Az oktatás stratégiai ágazat

Beköszöntő

ÚJ KATEDRA

Új Katedra Pedagógusok lapja Kiadja: COMMITMENT Kommunikációs Iroda Kft., 1095 Budapest, Máriássy u. 5–7., Tel.: 412-09-09, fax: 412-09-08 Felelős kiadó: dr. Guller Zoltán Alapító-főszerkesztő: Pecsenye Éva Felelős szerkesztő: Varga Gabriella [email protected] Szerkesztőbizottság: Kojanitz László (elnök), Barlai Róbertné, Szebedy Tas Főmunkatárs: Horváth Gábor Miklós Munkatársak: Novák Imre, Simonyi Gáspár Tervezőszerkesztő: Molnár Tamás Olvasószerkesztő: Nagy Márton A szerkesztőség címe: 1095 Budapest, Máriássy u. 5–7., Tel.: 412-09-09, fax: 412-09-08 Ügyfélszolgálat: Tel.: 52/541-442, Fax: 52/541-474, e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel: Kovács Balázs, 30/337-9962, www.ypsylonmedia.hu Nyomdai munkák: OOK Press, Veszprém, Felelős vezető: Szathmáry Attila ISSN 0865-6177 (nyomtatott) ISSN 1788-3709 (online)

A tartalomból Országos Kompetenciamérés 2008 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 Ötvenéves a kőbányai Kékvirág Óvoda . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 Bővül a törökbálinti Bóbita Óvoda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7 Szakképzés – érettségi után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 Nevelés nélkül nincs oktatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13 Ebigél – mi is ez tulajdonképpen? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17 Túlélhető kamaszkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 Művészcsaládból a popszínpadra: Erdélyi László . . . . . . . . . . .24 Vass Teréz és Mátyássy Áron szövetsége . . . . . . . . . . . . . . . . . .28 Lónyay: méltó régi nagy híréhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30

2009. május

Katedra2009 május.indd 1

„Az oktatás stratégiai ágazat” Négynapos munkahét, megszűnő 13. havi illetmény, két évre befagyasztott fizetések, csökkenő önkormányzati támogatások… A formálódó új kormányprogramról megjelent hírek szerint ez vár a közszférára s benne a közoktatásra a következő időszakban. S ha a tervezett intézkedések közül nem is valósul meg valamennyi, már egy-két megszorító lépés is elegendő ahhoz, hogy a pedagógusok és az óvodák, iskolák túlnyomó többsége lehetetlen helyzetbe kerüljön. Négynapos munkahét a közszférában? Értelmezhetetlen javaslat. A négynapos munkahét a piaci szférában a munkavállalói szolidaritás egyik megnyilvánulása. Ha csökken az autók iránti kereslet, s kevesebbet kell gyártani belőlük, akkor annak érdekében, hogy minél kevesebben veszítsék el állásukat, csökkentett bérért kevesebbet dolgoznak a munkavállalók. A közszférában azonban nem csökken a feladat, nem lesz kevesebb a beteg, a lakcímbejelentő és a tanítási anyag sem. A közszférában a négynapos munkahét nem a feladatok, a megrendelések apadásához igazodó lépés, hanem egyszerű fizetéscsökkentés. Leegyszerűsítve: a feladatokat változatlan mennyiségben és színvonalon el kellene látni, csak ötödével alacsonyabb bérért. A 13. havi illetmény megszüntetése a tavaly év végén bevezetett intézkedés kiterjesztése. Akkor még az alacsonyabb jövedelmű közalkalmazotti csoportok megúszták azt, hogy éves fizetésüket egyhavi bérrel, azaz mintegy nyolc százalékkal csökkentsék. Most ők is sorra kerülnek majd. A tervek szerint két évre befagyasztanák a béreket is a közszférában. Miért, eddig másként volt? Mikor volt utoljára érdemi béremelés a közoktatás területén? Hét évvel ezelőtt. Azóta béreink reálértéke éppen olyan folyamatosan csökken, mint amilyen folyamatosan érkeznek a kormányzati ígéretek a pedagógusok jövedelmének rendezéséről, ilyen-olyan kiegészítő juttatások vagy éppen egy életpályamodell bevezetéséről. A fenti intézkedések pedig elvileg lehetővé tennék az önkormányzati támogatások csökkentését. Azért csak elvileg, mert az a csoda, hogy az elmúlt három évben gyakorlatban is végrehajtott megszorítások – leánykori nevén az új finanszírozási rendszer –, az alaptámogatások felmenő rendszerben történő 20-25 százalékos csökkentése még nem vezetett ilyen eredményre. A kormány által is gyakran citált McKinsey-jelentés szerint minden ország oktatása annyira lehet jó, amennyire felkészültek pedagógusai. A közoktatás minőségének alapfeltétele a felkészült, motivált óvónő, tanító, tanár. Nélkülük nincs színvonalas közoktatás. Színvonalas közoktatás nélkül pedig a gazdasági válság elmúltával ismét hátrányos helyzetből indul majd Magyarország.

1

5/5/09 10:26:09 AM

Súlypont

ÚJ KATEDRA

Országos Kompetenciamérés 2008 2008-ban hatodik alkalommal került sor az országos kompetenciamérésre, amelyben 3058 intézmény 326 687 hatodikos, nyolcadikos és tizedikes tanulója vett részt. Az egyaránt 2x45 perces matematikai, illetve szövegértési tesztet idén először valamennyiük esetében központilag javították. A teljesítményméréshez kapcsolódott egy, a gyerekek családi hátterét, eddigi iskolai pályafutását vizsgáló tanulói és egy, az intézmények lehetőségeit, adottságait felmérő kérdőív is. Ezek nyújtanak segítséget az iskoláknak ahhoz, hogy tanulóik teljesítményét ezen változók figyelembevételével is értékelhessék és összevethessék más intézmények eredményeivel. Az országos kompetenciamérések kezdeményezése Pokorni Zoltán nevéhez fűződik, és szerves része volt a közoktatás minőségfejlesztését szolgáló intézkedéscsomagnak, amelynek eleme volt – több más mellett – az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont felállítása és a Comenius 2000 program is. Egyike azon kevés fejlesztésnek, amely átvészelte a kormányváltásokat, alapkoncepciója ugyanakkor több ponton is változott. Az eredeti célkitűzés szerint elsősorban az intézmények munkáját segítette volna,

A kompetenciamérések országos átlageredményei 2003–2008 (1. táblázat)

ezért terjedt ki minden tanulóra, s ezért került a mérések időpontja a páratlan évfolyamokra (minden tanulócsoportot átvevő pedagógus pontos képet kapjon a diákok képességeiről). A kormányváltást követően az adatfelvételek időpontja a páros évfolyamokra került át, s változás az is, hogy legkorábban negyedik osztályban mérik a tanulók szövegértési és matematikai eszközhasználat-képességét. Háttérbe szorult a másik alapelve is, amely a mérési, értékelési kultúra intézményi szintű megerősítését célozta. Ma ez a külső értékelés elsősorban a fenntartói és országos szintű oktatásirányítás számára ad képet az iskolákban zajló munka eredményességéről. Nem sérült ugyanakkor a kezdeményezés harmadik célja: az országos kompetenciamérés – kapcsolódva az átalakult érettségihez – a tartalmi szabályozás meghatározó és hatékony eszközévé vált Magyarországon. Javuló eredmények a nyolcadik, gyengülő teljesítmények a tizedik évfolyamon A 2008. évi mérés eredménye az egy évvel korábbival öszszevetve nem mutat jelentős eltérést a 6. évfolyamon tanulók esetében. Némileg javult ugyanakkor a 8. osztályba járók teljesítménye mindkét területen, míg a 10. évfolyam esetében a szövegértési és a matematikai tesztek átlageredménye egyaránt romlott (lásd: 1. táblázat). A nyolcadikosok teljesítménye matematikából 6 ponttal, szövegértésből pedig 9 ponttal magasabb, mint a tavalyi átlageredmény, a javulás mindkét területen a gyengébb képességű tanulók teljesítményének köszönhető, ahol különösen a szövegértésteszt eredményei esetében látható fejlődés, ezzel egyidejűleg a legjobb képességű tanulók átlageredményeinek visszaesése is tapasztalható. A 10. évfolyamon mindkét területen 9 ponttal alacsonyabb az országos átlag, mint egy évvel korábban. Ezzel a matematika esetében egy „hagyomány” tört meg, hiszen az átlag az elmúlt években stabilan 500 pont körül alakult, míg a szövegértésnél a mostani 497 pont az eddigi legrosszabb eredmény. Ezen az évfolyamon a 2007-eshez viszonyított gyengébb teljesítmény nem egy-egy tanulói csoport rosszabb teszteredményeinek következménye, a gyengébb, a közepes és a jobb felkészültségű tanulók eredménye ugyanis egyaránt romlott. A vizsgálatot végző szakemberek véleménye szerint a három mért évfolyam esetében többnyire nem tapasztalható egyértelmű trend. Az évről évre változó eredmények in-

2

Katedra2009 május.indd 2

2009. május

5/5/09 10:26:10 AM

ÚJ KATEDRA

Súlypont

kább véletlen ingadozásnak tekinthetők, s nem Az átlageredmény, valamint a képességeloszlás percentilisei az egyes régiókban, 2008 (2. táblázat) történt érdemi változás a tanulók matematikai és szövegértési képességei tekintetében sem. Az egyetlen kivétel a 6. évfolyamosok szövegértési teljesítménye, ahol folyamatos a javulás, s 2003 óta 19 ponttal emelkedett az átlagpontszám. A javulás valamennyi képességszintet érintette, igaz, a gyengébb tanulók teljesítménye nagyobb mértékben javult, mint jobb képességű társaiké. Élen Budapest és Nyugat-dunántúl Az átlageredményeket területi bontásban vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a legjobb eredmények mindkét területen és valamennyi évfolyam esetében Budapesten és Nyugat-Dunántúlon születtek, míg a legrosszabb teljesítményt az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió tanulói nyújtották. A legjobb és leggyengébb eredményt elért területek (Budapest, illetve Észak-Magyarország) eredménye között jelentős a különbség, több esetben az 50 pontot is eléri. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy míg a szövegértést illetően ez az eltérés a különböző évfolyamokon lényegében egyforma mértékű, addig a matematikai eredmények esetében a különbség a magasabb évfolyamok felé haladva jelentősen csökken, ami a gyengébb tanulók teljesítménykülönbségének csökkenéséből adódik (lásd: 2. táblázat).

Az egyes településtípusokon tanuló diákok képességmegoszlása, 2008 (1. ábra)

Az előzőekben említett tendencia az adatok megyei bontásban történő vizsgálatánál is megfigyelhető. Szembetűnő ugyanakkor, hogy amennyiben a legjobb, illetve a leggyengébb eredményt produkáló megyéket hasonlítjuk össze, eltérő folyamatokat figyelhetünk meg a két mért terület esetében. Mind a matematikai, mind a szövegértés eredményeket tekintve azt látjuk, hogy az átlagpontszámok közötti különbség a magasabb évfolyamok felé haladva folyamatosan csökken, ugyanakkor ennek oka a két területen éppen ellentétes. Míg ugyanis a matematika esetében a legjobb tanulók teljesítménykülönbségéből fakad, addig a szövegértésnél ellenkezőleg, a leggyengébb tanulók eredményeinek következménye ez. Az adatokat településtípus szerint vizsgálva egyértelmű a budapesti és a megyeszékhelyeken iskolába járó diákok jobb teljesítménye és a községi iskolák diákjainak lemaradása (lásd: 1. ábra). A 6. és 8. osztályban matematikából 53–57, szövegértésnél 59–62 pont az eltérés a fővárosi tanulók javára, ami igen jelentős. A különbséget és annak nagyságát elsősorban a településtípusok és az ott élők gazdasági és szociális helyzetének különbségével magyarázzák a kutatók. A 10. évfolyamon a különbség még nagyobb, matematikából 87, míg szövegértésből 98 ponttal magasabb átlageredményt mértek a budapesti intézményekben, mint a kistelepüléseken. Ez leginkább abból fakad, hogy a két korábbi évfolyam esetében a gyerekek többsége még lakóhelyén tanul (bár a Zöld könyv szakértőinek véleménye szerint már ebben az életkorban is a tanulók mintegy negyedét, s döntően a magasabb státusú családok jobb képességű gyerekeit elszívják a nagyközségi és a városi, nagyvárosi iskolák), a 10. évfolyamon már nagy a mozgás a települések között, ráadásul a kisebb településeken inkább a jellemzően gyengébb képességű tanulókat fogadó középfokú intézménytípusok találhatók meg. Hatalmas lemaradásban a szakiskolások A településtípusok esetében tapasztalt teljesítménykülönbségeknél is nagyobb eltéréseket figyelhetünk meg akkor,

2009. május

Katedra2009 május.indd 3

3

5/5/09 10:26:10 AM

Súlypont Az egyes képzési formákban tanulók képességmegoszlása, 2008 (2. ábra)

Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma az anya iskolai végzettsége szerint, 2008 (3. ábra)

4

Katedra2009 május.indd 4

ÚJ KATEDRA

amikor a más-más iskolatípusban tanulók eredményeit vetjük össze (lásd: 2. ábra). A szerkezetváltó intézményekbe járó diákok esetében (arányuk a 6. évfolyamon közel 4%, a 8. és 10. évfolyamon pedig mintegy 9%) mindkét vizsgált területen jelentősen jobb átlageredményt értek el, mint a hagyományos képzési szerkezetben tanuló társaik. A hatés nyolcosztályos gimnáziumba járó gyerekek teljesítménye átlagosan 79–85 ponttal volt magasabb, mint az általános iskolásoké, s előnyük a tizedik évfolyamon is – jelentősen eltérő mértékben – megfigyelhető. Ebben a korosztályban a négyosztályos gimnáziumokba járókhoz képest matematikából és szövegértésből 50, illetve 30 ponttal, a szakközépiskolásokhoz képest mindkét mérési területen már 90–100 ponttal, míg a szakiskolásokhoz viszonyítva több mint 180 ponttal teljesítettek jobban. Utóbbi lemaradás mértéke elképesztően nagy, a szakiskolások átlageredménye még az országos átlagnál is 90–100 ponttal gyengébb. Ezek a különbségek azonban – ahogyan erre a vizsgálat készítői is felhívják a figyelmet – nem feltétlenül az intézményekben zajló munka minőségéből fakadnak. A szerkezetváltó gimnáziumok köztudomásúan egy-egy korosztály legtehetségesebb tanulói közül válogatnak a felvételik során, akik nem csupán képességeiket, de motivációjukat és többségük esetében családi hátterüket tekintve is kiemelkednek társaik közül. A családi háttér és a tanulói teljesítmény A kompetenciaméréshez kapcsolódó háttérkérdőív biztosít lehetőséget arra, hogy a teljesítmények és a családi háttér összefüggéseit is vizsgálni lehessen. Az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy – egybehangzóan korábbi kutatások tapasztalataival – a családi háttér jelentős mértékben meghatározza a tanulói teljesítményeket, és megmagyarázza az általános iskolákon belüli, illetve a településtípusok közötti különbségeket. A 10. évfolyamon tanulóknál ugyanakkor az is látható, hogy azonos családi háttér esetén is számottevő eltérés lehet a különböző intézménytípusban tanuló diákok között. Mert bár az iskolai szelekció elsősorban a képességek mentén történik, a gyermek sikeres iskolaválasztását és teljesítményét jelentős mértékben meghatározza családja szociális és gazdasági helyzete, a szülők iskolai végzettsége (lásd: 3. ábra), a továbbtanulási ambíciók (lásd: 4. ábra). A szülők iskolai végzettsége és a tanulói teljesítmény szorosan összefügg, minden mért évfolyamon meghatározó. A legalább érettségivel rendelkező szülők gyerekei valamennyi évfolyamon és mindkét mért területen az országos átlag feletti eredményt értek el. Ezen a csoporton belül is lényeges az eltérés, hiszen a felsőfokú végzettségű szülők gyerekei átlagosan 25–60 ponttal értek el jobb eredményt a teszteken, mint azok a tanulók, akiknek édesapjuk vagy édesanyjuk csak érettségi vizsgát tett. Az adatok azt mutatják, hogy jelentős teljesítménynövelő hatása van a tanuló otthonában meglévő könyveknek, illetve ezek számának, s annak is, hogy a tanulónak vannak-e saját könyvei. Amenynyiben igen, úgy teljesítménye nagy valószínűséggel eléri vagy meg is haladja az országos átlagot. Hasonló a helyzet

2009. május

5/5/09 10:26:11 AM

ÚJ KATEDRA

a számítógép esetében is. Az ilyen eszközzel rendelkező családokban élő gyerekek teljesítménye meghaladja az országos átlagot, eredményeik átlagosan 70–80 ponttal jobbak, mint számítógéppel nem rendelkező társaiké. A tanulók 20–23%-a úgy tervezi, hogy leérettségizik, s aztán befejezi tanulmányait, míg közel kétharmaduk ennél magasabb, több mint felük felsőfokú végzettség megszerzését tűzi ki célul. A magasabb iskolai fokozatot megcélzók aránya a 10. évfolyam felé haladva folyamatosan emelkedik, amíg a hatodikosoknak 62,2%-a válaszolta azt, hogy technikusi végezettséget, diplomát vagy doktori fokozatot kíván szerezni, a tizedikesek körében már 69%-uk vélekedett így. Az ambíciók és a teljesítmények összefüggését vizsgálva jól látszik, hogy a felső szinten továbbtanulni akaró diákok átlagosan jobb eredményeket értek el, mint a kisebb tanulási célt maguk elé tűző társaik. Ha pedig ezeket az adatokat öszszevetjük a szülők iskolai végzettségével, egyértelműen megbizonyosodhatunk a család tanulást motiváló szerepéről. Tanulói teljesítmény és intézményi adottságok A program során vizsgálták az intézményi sajátosságok és a tanulói teljesítmények összefüggéseit is. Kérdéseket tettek fel az intézmények vezetőinek az épületek állapotáról, a speciális tantermek meglétéről, valamint a tanulók összetételéről és a tanulási nehézségekkel küzdő diákok arányáról. A tanulói teljesítményeket – úgy tűnik – kevésbé befolyásolja az intézmények tárgyi adottságainak különbözősége. Bár a 6. és 8. évfolyamon a tanulók kétharmada, a 10. évfolyamon pedig fele olyan iskolába jár, ahol nem található nyelvi labor, és a két alsóbb évfolyamon a diákok 43–45 százalékának, a 10. évfolyamon pedig 86 százalékának nincs módja fejlesztő tanteremben tanulni, ez az eredményekben csak néhány pontos eltérést eredményez. Sőt az utóbbiak megléte általában rosszabb átlagteljesítménnyel társul, aminek oka feltehetően az, hogy ott létesítenek ilyen termeket, ahol magasabb a gyengébb képességű, fejlesztésre szoruló diákok aránya. Valamivel jelentősebb hatással van a tanulói teljesítményekre a könyvtár, a tornaterem és a számítógéplaborok megléte vagy hiánya. Előbbi kettő az intézményi telephelyek mintegy 10 százalékát (a 10. évfolyam esetében kevesebb, mint 5 százalékát) érinti, a tornaterem esetében ez az arány valamennyi évfolyamon 9 százalék körül alakul. Számítógépterem szinte mindenütt van, a tanulóknak mindössze 1–3 százaléka nem tudja igénybe venni ezt a szolgáltatást. A 6. és 8. évfolyamon az adatok szerint 20–30 pont az eltérés a diákok teljesítményében ezen feltételek megléte, illetve hiánya esetében. Ezzel szemben a 10. évfolyamon már mások a tapasztalatok: a számítógépterem hiánya szinte észre sem vehető a teljesítményekben, ugyanakkor ott, ahol nincs tornaterem, a tanulók teljesítménye 45–48 ponttal alacsonyabb a matematika, illetve a szövegértés területén. Még nagyobb eltérést tapasztalunk akkor, ha ugyanezen az évfolyamon a könyvtárterem hiánya és a teljesítmény összefüggését vizsgáljuk. Ahol nincs könyvtár, a tanulók szövegértési tesztjükre átlagosan 69, matematika tesztjükre 65 ponttal kaptak

2009. május

Katedra2009 május.indd 5

Súlypont Átlageredmény és az átlageredmény konfidenciaintervalluma a tanulók tervezett legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 2008 (4. ábra)

kevesebbet. (A vizsgálatot végzők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy a kis elemszám miatt ezen kérdés esetében a statisztikai hiba valószínűsége is nagyobb.) Az intézményvezetőket megkérdezték az adott iskolába járó tanulók összetételéről is: milyen anyagi körülmények között élnek, milyen arányban részesülnek állandó gyermekvédelmi támogatottságban, mennyien minősülnek veszélyeztetettnek, vagy éppen mekkora a kedvezményesen étkező és az ingyenes tankönyvben részesülők aránya. Ezekből a mutatókból egy indexet képeztek, amelyből kiderült, hogy az index alsó negyedébe tartozó intézményi telephelyek között az országos átlagot tekintve a 6. és 8. évfolyamon 50–87 pont közötti, a 10. évfolyam esetében ugyanakkor már 138– 148 pont közötti különbséget tapasztaltak. Hasonló adatokat kaptak a településtípusok és a képzési formák közötti eltérések vizsgálatánál, ami – a kutatást végzők véleménye szerint – arra utal, hogy a különbségek nem elsősorban az egyes kategóriákon belül, hanem azok között vannak. A tanulási nehézségekkel küzdő diákok (sajátos nevelési igényű, tanulási nehézségekkel küzdők, évfolyamismétlők) aránya alapján képzett indexnek a teljesítményekkel való összefüggéseinek vizsgálatából az tűnik ki, hogy a telephelyi különbségek itt valamivel kisebbek, mint amelyet a tanulói összetétel esetében tapasztaltak. A 6. és 8. évfolyam esetében az eltérés 58–63 pont között, míg a 10. évfolyamon 124–132 pont között alakul az index alsó és felső negyede között. (celia)

5

5/5/09 10:26:13 AM

Hírek

ÚJ KATEDRA

Ötvenéves a kőbányai Kékvirág Óvoda Fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepli ebben az esztendőben a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Kékvirág Napközi Otthonos Óvoda. A jubileum alkalmából az óvoda vezetősége április 20. és 25. között egyhetes programsorozatot szervezett a korábban és a jelenleg óvodába járó gyermekek, szüleik, meghívott vendégeik és a szakemberek részére. Az ünnepségsorozat április 20-án, hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődött Béres Péterné óvodavezető, Verbai Lajos polgármester és Arató Gergely államtitkár ünnepi beszédével. Ezt követően felavatták az intézményben ötven évvel ezelőtt készített kerámiafalat és a külső homlokzaton lévő kerámiaképet, amelyek műemléki védettség várományosai. Az avatáson Simó Ágoston kerámiaművész, valamint az óvoda épületét tervező Fábián István építészmérnök is részt vett. Átadták a dolgozók által, Geri Katalin irányításával készített kerámia életfát is, amely mindazon nevelők nevét megörökíti, akik az elmúlt ötven év alatt az óvodában dolgoztak. A gyermekek munkáiból is több kerámiafalat készítettek erre az alkalomra az épület különböző helyszínein. A délelőtt folyamán az óvodások bemutatták Tavaszi zsongás című néptáncműsorukat, amely alatt a néphagyomány ápolása jegyében minden korosztály számára biztosított volt a tánclehetőség. A kicsik néptáncelőadását a nevelőtestület Fótiné Vadász Klára által koordinált Világszép kecskebéka című bábjátéka követte. A jelenlévők megtudhatták azt is: az óvoda számtalan bábbal rendelkezik, melyeket a pedagógusok maguk készítettek, s amelyekkel rendszeresen szerveznek bemutatókat a gyermekek, szüleik, ünnepek alkalmával pedig az intézmény egykori dolgozói részére. Az első napot állófogadás és Mikola Péter zenés gyermekelőadása zárta. Április 21-én, kedden a meséé volt a főszerep. A nap a Pitypang csoport Dramatikus játékaival kezdődött. A vegyes óvodai csoportban a gyermekek nevelésében alkalmazható drámapedagógiai módszerek alkalmazását mutatta be Gyulai Annamária drámapedagógus. A Katica csoportban A répa című mesét dramatizálták a gyermekek Dálnokiné Mátyási Csilla és Faragó Tímea óvodapedagógusok vezetésével. Ezt követte Fűzik Lászlóné és Kissné Markó Mária logopédusok szakmai bemutatója. Az intézmény közel húsz éve foglalkozik beszédfogyatékos gyermekekkel, akiket szociálisan integráltan nevelnek és fejlesztenek. Az óvoda vezetése a délután folyamán szülői fórumra is lehetőséget biztosított az intézmény pszichológusa, Miklós Ágota és az említett logopédusok vezetésével. A keddi programot a szülők és gyermekek részére előadott Világszép kecskebéka című bábelőadás zárta. Labdavarázs

6

Katedra2009 május.indd 6

Az április 22-i, szerdai nap jelszava a mozgás volt, ennek megfelelően a Vackor csoport Labdavarázs című játékos testnevelés programjával indult Molnárné Papp Ildikó vezetésével, majd Mozduljunk együtt műsorával a Süni csoport a tornaszerek változatos használatát mutatta be Hegedűsné Juhász Krisztina irányításával. Ebbe a két csoportba járnak a szociálisan integrált beszédfogyatékos gyermekek, akiknek mozgásfejlesztésére az óvoda speciális mozgásgyakorlatokkal igen nagy hangsúlyt fektet. Délutánra az Egy kicsi mozgás mindenkinek kell…! programpontban családi sportdélutánra hívtak kicsiket és nagyokat, amelyen a szülők és a gyermekek együtt vehettek részt a versenyfeladatokban, és „kifulladásig” próbálhatták ki a különböző sportszereket. Április 23-án, csütörtökön a vizualitás került előtérbe, mindenekelőtt a Mirci Cica csoporttal bemutatott Varázsoljunk virágot című, a vizuális nevelés jelentőségét hangsúlyozó foglalkozással, amit Horváth Marianna és Egriné Adrási Krisztina óvodapedagógusok vezettek. A készségfejlesztésre irányuló logopédiai bemutató után a Manó-nap keretében játékos ismerkedés következett a leendő óvodásokkal. A kis óvodások minden évben meghívólevelet kapnak az óvodától, benne egy ajándék nyaklánccal, amelyen a nevük szerepel. A számukra rendezett Manó-napon a gyerekek megismerkedhetnek leendő óvónőjükkel, a szülők pedig felvilágosítást kapnak az intézményben folyó pedagógiai munkáról. A csütörtöki nap második felén az Ügyes kezeké volt a főszerep egy a legváltozatosabb technikákat felvonultató barkácsdélutánon. Ez is hagyomány az óvodában, hogy az ünnepek előtt a szülők részére különleges vizuális technikákat mutatnak be, amelyek segítségével ők lakásukat díszíthetik, vagy családtagjaiknak ajándékot készíthetnek. A jubileumi ünnepségsorozaton ezt a tevékenységet a gyermekek a szülőkkel együtt végezhették: többek között korongoztak, agyagból figurákat készítettek, festettek, amit azután kemencénkben kiégettek. Április 24-én, pénteken a zene ideje is eljött. A figyelmet a készségfejlesztésre irányító logopédiai bemutató után a jelenlévők a Piros csoporttal Tavaszi kirándulást tehettek, ám nem túraútvonalon, hanem a zenei nevelés útján. Az óvoda többféle hangszerrel rendelkezik, s ezeket a gyermekek előszeretettel használják. Ebből mutattak ízelítőt az újabb vegyes csoportban Tóth Lászlóné óvodapedagógus vezetésével.

