AZ INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA SZEREPE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN

Környezetelemzés II.

AZ INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA SZEREPE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 2015/2016. tanév II. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd ([email protected]) SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék

Hol tartunk most? 

Az ember fejlődésének szakaszai a majomtól a számítógépig

Mik az életcéljaink?   

 

Boldogság? Boldogulás Anyagi javak megszerzése Kényelmes élet Fogyasztás

Közben 

  

Természeti erőforrásokat használunk fel Kimerítjük környezetünket Szennyezzük környezetünket Hulladékot termelünk





Azokat a forrásokat éljük fel, amelyekre a jövő generációinak lenne szüksége Elherdáljuk vagyonunkat

Mai életmódunk kialakulása 

17. század: tudományos forradalom Európában  felvilágosodás természettanának lenyűgöző eredményei  elvetette a hagyományokon és valláson alapuló világrendet

 Newton



A felvilágosodás fő célkitűzése  amit

Galilei és Newton a természettanban végzett, ugyanazt a munkát véghez kell vinni a vallás, a társadalom, a közélet és a gazdaság valamennyi területén

Újfajta gondolkodásmód Uralkodó gondolkodási rendszerré a természettudományos kutatási módszer jellemzője, az „okos feladatmegoldó gondolkodás” vált  mindig az adott helyzetet ésszerűen elemezve kezdtek gondolkodni  A bölcsesség mint gondolkodási módszer háttérbe szorult  haladás 

Rohamléptékű haladás I. Ősmaradványi erőforrások kiaknázása (szén)  felgyorsította a gazdasági növekedést  17. század: Angliában népességnövekedés  Hiánycikké vált a fa  széntüzelés  szénfüggőség  Nem a felgyűlt tapasztalat, hanem a felismert természeti törvények tudatos alkalmazása vált a műszaki fejlődés fő hajtóerejévé  ipari forradalom 

Rohamléptékű haladás II. 

Rohamosan nőni kezdett az egy fő által felhasznált energiamennyiség élelem: 2500 Kcal ~ 120 watt  aszerint, hogy ennek hányszorosát használjuk fel, a rendelkezésünkre álló „erőforrás-rabszolgák” számáról beszélhetünk  ha egy ember munkavégzésével próbálnánk fedezni egy ló, egy autó, vagy vasaló energiaszükségletét, akkor ahhoz hány emberre lenne szükség  napi

Rohamléptékű haladás III. 

Európában az ipari forradalom előtt a háziállatokkal és a különféle meghajtású malmokkal átlagosan 3-4 erőforrás-rabszolga jutott egy főre  ez a szám a szén felhasználásával gyorsan nőni kezdett

Rohamléptékű haladás IV. 



A vallás tiltotta a kölcsönzött pénz utáni kamat szedését  a felvilágosodó a kamatszedés, a pénzbefektetés a gazdasági növekedés serkentőjévé vált  az újkori társadalmak tőkés társadalmakká alakultak A tőkés gazdaság csak növekedve létezhet, mert a befektetők csak haszonra számítva adják kölcsön a pénzüket a gazdaság egyre több javat állít elő, folyamatosan növekszik  közben az energiafogyasztás is  az anyagiak és az anyagelvűség határozták meg a műszakilag gyorsan fejlődő társadalmak gondolkodását 

Gépesítés és terjeszkedés I. Fejlődtek az eszközök és a közlekedés  újabb lehetőséget kapott az ember és mind távolabbi térségek erőforrásaihoz férhetett hozzá  Társadalmi gonddá vált a gyors gépesítés  munkanélküliség  a tulajdonosok gazdagodtak, mások pedig szegényedtek  túltermelési válság 

Gépesítés és terjeszkedés II. 

Kiút  csökkenteni

a termékek árát  minél több terméket szállítani külföldre

Több szállítóeszköz és erőforrás kell  Továbbá növelik a gépesítés szintjét  Mindenütt fellép a tömeges munkanélküliség, a piaci verseny, valamint az erőforrásokért való küzdelem  fenntarthatatlan társadalmi viszonyok 

Gazdasági növekedés I. 

