítható volt, hogy észlelhető első légzési nehezítettsége és a lélegeztetést igénylő globális légzési elégtelenség között egy év sem telt el. Előadásunkban ismertetjük a 24 napos kezelés alatt alkalmazott lélegeztetési módszereket, a lélegeztetés fontosabb paramétereinek és a vérgázoknak alakulását. Kitérünk a kezelés során kialakult szövődményekre, a szükségessé vált tracheotomia kivitelezésének nehézségeire és érintjük a beteg ápolása során felmerült gondokat és extrém körülményeket is.


_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 „ MA VAN,… AZ A HOLNAP” Dr. Nagy Róbert1, Ács Rozália2 1 Sz. László kórház, 2Pest Megyei Flór Ferenc Kórház A szerzők előadásukat egymásra építve kívánják felvezetni. A primer prevenció adta lehetőségek bemutatásával illetve az abból megvalósuló és jövőben megvalósítandó célkitűzésekről fognak beszélni. Az elmulasztott lehetőségekről, annak pótlási rehabilitálási megoldásairól. Előre tekintve a jövő feladatairól. Annak a bemutatására vállalkoznak, hogy mi segíti, és mi gátolja ma a családok abbéli igyekezetét, hogy ne legyen gyermekkori obesitas, alacsony mozgási kultúra. Számos publikált kutatási eredményre hivatkoznak. PL: Szt István egyetem. tápanyag összetétele, Budai Gyermek kórház, 3 éves vizsgálata, csontritkulási adatok, stb. Iskola büfé program. ÁNTSZ-táplálkozási egészségnapokról. A táplálék kiegészítők helyéről, szerepéről. Védőnők és gyermekorvosok együtt működési lehetőségeiről: Pl: Szülésfelkészítő tanfolyam tapasztalatairól, a méhen belüli tápanyag ellátottságról. Primer Prevenciótól a rehabilitálásig. Felvetített kép, - lehetőségek a jövő generáció jó vagy rossz eredményei hová vezetnek?


_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 TELEMEDICINA A TESTSÚLY-MENEDZSELÉSBEN Czeglédi Edit ELTE PPK Pszichológiai Intézet, Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék A telemedicina orvosi ismeretanyag vagy orvosi szolgáltatás távolba történő továbbítása telekommunikációs eszközök segítségével (Strode és mtsai., 1999). A megközelítés számos előnnyel bír, mint pl. az orvosbeteg kapcsolat javulása, a páciens bevonása a döntéshozatalba, a kezelés folytonosságának és az utánkövetés lehetőségének megteremtése. Az elmúlt évtizedben az elhízás kezelése kapcsán is megindult a telemedicina alkalmazása. Az előadás célja néhány randomizált kontroll csoportos kutatás bemutatása és implikációinak megtárgyalása. Goulis és mtsai. (2004) standard kórházi súlycsökkentő kezelésben részesülő elhízott páciensek távmonitorozását végezték el. Az intervenciós csoport 6 hónapon keresztül hetente háromszor megmérte a testsúlyát és vérnyomását, amely adatokat telefonon vagy Interneten keresztül juttatott el a központba. Az intervenciós csoport számos paramétere (súlycsökkenés, összkoleszterin szint, triglicerid szint) szignifikánsan javult a 6. hónapnál, és szignifikánsan jobbak voltak, mint a kontroll csoport paraméterei. Jeffery és mtsai. (2003) az irányított betegellátásban alkalmaztak telefonos és e-mailes súlycsökkentő intervenciót (10-10 viselkedésterápiás stratégiákon alapuló, interaktív, edukációs „lecke”). A 6. hónapnál a telefonos program résztvevőinek 24%-a, az e-mailt kapók 20%-a érte el az 5%-os súlycsökkenést. A 10%-os fogyás aránya a két csoportban 7% illetve 6%. A kezelési együttműködés a telefonos program esetében jobbnak bizonyult. Nagyobb súlycsökkenést mutattak a férfiak, az idősebbek, és a korábban súlycsökkentő programban részt nem vevők. Kisebb súlycsökkenést mutattak a nagyobb súlyfelesleggel bírók (BMI>35 kg/m2) és a depresszióval kezeltek. Van Wier és mtsai. (2009) túlsúlyos dolgozó populációnál vizsgálták a telefonos és e-mailes intervenciók hatékonyságát. A programok protokollja hasonlít a Jeffery és mtsai. (2003) vizsgálatában alkalmazotthoz. A 6. hónapnál a legalább 5%-os súlycsökkenés aránya: telefonos csoport 27%, e-mail 22%. Mindkét intervenció szignifikánsan nagyobb súlycsökkenést és derékkörfogat csökkenést eredményezett a kontroll csoporthoz képest. A telefonos csoport emellett szignifikánsan alacsonyabb zsírbevitelt és magasabb fizikai aktivitást mutatott, mint a kontroll csoport. A telefonos és e-mailes intervenció hatékonyságbeli különbsége statisztikailag nem szignifikáns. Az eredmények arra utalnak, hogy a telemedicina alkalmazása ígéretes és költséghatékony kiegészítője (esetleg alternatívája) lehet az elhízás kezelésében alkalmazott megközelítéseknek.

AZ ELHÍZÁS, A SZÖVŐDMÉNYEK ÉS EZEK KEZELÉSE II. Jegyzet:

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 AZ ELHÍZÁS DIAGNOSZTIKÁJA, SZÖVŐDMÉNYEI ÉS SEBÉSZI KEZELÉSÜK Kormos Katalin, Révész Edit, Csapó Zsolt Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Sebészeti Osztály Köszönhetően a modern stresszes életvitelnek, a mozgáshiánynak és a magas energiatartalmú élelmiszerek széleskörű elterjedésének, mostanra a magyar népesség több, mint fele túlsúlyossá vagy elhízottá vált. Mivel az elhízás szövődményeinek ellátása mind nagyobb terhet ró az egészségügyre, nem lehet eléggé hangsúlyozni a primer és secunder prevenció jelentőségét. Sebészként nap, mint nap szembesülünk a diabetes egyik legsúlyosabb, legtöbb szenvedést okozó szövődményével, a diabeteses láb syndromával, amely a cukorbetegek 10-15 %-át érinti, és amely sokszor olyan előrehaladott, akár sepsist, életveszélyt is okozó stádiumban kerül ellátásra, amikor már elkerülhetetlen az amputatio. A II. típusú diabetes kialakulására nagymértékben hajlamosít a kórosan felszaporodott visceralis zsírszövet, amely mennyiségének becslésére a rendszerint alkalmazott antropometriai módszerek helyett a képalkotó vizsgálatok a legalkalmasabbak. A legelterjedtebb és legelfogadottabb ezek közül a CT-scanning, ám az utóbbi időben egyéb, sugárterheléssel nem járó vizsgálat, mint a bio impedancia módszer is egyre nagyobb szerepet játszanak a visceralis zsírmennyiség meghatározásában. Az elhízásra visszavezethető betegségek késői szövődményei nemcsak csökkentik a várható élettartamot, de nagymértékben rontják az életminőséget is, kezelésükben pedig leginkább csak palliatív lehetőségek állnak rendelkezésre, ezért kell a megelőzésre kiemelt figyelmet fordítani, amelynek elengedhetetlen feltétele a pontos diagnosztikus módszerek alkalmazása.


_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2010; 3 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 FOURNIER GANGRENA SEBÉSZI KEZELÉSE - ESETISMERTETÉS Tordé Ákos, Fischer Gábor Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Urológiai Osztály Jegyzet:

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________


AZ Z ELHÍZÁS, ÉS A KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓFAKTOROK

Recommend Documents