2009. május

5/5/09 10:26:13 AM

Hírek

ÚJ KATEDRA

A répa mese Délután mi más is következhetett volna, mint családi táncház! A Járjunk táncot ripegőt – ropogót! jelmondatú invitálás máris parkettre, illetve jelen esetben gyepre szólította a jubileum részt vevőit. A gyerekek szüleik bevonásával népszerűsítették a néptáncot, amelyben a jókedv volt a legfőbb vezérfonal. A programsorozat utolsó napjára, április 25-re, szombatra már „csak” a vigadalom maradt! Délelőtt a Régi időkre emlék-

szel-e még…? kérdés feltevésével ötven évet átívelő óvodástalálkozón látták viszont egymást egykori óvodások, óvónők és dajkák, korosztálytól függetlenül. Az emlékek felelevenítése után pedig újból elballagtak, majd búcsúzóul egy urnába tárgyakat és relikviákat helyeztek el az utókor számára. Este Szombat esti láz címmel hangulatos bál zárta az ünnepi hetet, amelyen a nevelőtestület táncbemutatót tartott, s amelyen a Madách Színház előadói is szerepeltek, de volt karaoke és activity játék is. A jobbnál jobb ötletekben lám, jócskán bővelkedő, kicsiknek és nagyoknak egyaránt roppant színesen összeállított egyhetes programsorozatot régi idők fényképeiből, retró óvodai szobából és régi játékokból összeállított és berendezett kiállítások kísérték. „Az egész programsorozatban az óvodapedagógusok mellett a dajka nénik és a technikai dolgozók is szerepet vállaltak. A közös siker, a kitűzött célok csak így valósulhattak meg” – összegezte a mögötte álló egy hetet Béres Péterné óvodavezető, aki boldogan tette a 2004. évi Közoktatás Minőségéért Díj pályázaton a Kiválóság Díj kategóriában elnyert oklevél mellé az ötvenéves jubileum alkalmával az oktatási és kulturális miniszter által adományozott Miniszteri Elismerő Oklevelet. Varga Gabriella

Bővül a törökbálinti Bóbita Óvoda Április 15-én ünnepélyes keretek között tették le a törökbálinti Bóbita Óvoda új épületének alapkövét. A rendezvényen részt vett és beszédet mondott Turai István polgármester, Balázs Mihály tervező, Pénzes Józsefné, az óvoda vezetője, és Szabó Lajos, a Kalotherm Zrt. elnök-vezérigazgatója. A jövőben számos problémát orvosló új épület megvalósításához 250 millió forint támogatást nyert az intézmény. Turai István polgármester a város legújabb fejlesztésének indulásakor elmondta, hogy kiemelten fontos a Bóbita Óvoda bővítése, mert évek óta túljelentkezés van az intézményben. A 120%-os kihasználtságra ad gyógyírt a beruházás, aminek befejezésével 150 gyermekkel többet tudnak befogadni a város óvodái. A 250 millió forintos európai uniós támogatáshoz a város önkormányzata további 400 millió forinttal járul hozzá. Balázs Mihály Kossuth-díjas tervező beszédében kiemelte, hogy 65 pályázó közül választották ki a terveit, amelyek legfőbb meghatározója a természetes anyagok, a környezetbarát technológiák használata, valamint az energiatakarékos megoldások. Ennek megvalósításaként az épület egy része a föld alatt lesz és zöldtető fedi majd be, így geotermikus energiával gondoskodhatnak a hűtésről és a fűtésről. Az új és ideális környezet megfelelő alapot teremt majd a kisgyermekek kompetenciaalapú képzéséhez, hangsúlyozta Pénzes Józsefné, az óvoda vezetője. A fejlesztés révén hat csoportszobával, mindegyikhez külön terasszal, az udvaron tagolható játszó-, pihenő- és sporttérrel bővül az intézmény. Az ünnepélyes alapkőletétel előtt Szabó Lajos, a

2009. május

Katedra2009 május.indd 7

Kalotherm Zrt. elnök-vezérigazgatója ígéretet tett: mindent megtesznek azért, hogy a kivitelezési munkák időben befejeződjenek, és a Mikulás már az új helyen adhassa át ajándékát a gyermekeknek. Az egyszerre három telephelyen működő óvoda a szülők számára kényelmetlen, az önkormányzat számára gazdaságtalan és hosszú távon fenntarthatatlan volt, míg a gyermekek fejlődéséhez sem teremetett optimális feltételeket ez a fajta megosztottság. Az épület energiatakarékos, a legkorszerűbb technológiával, környezetbarát anyagok beépítésével illeszkedik majd a természetes környezetbe. A zöld környezet elemei: patakpart, tankonyhakertek, gyümölcsfák, madáretetők, bionap, bioételek, bioétkeztetés, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítható papír alkalmazása és kerékpártároló. Az épületgépészeti elemek a környezetbarát technológiák használatát preferálják, a világításnál energiatakarékos megoldásokat alkalmaznak majd. Így a megvalósítandó épület hozzájárul a pedagógiai programban megfogalmazott egészséges, természetbarát, „zöld” környezet létrehozásához a környezettudatos nevelés érdekében.

7

5/5/09 10:26:15 AM

Interjú

ÚJ KATEDRA

Az Év Tanítója címtől a Tanítók Egyesületének élére Az általános iskola 1–6. osztályába járó kisiskolások nevelésének megújítása érdekében tevékenykedő tanítók szakmai képviseletét ellátó Tanítók Egyesülete ötödik éve működik. Az információcsere, mint fő cél mellett arra törekednek, hogy pedagógiai és szervezeti kérdésekben közös álláspontot alakítsanak ki. Ezek mellett tudományos segítségnyújtásra is vállalkoznak, kapcsolatot tartanak pedagógusképző intézményekkel, és szeretnének közreműködni a tanítói szemlélet és gyakorlat megújításában. Tevékenységükről kérdeztük Csájiné Knézics Anikót, a szervezet elnökét, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanítóját. – Bajban van a magyar közoktatás, bár ez nem elsősorban az alsó tagozatra vonatkozik. Milyen a magyar tanítói társadalom? – Szerintem még mindig az alsós tanítók a legelhivatottabbak és a leginkább elkötelezettek a szakma iránt, ők rendelkeznek a legszélesebb és legszínesebb módszertani kultúrával, eszközökkel. Rugalmasan képesek alkalmazkodni a megváltozott világhoz, az új szokásrendszerhez, a tanulói, szülői elvárásokhoz. Sajnos hiába mutatják a nemzetközi felmérések, hogy nincs miért szégyenkeznünk tanítványaink teljesítményei miatt, az iskolai életben, a „szintek között” még mindig a tanítói társadalom a leglenézettebb. – Hogyan került a pedagógusi pályára? – Kaposváron szereztem tanítói, Egerben történelemtanári és Zsámbékon drámapedagógusi végzettséget. Házasságom után Miskolcon kezdtem el tanítani, majd pedig, miután 1991-ben Budapestre költöztünk, Kőbányán tanítottam. 1997 óta a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskolában és Gimnáziumban tanítom az első és a második osztályos gyerekeket. A szakmai megújítás mindig érdekelt. Tankönyvtervet állítottam össze az Apáczai Kiadó alsós tankönyvfejlesztési pályázatára. Nagy örömömre a kiadó felkért az első osztályos írás-munkafüzetek elkészítésére. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy még napjainkban is használatosak. Jó érzéssel tölt el, hogy az Apáczai Kiadó sikeres és keresett tankönyvei, munkafüzetei közt az enyém is ott szerepel. Néhány éve új alsós olvasó- és nyelvtankönyveket, munkafüzeteket, egy tankönyvcsaládot készítettünk kollégáimmal, Szilvásiné Turzó Ágnessel és dr. Steklács Jánossal Mesevár címmel a Forrás Kiadónak. – Miként vezetett útja a Tanítók Egyesületének élére? – Egy mentési akciónak is nevezhetjük szerepvállalásomat. Megszűnt a Tanítók a gyermekekért nevű civil szervezet, amelynek az elnöke Kuti Gusztávné volt. Akkoriban az volt az egyetlen országos jellegű, tanítókat összefogó szervezet. Színes, gazdag programokat szerveztek, még országos taní-

8

Katedra2009 május.indd 8

tási versenyt is kiírtak a tanítóknak. Egyik felejthetetlen élményem is ehhez kapcsolódik: 1997-ben elnyertem az Év tanítója címet. Most is megborzongok, amikor eszembe jut. Nagyon sokat jelentett nekem ez a cím. Visszatérve a megszűnő szervezetre, sokan éreztük úgy, hogy nem szabad országos szervezet nélkül maradnunk. 2004ben az Apáczai Kiadó támogatásával konferenciát szervezetünk. Százhúsz kolléga jött el, ekkor alakult meg a Tanítók Egyesülete, és engem választottak meg elnöknek. Azóta négyszáz tagunk van. – Mit fogalmazott meg legfőbb célként a civil szervezet? – Jelentős horderejű változások zajlanak a közoktatásunkban, és a változások megismertetését fontos feladatunknak tartjuk. Évente két alkalommal hívjuk össze az ország tanítóit, hogy tájékoztassuk őket a pedagógia világának változásairól, hogy megbeszélhessék, milyen, jó gyakorlatot lehet folytatni. Olyan előadásokat szervezünk, amelyek segítséget nyújtanak a mindennapi tanítás és tanulás folyamatában. Foglalkozunk a gyerekek különböző magatartási zavaraival, illetve ezek kezelhetőségével, a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztésével. Gyakorlati tanácsokat adunk a konferenciáinkon, hogyan növelhető a tanulók figyelemtartóssága, hogyan lehet sikeresebbé tenni a szövegértés tanítását. Arra törekszünk, hogy amit számon kérünk a tanítókon, és eddig ezt nem tanulták, most pótolhassák, bővíthessék eszköztárukat. Konferenciáinkhoz módszertan és eszközbemutatók is kapcsolódnak, igyekszünk gondolkodásfejlesztési stratégiákat és fejlesztő módszereket bemutatni az ország minden tájáról érkező tanítóknak. – Érdekes, izgalmas kérdésekkel foglalkoznak évről évre. Milyen szempontok szerint választják ki a témákat és az előadókat? – Minden alkalommal a tanítók igényeihez alkalmazkodunk, majd megkeressük a téma szakavatott ismerőjét, tudósát, akinek egy-egy előadását előzetesen is meghallgatjuk. Minden eddigi rendezvényünkre jellemző volt, hogy szak-

2009. május

5/5/09 10:26:17 AM

Hírek

ÚJ KATEDRA

mai párbeszédet alakítottunk ki az előadó és a hallgatóság között, illetve kezdeményeztük, hogy egymással is minél többet beszélgethessenek a kollégáink. – Mit tartalmazott az idei programjuk? – Mindig kapcsolódunk közoktatásunk jelenéhez, idén az Új tudás program bemutatása volt napirenden, de szó volt az érzelmi, társas és spirituális intelligencia szerepéről is a nevelőmunkában. Fontos, hogy kollégáinknak minél több példát mutassunk a differenciálásra, ezúttal gasztronómiai kalandozások témakörében tettük ezt. Természetesen az interaktív eszközök sem maradtak ki, a tanulók környezettudatos viselkedésére szolgáló lehetőségekkel ismertettük meg a kollégákat. Az egyik legérdekesebb és leghasznosabb az A tanulói készségés képességfejlesztés mozgásterápiával című előadás volt.

Reméljük, hogy az idei konferenciáról is elvihették a pedagógusok útravalóul, hogy fontos a tanulás-tanítás során a személyes figyelem, a dicséret, a gyerekek ösztönzése, hogy egyéni instrukciókat adjunk a tanulóknak, és teremtsünk lehetőséget arra, hogy a diákok választhassanak a feladatok megoldási sorrendjében, használjuk a gyerekek ötleteit. – Miben áll a megváltozott tanítói szerep? – Közoktatásunk magán viseli korunk jellemzőit, megváltozott a gyermeki motivációk rendszere. Más technikát kell alkalmazni. Engedjük, hogy magyarázzanak az órán egymásnak, hagyjunk elegendő időt a gondolkodásra. Ez az a bizonyos megváltozott tanári szemlélet lényege. Novák Imre

Szakképzés – érettségi után Nyílt napot tartott a Német–Magyar Képző Központ, a GtB Szakképző Iskola. A békásmegyeri intézményben érettségizettek részére kínálnak szakképzést. Amint az érdeklődőket kalauzoló diákoktól megtudtuk, jól használható szakmákat tanulhatnak díjtalanul huszonkét éves korukig a jelentkezők, még a több ezer forintos tankönyveket is ingyen kapják meg, igaz, vigyázniuk kell rá, mert tanulmányaik után vissza kell szolgáltatniuk az iskolának. Számítástechnikát, nyelveket tanulhatnak, több olyan speciális szakmai tanfolyamot végezhetnek el, amely után azonnal állást ajánlanak fel számukra a képzést megrendelő vállalatok. Több új szakma is szerepel a kínálatban: idegenvezető-képzés, utazás-ügyintéző, szervező menedzser, vezetői ismeretek… Mindez olyan színvonalon – mondják büszkén ifjú kísérőink –, hogy bátran vetekedhet egy főiskolai alapképzéssel. Nem véletlen, hogy aki úgy dönt, szakirányban tanul tovább,

A legnépszerűbb szakmák A válság idején a legtöbb magyar fiatal munkavállaló azokat a cégeket kedveli, amelyekről „az a hír járja”, hogy vonzó fizetést, illetve megbízható munkahelyet kínál – írja a Világgazdaság egy friss felmérésre hivatkozva. Az Audi Hungáriának, a Boschnak, a Microsoftnak, a Magyar Nemzeti Banknak sikerült leginkább megvédenie imázsát – idézi a Hewitt Associates felmérését a lap. A felmérést készítő cég több mint húszezer megkérdezett fiatal válaszából arra a következtetésre jutott, hogy sokan azt gondolják: e jó nevű cégeknél vonzó fizetés és stabil állás vár rájuk. Az elemzés szerint a média, reklám mellett a pénzügy, a kereskedelem csábítja leginkább a kezdőket. Népszerű még az IT-szektor, az autóipar, a telekommunikáció és az üzleti tanácsadás is. A kezdők fizetési igénye átlagosan nettó 145 ezer forint.

2009. május

Katedra2009 május.indd 9

pluszpontokat kap a megszerzett szakmájáért a felsőfokú oktatási intézmény felvételijén. A szakmai napra érkező gimnazisták között végzett „közvélemény-kutatásunkból” kiderült, hogy szép számmal akadnak érettségizők, akik még nem tudnak dönteni, merre induljanak el, akik szívük szerint halasztanának, vagy akik anyagi okok miatt nem tudják vállalni a tanulást egyetemen vagy főiskolán. Úgy vélik: nem árt addig egy jó szakmát elsajátítani, s ha segítségével állást is szerezhetnek, többet érnek vele, mint egy fényes diplomával, ami bizony nem jár automatikusan biztos egzisztenciával. Az 1991-ben alapított iskola 1998-tól a Német– Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) Képző Központja. Németországi tapasztalatokra és know-howra alapozva piac- és gyakorlatorientált képzést folytat Magyarországon. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Közép-Európa legnagyobb önkéntes szervezete a maga kilencszáz tagvállalatával. H. G. M.

9

5/5/09 10:26:17 AM

Hírek

Előrehozott szakképzés? Jövő év szeptemberétől alternatívaként előrehozott szakképzést kínálna a kormánypárt, hogy a szakiskolákban a szakképzést már a 9. évfolyamon meg lehessen kezdeni – ismertette javaslatát sajtótájékoztatóján Tatai-Tóth András, a szocialisták oktatási munkacsoportjának vezetője. Az általános iskola után a diákok egy olyan típusú képzésbe kapcsolódhatnának be, amely az általános műveltségi elemek mellett már szakmai ismereteket is nyújt. Számítások szerint száznál is több olyan szakma van, ahol elindulhat ez a fajta képzés. Jelenleg a 9. és a 10. évfolyamon a közismereti tárgyak oktatása folyik, és csak ezután kezdődik a szakmai képzés. A javaslat alapján az első évben kizárólag iskolai tanműhelyekben, majd a második évtől már vállalati keretek között, együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés szerint folyhatna a gyakorlati képzés. A bevezetés első lépéseként a jelenleg két év alatt megszerezhető képesítések ideje három év, míg azokban a szakmákban, amelyekben eddig három év volt a képzési idő, ez négy évre emelkedne. A javaslat megvalósulásához módosítani kell a közoktatási és a szakképzési törvényt. Tatai-Tóth azt szeretné, ha négy- vagy ötpárti képviselői indítványként nyújthatnák be a törvénymódosítást. Eddig pedagógusokkal, a kereskedelmi és iparkamara, valamint a szakképzési társaság képviselőivel egyeztettek a kezdeményezésről. Ha megszületik a törvénymódosítás, akkor idén szeptemberig módosítani szükséges az Országos Képzési Jegyzéket, valamint a szakmai és vizsgakövetelményeket. Szükség van továbbá központi programok kidolgozására 2010 májusáig, hogy az intézmények a helyi szakmai programokat 2010 szeptemberéig el tudják készíteni. A magyar képzési rendszer legkritikusabb része a szakiskolák 9. és 10. évfolyama, ahol a lemorzsolódók aránya a 30–40 százalékot is elérheti, ami 8–10 ezer tanulót jelent – tette hozzá Tatai-Tóth András.

10

Katedra2009 május.indd 10

ÚJ KATEDRA

Nem a „papíron” múlik a karrier Az egyetemet otthagyó hallgatók jelentős része jobb karrierkilátásokra számíthat, mint iskolát befejező társaik – áll a canterbury-i University for the Creative Arts kutatási jelentésében. A tanulmány arra is kitér, hogy milyen szakokon „érdemes” lemorzsolódni. A kommunikációt, politológiát és szociológiát tanuló egyetemisták 27 százaléka nem fejezi be a tanulmányait – állítják a kutatók. Több mint ötven százalékuk azonban harmincéves korukra kimutathatóan jobban keres, mint diplomás évfolyamtársaik. Dr. Tricia McMillan, a kutatás vezetője elmondta: „Az oktatást otthagyó ún. „drop-out”-ok többsége akár 30–40 százalékkal magasabb anyagi megbecsülésre számíthat az egyetem után 5–6 évvel. A jelenség nem ismeretlen, az eredmények rímelnek a »kreatív gazdaság« előretörésére, amelyet Ben Sanberg írt le 1999-ben.” A „kreatív gazdaság” elmélete kimondja, hogy az egyetemen megtanult problémamegoldási minták számos szektorban a valódi innováció fékjeként működnek. Különösen a kommunikációs iparágban tör előre az interdiszciplináris szemlélet, a „bebiflázott” tananyag pedig szűkíti a szakemberek mozgásterét. A Tricia McMillan professzor asszony által vezetett UCA kutatás során 1500, 24–32 éves brit fiatal karrierjét követték nyomon. (Eredeti: ucreativearts.com/press/2009/degrees_do_not.html.) További információ: PREvangelista Kommunikáció, [email protected].

2009. május

5/5/09 10:26:18 AM

Hírek

ÚJ KATEDRA

Csukás, Vámos és Jókai Anna a diákok kedvence A diákok háromnegyede olvasta már Csukás István könyveit, míg negyedük Vámos Miklós és Jókai Anna műveit is lapozgatja. A hazai középiskolásoknak nincs szégyenkeznivalójuk a kortárs irodalom ismeretét illetően, bár jóval kevesebb művet olvastak, mint ahány író-költő nevét ismerik. A Felvételi Információs Szolgálat és a Magyar Író Akadémia közös felméréséből kiderült, hogy a felsorolt harminckilenc kortárs író és költő esetében a diákok mintegy egyharmadának ismerősen csengtek a nevek. Csukás István, Jókai Anna, Vámos Miklós, Karafiáth Orsolya, Darvasi László, Parti Nagy Lajos, Spiró György, Závada Pál, Nádasdy Ádám, Karinthy Márton szerepel a diákok kortárs irodalmi toplistáján a tényleges olvasmányélmények alapján. Az aktuálisan olvasott könyvek sora azonban nem a kortárs irodalomból, hanem a kötelező olvasmányok köréből tevődik össze ebben a korosztályban. A házi könyvtárból természetesen a szórakoztató irodalom sem hiányozhat, a diákok húsz százaléka romantikus regények után kutat, de a kalandregények, a történelmi és fantasztikus regények is a legkedveltebb olvasmányok között szerepelnek. Optimizmusra ad okot, hogy a középiskolások harmincnégy százaléka az olvasás mellett alkalomszerűen foglalkozik versírással, és szintén ugyanennyi diák vezet naplót a mindennapjairól. Kicsit kevesebben már a novella- és a dalszövegírással is megpróbálkoztak. Az írói tevékenységgel kapcsolatban a diákok negyvenkilenc százaléka olyannyira elhivatott, hogy szívesen beiratkozna valamilyen íróképzésre is. A megkérdezettek többsége személyes témában vezet blogot, saját életéről és érzelmeiről ír, esetleg saját verseit, novelláit, alkotásait jelenteti meg. Az egyéb témájú blogok között szerepel a film, zene, könyv, pénzügy, diéta és fitnesz,

pop, art, környezetvédelem, sport, szociális témák, gasztronómia, fotó, filozófia, informatika, szerelem, gyöngyfűzés is. Az Országos Középiskolai Kutatás 2919 diák részvételével zajlott, akik 2008-ban, 2009-ben, 2010-ben tesznek érettségi vizsgát, és biztosan szeretnének továbbtanulni valamely felsőoktatási intézményben. A mintavétel ideje 2008. december volt. (FISZ Hírügynökség) Az alább felsorolt írással, alkotással kapcsolatos tevékenységek közül melyeket végzed és milyen gyakorisággal?