Világ  nagy falu hírközlés, közlekedés fejlődése  kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok  erőforrások kiaknázása  a fejlődés egyenetlen  feszültségek  korábban a javak előállítása, mára eladásuk okoz gondot 



Akkor a legvirágzóbb a gazdaság, ha az emberek csak a pénzzel mérhető dolgokkal törődnek  minél több erőforrás felhasználása

Gazdasági növekedés II. 

 az emberek boldogtalanokká, életuntakká, pénzbetegekké válnak, mert nem azzal töltik az idejüket, ami valóban teljessé tehetné az életüket

Gazdasági növekedés III. 



Gazdaság növekedése  újabb kereskedelmi területek elfoglalása (korábban hadviselés, ma mér szelídebb eszközök) Új és jobb minőségű termékek, hatékonyabb gyártási eljárások  a termelés olcsóbb  nagyobb tömegek  szórakoztató

elektronika és a számítógépek eladásának növekedése



Marketing  pazarló vásárlói magatartás, csomagolóanyagok

Mindent felemésztő gazdasági szerveződések 



  

A vállalkozás ott és akkor minél nagyobb hasznot akar elérni  költségeket, károkozást másra terheli Jogi szabályozás, joghézagok  emberi jogok, kiváltságok (adás-vétel, jó hírnévhez való jog, legjobb ügyvédek…) Nincs erkölcsi felelősségük, „halhatatlanok” Sikeresek, nemzetköziek Az állami hatalom a kiszolgálójukká vált

Termékrontás I. 

Nylonharisnya (vontatókötél )  gond ?! tartós anyag fejlesztése  folyamatos igény új harisnyára  nyersanyag, erőforrás, munkaerő pazarlása, mindennapos bosszúság…  kevéssé

Termékrontás II. 



Mindig az adott időpontban létező állapotot mérlegeli a kereskedés A döntést a pillanatnyi érdekek határozzák meg  a csak a mára figyelés, a napról-napra élés a hétköznapi lét mindent meghatározó elemévé válik  közlegelők pusztulása

Tervezett elavulás I. 

USA (1930-as évek) 



Brooks Stevens (1950) 



Új termékek előállítása serkentené a gazdaságot Több gyártó ellenkampányra kényszerült

Szándékosan korlátozott élettartamú termékek    

Egyre gyorsuló technikai fejlődés  egyre jobb termékek A fogyasztók is hozzászoktak az újdonságokhoz Sok kézimunka (szalagmunkások) – a teljesítmény nem tökéletes  Microsoft Xbox 360  >30 %) Marketing: rávenni a fogyasztót, hogy magától cseréljen (Apple iPhone)

Tervezett elavulás II. 

Cserélhetetlen alkatrészek Projektorlámpa – felrobban Mozgó alkatrészek

  

 



Lap-top akkumulátorok: nem lehet kivenni

Software: azonnali elavulás 



Ne legyen: csereszabatos, egyforma

Sony – Play Station 3 – a korábbi Linux operációs rendszer telepítését lehetetlenné tette; Amerikai Légierő: 1760 db modellezésre

Megoldások??? Villanykörte-összeesküvés

Közlegelők pusztulása





Gátat kell szabni a csak a pillanatnyi érdeket néző gazdaság növekedésének Levegő és a vizek szennyezése, a talajok kizsigerelése, a világtengerek halállományának túlzott halászata

Energiafaló munkahelyteremtés 

Környezeti károkozás elhárítása

A gazdaság által kedvelt egyén 1. Aki egyre többet dolgozik és fogyaszt és más felesleges dologra nem pazarolja idejét 2. Szükségleteit gátlás nélkül kielégíti 3. Semmiről sem hajlandó lemondani, ami megvehető 4. Semmit sem szégyell előállítani, eladni, amire van vevő 5. Gépies és nincsenek szellemi értékei 6. Sohasem mérlegel, mindig éppen azt teszi, amit a hirdetések beléje ültettek 7. Nem teljesen felnőtt, 40-70 évesen is kamaszként viselkedik

Gazdaságkori család  

Válás  szétköltözés Egyszemélyes háztartások A

magányos fogyasztással töltheti az idejét

Öregség 



Ha megbetegedsz vagy megöregedtél, kiestél a versengésből Korábban az öreg, beteg családtagot a család gondozta intézmény, otthon  ahol korábban nem forgott a pénz, a gazdaság részévé vált

Nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesültek népességen belüli aránya, % (2010. január)

Gazdaságos tudomány  

Fegyverkezési hajsza vs. tiszta megismerés vágya A teljesítmény mérlegelésén alapuló gazdaságossági szemlélet  a kutatónak folyamatosan számot kell adni teljesítményéről   



Tudományos közlemények írása  rengeteg felesleges közlemény Kényszer nélkül: gondolkodnának, érlelnék ötleteiket Idézettségi mutató  a gazdaság által megrontott tudományos tevékenység

A gazdaság által nem hajszolt tudományos alapkutatás eredményessége lehetne az emberiség túlélésének egyik alapfeltétele

Vásárivá váló sajtó  



Egy ember megharapott egy kutyát Verseny az újságok piacán  meghökkentő hírek hajszolása Visszaszorul a valódi újságírás, a nagyközönség egyre tájékozatlanabbá, tudatlanabbá és kiszolgáltatottabbá válik

Közművek piacosítása  



Az emberek biztonságos ellátása Csak önköltségi árat kért az állam a használatukért és a közművek biztonságosak voltak Magánkézben  áremelkedés, nagyobb üzemzavar

Gazdaságos egészségügy 





Egészségünk közügy  az egészségügyi ellátás állami feladat Minél hosszabb ideig mennél jobb egészségben tartsa az embereket Ha megbetegedtek, mennél hamarabb meggyógyuljanak  a magánkézre adott gyógyítást a tulajdonos haszna szabályozza  minél

több a beteg és minél hosszabb ideig betegek  a megelőzés az emberek magánügye marad

Fogyasztói társadalom Palackozott víz  Az autózás szabadsága (ld. előző előadás) 

Zöld forradalom I. 



 

A 20. század közepén fenntartható volt a tanyasi, falusi élet  nem volt szemét; körforgás volt Só, gyufa, ecet Vetésforgó  sok emberi munka 1950-1985. Zöld forradalom: a mezőgazdaság iparosítása  Keresztezett

vetőmagok, új növényfajták, rendszeres öntözés, gépesített talajművelés, műtrágyázás, vegyszeres növényvédelem  sokkal több az ennivaló  népességnövekedés

Zöld forradalom II. 







Külső anyag- és erőforrásoktól való függőség  művi rendszerek: függetlenítse a termelést környezeti hatásoktól Gépek, üzemanyag, műtrágyák, növényvédelemben használt vegyszerek  ipari folyamatok termékei Az iparosított mezőgazdaságban a termőföld segítségével a kőolajat élelmiszerré alakítjuk A külső források használata és a hagyományos, a talajt és környezetet kímélő gazdálkodás nem fér össze

Zöld forradalom II. 



A felhasznált energiák a hagyományos mezőgazdasághoz képest 50-100-szorosára nőttek USA – a felhasznált energia megoszlása 31% - műtrágya-gyártás  19% - mezőgazdasági gépek  16% - szállítás  13% - öntözés  8% - állattenyésztő telepek  5% - vegyszeres növényvédelem  5% - terményszárítás  3% - egyéb 

A világ élelmezésének helyzete 36









Ezredforduló: kb. 800 millió éhező ember és ugyanennyi túltáplált A világ mezőgazdasága meg tudja-e termelni azt a mennyiséget, ami elegendő lenne 6 milliárd ember számára? Megtermelhető-e a szükséges élelmiszer-mennyiség az éhező régiókban is? Világ gabonatermelése • 1950-85: 342 kg / fő – zöld forradalom (a mezőgazdaság iparosításával tartósan 3,5-szereződött a világ gabonatermelése) •

2000: 308 kg / fő

Túltápláltság (mozgáshiánnyal)

Alultápláltság

A modern mezőgazdaság környezeti hatásai 38



Intenzív gazdálkodás Gépek  Vegyszerek  Szintetikus műtrágyák 



Kisparaszti gazdaság Természetes anyagok felhasználása  Igavonó állatok erejének igénybevétel 

 számos átmenet

Kisparaszti vegyes gazdálkodás napsugárzás

Kis biológiai ciklus

növény

ember

munka

trágya

állat

talaj szántás

Napenergia + emberi energia + tenyészetett állatok izomenergiája

kereskedelem

39

40

Kisparaszti vegyes gazdálkodás

Növénytermesztés 41



Traktorral végzett művelés  



Műtrágyák alkalmazása    



Kipufogógázok Talaj szerkezete tönkremegy → termékenységcsökkenés Hatóanyagok + más anyagok Részleges felvétel a növény számára A kiszórás egyenetlen Tökéletes műtrágyázás még nincs