Verseket írok Naplót vezetek Novellákat írok Dalszövegeket írok Blogot vezetek magamról és a környezetemben élőkről Regényeket írok Blogot vezetek egy bizonyos témában Blogot vezetek egy kitalált figura nevében

Alkalomszerűen Rendszeresen 34% 7% 34% 14% 20% 5% 17% 3%

Soha 59% 52% 75% 81%

10%

7%

83%

9%

4%

87%

6%

3%

91%

2%

1%

96%

A Németh László Társaság Országos Középiskolai Tanulmánypályázatának eredménye A Németh László Társaság által a 9.–12. évfolyamos középiskolai tanulók számára évről évre meghirdetett pályázat célja, hogy elősegítse a modern magyar irodalomban (és különösen Németh László életművében) rejlő szellemi értékek beépítését az ifjúság erkölcsi tudatába, hozzájáruljon a középiskolai tanulók irodalmi műveltségének bővítéséhez, s lehetővé tegye a korosztály legjobbjai számára a tapasztalatgyűjtést a kutató és elemző munka folyamatában és módszereiben, értekező prózai művek készítésében. A 2008/2009-es tanévben tizenegyedik alkalommal meghirdetett pályázaton a következő eredmények születtek: I. helyezett: • Benyó Krisztián, Lovassy László Gimnázium, Veszprém, tanára: dr. Vondervisztné Kapor Ágnes. • Ládi Zsuzsa, Gábor Áron Gimnázium, Karcag, tanára: Selmeczi Edit. II. helyezett • Baráth Veronika, Lovassy László Gimnázium, Veszprém, tanára: dr. Kovács Gábor Zoltán.

2009. május

Katedra2009 május.indd 11

• Hell Nikolett, Széchenyi István Gimnázium, Szeged, tanára: Bakos Krisztina. III. helyezett • Fabacsovics Lili, Lovassy László Gimnázium, Veszprém, tanára: dr. Kovács Gábor Zoltán. • Nagy Júlia, Babits Mihály Gimnázium, Budapest, tanára: Kaposiné Bodó Anna. • Rábavölgyi Tamás, Széchenyi István Gimnázium, Dunaújváros, tanára: Hutvágnerné Róth Éva. • Várkonyi Flóra, Szabolcs Vezér Gimnázium, Pusztaszabolcs, tanára: Tánczos Krisztina. Dicséret: • Csutak Tímea Imola, Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, Debrecen, tanára: Nagyné Tóth Erzsébet. • Egresi Lívia, Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Budapest, tanára: Forgács Gábor. • Németh Gábor Csaba, Szabolcs Vezér Gimnázium, Pusztaszabolcs, tanára: Tánczos Krisztina.

11

5/5/09 10:26:19 AM

Hírek

ÚJ KATEDRA

Veszprémi egyetemisták a Ricoh fejlesztői versenyének európai legjobbjai Lezárult a Ricoh és a Sun Microsystems közös fejlesztői versenye A Ricoh és a Sun Microsystems nemzetközi JavaTM fejlesztői versenyét negyedszer hirdették meg a jövő szoftverfejlesztői számára. Az egyedülálló versenyre hazánkban most először lehetett nevezni – a lehetőség pedig azonnal európai győzelmet hozott a magyar egyetemisták számára. A több hónapos verseny magyarországi döntőjét március közepén Budapesten, míg az európai döntőt április elején a Ricoh Technológiai Központjában, Londonban tartották. A Ricoh és a Sun Microsystems egyetemi és főiskolai programozó hallgatók részére 2008 szeptemberében meghirdetett versenyének feladata egy olyan Java alkalmazás fejlesztése volt, amelyet Ricoh multifunkciós gépen lehet futtatni. A negyedik Ricoh JavaTM fejlesztői versenyen 36 európai egyetem és főiskola több mint 500 hallgatója vett részt, a 84 csapatból 10 magyar volt. A londoni megmérettetést megelőzően március 18-án, Budapesten rendezték a magyarországi döntőt, amelyen több hónapos programozási munka után három csapat mutathatta be alkalmazásait. Csintalan Ádám (Eszterházy Károly Főiskola, Eger) fejlesztésének lényege, hogy a Ricoh MFP érintőképernyője segítségével bárhol hozzáférhetünk és kinyomtathatjuk on-line tárolt dokumentumainkat, számítógép használata nélkül. Hajdú Attila és Kocsis Barna (Debreceni Egyetem) szoftvere megosztott Windows mappákban, Samba és FTP kiszolgálón tárolt fájlok kezelését és nyomtatását teszi lehetővé, szintén a Ricoh MFP érintőképernyője segítségével. Az országos döntő győztese, Lájer Balázs és Szabó Zoltán (Pannon Egyetem, Veszprém) egy olyan tesztértékelő rendszert fejlesztett, mely a Ricoh MFP-n szín- és karakterfelismerés alapján értékeli a beszkennelt feleletválasztós

12

Katedra2009 május.indd 12

teszteket, majd elkészíti az egyedi és a teljes értékelési statisztikákat. A magyarországi megmérettetést követően idén a francia, német, norvég és spanyol csapatok mellett a veszprémi Pannon Egyetem hallgatói is bejutottak az április 3-án megrendezett londoni döntőbe. A diákok rendkívül magas színvonalú pályamunkákkal érkeztek a versenyre, amelyeket működés közben kellett bemutatniuk a Ricoh és a Sun szakmai zsűrijének. A zsűri nemcsak technológiai, de kereskedelmi szempontok szerint is értékelte az alkalmazásokat. A nemzetközi döntőben Lájer Balázs és Szabó Zoltán rendkívül jól szerepelt és szoros versenyben, a nyugat-európai egyetemistákat megelőzve, megszerezte az első helyet. A győztes fejlesztés lényege, hogy automatizálja a vizsgatesztek válaszainak feldolgozását, kiküszöbölve a költséges speciális berendezések alkalmazását. A mintafeladatsor bármely standard irodai csomaggal elkészíthető, ezt követően a helyesen kitöltött mintapéldányt és az ellenőrizendő feladatsort egy Ricoh multifunkciós gépbe szkennelve a program elkészíti, majd kinyomtatja a tesztek eredményét. „A verseny egyedülálló lehetőséget nyújtott a hallgatóknak, hogy valós körülmények között próbálják ki tudásukat. Tantervi keretek között ritkán sikerül lehetőséget teremteni arra, hogy a diákok a termékfejlesztés teljes komplex folyamatát – az ötlettől a működő rendszer kifejlesztéséig – végig tudják járni, és így szerezzenek értékes fejlesztői tapasztalatokat” – fogalmazott dr. Juhász Zoltán, a Pannon Egyetem docense. A nemzetközi döntő résztvevői egy hétvégét tölthettek Londonban, emellett Ricoh GX 2500 zselés nyomtatót, Ricoh Professional GR Digital II fényképezőgépet, valamint Sun SPOT Development kitet nyertek. A magyar egyetemisták júniusban a Ricoht képviselve részt vesznek és tízezer ember előtt bemutathatják alkalmazásukat a „JavaOne 2009” konferencián is San Franciscóban.

2009. május

5/5/09 10:26:19 AM

Aktuális

ÚJ KATEDRA

Nevelés nélkül nincs oktatás Fejlesztési elképzelések Környei László a Változások – Megfelelések című országos konferencián, Lillafüreden elhangzott előadásának szerkesztett változata Az oktatáspolitika különböző irányzatainak képviselői között gyakran folyik vita arról, hogy vajon a nevelés mennyire része a közoktatásnak. Az azonban tény, hogy a társadalom többségének elvárása szerint a közoktatás alapvető, elvitathatatlan célkitűzése kell hogy legyen az oktatás mellett a nevelés. Ma, amikor az iskolai agresszió láthatóvá vált – korábban is volt ilyen, csak kevésbé volt publikus és látványos –, a nevelés középpontba állítása még inkább kulcsfontosságúvá vált. A „nevelés nélkül nincs oktatás” elv hatékony érvényesítéséhez azonban szemléletváltásra van szükség. Le kell számolni az elmúlt évek oktatáspolitikai csúsztatásaival Oktatáspolitikai hazugság például az, hogy a leggyengébb tanulóink miatt rosszak a magyar PISA-eredmények. Ezzel szemben a valóság az, hogy a legjobbak relatív gyenge teljesítménye nagyobb hatással van erre a gyenge-közepes átlagra. A sokat emlegetett, leszakadó Borsod megyei kistelepülések szegény gyermekei mintegy 30%-kal jobban teljesítenek, mint a hasonló körülmények között élő más OECD-országbeliek átlaga, míg elitiskoláink teljesítménye például a természettudományok terén látványosan gyengébb az elvárhatónál. Gyakran halljuk, hogy az iskolák közötti szórás is problémát jelent, hiszen óriási a különbség az iskolák között. Azt elfelejtik hozzátenni, hogy a PISA a tizenöt éveseket méri, akiknek egy része még általános iskolába jár, másik részük éppen átment egy szelekciót célzó felvételi eljáráson és bekerült a nagyon élesen eltérő színvonalat jelentő iskolatípusba, szakiskolába, szakközépiskolába, gimnáziumba. Nyilvánvaló tehát, hogy ez az intézmények közötti jelentős különbség elsősorban abból adódik, hogy a PISA kifejezetten egy életkori (15 év) metszetben vizsgálja a tanulókat. Ugyanakkor a magyar iskolarendszer rendkívül erős társadalmi különbségeket felerősítő jellegzetessége valóban a legkomolyabb problémája a magyar közoktatásnak, ez azonban számottevően nem az iskolák közötti különbséget, hanem az egyes tanulók szociokulturális hátteréből adódó teljesítménykülönbségét jelenti. Ez pedig egészen más kezelést, egészen más eszközöket igényel, mintha valóban csak az iskolák teljesítménye közötti különbségből adódna ez a probléma. A digitális írásbeliséghez nemcsak „toll” kell, hanem az is, aki „megfogja”! A felzárkózás egyik legfontosabb eszköze megítélésem szerint a digitális írásbeliség elterjesztése. Az OECD-országokat aszerint is vizsgálták, hogy az iskolákban dolgozó pedagógusok milyen arányban férnek számítógéphez, azt mennyire tudják, illetve hajlandók használni, valamint hogy egyáltalán milyen mértékben motiváltak a pedagógusok a számítógép használatában. A számítógéphez történő hozzáférés tekintetében a legjobb 5–6 között voltunk az OECD-országok között. Abban a tekintetben azonban, hogy hányan tudják használni a számítógépet, már csak a középmezőnyben, a téren pedig, hogy hányan hajlandók használni, már a sor végén voltunk, talán két ország volt

2009. május

Katedra2009 május.indd 13

gyengébb nálunk. Ebből az következik, hogy az iskolák számítógép-felszereltségének mennyiségbeli növelésével szemben célszerű volna többet fordítani arra, hogy a pedagógusok motiválttá váljanak a korszerű informatikai eszközök használatára. Például a véleményem szerint korunk kiváló és legjobb tartalomfejlesztő információs eszköze, az aktívtábla ne a pincében porosodjon, hanem valóban aktív szerepet kapjon a napi munka során, de ilyen továbbá az iskolaadminisztrációs programok használata is. Wellness-iskola helyett fitnesziskolát! Az elmúlt évtizedek egyik fontos pedagógiai paradigmája, hogy az a jó iskola, ahol a gyerek aktívan vesz részt a tanulási folyamatban, jól érzi magát, ahol a tanár is jól érzi magát, ha úgy tetszik, játszva lehet tanulni. Sajnos az elmúlt években egyes oktatáspolitikusok félreértelmezték ezt, s olyan közoktatás kialakításába fogtak a jogszabályok, a tartalmi elemek módosításával és kommunikációs eszközökkel, amelyben háttérbe szorul a munka, érdektelenné válnak a követelmények. Megítélésem szerint ennél nagyobb bűnt nem követhettek volna el a gyerekeink ellen. A verseny, a követelmények nem ördögtől valók. A sportolók, a bajnokok szemléletében is ott van az, hogy élvezik, amit csinálnak, sikerre vágynak, de tudják, hogy ezért dolgozni kell, meg kell izzadni. Tévedés, ha azt gondoljuk, hogy a gyerekek akkor érzik jól magukat az iskolában, ha nem terhelik őket, ha nem csinálnak semmit. Sőt a gyerekek szóvá is teszik ezt, s gyakran éppen azokat az órákat veszik semmibe, ahol nem érzékelik, hogy amit csinálnak, az is „tanulás”. Sürgősen tenni kell ennek a szemléletnek a terjedése ellen, egy analógiával illusztrálva: wellness-iskolák helyett fitnesziskolákra van szükség. Minden mérés, értékelés, kutatás azt igazolja, hogy a leghátrányosabb helyzetű gyerekek felzárkóztatása vagy éppen a tehetséggondozás is csak világos célok kitűzésével és megkövetelésével lehet sikeres, mint ahogyan azt is látjuk, hogy a magyar diákok többsége egyáltalán nem túlterhelt. Ahol ez a jelenség mégis érzékelhető, ott sem az iskola az oka ennek, hanem a rengeteg különóra, amit a szülők egy része ír elő a gyerekének, hogy pótolják az iskolában elvesztegetett időt. A közoktatás és az iskolarendszerű szakképzés területén szükséges közigazgatási fejlesztések A közoktatás területén közigazgatási változtatásokra is szükség van. Őszintén szembe kell nézni azzal, hogy eb-

13

5/5/09 10:26:20 AM

Aktuális ben a közigazgatási rendszerben az oktatás rendszere nem fejleszthető. A kistelepülési iskolák problémái ismertek, a Magyar Tudományos Akadémián hivatalosan is bemutatott Zöld könyv kiválóan elemzi ezt a területet. Mindössze egy számot idézve belőle: ha a 200 tanuló alatti iskolákat bezárnák, akkor az a pedagógusok 3%-át érintené, vagyis 3%-kal csökkenne a pedagógusok száma. A 200 tanulós iskola manapság már nagy iskolának számít, míg a standard, évfolyamonként egy-egy osztállyal működő falusi iskolákra 130–140 körüli tanulólétszám jellemző. Tehát gazdasági érdekek nem indokolják ezek bezárását. A Zöld könyv egy új fogalmat vezet be: az ésszerű ingázási távolságon belüli közös közoktatásért viselt felelősség elvét, továbbá alkalmaz egy régi-új fogalmat, a tankerületet. Ez azt jelenti, hogy a kötelező közoktatási feladatellátás felelősségét települési szintről magasabb szintre kell emelni, kérdés, hogy ehhez a feladathoz ideális-e a többcélú kistérségi társulás kategória. Azt manapság kevés ember kérdőjelezheti meg, hogy települési szinten hagyva a közoktatás teljes felelősségét – mind a finanszírozási problémák, mind pedig az irányítói kompetencia esetleges volta miatt –, vállalhatatlan és minőségellenes. A szakképzés irányításának regionális szintre emelése tekintetében a TISZK-ek kiváló példát mutatnak. Mintaszerű az a támogatás, ahogy a jogszabályi változás és az EU-s támogatások összekapcsolódnak. Egyetlen probléma van vele: a jogi szabályozásuk ellentmondásos, definiálatlan és kijátszható volta. Ma kevesen tudják pontosan, hogy mi is az a TISZK, de olyanok is jócskán akadnak, akik egyáltalán a létezését is megkérdőjelezik, mondván, hogy ez valójában melléknév, a szakképzés megszervezésének bizonyos formáját nevezik így, de mint közoktatási intézmény, ilyen nem létezik. Mégis mindenki főnévként használja. A kialakult gyakorlatok áttekintése és a célok megvalósulásának összevetése után egy világosan szabályozott szakképzés-szervezési modell törvénybe iktatása szükséges. A közoktatási intézmény vezetőjének kiválasztása Mindent az tud legjobban, aki csinálja? A közoktatási intézmények vezetőinek kiválasztása kulcselem. Jó intézményi vezető nélkül semmilyen fejlesztést nem lehet végrehajtani. Ma már nyilvánvaló, hogy az intézményvezetők jelenleg működtetett kiválasztási rendszere alkalmatlan. Két, a jó döntés meghozatalához kevéssé kompetens testület szavaz. A pedagógusok szaktárgyuk tanításához értenek, a képviselő-testület tagjai pedig politikusok és nem tanügyigazgatási szakemberek. A megoldást egy szisztematikusan működtetett felügyeleti rendszer jelentéseire alapozott, külső szakértők által végrehajtott, transzparens kiválasztási rendszer jelentheti. Az általános iskolák differenciálódásának korlátozása, mint alkotmányos kötelezettség Fontos elem az általános iskolák differenciálódásának megállítása. Ezt ugyancsak paradigmaváltásként kellene megfogalmazni. Meg kellene teremteni a lehetőségét annak, s egyúttal garantálni kellene, hogy az általános iskola azonos színvonalú szolgáltatást nyújtson, bárki bárhol lép be a neki kijelölt körzeti intézménybe. Ennek megvalósítására Hódmezővásárhely

14

Katedra2009 május.indd 14

ÚJ KATEDRA

lehet a példa, ahol az általános iskola nem kínálatot és nem választási lehetőséget jelent a szülőknek, hanem valamennyi tanintézetben garantáltan azonos színvonalú ellátást. Egységes közoktatási ágazati mérési, értékelési, ellenőrzési rendszert kell kiépíteni Amikor 2001-ben elindítottuk az Országos Kompetenciamérést, annak nagyon világosan leírt, kettős célja volt. Egyik a tartalmi modernizáció támogatása, másik az intézményi értékelési kultúra fejlesztése. Ez azt jelenti, hogy mint minden mérés, befolyásolta az oktatás tartalmát, másrészt azonban mindez elsősorban az intézményekben zajló munka támogatását szolgálta. A későbbi módosítás azonban olyan irányt jelölt ki, hogy a mérés elsősorban a központi oktatásirányítás számára adjon segítséget ahhoz, hogy az az oktatás egészére vonatkozó következtetéseket levonhasson. Kiváló tanulmányokat, elemzéseket lehetett készíteni az országos kompetenciamérések eredményeiből, de így az eredeti cél, hogy az intézmények tartalmi modernizációját segítse előre, nem válhatott valóra. Nem sikerült elérnie, hogy a vezető olyan jelentéseket kapjon kézbe, ami segít neki abban, hogy mit kell másképp csinálnia az eddigiekhez képest. Csupán néhány bátortalan helyi kísérlet, központi fejlesztés történt. Nagyon jó lenne, ha ezek az eredmények – az érettségi eredményekkel együtt – beépülnének az intézmények komplex értékelési rendszerébe. Indokolt lenne kidolgozni egy intézményértékelési keretprogramot, és létre kellene hozni egy pedagógiai értékelési központot az Oktatási Hivatalon belül. Olyan központra gondolok, amely képes kidolgozni egy komplex intézményértékelési stratégiát, és képes annak megvalósulását folyamatosan irányítani és támogatni. Be kell vezetni az intézményi pedagógiai értékelést támogató normatívát, annál is inkább, hiszen a közoktatási törvény előírása szerint a fenntartónak négyévente szakmai, gazdasági és törvényességi szempontból minden közoktatási intézményét át kell világítania. A törvényi kötelemnek azonban az intézmények alig néhány százaléka tesz eleget, arra hivatkozva, hogy nincs rá pénz. Éppen ebből kifolyólag össze kell kötni az intézményértékelési rendszert a finanszírozási elemekkel, összefüggővé téve valamilyen módon a teljesítményt és a finanszírozást. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen komplex intézményértékeléshez főállású, erre a célra kiképzett szakértőket kell alkalmazni. A következő kívánalom a tankönyvkutatás összekötése a mérési eredményekkel. Két évvel ezelőtt már megkérdezték a kompetenciamérések háttérkérdőívében, hogy milyen tankönyvet használnak az intézmények. Sajnos a feldolgozására nem volt pénz. Valószínűleg azért, mert a születő következtetés komoly üzleti érdekeket sértett volna. Tartalmi szabályozás Szükség van egy nemzeti tartalmi minimum meghatározására. A NAT és a kerettantervek ezt a kérdést jogszabályi szinten megfelelően rendezik, az azonban már más kérdés, hogyan érvényesül ez a napi iskolai gyakorlatban. Van azért szabályozási feladat is, ilyen a kerettantervek és az érettségi követelmények összehangolása. Beszélni kell a tan-

2009. május

5/5/09 10:26:20 AM

ÚJ KATEDRA

könyvekről is, mert azok tartalmát nem szabályozza semmi. Szerzőik mindent beleírnak, amit ők fontosnak tartanak, a tanár pedig erre támaszkodik. Világossá kell tenni, hogy nem az a jogszabály, ami a tankönyvben van. A kerettanterv, az érettségi vizsgakövetelmény, az a jogszabály. Abban az esetben, ha az érettségi követelmények, a tantervek és a tényleges feladatsorok, szóbeli tételek nincsenek összhangban, hanem egymástól függetlenül léteznek, nem lehet azokat a fejlesztési célokat elérni, amik ezekhez kötődnek. Kiemelt és sürgős feladat tehát ezek összhangjának megteremtése. Vállalni kell azt a döntést, hogy természettudományos tárgyból kötelező érettségizni, s valóban választható módon be kell vezetni egy integrált természettudományos tantárgyat. Amikor pedig valaki eldönti, hogy miből érettségizik, választhat fizikát, biológiát, kémiát és az integrált természettudományos tárgyat. Az „ellopott” idő visszaadásának kérdése Köztudott, hogy 2004-ben, a tanulói túlterhelésre hivatkozva, valójában azonban szimplán megtakarítási céllal elloptak átlagosan heti két órát a diákoktól, elvettek tőlük két óra garantáltan ingyenes közoktatási szolgáltatást. Az éves tanórai foglalkozások száma európai viszonylatban Magyarországon a legalacsonyabbak közé tartozik. Nagyon kevés olyan ország van, ahol egy évben – hatvanperces órákra átszámítva – kevesebb tanórai foglalkozás van, mint nálunk. Ezt a két órát – sőt lehet, hogy többet – vissza kell adni, és jelentős részét alapvetően gyakorlati oktatásra és nevelésre (például művészeti nevelés, munkára nevelés) kell fordítani: megtanítani a szöget beverni a falba, kapálni a kertben, megtanulni, hogy mi a franciakulcs. Meg kell mutatni, mit jelent a fizikai munka, mert a szakképzés problémái itt kezdődnek. Nyilvánvaló, hogy a pedagógusnak ezekhez a gyakorlati foglalkozásokhoz és a természettudományos kísérletekhez a munkáját segítő asszisztensre van szüksége. Előbbiek okán az is nyilvánvaló, hogy ezeknek a fejlesztéseknek kell alárendelni a pedagógiai rendszerek, divatos nevén a programcsomagok fejlesztését is. A kétszintű érettségi továbbfejlesztése A kétszintű érettségi kiváló és fejleszteni kell. Sajnos – hogy képletesen fejezzem ki magam – halálos sebet kapott akkor, amikor eltörölték azt, hogy a továbbtanuláshoz emelt szintű érettségire van szükség. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy visszaállítsuk az eredeti koncepciót. Abban az esetben, ha szakmai egyeztetések után a kétszintű érettségit úgy lehet továbbfejleszteni, hogy a középszintű érettségi is egyre standardizáltabbá váljon, meg lehet kísérelni azt, hogy ezt a két standard vizsgát egy értékelési skálán pontozzuk. Ilyen feltételek mellett el tudom fogadni azt, hogy az érettségi ne kétszintű legyen. Abban az esetben, ha valaki bebizonyítaná, hogy a teljes érettségiző populációt tekintve ez egy szigorúan standardizált vizsga lesz, azt kitörő örömmel tudnám támogatni. Persze ezt csak a képző iskolától teljesen független vizsgaként tartom elfogadhatónak. A tantervi követelményeket, a vizsgakövetelményeket, az egységes középiskolai felvételi követelményeket, tehát az általános iskolából a középiskolába történő felvételit és az Országos