Növényvédő-szerek   

Egy részük emberre is veszélyes méreg (DDT) Rovarok ellenállóvá válnak vele szemben Szuperszelektív vegyszerek (jövő)

Állattenyésztés 42

       

Gépek használata Takarmány kereskedelemből Fehérjetáp → kergemarhakór Zárt hely Antibiotikumok → ember Nagy hozamok, jól szabályozható Óriási mennyiségű hígtrágya → jelentős környezeti hatás Bűz

Modern mezőgazdasági rendszerek 43

Növénytermesztés (monokultúra)

Állattenyésztés

napsugárzás takarmány talaj

gép

növény

állat gép

vegyszerek ember

vegyszerek kimosódása

vegyszerek

ember hígtrágya

kereskedelem

lakosság

44

Modern mezőgazdasági rendszerek

Lehetőségek a környezetkímélőbb mezőgazdaságra 45



Talaj → növénytermesztés → tápanyagvesztés Tápanyagok mobilizálásának meggyorsítása  Veszteség pótlása (humusz = termékenység legfőbb hordozója)  Talaj természetes adottságaihoz igazodó növényválasztás 

Genetikailag manipulált élőlények 46



Előnyök   





Szennyezés-mentes tenyésztés/termesztés Nagy ellenálló-képesség Hozamnövekedés → mezőgazdasági művelés alatt álló területek csökkenése Vegyszerhasználat csökkenése

Hátrányok   

A méreggén toxinja nem szelektív hatású Szuperfajták előnyben részesítése (csökken a diverzitás) Más fajok ökológiai rendszerből kiszorítása

→ a természet iparosítását segítik elő, veszélyeztetik a biodiverzitást

Környezeti gondok 47





Növényvédelem – legtöbb környezeti gond Lehetőségek  

   

Ökológiai törvényszerűségek jobb kihasználása Monokultúrák visszaszorítása Paraziták ellen: biológiai ellenségeik mesterséges elterjesztése Egymás mellé ültetett növények kölcsönös biológiai védelme Természetes eredetű növényvédő-szerek alkalmazása Szuperszelektív gyom- és rovarirtók

→ az input minimumra csökkentésével érhetjük el a legkisebb környezetszennyezést

Élelmiszerek és környezeti terhük

Élelmiszerek ökológiai lábnyoma

Élelmiszerek szénlábnyoma

Élelmiszerek vízlábnyoma

Élelmiszer-imitátumok 52

 

Imitált = utánzott Humán szervezetek indítványozására, a nagy tömegeket érintő éhínség mérséklésére



Jóval kisebb előállítási költség  szélesebb rétegekhez eljuttathatók



Gyártási hulladékok





Krumplihéj, korpa, kakaóhéj, gyümölcspréselés maradéka…



Tükörtojás: sovány tejpor, zselatin, víz, festék; zöldborsóból marcipán; fűrészpor: epres joghurt; madártoll: bonbon… szennyvíztisztítók maradéka: hamburger



Imitátumok, adalékanyagok, ízfokozók, aromák, térfogatnövelők, stabilizátor…tej, sajt

Ha az ételeink olyanok, mintha, olyan az ízük, mintha, és olyan az állaguk, mintha, akkor a szervezetünk is úgy fog működni, mintha…

Gazdasági trendek 53



Fejlett országok Gazdasági növekedés  életminőség javulása, várható élettartam növekedése, iskolázottság szintjének emelkedése  Szegénység csökkent 



Más országok 

A szegénység különösen a gyerekes családokat és a fiatalokat sújtja

A gazdasági növekedés továbbra is terheléseket jelent a környezetre a természeti tőke értéke csökkent (kritikus elem),  minősége romlott (pl. halállomány, globális légkör) 

Társadalmi folyamatok – fejlett országok 54





Demográfiai és társadalmi változások Megoldott problémák 



Megoldandó problémák 



Megfelelő élelmiszerellátás, tiszta ivóvíz, fertőző betegségek leküzdése, alapoktatás biztosítása Öregedéssel összefüggő betegségek, „life-long-learning”, munkanélküliség

Népességnövekedés    

Drámai módon lelassult Családméret csökkenése – háztartások számának növekedése Eltartottsági arány növekszik (>65 : 15-64) Születéskor várható átlagos élettartam növekedett (a jólét egyik legfontosabb mérőszáma)

Társadalmi folyamatok 55

• Az átlagéletkor emelkedése, születési ráta csökkenése • Öregedési index (hány >65 éves személy jut 100 <15 éves); Magyarországon 2000-ben: 87, 2030-ban: 197 • Eltartottsági ráta (elosztjuk a >60 éves személyek számát az összes 15-60 év közötti személy számával); EU: 2002-ben: 0,36, 2025-ben: 0,56.

Az ökoszisztémák értéke 56



Értékekkel arányos árak megteremtése volna helyes A

külső költség lehető legteljesebb beépítése az árakba  „full cost pricing” – minden társadalmi és környezeti költség  Egyre több fogyatékos ember – mobilitás (le- és feljárók, liftek a metróknál)  

Erősen jövedelemszint-függő, ? €/fő GDP a határ  társadalmi érzékenység

A finanszírozás dilemmái 57



Környezeti és a közgazdasági hatékonyság  ellentmondás  Környezetileg

rentábilis



hatékony  közgazdaságilag

A kívánatos környezeti állapot meghatározása – egy adott helyen miféle környezeti állapot kívánatos  Érintettek

véleménye

Az ökológiai lábnyom

Az ökológiai lábnyom csökkentése 



Az ökológiai lábnyom az ember természetre gyakorolt hatásának fokmérője. A Földön minden élőlény hagy valami nyomot maga után 





dinoszauruszok csontjai, fák megkövült törzsei, sok millió évvel ezelőtt a mocsarak növényeiből keletkezett széntelepek, ősember csontmaradványai szellemi nyom: görög drámák, régi zeneművek, rovásírás, régi festmények, szobrok

Vajon mi is hagyunk maradandó nyomokat magunk után? 



nyomot hagy a Földön a müzli, amit megeszünk; az, hogy nyaralni megy a család, a kedvenc együttesünk CD-je, a zsömlénk zacskója, a cicánk ételének doboza, vagy az, ha sokáig nézzük este a TV-t  szinte soha nem láthatók, sokszor csak a következményeit tapasztalhatjuk azok a „lábnyomok”, amiket a földi környezetünkön hagyunk  ökológiai lábnyom

Ha a Föld egy százfős falu lenne… Ha össze tudnánk zsugorítani a Föld népességét egy pontosan 100 lelket számláló falura (2000)  

57 ázsiai, 21 európai, 14 amerikai, 8 afrikai lakna



52 ember lenne nő, 48 lenne férfi



30 lenne fehérbőrű, 70 más bőrszínű



30 lenne keresztény, 70 egyéb vallású



89 lenne heteroszexuális, 11 lenne homoszexuális,



6 ember birtokolná az egész falu gazdagságának 59%-át, és mind a 6 az Egyesült Államokból származna,



80 élne elégtelen lakáskörülmények között,



70 nem tudna olvasni, 50 lenne alultáplált,



1 (igen: csak egy) rendelkezne felsőfokú végzettséggel,



1 rendelkezne számítógéppel.

A megoldás rajtunk is múlik… … számos technológia és megoldás - mellyel a problémák orvosolhatók - már létezik  Ökológiai szempontú adóreform – fosszilis energiahordozók támogatásának eltörlése  Életciklus alapú árszabás  Okos várostervezés  Környezetbarát és racionalizált mobilitás  Energiahatékony lakhatás  … … a legalapvetőbb azonban a hozzáállásunk  Ökologikusabb értékrend  Átgondolt fogyasztás  Igények helyett szükségletek

Útkeresés  





Észak – Dél párbeszéde Fejlett országok „történelmi felelőssége” – EU kezdeményező szerepe a problémák megoldásában Fejlődők lehetőségeinek elismerése + donorpolitika megfelelő fejlődési pályára állásuk érdekében Átmeneti gazdaságú (rendszerváltó) országok sajátos helyzete Ad hoc jellegű probléma-megoldástól a hosszútávú, átfogó gondolkodás és cselekvés felé CÉL: a fenntartható fejlődés elősegítése

Köszönöm a figyelmet!