2009. május

Katedra2009 május.indd 15

Aktuális Kompetenciamérést szigorú rendszerbe kell szervezni. Ez lenne egy nagyon sürgető, kis konfliktussal járó, a TÁMOP 3.1.8 program forrásaiból megvalósítható értelmes feladat. Jelenleg az általános iskolából a középiskolába felvételizők számára szóló központi felvételi vizsga feladatainak összeállítását ad hoc munkacsoportok végzik. A munkacsoportok ugyan kapnak egy elméleti alapozó dokumentumot arról, hogy mire kell tekintettel lenniük, amikor ezeket a feladatsorokat összeállítják, ám ahogy lenni szokott, ezek gyakran háttérbe szorulnak, mert „úgyis úgy a legjobb, ahogyan eddig tették a dolgukat, úgyis ők tudják legjobban, hogy mi feladatuk”. Gyerekek sorsa múlik ezen, ez így elfogadhatatlan. Másrészt sérül a paradigma is, amit magam legalábbis annak tartok: úgy vélem, ma a magyar közoktatásban a mérésértékelési rendszer a legerősebb szabályozó elem. A tartalmi modernizációt csak ebből kiindulva lehet elvégezni, de a jelenlegi hozzáállással ez nem fog működni. Addig pedig el fogják mondani, hogy a kétszintű érettségi megbukott, és az lesz a lapok címoldalán, hogy milyen hibás feladat került be véletlenül ismét egy felvételi feladatsorba. Meggyőződésem, hogy létre kell hozni egy olyan intézményt, amely professzionálisan – mint ahogyan a kompetenciamérés feladatai összeállnak évről évre –, egységes rendszerbe szervezve összeállítja ezeket a feladatsorokat: az érettségi feladatsorokat, a felvételi feladatsorokat és az Országos Kompetenciamérés feladatsorait. Egyszóval létre kell hozni egy „feladatgyárat”. Lehet, hogy nem ez a legjobb kifejezés rá, de egy ilyen intézmény létrehozása elengedhetetlen, mert csak ez tudná garantálni azt, hogy a feladatsorok egységes rendszerbe szerveződnek, egymásra épülnek, egymást erősítik, és valóban a tartalmi modernizációt szolgálják. A nem szakrendszerű oktatás megerősítése A nem szakrendszerű oktatást a magam részéről üdvözlöm, jó irányba tett lépésként tudom értékelni. A megvalósításhoz azonban nem teremtették meg a szükséges szakmai, szolgáltatási hátteret. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által késve közreadott kerettantervben számos félreértelmezhető kijelentés található. Megint rábíztak az iskolákra olyan feladatot, melynek megoldására a többségnek esélye sem volt. A sokadik ilyen kísérlet után végre meg kellene tanulni, hogy csak az eszközök – pedagógiai rendszerek – teljes egészének egyidejű hozzáférhetővé tételével van remény ilyen modernizációs lépés sikeres bevezetésére. A közoktatás normatív finanszírozásának átalakítása Általam nagyra becsült emberek is eltévedtek, amikor megjelent az a képlet, ami most a költségvetési törvényben szerepel – Tm = ((T/Oátl) x Teh) –, s fölkiáltottak, hogy finanszírozási reform van ma Magyarországon, mert a fejkvóta alapú finanszírozásról a tanulócsoport-finanszírozásra tértünk át. Hát nem tértünk át. Ha a képletből kiszedjük a konstansokat, és a támogatási összeget kiszámítjuk, akkor úgy néz ki, hogy ez az összeg egyenlő egy konstans és a tanulólétszám szorzatával. Egy bonyolult képletbe rejtették el azt, hogy a fejkvótát drasztikusan csökkentették, egyes évfolyamokon akár 25%-kal is. Ha való-

15

5/5/09 10:26:20 AM

Aktuális ban csoportfinanszírozásra akarnánk áttérni, amit nagyon tudnék támogatni, akkor csak annyit kellene módosítani a képleten, hogy Tm = ([T/Omax]+1) x Teh, ahol a [T/Omax] a tanulók számának és az adott évfolyamra előírt maximális csoportlétszám hányadosának egész részét jelenti. Ez valóban tanulócsoportfinanszírozást jelentene és ez lehet a mi javaslatunk. A szakképzés Az elmúlt időszakban rendkívül erősen jelentek meg a kamarák, mint érdekérvényesítők a szakképzés fejlesztési irányainak meghatározásában. Ez alapvetően üdvözlendő, de legyünk tisztában azzal is, hogy a kamarák és a diákok érdeke közel sem ugyanaz. Egy gazdálkodónak az az érdeke, hogy ha szombaton a gyerek elmegy a tanévzáró ünnepségről, hétfőn a munkapad mellett 100%-os normával tudjon dolgozni. Az az érdeke, hogy a munkát, amire szüksége van, a lehető legkevesebb ráfordítással szerezze meg. Ezzel szemben a gyerek érdeke nem az, hogy specializált ismeretekkel rendelkezzék, amikor kilép az iskolapadból, hanem az, hogy széles alapozású tudást kapjon, ami választásának, lehetőségeinek megfelelően többirányú specializációra biztosít lehetőséget. Amikor például Győrött, az ország egyik leggazdagabb városában 14 érettségit adó osztályt szüntetnek meg azért, hogy több gyerek kerüljön a szakiskolába, akkor itt többről van szó, mint félreértésről, kommunikációs hibáról. Ez szakmai tévedés. Mert hiába harsogják azt sokan, hogy diplomás munkanélküliség van, nem árt tudnunk, hogy a 21−35 éves korosztályban diplomásaink száma még mindig kevesebb, mint az OECD-átlag és jó, ha tisztában vagyunk azzal is, hogy míg egy diplomás 85%-os eséllyel tud elhelyezkedni, addig egy érettségizett vagy egy szakmunkás már csak 70%-os vagy ennél is kisebb valószínűséggel. Akkor miért ez az irtózatos ellenszenv azért, mert valaki érettségizni akar? Sokkal nagyobb probléma az, hogy az iskolákból elüldözték a fizikai munka tiszteletét, megbecsültségét. A fiatalok derogálónak érzik, hogy szakmunkásnak tanuljanak az érettségi után. Azt, hogy dolgozni kell, hogy fel kell menni a tetőre és el kell végezni az ácsmunkát, hogy tisztességesen ki kell festeni egy lakást, ez sokuk számára alantas munkának tűnik. Pedig nem az, sőt keresni is nagyon jól lehet ezekkel a szakmákkal. A közoktatás teljes vertikumába vissza kell hozni a gyakorlati munkavégzést. A tanulószerződéses rendszert ki kell terjeszteni, de minőségbiztosítást kell tenni mellé. Az elindult új ösztöndíj jó ötlet, de még nagyon az elején járunk, s ez a lépés önmagában valószínűleg nem lesz sem elegendő, sem kellően hatékony. Pedagóguspolitika A McKinsey-jelentés óta tudjuk, hogy minden oktatási rendszer olyan jó, mint amilyen jók a pedagógusok, akik benne dolgoznak. De ehhez egy elfogadható életpályát kell biztosítani, s nem elegendő a kezdő fizetéssel babrálni. Támogató személyzetet kell alkalmazni, minősítési rendszert kell kidolgozni, és a pedagógus-továbbképzést célhoz kell kötni, mégpedig az oktatásfejlesztési elképzelésekhez és az iskola céljaihoz.

16

Katedra2009 május.indd 16

ÚJ KATEDRA

1. ábra: Mit ér a pedagógusbér?

A Zöld könyv grafikonja a diplomás átlagbérhez viszonyított pedagógusbért mutatja a szolgálati idő függvényében. Látható, hogy nincs nagy tragédia a kezdő fizetések esetében, hiszen az 85%-a az átlagnak. De tizenöt év szolgálati idő után már csak a fele annak! Ez az igazi baj, ezért nem vonzó a pálya, s ezért hagyja ott sok pedagógus az iskolát. Ha a kezdő bért megemeljük – mint ahogy arról ma kormányzati oldalon beszélnek –, és az tizenöt évig gyakorlatilag változatlan marad, akkor ez a lejtő kétszer ilyen meredek lesz, mint most. Nem azt akarom mondani, hogy nem kell a pedagóguspályára csábításhoz a kezdő bért megemelni, de abban az esetben, ha a pedagógus-életpálya kizárólag a magasabb kezdő bérről szól, akkor nem ér semmit. Éppen ezért egy sokkal komplexebb programot tartok kívánatosnak, ami az életpálya teljes idején motivál, ösztönöz az előrelépésre mind a jövedelem, mind a szakmai elismertség terén. 2. ábra: A pedagógusok helyzete

Egy másik grafikonon az egy főre jutó GDP százalékában a keresetet a diák-tanár viszonyszámhoz hasonlítjuk. Látható, hogy a regressziós egyenes pozitív meredekségű, tehát ahol több gyermeket tanítanak a pedagógusok, ott magasabb ez az arány, azaz jobban keresnek a pedagógusok. Nálunk még ahhoz képest is, hogy mennyire kevés gyereket tanítanak, nagyon keveset keresnek. Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy meg kellene duplázni a pedagógusok bérét. Való igaz, ezzel együtt azonban meg kell fogalmazni a pedagógus munkakörében ellátandó feladatokat, hogy közalkalmazott vagy munkavállaló státusban kívánják-e foglalkoztatni és így tovább. Újra kell gondolni a munkáltatói jogok telepítését is, ezek többsége véleményem szerint nem maradhat igazgatóknál, át kell kerülnie a fenntartóhoz, a tankerülethez vagy adott esetben központi munkáltatói jogoknak kell lenniük. Környei László

2009. május

5/5/09 10:26:20 AM

Interaktív

ÚJ KATEDRA

Ebigél – mi is ez tulajdonképpen? „A világ így vagy úgy elkészül, de a nevelés… embert csinálni belé.” Németh László Mi lehetne szebb a mi hányattatott sorsú mesterségünkben annál, mint a ránk bízott diákok lelki egészségéhez, személyiségének fejlődéséhez sikerrel hozzájárulni? Azokat, akik most ijedten lapoznának tovább, rögtön szeretném megnyugtatni: nem vagyok feltétlen híve a legkülönbözőbb alternatív pedagógiák és kísérletek nyakló nélküli alkalmazásának. Éppen ellenkezőleg. Akármennyire is divatjamúlt szemlélet ez, én a jó pedagógusokban hiszek. A következő oldalakon egy olyan programot ismertetek Önökkel kissé szokatlan stílusban, amely egyszerre épít a modern kommunikáció eszközeire (internet, számítógép), és a legkiválóbb pedagógusokra, a diákjaikért felelősséget érző vezetőkre. S mindezt azok érdekében teszik, akikért vagyunk: a diákokért. Kérem Önöket, a magázódást felváltó tegeződést ne szemtelen személyeskedésnek, hanem a bizalom legtiszteletteljesebb megnyilvánulásaként értelmezzétek, mert valamennyien Ebigélek vagyunk, és remélem, a cikk elolvasása után világosan kiderül, miért. Az alábbiakban leírtakból képet fogsz alkotni arról a programról, amit mi Ebigélnek hívunk, és amelynek egyik főszereplője talán éppen Te leszel. Az alapötlet Szabó Magda nagy sikerű regényéből való, ahol is a Matula diákjai a parkban található Abigél-szoborhoz fordulnak segítségért, és nem hiába. Hogy mi is volt ebben a sajátos kommunikációban olyan vonzó és különleges, néhány pontban talán össze lehet foglalni: • a titok, hogy senki sem tudja, ki is valójában Abigél; • a névtelenség, az inkognitó, amely védi a diákokat; • a kapcsolattartás módja, a könyv esetében a szobor; • a szándék és a bizalom, hogy Abigél képes is és akar is segíteni. Nagyvonalakban ezek a fő elemei annak a programnak is, amelyben talán egyszer majd Te leszel Abigél, kicsit modernizálva, valamint a program nevéhez jobban alkalmazkodva Ebigél. Hogyan is képes működni ma egy ilyen rendszer? Reményeink szerint remekül. Ami kell hozzá: • internet-hozzáférés; • megfelelő programok; • diákok, akik tanácsot várnak valakitől, vagy egyszerűen meg akarják osztani gondolataikat, problémáikat valakivel; • tapasztalt, a diákok közvetlen környezetében lévő, nagy empátiával és pedagógiai gyakorlattal rendelkező felkészült pedagógusok (ezek egyike vagy Te), akik speciális képzést kapnak; • egy jól működő, stabil rendszer, amely kiszolgálja minden szereplő igényeit (ezek vagyunk mi); • olyan iskolák, amelyek szükségét érzik annak, hogy olyan területen is megpróbáljanak segíteni, ahol hagyományos eszközökkel esélyünk sincs közel kerülni tanulóink lelkéhez. Elérkezett az idő, hogy összerakjuk a képet, és kitisztuljon előttünk a rendszer, amely egészen új utat nyit a nevelési eszközök tárházának szélesítésében. Ebigél Vegyünk egy Ebigélt, akihez a diákok a problémáikkal az interneten keresztül fordulhatnak. A diákok pontosan tudják, hogy az ő Ebigéljükről van szó, ott van nap mint nap az

2009. május

Katedra2009 május.indd 17

iskolában közöttük, ismeri a tanárokat, dolgozókat, szerencsés esetben a diákok nagy részét személyesen. Rendkívül fontos eleme a programnak, hogy Ebigél iskolaspecifikus, minden iskolának saját, külön Ebigélje van. Nagyon fontos alapelvünk: Ebigél az iskolai mindennapok cselekvő szereplője. A diákok nem tudják, illetve nem tudhatják, ki is Ebigél valójában, egészen egyszerűen azért, mert senki nem mondja meg nekik. Ebigél titkosságának a kérdése sarkalatos pont, hiszen a dolog varázsát éppen az a misztikum adja, hogy ott a talány: ki az ördög lehet a mi Ebigélünk? Kétségünk sincs, hogy ahány diák van az intézményben, valamennyi próbálja megfejteni a titkot. Ilyen körülmények között lehet-e Ebigél személyét titokban tartani? Ebigél kilétét nem görcsös titoktartási kötelezettséggel, hanem egy sokkal lazább „nem mondom meg, mert nem akarom elrontani ezt a nagyszerű játékot” hozzáállással kell kezelnie mindenkinek az intézményben, és akkor minden simán fog menni. Ha valaki még el is találja, ki Ebigél, de senkitől nem kap megerősítést, akkor már elértük célunkat, a „titok faktor” súlyának megfelelően motiválja a diákokat a programhoz történő csatlakozásra. Miért fontos, hogy Ebigél megőrizze anonimitását? Ahhoz, hogy erre a kérdésünkre pontos választ kapjunk, kérdezzük meg magunktól, kinek tennénk fel legszívesebben olyan kérdéseket, amelyek talán legbelső titkainkat, érzéseinket tükrözik. Ha kiválasztunk valakit, akit ismerünk, a kérdésfeltevésünket meg fogja határozni az illető kora, neme, intelligenciája, a hozzánk fűződő viszonya, alá-, fölérendeltség stb. Valószínűleg a válaszaival kapcsolatban is lesznek különböző elvárásaink. Ha azonban felteszünk egy kérdést írásban valakinek, akiről nem tudjuk pontosan, hogy kicsoda, az elvárható előnyök között lesznek a következők: • a kérdésfeltevés szabadsága; • nincsenek tabuk; • nem döntő a kérdés stílusa; • nem várunk azonnali reagálást; • vannak szituációkhoz köthető válaszsablonok, ezeket nem kapjuk meg;

17

5/5/09 10:26:21 AM

Interaktív • valószínűsíthető egyfajta kívülálló objektivitás (természetesen csak annyira, amennyire a kérdés egyértelmű); • mentes minden előítélettől; • jó szándékú, segíteni akaró (tekintve, hogy ez Ebigél fő feladata!). Többek között ez az oka annak az alapelvnek, amely a program egyik fő tartóoszlopa: A diák nem tudja, kinek ír, Ebigél nem tudja, kinek válaszol. Amit feltétlenül tudniuk kell egymásról, az, hogy egy iskolához tartoznak, egy közegben élnek, dolgoznak, tanulnak, és ez összeköti őket. Most nézzük, mire is vállalkozol Ebigélként! A Te feladatod, mint Ebigél, rendkívüli pedagógiai kihívás. Egy jó Ebigél, amilyen Te is vagy, olyan tulajdonságok birtokosa, amelyek alkalmassá tesznek arra, ami ebben a munkában a legfontosabb: jó tanácsokat adni azoknak, akik neveléséért felelősek vagyunk. Még mielőtt megrémülnél a hatalmas felelősségtől (lehetnek extrém szituációk), nyugtasson meg az Ebigél program egyik fontos alapelve: Nem döntened kell diákjaid helyett, tanácsot várnak tőled, hogy a saját döntésük megalapozottabb legyen. Ez persze nem könnyíti meg a dolgot magát, az empátia, az együttérzés, a felelősségteljes gyermekszeretet éppúgy hozzátartozik a jó Ebigél személyiségrajzához, mint a rendszeresen elvégzett munka tisztelete (a megírt levelekre választ várnak). Kicsit leegyszerűsítve a dolgot: kapsz egy zsák elektronikus levelet – amiből számodra az nem derül ki, hogy ki írta, mert csak egy azonosítót fogsz látni a feladó helyén –, és ezekre a levelekre választ várnak Tőled. Minden jó szándékunk ellenére is csak szemléletmódban tudunk Téged felkészíteni erre a feladatra, a garancia, hogy jó Ebigél leszel, a személyiségedben rejlik. Tanácsot adni, lehetőséget felvázolni, alternatívát nyújtani, biztatni és dicsérni, vigasztalni, kicsit anyukának, apukának, jó havernak, józan külső szemlélőnek, ugyanakkor megértőnek és nem utolsósorban egy kicsit pszichológusnak lenni, nem tűnik egyszerű feladatnak, és nem is az. Mindazonáltal el kell ismerned, nem akármilyen kihívás ez, többet tudhatsz meg az iskoládról és a benne létező minden szereplőről, mint az összes tanár, megfűszerezve az összes minőségbiztosítási felmérés eredményével. Visszatérve a feladatodra, a legjobb tudásod szerint, bi-

ÚJ KATEDRA

zonyos alapelveket mindig szem előtt tartva válaszolnod kell ezekre a „levelekre”. Azért tettem a leveleket idézőjelbe, mert nem hagyományos levelezésről van szó, hanem egy speciális, internetalapú programról, amely nagyban megkönnyíti majd a munkádat. Beszéljünk egy kicsit a rád bízott információk megfelelő kezeléséről. Ha példát szeretnék említeni arra a szerepre, amely Ebigél mivoltodból fakad, mondhatnám az orvosét, a papét, a pszichológusét, természetesen kizárólag a titoktartás kérdésével összefüggésben. Azokat az információkat, amelyeket Ebigélként rád bíznak, minden körülmények között meg kell hogy őrizd. Hogy miért is? • nem tudhatod, és nem is tiszted utánajárni, hogy menynyi egy-egy levél valóságtartalma; • egy titkot vagy problémát nem azért osztanak meg veled, hogy továbbadd; • az elveszett bizalmat gyakorlatilag lehetetlen visszaszerezni. Ezzel el is érkeztünk egy olyan ponthoz, amelyet tekintsünk szigorú alapelvnek, és amely így hangzik: Alapelv: Ebigél megőrzi a rá bízott információkat, semmilyen körülmények között nem adja tovább senkinek. Feltehető a kérdés, hogy miért is fontos az én Ebigélem, vagyis az iskolai Ebigél fogalma. Azért, mert Ebigél személyesen ismeri azokat a szereplőket, akiknek a feladata vagy lehetősége a diákok ilyen vagy olyan segítése. Ezek szerint egy jó Ebigél feladata az is, hogy ismerjen mindenkit, aki jelentős szerepet játszik a diákok életében, segíteni tud, akar, kénytelen stb. Alapelv: Ebigél ismeri az összes olyan személyt, aki a diákok problémáinak megoldásában segíthet vagy segíteni tud. Mi az, amiben mi tudunk Neked segíteni? Ahhoz, hogy Ebigél lehess, el kell végezned két 30 órás akkreditált tanfolyamot. Reményeink szerint a tanfolyam végére képet alkotsz magadnak arról a feladatrendszerről, amelynek célja maga az Ebigél-hálózat zökkenőmentes működése. Rendszerbe foglaljuk a valószínűleg leggyakrabban előforduló eseteket, ezeket példákkal illusztráljuk, de itt fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a lehetséges megoldások és válaszok száma végtelen, inkább a szemléletmód az, ami segíthet. Megtanulod a számítógépes program kezelését, a segítő funkciók használatát. Végül, de nem utolsósorban a tanfolyam fő célja, hogy felkeltse az érdeklődésedet az izgalmas feladat iránt, hiszen ne feledd, hogy míg a legfontosabb szereplője a programnak maga a diák, addig a kulcsszereplő Te vagy! Az érdemi munka, a levelezés Levelek olvasása, értelmezése Túl azon, hogy technikailag hogyan és milyen sorrendben oldod meg a levelek olvasását (a program ebben sokat fog segíteni), mindenkép-

18

Katedra2009 május.indd 18

2009. május

5/5/09 10:26:21 AM

ÚJ KATEDRA

pen információk birtokába kerülsz, kialakítasz egyfajta képet a levélíró személyiségéről. Amilyen sokat segít a titkosság azon, hogy nyíltan írjanak ügyes-bajos dolgaikról, legalább olyan nehézségeket is jelent egy vagy több levélből kitalálni a levélíró korát, nemét stb. Szükséged van-e egyáltalán erre? Bizonyos értelemben mindenképpen, hiszen nem mindegy, hogy a kommunikációs eszköztárad mely szegmensét használod a válaszadásra, mert a válasznak valamilyen szinten érthetőnek és elfogadhatónak kell lennie az adott korosztály szintjén. Felmerülhet benned, mi van akkor, ha a diák nem őszinte, nem önmagát adja, esetleg sok félrevezető információt közöl veled. Ez természetesen előfordul, de álljon itt egy alapelv, ami segíthet megoldani ezt a problémát: Alapelv: Ebigél nem a levelek valóságtartalmának vizsgálatával foglalkozik, az igazmondáshoz nem kell segítség. Hagyjuk meg diákjainknak az anonimitás jellegzetes varázsát, beleértve a füllentés izgalmát is, hiszen itt nemcsak az a lényeg, hogy milyen tartalmú levelet kapunk, hanem az a nagyon régi keletű gyógymód, amivel minden válasz nélkül is megkönnyebbül az, aki kibeszéli vagy kiírja magából a gondjait. A magunkból kiírt vagy kibeszélt problémák külső reakciók nélkül is elmozdulást jelentenek a megoldás irányába (többek között azért, mert képesek vagyunk megfogalmazni). Ha az eddigiekből úgy tűnik, hogy Ebigélhez csak gondokkal és bajokkal fognak fordulni a diákok, akkor elnézést kell kérnem, valószínűleg nem voltam elég egyértelmű. Természetesen mindenfajta levél előfordul, és ez így természetes. Alapelv: Minden válaszból ki kell derülnie annak, hogy Ebigél a levelet figyelmesen elolvasta, és arra reflektál. Alapelv: Ebigél nem csak válaszol, gyakran kérdez is! A súlyosabb esetek kategóriája viselhet meg legjobban érzelmileg, mivel itt olyan problémákkal kerülsz szembe, aminek megoldása esetleg hosszú és bonyolult folyamat, és Te ennek csak egy apró lépcsőfoka vagy. Ha Ebigél konkrét feladatát ezekben az esetekben egyetlen mondatban kellene meghatározni, akkor az így hangzana: Minél több és alaposabb információcsere után a diákot rá kell vezetni arra, hogy minél hatékonyabban tudja kezelni a problémáját. Ez persze számos esetben nem jelent végleges vagy kielégítő megoldást. Az Ebigél program egyfajta segítségadás, de mint minden ilyen programnak, megvannak a maga korlátai. Egy válás okozta sokkot nem lehet levelezéssel megoldani, de a gondok meghallgatása is segíthet valamit. Ha valaki nagy bajba kerül, de Te meg tudod mondani neki, hogy kihez forduljon, akkor nagyon sokat segítettél. Ha a folyamatos levélváltás alatt érzed, hogy nem hatástalan, amit tanácsolsz, akkor nem hiába vagy Ebigél. Önmagában az is nagy eredmény lehet, ha a diák folyamatosan tartja veled a kapcsolatot. Alapelv: Ebigél tisztában van kompetenciái határaival! Előfordulhatnak persze provokáló vagy éppenséggel olyan levelek, amelyek stílusa megengedhetetlen. Lesznek eszközeid, amelyekkel az ilyen felhasználókat kitilthatod, de ezekre

2009. május

Katedra2009 május.indd 19

Interaktív és csak ezekre a levelekre nem kell válaszolni. Ugyanis van itt egy fontos alapelv: Alapelv: Ebigél nem veszekszik! Egy ilyen jellegű „küldetéshez” teljesen méltatlan a vitatkozás, veszekedés stb. Felhívnám a figyelmed arra a nagyon fontos kivételre, amikor a diák elkeseredésében, kilátástalanságában csúnya szavakat tartalmazó, esetleg Ebigélt okolva szidalmakat tartalmazó levelet küld. Érezni kell, hogy ez ok-e a „büntetésre”, vagy csak egy speciális érzelmi állapot sajátos megnyilvánulása. Ebben az esetben át kell siklani a stíluson, és a tartalmi, lényegi részekre kell koncentrálnia a válasznak. Figyelemfelkeltés céljából álljon itt néhány alapelv: Alapelv: A tegezést Ebigél nem tiszteletlenségnek, hanem baráti bizalomnak tekinti. Alapelv: Ha Ebigél 3 napig (munkanap) nem válaszol egy levélre, annak csak különleges oka lehet. Alapelv: Hogy Ebigél honnan válaszol, az nem lényeges, hogy mit, az annál inkább! Alapelv: Ebigél a diákok „ügyvédje”, a kollégák meg tudják védeni saját magukat! Alapelv: Ebigél nem fogalmaz meg tiltásokat, mert se nem szülő, se nem hatóság! Mint minden komoly segítés esetében, természetesen az Ebigél programban is mentorhálózat segíti a munkát, valamint Ebigélként lehetőséged van interneten keresztül megbeszélni a tapasztalataidat. Eljutottunk addig a pontig, amikor reményeim szerint számtalan kérdés, vélemény, aggály vagy éppen lelkes jobbító szándék merül fel benned, kedves leendő Ebigél. Ez így van rendjén. Ilyen és ehhez hasonló kérdések tucatjai maradtak megválaszolatlanul: • Milyen feltételekkel lehet bevezetni az én iskolámban? • Mikor kezdődnek a tanfolyamok? • Milyen korosztályt érint a program? • A program működtetése és működése mennyibe kerül? • Az Ebigélek javadalmazása megoldott-e? • Hány Ebigél lesz egy iskolában, számít-e a diákok száma? • Ki választja ki Ebigélt, vagy csak jelentkezni kell? • Mi történik, ha valami végzetes hibát követek el? Sorolhatnám a kérdéseket, és természetesen a válaszokat is, de szándékosan nem a száraz tényekkel és adatokkal igyekeztem bemutatni a programot magát. Meggyőződésem, hogy az a mentálhigiénés misszió, amit ez a program igyekszik a diákok által leginkább előnyben részesített kommunikációs csatornát kihasználva megvalósítani, az bizony hiányzik. Ez egy kísérlet arra, hogy bekapcsolódjunk a világukba, és az internetes segítségnyújtás speciális formájával segítsük diákjainkat. Hangsúlyozom, hogy ez a program sem helyettesíti a személyes kapcsolatot tanár és diák között, nem is ez a célja. Minden eszközt be kell vetnünk, hogy ebben az értékvesztett, bonyolult világban segítsünk eligazodni azoknak a diákoknak, akik ezt nagyon várják. A programról bővebb felvilágosítást a www.ebigel.hu weboldalon találsz. Szántó Zoltán

19

5/5/09 10:26:21 AM

Harmónia

ÚJ KATEDRA

Túlélhető kamaszkor A serdülőkor nagyon speciális időszak a gyerekek életében, sajátos problémákkal, fizikai és lelki folyamatokkal súlyosbítva. Természetesen nem törvényszerű, hogy bonyodalmaktól terhesen menjen végbe a felnőtté válás folyamata, sok gyereknél szinte észrevétlenül zajlik le, ám rengeteg család számára hatalmas kihívást jelentenek a viharos kamaszévek. A szülők mellett a pedagógusokat ugyancsak érzékenyen érinthetik a serdüléssel járó nehézségek, hiszen ezen kritikus időszak nagy részét a gyerekek az iskolapadban élik meg. A kamaszkor bekövetkezése egy gyermek életében teljesen normális és törvényszerű folyamat, még akkor is, ha gyakran komoly megpróbáltatások elé állítja a feleket, legyen az szülő-gyermek vagy pedagógus-diák kapcsolat. Jobb tehát tisztában lenni azzal, hogy a gyermek ilyenkor milyen változásokon megy keresztül, milyen sajátságos lelki folyamatok jellemzik ezt az időszakot, így könnyebb felkészülni rá és kezelni az ezzel járó kényes helyzeteket. A fiúk 10–12 évesen, a lányok előbb, 8–10 éves koruk körül lépnek a serdülés időszakába. A pubertáskor akár évekig is elhúzódhat (kinél gyorsabb, kinél lassabb), azonban így sincs még egy olyan időszaka az ember életének, amikor ilyen rövid idő alatt ennyiféle változáson esne át. A látványos testi átalakulás (hirtelen súly- és magasságnövekedés, másodlagos nemi jellegek megerősödése, hormonháztartás felborulása stb.) mellett a lelki folyamatok is hasonló jelentőségűek ebben az időszakban. A kamasz gyermeknek ugyanis egy sor olyan kihívással kell szembenéznie, amivel eddig a szülők által óvott gyermeki létben nem találkozott.

20

Katedra2009 május.indd 20

Meg kell tanulnia önállósodni, felelős döntéseket hozni, szembe kell néznie a családon kívüli világ elvárásaival, ki kell, hogy alakítsa a saját értékrendjét, identitását, és legfőképp meg kell békélnie saját magával. Ez pedig egyáltalában nem könnyű feladat. Test és lélek kölcsönhatása A kamaszok számos lelki problémája a test rohamos átalakulásából ered. Ebben az időszakban a serdülőknek szembetűnően megváltozik a testsúlya és a magassága, elkezdenek erősebben verejtékezni, a hormonháztartás felbillenése miatt kialakulnak a pattanásaik, és a szőrzetük is növekedésnek indul. Külsejük ilyetén változása nagyon sok gátlást idézhet elő a kamaszokban. Ilyenkor úgy érzik, nem uraik többé testüknek, csúnyának és ormótlannak képzelik magukat, ami azután félelemérzetet szül bennük, és befelé fordulóvá válnak. A gyermeknek sok-sok információra, magyarázatra van szüksége ilyenkor ahhoz, hogy testének változásait ne tragédiaként élje meg. A nemi érés folyamata szintén erre az életkori szakaszra tehető, nem meglepő hát, hogy a kamaszok néha órákra bezárkóznak a fürdőszobába, hogy saját testüket és annak változásait vizsgálgassák. Ekkor indul meg a gyermekekben az úgynevezett szexuálhormonok termelése, s ennek következtében kihangsúlyozódnak a női, illetve férfi nemre jellemző külső jegyek, vagyis a másodlagos nemi jellegek, amelyek aztán felnőtt korban is jellemzőek maradnak. A fiúknál ez a férfias izom- és zsíreloszlást, a mély hangot, a kiugró ádámcsutkát, a férfias testszőrzetet, míg a lányoknál a szintén jellegzetes izomés zsíreloszlást, az emlők növekedését, a széles csípő kialakulását, a szeméremszőrzet megerősödését és a meginduló havi menstruációt jelenti. Ezek megjelenése további problémákat okoz: ilyenkor a lányok gyakran igyekeznek úgy öltözni, hogy elrejtsék mellüket, a fiúk pedig kétségbeesetten igyekeznek megszabadulni az orruk alatt serkenő bajuszkától. Sokkal fontosabb azonban, hogy a nemi éréshez kapcsolódó kérdések, bizonytalanságok ugyancsak káros lelki folyamatokat idézhetnek elő, amennyiben a serdülőnek nincs kivel megvitatnia ezeket, mert például a család tabuként kezeli a szexualitást, vagy a gyermeknek nincs bizalmon alapuló, szoros kapcsolata a szüleivel. Sajnos utóbbi tendencia a jellemzőbb, mivel a társadalom tabuként kezeli a szexuális nevelés kérdését még napjainkban is. Éppen ezért az oktatási intézmények egyik fontos feladata volna a gyermekek megfelelő felkészítése erre, ám a szexuális nevelés gyakorlatában inkább regresszió, mintsem fejlődés figyel-

2009. május

5/5/09 10:26:21 AM

ÚJ KATEDRA

hető meg hazánkban. Az iskolák nagy többségben nem tekintik feladatuknak a szexuális nevelést, sőt mi több, a legtöbb pedagógus kellemetlennek érzi, hogy az osztályközösség előtt a szexuális élet gyakorlati problémáiról beszéljen. A kamaszok pedig magukra maradnak kérdéseikkel, amikre jobb híján a médiából vagy hasonló korú társaiktól szerzik be a gyakorta helytelen választ. Ez a legtöbb esetben csak további bizonytalanságot idéz elő, ami akár felnőttkorában is meghatározó problémát okozhat. Nem véletlen, hogy a kamaszkor időszakában a pszichiátriai betegségek, mint például a depresszió, a különböző kedélybetegségek, a táplálkozási zavarok és az öngyilkos hajlam, fokozott gyakorisággal jelentkeznek. A szülők és a pedagógusok feladata ez esetben nem könynyű: olyan bizalmi légkör megteremtése, melyben a gyermek nyíltan, szégyenérzet és frusztrációk nélküli bármilyen kérdésével, problémájával előhozakodhat. Ugyanis minél jobban megértik a kamaszok saját testüket, annak változásait és reakcióit, annál kiegyensúlyozottabbak lesznek, és annál problémamentesebben zajlik a felnőtté válásuk.

2009. május

Katedra2009 május.indd 21

Harmónia Lázadás A kamasz szembekerülése a felnőttek értékrendjével ennek az életkornak természetes velejárója. A legtöbb gyermek ilyenkor azzal igyekszik önállóságát erősíteni, hogy a szülők elvárásaival totálisan szembeforduló magatartást tanúsít: másként viselkedik, más értékeket tart fontosnak, és folyamatosan megkérdőjelezi szülei attitűdjének helyességét. Ugyanez érvényesül az iskola falai között is, ahol a tekintélyt és a követendő viselkedési normát a pedagógus képviseli. Ebben az estben sokszor az is nehézséget okoz, hogy a kamasz célja a kortársak által képviselt értékeknek és viselkedésmódoknak való megfelelés. És mivel a barátai ugyanúgy lázadnak, mint ő, ebben tovább erősítik egymást. Érdekes továbbgondolnivaló lehet azonban, hogy a nemrégiben nyilvánosságra hozott Fanta Trendriport szerint, ami a 15 és 25 év közötti fiatalok szokásait vizsgálta, a lázadás már egyre kevésbé jellemző a magyar fiatalokra. Állításuk szerint azért, mert nincs is olyan stabil uralkodó értékrend, amivel látványosan szembefordulhatnának. A kamasz legnagyobb kérdése: ki vagyok? A serdülő már nem a szülők gyermeke, hanem önmaga szeretne lenni, ezért egyre kevésbé fogadja el a készen kapott magyarázatokat, felerősödik kritikai attitűdje, kialakul az absztrakt gondolkodásra való képessége, és inkább saját maga próbál meg választ adni a világ dolgaira és az élet nagy kérdéseire. Ilyenkor teljesen biztos abban, hogy senki sem érti meg az ő nézeteit, különösképp nem a szülei és a tanárai, ezért gyakran nem beszél velük a problémáiról, elzárkózik, és saját érzelmi világába gubózik be. A szülők és a pedagógusok feladata többoldalú, a kulcsszavak pedig az önállóság és az útmutatás. Egyfelől fontos elfogadni a kamaszok viselkedését e teljesen természetes korszakukban, amikor úgy érzik, már nincs szükségük támogatásra, másfelől ez időszakra jellemző érzékenységük miatt folyamatosan érzékeltetni kell velük a törődést és a segítségnyújtást. Az útmutatás, a segítségnyújtás rendkívüli fontossággal bír. Muszáj a megfelelő információkkal ellátni a kamasz gyermeket, mert ilyenkor érkezik el annak az ideje, hogy több mindent kipróbáljon, főként azt, amit leginkább tiltanak tőle. Bandákhoz csapódik, alkoholt fogyaszt, kipróbálja a cigarettát és a szexuális együttlétet. Ezek rengeteg veszélyt rejtenek magukban, ha a kamasz nincs tisztában ezek kockázataival, súlyos következményeivel. Lényeges hangsúlyozni a prevenció fontosságát és bármiféle megbetegedés, függőség kialakulása esetén a vizsgálat és a segítségkérés szükségességét. A tiltás, a büntetés nem célravezető, mert ilyenkor pontosan az ellenkező reakciót váltja ki a kamaszból. Sokkal célravezetőbb meghallgatni a gyermek véleményét, megérteni, hogy min megy keresztül, és bizonyos egészséges határok közötti szabadságot biztosítani neki. Érezze, hogy egyenrangú félként kezeljük, és hogy bizalommal fordulhat bármilyen problémájával hozzánk. A pedagógus és a szülő közötti együttműködés, a folyamatos információcsere szintén segíthet a kamaszkor nehézségeinek áthidalásában, ami nem csak nekik, hanem bizony gyermekeiknek is érdekük. Simonyi Gáspár

21

5/5/09 10:26:22 AM

Sulitéka

ÚJ KATEDRA

A valóság álmodója: Gelléri Andor Endre Gelléri Andor Endre neve lágy, dallamos, könnyed, olyan, mint a kora nyári szél, amikor bebújik a napmelegbe, és átsuhan a budai fákon, a tekintetes urak szakállán, a ligetekben sütkérező leánykákon, nagynéniken, cirógatja a hajukat, aztán a külváros felé veszi az útját, és megszárítja az óbudai verejtékező munkáslegények ingét, amikor azok pihenőre kuporodnak a napi robot során. Gelléri Andor Endre inkább az utóbbiak sorsát ismerte, az ő világukból származott, az ő életükről, örömeikről, szenvedéseikről tudósított. Óbuda volt az ő országa. Gondolatvilágába, világlátásába a szegénység volt kódolva. Elvből nem járt gazdag emberekhez. A negyedik rend szegényeiről írt szemtelenül őszintén. Budapesten született 1906-ban, szegény munkáscsaládban, és 1945 májusának közepén koncentrációs táborban halt meg, miután évekig munkaszolgálatosként hurcolták városról városra. Rövid életet kapott. Sorsa Radnóti Miklóséhoz hasonló, de lelki rokonának is nevezhetjük, mert lágy lírai szövegek a Gelléri-prózák. Gyerekkorát áthatotta, hogy apja, aki fura szerzet volt, nem szerette. Zsidó létére antiszemita volt, és utálta a szocialistákat és a kommunistákat. Szalonnát evett, és templomba csak szívrohama után ment. Az apai szeretet hiánya megmérgezte az író ifjúkorát. Fájt neki, hogy apokrif levelekben tiltakozott, kérve a lapokat, ne közöljék buta szamár gyermekének az írásait. Talán elrontott saját életét utálta fiában. Apja Isten jelképe lett számára, amivel nem tudott mit kezdeni, és magában folyton ellenkezett vele. Úgy érezte, hogy apja legszívesebben cölibátusra kényszerítette volna, ha kereszténynek születik. Pedig a nők iránti imádatot, rajongást tőle örökölte, mert az öreg majd’ kiugrott a bőréből egy szép nő láttán. Gelléri az iskolában rossz tanuló volt, ezért 1921-ben kimaradt a gimnáziumból. Fémmunkásnak tanult. Az agya, saját bevallása szerint, kívánta a tudást, mint a gyomor az ebédet, de a monoton tanárait, a leckeanyagot utálta. Hamar dolgozni kezdett. Volt géplakatos, kelmefestő, mosta a Magyar utcai bordélyházak kisasszonyainak fehérneműit, de volt szállító, ügynök, hivatalnok és gyakran munkanélküli. Túlontúl erős, robusztus alkatú fiatalember volt. Atletizált, jó diszkoszvető is volt, sőt magyar bajnok is diszkoszvető-csapatban az MTK-val, de mellette beteges tüdejű, és ráadásul sokdioptriás szemüveget viselt. Zárkózott volt, nem volt sikere a köznapi beszédben. Újszerű stílusával ragadta meg indulásakor az olvasóit. Nagyvárosi tematikájú naturalizmusa keltett feltűnést. Első műve, a Trombitálok, az Est című lapban jelent

22

Katedra2009 május.indd 22

meg. Mikes Lajos fedezte fel, akit később fogadott apjaként tisztelt, aztán később a Nyugat is közölte novelláit, sőt díjat nyert az irodalmi lap novellapályázatán, illetve Baumgartenjutalomban is részesült. A kassáki kemény munkásábrázolással ellentétben érzelmesebb képet festett a szállítókról, a kazánfűtőkről, a lakatosokról, a csavargókról, a koldusokról, a kikötőmunkásokról, a mázolókról, az elcsapott boltoslányokról. Nem harcos proletárokat ábrázolt, akik tüntetéseket szerveznek, ők szeretnének megélni, dolgozni és szeretni, de életükön átokként ül a nyomor. Gelléri arról mesélt, amit maga talált ki. Lefegyverző mondatokkal írt a tájról, a magasra szálló fecskéről, „a parasztcsuhás kucsmája alól dőlő szagról”. A sötét világra ráhúzta a mese szivárványát. A művészet titkát kereste, hogy mit akarunk azzal a szóval, hogy „örökké”. Poézist sajtolt a proletársors hétköznapjaiból. A maga múltját írta. Nincstelenségüket, hánykódtatásukat. Megtudhatjuk, hogyan kapcsolódik a költészet a valósághoz. A XX. század szörnyű figuráit is elénk sorakoztatja, édes-furcsa alakok panoptikumában vagyunk írásait olvasva. Tudja, hogy „a halál sokkal előbb beül a kiválasztottjába, mintsem gondolná az illető”. Huzatos lakásokban járkálunk hőseivel. Lelkünkre telepednek alakjai. A végső lelkiállapotok bemutatója. Rendező elve az idő múlása, mozgatórugója a hiány, ami az „éhe a szónak” jelentését is magában foglalja. Mindent megelevenít. Az írás számára „az izgatott lélek szertelenségének” kifejeződése. Az eső úgy esik, mintha millió veréb kopogtatna a csőrével, és a rozsdaporból jóslatok olvashatók, a kénsav romlott méz. Jelzői színes fénycsóvaként világítják meg alakjai életútját, és varázsolják a szereplőket tündérvilágba. A borzalom, a pusztulás, ami mindennek a vége, ott van minden mondatában, de legalábbis minden bekezdésben. Hiába riognak kakasok a stráfkocsin, de odébb

2009. május

5/5/09 10:26:23 AM

ÚJ KATEDRA

ott lógnak az ökrök levágott véres fejei. Szegény szörnyeket idéz, ahol az apa részegen dühöng, az anya meztelenül táncol a kocsmában, és vérfertőzésben élnek a testvérek. Megrázóan írt a háború pokláról, ahol minden „olyan csendes, mint egy kriptában”, „az éjnek vörös a haja”, „ágyúk csaholnak”, szerteszét emberi testrészek hevernek, itt-ott egy-két „emberi gyertya” pislákol. Hősei derék és kereső emberek szerettek volna lenni, akik nem kényszerülnek rá, hogy barátnőjük, a cselédlány titokban megfojtsa újszülött gyermeküket, aztán a téboly ezüstöt szőjön a lányanya barna hajába, és közben azon búslakodjanak, hogy még csak meg sem nézte a Dunába rejtett csecsemőt az apa, mert a cukrosdobozt ki sem nyitották, amiben a kisgyermeket a habokba süllyesztették. Elgondolkozhatunk, hogy a szegényeknek évezredek óta csak a szerelem, a szex, a testi kéjélvezet maradt az egyetlen örömforrásuk, még akkor is, ha utána szörnyű árat fizettek élvezkedésükért. Gelléri maga is hajszolta az erotikát, folyton a szexualitást kereste, önmaga és a világ elől a szerelembe menekült. Ismerte, hogyan kell szakácsnőket csábítani. Rögtön tűzbe jött egy-egy csillogó női szempárt látva. Nem egy barátnőjének a húga is a szeretője lett, és „rajta keresztül csókolták egymást”. Különösen szerette a borfény szemű lányokat. Rögeszméje volt a postások alakja. Ha arról volt szó, hogy zenét tanuljon, postakürtöt kért az anyjától. Szerette a postásokat, mert a levelekben hírt visznek, amelyek mesélnek, és ott „kalimpál sok szív a táskájukban”. Rapszodikus szaggatottság és szabad képzettársítások jellemzik novelláit. A magyar gondolati líra és az avantgárdhoz kapcsolódó Füst Milán nagy híve, elismerője volt írásainak. Elemző tanácsai jó hatással voltak szövegeire. Gellérit a valóság álmodójának nevezte, aki költői szépségű prózát ír. Művei a hétköznapok jelképei. Bennük átélhető, hogy a munkanélküliség érzése szörnyű, az ember odaállna ingyen is a satupad mellé, vagy tanítaná a gyerekeket, csak történjen valami, és hátha adnak érte valamit. Hatott rá Strindberg borzongató magánya, amelyhez kapcsolódott a háború, a szegénység, a nyomor és a reménytelenség, mert képtelenség kitörni ezekből a csapdákból. A halálközeli állapotok bemutatója, a bennünk rejlő kettőségek kifejezője, ahogy az elmúlás mellett „az

2009. május

Katedra2009 május.indd 23

Sulitéka élet élni akar”. Egy vacogó, fázó öregasszonyról szóló történetében Panna, a nénike szerelmes a forró tűz mellett dolgozó kovácsmesterbe, aki szemben lakik vele, de rá sem hederít. Szívbemarkoló életkép, és szívbemarkoló a nő vágya, hogy megelégedne, ha csak télen lenne szép és fiatal, mert akkor talán a kovácsmester ránézne. Micsoda kiegyezés a sorssal! Az ábrándozás során a fésülködőtükörben, amiből látszik a kovácsműhely, „megjelennek a tűz szikrái, azok érik Panna fekete kendője bolyhait”. Aztán a kijózanodás után „vágyakozó szívében megáll a sok édes gondolat”. Gellérit társadalombírálata nem vitte el a politikáig, nem csatlakozott egyetlen párthoz sem, őt nem ejtette rabul a kommunizmus és a szocializmus eszméje. Ásított a tudományos szocializmus munkáin. Író és költő is volt, arasznyi élete során mindig kereső volt, az arany titkát kutatta. Kevés műve maradt ránk. Egyetlen regényét 1930-ban írta A nagymosoda címmel. Életében még néhány novelláskötetét adták csak ki. Önéletrajzi írása, amit a munkaszolgálatos időszakok között írt, az Egy önérzet története címet viseli, de csak 1957-ben jelent meg nyomtatásban, felesége, Gelléri Judit szerkesztésében. Írása egyszerre önéletrajz és regény is. Műfaja szerint regény, valójában önéletrajz. Vallomásos könyv. A tényeket képzeletével színesítette. Kanyargós történeteket mesélt, melyekben áradnak az élmények. Arcképeket rajzolt a korról, családjáról. A kor nem kegyelmezett neki sem, származása halálát okozta. Sorra hívták be munkaszolgálatra, és otthon sárga csillaggal kellett járnia. Szeretett volna keresztény lenni, „kicsike kis keresztény, de az ő gólyájára héber betűk voltak arannyal hímezve”. Rá is érvényes, amit Kosztolányi fogalmazott meg, hogy minden író titkos fejedelem. Gellériről azt mondta, tündéri világot teremtett. Nála a szépség mindig jelen van. „Tündéri a hóhullás, gyémántos az idő, siklik az ajtó, az elfagyott kézben táncol a kulcs, és álmok kószálnak.” A valóság csak kiindulási pont nála, aztán a történet írásakor fantáziájára, álmaira bízza magát, és tündéri jellemű, életimádó alakokkal találkozunk, akiknek belső világát látjuk. Nem csak fényképezi azokat, akik „napokig harmaton és levegőn élnek, mint a csigák, versek virágai, filozófiák fűszálai és regények illatos orgonabokrai alatt” bújnak meg. Az ő életükbe vezet minket. Novák Imre

23

5/5/09 10:26:23 AM

Kottavarázs

ÚJ KATEDRA

Művészcsaládból a popszínpadra Erdélyi Lászlóból mégiscsak előbújt a pedagógus Az Emberek és a Szekeres Adrien-féle Unisex zenekarokkal sikert sikerre halmozó Erdélyi László még 1984-ben, amikor diplomáját átvehette az ELTE magyar–történelem szakán, nem gondolta, hogy egyszer majd zenészkarrierjének tapasztalatait fogja nem középiskolás fokon átadni a feltörekvő nemzedéknek. – Érdekes, hogy édesapja és édesanyja is a hangversenytermek dobogóján, illetve a színpadon érezte jól magát, ez a szépen csillogó világ mégsem érdekelte igazán gyerekkorában. – Apám szaxofonművész volt, anyám pedig a Kaposvári Csiky Gergely Színház első számú táncosa. De megemlíthetem zongoraművész nagyanyámat is, aki szegény 1943-ban éhen halt. A családi zongorával először csak annyi volt a kapcsolatom, hogy behúzódtam alá, amikor Illés Lajosék felugrottak tárgyalni apámmal, aki szívbetegsége után, amikor abba kellett hagynia a koncertezést, a legendás Illés zenekar szervezője lett. Sokat beszélgettek, buliztak nálunk a csapat tagjai. Eszembe sem jutott, hogy nekem valami olyasmit kellene csinálnom, mint Szörényiéknek vagy az Omegának. Később sportgimibe jártam, de legszívesebben verset mondtam, főleg a magyar és a történelem érdekelt. Az egyetem elvégzése után még tanítottam is irodalmat a Kaffkában, de fél év után kirúgtak. Volt egy pianínóm a szobámban, ahol a saját szerzeményeimet játszogattam, gimista koromban még csapatot is szerveztem magam köré, de nem gondoltam, hogy ezt komolyabban kellene vennem, olyan zenészeket és együtteseket látva-hallva, mint Pege Aladár, a Tűzkerék Radics Bélával vagy a Mini, Hobo, Edda, Korál, Piramis, M7. A zongorázgatást azonban soha sem hagytam abba, sőt egyre nagyobb élvezetet találtam benne az egyetemi éveimtől kezdve. Egyre fontosabbá kezdett válni az, hogy ki tudom fejezni magam a dalaimban. Úgy éreztem, hogy a saját szövegeim, ritmusaim, dallamaim alkalmasak arra, hogy kirobbantsam magam a szürke hétköznapokból egy kellemes, szimpatikus világba. – A zenészszakma közel két évtizede hallott először az Erdélyi László névről a Marathon nevű zenekar billentyűseként. – Két évig játszottunk együtt, aztán a Dáma együtteshez igazoltam. A nagy dobás az Emberek zenekar megalapítása volt 1995 nyarán Berkes Gáborral és Miller Zoltánnal. Az akkori zenei divattól eltérően a letisztult, akusztikus hangzású, élő hangszerekre épülő stílust, a nehezebb utat választottuk. Szóltak a barátaim, hogy Gór Nagy Mária színitanodájába jár egy fiú, a Zoli, aki úgy énekel, hogy őrület. Megnéztem az egyik vizsgáján, a Grease-ben, és ő volt a világhírű Walt Disney-féle rajzfilmfigurának, Aladdinnak is az énekhangja a produkció magyar verziójában. Igazat mondtak a barátaim. Még az év novemberében Száz út címmel megjelent az első nagylemezünk. Az első klip a címadó dalból készült. – Aztán jött a Mama, amely egy csapásra ismertté és sikeressé tette a zenekart. Mint a zenészek legszebb álmában: folyamatos szereplés a rádiókban, televíziókban, koncertek…

24

Katedra2009 május.indd 24

– Rengeteg lemezt eladtunk! Ma már hihetetlenül hangzik, de a Száz útból közel nyolcvanezret vásároltak meg. – Ám hamarosan ezt a zenekart is otthagyta, hogy megalapítsa az Unisexet. – Egy funky zenekarban megláttam énekelni Szekeres Adrient. Egyszerűen nem tehettem mást: felkértem az új együttesembe énekesnek. Ekkoriban discofunkyt játszottunk, de teljes szívünkből és minden erőnkből. 1997-ben jelent meg az első lemezünk Szebb holnap címmel, amelyről több dal került a slágerlisták élére. Hasonlóan alakult a történet a második, a Csoda az élet című lemezünkkel is. Állandó szereplői voltunk a kívánságműsoroknak. A dalokhoz természetesen klipek is készültek, amelyeket szorgalmasan sugároztak a televíziók. Slágereinkkel a Bravissimo és a Danubius Vígállomás kiadványokon is szerepeltünk, amelyek az eladott példányszám alapján rövid időn belül arany- és platinalemezek lettek. 1999-ben és 2000-ben élő hangszereléssel is bemutatkoztunk a Budapesti Kapcsolat Koncerten. Több százezren énekelték velünk a dalainkat. – Szekeres Adrien szólólemezt készített, és ezzel úgy tűnt, hogy 2001-ben meg is szűnik a zenekar.

2009. május

5/5/09 10:26:24 AM

ÚJ KATEDRA

– Visszafogottan fogalmazok, ha azt mondom, hogy borzalmasan nehéz évek következtek a munkámban és a magánéletemben egyaránt. A zenekar évekig szüneteltette működését, aztán énekesnők és zenésztársak jöttek-mentek, hiteltelenné téve a jól csengő márkanevet. Elhagytam a családomat, és megpróbáltam új életet kezdeni Gregor Bernivel, de nem sikerült. A végén magány, egyedüllét, depresszió – nem ismertek rám a barátaim, csak ültem és a levegőt bámultam. Azt mondtam magamnak egy idő után: na, most vagy felállsz, Lacika, vagy elpusztulsz, mint a kivert kutya. Ki kellett találnom újra magam. El kellett döntenem a legfontosabb dolgokat. Rá kellett jönnöm, hogy egy idő után nem a saját életemet éltem: olyan helyekre merészkedtem, ami már nem az én világom. Erőt adott, hogy a legnehezebb időkben sem adtam el magam! Nem ültem fel a kamu lehetőségeknek. Nem hakniztam. Énekelhetnék duettben akárhányszor valamelyik diszkóban vagy egy füstös, vidéki kocsmában szép pénzért. Nekem a zene másról szól! Számomra a zene nem pénzt, hanem értéket jelent. Még most is van, még lehet értéke a zenének, ha az ember adni akar valamit a zenésztársainak és a közönségnek. 2007 közepétől Wéber Helga lépett a zenekarba, amely óriási erőt adott nekem. Visszaadta a hitemet ahhoz, hogy alkalmasak vagyunk rá, hogy ezt a sok lelkibeteg embert, akikkel ma Magyarországon találkozunk, egy-egy koncert erejéig, de a dalainkat hallgatva legalább három percre kicsit boldogabbá tegyük. Bulizenére vágynak, hát jöjjenek igazi, élő bulizenét hallgatni, mi ezt tudjuk nyújtani nekik. Vissza kell hozni a magyar zenét Magyarországon! Csak külföldi zenét hallani minden rádióban, tévében. Csoda, hogy manapság alig jut be egy-egy magyar dal a külföldi szerzemények közé a magyar slágerlistán? – Van igény a közönség részéről a magyar számokra? – Százötven koncerten vagyunk túl Helgával, és mindenhol nagyon megszerették őt. Végigjártam az országot az Unisex legutóbbi kislemezével, 70-80 rádiónál jártam, megtettem vagy ötezer kilométert két hét alatt, hogy a zenénket teszteljem, és nagyon jó a fogadtatása! Meglátszik a zenekaron, hogy minden időmet és energiámat neki szentelem. Át kell adnom a tapasztalataimat a fiatal kollégáknak! A saját példámmal, teljesítményemmel kell meggyőznöm őket. Nem elég dumálni, az egykori dicsőségre hivatkozni. Most kell dolgozni! Hat emberért vagyok felelős a zenekarban. Helga azonnal megérezte, hogy mit akarok. A zenekar az énekes – aki a közvetlen kapcsolat alakítója a közönséggel – támogatására szövetkezik. Egy test, egy lélek kell hogy váljék belőlük az idők során. Csak akkor hiteles bármilyen dallam és szöveg, ha a frontember hisz a dologban. A zenekar tagjainak tudniuk kell, hogy az ő feladatuk az énekes maximális kiszolgálása, ők adják alá a lovat. A másfél év alatt készített négy kislemezünk felvételei alatt kiderült, hogy minden rendben van, nagyon egységes a társaság. A negyedik kislemezünkből most készült el a klipünk. Megérett a csapat egy nagylemezre. – Időközben a magánélete is pozitív fordulatot vett! – Egy tornatanárnő a kedvesem, aki egyébként a Cs.I.F.O. rockbanda gitárosa. Ha minden továbbra is ilyen jól megy, az esküvőtől sem zárkózom el.

2009. május

Katedra2009 május.indd 25

Kottavarázs – Zenei producer, zenei rendező is. Mi szerepel még a távlati terveiben? – A zene dob fel leginkább. Nem tudom abbahagyni, annyira szeretem a koncerteket. Az élő zenének varázsa van. Ha igazán jó, hatása alá kerül zenész és hallgatója egyaránt. Minden tudásomat, tapasztalatomat, pedagógiai érzékemet latba vetve azt szeretném, ha a fiatalokból álló Unisex egyre színvonalasabban lenne képes dolgozni. Nagy álmom egy olyan cég vezetése, ahol csak hasonló gondolkodású szakemberek gyűlnének össze egy irodában, természetesen minden területről a legkiválóbbak. Amikor az általuk terelgetett zenekar tagjainak semmi mással nem kellene foglalkozniuk, csak azzal, hogy minél jobban érezzék magukat a színpadon, minél többet tudjanak kihozni magukból, a lehető legnagyobb élményt nyújtva a közönségnek. H. Gábor Miklós

Budai-díjas a Hangzó Helikon-sorozat Radnóti című kötete A Helikon Kiadó Hangzó Helikon-sorozatának legújabb, Radnóti című kötete, amelyen a költő Este a hegyek között, Szerelmes vers, Bujdosó, Tajtékos ég, Hasonlatok, Téli Napsütés, Éjszaka és a Hetedik Ecloga című versei Both Miklós előadásában hallhatóak, a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Budai-díjat kapott. Száz éve született Radnóti Miklós, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Szépen csengő szavai, sejtelmes képei vagy éppen játékos rímei minden korban magukkal ragadják az olvasót. A Helikon Kiadó ezzel a kiadvánnyal tiszteleg a tragikusan fiatalon elhunyt költő emléke előtt. „Megvallom, amíg élt, az ő poétai rangját ugyanúgy nem tudtam felmérni, mint József Attiláét. De a jövendő századokon keresztül az a poéta világít, aki, míg él, olyan evidensnek és jelentéktelennek látszik, mint a gyertyaláng. Csak később döbbenünk rá, hogy egy torony ablakából ragyog, messzire, síkon át, hegyekig!” – nyilatkozta róla Weöres Sándor. „Radnótinak számos olyan verse van, amelyek a kedvelt verseim közé tartoznak, mégsem tudtam elképzelni, hogy bármilyen módon is dalt tudnék írni belőlük. Egész egyszerűen kiegészíthetetlennek tűnnek számomra. Ezért a legfontosabb szempontom a versek kiválasztásakor az volt, hogy megszólal-e bennem a zene olvasásukkor, valamint át tudom-e adni azt a feszültséggel körbezárt nyugalmat, azt a meghittséget vagy akár gyakran játékosságot, amely számomra Radnóti oly sok sorát átitatja. A versekhez olyan zenét álmodtam meg, melyek követik az eredeti művek szellemét, esszenciáját, és tiszteletben tartják, hogy immáron dalként, a zenével egy új csatornát nyerve adhassák át érzéseiket a természetről, szerelemről és persze a halálról” – vallotta a versdalok szerzője, Both Miklós. Az oktatást, nevelést legjobban segítő könyvért és CD-ért évente odaítélt és minden év áprilisában a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon adományozott Budai-díjat a II. kerület polgármestere, Láng Zsolt adta át. Az immár tizenkilenc kötettel büszkélkedő sorozat az elmúlt években számos díjat kapott: az Artisjus-díj, egy Arany-, hat Platina- és egy Dupla Platinalemez mellett a Szép Magyar Könyv 2007 verseny elismerő oklevelét is kiérdemelte.

25

5/5/09 10:26:25 AM

Kottavarázs

ÚJ KATEDRA

Juhász Gyula megzenésített versei CD-vel jelentkezett az erdélyi Osztováta együttes „A dal az élet legszebb varázsa, A szív zenéje, a munka bája, Bölcsőnk felett zeng az első nóta, Az anya édes, bús altatója.” Juhász Gyula Az Osztováta együttest 2008-ban alapította Zoltáni Zsolt, Erdélyből származó előadóművész. A zenekar triónak indult, majd a későbbiek folyamán a létszám további két, aktívan tevékenykedő zenésszel bővült, így ma az alapító Zoltáni Zsolt (gitár, ének, szájharmonika) mellett Busi Katalin (oboa, furulya, trombita), Miklós Gabriella (cselló), Kálmán Margó (ének, ritmushangszerek) és Vincze Mihály (cselló, gitár, basszusgitár) alkotják. Megalakulásuk óta sok helyen megfordultak, a közönség leginkább fesztiválokon, iskolai, egyházi és különböző helyi rendezvényeken találkozhatott velük. Vendégként a Duna Televízió Kívánságkosár című műsorában is szerepeltek. Szívhez szóló műsoraiknak, kiforrott előadóművészi és zenei tehetségüknek köszönhetően a közönség szívébe lopták és lopják magukat. Előadásaik során saját szerzeményeket, megzenésített verseket, virágénekeket, históriás énekeket, népdalokat és kortárs zeneszerzők dalait éneklik gitárkísérettel, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Juhász Gyula megzenésített versei címmel a közelmúltban CD-t jelentettek meg, amelynek bemutatóját április 21-én Az Osztováta együttes műsorai: „A dal az élet legszebb varázsa” Zenés irodalmi műsor Juhász Gyula megzenésített verseiből (60 perc) Kis Benő Gyermekeknek szóló megzenésített versek, saját szerzemények és népdalok (50 perc) Napfivér, Holdnővér Vallási énekek és dalok a szeretetről és az összetartozásról (30–40 perc) Örök ballada Történelmi dalok, megzenésített versek honfoglalástól napjainkig (40–60 perc) Népdalcsokor Erdélyi és magyarországi népdalok (40–60 perc) Ősi földünk Szeretetről, összetartásról, hazáról szóló dalok, saját szerzemények és megzenésíttet versek (40 perc) „Zúgó szél” Műsorukban az 1956. október 23-i szabadságharcra emlékeznek (30 perc) Szerelem? Megzenésített versek és dalok a szerelemről, vidámságról, az élet dolgairól (40 perc) Márciusi láz Műsorukban 1848. március 15-re emlékeznek (30 perc)

26

Katedra2009 május.indd 26

tartották Budapesten a Heltai Gáspár Unitárius Könyvesboltban. Ugyanitt az Osztováta együttes tagjai októbertől minden hónap harmadik keddjén klubestet tartanak majd. – Székelyderzs a szülőfalum, ez a falucska Erdélyben, Hargita megye csücskében található. Ebben a csodálatos környezetben igazi gyermekkort élhettem meg. Majd Székelyudvarhelyre kerültem felsőbb tagozatra, ahol elvégeztem a klasszikus gitár iskolát. További zenei tanulmányaim 2001-ben elszólítottak a szülőföldemről, felvételt nyertem ugyanis a Dévai Nagy Kamilla által alapított és vezetett Krónikásének Zeneiskolába, mai nevén Zenedébe. Itt kiváló magyarországi művészektől és tanároktól tanulhattam az éneklés és a gitározás minden „csínját-bínját”. 2007. április 29-én megtartott vizsgakoncertemmel zárultak le „Krónikás” éveim. Diákéveim alatt hiperaktív gyermekekkel foglalkoztam egy magániskolában. Az öt év alatt kis tanítványaim szerepeltek más iskolákban rendezett zenei fesztiválokon, sikereket elérve még a művelődési házakban is – vallja magáról Zoltáni Zsolt, az Osztováta együttes alapító-vezetője, aki jelenleg előadóművészként tevékenykedik határokon innen és túl – eleget téve a különböző felkéréseknek, meghívásoknak. Továbbra is vannak kis magántanítványai, akiknek verseket, népdalokat, szájharmonikázást, furulyázást és gitározást tanít. Zoltáni Zsolt Bartók Béla nagy zeneszerzőnkkel együtt hirdeti: „Részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet javát.” Frigyesy Ágnes További információk a www.zoltani.hu és a www.osztovata.hu weboldalon (ahol hangfelvételek és videók is találhatók) vagy Kondacs Máriánál, e-mail: [email protected], telefon: 70/508-3257, 70/413-7657.

2009. május

5/5/09 10:26:25 AM

Szertenéző

ÚJ KATEDRA

Diákfilmszemle Jancsóval Április 17. és 19. között rendezték meg az 5. Országos Középiskolai Filmszemlét a budapesti Káldor Miklós Kollégiumban. A Balog Judit színművésznő, Boldizsár András operatőr, Jancsó Miklós, Salamon András filmrendezők és Sas István reklámfilmes által alkotott zsűri a díjakat kategóriánként osztotta ki. A legjobb rövidfilm a Szedelényi János, Sík Dávid és Major Milán, a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum diákjai által készített Kire ütött ez a gyerek? című Janikovszky Éva-adaptáció lett. Dokumentumfilm kategóriában a Makói Videó- és Művészeti Műhely alkotója, Ferge Roland vehetett át díjat Lógunk a szeren című riportjáért, amely válogatott tornászpalánták életébe nyújt betekintést. A legjobb reklámfilm Fülöp Zoltánnak, a budapesti Káldor Média fiatal filmesének munkája, a Vasas futballakadémiát bemutató Vasas Akadémia lett. A zsűri animációs különdíjat adott át Dernovics Tamásnak és Gasparetz Attilának, a budapesti Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola diákjainak. Az ő filmjük a reggeli elkészülését követi végig „stop motion” technikával, a címe is ez: Reggeli. A közönségdíjnak a Bizalom című film alkotói, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tanulói, Simon Gergő és Majoros Zsolt örülhettek. A díjátadón a zsűri elnöke, a betegsége óta nyilvánosság előtt először itt megjelenő Jancsó Miklós elmondta: egy

te az a mai magyar film problémája, hogy míg a hatvanas– hetvenes években érdekelte nyugatot, hogy mi történik a vasfüggönynek ezen az oldalán, addig ma az, ahogy ez a térség megpróbál kapitalizmust építeni, nem. Pedig ez is van olyan érdekes, ráadásul sok a jó fiatal magyar rendező, mondta Makk. Hernádi Judit filmes élményeiről mesélt, valamint megosztotta a fiatalokkal azt a megfigyelését, hogy a filmek befejezését illetően fordulat állt be: míg korábban az amerikai filmek voltak happy endesek, az európaiak pedig nem, addig, talán szeptember 11. óta, az amerikai filmeknek van szomorú vége, az európaiak pedig, például az új dán filmek, bármilyen borzalmakat mutatnak is be, a végük reményteli. Divinyi Réka a forgatókönyvírás rejtelmeibe vezette be az ifjú filmeseket, Sas István reklámfilmes pedig arra hívta fel a figyelmüket, hogy ha olyan filmet készítenek, ami coollá válik, és az interneten elterjed, pillanatok alatt elérhetik akár a tízmillió nézőt is.

filmszemle nem olyan, mint a százméteres síkfutás, „ott az idő dönti el, ki a legjobb, itt ezen a hülye zsűrin múlik, ki nyer” – fogalmazott, majd Radványi Gézát idézte: filmrendező az, aki meg tudja csinálni a következő filmjét is. „Szóval ne veszítsétek el a csüggedéseteket!” – zárta szavait Jancsó. A szemle hétvégéjén levetítették mind a nyolcvankilenc pályaművet (amelyek az ország minden pontjáról, sőt a határon túlról is érkeztek, összesen ötvennégy intézmény képviseletében), emellett szakmai beszélgetések is zajlottak. A fesztivál vendége volt Makk Károly, aki elmondta, szerin-

A szemle programját színesítette, hogy az ötödik évfordulót kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött jubileumi partival ünnepelték, ahol a zsűri tagjai mellett a korábbi évek nyertesei és szakmai vendégei, Koltai Lajos, Pindroch Csaba és Kardos Sándor, Hernádi Judit, Divinyi Réka, Jancsó Miklós, Salamon András, Boldizsár András beszélgettek a szemléről és a filmezésről. A vendégek Jenei Barna Márton szobrász alkotását kapják ajándékba. Szabó Kristóf Fotók: Naske Sándor

2009. május

Katedra2009 május.indd 27

27

5/5/09 10:26:25 AM

Szertenéző

ÚJ KATEDRA

Utolsó idők: film életre-halálra Vass Teréz és Mátyássy Áron szövetsége A százéves születésnapját ünneplő Budapesti Jézus Szíve Templom rendezvénysorozatának egyik kiemelkedő eseménye volt, amikor Vértesaljai László jezsuita szerzetes, a templom igazgatója kötetlen kávéházi beszélgetésre invitálta az idei Magyar Filmszemle nagydíjas alkotásának két meghatározó művészét, az egyik főszerepet játszó színésznőt, Vass Teréziát, és Mátyássy Áront, a film rendezőjét. A találkozó különösen izgalmas volt abból a szempontból is, hogy a fiatal színésznő nem ad interjút senkinek, amióta kisbabáját várja. Az első nagyjátékfilmjét készítő Mátyássy Áron arra a kérdésre, számított-e rá, hogy filmje, az Utolsó idők hódítja el a jubileumi filmszemle nagydíját, egyértelmű nemmel válaszolt. Elmondta: a vetítés után örömmel tapasztalta, hogy idegenek gratuláltak neki, fura csillogást és lelkesedést látott a nézők szemében. A bemutatót követően sokáig beszélgettek a filmről az emberek, rengeteg mosolyt, szeretetet kapott tőlük. Megfogta a közönséget a film. A díj már csak pont volt az i-n. Vass Teréz számára azért volt nagyon fontos az Utolsó idők, mert a története az ország északkeleti részében, a Nyírségben játszódik, ahol az életét meghatározó hat-hét évet töltötte, ahogy fogalmazott, ott szívott magába mindent. Persze, hogy izgatja, hogyan boldogulnak ott az emberek. Ha tisztázatlanságokat észlelt a forgatókönyvben, ha kérdései merültek fel, azonnal megbeszélte a rendezővel. Jó rendezővel lehet vitatkozni, harcolni, mert elsősorban nem az számít nála, hogy kinek az igazsága dominál, a színészé vagy az övé, le tud mondani a saját elképzeléséről egy jobb megoldás láttán. Márpedig Teréznek voltak kérdései bőven, hiszen ez a film az ő története is. Jó volt, hogy akár este tízkor is kérdezhette a rendezőt a másnapi forgatásról, hiszen a férje. Áron úgy tartja, nem szabad hangsúlyozni, hogy a színész és a rendező az életben is egy pár. Nem lesz jó vége,

Utolsó idők Rendező, forgatókönyv: Mátyássy Áron. Operatőr: Herbai Máté. Szereplők: Kádas József, Vass Teréz, Földes Eszter, Kasvinszki Attila, Szalay Marianna, László Attila, Géczi Zoltán, Újvári Zoltán, Varga József, Czene Csaba, Csomós Mari, Lukáts Andor, Anger Zsolt, Rajkai Zoltán. Az ukrán határnál vagyunk ’97-ben egy kis faluban, egyik főhősünk Iván (Kádas József ), egy jövedelmét olajcsempészettel kiegészítő autószerelő srác, a másik Eszter (Vass Teréz), Iván autista lánytestvére. Ketten próbálnak túlélni ezen az Isten háta mögötti helyen, ahol úgy tűnik, soha semmi nem fog jóra fordulni. És tényleg nem, Esztert megerőszakolják, beindul a nyomozás és Iván küzdelme azért, hogy csonka családjuk a felszínen maradjon valahogy a tragédia után is...

28

Katedra2009 május.indd 28

Vass Teréz az Utolsó idők című filmben tönkremegy az életetek – ijesztgették így is őket sokan, akik tudtak a dologról. Teréz igényes és szigorú a munkában, és jó kérdéseket tesz fel. A megoldás az, hogy a forgatás előtt tisztázni kell minden lehetséges problémát. Akkor van igazi gond, ha a forgatáson kiderül, hogy felületes a rendező. Áron igyekezett megfelelően felkészült lenni, fél évet agyalt a forgatás előkészítésén. Teréz mindig keményen szembesítette a problémákkal, nem lehetett semmit megúszni, átugrani, pontosan el kellett mondania, hogy mire gondol. Kibeszéletlenségek, megoldatlanságok nem fordultak elő a forgatáson. Az, hogy a magánéletben is egymáshoz tartoznak, ebben az esetben csak hozzáadott a dologhoz. Teréz nagyon büszke volt rá, hogy ez így történt. Áron nemcsak rendezte a filmet, hanem ő írta a forgatókönyvet is, amelynek a lényege egy kérdésben foglalható össze: van-e joga az embernek az igazságszolgáltatáshoz? Más ötleteken is gondolkodott, apró jelenetecskék is születtek már, de ez a kérdés volt az, ami nem hagyta nyugodni. A történet archaikus jellegű, merthogy a görög drámákból ismert ősi bosszútörténetről van szó benne, arról, hogy a hősök menekülni próbálnak sorsuk elől, mégis belefutnak a legnagyobb tragédiákba. Áronban az igazságtalanság elképesztő dolgokat indít el. A valóságban – szerencsére – kevesen jutnak el az önbíráskodásig, de ezek a határhelyzeteket ábrázoló filmek felkavarják a nézőket és állásfoglalásra késztetik őket. Áron aktuálisnak tartja a problémát Magyaror-

2009. május

5/5/09 10:26:26 AM

ÚJ KATEDRA

szágon, sőt az egész világon. Meddig mehet el az ember, ha elviselhetetlen igazságtalanság éri? Lehetséges-e az indulatoknak parancsolni? Vass Teréz játssza az áldozati bárányt, egy autista lányt, aki tiszta, mint a hó, nem is hagyják sokáig bemocskolatlanul az emberek. A fiatal színésznő rendkívül komoly szakmai kihívásnak érezte a szerepet, először meg is ijedt a feladat nagyságától. Hogyan lehet eljátszani egy autista lányt? Hogyan lehet szakmailag hiteles? Hogyan kerülhet kapcsolatba velük? Családokhoz látogatott, két-három éves autista gyerekektől kezdve ötvenéves autista nőig találkozott mindenféle típusú emberrel. Kommunikálni képtelen szellemi fogyatékosoktól kezdve a két nyelven beszélő, kiválóan érettségiző fiatalokig igyekezett megismerkedni mindenkivel. A legnagyobb elismerésnek alakításával kapcsolatban azt a véleményt tartja, hogy szeretni lehet Esztert, a filmben szereplő autista lányt. Teréz a szerepre készülése idején végig azon gondolkodott, hogy vajon mire figyelmeztetnek, mi a küldetésük ezeknek a társadalomba beilleszkedni képtelen embereknek a földön? Léteznek, mint egy virág, mint egy ma született bárány. Sajnos még mindig elég keveset lehet tudni az autizmusról. Sok ember él a földön, akinek ezt a betegségét csak felnőtt korban diagnosztizálták. Áron először amolyan falu bolondjának képzelte el Esztert, később döntött úgy, hogy konkrétan autista legyen, akiről még csak nem is feltételezhető, hogy viselkedésével provokálta volna ki a megerőszakolását. Így a bűn is, amit elkövetnek, ősibb, egyetemesebb, hiszen a tisztaságot, az ártatlanságot gyalázzák meg. Eszter szerepe azért nehéz, mert a színészi eszköztárból csak minimális használható fel az eljátszásához. Egy autista ember modellezhetetlen, olyan, mintha egy másik bolygóról csöppent volna hozzánk. Társas kapcsolata nincs, mindenre másképp reagál, mint ahogy az várható lenne, hiszen az ő – mások számára érthetetlen és megmagyarázhatatlan – belső világából más következik. Teréz és Áron első találkozásáról valami erőteljes természeti jelenség, például a villámcsapás jutott eszükbe. Áron huszonöt éves volt, mint most Teréz, amikor az év végi vizs-

Kádas József és Vass Teréz az Utolsó idők című filmben

2009. május

Katedra2009 május.indd 29

Szertenéző

Vass Teréz és Mátyássy Áron az Utolsó idők forgatásán gáján felkérte szerepelni a fiatal színésznőt. Addig mondta magának, hogy szó sem lehet arról, hogy közte és egy színésznő között bármi is történjen a szakmai munkán kívül, míg beleszeretett. Az fogta meg Terézben, hogy nem olyan, mint egy színésznő. Mindennap meglepetést tud szerezni számára, kiszámíthatatlan, amit nagyon jónak tart. Teréz azonnal érezte, hogy a párjával hozta össze a sors. Tudta, hogy ő lesz a társa, férje, gyereke apja. A nagy őt váró barátnőit azóta is úgy vigasztalja, hogy ők szintén azonnal fel fogják ismerni, amikor a párjukkal találkoznak. Teréz és Áron május végére már a kisbabájukat várják. Teréz sajnálja, hogy ilyen hamar eltelt a kilenc hónap, annyira szépnek találta ezt az időszakot. Izgalmas volt, amikor megszületett benne az az érzés, hogy gyereket szeretne. Már nem tudott a munkájára koncentrálni, annyira anya akart lenni. Hasonlóan izgalmas lehet az a folyamat, amikor az ember szülővé válik. Áronban még csak valami egészen idealisztikus kép él az apaságról. A mai világra jellemző, hogy az élet nagy történései előtt fél az ember. Fel kell nőni a feladathoz, mondja határozottan Áron, bár nehezen tudja elképzelni, hogy egy idealisztikus kép miképp lesz az élete része. Pedig az kell hogy legyen. Innentől kezdve nem lehet csak úgy átlépni a dolgokat, odafigyelés, koncentráció, együtt lélegzés kötelező a magánéletben is. Igyekszik valami módon nem kimaradni abból a csodából, ami Teréznek adatott. A kisbaba erősen összeköti a szálakat, újfajta életre kényszeríti a szülőket, de hogy az az új élet milyen lesz, az elég homályos. Áron pontosan tudja, hogy filmrendezésből nem lehet családot fenntartani. Továbbra is vállal rendezőasszisztensi, vágóasszisztensi és egyéb lóti-futi feladatokat, bár reménykedik abban, hogy a filmszemle fődíja nagyobb esélyt kínál a rendezésre, akár televíziós produkciók készítésére. Az Utolsó idők után az eddigi filmötletei felszínesnek tűnnek számára, igaz, ez a mozi is három és fél évig érlelődött benne. Pénzt kell keresni, és türelmesen várni, míg kiderül, hogy merre tovább… H. Gábor Miklós

29

5/5/09 10:26:27 AM

Főhajtás

ÚJ KATEDRA

Lónyay: méltó régi nagy híréhez Madarász Imréné szelíd harca az újraindított iskoláért Rovatunk ezúttal kettős főhajtás: emlékezés a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium igazgatójának, Madarász Imréné Ágnesnek a lelki-szellemi atyjára, dr. Domján Jánosra, de egyúttal főhajtás az igazgatónő előtt is, aki tudományos karrierjét feláldozva töretlen hittel járta végig az 1952-ben államosított gimnázium visszaszerzéséért a sors által rá mért kálváriát. Felemelő ünnepség színhelye volt a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium: megalapításának 150 éves évfordulójára emlékeztek az impozáns Kinizsi utcai épületben. A Budapesti Református Öregdiákok Török Pál Egyesülete és a Magyar Örökség díjas gimnázium együttműködésével megvalósuló rendezvénysorozaton leleplezték a XX. századi háborúk és diktatúrák halottainak nevét megörökítő emléktáblát, valamint az alapító magániskola-igazgató, Gönczy Pál és az egykori diák, Szent-Györgyi Albert emléktábláját is felavatták. A világ minden tájáról érkezett vendégsereg dr. Tőkéczki László egyetemi tanár, a Dunamelléki Egyházkerület főgondnoka, dr. Ritoók Zsigmond akadémikus, tiszteletbeli főgondnok, az intézmény igazgatója és Madarász Imréné dr., a nyelvtudomány kandidátusa alapításról, növekedésről és az újrakezdésről tartott előadásait hallgathatta meg. A megemlékezések után a MÁV Szimfonikus Zenekar adott ünnepi hangversenyt. A jubileumra elkészült a gimnázium történetét feldolgozó kiadvány, s négy alkalmi kiállítás is várta a fotókat, mozaikmásolatokat, valamint az egyéb képző- és iparművészeti alkotások kedvelőit. A gimnázium igazgatónője, Madarász Imréné Ágnes ünnepi beszédében arról szólt, hogy hogyan válhatott az iskola sötét történelmi időkben is fénnyé, hogyan kerülhetett ki a gimnáziumból oly sok csillagként fénylő tanár és tanítvány. Úgy, hogy visszatükrözték a rájuk sugárzó mennyei fényt. „A százötven év alatt ezrével kerültek ki gimnáziumunkból az ezeket a fényeket visszatükröző emberek – mondta az igazgatónő –, lelkészek, tudósok, tanárok, orvosok, művészek, sportemberek és a hasonlóan gazdag lelkű Anonymusok, akik békességet, szeretetet árasztottak, jót cselekedtek, vigasztaltak. Nem neveztek el róluk utcát, nem lettek világbajnokok, nem kaptak Nobel-díjat, Herderdíjat, Kossuth-díjat, nem lettek híressé, csak tették, ami a küldetésük volt.” A Kinizsi utcai épület visszaszerzése hét évig tartó, rengeteg időt és energiát felemésztő folyamat volt. Nehéz körülmények között zajlott az oktatás, az első három tanévben a Reviczky utcába, majd a Jázmin utcába jártak

30

Katedra2009 május.indd 30

a diákok. „Igazgatóságom első éve még a Reviczky utcai albérlethez kötődik. Láttam, hogy eredeti épületünk viszszakapásáért milyen politikai és egyházpolitikai harcot folytat dr. Hegedűs Lóránt püspök úr, és emberi szemmel nézve mennyire kilátástalan a küzdelem a Közgazdaságtudományi Egyetem nagy befolyású vezetőivel szemben. Férjem néhány testvérrel együtt a médiához fordult, és húsznál több cikkben, riportban tárta nyilvánosság elé a Lónyay épület problémáját. Én pedig a szülőkkel, kollégákkal megbeszélve az utcára vittem a diákokat. Két méltóságteljes, zsoltáros tüntetés során petíciót adtunk át az oktatási miniszternek, majd a miniszterelnökhöz fordultunk segítségért. Egy pártpolitikailag civil szervezet, a Közép- és Kelet-európai Rutherford Intézet kezdeményezésére Németh Zsolt és Gyimóthy Géza képviselők önálló képviselői indítványt nyújtottak be. Az előterjesztésnek

2009. május

5/5/09 10:26:27 AM

ÚJ KATEDRA

mind a hét parlamenti pártból voltak aláírói, támogatói. Hegedűs püspök úr pedig éhségsztrájkot jelentett be, ha nem történik előrelépés a Lónyay épületének visszaadása ügyében. 1996. július 4-i dátumú az a levél, amelyben a püspök urat értesíti a hivatal, hogy a kormány az ingatlan tulajdonjogát harminc napon belül átírja a Dunamelléki Egyházkerület javára. Az ingatlan birtokba adásának végső határideje pedig 2000. július 31-e.” És csodák csodája, 2000 őszén megkezdődhetett az oktatás a Kinizsi utcai épületben! Láczai Szabó Tibor, a Kálvin téri Egyházközség főgondnoka, állami díjas öregdiák az ünnepségen e szavakkal köszöntötte az iskola igazgatónőjét: „Köszönetet mondunk azért a hallatlan sok munkáért, kemény küzdelemért, amelyet igazgatóként az újraindított iskolánk sikeres működéséért kifejtettél, és amellyel megőrizted azt a szellemet, amelyben tanáraink minket neveltek. Ez a szellem adott erőt, hogy emberek tudjunk maradni egy elembertelenedő világban.” Ágnes szívesen beszélt arról, hogy milyen szellemiségről van szó, hogy milyen útravalóval a tarisznyájában vívta meg harcát, s tudta emelt fővel elviselni a nehézségeket: „Kétéves koromban elváltak a szüleim, apám nem ismertem. Hét-nyolc éves lehettem, amikor úgy kezdtem nézegetni a férfiakat az utcán, hogy valamelyik esetleg éppen az apám. Kilencvenéves volt, amikor a születésnapján megismerkedhettem mindkét féltestvéremmel. Édesapám egyik felesége pedagógus volt, és arra kérte, amikor tizenhárom éves voltam, hogy legalább kéthetente nézzen rá a lányára. Nem nagyon erőltettem a dolgot, mert ez éppen az a korszakom volt, amikor keresztyénné lettem, és apám le akart beszélni róla. A szó szoros értelmében egy hét nyelvet beszélő lelkipásztorral, dr. Domján Jánossal találkoztam a Külső-józsefvárosi református gyülekezetben. 1983-ban bekövetkezett haláláig ő volt a lelki-szellemi atyám. A legjobb pszichológiai írásokat és az olasz irodalmat rajta keresztül ismertem és szerettem meg. Az ifjúsági közösség tagjai rajongtak érte. A sportolást, a jó állóképességet, az egészséges fizikumot hasonlóan fontosnak tartotta, mint az elmélyült lelki életet. Naponta úszott, de ha tehette, teniszezett, korcsolyázni, túrázni vitt bennünket. Tőle tanultam meg pingpongozni nem akármilyen szinten: versenyző lettem. A solymári angol katonai temetőben mindig őt kérték meg a szertartás megtartására, amikor hivatalos küldöttség érkezett Angliából. Persze mindig minden mozdulatát figyelték, de a gyülekezetet nem robbantották szét. Gyermekeként szeretett, és úgy is követelt tőlem, mintha a saját lánya lennék. Mindig az volt az álmom, hogy az ő értékrendjét, szellemi színvonalát érjem el. Sajnos, ez nem sikerült, bár nagyon igyekeztem. Édesanyám egyedül nevelt, sok lemondással, nem is akart elengedni: sok konfliktusunk volt egymással az elszakadás időszakában. Minden tantárgyból jeles tanuló voltam, egyedül énekből kaptam kegyelemből ötöst. Ez borzasztóan zavart. Hallottam a Kodály-módszerről, s azzal álltam édesanyám elé, hogy zenét szeretnék tanulni,

2009. május

Katedra2009 május.indd 31

Főhajtás mert akkor kiderül, hogy mégis van hallásom, és a hangom is fejlődni fog. Három család bérelt zongorát közösen, de végre énekből is képezhettem magam. Nyolcévesen már egészen biztos voltam benne, hogy tanár leszek. Rengeteget foglalkoztam a többi gyerekkel, mindenben próbáltam segíteni nekik, korrepetáltam a gyengébb tanulókat. A gyülekezetben is vállaltam szolgálatot: születésnapjukon látogattuk a nálunk keresztelteket, ami azt jelentette, hogy hetente családlátogatásra mentem. Nem hagytuk szétszéledni a társaságot. Szolgálat volt számomra a vasárnap kilencórai gyermek-istentisztelet is, amit akkor vasárnapi iskolának hívtak. Tizennégy évesen már egy első osztályosokból álló csoportot gondoztam, akiket fél kilenctől kilencig összeszedtem, és a templomba kísértem. Tizenhat-tizenhét évesen már az ifjúsági közösség egyik vezetője voltam. Soha nem éreztem terhesnek a szolgálatot, ma sem érzem annak. Isten munkatársai vagyunk valamennyien itt a Lónyayban.” Ágnes egy szobrot, egy imára kulcsolt kezet kapott az iskola tanáraitól, melyen az alábbi felirat olvasható: „Kérünk, imádkozzatok Madarász Ágnesért, a Budapesti Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium igazgatójáért, hogy áldozatos, szolgáló életén, munkája megmaradó gyümölcsén mindenkor áldás legyen, s majdan a hű szolga bérét elnyerni méltónak találtassék Mennyei Ura előtt. A szolgatársak, a Lónyay tantestülete és az öregdiákok.” H. Gábor Miklós

A Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás pályázatokat ír ki kistérségi logopédiai és nevelési tanácsadás szakszolgálati feladatellátásra. A tartalmi és formai követelményeket a pályázati kiírások tartalmazzák, melyek letölthetők a www.aranyhomok.hu honlapról. A pályázatok benyújtási határideje 2009. május 29. További információk: Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. Tel.: 76/512-274 • Fax: 76/513-506 31

5/5/09 10:26:28 AM

Pályázat

ÚJ KATEDRA

A beadott pályaművek 2009 szeptemberétől igény szerint átvehetők a kiírótól. A pályázati kiírás megváltoztatási jogát a kiíró fenntartja. További információ: Ács Sára, tel.: 1/336-1302, e-mail: [email protected]. Web: www.militaria.hu/kicsihosom, www.vagta.hu/kicsihosom.

A Hadtörténeti Múzeum és a Nemzeti Vágta közös rajzpályázatot hirdet általános iskolásoknak. Az 1848/49-es szabadságharcban, amelynek 160 éves fordulóját ünnepeljük, sok tizenéves gyerek vett részt. Ezek a 12–18 éves fiúk futárok, felderítők, nyargoncok, írnokok, dobosok, tüzérek, sőt huszárok voltak. Szerinted milyen lehetett a hazáért harcolni gyerekfejjel? Fess, alkoss, kerekíts: Kicsi hőst! A rajzolt, festett, ragasztott vagy digitális technikával készített A4-es méretű, fekvő képi alkotásokat az azokat kísérő nevezési lappal papíron a Nemzeti Vágta, 1024 Budapest, Nyúl utca 13/B, elektronikusan pedig a [email protected] címre várjuk. Írd rá a nevedet, iskoládat, elérhetőségedet és a korodat. Pályázni 6–14 éves iskolásoknak, két kategóriában lehet: 6–10 és 10–14 éves korosztály. Egy pályázó legfeljebb 2 művel nevezhet. Leadási határidő: 2009. május 16. Az elbírálás határideje: 2009. május 20. A pályaművek elbírálását hattagú zsűri végzi: Bakos Gábor képzőművész, dr. Bathó Edit, a Jászberényi Múzeum igazgatója, dr. Kedves Gyula hadtörténész, Geszti Péter, a Nemzeti Vágta megálmodója és Török Ferenc rajztanár, az egykori Zánkai Gyermekalkotások Galériájának munkatársa. A hatodik zsűritag a közönség. Minden rajz felkerül a Vágta honlapjára (www.vagta.hu), ahol május 16-tól 20-ig lehet szavazni. Az elbírálás a zsűri saját szempontrendszere szerint történik. Díjátadás: a Nemzeti Vágta rendezvényén: 2009. május 31-én, gyermeknapon, a Hősök terén. A nyerteseket előre értesítjük a díjátadás helyéről és idejéről. Díjazás: mindkét kategóriában 14–14 beküldőt jutalmazunk, és 2×14 művet állítunk ki. A helyszínen az összes díjazott rajzot kiállítjuk óriásplakát méretben, továbbá megjelenítjük a Nemzeti Vágta különszámában és természetesen a Hadtörténeti Múzeum (www.militaria.hu) és a Nemzeti Vágta honlapján is (www.vagta.hu). A díjak között belföldi osztálykirándulás, egy sétarepülés Budapest felett, bicikli, könyvcsomag és sok kisebb ajándék szerepel. A díjak és díjazottak pontos listája a május 18-át követő héten kerül fel a két honlapra. Feltételek: érvénytelen az a pályázat, amely nem saját, eredeti rajzot tartalmaz. Amennyiben ez utólag derül ki, úgy a díjazott a díjat köteles visszaszolgáltatni a kiírónak. A pályázó műve benyújtásával felelősséget vállal a tekintetben, hogy a pályaművet saját maga alkotta. Minden pályázó minden műve (max. 2 db) a nevezési lappal és a szülő aláírásával együtt érvényes. A pályázó nonprofit célokra korlátlan időre átadja rajzának felhasználási jogát a kiírónak.

32

Katedra2009 május.indd 32

A szabadságharc kis hősei – Igazolhatóan számon tartott gyerekhonvédek a szabadságharc hadseregében Összeállította: dr. Kedves Gyula (részletek) A legfiatalabb tényleges reguláris alakulatban szolgáló gyerekkorú honvéd Németh Ferenc 1835. május 5-én Nagyszokolban (Tolna megye) született gyerek volt, aki az Ormay Norbert által szervezett reguláris vadászezredbe lépett be önként. Ő tehát 14 éves korában harcolt fegyverrel a szabadságharcban. Illyés Bálint 1835. október 2-án Fehérgyarmaton született. Saját bevallása szerint ’48 őszén, 13 évesen lépett be egy honvéd zászlóaljba, de pontos adatok tevékenységéről nincsenek. Annyi bizonyos, hogy a sárospataki református főiskola tanulójaként 1849 áprilisában lépett be valamilyen vadászalakulatba. Miután a lófalvi táborban „selyemvadászként” őt ismerték a visszaemlékező honvédek, valószínűsíteni lehet, hogy az Ormay-féle vadászezredbe lépett be, tehát katonának tekinthető. A kiegyezés után országgyűlési képviselő lett. Apáthy-Than Károly, a világhírnevet szerzett magyar kémikusprofesszor 1834. december 20-án született és ’48. október 15-én 14 éves korában állt honvédtüzérnek. Az erdélyi hadműveletekben vett részt, és a vízaknai ütközetben 1849. február 4-én tűzmesterként (az üteg mintegy 100–120 ember kiképzőjeként és a lőelemek meghatározójaként tevékenykedő altiszt) sebesült meg. Három testvére is részt vett a szabadságharcban, közülük a legfiatalabb 18 éves volt. Adler Sándort Apáthy-Than Károllyal együtt vette az erdélyi tüzérség állományába Böhm Vilmos őrnagy, Bem hadseregének tüzérparancsnoka. Csak annyit tudunk róla, hogy erősebb és barna, jól megtermett fiú volt, Apáthy-Than Károlynál talán 1–2 évvel idősebb. Tüzérként ő is végigharcolta az erdélyi hadjáratot. Édes Vince 1833. december 19-én, Miskolcon született, apja református lelkész. Ő is Erdélyben szolgált tüzérként, neves Borsodban és Zemplénben működő református lelkész lett belőle, ismert közéleti lapok közírója. Édes Ábrahám, Vince bátyja 1832. január 6-án szintén Miskolcon született. Ő is Erdélybe került, nem tudjuk, hol és milyen minőségben harcolt, de az bizonyos, hogy honvédnak állt. Vadnay Károly 1832. április 28-án, Miskolcon született. 1848 őszén tüzérnek jelentkezett, majd a 22. honvéd zászlóaljba helyezték át, ahol 1849 tavaszán hadnagyi rangot szerzett. 1849 augusztusában, az alakulat fegyverletételekor főhadnagyként szerepelt. Kényszerbesorozással büntették, később neves újságíró lett, élete végén a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Büttner Emil 1831. november 15-én született Kistapolcsányban (Bars megye), 16,5 évesen állt be önkéntesnek a legendás „veressipkás” 9. honvéd zászlóaljhoz, ahol a téli had-

2009. május

5/5/09 10:26:28 AM

ÚJ KATEDRA

járatban káplárként sebesült meg. A tavaszi hadjárat után a 97. honvéd zászlóaljba áthelyezve hadnagyi rangot nyert. Pilaszanovics Béla 1831. október 31-én született, 17 évesen állt huszárnak a 13. (Hunyadi) huszárezredbe, és ténylegesen tiszti rangot nyert. Hősi halált halt a tápióbicskei csatában. Karsa Árpád nem volt még 16 éves, amikor honvéd hadnagy bátyjával csatlakozott az 51. honvéd zászlóaljhoz, ahol századírnok volt. 1849 májusában bátyját a 97. honvéd zászlóaljhoz helyezték át, ahol Árpád is honvéd lett. A szabadságharc végére az őrmesteri rangot is elérte. Blaskovics Lajos életkora kérdéses. Állítása szerint 12 évesen jelentkezett Komáromba vártüzérnek. A Budapesti Hírlap szerint állítását okmányokkal tudja igazolni, de egyéb forrás erre vonatkozóan nem került elő. Az bizonyos, hogy Komáromban Johann May tüzér százados 12–15 éves fiúkat, az ostrom során hajléktalanná vált családok gyerekeit fogadta be a tüzérek szállására, és tanította be őket a hatalmas várvédő lövegek kezelésére. „Volt köztük olyan, kinek székre fel kellett állnia” az ágyú elsütéséhez. „Ezen zsenge hősök aztán méltóságukon alólinak tartották az ellenséges bombák elöl a földre lapulni s a tüzelést félbeszakítani.” Blaskovicson kívül név szerint csak Vámosi Saáry Vince keszthelyi születésű, 14 éves fiút ismerjük a komáromi vártüzérek közül, ő júniusban a tábori tüzérekhez került, s részt vett a Komárom alatt vívott csatákban, majd Váctól Világosig harcolt. Gömörey János 15 évesen szolgált a monostori sáncba települt tüzérek között, lehetséges, hogy ő is a komáromi vártüzéreknél kezdte szolgálatát. Szintén tüzér volt, mégpedig altiszt a mádi születésű Koroknay Dániel, akinek a sírja mindmáig megvan Ácson. A 15 éves fiú Harsay Ferenc százados ütegében szolgált, a VII. hadtest harcaiban vett részt. 1849. május 2-án kolerában halt meg, miközben hadteste a tavaszi hadjáratban sorozatosan megvert császári csapatokat üldözte Győr felé. Rakó József kutatásai szerint 1834. január 2-án született. Bernátsky Antal Egerből állt be a honvéd tüzérekhez még 1848 őszén. A 15 éves fiú a tábori tüzérség legnehezebb lövegeinél szolgált, a 2. tizenkét fontos üteg tüzéreként. 1834. március 19-én született, s a főváros tekintélyes, gazdag polgáraként jelentkezett a Budapesti Hírlap felhívására, amely a legfiatalabb honvédeket kereste. A leghíresebb, legsikeresebb gyerektüzér az 1833. november 6-án született Simig Rezső volt, aki még be sem töltötte 15. életévét, amikor Pesten beállt az alakuló honvédtüzérséghez, így a legelső honvédtüzérek közé tartozott. Tűzmesterként küzdött a téli hadjáratban, olyan ügyességgel, hogy 1849 márciusában hadnagy lett, és egy újonnan szervezett, kisebb kaliberű lövegekből álló háromfontos üteg parancsnokának nevezték ki. Tüzérei Kárpátalja védelmét látták el, és amikor az ide betörő császári hadoszlopok Munkács határáig nyomultak előre, Podheringnél kellett ütközetet vívni. A magyar győzelem egyik főszereplőjévé vált Simig Rezső, aki olyan ügyesen vezette ágyúi tüzét, hogy a támadó oszlopokat visszafordulásra kényszerítette. Csak a legutolsók között tette le a fegyvert Zsibónál. Kalocsán élve a XIX. század végén podheringi hősként tisztelték.

2009. május

Katedra2009 május.indd 33

Pályázat Különösen bátor dolog volt huszárként szolgálni a honvédseregben egy gyerekember számára, amit még az is nehezített, hogy a huszárnak a lovát is el kellett látnia, gondoznia, ami bizony még egy felnőttnek sem egyszerű dolog. Mégis akadt erre is példa. Zlinszky István 1834. február 17-én született Dabason, s 15 éves korában állt be a legutoljára megszervezett honvéd huszárezredhez az Attila-huszárokhoz, ahol altisztté emelték. Még az oroszokkal is összecsapott a turai ütközetben. Szűcs Lajos szintén 15 évesen lett Attila-huszár. Ő még ahhoz az önkéntes lovas csapathoz állt be a tápióbicskei ütközet után, amely később az alakuló huszárezredbe olvadt be. A fiú követte bajtársait, így ő is reguláris katona lett, igazi huszár. Az arisztokrácia gyerekei is megjelentek a honvédseregben, ők kisgyerekkoruk óta lovaglással is foglalkozva, természetesen huszárok, illetve lovon szolgáló nyargoncok, sőt parancsőrtisztek lettek. Gróf Roggendorf Róbert egy torontáli nagybirtokos család fiaként született 1833. május 11-én. 15 és fél éves sem volt még, amikor önkéntes közhuszárként állt be az alakuló 16. (Károlyi) huszárezredbe, ahol már a szervezés során kitűnt használhatóságával, így főhadnagyként vonult el századával 1849 júniusában a legvéresebb harcokat hozó feldunai hadszíntérre. Kitűnően helytállt, mert Világosnál már másodkapitányi rangban tette le fegyverét a 16 éves gyerekhuszár. Gróf Károlyi Sándor tekintélyes rokonainak köszönhette, hogy még nem volt 17 éves, de máris hadnagyi rangban vették be a bátyja által szervezett önkéntes alakulatba. November végétől ő is Károlyi-huszár lett, ő volt az ezredet szervező édesapja legkisebb fia. 1849 nyarától parancsőrtiszt volt Klapka tábornok mellett, aki a legbátrabb tisztjei között tartotta számon. Akadt, aki édesapjával együtt harcolt, mint a 15 évesen huszárnak állt Pálinkás Gyula. Önkéntes nemzetőrök között kapcsolódott be a délvidéki harcokba, majd a Hunyadihuszárok hadnagya, később a Károlyi-huszárok főhadnagya lett. Édesapja, Sámuel őrnagyként halt hősi halált a csatádi ütközetben, Gyula fia szerencséjére ekkor már futártisztként a hadügyminisztériumban szolgált, s másodkapitányi rangot érdemelt ki. Volt olyan gyermekhuszár, aki testvérét is magával csábította a honvédseregbe. A szamosújvári 16 éves Harmath Miklós gazdag kereskedőcsalád gyermeke volt, amikor a 16. (Mátyás) huszárezredbe könyörögte magát, ahol a csatatéren küzdve érdemelte ki a tiszti rangot. 1849 májusában főhadnagyként került a honvéd vadászokhoz. Ide szökött utána 14 éves József nevű öccse, aki Bem apó utolsó erdélyi ütközetében nagyon súlyosan megsebesült. A két fiú történetét húguk adta közre 1892-ben. A művészek közül is akadt a szabadságharcban gyermekként szerepet vállaló szobrász és festő. Vastagh György festőművész a XIX. század utolsó harmadának jeles arcképfestője 1834. április 12-én született Szegeden, s valószínűleg ott is állt be valamelyik önkéntes alakulatba 14–15 évesen. Az Operaház előcsarnokának freskóit csodálhatjuk meg műveként. Izsó Miklós világhírű szobrászművészünk 1831. szeptember 9-én született, rimaszombati kőfaragóinasként állt a honvédek közé 17 évesen, s végigharcolta a szabadságharcot.

33

5/5/09 10:26:28 AM

Tark abark a

ÚJ KATEDRA

Nem a gyengébbel szemben nagy dolog győzni! Tizenhét évesen már a felnőttek között is bizonyított a kispesti diák Tadissi Yves Martial idén érettségizik, augusztusban lesz nagykorú, de már nemzetközi hírnévnek örvendő komoly fiatalember, legalábbis szeretett sportágában, a karatéban egyre rangosabb helyet követel magának a felnőtt mezőnyben is. Szülei, tanárai, edzői nem győzik dicsérni. Azt mondják, bátran lehet róla mindenféle jót írni, mert nemcsak kiemelkedő tehetség, de még a fejébe sem száll a dicsőség. A kispesti Deák Ferenc Gimnázium tanulója, Tadissi Martial, a Kono Karate Klub versenyzője óvodáskorában már ígéretesen úszott, aztán az általános iskolában a kézilabdával próbálkozott, de hamar kiderült, hogy igazán a karatéhoz van tehetsége. Édesapja karatés barátjának köszönhetően már ötévesen megismerkedett a sportág alapjaival, és rövidesen el is döntötte, hogy versenyszerűen karatézni akar. Szüleivel a Havanna lakótelepen él, ahol szerencsére egy nagyszerű sportegyesület működik, közel a lakásukhoz. Edzői, Módos Viktória és Horváth Gábor heti négy-öt alkalommal foglalkoznak vele, de Martialnak még két-három konditermi edzése is van hetenként. Két éve a magyar karateválogatott tagja kumite (küzdelem) kategóriában. A válogatottságához szükséges kvalifikáló és a karateválogatottak részére előírt versenyeken való részvétel komoly anyagi megterhelést jelent szüleinek annak ellenére, hogy a Magyar Karate Szövetség és a Kono Karate Klub lehetőségeikhez mérten igyekeznek maximálisan segíteni abban, hogy Martial kijuthasson a külföldi versenyekre. Felkészülése érdekében évente több edzőtáborban kell részt vennie. A versenyeken szigorúan meghatározott védőfelszerelést kell használnia, két garnitúrát és meghatározott márkájúakat. Martial augusztusban tölti be 18. életévét, ami azt jelenti a versenyzés szempontjából, hogy „magasabb osztályba” lép, az U21-be (18 és 21 év közötti korosztály). Martial számára most az a legfontosabb, hogy ebben a korosztályban is helyt tudjon állni az év legnagyobb megmérettetésén, a novemberi marokkói Tadissi Martial nemzetközi sikerei 8th International Karate Cup Open, Csehország, Pilsen, kumite kadet – 70 kg II. hely (2007); 17. Karate Grand Prix Croatia, Samobor, kumite kadet – 75 kg, II. hely (2008); VI. Mohammed Marokkó Open, Rabat, kumite kadet – 75 kg, III. hely (2008); Cseh Grand Prix, Hradec Kralove, kumite junior – 68 kg, III. hely, kumite open III. hely (2008); First Hayashi-ha shito-ryu Karate World Championship, Miskolc, kumite team I. hely (2008); Croatia Cup 08., Zágráb, Kumite junior – 68 kg, I. hely (2008); Budapest Open Kumite junior – 68 kg, I. hely (2008); Cseh Grand Prix, Pilsen, kumite junior – 68 kg, I. hely, kumite open I. hely, kumite csapat I. hely (2008); Kassa Emlékverseny, kumite junior – 68 kg, I. hely (2009); 36. Kadet és Junior Európa-bajnokság, Párizs, kumite junior – 68 kg, I. hely (2009); Harasuto Cup, Lengyelország, kumite junior – 68 kg, II. hely, kumite felnőtt! – 67 kg. III. hely, kumite csapat II. hely (2009).

34

Katedra2009 május.indd 34

világbajnokságon. (Martial az idén januárban elért junior Európa-bajnoki cím birtokosaként résztvevője a küzdelemnek.) Álmai közt szerepel, hogy a 2010-ben megrendezendő Wado-kai Világkupán részt vehessen, melyet a karate hazájában, Japánban fognak lebonyolítani. Osztályfőnöke, Sass Klára szerint Martial nem kérkedik rendkívüli sikereivel. Hétszeres magyar bajnok, diákolimpia-győztes, és nemzetközi szinten is egyre jobb eredményeket ér el. Természetesen a Deák-diák emlékplakett tulajdonosa, amivel az iskola a legnagyszerűbb tanulóit ismeri el. Mindenki szereti, jó a kapcsolata az osztálytársaival, igaz, teszi hozzá a tanárnő, ez az osztály nagyon jó közösség, a többi tanárnak sincs különösebb gondja a társasággal. Harmadik éve tanítja Martialt. Tisztességes, rendes gyerek, négy egész fölötti átlaggal, s ha rosszabb jegye csúszik be, Martial keményen harcol a jobb osztályzatért. Próba érettségijén angolból jelest kapott. Édesapja 1982-ben jött Magyarországra, a debreceni agrártudományi egyetemre járt, és magyar lányt vett feleségül. Összetartó család. Martialnak nincs testvére, de szülei példamutatóan szép házasságban élnek, sokat törődnek vele, rendszeresen járnak szülői értekezletekre, fogadóórákra. Az osztályfőnök mindenről első kézből értesül: Párizsból például azonnal hívták a szülők, hogy fiuk Európa-bajnok lett. Módos Viktória, az edzőházaspár hölgy tagja kitartó, küzdő típusnak tartja tanítványát. Szerencsés emberi tulajdonságai vannak. Közvetlen, őszinte, mindent meg lehet beszélni vele. A véleményeket, tanácsokat elfogadja, és jó helyre teszi el magában. Maximálisan el tudja fogadtatni magát mindenkivel. Társaságban azonnal a középpontba kerül, de egyáltalán nem rossz értelemben. Kudarcai még nagyobb erőkifejtésre sarkallják: ha egy versenye nem úgy alakult, ahogy tervezte, utána kétszer annyi energiát fektet az edzésmunkájába. Egészen kiskorától versenyez. Kiemelkedő tehetség, akinél rendkívüli módon minden összeadódott, önbizalma, hozzáállása a legnagyobb sportolókhoz hasonlítható. Azokat az összecsapásait élvezi, amelyeken maximális erőbedobással kell küzdenie. A nagy kihívások ösztönzik nagy teljesítményekre. A legjobban azt értékeli, ha hasonló képességű versenyzőt sikerül legyőznie. Ez az egyik legszimpatikusabb versenyzői erény, hogy elsősorban nem a gyengébbekkel szemben akarja megmutatni, mire képes. H. G. M.

2009. május

5/5/09 10:26:28 AM

ÚJ KATEDRA

A jó cipő – MBT A pedagógus munkaeszköze a személyisége. Ennek része megjelenésünk, testtartásunk, egészségi állapotunk is. Sorozatunk mostani részében az MBT-cipő használatának előnyeit mutatja be Molnár Notti gyógytornász. A cipő névadója a Massai Bare Foot (maszáj mezítlábas technológia) rövidítése (MBT). Az ötlet és a megvalósítás Karl Müller svájci mérnöktől származik, aki saját megfigyelései alapján fejlesztette ki azokat. Koreában élve azt vette észre, hogy amikor természetes talajon mezítláb jár, sétál egész nap, elmúlnak hát-, derék- és egyéb mozgásszervi fájdalmai, amint azonban visszaveszi a cipőjét, s mesterséges talajon kezd el közlekedni, rövid időn belül visszatérnek a panaszai. Ennek a felismerésnek a hatására kezdte el átalakítani saját cipőjét oly módon, hogy az abban való járás minél inkább a mezítlábas gyaloglást szimulálja. Az MBT-cipő mai szerkezete több lépésben alakult ki. Lényege a speciális talpszerkezet, s benne a cipő „szíve”, a sarokszenzor, amely az egész test számára továbbítja a mezítlábas járás pozitív hatását. A maszájok Tanzániában és Kenyában élnek. Kiváló harcosok hírében álltak – akik még a rabszolga-kereskedőkkel is sikeresen vették fel a küzdelmet – nem utolsósorban kitartásuk miatt. Az évszázados életmód, a természetes környezet, a mezítlábas járás jótékony következménye, hogy körükben számos civilizációs mozgásszervi népbetegség ismeretlen. (Hasonló a helyzet a szív- és érrendszeri betegségekkel is, ami a sok állati zsiradék fogyasztása ellenére szintén elkerüli e népcsoport tagjait. Ugyanakkor ez is összefüggésben áll életmódjukkal, amelynek része a rengeteg gyaloglás.) A mezítlábas technológia erre a járásmódra épít, s célja az, hogy ne csak azokat a talpi izmokat serkentse működésre, melyek használaton kívüli voltuk, lustálkodásuk okán a láb betegségeinek (így például a lúdtalp, az Achilles-ín- vagy a sarokcsontfájdalom) kialakulásának, az izmok legyengülésének, kórós megnyúlásának okozói, hanem az egész test izmainak összehangolt működését segítse elő. Az izmok működésének egyensúlyzavara alapvetően mindenkinél megfigyelhető, mindenkinek erősebb az egyik izma, míg a másik gyengébb, ezeket az eltéréseket a test működése során igyekszik kompenzálni. Így egyes izmok megnyúlnak, elgyengülnek, mások spasztikussá (görcsössé) válnak, megrövidülnek. Az MBT-cipőben törté-

2009. május

Katedra2009 május.indd 35

Egészség nő járáskor lényegesen több izom (együtt)működése figyelhető meg, mint a hagyományos cipők esetében. Ennek oka a cipő talpának kialakítása, amely – szemben a hagyományos, alacsony sarokkal ellátott vagy anélküli sík talpfelülettel – domború kialakítású. Mivel a sarok nem ér le, viselőjének állandó egyensúlyi helyzetet kell teremtenie, amiben egész teste, izom- és idegrendszere részt vesz. Ennek az aktív állapotnak köszönhetően a mozgás tónusba hozza az izmokat, főként a talp-, a has-, a far- és lábizmok működését serkenti. A technológia alkalmazásával készült lábbelik tehermentesítik az ízületeket is, így viselésük megelőző hatású. Elsődleges prevencióként késlelteti az ízületi kopások kialakulásának idejét, csökkenti ezek kockázatát, míg a másodlagos megelőzés terén, amikor tehát már vannak panaszok, az izmok és ízületek harmonikus együttműködésének biztosításával tehermentesít, ezáltal csökkenti vagy akár meg is szünteti a panaszokat. A cipő használata ajánlott visszeres tágulatok esetén is, mivel az állandó izommunka serkenti a vérkeringést, értágulatot okoz, így segítve a keringést. Továbbá elhízott embereknek is ajánlott hordani, egyrészt a tehermentesítés kapcsán, másrészt az izommunka miatt. Az MBT egyszerre gyógytornász, személyi edző és gyógymasszőr, állandóan korrigálja, felügyeli a testtartásunkat, edzi, erősíti a legyengült izmokat, kialakítja, tonizálja az izmok egyensúlyát, egyszóval sportgyógyászati eszköz is. Tudni kell, hogy a cipőt csak fokozatosan lehet elkezdeni használni, hiszen gyakorlatilag újra meg kell tanulnunk járni benne. Eleinte csak napi húsz perc használat javasolt, s fokozatosan lehet emelni a cipőben eltöltött időt. Ha nem ügyelünk a fokozatosságra, s túl hosszú ideig hordjuk a cipőt már az első időszakban, akkor könnyen begyulladhatnak egyes ízületi tokok, hártyák. A megfelelő cipő kiválasztásában szakképzett tanácsadók (rendszerint gyógytornászok) segítségét kell kérni, mert már a cipők számozása is más, mint a normál cipők esetében, s a járástechnika elsajátítása is indokolja a konzultációt. Van olyan szaküzlet, ahol ingyenes járásanalízist is végeznek, mely személyre szabott, és jelentősége abban áll, hogy mindenki máshogyan jár – bizonyos területeket a talpán másképp terhel, eltérően terheli lábait, más a testtartása (például hátradől vagy éppen előregörnyedten jár) stb. –, s ennek megfelelően tudnak tanácsokat adni a vásárlóknak. Molnár Notti

35

5/5/09 10:26:29 AM

Kitekintő

A svéd konyha Nem ajánljuk senkinek, hogy az IKEA menzájának kínálata alapján ítélje meg a svéd konyhát, nagyjából éppen annyira globalizált ugyanis, mint a bútorkínálat. Pedig a svéd gasztronómia ennél lényegesen gazdagabb, Stockholm és Göteborg pedig több Michelin-csillagos étteremmel is büszkélkedhet. A svéd konyha alapját a hal- és húsételek adják, s ahogyan az észak felé haladva nem meglepő: kalória, kalória, kalória. Mindezt hagyományosan gazdagon, erről szól a smörgarbord, a svédasztal, s még inkább karácsonyi változata, a julbord. Kezdetben a vegyes ízelítő leginkább csak körítés volt az asztal közepén elhelyezett pálinkáshordó tartalmához, később azonban a kínálat túllépett a vajas kenyéren és a sajton. Manapság az igazi svédasztal négy területből áll: az egyik a különböző módon elkészített heringeket sorakoztatja fel, a másik a rákból, tojásból készült ételeket, salátákat és esetleg a hideg húsokat, a harmadik traktusban találhatók a meleg ételek, míg a negyedikben a sajtok és a gyümölcsök. A hering kiemelt szerepe nem véletlen. Fogyasztják

Jansson megkísértése Hozzávalók: • 1 kg burgonya, • 3–5 fej vöröshagyma (ízlés szerint), • 3–5 deciliter tejszín, • só, bors, • 15 dkg szardella, • kevés vaj. A burgonyát megtisztítjuk és tetszés szerint hasábokra vagy karikára vágjuk, a hagymát durvára aprítjuk (lehetőleg ne használjunk hozzá aprítógépet, ami a hagyma levesességét csökkenti). A vajjal kikent tepsiben a burgonyával kezdjük a rétegezést, azt megsózzuk, borsozzuk, majd következik a hagyma és a szardella. Ezt folytatjuk, míg az alaphozzávalók mind az edénybe kerülnek. A tetejére tejszínt öntünk, esetleg a szardella olajából is löttyinthetünk rá egy keveset. Megszórjuk zsemlemorzsával, és lefedve kb. 60–70 percig sütjük. Az utolsó 10 percre levesszük a fedőt, de ügyelni kell arra, nehogy megégjen a „svéd rakott krumpli” teteje. Esetleg reszelt sajtot is szórhatunk rá, vagy ha kevesebb tejszínt használtunk, nagyon kevés tejjel is meglocsolhatjuk. Készíthetjük úgy is, hogy a megmosott, de héjában hagyott burgonyát előzőleg sós vízben félpuhára főzzük, ezután tisztítjuk meg, s kerül a tepsibe. Ebben az esetben ügyelni kell a főzési időre, hogy a burgonya ne essen szét a tisztítás és darabolás során.

36

Katedra2009 május.indd 36

ÚJ KATEDRA

frissen, sokféle módon pácolva (paradicsommal, kaporral, currys-majonézes mártással, de rántott heringet is pácolnak cukros-ecetes-fűszeres lében), sózott-füstölt formában akár salátával vagy almával, céklával. S persze hering az alapja a sokak által csak iszonyattal emlegetett surströmmingnek, ami nem más, mint kevés sóval a saját levében érlelt hal. Eredetileg vermelték, a májusi fogást egy hétig egy hordóban érlelték, majd hűvös helyre tették, s hagyták, hogy a természet tegye a dolgát nyár végéig. Bertalan napján aztán az ínyencek nekiláttak, a többség pedig megpróbált minél messzebb kerülni a lakoma helyszínétől. A nemes íz kedvéért el kell viselni a szörnyű bűzt, vélik az étel rajongói, s hogy mennyire igazuk van, azt az a videófelvétel is igazolja, amely a következő internetes oldalon nézhető meg: www.youtube.com/watch?v=vcnfEVqNdoA. A surströmming egyébként konzervként is kapható, a gázok miatt gyakran deformálódó dobozok önmagukban riasztónak tűnnek, szinte hallani sóhajtozásukat. Pálinka nélkül aligha lehet elfogyasztani, s kérdéses, hogy a Svédországban politikai döntés miatt csak kényelmetlen, bürokratikus körülmények között és drágán hozzáférhető italból az étkezés előtt vagy közben célszerű-e a megfelelő menynyiséget elfogyasztani. Az IKEA-ból is ismert húsgombóc (köttbuller) ugyanakkor megfér a hétköznapi ízléssel. A lényegében apró fasírtgolyókat panírozás nélkül sütik ki és krumplipürével, barnaszósszal és áfonyalekvárral tálalják. A bútoráruház konyháján nem, a svédek asztalán ugyanakkor legalább karácsonykor feltűnik a Jansson kísértése nevet viselő fogás, amely a mi rakott krumplinkra emlékeztet, azzal az eltéréssel, hogy a krumpli mellé szardella kerül, tejföl helyett pedig tejszínnel locsolják le az egészet sütés előtt. Nevét állítólag egy prédikátor után kapta, akit rajtakaptak, hogy minden prédikáció ellenére a test élvezetének hódol ezzel az étellel. A magyar elvárásoknak jó eséllyel megfelelne a Pytt i panna is, ami egytálétel. Először a felcikkelyezett burgonyát sütik meg olaj és vaj keverékén, majd ugyanezen a zsiradékon üvegesre párolják a hagymát, sonka- és húskockákat tesznek bele, átsütik, fűszerezik. Végül visszakerül a burgonya is a serpenyőbe, s ráütnek egy-két tojást is a tetejére. Svéd kenyérspecialitás a knackebrot, a keménykenyér. Eredetileg rozslisztből készítették kelesztéssel, ma már keveréklisztből és búzalisztből sütik. Tartalékkenyér volt, amit megszárítottak és a padláson tároltak, a víztartalmát lényegében teljesen elveszítő kenyér hosszú ideig elállt. A svédek szeretik az édességet. Egyrészt édesszájúak, másrészt meg persze a kalória… Nemzeti étel a túrós kalács, ami inkább torta vagy puding jellegű. Hagyományos tálaláskor mindig érintetlennek tűnik, mivel középről veszik ki az aktuális adagot, s a helyébe azonnal gyümölcsök kerülnek. Népszerűek még a kalácsok és az omlós sütemények, amelyeket mandulával és kristálycukorral ízesítenek.

2009. május

5/5/09 10:26:29 AM